Egynek MINDEN nehéz, soknak SEMMI sem lehetetlen. Gróf Széchenyi István

Egynek MINDEN nehéz, soknak SEMMI sem lehetetlen. Gróf Széchenyi István

A polgári kormány tevékenységének kezdetén, az önálló Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság felállításával a kormányzati hierarchiában magas szintre helyezte, és politikája egyik prioritásává tette a mélyszegénységben élők és a romák felzárkózásának elősegítését. Az európai hagyományokkal és iránymutatásokkal teljes összhangban, Magyarország új Alaptörvényében is többszörösen kinyilvánítva, mozdíthatatlan alapelvnek tekintjük az emberi méltóság védelmét, az előítéletességgel, a hátrányos megkülönböztetéssel és a szegregációval szembeni fellépést, az alapvető emberi jogok érvényesítését, a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés elleni fellépést. A magyar Kormány átfogó, gyakorlatias és esélyteremtő megoldásokkal támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózását. Ezekre a munkaerő-piaci integráció (munkához jutás, foglalkoztathatóság) és erősítése, illetve az esélyteremtő oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében van szükség. Mindeközben a lakhatási feltételeket is tovább kell javítani. Fenntartható megoldásokra törekszünk a lakhatási szegregáció felszámolásában és a minőségi közszolgáltatások elérhetőségének biztosításában. Minden korábbinál nagyobb figyelmet szentelünk a gyermekszegénység leküzdésének is. A cigányság körülményeinek javítása, a szegénységben élők számának csökkentése nem csak nemzeti, hanem európai ügy is. Európai szinten is megpróbáljuk biztosítani a társadalmi befogadás és felzárkózás érdekében tett nemzeti és összeurópai lépések összehangolását, a módszerek és források felhasználása leghatékonyabb formáinak kialakítását.

FELZÁRKÓZÁS-POLITIKA nemzetközi és hazai kormányzati prioritás

2010

Önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság létrehozása

2011 Magyar elnökségi tevékenység kiemelkedő eredménye:  Az Európai Bizottság elfogadta a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét *COM (2011) 173+  Gyerekszegénység elleni küzdelem: Tanácsi következtetés elfogadtatása az EPSCO ülésén

2011

2013

Magyarország elkészítette és a tagállamok közül elsőként nyújtotta be Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát az Európai Bizottsághoz Az Alaptörvénybe bekerült a társadalmi felzárkózás fogalma *XV. cikk (4) bekezdés+ Az Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia frissítése

FELZÁRKÓZÁS-POLITIKA jogi szabályozása

ALAPTÖRVÉNY Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításába bekerült a társadalmi felzárkózásra vonatkozó rendelkezés

ESÉLYEGYENLŐSÉG, EGYENLŐ BÁNÁSMÓD Megtörtént a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésére vonatkozó új szabályozási környezet kialakítása – törvényi, kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szinten

OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG Oktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és pedagógusok támogatását biztosító anyagi források

BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZAK A legkorábbi életkorban esélyteremtő gyerekházak rendszerbe illesztése. 2014-től 3 évre szóló forrástámogatással biztosítjuk nem csak az önkormányzatok, hanem a civilek és egyházak által működtetett gyerekházakat is.

FELZÁRKÓZÁS-POLITIKA jogi szabályozása

MEGÉLHETÉSI TÁMOGATÁSOK JOGINTÉZMÉNYE Hátrányos helyzetű felnőttek munkaerőpiacra történő visszavezetése érdekében indított képzések időtartama alatt nyújtható támogatás

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM A hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelését szolgálja  Út a középiskolába  Út az érettségihez  Út a felsőoktatásba  Út a szakmához

ÖSZTÖNDÍJ ADÓMENTESSÉGE A roma szakkollégiumok által nyújtott ösztöndíjak adómentesek

REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONTOK RENDSZERE Felnőttképzési feladatokat ellátó országos háttérintézmény létrehozása a leszakadt térségekben élők társadalmi felzárkózását célzó képzéseinek lebonyolítására

KERETMEGÁLLAPODÁS Az egyes társadalmi felzárkózást célzó rövid távú intézkedésekről szóló 1136/2011. (V. 2.) Korm. határozatban foglalt – a romák társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a cigány népesség hatékony felzárkózásának előmozdítása érdekében meghatározott – feladatokkal összefüggésben a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) között 2011. május 20-án létrejött Keretmegállapodás rögzítette a Kormány és az ORÖ közötti együttdöntési rendszer célkitűzéseit, valamint a közös célok elérését szolgáló főbb intézkedéseket.

FOGLALKOZTATÁS KÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK Romák szociális, közösségfejlesztő, foglalkozásszervező KÉPZÉSE és MUNKAGYAKORLATA Szak- és felnőttképzés területén legfeljebb szakiskolai végzettségű ROMA FELNŐTTEK PIACKÉPES SZAKKÉPZÉSE Roma fiatalok ÉRETTSÉGI KÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELE FELSŐFOKÚ OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL Szakmunkásképző iskola keretében PIACKÉPES SZAKMA MEGSZERZÉS SZOCIÁLIS, OKTATÁSI és GYERMEK JÓL-LÉT

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMOK

BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK ÉS CÉLOK 

Gyermekszegénység elleni küzdelem, valamint a gyerekek oktatási esélyeinek növelése



A hátrányos helyzetű emberek és romák foglalkoztathatósága, önálló életvitelének erősítése



Szegregátumokban élők integrációja



Területi felzárkózást segítő programok biztosítása



Felzárkózási, esélyegyenlőségi fejlesztések szakmai és módszertani segítése



Roma kultúra támogatása, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem

Gyerekszegénység elleni küzdelem Gyermek jól-lét

A komplex szemlélet mellett alapvető szempont, hogy minél korábbi életkorban eljuttassuk a leghátrányosabb helyzetű gyerekekhez a valódi esélyteremtő lehetőségeket. Biztos kezdetből biztos jövő  Biztos Kezdet Gyerekházak Integrált térségi programok gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére  Legkorábbi életkortól történő beavatkozás, családtagok bevonása Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok jóllétének növelése  Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése  Hátrányos helyzetű térségekben közösségi és integrált szolgáltatások kialakítása

A támogatási lánc a születéstől az egyetemi évekig tart, az életutat folyamatosan végig követi. A korosztályoknak szóló programokat úgy fűzi fel, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára minél erősebb védőhálót feszítsen, s lehetőségeket adjon a megkapaszkodásra. 2012-ben megtörtént a Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerbeillesztése, amelyeket 2013 I. félévében közel 6 300 gyermek és szülei látogattak. 2012-2015 között a 23 LHH kistérségben futó integrált program legalább 20 ezer gyereknek és fiatalnak nyújt segítséget és bevonja a szüleiket is. 2014 elején célzott program indult a veszélyeztetett roma lányok esélyteremtésére.

Biztos Kezdet Gyerekházak és szolgáltatások

Oktatási esélyteremtés

Integrált Pedagógiai Rendszer  A legnagyobb, a közoktatás rendszerébe illeszkedő felzárkózást célzó oktatási program  5 éves kor helyett 3 éves kortól lesz kötelező óvodába járni

Útravaló ösztöndíjprogram  Közel 20 ezer gyermek és hallgató kap ösztöndíjat és mentori szolgáltatást  A támogatottak fele roma hallgató Tanoda és Második esély típusú programok  Tanórán kívüli, speciális felzárkózási eszköz alulteljesítő tanulók lemorzsolódásának csökkentésére

A kormányzati célok között szerepel, hogy minden roma elvégezze az általános iskolát, hogy egyre többen járjanak középiskolába és szerezzenek érettségit, valamint az, hogy a roma fiatalok megtalálják számításaikat a szakképzési rendszerben is. A társadalmi felzárkózást segítő programok kiemelt feladata, hogy a szegénységben élő gyerekek életkezdési esélyei mellett növelje iskolai előrehaladásuk esélyeit, megalapozva ezzel leendő munkaerő-piaci pozícióikat is. Először fordul elő a magyar közoktatás történelmében, hogy a nemzetiségek, ezen belül a romák-cigányok kultúrája, az együttélés lehetőségei és problémái is megjelennek a Nemzeti Alaptantervben. Integrált Pedagógia Rendszer ösztönzi a hátrányos helyzetű gyermekekkel való hatékony foglalkozást több mint 1 700 köznevelési intézményben.

Oktatási esélyteremtés

Felsőoktatásba történő továbbtanulást támogató projektek  Keresztény Roma Szakkollégiumi Rendszer Közoktatási esélyteremtő projektek  Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi elvű és eszközfejlesztése  Iskolaháló program  Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok  Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézetek fejlesztése Innovatív gyermek-ifjúsági programok  Zenei integrációs program  Komplex iskolai testmozgásprogramok  Sport által a társadalmi befogadás erősítése

Útravaló – MACIKA eredmények

2011/2012 tanév

2012/2013 tanév

2013/2014 tanév

Út a középiskolába

5 926

7 338

5 273

18 537 fő

Út az érettségihez

3 376

6 126

5 557

15 059 fő

Út a szakmához

2 120

3 172

3 133

8 325 fő

-

57

330

Út a felsőoktatásba

Összes tanuló

387 fő

Hátrányos helyzetű tanulók száma:

42 308 fő

Ebből roma származású

6 849

9 235

7 574

23 658 fő

Mentorok száma

5 535

7 350

7 674

20 559 fő

IPR eredmények

2010/2012 tanévek

2012/2013 tanév

Képességet kibontakoztató, integrációs felkészítés

74 295 HH tanuló

78 626 HH tanuló

20 864 HH helyzetű gyermek 14 957 pedagógus

25 269 HH gyermek

Óvodai fejlesztő program Pedagógus kiegészítő illetmény

2013/2014 tanév 157 nem állami intézmény (7961 gyerek, 993 pedagógus) 905 állami (KLIK) iskola (69 381 gyermek)

Foglalkoztathatóság Foglalkoztatás

Szociális Földprogram  A vidéki környezetben, mélyszegénységben élő, köztük roma háztartások önellátását és megélhetését segíti.  A munkakultúra elterjesztésével, valamint a résztvevők aktiválásával elősegíti a munkaerőpiacra való belépést. Piacra jutás  Mezőgazdasági termelést is folytató szervezetek piacra jutásának segítése eszköztámogatással Célzottan romákra irányuló programok Közmunkaprogramokban részt vevők képzése, hátrányos helyzetű emberek kompetenciafejlesztése és képzése

Átalakítottuk és kiterjesztettük a szociális földprogramot, amely unikum az európai szociálpolitikában. A szociális földprogram a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő hátrányos helyzetű, köztük nagyszámban roma családok megélhetését segítő hagyományos esélyteremtő eszköz, amelynek megtörtént országos kiterjesztése és közfoglalkoztatással való összekapcsolása. A hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztathatóságát és önálló életvitelének kialakítását olyan programokkal segítjük, mint a roma nők képzésbe ágyazott foglalkoztatása, a közmunka programokban résztvevők képzése, a hátrányos helyzetű emberek kompetencia fejlesztése, képzése. A képzésekből való – anyagi okokból történő – lemorzsolódásukat csökkenti az új eszközként bevezetett megélhetési támogatás.

Lakhatási integráció Komplex telepprogramok

„Bizalom és Munka” modellprogram  Szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos, elavult iskolai végzettséggel rendelkező családok felzárkózása  Szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási elemeket tartalmaz Lakhatási beruházások támogatása  Lakhatási hátrányok enyhítése  Új szociális bérlakás építése, meglévő épületek felújítása, korszerűsítése Lakhatási stratégia  Telepprogramokhoz kapcsolódó lakhatási stratégia

A 8 helyszínen lezajlott modellprogramot követően 40 komplex telepprogram keretében 59 szegregátumban indult el a munka a telepszerű lakhatási körülmények között élők integrációja érdekében.

Kidolgozásra került a telepprogramokhoz kapcsolódó lakhatási stratégia. A szegregált élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő foglalkoztatási, megélhetési, iskolázottsági, egészségügyi, lakhatási, közösségi, szociokulturális és diszkriminációs természetű hátrányok felszámolását jelenti az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek aktív részvételével. A fejlesztések alapja a célterületen zajló folyamatos szakmai jelenlét.

Területi hátrányok mérséklése

Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek komplex programjai  Gyermek- és ifjúságvédelem, helyi közösségépítés, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és képzése  Közszolgáltatásokban dolgozó szakemberek képzése Mélyszegénységben élők integrációja  Mélyszegénység újratermelődésének, terjedésének megakadályozása Elnéptelenedő falvak kísérleti programja  2014-től kísérleti program indul az elnéptelenedő falvak társadalmigazdasági folyamatainak megfordítására

Folytatódtak a leghátrányosabb térségek felzárkózását segítő ún. LHH programok. Az elmúlt években 25 program zajlott 299 település bevonásával a mélyszegénységben élők közösségi felzárkózása érdekében. Elindult a leszakadási lejtő elején álló települések felzárkózását szolgáló kísérleti program. Folyamatban van a KSH és a Világbank bevonásával „szegénységi térkép” készítése.

A szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása érdekében 2010-ben támogatási program indult. A program a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztésével, egyes közszolgáltatásoknak – ilyenek a szociális és egészségügyi ellátások, a gyermekek helyzetét és kitörési esélyeit meghatározó más humán szolgáltatások – a helyi szükségletekhez igazításával, továbbá az érintett települési kör lakosságának mozgósításával kívánja elérni.

Kultúra Szemléletformálás Antidiszkrimináció

Roma kulturális program  Roma képzőművészet és irodalom, kulturális események támogatása  Cigány nyelv ápolása  Hagyományok megőrzése, átadása a fiatalabb korosztálynak  Roma kulturális örökség és múltjának megismerése  Különböző kultúrákból származó emberek kölcsönös elfogadásának elősegítése Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködése  Szemléletváltást elősegítő tananyag és képzési terv készítése Roma kulturális multifunkcionális központ és hálózat létrehozása  Roma kultúra méltó bemutatása

Egymás kultúrájának megismerése a társadalmi együttélés erősítésének fontos eszköze, ezért célzott pályázatokkal támogattuk a roma kultúra bemutatását célzó programokat. Együttműködés kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a stratégiához kapcsolódó és szemléletformáló képzési tartalmak kidolgozásában. Komoly törekvés a roma kultúra széles körű, méltó bemutatása érdekében, befogadó-tér funkcióra alkalmas, oktatási, képzési feladatokat is felvállaló európai színvonalú roma multifunkcionális központ és hálózatának létrehozása. 2013-ban elkezdődött azon lehetőségeknek a feltárása, hogy miként lehetséges a gazdasági szereplők társadalmi felelősségvállalásának összekapcsolása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásával.