Egyeztetési változat október 16

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM

Egyeztetési változat

2006. október 16.

Verzió: Oldalszám összesen:

EKOP 2.2 55

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ...................................................................................................................2 1. Glosszárium .......................................................................................................................4 2. Helyzetelemzés .................................................................................................................6 Az operatív program földrajzi kiterjedése.........................................................................................6 Hatékonysági és minıségi problémák a közszolgáltatások elıállításában....................................6 Az elektronikus közszolgáltatások helyzete......................................................................................7 A kormányzást és a belsı munkafolyamatokat támogató informatikai fejlettséget érintı megállapítások.....................................................................................................................................13 A közép-magyarországi régió ...........................................................................................................16 A korábbi programok tapasztalatai ..................................................................................................17 SWOT-elemzés...................................................................................................................................18 3. Stratégia...........................................................................................................................20 Illeszkedés a stratégiai környezethez ...............................................................................................20 A program cél- és prioritásrendszere...............................................................................................21 Horizontális célok érvényesülése .....................................................................................................24 Illeszkedés más operatív programokhoz.........................................................................................25 4. Prioritási tengelyek..........................................................................................................27 1. Prioritás: a közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belsı folyamatainak és szervezetének megújítása...................................................................................................................27 2. Prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) .................................................................31 3. Prioritás: kiemelt fejlesztések........................................................................................................34 4. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás.............................................................................................35 5. Pénzügyi tábla.................................................................................................................37 6. Az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által finanszírozott intézkedésekkel való összefüggés ...............................................................38 7. AZ OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEIHiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1 MENEDZSMENT ........................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1.1 Stratégia és koordináció ............................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1.2 Irányító Hatóság....................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1.3 Közremőködı szervezetek ......................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1.4 Stratégiai irányítás és eszközei .................................. Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.1.5 Az OP lebonyolítása során használt eljárások .......... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.2 MONITORING és ÉRTÉKELÉS ................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.2.1 Monitoring ............................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.2.2 Értékelés .................................................................. Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.3 Pénzügyi irányítás és ellenırzés ....................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.3.1 Igazoló Hatóság – feladatai ...................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.3.2 Pénzügyi irányítás szabályai ..................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2/55


7.3.3 Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata.... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.3.4 Az Európai Uniós támogatások ellenırzése .............. Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.4 Információ és nyilvánosság biztosítása ........................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.4.1 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezésekHiba! A könyvjelzı nem

létezik. 7.5 Horizontális elvek – Környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlıségHiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.6 Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések a Bizottság és a tagállam között ..................................................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7.6.1 Az adatszolgáltatás rendje........................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik.

3/55


1. GLOSSZÁRIUM B2B

Vállalkozások között

B2C

Vállalkozások és ügyfelek között

Back-office

Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülı szervezeti egység

Egyablakos ügyintézés

Különbözı ügyintézés

e-kormányzat

Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a központi közigazgatásban

e-közigazgatás

Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a közigazgatásban

Elektronikus azonosítás

Olyan infokommunikációs technológia (pl. elektronikus kártya, digitális aláírás), mely egyértelmően, hitelesen és biztonságosan képes személyeket beazonosítani

Elektronikus ügyintézés

Távközlési csatornán (jellemzıen interneten) keresztül történı írásbeli ügyintézés

Elektronikus ügyintézés (szolgáltatási) szintjei

Elsı szint: tájékoztatók tölthetıek le az ügyintézéshez, elektronikus formában

szervezetekkel

kapcsolatos,

egy

helyen

történı

Második szint: őrlapok tölthetıek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Harmadik szint: a tájékoztatók és őrlapok elektronikusan kitölthetık és benyújthatók Negyedik szint: az ügyintézés teljes egészében elektronikus úton történik Elektronizálás

Elektronikusan tárolt, illetve továbbított információvá alakítás

Front-office

Az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülı szervezeti egység

G2B

Állami szervek és vállalkozások között

G2C

Állami szervek és ügyfelek között

G2E

Állami szervek és alkalmazottak között

G2G

Állami szervek között

IKT, illetve IT

Információs és kommunikációs technológia

Információs társadalom

Olyan társadalom, amelynek alapvetı erıforrása az információs és kommunikációs technológia

Jó kormányzás

Az Európai Bizottság értelmezése szerint a kormányzás akkor jó, ha az nyitott, partnerségi, felelıs, eredményes és koherens

Közigazgatás

Az állami funkciók közül a szakpolitika-alkotási (pl. jogszabályok elıkészítése), jogalkalmazási, hatósági és végrehajtási feladatokat ellátó szervek összessége

4/55


Közigazgatási szerv

Olyan állami szerv, amelyet szakpolitikai, jogalkotási és döntéselıkészítési, illetve hatósági, jogalkalmazási feladatok ellátására hoztak létre

Közigazgatási szolgáltatás

Közigazgatási szervek által végzett szolgáltatás

Közös információs jószág

Közpénzbıl elıállított vagy közérdekő információ

Közösségi hozzáférés

Közpénzbıl finanszírozott, nyilvános informatikai hálózathasználati lehetıség

Központi adatbázisok

Az állam által közpénzbıl fenntartott adatbázisok

Közszolgáltatás

Olyan szolgáltatás, amelynek elérhetıségéért az állam felelısséget vállalt

Közszolgáltatásokhoz történı hozzáférés

A közszolgáltatások tényleges igénybevételének lehetısége

Szolgáltató állam

Államfelfogás, amely szerint közszolgáltatások nyújtása

Tudásalapú társadalom

Társadalom, amelynek alapvetı erıforrása az egyéni és közösségi tudás

Ügyfél

Állami vagy egyéb szervezettel kapcsolatba kerülı személy, illetve szervezet

az

állam

feladata

elsısorban

5/55


2. HELYZETELEMZÉS AZ OPERATÍV PROGRAM FÖLDRAJZI KITERJEDÉSE Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Magyarország egész területére terjed ki. Mint azt az Új Magyarország Fejlesztési Terv adatokkal alátámasztotta, a 1059/2003/EK rendeletet1 módosító 1888/2005/EK rendeletben nevesített magyarországi régiók közül a középmagyarországi régió kivételével a többi hat régió egyikében sem érte el az egy fıre jutó GDP a releváns viszonyítási idıszakban az uniós átlag 75%-át, így azok a 1083/2006/EK rendelet értelmében a konvergencia célterület alá esnek. A közép-magyarországi régió túllépte a jelzett küszöböt, így a 1083/2006/EK rendelet szerinti regionális versenyképességi célterület alá tartozik. Tekintettel arra, hogy az operatív programban tervezett fejlesztések országos kihatásúak, továbbá e fejlesztések zöme úgy hajtható végre költséghatékonyan, ha azok már létezı rendszerekre épülnek, s e rendszerek központjai az ország fıvárosát is adó közép-magyarországi régióban találhatók, így jelen program Magyarország teljes területére kiterjed. HATÉKONYSÁGI ÉS MINİSÉGI PROBLÉMÁK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELİÁLLÍTÁSÁBAN Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon a társadalom és a gazdaság szereplıi megtanultak alkalmazkodni az egyre élesebb nemzetközi verseny követelményeihez. Ugyanakkor szinte változatlan formában és módon mőködik a közigazgatás és az önkormányzás másfél évtizede kialakult szervezete. Ennek következménye, hogy míg a magyar gazdaság egyre modernebb és versenyképesebb, a közszolgáltatások az igényekhez képest rossz minıségőek és hatékonyságúak, s azokat sok idıráfordítással és drágán lehet igénybe venni. 1. számú ábra: nemzetközi összehasonlító grafikonok a közszféra egészérıl, illetve a közigazgatásról Foglalkoztatottak a nemzetgazdaság egészéhez képest 30%

Kiadások a GDP-hez képest 60% 50%

25%

40%

20%

30% 20%

15%

10%

10%

0% 1999

2000

2001

2002

2003

2004

5% 1997 1998

2001

2002 2003

2004 2005

HU közig

HU teljes közszféra

HU közig

EU-15 közig

EU-15 teljes közszféra

EU-15 teljes közszféra

EU-15 közig

CZ közig

CZ teljes közszféra

CZ teljes közszféra

CZ közig

Forrás: Eurostat

1

1999 2000

HU teljes közszféra

Megjegyzés: a nemzetközi közszféra adatai az adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem Forrás: magyar adatok PM, nemzetközi adatok Eurostat

Ez az uniós jogszabály határozza meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS).

6/55


A teljes közszférán belül a közigazgatás szőkebb halmaza is gyakorlatilag változatlan nagyságú maradt az elmúlt években. Ez ugyanúgy igaz az EU-15 országaira, mint Magyarországra. A kettı összevetésébıl azonban kiderül, hogy míg a foglalkoztatottak tekintetében a magyar közigazgatás nagysága megfelel az EU-15-ök adatainak (bár kissé magasabb a V-4-ekéhez képest), addig a GDP-bıl ráfordított kiadások aránya magasabb az EU-15-ök átlagánál (s közel azonos a V-4ekével), még akkor is, ha Magyarországon 2001 és 2004 között drasztikusan csökkent a közigazgatásra fordított kiadások GDP-ben kifejezett mértéke (5,5%-ról 3,8%-ra2). A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, ellenben arányaiban magasabb költséggel mőködik, tehát további költséghatékonysági tartalékokkal rendelkezik. A közszektort általában jellemzı trendek felvázolását követıen meg kell vizsgálni az operatív program szempontjából releváns közszolgáltatások, illetve a közigazgatási szolgáltatások állapotát, kiemelt tekintettel az infokommunikációs szempontokra. A hatékonysági problémák mellett a közszolgáltatások rendszerének minıségi kihívásokkal is szembe kell néznie: – Az állampolgárok, illetve a vállalkozások igényei növekszenek, ami a felesleges adminisztráció csökkentése mellett a szükséges ügyintézés növekvı hatékonyságára vonatkozik. – Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy az adójukból győjtött állami forrásokat az érdekükben és minél hatékonyabban használják fel, s ehhez járul még az átláthatóság, a demokrácia és a részvétel lehetısége iránti fokozódó igény. – A jogos elvárások mellett a befektetéseket, illetve a gazdaság hatékonyságát is jelentısen növelné egy gyors és megbízható ügyintézést biztosító közigazgatás. – A befektetık úgy tartják, hogy Európában észak-nyugatról dél-keletre növekszik a bürokrácia, csökken a hatékonyság – igaz, csökken a bérszínvonal is. A tılünk keletre, dél-keletre fekvı országok olcsóbb munkaerejébıl adódó versenyhátrányunkat ellensúlyozhatná a hatékony közigazgatás. A hatékonyságot és minıséget leginkább érintı terület az online elérhetı közszolgálati folyamatok és a belsı folyamatok elektronizáltsága. Mindkettı aránya ma viszonylag kicsi. Továbbá – a közszolgáltatások és a közigazgatás eddigi, extenzív fejlesztésébıl is adódóan – az infokommunikációs alkalmazásrendszerek heterogenitása és az adatbázisok erıs széttagoltsága is alapvetı hatással van mind a mőködés hatékonyságára, mind pedig a használat intenzitására.

AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A közigazgatásban használt informatikai rendszerek jelentıs része nem képes az általa kezelt adatokat az ügyfelek, illetve más szerv számára elérhetıvé tenni. Az, hogy a közszolgáltatások nyújtása szabályozott keretek között, közintézményekben zajlik, két problémát vet fel: 1. A meglévı, elavult programok és megoldások cseréjét az érintettek nem merik felvállalni, ebben egyáltalán nem is érdekeltek. A közhasznú tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok.

2

Forrás: PM

7/55


2. Az elektronikus szolgáltatásokhoz nem kapcsolódik saját pénzügyi tervezési folyamat, a szolgáltatásból, az adatvagyonból származó bevételek és a kapcsolódó kiadások összekeverednek a mőködési költségvetéssel. Ezért az sem egyértelmő, hogy milyen adatokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása térülne meg a társadalom, vagy akár az intézmény szintjén. A szolgáltatások kialakításánál pusztán az elıírásokra támaszkodnak az intézmények. A fenti két probléma oka alapvetıen a nem megfelelı szabályozás, valamint a magánszektorra jellemzı verseny és hatékonysági kényszer hiánya. Az elmúlt idıszakban a magyar közigazgatás lépéseket tett a nyilvánosság, s ezáltal az egyenlı esélyő, demokratikus információ-hozzáférés biztosítása és a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása irányába. Korábban több szereplı között oszlott meg az elektronikus szolgáltatásokért való a kormányzati felelısség, de 2006. júliustól már a Miniszterelnöki Hivatalban összevontan jelennek meg ezen feladatok. Az elmúlt néhány évben több ponton tapasztalható elırehaladás. -

A szolgáltató állammal összefüggı elektronikus szolgáltatásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tette állami feladattá, amelynek eredményeként felgyorsult az elektronikus szolgáltatások kiépítése.

-

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) bázisán felépült a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, ami egyúttal biztosítja a kapcsolatot az EU intézményrendszere felé.

-

A kormányzati portálon keresztül elérhetı „ügyfélkapu” elindítása jelentıs lépésként értékelhetı, akárcsak az állampolgárok számára jól érzékelhetı egyes közigazgatásiönkormányzati folyamatelemek elektronizálása. A leggyakrabban elektronizált folyamatok közé tartoznak a helyi adózással és a vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyekkel kapcsolatos folyamatok. Az elérhetı szolgáltatások skálája ugyanakkor a statikus dokumentumtól az intelligens ellenırzést is biztosító formanyomtatványokig széles skálát ölelnek fel.

-

Komoly elırelépés tapasztalható az országos szintő adózás elektronizálása terén. Több vállalkozói szegmensben már kötelezı az elektronikus adóbevallás benyújtása.

-

Az európai elektronikus térben leggyakrabban keresett 20 (Magyarországon 27) közszolgáltatás kezdeti szintő elektronizálása megtörtént, s ma már a szolgáltatástípusok fele teljes körően el is intézhetı a Kormányzati Portálon keresztül. Ezzel a tagországok ezen szolgáltatások elérhetısége, elektronizáltsága alapján felállított rangsorában a középmezıny elejére kerültünk. 1. számú táblázat: a 20 alapvetı közszolgáltatás közül az online elérhetık aránya (százalékban) 2004 2006 Magyarország 15 50 EU-25 41 50 EU-15 49 56 Észtország 63 79 Málta 40 75 Csehország 30 30 Lengyelország 10 20 Forrás: Eurostat

8/55


Az elért eredmények azonban még nem elegendık, mert Magyarország mind az elektronikusan elérhetı ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve elmaradással küzd. Egy felmérés szerint3 a vizsgált területi államigazgatási szervek szolgáltatásainak mintegy kétharmada nem érhetı el elektronikusan. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása csak puszta lehetıség marad, ha az ügyfelek nem tudnak élni vele. Márpedig Magyarországon ebbıl a szempontból kedvezıtlen a helyzet; a 15 év felettiek internet használatát tekintve Magyarország a 25 EU tagállam között a középmezıny alsó részében foglal helyet. 2. számú táblázat: az internetet hetente legalább egyszer használó személyek aránya (%) 2004

2005

Magyarország EU-25

21 38

34 43

EU-15 Svédország Egyesült Királyság Szlovákia Olaszország Csehország

41 75 49 40 26 25

46 76 54 43 28 26

Forrás: Eurostat

Az Európai Bizottság évente figyelemmel kíséri, hogy a 20 alapvetı közszolgáltatás kapcsán milyen mértékő az elektronikusan lebonyolított kapcsolat. A vizsgált 28 európai ország sorában, 2006-ban Magyarország a 14. helyet foglalja el, ami igen nagy mértékő (9 helyezésnyi) elırelépést jelent az azt megelızı helyzethez képest. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy ez a mélységi kínálat mennyire találkozik az ügyfelek keresletével. A bizonyos szegmensekben kötelezı elektronikus adóbevallás miatt az elektronikus közszolgáltatások vállalati használata mind összességében, mind az egyszerőbb szolgáltatások esetében meghaladja az európai átlagot (3. táblázat). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar gazdasági szereplık az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben használják ki a teljes körő elektronikus ügyintézésben rejlı lehetıségeket (2. ábra). 3. számú táblázat: a vállalkozásokon belül az e-kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya 2004

2005

EU-25

52

57

EU-15

49

56

Magyarország

..

45

Forrás: Eurostat

3

Forrás: Kopint Datorg, 2003

9/55


2. számú ábra: az elektronikus kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya, a vállalkozások százalékában, az elektronikus kormányzati szolgáltatások típusa szerint 2005-ben EU25

EU15

Magyarország

70 60 50 40 30 20 10 0 teljeskörő elektronikus ügyintézés

infromációszerzés

őrlapletöltés

kitöltött őrlapok beküldése

Forrás: Eurostat

Az elektronikus kormányzati szolgáltatások egyéni felhasználóinak arányát tekintve – szemben a vállalatival – Magyarország lemaradása jelentıs mind az EU15-ökkel, mind az EU25ökkel való összehasonlításban (4. sz. táblázat). E körben az érzékszervi képességeikben korlátozott felhasználók még további hozzáférési hátránnyal küzdenek. A felhasználás típusai szerinti bontás azonban egy további különbséget is jelez a vállalati felhasználókkal szemben: az egyéni felhasználók esetében a legegyszerőbb szolgáltatás, az információkeresés területén hangsúlyos a magyar lemaradás, bár sem az EU, sem a magyar adatok nem kedvezıek a szolgáltatás egyik szintjén sem (3. ábra). 4. számú táblázat: az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat felhasználó személyek aránya az elmúlt 3 hónapban EU25 EU15 Magyarország

2004 16

2005 22 25 18

Forrás: Eurostat

A társadalmi felhasználás növekedésének egyik gátja, hogy a rendelkezésre álló alkalmazásokat sem a vállalkozások, sem pedig az állampolgárok nem ismerik széles körben, és nem rendelkeznek a használathoz szükséges készségekkel. Ráadásul az alkalmazások használata sem mindig egyszerő. A társadalmi felhasználás növekedését, s ezáltal az információs társadalom fejlıdését célzó elektronikus közigazgatási szolgáltatás- és tartalom-fejlesztést alapvetıen befolyásolja az intézmények, illetve a teljes intézményrendszer informatikai helyzete. A közigazgatási intézmények által használt alkalmazások színvonala és szerkezete eltérı. Az elérhetı adatok szerint az intranet-használat az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedtebb. Bár az internet használata alapvetıen nem függ az intézmény méretétıl, felépítésétıl, így is közel 19 százalékpontos lemaradása van a kistelepülési önkormányzatoknak ezen a téren. 10/55


3. számú ábra: az elmúlt három hónapban internetet használó személyek által igénybe vett elektronikus közigazgatási szolgáltatások százalékos megoszlása 2005-ben EU25

EU15

Magyarország

25 20 15 10 5 0 információszerzés

hivatalos őrlapok letöltése

kitöltött őrlapok beküldése

Forrás: Eurostat

Általában megállapítható, hogy az infokommunikációs technológián alapuló alkalmazások integráltságának szintje alacsony, és nem terjedtek el a korszerő adatbáziskezelıalkalmazások. Számos esetben a korszerő technológia mellé nem társul a megfelelı felhasználási ismeret az alkalmazó részérıl. Ezen körülmények egyaránt negatívan befolyásolják a jelentıs kormányzati mőködési költségmegtakarítási potenciál kiaknázását, és az állampolgárok számára különösen vonzó ügyintézési hatékonyságnövekedést. Eközben az ellátandó feladatok mennyisége gyorsan növekszik. Az elmúlt években − többek között éppen a gazdasági növekedés hatására − az egy évben lebonyolított elsıfokú ügyek száma folyamatosan emelkedett, s mára megközelítette a 30 milliót. Az elektronikus közigazgatás kiépítését célzó eddigi programok eredményei magukon viselik az extenzív fejlesztés jegyeit. A nem átfogóan szabályozott, hanem egyedi-helyi igények alapján történt infokommunikációs fejlesztések párhuzamosságokhoz, szigetszerő, nem interoperábilis alkalmazások bevezetéséhez, esetenként áttekinthetetlen adatbázisszerkezet kialakulásához vezettek. Ennél fogva az eddig elért eredményekre építve – eKormányzati portál, az önkormányzatok okmányirodáinak Internetes Közszolgáltató Rendszere (XR) és egyéb fejlesztések – célszerő a közigazgatás intenzív, a hatékonyságot jobban szem elıtt tartó fejlesztése. Az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztéséhez egy helyrıl vezérelt, világos stratégia által megalapozott központi programra van szükség, ami biztosítja a központilag kidolgozott szabványok átfogó alkalmazását. Ennek eredményeként egymással kommunikálni tudó alkalmazások jöhetnek létre. Az elektronikus megoldások terjedését az említetteken kívül további tényezık is akadályozzák: − Mind a társadalomban, mind pedig a közszférában általános a bizalmatlanság az infokommunikációs technológiák alkalmazásával szemben. − A változtatásokkal szemben nagy az ellenállás a közigazgatás különbözı szintjeinek szereplıi között, ami nehezíti az elektronizált közszféra kialakulását. − Az állam nem proaktív az állampolgárok igényeinek kielégítésében, ezért a szolgáltatási szükségletek sincsenek jól meghatározva. − Az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotás lassúsága még a lehetséges programokat is lefékezi, miközben a technológia gyors fejlıdése miatt rugalmas 11/55


környezetre volna szükség. A szigorú központi, mőködésképtelensége ezen a területen jól érzékelhetı.

jogi

szabályozási

megoldás

− A szélessávú internet-hozzáférés lehetısége széles körben megoldatlan, az elıfizetés drága. Ezért különösen nagy a jelentısége a közösségi hozzáférés lehetıségének, amit ma egyelıre az eMagyarország pontok és a teleházak biztosítanak, több mint 3000 helyen. Más közösségi intézményekbıl azonban még hiányzik ez a szolgáltatás. − Nem kapott kellı figyelmet az intézményi kultúra átalakítása, a közigazgatásban foglalkoztatottak felkészítése az elektronikus kormányzásra, adatkezelésre. Az eljárások nem standardizáltak a jelenlegi folyamatokat, így nem szabad elektronizálni. − Hiányzik a koordináció az államigazgatási szervek különbözı területi szintjei között, továbbá az együttmőködés a kormányzat és az önkormányzatok között. − Az állampolgárok bizonyos rétegeinek (nyugdíjasok, fogyatékkal élı emberek, vidéken élık) lehetıségei és tudásszintje a számítógép kezelés és az online ismeretek terén korlátot jelent az elektronikus ügyintézésben való részvételben. Alább röviden bemutatjuk az egyes fıbb közszolgáltatások korszerősítésénél jelentkezı speciális feladatokat. Az egészségügy területén az ágazatban mőködı információs rendszerek nem interoperabilisak, nem egységes nyilvántartások és kódrendszerek felhasználásával dolgoznak, a technológiai színvonal alacsony. Mindezek hatására a betegeknek gyakran indokolatlanul és nagy költséggel kell elutazniuk vagy sokat várakozniuk. Az egészségügy nem szolgáltat, hanem elvárja, hogy a társadalom igazodjon hozzá. A finanszírozás és ezen keresztüli hozzáférés szempontjából a szükséges fejlesztések egyik fontos eleme lesz az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése. Már megkezdıdött az áttérés elıkészítése, mely folyamatot fel kell gyorsítani. Az Európai Unióban immár egyre szélesebb körben gyakorlattá váló egységes vészhelyzetkezelési modell Magyarországon még csak formálisan valósult meg. A veszélyhelyzet-kezelési feladatokat ellátó szervezetek között nem megfelelı az infokommunikációs kapcsolat. Nincs egységes bevetési, illetve tevékenység-irányítási rendszer, amely az adatbázisok és a speciális térinformatikai alkalmazások segítségével a veszélyhelyzet-kezelés során hatékony döntéselıkészítést és támogatást biztosítana. Ugyanígy nem megfelelı a bőnüldözı és hírszerzı szervek közötti információcserét biztosító infokommunikációs rendszer, amely ma papíralapú és lassú. Hiányzik a személyek és javak mozgását, a közlekedés és szállítás biztonságát garantáló komplex biztonsági háló (úti okmányok biometrikus elemekkel történı ellátása), valamint az igazságszolgáltatási szervezetek integrált információs rendszere. A rendırség több mint 100 alkalmazást üzemeltet, melyek 5-10 évvel ezelıtti technológián alapulnak. Az alkalmazások kiszolgálására 52 alkalmazás- és adatbázis szerver, 185 lokális hálózat áll rendelkezésre. Az egyes programrendszerek heterogén összképet mutatnak, emiatt sem a belsı (testületen belüli), sem a külsı (nemzetközi, rendvédelmi, közigazgatási) kompatibilitás nem vagy csak korlátozottan biztosítható. Az egyes szakterületeteken felgyülemlett vizsgálati adatok és eredmények tömege adatbázis hiányában nem kezelhetı, így gyakorlatilag értéktelen. A meglévı adatbázisokba kerülı adatok megbízhatósága az EU szakmai szervezetei által elvárt minıségellenırzési rendszerek hiánya miatt kérdéses. Magyarország nem képes eleget tenni a jelentkezı környezetvédelmi és élelmiszerciklus igényeknek és az EU-s követelményeknek. Az elektronikus térinformatikai agrárszolgáltatások esetében hiányoznak a technikai feltételek, a szakmai ismeretek és készségek. Az agrárlogisztika alkalmazásában az ágazat jelentıs lemaradásban van. Hiányzik a megfelelı IKT infrastruktúra, ennek következtében nehézségeket okoz az agrártermékek 12/55


versenyképes piacra versenyképességét.

juttatása.

Mindez

csökkenti

az

ágazat

jövedelemtermelı-

és

A hazánkban mőködı egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer nemzetgazdasági szinten az egyik legfontosabb, mivel Magyarország összes ingatlanának tulajdonjogi, egyéb jogi (pl. jelzálog), földvédelmi és földhasználati információit közhitelesen tárolja, és változásait vezeti. Az elmúlt évek jelentıs fejlıdése mellett megjelentek olyan hiányosságok, melyek a szolgáltatások minıségét jelentıs mértékben ronthatják. Alapvetı fogyatékosság például az adatok rendelkezésre állási ideje. A földhivatali adatbázisok üzemeltetési és biztonsági okok miatt csak a 8 órás munkaidıben érhetık el a jelenlegi internetes szolgáltatások számára. A korszerő földnyilvántartási információ szolgáltatás biztosításához, a gazdasági tervezéshez szükséges földhivatali adatokat központi helyzető adattárház típusú adatbázisba kell szervezni. Ennek hiányában nem lehetséges a központi ingatlan-nyilvántartási adatbázis és más egyéb, kormányzati szintő adatbázisok (pl. a Központi Lakcím Nyilvántartás, KÖNYV) logikai összekapcsolása. Az elektronikus adórendszer két irányból kezdte meg szolgáltatásainak kialakítását. A nagy adózók számára saját, e célra kialakított, az elektronikus aláírás törvényi szabályozásába csak korlátozottan illeszkedı, elektronikus aláírással hitelesített, teljes körő elektronikus kommunikációt biztosító rendszer jött létre. Ez a rendszer folyamatosan bıvül, és ebben az évben már 10.000 adózót szolgál ki. Ezzel párhuzamosan az adóbevallások lényegesen gyorsabb kitöltését lehetıvé tevı letölthetı nyomtatványkitöltı és ellenırzı programokat fejlesztettek ki. 2004-ben már az összes adózó 49%-a, illetve a vállalkozások, egyéni vállalkozók 63%-a töltötte le az adóbevalláshoz alkalmazható nyomtatványokat az internetrıl. E számok is azt mutatják, hogy az adózással kapcsolatos szolgáltatások – az EU többi tagállamához hasonlóan – nálunk is a legkeresettebbek közé tartoznak. A fejlesztések azonban akkor válhatnak igazán az állampolgárok mindennapját megkönnyítı rendszerré, ha megvalósul az elektronikus aláírás, valamint a befizetések elektronikus úton történı lebonyolításának lehetısége. Az okmányirodai rendszer ügyfélkapcsolati oldalának kifejlesztésével a Kormányzati Portálon keresztül létrejött a hatóság és az ügyfél közötti, önkéntes megállapodáson nyugvó elektronikus ügyindítási lehetıség. E fejlesztések révén a jogszabályok módosítása nélkül vált elindíthatóvá több ügytípus, melyek azonban nem tartoznak az állampolgárok és a vállalkozások által leginkább keresett ügyek közé. A rendszer ugyanakkor lehetıséget nyújt arra is, hogy az ügyfél az okmányirodában elintézhetı bármely ügy intézése céljából az interneten keresztül idıpontot foglaljon az okmányiroda ügyintézıjénél. Az ügyfélazonosítás rendszerének törvényi szabályozásával és a fizetési rendszer kialakításával jelentısen bıvíthetı a szolgáltatási kör, rövidtávon elsısorban az EU 20 szolgáltatása közé tartozó ügyekben.

A

KORMÁNYZÁST ÉS A BELSİ MUNKAFOLYAMATOKAT INFORMATIKAI FEJLETTSÉGET ÉRINTİ MEGÁLLAPÍTÁSOK

TÁMOGATÓ

Az OECD 2006-os jelentése4 az alábbi fı megállapításokat tette a kormányzati e-kormányzás politikával kapcsolatban. − Magyarország sikeresen fejlesztette az Európai Unió eEurope programja által figyelt 20 szolgáltatást, eredményesen üzembe állította a kormányzati gerinchálózatot, valamint az ügyfélkaput, ami által rendelkezésre áll a szükséges elektronikus infrastruktúra, továbbá biztosított az osztott szolgáltatások esetleges nyújtásának módja.

4

OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 2006 június.

13/55


− Az e-kormányzati fejlesztésekben nem tisztázott a vezetı szerep, az irányítás a központi kormányzat számos intézménye között oszlik meg. Noha a központi kormányzat indított egyes közös projekteket, kevés példa van a horizontális együttmőködésre, és az ily módon biztosított gördülékeny szolgáltatásra. − A vonatkozó erıfeszítéseket túlságosan jogi szemlélet vezérli, melyben a központi kormányzati intézmények, valamint a kormányzat alsóbb szintjei számára ugyan elıírás, hogy végrehajtsák az e-kormányzati kezdeményezéseket, azonban mindezt anélkül, hogy összehangolnák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és emberi erıforrásokat, a szükséges készségeket és az intézkedések ütemezését. − Több jel is utal rá, hogy a kormányzat úgy tekint az államigazgatás reformjára és az e-kormányzás kifejlesztésére, mint két egymástól független vállalkozásra. Úgy értelmezi az IKT-k közigazgatáson belüli fejlesztését és mőködtetését, mint az ügyfelek online szolgáltatásokkal való kiszolgálását, nem pedig úgy, mint a közszektor folyamatai és a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony átalakításához szükséges modernizációs intézkedéssorozat egyik összetevıjét. − Az elektronikus kormányzati beruházásokat hatékonyan kell megvalósítani. Az ekormányzás sikeres megvalósítása érdekében a magyar kormányzatnak felül kellene vizsgálnia az e-kormányzati beruházásokról alkotott képét üzleti esettanulmányok és a vállalati architektúrák megismerésével, valamint fejlesztenie kellene a végrehajtást az értékelés és monitoring eszközeivel. A 2006. évi közigazgatási informatikai adatfelmérés eredményeirıl szóló jelentés az alábbi fıbb megállapításokat tette: •

A legfıbb hiányosság az informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya. A vizsgált szervezetek harmada, sıt a minisztériumok fele nem rendelkezett informatikai stratégiával, illetve tervvel. A szervezetek nagy része nem ismeri, vagy nem alkalmazza a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítésérıl szóló ajánlást, így a rendelkezésre álló informatikai stratégiák is igen eltérı képet mutatnak.

•

Az elmúlt években a felhasznált informatikai keretek összege kis mértékő csökkenı tendenciát mutatott. Ennek elsıdleges oka az elmúlt idıszakban végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, ami természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentısen érintette. A jövıt illetıen azonban már ismét emelkedés prognosztizálható. A projektek száma ugyan várhatóan jelentısen visszaesik, azonban ez a tendencia kismértékben már az elızı években is megfigyelhetı volt. E folyamat eredményeképpen a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték jelentısen emelkedik. Jól érzékelhetı tehát a projektek koncentrálódásának tendenciája.

•

Hasonló koncentráltság figyelhetı meg a projekteket megvalósító intézmények tekintetében is: a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szők intézményi körhöz kapcsolható. Ez a szők intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 6575%-ával, és jól érzékelhetı, hogy az intézményi koncentráció évrıl évre lassan növekszik, azaz ezen viszonylag szők intézményi körhöz tartozó intézmények együttes keretösszege fokozatosan bıvül a többi intézmény keretösszegének stagnálása mellett. Az informatikai fejlesztések jelentıs része tehát egy aránylag szőkebb intézményi körhöz kötıdik.

•

A projektek célját illetıen is átrendezıdés figyelhetı meg a fejlesztésekre költött kereteken belül. Szembetőnı az „informatikai eszközök” kategória arányának változása az elmúlt idıszakban, a korábbi csökkenés után ismét növekvı tendencia figyelhetı meg. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenı arányt mutat, az internet terület

14/55


stabilizálódni látszik, ugyanakkor a stratégiai tervezés és az audit területen fokozatos növekedés tapasztalható. A szoftver területen egy jelentıs bıvülést követıen erıs visszaesés figyelhetı meg. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat tapasztalható, visszaesését követıen igen számottevı lesz a súlya a projektcélok között. A fenti megállapítások is jelzik, hogy a kormányzati szolgáltatások és a mőködési hatékonyság tekintetében még nagy tartalékok vannak. Az is megállapítható, hogy az elsıdleges problémákat ma már nem az infrastruktúra és a források hiánya jelenti, hanem a szervezés, az intézményi ellenérdekek és a szervek elégtelen együttmőködési készsége. A közelmúltig hiányzott a program formájában megnyilvánuló kormányzati elkötelezettség is. A magyar államigazgatás által kínált elektronikus szolgáltatások bıvítése, illetve fejlesztése kapcsán komoly különbségek észlelhetıek mind a mennyiséget, mind a színvonalat illetıen. Ennek csökkentéséhez szükség van a szabályozási oldal szerepének növelésére. Amennyiben sikerül összkormányzati szinten is megvalósítani a központi koordinációt, akkor az intézményi ekormányzati stratégiák és tervek a lehetı leghatékonyabb módon határozzák majd meg a kialakítandó e-szolgáltatások körét és tartalmát, a szükséges szabályozást, az informatikai hátteret, az egyéni és szervezeti tudásmenedzsmentet és a szükséges uniós együttmőködést. Míg a központi közigazgatás elektronikus szolgáltatói helyzete viszonylag egységes, az önkormányzatok sokkal heterogénebb képet mutatnak. Ez alól az okmányirodák jelentik a kivételt, mert egységes elveken és hálózatokon alapuló szolgáltatást csak ık biztosítanak. Az interneten keresztül jelenleg 38 ügytípusban van lehetıség ügyintézés kezdeményezésére és idıpontfoglalásra. 2004 végére valamennyi okmányiroda bekapcsolódott az ezt biztosító számítástechnikai hálózatba. A legtöbb önkormányzatnak jelenleg nincs érvényben lévı, informatikai fejlesztési terveket is tartalmazó, közös e-közigazgatás bevezetési stratégiája, és a kistérségi szintő stratégiakészítés iránti igény is csak az elmúlt években alakult ki. E nélkül pedig nem vagy nehezen tudnak eredményes fejlesztéseket megvalósítani, vagy állami és EU-s pályázatokon részt venni. 2005-ben az önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezett legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96%5. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 44%-ában van belsı számítógépes hálózat (LAN), ami 10 százalékpontos növekedést 2003-hoz képest. 2006 végére elıreláthatólag a számítógépet használó önkormányzatok 48%-ánál mőködik majd LAN hálózat. A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, de még ma sem számít túlságosan elterjedtnek. A számítógéppel rendelkezık 27%ánál van rá példa, szemben a 2004-es 14%-os, valamint a 2003-as 9%-os használati aránnyal. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 63%-a használ elektronikus bankszámlakezelı rendszert, 2004 óta 14 százalékponttal nıtt az ilyen megoldást használó önkormányzatok aránya. Elektronikus dokumentumkezelı rendszert a számítógépet használó önkormányzatok 13%-a használ. Az elektronikus dokumentumkezelés a nagyobb önkormányzatokat sem jellemzi átlag feletti mértékben, a városi önkormányzatok között is csak 15% az ilyen rendszerrel rendelkezık aránya. Az elektronikus dokumentumkezelés területén a 2006-os évben komoly elırelépés várható, mivel a számítógépet használó önkormányzatok 4%-a szándékozik a következı 12 hónapban valamilyen rendszert bevezetni.

5

Forrás: Az önkormányzatok IKT használata és elektronikus szolgáltatásai országosan, reprezentatív felmérés magyarországi önkormányzati hivatalok körében, 2005 december

15/55


2005 végén az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel, ami az összes önkormányzat körében 7 százalékpontos növekedést jelent 2003 óta. Az internethozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minıségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése: az önkormányzati hivatalok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. A számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet-hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen mintegy 1800 darab önkormányzati weboldalt jelent. Azonban a honlapok − néhány kivételtıl eltekintve − nem akadálymentesek. Az önkormányzati weblapok 22%-áról tölthetık le nyomtatványok. A községi önkormányzatok honlapjainak 13%-áról, a nagyközségi weboldalaknak 46%-áról, a városi önkormányzati honlapok 56%-áról, míg a nagyvárosok honlapjainak 80%-áról tölthetı le valamilyen őrlap. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél weboldalról letöltött őrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 2%. Az informatikai biztonsági megoldások közül a vírusirtó szoftverek a legelterjedtebbek, a számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 92%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami 8 százalékpontos növekedés 2004-hez képest. A második leggyakoribb biztonsági megoldás a tőzfal, amelyet az önkormányzatok 60%-a használ, és csaknem ugyanekkora az adatokról biztonsági mentést készítık aránya (55%). Az elektronikus aláírást használók aránya 4%. Az önkormányzatok valamivel több, mint egyötöde (21%) találkozott az elmúlt 12 hónap során valamilyen informatikai biztonsági problémával, szemben a 2004-es 42%-kal. 2005-ben az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai 11%-kal emelkedtek a 2004-es 1,5 milliárd forinthoz képest. A kiadásokon belül az informatikai szolgáltatások képviselték a legnagyobb részt, összesen 0,6 milliárd forintot fordítottak erre az önkormányzatok. Megjegyzendı, hogy igen nagy tételt jelentenek a vezetékes telefonnal kapcsolatos kiadások, amelyek 3,68 milliárd forintra rúgtak 2004-ben, és 3,52 milliárd forintot jelentettek 2005-ben. 2005-ben a számítógépet használó önkormányzatok 23%-ánál vett részt legalább egy vezetı beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben, az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére az önkormányzatok 35%-ánál volt példa. Az összes önkormányzat 5%-ánál használnak távoktatási megoldásokat az alkalmazottak képzéséhez.

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az eddig leírtak alapvetıen igazak a közép-magyarországi régió közigazgatására is azzal a különbséggel, hogy a régió speciális helyzete miatt a problémák súlya is másnak tekinthetı. A régióban él a lakosság csaknem egyharmada, s mivel itt található az ország fıvárosa, így az ország közszolgáltatásait kiszolgáló központi egységek is itt vannak telepítve. A régió által megtermelt jövedelem csaknem fele közvetlenül a közszolgáltatások formájában kerül elıállításra. A régió gazdaságában ezért a közszolgáltatási profil súlya nagy, és az is marad. Budapest az országos szintő közszolgáltatások központja, és a közigazgatási hierarchia csúcsa. Ennek megfelelıen az önkormányzati tevékenységet nem számítva Budapesten igen jelentıs a back-office típusú kormányzati tevékenységek kiterjedése is. Mindez azt jelenti, hogy a régió elektronikus közszolgáltatásainak és állami háttérfolyamatainak fejlesztésében igen nagy potenciál rejlik: − a nagymérető, komplex államszervezési projektek megvalósítására; − az államháztartás folyamatainak nagymértékő racionalizálására, és hatékonyságuk javítására; − az egyablakos, gördülékeny, belsı állami együttmőködéseken alapuló szolgáltatások létrehozására. 16/55


A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI A Magyar Kormány 2000-ben fogadta el a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát. Ennek a rövid távú stratégiának a legfıbb érdeme, hogy felismerte Magyarország hátrányát és a felzárkózás szükségletét. A hosszú távú, átfogó stratégiai célkitőzéseket a 2003 novemberében elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) fogalmazta meg. A MITS célrendszere két pilléren nyugszik; ezek a tág értelemben vett folyamatok korszerősítése, illetve a front-office szolgáltatások modernizálása. Ennek megfelelıen dolgozták ki az ágazati stratégiákat, így az e-Kormányzat stratégiáját is. A stratégia célkitőzéseit és a célok elérésére rendelt eszközöket az Európai Unió célkitőzéseivel összhangban, az eEurope akciótervek szem elıtt tartásával határozták meg, hogy bekapcsolódhassunk a Közösség eEurope megvalósítását szolgáló programjaiba, illetve, hogy az Unió strukturális alapjainak forrásai bevonhatók legyenek a hazai információs társadalom építésébe. A MITS céljait megvalósító programok csak részeredményeket értek el, melyek nem álltak össze egy átfogó stratégiának megfelelı, sikeresen fókuszált fejlesztéssé. Az elektronikus közigazgatás kiépítésénél az adott intézményi struktúrából is adódó párhuzamosságok miatt a források egy része nem hatékonyan került felhasználásra. Az I. NFT keretében a területet érintı legfontosabb intézkedések a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006 részeként jelentek meg. Az operatív program 4.3 intézkedése a MITS Tartalom és Szolgáltatások beavatkozási területe Közigazgatás fıirányának megvalósítására jött létre. Az intézkedés két komponense: az önkormányzatok információ szolgáltató tevékenységének fejlesztése és az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása. A tapasztalatok szerint csak gyenge koherencia figyelhetı meg közöttük. A jelzett intézkedés értékelésénél látni kell, hogy a célcsoport fejlesztési elképzelései nehezen mérhetık, mert a célirányos támogatások igényt teremtenek, és nem igényt elégítenek ki. A célcsoport szükségleteit és fejlesztési elképzeléseit tompítja, valamint a megvalósítás kockázatát nagyban növeli a támogatási intenzitás 87,5%-os mértéke. Mindkét pályázat esetében gondot okozott, hogy az önkormányzatok az esetek többségében úgy pályáztak a különbözı rendszerek megvalósítására, hogy nem voltak tisztában azzal az adatvagyonnal, aminek a felhasználásához a pályázatokban a projektek definiálva lettek. A projekttervben elıbb megjelent az informatikai rendszer megvásárlása, és csak ezt követte az adatvagyon felmérése, és az arra alapuló önkormányzati adatvagyon hasznosítási koncepció kialakítása. Ennek elsıdleges oka, hogy a pályázók többségének pénzügyi helyzete addig nem engedte meg egy költséges adatvagyon felmérés elvégzését, amíg a pályázati támogatás bizonytalan volt. Az elsı komponens esetében a megcélzott szolgáltatási szint általában a második vagy a harmadik, ami teljesíthetınek tőnik. A pályázók a negyedik szintő szolgáltatást több okból is teljesíthetetlennek tartják: a jogi szabályozás tele van ellentmondásokkal, nincsenek sem hazai, sem nemzetközi tapasztalatok, az informatikai megoldások egyáltalán nem vagy csak nehezen integrálhatóak, a beszállítói oldalon sincs még meg a megfelelı tudás. Említést érdemel a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program MOST2 projektje is, mely a vakokat és a gyengén látókat szolgáló informatikai alkalmazások fejlesztésére irányul. Meg kell említeni továbbá a Humánerıforrás-fejlesztése Operatív Program 4.4. számú intézkedését, melynek keretében az egészségügyi informatikában az elmaradott területeken megindult az egységesítés. Ennek célja, hogy kialakítsa az egészségügyi informatikai szabványokat, és ezáltal megteremtse az egészségügyi intézmények közötti interoperabilitást.

17/55


Az említett intézkedések hatásainak értékelése azt mutatja, hogy a hivatali szinten széttagolt intézmények esetében a projektek a szervezet munkájára vannak közvetlen befolyással, míg a lakosság földrajzi elszigeteltsége esetében a hatások a felhasználói oldalról is jelentkeznek. Az idıbeli dimenziót is figyelembe véve megállapítható, hogy míg a hivatali mőködés hatékonyságában bekövetkezı változás a rendszer, vagy a rendszer egyes moduljainak üzembe helyezését követıen elég gyorsan érzékelhetı, addig a lakosságra gyakorolt hatások feltehetıen több év múlva jelennek csak meg. A megvalósítás jelenlegi állapotában költségcsökkentési hatás még nem jelentkezik, továbbá a várható fenntartási és üzemelési költségek tekintetében sem egyértelmő a megítélés. Az önkormányzati hivatalok a belsı mőködési hatékonyság növekedésére számítanak, azonban egyre inkább az látszik, hogy a megnövekedett feladatmennyiséget csak ezáltal fogják tudni ellátni. A fejlesztésektıl mind a hivatalon belüli, mind a kifelé irányuló kommunikáció gyorsulását és hatékonyságát várják, amit alátámaszt a hivatalok dolgozóinak informatikai képzettségében, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás is. Közvetett hatásként egyértelmően az ügyfél elégedettség-növekedését remélik, de egyelıre nincsen mőködı rendszer, amit értékelni lehetne. A tervezés elısegítette a folyamatok ésszerősítését, a rendszer mőködése pedig biztosítani fogja az átláthatóságot és ellenırizhetıséget. A bevezetésre került rendszerek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai hosszabb távon, az üzemeltetés folyamán válnak érzékelhetıvé. Ehhez azonban az önkormányzatok felkészültségén túl többek között az elektronikus aláírások technikai és jogszabályi hátterének megteremtése, valamint a lakossági internet felhasználók és az elektronikus ügyintézést elfogadók számának jelentıs növekedése is szükséges. Összegzésként kijelenthetı, hogy a GVOP 4.3.1 és 4.3.2 pályázati kiírások teljesítették eredeti céljaikat (önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése, illetve az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása), illetve a prioritás átfogó célját, az Eközigazgatás fejlesztését.

SWOT-ELEMZÉS Erısségek

közigazgatási hagyományok, szabályozott, jogállami mőködés kiegyensúlyozottan mőködı intézményrendszer alaptémákban képzett személyi állomány, magas a felsıfokú végzettségőek aránya (különösen jogászok és informatikusok terén) kialakultak a közigazgatási minıségfejlesztés alapjai létezı e-közigazgatási megoldások, az önkormányzatok szintjén is néhány területen általánossá vált az ágazati elektronikus rendszerek használata (pl. adózás, egészségügyi szolgáltatók) kiépült a központi kormányzati gerinchálózat és a kormányzati portál

Gyengeségek • • • • •

•

•

•

ügyfélközpontúság helyett ágazati, hivatal-központú mőködés az információs társadalom lehetıségeit ki nem használó szemlélet, illetve mőködés egyoldalúan jogalkotásés jogszabályközpontú mőködés szigetszerő alkalmazások nem naprakész, nem kellı mélységő és rossz szerkezető a szolgáltatások alapját képezı közérdekő adatvagyon a szervezeti kultúra erısen hierarchikus, a munkavégzési folyamatok nem kellıen standardizáltak az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotás lassúsága a fejlesztések korlátjává válhat esetleges toborzás, nagymértékő 18/55


kiépült integrált ügyintézési központok (okmányirodák) • az EU által kiemelt 20 közszolgáltatás informatizálása jelentıs részben • megtörtént •

•

•

Lehetıségek •

•

•

• •

• • •

az információs társadalom és a növekvı társadalmi igények kikényszerítik a közigazgatás átalakulását az informatikai technológiák gyors ütemben fejlıdnek (pl. hamarosan általánosan használható helyfüggetlen technológiák és döntéstámogató rendszerek) az informatika lehetıségeinek kihasználása, ezáltal a hatékonyság, az átláthatóság növelése, a költségek csökkentése a civil feladat-átvállalás, illetve a partnerség kiterjesztése az OECD és az Európai Unió kormányzati követelményeinek való megfelelés, illetve más országok jó gyakorlatának a megismerése kialakuló nemzetközi (EU-s) szolgáltatási adatcsere uniós támogatások megnyílása a közigazgatás fejlesztése érdekében a fejlesztések csökkentik a területi esélyegyenlıtlenséget, és növelik a fogyatékkal élı emberek lehetıségeit is

kontraszelekció monitoring és ellenırzés alacsony szintje, az egyéni felelısség hiánya a stratégiai szemlélet és tervezés, valamint a hatásvizsgálatok hiánya a közigazgatás sem az állam, sem az ügyfelek erıforrásaival nem bánik takarékosan a meglévı e-közigazgatási rendszerek nem elég komplexek, nem fednek le több fontos ügykört, és használatuk kifejezetten alacsony a rendszerek használatának (így az azonosításnak) hiányzik az egységes kerete

Veszélyek •

•

•

•

•

•

ellenérzések az információs társadalommal, illetve ennek igazgatási használatával szemben a kétharmados törvények túlsúlya és a politikai konszenzus hiánya megakadályozhatja az optimális megoldások bevezetését az adatvédelmi jogszabályok gátolhatják az interoperabilitást és az optimális megoldások megvalósítását a globalizáció és a növekvı migráció miatt egyre nehezebben kezelhetı igazgatási kérdések az információs társadalom kulturális korlátai, illetve a kialakuló digitális szakadék korlátozza a potenciális felhasználók számát a közigazgatás politikai érzékenysége miatt több irányból befolyásolják a programot, nem alakul ki az egységes irányítás

19/55


3. STRATÉGIA ILLESZKEDÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETHEZ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a tartós növekedés elısegítése és a foglalkoztatás bıvítése. Ennek elérése érdekében a fejlesztési terv hat fejlesztési prioritást jelöl meg. Ezek egyike az államreform megvalósítása. A magyar állam a növekedés és foglalkoztatás számára alapvetıen az állami funkciók ellátása által, közvetetten biztosítja a feltételeket. Ugyanakkor az államcéloknak megfelelıen közvetlenül is befolyásolja a gazdasági fejlıdést. Az állami szerepvállalás minısége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminıségére. Az állami feladatok közül meghatározó az adminisztratív/közszolgáltatási terület: az igazgatás központi és helyi szintjei, valamint a közösségi javak és szolgáltatások nyújtása. Az operatív program tárgya mindezeknek a modern kor igényeinek megfelelı, az információs társadalom lehetıségeire is építı fejlesztése. A hangsúlyos területek megnevezésével ki kell jelölni azokat a szolgáltatásokat és igazgatási funkciókat, melyeket a program fejlesztései megcéloznak. Az adminisztratív kapacitások bıvítésével elsısorban az Európai Szociális Alap által finanszírozott Államreform Operatív Program foglalkozik, a jelen operatív program hatóköre pedig az elektronikus közszolgáltatásokra irányul. Ennek megfelelıen az operatív program finanszírozási eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Jelen operatív program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás mőködésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az infokommunikációs eszközökön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. A közszolgáltatások egyéb infokommunikációs fejlesztéseit más operatív program tartalmazza. Mindeközben kiemelt figyelmet szükséges fordítani az interoperabilitás megteremtésére. Az operatív program a Közösségi Stratégiai Iránymutatások „A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése” elnevezéső iránymutatásának végrehajtását szolgálja az információs társadalom fejlesztésével, konkrétan a közszolgáltatások hatékonyságának növelése által. Az operatív program közvetlenül a Nemzeti Akcióprogram 8. iránymutatásához kapcsolódik (az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom kiépítése), azon belül is az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén, digitális tartalmak, az IKT tartalom iparág fejlesztése, a hálózati információ-biztonság és interoperabilitás megteremtése, valamint a szélessávú infrastruktúra kiépítésének és használatának megteremtése elnevezéső akciók megvalósítását segíti. Az operatív program közvetett módon a Nemzeti Akcióprogram számos egyéb akcióját támogatja, elsısorban az üzleti környezet vonatkozásában. A programban meghatározott beavatkozásokat az érvényes hazai stratégiákkal (pl. MITS) összhangban dolgoztuk ki, a fejlesztési elképzelések illesztése stratégiai szinten folyamatos. A program tartalmilag összhangban áll az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért kezdeményezéssel, különös tekintettel annak az ekormányzásra vonatkozó részeivel. Szükséges jelezni, hogy az uniós normákkal összhangban nagy súlyt kell fektetni a digitális tartalmak akadálymentességére. 20/55


Az operatív program magában foglalja a közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztéseket is, mivel az elektronikus állami szolgáltatások fejlesztésében a nemzetközi tapasztalatok alapján nincs értelme az izoláló megközelítésnek sem területi, sem más értelemben.

A PROGRAM CÉL- ÉS PRIORITÁSRENDSZERE Az alábbi ábra szemlélteti az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program cél és prioritásrendszerét: Átfogó cél

Javuljon a közigazgatás teljesítménye

Specifikus célok Növekedjen a mőködési hatékonyság

Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége Prioritási tengelyek A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató fejlesztések

Kiemelt fejlesztések

Belsı folyamatok és szervezetek megújítása

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6. prioritásában megfogalmazott beavatkozásokat technikai okokból két külön operatív program valósítja meg, melyeket egymással összhangban kell megtervezni és végrehajtani. Az állami mőködés, a közszolgáltatások, ezen belül a közigazgatási és más állami szolgáltatások reformja nem elválasztható az állami szerep kiterjedésének, területi megosztásának újragondolásától, és ezek következtében a folyamatok, intézmények teljes mőködési spektrumának átalakításától. Ebbıl adódóan világosan láthatóvá kell, hogy váljon, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program stratégiai szinten miként kapcsolódik össze az Államreform Operatív Programmal. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások reformjára törekvı két operatív program ugyanazt a célt két különbözı – és egymást kölcsönösen feltételezı – finanszírozási szabályú eszközrendszer segítségével kívánja elérni. Az operatív program átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. A teljesítmény javítása mind a szolgáltató jelleg erısítését, mind pedig a munkafolyamatok megújítását elıfeltételezi. Meg kell szüntetni a hivatalok rossz ügyintézési módszereit, az ügyfelek kiszolgáltatott helyzetét. Mivel a társadalom tagjainak érvényesülését, életpályáját még ma is inkább a család és a lakóhely, mint a képességek határozzák meg, és sokan vannak köztünk, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak javítani életkörülményeiken, ellensúlyozni kell a hozzáférés területi adottságokból, személyes adottságokból vagy életkorból adódó hátrányait. Az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítés lép.

21/55


Másrészrıl célunk, hogy a kormányzati folyamatok átszervezésével, deregulációjával, majd ezt követıen infokommunikációs eszközökkel történı támogatásával hatékonyabbá váljon az állam mőködése. Az elektronizált belsı folyamatok bevezetésével lehetıvé válik az erıforrások optimális allokálása. Mód nyílik egyes folyamatok kiszervezésére, összevonására, áramvonalasítására. Ezek az intézkedések pedig eszközoldali fejlesztést igényelnek. Ki kell alakítani a gyors reakcióra, változásra képes, rugalmas intézményrendszert, amely szakszerő mőködésén keresztül képes •

megújítani az állami intézményrendszer szervezeteinek belsı mőködését;

•

a lakosság és az üzleti szektor igényeinek kielégítésére az egységes, magas standardoknak megfelelı közigazgatási szolgáltatásokon keresztül.

Ez utóbbi egyúttal az egyes intézmények, illetve az intézmények és ügyfelek közötti kapcsolati háló kifeszítését is tartalmazza. Ezen célkitőzések teljesítésével közvetett módon lehetıvé válik az üzleti környezet javítása, s ezáltal az ország versenyképességének a növelése. Az átfogó cél megvalósításához az alábbi specifikus célok szükségesek: 1. javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége; és 2. növekedjen a mőködési hatékonyság. 1. A közigazgatási szolgáltatások eredményességnek a javítása érdekében komplex intézkedések meghozatalára van szükség. Ennek a legfontosabb vetülete a szolgáltató szemlélet beivódása a közigazgatás mőködésébe. Ez elsı körben az ügyfélközpontú megközelítés szervezeti és eljárási támogatását jelenti. A végsı cél olyan értéknövelt szolgáltatások kialakítása, melyek az ügyfelek és a beszállítók bevonásával folyamatosan alkalmazkodni tudnak a külsı igényekhez. Biztosítandó, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetısége mind elektronikus, mind pedig személyes úton széles körben adott legyen, tekintve, hogy csak a jelentıs számú ügyfél által használt szolgáltatás tekinthetı hatékony fejlesztésnek. Egyúttal ez garantálja az elérési formák közötti választás lehetıségét. Az elektronikusan elérhetı szolgáltatásoknál cél a tranzakciós szintek emelése a legegyszerőbb, információátadást jelentı szinttıl az adatmegosztást és transzformációt jelentı szintig. A szolgáltatások integrált megközelítésével, alapos szervezésével el kell érni, hogy az ügyfelek a szolgáltatást a lehetı legkisebb idıráfordítással, és lehetıség szerint minél inkább személyre szabott módon vehessék igénybe, mert az elért szolgáltatásból csak így származik tényleges elınyük. A szolgáltatási színvonal emelését elısegítı beavatkozásokat minden esetben a hatékonyság kritériumának szem elıtt tartásával kell végrehajtani. Ez akkor érhetı el, ha a magasabb színvonalú szolgáltatások mőködési kiadásainak többletét fedezik az elektronizált belsı folyamatok és az egyszerősítések által generált erıforrás-tartalékok. 2. A szolgáltatások eredményességének a javítása nem pusztán az ügyfelek irányában, hanem a különbözı közigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában is értendı. A közigazgatás mőködési hatékonyságának a növekedése ugyanis a rendelkezésre álló információk mennyiségétıl és minıségétıl, így az egyes szervek közötti információ-áramlástól is függ. Például a kormányzati adatbázisok közötti kapcsolatok megteremtése és célzott használhatóságának biztosítása elengedhetetlen elıfeltétele a jó kormányzásnak (beleértve a döntések meghozatalát és a monitoringot).

22/55


Folyamatszervezési eszközökkel el kell érni a különbözı munkafolyamatok egyszerősítését. Ezt követıen szabványosítani kell a kormányzati egységek közötti (beleértve a nemzetközi viszonylatokat is) folyamatokat, majd ehhez igazítva kell megteremteni a megfelelı infrastruktúrát a hálózati kapcsolódások mőködéséhez. A kommunikációs formákat úgy kell megvalósítani, hogy azok a kormányzati szervek hatékonyabb, koordináltabb mőködését támogassák, és segítsék elı a jó kormányzás megvalósítását. Látni kell, hogy az országos kihatású szolgáltatási szintek a fıvárosban koncentrálódnak. Ezért Budapest ezen a téren megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az alábbi tábla szemlélteti a különbözı célokhoz rendelt indikátorokat: Átfogó/specifikus cél

Indikátor

Javuljon a közigazgatás teljesítménye

Az állampolgárok és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével való elégedettsége

Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége

Elektronikus közigazgatási szolgáltatások használata a lakosság és a vállalkozások körében

Növekedjen a mőködési hatékonyság A fenti célokat a következı prioritási tengelyek mentén kívánja a program elérni: 1. a közigazgatás és közigazgatási szervezetének megújítása;

szolgáltatások

belsı

folyamatainak

és

2. a közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató fejlesztések; 3. a kiemelt fejlesztések; valamint 4. technikai segítségnyújtás, mint horizontális prioritás. Az alábbi táblázat szemlélteti a specifikus célok és a prioritási tengelyek közötti kapcsolatot:

Specifikus célok Prioritások Belsı folyamatok és szervezetek megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató fejlesztések Kiemelt fejlesztések

Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége

Növekedjen a mőködési hatékonyság

X

XX

XX

X

X

X

A prioritási tengelyek által felölelt beavatkozások megvalósításánál alapfeltétel a technológiasemlegesség: Az eddigi e-kormányzati megoldásokkal szemben fokozottan érvényesíteni kell a technológiai semlegesség elvét a kommunikációs technológiák, szoftverkörnyezetek tekintetében. El kell kerülni, hogy állami szolgáltatás miatt az állampolgárok vagy vállalatok egy kapcsolódó piaci termék választására kényszerüljenek.

23/55


A végrehajtás során egyúttal biztosítani kell, hogy a fejlesztések megfeleljenek a céljuknak megfelelı szintő, kockázatelemzés által megalapozott IT-biztonsági követelményeknek. Ez nem pusztán információ-technológiai követelmény, hanem elısegíti az alkalmazásokba vetett felhasználói bizalom növelését. Kiemelkedı fontosságú a szolgáltatások információ-technológiai és eljárási szempontú biztonsága, a megfelelı szabványok, eljárási rendek, illetve hálózati biztonsági beavatkozási lehetıségek garantálásával. A szolgáltatások fejlesztése során az ügyfelek választási lehetıségét mindenkor meg kell ırizni, mert ez tapasztalati úton segíti a helyes fejlesztési irányok érvényesítését. Ehhez kapcsolódóan az operatív program prioritási tengelyei keretében lehetıség van azon innovatív kezdeményezések támogatására, melyek újszerő technikai vagy szervezési megoldásokkal kívánják növelni a mőködési hatékonyságot vagy az ügyfelek elégedettségét. Az ilyen projektek sikere esetén a projektbıl eredı tapasztalatok terjedését elı kell segíteni. Az operatív programból, illetve az Államreform Operatív Programból megvalósítani kívánt, egymást kiegészítı beavatkozások struktúráját, logikai kapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti. 4. számú ábra: a közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások reformját támogató fejlesztési beavatkozások struktúrája, logikai kapcsolódása és a vonatkozó két operatív programban való megjelenítése

HORIZONTÁLIS CÉLOK ÉRVÉNYESÜLÉSE Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális céljaihoz az alábbiak szerint járul hozzá az operatív program. Az operatív programban a fenntarthatóság elve több módon jelenik meg. Társadalmi vonatkozásban a program elısegíti a fenntarthatóságot azáltal, hogy az egyes társadalmi csoportok számára azonos hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, ezáltal támogatja az újraelosztást és csökkenti a társadalmi különbségek kiélezıdésében rejlı kockázatokat. A környezeti fenntarthatóságra gondolva megkérdıjelezhetetlen, hogy az elektronikus rendszerek jelentıs mértékben csökkentik a közigazgatási szolgáltatások anyag- és energiaigényét, továbbá az ügyfelek oldalán is megtakarítást okoznak az anyag és energiaráfordításban. A gazdasági fenntarthatósághoz való hozzájárulás makroökonómiai értelemben az olcsóbb állami mőködésen keresztül valósul meg, az elınyök azonban mikroszinten, az egyes szolgáltatásokra vetítve is jelentkeznek. A területi és társadalmi kohéziót a közigazgatási szolgáltatásoknak a mindenki számára egyenlı hozzáférés biztosításával kívánja a program elérni. Ez egyben a program mőködési logikájának is

24/55


a része, hiszen ez teszi lehetıvé a szélesebb körő hozzáférést, és végsı soron a szolgáltatások által nyújtott nagyobb társadalmi hasznot. Az elektronikus rendszerekben rejlı rugalmasság tudatos kihasználása lehetıvé teszi, hogy a speciális társadalmi csoportok testre szabott szolgáltatást kapjanak az általuk legjobban elérhetı módon.

ILLESZKEDÉS MÁS OPERATÍV PROGRAMOKHOZ Az operatív program feltételezi az információs társadalom fejlesztése érdekében tett kormányzati szerepvállalást, és az operatív programok közötti aktív együttmőködést. A többi operatív program közül elsısorban azokkal kell keresni a koordinált fellépést, melyek az információs társadalom fejlesztéséhez közvetlen módon hozzájárulnak. Az egyes operatív programokkal való kapcsolat tekintetében az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 1. A Társadalmi Megújulás Operatív Program tartalmazza − a digitális írástudás fejlesztését az oktatási és felnıttképzési rendszeren keresztül, lévén ez szükséges feltétele az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés esélyének; − a távmunkára való munkavállalói alkalmasság kialakítása segítheti jelen operatív program munkaszervezési intézkedéseit; − kívánatos, hogy a létrejövı közigazgatási rendszerek használatának tanítása is helyet kapjon a középfokú oktatásban (erre az OP a kereteket tartalmazza). 2. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program tekintetében − a humán közszolgáltatások informatikával és e-szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztése terén a felhasználók azonosításáig terjedı beavatkozásokat kivéve – amely jelen OP tárgya – minden egyéb, ágazatokhoz kötıdı fejlesztés a TIOP-ban valósul meg; − a program által támogatott humán közszolgáltatásokkal kapcsolatban kiemelt szempont az összhang és az interoperabilitás biztosítása; − az egészségügyi informatikai fejlesztések esetén különösen össze kell hangolni a két operatív program beavatkozásait; − a munkaerı-piaci intézményrendszer informatikai korszerősítését a TIOP tartalmazza; − jelen operatív program a digitalizáció tekintetében kizárólag a közigazgatási szolgáltatások mőködtetését közvetlenül szolgáló beavatkozásokat vállalja fel. 3. A Gazdaságfejlesztés Operatív Program tartalmazza a korszerő közösségi IKT infrastruktúra kialakítását, ami alapfeltétele a jelen operatív programban megfogalmazott, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést jellemzı kritériumok teljesítésének. 4. Az Államreform Operatív Program tartalmazza − a folyamatok átszervezésének megalapozását; − a folyamatok átszervezését támogató humánkapacitások fejlesztését. A két operatív program céljai közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti:

25/55


1. Eredményesség 2. Hatékony erıforrásfelhasználás/mőködés 3. Közszolgálatiság javítása

ESZA-OP specifikus céljai

ERFA-OP specifikus céljai

X X

X X

X

5. A Közép-magyarországi Operatív Program a régióban megvalósuló, nem országos kihatású fejlesztéseket tartalmazza. 6. A Végrehajtás Operatív Program tartalmazza az egységes elektronikus monitoring rendszerrel kapcsolatos, továbbá az ügyfeleket kiszolgáló, nem központi jellegő infokommunikációs fejlesztéseket, míg jelen program az adatbázisok közötti interoperabilitás megteremtését segíti elı. A programok közötti összhangot az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése és koordinált végrehajtása biztosítja.

26/55


4. PRIORITÁSI TENGELYEK A beavatkozások fı célja az elektronikus igazgatási és közösségi szolgáltatások igénybevételének, használatának növelése, a szolgáltató állam kiépítése. Ennek érdekében szükséges a megfelelı intézmények, folyamatok összhangjának megteremtése, a különbözı adatbázisok konszolidációja, összekapcsolása és az adatmegosztás lehetıségének biztosítása, valamint a szolgáltatások átalakításával a meglévı szolgáltatások minıségének javítása, új szolgáltatások létrehozásával a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése és a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó költségés idıszükséglet minimalizálása. A beavatkozások ütemezésénél megfelelı átmeneti idıszakot kell biztosítani az egyes elektronikus szolgáltatások bevezetésére, és belátható ideig fenn kell tartani a szolgáltatás régi formáját is. Erre szükség van az állampolgárok esélyegyenlısége miatt, valamint ilyen módon lehetıség van a preferenciák kinyilvánítására is, segítve ezzel a program folyamatos értékelését. A G2G fejlesztések esetében viszont az átmeneti idıket minimálisra célszerő rövidíteni.

1. PRIORITÁS:

A KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK BELSİ FOLYAMATAINAK ÉS SZERVEZETÉNEK MEGÚJÍTÁSA

Cél: a kormányzati folyamatok elektronikus megoldásával és kapcsolódó átszervezésével hatékonyabbá váljon az állam mőködése Indikátorok: − Az átalakított eljárások száma − Az ügyfelekre jutó adminisztratív terhek csökkenésének aránya − Az egységes ügyviteli rendszerbe integrált államigazgatási szervek aránya

1.1. A közigazgatási szolgáltatások folyamatának egyszerősítése és elektronizálása A beavatkozás célja a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak újraszabályozása (kb. 300 igazgatási folyamat áttekintése, egyszerősítése, racionalizálása, jogi deregulációja, új logikai rendszerbe foglalása), majd ezt követıen az egyes folyamatok informatizálása és szabványosítása. A szabványosításban, egyszerősítésben és megosztásban rejlı hatékonyság az intézmények összekapcsolása révén, a központi infrastruktúra, a szolgáltatási portfolió és a tudásbázis lehetı legszélesebb körő kihasználásával erısíthetı. Mindezekre tekintettel nyílt szabványokra és a kereskedelmi forgalomban elérhetı megoldásokra építve ki kell jelölni, és folyamatosan aktualizálni kell a fejlesztéseket vezérlı szabványokat, architekturális megoldásokat és szolgáltatási modelleket. A kormányzati egységek közötti (beleértve a nemzetközi viszonylatokat) funkciók és kapcsolatok szerteágazó formáit szabványosítani kell, és a megfelelı infrastruktúrát biztosítani kell a hálózati kapcsolódások mőködéséhez, beleértve ebbe a kiszolgálóközpontokat, funkcionális csomópontokat. A fizikai hálózati kapcsolatokat és a kommunikációs formákat úgy kell megvalósítani, hogy azok a kormányzati szervek hatékonyabb, koordináltabb mőködését támogassák, megszüntessék a felesleges párhuzamosságokat, és segítsék a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

27/55


szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény megvalósítását, vagyis hogy az ügyfél ne kényszerüljön ismételt adatszolgáltatásra a háttérfolyamatok szervezetlensége miatt, és lehetıleg egyablakos, összehangolt állami mőködéssel szembesüljön. Az intézményi architektúra (Enterprise Architecture) szabályozás az egységes infrastruktúra alapján a Központi Rendszer szolgáltatás szabványaira és specifikációira vonatkozó koncepciókat és referenciákat rögzíti. A központi infrastruktúra lehetıvé teszi az egyszerő és megbízható adatcserét és a nagyfokú interoperabilitást a különbözı közigazgatási szervezetekben és szervezetek között, valamint a magánvállalkozásokkal és az állampolgárokkal. Az intézményi architektúra megléte garantálja, hogy biztonságos és gyors adatmozgás történhessen a közigazgatás különbözı szakrendszerei között, s hogy az információk a központi szolgáltatásokon keresztül az igazgatási rendszer minden pontjában azonos módon és tartalommal rendelkezésre álljanak. A kapcsolódó irányelveket, ajánlásokat rendszeresen aktualizálni szükséges a folyamatosan átalakuló igényrendszer és technológiai lehetıségek alapján. A központi szolgáltatások kötelezı használata a közös intézményi architektúrában nem jelenti az intézmények tartalmi korlátozását, hiszen lehetıségük nyílik (de ez kötelezettségük is) a szakrendszeri fejlesztésekre a megadott keretrendszerben. Ennek keretében az ágazaton belüli rendszerek centralizálása és konszolidációja szükséges, ezzel biztosítva a párhuzamos fejlesztések elkerülését. A szakrendszeri alkalmazások más rendszerek számára történı elérhetıvé tétele elısegíti a „legjobb gyakorlatok” azonosítását, illetve az „egymástól tanulás” képességének fejlesztését. A hatékonyság és interoperabilitás elveinek érvényesülése érdekében az egyik legfontosabb feladat a hazai közbeszerzési folyamatok elektronikus támogatásának elısegítése. A szők keresztmetszetek között elsısorban a hirdetmény közzététel és a hirdetményellenırzés folyamatának gördülékenyebbé tétele, illetıleg az érintettek megfelelı és minél szélesebb körő információhoz jutásának biztosítása igényel gyors beavatkozást. A központosított közbeszerzés mint az e-közbeszerzés egyik legbiztatóbban fejlıdı területe összehangolt támogatást és egyértelmően kialakított e-közbeszerzés koncepció kidolgozását igényli. Az elképzeléseknek figyelemmel kell lenniük az európai trendekre, különös tekintettel az Európai Unió közbeszerzési piaca szereplıinek igényeire. Az európai példáknak megfelelıen a közbeszerzés folyamatának gördülékenyebbé tételéhez szorosan kapcsolódik az elektronikus támogatás kereteinek kialakítása, elektronikus beszerzési technikák alkalmazásának engedélyezése, s a piaci szereplık fokozatos átterelése a papíralapú megoldásokról az elektronikus megoldásokra. A fejlesztések kiterjednek az igazságszolgáltatás területére is. A bíróságokon az ítélkezési idı csökkentéséhez szükség van a bírósági eljárások racionalizálására és a kialakítandó új eljárásokat támogató IKT fejlesztésekre. A hatékonyság – és egyben interoperabilitás - elvének érvényesítésére a beavatkozás megközelítésében alkalmazza az egyes területekre vonatkozó fejlesztési stratégiák kidolgozását, egységesített (szabványos) együttmőködést biztosító, interoperábilis alkalmazáspark, illetve adatbázisok (pl. Nemzeti Téradat Infrastruktúra) meghatározását, valamint központosított felügyelet (pl. metaadatbázisok) és biztonságvédelem kialakítását, ami szabályozott fejlesztést tesz lehetıvé. Az esélyegyenlıséget és a hatékony szervezést is támogatja az olyan folyamatszervezés, ami lehetıséget ad a távmunka és a rugalmas, elektronikus alapú foglalkoztatás terjedésére a közigazgatásban. Ilyen módon lehetıség nyílik olyanok foglalkoztatására is, akik valamilyen testi vagy egészségi hátrány miatt munkanélküliségre voltak kényszerítve.

28/55


1.2. Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása, fejlesztése A közigazgatás egészének mőködését érintı központi adatbázisok és hálózatok konszolidációja az elektronikus közigazgatás megteremtésének alapvetı eleme. Cél a jelenlegi nyilvántartási rendszerek aktualizálása, elektronizálása, összekapcsolása, átjárhatóságának és adatmegosztásának megteremtése, szükség szerint új adatbázisok kialakítása (pl. elektronikus adatintegráció érdekében), továbbá állampolgárok egységes elektronikus azonosítása feltételeinek megteremtése. A központi infrastruktúra kiépítésével, illetve annak szolgáltatásain keresztül megvalósulhat az egyszerő és megbízható adatcsere, illetve az interoperabilitáson alapuló mőködés. Az egységes egészként mőködı, az informatika által integrált kormányzatban az állampolgároktól olyan adat ismételten nem kérhetı be, amely valamely más hatóság nyilvántartásában szerepel. Ezt a hatékonysági elvet azonban össze kell egyeztetni a személyes adatok védelmének elveivel. Ezért olyan kormányzati stratégiát és eljárásrendet kell kidolgozni, amely a közintézmények adatmegosztási rendszerét összehangolja a kormányzati stratégiával. Rendezni kell a különbözı jogcímeken történı pénzügyi, költségvetési, illetve egyéb (munkaügyi, biztosítási) jogviszonnyal kapcsolatos adatszolgáltatásokat úgy, hogy az adatszolgáltatóknak egy adatot csak egyszer kelljen rögzíteniük, és azt tılük közvetlenül valamennyi érintett intézményhez eljusson. A formanyomtatványok egységesítésével és egyszerősítésével valamennyi - állammal szembeni adatszolgáltatásra vonatkozóan ki kell alakítani az ügyfelek számára legkisebb terhet jelentı megoldást. 1.3. Szervezet/intézmény-fejlesztés Az elektronikus kormányzati program megvalósítása elıfeltételezi, hogy elkülönült intézményi fejlesztések helyett az informatikai bázisrendszereket összehangoltan fejlesztik, hogy a különbözı intézmények alkalmazásai, függetlenül a szoftveres megvalósítástól és az alapul szolgáló operációs rendszertıl, kommunikálni tudjanak egymással. Az informatikai beruházásokat és fejlesztéseket ennek a célnak megfelelıen kell megvalósítani. További fontos cél, hogy az összehangolt fejlesztések segítségével elkerülhetıek legyenek a párhuzamos megvalósítások, és lehetıvé váljon, hogy több intézmény közösen használja az informatikai infrastruktúrát (szoftver és hardver egyaránt). A kormányzati és informatikai tevékenységek olyan összehangolása és egymáshoz igazítása szükséges egy közös szabványos keret felállításával, ami biztosítja, hogy az egyes különálló kormányzati szervezetek képesek legyenek koherens, költséghatékony módon együttmőködni az elektronikus kormányzati kezdeményezések során. A kormányzati munka változása, az intézményrendszer megreformálása, az új kihívások és a mindezek megvalósításához nélkülözhetetlen technológiai fejlesztések komplex rendszere olyan tudásközpontú szervezeti mőködést igényel, amit a hagyományos munkafolyamatok már nem bírnak el. Az e-kormányzat szolgáltatásokhoz szükséges, intézmények közötti adat-, információés tudásmegosztás, a szereplık együttmőködésének biztosítása, az intézmények tevékenységében meglevı redundanciák és átfedések kiküszöbölése, az e-kormányzat szolgáltatások tartalmi és technológiai menedzselése, valamint az együttmőködéshez nélkülözhetetlen egységes (de legalább kompatibilis) technológiai platform kialakítása központi koordinációt sürget. E feladatok központosított ellátása a szolgáltatások tartalmi és mőködésbeli hatékonyságának növelésén keresztül komoly költségmegtakarítás lehetıségét is magában hordozza. A közpénzek hatékonyabb, átláthatóbb elköltése érdekében elı kell segíteni a központi közigazgatás egyes háttérfunkcióit (pl. közbeszerzés, pályáztatás, könyvelés, bérszámfejtés, informatika, ügyfélszolgálatok, humánerıforrás gazdálkodás, üzemeltetés, utazás- és protokollszervezés) központosított módon ellátó szervezetek informatikai fejlesztését. Ezzel nem csak az olcsóbb mőködés, hanem a teljesítményellenırzés feltételeit is megteremtjük. 29/55


A korszerő, e-közigazgatás kialakításához szükséges intézményi rendszerekkel szemben támasztott igények között jelentkezik a dokumentumok és iratok elektronikus kezelése a papírforma részleges kiváltásával. Szükséges a közigazgatási szervezetek munkafolyamatainak hatékony támogatása az elektronikus csoportmunka, a projekt rendszerő, illetve workflow-n alapuló munkavégzés informatikai feltételrendszerének kialakításával. A munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében megfelelı informatikai eszköz- és feltételrendszer kialakításával támogatni kell a vezetıi monitoring és kontrolling tevékenységet, valamint az objektív köztisztviselıi teljesítménymérést. Kiemelt feladat a közigazgatásban dolgozó felhasználók és szervezetek iratkezelési rendjének racionalizálása, a megváltozott jogszabályokhoz való illesztést és egyben a hatékonyságnövelést is biztosító iratnyilvántartó (érkeztetı/iktató/ügyintézés támogató/irattározó) rendszer kialakításával. Elengedhetetlen a közigazgatási szervek ügyfélkapcsolati tevékenységének újjászervezése, elektronikus alapra helyezése, illetve a hatósági eljárások mind nagyobb körének elektronikus útra terelése érdekében szükséges közigazgatási portál és az e-ügyintézési funkciók implementálása. A közigazgatáson és a közszolgáltatásokat nyújtó intézményrendszeren belüli együttmőködést (intézményen belüli és intézményközi) javíthatja az információmenedzsment közös szabványainak és eljárásainak kifejlesztése. Az e-kormányzat képes lehet arra, hogy a közös üzleti-típusú folyamatokon keresztül javítsa és erısítse a szervezetek közötti együttmőködést, és a kormányzatot egy racionálisan mőködı, üzleti igényeknek is megfelelı rendszerré alakítsa. Az egységes központi ügyviteli (iratkezelési) rendszer biztosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 36.§ (2) pont szerinti intézményközi adatcsere elektronikus megvalósítását, ezzel is elısegítve a kormányzaton belüli „papírmentes” mőködést, biztosítva a közhivatalok jelentıs mennyiségő papírfelhasználásának drasztikus csökkentését. A régi iratok digitalizálásával jelentıs fizikai tárolóterület (ingatlanok) szabadítható fel. Az alábbi területek egy központból történı menedzselése elısegítheti ezt a törekvést: - a biztonságos elektronikus levelezési rendszerek közötti interoperabilitás elérése; - iktatás, az iratok nyomon követhetıségének biztosítása; - digitalizálás; - az elektronikus dokumentumok hosszú távú megırzésének biztosítása (archiválás); - a biztonságos kormányzati intranet fejlesztése. Az Államreform Operatív Program kiemelten támogatja kiválasztott modell intézmények szervezeti rendszerének kialakítását, majd az intézményi modellek többi intézményre történı adaptálását. Az intézményi modellek feladat alapú szervezetének, belsı menedzsment folyamatainak egységes IT támogatása e prioritás részeként valósul meg. *

*

*

Az 1. prioritási tengely több beavatkozásánál szükségessé válhat az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 33. cikk (2) bekezdése által nyújtott rugalmassági eszköz használatának az alkalmazása, vagyis ESZA alapú finanszírozás, amennyiben az adott intézkedés célját közvetlenül szolgálja. Ennek a további feltétele, hogy az Államreform Operatív Program ne támogassa a konkrét intézkedést.

30/55


2.

PRIORITÁS:

A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ TÖRTÉNİ HOZZÁFÉRÉST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK (SZOLGÁLTATÁSOK ELJUTTATÁSA AZ ÜGYFELEKHEZ)

Cél: a szolgáltató állam kiépítése Indikátorok: − Egykapus ügyintézéssel intézhetı ügyek száma − A 20 alapvetı közszolgáltatás elektronikus úton történı használatával megtakarítható ügyintézési idı − Az e-ügyintézést támogató közösségi hozzáférési pontok száma

2.1. Valós és virtuális térségi közös szolgáltató központok és elektronikus ügyintézési pontok létrehozása Cél a közigazgatás különbözı hatósági szakrendszereire (pl. okmányirodák, APEH kirendeltségek stb.) épülı komplex, a szakrendszerhez kötıdı szolgáltatások igénybevételét lehetıvé tevı, valós vagy virtuális szolgáltatási, ügyfélszolgálati központok létrehozása, kialakítása. Ahhoz hogy az állam egységesen tudjon megjelenni a szolgáltatásaival az ügyfelek elıtt, olyan integrált informatikai hozzáférési felületet kell kialakítani a hatósági szakrendszerek felé, amelyen keresztül idıtıl és tértıl függetlenül biztosított az állami szolgáltatások mindenkori elérhetısége és használata. Ezen egységes ügyfélszolgálati rendszernek - legyen az egy ügyfélszolgálati iroda vagy valamely virtuális központ (internetes vagy telefonos) - olyan egységes tudásbázissal és tudásmenedzsment háttérrel kell rendelkeznie, amely az elektronikus kormányzati megoldásokra épül, és megfelelıen interoperábilis mőködés mellett az adatbázisok magas szintő, jogosultságok szerinti felhasználásával az ügyfelek számára minıségi szolgáltatásokat tud nyújtani. A szervezeti keretet jelenthetik kistérségenként legalább egy – az okmányirodák bázisán létrejövı térségi közös közigazgatási szolgáltató központok. E jogszabállyal létrehozott központok elsısorban a kistérségi székhely település jegyzıjének, a körzeti illetékességgel mőködı államigazgatási szerveknek és – önkéntes alapon – a közüzemi és egyéb lakossági szolgáltatóknak egy helyre telepített ügyfélszolgálatát jelentik. Ezáltal kulturált módon, egy helyen, egy idıben történhet az ügyfélfogadás, az állampolgárok tájékoztatása és az egyszerő ügyek helyben történı intézése. E mellett a késıbbiekben indokolt összevonni a területi dekoncentrált szervek ügyfélszolgálatait is, ezzel elısegítve a hatékony információáramlást és az ügyfelek gyorsabb, színvonalasabb kiszolgálását. A hatóságok az átláthatóság biztosítása, az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elısegítése érdekében ügysegédi és e-tájékoztató szolgáltatásokat mőködtetnek. Az elektronikus szolgáltatás társadalmi elfogadását segíti, ha az állampolgár - az értesítésen túl - az elektronikusan indított ügye pillanatnyi állapotáról is kap információt (ügykövetés lekérdezhetısége, ügyazonosítás). A térségi közös szolgáltató központokhoz kapcsolódóan minden településen e-ügyintézési információs pontot is létre kell hozni a meglévı IKT infrastruktúra továbbfejlesztésével, ahol az állampolgárok helyben indíthatják, intézhetik ügyeiket, és közérdekő információkhoz férhetnek hozzá. Ehhez a különbözı hatósági eljárásokat egyszerősíteni − s az alapjául szolgáló jogszabályokat ennek megfelelıen deregulálni − kell, megfelelı szabványokat kell

31/55


kialakítani, és a mérlegelésen alapuló, ún. „diszkrecionális” döntési eljárások többségét automatikus és normatív döntési eljárásoknak kell felváltaniuk. A beavatkozást felhasználói oldalról a bıvülı és javuló (növekvı sávszélességő) lakossági internet-hozzáférés (közösségi hozzáférés) és a hozzáférés (speciális) eszközeinek támogatásával, valamint figyelemfelkeltéssel és a felhasználók képzésével (eSkills) kell segíteni. A közösségi hozzáférési pontok esetében is garantálni kell az akadálymenetes tartalomszolgáltatást. A program beavatkozásaiban megjelölt felhasználói képzések alatt csak az egyes alkalmazás-bevezetésekhez, azok használatához szorosan és közvetlenül kapcsolódó képzési elemeket kell érteni. A szolgáltatások széles körő terjedése, valamint az esélyegyenlıség érdekében külön tekintettel kell lenni a speciális társadalmi csoportok (hátrányos helyzetőek, idısek, nık, alacsony jövedelmőek) számára elérhetı, és az általuk ténylegesen igénybe vett szolgáltatások meglétére. 2.2. Központi elektronikus infrastruktúra továbbfejlesztése A beavatkozás célja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) mint egységes közigazgatási informatikai infrastruktúra továbbépítése, fejlesztése, ideértve az IT-biztonság megteremtését is. Az EKG váljon a közigazgatási informatikai infrastruktúra, az internet-elérés és egyéb hálózati szolgáltatások közigazgatási szolgáltatójává. A közigazgatási, közszolgáltatási informatikai rendszer infrastruktúráját biztosító hálózatok biztonságos és költséghatékony üzemeltetése a jelenleg mőködı hálózatok integrálását igényli. Az önálló zártcélú hálózatot fenntartó közigazgatási intézmények EKG-ra csatlakozása révén felszabadulnak a fenntartási és üzemeltetési költségek, a rendszer használata biztonságosabbá, egyenszilárddá válik, a szolgáltatások egységesen és azonos színvonalon biztosíthatók. Ennek eredményeként a hang-adat integráció fejlesztése és a korszerő, IP-alapú távközlési szolgáltatás a közigazgatási intézmények számára egyszeri beruházási költséggé válik. Egy egyszerő, rétegezett architektúrájú kormányzati hálózattal biztosítani szükséges a kormányzati informatika biztonságos és kényelmes használatát. Ki kell dolgozni a különös fontosságú biztonsági és adatvédelmi követelmények érvényesítéséhez szükséges szabályzatokat, eljárásokat és biztonsági intézkedési terveket. Az informatikai biztonság kérdéskörének jogszabályi úton történı rendezése szükséges. Kiemelten támogatandók az interoperábilis mőködéshez szükséges szabvány- és szabályozásrendszer kifejlesztését, az elérhetıséget és az összekapcsolódást kiterjesztı infrastruktúra bıvítését, az általánosan használható ügyviteli alkalmazási rendszerek elterjedését, a biztonságosságot és hitelességet szolgáló kriptográfiai megoldások elterjedését és az azokon alapuló metaszolgáltatások fejlesztését célzó kezdeményezések. A modern társadalomban a biztonságteremtés is az állami szervek, az érintett magánszemélyek és a civil kezdeményezések együttes fellépésével valósulhat meg. A biztonsághoz a rendvédelmi szervek hatékony felkészítésén át vezet az út. 2.3. Közigazgatási közmő, intelligens állampolgári azonosító A Közigazgatási közmő megvalósításának célja, hogy az állampolgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervezetek, valamint a közszolgáltatók egységes infrastruktúrán, egységes felhasználói kezelıi felülettel, egységes, könnyen elsajátítható eljárások által biztosított használat révén vegyék igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat, elektronikusan intézhessék ügyeiket, továbbá biztosított legyen a kétirányú elektronikus kommunikáció és adatcsere lehetısége a hivatalok és ügyfeleik között. Az intelligens állampolgári azonosító bevezetésének célja, hogy a 32/55


közigazgatási közmőn keresztül történı elektronikus ügyintézés során megfelelı eszköz álljon rendelkezésre az állampolgár azonosításához, adatainak rögzítéséhez, a vele való kommunikációhoz, valamint a közigazgatási ügyek intézéséhez. Az ügyfél-azonosítást szükségessé tevı közigazgatási elektronikus szolgáltatások teljes körét – az elektronikus aláírást használó ügyfelek kivételével - az Ügyfélkapun (ÜK) történı belépéssel, és az ott végzett azonosság ellenırzés után lehessen csak igénybe venni, nemcsak a Ket. hatálya alatt álló ügyek, hanem minden közszolgáltatási ügy esetében is (mint például az uniós forrásokra történı elektronikus pályázás, közbeszerzés stb.). Meg kell oldani a képviseleti jogosultságok hatékony, az adatvédelem követelményeinek is megfelelı kezelését. Általánossá és kötelezıvé kell tenni a képviseleti jogosultságok keresztazonosítási rendszereinek alkalmazását az érintett közigazgatási és kamarai szervezetek bevonásával. A modern állam alapját képezı elektronikus kormányzati szolgáltatások közmővé alakítása feltételezi az eddigi eredmények, a korábbi szigetszerő fejlesztések és a hagyományos szolgáltatások szabályozott rendszerbe való integrálását. Az elektronikus közigazgatás a közigazgatási funkciók elektronikus megvalósítása az internet nyújtotta lehetıségek, technikai megoldások felhasználásával. Az elektronikus közigazgatás fontos dokumentuma az elektronikus okirat, mely olyan elektronikus irat, ami nyilatkozattételt, illetıleg nyilatkozat elfogadását vagy a nyilatkozat kötelezınek elismerését foglalja magában. Az elektronikus közigazgatás az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások biztosítása révén valósul meg. Ezek a szolgáltatások elektronikus úton, távollevık részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatások, amelyek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevıje egyedileg kezdeményezi. Ide sorolhatók továbbá mindazok az ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevık részére, az igénybe vevı egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások is, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevı részérıl nem az alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak. A közmő egységes csatlakozási és kommunikációs felületet biztosít minden felhasználó részére. Az e-kormányzati informatikai közmőszolgáltatás tehát elsısorban integrációt jelent, mivel funkciói megegyeznek a mögöttes szolgáltatói platformok által kínáltakkal. Technológiai szinten megvalósítja a személyek, a szerepek, a dokumentumok, az eljárások és a tranzakciók hiteles azonosítását, felületén pedig hatékony navigációt biztosít. Lehetıséget teremt a hiteles dokumentumok tárolására, az intézményeken belüli és az intézmények közötti eljárások lebonyolítására, megteremtve ezzel az elektronikus ügyintézés alapvetı tárgyi feltételeit. A fejlesztés sikere a közmőre csatlakozott intézmények, szolgáltatók, a nyújtott és igénybe vett szolgáltatások, illetve a közmővön végrehajtott tranzakciók számával, valamint az elektronikus ügyintézéssel elért (idı- és pénz) megtakarítások mértékével mérhetı. Az elektronikus ügyintézés fejlıdése egyre sürgetıbbé teszi az ügyintézéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek elektronikus megoldását. Az illetékbélyegek használatának lehetısége biztonsági és költséghatékonysági problémák miatt visszaszorul, az okmányirodai ügyintézés során már használaton kívül került. A banki (internet banki) átutalások bizonylatolása megoldatlan, ezért az elektronikus ügyintézésben való felhasználásuk problematikus. A postai befizetések egyrészt költségesek, másrészt az átfutási idejük és helyhez kötöttségük kizárja az egy lépésben (egy ügyintézési folyamatban), illetve otthonról történı ügyintézést. A POS terminál útján történı fizetés csak a személyes megjelenés esetén jelent könnyebbséget. A teljes körő elektronikus ügyintézés megvalósíthatósága érdekében megfelelı jogszabályi környezetet kell kialakítani a közigazgatás számára az elektronikusan és mobiltelefonon történı fizetés fogadását lehetıvé tevı, a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez kapcsolódó rendszerek bevezetése érdekében. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások választása esetén a papíralapú ügyintézés illeték- és díjtételeihez képest kevesebbet kelljen fizetni. *

*

* 33/55


A 2. prioritási tengely esetében is szükségessé válhat a 10 százalékos rugalmassági eszköz használata, vagyis ESZA alapú finanszírozás, amennyiben az adott intézkedés célját közvetlenül szolgálja. Ennek a további feltétele, hogy az Államreform Operatív Program ne támogassa a konkrét intézkedést.

3. PRIORITÁS: KIEMELT FEJLESZTÉSEK Cél: a prioritás célja kettıs, egyrészt a régióban található helyi igazgatási és közszolgáltatási intézmények elektronikus fejlesztése, másrészt pedig a régióban összpontosuló országos szervek szolgáltatásainak és mőködési hatékonyságának javítása. Indikátorok: -

A különféle kormányzati szervezeti egységek közötti papíralapú adat- és dokumentum forgalom aránya

-

Az elektronikus azonosítások száma

A közép-magyarországi régió – az ország régiói közül egyedül − a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés alá tartozik. Az elektronikus közigazgatás fejlesztése ez eddigi tapasztalatok alapján hatékonyan nem valósítható meg központi, egységes irányítás nélkül. Ezt erısítik meg a Nemzeti Fejlesztési Terv közbensı értékelésének tapasztalatai is. Ezért az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket ez az operatív program tartalmazza. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha az operatív program külön prioritást tartalmaz a közép-magyarországi régióra, mint a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régió esetében. Ugyanakkor a régió a közszolgáltatások szempontjából is specifikus. Elsı ránézésre a régió gazdaságilag fejlettebb, mint a többi magyar régió, és egy fıre jutó jövedelme is magasabb. Az igazgatási és közszolgáltatási rendszer szempontjából ez csak az önkormányzatok esetén jelent nagyobb bevételeket. Az országos hatáskörő állami intézmények esetében viszont itt csúcsosodik ki a szervezet, vagyis itt találhatók a központok vagy a teljes szervezetek. Ez nem a magasabb jövedelem miatt van így, hanem éppen emiatt magasabb a jövedelem a régióban. A prioritás célja ennek megfelelıen kettıs; egyrészt a régióban található helyi igazgatási és közszolgáltatási intézmények elektronikus fejlesztése, másrészt pedig a régióban összpontosuló országos szervek szolgáltatásainak és mőködési hatékonyságának javítása. Az elsıdleges beavatkozási terület az elektronikus közszolgáltatások és a közös információs jószágok nyilvános ügyféloldali kínálatának és hozzáférésének szélesítése és mélyítése: a szolgáltatások elektronikus igénybevételi lehetıségének minél tágabb körre, és az egyes közszolgáltatások elektronikus elérhetıségének minél nagyobb funkcionalitásra való kiterjesztése. Emellett támogathatók a belsı állami, kormányzati, önkormányzati és nonprofit szféra területét érintı informatikai megoldások bevezetését (belsı folyamatok informatizálása), adat- és információbázisok létrehozását és azok használatát, valamint a jelenlegi szétaprózott, helyi rendszerek helyett nagy biztonságú központi adatbázisrendszerek kiépítését (pl. térinformatika) célzó fejlesztések. A beavatkozást felhasználói oldalról a bıvülı és javuló (növekvı sávszélességő) lakossági internet-hozzáférés és a hozzáférés (speciális) eszközeinek támogatásával, valamint figyelemfelkeltéssel és a felhasználók képzésével (eSkills) kell segíteni. A beavatkozásokban megjelölt felhasználói képzések alatt csak az egyes alkalmazás-bevezetésekhez, azok használatához szorosan és közvetlenül kapcsolódó képzési elemeket kell érteni.

34/55


A támogatandó, komplex fejlesztések fı alkotóelemei:

szolgáltatási központok kialakítása az intézményközi back-office integráció érdekében;

a közszolgáltatási (back- és front-office) és közszolgálati feladatok, folyamatok elektronizálása (automatizálás);

az IKT szolgáltatásellátottság és lefedettség szintjének emelése;

a szolgáltatások minél szélesebb körő, és az ügyfelek számára lehetı legkevesebb költségő elérésének kiépítése;

a közjószágot megtestesítı, valamint a kormányzati és közszolgálati alapját képezı adatok és információk digitalizálása (adatbázis-fejlesztés, tudásbázis fejlesztés);

a biztonságos és gyors intézményközi adatcsere és kommunikáció feltételét jelentı infrastruktúra megteremtése;

a folyamatok átszervezésébıl, kiszervezésébıl adódó fizikai infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása;

a potenciális felhasználók hálózati elérésének javítása, és felkészítésük az információs társadalom lehetıségeinek kiaknázására, kockázatai kezelésére;

a folyamatok fejlesztésének feltételrendszerek felállítása;

ügyfélközpontok kialakítása.

stratégiai

kidolgozása,

technikai

és

szervezési

A program pénzügyi szempontból két elszámolási módszertant alkalmaz e prioritási tengelyre nézve: 1. Azon intézkedéseknél, melyek haszna teljes egészében a közép-magyarországi régióban (KMR) jelentkezik, melyek tipikusan a helyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések, a KMR-re esı teljes költség e prioritásban jelenik meg. 2. Az országos kihatású, de a közép-magyarországi régióban megvalósuló intézkedések esetében ebben a prioritásban a KMR országon belüli lakosságaránya mértékében6 jelenik meg az adott intézkedés költsége, a többi költséget az elsı két prioritás viseli. *

*

*

E prioritási tengely tekintetében is szükség lesz a 1083/2006/EK tanácsi rendelet szerinti rugalmassági eszköz használatára, vagyis ESZA alapú finanszírozásra. Itt is rögzítendı azon alapelv, miszerint közvetlen oksági kapcsolatnak kell fennállni az eredeti intézkedés céljával, továbbá az Államreform Operatív Program nem finanszírozhatja azt. 4. PRIORITÁS: TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Cél: az operatív program hatékony, szabályszerő és eredményes lebonyolításának elısegítése Indikátor: •

6

A monitoring bizottság mőködésének gyakorisága

Ez a KSH 2005. évi adatai szerint 28,13%.

35/55


A 1083/2006/EK rendelet 46. cikke szerint az alapokból lehetıség nyílik az operatív programok elıkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenırzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerısítését. A technikai segítségnyújtás (TA) keretek egyrészt a központi Végrehajtás Operatív Programban, másrészt az egyes operatív programok technikai segítségnyújtás prioritásában kerülnek tervezésre. A két forrás közötti elhatárolás kialakítása során kiindulópontként az Új Magyarország Fejlesztési Terv koncentrációja, központi tervezése és végrehajtása, de mindenek elıtt a jogi és eljárásrendi környezet erıs egységesítése szolgál. Az ÚMFT megvalósítási intézményrendszerének kulcsfeladatai, a központi szintő feladatok − a tervezés és a végrehajtás koordinációja, irányító hatóságok, monitoring rendszer, tájékoztatás és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek stb. − egyetlen szervezetben kerülnek összevonásra. Az Irányító Hatóságok elsısorban az operatív program céljainak elérése szempontjából stratégiai jelentıségő döntések elıkészítésére, illetve végrehajtására, továbbá a közremőködı szervezetek munkájának külsı, mintavételes, illetve rendszerellenırzésére koncentrálnak. Az EK jogszabály által is elıírt ellenırzést és az igazolási tevékenységet továbbra is a horizontális szervezetek (igazoló és ellenırzı hatóság) látják el. Az egyes operatív programok lebonyolításának technikaioperatív feladatait az irányító hatóságtól kapott megbízás alapján a közremőködı szervezetek végzik. A fentiekhez igazodva az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításához kapcsolódó, program és projekt szintő tevékenységek lebonyolítását támogató technikai segítségnyújtás keretek döntı része a Végrehajtás Operatív Program keretében kerül tervezésre. Az operatív programok technikai segítségnyújtás prioritása a központi Végrehajtás Operatív Programtól eltérı, az OP végrehajtását segítı tevékenységeket tevékenység-csoportokat támogat, kiemelten: -

az OP Monitoring Bizottságának mőködtetése, azok titkársági feladatainak ellátása;

-

az OP végrehajtását érintı tanulmányok, elemzések elkészíttetése; valamint

-

a központi Végrehajtás OP-ból nem finanszírozott operatív program szintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek.

A fenti megosztás következtében: az ÚMFT végrehajtásához egy koncentrált, hatékonyan felhasználható, egységes pénzügyi és menedzsment eszköz áll rendelkezésre; a technikai segítségnyújtás források egységes felhasználása során növekszik az átláthatóság; az ÚMFT technikai segítségnyújtás céljainak teljesülése határozottabban biztosítható egy erre hivatott, Végrehajtás OP-ban; valamint az operatív programok rugalmassággal kezelhetık.

végrehajtásának

technikai-adminisztratív

költségei

kellı

36/55


5. PÉNZÜGYI TÁBLA Az operatív programra a végleges döntéstıl függıen 33-141 milliárd forint áll rendelkezésre. Az alábbi indikatív pénzügyi táblázatban szereplı arányok tervezetek, azok a partnerségi egyeztetések során módosulhatnak. Millió forintban (265 Ft/Euró árfolyamon- 2004es árak Támogatás Társfinanszírozás aránya

Prioritás Belsı folyamatok és szervezetek megújítása Közigazgatási szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez Központi fejlesztések Technikai segítségnyújtás Összesen

Hazai finanszírozás Összesen

Összesen

Központi

Európai Unió társfinanszírozása Helyi Egyéb

Összesen

ERFA

ESZA

Kohézi ós Alap

30,8 %7

0

47,2 %

0

22,0 %

0 0 0

100%

Egyéb EIB és pénzügyi EIF eszközök hitelek

ebbıl:

Ebbıl átmeneti támogatás: ebbıl:

7

265 Ft/euró árfolyammal számolva, 2004-es árakon számolva

37/55


6. AZ EURÓPAI MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP ÉS AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS Az operatív program koherens módon illeszkedik az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) beavatkozásaihoz, azokat támogatja. A szinergikus pontok a következık: •

Az operatív program erıfeszítéseket tesz az esélyegyenlıség és a területi kohézió érdekében. Ezzel segíti a rurális területeken élık hozzájutását a közszolgáltatásokhoz, és javítja életesélyeiket.

•

Az operatív program EMVA hatókörébe nem esı, az agráriumhoz kapcsolódó közszolgáltatási megoldásai közvetlenül is kapcsolódnak az EMVA által támogatott fejlesztésekhez. A közvetlen kapcsolódás mellett a megfelelı szinergiák megteremtésére tervezési és végrehajtási szinten is ügyelni kell.

Az EMVA fejlesztései az operatív program céljaira közvetlen hatással nincsenek. Az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által finanszírozott Új Magyarországi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott alábbi beavatkozási akciók közvetetten egészítik ki az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program beavatkozásait: -

Tudásalapú vidéki társadalom (EMVA 1. intézkedéscsoport: A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása).

-

Technológiafejlesztés (EMVA 1. intézkedéscsoport: A mezıgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása).

-

Vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetısége (EMVA 3. intézkedéscsoport: Az életminıség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése). Nemzeti Vidéki Hálózat

-

Az EMVA fennmaradó, két fejlesztési tengelyében álló területekkel – “A környezet és vidék fejlesztése” és “Leader” - az operatív programnak nincs összefüggése. Az EMVA által finanszírozott intézkedések és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban megfogalmazott prioritások között alapvetı átfedés nincs. Az EMVA 3.sz. “A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” címő prioritási tengelye mentén megfogalmazott intézkedések (3. Szakasz, 52. cikk) közül a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások támogatása (b) bekezdés i. pont, illetve a vonatkozó 56. cikk) keretében fennáll a lehetısége annak, hogy az annak alapján biztosított támogatások és az operatív program közösségi hozzáférést célzó infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló kezdeményezések (pl. eMagyarország pontok és a köréjük kiépülı szolgáltatási központok fejlesztése) támogatásai átfedésbe kerüljenek. Ezen kettıs támogatás lehetıségének kizárása érdekében az operatív program IKT infrastrukturális fejlesztést támogató beavatkozásainak feltételrendszere az átfedések kiszőrésére alkalmas módon kerül kialakításra.

38/55


7. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7.1 MENEDZSMENT 7.1.1 Stratégia és koordináció A stratégiai tervezés koherenciájának biztosítása érdekében a Kormány jóváhagyja

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) és az operatív programokat az Európai Bizottság számára történı benyújtásukat megelızıen;

az operatív programokban megvalósítandó intézkedéseket részletesen kibontó akciótervek sarokpontjait – a tervezett ütemezését, költségvetését, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját;

az operatív programoknak – az elızetesen a monitoring bizottságok által is elfogadott módosításait. A Kormány rendszeresen értékeli az ÚMFT és az operatív programok megvalósításának elırehaladását. A Kormány fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntés-elıkészítı, javaslattevı, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A FIT az OP végrehajtása tekintetében a Kormány számára javaslatot dolgoz ki és állást foglal a Kormány számára az operatív programok, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítása, valamint az e témakörben indokolt szabályozás tekintetében. A FIT ezek mellett összehangolja az EU és hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseket, összehangolja az ÚMFT, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlıdés és a Nemzeti Agrár-, Vidékfejlesztési Terv stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi az operatív programokat. Kijelölt tagjai révén a FIT szakmai felügyeletet gyakorol az operatív programok végrehajtása felett. Az ÚMFT tervezésének, programozásának, értékelésének és végrehajtásának összehangolásáért, valamint az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációjáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ felel továbbá a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikk 4. bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelıen az Operatív Programok közötti, valamint az Operatív Programok, az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) közötti, továbbá ezeknek az Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alapból, illetve egyéb pénzügyi eszközökbıl származó támogatások koordinációjáért. Az NFÜ nemzeti jogszabályban meghatározott mechanizmusoknak megfelelıen biztosítja mind a fent említett források tervezésének, mind pedig azok felhasználásának összhangját, melynek során maximális mértékig figyelembe veszi az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást. A koordináció egyaránt vonatkozik a stratégiai célok, beavatkozási területek és a pályázati kiírások tekintetében a kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban és munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, valamint a végrehajtás eszközeiben az összhang és átjárhatóság megteremtésére.

39/55


7.1.1.1 Koordináció fórumai és mechanizmusai A külsı és belsı (OP-k közötti) koordináció legfıbb eszköze a Kormány, valamint a Kormány tanácsadó testületeként létrejött Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a miniszterelnök, a regionális fejlesztési tanácsok képviselıi, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértık, valamint meghívottként a FIT tagjai. A koordináció további fórumát jelentik a Monitoring Bizottságok, amelyben megfigyelıi státuszban helyet kapnak az EMVA és EHA végrehajtásával foglalkozó szervezetek képviselıi. Az operatív programok egymás közti, valamint az egyéb támogatási eszközökkel való tartalmi koordinációját az operatív programok tervezési-végrehajtási részleteit tartalmazó akciótervek biztosítják. Az akcióterveket – a Kormány keretjellegő döntése alapján – az NFÜ véglegesíti. A koordináció mechanizmusai tehát egyaránt vonatkoznak a stratégiai célok, beavatkozási területek, pályázati kiírások stb. tekintetében történı kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban, munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, végrehajtás eszközeiben történı összhang és átjárhatóság megteremtésére, így pl. a monitoring információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítására. 7.1.1.2 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinációs feladatai Az NFÜ felel az ÚMFT egészének megvalósításával kapcsolatos koordinációs tevékenységek végrehajtásáért, különös tekintettel a következıkre: •

az ÚMFT-szintő értékelési feladatok ellátása,

•

az ÚMFT-t és a több operatív programot érintı kérdések tekintetében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás,

•

az ÚMFT és az OP-k általános eljárásrendjének szabályozása,

•

az egységes monitoring és informatikai rendszer kifejlesztése, mőködtetése, folyamatos továbbfejlesztése,

•

az ÚMFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, továbbá és az ÚMFT egészére vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése,

•

szervezetfejlesztés (pl. képzések biztosítása, tananyagok fejlesztése),

•

az ÚMFT végrehajtásában résztvevı intézmények számára egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és mőködtetése.

7.1.2 Irányító Hatóság (IH) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelıs valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásért. Az IH-k a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként mőködnek. A végrehajtás irányításának ezen koncentrációja elısegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelıdik), az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását. 7.1.2.1 Az irányító hatóság helye A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelıen az Operatív Program Irányító Hatósági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belüli erre a feladatra kijelölt szervezeti egysége látja el. Az OP IH feladatainak ellátásában – jellemzı módon a horizontális, több OP-t érintı feladatok tekintetében – részt vesznek az NFÜ további szervezeti egységei is.

40/55


7.1.2.2 Feladatköre és felelıssége A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelıen az irányító hatóság felelıs az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történı irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következıkért: •

Koordinálja a felelısségi körébe utalt operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza és az érintett tárcák/régiók és szakértık részvételével mőködteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságot.

•

Biztosítja, hogy a finanszírozásra kiválasztott mőveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes idıtartama alatt megfeleljenek.

•

Biztosítja az operatív program minden egyes mőveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer naprakész adatokkal való feltöltését, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenırzéshez, monitoringhoz, ellenırzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok győjtése megtörténjen.

•

Biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a mőveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a mővelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelı számviteli kódot alkalmazzanak.

•

Jóváhagyja a pályázati kiírásokat projektjavaslatokról szóló döntéseket.

•

Befogadja és ellenırzi a KSz-ek által készített forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket.

•

Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek, az operatív programot érintı értékelési tevékenységekben közremőködik.

•

Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelı ellenırzési nyomvonal biztosításához elıírt valamennyi, költség- és ellenırzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen megırizzék.

•

Biztosítja, hogy az Igazoló Hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja.

•

Mőködteti az operatív program monitoring bizottságát, és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat annak érdekében, hogy a monitoring bizottság az operatív program végrehajtásának minıségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse.

•

Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követıen – a Bizottsághoz történı benyújtásukért.

•

A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat.

•

Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozásivégrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását.

•

Ellenırzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akcióterv(ek) formai és módszertani követelményeinek teljesítését, biztosítja a konzisztenciát az operatív programok tartalmával, valamint képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait.

•

Javaslatot tesz az operatív program módosítására.

és a támogatási szerzıdésmintákat;

jóváhagyja

41/55


•

Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a megvalósítást monitoring indikátorok segítségével méri, valamint a szükséges beavatkozásokat megteszi.

•

Felügyeli a felelısségi körébe utalt programok végrehajtását, biztosítja azok szabályosságát, ennek érdekében megteszi a szükséges beavatkozásokat.

•

Ellenırzi és értékeli a program közremőködı szervezeteit, kezeli a rendszerszintő szabálytalanságokat.

•

Az operatív program(ok)kal kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes fıigazgatóságával/aival kapcsolatot tart.

•

Részt vesz az ÚMFT egészére, illetve a felelısségi körébe utalt operatív programra vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatainak ellátásában és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására.

•

Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat.

•

Kezeli az operatív program megvalósításának technikai segítségnyújtási keretét.

A végrehajtás megfelelı adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végzı Közremőködı Szervezetek (továbbiakban: KSZ) tekintetében közremőködik a következı feladatok ellátásában: •

Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.

•

A felelısségi körébe utalt KSz-ekkel feladat-ellátási szerzıdést köt és biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért cserébe teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön.

•

Jóváhagyja a KSz OP-források felhasználásával kapcsolatos belsı eljárásrendjét.

•

Rendszeresen ellenırzi és értékeli a KSz tevékenységét.

7.1.3 Közremőködı szervezetek 7.1.3.1 A közremőködı szervezetek feladatai Az operatív programok végrehajtásában az irányító hatóság által delegált feladatokat közremőködı szervezetek látják el. A KSz egy vagy több prioritás tekintetében különösen az alábbi feladatokat látja el: •

Az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelıen éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, támogatási szerzıdések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat.

•

Befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelıen szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és mőködtet, amennyiben ezt az Irányító Hatóság a közremőködı szervezetre delegálta.

•

Vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenırzi, hogy a mőveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak.

•

Megköti és módosítja a támogatási szerzıdéseket.

42/55


•

Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését, lebonyolítja az ellenırzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat.

•

Folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát.

•

Közremőködik a pályázati kiírások és támogatási szerzıdések mintáinak elkészítésében az IHval és a szakminisztériumokkal együttmőködésben.

•

Az operatív program és annak részleteit tartalmazó akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt elırehaladásról negyedévente beszámolókat készít, amely tartalmazza a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is.

7.1.3.2 KSz-ek minısítése, kiválasztása és finanszírozása Az operatív program végrehajtásában közremőködı szervezetek az intézményes-szakmai felkészültségét elıre rögzítı, objektív szempontrendszer alapján mérı minısítési rendszer keretében kerülnek kiválasztásra. A feladat tényleges delegálásának elıfeltétele, hogy a Közremőködı Szervezet a minısítés során a feladat elvégzéséhez szükséges szervezeti feltételek, erıforrások, és szakmai kompetenciák meglétérıl bizonyítottan számot adjon. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében, a Közremőködı Szervezetek teljesítménye rendszeresen értékelésre kerül. Az OP lebonyolításban résztvevı Közremőködı Szervezet rendeletben kerül kijelölésre. A program hatékony végrehajtása érdekében egyes támogatási konstrukciók esetében egyedi döntés alapján közvetítıként gazdasági társaságok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek ill. egyházak is bevonhatók. 7.1.4 Stratégiai irányítás és eszközei 7.1.4.1 Tartalmi irányítás: Akciótervek Az ÚMFT és az operatív programok részletes tartalmát és annak operatív programok közötti, valamint egyéb támogatási eszközökkel történı koordinációját a 2007-13-as programidıszakban az ún. akciótervek rögzítik. Az akciótervek tartalmazzák a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy annak egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az akcióterv tartalmazza elsısorban: •

a támogatási konstrukciók részletes bemutatását legalább 2 évre;

•

az operatív program ill. prioritás(ok) megvalósításának bemutatását és ütemezését a teljes programozási idıszakra;

a támogatási konstrukció részletes indoklását (beleértve a konstrukció célját, az elvárt számszerő eredményeket, a korábbi hasonló konstrukciók tapasztalatainak bemutatását, a konstrukció kapcsolódását a tervezési dokumentumokhoz ill. ágazati/regionális stratégiákhoz, valamint a megvizsgált szakmai alternatívákat stb.). Az akciótervek sarokpontjait – a tervezett ütemezését, költségvetését, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját – a Kormány hagyja jóvá. Az akcióterv ennek alapján történı részletes kidolgozása és véglegesítése az irányító hatóságok feladata •

43/55


7.1.5 Az OP lebonyolítása során használt eljárások A végrehajtás hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint átláthatóságának további elısegítése érdekében szükséges a végrehajtási folyamatok egységesítése és egyszerősítése. Az OP végrehajtás során az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik: •

Nagyprojekt: Olyan ERFA vagy KA finanszírozású projekt, melynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem területén a 25 millió eurót), és amely mőszaki-gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre. Ezen projektek indikatív listáját az operatív program is tartalmazza.

•

Központi projekt: A projekt kiválasztás olyan esete, amikor a kedvezményezett állami vagy önkormányzati szervezet és a projektet az akcióterv tartalmazza. Elsısorban azon projektek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek megvalósítása a gazdaságra, a társadalomra, a térszerkezetére stb. jelentıs hatást gyakorolnak (pl. autópálya építés).

•

Egyfordulós nyílt pályázat: Olyan pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, amely során kizárólag részletes projekt-javaslat kerül benyújtásra.

•

Kétfordulós pályázat: Olyan pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, amely során elıször elızetes projekt-javaslat, majd – amennyiben az alapján indokolt a projekt-javaslat részletes kidolgozása – részletes projekt-javaslat kerül kidolgozásra.

7.2 MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS 7.2.1 Monitoring 7.2.1.1 Monitoring Bizottság Feladat- és hatásköre: Az operatív program Monitoring Bizottság felelısségi körébe tartozó feladatokat – különös tekintettel a végrehajtás eredményességére és minıségére – a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke tartalmazza: •

az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott mőveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;

•

az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres idıközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett elırelépést;

•

megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitőzött célok elérését, valamint az értékeléseket;

•

megvizsgálja és jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket, valamint az évente aktualizált értékelési tervet;

•

tájékoztatást kap az éves ellenırzési jelentésrıl vagy a jelentésnek az operatív programra vonatkozó részérıl, valamint a jelentés vizsgálatát követıen vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekrıl;

•

az Irányító Hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elısegíthetné az alapok célkitőzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenırzést is beleértve; 44/55


•

megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

Összetétele: A 1083/2006/EK rendelet 64. cikkében foglaltaknak megfelelıen az operatív program Monitoring Bizottságának összetétele az alábbiak szerint alakul: A Monitoring Bizottság elnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület OP-ért felelıs tagja. A Monitoring Bizottság tagjai: •

az Irányító Hatóság,

•

az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek delegált képviselıje,

•

az OP végrehajtásában érintett közremőködı szervezetek,

•

a pénzügyminiszter delegált képviselıje,

•

az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegált képviselıje,

•

egy önkormányzati szövetség delegált képviselıje,

•

egy környezetvédelmi civil szervezet delegált képviselıje,

•

az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselıje,

•

a romákat, a fogyatékossággal élı embereket és a nık és férfiak esélyegyenlıségét képviselı egy-egy civil szervezet delegált képviselıi,

•

az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselıje.

Tanácsadói minıségében részt vesz: •

saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére az Európai Bizottság egy képviselıje;

•

azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB vagy az EIF hozzájárul, az EIB és az EIF egy-egy képviselıje;

•

állandó meghívottként az EMVA és az EHA végrehajtásáért felelıs szervezet egy képviselıje.

7.2.1.2 Monitoring információs rendszer leírása – indikátorok és adatgyőjtés A pályázók és a támogatást igénybevevık által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe, az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) továbbfejlesztett változatába kerülnek. A rendszer elkülönült adatbázissal és hardware infrastruktúrával végzi majd az adatgyőjtést és továbbítást, valamint a végrehajtás támogatását, az ÚMFT informatikai kiszolgálását. A rendszer képes adatot szolgáltatni a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer és az Európai Bizottság részére. A 2007-13-as programozási idıszakban alapkövetelmény, hogy a pályázók és a támogatást igénybe vevık adatszolgáltatási kötelezettségeiknek minden támogatási forma esetében lehetıleg elektronikusan tegyenek eleget. Az informatikai rendszer valós idejő adatokat szállít a megvalósítási rendszer minden egyes szintjérıl, valamint elektronikus kommunikációs eszközként szolgál az Európai Bizottság és Magyarország között. Az információs rendszerben lévı adatok pontosak és naprakészek, hiszen a napi irányítási feladatok ellátásának szükséges részét képezi az információs rendszer használata. A

45/55


monitoring indikátorok kezelésén túl ez az érintett szervezet jelen rendszer adataira támaszkodva készíti el az egységesített dokumentumot, ami a program mőködéséhez szükséges.

7.2.2 Értékelés 7.2.2.1 Értékelési terv Az OP-k értékelése ÚMFT szinten biztosított koordináció mentén, szisztematikus rendszerben, értékelési terv mentén történik. Az értékelési terv biztosítja az értékelések elvégzésére való felkészülést, a külsı és belsı értékelı kapacitásokkal való hatékony gazdálkodást, valamint az értékelések összehangolásában rejlı lehetıségek kihasználását. Az OP értékelési terve 3 éves kitekintésben készül, évente felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre kerül a folyamatos értékelési rendszer jellegébıl adódóan. Az OP értékelési tervét az OP IH – az értékelés ÚMFT szintő koordinációját biztosító szervezeti egységgel egyetértésben – terjeszti az OP Monitoring Bizottsága elé, amely azt évente jóváhagyja. Az értékelési terv a végrehajtás 2015-ig terjedı idıszakára vonatkozóan elıre tervezett értékeléseket, illetve a folyamatos értékelés rendszerében évente kiválasztásra kerülı értékeléseket is tartalmaz. Az értékelési terv az alábbi értékeléseket tartalmazza: •

OP ex-ante értékelése (2006);

•

OP stratégia és végrehajtás rendszerének félidei felülvizsgálata (2009-2010);

•

OP utólagos értékelése (2015-2016);

•

akciótervek éves operatív értékelése (2008, 2010, 2012, 2014);

•

akciótervek utólagos értékelése (2009, 2011, 2013, 2015);

•

akciótervek és egyedi beavatkozások, nagyprojektek OP célok megvalósulásához való hozzájárulásának elızetes értékelı vizsgálata (2006, 2008, 2010);

7.2.2.2 A folyamatos értékelés kiválasztási mechanizmusa Az elıre tervezett (átfogó, stratégiai) értékelések mellett az ÚMFT egységes értékelési terve évrılévre kiegészül az akciótervekhez kapcsolódó értékelésekkel, amelyekre az OP IH tesz javaslatot a monitoring bizottsággal egyetértésben. Az értékelési terv keretében értékelést kell indítani: •

az akcióterv azon mőveletei esetében, amelyek végrehajtása során a végrehajtási ütemtervben meghatározott indikátor-értékektıl 10-20%-osnál nagyobb eltérés mutatkozik;

•

az akcióterv mőveleteihez kapcsolódó tapasztalatainak összegyőjtésére;

•

az innovatív, hazai végrehajtási elızménnyel nem rendelkezı mőveletek lezárása után 2 évvel a végrehajtás tapasztalatainak összegyőjtésére, valamint a hatásmechanizmusok feltárására;

•

2009-tıl kezdıdıen évente prioritásonként legalább 1 mővelet szándékolt és nem szándékolt hatásainak utólagos értékeléssel történı felmérésére.

I.

NFT-ben

megvalósított

intézkedés(ek)

Az értékelési tervtıl függetlenül ad-hoc értékelés indítása indokolt a végrehajtás rendszerében (KSZ, IH) felmerülı elıre nem látható igények, valamint a Monitoring Bizottság igényei alapján.

46/55


7.2.2.3 Értékelés menedzsment Az értékelés horizontális, ÚMFT szintő koordinációját biztosító szervezeti egység: •

Elıkészíti és lefolytatja az elıre tervezett, átfogó stratégiai értékeléseket;

•

Biztosítja a rendszerszerően lebonyolított értékelések forrásait, módszertani egységességét és az értékelési terv betartatását;

•

Elıkészíti és lefolytatja a több OP-t érintı kérdésekben lefolytatott értékeléseket;

•

Elıkészíti és lefolytatja az innovatív, hazai elızményekkel nem rendelkezı mőveletek értékelését.

Az OP irányító hatósága: Az IH az OP prioritásainak számával megegyezı számú humán értékelı kapacitást tart fenn az értékelésekhez kapcsolódó menedzsment feladatok elvégzésére, amely •

felelıs az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és mőveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintı részeinek megvalósulásáért;

•

koordinálja, fejleszti és ösztönzi az OP-hoz kapcsolódó értékelési tevékenységet;

•

felelıs az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és mőveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintı részeinek megvalósulásáért;

•

javaslatot tesz az ÚMFT 3 éves értékelési tervéhez;

•

biztosítja az értékelések eredményeinek tervezésbe és végrehajtásba való becsatornázását;

•

gondoskodik az OP értékelési indikátorok adatainak elıállításáról és monitoring információs rendszerben való tárolásukról;

•

kétévente, az akciótervek lezárásakor felülvizsgálja az OP prioritásszintő indikátorainak célértékeit;

•

indokolt esetben az OP értékelési tervében nem szereplı értékeléseket indít a mőveletekhez kapcsolódóan, azok végrehajtásának támogatására.

7.3 PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENİRZÉS 7.3.1 Igazoló Hatóság – feladatai 7.3.1.1 Az Igazoló Hatóság felépítése A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak megvalósítására szolgáló operatív programok igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium. Az igazoló hatósági feladatok ellátása az elızı programozási idıszak kifizetı hatósági szervezetére és gyakorlatára épül. Az Igazoló Hatóság a következı feladatokat látja el: •

átutalások fogadása az Európai Bizottságtól;

•

a költségnyilatkozatok és átutalás igénylések elkészítése, igazolása és benyújtása a Bizottsághoz;

47/55


•

annak igazolása, hogy a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekbıl származik, és ellenırizhetı bizonylatokon alapul, továbbá, hogy az igazolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelı mőveletek tekintetében merültek fel;

•

igazolás céljából az ellenırzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenırzés eredményének figyelembevétele;

•

az átutalások fogadására szolgáló kincstári számlák forgalmáról, a követelésekrıl és a kötelezettségekrıl számviteli nyilvántartás vezetése;

•

a visszafizetendı, valamint az adott mővelethez történı hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredı összegek nyilvántartása;

•

az adott pénzügyi évre, valamint a következı pénzügyi évre vonatkozó, elırelátható átutalási igénylésekkel kapcsolatos ideiglenes elırejelzések megküldése az Európai Bizottság részére minden évben legkésıbb február végéig.

7.3.2 Pénzügyi irányítás szabályai 7.3.2.1 Az IH felelıssége: •

Az Irányító Hatóság felel az Operatív Programnak a megbízható pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történı irányításáért és végrehajtásáért.

•

Az IH a kedvezményezettek elszámolásainak befogadását, feldolgozását és ellenırzését közremőködı szervezetre – amennyiben van KSZ - delegálja.

•

Az IH a delegált feladatok ellátását folyamatosan nyomon követi.

•

Az IH biztosítja, hogy igazolás céljából az igazoló hatóság kellı információval rendelkezzen az operatív program végrehajtása során felmerült költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról, továbbá a közremőködı szervezet hitelesítési jelentésének ellenjegyzésével nyilatkozik az igazoló hatóság felé az általa delegált feladatokat ellátó közremőködı szervezet által alkalmazott eljárások uniós és hazai elıírásokkal való összhangjáról. Az irányító hatóság gondoskodik a költségnyilatkozat és a kapcsolódó hitelesítési jelentés igazoló hatóság részére történı benyújtásáról.

7.3.2.2 A KSz felelıssége: •

A közremőködı szervezet felelıs az irányító hatóság által delegált feladatok uniós és hazai elıírásokkal összhangban való ellátásáért.

•

A közremőködı szervezet gondoskodik az Operatív Program keretében jóváhagyott projektek uniós és hazai elıírásokkal összhangban történı végrehajtásának ellenırzésérıl.

•

A közremőködı szervezet gondoskodik a kedvezményezett elszámolásainak befogadásáról, feldolgozásáról és folyamatba épített ellenırzésérıl, valamint kockázatelemzés alapján helyszíni ellenırzés lefolytatásáról, és az elvégzett ellenırzéseknek hitelesítési jelentésben való összegzésérıl az irányító hatóság és az igazoló hatóság tájékoztatása céljából. A KSz gondoskodik a támogatásoknak kedvezményezettek részére történı kifizetésérıl.

48/55


7.3.3 Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata A kedvezményezett a projekt megvalósítása során keletkezett számláit az elırehaladási jelentéssel együtt rendszeres idıközönként benyújtja a közremőködı szervezethez. A közremőködı szervezet az elszámolásokat pénzügyileg, tartalmilag és formailag ellenırzi, a kockázatelemzés alapján készített ellenırzési tervnek megfelelıen helyszíni ellenırzést is végezhet. A KSz a jóváhagyott elszámolások alapján a támogatások kedvezményezettek részére történı kifizetésérıl. Az elvégzett ellenırzések eredményérıl hitelesítési jelentésben tájékoztatja az irányító hatóságot és az igazoló hatóságot. A kedvezményezett részére kifizetendı támogatás uniós részét az irányító hatóság a központi költségvetésbıl megelılegezi, majd a rendelkezésre álló elıfinanszírozási forrásból és a késıbbi idıközi kifizetésekbıl az igazoló hatóság az irányító hatóság részére megtéríti.

EURÓPAI BIZOTTSÁG az Alapok kifizetései (előfinanszírozás, időközi kifizetések, végső egyenleg kifizetés)

Kifizetési kérelem, költségnyilatkozat, költségigazoló nyilatkozat

IGAZOLÓ HATÓSÁG

Hitelesítési jelentés

OPERATÍV PROGRAM IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

az Alapok hozzájárulásainak utólagos átutalása

Hitelesítési jelentés

Támogatás átutalása a központi költségvetésből (uniós rész megelőlegezése)

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Támogatás kifizetése

Számlák, bizonylatok

KEDVEZMÉNYEZETT

7.3.4 Az Európai Uniós támogatások ellenırzése 7.3.4.1 Pénzügyi irányítás és ellenırzés (kontroll) Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet kialakítja és mőködteti a pénzügyi irányítás és kontroll rendszerét. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszerének biztosítania kell, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerő és megfelelıen szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk pontosak és megfelelı idıben rendelkezésre álljanak. A tervezés, pályáztatás, pénzügyi lebonyolítás, számvitel, ellenırzés és monitoring feladatait funkcionálisan el kell különíteni, ezen feladatok megfelelı szabályozásáról a vonatkozó belsı szabályzatokban gondoskodni kell. Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet gondoskodik az ellenırzési nyomvonal, a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési szabályzat kialakításáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetésérıl.

49/55


A pénzügyi lebonyolítás során az irányító hatóságnak, illetve a közremőködı szervezetnek gondoskodnia kell a kifizetéseket megelızı dokumentum alapú, valamint a – kockázatelemzés alapján történı – helyszíni ellenırzések lefolytatásáról. Ennek keretében ellenırizni kell a programok, illetve projektek támogatási szerzıdéseknek megfelelı fizikai és pénzügyi elırehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és a szerzıdéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetıje, az irányító hatóság vezetıje és a közremőködı szervezet vezetıje – minden évben, jogszabályban meghatározott tartalommal és határidıre – köteles nyilatkozni az általa mőködtetett irányítási és kontroll rendszerek megfelelı mőködésérıl. 7.3.4.2 Az Ellenırzési Hatóság feladata, felelıssége Az Ellenırzési Hatóság az irányítási és ellenırzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos mőködésének biztosítására kijelölt horizontális-koordinatív feladatokat ellátó szervezet, amely mőködésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közremőködı szervezetektıl. Az Ellenırzési Hatóság delegálhatja az ellenırzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetekre, de biztosítani köteles, hogy az ellenırzéseket a megfelelı nemzetközi ellenırzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék. Az Ellenırzési Hatóság az operatív program keretében nyújtott támogatások hatékony, eredményes, átlátható és szabályszerő felhasználásának támogatása érdekében kialakítja, és folyamatosan továbbfejleszti az európai uniós alapok ellenırzése hazai jogszabályi és módszertani hátterét, valamint minıségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a folyamatba épített ellenırzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenırzéseket végzı szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenırzési standardok alkalmazását és végrehajtását. Ennek kapcsán: •

koordinálja az irányítási és ellenırzési rendszerek felállításának értékelésérıl szóló vizsgálat, jelentés, vélemény („akkreditáció”) elkészítését, illetve gondoskodik az eredmények összegzésérıl és a Bizottság felé történı megküldésérıl.

•

gondoskodik a nemzeti ellenırzési stratégia, valamint az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenırzési jelentések és vélemények) elkészítésérıl és teljesítésérıl, valamint a Bizottsággal a szükséges egyeztetési eljárások lefolytatásáról.

•

gondoskodik a rendszer- és mintavételes ellenırzések elvégzésérıl, a nemzeti ellenırzési stratégia teljesülésének, az ellenırzési jelentések elkészítésének és kapcsolódó intézkedési tervek folyamatos nyomon követésének koordinálásáról.

•

gondoskodik a részleges zárásról szóló nyilatkozatok, valamint a zárónyilatkozatok elkészítésérıl, a Bizottsággal szükséges egyeztetési eljárások lefolytatása.

•

folyamatosan kapcsolatot tart a Bizottsággal, illetve annak ellenırzést végzı vagy módszertan alkotó intézményeivel az ellenırzési módszertanok kialakítása, az ellenırzések eredményeinek kicserélése, valamint az ellenırzési rendszer fejlesztése érdekében.

7.3.4.3 A rendszer- és mintavételes, valamint a zárónyilatkozatok kiadásához kapcsolódó ellenırzéseket végzı intézmény feladata, felelıssége Az Ellenırzési Hatóság a rendszer- és mintavételes, a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenırzések végzését, a részleges lezárásról szóló nyilatkozatok és a zárónyilatkozatok tervezetének elkészítését, az ellenırzési stratégia tervezetének összeállítását és folyamatos 50/55


aktualizálását, továbbá a Bizottság felé történı éves beszámolási kötelezettségek elıkészítését a Kormányzati Ellenırzési Hivatalra delegálja és szükség esetén külsı ellenırzési kapacitások bevonásával ellátatja az ellenırzések végrehajtását.

7.4 INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 7.4.1 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések A hazai és közösségi jogszabályi követelmények figyelembevételével az NFÜ felel az ÚMFT és az operatív programok tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó feladatainak ellátásáért, különös tekintettel a következıkre: •

A potenciális kedvezményezettek, gazdasági és szociális partnerek tájékoztatása a támogatások nyújtotta lehetıségekrıl. Ezen belül kiemelt szerepet kap a potenciális pályázók hatékony mozgósítása, a jól megalapozott projektgeneráló tevékenység és a pályázati lehetıségek megismertetése.

•

A közvélemény tájékoztatása arról a szereprıl, amelyet az Európai Unió betölt a fejlesztések megvalósításában. Ennek során a kommunikáció az uniós társfinanszírozással megvalósuló tevékenységek eredményeinek bemutatására koncentrál.

A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek megvalósítása mind az intézményrendszer szereplıi (NFÜ, közremőködı szervezetek) mind pedig a kedvezményezettek részérıl kötelezettségekkel jár. Az ÚMFT egészére vonatkozó általános, illetve az operatív programokhoz kötıdı kommunikációs tevékenységeket, partnerségi akciókat a központi szinten szükséges megszervezni. A közremőködı szervezetek helyi szintő, a pályázatok meghirdetéséhez, a támogatási lehetıségek megismertetéséhez kapcsolódó kommunikációs feladatokat (konferenciák, tanácskozások, információs napok és egyéb, a participációra épülı akciók szervezése), valamint adatgyőjtést és adatszolgáltatást végeznek. A kedvezményezettek az NFÜ által kiadott arculati kézikönyv és útmutató alapján, kötelezı jelleggel végzik saját projektjük megismertetését a lehetı legszélesebb körben. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendık megvalósítására vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelıen az NFÜ ÚMFT egészére vonatkozóan egységes Kommunikációs Tervet készít, amely meghatározza a vonatkozó intézkedések célját, üzenetét, végrehajtásuk stratégiáját, tartalmát, a megcélzott társadalmi és gazdasági csoportokat, az intézkedések hatékonyságát mérı értékelési kritériumokat, az intézkedések ajánlott költségvetését, azok várható idıbeli ütemezését, valamint a megvalósításért felelıs adminisztratív egységeket és azok kötelezettségeit.

51/55


Fıbb területek: •

Támogatási lehetıségek megismertetése, pályázók hatékony mozgósítása, projektgenerálás

A fejlesztési források sikeres és eredményes felhasználásához nélkülözhetetlen a lehetséges kedvezményezettek hatékony mozgósítása, a támogatási lehetıségek megismertetése. E területeken különösen aktív, hatékony és koncentrált, a jól behatárolható célcsoportokra (a potenciális kedvezményezettek körének különbözı szegmenseire) fókuszáló kommunikációra van szükség. •

A tárfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok eredményeinek bemutatása

A megvalósult projektek bemutatása a strukturális alapok hazai felhasználásának sikerességét hirdeti, egy gyorsan és lendületesen fejlıdı Magyarország képét tudatosítja a közvéleményben, az Európai Unió imázsát erısíti, valamint – a jó példa elvén – ösztönzıleg hat a potenciális pályázók körére. •

Partnerség A partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos módszertani feladatok – partnerségi stratégia, partnerségi akciók, partnerségi beszámolók – ellátása a társadalmi egyeztetés kapcsán, a kiemelt partnerekkel történı kapcsolattartás és a partnerek szakmai együttmőködésekbe történı bevonása, valamint a partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos stratégia és beszámolók elkészítése a magyar Kormány és az EU Bizottság részére rendkívüli fontosságú.

•

Ügyfélszolgálat Kiemelt feladata az intézményrendszernek a lehetséges és már nyertes pályázókkal való kapcsolattartás. Ez az intézményrendszer szolgáltató jellegének erısítése szempontjából, valamint az átláthatóság szempontjából hangsúlyos terület. Ennek megfelelıen központi és helyi szinten is szükséges az ügyfél-tájékoztatási és információs feladat egységes rendszerben történı ellátása. Az egységes ügyfél-tájékoztatási rendszer fı elemei: internetes pályázótájékoztató felület, online és telefonos ügyfélszolgálat mőködtetése (Contact Center), a közremőködı szervezetek információs tevékenységének koordinálása, az információk áramlását koordináló belsı információs rendszer kialakítása és mőködtetése.

7.5 HORIZONTÁLIS

ELVEK ESÉLYEGYENLİSÉG

–

KÖRNYEZETI

FENNTARTHATÓSÁG

ÉS

A horizontális elvek (vagyis a nemek közötti egyenlıség, a fogyatékos emberek számára akadálymentes hozzáférés biztosítása, a megkülönböztetés tilalma és a környezeti fenntarthatóság) érvényesítésére egyszerre kell ügyelni az OP keretében támogatott valamennyi projekt, illetve a lebonyolításban résztvevı intézmények tevékenységének vonatkozásában (1. dimenzió), valamint – s ez az 1. dimenzióval egyenrangú fontosságú – a kedvezményezett és a lebonyolító intézményrendszer szervezeti szintjén (2. dimenzió). Az elsı dimenzió érvényesítését a projektjavaslatokra vonatkozó, a horizontális elvekre koncentráló értékelési szempontok, valamint a projekttámogatási, monitoring és ellenırzési funkciók specializáltsága biztosítja. A 2. dimenzió a kedvezményezett esetében szintén a pályázaton keresztül erısíthetı (elsısorban a pályázatba, majd a támogatási szerzıdésbe foglalt önkéntes intézkedésekkel, melyek a pályázat elbírálása során többletpontot jelenthetnek); a lebonyolító intézmények szintjén pedig a pozitív államigazgatási eljárások alkalmazásának megerısítése, illetve az ilyen irányú kötelezettségek

52/55


közremőködı szervezettekkel kötött megbízási – együttmőködési - közhasznúsági szerzıdésekbe való foglalása révén biztosítható. Az OP végrehajtásában résztvevı intézmények esélyegyenlıséggel és fenntarthatósággal kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit a mőködési kézikönyvek tartalmazzák majd; az elvégzendı tevékenységek kivitelezése központilag lesz koordinálva, az egyes intézmények horizontális politikáért felelıs munkatársainak aktív közremőködésével.

7.6 AZ

ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSRE VONATKOZÓ BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAM KÖZÖTT

RENDELKEZÉSEK

A

Az Európai Bizottság fejlesztés alatt álló SFC2007 rendszere a Bizottság elvárásai szerint elektronikus adatszolgáltatás alapján mőködik. Az informatikai rendszer két különbözı módon érhetı el a tagországok intézményei számára (honlapon keresztül – Web Application, illetve közvetlenül a tagállami rendszerrel elektronikus kapcsolaton keresztül – Web Service). A rendszerhez akár kizárólag az egyik módszer használatával, akár a két módszer kombinálásával is lehet kapcsolódni. A rendszerben az egyes OP komponensek szintjéig kell megjeleníteni a rendelet mellékleteiben kötelezıen megjelölt adatokat. Azon adatok esetében, melyek szerepelnek az EMIR-ben, a Bizottság által megadott specifikációnak megfelelıen biztosítjuk az adatfeltöltést. Azokat az adatokat, amelyek rögzítése nincs elıírva az EMIR-ben (duplikált adatkezelés elkerülésére) közvetlenül a felelıs központi intézmények kulcsfelhasználói (úgy mint központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) viszik fel az SFC-be. A rendszerrel kapcsolatos teendıkért felelıs tagállami szervezet (Member State Organisation – MSO) a hazai jogszabályoknak megfelelıen az NFÜ, így a tagállami összekötı (MS Liaison), illetve az „MS System Owner”, a technikai kérdésekért felelıs tagállami személyt is szintén az NFÜ állományából kerül kijelölésre

7.6.1 Az adatszolgáltatás rendje Az adott adatra vonatkozóan adatszolgáltatás módja attól függ, hogy a két kapcsolódási módszer közül melyiken keresztül szolgáltatnak a kijelölt intézmények adatot: •

amennyiben az adatokat a honlap felületen keresztül töltik fel az SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) erre leoktatott kulcsfelhasználói feltöltik adatokkal a szervezetük hatáskörébe tartozó táblákat az ott kért formában, hibátlanul, illetve verifikálják azokat.

•

amennyiben az adatokat a közvetlen elektronikus kapcsolaton keresztül küldi meg a tagállami rendszer a SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) erre jogosított kulcsfelhasználói a tagállami rendszerbe töltik fel az adatokat, majd verifikálják és küldik meg azokat az SFC2007-nek.

Az ezzel megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) feladata – függetlenül az adatok rögzítésének módjától – az adatok közvetlen és hibátlan feltöltése a rendszer(ek)be olyan módon, hogy mind a számára megszabott határidık betartására kerüljenek, mind az ı jelentéséhez kapcsolódóan más intézmények által végzendı adatszolgáltatás megvalósulhasson az arra megszabott határidın belül. A dokumentumok továbbításának idıpontja azok rendszerbe történı feltöltésének idıpontja. A dokumentumok csak akkor számítanak elküldöttnek a Bizottság számára, ha annak érvényesítése megtörtént a rendszerben az erre felhatalmazottak által.

53/55


A Rendszer tartós elérhetetlensége esetén, különösen, ha az információ leadására megfogalmazott határidı betartását ez az elérhetetlenség fenyegeti, a tagország papír alapú dokumentum formájában továbbítja a Bizottság számára az információkat a vonatkozó jogszabályban megadott formátumban. Az elérési probléma elmúltával a tagország, illetve a kijelölt illetékes szervezet elvégzi pótlólag az információk rendszerbe (SFC2007) történı feltöltését. Ilyen esetben a dokumentumok megküldésének hivatalos dátuma a papír alapú dokumentumok megküldésének dátuma.

54/55


8. NAGY PROJEKTEK Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program nem tervezi az uniós jogszabályoknak megfelelı nagyprojektek végrehajtását.

55/55

Egyeztetési változat október 16

Recommend Documents