ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
4. számú melléklet a
ZMNE számhoz . számú példány
EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
-2011-
2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ................................................................................................................................... 3 TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK ............................................................... 3 AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER.......................................................................................................... 5 AZ ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE ..................................................................................................................... 5 A KREDITEK MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI ...................................................................................................... 12 MINIMÁLIS KREDIT FÉLÉVENKÉNT, TANULMÁNYI IDŐSZAKONKÉNT ................................................................. 12 A KREDITBESZÁMÍTÁS RENDJE .......................................................................................................................... 13 A KREDITEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS A KREDITRENDSZER FRISSÍTÉSE .................................................................. 14 TANULMÁNYI REND ...................................................................................................................................... 14 AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI ................................................................................................................................... 14 A KÉPZÉSI IDŐ ................................................................................................................................................... 15 A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................... 15 HALLGATÓI JOGVISZONY, BEIRATKOZÁS .......................................................................................................... 15 AZ ELBOCSÁTÁS SAJÁTOS ESETEI ...................................................................................................................... 20 RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON ................................................................................................................... 21 TANTÁRGYI PROGRAM, TANTÁRGY-AKKREDITÁCIÓ .......................................................................................... 21 A TANTERV ....................................................................................................................................................... 22 A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE, FELVÉTELE, LEADÁSA ................................................................................... 23 PÁRHUZAMOS KÉPZÉS ....................................................................................................................................... 24 ÁTHALLGATÁS .................................................................................................................................................. 24 RÉSZKÉPZÉS, VENDÉGHALLGATÓI KÉPZÉS ........................................................................................................ 25 SZAK- (SZAKIRÁNY) VÁLTÁS, ÁTVÉTEL ............................................................................................................ 25 A TANULMÁNYOK (KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ) MEGSZAKÍTÁSA ............................................................................. 26 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A VIZSGAREND SZABÁLYOZÁSA................................................ 29 A LECKEKÖNYV ................................................................................................................................................ 29 VIZSGAIDŐSZAK ............................................................................................................................................... 31 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE.................................................................................................................................. 32 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE ........................................................................................................................... 33 JEGYMEGAJÁNLÁS ............................................................................................................................................ 36 A TANULMÁNYI ÁTLAG ..................................................................................................................................... 36 SIKERTELEN VIZSGÁK ISMÉTLÉSE, ELÉGTELEN GYAKORLATI JEGY ÉS FÉLÉVKÖZI ÉRTÉKELÉS JAVÍTÁSA .......... 37 SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA ................................................................................................................................ 37 MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA ........................................................................................................................ 38 A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................... 39 A VÉGBIZONYÍTVÁNY ....................................................................................................................................... 39 A SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA)............................................................................................................... 39 A ZÁRÓVIZSGA .................................................................................................................................................. 40 A ZÁRÓVIZSGA-BIZOTTSÁG ............................................................................................................................... 41 A ZÁRÓVIZSGA EREDMÉNYE ............................................................................................................................. 42 A SIKERTELEN ZÁRÓVIZSGA MEGISMÉTLÉSE ..................................................................................................... 42 AZ OKLEVÉL ..................................................................................................................................................... 42 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA ................................... 44 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS NYILVÁNTARTÁSA ............................................................................................. 44 A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA ....................................................................................................................... 44 A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS .......................................................................................................................... 45 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 47 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 48 JOGKÖRGYAKORLÁS ......................................................................................................................................... 48
3
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: ETVSz) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.), a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet alapján készült. 1. § A szabályzat hatálya (1)
Az ETVSz hatálya kiterjed:
a) az egyetemre felvett és beiratkozott, valamint évismétlés, átvétel miatt alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben tanulmányokat megkezdő magyar állampolgárságú honvéd tisztjelölt, kettős jogállású, polgári hallgatókra, az egyetem vendéghallgatójára, más felsőoktatási intézmény hallgatójára az egyetemen áthallgatásra vonatkozó jogosultsága mértékében és – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik – külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire; b) az intézménnyel munkaviszonyban álló, illetve meghívott oktatókra, kutatókra és megbízási szerződés vagy munkaköri feladatok alapján tanulmányi és vizsgaügyekben foglalkozásvezetőként, vizsgabizottsági tagként, jegyzőkönyvvezetőként, ügyintézőként résztvevő valamennyi személyre, az a) pontban meghatározott hallgatói kör vonatkozásában. 2. § Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek és személyek (1) A hallgató kredit, tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az egyetem Hallgatói Tanulmányi Vizsga és Szociális Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: HTVSZÜB) jár el. (2) A HTVSZÜB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg. Munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek az Oktatási Igazgatóság (a továbbiakban OI) munkatársai is. A HTVSZÜB a beérkezett kérelmek számától függően, a HTVSZÜB, illetve a dékáni döntési hatáskörbe tartozó beadványok elbírálására kari albizottságo(ka)t hozhat létre. (3)
A HTVSZÜB az alábbiakról dönt: a)
rálása;
a hallgató intézményen belüli szak-(szakirány-) váltási kérelmének elbí-
4 b) az intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő párhuzamos képzésben való részvétel kérelmének elbírálása; c) intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő vendéghallgatói jogviszony létesítésének, áthallgatás kérelmének elbírálása; d) a hallgató egyéni tanrendjével kapcsolatos vitás ügyek elbírálása; e) a hallgató által felvett tárgyak félévközi leadásának engedélyezése. (4)
A HTVSZÜB javaslattételre jogosult: a)
más felsőoktatási intézményből történő átvételre
b) más felsőoktatási intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének, vendéghallgatói kérelmének elbírálása tárgyában c) más felsőoktatási intézmény hallgatójának az áthallgatás engedélyezésére d) méltányossági kérelem elbírálása tárgyában; e) külföldi tanulmányutakon, pályázatokon történő részvételre vonatkozó jelentkezési kérelem tárgyában; f)
a tanulmányi okokból történő elbocsátás tárgyában;
g) a félévnek, illetve a megkezdett félévnek utólagosan passzív félévvé nyilvánítása tárgyában; h) elővizsga engedélyezése tárgyában; i)
az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj kérelmek tárgyában;
j)
az államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási forma közötti átsorolás tárgyában.
(5) A HTVSZÜB az egyes ügyek elbírálása során köteles kikérni mindazon intézményi oktatási egységek, szervek és személyek valamint a beiskolázó, illetve a Honvéd Vezérkar főnökének véleményét, amely esetekben azok szakvéleményére szükség van, illetve ha a döntés várhatóan feladatot fog számukra jelenteni. (6) A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekkel összefüggő valamennyi kérelmet és fellebbezést az OI Szolgáltató Iroda (OI SzI) útján kell benyújtani nyomtatványon (postaláda rendszerben), vagy elektronikusan. A nyomtatványokat, valamint az elektronikus postafiókot az OI biztosítja. (7) A HTVSZÜB által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve az OI-hoz kell benyújtani. (8) A HTVSZÜB első fokon hozott döntését a rektor által létrehozott bizottság másodfokon bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen a hallgató jogorvoslattal élhet. (9) Bármely hallgató írásban a HTVSZÜB intézkedését kérheti, illetve az EHÖKhöz fordulhat, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem az ETVSZ-nek megfelelően történt.
5 (10) A (4) a), b), c), e), g), i), j) k) bekezdéseiben meghatározott esetekben első fokon a dékán jogosult döntésre. (11) A dékán által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni a rektornál. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve az OI-hoz kell benyújtani. (12) A (4) d), f) bekezdésekben megfogalmazottak tárgyában a rektor jogosult döntésre. A rektor által első, illetve másodfokon hozott határozat ellen a hallgató az Ftv. 73.§ szerinti jogorvoslattal élhet. (13) Az alaptámogatásra, rendszeres, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjra, a következő félévben rendelkezésre álló keretről az OI által megadott NEPTUN rendszerrel megegyező létszámadatok alapján a PSZO minden év szeptember 15-ig, illetve február 15-ig tájékoztatja a HTVSZÜB elnökét. A beérkezett pályázatok, illetve a rendelkezésre álló keret figyelembevételével, az ETJSZ 8. § alapján a HTVSZÜB rangsorolja a pályázatokat és javaslatot tesz a dékánnak a támogatások összegére. (14) A hallgató a teljes képzési időszakban egy alkalommal méltányossági kérelemmel fordulhat a rektorhoz a 32. § előírásai szerint. (15) A méltányossági kérelemhez csatolni kell az érintett oktató, valamint a szak(szakirány) felelős véleményét, az OI útján kell beadni és a rektornak kell címezni. A kérelmet először a HTVSZÜB, majd a dékán véleményezi. (16) A hallgató tantárgy-befogadási, illetve kreditátviteli kérelmét a rendszeresített nyomtatványon az OI-n nyújtja be, azt az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban EKÁB) bírálja el. (17)
Az EKÁB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg.
(18) Az EKÁB döntéseiről határozatot hoz. A határozat egy példányát a OI kapja, azt a továbbiakban a törzskönyv mellékleteként kezeli. Az EKÁB határozata ellen, annak kézhezvételét követő 15 napon belül a rektorhoz címzett, az OI-nál benyújtott fellebbezésnek van helye. (19) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelések ellen jogorvoslatnak helye nincs.
II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER 3. § Az alapfogalmak értelmezése (1)
A félév időszakai:
a) A regisztrációs időszak: általában a szorgalmi időszakot megelőző, nulladik héten kijelölt napokat foglalja magában. Maximális időtartama teljes idejű képzésben 5 munkanap. Időpontja és időtartama a teljes idejű és a részidejű képzésben eltérő lehet. Ek-
6 kor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat, kurzusokat felvevő hallgatók végleges névsora, tantermek rendelhetők a foglalkozásokhoz és értesíthetők a tanszékek a tényleges oktatási kötelezettségeikről. Ebben az időszakban lehet a kurzusokra történő jelentkezéseket módosítani és véglegesíteni. A tantárgyfelvétel alapvetően az előzetes tantárgyfelvétel időszakában történik. A regisztrációs időszakban új tantárgyat illetve kurzust felvenni, az első alkalommal beiratkozók kivételével, csak akkor lehet, ha: a felvételre tervezett tantárgy előtanulmányi kötelezettségét nem teljesítették, ezért az nem vehető fel (az oktató elutasítja a hallgató kurzusfelvételi kísérletét); a felvételre tervezett tantárgyra jelentkezők létszáma a 10 főt nem éri el és a tantárgy indítására külön engedély nincs, ezért a tanszék az adott tantárgyból kurzust nem indíthat; a tantárgyra meghirdetett kurzusok létszáma betelt, ezért a hallgató jelentkezését elutasították. Új tantárgyként (kurzusként) csak a kurzushirdetés időszakában meghirdetett, de létszámában be nem telt tárgyak vehetők figyelembe. A regisztrációt az OI végzi. b) Szorgalmi időszak: a képzésnek azon időszaka, amikor a regisztráció során vállalt ismeretanyagot kontaktórák során, illetve egyéni hallgatói munkavégzéssel elsajátítják. Oktatási, tanulási tevékenység a regisztrációs és a vizsgaidőszak között, időtartama legalább 15 hét. Azokon az alapképzési szakokon, amelyeknél a jogszabály 6 hetes egybefüggő szakmai gyakorlatot határoz meg az utolsó szorgalmi időszak legalább 12 hét. c) Kurzushirdetési időszak: az az időszak, amelynek során a kurzus oktatója (a tanszéki adminisztrátor) a mintatanterv szerint a következő félévre tervezett, és a szabadon választható tantárgyak kurzusait az előírt paraméterekkel a NEPTUN NET rendszerben megjeleníti. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 4 - 6. hetei. A kizárólagosan vizsgalehetőség céljából hirdetendő vizsgakurzusok meghirdetésének időtartama a vizsgaidőszak végétől a következő szorgalmi időszak 6. hetével bezárólag tart. d) Előzetes tantárgyfelvétel időszaka: a mintatanterv és a meghirdetett kurzusok adatai alapján a következő félév egyéni tanrendje előzetes kialakításának időszaka, melynek során a hallgató a tanrendjébe felvett tantárgyak kurzusaira bejelentkezik. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 7-15. hetei. Az egyéni tanrend kialakítása során a hallgató vegye igénybe a 42.§ szerinti tanácsadók segítségét. e) Vizsgaidőpontok meghirdetésének időszaka: amelyben a tantárgyak oktatói meghirdetik a tárgyfélév vizsgaidőszakában végrehajtandó vizsgák időpontjait és helyszíneit. Időtartama a tárgyfélév 10-12. hete. f) A vizsgára jelentkezés időszaka: amelyben a hallgató a meghirdetett vizsgákra bejelentkezik. Időtartama a szorgalmi időszak utolsó három hete, valamint a vizsgaidőszakban a vizsgát megelőző második napig. A jelentkezést a vizsgáztatás végrehajtásáért felelős oktató az adott tantárgyból az aláírás megléte, illetve a vizsganapra meghatározott létszámkeret figyelembevételével a vizsgaidőszak első két munkanapján, illetve későbbi jelentkezés esetén a vizsga előtt egy nappal a
7 jelentkezés sorrendjében elfogadja, vagy elutasítja. Az elutasított hallgató a vizsgára jelentkezés feltételeinek megléte esetén más vizsganapra bejelentkezhet. g) Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot, és egyes estekben a szakmai gyakorlatot követő időszak, amelyben az ETVSZ 26 – 27§-ai alapján a vizsgaidőszakban végrehajtandó számonkéréseket, illetve a 30 – 31.§ szerinti javító és megismételt vizsgákat végrehajtják. Időtartama általában 4-6 hét. (2) Aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott, illetve bejelentkezett és legalább egy tantárgyat felvett. (3) Előtanulmányi rend: a szak mintatantervében lévő tantárgyak felvétele előzetes követelményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek – a tantárgyi programban leírtak szerint - a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget tenni. Egy tantárgy felvételéhez előtanulmányi követelményként legfeljebb három tantárgy, illetve összesen 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg, és a tanterv írja elő. (4) Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. (5) Képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. (6) Képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra. (7)
Képzési program: az egyetem komplex képzési dokumentuma, amely
a) az alap- és mesterképzési, illetve egyetemi szintű szak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, (8) Képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, (9) Konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen. (10) Kredit: a hallgatói tanulmányi teljesítmény mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű, amely a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat együtt tartalmazza.
8 (10/A) Kredit allokáció: az az eljárás, amelynek során a tantárgy akkreditációja folyamatában meghatározzák a tantárgy ismeretanyaga elsajátításához szükséges időráfordítás mértékét (összes hallgatói tanulmányi munkaóra), ezzel a tantárgy kreditértékét. Minden megkezdett 30 óra után 1 kreditet kell meghatározni. (11) Kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet el nem éri. Az ezt meghaladóan megszerzett krediteket a OI külön nyilvántartja. Az ajánlott tantervben meghatározott mértéken túl, választható tantárgyat a hallgató külön engedély (az engedélyt a szak-, szakirány-felelős adhatja meg) nélkül csak akkor vehet fel, ha minden – az aktuális félévének megfelelően - előírt kötelező és kötelezően választható tantárgy kreditjét megszerezte. Az egyetem az adott szakra a képzési és kimeneti követelményekben előírt kredit mennyiségét 10 %-al meghaladó kreditérték megszerzését – államilag támogatott képzésben külön térítés nélkül – biztosítja. Az ezt meghaladóan megszerzett kreditérték arányában a hallgató külön költségtérítésre kötelezett. (12) Kreditindex (továbbiakban: KI): a hallgató egy félévben teljesített munkájának mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditindex számításakor csak a képzés mintatantervében szereplő tantárgyak teljesítése vehető figyelembe. Befogadott, vagy kreditérték nélkül teljesített tantárgyakra elismert, vagy adott osztályzat nem számítható be. Kiszámítása úgy történik, hogy a szemeszterenként teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett számot osztjuk a félévenként a mintatanterv szerint teljesítendő kreditek számával: ∑ (teljesített kredit x érdemjegy) KI=
a mintatanterv szerint a félévre előírt kredit
A hallgatók kreditindexét a félévek lezárását követően ki kell számítani és a NEPTUN-ban rögzíteni kell. (12A) Az egy félévben nyújtott objektív hallgatói teljesítmény megállapítására a korrigált kreditindex (a továbbiakban: KIkorr) szolgál. Kiszámítása a kreditindex (KI) valamint a teljesített kreditek és vállalt kreditek arányának szorzatával történik:
KIkorr = KI x
teljesített kredit vállalt kredit
A KI és a KIkorr kiszámítását, illetve nyilvántartását az OI végzi. A korrigált kreditindex az államilag támogatott képzésben részt vevő polgári hallgatók vonatkozásában az ösztöndíjszámítás alapja. Kiszámítását az OI olyan határidővel hajtsa végre, hogy a jogosult hallgatók részére az ösztöndíj, a jogosultság kezdetétől kifizethető legyen. Az honvéd tisztjelölt hallgatók tanulmányi pótlékját (ösztöndíját) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/A § (9) alapján kell számítani.
9 (12B) Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. összKI = ∑(teljesített kredit x érdemjegy) teljesített szemeszterek x 30 összKIkorr = összKI x teljes időszakban teljesített kredit teljes időszakban vállalt kredit A hallgatók átsorolásának (államilag támogatottból költségtérítésesbe és viszont) alapja az összesített korrigált kreditindex. Az összesített korrigált kreditindex kiszámításának határideje a vizsgaidőszak utolsó napját követő ötödik munkanap. (13) Kritérium követelmény: olyan kötelezően teljesítendő követelményt jelent a hallgató számára, amelyhez nem tartozik kreditérték. A kritériumkövetelmények a szak tantervében jelennek meg. A kritérium követelmény határidőre történő teljesítésének elmaradása esetén az ETVSZ 11.§ (15) c) bekezdése szerint kell eljárni. (14) Kurzus: a tantárgy oktatási alapegysége, olyan meghirdetett forma, amelyre a hallgató jelentkezhet. A kurzus adatai: a tárgy neve és kódszáma, nyelve, számonkérési forma, kurzuskód, minimális és maximális létszám, félév, típus (Elmélet, Gyakorlat, Labor), tanterem, óraszám, évközi és előkövetelmény, tan(cél)csoport neve és kódja, órák, oktatók, hallgatók, jegyzetek, vizsgaalkalmak. Egy tárgyon belül több típus is hirdethető és összerendelhető. A hallgatónak joga, hogy válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, A vizsgakurzus (CV): olyan kurzus, amelyben a hallgató tanulmányokat nem folytathat, de az adott tantárgy vizsgájára jelentkezhet és amelyet csak a tantárgyból megszerzett aláírás birtokában lehet felvenni. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató a tantárgyat vizsgakurzusban úgy veheti fel, hogy a tantárgy kurzusának felvétele (K) és a tantárgynak vizsgakurzusban történő felvétele (V) együttesen sem haladhatja meg a tantárgyfelvételre a (29) bekezdésben megszabott korlátot (1K+2V, 2K+1V, 3K+0V). A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató részére egy ismeretanyag vizsgakurzusban történő felvétele két alkalommal lehetséges, azok sikertelensége esetén a tantárgy követelményei annak ismételt felvételével teljesíthetők. A szigorlati, záróvizsga, szakdolgozat (diplomamunka) kurzus olyan vizsgakurzus, amelyben az adott számonkérések meghirdethetők és eredményei nyilvántarthatók. A szigorlati kurzust a hallgató a meghirdetésétől kezdődően a szigorlatot megelőző második munkanapig bezárólag bármikor felveheti. A szigorlati kurzusokban a vizsga javítása két alkalommal kísérelhető meg (adott félévben, vagy ismételt felvétellel). Sikertelenség esetén az ETVSZ 11.§ (15) c) bekezdése szerint kell eljárni. (15) Kurzus felvétel: a hallgató által a tantárgyfelvételt követően kötelezően végrehajtandó feladat, amellyel megjelöli, hogy melyik oktatónál, mely képzési helyen kívánja az adott ismeretanyagot elsajátítani A kurzusfelvétel akkor végleges, ha az oktató (tanár) vagy a tanszéki adminisztrátor a jelentkezést elfogadta.
10 Az oktató, vagy megbízása alapján a tanszéki adminisztrátor a regisztrációs időszak végén (szigorlat esetén a jelentkezést követően) a NEPTUN NET kliensben „Kurzusjelentkezés elfogadása” menüpontban a jelentkezést elfogadja, vagy elutasítja. A jelentkezés akkor utasítható el, ha a jelentkezés előfeltétele nem teljesül, vagy a kurzusra meghirdetett létszám betelt, vagy a jelentkezők létszáma nem érte el az indítási minimumot. Az elutasításról a hallgatót értesíteni kell. (16) Mintatanterv (ajánlott tanterv): egy a célszerű lehetőségek közül, azt mutatja meg, hogy egy meghatározott idő alatt – átlagos ütemű haladás esetén – milyen sorrendben célszerű felvenni a végzettséghez szükséges tantárgyakat. A hallgatónak joga, hogy a meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket. (17) Modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően - vagy valamilyen specializáció céljából - rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalja öszsze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. (18) Összes hallgatói tanulmányi munkaóra (összóra): átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. Csak abban az esetben eredményezhet kreditet, ha a hallgató a követelmények teljesítéséről – a számára meghatározott időben és módon – legalább elégséges szinten számot adott. A kredit értéke nem függ a megfelelés fokozatától. (19) Passzív félévnek: számít az a félév, amelyre a hallgató egy kreditnyi ismeretanyag felvételét sem regisztrálta. A passzív félévet (a 21.§ előírásainak figyelembe vételével) a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles írásban az OI-nál bejelenteni. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgató csak a beiskolázó (ösztöndíjszerződést kötő) előzetes írásos engedélye alapján jelenthet passzív félévet. A passzív félévek a képzés összidejébe beleszámítanak. (20) Részidős képzés: a képzés megszervezésének módja, lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (21) Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. (22) (Halmozott) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgál, a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára, vagy a tanulmányok egészére számítható. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.
STÁ =
teljesített kredit x érdemjegy teljesített kredit
11
(23) Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, (24) Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés. (24A) Specializáció: a szakképzettség részeként megszerezhető, a szakirányon belüli szakmai elágazásnak megfelelő szaktudást biztosító képzés. (25) Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal, illetve főiskolai, egyetemi, kiegészítő egyetemi szintű végzettséggel egyidejűleg megszerezhető, a szak, a szakirány, illetve a specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. (26) Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amelynek teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, az egy félévre (a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak) jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kreditnek felel meg (a tervezés szempontjából minimum 27, maximum 33). (27) Tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása, vagy annak segítése oktató közreműködésével biztosított (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció). Egy tanóra 45 perc. (28) Egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása oktató közvetlen közreműködése nélkül, a hallgató által megválasztott eszközök igénybevételével, önállóan történik. A hallgatók - a honvéd tisztjelölt hallgatók kivételével - egyéni felkészülésük helyét önállóan határozzák meg. (29) Tantárgyfelvétel: egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgájára (ha van) való jelentkezési szándékot jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek. Államilag támogatott képzésben a hallgatónak a kötelező és kötelezően választható tantárgyakat háromszor van lehetősége felvenni. Sikertelensége esetén a hallgatót tanulmányi elégtelenség miatt az intézményből el kell bocsátani. (30) Távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának huszonötszörösét. (31) Teljes idejű képzés: a képzés megszervezésének egyik módja, félévenként legalább háromszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a teljes idejű képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A teljes idejű képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől az egyetem hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. Teljes idejű képzésben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának a háromszorosát. (32) Az egyetemen a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási feladatait a NEPTUN NET Egységes Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: NEPTUN NET), kell végrehajtani.
12 4. § A kreditek megszerzésének szabályai (1) A tanulmányok során a tanulmányi követelmények (a kritériumként meghatározott követelmények kivételével) teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt –tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú, vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik, és csak a meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függhet attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (2)
A kreditek megszerzésének feltételeit a tantárgyi programok tartalmazzák.
(3) Biztosítani kell, hogy a hallgató a kreditszerzés és elismerés szabályait a tantárgyfelvételkor megismerhesse. (4) nem lehet. (5)
A kreditszerzés szabályain az adott szorgalmi és vizsgaidőszakban változtatni Csak a tantárgyfelvételkor meghatározott kreditérték ismerhető el.
(6) A kreditérték elismerésére csak a tantárgy kurzusaihoz rendelt oktatók, akadályoztatásuk esetén a tantárgyat meghirdető tanszék tanszékvezetője, vagy az általa meghatározott oktató jogosult, melyet a leckekönyvben és a vizsgalapon aláírásával igazol és a NEPTUN NET-ban is nyilvántart. (7) A mesterképzésbe való felvétel során ellenőrizni kell a képzési és kimeneti követelmények szerinti (műszaki képzési területen 70 kreditből legalább 40, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen 60 kreditből legalább 30 kreditnyi) ismeretanyag birtoklásának igazolását. Az így nem igazolt maximum 30 kreditnyi ismeretanyag felvételére, a felvételi bizottság és a szak-/szakirány-felelős javaslata alapján EKÁB határozattal kell a hallgatót kötelezni. A hiányzó kreditek megszerzése érdekében a szükséges tantárgyak meghirdetéséről, az adott szak tantervében előírtaknak megfelelően a mesterképzési szak-/szakirány-felelős gondoskodik. A pályázni szándékozó kérésére, szolgáltatási díjfizetés ellenében az intézmény előzetesen, a jelentkezést megelőzően elvégzi a kreditek befogadhatóságának vizsgálatát. (8) Amennyiben a mesterképzésre felvett hallgató a mesterképzésbe való felvétel feltételeként EKÁB határozatában előírt tantárgyak kreditjeit a második szemeszter vizsgaidőszakának végéig nem szerezte meg, a mesterképzés harmadik szemeszterét nem kezdheti meg. 5. § Minimális kredit félévenként, tanulmányi időszakonként
13 (1) A honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgató tanulmányait akkor folytathatja, ha a mintatantervben számára félévenként meghatározott kötelező és kötelezően választható tantárgyak kreditértékének legalább 70%-át teljesítette, az előírt kritériumkövetelményeknek, valamint a mérőpontokra előírt követelményeknek is eleget tett. A hallgató, hallgatói jogviszonya jellegétől függetlenül tanulmányait akkor folytathatja, ha (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,00. (2)
Az államilag támogatott képzésben meghatározott mérőpontok: a) az 1. év végére 30 kredit; b) a 2. év végére 60 kredit teljesítése.
(3) A költségtérítéses képzésben, szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben mérőpontok nincsenek. (4) Államilag támogatott képzésben, a képzésben eltöltött idő a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt maximum 2 félévvel haladhatja meg. A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. 6. § A kreditbeszámítás rendje (1) Szak-, szakirány-változtatás esetén, valamint más intézményben folytatott tanulmányok során megszerzett ismeretanyagok, és a szakhoz, szakirányhoz illeszthető területen szerzett munkatapasztalatok kreditértékkel beszámíthatók. 2008. szeptember 01-től a munkatapasztalatok alapján teljesített követelményeket – a szak- szakirány-felelős javaslata alapján – az EKÁB legfeljebb 30 kreditpont értékig elismerheti. Szabadon választott tantárgyak kreditbefogadással általában nem teljesíthetők. A beszámítás csak akkor lehetséges, ha az elismerendő tantárgyat a hallgató azonos vagy magasabb szintű képzési ciklusban párhuzamosan folytatott képzésben teljesítette. (2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy képzésben egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditbefogadásról szóló határozat alapján adott érdemjegyet az OI illetékes nyilvántartója a törzslapon és a leckekönyvben – a Hivatalos bejegyzések rovatban – az EKÁB határozatára való hivatkozással rögzíti, aláírja és kis körbélyegzővel hitelesíti. A befogadás napjától a hallgató mentesül az adott tantárgy tanóra látogatási, valamint vizsgára történő jelentkezési kötelezettsége alól. (3) Az ismeretanyag egyezésének mértékét az EKÁB megvizsgálja és dönt a befogadásról. A döntés ellen az egyetem rektoránál lehet fellebbezni.
14 (4) Két tantárgyat egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyaguk közötti egyezés legalább 75 %-os. (5) A főiskolai (egyetemi) szintű képzésben, illetve alapképzésben (mesterképzésben) megszerzett azon ismeretanyagokat, amelyek az egyetemi (főiskolai) szintű képzés, illetve a mesterképzés (alapképzés) követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. (6) A kreditbeszámításra vonatkozó kérelmet a regisztrációs időszak végéig lehet benyújtani. Ettől eltérést a dékán engedélyezhet. A befogadásról vagy az elutasításról szóló határozatot az EKÁB 10 munkanapon belül köteles meghozni. 7. § A kreditek nyilvántartása és a kreditrendszer frissítése (1) A hallgatók által megszerzett kreditek nyilvántartását az OI végzi. Az OI a megszerzett kreditek alapján kiszámítja és nyilvántartja a kreditindexet, illetve a korrigált kreditindexet. (2) A szakfelelősöknek / Szakfejlesztési Fórumoknak minden tanév megkezdése előtt el kell végezniük a kreditek frissítését, valamint a képzés dokumentumainak szükséges módosítását, amelyet a Szenátus hagy jóvá. A változtatásokról minden év január 15-ig írásban tájékoztatják az EKÁB-ot és az OI-t. Az OI a leadott változásokat az alapdokumentumok tárolt példányain, a regisztrációs időszak kezdetéig átvezeti.
III. FEJEZET TANULMÁNYI REND 8. § Az oktatás időszakai (1) Az oktatás megkezdésének és befejezésének a tanévben végrehajtandó egyetemi, vagy magasabb szintű rendezvények pontos időpontját a rektor állapítja meg, amelyet az OI az adott naptári év március 31-ig a képzési alapadatokban tesz közzé. (2) Az egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A félév regisztrációs hétből, szorgalmi időszakból, vizsgaidőszakból és szakmai gyakorlatból álló időtartam. A szemeszter – a hallgató átlagos ütemű előrehaladása esetén – a félévenként teljesítendő kreditértéket jelenti. Egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges. Megkülönböztetünk aktív és passzív félévet. (3) A félévben a regisztrációs időszak maximum öt munkanap, a szorgalmi időszak legalább 15 hét, a vizsgaidőszak legfeljebb 6 hét időtartamú. A szakmai gyakorlat időtartama szakonként és évfolyamonként eltérő lehet. Azokon az alapképzési szakokon, amelyeknél a jogszabály 6 hetes egybefüggő szakmai gyakorlatot határoz meg az utolsó szorgalmi időszak legalább 12 hét.
15 (4) A Képzési és Kimeneti Követelményekben illetve a Tantervekben meghatározott célú és időtartamú szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. 9. § A képzési idő (1)
Mintatanterv alapján (átlagos ütemű haladás esetén):
a) az egyetemi szintű teljes idejű és részidejű alapképzésben 5 év (10 félév), 9000 összóra – 300 kredit; b)
mesterképzésben 2 év (1,5 év), 3600 (2700) összóra, 120 (90)
kredit; c) alapképzésben 3, vagy 3,5 év (6, vagy 7 félév) 5400, vagy 6300 összóra – 180, vagy 210 kredit; d)
szakirányú továbbképzésben legalább 1 év (2 félév) 1800 összóra
60 kredit. e) a felsőfokú szakképzésben a képzési idő minimálisan két év, a végzett tanulmányokból alapképzésben, valamint egyetemi szintű illetve mesterképzésben legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be. (2) A hallgató minden félévre – a tantervben és az ETVSz-ben rögzített feltételekkel – egyéni tanrendet dolgozhat ki. (3) Az egyéni tanrendben a hallgató, az előtanulmányi követelmények betartásával eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (4) A rektor tanulmányi évenként legfeljebb öt nap tanítási szünetet engedélyezhet. A dékán a rektor által engedélyezett szüneten kívül félévenként legfeljebb két nap tanítási szünetet, indokolt esetben a kar egészének vagy egy részének óraelmaradást engedélyezhet. 10. § A Képzési és Kimeneti Követelmények (1) Az alap- és mesterképzésben megszerezhető végzettség, illetve szakképzettség követelményeit a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg. (2) Az egyetemi alapképzésben megszerezhető végzettség illetve szakképzettség követelményeit a jóváhagyott Tantervek, valamint jelen szabályzat 43.§-ban meghatározott átmeneti rendelkezések határozzák meg. 11. § Hallgatói jogviszony, beiratkozás
16 (1) A hallgató az egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban. A hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony létesítésének előfeltétele az intézménybe való felvétel (honvéd tisztjelölt hallgató esetén az ösztöndíj szerződés megkötése is), átvétel illetve párhuzamos képzésben való részvétel engedélyezése. A felvett, de be nem iratkozott pályázó hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a regisztrációs időszak befejezésével a névjegyzékből törölni kell. Az egyetem a beiratkozott hallgatókat nyilvántartja. A beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Az egyetem a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezeli. (2) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató a bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amenynyiben a bejelentkezett hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szüneteltetését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi (vizsga) követelményének sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (3) Az egyetem hallgatója lehet az, aki felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, illetve mesterképzésben, egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, valamint doktori (PhD) képzésben vesz részt, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (4)
A hallgató jogviszonya szerint lehet:
a) honvéd tisztjelölt: a Honvédség tényleges állományának azon tagja, aki a katonai felsőoktatási intézménybe honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert, ennek időtartama alatt ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) tisztjelölti szolgálati viszonyban, és ezzel egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézménnyel hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll; b) A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony: az ösztöndíjszerződés megkötésével egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézmény a honvéd tisztjelöltet – hallgatói jogviszony létesítése nélkül – nyilvántartásba veszi, vele a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony a nyilvántartásba vételt követően egy félév időtartamú, amely alatt a honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítésen veszt részt. c) kettős jogállású hallgató: a katonai vagy a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat; d) polgári hallgató, aki felvételt nyert és beiratkozott, de nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá. A polgári hallgató a finanszírozás módjától függően lehet az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgató, vagy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató. (5) A hallgatói jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az intézménybe történő beiratkozással jön létre.
17 Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. (5/A) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Honvéd Vezérkar főnöke ösztöndíjszerződést köt. A katonai alapfelkészítés ideje alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnése esetén a honvéd tisztjelölt azon a szakon, amelyre felvételt nyert polgári hallgatóként akkor folytathatja a tanulmányait, ha a) az adott szakon folyik civil képzés, b) rendelkezésre áll államilag támogatott létszám vagy vállalja a költségtérítéses képzésen való részvételt, és c) a tisztjelölti szolgálati viszony nem a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg. Az egészségügyi ok a Honvédség érdekkörében felmerült oknak minősül.
(5/B) A katonai alapfelkészítés sikeres teljesítésével a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony megszűnik, és a honvéd tisztjelöltnek hallgatói jogviszonya keletkezik. Amennyiben a honvéd tisztjelölt nem kíván hallgatói jogviszonyt létesíteni, tisztjelölti szolgálati viszonyát közös megegyezéssel meg kell szüntetni. (6) A hallgató köteles az első félévre beiratkozni, a további félévekben tanulmányainak folytatását (regisztrálni), vagy szüneteltetését bejelenteni. A beiratkozás, illetve a regisztráció feltételei: a) az első félévre a felvételi követelmények teljesítése; b) honvéd tisztjelölt esetén, az ösztöndíjszerződés megkötése, illetve érvényessége; c) a további félévekre a honvéd tisztjelölt esetén az ösztöndíjszerződés érvényessége; d) az államilag nem támogatott képzések esetében az a) pontban meghatározottak, valamint a képzési költségek befizetésének igazolása (NEPTUN rendszerben történt visszaigazolása), vagy a kötelezettségvállalási nyilatkozat leadása és a kötelezettségnek a leadástól számított 15 banki munkanapon belül történő teljesítése. A beiratkozási adatlappal együtt leadott évhalasztási kérelem esetén az államilag nem támogatott (költségtérítéses) képzésben részt vevők költségtérítési díjat nem fizetnek, részükre passzív félévet kell regisztrálni. (7)
A beiratkozás és bejelentkezés időszaka a regisztrációs időszak.
(8) Amennyiben a hallgató a regisztrációt saját hibájából elmulasztja, hallgatói jogviszonyát szüneteltetni kell, részére passzív félévet kell regisztrálni. Amennyiben a hallgató egymást követő két alkalommal elmulasztja a regisztrációt, (a 11.§ (15) d) bekezdés szerint) két alkalommal írásban fel kell szólítani a pótlásra. Ha a regisztrációt ennek ellenére nem hajtja végre, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (9) Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett polgári hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére l – kérelme alapján - az egyetemünkön költségtérítéses formában tanulmányokat folytató polgári hallgató léphet, amennyiben a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga magasabb, mint 3,5.
18 (10) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel növelhető. A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett, államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (11) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt – az honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével -, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (12) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő – a honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével - legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (13) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (14)
A hallgatói jogviszony megszűnik:
a) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, honvéd tisztjelölt hallgatók esetében a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján, amennyiben a rendes képzési időszak alatt a sikeres záróvizsga mellett az előírt nyelvvizsga követelményt is teljesítették; b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján; c) az egyetem rektorának határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján; d) kizárás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésének napján. A fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesítenie kell; e)
ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján;
f) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben sem kívánja azt folytatni; g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; h)
a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya megszűnésével.
19 (15) A hallgatói jogviszony – a (14) bekezdésben foglaltakon túl – elbocsátással akkor szüntethető meg, ha: a)
az egyetemen a hallgató által látogatott szak (szakirány) oktatása meg-
szűnt; b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek; c) tanulmányi elégtelenség miatt, amennyiben a hallgató az ETVSZ-ben és a szak tantervében meghatározott tanulmányi és kritériumkövetelményeket nem teljesítette. A honvéd tisztjelölt a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette, vagy az általa teljesített tanulmányi kötelezettség nem éri el a Honvédség által meghatározott követelményszintet. d) a hallgató egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre. e) amennyiben a hallgató az ETVSZ 11.§ (25) bekezdésében leírt követelménynek nem tesz eleget; f) a c) és a d) bekezdésben leirt esetekben akkor, ha a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Az írásban történő figyelmeztetés végrehajtása az OI feladata, melynek határideje az első esetben az esedékesség keletkezésétől számított 5 munkanap, második esetben 15 munkanap. Amennyiben a hallgató a mulasztásának pótlását az első felszólítás postázását követő 20 munkanapon belül nem kezdeményezi, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (16) A hallgatói jogviszony megszüntetésére a polgári és kettős jogállású hallgatók esetében a (14). a), b), e) bekezdésekben, valamint a (15) a) bekezdésben leírt okok miatt a dékán, honvéd tisztjelölt hallgatók estében, valamint a (14) c), d), f), g) és a (15) a), b), c) d), e), f) bekezdései esetén a rektor határoz. Az egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indoklásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az egyetemnek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű. (17) A hallgató a (15) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (15) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható. (18)
Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsor-
ból. (19) A hallgatói jogviszony megszűnése esetén annak a volt hallgatónak a részére, akinek legalább egy érvényes féléve van, a leckekönyvet ki kell adni. A leckekönyvbe minden esetben be kell jegyezni a hallgatói jogviszony megszűnésének módját és okát. (20) talmazni.
Az elbocsátást a hallgatóval írásban kell közölni, melynek indoklást is kell tar-
(21) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni – honvéd tisztjelölt, illetve kettős jogállású hallgató esetében a szerződő fél, illetve a beiskolázó egyetértésével –, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor.
20 (22) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (19) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (23) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (24) Honvéd tisztjelölt esetén a hallgatói jogviszony szünetelésére a Hft. 34/M. § (1)-(2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. (25) Záróvizsga halasztás esetén a hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (26) Polgári hallgató esetében a hallgatói jogviszony szüneteltethető szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején. (27) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. tv. 34. § (1) bekezdése alapján az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. (28) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos részletes előírásokat az 1996. évi XLV. törvény III.. fejezete tartalmazza.
12. § Az elbocsátás sajátos esetei Kettős jogállású hallgató (3) Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben (az 5.§ (4) és a 11.§ (12) bekezdések figyelembe vételével) polgári hallgatóként folytathatja feltéve, hogy: a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik, és b) a szolgálati viszony megszűnése nem volt a hallgatónak felróható. A felróhatóság szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV törvény (Hjt.) alapján a hivatásos szolgálati viszony megszűnésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó. 13. §
21 Részvétel a foglalkozásokon (1) A hallgató köteles a képzés tantervében szereplő tantárgyak Tantárgyi Programjaiban, valamint a kritériumkövetelményekben leírt kötelezettségeket teljesíteni, az ott meghatározott foglalkozásokon részt venni. A követelményekről az oktató, legkésőbb a képzés első tanóráján köteles a hallgatót tájékoztatni. (2) Az első foglalkozáson a kurzus oktatója köteles meggyőződni arról, hogy a kurzus résztvevői jogosultak-e az adott kurzuson részt venni Az oktató a kurzus valamennyi foglalkozásán köteles a hallgatói jelenlétet ellenőrizni, és a hiányzásokat az elektronikus nyilvántartó rendszerben rögzíteni. (3) Ha a hallgató a tantárgyi követelményeket elháríthatatlan akadályoztatás következtében nem teljesítette (pl. betegség, szolgálati elfoglaltság, engedélyezett párhuzamos képzésben történő részvétel, stb.), számára – kérelmére - lehetővé kell tenni, hogy teljes vagy részleges felmentést kapjon a tantárgy kötelező foglalkozásai alól, de az oktatási időszak elismerésének egyéb feltételeit ebben az esetben is teljesítenie kell. A felmentést a tantárgy oktatója jogosult megadni, egyidejűleg köteles meghatározni a tantárgy elismerésének feltételeit is. (4) Ha a hallgató az engedélyezett párhuzamos, vagy vendéghallgatói képzés következtében a kötelező foglalkozáson nem tud részt venni, kérelmére lehetővé kell tenni számára, hogy az előírt követelményeket a tantervben meghatározott időtől eltérő időben, de legkésőbb a szorgalmi időszak végéig teljesítse. (5) Amennyiben a hallgatót egészségi állapota – szakorvos által igazoltan - tartósan akadályozza a testnevelés tantárgyaiból előírt követelmények, a szakmai gyakorlat követelményeinek, vagy más kritériumkövetelménynek a teljesítésében a dékán - a szigorlat kivételével –, a teljes képzési idő alatt egy alkalommal felmentheti a félévi kritériumkövetelmény teljesítése alól. (6) A testnevelés tantárgyainak képzési és vizsgakövetelményeinek teljesítése alól mentesíthetők azok a polgári hallgatók, akik: a) a felvétel évében, illetve a hallgatói jogviszonyuk alatt a magyar bajnokságok, vagy nemzetközi sportversenyek legalább harmadik helyezettjei, vagy b)
valamely sportegyesület igazolt tagjai,
c)
és sportegyesületük részükre a rendszeres sporttevékenység végzését igazolja;
d)
mozgássérültek, vagy szakorvosi felmentéssel rendelkeznek.
A mentesítés az a) és d) pont alá tartozó esetekben a képzés teljes idejére, a b) pont alá tartozó esetekben egy félévre (félévenként) adható. A mentesítést az OI-hoz beadott, a dékánnak címzett kérelemben a hallgató kérheti. 14. § Tantárgyi program, tantárgy-akkreditáció
22 (1) Az egyes tantárgyak (tantárgycsoportok) ismeretanyagát a tantárgyi programok határozzák meg. (2) A tantárgyi program tartalmazza a tantárgy nevét, kreditértékét, NEPTUN NET kódját, az oktatásért felelős tanszék és a tantárgyfelelős oktató megnevezését, a tantárgy célját, az előtanulmányi követelményeket, a tantárgy témáit, azok óraszámát és a foglalkozás típusát, az oktatás időtervét, az évközi feladatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendjét, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, valamint a tantárgy minőségbiztosítása és fejlesztési politikája elveit, a kreditek megszerzésének pontos feltételeit, illetve az aktuális kiegészítéseket. (3)
A tantárgy-akkreditáció a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti.
(4) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős tanszék akkreditálja. Az akkreditált tantárgyak a szak-/szakirány képzéséért felelős vezető oktató javaslata és a Szenátus döntése alapján illeszthetők a szakok tantervébe.
15. § A tanterv (1) A képzés részletes oktatási, tanulmányi és kritériumkövetelményeit valamint egyéb szabályait a tanterv határozza meg. (2)
Az egyetem kreditrendszerű képzésében a tanterv: modul rendszerű mintatan-
(3)
Mintatantervek a 9.§ (1)-ben meghatározott időtartamra készülnek.
(4)
Az ismeretanyag lehet:
terv.
a) kötelező ismeretanyag, melynek moduljai (tantárgyai) alapozó jellegűek, illetve a szakra jellemző törzs-ismeretanyagot fogják át, amelyek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva, és amelyek ismételt felvételére az államilag támogatott képzésben a képzés során kétszer van lehetőség; b) kötelezően választható ismeretanyag, amelyek teljesítésére a szakon a hallgatók egy meghatározott körből választanak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka) és amelyek ismételt felvételére az államilag támogatott képzésben a képzés során kétszer van lehetőség; c) szabadon választható ismeretanyag, amelyet a hallgató teljesen szabadon választ az egyetemen, illetve más intézményben felvehető tantárgyak közül. Szabadon választható tantárgyak a hallgatók teljesítőképességének függvényében vehetők fel, de azok teljesítése csak a tantervben meghatározott százalékban számítható bele a diploma megszerzéséhez szükséges kreditek számába.
23 (5) A tanterv a képzés meghatározott időpontjában (időtartamáig) kritériumkövetelmény teljesítésének kötelezettségét írhatja elő. A kritériumkövetelmény teljesítése kötelező, a hallgató képzésben történő továbbhaladásának feltétele. 16. § A tantárgyak meghirdetése, felvétele, leadása (1) Az adott félévre előírt tantárgyak kurzusainak meghirdetése a szak mintatanterve alapján történik. A félévben indításra tervezett kurzusokat a 3.§ (1) szerinti időszakban kell meghirdetni. A kötelező és kötelezően választható tantárgyak kurzusait minden félévben a várható igényeknek megfelelő számban kell meghirdetni, és a regisztrációs időszak végéig a valós igényeknek megfelelően bővíteni, illetve csökkenteni. A kurzusok meghirdetéséért a tantárgyat gondozó tanszék/szakcsoport vezetője a felelős, a meghirdetésre a tantárgyfelelős intézkedik a kurzus oktatója felé. Az egyetem biztosítja, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-al meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson, elsősorban a már meghirdetett, szabad férőhelyekkel rendelkező kurzusokban. (2) A meghirdetett tantárgyakból a hallgató az előfelvételi időszakban veszi fel a tantárgyait, a regisztrációs időszakban véglegesíti egyéni tanrendjét, így aktív félévet kezd. A hallgató választását az egyetemi tanácsadó rendszer segíti. (3) Annak a hallgatónak, aki a regisztrációs időszak végéig egyetlen tantárgy kurzusát sem vette fel az OI passzív félévet regisztrál. (4) Az államilag támogatott képzésben a hallgató részére biztosítani kell az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét maximum 10 %-kal meghaladó kreditértékű tárgyak felvételét. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését – kreditet eredményező teljesítésük esetén – az egyetem igazolja. (5) A hallgató a félévre felvett tantárgyait a HTVSZÜB engedélyével, a szorgalmi időszak első hetének végéig adhatja le. A hallgató a regisztrációs időszakban fel nem vett tantárgyát, a tantárgy oktatójának engedélyével a szorgalmi időszak első hetének végéig, szolgáltatási díj befizetését követően felveheti. (6) A másik kar szervezeteihez tartozó tantárgy kurzusá(ai)nak meghirdetésére a szak képzéséért felelős dékán igénye alapján a tantárgy oktatásáért felelős dékán intézkedik. (7) A meghirdetett választható tantárgy kurzusának tanórarendbe történő felvétele akkor lehetséges, ha azt legalább 10 hallgató felvette. Ettől eltérni csak a gazdasági igazgató és az oktatási rektorhelyettes írásos engedélyével lehet. (8) A tantárgy meghirdetése kurzusokban történik. A tantárgyak elméleti és gyakorlati elemei külön kurzusokban is meghirdethetőek. Azon hallgatók számára, akik egy adott tantárgyból az aláírást megszerezték, de sikeres vizsgát nem tettek, vizsgakurzusokat kell meghirdetni, amelyekben az évközi (szorgalmi időszakra előírt) feladatok nem teljesíthetők.
24 (9) Amennyiben a hallgató, valamely előkövetelményként meghatározott tantárgyból (A) az aláírást megszerezte, de eredményes vizsgát nem tett, az előkövetelményt meghatározó tantárgy (B) oktatójának engedélyével az „A” tantárgy vizsgakurzusával egyidőben a „B” tantárgyat is felveheti. 17. § Párhuzamos képzés (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben két felsőoktatási intézményben, karon, szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. A hallgató kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, illetve másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthessen. (2) A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a felsőoktatási intézmény dönt, amelyben a hallgató a második vagy további oklevelet megszerezni kívánja. (3) A tanulmányi és vizsgakötelezettségek alóli esetleges felmentést, továbbá a párhuzamos képzésből következő egyéb követelményeket az érdekelt felsőoktatási intézmények egyéni elbírálással állapítják meg. (4) Az egyetemen belüli párhuzamos képzésben való részvételről az eredeti és a párhuzamosan felvételre tervezett szak-/szakirány képzéséért felelős vezető javaslata alapján a HTVSZÜB dönt. (5) A párhuzamos képzésben való részvétel akkor engedélyezhető, ha annak feltételei a tanulmányi követelmények fenntartásával teljesíthetők. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. (6) A párhuzamos képzés keretében a hallgató - a kreditbeszámítás szabályai szerint, az EKÁB döntése alapján - mentesül azon tantárgy óralátogatása és vizsgakötelezettsége alól, amelyből a másik képzési intézményben, illetve másik szakon kreditet szerzett, vagy sikeres vizsgát tett; (7)
A párhuzamos képzésben való részvétel külön leckekönyvvel történik.
(8)
Az engedélyt vissza kell vonni, ha a hallgató: a) az engedély visszavonását kéri;
b) az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek, követelményeknek nem tesz eleget; c) a párhuzamos képzés engedélyezését kimondó határozatban foglaltakat saját hibájából nem teljesíti. 18. § Áthallgatás
25 (1) Az egyetem tanóráin – a dékán engedélye alapján – más felsőoktatási intézmény hallgatója is részt vehet, kivételek ez alól a szolgálati titkot tartalmazó tantárgyrészek azok számára, akik megismerési engedéllyel nem rendelkeznek. (2) Az áthallgatásra - a hallgató kérelme és a fogadó nyilatkozata alapján - az egyetem hallgatójának a HTVSZÜB, más felsőoktatási intézmény hallgatójának a dékán adhat engedélyt. (3) Az áthallgatott és teljesített tantárgyról és annak eredményéről a vizsgalap (vizsgajegyzőkönyv) alapján az OI ad ki igazolást.
19. § Részképzés, vendéghallgatói képzés (1) Részképzésnek minősül, ha az egyetem hallgatója más felsőoktatási intézményben (bel- vagy külföldön) tanulmányokat folytat és ott vizsgázik. (2) Bel- és külföldi részképzésre a hallgató a pályázatok alapján jelentkezhet. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgató esetén a pályázat benyújtásának feltétele a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a beiskolázó hozzájárulása. (3) Az adott félévre a részképzésen lévő hallgató is köteles beiratkozni, hallgatói jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. (4) A részképzést megelőzően, vagy a részképzést követően tételesen rendelkezni kell a tantárgyak befogadásáról és kreditértékének beszámításáról, erről az EKÁB dönt. (5) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató egy másik felsőoktatási intézményben a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, ehhez hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. 20. § Szak- (szakirány) váltás, átvétel (1)
Az egyetem más szakára (szakirányára) az a hallgató vehető át:
a) aki legalább egy lezárt érvényes szemeszterrel rendelkezik - lezártnak és érvényesnek tekinthető a szemeszter, ha a hallgató legalább 16 kreditnyi ismeretanyag teljesítését igazolja;
26 b) akinek hallgatói jogviszonya van, és az elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás, a kötelező elbocsátás feltételei sem állnak fenn; c) aki a szak tantervi követelményeit – ha szükséges kiegészítő kreditek megszerzésével – a képzési idő alatt teljesítheti; d) a HM által megrendelt államilag támogatott képzésben az évfolyamra és szakra meghatározott beiskolázási létszámkeretek, szakváltások végrehajtásával csak a megrendelő (HM) engedélyével léphetők át. e) az egyetem szakjaira olyan hallgató átvétele lehetséges, aki teljesíti a szakra felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott alkalmassági követelményeket, illetve amennyiben a kérelemmel a szakfelelős egyetért; (2) Más hazai, illetve külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója (amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendelkezik) csak akkor kaphat engedélyt a tanulmányának az adott szakon történő folytatására, ha teljesíti a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott alkalmassági követelményeket; (3) Átvétel és szak- szakirányváltás esetén lehetőség van a másutt teljesített tanulmányok ismeretanyaga kreditjeinek és tanulmányi idejének beszámítására. A beszámításról az érintett szak-/szakirány-felelős véleményének figyelembe vételével az EKÁB dönt. (4) A kiegészítő kreditek megszerzésének kötelezettségét a hallgatóval az átjelentkezéskor, az átvételről szóló dékáni határozatban ismertetni kell. (5) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi eredményei és személyi anyagai (elismerések, díjak, fegyelmi büntetések, címek) érvényben maradnak. A javító vizsgákat, évismétlési, évhalasztási engedélyeket úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a fogadó intézményben kapta volna. (6) Az egyetemen szak- (szakirány-) váltás a teljes képzési idő alatt csak egyszer engedélyezhető. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. 21. § A tanulmányok (kérelemre történő) megszakítása (1) A tanulmányok megszakítása passzív félév jelentésével történhet. A tanulmányok megszakítása csak a beiratkozás végrehajtása után kérhető. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében az engedélyezéshez a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a beiskolázó szerv egyetértése szükséges. (2) A (3) bekezdésben leírtak kivételével a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszony szüneteltetésével. (3) A hallgató kérésére saját gyermekének gondozási időtartamára passzív félévet, évet kell engedélyezni. Az ilyen módon igénybe vett kedvezmény nők esetében a terhesség 7. hónapjától, férfiak esetében a gyermek születésétől a gyermek betöltött 3. életévig tarthat.
27 (4) A tanulmányok megszakítására vonatkozó kérelem teljesítése esetén a honvéd tisztjelölt és a kettős jogállású hallgató jogviszonyának megváltozásáról az illetékes fegyveres szerv országos vezetője intézkedik. 22. § A hallgatói kérelmek beadásának rendje (1) A hallgatói kérelmeket az egyetem által biztosított űrlapokon kell beadni. Az űrlapok letölthetők a www.zmne.hu/hallgatóknak/letölthető nyomtatványok címről. A kérelmek beadásának módja:
(2)
elektronikusan az
[email protected] címre, abban az esetben, ha nem szükséges a kérelemhez melléklete(ke)t csatolni, illetve nem szükséges a véleményező és a kérelmező aláírása;
az OI SzI-nél elhelyezett postaládában történő elhelyezéssel. A postaládában csak az aláírt, illetve hiánytalanul kitöltött és az összes szükséges melléklettet tartalmazó kérelem helyezhető el, lezárt borítékban. A hiányosan kitöltött, vagy aláíratlan, illetve hiányzó mellékletekkel leadott kérelmet az OI visszajuttatja a kérelmezőnek.
személyesen abban az esetben, ha a kitöltéshez, vagy a mellékletek szükségességének megítéléséhez a tanulmányi ügyintéző közreműködése szükséges.
A kérelmek beadásának határideje: költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésbe történő átsorolásra irányuló kérelem - ETVSZ 2.§ (4) k), 11.§ (9) – beadási határidő a vizsgaidőszak utolsó napját követő 5 munkanapon belül; intézményen belüli szak-(szakirány-) váltási kérelem - ETVSZ 2.§ (3) a), 20.§ - beadási határidő a regisztrációs időszak utolsó napja; más felsőoktatási intézményből történő átvétel - ETVSZ 2.§ (4) a), 20.§ beadási határidő a regisztrációs időszak utolsó napja; intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő párhuzamos képzésben való részvétel kérelme - ETVSZ 2.§ (3) b), 17.§ - beadási határidő a regisztrációs időszak első napját megelőző 10. munkanapig; más felsőoktatási intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének, illetve vendéghallgatói kérelme - ETVSZ 2.§ (4) b), 17.§, 19.§ - beadási határidő a regisztrációs időszak első napját megelőző 10. munkanapig; intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő vendéghallgatói jogviszony létesítésére, illetve áthallgatásra vonatkozó kérelem ETVSZ 2.§ (3) c), 18.§, 19.§, - beadási határidő a regisztrációs időszak első napját megelőző 10. munkanapig;
28 más felsőoktatási intézmény hallgatójának az áthallgatás engedélyezésére irányuló kérelme - ETVSZ 2.§ (4) c), 18.§ - beadási határidő a regisztrációs időszak első napját megelőző 10. munkanapig; a hallgató egyéni tanrendjével kapcsolatos vitás ügyek elbírálására irányuló kérelem - ETVSZ 2.§ (3) d), 3.§ (1) d), 9.§ (2) (3) - beadási határidő a regisztrációs időszak utolsó napjáig – kérelem formanyomtatvány nincs, a kérelmet a dékánnak címezve, a probléma rövid leírásával kell beadni; a hallgató által felvett tárgyak félévközi leadására vonatkozó kérelem ETVSZ 2.§ (3) e), 16.§ (5) – beadási határidő a szorgalmi időszak első hetének végéig; méltányossági kérelem - ETVSZ 2.§ (4) d), 32.§ - beadási határidő haladéktalanul, de legkésőbb a következő félév regisztrációs időszakának utolsó napjáig; külföldi tanulmányutakon, pályázatokon történő részvételre vonatkozó jelentkezési kérelem - ETVSZ 2.§ (4) e) - beadási határidő a pályázati kiírás szerint (pályázni a kiírás szerint kell, kérelem-nyomtatvány nincs); a megkezdett félévnek utólagosan passzív félévvé nyilvánítására vonatkozó kérelem - ETVSZ 2.§ (4) g), ETJSZ 22.§ (9) - beadási határidő a szorgalmi időszak végét követő 30 napon belül; elővizsga engedélyezésére irányuló kérelem - ETVSZ 2.§ (4) i), 25.§ (5) beadási határidő a tervezett elővizsga napját megelőző 10. munkanapig; alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj kérelmek - ETVSZ 2.§ (4) j), 22.§ - beadási határidő alaptámogatásra és a rendszeres szociális ösztöndíjra: a regisztrációs időszakot követő 20 munkanapon belül, a rendkívüli szociális ösztöndíjra: esetenként; kreditátviteli kérelem – ETVSZ 2.§ (16), 6.§ (7) – beadási határidő a regisztrációs időszak végéig; kritériumkövetelmény teljesítése alóli felmentésre irányuló kérelem ETVSZ 13.§ 5, 6 – beadási határidő az akadályozás keletkezését követő 5 munkanapon belül, egyéb esetben a regisztrációs időszak végéig; jelentkezési időszakon túli tantárgy/kurzus felvétel – beadási határidő a regisztrációs időszakot követő ötödik munkanappal bezárólag; (3) Az elektronikusan érkezett, illetve a postaládában elhelyezett kérelmeket az OI naponta érkezteti, és nyilvántartásba veszi. (4) A kérelmeket olyan számvetéssel kell elbírálni, hogy a kérelem regisztrált beérkezésétől számított 30 napon belül a döntés megszülessen. (5) relmezőt.
A kérelmekkel kapcsolatban született döntésekről az OI írásban tájékoztatja ké-
23. § A tanulmányi ösztöndíjak meghatározásának rendje
29
(1) A honvéd tisztjelölt hallgatók vonatkozásában: a honvéd tisztjelölt hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján - a második szemesztertől kezdődően - tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi pótlék mértékére a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/A § (9) bekezdése alapján az OI minden év február 15-ig, illetve augusztus 15-ig javaslatot tesz a dékánnak. A megállapított tanulmányi pótlék kifizetésére a dékán határozatban intézkedik. (2) A polgári hallgatók vonatkozásában:
az OI az ETJSZ 27.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével február 15ig, illetve augusztus 15-ig javaslatot tesz a dékánnak az államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók átsorolására és a jogosultak ösztöndíja mértékének meghatározására;
a dékán döntése alapján az OI előkészíti az ösztöndíjak odaítéléséről szóló dékáni határozatot, amelynek egy példányát a PSZO kapja.
IV. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A VIZSGAREND SZABÁLYOZÁSA 24. § A leckekönyv (1)
Intézményünkben a leckekönyv:
a tanulmányaikat 2009 szeptembere előtt megkezdők esetében nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött és a TH kis körbélyegzőjével hitelesített formanyomtatvány (papíralapú leckekönyv), a tanulmányaikat a fenti időpontban, vagy azt követően megkezdők számára a NEPTUN.NET elektronikus nyilvántartó és ügyintézési rendszerből kinyomtatott, szétválaszthatatlanul összefűzött és az OI kis körbélyegzőjével hitelesített okirat (elektronikus leckekönyv); (2) A leckekönyvnek a hallgató személyes adatait tartalmazó részét, és a beiratkozás tényének igazolását a dékán írja alá; (3) A papíralapú leckekönyv kezelésére vonatkozó szabályok a továbbiakban változatlanul érvényesek; (4)
Az elektronikus leckekönyvre vonatkozó eltérő szabályok:
a) az elektronikus leckekönyvvel rendelkező hallgatók részére, a tantárgyak évközi követelményeinek teljesítését igazoló aláírást csak a NEPTUN.NET rendszerben kell végrehajtani;
30 b) a hallgató az elektronikus leckekönyvét a vizsgákra nem viszi magával, a személyazonosság ellenőrzése a személyi igazolvány (vagy más, a személy azonosítására elfogadott arcképes igazolvány) bemutatásával történik; c) a hallgató szóbeli számonkérés esetén, az értékelés megállapításakor, a vizsgáztatótól papír alapú „Bizonylat”-ot kap az eredményről; d) a Bizonylat birtokában a hallgató ellenőrzi a NEPTUN-ban megjelenő értékelését és eltérés esetén, az értékelés (bizonylat) kézhezvételét követő 14 napon belül az OInál (e-mailban, illetve postaláda módszerrel) kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adattal szemben; e) a hallgató a regisztrációs időszakot követő 5 munkanapon belül elektronikus levélértesítést kap az általa felvett tárgyakról; f) a hallgató a regisztrációs időszak lezárulta után 10 munkanapon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő, tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben; g) a d) és f) bekezdés szerinti kifogás kivizsgálására első fokon az oktatási igazgató kötelezett. A kivizsgálás eredményéről, és a döntésről, a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elektronikus levélben kell a hallgatót tájékoztatni. A hallgató a döntés ellen a kézbesítést követő 14 napon belül az OI-n benyújtott, a dékánhoz címzett fellebbezéssel élhet; h) a félévben a NEPTUN-ba bejegyzett adatokat a vizsgaidőszak utolsó napját követően a tanulmányi ügyintéző etikett cimkére nyomtatja és azt a leckekönyvbe beragasztja. A hallgató tanulmányait érintő, de a NEPTUN-ban nem rögzíthető adatokat (ha ilyenek vannak) kézírással kell a leckekönyvben megjeleníteni; i) leckekönyvéről;
a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a
j) a hallgató részére, hallgatói jogviszonyának megszűnésekor (az átvétel miatti megszűnés kivételével) az elektronikus leckekönyvet is ki kell adni. (5) A szorgalmi időszak végén a NEPTUN NET-ben és a papíralapú leckekönyvben aláírással kell igazolni, hogy a hallgató az adott tantárgyból évközi tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és a vizsgára jelentkezhet. (6) A tantárgyi követelmények teljesítését igazoló aláírás megadásának feltételeit a tantárgyi program rögzíti Az adott tantárgy aláírását a tantárgy kurzusaihoz rendelt oktatók, akadályoztatásuk esetén a tantárgyat meghirdető tanszék/szakcsoport vezetője és az általa meghatározott oktató jogosult. Az aláírás megadásának feltételeit a félév első tantárgyi tanóráján ismertetni kell a hallgatóval. (7) Az aláírás megadását meg kell tagadni, ha a hallgató: az adott tantárgyból a szorgalmi időszakra előírt tanulmányi és/vagy kritérium követelményeket nem teljesítette. Nem tagadható meg az aláírás, amennyiben a hallgató a tantárgyi programban előírt követelményeknek eleget tett. (4) Ha a tantárgyból az aláírást megtagadták, ezt a leckekönyvbe "Aláírás megtagadva" a NEPTUN NET-ban „Megtagadva” bejegyzéssel, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján rögzíteni kell. Amennyiben a hallgató nem viszi a papíralapú leckekönyvét a szorgalmi időszak utolsó napjáig az oktatóhoz, a NEPTUN NET-ban akkor is a szorgalmi időszak utolsó napjával kell rögzíteni a megtagadás tényét. Ebben az esetben, a papíralapú leckekönyvben utólag a megtagadás, és nem a bejegyzés időpontját kell rögzíteni.
31 (5) A szabadon választott tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a következő szorgalmi időszak kezdetekor a papíralapú leckekönyvből (áthúzással), az elektronikus leckekönyvből elektronikusan törölni kell. A kötelező és kötelezően választható tantárgyat az aláírás megtagadása esetén az átlagszámításnál 1 (elégtelen) értékkel kell figyelembe venni, és a korrigált kreditindex számításakor vállalt kreditjével számolni kell. (6) Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az adott tantárgyból az aláírást megszerezte. (7) A szaktanár a szorgalmi időszakban nem teljesített követelmények pótlására haladékot adhat Az évközi tanulmányi kötelezettségek (gyakorlati jegy, zárthelyi dolgozat, házidolgozat) teljesítésére halasztás a vizsgaidőszak végéig - vizsgaköteles tantárgyból a vizsgát megelőző napig – engedélyezhető (maximum két kísérlet engedélyezhető). A papíralapú leckekönyvben az aláírás ismételt megtagadására vonatkozó bejegyzést a feltétel(ek) ismételt teljesítésére irányuló kísérlet(ek) után, a végső határidő leteltekor kell megtenni. 25. § Vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőszakot úgy kell tervezni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le. A tanszékeknek/szakcsoportoknak biztosítaniuk kell, hogy a hallgató egyegy tárgyból minimum 3 vizsganap között választhasson (a vizsganapok közötti idő minimum 3 nap) és vizsgára jelentkezhessen. A hallgatót a tanszéknek a vizsgaidőpontokról tájékoztatnia kell. Ha a tanszék a vizsgaidőpontok meghatározását az előírt határidőig elmulasztja, vagy a hallgató és a tanszék/szakcsoport között a vizsganapok számáról és időpontjáról vita támad, az érintett kari hallgatói önkormányzat, vagy az EHÖK kérésére, illetve a HTVSZÜB javaslatára a dékán dönt. A tanszék/szakcsoport a véglegesített időpontról a hallgatót, az érintett kari hallgatói önkormányzatot, az EHÖK-öt és az OI-t írásban értesíti. (2) A hallgatót a vizsgaidőpontokról a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel tájékoztatni kell. A vizsgaidőszak időtartamát, a záróvizsga időpontokat és bizottságokat rektori, a szigorlatok időpontjait és bizottságait, valamint az egyéb vizsgák és számonkérések megszervezésének rendjét dékáni intézkedésben kell megjeleníteni, azokat a hallgatók, hallgatói tanulócsoportok tudomására kell hozni. A záróvizsga bizottságok elnökeinek szóló felkérő leveleket az OI készíti elő és a dékán írja alá. (3) Az a hallgató, aki az aláírást megszerezte, de nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a tantárgyat a következő félévben (vagy a következő meghirdetés alkalmával), a teljesített félévközi követelmények ismételt végrehajtása nélkül (vizsgakurzusban) veheti fel. A hallgató csak azokból a tantárgyakból vizsgáztatható, amelyekből az aláírást előzőleg megszerezte. Az aláírás meglétét a vizsgáztató a vizsga megkezdése előtt köteles ellenőrizni. (4) Záróvizsga és szigorlat szóbeli részének kivételével - a hallgató (tanulócsoport) egyedi kérelmére - az illetékes tanszékkel/szakcsoporttal való egyeztetés alapján, a HTVSZÜB javaslatára a dékán elővizsga letételét engedélyezheti. Az így letett vizsga a vizsgaidőszakban tett vizsgának számít.
32 (5) Vizsgára legkésőbb 24 órával a vizsga kezdete előtt lehet jelentkezni, illetve a vizsgaidőpontról lejelentkezni. A 3.§ (1) f) bekezdésében meghatározott időpont után a vizsgára jelentkezések elfogadása a jelentkezések sorrendjében történik. (6) A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat. Csoportos számonkérés írható ki írásbeli vizsga esetén, illetve azokból a tárgyakból, ahol a vizsgához szakbázis, laboratórium, lőtér, gyakorlótér, stb., valamint közösen használható technikai eszköz szükséges. (7) A hallgató a vizsgaidőszakban felkészülése helyét saját maga választja meg. Kivétel a minősített anyagokból történő felkészülés, amikor a hallgató csak a tanulócsoportvezető által meghatározott helyszínen készülhet vizsgáira A honvéd tisztjelölt hallgató egyetem területén kívüli felkészülését a tancsoport-vezető javaslatára az illetékes szolgálati elöljáró engedélyezi. 26. § A vizsgáztatás rendje (1) A hallgató az általa választott és az oktató által elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. (2) A vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomamunka) védését is - nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben (pl. az oktatott tantárgy titkossági fokára való tekintettel, vagy a vizsgázó kérésére) korlátozható vagy kizárható. Erről az adott tantárgy oktatásáért felelős tanszék/szakcsoport vezetője, a hallgató kérésére a vizsgáztató (a vizsgabizottság elnöke) dönt. (3) Ahol tételek alapján folyik a vizsgáztatás, a vizsgázó számára lehetővé kell tenni felelete előtt a legalább 20 perces felkészülést. Egyéb esetekben a vizsgát vezető oktató határozza meg a felkészülésre biztosított időt. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgáztató felelős. (5) Amennyiben a hallgató a számára biztosított utolsó vizsganapon, ha a vizsgára feljelentkezett, de nem tud megjelenni, és távollétének okát, a vizsgát szervező tanszéken/szakcsoportnál 3 munkanapon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja, még a vizsgaidőszakon belül a tanszék/szakcsoport új vizsgaidőpontot jelöl ki számára. Ebben az esetben az elmaradt vizsga nem számítható be a 3.§ (14) bekezdésében meghatározott keretbe. (6) A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgató vizsgát csak szolgáltatási díj befizetése után tehet, de a távolmaradás nem minősül sikertelen kísérletnek osztályzat részére nem írható be. (7) A vizsgáztatást az adott tantárgy oktatóján kívül az érintett oktatási egység vezetője vagy általa megbízott személy, illetve a rektori, dékáni intézkedésben meghatározott bizottságok végezhetik. (8) A vizsga az írásbeli vizsgafeladatok kiosztásával, illetve a vizsgakérdések feltételével (a tétel átadásával, kihúzásával) tekintendő megkezdettnek. Az ezután félbehagyott vagy a hallgató hibájából felfüggesztett vizsga nem számíthat vizsgahalasztásnak. Ebben az
33 esetben az oktató ötfokozatú értékelés esetén elégtelen érdemjegyet, háromfokozatú értékelés esetén "nem felelt meg" minősítést köteles bejegyezni. (9)
Beszámolókon, kollokviumon a számonkérést általában egy vizsgáztató végzi.
(10) Szigorlatot legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlati bizottság elnöke a szigorlat részét képező valamely tantárgy oktatására jogosult vezető oktató. Megismételt szigorlathoz a hallgató kérheti új bizottság kijelölését. (11) A vizsga lehet írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy ezek kombinációja. Az írásbeli számonkérés feltételeiről a hallgatót a félév elején tájékoztatni kell. Szigorlatot kizárólag írásbeli vizsgával lebonyolítani nem lehet. (12) Ha a vizsga írásbeli (gyakorlati) és szóbeli vizsga kombinációjából áll, a vizsgáztató oktató dönt arról, hogy elégtelen írásbeli (gyakorlati) vizsgát követően a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható-e. Szigorlat esetén elégtelen írásbeli után szóbeli vizsga nem engedélyezhető. Ebben az esetben elégtelen szigorlati osztályzatot kell adni. (13) Ha a javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató (tanár), vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. (14) A szóbeli számonkérések esetében egy vizsganapon egy oktató, vagy egy bizottság optimálisan 15, legfeljebb 25 főt vizsgáztathat. (15) A vizsgáztató a vizsgát megelőzően a NEPTUN-ból kinyomtatja a vizsgalapot és az elektronikus leckekönyvvel rendelkezők részére, szóbeli vizsga esetén az értékelésről kiadandó Bizonylatokat. Az aláírás megadására jogosult oktató köteles biztosítani, hogy a vizsgalapokra csak azok a hallgatók kerülhessenek fel, akik az adott tantárgyból az aláírást megszerezték. A vizsgáztató a kitöltött vizsgajegyzőkönyvek és a NEPTUN NET-ból nyomtatott vizsgalapok egy-egy példányát a vizsga napján, de legkésőbb a vizsgát követő első munkanapon a köteles megküldeni az OI részére. A vizsgán meg nem jelent hallgató távolmaradását a vizsgalapra „Nem jelent meg” szöveggel fel kell jegyezni. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a hallgatót egyetemünk a felmerült költségek (vizsgaismétlési díj) megfizetésére kötelezi, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. (16) A hallgató a vizsga letételére leckekönyvének, elektronikus leckekönyv esetén személyi igazolványának (vagy más, a személy azonosítására elfogadott arcképes igazolványának) átadásával jelentkezik. A hallgatót a tantárgyi aláírás megléte nélkül vizsgáztatni tilos! A vizsga végeztével a leckekönyvet, illetve személyi igazolványt (vagy más, a személy azonosítására elfogadott arcképes igazolványt) vissza kell adni a hallgatónak. 27. § Az ismeretek ellenőrzése (1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő tanterv határozza meg.
34 (2) A képzés során az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyag elsajátításának ellenőrzési formáit a Tanterv, tartalmi követelményeit a Tantárgyi Program rögzíti. (3)
Az ismeretek ellenőrzése történhet: a)
szorgalmi időszakban:
(az értékelést legkésőbb az aláírás megadását követő munkanapon rögzíteni kell) -
félévközi értékeléssel;
-
gyakorlati jeggyel.
-
gyakorlati feladatmegoldással,
b) vizsgaidőszakban tett vizsgával: (letételének feltétele az aláírás megszerzése) - beszámoló, - kollokvium, - szigorlat, - záróvizsga (4)
Az ismeretellenőrzés fajtái: a) gyakorlati jegy (G)
Gyakorlati értékelést ír elő a tantárgyi program (a tanterv), ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges. A gyakorlati jegy értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Elégtelen gyakorlati jegy ismétlése a sikertelen vizsga ismétlésére vonatkozó szabályok szerint (30.§), a 24.§ (7) bekezdése figyelembevételével hajtható végre (Eredményes gyakorlati jegy javítása tilos!); b) félévközi értékelés (F) Mind elméleti, mind gyakorlati tantárgyak esetében a szorgalmi időszakban végzett ellenőrzések alapján adott osztályzat. Az értékelés számításának módját a Tantárgyi Program tartalmazza. A félévközi értékelés ötfokozatú minősítéssel történik (A félévközi értékelés a teljes félév alatt teljesített követelmények összegzése, ezért javító vizsgával nem módosítható. Amennyiben a javítás az értékelés csak egy összetevőjét érinti (pl.: egy zárthelyi dolgozat) az a sikertelen vizsga ismétlésére vonatkozó szabályok szerint (30.§), a 24.§(7) bekezdés figyelembevételével végrehajtható); c) beszámoló (B – a NEPTUN NET-ban Vizsgajegy) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik; d) kollokvium (K – a NEPTUN NET-ban Vizsgajegy) A kollokvium valamely tantárgy – egy félévet átfogó – anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik; e) szigorlat (S)
35 A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgycsoport egész anyagát lezáró olyan számonkérés, amely az ismeretanyag komplex ismeretét méri. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, teljesítése kritériumkövetelmény, azért kreditpont nem adható. A szigorlatok teljesíthetősége és nyilvántarthatósága érdekében azokat vizsgakurzus jelleggel külön, önálló kurzusszámon meg kell hirdetni. (5) A képzés során a folyamatos tanulást és az ismeretanyag folyamatos komplex ellenőrzését kell előtérbe helyezni. A meghatározott ismeretellenőrzések osztályzatai pontokká konvertálhatók, így árnyaltabban lehet osztályozni. (6)
Az ismeretanyag elsajátításának értékelése minősítéssel történik. A minősítés lehet: a) kétfokozatú: megfelelt; nem felelt meg;
A szigorlatok és a testnevelési követelmények kivételével, a kritériumkövetelmények értékelése kétfokozatú. Az értékelés a tanulmányi átlageredménybe, és a kreditindexbe nem számít bele. b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (5); megfelelt (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (3); nem felelt meg (megfeleltetése ötfokozatú értékelésben: (1); Az értékelés mellett szereplő számszerű érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál kell figyelembe venni. c) ötfokozatú:
jeles (5);
jó (4);
közepes (3);
elégséges (2);
elégtelen (1).
Az értékelés mellett szereplő számszerű érdemjegyet csak az átlageredmény kiszámításánál kell figyelembe venni. (7) A kötelező (csapat, szakmai, stb.) gyakorlat értékelése a tanterv előírásaitól függően öt- vagy háromfokozatú minősítéssel történik. Ha a tanterv nem ír elő minősítést az értékelés „teljesítette” vagy „nem teljesítette” bejegyzéssel történik. Az értékelés a tanulmányi átlageredménybe és a kreditindexbe nem számít be. A nyilvántarthatóság érdekében külön kóddal tantárgyként és kurzusként kell meghirdetni. (8) Az adott ismeretanyag kreditértékét a hallgató akkor szerzi meg, ha legalább „elégséges” vagy „megfelelt” minősítést kapott. (9) Ha a hallgató egy tárgyból elégtelen (1), illetve „nem felelt meg” minősítést kapott, akkor az adott félévben külön engedély nélkül két lehetősége van az ismétlésre. Amennyiben a hallgató adott félévi mindhárom vizsgakísérlete eredménytelen, a tantárgy kö-
36 vetelményeit annak újrafelvételével (a 3.§ (14) és (29) bekezdéseinek figyelembe vételével) teljesítheti. (10) A hallgatónak lehetőséget kell biztosítani a zárthelyi dolgozatok 2 alkalommal történő javítására, vagy pótlására. (11) A zárthelyi dolgozatokat, azok pótlását, javítását minimum 5 munkanappal előre be kell jelenteni. 28. § Jegymegajánlás (1) Az olyan beszámolóval vagy kollokviummal záruló tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium, gyakorlat is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból, gyakorlatból állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy értékelt tudományos diákköri munkája alapján: a) beszámoló esetén kiválóan megfelelt; b) kollokvium esetén jeles vagy jó értékelést ajánlhat meg. (2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. (3)
A jegymegajánlás konkrét feltételeit a tantárgyi program rögzíti.
(4)
A jegymegajánlást az oktató a szorgalmi időszak végéig teheti meg. 29. § A tanulmányi átlag
(1) Ha a hallgató az 5. §-ban megfogalmazott követelményeknek eleget tett, a félévet a dékán a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követő 5 munkanapon belül meg kell állapítani, és a hallgatót a NEPTUN NET-ban le kell zárni. (3) A vizsgaidőszakban a kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, a javított osztályzat mérvadó. (4) Az átlageredményt az osztályzatok alapján két tizedes pontosságig kell kiszámítani. A tanulmányi átlagot az OI bevezeti a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe. (5)
A tanulmányi átlageredmény: a) kiváló, ha az átlag: 5,00; b) jeles, ha az átlag: 4,51-4,99; c) jó, ha az átlag: 3,51-4,50; d) közepes, ha az átlag: 2,51-3,50; e) elégséges, ha az átlag 2,00 - 2,51; f) elégtelen, ha az átlag nem éri el a 2,00-t.
37
30. § Sikertelen vizsgák ismétlése, elégtelen gyakorlati jegy és félévközi értékelés javítása (1) A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (2) Sikertelen vizsgát a hallgató a vizsgaidőszakban –a 27.§ (9) bekezdéseket figyelembe véve - külön engedély nélkül, a tanszékkel/szakcsoporttal történt egyeztetés alapján, az OI által kiállított vizsgajegy birtokában ismételhet meg. Az első javítóvizsga ingyenes, az OI a második javítóvizsgára vizsgajegyet, csak a vizsgaismétlési díj befizetésének NEPTUN rendszerben történő visszaigazolása után állíthat ki. (3) A sikertelen vizsga és a javítóvizsga időpontja között legalább 3, szigorlat esetén öt napnak kell eltelnie. Ez alól a tantárgyat oktató tanszék/szakcsoportvezető indokolt esetben felmentést adhat. (4) Az elégtelen gyakorlati jegyet, illetve félévközi értékelést legkésőbb az aláírás megtagadását követő munkanapon be kell írni a leckekönyvbe, illetve rögzíteni kell a NEPTUN-ban. Az így szerzett elégtelen osztályzatot a 24.§ (7) – a 27.§ (9) bekezdések, valamint a 27.§ (4) a) és b) bekezdések figyelembevételével - vizsgaköteles tantárgy esetén a vizsga napjáig, nem vizsgaköteles tantárgy esetében a vizsgaidőszak végéig lehet - a vizsgaismétlésre és javításra vonatkozó általános szabályok szerint - javítani. Ha a hallgató gyakorlati jegyet, illetve félévközi értékelést meghatározott időn belül nem szerzi meg, az adott tantárgyat annak ismételt felvételével teljesítheti. 31. § Sikeres vizsga javítása (1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, megismételheti a vizsgát. A kapott eredményes érdemjegy javítása csak az adott vizsgaidőszakban, a meghirdetett vizsganapokon lehetséges. A gyakorlati jegy, a félévközi értékelés és a záróvizsgán kapott eredményes érdemjegy javítása nem lehetséges. (2) A sikeres vizsga megismétlésének szándékát - az oktatóval történt egyeztetés után - a hallgatónak az OI-n kell bejelentenie. (3) A sikeres vizsga javításának a tényét a leckekönyv " hivatalos bejegyzések" rovatába az adott tantárgynál "m.v." szövegű bejegyzéssel kell feltüntetni, majd a javított eredményt bevezetni. (4) A sikeres vizsga javítási kísérletének eredménye a korábban tett vizsga eredményénél rosszabb is lehet. Az értékeléskor a megismételt vizsga eredményét kell figyelembe venni, akár alacsonyabb akár magasabb, mint a korábban kapott érdemjegy. A sikeres vizsga javítására kitűzött vizsganapon való meg nem jelenés a korábban tett sikeres vizsga érdemjegyének véglegessé válását eredményezi. 32. §
38 Méltányosság gyakorlása (1) Az elbocsátás szabályai alól - a hallgató kérelmére - méltánylást érdemlő esetben a képzés teljes időtartama alatt összesen egy alkalommal felmentés adható. (2) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat. (3) A méltányosság gyakorlására a rektor jogosult. Az erre vonatkozó kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a következő félév regisztrációs időszakának utolsó napjáig írásban kell benyújtani és a méltányosságon alapuló kedvezményt a hallgató törzslapjára be kell jegyezni.
39 V. FEJEZET A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 33. § A végbizonyítvány (1) Végbizonyítványt (abszolutóriumot) annak a hallgatónak kell kiállítani, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,00 (a Pénzügy és számvitel alapképzési szakon legalább 2,5) és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez a 6.§-ban leírt kredit elismerések esetén is legalább 30 kreditet intézményünkben köteles a hallgató megszerezni. (2)
A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében az OI állítja ki és a dékán írja
alá. 34. § A szakdolgozat (diplomamunka) (1) Az alapképzésben részt vevő hallgató szakdolgozatot, a mesterképzésben (egyetemi szintű képzésben) részt vevő, pedig diplomamunkát készít. A szakirányú továbbképzésben résztvevő a bemeneti végzettségi szintjének megfelelően szakdolgozatot vagy diplomamunkát készít. (2) A szakdolgozat (diplomamunka) elkészítése és védésre történő benyújtása a záróvizsgára bocsátás egyik feltétele. A hallgató a tanszékek/szakcsoportok által ajánlott vagy a saját maga által választott és a szak-, szakirány-felelős által jóváhagyott témát dolgozza fel. A jóváhagyott feladatokat a szak-, szakirány-felelős adja ki olyan számvetéssel, hogy a beadási határidőig (április 30, illetve november 30) a kidolgozáshoz rendelkezésre álljon hat hónap. Csak olyan feladatot lehet kiadni, amely a képzés során megszerzett ismeretek birtokában a témavezető irányításával fél év alatt kidolgozható és amellyel a jelölt bizonyíthatja, hogy kellő jártasságot szerzett az ismeretek gyakorlati alkalmazásában. (3) A szakdolgozatot (diplomamunkát) a hallgató kérésére a bíráló(k) elégtelen minősítési javaslata ellenére is védésre kell bocsátani. (4) A szakdolgozat (diplomamunka) előkészítésével, kidolgozásával és bírálatával összefüggő feladatok végrehajtását a szak/szakirány-felelős irányítja. (5) A szakdolgozat (diplomamunka) készítését belső és/vagy külső konzulens segíti. Külső konzulensként egyetemi vagy szakdolgozat esetén legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező főiskolai végzettségű szakembert lehet felkérni. A konzulensekre tett javaslatot a szakfelelős (szakirány-felelős) hagyja jóvá. A külső konzulens felkérését a feladatot
40 kiadó szak-/szakirány-felelős végzi. A hallgatónak a dolgozat elkészítése során legalább három alkalommal kell – aláírással is igazoltan – konzultálnia. (6) A konzulens javaslata alapján a szakfelelős (szakirány-felelős) dönt a dolgozat bírálatra történő kiadásáról. A dolgozat bírálója a témában jártas egyetemi végzettségű szakember legyen. Bírálónak nem lehet felkérni a dolgozat készítésében közreműködő konzulenseket. A bírálat szempontjait a kar által kiadott útmutató tartalmazza. A bírálatnak legkésőbb egy héttel a záróvizsga időszaka előtt be kell érkeznie. A bírálat másolatát legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 5 nappal a hallgató rendelkezésére kell bocsátani, hogy a védésre fel tudjon készülni. (7) A szakdolgozat (diplomamunka) végleges értékelését a záróvizsga bizottság a bíráló javaslatának figyelembe vételével alakítja ki. Ha a bíráló nem tagja a vizsgáztató bizottságnak, akkor az általa javasolt kérdéseket a bizottság elnöke teszi fel. (8) Amennyiben a hallgató az Országos Tudományos Diákköri Konferencián egyszerzős dolgozatával I-III. helyezést ér el, és a témát a szakfelelős személlyel előzetesen szakdolgozat/diplomamunka témaként befogadtatta, az elért eredményével a szakdolgozatot/diplomamunkát elfogadási eljárásra bocsáthatja. A szakért felelős személy hatáskörében dönthet arról, hogy a szakdolgozatot/diplomamunkát az államvizsga-bizottság felé védési eljárásra bocsátja, vagy védési eljárás nélkül, jeles osztályzattal történő elismerésre javasolja. A szakfelelős e döntését a hallgató írásbeli kérelmére hozza meg, mely kérelem a tanszékvezető véleményével és aláírásával kerül kiegészítésre, majd továbbításra. A továbbiakban a szakfelelős írásbeli indokolásával kerül a határozat meghozatalra. A kérelem elbírálására és a határozat hallgató részére történő kiadására legfeljebb 30 naptári napon belül sor kerül. A kérelem leghamarabb a diákköri konferencia eredményeit tartalmazó rektori határozat kiadása után adható be. (9) A szakdolgozatot (diplomamunkát) - A/4-es formátumban gépelve, 2 példányban, bekötve és elektronikus formában is (mintegy 60.000 karakter), a karok által meghatározott egyéb követelmények alapján - kell elbírálásra leadni. A dolgozatok egy példányát az Egyetemi Központi Könyvtár 10 évig megőrzi. A szakdolgozatok (diplomamunkák) adott követelményeknek megfelelő elkészítési költsége a hallgatót terheli. 35. § A záróvizsga (1) A hallgató az alap-, illetve mesterképzésben folytatott, valamint egyetemi, szintű tanulmányait záróvizsgával fejezi be. (2) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A komplex szóbeli záróvizsgát az a hallgató kezdheti meg, aki szakdolgozatát (diplomamunkáját) eredményesen megvédte.
41 (3) A záróvizsga időszaka minden évben általában a páros szemeszter utáni vizsgaidőszak. A záróvizsgák időbeosztását az egyetem éves naptári terve rögzíti és a rektor záróvizsga intézkedése aktualizálja. A rektori intézkedés határozza meg a záróvizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókat is. Az intézkedést az első záróvizsgát megelőző 30. napig kell kiadni. A karok a rektori intézkedésben meghatározottakkal összhangban saját végrehajtási intézkedést is kiadhatnak. (4) A záróvizsga követelményeket a szak oktatásáért felelős, vagy az általa megbízott vezetőoktatónak a végzést megelőző tanév során a hallgatóval ismertetni kell. (5) A szak-/szakirány-felelős a záróvizsgára való felkészülés összefoglaló kérdéseit a vizsgaidőszak előtt legalább 60 nappal köteles a végzős hallgatók rendelkezésére bocsátani. (6) A záróvizsga-tételeket a szak-/szakirány-felelősök dolgoztatják ki és a dékán hagyja jóvá. A záróvizsga tételeket a vizsgaidőszak megkezdése előtt 15 munkanappal kell leadni az oktatási dékán-helyettesnek, melyet a vizsga kezdetének időpontjáig őrzi lezárt és lepecsételt borítékban, melyet a dékán aláírása és a dékáni titkárság, vagy az OI pecsétje hitelesít. A tételeket tartalmazó borítékokat a vizsga szervezésére kötelezett szak-/szakirányfelelős megbízottja a vizsga napján veheti fel és a vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdésekor bontja fel. (7) A záróvizsgára bocsátás egyik feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, a záróvizsga letétele idején érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után a szakfelelős feltételhez kötheti.
36. § A záróvizsga-bizottság (1)
Záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.
(2) A záróvizsga-bizottság az elnökkel együtt legalább háromtagú, akik közül legalább egy fő meghívott külső szakember, legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve BSc képzésben főiskolai docens. (3) A záróvizsga-bizottság elnöke a szak (szakirány) felelős, vagy a szakterület elismert külső szakembere lehet. (4) A záróvizsga-bizottság elnökét és tagjait a dékán kéri fel, illetőleg bízza meg funkciója ellátására. (5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a záróvizsga utolsó napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a NEPTUN NET-ból nyomtatott vizsgajegyzőkönyvekkel együtt az OI-hoz kell eljuttatni. 37. §
42 A záróvizsga eredménye (1) A hallgató felkészültségét a vizsgáztató bizottság elnöke, valamint a bizottság tagjai osztályozzák és zárt ülésen állapítják meg az érdemjegyet. Eredménytelen a záróvizsga, amennyiben a hallgató szakdolgozatát (diplomamunkáját) nem tudta megvédeni, illetve a záróvizsga tételek bármelyik tantárgyi altételére elégtelen választ ad. (2) A záróvizsga eredményét a 35 § (2) pontban leírtak részeredményeinek egyszerű átlaga képezi, az alábbiak szerint. ZvÖ = (SzD + Zv + Gy) / 3 Azaz a záróvizsga összesített eredménye a szakdolgozatra/diplomamunkára adott egy osztályzat, a záróvizsga szóbeli részére adott egy osztályzat és (ha van) a gyakorlati feladatvégrehajtásra adott egy osztályzat összegének egyszerű átlaga. A záróvizsga eredményét a vizsgáztató bizottság elnöke a vizsganap végén hirdeti ki. (3) kelni kell.
A záróvizsgáról vezetett jegyzőkönyvben az alkérdésekre adott választ is érté-
(4) A záróvizsga-bizottság elnöke a vizsga tapasztalatairól és eredményeiről a dékánt írásban tájékoztatja. Az írásos jelentést az OI-hoz is el kell juttatni.
38. § A sikertelen záróvizsga megismétlése (1)
Sikertelen záróvizsga után a hallgató három alkalommal tehet javító vizsgát.
(2) A javító záróvizsga időpontját a záróvizsgára jelentkező kezdeményezése alapján a szak (szakirány) felelős javaslatára a dékán határozza meg. Az új időpont legkorábban a vizsgát követő három hónap után jelölhető ki. (3) Ha a záróvizsga sikertelenségének oka a szakdolgozat (diplomamunka) sikertelen megvédése, akkor az ismétlő vizsgán a javított vagy új szakdolgozatot (diplomamunkát) újból meg kell védeni, és a még nem teljesített vizsgakötelezettségeknek eleget kell tenni. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán a szakdolgozatát (diplomamunkáját) eredményesen megvédte, de az egyéb vizsgakövetelmények valamelyikének nem tudott eleget tenni, az ismétlő vizsgára új szakdolgozatot, (diplomamunkát) nem kell készíteni, csak a nem teljesített követelményeknek kell megfelelni. 39. § Az oklevél
43 (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke, továbbá egyetemi, illetve mester végzettséget igazoló oklevél esetén a rektor, vagy megbízásából a dékán, alapképzésben szerzett végzettséget igazoló oklevél esetén a dékán, a rektor és az illetékes dékán együttes akadályoztatása esetén a rektort helyettesítő magasabb vezető írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, és a záróvizsga bizottság elnöke nem érhető el, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a szakfelelős is aláírhatja az oklevelet. (2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá az (1) bekezdés szerinti vezetőnek és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, az egyetem, illetve kar bélyegzőjének lenyomatát. A kiadott oklevelekről az OI-n központi nyilvántartást kell vezetni és az egyetem honlapján meg kell jeleníteni. (3) Az oklevelet, a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül, kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta az okiratot, amely az előírt nyelvvizsga meglétét igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4) Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (5) Az alapképzésben és mesterképzésben, egyetemi szintű képzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat. (6) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga bizonyítványt nem tudták bemutatni, a záróvizsga eredményes letételéről igazolást kell kiállítani, amelyet a dékán ír alá. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csupán tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról az OI-n központi nyilvántartást kell vezetni. (7) Az oklevél minősítését, ha a szak tanterve másképpen nem rendelkezik, az alábbiak egyszerű átlaga adja meg: -
a szakdolgozat (diplomamunka) védésére adott osztályzat;
-
záróvizsga szóbeli részére adott egy osztályzat;
-
a gyakorlati záróvizsgára adott osztályzat (ha van);
-
a teljesített félévek (két tizedesig kifejezett) tanulmányi átlagai átlaga. (SZD + ZV + GY + ((Á1+…+Án)/n) / 4
Amennyiben a záróvizsga nem tartalmaz gyakorlati elemet (SZD + ZV + ((Á1+…+Án)/n) / 3
44
Az oklevél minősítése lehet:
Kiváló:
4,51-5,00;
Jó:
3,51-4,50;
Közepes:
2,51-3,50;
Elégséges:
2,00-2,50;
(8) Kitüntetéses oklevelet kap az a végzett hallgató, aki a tanulmányai során valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyból a számonkéréseken, valamint a szigorlatokon és a záróvizsgán a legmagasabb értékelést szerezte meg.
VI. fejezet A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA 40. § A kreditrendszerű képzés nyilvántartása (1)
Az egyetem Képzési Programjának egy-egy példányát az OI tárolja.
(2) A hallgatói tanulmányi teljesítmény, valamint a megszerzett kreditek nyilvántartását az OI végzi. (3) A nyilvántartás aktualizálása minden félévben a regisztrációs időszak utolsó napján ér véget. Ettől eltérő időpontban a hallgató tanulmányi és vizsgarendjén csak a dékán engedélyével a hallgató kérésére (illetve az őt beiskolázó szervezet egyetértésével) lehet változtatni. 41. § A hallgatók tájékoztatása (1)
A hallgatók tájékoztatásának megszervezéséről a dékán gondoskodik.
(2) Az intézménybe való jelentkezés időszakában az OI tájékoztatja a pályázókat a karok általános képzési céljáról, a karok szakjairól (szakirányairól) és az itt szerezhető szakképesítésekről, a hallgatók járandóságairól, jogairól és kötelességeiről. (3) Az egyetem szakjaira felvételt nyert hallgatókat a beiratkozás alkalmával az OI hozzáférést biztosít az ETVSz-hez és a Térítési és Juttatási Szabályzathoz, valamint ellátja a NEPTUN NET hallgatói modul használati útmutatójával és a hallgatói azonosító jelekkel. (4) A szak-/szakirány-felelősök biztosítják, hogy a tanulmányi év kezdetére a hallgatók megismerhessék az adott képzési szak (szakirány) ajánlott tantervét, tantárgyi programjait.
45 (5) Valamennyi tantárgy első foglalkozásán egyeztetni kell a kurzus névsorát a résztvevőkkel, a regisztrálatlanokat az OI-ra kell irányítani. (6) Valamennyi tantárgy első foglalkozásán ismertetni kell: a) a tantárgyi programot és meg kell adni a honlapon az elérhetőségének útját; b) a tárgyfelelőst, a kurzus oktatóit és a tanácsadó oktatók nevét, elérhetőségét, c) a tantárgy oktatásának célját, helyét, szerepét a képzés rendszerében, d) az évközi feladatokat, e) az aláírás megszerzésének, pótlásának feltételeit, lehetőségét, f)
tan-, és összóraszámát, a számonkérés formáit és kreditértékét,
(7) A kar információs és tanácsadó rendszert működtet, amelyben a kar oktatóiból és hallgatóiból álló rendszer segíti a hallgatót. 42. § A tanulmányi tanácsadás (1)
Az egyetemi tanácsadórendszer elemei: - a szak- és szakirány-felelősök, valamint az általuk kijelölt, a hallgató felkészülését segítő oktató; - hallgatói információs és tanácsadórendszer (az 5. bekezdés szerint); - egyéb tájékoztató források, kiadványok
A tanácsadó a hallgatói tanácsadásról feljegyzést készít (név, NEPTUN szám, a bejelentés, kérés rövid leírása, a tett javaslat, intézkedés lényege). Az általános érdeklődésre számot tartó esetek leírását (név nélkül) megjeleníti a honlapon a GYIK menüpont alatt. (2) A hallgatók számára az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadás megszervezése a szakfelelős feladata. (3) A tanácsadó személyét a hallgató képzéséért felelős szak, szakirány-felelős jelöli ki. A tanácsadóknak a szorgalmi időszakban hetente legalább két alkalommal fogadóórát kell tartani, amelyek időpontját a hallgató és az OI számára elérhetővé kell tenni. (4) A hallgató kérelme alapján lehetőséget kell biztosítani a tanácsadó személyének megváltoztatására. (5)
A hallgatói információs és tanácsadó rendszer elemei: -
az EHÖK tanácsadói szolgálata (Hallgatói Szolgáltató Iroda);
-
az OI Szolgáltató Iroda ügyintézői;
-
az egyetemi Kreditiroda vezetője.
A hallgatói információs rendszer elemeinek félfogadási rendjét a félfogadás helyén jól láthatóan ki kell függeszteni, illetve a honlapon közzé kell tenni.
46 Amennyiben a hallgató a tanácsadási rendszerben kérdésére nem kap kielégítő választ a HTVSZÜB-hez fordulhat felvilágosításért.
47
VII. FEJEZET 43.§ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (1) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (2) Azok a hallgatók, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a tantervi követelmények alapján fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint a 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. (4) A 2005. évi CXXXIX. törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők is, (5) Az oklevél kiadásának feltételeként az egyetemi szintű képzésekben a hatályon kívül helyezett képesítési követelményekben előírtak a továbbiakban is érvényesek. A kifutó képzések folytatásának időtartama alatt - a hivatkozott előírások alapján - az OI minden tanév szeptemberében szakokra bontva kiadja az adott tanévre vonatkozóan a végzősök részére a diploma kiadása feltételeként meghatározott nyelvi követelményeket.
48 VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44.§ Jogkörgyakorlás (1) A hallgatók tanulmányi kérelmeikkel a HTVSZÜB-hez, adminisztrációs igényeikkel az OI-hoz forduljanak. (2) Az ETVSz-ben változásokat az Egyetemi Minőségügyi Bizottság javaslatára, az EHÖK egyetértésével a Szenátus hajthat végre. (3)
A Szenátus ezen szabályzatot 2011. január 26-i ülésén megtárgyalta.
(4) A szabályzat 2011 február 01-jétől az egyetem valamennyi hallgatójára hatályos. A tanulmányaikat 2006. szeptember 01-e előtt megkezdő hallgatók esetében, a hallgató kérésére, amennyiben a tanulmányai megkezdésekor hatályos ETVSZ egy adott helyzetre kedvezőbb előírást tartalmaz, annak előírásait kell alkalmazni, kivéve, ha jogszabály azt eltérően szabályozza. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az SzMSz korábbi 19. sz. melléklete.
Budapest, 2011.
- n. A rektor jogkörében eljárva:
Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár Lészült: 1 eredeti példányban Egy példány: 48 lap Ügyintéző, (): Krizsán Zoltán alezredes (29-414) Kapják: 1. sz. pld.: Levéltár Sokszorosítva: 8 példányban Egy példány 48 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: miniszteri biztos 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: ORH 4. sz. soksz. pld.: TRH 5. sz. soksz. pld.: SIRH 6. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 7. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 8. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató
