KEF Módszertani Füzetek V.
„Egyedül nem megy”
Szakmaközi együttműködést elősegítő módszertani segédanyag
Győr 2014
KEF Módszertani Füzetek V.
„Egyedül nem megy”
Szakmaközi együttműködést elősegítő módszertani segédanyag A gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a szenvedélybetegségek megelőzése céljából kezdeményezett, a szociális, oktatási, egészségügyi, igazságügyi és rendészeti szervek szakemberei közötti kommunikációt, együttműködést megalapozó módszertani segédanyag
Győr 2014
Impresszum
Írták: Burkali Bernadett Dr. Csizmadia Zoltán Dr. Feller Gábor Kaliba Edit Miklósyné Bertalanfy Mária Rákosi-Tóth Rita és az együttműködésben résztvevő partner intézmények szakemberei
Szerkesztette: Miklósyné Bertalanfy Mária
Nyomda: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.
ISBN szám: 978-963-7692-59-8
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ........................................................................................................................7 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGALAPOZÁSA .................................................................... 9 Célok és indokok.................................................................................................... 9 Hálózat elméleti kitekintő ................................................................................ 10 Helyzetfelmérés ....................................................................................................14 Családok helyzete ..........................................................................................14 DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2014 .........................................................................31 1. Bevezetés ............................................................................................... 32 2. Adat és módszer .................................................................................. 35 2.1. Mintavétel ..................................................................................... 35 2.2. A kérdőívről ................................................................................. 36 2.3. Adatelemzés .................................................................................37 3. Eredmények ...........................................................................................37 3.1. Dohányzás......................................................................................37 3.2. Alkohol .......................................................................................... 44 3.3. Illegális drogfogyasztás ........................................................... 49 Demográfia, családszerkezet ............................................................... 59 Lelki állapot .............................................................................................. 63 Kortárs kapcsolatok................................................................................ 68 Iskolai faktorok .........................................................................................71 Szabadidő ...................................................................................................74 A szerhasználat motivációja .................................................................75 Az illegális szerek kipróbálásának kockázati és védőtényezői .....80 4. Köszönetnyilvánítás ............................................................................81 5. Irodalomjegyzék .................................................................................. 82 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ............................................................... 83 Módszertani segédanyag a szakmai megbeszélések előkészítéséhez ...91 Az intézményvezetői szintű megbeszélések legfontosabb tapasztalatai .....................................................................................................91 A szakmai megbeszélések szempontjai ................................................. 92 A fókuszcsoportok szervezése................................................................... 93 A szakmai megbeszélések és az előzetes felkészülést segítő kérdőívek összefoglalása ............................................................................ 95
A TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ DOKUMENTUMOK .............................. 99 Segédanyag az érintett szakmai partnerek további együttműködését megalapozó munkamegbeszélésekhez ..................... 99 Az együttműködések pontosítása – a megbeszéléseket segítő témavázlat........................................... 99 Családi problémák kezelése .......................................................................... 102 Eset minta – családi problémák ............................................................. 102 ELJÁRÁSI UTAK CSALÁDI PROBLÉMÁK ESETÉN .................................... 104 Szenvedély problémák kezelése ....................................................................110 Eset minta szenvedélyproblémákhoz ....................................................110 ELJÁRÁSI UTAK SZENVEDÉLY PROBLÉMÁK ESETÉN ............................. 111 A kábítószer fogyasztás ellenőrzése, szankcionálása – Drogteszt? (Kiegészítés a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos eljárási úthoz adatvédelmi szempontból) .......................................................................121 Ajánlás egészségfejlesztési, drogmegelőzési programok készítéséhez .................................................................................................. 124 Bűnelkövetés, áldozattá válás problémáinak megoldása .................... 129 Esetminta – bűnelkövetés, áldozattá válás ......................................... 129 ELJÁRÁSI UTAK BŰNELKÖVETÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ESETÉN ...........132 Eljárási utak kifejtése – bűnelkövetés, áldozattá válás esetén .... 142 Intézmények bemutatkozása ......................................................................... 164 MELLÉKLET: Intézményi kapcsolattartók elérhetőségei
BEVEZETŐ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett működő Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) 2001-ben alakult, amelyben 22 intézmény és szervezet szakemberei dolgoznak annak érdekében, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a droghelyzet alakulását a városban, és összehangolják a drogproblémában érintett intézmények és szervezetek munkáját. Az elmúlt két évben bekövetkezett jogszabályi változások és az intézményrendszer átalakulása új kihívások elé állította a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozó szakembereket. Erre reagálva a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése és a szenvedélybetegségek megelőzése céljából együttműködést kezdeményezett az oktatási, szociális, egészségügyi intézmények, igazságügyi és rendészeti szervek között. A közös gondolkodás 2013 novemberében egy városi kerekasztal megbeszéléssel indult el. Ezt követően, 2014 márciusában, az együttműködésben résztvevő intézmények és szervezetek vezetői ültek asztalhoz, és dolgozták ki az együttműködés kereteit. Az együttműködési megállapodást a partner intézmények aláírásukkal is szentesítették. Ezután az intézmények képviselőit előzetes kérdőívvel kerestük meg, amelyeket kitöltve visszaküldtek, majd négy városrészben fókuszcsoportos megbeszéléseken mondták el a meghívott szakemberek a napi gyakorlatban az együttműködést akadályozó tényezőket, problémáikat, a partnerek felé irányuló elvárásaikat, igényeiket. A felvetések három témakör köré csoportosultak: családi problémák, szenvedélybetegségek, bűnelkövetés és áldozattá válás. A tapasztalatok összegzése, szintetizálása után négy munkacsoport eljárási utakat dolgozott ki e három problémakör kezelésének elősegítése céljából. Az eljárási utak három kérdéskör mentén vázolják fel a segítés folyamatát: hogyan kerül az intézményhez az eset, milyen intézkedést tesz, illetve szolgáltatást nyújt az intézmény a megoldás érdekében, és végül hogyan zárul az eset. Az új városi drogstratégiát meglapozó, legfrissebb városi droghelyzet felmérés eredményeit és az eljárási utakat 2014. november 5-én konferencia keretében mutattuk be és véleményezés után e kiadvány formájában adjuk közre. A továbbiakban esetmegbeszéléseket kezdeményezünk évente legalább négy alkalommal, négy városrészben, a problémás helyzetek eredményesebb megoldása érdekében. Bízunk abban, hogy a több mint egy évig tartó munka eredményeképpen a kölcsönös információ átadás, 7
tudás megosztás, partneri együttműködés tudatosabbá, rendszeresebbé és hatékonyabbá válik. Ez lehetővé teszi a szolgáltatások összehangolását, a párhuzamosságok megszüntetését, amely nemcsak az erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodást teszi lehetővé, hanem az együttműködésben rejlő tartalékok, szinergiák kihasználását is. Ennek eredményeképpen az intézmények képesek lesznek rugalmasabban alkalmazkodni a változó körülményekhez, és ami a legfontosabb, az összefogás révén a mentális és egyéb problémával küzdő, vagy szenvedélybetegséggel érintett fiataloknak és családjaiknak szélesebb skálán mozgó, célzottabb, személyre szabottabb segítséget tudunk nyújtani. Köszönet a kidolgozó munkában részt vett, több mint száz szakember igényes, áldozatos munkájáért!
8
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGALAPOZÁSA CÉLOK ÉS INDOKOK Az intézmények működésének feltételei folyamatosan változnak, amely megköveteli a vezetőktől, dolgozóktól az eddigieknél érzékenyebb, kritikusabb és határozottabb reagálást a történésekre, változásokra, tudásuk állandó frissítését, gyarapítását a kompetens munkavégzéshez. A gyakorlati tapasztalatok alapján az egyének, gyerekek, családok, betegek problémája egyre összetettebb, megoldásukra egy szakma munkája nem elég, kezelésükre több irányú erőforrások mozgósítása, a szakmák közötti rendszeres információcsere és hatékony együttműködés szükséges. Alapvető cél: A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett működő Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködést kezdeményez, és koordinál a Győr város területén működő egészségügyi, szociális, oktatási, igazságügyi és rendészeti szervek, intézmények között a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a mentális betegségek és a szenvedélybetegségek megelőzése, felismerése, korai kezelése érdekében. Konkrét célok: 1. Rendszeres információáramlás biztosítása, ehhez a szakmai nyelvek összehangolása 2. Az együttműködés módszereinek, munkaformáinak kialakítása, ügyfél utak, eljárásrendek kidolgozása, szakmai határok tisztázása és az ebből adódó konfliktusok oldása 3. Forrás kihasználás szélesítése 4. A munka hatékonyságának a növelése 5. Gyakorlatias, minőségi szolgáltatás nyújtása együttes erővel.
9
Célrendszer: 1. Az együttműködés hatékonyságát megalapozó célok: − Jobb információáramlás megteremtése a szervezetek és a dolgozók között − Kontakt személyek és pozíciók beazonosítása − Közös szakmai nyelv kialakítása, összehangolása − Szakmai határok és kompetenciák tisztázása (feltárásuk, rendszerezésük, közös tudásmenedzsment folyamat megteremtése). 2. Hatékonyabb működést biztosító célok: − Jobb kommunikáció – kevesebb félreértés, zárlat, redundancia − Forrásfelhasználás- és kihasználás szélesítése, javítása − Kompetenciák jobb összekapcsolása, különböző intézményekben elérhető szakismeretek hatékonyabb összekötése − Munkavégzés hatékonyságának növekedése − Gyakorlatiasabb, minőségi szolgáltatások nyújtása.
HÁLÓZATELMÉLETI KITEKINTŐ Miért érdemes együttműködni – miért jobb a kooperáció, mint az izoláció? A hálózatelméleti szakirodalom véleménye egységes azzal kapcsolatban, hogy a kooperatív szervezetek több szempontból is előnyösebb helyzetbe kerülhetnek, mint az izolált, magányos farkas típusúak: 1.) Erőforrás elérés: hatékonyabban tudják a feladataikat ellátni erőforrásaikat megosztva és kombinálva (szociális szolgáltatások összehangolása). 2.) Koordináció: jobban lehet koordinálni és szabályozni a szolgáltató rendszer működését, a párhuzamosságok kiiktatása, redundancia csökkentés révén. 3.) Terjedés, áramlás: gyorsabban és szélesebb körben tudnak áramolni az információk, jó gyakorlatok, innovatív megoldások. 4.) Adaptáció: könnyebben tudnak alkalmazkodni a külső társadalmi, gazdasági, politikai, jogi bizonytalanságokból fakadó változásokhoz és kihívásokhoz.
10
Tehát, a jobban bekapcsolt, beágyazott, szélesebb kooperációs kapcsolatrendszerű szociális intézmények nagyobb és kiterjedtebb, heterogén szervezeti kapcsolati tőkéjük (rendszer tőke) révén − könnyebben tudják ellátni a feladataikat, − több információhoz juthatnak hozzá, − nagyobb valószínűséggel érik el az újításokat, − könnyebben találnak külső forrásokat akár működési, akár fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében, − könnyebben alkalmazkodhatnak az új feltételekhez és kihívásokhoz. Feladat: készítsen listát az Ön intézménye esetében releváns pozitív tényezőkről! Miért éri meg nekünk az együttműködés? – motivációs háttér tisztázása Szervezet/Intézmény egészének
Az ott dolgozó érintett szakembereknek
Egy hálózat, kapcsolatrendszer lehetséges alkotóelemi Általában a személyek és a szervezetek közötti kapcsolatok, együttműködések, és az ezekből felépülő hálózatok négy alkotóelemből állhatnak. Egy hálózat lehetséges kapcsolati alkotóelemei 1) Hasonlóság A kapcsolatok kialakulását növelő tényezők: • fizikai közelség • közös társadalmi tulajdonságok, adottságok • közös tagság • közös attitűdök, viselkedések, nézetek
2) Társas viszony A klasszikus értelemben vett társadalmi kötések, kapcsolatok gyűjtőcsoportja: A.) szerep alapú kapcsolatok, például: • barátja valakinek • főnöke valakinek • tanára valakinek • rokoni kapcsolatok stb. B.) attitűd és percepció alapú kapcsolatok: • szeretet, vonzódás • utálat, ellenszenv • ismeret, tudás, • elismerés, presztízs
11
3.) Interakció Diszkrét, elkülönült és akár ismétlődő, bizonyos gyakorisággal előforduló események, mint például: - beszél valakivel - utasít valakit - jelentési, beszámolási kötelezettség - verseng valakivel - közös ebéd, kávézás
4.) Áramlás A hálózat tagjai között „mozgó”, áramló dolgok összessége, mint például: - erőforrások (pl. pénz) - információk (pl. munkalehetőség) - szaktudás, gyakorlat - fertőzések - innovatív ötletek, megoldások
Jól látható, hogy az érintett szervezetek közötti együttműködések kialakulását, működését és sikerességét számos alkotóelem befolyásolja: • • • • •
a funkcionális hasonlóság (hasonló célok és feladatok, érdekek) fizikai közelség (egy városi rendszer tagjai) szerep és hatalmi helyzet alapú relációk közös attitűdök, értékek, érdekek konkrét interakciók (kommunikáció, információáramlás, jelentési lánc, ellátási út) • szervezetek között mozgó, áramló dolgok (pl. ügyfél, pénz, információ, tudás stb.) Feladat: A szakmai megbeszéléseken első körben a 3. és a 4. pontban szereplő tényezők tételes áttekintése, mert ezek lehetnek az alapjai a hálózati jellegű működésnek. Ezek adják meg a kapcsolódási pontokat a rendszerben. Együttműködő partnerek
Egymás közti interakciók
Egymás közti áramlások, terjedések
A sorok tetszés szerint bővíthetők, a két oszlopba a konkrét együttműködési, összekapcsolódási pontokat kell minél specifikáltabban definiálni, minden egyes partnerszervezet esetében. Hálózati mechanizmusok – mit nyerünk a hálózati formával? Általában négy fő hálózati mechanizmust különböztet meg a szakirodalom.
12
Ezek azok a lehetséges előnyök, nyereségek, pozitív hozadékok, ami miatt megéri egy szervezetnek vagy egyénnek kooperálnia másokkal, vagy akár komplexebb hálózatokba szerveződnie bizonyos célok megvalósítása érdekében. Erőforrás felhasználás Támogatás Státuszelérés Munkakeresés Tudás Kreativitás Mobilitás Hatalom és vezetés Teljesítmény
Áramlás, terjedés Utánzás, másolás Viselkedési minták Ötletek, ideák Átvétel Fertőzések, betegségek terjedése Innovációk terjedése Attitűdök, nézetek átvétele Konszenzusteremtés
Koordináció Kontroll előnyök Hálózati szervezet Normakövetés és normaszegés Tudásmenedzsment Közösségi szintű kollaboráció
Adaptáció Környezeti feltételekhez történő alkalmazkodás Viselkedési hasonlóság Intézményi működés összehangolása Szervezeti izomorfizmus
Az erőforrás felhasználás mechanizmusa során a hálózat tagjai kapcsolataikon keresztül gondolatokat, erőforrásokat és lehetőségeket érnek el, melyek közvetlenül növelik kapacitásaikat (egyéni vagy szervezeti tőkekészletüket, erőforrásrendszerüket), hozzájárulnak sikeres célmegvalósítási mozgásterükhöz teljesítmény és jutalom formájában. A koordinációs mechanizmus során a hálózat egészére vonatkozó jutalmak, eredmények merülhetnek fel, mivel a hálózat sikeresen össze tudja fogni, koordinálja, „virtuálisan agglomerálja” az érintetteket az erőforrásaikat összekapcsolva valamilyen közös cél sikeres elérése érdekében. Az áramlás, terjedés mechanizmusok a terjedéssel, diffúzióval összefüggő kérdéseknél fontosak. A hálózatok biztosítják az ötletek, gondolatok, információk, minták, gyakorlatok stb. terjedéseit a tagok között. Alapvető fontosságú a folyamat a szervezeti tanulás, fejlődés, innováció, vagy akár a szervezeti túlélés szempontjából. Az adaptációs, alkalmazkodási mechanizmusok során a fő kérdés nem az, hogy milyen erőforrások áramlanak a hálózatban az adott szervezet felé, vagy milyen elemek áramlanak ki belőle a többiek irányába, hanem, hogy a hálózati architektúra miként segíti, vagy éppen akadályozza egy adott hálózati pont környezeti függőségéből fakadó alkalmazkodását a változó körülményekhez. Miként tud válaszolni egy szervezet a külső környezetének bizonytalanságából fakadó kihívásokra, változásokra.
13
HELYZETFELMÉRÉS Családok helyzete A médiában évek óta egyre többször hangzik el, hogy „válságban a család”. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy egyre kevesebb gyermek születik, nő a házasságkötés nélküli együttélési formákban élők aránya, új családszerkezetek jönnek létre, nagyon sok gyermek él csak az egyik szülőjével stb. Függetlenül attól azonban, hogy milyen együttélési formák valósulnak meg, az igazi válság mégis inkább abban mutatkozik meg, hogy ezeknek a kis 2-5 fős „közösségeknek” az életében egyre több olyan tényező jelenik meg, amivel nehezen tudnak megbirkózni. A bizonytalanság érzése sokkal jobban és több területen jelentkezik, mint néhány évvel ezelőtt. Bizonytalan a családok megélhetése, lakhatása, egészségi állapota, jövője, melyek anyagi, lelki-mentális, családi-kapcsolati, nevelési, életviteli problémákat (alkohol, drog, egyéb szenvedélybetegségek) eredményeznek. A családok egy része megbirkózik az élet nehézségeivel, mert a belső (egészséges családműködés) és külső/anyagi erőforrások természetes támaszként a rendelkezésükre állnak, de ahol a természetes támaszok egyáltalán nincsenek (diszfunkcionális család) vagy valami miatt összeomlanak (munkanélküliség, betegség stb.) az emberek nem képesek mesterséges támaszok, erőforrások, azaz külső segítség nélkül válaszolni a nehézségekre. A Családsegítő Szolgálat statisztikáiban megjelenő számok és a családgondozók személyes tapasztalatai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Szolgálattal kapcsolatba kerülők száma minden évben jelentős, a családi problémák halmozottan fordulnak elő. Évről évre növekszik a komplexebb, nem csak a családokat, de a szakembereket is kihívások elé állító, több szakember együttműködését igénylő esetek száma. A Családsegítő Központokban 2013-ban 3489 szolgáltatást igénybe vevő fordult meg, ebből 833 fő új igénybevevőként. Az adatok értelmezéséhez fontos megemlíteni, hogy a fenti számok csak szolgáltatást igénybe vevők, azaz a központokat felkeresőkre vonatkoznak, de a családgondozás során a szakmai segítségnyújtás nagyon sok esetben az egész családra kiterjed, így ennél lényegesen több felnőttet, gyermeket érint.
14
Családsegítő Központok statisztikai adatai gondozási tevékenységre vonatkozóan (2013.) régi kliensek száma
új kliensek száma
összesen
Adyvárosi CSSK
618
243
861
Belvárosi CSSK
535
255
790
Marcalvárosi CSSK
601
169
1040*
Újvárosi CSSK
632
166
798
2386
833
3489
Összesen:
*+ 270 kliens adósságkezelési szolgáltatásban vett részt
A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái ( 2013.) Esetek száma Sorszám
A probléma típusa
1
Életviteli
2
Családi-kapcsolati
3
Családon belüli bántalmazás
4
Lelki-mentális
5
Ady- Belvárosi MarcalÚjvárosi városi CSSK városi CSSK CSSK CSSK 609
660
547
466
53
55
78
108
5
0
2
0
50
45
134
69
Gyermeknevelési
265
36
43
149
6
Anyagi
444
243
297
454
7
Foglalkoztatással kapcsolatos
91
46
79
121
8
Egészségkárosodás következménye
109
60
127
207
9
Ügyintézéshez segítségkérés
346
92
324
402
10
Információkérés
177
146
225
297
11
Egyéb
15
39
171
70
12
Összesen
2164
1425
2027
2343
66
28
5
21
Krízishelyzet (összesenből)
15
A Gyermekjóléti Központ adatai szerint, 2013-ban 315 család, ezen belül 458 családban nevelkedő, veszélyeztetett gyermek esetében volt szükség folyamatos családgondozásra, és 198 szakellátásban lévő gyermek szüleivel tartottak kapcsolatot, mely 102 családot érintett. 24 esetben derült fény lelki bántalmazásra, 15 esetben fizikai bántalmazásra, 4 esetben szexuális bántalmazásra, melyekből összesen 1 esetben volt családon kívüli a bántalmazó. 2013. évben 288 alkalommal 51 gyermek esetében került sor a kórházi szociális munkás intézkedésére, olyan jelzések kapcsán, mint például: gondozatlan terhesség, családi körülménnyel, vagy otthoni környezettel összefüggő pszichés problémák, gyermek- és fiatalkorúak szuicid szándéka, drogprobléma. Gyermekjóléti Központ statisztikai adatai gondozási tevékenységre vonatkozóan (2013.) Gondozási típus
Alapellátásban történő gondozás
Kor/nem
Védelembe vétel
Összesen
gyermekek száma
0-2 éves
38
5
43
3-5 éves
28
4
32
6-13 éves
124
39
163
14-17 éves
155
65
180
Összesen
345
113
458
ebből lány
181
49
230
Családok száma
235
80
315
16
A kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek fő probléma szerinti megoszlása Gyermekjóléti Központ (2013.)
ló va y ég én z s m ehé z té n in si ek edé m k er sz Gy eille b
y An
ag
i
be
Szt. Cirill és Method Alapítvány Gyermekek- és Családok Átmeneti Otthona adatai Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában gondoskodnak a 3 és 18 év közötti gyermek testi-érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, azaz a gyermek teljes körű ellátásáról. Az intézmény a Gyermekek Átmeneti Otthona részen 12 fő számára tud elhelyezést biztosítani. 2010. évi adatok 2010. év során összesen 25 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 19 gyermek lépett ki a 2010. év folyamán az intézményből.
17
A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (3 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (2 főnél) • gyermek egészségi problémája (0 főnél) • szülő szenvedélybetegsége (4 főnél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 főnél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (6 gyermeknél) • bántalmazás (7 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (7 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (7 gyermeknél). A Gyermekjóléti Központ közvetítésével, ill. ezzel az intézménnyel való előzetes kapcsolat alapján került az intézménybe a gyermekek közül 6 fő, oktatási intézmény közvetítésével 3 fő, hatósági megkeresésre 1 fő. 2010-ben 12 fő esetében a szülő, illetve 3 esetben a gyermek önként kérte felvételét. 4 gyermek 0-3 hónapot töltött az intézményben, 4-6 hónapos időtartamot 3 gyermek, 7-10 hónapot 5 fő. 2010. december 31-én 6 gyermek volt az intézmény lakója. 2010. évben 7 gyermek ideiglenes gondozás keretein belül tartózkodott intézményben, melynek oka gyermekbántalmazás és elhanyagolás volt. Az ellátott 25 gyermekből 19 fő lépett ki az intézményből. 10 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény. 2 gyermek nagykorúvá vált, egyiküknek a család elégtelen lakhatási körülményei miatt kollégiumi elhelyezést biztosított a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium. Szakellátási formába 7 gyermek került intézményi javaslat alapján. Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme
Lány
Fiú
18
Korcsoport 0-3
Gyermekek száma 0 fő
4-5
0 fő
6-13
5 fő
14-17
9 fő
0-3
0 fő
4-5
2 fő
6-13
5 fő
14-17
4 fő
2011. évi adatok 2011. év során összesen 16 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 11 gyermek lépett ki a 2011. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (6 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (1 főnél) • gyermek egészségi problémája (0 főnél) • szülő szenvedélybetegsége (1 főnél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 főnél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (6 gyermeknél) • hajléktalanná válás (3 gyermeknél) • bántalmazás (3 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (1 gyermeknél) • szülő távolléte (2 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (2 gyermeknél). A Gyermekjóléti Központ közvetítésével, ill. ezzel az intézménnyel való előzetes kapcsolat alapján került az intézménybe a gyermekek közül 1 fő, oktatási intézmény közvetítésével 1 fő, hatósági megkeresésre 2 fő. 2011ben 12 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A gyermekek megoszlása az intézményben töltött idő szerint: • 0-3 hónapot töltött az intézményben 7 fő • 4-6 hónapos időtartamot 1 fő • 7-10 hónapot 1 fő • 11-12 hónapot 2 fő 2011. december 31-én 5 gyermek volt az intézmény lakója. 2011. évben nem tartózkodott gyermek ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. Az említett időszakban az ellátott 16 gyermekből 11 fő lépett ki az intézményből. • 10 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, • 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került intézményi javaslat alapján.
19
Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme
Lány
Fiú
Korcsoport
Gyermekek száma
0-3
0 fő
4-5
0 fő
6-13
6 fő
14-17
1 fő
0-3
0 fő
4-5
0 fő
6-13
8 fő
14-17
1 fő
2012. évi adatok 2012. év során összesen 16 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 11 gyermek lépett ki a 2012. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (2 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (1 főnél) • gyermek egészségi problémája (1 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (1 gyermeknél) • hajléktalanná válás (4 gyermeknél) • bántalmazás (1 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (7 gyermeknél) • szülő távolléte (3 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (3 gyermeknél). Egészségügyi intézmény közvetítésével 1 fő, hatósági megkeresésre 1 fő került az intézménybe. 2012-ben 14 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (5 fő) 0-3 hónapot töltöttek az intézményben, 4-6 hónapos időtartamot 1 gyermek, 7-10 hónapot 0 gyermek, 11-12 hónapot 2 gyermek,
20
valamint 12-18 hónapot 3 gyermek. 2012. december 31-én 5 gyermek volt az intézmény lakója. 2012. évben 0 gyermek tartózkodott ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. Az említett időszakban az ellátott 16 gyermekből 11 fő lépett ki az intézményből. 2 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 8 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került, illetve 1 gyermek a Családok Átmeneti Otthonába került édesanyjával. Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása: Gyermekek neme
Lány
Fiú
Korcsoport
Gyermekek száma
0-3
0 fő
4-5
1 fő
6-13
4 fő
14-17
5 fő
0-3
0 fő
4-5
1 fő
6-13
5 fő
14-17
0 fő
2013. évi adatok: 2013. év során összesen 29 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 21 gyermek lépett ki a 2013. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (1 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (0 főnél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő lakhatási problémái (18 gyermeknél) • bántalmazás (0 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (13 gyermeknél) • szülő távolléte (1 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) (10 gyermeknél).
21
2013-ban intézményi közvetítéssel 4 fő került az ellátásba, 20 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (12 fő) 0-3 hónapot töltöttek az intézményben, 4-6 hónapos időtartamot 6 gyermek, 7-10 hónapot 1 gyermek, 11-12 hónapot 0 gyermek, valamint 12-18 hónapot 2 gyermek. 2013. december 31-én 8 gyermek volt az intézmény lakója. Az említett időszakban az ellátott 29 gyermekből 21 fő lépett ki az intézményből. 14 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 2 gyermek más hozzátartozóhoz, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került, illetve 4 gyermek a Családok Átmeneti Otthonába került édesanyjával. Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása: Korcsoport 0-3 4-5
Gyermekek száma 0 fő 2 fő
6-13
17 fő
14-17
10 fő
Az ellátott gyermekek neme szerint 19 lány, illetve 10 fiú részesült intézményi ellátásban a 2013. évben. 2014. évi adatok: 2014. év során összesen 19 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 18 gyermek lépett ki a 2014. év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (0 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (4 főnél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 főnél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő lakhatási problémái (8 gyermeknél) • bántalmazás (0 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (3 gyermeknél) • szülő távolléte (2 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai-, magatartásproblémák, stb.) (7 gyermeknél). 22
2014-ben 11 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben (7 fő) 0-3 hónapot töltöttek az intézményben, 4-6 hónapos időtartamot 1 gyermek, 7-10 hónapot 6 gyermek, 11-12 hónapot 0 gyermek, valamint 12-18 hónapot 1 gyermek. 2014. évben 3 gyermek tartózkodott ideiglenes gondozás keretein belül az intézményben. 2014. december 31-én 1 gyermek volt az intézmény lakója. Az említett időszakban az ellátott 19 gyermekből 18 lépett ki az intézményből. 16 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 1 gyermek más hozzátartozóhoz, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került. Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása: Korcsoport
Gyermekek száma
0-3
0 fő
4-5
0 fő
6-13
9 fő
14-17
10 fő
Az ellátott gyermekek neme szerint 10 lány, illetve 9 fiú részesült intézményi ellátásban a 2014. évben. CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA A Családok Átmeneti Otthona családi krízis helyzetbe (lakhatási, anyagi) kerülő anya és gyermeke(i) számára biztosítja a szülő és várandós anya számára a gyermekével való együttes lakhatást, továbbá segítséget nyújt az anyának gyermeke(i) teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Szociális szolgáltatásokkal a családi kapcsolatok megtartásának, illetve helyreállításának segítésén munkálkodnak. A rászorulók a gondozás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig vehetik igénybe az ellátást, amely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható. Az intézmény lakója (ill. törvényes képviselő) térítési díjat köteles fizetni jövedelmi helyzete alapján. Az intézmény jellegéből adódóan folyamatosan (a nap 24 órájában) a rászorulók rendelkezésére állnak. Az intézmény a Családok Átmeneti Otthona részen 10 család, azaz 28 fő számára tud elhelyezést biztosítani.
23
2010. évi adatok 2010. év során 24 család, 37 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2010. év folyamán 13 család lépett ki az intézményből. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (14 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 5 gyermeknél; hajléktalanság 13 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 11 gyermeknél) • bántalmazás (6 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (2 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). A családok átmeneti otthona részen is jellemző, csakúgy, mint az elmúlt időszakban, hogy a bekerülő családok a Gyermekjóléti Központ ajánlására jönnek, illetve tőlük szereznek tudomást az intézmény létezéséről. Emellett azonban magas azoknak a családoknak is a száma, akik a Családsegítő Központokkal tartanak kapcsolatot, és megjelennek egyéb segítő intézmények is (pl.: hajléktalan ellátás, egészségügyi intézmények). Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme
Lány
Fiú
24
Korcsoport 0-3
Gyermekek száma 9 fő
4-5
1 fő
6-13
6 fő
14-17
1 fő
0-3
4 fő
4-5
6 fő
6-13
6 fő
14-17
4 fő
2011. évi adatok • A 2011. év során 26 család, 48 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők
száma. Az összes családból 2011. év folyamán 18 család lépett ki az intézményből. • 2011. évben az ellátott családok közt kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek: − magas arányú a hajléktalanná válás, − az elégtelen lakhatási körülmények miatti beköltözés, − továbbá sok anya kéri felvételét bántalmazás, hozzátartozók elől való menekülés miatt. A problémák egyre inkább halmozottan jelentkeznek a családoknál. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): életvezetési problémák (18 gyermeknél) szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 13 gyermeknél; hajléktalanság 11 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 17 gyermeknél) • bántalmazás (4 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (1 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). • • • • • •
Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme
Lány
Fiú
Korcsoport
Gyermekek száma
0-3
9 fő
4-5
1 fő
6-13
6 fő
14-17
1 fő
0-3
4 fő
4-5
6 fő
6-13
6 fő
14-17
4 fő
25
2012. évi adatok A 2012. év során 32 család, 78 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2012. év folyamán 23 család lépett ki az intézményből. 2012. évben az ellátott családok közt kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (35 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (0 gyermeknél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 25 gyermeknél; hajléktalanság 30 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 15 gyermeknél) • bántalmazás (2 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (3 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák) (1 gyermeknél). Az ellátott gyermekek nem és korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Gyermekek neme
Lány
Fiú
Korcsoport 0-3
Gyermekek száma 10 fő
4-5
5 fő
6-13
17 fő
14-17
5 fő
0-3
13 fő
4-5
5 fő
6-13
17 fő
14-17
6 fő
2013. évi adatok A 2013 év során 25 család, 42 gyermek volt a szolgáltatást igénybe vevők száma. Az összes családból 2013. év folyamán 17 család lépett ki az intézményből. 2013. évben az ellátott családok közt nem kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. Az előző évhez képest válsághelyzetben lévő várandós szülők is megjelentek az ellátásban.
26
A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (13 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (4 gyermeknél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 13 gyermeknél; hajléktalanság 11 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 17 gyermeknél) • bántalmazás (0 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (4 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Korcsoport
Gyermekek száma
0-3
15 fő
4-5
3 fő
6-13
20 fő
14-17
4 fő
Az ellátott gyermekek neme szerint 21 lány, illetve 21 fiú részesült intézményi ellátásban a 2013. évben. 2014. évi adatok A 2014. év során 22 család, 32 gyermek volt a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Az összes családból 2014. év folyamán 12 család lépett ki az intézményből. 2014. évben az ellátott családok közt nem kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek. Az előző évhez képest válsághelyzetben lévő várandós szülők is megjelentek az ellátásban. A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): • életvezetési problémák (0 gyermeknél) • szülő megromlott egészségi állapota (0 gyermeknél) • gyermek egészségi problémája (0 gyermeknél) • szülő szenvedélybetegsége (0 gyermeknél)
27
• gyermek szenvedélybetegsége (0 gyermeknél) • szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 1 gyermeknél;
hajléktalanság 20 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 11 gyermeknél) • bántalmazás (0 gyermeknél) • családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (2 gyermeknél) • egyéb (pl.: iskolai problémák) (0 gyermeknél). Az ellátott gyermekek korcsoport szerinti megoszlása a Családok Átmeneti Otthonában: Korcsoport 0-3
Gyermekek száma 12 fő
4-5
5 fő
6-13
11 fő
14-17
4 fő
Az ellátott gyermekek neme szerint 16 lány, illetve 16 fiú részesült intézményi ellátásban a 2014. évben. A Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának az adatai a győri járásra (Győr városa és 34 környező település) vonatkoznak a 2013. január 1-től 2014. december 31-ig terjedő időtartamra. • 2013. évben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: 110 fő (75 Győr, 35 vidéki) • 2014. évben nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: 146 fő (105 Győr, 41 vidéki) • A Gyámhivatalnál kiskorú veszélyeztetettsége tárgyában kezdeményezett eljárások száma: 2013. évben 183, 2014. évben 409 (eredménye lehet: védelembe vétel, eljárás megszüntetése alapellátás igénybe vétele mellett és eljárás megszüntetése veszélyeztetettség hiánya miatt) A legfőbb veszélyeztetettségi tényező a szülőknek felróható magatartás, pl. felelőtlen életvitel, szenvedélybetegség, agresszív magatartás, szociális problémák. A másik fő probléma a tankötelezettség teljesítésnek hiánya.
28
A súlyos, azonnali intézkedést igénylő esetben a járási gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről dönt, melyeknek száma az alábbiak szerint alakult: • 2013. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés 37 gyermeket, más szerv (pl. rendőrség, más gyámhivatal) intézkedése 6 főt érintett. • A 30 napon belül elvégzett felülvizsgálat eredményeként ebből nevelésbe vett 29 fő, szülőhöz visszakerült 1 gyermek, más személy családjába került (családba fogadás) 4 fő, leendő örökbefogadóknál került elhelyezésre 9 fő. • 2014. évben a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés: 43 fő, más szerv intézkedése 8 főt érintett. • Az elvégzett felülvizsgálati eljárás alapján gyermekotthonban elhelyezett 30 fő, családba fogadás 8 fő, leendő örökbefogadónál került elhelyezésre 9 fő, külföldi 2 fő. Az azonnali intézkedést igénylő, súlyos veszélyhelyzet a fenti esetekben, a legnagyobb számban a szülői elhanyagoló vagy/és agresszív magatartás, a szülő és a gyermek között kialakult súlyos konfliktus (kamaszkorú gyermekeknél), a szülői hajléktalanság, újszülött esetén az örökbefogadáshoz való szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele miatt alakult ki. 2014. évben emelkedő tendenciát mutat az ország más területeiről érkező családok gyermekeinek ideiglenes hatályú elhelyezése, melynek oka a kellően át nem gondolt tartózkodási hely változtatása volt, ebben az esetben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására és a gyermek sorsát hosszabb távon rendező döntés meghozatalára a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes. 2013. december 31-én a járási gyámhivatal 223 nevelésbe vett gyermek ügyével foglalkozott, melyből a 2013. évben nevelésbe vettek száma 45 volt. Ebből korábban védelembe vettként gondoztak 16 gyermeket, más (nem a szülő) családjában nevelkedett 2 fő. 5 gyermek ismételten került nevelésbe.
29
2014. évben 220 nevelésbe vett gyermek ügyével foglalkozott a járási gyámhivatal, melyből 2014. évben nevelésbe vettek száma 44 volt. A 2014. év sajátossága, hogy több testvérsor került együttesen nevelésbe, Győrből 7 és 3 testvér, valamint vidékről 4 és 3 testvér. A testvérsorok esetén a nevelésbe vétel oka a szülői elhanyagolás, agresszivitás, az elfogadhatatlan higiénés helyzet és súlyos megélhetési problémák voltak. Az esetek nagyobb számában a gyermekek korábban védelembe vettek voltak, azonban a védelembe vétel során előírt magatartási szabályok, életvezetési tanácsok és rendszeres családgondozás nem vezetett eredményre, a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége a családból való kiemelést tette szükségessé. Összességében megállapítható, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma évenként emelkedik, a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek száma stagnál. A veszélyeztető okok nem változnak, legnagyobb számban a szülők oldalán felmerülő – fent említett – ok vezet a gyermek védelembe vételéhez vagy családból való kiemeléséhez. A 2 éven túl fennálló védelembe vételek száma stagnál. (A fenti adatok forrása a Wingyer szakmai nyilvántartó rendszer.)
30
DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2014
KUTATÁSI JELENTÉS
Burkali Bernadett szociológus Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Miklósyné Bertalanfy Mária egészségtan tanár Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, WHO Egészséges Városok Program Dr. Varga Gábor addiktológus Széchenyi István Egyetem
31
1. BEVEZETÉS A hazai kábítószerhelyzet elmúlt tíz évének alakulását a kábítószerpiac változása határozta meg. Bár a droghasználat gyorsan változó társadalmi jelenség, mégis az elmúlt években bekövetkezett változások oly mértékben rendezték át a drogszcénát, hogy nem csak trendszerű változásokról kell beszélnünk, hanem az alapvetően fogalmi apparátusunk átgondolása vált szükségessé. A széles körben használt „legális/illegális drog” mellett használnunk kell a „pszichoaktív szer”, designer drog fogalmakat, az alkoholfogyasztás kapcsán a „binge drinking/ rohamivás” fogalmát stb. 2010 előtt a kábítószer-probléma hazai helyzete nagyon hasonló volt az európaihoz, bár időben megkésve követte azt. A rekreációs szerhasználatra a kannabisz és a stimulánsok, az amfetamin és az ecstasy fogyasztása volt jellemző. Az intravénás szerhasználat az opiátok – a heroin és a házi mákkészítmények – fogyasztását és az amfetamin injektálását jelentette. A szerek tisztaságában nem voltak nagyobb változások, bár a piacon alkalmanként megjelenő nagy tisztaságú heroin a halálesetek számában átmeneti emelkedést okozott. Kokain-fogyasztás és a hozzá kapcsolódó kezelési igények alacsony számban jelentek meg az adatokban. Az ecstasy klasszikus hatóanyagai (MDMA, MDA) 2008-tól jelentősen visszaszorultak a piacról, a tablettákban piperazinok jelentek meg. Az MDMA piaci visszatérése 2012-ben kezdődött meg. 2010 után az új pszichoaktív anyagok megjelenése jelentősen átformálta a kábítószer probléma hazai megjelenését. 2009 és 2013 között összesen 118 új anyag jelent meg Magyarországon a Korai Jelzőrendszer bejelentései alapján, az Európai Unió tagállamai pedig összesen 268 új vegyületről tettek bejelentést. A jelenség szükségessé tette a hazai és az EU tagállamok közötti információcserét végző Korai Jelzőrendszer megerősítését. Az új anyagok generikus szabályozása – azaz nem a könnyen módosítható egyes vegyületek, hanem egész vegyületcsoportok ellenőrzés alá vonása – és az egyes szerek kockázatértékelési folyamata a kínálati oldal kontrollálását célozza [1]. A felnőtt korú népességet tekintve csaknem minden tizedik fő fogyasztott valamilyen kábítószert. A kábítószer-fogyasztás elterjedtségét célzó 2007-es felmérés szerint a leggyakrabban fogyasztott szerek a kannabisz, az ecstasy és az amfetamin voltak. A 2013-as adatok szerint azonban a szintetikus kannabinoidok rövid idő alatt a második legnépszerűbb szerré váltak, az új pszichoaktív stimulánsok népszerűsége pedig megközelítette az amfetaminét a lakosság körében. Az iskoláskorúak között minden ötödik fiatal próbált már ki valamilyen kábítószert. A fiatalok körében is a kannabisz a legnépszerűbb [1].
32
Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján [2] a 16 éves fiatalok 37%-a dohányzott, 61%-a fogyasztott alkoholt és 45%-uk legalább egyszer volt részeg a kérdezést megelőző hónapban. A fiúk körében nagyobb arányban fordult elő a lerészegedés, mint a lányok közt. A kannabisz használat életprevalencia értéke 19%, az egyéb kábítószereké 8% (1. ábra). Míg 2007-ben hazánk még csak a legális droghasználat tekintetében mutatott kedvezőtlenebb helyzetet a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál, addig 2011-re sajnos már az illegális drogokkal kapcsolatban is elmondható ugyanez. Különösen aggasztó, hogy míg az országok átlagában csökken a rizikómagatartások elterjedtsége, addig Magyarországon tovább növekedett. 1. ábra: Legális és illegális drogok használata a Magyarországi 16 évesek és az ESPAD vizsgálatban részvevő országok átlagában, 2007, 2011
33
Forrás: http://www.espad.org/hungary
Győr azon szerencsés helyzetben lévő város az országban, ahol a fent bemutatott jelenségek monitorozására, nyomon követésére standardizált, nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel folynak vizsgálatok, így a drogfogyasztás jellegzetességeiben bekövetkezett változások is követhetőek. A tanulmányunk egy 20 éve folyó longitudinális vizsgálat ötödik adatfelvételének eredményeit tartalmazó gyorsjelentést ad, bemutatva nem csak a jelenlegi mintázatát a jelenségnek, hanem rámutat mind az utolsó adatgyűjtés, mind a vizsgálat kezdete óta bekövetkezetett legjelentősebb változásokra is.
34
2. ADAT ÉS MÓDSZER 2.1. Mintavétel A minta alappopulációját Győr város alap- és középfokú oktatási intézményeiben tanuló 7-13. osztályos fiatalok jelentik. A szükséges mintanagyság a 11.183 fős alappopulációhoz, 95%-os megbízhatósági szint és 2.35-ös CI1 mellett: 1505 fő. Ennek biztosításához a hiányzások, a szülői elutasítás, illetve a beleegyező nyilatkozatok iskolába történő hiányos visszajuttatása miatt, a korábbi tapasztalatok alapján számolt mintavesztéssel kalkulálva, a mintavétel 1868 gyermeket magába foglaló osztályra vonatkozott, ami 1520 értékelhető kérdőívet eredményezett. A kutatás eredményei erre a mintanagyságra alapozottan kerültek megállapításra. Az adatok iskolatípus, nem és évfolyam szerinti súlyozásával az eredmények ezekre a paraméterekre vonatkoztatottan tekinthetőek megbízhatónak. A mintanagyság meghatározásakor a vizsgálatból kapott információk megfelelő szintű megbízhatóságának és pontosságának maximalizálása volt a cél. A minta kétlépcsős csoportos mintavétellel készült. Az elsődleges mintavételi egységek az iskolák, a másodlagosak az osztályok voltak. Az elsődleges mintavételi egységeknél, az iskoláknál a tanulók létszáma volt a rétegképzés alapja, tehát először a kérdezendő iskolák kiválasztására került sor. A mintába kerülő iskolák kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy az iskolatípusok évfolyamok és nemek szerint is számarányuknak megfelelően szerepeljenek a mintában. A vizsgálatba vont osztályok iskolánként random módon kerültek kiválasztásra. Az iskolák tanulólétszámáról (nem és évfolyam szerinti bontásban) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület bocsátotta rendelkezésre a mintavételhez szükséges alapadatokat. Az osztályonkénti adatokat a vizsgálatba bevont iskolák szolgáltatták. • 1. lépcső: Minta iskolák kiválasztása az oktatási intézmények tanulólétszámát figyelembe vevő szisztematikus visszavetés nélküli mintavétellel. • 2. lépcső: Osztályok kiválasztása szisztematikus visszavetés nélküli mintavétellel. Összesen 67 osztály kiválasztására került sor. 1
Confidencia Intervallum
35
A kérdőívek felvétele az iskolai védőnők közreműködésével csoportosan/ osztályonként történt. A kérdezőbiztosok a felkészítésük során instrukciókat kaptak az esetlegesen előforduló problémák, értelmezési nehézségek kezelésére is. Előzetesen minden 18 év alatti gyermek szülője beleegyező nyilatkozatot kapott, amelyet 1 héttel a tervezett adatfelvétel előtt az osztályfőnöki óra végén az osztályfőnök adott oda a gyerekeknek. A vizsgálatban csak azok a diákok vehettek részt, akik a nyilatkozatot aláírva a vizsgálat időpontjára visszajuttatták, ill. maguk is úgy döntöttek, hogy részt kívánnak venni a vizsgálatban. Az adatok rögzítése a kutatás vezetője által elkészített Microsoft Access 2007 kódlapon, a feldolgozás SPSS 17.0 statisztikai programcsomag felhasználásával történt. A táblázatok és diagramok Microsoft Excel 2007 programban készültek. Az adatkezelés során alkalmazott jogszabályok • Az 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról • 1995. évi CXIX. tv. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név és lakcímadatok kezeléséről • 235/2009.(X.20.) Kormányrendelet 17.§ (1). Az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezéséről • 23/2002.(V.9.) EüM rendelet 20/E.§; 20/F.§) Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról. 2.2. A kérdőívről A vizsgálat első adatfelvétele 1994-ben az USA-beli coloradoi egyetemmel közösen zajlott, a kutatás alapja a standardizált alkohol-, és kábítószer kérdőív volt. Az 1999-es és 2003-as vizsgálatra az alapján készült el a nagyrészt közös itemekkel rendelkező Arrabona A és B kérdőív. A 2009-es vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében megtartotta az Arrabona kérdőív fő blokkját, kiegészítve a jelenleg használt hazai kutatások egyes kérdéseivel, ami a magyarországi adatokkal való összevetést teszi lehetővé. Jelen adatfelvételre jelentősen módosult az illegális szerhasználatot feltérképező zárt kérdés, mert ezen blokk még az eredeti kérdőív elemeit tartalmazta, viszont a szerhasználati szokások a designer drogok elterjedésével olyan mértékben alakultak át az elmúlt 5-7 évben, hogy ennek átdolgozására volt szükség.
36
Első része demográfiai kérdéseket tartalmaz, a második rész a családdal, családstruktúrával, anyagi helyzettel, a szülők nevelési stílusával kapcsolatos. A harmadik rész foglalkozik az egészségmagatartással, a különböző legális és illegális drogok kipróbálásán/fogyasztásán túl, méri a barátok ezen szokásait is, a szerekhez való hozzáférési lehetőséget. A negyedik rész elsősorban lelki állapoti tényezők mérésére szolgáló standardizált kérdéseket tartalmaz. Az utolsó blokk az iskolán belüli agressziót méri, illetve a prevenciós programokhoz való viszonyulást vizsgálja. 2.3. Adatelemzés A kutatási jelentés jellemzően azt a logikai sorrendet követi miszerint a fejezetek első része a szerzők által relevánsnak tartott leíró eredményeket mutatja be, melyeket egy- és többváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel számítottak ki (gyakorisági eloszlás, átlag, szórás, kétmintás t-próba, függetlenség teszt (χ2- próba), Relative Risk, variancia analízis (ANOVA), lineáris regresszióanalízis, General Loglinear Modell). A leíró szakaszok tartalmazzák az országos jellemzőkkel való összevetést is, amennyiben rendelkezésre álltak az ehhez szükséges adatok. Az eredményeket minden fejezetben értékelik nem, iskolai évfolyam és iskolatípus szerinti bontásban. Ezeken túl minden fejezet azokat a többváltozós elemzéseket tartalmazza, melyeket a szerzők relevánsnak ítéltek. Minden rész a korábbi vizsgálatok eredményeivel való összevetéssel zárul.
3. EREDMÉNYEK 3.1. Dohányzás Hazánk az ESPAD országok közt a legtöbbet dohányzó első harmadba tartozik, ahol a nyugat-európai jellegzetességekhez hasonlóan magasabb a dohányzás életprevalenciája a lányok körében. Az elszomorító adatok rámutatnak ara is, hogy hazánkban a 15-16 évesek dohányzás prevalenciája meghaladja a felnőtt lakosság körében mért gyakoriságot. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok közel kétharmad része próbálta már, a fiúk és lányok dohányzás próbálási esélye nem tér el statisztikailag egymástól, de a lányoké magasabb. 37
Ez a nemenkénti próbálási különbség a lányok veszélyeztetettségével különösen jelentős a 9. és 12-13. évfolyamokban. Két markáns lépcső figyelhető meg a dohányzás kipróbálásban. Míg a hetedikeseknek negyede próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már 40%-a, a kilencedikeseknek majd kétharmada. Ezt követően egyenletesen emelkedik a próbálási gyakoriság, ami a 13. évfolyamra eléri a 78%-ot. Számottevő a differenciáltság iskolatípus szerint is, de már az általános iskolások harmada is túl van az első próbálkozáson, a gimnazisták 57%-a. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 32%-os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 14 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 1-2 slukkot kóstolnak meg belőle. Az első próbálás kora erősen korcsoportfüggő, míg az általános iskolások körében 12 éves kor környéke, a kilenc- tizedik évfolyamon 13-14 éves kor között, a 11-12. osztályban egy évvel később és 13. osztályban 15 év felett. A fiúk első próbálkozása átlagosan csupán néhány hónappal előzi meg a lányokét. Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 6. osztályban kell megszólítani a fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. A dohányzást már kipróbált fiatalok 29%-a naponta dohányzik, 8,5%-uk hetente, 22% ennél ritkábban gyújt rá. A teljes populációra vonatkoztatva 18% a rendszeres, 5,3% a heti és 14% az alkalmi dohányosok aránya. A lányok között magasabb a napi dohányosok aránya, az alkalmi dohányosoké azonban elmarad a fiúkétól. Az általános iskolában, főleg hetedikben, nem jellemző a napi dohányzás, kilencedik évfolyamtól kiegyenlített a napi és alkalmi dohányosok aránya. Hetedik és nyolcadik közt megháromszorozódik, nyolcadik és kilencedik között megduplázódik a napi dohányzás gyakorisága, az ezt követő évfolyamokban azonban jelentős változás nem mutatkozik. A 13. évfolyamban viszont alig magasabb a napi dohányzás, mit az általános iskola végén (2. ábra).
38
2. ábra: Dohányzás prevalencia évfolyamok szerint (%)
évfolyam
Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók napi dohányzás prevalenciája közelít az általános iskolásokéhoz (5-8% közötti). A gimnazistákhoz képest két és félszer gyakoribb a rendszeres dohányzás a szakközépiskolások közt (18%) és ötször gyakoribb (40%) a szakiskolások között. A lányok fokozott veszélyeztetettsége leginkább a szakiskolások közt mutatkozik és egyáltalán nem jellemző a gimnazisták körében. A dohányzó fiatalok legtöbben fél doboz cigarettát szívnak el naponta, átlagosan 5-6 szálat. A rendszeres dohányosok közt az elszívott cigaretták átlagos száma 8-9, az alkalmi dohányosok átlaga 2-4 szál. Tehát, a dohányzó fiatalok közt leggyakoribb a 10 szál cigaretta elszívása, viszont nagyon sokan szívnak napi legfeljebb 5 szálat. A két nem közt nincs eltérés a dohányzás intenzitásában, viszont iskolatípusonként markáns a különbség. A szakiskolások által elszívott cigaretták átlagos száma a duplája a gimnazistákénak, a szakközépiskolásoké pont a kettő közé esik (4, 5 és 8 szál). Míg a naponta dohányzó fiatalok negyedének majdnem az összes barátja dohányzik, addig a nemdohányzók csupán alig 5%-ának (3. ábra). A cigarettázást még ki sem próbálóknak jellemzően néhány dohányos barátja van csupán. A cigarettát csak kipróbálóknak ötször annyi nemdohányzó barátja van, mint akik aztán rá is szoktak a cigarettára.
39
3. ábra: A dohányzás gyakorisága a kortárscsoporton belül (%)
Jellemzően a fiatalok felét nem befolyásolják a barátai a dohányzási szokásaik megváltoztatására sem pozitív sem negatív irányban. 12%-ukat inkább rá, több mint egyharmad részüket inkább lebeszélik róla. A fiatalok, ill. a barátok dohányzási szokásának és a befolyásolás irányának együttes vizsgálata során kétirányú különbség rajzolódott ki. Nemcsak a dohányzástól való visszatartás aránya csökken a dohányos barátok gyarapodásával, hanem az arra való rábeszélés ereje is növekszik és különösen a dohányzást még egyáltalán nem próbálóknak kell ezzel megküzdeniük. Akik még nem gyújtottak rá, de jellemzően dohányzó kortársközegben mozognak, 57%-ban vannak kitéve az arra való határozott rábeszélésnek (1. táblázat).
40
1. táblázat: Kortárs befolyásolás a dohányzással kapcsolatosan (%)
41
Vizsgálatok szerint [3], a cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak, ennek ellenére a dohánytermékekhez való hozzáférés még mindig igen könnyű a fiataloknak. Közel kétharmad részük szerint nagyon könnyű ezen termékek beszerzése, igen rövid idő kellene nekik, hogy cigarettához jussanak, alig 6% szerint igen nehéz, szinte lehetetlen. Bár az egyre magasabb évfolyamokban lineárisan emelkedik a beszerzést nagyon könnyűnek ítélők aránya, még a legfeljebb 15 éveseknek is közel negyede szerint nagyon könnyű a cigaretta beszerzése (4. ábra). 4. ábra: A dohánytermékek beszerzésének nehézsége a fiatalok megítélése szerint évfolyamonként (%)(N=1500)
nagyon könnyű, rövid idő kell a beszerzéshez elég könnyű beszerezni nem könnyű, de nem is nehéz beszerezni kicsit nehéz beszerezni szinte lehetetlen beszerezni
évfolyam
A napi néhány szál cigaretta elszívását a fiatalok 12%-a egyáltalán nem tartja veszélyesnek, jelentős részük (48%-uk) kicsit érzi veszélyesnek. A napi egy doboz cigaretta elszívása már csak 1,5% szerint nem kockázatos, de háromnegyedük szerint nagyon veszélyes. A dohányzás veszélyességének megítélését nagyban befolyásolja az egyén dohányzási szokása. A naponta dohányzók alig fele véli nagyon veszélyesnek, míg a nemdohányzók több mint háromnegyede. Az alkalmi dohányosok attitűdje inkább a nemdohányzókéhoz közelít (5. ábra).
42
5. ábra: A napi 1-2 doboz cigaretta elszívásának veszélyessége a fiatalok véleménye alapján a dohányzási szokások szerint (%) (N=1474)
A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy • Míg korábban a fiúk statisztikailag nagyobb eséllyel próbálták ki a dohányzást [4], mostanra a lányok körében figyelhető meg magasabb kipróbálási arány, ami kifejezettebb a 9., 12. és 13. évfolyamokon. • Megfordult a korábbi jellemző, hogy a napi dohányosok nagyobb arányban kerültek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből. • Az általános iskolai évfolyamokon érzékelhetően alacsonyabb a dohányzást kipróbálók aránya, mint 2009-ben, ami összefüggésben lehet az azóta érvénybe lépett jogszabályi szigorításokkal. • Ezt támasztja alá, hogy valamelyest nehezedett a dohánytermékek beszerezhetősége is, ami szintén főként az általános iskolások körében mutatkozik. • A dohányzás első kipróbálása nem számottevően, de néhány hónappal később történik, ez megfigyelhető a rendszeresen dohányzók körében is. • Enyhén emelkedett a napi, megduplázódott viszont az alkalmi dohányosok aránya. • Érzékelhető a változás a dohányzáshoz fűződő attitűdökben, tovább csökkent a napi egy doboz cigaretta elszívását veszélytelennek érzők köre, jelentősen emelkedett viszont a nagyon veszélyesnek ítélőké.
43
3.2. Alkohol Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” (közismertebb nevén HBSC) [5] vizsgálat eredményei alapján hazánkban a legtöbb fiatal 14 éves kora környékén kísérletezik először az alkohollal. Nem elhanyagolható azonban azoknak az aránya, akik ezt 11 évesen vagy ennél fiatalabban megteszik. A fiúk korábban fogyasztanak először alkoholt, mint a lányok. Győrben a fiatalok 87%-a fogyasztott már életében 1-2 kortynál több alkoholt, amit átlagosan 13 éves koruk környékén tettek meg. 70%-uk volt már legalább 1 alkalommal részeg, ami valamivel 15 éves koruk előtt történt meg. Negyedükkel ez több, mint 10 alkalommal történt meg. Szignifikáns a fiúk veszélyeztetettsége, ami megmutatkozik az alkoholfogyasztástól való tartózkodás kisebb arányában, ill. a többszöri lerészegedésben való fokozott érintettségben is. A fiúk első alkoholfogyasztása – igazolhatóan – közel egy évvel megelőzi a lányokét (fiú: 12,7; lány: 13,4), ami azonban nem látszik az első berúgás korában (fiú: 14,7; lány: 15,0). Míg a hetedik osztályos fiatalok alig több mint kétharmad része ivott 1-2 kortynál több alkoholt életében, addig a tizedikeseknek már több mint 90%-a. Látszik egy töréspont a kipróbálás tekintetében az általános iskola végén, elkülönül ettől és önálló jellemzőkkel bír a 9. évfolyam, ahol az absztinensek és a legfeljebb kóstolók aránya számottevően csökken, és nagyobb arányban megjelenik a visszatérő berúgás. Hasonló jellemzőkkel bír a 10-11. évfolyam: 5-10% közötti az absztinensek aránya, 10-15% kipróbáló, de lerészegedés nélkül, 70%-ot meghaladó a visszatérő lerészegedés. Némi arány eltolódással ehhez közelít a 12-13. évfolyam is, a legidősebbek közt az absztinensek (még nem próbálók) csoportja megszűnik (6. ábra).
44
6. ábra: Lerészegedés prevalenciája évfolyamok szerint (%) (n=1497)
több mint 10-szer rúgott be 4-10-szer rúgott be 2-3-szor rúgott be egyszer rúgott be soha nem rúgott be sose fogyasztott még 1-2 kortynál több alkoholt
évfolyam
Míg a hetedikesek körében, nemek szerint nem differenciálódóan 45% körüli a nem próbálók aránya, addig nyolcadik osztályra markáns próbálási különbség rajzolódik a két nem közt a lányok protektivitásával, ami aztán az egyre magasabb évfolyamokban mindvégig megmarad (7. ábra). 7. ábra: Az alkoholfogyasztási szokások a vizsgált osztályokban nemek szerint (%) (N=1467)
nem fogyasztott 1-2 kortynál több alkoholt
soha nem rúgott be
egyszer rúgott be
2-3-szer rúgott be
4-10-szer rúgott be
több mint 10-szer rúgott be
45
A középfokú oktatási intézményekben tanulók szignifikánsan nagyobb arányban próbálkoztak már alkoholfogyasztással, mint az általános iskolások. A gimnáziumokban nagyobb arányú az absztinencia és mértékletes fogyasztás és kisebb arányú a gyakori (több mint 10) lerészegedés, mint a szakiskolákban, de a három középfokú intézménytípus inkább csak árnyalataiban és nem tendenciózusan tér el egymástól. Sem az első alkoholfogyasztás, sem az első berúgás kora nem differenciálódik iskolatípus szerint. Az alkoholt már fogyasztott fiatalok közül a vizsgálatot megelőző évben alig harmaduk nem volt részeg, közel 30%-uk 1-2 alkalommal, kifejezetten veszélyeztetett a fiataloknak az a közel 8%-a, akik legalább kéthetente lerészegedtek (ebből 2,6% szinte minden héten). A megelőző év fogyasztási mintázata alapján mind a részegségtől való tartózkodás, mind a csupán 1-2 alkalommal történő lerészegedés gyakoribb volt a lányok körében. A részegségek előfordulásának emelkedésével egyenes arányban tolódik a súly a fiúk felé. Míg az évi 3-5 alkalommal berúgók 60%-a fiú, addig a kéthetente berúgók háromnegyede, a heti lerészegedők 95%-a. Nincs statisztikailag igazolható különbség a lerészegedések gyakoriságában iskolatípus szerint. Csupán az általános iskolások részegségtől való nagyobb arányú tartózkodása igazolható statisztikailag (8. ábra). 8. ábra: Alkoholfogyasztási szokások iskolatípus szerint (%) (n= 1499)
több mint 10-szer rúgott be 4-10-szer rúgott be 2-3-szor rúgott be egyszer rúgott be soha nem rúgott be
általános iskola
46
gimnázium
szakközépiskola
szakiskola
Az alkoholtermékek beszerzését a dohányárukhoz hasonlóan, a fiatalok közel kétharmad része nagyon könnyűnek ítéli, alig 6% szerint szinte lehetetlen. Komolyabb nehézséget csak a 13 éveseknek jelent az alkoholhoz jutás, de nekik is csupán harmaduk szerint szinte lehetetlen. 15-17 évesen már nem jelent különösebb akadályt az alkohol beszerzése, ami eltekintve az otthon beszerzett alkoholtól, feltételezi a fiataloknak a boltokban, vendéglátóhelyeken való kiszolgálását is. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos attitűdök elsősorban az elfogyasztott ital mennyisége mentén differenciálódnak. A naponkénti alkoholfogyasztás 43% szerint egyáltalán nem vagy alig veszélyes, ha ez legfeljebb napi 1-2 ital, 15% szerint akkor sem, ha ez 4-5 ital. Markánsabb a veszélyészlelés az alkalmankénti sok ivással kapcsolatosan. Ezt már csak 12% érzi veszélytelennek és 60% nagyon kockázatosnak, szemben azzal, hogy a rendszeres kis mennyiségű ivás csupán 15% szerint nagyon veszélyes. Addiktológiai adatok alapján férfiaknál heti 21 egység, nőknél heti 14 egység alkoholos ital elfogyasztása jelenti a problémás alkoholfogyasztás határát, ám ez legalább két alkoholmentes nap közbeiktatása mellett fogadható el. Tehát nem csak a nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása jelenti a problémás ivást, hanem a kis mennyiségű is, ha ez rendszeres. Szükséges a fiatalok szemléletformálása ebben, hiszen ez a csekély veszélyészlelő attitűd elfogadja és veszélytelennek érez egy olyan magatartást, ami az alkoholbetegségnek egy jellemzője. Érdekes, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos veszélyészlelés – természetesen a saját rizikómagatartás mellett – nem a családban előforduló alkoholbetegség, hanem a barátok fogyasztói szokásai mentén határozódik meg. Az alkoholfogyasztást – függetlenül a fogyasztás mennyiségétől – egyformán ítélik veszélyesnek azon fiatalok, akiknek a túlzott alkoholfogyasztás jelen van a szűk családjában, mint akiknek nem, viszont akiknek majdnem az összes barátja alkoholfogyasztó sokkal kisebbnek érzékelik ezt a veszélyt, mint akiknek jellemzően nem fogyasztók a barátai. Igen erős a korreláció a saját alkoholfogyasztási habitus, és a baráti körön belül a fogyasztók aránya és a barátok lerészegedési mintázata között. Akiknek szinte az összes barátja lerészegedik hétvégenként, 15%-kal ugyanez történik, míg akinek nincs ilyen barátja, csupán 3%-ban, tehát 5-ször kisebb eséllyel. Szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a fogyasztásra való ösztönzésnek, akiknek baráti körében jellemzően alkoholt fogyasztó fiatalok vannak, illetve önmaguk is gyakori fogyasztók.
47
A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy • 2003 és 2009 között jelentősen emelkedett az első részegségen már túlesett fiatalok aránya és romlott az alkoholfogyasztási gyakoriság is. Az elmúlt öt évben viszont nem történt jelentős változás. • Jelentősen csökkent az első részegségen még nem túlesetteknek az aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a különböző frekvenciájú lerészegedéseké, ezen belül duplájára nőtt a minimum három hetenkénti berúgásoké. • Az utolsó két adatfelvétel közt tendenciózus változás nem történt. • Érdemes megemlíteni azonban, hogy míg 2003-ban a fiatalok alig fele volt túl az első részegségen, addig napjainkban, ugyanebben a korosztályban, már több mint kétharmad részük. • Alig 10 év alatt 20%-kal csökkent azoknak az aránya, akik a megelőző évben nem részegedtek le és majd 2,5-szeresére nőtt azoknak az aránya, akik minimum háromhetente (9. ábra). 9. ábra: Alkoholfogyasztási szokások változása, 2003-2014 (%)
Több mint 20 alkalommal volt részeg
3-19 alkalommal volt részeg 1-2 alkalommal volt részeg nem volt részeg
2003
48
2009
2014
3.3. Illegális drogfogyasztás Az „Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) című kutatás eredményei szerint, 2011-ben a vizsgálatban résztvevő 38 ország közül hazánk a drogfertőzöttség tekintetében – a 19%-os életprevalencia értékkel – a közepesen fertőzött országok felső harmadába tartozott2 (10. ábra). 10. ábra: Kannabisz fogyasztás életprevalencia értéke az ESPAD vizsgálat adatai alapján, 2011 (%)
A fiatalok illegális szerekkel kapcsolatos használati mintázatát három időszak alapján történő vizsgálata szerint lehet beszélni életprevalenciáról3, évprevalenciáról4 és hónapprevalenciáról5. 2
3
4
5
A Győr városi kutatási adatok nem összevethetőek az ESPAD vizsgálat adataival, mivel a városi kutatás a 7-13. osztályos tanulókat érintette (jellemzően 13-19 évesek), az ESPAD vizsgálat pedig a 11-15 éves iskolai népességet vizsgálja. Magyarországon adatfelvételek történnek a 17 évesek körében is, de a nemzetközi összehasonlítások ennek eredményeit nem tartalmazzák. Az életprevalencia fogalma alatt az elfogadott értelmezés alapján, az eddigi élete során legalább egyszer az illegális drogokat kipróbálókat értjük, tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használatot együttesen. Az évprevalencia fogalma alatt a kérdezést megelőző 12 hónapban illegális drogokat próbálókat és / vagy használókat értjük. A hónapprevalencia fogalma alatt a kérdezést megelőző egy hónapban illegális drogokat próbálókat és /vagy használókat értjük.
49
Életprevalencia Győr városban az összehasonlítást lehetővé tevő kérdőívnek és módszernek köszönhetően 1994 óta követhető a fiatalok illegális droghasználatának változása is. Az első adatfelvétel idején, a kilencvenes évek közepén 7%-os életprevalencia értéket írtak le a vizsgálat kutatói. Jelen kutatás 31,5%-os életprevalencia értéket ír le a vizsgált népességben. Bizakodásra ad okot, hogy míg 1994 és 1999 között a növekedés mértéke 129%-os volt – tehát 1,3-szorosára, közel másfélszeresére emelkedett az illegális drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalok aránya –, addig 1999 és 2003 között 81%-os, 2003 és 2009 között viszont már csak 17%-os. Az utolsó két adatfelvétel között stagnálás mutatkozik. Ugyan 2,5%-kal kevesebben próbálkoztak illegális szerekkel, mint öt évvel korábban, ám ez olyan kismértékű eltérés, hogy biztonsággal csak a stagnálás írható le. (11. ábra). Tehát beigazolódni látszik az utolsó kutatás során tett megállapítás, miszerint az illegális szerekkel kapcsolatos életprevalencia érték az egyharmados arány körül megrekedni látszik. 11. ábra: Életprevalencia értékek változása, 1994-2014
életprevalencia
50
A fogyasztott szerek tekintetében az országos és nemzetközi helyzethez hasonlóan igen markáns átrendeződés volt megfigyelhető az elmúlt években, ennek ellenére a tiltott drogok közül még mindig a marihuánát próbálják ki a legtöbben, majd minden ötödik fiatal (12. ábra). Második helyen ennek szintetikus, designer drog változata a „herbál” szerepel. Harmadik helyen az altatók/nyugtatók orvosi rendelvény nélküli szedése szerepel, minden tizedik fiatal próbálkozik ezzel, negyedik helyen van az inhalánsok használata. 12. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%) (N=15135-1516)
Az illegális szerekkel már próbálkozó fiatalok négy csoportba sorolhatók a próbálkozás/ fogyasztás intenzitása alapján. Az első csoportba tartoznak azok – a teljes populáció 11%-a –, akik életükben 1-2 alkalommal próbáltak valamilyen szert, tehát ők valóban csak próbáltak illegális szert. A második csoportba – nagyságrendileg ugyanennyien – tartoznak azok, a szakirodalmi értelemben vett kísérletezők, akik életükben kevesebb mint 10 alkalommal használtak valamilyen kábítószert. Végül két nagyságrendileg egyforma csoportot alkotnak, akik visszatérő gyakorisággal használnak, jellemzően többfajta szert ill. a leginkább problémás csoport, akik szinte napi vagy heti több alkalommal használnak pszichoaktív szereket (13. ábra).
51
13. ábra: Szerhasználói típusok az illegális szerekkel kapcsolatosan (%) (N=1518)
Nem próbálta
1-2 alkalommal próbálta
Kísérletező
Visszatérő használó
Problémás használó
Nemenkénti összehasonlításban szignifikánsan kisebb eséllyel próbálkoztak a lányok illegális szerekkel, mint a fiúk (fiúk: 34%, lányok: 28%), ez azonban csak a kísérletező szerhasználók körében igazolható védettsége a lányoknak. Jelentős eltérések mutatkoznak az iskolatípus szerinti vizsgálat során. Míg az általános iskolások alig 7%-a, addig a szakiskolások 41%-a próbált már valamilyen illegális drogot életében. A két középiskola típus között nincs eltérés a próbálási szokásokban, mindkét intézményben a diákok 35%-a próbált már valamilyen illegális drogot. Az évfolyamok szerinti vizsgálat során csupán az általános iskolai évfolyamok mutatnak komoly protektivitást a próbálással szemben. A nyolcadik évfolyamhoz képest kilencedikre 2,5-3-szor annyi fiatal nyúl illegális szerhez, ezt követően szinte lineáris kapcsolat írható le. Nevezetesen minél magasabb évfolyam próbálási szokásait vizsgáljuk, annál magasabb a próbálás gyakorisága. Míg kilencedikben minden negyedik-ötödik gyerek érintett, addig tizedikre már minden harmadik, a középiskola végére szinte minden második (14. ábra).
52
14. ábra: Az illegális szerek életprevalenciája évfolyamok szerint (%) (N=1513)
Az egyes szertípusok eddigi használatának vizsgálata során jól látszik, hogy legjellemzőbb a kipróbáló magatartás, az 1-2 alkalommal történő használat. A gyakoribb használat elsősorban a marihuánához és herbálhoz kötődik, ezeknél a szereknél is 7-10% körüli. A marihuánán kívül az összes szerrel kapcsolatosan ezrelékes nagyságrendű a negyvennél több alkalommal történő használat (15. ábra).
53
15. ábra: Az egyes szerek használati gyakorisága (%) (N=1513-1516)
40 vagy több alkalommal 20-39 alkalommal 10-19 alkalommal 6-9 alkalommal 3-5 alkalommal 1-2 alkalommal
Lakóhely szerint ugyan nem látszik markáns különbség, de a nem megyeszékhelyű rangú városban élők mutatják statisztikailag a legmagasabb próbálási arányt, tehát a megyében a kisvárosok fertőzöttebbek a szerhasználat tekintetében, mint Győr és Sopron. A családszerkezet szerinti vizsgálat alapján megállapítható a teljes, kétszülős családban élők védettsége (28%-os életprevalencia), szignifikánsan magasabb próbálási értéket mutatnak mind az egyszülős, mind az újrastruktúrált családokban élő fiatalok (37%-os életprevalencia mindkét családtípusban). Alig 10% azoknak az aránya, akik még sem legális, sem illegális szerrel nem kísérleteztek életük során, csak az alkoholt próbálta 23%, csak a dohányzást 2,3%. Az illegális szerrel kísérletező fiatalok 0,9%-a nem próbált korábban legális drogokat. Tehát a fiatalok többségét a szerek kevert próbálása jellemzi. Két markáns tény látszik kirajzolódni a fentiek alapján. Egyrészt a rizikómagatartások kialakulása szempontjából fokozott kockázatú időszakban a fiatalok szinte elenyésző része nem kerül kapcsolatba legalább a próbálás erejéig valamilyen legális és/vagy illegális droggal. Az illegális szerek próbálásához a legális drogok próbálásán keresztül vezet az út.
54
Évprevalencia A kérdezést megelőző 12 hónapban a felmérésben részt vevők 25%-a használt kábítószert legalább egy alkalommal, ebből 14% visszatérően. Az adatfelvételt megelőző egy évben is a kísérletező magatartás volt a legjellemzőbb, a legtöbbek által használt szer, a kipróbáláshoz hasonlóan a marihuána és herbál volt. Ezt a városban tanuló fiatalok 11-14%-a használta legalább egyszer az elmúlt évben. Az évprevalencia6 érték nem mutat szignifikáns eltérést a fiúk és lányok közt. Az általános iskolások ötször kisebb arányban használtak valamilyen illegális szert, mint a középfokú oktatási intézményekbe járók, ezeken belül viszont nincs lényeges eltérés a használat elterjedtségében (mindegyikben 27-31% közötti a megelőző évben a használati arány). Van viszont enyhe eltérés a használat gyakoriságában. A gimnazisták közt szignifikánsan gyakoribb a csupán 1-2 alkalommal történő használat, a szakközépiskolások közt a 10-19 alkalommal történő, a szakiskolások közt a 3-5-szöri és a negyvennél is többszöri. Évfolyamonként vizsgálva látszik, hogy a nagy arányú növekedés a használatban a kilenc és tizedik osztály közt következik be, míg a kilencedikesek 17%-a használt kábítószert a kérdezést megelőző évben, addig a tizedikeseknek már 31%-a, aztán lineárisan emelkedően a 13. évfolyamra járóknak már 40%-a.
Hónapprevalencia A megelőző hónapban a győri fiatalok 11,1%-a használt valamilyen illegális drogot. A használók többségére (4,9%) a havi 1-2 alkalommal történő használat a jellemző. Az intenzifikált használók aránya ugyan csekély, ám mégis figyelemfelhívó lehet ez a tekintetben, hogy már a középiskolás korosztály is érintett nemcsak a kipróbálásban, hanem a drogabúzusban is, ennek pszichés tényezőivel mindenképpen. Míg a fiatalok alig harmada próbált valamilyen illegális szert életében, negyede használt a kérdezést megelőző évben, tizede a megelőző hónapban (16. ábra).
6
Az évprevalencia érték alatt az elmúlt év során legalább egyszer a drogokat kipróbálók arányát értjük [8]. Tehát az egyszeri, a többszöri és a rendszeres használók együttes aránya.
55
16. ábra: Szerhasználati prevalencia a különböző időterminusokban ( %) (N=1510-1519)
Komplex szerhasználat Az illegális szerek használata a legritkább esetben jelentkezik izoláltan, az illegális szerfogyasztást legtöbb esetben megelőzi a legális szerek gyakori használata. A fiatalok szerhasználati szokásainak plasztikusabb megértéséhez a legális és illegális szerek elmúlt évi használata alapján klaszterelemzés készült7 (2. táblázat). Az analízis a fogyasztási szokásaik alapján a fiatalokat nyolc csoportba sorolta, ami a „semmit nem használóktól” a „mindhárom szertípust rendszeresen fogyasztókig” terjed.
7
A klaszteranalízis egy olyan dimenziócsökkentő eljárás, amellyel adattömböket tudunk homogén csoportokba sorolni.
56
2. táblázat: Szerhasználói klaszterek az elmúlt évi fogyasztói szokások alapján Klaszter központok Csak illegális szer
Csak alkohol
Dohányzás
-,57284
Alkoholfogyasztás Illegális szerhasználat
Semmilyen szert nem használ
Alkohol és illegális szer
Dohányzás és alkohol
Dohányzás alkohol és illegális szer
Csak dohányzás
Illegális szer és dohányzás
-,51503
-,64609
-,52334
1,45528
1,58959
1,48735
1,24410
-,13523
1,36069
-,58502
1,93498
1,67444
1,98797
-,19855
,05471
1,49674
-,27223
-,38249
3,39002
,08107
2,85367
-,04338
3,61357
A táblázatban szereplő magas értékek az adott szer használatára, az alacsony értékek az azzal kapcsolatos absztinenciára utalnak. Az ábrán szereplő fogyasztói csoportosítás azokat a fogyasztói klasztereket azonosítja, ahol a szerhasználat túlmutat a próbáláson, ahol már a rendszeres használat a jellemző, nem pedig a kipróbáló, illetve kísérletező. Az eredmények azt mutatják, hogy az esetek többségében az illegális szerek a két legális szer használata után következnek. A szerhasználó fiatalok körében jelen van a komplex szerhasználat, így a prevenciós stratégiáknak is ehhez kell igazodniuk. A fiatalok jelentős része – 59%-a – semmilyen szert nem használ rendszeresen, 33%-a legális droghasználó, 8,6 százalékuknál jelenik meg a rendszeres kábítószer-használat is. Életkor szerint a töréspont 16 éves kor környékén van, amikor nagyságrendi a visszaesés az absztinenciában és elkezdődik a rendszeres droghasználat (3. táblázat). Ha nem csak a rendszeres használatot, hanem az előző évi szerpróbálást is vizsgálat alá vonjuk, némileg kedvezőtlenebb kép mutatkozik (4. táblázat). Ebben az esetben már csak a fiatalok harmada absztinens mindhárom szerfajtával szemben, 42% használ csak legális szereket és minden negyedik használt illegális szert is.
57
3. táblázat: Szerhasználói klaszterek életkori csoportosításban (%)
4. táblázat: A kérdezést megelőző évi szerpróbálói csoportok aránya, életkori csoportosításban (%)
58
Demográfia, családszerkezet A családi faktorok, ill. ezek szerhasználati befolyásának részletes tárgyalása előtt érdemes néhány mondatot ejteni a családstruktúráról. A fiatalok 64%-a hagyományos, két vérszerinti szülős családban él, az egyszülős családokon belül a hazai viszonyoknak megfelelően gyakoribb, hogy csak az édesanyjával -17%- él a gyermek. A gyermekek 2,9%-át neveli az édesapja egyedül, tehát összességében közel minden ötödik gyerek él egyszülős családban. Közel 12% él újrastrukturált családban, tehát az egyik szülővel és nevelőszülővel (17. ábra), jellemzően az édesanyával és nevelőapával. Míg a nagyvárosokban a gyermekek alig több-, mint felét -58%- neveli együtt a két szülő, addig a községekben közel háromnegyedét (73%). Jellemző eltérés még, hogy míg a nagyvárosokban élő gyermekek több mint ötödét egyedül neveli az édesanyja, addig a falvakban csak 13% a gyermeküket egyedül nevelő anyák aránya. A család újrastrukturálódása is jellemzőbb a városokban. A családok felbomlásának leggyakoribb oka -80%-ban- természetesen a szülők válása, de minden tizedik család valamelyik szülő halála miatt bomlik fel, az egyéb okok közt felmerült távoli munkavállalás, ill. betegség is. Érzékelhető a családszerkezet változása. Jelentősen (7 %-nyit) csökkent a hagyományos családban élő gyermekek aránya, ezzel párhuzamosan azonban emelkedett mind az egyszülős, mind az újrastrukturált családban nevelkedők aránya. Az átlagos testvérszám 1,5, egyke a fiatalok 9%-a. Leggyakoribb (49%) az egy testvér, két testvére 26%-nak, három vagy több 12%-nak van. A városban tanuló 7-13. osztályos fiatalok 41%-a él megyei jogú városban, kicsit többen (44%) a környékbeli községekből és 14% valamelyik kisvárosból jár be Győrbe.
59
17. ábra: Családszerkezet a mintában (%) (N=1477)
A családban előforduló devianciák egyértelmű kockázati tényezőiként jelennek meg a szerpróbálásnak. A családban előforduló alkoholbetegség szignifikánsan, 76%-kal emeli a gyermekek kábítószer próbálását, a játékszenvedély, a rendszeres altató, nyugtató használat illetve pszichológushoz járás 2-2,5-szeresre növeli a kockázatot (ez utóbbi feltételezhetően áttételesen, mivel meglévő lelki probléma állhat a háttérben), a szuicid kísérlet és kábítószer-használat 3,5-4-szeresére. A börtönviseltség és befejezett öngyilkosság hatása statisztikailag nem igazolható (18. ábra). A devianciák együttes hatását vizsgálva, azok jelenléte a családban duplájára emeli a kipróbálás esélyét. (Bár a pszichológushoz járás nem tartozik a deviáns magatartásformák közé, mivel az eredeti kérdőív tartalmazta ezt az itemet, ezért volt szükség a használatára).
60
Esélyhányados, konfidencia intervallum
18. ábra: A családi devianciák hatása a kábítószer kipróbálására (esélyhányados, konfidencia intervallum)
Börtönviseltség
AlkoholJátékbetegség szenvedély
Szuicidum
Sok altató, Pszichonyugtató lógushoz szedése járás
Szuicid Kábítószer Devianciák kísérlet használat együtt
Nemcsak a próbálásra veszélyeztetettebbek azok, akiknek előfordul deviáns viselkedés a családjában, hanem a rizikósabb használatot mutató visszatérő, ill. problémás használatra is. Míg, akiknek nincs deviáns családtagjuk, csupán 28%-ban próbáltak valamilyen illegális szert, akiknek van, 45%-ban. Nemcsak a próbálás nagyságrendje mutat azonban statisztikai eltérést. Mind a kísérletező, mind a visszatérő használat jellemzőbb a deviáns családtagokkal együtt élők körében, a problémás használat már közel háromszor gyakoribb. A családon belüli kötődés protektív szerepének vizsgálata alapján egyértelműsíthető, hogy legkedvezőbb helyzetben azon fiatalok vannak, akik mindkét szülőjükhöz kötődnek, őket követik az inkább az anyához, majd az inkább az apához kötődők. Az egyik szülőhöz sem kötődők körében 58%-os a próbálási arány, míg a mindkét szülőhöz kötődők körében 24%. A szülőkhöz való kötődés markánsan meghatározódik a családszerkezeten keresztül. Míg a hagyományos családban élők jellemzően mindkét szülőhöz kötődnek, addig, akiket az édesanyjuk egyedül nevel, jellemzően inkább csak hozzá. Nincs lényeges eltérés ettől, ha az anya neveli, de újrastrukturált családban. Az előbbinél is markánsabb, a csak a nevelő szülőhöz való kötődés, ha az csak az apa.
61
A mindkét szülőhöz kötődő gyermekekhez képest a szerpróbálás esélye a csak az egyikhez kötődök közt 75%-kal valószínűbb, az egyikhez sem kötődők körében több mint négyszeres. Meghatározó a családon belüli kommunikáció is. Igazolhatóan kisebb a szerpróbálás esélye azok körében, akik könnyen tudnak beszélni a problémáikról a szüleikkel. Kiemelendő azonban, hogy ez csak azokra érvényes, akik mindkét szülővel könnyen kommunikálnak, akik csak az egyik szülővel tudják megosztani a problémáikat, ugyanolyan arányban válnak szerpróbálóvá, mint akik egyik szülővel sem tudnak beszélgetni. A családi faktorok regresszióanalízise során legerősebb magyarázó ereje a családban előforduló devianciáknak van, ez 86%-kal növeli a szerpróbálás esélyét. A problémák szülőkkel való megbeszélésének a hiánya 82%-kal, a laza kötődés a családon belül (csak az egyik vagy egyik szülőhöz sem kötődik) 58%-kal növeli az illegális szerpróbálás esélyét. Tehát markáns protektív faktor a jól kommunikáló, erős belső konzisztenciájú család (5. táblázat).
5. táblázat: A szerfogyasztás életprevalenciája a családi faktorokkal összefüggésben. (Logisztikus regresszió eredményei, esélyhányadosok)
Szocioökonómiai státusz A család társadalmi-gazdasági státuszának drogpróbálást befolyásoló szerepének vizsgálatára a mért szociális státusz-változókkal faktoranalízis készült, a család tulajdonában lévő gépkocsik, ill. számítógépek száma, a közös nyaralások, a szubjektív anyagi helyzet mentén. Ezt követően a kapott faktorsúlyok kvintilisekbe osztása után alakult ki a nagyon rossz anyagi helyzetben lévő 5 kategóriájú új változó. Iskolatípus szerint szignifikáns különbség mutatkozik mindhárom iskolatípus közt, legmagasabb szocioökonómiai (továbbiakban SES) státuszú családban a gimnáziumba, legalacsonyabb státuszúban a szakképzőbe járók élnek. A nagyon jó teljesítményű diákok szignifikánsan nagyobb arányban kerülnek
62
ki a magas vagy nagyon magas státuszú, a nagyon rossz teljesítményűek a nagyon alacsony státuszú családokból. A dohányzás kipróbálása nem határozódik meg a család társadalmi-gazdasági státusza mentén, viszont a nagyon rossz SES-be tartozó családokban felnövő gyermekek körében nagyobb arányú a napi szintű dohányzás. Nyilván itt a gazdasági státusz befolyásoló hatása áttételes, és elsődlegesen a szülői mintákon keresztül határozódik meg, hiszen kvantitatív kutatások sora bizonyította, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz magasabb dohányzás prevalenciával jár együtt. Az alkoholfogyasztással kapcsolatosan tendenciózus megállapítás nem tehető. A családok szocioökonómiai státusza az illegális drogok kipróbálásával nem mutat statisztikailag meggyőzően igazolható kapcsolatot. A különböző fogyasztói típusok egyforma eséllyel találhatóak meg a különböző társadalmi státuszú családokban. Végül a megelőző év kábítószer-fogyasztása is egyenlő használatot mutat a különböző társadalmi rétegű családok gyermekei körében. A fogyasztott szerek sem csoportosulnak markánsan a gazdasági státusz körül. Tehát a család társadalmi gazdasági státusza csupán a napi szintű dohányzással mutat értékelhető összefüggést, a többi szerhasználatot nem befolyásolja. Tehát a család funkcionalitása befolyásolja a kábítószer használatot nem pedig a gazdasági státusza, a jó anyagi helyzet önmagában semmilyen védelmet nem jelent. Lelki állapot A serdülőkor az intenzív lelki viharok időszaka is. A szerhasználattal járó módosult tudatállapot időleges „megoldásként” kínálkozhat a lelki eredetű problémákra, miközben a rendszeres szerhasználat maga is okozója lehet mentális problémáknak. Bizonyos szerek jelentősen növelik a pszichotikus zavarok, pszichózis, skizofrénia kialakulásának kockázatát. A lelki állapoti tényezők droghasználatra gyakorolt hatásának mérése nemzetközi és hazai gyermekpopuláción standardizált kérdőívek segítségével történt. Az élettel való elégedettség vizsgálata a 11 fokú (0-10-ig terjedő) Cantrill létrával történt, ahol a 0 érték jelenti a teljes elégedetlenséget, a 10 a teljes elégedettséget.
63
A depresszió mérésére a Gyermek Depresszió Kérdőívet8,9, az önértékelés mérésére Rosenberg skáláját 10, a szociális elfogadottság mérésére Harter szociális önértékelés11 alskáláját használták. Rosenberg skálája a globális önértékelést, önelfogadást, az önmagunk értékességét méri, Harter alskálája azt méri, hogy az egyén a társas világban mennyire tartja magát elfogadottnak, milyen a szociális kontaktusteremtő képessége. A deviancia mérésére Achenbach Gyermekviselkedés Kérdőívének alskáláját alkalmazták.
Élettel való elégedettség, depresszió Az élettel való elégedettség átlagértéke a 10-es maximumú skálán 7,5 (SD12=1,695). A tanulók közel ¾-ed része az átlagos tartományba (6-9 pont) tartozik. Ez megfelel az országos vizsgálatok eredményeinek. A két nem élettel való elégedettsége közt nincs szignifikáns különbség (Fiú M=7,55 SD=1,603; Lány M=7,42 SD=1,805). Az iskolatípusok szerint mindhárom másik típusnál szignifikánsan alacsonyabb a szakiskolába járók elégedettsége, a gimnázium és szakközépiskola egymáshoz közelít, legelégedettebbek a még csak általános iskolások. Az illegális szerhasználó fiatalok élettel való elégedettsége statisztikailag igazolhatóan 0,55 ponttal alacsonyabb az absztinensekénél (Próbáló M=7,12 CI=6,95-7,28; Absztinens M=7,67 CI= 7,58-7,77). Lineárisan csökken az élettel való elégedettség a szerhasználat gyakoriságának emelkedésével, a problémás használók kis esetszáma miatt ez az átlag nem eléggé megbízható. Az átlagok közti különbségek megbízhatóbb tesztelésére egyutas varianciaanalízis készült, aminek egyértelmű megállapítása, hogy az absztinensek elégedettségi átlaga tér el statisztikailag igazolhatóan mindegyik másik csoporttól.
8
9 10 11 12
A skála megbízhatóságának tesztelését, a skála belső konzisztenciáját jelző Cronbach’s Alpha teszt segítségével végezték el. Egy skála akkor tekinthető megbízhatónak, ha az ugyanarra a változóra vonatkozó egymástól független itemek korrelálnak egymással. Általánosságban a 0,7 feletti Cronbach’s Alpha érték jó belső konzisztenciát jelez. A Gyermekdepresszió Kérdőív Cronbach’s Alpha értéke 0,772 Rosenberg önértékelés skálájának Cronbach’s Alpha értéke 0,874 Harter szociális önértékelés alskálájának Cronbach’s Alpha értéke 0,711 Standard Deviation
64
Míg gyermekkorban a fiúk és a lányok egyforma arányban lehetnek depreszsziósak, fiatalkorúaknál gyakrabban figyelhető meg ez a betegség lányoknál, mint fiúknál (kb. 2:1 arányban), ez az arány aztán felnőttkorra is megmarad. Ez részben a biológiai fejlődés adott szakaszára, valamint a kamaszkori problémák feldolgozási nehézségeire vezethető vissza. A depresszió gyakran nehezen felismerhető betegség, különösen gyermekeknél és fiatalkorúaknál. Ebben az életkorban a tünetek nem egészen egyértelműen, rejtett formában is megjelenhetnek. Míg felnőtteknél pl. lehangoltság, nyomott hangulat, motivációhiány és tépelődés depresszióra utalhatnak, nem biztos, hogy ugyanez a tünetcsoport gyermekeknél és fiatalkorúaknál is depressziós megbetegedést jelent [6]. Minél idősebbek a gyermekek, annál jobban hasonlítanak depressziós tüneteik a felnőttek depressziós tüneteihez. Például tépelődés, kiábrándultság, lehangoltság, motiváció hiánya, agresszivitás, kisebbségi érzet, önhibáztatás, az önbizalom hiánya, szociális izoláció, érdektelenség stb. A halál gondolata fiatalkorú depressziós betegeknél is jellemző. Depressziós fiatalkorúak gyakran viselkednek szüleikkel, tanáraikkal, barátaikkal szemben visszahúzódóan, ami még inkább az izoláltság érzését váltja ki belőlük. Nehezen fogadják el a kritikát, még ha kreatív kritikáról is van szó. Fiatalkorú depressziós betegeknél gyakori a tanulmányi eredmények romlása is, melyet környezetük itt is leginkább lustaságnak, butaságnak vagy közömbösségnek tart depresszió helyett. Az olyan testi panaszok, mint a fejfájás, étkezési zavarok (bulimia, anorexia - különösen lányoknál), alvászavarok, fiatalkori bűnözés és a testápolás elhanyagolása gyakori tünetei lehetnek a fiatalkorú depresszióban szenvedőknek. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a depressziós fiatalkorú panaszai enyhítésére alkoholhoz, kábítószerhez nyúl. Az ily módon történő probléma megoldási kísérlet természetesen csak súlyosbítja a fiatal állapotát, és fokozza a depresszió amúgy is életet megnehezítő tüneteit. A kutatás alapján a kábítószerrel próbálkozó fiatalok depresszió átlagpontszáma szignifikánsan magasabb a nem próbálókénál (19. ábra). A különböző intenzitású fogyasztók között azonban nincs statisztikailag igazolható különbség. A városban tanulók 56%-a jó általános közérzetű, mentes a depressziós tünetektől, 23%-a zavart hangulatú és minden ötödik fiatal érintett depressziós tünetekkel. Szignifikánsan magasabb a lányok veszélyeztetettsége, míg a fiúk kétharmad része jó általános közérzetű, addig a lányoknak jóval kevesebb, mint fele, 44% . Depressziós tüneteket mutat a fiúk 15%-a, a lányoknak 29%-a.
65
Sem iskolatípus, sem évfolyam szerint nincs különbség a depressziós tünetekkel való érintettségben. A lelki állapoti tényezők közül az élettel való elégedettség és a depreszsziós tünetekkel való érintettség szignifikánsan meghatározza az illegális szerekkel való próbálkozást. 19. ábra: Egyes lelki állapoti tényezők hatása az illegális droghasználatra (átlag, CI)
Önértékelés A serdülőkor az emberi élet képlékeny szakasza, amely alatt a gyermekből felnőtt „formálódik”. Ez a természetes átmenet még a szeretetben nevelt, adaptív viselkedésmintákat elsajátított fiatalok számára is nehéz folyamat. A serdülőkor legfontosabb feladata a felnőtt identitás kialakítása és megszilárdítása. A stabil, érett önazonosság az önértékelés magas szintjével jár együtt, és fordítva: a jó önbecslésű embereknek egyértelmű, jól megformált és konzisztens képük van önmagukról. Az önértékelés olyan precíziós mérőműszer („szociométer”), amely szubjektív belső jelölőként kifejezi pillanatnyi társas helyzetünket. Serdülőkorban az egyén és környezete (család, barátok, osztálytársak) közötti kapcsolat dinamikusan 66
változik, ami az önértékelés mellett hatással van általános közérzetére, szubjektív jóllétére is [7]. Az önértékelés átlagértéke a teljes mintán 29,09, ami enyhén az országos átlag feletti (28,86). A standardok szerint a 25 pontnál kevesebbet elérő válaszadókat tekintjük alacsony önértékelésűnek, ahova jelen mintán a fiatalok 21%-a tartozik. A lányok önértékelése szignifikánsan elmarad a fiúkétól (fiú: 30,38; lány: 27,58). Iskolatípus tekintetében nincs statisztikailag igazolható eltérés, ahogy évfolyamok szerint sem. Az illegális drogpróbálással kapcsolatosan megállapítható, hogy a szerpróbáló fiatalok önértékelése nem tér el igazolhatóan az absztinensekétől. A már próbálókat tovább differenciálva a fogyasztói csoportokra sem mutatkozik lényegi eltérés, tehát megállapítható, hogy a szerhasználó és absztinens fiatalok önértékelésében nincs különbség (20. ábra). Az önértékelés mérésére szolgáló másik, Harter féle skála kifejezetten a társas viselkedéssel összefüggő faktorokat vizsgálja, szemben Rosenberg általánosabb önértékelő skálájával. A teljes mintán a szociális önértékelés átlagértéke -15,91-, az országos átlaggal megegyező13. A fiúk átlaga ez esetben is szignifikánsan magasabb a lányokénál (Fiú M=16,11 CI=15,92- 16,31 Lány M=15,67 CI= 15,47- 15,87). Az iskolai évfolyam szerint nincs markáns különbség. Bár iskolatípus szerint igazolható eltérés nem jelentkezett, érdemes kiemelni, hogy ez az egyetlen olyan lelki állapoti faktor, melyen a szakiskolába járók mutatták a legmagasabb értéket (20. ábra). Az illegális drogot már próbáló fiatalok szociális önértékelése szignifikánsan alacsonyabb a próbálókénál. (Próbáló M=15,58 CI= 15,33-15,83; Absztinens M=16,06 CI= 15,89-16,22). Összességében tehát megállapítható, hogy az általános önértékelés nincs összefüggésben a kábítószer-használattal, a társas elfogadottság érzését viszont pozitívan befolyásolja a szerpróbálástól való tartózkodás. Az absztinens fiatalok népszerűbbnek, elfogadottabbnak, kedvelhetőbbnek érzik magukat a szerpróbálóknál.
13
Mean= 15,85
67
20. ábra: Egyes lelki állapoti tényezők hatása az illegális droghasználatra (átlag, CI)
A lelki állapotot mérő skálák szignifikánsan korrelálnak egymással, míg az életükkel elégedettek magasabb általános és szociális önértékelést is mutatnak, addig a depressziós tünetektől szenvedők kevésbé elégedettek az életükkel és alacsonyabb az önértékelésük.
Kortárs kapcsolatok A pubertáskorban válik igazán hangsúlyossá a kortársközösség személyiség- és szemléletformáló ereje, az elfogadás és identitáskeresés kiemelt terepe. Egyszerre jelenik meg az azonosulás, csoporthoz tartozás, illetve a különbözőség, az egyediségre való törekvés utáni igény. Ebben a közegben sajátíthatóak el a kölcsönösség, az együttműködés és versengés szabályai. Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését, érzelmi biztonságot nyújt a közösséghez tartozás élményén keresztül, elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenedést [8]. Vannak tipikus helyek és szituációk, amelyek nagyon erős befolyásoló erővel bírnak, ezekben az esetekben nagyon erős a kortárscsoport befolyásoló ereje. A nemet mondás algoritmusának hiánya miatt a diák könnyen válik
68
elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy jelentős presztízsveszteséget nem vállalja. Ezért van kiemelt jelentősége, hogy a serdülőket megtanítsuk korosztály-specifikusan nemet mondani a kihívásokra, elviselve a rendkívül erős csoportnyomást is [8]. A kortárscsoport drogpróbálást befolyásoló szerepének értékelésére vizsgálták a barátok szerhasználati szokásait, összevetve ezt a szerhasználtra gyakorolt motiválással (ösztönzés, ill. visszatartás). Nem egységes a kép a legális és illegális drogok vonatkozásában. A jellemzően nemdohányzó közegben mozgók alapvetően protektív helyzetben vannak, míg a jellemzően dohányzó kortársakra inkább a passzív, nemtörődöm hozzáállás a jellemző. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációs struktúra jellemzően a dohányzásnál leírtakhoz közelít, nevezetesen a nagyon erős visszatartó erőt markánsan befolyásolja a szerhasználói szubkultúra, az absztinens csoportközegben mozgók jellemzően protektivitásnak, a szerhasználói közegben mozgók erős használói nyomásnak vannak kitéve. Egyértelmű lineáris kapcsolat írható le a barátok, ill. a megkérdezettek illegális szerhasználati szokásai kapcsán, minél jellemzőbben mozog valaki szerhasználói kortársközegben, annál gyakrabban használ maga is illegális drogot (21. ábra; 22. ábra). Míg az absztinens fiatalok közel kétharmadának nincs szerhasználó barátja, addig a kipróbálók kevesebb, mint harmadának nincs. A problémás használók baráti körének 94%-a szerhasználó!!!! Már a csupán 1-2 kábítószer használó barát is 5,5-szeresére (OR=5,532 CI=4,0187-7,616) emeli az illegális drogpróbálás valószínűségét, akinek több szerhasználó barátja is van, már majd 13-szor (OR=12,667 CI=9,317-17,221) nagyobb a kockázata a szerpróbálásra.
69
21. ábra: Kábítószer használói szokások összefüggése a kortárscsoporton belül (%)
több szerhasználó barátja is van 1-2 szerhasználó barátja is van nincs illegális szerhasználó barátja
Nem próbálta
Próbálta
22. ábra: Kábítószer használói szokások összefüggése a kortárscsoporton belül (%)
több szerhasználó barátja is van 1-2 szerhasználó barátja is van nincs illegális szerhasználó barátja
Nem próbálta
70
1-2 alkalommal próbálta
Kísérletező
Visszatérő használó
Problémás használó
Iskolai faktorok Az iskola az a közeg a gyermekek életében, ahol napi szinten mérik a teljesítményüket, ezáltal folyamatosan érik őket siker- illetve kudarcélmények, melyek közvetetten befolyással lehetnek a szerhasználati szokásokra. Az iskola szerepének árnyaltabb megértéséhez a kérdéskör két aspektusból vizsgálható. Egyrészt a gyermekek iskolával kapcsolatos attitűdjeineinek14, másrészt iskolai teljesítményének mérésével15. Egyértelmű az iskolával kapcsolatos pozitív attitűdök protektív szerepe, hiszen az iskolát egyáltalán nem szeretők két és félszer annyian váltak drogpróbálóvá, mint az azt nagyon szeretők. Ehhez közelítő a szerpróbálók közti egyenlőtlenség az iskolai feladatok nyomasztó volta kapcsán is. Azok, akik nem érzik nyomasztónak az iskolai feladatokat, feleakkora arányban válnak szerpróbálóvá, mint akiket nagyon nyomasztanak a feladataik (6. táblázat). 6. táblázat: Az iskolával kapcsolatos attitűdök és a drogpróbálás összefüggése (%) (N=1508, 1507)
14
15
Az iskolai attitűdöket két kérdéssel mérték, egyrészt, hogy szereti-e az iskoláját, másrészt, hogy mennyire nyomasztják az iskolai feladatok. Az iskolai teljesítményt három kérdés alapján mérték, egyrészt az iskolai teljesítmény tanárok általi megítélése, másrészt a szülők, harmadrészt a kérdezett önmagának iskolai teljesítménnyel való elégedettsége.
71
Egyértelmű, hogy a jobb teljesítményű diákok, akiket a pedagógusok a jól teljesítők közé sorolnak, akik önmaguk is elégedettek a teljesítményükkel, igazolhatóan kiesebb arányban próbálkoznak illegális drogokkal, mint a rosszul teljesítők. Szinte lineáris kapcsolatot ír le a teljesítmény romlása a használat gyakoriságával. Hogy a teljesítmény és az attitűdök együttes szerepe még jobban érthető legyen, a vizsgált változók alapján klaszterelemzés segítségével csoportokba rendezték a gyermekeket, melynek alapján a következő címkéjű csoportok kerültek meghatározásra: • Az iskolát szerető, az iskolai feladatokat nyomasztónak nem érző, jól teljesítők • Az iskolát nem szerető, az iskolai feladatokat nyomasztónak érző, rosszul teljesítők • Az iskolát nem szerető, az iskolai feladatokat nyomasztónak nem érző, jól teljesítők és • Az iskolát nem szerető, az iskolai feladatokat nyomasztónak nem érző, rosszul teljesítők. Figyelmet érdemlő, hogy csupán azok mutatnak statisztikailag igazolható védettséget a szerpróbálás tekintetében, akik mindhárom tényezővel kapcsolatosan a pozitív tartományban válaszoltak. Bármely tényező negatív tartományba esése fokozatosan tolja el az arányt a szerpróbálás irányába, legkedvezőtlenebb helyzetben a mindhárom tényezővel kapcsolatban negatívan válaszolók vannak (23. ábra). Nemcsak az illegális szerek kipróbálását határozzák meg az iskolához fűződő attitűdök, hanem a használat intenzitását is. Minél lazább a kötődés az iskolához, annál gyakoribb, nemcsak a szerpróbálás valószínűsége, hanem a szerhasználat intenzitása is (24. ábra).
72
23. ábra: A szerfogyasztás életprevalenciája az iskolai rizikóklaszter alapján (%) (N=1514)
24. ábra: A szerfogyasztás mintázata az iskolai rizikóklaszter alapján (%) (N=1514)
problémás használó visszatérő használó kísérletező legfeljebb 1-2 alkalommal próbálta nem próbálta
Az iskolát szerető, Az iskolát nem szerető, Az iskolát nem szerető, Az iskolát nem szerető, az iskolai feladatokat az iskolai feladatokat az iskolai feladatokat az iskolai feladatokat nyomasztónak nem nyomasztónak nyomasztónak nyomasztónak érző, érző, jól teljesítők nem érző, nem érző, rosszul rosszul teljesítők jól teljesítők teljesítők
73
Szabadidő A drogprevenció igen fontos kérdése a szabadidő eltöltésének minősége, ennek valódi tartalommal való megtöltése, mely alternatívát adhat az élménykereső droghasználatra. A szabadidő eltöltése olyannyira jellegzetes, hogy ennek alapján társadalmi csoportokat lehet elkülöníteni egymástól [9]. A szociológusok két típusra bontják a szabadidőt. Az egyik a free time, a hagyományos értelemben vett, nem munkával eltöltött idő, a másik a leisure, mely az önmegvalósítás, a szabadság gyakorlásának időtartamát jelenti. Az egészségre negatívan ható társadalmi változások leképeződése folytán a serdülők életmódjában is egyre több az egészségkárosító elem. A szabadidő eltöltési struktúra változásával csökken a fizikai aktivitásra épülő rekreatív tevékenységek aránya. Helyüket a mozgásszegény szabadidő-eltöltési formák: a számítógép- és internethasználat, a televíziózás töltik ki. A korai serdülőkori prevenciós programok egyik fókuszpontja az egészségmagatartási tényezők közül a fizikai inaktivitás csökkentése, a TV nézéssel, internetezéssel, videó és számítógépes játékokkal töltött idő csökkentése. Vizsgálatok szerint valóban negatív kapcsolat áll fenn a tévénézéssel töltött idő, és a gyermekek, ill. serdülők egészségi állapota között, beleértve a túlsúlyt [10], az iskolai és verbális teljesítményt [11], a kognitív képességeket, figyelemkoncentrációt és az erőszakot [12]. Az American Academy Of Pediatrics állásfoglalása javasolja a szülőknek, hogy limitálják gyermekük média használatát, és ez ne legyen több mint napi 1-2 óra, minőségi program nézése [13]. Ez egyelőre azonban távolinak tűnik, hiszen a Youth Risk Behavior Surveillance adatai szerint, országszerte a gyermekek 38%-a nézi napi 3 órát vagy annál többet a televíziót, ami jellemzőbb a fiúk körében. A fehér gyerekek körében ennél kedvezőbb, 29%-os az arány. Hazai adatok alapján, hétköznapokon a tanulók átlagosan 61%-a, hétvégéken 86%-a naponta legalább két órát tölt televíziózással. A fiatalok szabadidejének minőségi eltöltését a legjellemzőbb rekreációs tevékenységek gyakoriságával mérték. Vizsgálták a sportolás, számítógépezés, internetezés, olvasás, hangszeres játék, alkotó tevékenység végzése, ill. moziba, koncertre és buliba járás gyakoriságát. A tevékenységek alapvetően kétfajta rendszerességet hordoznak magukban, egy részük napi, vagy heti többszöri gyakoriságot hordoz, más részük inkább havi, többhavi előfordulást.
74
A vizsgálat szerint a fiatalok átlagosan 2,4 órát töltenek naponta TV nézéssel, további átlagosan közel három órát internetezéssel, ami együttesen átlagosan több mint napi 5,5 óra passzív szabadidő-elöltést jelent. Csak 7% a napi szinten nem televíziózók aránya, 62% a legalább két órát nézőké. Internetet 7% nem használ iskolán kívül, 77% viszont napi legalább két órát. A fiatalok harmada sportol naponta, harmada hetente többször, további 18% legalább hetente, 4% azonban legfeljebb évente néhány alkalommal. Néhány rekreációs tevékenység végzése a szerhasználati szokásokkal is összefüggést mutat. A fogyasztó fiatalok gyakrabban ülnek az internet előtt, gyakrabban járnak koncertre és buliba és gyakrabban végeznek alkotó tevékenységet is. A bulira és koncertre járás gyakorisága lineárisan emelkedik a szerfogyasztás gyakoriságával, ezekben az esetekben a fogyasztói típusok közt is igazolható az eltérés. Protektív tényezőnek mutatkozik a rendszeres sport, de csak abban az esetben, ha az tényleg rendszeres (heti több alkalom). Nagyobb eséllyel válnak szerpróbálóvá azok a fiatalok, akik tanítás után minden délután a barátaikkal vannak, illetve akik az estéiket a családjuk helyett a barátaikkal töltik. Már a heti két családi körön kívül töltött este is kockázati tényező. A szerhasználat motivációja A szerhasználatnak többféle motivációja is előfordul. Ezeknek a motivációs tényezőknek az ismerete a prevenció szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen ha alternatívát tudunk kínálni a szükséglet kielégítésére, kiválthatjuk vele a szerfogyasztást. A kutatásban mérték azt is, hogy a fiatalok véleménye szerint az emberek miért fogyasztanak kábítószert. Az eredmények azt igazolják, hogy azok, akik nem használnak kábítószert, és azok, akik szerfogyasztók, a szerhasználat bizonyos okairól hasonlóan, míg más tényezőkről eltérően vélekednek. A szerfogyasztás okai közül a fiatalok a „szórakozás, buli kedvéért”, és a „problémáik vannak, amiket nem tudnak megoldani” válaszlehetőségeket tartották a legfontosabbnak. Hasonló súllyal szerepel az új élmények megszerzésének a vágya, illetve, hogy hasonlóak legyenek másokhoz, mert mások is csinálják. A buli kedvéért és a problémamegoldásért való
75
használat megítélése között a nem fogyasztók és a szerfogyasztók körében nincs szignifikáns eltérés. A szerfogyasztók az új élmények megszerzését erősebb motivációnak tartják, mint a nem használók. A drogfogyasztással kapcsolatos negatív attitűdök („jó dolguk van”, „csavarognak”, „önpusztító életet élnek”) nem differenciálódnak a próbálás mentén. Érdekes tendenciát mutat a társas viszonyok megítélése. Két erre vonatkozó opcióra is rákérdeztek, annak feltérképezése érdekében, hogy a fiatalok mennyire érzékelik a fogyasztásban szerepet játszó társas hatásokat: „másokhoz hasonlóak legyenek, mert mások is csinálják” és „mások legyenek, mint a többség”. A nem próbálók értettek nagyobb arányban egyet azzal, hogy a droghasználó fiatalok másokhoz szeretnének hasonlítani, míg a különbözőségre való törekvéssel, mint motivációs tényezővel ugyanakkora arányban értettek egyet. A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés: A korábbi vizsgálat adataival való összevetésben megállapítható, hogy a drogot kipróbáló fiatalok aránya stagnál. Markáns átrendeződés mutatkozik azonban a használt szerek terén. A marihuána megőrizte vezető helyét a használt szerek közt, – a fiúk körében a kipróbálás gyakorisága valamelyest emelkedett is –, az összes többi, korábban használt szer kipróbálása viszont jelentősen redukálódott. Megjelentek azonban olyan új, korábban nem ismert pszichoaktív szerek, melyek molekuláris szerkezetükben az illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel azonban kémiai szerkezetük a kábítószer-listákon szereplő anyagokétól kissé eltér, tehát nem szerepelnek a tiltólistákon, ezért ellenőrzés alá vonásukig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális (25. ábra).
76
25. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek változása nemenkénti bontásban 2003-2014 (%)
ópiumszármazék kokain LSD amfetamin származék kannabisz
ópiumszármazék kokain LSD amfetamin származék kannabisz herbál mefedron mágikus gomba GHB/GBL
Lényegi változás a szerek hozzáférhetőségének megítélésében, hogy a „klasszikus” kábítószerek beszerezhetőségét nehezebbnek érzik a fiatalok, a legszélesebb körben használt pszichoaktív szerét viszont majd harmaduk inkább könnyűnek találta (26. ábra). Jelenleg annyira érzik könnyűnek a herbálhoz való hozzájutást, mint tíz éve a marihuánához.
77
26. ábra: Illegális szerekhez való hozzáférés megítélése, 2003-2014 (%) (N=1139-1169)
Inkább egyszerű 2003
Inkább egyszerű 2009
Inkább egyszerű 2014
Rendkívül kedvezőtlen a különböző illegális szerek veszélyességének megítélésében bekövetkezett változás. A legszélesebb körben használt szert, a marihuánát, a fiatalok harmada inkább veszélytelennek ítéli, de 6,5%-uk még a rendszeres használatot is. Csökkent a veszélyészlelés az LSD-vel kapcsolatban is, nőtt viszont az inhalánsok használata kapcsán. Valamelyest erősebb a veszélyészlelés a pszichoaktív szerekkel kapcsolatban (27. ábra).
78
27. ábra: A különböző illegális szerek veszélyességének megítélése 2003-2014 (%)
Inkább nem veszélyes 2003 Inkább nem veszélyes 2009 Inkább nem veszélyes 2014
kipróbálja a marihuánát
rendszeresen fogyaszt marihuánát
kipróbálja az LSD-t
rendszeresen fogyaszt LSD-t
kipróbálja a szipuzást
rendszeresen szipuzik
kipróbál valamilyen designer drogot
rendszeresen használ designer drogot
A drogfogyasztás kezdőkorának vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legális szerek kipróbálása egyre fiatalabb életkorban következik be. A szélesebb körben használt illegális szerek kezdőkora az utolsó vizsgálat óta jelentősen nem változott, az ópiumszármazékok próbálásának kezdőkora emelkedett – bár szerhasználati jelentősége csupán ezrelékes nagyságrendűvé vált –, az amfetaminoké viszont csökkent (28. ábra).
79
28. ábra: A drogfogyasztás kezdőkora drogtípusonként, 1999-2014 (életkor) (N= szerenként eltérő számú)
Az illegális szerek kipróbálásának kockázati és védőtényezői A droghasználat okai szerteágazóak. Társadalmi tényezők (pl. anómia, perspektívátlanság), kulturális tényezők (többek között „instant” kultúra, új kommunikációs kultúra), kapcsolatrendszer (család, iskola, barátok), személyiségjegyek (pl. a stresszel való megküzdési készségek hiánya, a szorongás, impulzivitás, gyermekkori gondolkodás és érzelemvilág fennmaradása a serdülőkorban vagy még később) szabadidő eltöltés, és a szerekhez való könnyebb hozzáférés. A vizsgálat tapasztalatai alapján az illegális szerek kipróbálásának kockázati és védő tényezői:
80
Kockázati tényezők
Védőtényezők
alkoholfogyasztás és dohányzás
absztinencia a legális szerekkel szemben
egyszülős, újrastrukturált vagy eltérő szerkezetű család
kétszülős családstruktúra
kábítószer fogyasztás a családban játékszenvedély a családban alkoholprobléma a családban szuicid kísérlet a családban egyik szülőhöz sem kötődés
mindkét szülőhöz kötődés problémák könnyű megbeszélése a családban pozitív attitűdök az iskolával kapcsolatban
egynél több családtól távol töltött este heti rendszerességű buliba járás élettel való elégedetlenség
élettel való elégedettség
depressziv tünetek
jó általános hangulat
illegális szerhasználó baráti kör
absztinens baráti kör
Az elkészült tanulmány elsődleges fontosságát az adja, hogy alapot teremt a már működő prevenciós programok újragondolásához, illetve a jövőbeli intervenciók tervezéséhez. A beavatkozást, a prevenciót alapvetően helyi szinten, színtereken, keretek között célszerű végezni. Ott, ahol közösen megfogalmazható a cél, ismertek a megvalósítás szereplői, ahol az egyes programelemeket tervezetten és tudatosan illesztik egymáshoz, ahol közvetlenül megfigyelhetőek a változások, adott esetben rugalmas programkorrekció valósítható meg.
5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerületének a mintavételhez szükséges alapadatok biztosításáért. Külön köszönet illeti a kutatásban résztvevő középiskolákat, és az itt dolgozó iskolai védőnőket, hiszen az ő partnerségük nélkül nem valósulhatott volna meg ez a munka. 81
6. IRODALOMJEGYZÉK 1.
Horváth Gergely Csaba. A kábítószer-helyzet Magyarországon 2004-2014. Budapest : Nemzeti Drog Fókuszpont, 2014. ISBN 978-963-12-0596-1.
2.
The European School Survey Project On Alcohol And Other Drugs adatbázisa 1995, 1999, 2003, 2007, 2011. http://www.espad.org/keyresult-generator. [Online] 2011.
3.
A dohányzás közgazdaságtana. A., Lukács. Lélegzet, : ismeretlen szerző, XI. évfolyam, 2. szám.
4.
Varga G., Burkali B., Hollenczerné Vörös Gy. Győr városi drogfogyasztási vizsgálat 2003 kutatási jelentés. Győr : Győr Városi Kábítószerrügyi Egyeztető Fórum, 2004.
5.
Németh Á., Aszmann A., Kovacsics L., Kökönyei Gy., Örkényi Á., Páll G., Sebestyén E., Várnai D., Zakariás I. Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Budapest : Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2007.
6.
Schmied, Schw. Zsuzsanna. http://depressziostop.magtud.hu. [Online] SE Magatartástudományi Intézet. [Hivatkozva: 2014. 11 26.] http://depressziostop.magtud.hu/gyermekkori_depresszio. htm.
7.
A serdülők lelki egészsége. Költő A., Zsíros E. 187-200., Budapest: 2013/II.., Educatio folyóirat.
8.
P., Takács. Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana. Budapest, Szeged: T + T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Betéti Társaság , 2004.
9.
Vitányi I. Szabadidő és társadalmi átalakulás. In.: Tibori Tímea. Társadalmi idő-szabadidő. Budapest : Magyar Szabadidő Társaság, 1995.
10. Davison KK, Marshall SJ, Birch LL. Cross-sectional and longitudinal associations between TV viewing and girls’ body mass index, overweight status, and percentage of body fat. J Pediatr. 2006, 2006.02.003., 149:32–7. doi: 10.1016/j.jpeds. kötet. 11.
Sharif I, Sargent JD. Association between television, movie, and video game exposure and school performance. Pediatrics. 2006., 118:e1061–70. doi: 10.1542/peds.2005-2854. kötet.
12.
Chrisakis DA, Zimmermann JF. Violent television viewing during preschool is associated with antisocial behavior during school age. Pediatrics. 120:993–9. doi: 10.1542/peds.2006-3244., 2007.
13.
Children, American Academy of Pediatrics. American Academy of Pediatrics Children, adolescents, and television. Pediatrics. 107:423–6. doi: 10.1542/peds.107.4.777., 2001.
82
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Preambulum A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett működő Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködést kezdeményez a Győr város területén működő egészségügyi, szociális, oktatási, igazságügyi és rendészeti szervek, intézmények között a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a mentális betegségek és a szenvedélybetegségek megelőzése, felismerése, korai kezelése érdekében. Az intézmények működésének feltételei folyamatosan változnak, amely megköveteli a vezetőktől, dolgozóktól az eddigieknél érzékenyebb, kritikusabb és határozottabb reflektálást a történésekre, változásokra, tudásuk állandó frissítését, gyarapítását a kompetens munkavégzéshez. A gyakorlati tapasztalatok alapján az egyének, gyerekek, családok, betegek problémája egyre összetettebb, megoldásukra egy szakma munkája nem elég, kezelésükre több irányú erőforrások mozgósítása, a szakmák közötti rendszeres információcsere és hatékony együttműködés szükséges. Együttműködő felek: Szervezet neve: Családsegítő Szolgálat Székhelye: 9024 Győr, Lajta u. 21. Képviselője: Rákosi-Tóth Rita igazgató Szervezet neve: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Székhelye: 9026 Győr, Kálóczy tér 9-11. Képviselője: Panker Mihály igazgató Szervezet neve: Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Székhelye: 9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4. Képviselője: Dr. Tamás László János főigazgató főorvos Szervezet neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület Székhelye: 9024 Győr, Nádor tér 4. Képviselője: Blazovicsné Varga Marianna tankerületi igazgató Szervezet neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Székhelye: 9021 Győr, Árpád út 32. Képviselője: Széles Sándor kormánymegbízott
83
Szervezet neve: Városi Rendőrkapitányság Székhelye: 9024 Győr, Zrínyi út 54. Képviselője: Horváth Csaba városi rendőrkapitány Szervezet neve: Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Székhelye: 9027 Győr, Avar út 3. Képviselője: Sütő Csaba intézményvezető Az együttműködés célja • Rendszeres információáramlás biztosítása, ehhez a szakmai nyelvek összehangolása • Az együttműködés módszereinek, munkaformáinak kialakítása, ügyfél utak kidolgozása • Szakmai határok tisztázása és az ebből adódó konfliktusok oldása • Forrás kihasználás szélesítése • A munka hatékonyságának a növelése • Gyakorlatias, minőségi szolgáltatás nyújtása együttes erővel. A felek egymás közötti viszonya, felelősségek • Felek a jelen Együttműködési Megállapodás aláírásával vállalják, hogy Győr városában a fent leírt területeken együttműködnek a lehetőségek jobb kihasználása és jobb, hatékonyabb szolgáltatás nyújtása érdekében. • Felek ezen Együttműködési Megállapodás aláírásával elismerik, hogy a sikeres és hatékony megvalósítás érdekében minden a megállapodásban részt vevő szakma kompetenciája ugyanolyan fontos, egyenrangú, a célcsoport problémájának sikeres megoldása érdekében. Felek törekszenek arra, hogy az egyének problémájára a különböző területen dolgozó szakemberek együttes erővel és együttműködéssel keressék a megoldásokat. • Felek elismerik, hogy a szakmai határok tisztázása mellett, az együttműködés a munka hatékonyságának növelését, gyakorlatias, minőségi szolgáltatás nyújtását, a források jobb kiaknázását eredményezheti. A partnerszervezetek vállalt szakmai feladatai 1. A Családsegítő Szolgálat (és szervezeti egysége a Gyermekjóléti Központ) • A Felekkel az intézmény szolgáltatásait megismerteti. • A Felek részére jelzőlapot készít, hogy a problémákat írásban legyen lehetőségük jelezni.
84
• Személyes megjelenés az iskolákban, a pszichiátrián, havonta egy alkalommal vagy igény szerint. Formája: forgó rendszer alapján a területi családsegítő szolgálat és gyermekjóléti központ kollégái rendszeresen felkeresik az iskolákat illetve a pszichiátriát és esetmegbeszéléseket, tanácsadást tartanak mind a kollégák, mind az ügyfelek részére. • Évente min. 4 alkalommal: • Vállalja rendszeresen konkrét esetek esetmegbeszéléseinek a lebonyolítását, a partnerek bevonásával. • Vállalja tematikus, a szakma aktualitását érintő fórumok működtetését a partnerek bevonásával. • Vállalja, hogy helyet biztosít ezen megbeszélések lebonyolítására és megszervezi azokat. • Vállalja az eljárási utak kidolgozásához kapcsolódó szakmai és szervezési munka lebonyolítását, helyszín biztosításával. • A partnerszervezetektől kapott jelzésekben minden esetben eljár és a jelzést tevőt minden esetben tájékoztatja a megtett intézkedésről. 2. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény • A Védőnői és Iskolaorvosi Szolgálat szerepet vállal a kortárs-képzésben, aktívan közreműködik a pedagógusok, szülők információval történő ellátásában. • Megismerteti a felekkel az EESZI védőnői és iskolaorvosi, valamint egészségügyi alapellátásokban betöltött szerepét, az intézmény működését, kitekintéssel a szociális ellátásokra is. • A védőnők közreműködnek az egyéni tanácsadásban, az egészségneveléssel összefüggő feladatok ellátásában. • A rendelkezésre álló adatokat, információkat, statisztikákat a partnerek részére hozzáférhetővé teszi az intézmény. • Az együttműködő felek által szervezett táborok lebonyolításában a védőnők részvételéhez hozzájárul, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete javaslata alapján. • Hozzájárul a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Központ esetmegbeszélésein (esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés) az illetékes védőnő, iskolaorvos részvételéhez. • Az orvosi rendelőkben biztosítja a tájékoztató anyagok elhelyezését, segítve az információk lakossághoz történő eljuttatását. • Folyamatosan tájékoztatja az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosokat az együttműködés eredményeiről, felkéri őket a célkitűzések megvalósításában történő aktív közreműködésre.
85
3. A Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály • Az osztályon lehetőséget biztosít a Családsegítő Szolgálat munkatársának a személyes megjelenésre (havonta egy alkalommal), ott kapcsolattartó személyt jelöl ki, illetve tájékoztatja a kollégákat a konzultációs lehetőségről. • Vállalja, hogy jelzőlapon keresztül, telefonon vagy személyesen a kijelölt kollégának időben jelez azon betegekről, akik szociális problémában érintettek. • Amennyiben igény van rá orvos, pszichológus kolléga a partnerszervezetek kezdeményezésére előadást, konzultációt tart. • A partnerszervezetek által kezdeményezett esetmegbeszéléseken, fórumokon részt vesz, amennyiben szükségesnek látja, kezdeményezi azokat. 4. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület • A KLIK Győri Tankerülete vállalja, hogy az iskolákra (általános és középiskola) vonatkozó felhívásokat, tájékoztatókat, leveleket továbbítja az intézményvezetőknek, ezzel segítve a rendezvények szervezését. • Biztosítja a megfelelő információáramlást az igazgatók és a pedagógusok felé. • Igazgatói értekezleteken tájékoztatja a vezetőket az aktuális információkról, valamint lehetőséget biztosít a partnerszervezeteknek, hogy ott megjelenjenek, és közvetlen tájékoztatást nyújtsanak. • Az iskolákban lehetőséget biztosít a Családsegítő Szolgálat (bele értve a Gyermekjóléti Központot is) munkatársainak a személyes megjelenésre (havonta egy alkalommal), ott helyiséget biztosít a konzultációra és ennek lehetőségéről az igazgatókon keresztül a kollégákat is tájékoztatja. • Tantestületi értekezleteken lehetőséget biztosít a partnerszervezeteknek bemutatkozásra. • Alkalmanként helyet ad fórumoknak, megbeszéléseknek előre egyeztetett időpontban. • Aktuális témákkal kapcsolatban javaslattal él, és részt vállal a megvalósításban. • A jelzőrendszer tagjaként, a tudomására jutott problémák megoldása érdekében kezdeményezi a kapcsolatfelvételt az ügyben érintett szervezetekkel.
86
• Lehetőséget biztosít a KLIK-en kívüli szervezeteknek, hogy használják a tankerületben meglévő „fakk”-rendszert dokumentumaik gyors eljuttatására. • Vállalja, hogy kollégái részt vesznek minimum évente négy alkalommal a partnerszervezetek által kezdeményezett esetmegbeszéléseken illetve tematikus, a szakmák aktuális problémáit érintő megbeszéléseken, amennyiben szükségesnek érzi, kezdeményezi azt. • A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei alkalmanként szupervíziót biztosítanak és nyári táborokban tréninget tartanak. 5. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete • Megismerteti a Felekkel a védőnői ellátás egyes területeit, különös tekintettel a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzésére, prevencióra vonatkozóan. • Vállalja az általa szervezett szakmai értekezleten a megállapodásban résztvevők információiról a védőnők tájékoztatását. • Vállalja a KEF kiadványok, tájékoztatók eljuttatását a védőnők útján az iskolás korosztálynak. • Tájékoztatja a védőnőket az együttműködő felek kapcsolattartóinak személyéről, elérhetőségéről. • Az együttműködő felek által szervezett táborok lebonyolításában részt vevő védőnő személyére javaslatot tesz. • Támogatja a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein (esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés) az illetékes védőnő részvételét. • A KLIK által biztosított „fakk” rendszeren keresztül leveleket, dokumentációkat juttatnak el a védőnők az oktatási intézményekbe (rendelkezésre állnak a beléptető kártyák). 6. A Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztály • A Városi Rendőrkapitányságon indult eljárások alapján, amennyiben család- és gyermekvédelmi intézkedések megtétele szükséges, továbbra is jelzéssel él a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Központ felé. • Indokolt esetben a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Központ családgondozója a Győri Rendőrkapitányság eljáró munkatársával együttesen keresi fel az érintett családot környezettanulmány készítése, családlátogatás céljából, mely a tényállás tisztázását, a szükséges intézkedések megtételét gyorsítja.
87
• A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete és a Városi Rendőrkapitányság közötti együttműködés érdekében a kapitányságon 2014 évben kapcsolattartó személy került kijelölésre. Az együttműködés keretében a Kapitányság vállalja, hogy a KLIK és az oktatási intézmények részéről érkező felkéréseknek eleget tesz. • A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztály és a Pártfogó Felügyelői Osztály munkatársaival kialakított együttműködést tovább folytatja. • A téli időszakban a hajléktalanok áldozattá válásának megelőzése érdekében készült intézkedési tervben foglaltakat maradéktalanul végrehajtja. • A Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete munkatársai szakmai együttműködésével nyári prevenciós tábort valósít meg. 7. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata • A Felekkel a Szolgálat egyes szakterületeit megismerteti, szolgáltatásait – különös tekintettel az áldozatsegítésre – bemutatja, valamint tájékoztató kiadványokat bocsát a Felek rendelkezésére. • A környezettanulmányok, pártfogó felügyeletek tapasztalatai alapján „fertőzöttségi térképet” készít a város oktatási intézményei tekintetében. • Osztályfőnöki óra keretében részt vesz az iskolai bűnmegelőzési programokban. • A külön magatartási szabályokra vonatkozó javaslattétel útján szorgalmazza a helyi preventív programok alkalmazását. • A közérdekű munka büntetés és a jóvátételi munka terén együttműködési lehetőséget biztosít a Felek számára. • Vállalja, hogy részt vesz a partnerszervezetek által kezdeményezett esetmegbeszéléseken, amennyiben szükséges kezdeményezi azt. 8. Hajléktalanokat Segítő Szolgálat • Az együttműködő felekkel az intézmény működésének a megismertetése, különös tekintettel a kompetenciahatárokra. • A CSSK-tal a potenciálisan azonos klientúra figyelemmel kísérése, közös jelzések, esetmegbeszélések. • Az intézmény fenntartásában működő Fókusz Egészségvédők Egyesületének koordinatív támogatása a primer prevenció érdekében.
88
• A gyermekvédelemmel nyári szabadidős programok szervezése, lebonyolítása. • A Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai Osztállyal közösen alakít ki szekunder prevencióra vonatkozó programokat. • A Városi Rendőrkapitányság tevékenységét kiegészítendő akut esetek szakmai megoldása. Kapcsolattartás Az Együttműködő Felek a Megállapodás teljesítése érdekében kapcsolattartókat jelölnek ki. A kijelölt kapcsolattartók negyedévente legalább egy alkalommal szóbeli egyeztetést tartanak, amelyen megvitatják az együttműködés során felmerülő teendőket, problémákat. Viták rendezésének módja és illetékessége Felek kijelentik, hogy vitás kérdésekben kölcsönös megegyezésre törekednek, s a viták rendezése során együttműködést tanúsítanak a felmerülő vitás kérdések kölcsönösen elfogadható rendezése érdekében. Jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Jelen Megállapodáshoz kapcsolódó jogviták esetére Együttműködő Felek a Győri Járásbíróság, illetve értékhatártól függően a Győri Törvényszék illetékességét kötik ki. Együttműködési Megállapodás felmondása A felek a megállapodást közös megegyezéssel írásban megszüntethetik, felmondhatják. Jelen Megállapodás 7 oldalon és 9 db eredeti példányban készült. Felek kijelentik, hogy a fenti szerződés tartalmát megismerték, s azt – mint akaratukkal egyezőt – elfogadták. Felek vállalják, hogy a Megállapodás tartalmáról a szervezeti egységükhöz tartozó érintetteket tájékoztatják. Győr, 2014. 04. 07.
89
90
MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG A SZAKMAI MEGBESZÉLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ A segédanyag célja az intézmények közti szakmai együttműködések fejlesztését megalapozó megbeszélésekre való felkészülés segítése, az együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalatok, igények és elvárások tisztázása. Az intézményvezetői szintű megbeszélések legfontosabb tapasztalatai Általános szintű igények: Jobb információáramlás: • a vezetők között • a vezetők és a beosztottak között • az ügyfelek irányába. Gyakoribb, rendszeres közös megbeszélések vezetői és képviselői szinten. Kit lehet keresni, ki a kapcsolattartó az adott partnernél – legyen felelős. Ügyfél- és beteg utak tisztázása.
Fontosabb együttműködési területek (a lista tovább bővíthető): • Munkaerőügyi problémák kezelése, szakemberhiány kezelése • Eljárási, ellátási módszerek tisztázása, egymás módszereinek a megismerése, összehangolása, összekapcsolása • Jelzőrendszer funkció erősítése, javítása • Közös helyzetelemzések, felmérések, adatok megosztása egymással (pl. fertőzöttségi térkép) • Tematikus fórumok szervezése – szakmaközi, minden terület érintettjének • Közös esetmegbeszélések • Közvetítés más intézmények felé (főleg közoktatás) • Tájékoztató, népszerűsítő funkciók, felvilágosítás, egészségnevelés • Tanácsadó, információnyújtó funkciók (pl. a tanároknak) • Rendezvényszervezés.
91
A szakmai megbeszélések szempontjai Kérjük, az alábbi listából válassza ki azokat a szervezeteket, amelyekkel úgy gondolja, hogy fontos lenne az együttműködések fejlesztése, erősítése, kibővítése. A hálózat tagjai – a potenciális együttműködő partnerek listája – Családsegítő Szolgálat – Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény – Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerület – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete – Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztály – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata – Hajléktalanokat Segítő Szolgálat A következő oldalakon szereplő táblázatok esetén elsődlegesen ezekre a partnerekre vonatkozóan válaszoljon a kérdésekre. Minden partnernek külön táblázata van. Alapvetően öt nagyobb kérdéskörre fog fókuszálni a megbeszélés. Ezeket tartalmazzák a táblázatok is. A táblázatban a jobb oldali üres cellákba lehet beírni a válaszokat. A nagyobb, egyesített szervezetek esetében különösen fontos annak átgondolása, hogy konkrétan kivel (részleg, osztály, funkció, esetleg konkrét felelős személy) szeretnének szorosabban együttműködni
92
Együttműködő partner megnevezése: MIÉRT 1 Miért fontos az együttműködés? Mit nyernek ezzel, milyen előnyei lehetnek? MIÉRT 2 Milyen problémák, hiányosságok kapcsán számítanak a másik szervezet segítségére? Mi az, amit nem tudnak maguk megoldani? KIVEL Konkrétan mely részlegekkel, pozíciókkal, feladatkörökkel vagy személyekkel lenne fontos az együttműködéseket erősíteni? MIBEN Gondolja át, hogy milyen területeken, feladatoknál lenne fontos az együttműködések fejlesztése, milyen együttműködési utak képzelhetőek el a két szervezet között? AKADÁLYOK Milyen külső és belső tényezők nehezítik, akadályozzák meg az együttműködéseket? Mire érdemes odafigyelni? Mit kerüljünk el? HOGYAN Milyen konkrét ötleteket, megoldásokat tudna javasolni a fenti együttműködési területeken a kapcsolatok javítására, elmélyítésére? Hogyan lehetne fejleszteni az együttműködési utakat?
A fókuszcsoportok szervezése Időpontok, helyszínek, résztvevők: Marcalváros Időpont: 2014. 05. 13. 13-16 óráig Helyszín: Kovács Margit Általános Iskola, Győr, Répce u. 2. Résztvevők az alábbi intézmények képviselői: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata KIMISZ, Védőnői Szolgálat, Városi Rendőrkapitányság, Arany János Általános Iskola, Kovács Margit Általános Iskola, Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari 93
és Szakképző Iskola, Gábor László Műhelyiskola, Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola, Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály Belváros: Időpont: 2014. 05. 14. 13-16 óráig Helyszín: Rómer Ház, Győr, Teleki u. 21. Szőnyi terem Résztvevők: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata KIMISZ, Védőnői Szolgálat, Városi Rendőrkapitányság, Iskolaegészségügyi Szolgálat csoportvezető, Hajléktalanokat Segítő Szolgálat, Hild József Építőipari Szakközépiskola, Révai Miklós Gimnázium, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola, Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola, Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály Újváros Időpont: 2014. 05. 20. 13-16 óráig Helyszín: Újvárosi Családsegítő Központ, Győr, Kossuth út 58. Résztvevők: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, Védőnői Szolgálat, Városi Rendőrkapitányság, Eötvös József Általános Iskola, Kossuth Lajos Általános Iskola, Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ, Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály Adyváros Időpont: 2014. 05. 21. 13-16 óráig Helyszín: Családsegítő Szolgálat Közösségi Tér, Győr, Szigethy A. út 109. Résztvevők: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, Védőnői Szolgálat, Városi Rendőrkapitányság, Móra Ferenc Általános Iskola, Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai módszertani Központ, Gyárvárosi Általános Iskola, Szabadhegyi Általános Iskola, Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály
94
A szakmai előkészítés tapasztalatai A szakmai megbeszélések és az előzetes felkészülést segítő kérdőívek összefoglalása Bevezető: A fent hivatkozott anyagok alapján a teljes szakmai egyeztetési folyamat nyomon követhető, mivel ezek részleteiben tartalmazzák a beküldött vagy szóban kifejtett szakmai véleményeket. E rövid összefoglaló célja a legfontosabb tapasztalatok kiemelése (motivációk, problémák és igények fejezet), illetve a lehetséges együttműködési irányok pontosítása (konkrét együttműködési területek, ötletek, irányok fejezet) rendszerezett és súlyozott formában. A többség által felvetett fontosabb gondolatok, ötletek, javaslatok és kérések szerepelnek a témablokkok elején. Ezekre az információkra alapozottan lehet a későbbiekben az egymásra utalt szereplőket összekapcsolni két- vagy többszereplős megbeszélések formájában, ahol a konkrét együttműködési megoldásokat ki tudják majd dolgozni (ehhez segítséget nyújthat a szervezetközi együttműködéseket segítő megbeszélések témavázlata című dokumentum). Motivációk, problémák és igények: Háttér – Növekvő komplexitás - Egyre összetettebbek a problémák az iskolákban, ezeket már nem lehet megoldani szakmaközi együttműködések nélkül, össze kell kapcsolni a különböző szakterületek képviselőit. – Volumen-növekedés - Egyre több és egyre nagyobb problémákkal találkoznak az iskolában, de nem lehet segíteni a család egészének a támogatása nélkül. – Új funkciók - Családi szocializációs funkciók hiányosak, bizonyos dolgokat át kellene venni az iskoláknak, ehhez szakemberekre és együttműködésre van szükség. – Jobb időzítés - Hogyan lehetne minél hamarabb érzékelni a problémákat, a jelző funkciót fejleszteni? Ne csak tűzoltás legyen, hanem megelőzés és időben érkező segítség. – Esetlegesség csökkentése - Jelenleg főként az működik, ami törvényileg szabályozva van, bár itt is vannak bizonytalanságok, de ami nincs szabályozva, annak a sikere főként a személyes kapcsolatokon múlik. Hogyan lehet ezt az esetlegességet csökkenteni?
95
–
Hálózat - Gyakran közös a páciensi kör, hogyan lehetne ezeket a személyeket egy hálózatban összefogni, összehangolni a segítő tevékenységeket.
Információ – Nem ismerik egymás működését, funkcióit, szolgáltatásait kellő mértékben, nem tudják kit, mikor, mivel, hogyan lehet keresni. – Gyakran nehézkes a kommunikáció, egymás közti információkezelésés megosztás, az információ kiadás nem világos minden esetben. Mit kell, mit lehet, mit szabad? (különösen pszichiátriai esetek, rendőrségi esetek, egészségügyi beavatkozások kapcsán). – A legtöbb területen nem világos, hogy mit oszthatunk meg más szakemberekkel, milyen adatkezelési, információkezelési szabályok vonatkoznak ránk. – Hiányoznak a visszacsatolások – nem kapnak információt arról, hogy mi történt az érintettel egy összetett beteg út esetén. Hogyan lehetne ezt egy olyan folyamattá tenni, ahol mindenki jobban informált. Szervezet és humán állomány – Érintett szakemberek túlterheltsége, új státuszok nyitása nehéz. – Humánerőforrás állomány - hiányzó szakmák és pozíciók - védőnő, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, bűnmegelőzési szakértő elérhetősége helyben (akár napi szintű elérhetőség, főállás, félállás?), nevelési tanácsadók bevonása. – Hiányzik a tényleges iskolai szociális munka, nincs ilyen pozíció, pedig kellene. Az iskolai szociális munkás vagy ifjúságsegítő tudná összekapcsolni a problémához rendelhető szakembereket és intézményeket. – A kórház (PAMOK) és különösen a Pszichiátria Centrum jelenleg nagyon gyengén kapcsolódik a rendszerhez (információs feketelyuk), szinte mindenki erősíteni szeretné velük a kapcsolatot. A gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátás hiányzik a területen, az ambuláns ellátás illetve ifjúsági pszichiátriai ellátás is kapacitáshiánnyal küzd. – Hogyan lehetne javítani az iskolák szülőkkel való együttműködését? A prevenció kritikus pontja a szülő és a család. – Problémát jelent a vidéki tanulók ellátatlansága, valamint az iskolából kikerülő, már tankötelezettség alatt nem álló 16-18 éves fiatalok helyzete.
96
Konkrét együttműködési területek, ötletek: – Kapcsolattartó személy kijelölése minden szervezetnél (az iskoláknál is) – mindenki számára elérhető kapcsolattartó adatbázis kialakítása (félévente frissítés, ha változás van azonnal jelezni kell) – Információs anyag készítése – minden szervezet, 1-2 oldal, rövid bemutatkozás, kompetenciák (miben tudunk segíteni), kit lehet keresni, elérhetőségek (félévente frissíteni, hogy mindig naprakész legyen) – A személyes ismeretség és kapcsolattartás erősítése, egymás közti konzultációk, kerekasztal beszélgetések, közös rendezvények stb. révén – Horizontális, sok szereplőt összekapcsoló szociális problémák együttes kezelése: • bűnelkövetés, áldozattá válás, bűnmegelőzés, internetes bűnözés • káros szenvedélyek, különösen a droghasználat • egészségvédelem- és fejlesztés • mentális problémák és betegségek • deviáns magatartás, antiszociális viselkedés, agresszió, önagresszió • családon belüli problémák • életvezetési módszerek, stressz kezelési lehetőségek • szexuális magatartás, táplálkozás, fogyasztás, életstílus • lemorzsolódás, 16-18 éves, már nem tanuló korosztály, motiváció hiánya, passzivitás • HH-s és HHH-s diákok. – Konkrét szociális problémákhoz, helyzetekhez rendelhető világos protokollok (beteg utak és beavatkozási modellek) kidolgozása, kinek mi a teendője, kötelessége, ki miben kompetens, hogyan kapcsolhatóak össze az egyes feladatok, lépések, a teljes folyamat megtervezése. Problématípusonként kellene kidolgozni protokollokat – hogy mit kell tenni adott helyzetben. Kinek, hogyan, mikor, mit kell, lehet, szabad tennie. – A nem győri lakhelyű diákok eseteinek kezelése: ilyenkor mi a teendő, milyen lehetőségei vannak a helyi szervezeteknek, miben lehet segíteni, mikor kell átadni az ügyet a lakóhelyen illetékes szerveknek?
97
Konkrét együttműködési formák: – beteg/kliens utak végig beszélése, világos protokoll – jelző funkció erősítése (különösen az iskolák és védőnők esetében) – szakmai tanácsadás, felkészítés egymás számára – jogszabály-értelmezési segítség egymás számára – közös pályázatok – esetmegbeszélések, esetkezelési modellek, esetkonferenciák – egymás jó gyakorlatainak a bemutatása, szakmai tapasztalatok átadása, bemutatkozó napok szervezése (tudástranszfer) – prevenciós órák és tréningek – tájékoztató anyagok készítése, jó gyakorlatok bemutatása, felvilágosító kampányok – közös rendezvények szervezése – új foglalkozási formák közös kitalálása és kidolgozása (pl. csoportfoglalkozások esetében) – a mai fiatalokra szabott új módszerek és megoldások keresése – szabadidős programok szervezése – a szülők hatékonyabb bekapcsolása a folyamatokba – közös családlátogatások – közös értekezletek (egymás munkájának a jobb megismerése) – kortárs segítés módszere, kortárs segítők bevonása – szupervízió – online kommunikáció.
98
A TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ DOKUMENTUMOK Segédanyag az érintett szakmai partnerek további együttműködését megalapozó munkamegbeszélésekhez Az együttműködések pontosítása – a megbeszéléseket segítő témavázlat Az alábbi segédanyag célja a későbbi szakmai megbeszélések segítése, az érdekelt szervezetek közötti együttműködések és eljárási utak pontosítása. Az alábbi sablon csak egy lehetőség, egy iránytű a munkához. Az egyes szakaszok szabadon kiegészíthetők, kihagyhatóak, módosíthatók igazodva a konkrét tartalomhoz. Az összes táblázat bővíthető, vagy éppen csökkenthető az együttműködési feladatok jellegének függvényében. Együttműködési feladatban érintett szervezetek: Az érintett intézmények neveinek felsorolása P1: P2: P3: …
Szervezetenként kell definiálni: Annyiszor kell az alábbi két táblát megismételni, ahány szervezet érintett. Intézmény/szervezet neve: ....................................................................................... Intézményi felelős kapcsolattartó(k) Név
Beosztás
Elérhetőségek
99
Az együttműködésben részt vevő, érintett dolgozók, szakemberek Folyamatosan frissíthető, ha változások vannak Név
Beosztás
Elérhetőségek
Közösen tisztázandó és kidolgozandó kérdések: Együtt kell átbeszélni és kitölteni Mi az együttműködési feladat alapvető célja (értelme, értéke, haszna, előnye) – Miért fontos? Rövid, pontos meghatározás ide
Milyen problémákra próbálnak megoldást találni – problémakör rövid, tömör leírása, bemutatása.
Milyen akadályozó tényezőket, nehézségeket kell előzetesen megoldani a sikeres együttműködés érdekében? Akadály / Nehézség
100
Mit kell(ene) / lehetne tenni a megszűntetése érdekében
Milyen konkrét feladatokra, tevékenységekre, lépésekre stb. bontható az együttműködés? Rövid címke
Feladat részletesebb kifejtése
F1: F2: F3: F4: F5: F6: …
Partnerenkénti saját feladatok, tevékenységek, lépések stb. elosztása, felosztása, lehatárolása: Ki miben kompetens, kinek mi a dolga Együttműködő partner rövid neve
Feladatok minél pontosabb meghatározása
P1: P2: P3: P4: P5: …
Közösen végzett feladatok: Ide olyan feladatok, tevékenységek, lépések, szakaszok kerüljenek, amelyeket csak együtt lehet hatékonyan megvalósítani Rövid címke
Feladat részletesebb kifejtése
F1: F2: F3: F4: F5: …
101
Családi problémák kezelése Eset minta - családi problémák kezelése 32 éves anya, 35 éves apa A szülők élettársi kapcsolatban nevelnek négy gyermeket, amelyek közül három közös, egy az anya korábbi kapcsolatából született. Az apának szintén van még egy másik kapcsolatból született gyermeke. Az anya munkaviszonnyal nem rendelkezik, bejelentett munkája még soha nem volt, a gyermekekkel való otthonlét töltötte ki eddigi életét, amely következtében kapcsolatai beszűkültek, gyakran nyúl az alkoholhoz és bizonyos kedélyjavító szerekhez, több alkalommal kezelték már depreszszióval, de a gyógyszereit nem rendszeresen szedi és kezelőorvosával együttműködése esetleges. Gyerekei gondozását gyakran elhanyagolja, a gyerekek sokszor koszosan, ápolatlanul és megfelelő élelmezés nélkül mennek iskolába, óvodába. Az apa bejelentett munkaviszonnyal nem rendelkezik, alkalmi munkákból kiszámíthatatlan jövedelmet produkál, amely a havi cigaretta és ital fogyasztását sem fedezi, gyakran keveredik kétes ügyletekbe, egy alkalommal felfüggesztett börtönbüntetést is kapott. Italos állapotban gyakran agresszív, amelyet főként az anyán és a nem saját nagyfiún vezet le. Emiatt a családban szinte napi szintűek a konfliktusok. Lakáskörülmények: A család egy 36m2-es, félkomfortos önkormányzati bérlakásban él, rendezetlen körülmények között. A lakáson óriási tartozásokat halmozott fel, amit a hónap végéig el kell hagyniuk, a kilakoltatás megindult. Megoldási stratégiájuk sem a lakáshelyzetre sem az életük rendezésére nincs. Gyerekek: Az első fiú, 15 éves gyermek, korai kapcsolatból született, nem a jelenlegi élettárstól, a vér szerinti apával évek óta nincs kapcsolat, a gyermekelhelyezés nem történt meg, iskolai hiányzásai magasak, iskola helyett általában a haverjaival lóg, de rengeteg hajléktalan barátja is van. Egy ilyen bandázás alkalmával, szórakozó helyeken főiskolás hallgatóktól loptak mobiltelefont és egyéb értéktárgyakat, ami miatt a fiú párfogó felügyeletet kapott. A fiú rendszeresen használ alkalmi drogokat, ami miatt már kórházi kezelés alatt is állt. A második legnagyobb gyermek általános iskoláskorú, előfordultak hiányzások, de ő szereti az iskolát és szívesen jár, bár a személyi higiéniájával napi szintű probléma van, ezért osztálytársai gyakran gúnyolják.
102
Előfordult, hogy az iskolában fürdette le a pedagógus és a védőnő. Napi szintű tetű problémák vannak az összes gyermeknél. A harmadik gyermek tanköteles korú, óvodás, de a rendszeres óvodába járással folyamatos probléma van, az anya és az apa aktuális állapotától és kedvétől függ, hogy reggel felkelnek-e elvinni. A negyedik gyermek egy éves, a családban történő nevelkedése is megkérdőjeleződött születésekor, hiszen sem a babakelengye, sem a körülmények nem voltak alkalmasak az utolsó pillanatig a baba fogadására. Jelenleg is fokozott figyelmet és kontrollt igényel a gyermek családban történő nevelkedése. Összegezve Instabil lakáshelyzet, problémás párkapcsolat, veszélyeztetett gyermekek, pszichés és egyéb problémákkal küzdő szülők.
103
104
Iskolaegészségügyi Szolgálat (Védőnői ellátás)
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (nevelési – oktatási intézményei)
Intézmény
Hogyan kerül az eset az Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás intézményhez? - önkéntes jelzés Pedagógiai eszközök: - szülő, gyerek, hozzátartozó, iskolatársak, másik szülő - tájékoztatás, beszélgetés, tanácsadás, segítségnyújtás, jelzése szakemberhez irányítás (pl. pszichológus, pszichiáter, - pedagógus észlelése szenvedélybetegeket segítő szervezet, Családsegítő Szolgálat, - anyagi problémák Gyermekjóléti Központ, Munkaügyi Központ, stb.), (pl. iskolaszer hiánya, - Iskolán belüli segítségnyújtás (pl. esetmegbeszélés pedagógusok lakhatási problémák, között, nagyobb odafigyelés a gyerekre, alapítványon keresztül munkanélküliség, étkezés, támogatás), ebédbefizetés, tízórai - veszélyeztetettség észlelése esetén jelzési kötelezettség a GYJK felé, hiánya stb.) - bűncselekmény gyanúja esetén jelzés a Rendőrség felé. - elhanyagolás jele, - erőszak, verés jelei - szerfogyasztás a családban, - iskolai problémák miatti családlátogatás során észlelés - igazolatlan hiányzás miatti gyanú. - gondozási terv alapján végzett egyéni gondozás - önkéntes - kötelező szűrővizsgálat, védőoltás (szülő értesítése kötelező) - területi védőnői - védőnői vizsgálatok (szűrések, tisztasági- nagymértékű, visszatérő megkeresés - iskolai szűrővizsgálati tetvesség esetén kérhető a Járási Népegészségügyi Intézet bevonása) alkalmak - védőnői fogadóóra (segítő beszélgetés, kollégiumi elhelyezési javaslat, stb.) - ifjúságvédelemmel - egészségfejlesztési órák megbízott munkatársi - kortársképzések jelzés, egyéb pedagógusi - versenyre felkészítések jelzés - esetkonferencián való részvétel - iskolai jellemzés (pártfogói - kapcsolattartás szülőkkel, egyéb szakemberekkel (pl. iskolaorvos, felügyelet). ifjúságvédelmi felelős, stb.) - ha a szülő nem akar oltatni, a Népegészségügyi Hivatal jogszabály alapján elrendelheti.
ELJÁRÁSI UTAK CSALÁDI PROBLÉMÁK ESETÉN
- iskolai tanulmányok befejezése - elköltözés (Magyarországon átkerül az adott intézményt ellátó védőnőhöz).
Hogyan zárul az eset? - iskolai tanulmányok befejezése vagy átkerülés más iskolába - a probléma a segítés következtében megoldódik.
105
- gyermekorvosi rendelés - védőnő jelzése - gyermekintézmény (bölcsőde, óvoda) jelzése - iskola, iskola-egészségügy jelzése - Gyermekjóléti Központ visszajelzése.
Házi Gyermekorvosi Szolgálat
Területi védőnői ellátás
Hogyan kerül az eset az intézményhez? - várandósság – gondozás - lakcímre költözés (állandó vagy életvitelszerű tartózkodás) - kórházi védőnői értesítés - kórházi szociális munkás általi megkeresés - védőnői gondozás kérése (eseti ellátás) - Gyámhivatali megkeresés (örökbeadás).
Intézmény
- meghatározott életkor betöltésekor átkerül ifjúsági védőnői ellátásba - elköltözés (Magyarországon a területileg illetékes védőnőhöz kerül) - lemond a szolgáltatásról - 19 éves életkor - elköltözés - elhalálozás.
- a család nyilvántartásba vétele – gondozási terv alapján végzett egyéni gondozás - módszerek: családlátogatás, önálló védőnői tanácsadások, nővédelmi tanácsadás, kötelező státuszvizsgálatok, szülésre felkészítés, baba-mama klub, védőnői karitatív tevékenység, elváltozások, veszélyeztetettség esetén – jelzési kötelezettség, helyzetértékelés, tisztasági vizsgálatok, csoportos egészségfejlesztési alkalmak.
- szülővel elbeszélgetés, tanácsadás - probléma vagy krónikus betegség esetén fokozott gondozás, gyakoribb visszarendelés orvosi, védőnői tanácsadásra - elhanyagolás (annak minősül az is, ha pl. rendszeresen csak ügyeletre viszik a gyermeket házi gyermekorvosi/ háziorvosi rendelés helyett, vagy ha a gyermek szülői kíséret nélkül jelenik meg a rendelésen, stb.) esetén figyelem felhívás a gyermek megfelelő gondozására, ellátására - veszélyeztetés esetén Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzés - utógondozás.
Hogyan zárul az eset?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
106
- önkéntes - jelzőrendszer jelzése kapcsán - lakossági bejelentés - kötelezett kapcsolatfelvétel.
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja
Családsegítő Szolgálat
Hogyan kerül az eset az intézményhez? - önkéntes - jelzőrendszer jelzése alapján - lakossági bejelentés, - kötelezett kapcsolatfelvétel.
Intézmény
- kapcsolatfelvétel a családdal - veszélyeztetettség mértékének vizsgálata - önkéntes együttműködés esetén alapellátás/gondozási terv készítése - a veszélyeztetettség mértékétől függően jelzés a gyámhivatal felé, - védelembe vétel esetén gyámhivatali kötelezés az együttműködésre/gondozási-nevelési terv - együttműködés más, a probléma megoldásában, a család életében jelen lévő intézményekkel - szükség esetén pszichológusi, fejlesztőpedagógusi, jogi segítségnyújtás - szabadidős tevékenységek szervezése – utcai, lakótelepi szociális munka - veszélyeztetettség fokozódása esetén javaslat a családból való kiemelésre.
Feladata: - mozgósítsa a család természetes erőforrásai, feltérképezi a család lehetőségeit - együttműködés az ellátásokhoz való hozzájutásban, - családgondozás- esetmunka - módszerek: tanácsadás, információ közvetítés, segítő beszélgetés, ügyintézés segítése - jogi, pszichológiai tanácsadás - csoport munka munkanélküliekkel, különböző tematikus csoportok célcsoportonként, stb. - speciális: díjhátralékkal küzdőkkel való szociális munka, rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való szociális munka, adósságkezelési tanácsadás - közösségi szociális munka, közösségi programok – Sziget–Kék közösségi tér működtetése - adomány közvetítés.
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás - önkéntes szolgáltatás kapcsán nem szűnik meg – bármikor visszatérhet - kötelező együttműködés lejárata - lemond a szolgáltatásról - Győrön kívüli lakcímre költözés – átkerül a területileg illetékes CSSSZhez. - 16. életévét (tankötelezettség) betöltötte / nagykorúvá válás (18 év) - eredményes családgondozás vége - elköltözés miatt a területileg illetékes GYJK-hoz átkerül.
Hogyan zárul az eset?
107
Győr Járási - jelzőrendszer jelzése Gyámhivatal kapcsán - jelzés a Gyermekjóléti Központ felől - gondnoksági eljárás, - bírósági végrehajtó kilakoltatási eljárások - lakossági vagy közvetlen családtag jelzése - különélő szülő jelzése.
Hogyan kerül az eset az intézményhez? PAMOK - mentő szállítja be, Pszichiátriai - sürgősségi baleseti Osztály osztályról történő továbbirányítás - önkéntes igénybevétel.
Intézmény - kórházi ellátás vége - saját felelősségre távozás.
- hatósági eljárás vége.
- veszélyeztető állapot fennállása esetén (amit orvos állapít meg), kötelező az ellátás - ha nem áll fenn veszélyeztető állapot – köteles elengedni, ha a beteg nem járul hozzá a gyógykezeléséhez - veszélyeztető magatartással (pszichotikus betegek, zavart tudatállapot) bekerülés esetén – 72 órán belül – igazságügyi orvosszakértői vizsgálat, bírósági döntés a további intézkedésről - szuicid probléma esetén kötelezhető a kezelésre. A gyámhivatali eljárás jelzésre indul – gyvt. alapján. - kapcsolatfelvétel a GYJK felé - minden esetben tárgyalás van (szülők, törvényes képviselő, különélő szülő, 14 év felett a gyermek, ill. egyéb érintettek, tanúk, partnerintézmények munkatársainak meghallgatása gyermek veszélyeztetettség észlelése esetén - tényállás tisztázása érdekében pszichológiai szakértő kirendelése - iskolai, óvodai jellemzés bekérése - döntési jogkör - védelembe vételi eljárás során együttműködés a Gyermekjóléti Központ családgondozójával – évente 1x felülvizsgálat - súlyos veszélyeztetettség esetén azonnali intézkedés (gyermek felügyeletét vállaló családtag feltérképezése, stb.) – ideiglenes elhelyezés.
Hogyan zárul az eset?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
108
Igazságügyi Szolgálat – Pártfogó Felügyelői Szolgálat
Intézmény
- pártfogó felügyelői véleménykészítés ügyészségi, bírósági döntés előkészítéséhez
(iskola, munkahely, gyermekvédelmi intézmények, stb.)
- környezettanulmány készítés, szükség esetén társintézmények bevonásával
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
- bírósági, ügyészségi határozat, rendőrségi, büntetés-végrehajtási intézeti megkeresés révén történő kapcsolatfelvétel (az adott bűncselekmény családon belül történt (pl. kiskorú veszélyeztetése), vagy az eljárás során kerül tudomásra a családi probléma) - (2015.01.01. napjától gyámhivatali megkeresés megelőző pártfogás kapcsán).
- eljárás lezárása - pártfogó felügyelet befejeződése, megszűnése - közvetítői eljárás során a megállapodásban foglaltak teljesítése - javaslattétel vagy jelentés további szankció alkalmazására - (gyámhivatali határozattal a megelőző pártfogás megszűntetése).
Hogyan zárul az eset?
- Családi probléma esetén − életkörülményekkel kapcsolatos információk (ügyfélfogadás, családlátogatás, társintézményekkel való kapcsolattartás révén) gyűjtése, kriminalizációs szempontú értékelése, szükség esetén tanácsadás, felvilágosítás, ellátó intézményhez irányítás, − veszélyeztetettségre utaló körülmény esetén a jelzőrendszeri tagságból adódó Családi probléma kötelezettségek teljesítése, esetkonferencia, esetén − pártfogó felügyelet végrehajtása során külön magatartási szabályok betartásának - eljárás lezárása ellenőrzése (pl.: nyilvános helyen történő alkoholfogyasztás tilalma, bizonyos - pártfogó felügyelet személyekkel való kapcsolattartás tilalma, stb.), befejeződése, − amennyiben a pártfogó felügyelő bűnmegelőzési szempontból indokoltnak tartja, megszűnése bizonyos esetekben pártfogó felügyelői rendelkezés révén kötelezhető a terhelt - javaslattétel többek között viselkedéskorrekciós, szociális készségfejlesztő, agressziókezelő, vagy jelentés vagy munkaerőpiaci foglalkozásokon való részvételre. további szankció A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet alkalmazására. lehetőséget biztosít a pártfogó felügyelő számára a családi állapotra és körülményekre, a lakáskörülményekre, az egészségi állapotra, esetleges káros szenvedélyekre, vagyoni és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok átvételére és kezelésére (5/A.§).
- pártfogó felügyelet végrehajtása, pártfogó felügyelői terv alapján, egyéni esetkezelés vagy csoportos technikák alkalmazásával, szükség esetén társintézményekkel való együttműködés, külön magatartási szabályok által az adott problémák megoldására fókuszáló kötelezettségek betartatása, jóvátételi munka kiszabása esetén közreműködés - büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) - közérdekű munka büntetés végrehajtása, munkahely kijelölése, munkavégzés ellenőrzése - (2015.01.01. napjától megelőző pártfogás intézménye, környezettanulmány készítés, bűnismétlés tekintetében kockázat Családi probléma esetén: értékelés, szükség esetén pártfogolás)
Hogyan kerül az eset az intézményhez? - rendőrségi, büntetésvégrehajtási intézeti megkeresés - bírósági, ügyészségi határozat (- 2015.01.01. napjától gyámhivatali megkeresés).
109
− önkéntes igénybevétel. − (győri bejelentett lakcím szükséges) − jelzőrendszer közvetítésével − a Gyermekjóléti Központ, Gyámhivatal közvetítésével.
Hogyan kerül az eset az intézményhez? - áldozattá vált állampolgárok és hozzátartozóik - önként (érintett kérése alapján).
− adott ügy – egyszeri alkalom lezárás.
Hogyan zárul az eset?
− elsősorban lakhatási probléma esetén a gyermek és édesanya, − igénybevétel várandós szülő ellátása – családgondozás biztosítása – 24 órás idejének lejárta felügyelet (1 év) − 3-18 éves gyermekek teljes ellátása, gondozása - családgondozás − probléma biztosítása – 24 órás felügyelet megszűnése. − térítési díjfizetési kötelezettség (jövedelemfüggő) − írásos jelzés a bekerülésről GYJK, védőnői szolgálat, bölcsőde, óvoda, iskola felé, folyamatos kapcsolattartás − jogi, pszichológiai tanácsadás − krízisellátás bántalmazottak számára (OKIT – titkosság) − ország egész területéről fogadnak bántalmazottakat.
– lopás esetén okiratok költségmentes beszerzésének segítése.
– állami kárenyhítés (nagyobb összegű pénzügyi támogatás)
– azonnali pénzügyi segély (lakhatási költség, gyógyszerkiváltás, utazási költség, ruháztatás, kegyeleti célra, temetési költségekhez hozzájárulás, stb. – néhány ezer Ft)
– pszichológus
– jogi segítségnyújtás
– tájékoztatás távoltartásról – beadványkészítés
– tanácsadás
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
A jelzőrendszer alatt az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 17§ (1) pontban felsoroltak értendők.
Gyermekekés Családok Átmeneti Otthona
Igazságügyi Szolgálat – Áldozatsegítő Osztály
Intézmény
Szenvedély problémák kezelése Eset minta szenvedély problémákhoz Márk egy szakközépiskola jó képességű, nyugodt, csendes tanulója. Először csak napokat hiányzott az iskolából, majd a hiányzások szaporodtak, és egyre hosszabb időszakokra terjedtek ki. Kezdetben még orvosi igazolással tudta bizonyítani hiányzásai okát, majd később már az orvosi igazolások elmaradoztak. Amikor az osztályfőnöke megpróbált a fiú gondviselőjével beszélni, egyre nehezebb volt elérni. Amikor sikerült vele találkozni, mindig a fiú betegségére hivatkozott és arra, hogy sikeresen be fogja fejezni a tanévet. Ennek ellenére Márkot, nagymértékű igazolt és igazolatlan hiányzásai miatt évismétlésre kellett kötelezni. Családi körülmények: Márk az anyukája első házasságából származó gyerek, apukáját nem ismeri. Anyukája jelenleg vidéken él új élettársával. Mivel Márk az anyai háznál puszta jelenlétével zavaró tényező volt, ezért anyukája elküldte a másik kapcsolatából származó leánygyermekei mellé. Azoknak a gyerekeknek az apja lett Márk átmeneti nevelőapja. Bár törvényesen az anyuka számított a fiú gondviselőjének, nem volt hajlandó a fiáról anyagilag gondoskodni, a költségeket fedezni. Így Márknak magának kellett előteremtenie a létfenntartásához szükséges anyagi forrást. Az iskola idő mellett, majd tanítás alatt is dolgoznia kellett, hogy beszállhasson a közös költségekbe, hogy megtűrjék az új helyén. Közben meghalt a nagymamája, aki az egyetlen igaznak számító családi kapcsolatát jelentette. A családi nehézségek és a szociális problémák miatt egyre többet betegeskedett. Az iskolára már egyáltalán nem jutott sem idő, sem motiváció. A munka során kétes baráti társaságba keveredett. Egy alkalommal szórakozni mentek közösen, és elszívtak egy füves cigit. A maradék kábítószert a fiú vette magához. Az éjszaka során egy általános rendőrségi razzia alkalmával lebukott, így elterelésen kellett részt vennie.
110
111
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
- a diák tüneteket produkál az intézményben (tanórán, szünetben, rendezvényen stb.) - elmesélik, hogy este, hétvégén, buliban, vagy a családban mit használnak - beviszi a szert (cigi, alkohol, kábítószer) az iskolába, esetleg másokat is kínál - a társak jelzik a pedagógusnak - szülő kér segítséget, mikor már veszélyesnek érzi - pártfogói felügyelet jelez, ha bűncselekménybe keveredett a gyerek (elterelés, esettanulmány).
Intézmény
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő intézmények
PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK: - mélyebb bizalmi viszony kialakítása a tanulóval és ennek során segítség a droghasználathoz vezető motivációk, utak feltárásában, beszélgetések, különböző programok aktivizálása útján - a szülő értesítése és együttműködés a szülővel a probléma megfelelő kezelésében (ezt csak abban az esetben lehet mellőzni kiskorú tanuló esetében, ha a drogfogyasztás vagy terjesztés összefüggésben áll a szülői magatartással, vagy egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálná a várható szülői reakció) - családlátogatás - osztályfőnöki órán csoportos foglalkozás a témában (tájékoztatás, személyiségfejlesztés, csoportos beszélgetés, játék stb.) változatos módszerekkel - szabadidős tevékenységek szervezése (egész napos iskola), hogy a gyerek találjon örömet nyújtó foglalatosságot, közösséget - védőnő bevonása az egészségnevelési rendezvényekbe, tanórába külső előadók, szervezetek támogatásának kérése (tanórákon, rendezvényeken) - diák szakemberhez irányítása (ha lenne helyben pszichológus, pszicho-pedagógus, gyermekvédelmi felelős…), kapcsolatfelvétel iskolai védőnővel, orvossal, drogambulanciával, különböző szakmai segítő szervezetekkel, (az ilyen kapcsolatfelvételből csak előnye származhat a diáknak, hátránya egyáltalán nem, nagyon fontos a diákkal kialakult bizalmi viszony alapján, hogy legyen esélye a belátáson alapuló és önkéntes visszaútnak) - gyermekvédelmi szolgálat, gyámhivatal, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó értesítése, ha a tanuló drogveszélyeztetett magatartása összefüggésben állhat családi körülményeivel, szülei vagy hozzátartozói magatartásával - indokolt esetben orvos, mentő vagy rendőrség értesítése, segítségkérés.
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
Eljárási utak szenvedély problémák esetén
NEGATÍV: a gyerek hiányzik az iskolából (beteg pl. hörghurut) csavarog (pl. rossz társaságba keveredik banda, bűncselekmény), - úgy marad ki az iskolából, vagy kerül át másik intézménybe, hogy a probléma, a szerhasználat megmarad.
POZITÍV: a diák ritkábban nyúl a szerhez, vagy végleg felhagy a használatával (dohány, alkohol, gyógyszer, kábítószer - a szülő szakemberhez viszi a gyereket, akinek hallgatnak a szavára.
Hogyan zárul az eset?
112 - iskolai tanulmányok befejezése - elköltözés (Magyarországon átkerül az adott intézményt ellátó védőnőhöz).
− védőnői fogadóóra (segítő beszélgetés, kollégiumi elhelyezési javaslat, stb.) − egészségfejlesztési órák (pl. káros szenvedélyek) − kortársképzések − versenyre felkészítések − esetkonferencián való részvétel − kapcsolattartás szülőkkel, egyéb szakemberekkel (pl. iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős…).
− a család nyilvántartásba vétele – gondozási terv alapján végzett egyéni gondozás − módszerek: családlátogatás, önálló védőnői tanácsadások, nővédelmi tanácsadás, kötelező státuszvizsgálatok, szülésre felkészítés, baba-mama klub, védőnői karitatív tevékenység, elváltozások, veszélyeztetettség esetén jelzési kötelezettség, helyzetértékelés, tisztasági vizsgálatok, csoportos egészségfejlesztési alkalmak.
− területi védőnői megkeresés − iskolai szűrővizsgálati alkalmak − ifjúságvédelemmel megbízott munkatársi jelzés, egyéb pedagógusi jelzés − iskolai jellemzés (pártfogói felügyelet) − önkéntes (saját jelzés).
− várandósság – gondozás − lakcímre költözés (állandó vagy életvitelszerű tartózkodás) − kórházi védőnői megkeresés − kórházi szociális munkás általi megkeresés − védőnői gondozás kérése (eseti ellátás) − Gyámhivatali megkeresés (örökbeadás).
Iskolaegészségügyi ellátás (védőnői és iskolaorvosi ellátás)
Területi védőnői ellátás
- meghatározott életkor betöltésekor átkerül ifjúsági védőnői ellátásba - elköltözés (Magyarországon a területileg illetékes védőnőhöz kerül) - lemond a szolgáltatásról.
Hogyan zárul az eset?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Intézmény
113
− önkéntes szolgáltatás kapcsán nem szűnik meg – bármikor visszatérhet − kötelező együttműködés lejárata − lemond a szolgáltatásról − Győrön kívüli lakcímre költözés.
− feladata: mozgósítsa a család természetes erőforrásait, feltérképezi a család lehetőségeit, − együttműködés az ellátásokhoz való hozzájutásban, − családgondozás – esetmunka − módszerek: tanácsadás, információ közvetítés, segítő beszélgetés, ügyintézés segítése − jogi, pszichológiai tanácsadás − csoport munka munkanélküliekkel, különböző tematikus csoportok célcsoportonként, stb. − speciális: díjhátralékkal küzdőkkel való szociális munka, rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való szociális munka, adósságkezelési tanácsadás − közösségi szociális munka, közösségi programok – Sziget–Kék közösségi tér működtetése − adomány közvetítés.
− önkéntes − jelzőrendszer jelzése kapcsán − lakossági bejelentés − kötelezett kapcsolatfelvétel.
Családsegítő Szolgálat
19 éves életkor meggyógyulás elköltözés elhalálozás.
− − − −
− gyanújelek (ismétlődő panaszok szervi elváltozás nélkül, viselkedés, öltözködés, környezethez való viszony változása, indokolatlan hiányzás, gyakori utólagos igazoláskérés, stb.) esetén szülő értesítése − kapcsolatfelvétel a szülővel, elbeszélgetés, tanácsadás − bizalmi kapcsolat kialakítása a serdülővel, szükség esetén kezelésre motiválás − veszélyeztetettség esetén Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzés − indokolt esetben kórházi beutalás − utógondozás.
− gyermekorvosi rendelés − védőnő jelzése − iskola, iskolaegészségügy jelzése − visszajelzés a kórháztól, szakrendelőtől .
Házi Gyermekorvosi Szolgálat
114 Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
− kapcsolatfelvétel a családdal − veszélyeztetettség mértékének vizsgálata − önkéntes együttműködés esetén alapellátás/ gondozási terv készítése − a veszélyeztetettség mértékétől függően jelzés a gyámhivatal felé − védelembe vétel esetén gyámhivatali kötelezés az együttműködésre/gondozási-nevelési terv − együttműködés más a probléma megoldásában, a család életében jelen lévő intézményekkel − szükség esetén pszichológusi, fejlesztőpedagógusi, jogi segítségnyújtás − szabadidős tevékenységek szervezése – utcai, lakótelepi szociális munka − veszélyeztetettség fokozódása esetén javaslat a családból való kiemelésre.
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
− önkéntes − jelzőrendszer jelzése kapcsán − lakossági bejelentés − kötelezett kapcsolatfelvétel.
Intézmény
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ
− 16. életévét (tankötelezettség) betöltötte /nagykorúvá válás − eredményes családgondozás vége − elköltözés (a területileg illetékes GYJK-hoz kerül).
Hogyan zárul az eset?
115
Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Minden esetben a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 84.§-a szerint részletezett úgynevezett védelembe vételi eljárás kerül hivatalból lefolytatásra. A tényállás tisztázásához szülőket és gyermeket, tanúkat hallgathat meg a gyámhivatal, intézményi jellemzést kérhet be, védőnői, orvosi véleményeket szerezhet be, pszichológus szakértőt rendelhet ki.
- lehetséges és szükséges intézkedésről /támogatott döntéshozatal, ideiglenes gondnokrendelés, gondnokság alá helyezés/ tájékoztatás - hatósági eljárás indul, melynek keretében a tényállás tisztázása során ügyfél, hozzátartozók, érintettek meghallgatására, információk, adatok beszerzésére kerül sor.
Kiskorú esetében: Az 1997. évi XXXI. sz. tv. 17. §-ában felsorolt jelzőrendszeri tagoktól, így - egészségügyi szolgáltatók (védőnő, háziorvos, gyermekorvos, kórház), - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő, gyermekjóléti) - köznevelési intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola) - rendőrség - ügyészség - bíróság, - pártfogó felügyelői szolgálat, - áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet - menekülteket befogadó állomás, átmeneti szállás - egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek - munkaügyi hatóság - bármely állampolgár (névtelenül is), - gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet.
Nagykorú esetében: - káros szenvedéllyel érintett ügyfél hozzátartozói, (ritkábban az ügyfél) - lakossági bejelentés, jelzés (személyesen, vagy írásban) - kórház szakorvosi vélemény, jelzés - rendőrség, bíróság, ügyészség jelzése - háziorvos, munkáltató jelzése - családsegítő szolgálat, GYJK jelzése - CSÁO jelzése - egyéb jelzőrendszeri tagoktól érkezett jelzés.
- tájékoztatás alapján perindításra jogosult hozzátartozó pert indít gondnokság alá helyezés iránt a bíróságon - ideiglenes gondnokot rendel a gyámhivatal és gondnokság alá helyezés iránt pert indít a bíróságon - támogatott döntéshozatal esetén támogatót rendel ki a gyámhivatal - szociális intézményi elhelyezés esetén tájékoztatás a lehetséges.
- Védelembe vétel, melynek keretén belül a Gyvt. 68. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással a káros szenvedély okozta kiskorú veszélyeztetés esetén a következőkről intézkedik: - kötelezi a szülőt, hogy vegye igénybe gyermeke az egészségügyi szolgáltatásokat (pl. pszichiátriai kezelés a kiskorú alkoholvagy drogproblémájára), kezdeményezi a szenvedélybetegség következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő/együtt élő hozzátartozó orvosi vizsgálatát, intézkedik a gyermek egészségét veszélyeztető körülmény megszüntetéséről - más gyermekvédelmi intézkedésre irányuló eljárás lefolytatása (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, családba fogadás).
- eljárás megszüntetése veszélyeztetettség hiányában - eljárás megszüntetése Gyermekjóléti Központ általi alapellátás keretén belüli családgondozással.
116
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
- önként kérhet segítséget egyedül, vagy hozzátartozójával mind a fiatalkorú, mind a nagykorú személy - beutalást háziorvos, ügyeleti szolgálat tehet - önkéntesen a beteg is kérhet kivizsgálást, kezelést - járóbeteg ellátásra hivatott részlegek: Pszichiátriai Szakambulancia, Mentálhigiénés Gondozó, az Addiktológiai Gondozó, TÁMASZ ambulancia - súlyos állapotban OMSZ szállítja a PAMOK- ba - SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály) fogadja a beszállított személyt - 14 év alatti fiatalkorú vizsgálata, kezelése a Gyermekosztály feladata - 14- 18 év közötti korosztályt az Ifjúsági Mentálhigiénés szakember vizsgálja - agresszív megnyilvánulások, tudatzavar esetén a Zrínyi utcai Pszichiátriai Osztályra történik beszállítás - kábítószer függőséget gyógyító kezelésre ügyészségi határozottal kell jelentkezni a TÁMASZ Ambulancián.
Intézmény
PAMOK, Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály
Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani: - a beteg ellátása a szakmai protokoll előírásainak megfelelően történik - a bekerülés körülményeit, a felvételkor tapasztalt státuszt, a kezelés során alkalmazott tevékenységet, az állapot jellemzőit naponta írásos orvosi-, és ápolói dekurzus (kórtörténet) dokumentálja - fiatalkorú esetén az Osztály köteles haladéktalanul tájékoztatni a hozzátartozót - osztályos kezelés során speciális team működik (pszichiáter szakorvos, pszichológus, szociális munkás, művészeti terapeuta, foglalkoztató terapeuta, gyógytornász).
- önkéntes kérésre lehetőség van az ambuláns ellátásra, vagy az osztályos kezelésre - 16 éves fiatalkorú esetén szülői beleegyező nyilatkozatot kell aláírni az ellátáshoz - 16-18 év közötti fiatalkorú esetén mind az ellátott-, mind hozzátartozójának a beleegyező nyilatkozata szükséges, - veszélyeztető állapot fennállása esetén (amit szakorvos állapít meg), kötelező az ellátás - ha nem áll fenn veszélyeztető állapot – köteles elengedni, ha mind a fiatalkorú-, mind hozzátartozója nem járul hozzá a gyógykezeléséhez - veszélyeztető magatartással (pszichotikus betegek, zavart tudatállapot) való bekerülés esetén az Osztálynak 24 órán belül értesíteni kell a Bíróságot, 72 órán belül igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján születik bírósági döntés arról, hogy a felvétel és a kórházi kezelés indokolt-e, amennyiben nem indokolt, 24 órán belül zárójelentéssel kell a beteget elbocsátani.
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
- eljárás megszüntetése - eljárás felfüggesztése - vádemelési javaslat.
- kórházi kezelés lezárásáról a beteg egyetértésével a szakorvos dönt - távozásakor a beteg zárójelentést kap, melyen szerepelnek a bekerülés körülményei, a felvételi státusz, a vizsgálatok eredménye, az alkalmazott kezelések részletei, az epikrízis nyilatkozik a kiírást követő életmódtanácsokról, a kórházi kezelés követő ambuláns kezelés részleteiről - távozáskor a beteg (fiatalkorú esetén hozzátartozóval együtt) írásban nyilatkozik arról, hogy a tanácsokat megértette, javaslatokat elfogadja, a zárójelentés 2 példányát átvette - ügyészségi határozat alapján a TÁMASZ Ambulancia szakorvosa igazolja, hogy a fogyasztó függőséget gyógyító kezelésben vagy megelőző-, felvilágosító szolgáltatásban vesz részt - az Elterelés 6 hónapos időszakának lezárásáról a TÁMASZ Ambulancia állítja ki a hivatalos igazolást
Hogyan zárul az eset?
117
Magyar Máltai SzeretetszolgálatSzínestérszenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
Legfontosabb jellemzők az igénybe vételnél: - anonimitás, - alacsonyküszöb, - absztinencia nem feltétel.
- önként felkeresik a szolgálatot.
A. Hasznos szabadidő eltöltés segítése. A fiatalok érdeklődési köréhez illeszkedő programok biztosítása. Klubszerű foglalkozások heti rendszerességgel: - önismereti foglalkozás - sport és egészség - filmklub - SzínSkezek (kreatív foglalkozás) - KOMP kvíz (bűnmegelőzés) - Duma party (kommunikációs) - egészségfejlesztő, és kulturális közösségi programok havi rendszerességgel - tanulás segítése (korrepetálás, tanulási technikák). Egyéb nyújtott eszközök: - Játék sarok (társasjátékok) - csocsó - asztalitenisz - olvasósarok - rejtvénysarok - kötetlen beszélgetés. B. A látogató fiatalokkal való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, szükség esetén az ellátási rendszerben való továbbirányítás, jelzőrendszer értesítése, iskola értesítése problémás esetekben. C. Mentális zavarok és családi problémák szűrése és kezelése (szociális munka kompetenciái szerint). - konzultáció, tanácsadás: segítő beszélgetés. D. Kábítószer-használat gyakoriságának illetve az ártalmainak a mérséklése - Drop in „toppanj be” központ - melegedő, pihenő funkció - megkereső tevékenység (partnerek, iskolalátogatás). E. Megkereső tevékenység (direkt, indirekt). F. Telefonos, információs vonal.
- A házirend betartása esetén korlátlan ideig lehet a kliens, de szükség esetén továbbirányítják más szolgáltatásba, Jellemző, hogy évekig rendszeres kliens marad valaki, majd „kinövi” a szolgáltatást (küszöb alatti szolgáltatás esetén klasszikus zárásról nem beszélhetünk).
118
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
- önként felkeresik a szolgálatot - iskolákba felkérésre prevenciós foglalkozás - elterelés.
- bejelentés - feljelentés (amennyiben szükséges, feljelentés kiegészítés) - általános igazoltatás.
Intézmény
Szt. Cirill és Method Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat
Győr Városi Rendőrkapitányság
- nyomozati cselekmények végrehajtása - elterelés.
- pszicho-szociális tanácsadás (életvezetési tanácsok, mentális tanácsadás, függőség megszüntetésére irányuló beszélgetések - álláskeresési tanácsadás - internetes, telefonos álláskeresés, önéletrajzírásban segítségnyújtás - információnyújtás - hozzátartozók bevonása - segítő beszélgetés - iskolai prevenció: diákok részére, tájékoztató szülői értekezleten, tantestületi ülésen - elterelés lehetőségének biztosítása.
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
- eljárás megszüntetése - eljárás felfüggesztése - vádemelési javaslat.
- Elterelés esetén: Sikeresen befejezte az elterelést Megszakad az elterelése Megszakad az elterelése és újrakezdi.
- Pszicho-szociális tanácsadás: megszűnik függősége, ritkítják a foglalkozást, önsegítő csoportba közvetítik. - Szükség esetén továbbirányítják más szolgáltatásba - Álláskeresési tanácsadás: elhelyezkedik az álláskereső. - Iskolában: droghasználat megelőzése. Szülők tájékoztatása, pedagógusok lehetőségeinek ismertetése.
Hogyan zárul az eset?
119
Győri Járási Ügyészség
A Győri Járási Ügyészségre a nyomozó hatóságoktól vagy vádemelési, vagy vádelhalasztási javaslattal érkeznek meg az iratok a gyanúsítottak vonatkozásában.
- A vádemelés elhalasztásának időtartama egy év, ez alatt az idő alatt kell a gyanúsítottnak az elterelést elvégeznie, amit adott esetben a PAMOK Támasz Krízis- és Drogambulancián végezhet el. Erről a szolgáltató meghatározott formátumban az igazolást kiállítja, amit a gyanúsítottnak átad, illetve a hatóságnak is eljuttat.
- Amennyiben a gyanúsítottként kihallgatott személy a nyomozás során vállalta, hogy részt vesz elterelésen, akkor az ügyészség annak függvényében, hogy már megkezdte a gyanúsított a kezelést, vagy pedig sem, két döntést hozhat. Ha megkezdte a kezelést a gyanúsított és erről az igazolást is benyújtotta, az eljárást fel kell függeszteni, amire a nyomozó hatóság is jogosult. Ha nem kezdte meg a gyanúsított a kezelést, akkor az ügyésznek a vádemelés elhalasztásáról kell döntenie. A vádemelés elhalasztásakor az ügyész, kötelező magatartási szabályként előírja a gyanúsítottnak, hogy 6 hónapig tartó, a kábítószer függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer használatot kezelő más ellátáson, vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson kell részt vennie. A vádemelés elhalasztásakor amennyiben a gyanúsított fiatalkorú, akkor annak időtartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll a jogszabály erejénél fogva, ha felnőtt korú, akkor dönthet úgy az ügyész, hogy elrendeli a pártfogó felügyeletét, amit az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői látnak el.
- A hatályos Btk. szerint az nem büntethető kábítószerrel visszaélés vétsége miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri és az I. fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően 2 éven belül az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást, vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta az elterelést, vagy az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer kereskedelem, vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.
- Ha a gyanúsított az 1 év alatt az elterelést elvégzi és erről az igazolást benyújtja, vele szemben az ügyész az eljárást megszünteti. - Amennyiben a gyanúsított az elterelésen való részvételt nem igazolja, úgy vele szemben a jogszabály erejénél fogva vádemelésre kerül sor. Ezt követően a bíróság dönt a vele szemben alkalmazandó joghátrányról.
120
- rendőrségi, büntetésvégrehajtási intézeti megkeresés, - bírósági, ügyészségi határozat, - (2015.01.01. napjától gyámhivatali megkeresés)
Igazságügyi Szolgálat – Pártfogó Felügyelői Szolgálat
- kötelező: ügyészségi határozat által kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson való részvételre kötelezés, - önkéntes: a terhelt nyilatkozik szenvedélybetegségével kapcsolatosan, - szükséges: a pártfogó felügyelő információt szerez a terhelt szenvedélybetegségével kapcsolatosan.
Szenvedélybetegség esetén:
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Intézmény
- eljárás lezárása - pártfogó felügyelet befejeződése, megszűnése - közvetítői eljárás során a megállapodásban foglaltak teljesítése - javaslattétel vagy jelentés további szankció alkalmazására - (gyámhivatali határozattal a megelőző pártfogás megszüntetése)
- környezettanulmány készítés, szükség esetén társintézmények bevonásával (iskola, munkahely, gyermekvédelmi intézmények, stb.), - pártfogó felügyelői vélemény készítés ügyészségi, bírósági döntés előkészítéséhez - pártfogó felügyelet végrehajtása, pártfogó felügyelői terv alapján, egyéni esetkezelés vagy csoportos technikák alkalmazásával, szükség esetén társintézményekkel való együttműködés, külön magatartási szabályok által az adott problémák megoldására fókuszáló kötelezettségek betartatása, jóvátételi munka kiszabása esetén közreműködés - büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) - közérdekű munka büntetés végrehajtása, munkahely kijelölése, munkavégzés ellenőrzése, - (2015.01.01. napjától megelőző pártfogás intézménye, környezettanulmány készítés, bűnismétlés tekintetében kockázat értékelés, szükség esetén pártfogolás). Szenvedélybetegség esetén - kötelező: kábítószerrel visszaélés miatt elterelésre kötelezett ellenőrzése, kapcsolattartás a szolgáltatóval - önkéntes: tanácsadás, felvilágosítás, ellátó intézményhez irányítás - szükséges: tanácsadás, felvilágosítás, ellátó intézményhez irányítás, valamint amennyiben a pártfogó felügyelő bűnmegelőzési szempontból indokoltnak tartja, bizonyos esetekben pártfogó felügyelői rendelkezés révén kötelezhető a terhelt a szenvedélybetegséggel kapcsolatos ellátás igénybevételére - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet lehetőséget biztosít a pártfogó felügyelő számára az egészségi állapotra, esetleges káros szenvedélyekre vonatkozó adatok átvételére és kezelésére (5/A.§).
Szenvedélybetegség esetén - eljárás lezárása - pártfogó felügyelet befejeződése, megszűnése - javaslattétel vagy jelentés további szankció alkalmazására.
Hogyan zárul az eset?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
A kábítószer fogyasztás ellenőrzése, szankcionálása – Drogteszt? (Kiegészítés a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos eljárási úthoz adatvédelmi szempontból) Felmerül a kérdés, hogy a tanulók drogfogyasztásának megelőzése, ellenőrzése érdekében, lehetősége van-e az iskolának drogteszt alkalmazására, illetve a házirendben fegyelmi vétségként szankcionálható-e a drogfogyasztás. Az, hogy valaki kábítószer-fogyasztó, kábítószer-beteg, különleges adatnak minősül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3.§ 2. pontja értelmében ugyanis személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A 3.§ 3. b) pontja értelmében a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat különleges adat. A 3.§ 10. pontja értelmében adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. A fentiekre tekintettel annak ellenőrzése, hogy a tanuló kábítószer hatása alatt áll-e, fogalmilag mindig magában foglalja a tanuló különleges adatainak kezelését. Az Infotv. 5. § (2) bekezdés a./ és c./ pontja értelmében különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy ha azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. A tanulók drogfogyasztására vonatkozó különleges adat kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazással sem az iskola, sem a pedagógusok nem rendelkeznek. Az adatkezelést elrendelő törvényi rendelkezés hiányában az adatkezelésre csak az érintett tanulók írásbeli hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. (Amennyiben az érintett tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a hozzájárulást törvényes képviselője adhatja meg, 121
illetve a hozzájáruláshoz törvényes képviselőjének beleegyezése is szükséges.) Az érintett hozzájárulását természetesen sem a házirend elfogadása, sem a tanulók vagy szülők többségének egyetértése nem pótolhatja. Az Infotv. 3.§ 7. pontja értelmében hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás tehát csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az, az érintett akaratának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása. A hozzájárulás csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy a drogtesztelésben való részvétel megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola, illetve a pedagógusok rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén az iskolai élet valamely területén – akár a hozzájárulás megtagadásával nem kifejezett, illetve nem közvetlen összefüggésben - hátrány érheti őket. A fentiek alapján az adatkezeléshez való hozzájárulás önkéntessége kizárt, vagyis a tanulók, illetve törvényes képviselőik nem képesek az adatkezeléshez megfelelő jogalapot nyújtó, önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás megadására. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§. (3) bekezdése szerint, „ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető”. Ezen idézettel kapcsolatban két megjegyzés: • Nem akármilyen kötelesség, hanem csak a tanulói jogviszonnyal öszszefüggő kötelesség vétkes és súlyos megsértése esetén sújtható a tanuló fegyelmi büntetéssel. Az otthoni szabadidőben, vagy iskolán 122
kívüli más helyszínen elkövetett kötelességszegés nem szolgálhat iskolai fegyelmi büntetés alapjául csakúgy, mint ahogy jogi szabályba nem foglalt (pl. erkölcsi, vallási, érzelmi jellegű) kötelezettség megsértése. A házirend hatálya csak az iskola területére, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényekre terjedhet ki, és csak az ott elkövetett fegyelmi vétségekért alkalmazható fegyelmi büntetés. Az iskola által alkalmazott drogteszt azonban nem alkalmas annak jelzésére, hogy az esetlegesen kimutatott drogot a tanuló a házirend hatálya alá tartozó helyen és időben fogyasztotta-e vagy sem, ezért a drogteszt alkalmazásának előírásával a házirend a hatályára vonatkozó szabályokat is megsérti. A Büntető Törvénykönyv a drogfogyasztást büntetni rendeli. Az iskola a szúrópróbaszerű drogteszteléssel a tanulókat mintegy gyanúsítottnak tekintve, tartalmában nyomozást végezve kívánja felderíteni - és ez által megelőzni - a drogfogyasztást a tanulók körében. A bűncselekmények felderítése és üldözése azonban nem az oktatási intézmények, hanem a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság feladata, amelyek e feladatukat, a megfelelő garanciákat is tartalmazó eljárás szabályai szerint látják el. Erre a tevékenységre az iskolának nincs joga, ahhoz nem rendelkezik megfelelő eszközrendszerrel sem, és eljárásában a tanulók jogait védő garanciák sem biztosítottak. Összefoglalva: 1. A tesztelés során a tanulók különleges adatainak kezelésére kerül sor, amelyre - törvényi felhatalmazás hiányában - csak az érintett tanulók írásbeli hozzájárulása nyújthatna megfelelő jogalapot. A tanulók részéről azonban az önkéntes hozzájárulás megadása kizárt. 2. A házirend drogtesztelésre vonatkozó rendelkezése a házirend hatályára vonatkozó szabályokat is sérti. 3. A bűncselekmények felderítése és üldözése nem az oktatási intézmények feladata. (Az Oktatási Jogok Biztosának jelentése az K-OJOG-462/2001. számú ügyben)
123
Ajánlás egészségfejlesztési, drogmegelőzési programok készítéséhez A droghasználat kockázati és védő tényezői szerteágazóak, de a droghelyzet felmérésben feltárt összefüggések és a városi színtéren meglévő lehetőségek alapján befolyást gyakorolni leginkább a helyi társadalomra, a lakóhelyre, a szociális kapcsolatrendszerre, a szociális készségek alakulására és a szabadidő eltöltésre lehet. A védő faktorok erősítése és a kockázati tényezők lehetőség szerinti mérséklése különböző színtereken valósulhat meg. Ez azonban nem egyszerű feladat, mivel az egészségmagatartási kockázatok gyakran együtt jelentkeznek, egymás hatását felerősítik. További nehézség, hogy a rizikómagatartás következményeinek elkerüléséből eredő egészség nyereség a fiatalok számára jövőbeli és nem rövidtávon érzékelhető előny, mint pl. a társak elfogadása, ezért ez kevésbé motiválja őket. Az egészségi állapot befolyásolásának meghatározó lehetősége az egészségfejlesztés, „..az a folyamat, amely képessé teszi az embereket egészségi állapotuk fokozottabb ellenőrzésére és javítására” (Ottawa Charta 1986.) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint: 37 (2) Az egészségfejlesztés tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását,…..”(2011. évi LXXXI. tv.) Az egészségfejlesztés színtereinek láncolatában az első és leginkább meghatározó elem a család. A szülők elfogadó attitűdje, a biztonságos, szeretetteljes családi légkör, a szülőkhöz való erős érzelmi kötödés, a gyermeknevelésben alkalmazott állandó és következetes nevelési elvek, a szülői pozitív minta a szenvedélyszerekkel kapcsolatban, a szabadidő eltöltésének figyelemmel kísérése a leginkább védő tényezők. A családi prevenció lehetőségei: 1. A családi kapcsolatok javítása • A családi konfliktusok mérséklése, kezelése • A családi kommunikáció javítása, odafigyelés, meghallgatás • A szülő-gyerek által együtt töltött idő növelése, közös élményszerzés.
124
2. A nevelési készségek javítása • A jutalmazó figyelem és a közvetlen jutalmazás erősítése • A szülő empatikus készségének növelése a gyermekével kapcsolatban • A fizikai büntetés helyett felelősségvállalásra, helyrehozatalra nevelés • A szülők alkohol vagy droghasználatának csökkentése, valamint szerhasználó modell viselkedésük csökkentése. 3. A gyerekek készségeinek fejlesztése • Kommunikációs és együttműködési készségek javítása • A visszautasítási készségek javítása: hogyan mondjon nemet a csábítási és a drogkínálási helyzeteknek • A drogokkal kapcsolatos tudás növelése és pontosítása • A dühvel és a kritikával szembeni konstruktív megküzdő készségek javítása • Az agresszió és más viselkedési problémák befolyásolása • Az önértékelés, önelfogadás, önbizalom javítása • A tudatosság és felelősségvállalás erősítése • A jövőbeli droghasználatra vonatkozó szándékok mérséklése. A hatékony drogprevenció a családok eredményesebb működését, a problémákkal szembeni megoldókészségét segíti elő, végső soron célja a családi jól-lét (well-being) kialakítása. A cél elérése érdekében hasznos együttműködni az iskolával, az iskolai prevenciós programok gazdáival, egészségügyi, szociális és kulturális intézményekkel. Az iskola több szempontból is az egészségfejlesztés/drogmegelőzés egyik kitüntetett színtere. Egyrészt az ott eltöltött idő mennyisége, másrészt a drogokkal való kapcsolatba kerülés időszaka tekintetében, harmadrészt pedig fontos nevelési színtérként jelenhet meg, akár ellensúlyozva a családi nevelés egyes hiányosságait. A droghelyzet felmérés elemzése alátámasztja, hogy az iskolai beilleszkedési problémák, a rossz tanulmányi eredmény és az iskola reakciója ezekre a problémákra (beleértve a droghasználatot is) elmélyíthetik e fiatalok elidegenedését a társadalmilag elfogadott értékektől és intézményektől, következésképpen fokozhatják droghasználatukat is. Az iskolai egészségfejlesztési/drogmegelőzési tevénység alapja egy helyzet felmérés. Ez kiterjed az iskola és környezete elemzésére, első sorban a diákokra, nevelőtestületre, szülőkre, a „helyi társadalomra”, vagyis az is-
125
kola környezetében működő vállalatokra, intézményekre, civil szervezetekre, továbbá a meglévő egészségfejlesztési tevékenységek humán erőforrás hátterének áttekintésére (nevelési terv, minőségirányítási dokumentum, pályázatok-projektek, pedagógusok egészségfejlesztési módszer specifikus továbbképzései, szülői aktivitások, iskolán belüli szakmai kapcsolatok és együttműködési gyakorlatok pl. iskola-egészségügyi szolgálattal, közétkeztetés helyzete, büfé egészséget támogató kínálata stb.) A tanulók egészségi állapotának és egészségmagatartásának elemzése fontos adatokkal szolgálhat a beavatkozási területek azonosításában és az intervenciók tervezését illetően. Az egészségi állapotra vonatkozó adatok és az egészségi állapot tanuló általi, szubjektív megítélése, az egészség magatartás (az étkezési szokások, a fizikai aktivitás, a szerhasználati szokások, szabadidő eltöltés, párkapcsolat, szexualitás), valamint az indirekt mutatók, igazolatlan hiányzások, agresszív, erőszakos cselekmények, balesetek elemzése alapján történik a kulcsproblémák, a fő kockázati csoportok és szükségleteik azonosítása. A stratégiai és operatív célok, program és ütemterv a célcsoportokra irányulnak, időkerettel, határidővel, költségekkel és felelősökkel. Fontos a végrehajtás monitorozása és értékelése. Az iskola, mint „rejtett tanterv”, a megfogalmazott tananyagon és a szándékolt hatásokon túl, (működés, tárgyi környezet, az emberi kapcsolatok minősége), jelentősen befolyásolja a célzott programok sikerét. “Minden lényeges iskolai mentálhigiénés erőfeszítés kulcsszereplői a tanárok. A megelőzésben hatékony iskolában a nevelés központjában nem a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel rendelkező, azokat következetesen kéviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja a gyermekek kríziseit, és ha kell, sajátos “családterápiát” végez a problémás viselkedést mutató tanulók szüleinek bevonásával.” (Caplan) A sikeres iskolai megelőzésben a caplani recept szerint a szocializációs folyamat tartóoszlopa a pedagógus mintája, következetessége, szilárd értékrendje. A drogmegelőzésben az alábbi egyéni védő tényezők között is első helyen szerepel a • Biztonságos és támogató társas kapcsolatrendszer (szülők, tanárok, felnőttek, kortársak) • Feladat tejesítés (iskolai, otthoni vagy máshol végzett tevékenység sikere)
126
• Életbeli fordulópontok pozitív felhasználása (pl. iskolaváltás, új szabadidős tevékenység) • Lehetőségekhez való hozzájutás (pl. sikeres vizsga a továbbtanuláshoz, stb.). Ezekben az iskoláknak fontos szerepe lehet. Hiszen ahogy a felmérés eredményei is mutatják, akiket a pedagógusok a jól teljesítők közé sorolnak, akik önmaguk is elégedettek a teljesítményükkel, igazolhatóan kisebb arányban próbálkoznak illegális drogokkal, mint a roszszul teljesítők. Ez azt feltételezi, hogy személyre szabott követelményekkel a kevésbé teheséges tanulót is sikerélményhez lehet juttatni, ami ösztönzi a követelmények teljesítésére, és jó közérzetet eredményez számára. A védő faktorok másik csoportja a kockázati tényezők negatív hatását gyengíti vagy a negatív hatások összegződéséből kialakult láncolatot szakítja meg. (Pl. milyen reakciók következnek a serdülőkori droghasználatra: iskolából való kizárás, börtönbüntetés vagy az iskolai beilleszkedés segítése egyéni foglalkozásokkal. Az előbbi súlyosbítja a következményeket, az utóbbi megszakítja a negatív láncolatot.) Az egészségfejlesztés céljainak eléréséhez nem elegendő az egészség megóvására vonatkozó hiteles információ közvetítése. Az ismeret szükséges, de nem elégséges sem az attitűd, sem az egészségmagatartás változásához. Azoktól az iskolai programoktól várható eredmény, ahol: • A program átfogó, holisztikus, tervszerű, folyamatos, monitorozott és értékelt • Az iskolavezetés elkötelezett az egészség iránt • Az interaktív képességfejlesztésen (intellektuális, emocionális, szociális) van a hangsúly • Összefogásban valósul meg az iskola dolgozóival, iskola-egészségügyi szolgálattal, szülőkkel, és a külső partnerekkel, kulcsszemély a pedagógus • Szociális hatásokra és a kortárs hatásokra épít • Az iskola pszicho-szociális és fizikai környezete egészséget támogató és vonzó • A pedagógus minta, pl. abban, hogy az ő egészsége is fontos, ezen kívül továbbképzése biztosított.
127
Az iskolai képesség/készségfejlesztő prevenciós programok célja, hogy a fiatal képes legyen: • Saját sorsáról, egészségéről támogató döntéseket hozni • A mindennapi helyzetekhez alkalmazkodni • Az érzelmeit, indulatait szabályozni • A problémákat elviselni, kostruktív megküzdési stratégiákat alkalmazni • Társas kapcsolatokat működtetni • Független autonóm személyiséggé válni. A társas kompetenciák fejlődésében a kortárs kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A fiatalok jelentős része barátai, kortársai társaságában gyújt rá, iszik először alkoholt vagy próbálkozik az illegális drogok fogyasztásával. Különösen akkor jelentős a kortásak szerepe a serdülőkori droghasználat kialakulásában, ha a szülőkhöz vagy a normatartó társadalomhoz (pl. iskola) fűződő kapcsolat már korábban meggyengült. A serdülőkor a kortárshatások fokozódásának ideje, ezért a “kortársnyomás” fontos fókusza lehet a megelőzésnek is. A nemzetközi szakirodalom szerint a kortárssegítők részvételével végzett programok hatékonynak bizonyultak, amit hazai kutatások is megrősítettek. A kortárshatások tudatos kiaknázása hozzájárulhat a drogfogyasztás megelőzéséhez. Az egészségfejlesztésben, drogmegelőzésben, gyermekvédelemben minden színtérnek megvan a maga feladata és felelőssége, beleértve a család és az iskola mellett a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, egyházi intézményeket, szabadidős színtereket, a helyi médiát és az információs társadalmat. Ahhoz, hogy ebben a nehéz, összetett feladatrendszerben eredményeket tudjunk elérni, nélkülözhetetlen a lehetséges partnerekkel való együttműködés. “Egyedül nem megy.” A kiadvány célja ennek az együttműködésnek a segítése az érintett intézmények között. „A gyermekvédelem nem egy törvény, nem egy szabályzat, nem egy apparátus, a gyermekvédelem Te magad vagy, te tehetsz a legtöbbet a gyermekért, Te, aki mellette vagy.” (Kothencz János, Ágota Alapítvány) Nem a nagy tervek változtatják meg a világot, hanem az apró dolgok. Minden azon múlik, hogy odafordulsz-e a gyermekhez, kihasználod-e a hétköznapi élet egyszerű pillanatait arra, hogy tegyél valamit érte.
128
Bűnelkövetés, áldozattá válás problémáinak megoldása Esetminta – bűnelkövetés, áldozattá válás Feljelentés alapján indult eljárás a Rendőrkapitányságon a Btk. (2012. évi C. tv) 164. § (3) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette (kísérlet) elkövetése miatt. A feljelentő – sértett 16 éves fiú – osztálytársa ellen tett feljelentést, aki 2014. április hónapban, Győrben, 13:30 körüli időben iskolájuk épülete előtt az utcán több alkalommal, ököllel fejen ütötte, melynek következtében az elsődleges orvosi adatok szerint nyolc napon belül gyógyuló könynyű sérülést szenvedett. A feljelentő az alábbiakat mondta el: Az osztályban van egy csoport, aki a többi osztálytársat szekálja, „uralja” ők négyen vannak, meg még vannak mások is, de lényegében ők a vezér alakjai ennek a csoportnak. Ők valakire rászállnak, és azt folyamatosan szekálják, beszólogatnak neki, löködik, meg-megütik, vagy éppen leköpik. Nem súlyos dolgokat csinálnak, csak éppen a másik számára megalázó. Így csináltak ezelőtt még az én bántalmazásom elkövetőjével is, de aztán ő, gondolom, hogy megmutassa, hogy ő is kemény legény, s hozzájuk tartozik, vagy szeretne tartozni, ő is ezt kezdte velem csinálni. Az elmúlt két hétben a bántalmazóm folyamatosan szekált engem, ez abban nyilvánult meg, hogy például könyvvel fejbe csapott, lökdösött. A mai napon a 4. óra utáni szünetben kivette a táskámból a tízóraimat és megette. Utána becsengettek, és már órán, de még nem volt benn a tanár még követelt tőlem szendvicset. Ő mellettem ült, én oldalra fordultam megfogtam a jobb kezemmel a bal vállát, de nem erősen szorítottam, csak a pólót összefogtam és közben mondtam neki, hogy hagyjon békén. Lényegében én nem bántottam, nem fenyegettem, csak azért fogtam meg a pólóját, hogy nyomatékot adjak a szavamnak, én semmilyen sérülést nem okoztam neki, nem is volt ilyen szándékom. Kizárólag ezzel akartam hangsúlyt adni a mondandómnak. Mire ő azt mondta, hogy intézzük el ezt óra után.
129
Mondtam neki, hogy én nem akarok verekedni. Ő erősebb testalkatú nálam, én sokkal vékonyabb vagyok, mint ő, nem vagyok egy verekedős típus. Ezt lényegében az egész osztály tudta, hallotta, hogy ő ezt mondta nekem. Aztán órák után ő megvárt engem. Én osztálytársammal mentem ki, a bántalmazóm pedig a kapuban várt engem az osztályból több gyerekkel együtt. Ők egyből jöttek utánam, s az iskolával szemben a házak között van egy füves rész és ott megálltunk. Én tudtam, hogy bántani fog engem a fiú, esélyem sem volt, hogy a verés elől elmeneküljek, mert egyből tapadtak rám. Ott a füves részen aztán odalépett hozzám. A többiek csak nézők voltak, nem csináltak semmit. A fiú szóvá tettem nekem, hogy kinyújtottam a pólóját, konkrétan kérdőre vont, hogy mit csináltam vele órán. Én erre nem szóltam semmit, közben valaki a tömegből beszólt valamit, én odafordultam, s a következő pillanatban már ököllel kaptam egy ütést az arcomba. Ez egy erős ütés volt, a bal szememet találta el, erős fájdalmat éreztem. Szemben álltunk egymással, én úgy emlékszem, hogy jobb kézzel ütött meg. Egynél nem fejezte be, hanem még tovább ütlegelt ököllel. Valamennyi ütés a fejemet érte, nem tudom pontosan megmondani, hogy hány ütést kaptam, kb. négyet, ötöt, nem tudom. Szerintem csak a bántalmazóm bántott engem, mert az összes ütés csak egy irányból jött. Az ütések következtében megszédültem, homályosan láttam, s egyszer csak a földre estem, úgy emlékszem oldalamon értem földre, a kezem az arcom elé tettem, ösztönösen védtem azt. Én úgy éreztem, hogy ott a földön pár másodperce elvesztettem az emlékezetemet. Arra még emlékszem, hogy a földre esek, majd utána a következő kép, hogy a földön a fejemre kapok még egy ütést vagy rúgást, nem tudom, a fejem hátuljára, baloldalra. Azóta is fáj, ott zsibbadó érzés van most is. Inkább rúgásnak gondolom, mert a bántalmazóm valakinek azt mondta, hogy ez az utolsó rúgás már nem kellett volna. Amikor még álltam, én szerettem volna védeni magam, próbáltam visszaütni, de nem tudtam, mert az első ütések után már szédültem, homályosan láttam, majd pedig elestem. Ahogy keltem fel, továbbra is szédültem, hányingerem volt. A bántalmazóm biztatott, hogy keljek fel, s közben annyit fűzött hozzá, hogy ennyi volt. Azt többen megvárták, hogy felkelek, látták a sérüléseimet, ezt meg
130
is állapították ott többen, hogy milyen sérülésem lettek. Közben a bántalmazóm annyit mondott, hogy ha valakinek beszélek a verésről, akkor még kapok tőle. Aztán otthagytak és elmentek. Én osztálytársammal együtt mentem el onnan. Ott, Győrben nem mentem senkihez, nem szóltam senkinek, édesapámat hívtam fel, elmondtam neki, hogy mi történt. Hazajöttem, itt Óváron mentünk el orvoshoz. Még most, 4-5 óra elteltével is rosszul érzem magam, a közérzetem rossz, fáj a fejem, kissé szédelgek. A jelenlévők közül többen is biztatták a bántalmazómat, hogy üssön, hogy most üssön, de hogy ezek pontosan kik voltak, én nem tudom, de ilyen biztatást hallottam. Én úgy emlékszem, hogy kb. 20 gyerek lehetett jelen a verésnél, zömében osztálytársak, de voltak osztályon kívüliek is. Az orvos azt mondta, úgy néz ki, hogy nyolc napon belül rendbe jövök, akkor kell visszamennem, ha rosszabbul érzem magam. Amennyiben az eljárás során magánindítványra üldözendő cselekmény kerül megállapításra, úgy kéri-e bántalmazója felelősségre vonását? Igen, kérem. Jelenlévő törvényes képviselő kérdése, észrevétele, indítványa? Mindenképpen kérem én is a felelősségre vonást. Kérem az eljárás megindítását, az elkövető felkutatását, felelősségre vonását.
131
Eljárási utak bűnelkövetés, áldozattá válás esetén Intézmény
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő intézmények
- A bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzése, a prevenció a pedagógiai program részeként általában feladata az iskolának, - Az iskolába járó gyermek követhet el úgy bűncselekményt, vagy válhat áldozattá, hogy a pedagógus tudomást szerez róla, - Lehetséges, hogy a családban van bűnelkövető (aki esetleg büntetését tölti, vagy a GYJKtól, Gyámüg yről kap információt a pedagógus) és veszélyeztetett a gyermek, vagy iskolai jellemzést kér a gyámhatóság, - Felveheti az iskolával a kapcsolatot az Igazságügyi Szolgálat Párfogói Felügyelete, ha a hozzákerült fi atal tanköteles.
- példamutatás - iskolai agresszió, bűnözés, áldozattá válás megelőzése (odafigyeléssel, egyéni beszélgetéssel, osztályfőnöki órai közös megbeszéléssel, délutáni szabadidős foglalkozásokon, családlátogatással, egyéb pedagógiai eszközzel és módszerrel) - előadás, tájékoztató, interaktív program kérésével a társszervektől, civilektől, pl. rendőrség, áldozatvédelmi iroda, ügyészség, pártfogói felügyelet, RÉV stb. - rendszeres foglalkozások kérése a rendőrségtől, ha az iskola tanulóközössége olyan érintettséggel rendelkezik, (DADA, ELLENSZER) - pedagógus továbbképzések, tájékoztatók szervezése az osztályfőnököknek, kompetenciájuk, hozzáértésük növeléséért - igazgatók, gyermekvédelmi feladatok öszszefogásával megbízott, illetve osztályfőnöki munkaközösség vezető pedagógusok rendszeres tájékoztatása, felkészítése, konkrét esetekben esetmegbeszélés, szupervízió kezdeményezése, - szabadidős programok – délután négyig tartó foglalkozások szervezése az intézményen belül, illetve részvétel külső szervezetek által kezdeményezett, külső helyszínen lévő rendezvényeken. Az ilyen lehetőségekről tájékoztatás az érintett gyermekek, pedagógusok részére. Esetkezelés területén: - veszélyeztetettség illetve bűnelkövetés esetén jelzéssel élni a GYJK-nál - családon belüli erőszak esetén kötelező jelezni! (Nem szükséges bizonyítani, elengedő, ha arra hivatkozunk, hogy a gyerek elmondása szerint…),ha az intézményben nincs pszichológus, akkor a Győri Pedagógiai Szakszolgálat (régi Nevelési Tanácsadó) szakemberei a helyszínre kérhetők az intézményvezető által, hogy az érintett gyermekek, gyermekközösségek, pedagógusok segítségére legyenek - bűncselekmény észlelése, tudtunkra jutása esetén jelezni a rendőrségnek (Ez nem minden esetben jelent hivatalos feljelentést, lehet jelzéssel élni, név nélkül információt szolgáltatni, aminek birtokában a rendőrség el tud indulni pl. név, helyszín, eset – drogterjesztés stb.) - együttműködés a társszervekkel.
132
Ki vonható be segítőként/ hova irányítható?
Hogyan zárul az eset?
- Hasznos, ha rendszeres kapcsolatot tart fenn, rendszeresen szervez közös előadásokat, programokat a társszervek bevonásával, így konkrét esetben van kihez fordulnia, - Az érintett gyermek a Gyermekjóléti Központ családgondozójához irányítható, ill. segítség kérhető az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztálytól, - Családi problémák felszínre kerülésekor ajánlható a Családsegítő Központok önkéntes igénybevétele, - Droggal kapcsolatos bűncselekményeknél az elterelésben résztvevő szervezetekhez irányíthatja a tanulót a pedagógus (pl. RÉV, TÁMASZ Ambulancia).
Az esetkezelés a gyermek veszélyeztetettségének végéig tart, azzal, hogy jelzéssel él az iskola a Rendőrség, vagy a Gyermekjóléti Központ felé, nem ér véget a feladata. Mindaddig, amíg a gyermek az intézménybe jár, és ellene eljárás folyik, vagy pártfogói felügyelet alatt van, esetleg ügyészségi döntés következtében elterelésben vesz részt, az iskolának figyelemmel kell kísérnie a gyermeket, és társaival való viszonyát.
(rendőrséggel, pártfogói felügyelettel, áldozatsegítőkkel, ügyészséggel, Gyermekjóléti Központtal, Családsegítővel, civilekkel stb.)
133
Intézmény
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Az intézmény által megtett intézkedés/ nyújtott szolgáltatás
Iskola-egészségügyi Szolgálat (védőnői és iskolaorvosi ellátás)
- önkéntes, - területi védőnői megkeresés, - diákok jelzése, - ifjúságvédelemmel megbízott munkatársi jelzés, egyéb pedagógusi jelzés, - szülő jelzése, - szűrővizsgálatok alkalmával védőnői észrevétel, - pártfogó felügyelet jelzése.
- felveszi a kapcsolatot: gyermekkel, ifjúságvédelmi felelőssel/pedagógussal, gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal, osztályfőnökkel, szülővel, szükség esetén kórházzal/rendeléssel, áldozatsegítőkkel, - gondozási terv alapján végzett egyéni gondozás, - védőnői fogadóóra (segítő beszélgetés, kollégiumi elhelyezési javaslat, stb.), - egészségfejlesztési órák, - kortársképzések, - esetkonferencián való részvétel.
Területi védőnői ellátás
- várandósság – gondozás, - lakcímre költözés (állandó vagy életvitelszerű tartózkodás), - kórházi védőnői értesítés, - kórházi szociális munkás általi megkeresés, - védőnői gondozás kérése (eseti ellátás), - Gyámhivatali megkeresés (örökbeadás).
- a család nyilvántartásba vétele – gondozási terv alapján végzett egyéni gondozás, - módszerek: családlátogatás, önálló védőnői tanácsadások, nővédelmi tanácsadás, kötelező státuszvizsgálatok, szülésre felkészítés, baba-mama klub, védőnői karitatív tevékenység, elváltozások, veszélyeztetettség esetén – jelzési kötelezettség, helyzetértékelés, tisztasági vizsgálatok (óvodában), csoportos egészség-fejlesztési alkalmak.
Házi Gyermekorvosi Szolgálat
- gyermekorvosi rendelés - védőnő jelzése - gyermekintézmény (bölcsőde, óvoda) jelzése - iskola, iskola-egészségügy jelzése - Gyermekjóléti Központ visszajelzése.
- szülővel kapcsolatfelvétel, elbeszélgetés - probléma esetén fokozott gondozás, gyakoribb visszarendelés orvosi, védőnői tanácsadásra - indokolt esetben szakellátásba, kórházba beutalás - veszélyeztetés esetén Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzés - utógondozás.
134
Ki vonható be segítőként/ hova irányítható?
Hogyan zárul az eset?
- gyermek és ifjúságvédelmi felelős/pedagógus, osztályfőnök és szülő bevonása, - iskolaorvos - Gyermekjóléti Központ, szükség esetén: - PAMOK, - Áldozatsegítők.
- iskolai tanulmányok befejezése, - kikerülés az intézményből, - elköltözés (Magyarországon az intézményt ellátó védőnőhöz kerül).
- szakemberekkel való kapcsolattartás - meghatározott életkor betöltésekor átkerül az ifjúságvédőnői ellátásba, (gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, áldozatsegítők, óvónő, szülész- - elköltözés (Magyarországon a területinőgyógyász, háziorvos, házi gyermekorleg illetékes védőnőhöz kerül), vos). - lemond a szolgáltatásról.
– szülő – védőnő – iskolaorvos – pedagógus – Gyermekjóléti Központ – Szakellátás – Kórház.
– 19 éves életkor – elköltözés – elhalálozás.
135
Intézmény
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ
- szülő, ill. gyermek kezdeményezésére - rendőrségi jelzésére indul, - Győr-Moson– Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata jelzése alapján, - A Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatal megkeresésére induló esetek esetén, - egyéb Járási Gyámhivatalok megkeresésére, - állampolgári bejelentésre.
A jelzés, írásban bármilyen formátumban megküldhető, a gyermekjóléti szolgálat köteles elfogadni. - Jelzések fogadása, elosztása, esetfelelős kijelölése, - Probléma kezelése (a veszélyeztető okok feltárása, segítségnyújtás, összehangolás, javaslatkészítés, intézkedés megtétele), - A családdal felveszi a családgondozó a kapcsolatot, - Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, vagy a jelzett probléma néhány alkalommal történt beszélgetést követően megoldódik, családgondozás nem szükséges, lezárja az ügyet. - Amennyiben alapellátás (önkéntes együttműködés) elégséges: - A családgondozó és a család tagjai a közös munkához szükséges egyéni gondozási-nevelési terv elkészítése előtt átbeszélik – az elkövetkezendő fél évre vonatkozóan – a családgondozás céljait, a családtagok és a családgondozó által vállalt feladatokat, azok rendszerességét és a felállított határidőket. A családgondozó a terv elkészítése előtt konzultál azokkal a szakemberekkel is, akiknek az együttműködésére számít a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Nem cél a család túlgondozása, túlkontrollálása. - Amennyiben védelembe vétel elengedhetetlen: Az alapellátás során a szülők és gyermek által vállalt önkéntes kapcsolattartás nem vezetett eredményre és a kötelező együttműködés elrendelésével a veszélyeztetettség megszüntetésére esély van. A családgondozó a hatóság bevonását kezdeményezi, vagy megkeresésre egyetért a gyermek védelembe vételével. - A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett családgondozói munkát a családgondozó szükség esetén, de legalább félévente a családtagokkal együtt szóban, majd írásban értékeli. Évente kötelezően a Gyámhivatal felülvizsgálja. - Jelzéstevő értesítése írásban, a megtett intézkedésekről.
136
Ki vonható be segítőként/ hova irányítható?
Hogyan zárul az eset?
A Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásai/prevenciós munka; kórházi szociális munkás; pszichológusok, jogász, fejlesztő pedagógusok. Segítőként még bevonhatók a jelzőrendszer tagjai és más személyek, intézmények, civil szervezetek.
A családgondozás lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a családtagok maguk sem igénylik a továbbiakban a segítséget. - A családgondozó meglátása szerint a gyermek nem veszélyeztetett. - Alapellátás esetén, ha már a gyermek veszélyeztetettsége megszűnt, (az értékelés megtörtént). - A védelembe vétel keretén belül, amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége mérséklődött és az alapellátás keretén belüli családgondozástól eredmény várható, a családgondozó erre vonatkozóan tesz javaslatot, valamint ha a veszélyeztetettség oly mértékben csökkent, megszüntetésre is sor kerülhet.
137
Intézmény
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatala
- az 1997. évi XXXI. sz. - mérlegelési jogkör nélkül a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 84. §-ában foglaltak alapján véde(Gyvt.) tv. 17. §-ában foglalt jelzőrendszeri lembe vételi eljárás lefolytatása tagoktól, így Gyermekjóléti Szolgálat, - súlyos veszélyeztető körülmény esetén az azonegészségügyi szolgálnali családból történő kiemelésről intézkedés, szükség szerint rendőrség bevonásával tatást nyújtók – gyermekorvos, védőnő, háziorvos, kórház-, köznevelési intézmények – bölcsőde, óvoda, iskola -, rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, áldozatsegítő szolgálat... - bármely állampolgár, így szülő, gyermek, egyéb családtag, nevét megnevezni nem kívánó személy - gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet
Győr Városi Rendőrkapitányság
- nyomozó hatóság észlelése, - bejelentés - feljelentés - jelzőrendszeri tagok jelzése
Győr Járási Ügyészség
- rendőrségi nyomo- - ha nem bizonyított a bűncselekmény, vagy hogy azt zást követően iratok a gyanúsítottként kihallgatott személy követte el, megküldésével - bizonyított a bűncselekmény elkövetése, de a méltányolható körülmények jelentős súlyúak, - fiatalkorú elkövetőnél 5 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésekor – vádemelés elhalasztása, - fiatal felnőtt elkövetőnél 3 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésekor – vádemelés elhalasztása, - 5 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő, azonban meghatározott bűncselekményi kör esetén a sértett és az elkövető önkéntes hozzájárulásával – közvetítői eljárás, - a bűncselekmény büntetési tétele 5 évet meghaladó szabadságvesztés.
138
Az intézmény által megtett intézkedés/nyújtott szolgáltatás
- eljárás lefolytatása, - gyermekvédelmi intézkedések megtétele, - pártfogó felügyelők bevonása, - Áldozatsegítő Osztályhoz irányítás, - elterelő intézmények felé irányítás
Ki vonható be segítőként/ hova irányítható?
Hogyan zárul az eset?
- Gyermekjóléti Központ/Szolgálat javaslat, - védelembe vételi eljárás megszüntetése veszélyeztetettség hiányában, (családkörnyezettanulmány beszerzése céljából gondozás nem lesz), minden egyes gyámügyi eljárás során kötelező - védelembe vételi eljárás megszüntetése - bölcsőde, óvoda, iskola jellemzés beszeralapellátás keretén belüli családgondozése céljából zásra való felhívás mellett, - védőnő, gyermekorvos, háziorvos véle- - védelembe vétel elrendelése a Gyvt. 68. mény beszerzés céljából §-ában foglalt kötelezések, figyelmez- rendőrség az esetlegesen az érintett csatetések, magatartási szabályok előírása láddal kapcsolatosan folyamatban lévő mellett pl. törvénybe ütköző cselekedeeljárásról való érdeklődés céljából, illetve tektől való tartózkodás, családgondozóval, pártfogóval való együttműködés, gyámügyi intézkedésben való közreműkörendszeres iskolába járás, megfelelő dés vagy körözés elrendelése, céljából, baráti társaságban való hasznos szabad- pártfogó felügyelői szolgálat - Nevelési Tanácsadó pszichológus szakéridő eltöltés, pszichológus/pszichiáter szakemberrel való együttműködés... tői vélemény beszerzése céljából - más gyermekvédelmi intézkedés ügyében (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, családba fogadás) külön eljárás lefolytatása - büntetőeljárás kezdeményezése kiskorú veszélyeztetése miatt
- intézkedések megtétele céljából a Járá- - nyomozás megszüntetése, - nyomozás befejezését követően iratanyag si Gyámhivatal értesítése kötelező, továbbítása a Győri Járási Ügyészség felé - elterelést végző intézmények felé kapcsolatfelvétel (Szt. Cirill és Method -RÉV Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat, TÁMASZ Ambulancia), - fiatalkorúak esetében környezettanulmány beszerzése kötelező, amely a pártfogó felügyelők feladata (Igazságügyi Szolgálat – Pártfogó Felügyelői Szolgálat) - Igazságügyi Szolgálat – Pártfogó Felügyelői Szolgálat, - mediátor
- nyomozás megszüntetés, - nyomozás megszüntetés megrovás egyidejű alkalmazásával, - eredményes vádelhalasztás esetén: eljárás megszüntetés, eredménytelen vádelhalasztás esetén: vádemelés, - eredményes vádelhalasztás esetén: eljárás megszüntetés, eredménytelen vádelhalasztás esetén: vádemelés, - eredményes közvetítői eljárás esetén: eljárás megszüntetés, eredménytelen közvetítői eljárás esetén: vádemelés, - vádemelés.
139
Intézmény
Hogyan kerül az eset az intézményhez?
Az intézmény által megtett intézkedés/ nyújtott szolgáltatás
Igazságügyi Szolgálat – Pártfogó Felügyelői Szolgálat
- rendőrségi, büntetésvégrehajtási intézeti megkeresés, - bírósági, ügyészségi határozat, - (2015.01.01. napjától gyámhivatali megkeresés)
- környezettanulmány készítés, szükség esetén társintézmények bevonásával (iskola, munkahely, gyermekvédelmi intézmények, stb.), - pártfogó felügyelői vélemény készítés ügyészségi, bírósági döntés előkészítéséhez, - pártfogó felügyelet végrehajtása, pártfogó felügyelői terv alapján, egyéni esetkezelés vagy csoportos technikák alkalmazásával, szükség esetén társintézményekkel való együttműködés, külön magatartási szabályok által az adott problémák megoldására fókuszáló kötelezettségek betartatása, jóvátételi munka kiszabása esetén közreműködés, - kábítószerrel visszaélés esetén elterelésre kötelezett ellenőrzése, - büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció), - közérdekű munka büntetés végrehajtása, munkahely kijelölése, munkavégzés ellenőrzése, - (2015.01.01. napjától megelőző pártfogás intézménye, környezettanulmány készítés, bűnismétlés tekintetében kockázat értékelés, szükség esetén pártfogolás).
Igazságügyi SzolgálatÁldozatsegítő Szolgálat
- rendőrségi feljelen- - tanácsadás, téskor a rendőr tájé- - érdekérvényesítés elősegítése koztatja az áldozat- lopás esetén okiratok költségmentes tá vált állampolgárt beszerzésének elősegítése, és hozzátartozóit, - jogi segítségnyújtás, - önként (szórólapról, - pszichológiai segítségnyújtás, korábbi áldozatok- társszervekkel kapcsolatfelvétel, tól szerzett infor- tájékoztatás távoltartásról. máció), - azonnali pénzügyi segély (lakhatással, - jelzőrendszeri taruházkodással, élelmezéssel és utazásgoktól (pl. családsesal kapcsolatos, valamint a gyógyászati gítő szolgálat). és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezése), - állami kárenyhítés.
140
Ki vonható be segítőként / hova irányítható?
Hogyan zárul az eset?
- Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkása, - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő oktatási intézmények, - rendőrség, - PAMOK gyermekpszichiátria, - Szt. Cirill és Method- RÉV Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat.
- eljárás lezárása, - pártfogó felügyelet befejeződése, megszűnése, - közvetítői eljárás során a megállapodásban foglaltak teljesítése, - javaslattétel vagy jelentés további szankció alkalmazására, -(gyámhivatali határozattal a megelőző pártfogás megszűntetése).
- rendőrség, - Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ
- adott ügy – egyszeri alkalom lezárás (esetleg hiánypótlás miatt többszöri találkozás).
141
ELJÁRÁSI UTAK KIFEJTÉSE – BŰNELKÖVETÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ESETÉN Védőnők 1.) Hogyan, honnan kerül hozzá a probléma – a gyermek? • Saját jelzés – áldozat esetén • Diákok jelzése • Pedagógus jelzése • Szülő jelzése • Szűrővizsgálat alkalmával védőnői észrevétel • Pártfogó Felügyelet jelzése 2.) Mit tud tenni, mit tesz? (lépésről-lépésre) Felveszi a kapcsolatot: • Gyermekkel • Ifjúságvédelmi felelőssel/ Gyermekjóléti Szolgálattal / Iskolaorvossal • Osztályfőnökkel/ Pedagógussal/ Igazgatóval • Szülővel • Szükség esetén kórházzal/ rendeléssel (pl. gyermekpszichiátria) • Áldozatsegítőkkel 3.) Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? • Iskolaorvos • Ifjúságvédelmi felelős • Gyermekjóléti Szolgálat • Pedagógus • Ellátó szakember pl. pszichológus, pszichiáter 4.) Hogyan, mikor zárja az esetet? Ha a gyermek vagy fiatal felnőtt: • Kikerül az intézményből • Befejezi az iskolát.
142
KLIK Győri Tankerület (iskolák) 1.) Hogyan, honnan kerül hozzá a probléma – a gyermek? • A bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzése, a prevenció a pedagógiai program részeként általában feladata az iskolának. • Az iskolába járó gyermek követhet el úgy bűncselekményt, vagy válhat áldozattá, hogy a pedagógus tudomást szerez róla. • Lehetséges, hogy a családban van bűnelkövető (aki esetleg büntetését tölti, vagy a GYJK-tól, Gyámügyről kap információt a pedagógus) és veszélyeztetett a gyermek, vagy iskolai jellemzést kér a gyámhatóság. • Felveheti az iskolával a kapcsolatot az Igazságügyi Szolgálat Párfogói Felügyelete, ha a hozzákerült fiatal tanköteles. 2.) Mit tud tenni, mit tesz? (lépésről-lépésre) Prevenció területén: • példamutatás • iskolai agresszió, bűnözés, áldozattá válás megelőzése (odafigyeléssel, egyéni beszélgetéssel, osztályfőnöki órai közös megbeszéléssel, délutáni szabadidős foglalkozásokon, családlátogatással, egyéb pedagógiai eszközzel és módszerrel) • Előadás, tájékoztató, interaktív program kérésével a társszervektől, civilektől, pl. rendőrség, áldozatvédelmi iroda, ügyészség, pártfogói felügyelet, RÉV stb. • Rendszeres foglalkozások kérése a rendőrségtől, ha az iskola tanulóközössége olyan érintettséggel rendelkezik. (DADA, ELLENSZER) • Pedagógus továbbképzések, tájékoztatók szervezése az osztályfőnököknek, kompetenciájuk, hozzáértésük növeléséért. (Sajnos jelenleg nincs ilyen továbbképzés!) • Igazgatók, gyermekvédelmi feladatok összefogásával megbízott, illetve osztályfőnöki munkaközösség vezető pedagógusok rendszeres tájékoztatása, felkészítése, konkrét esetekben esetmegbeszélés, szupervízió kezdeményezése. • Szabadidős programok – délután négyig tartó foglalkozások szervezése az intézményen belül, illetve részvétel külső szervezetek által kezdeményezett, külső helyszínen lévő rendezvényeken. Az ilyen lehetőségekről tájékoztatás az érintett gyermekek, pedagógusok részére.
143
Esetkezelés területén: • Veszélyeztetettség illetve bűnelkövetés esetén jelzéssel élni a GYJK-nál. • Családon belüli erőszak esetén kötelező jelezni! (Nem szükséges bizonyítani, elengedő, ha arra hivatkozunk, hogy a gyerek elmondása szerint…) • Ha az intézményben nincs pszichológus, akkor a Győri Pedagógiai Szakszolgálat (régi Nevelési Tanácsadó) szakemberei a helyszínre kérhetők az intézményvezető által, hogy az érintett gyermekek, gyermekközösségek, pedagógusok segítségére legyenek. • Bűncselekmény észlelése, tudtunkra jutása esetén jelezni a rendőrségnek. (Ez nem minden esetben jelent hivatalos feljelentést, lehet jelzéssel élni, név nélkül információt szolgáltatni, aminek birtokában a rendőrség el tud indulni pl. név, helyszín, eset – drogterjesztés stb.) • Együttműködés a társszervekkel. (rendőrséggel, pártfogói felügyelettel, áldozatsegítőkkel, ügyészséggel, Gyermekjóléti Központtal, Családsegítővel, civilekkel stb.) 3.) Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? A megelőzés és esetkezelés területén is több szervezethez fordulhat az adott intézmény, vagy pedagógus, de a leghasznosabb, ha rendszeres kapcsolatot tart fenn, rendszeresen szervez közös előadásokat, programokat a társszervek bevonásával, így adott esetben személy szerint van kihez fordulnia, és konkrét segítséget kaphat. Az érintett gyermeket elsősorban a Gyermekjóléti Központ családgondozójához irányíthatja a pedagógus, illetve segítséget kérhet számára az áldozatsegítő irodától. Családi problémák felszínre kerülésekor ajánlhatja a Családsegítő Központok önkéntes igénybevételét. Droggal kapcsolatos bűncselekményeknél az elterelésben résztvevő szervezetekhez irányíthatja a tanulót a pedagógus (pl. RÉV – Kossuth u., TÁMASZ Ambulancia – Zrínyi utcai kórház) 4.) Hogyan, mikor zárja az esetet? A prevenció folyamatos, évről évre egymásra épülő, külső szervezetek bevonásával hatékonyan működtethető folyamat. Az esetkezelés a gyermek veszélyeztetettségének végéig tart, azzal, hogy jelzéssel él az iskola a Rendőrség, vagy a Gyermekjóléti Központ felé, nem ér véget a feladata. Mindaddig, amíg a gyermek az intézménybe jár, és ellene eljárás folyik, vagy pártfogói felügyelet alatt van, esetleg ügyészségi döntés következtében elterelésben vesz részt, az iskolának figyelemmel kell kísérnie a gyermeket, és társaival való viszonyát. Egyéni bánásmóddal szükséges segíteni a tanulót, és a vele egy közösségben élőket. 144
Gyermekjóléti Központ 1.) Hogyan, honnan kerül hozzá a probléma – a gyermek? Az eset hozzájuk kerül bűnelkövetés, áldozattá válás esetén: • A szülő(k) ill. gyermek(ek) kezdeményezésére, • Rendőrségi jelzésére indulva, • Győr-Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata jelzése alapján, • A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatal megkeresésére induló esetek esetén, • Egyéb Járási Gyámhivatalok megkeresésére, • Állampolgári bejelentésre. 2.) Mit tud tenni, mit tesz? (lépésről-lépésre) • A jelzőrendszeri tagnak a jelzését úgy kell elkészíteni, hogy abból egyértelműen kiderüljön a veszélyeztetettség oka, • A jelzés írásban bármilyen formátumban megküldhető, a gyermekjóléti szolgálat köteles elfogadni, • Jelzések fogadása, elosztása, esetfelelős kijelölése, • Probléma kezelése (a veszélyeztető okok feltárása, segítségnyújtás, összehangolás, javaslatkészítés, intézkedés megtétele) , • A családdal felveszi a családgondozó a kapcsolatot, • Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, vagy a jelzett probléma néhány alkalommal történt beszélgetést követően megoldódik, családgondozás nem szükséges, lezárja az ügyet, • Amennyiben alapellátás (önkéntes együttműködés) elégséges: A családgondozó és a család tagjai a közös munkához szükséges egyéni gondozási-nevelési terv elkészítése előtt átbeszélik – az elkövetkezendő fél évre vonatkozóan – a családgondozás céljait, a családtagok és a családgondozó által vállalt feladatokat, azok rendszerességét és a felállított határidőket. A családgondozó a terv elkészítése előtt konzultál azokkal a szakemberekkel is, akiknek az együttműködésére számít a gyermek(ek) veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Nem cél a család túlgondozása, túlkontrollálása.
145
• Amennyiben a védelembe vétel elengedhetetlen:
• Az alapellátás során a szülők és gyermek(ek) által vállalt önkéntes kapcsolattartás nem vezetett eredményre és a kötelező együttműködés elrendelésével a veszélyeztetettség megszüntetésére esély van, • A családgondozó a hatóság bevonását kezdeményezi, vagy megkeresésre egyetért a gyermek védelembe vételével.
A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett családgondozói munkát a családgondozó szükség esetén, de legalább félévente a családtagokkal együtt szóban, majd írásban értékeli. Évente kötelezően a Gyámhivatal felülvizsgálja. • Jelzéstevő értesítése írásban, a megtett intézkedésekről. 3.) Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? A Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásai/prevenciós munka; kórházi szociális munkás; pszichológusok, jogász, fejlesztő pedagógusok. Segítőként még bevonhatók a jelzőrendszer tagjai és más személyek, intézmények, civil szervezetek.
4.) Hogyan, mikor zárja az esetet? A családgondozás lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a családtagok maguk sem igénylik a továbbiakban a segítséget. • A családgondozó meglátása szerint a gyermek nem veszélyez-tetett. • Alapellátás esetén, ha már a gyermek veszélyeztetettsége megszűnt, (az értékelés megtörtént). • A védelembe vétel keretén belül, amennyiben a gyermek(ek) veszélyeztetettsége mérséklődött és az alapellátás keretén belüli családgondozástól eredmény várható, a családgondozó erre vonatkozóan tesz javaslatot, valamint ha a veszélyeztetettség oly mértékben csökkent, megszüntetésre is sor kerülhet.
146
Győri Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Tájékoztatás gyermekvédelmi gondoskodási ügyekről a megadott rendőrségi szempontok szerint: A gyámhivatal hatáskörébe tartozó feladatok eljárásmenetét az 1997. évi XXXI. sz. Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) és a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (Gyer.) szabályozza. A Gyvt. 17. §-a pontosan rendelkezik arról, hogy kiskorú veszélyeztetettsége észlelése esetén kinek kötelessége jelzéssel élni a gyámhatóság felé, így például a Gyermekjóléti Szolgálat, egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos, gyermekorvos), köznevelési intézmények (óvoda, iskola), rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, áldozatsegítő szolgálat... Mindezen felül gyermekbántalmazás, súlyos elhanyagolás vagy egyéb más veszélyeztető ok fennállása, illetve a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén bármely állampolgár (szülő, gyermek, egyéb családtag, nevét megnevezni nem kívánó személy) és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet jelzéssel a gyámhivatal felé. A gyámhivatal mérlegelési jogkör nélkül lefolytatja az úgynevezett védelembe vételi eljárást, súlyos veszélyeztető körülmény esetén az azonnali családból történő kiemelés szükségességét vizsgálja. A Gyer. 84. §-a pontosan részletezi az eljárás menetét, így a jelzés megérkezését követő 8 napon belül értesíti az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket, beszerzi a korábban illetékes gyámhatóság esetleges előzményiratait, megkeresi javaslattételre és környezettanulmány készítésre a Gyermekjólét Szolgálatot, majd annak megérkezését követően védelembe vételi tárgyalást tart. Tárgyalás keretén belül meg kell hallgatni a szülőket (függetlenül attól, hogy ki a törvényes képviselő) vagy egyéb más törvényes képviselőt, a kiskorút, ha 14 életévét betöltötte, a családgondozót, s minden olyan személy meghallgatható vagy írásbeli vélemény szerezhető be tőle, aki a családdal kapcsolatosan információt tud szolgáltatni az adott ügyhöz (pl. védőnő, pedagógus, pártfogó). Tényállás tisztázása céljából sor kerülhet tanú meghallgatásra, pszichológus szakértő bevonására, rendőrségi vagy bírósági iratok bekérésére. A védelembe vételi eljárásokat – mivel kiskorút érint – soron kívül kezelik, ügyintézési határideje 21 nap, mely egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Minden eljárás döntéssel zárul, melyek a következők lehetnek:
147
- Amennyiben a kiskorú veszélyeztetettsége nem nyert bizonyítást, úgy a gyámhivatal veszélyeztetettség hiányában az eljárást megszünteti családgondozás nélkül. - Amennyiben a kiskorú kisebb fokú veszélyeztetettsége fennáll és a családtagok a Gyermekjóléti Központtal való együttműködést vállalják, úgy a gyámhivatal az eljárást megszünteti, egyben felhívja a Gyermekjóléti Szolgálatot az alapellátás keretén belüli családgondozásra. - Amennyiben a gyermek nagyobb mértékű vagy akár több tényezős veszélyeztetettsége áll fenn, vagy a családtagok a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést nem vállalták, úgy a gyámhivatal a kiskorú védelembe vételének elrendelése felől intézkedik. A veszélyeztetettségi okok megállapításán felül a Gyvt. 68 §-ában foglaltak figyelembe vételével kötelezések, figyelmeztetések, magatartási szabályok kerülnek előírásra a veszélyeztetettséget okozó szülő(k), kiskorú részére. Így kerülhet sor a kiskorú és/vagy szülő egészségi állapotának kezelésére történő felhívásra (pl. alkohol- vagy kábítószer probléma, szuicid hajlam esetén a pszichiáter szakember bevonása), anyagi- és szociális veszélyeztetettség esetén a Családsegítő Központtal való együttműködésre való felhívás pl. segélykérelmek benyújtása, önkormányzati vagy krízislakás igénylése, Gyermekek és Családok Átmeneti Otthonába beköltözésben való közreműködés céljából. Magatartási probléma esetén legtöbb esetben pszichiáter vagy pszichológus szakember segítségének igénybe vételére kötelezik a szülőt gyermekével együtt, egyben felhívják a figyelmet a törvénybe ütköző cselekedetek elkövetésétől való tartózkodásra, s a tisztelettudó viselkedés tanúsítására. - Amennyiben a kiskorú súlyos veszélyeztetettsége nyer bizonyítást, akkor a gyámhivatal más gyermekvédelmi intézkedés (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel) ügyében folytatja le az eljárást, s dönt a családból történő kiemelésről. A rendőrségtől is érkezhet jelzés kiskorú által elkövetett (érintett) szabálysértési vagy büntetőeljárásról (lopás, rongálás, zaklatás..), kiskorú eltűnéséről, családon belüli konfliktusok kapcsán tett rendőrségi intézkedésekről. A gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez, ha felmerül a kiskorú bántalmazásának gyanúja.
148
Győri Városi Rendőrkapitányság - Bűnelkövetés, áldozattá válás A magyar büntetőeljárásban az általános nyomozó hatóság a rendőrség. A nyomozó hatóságok feladata értelemszerűen a nyomozás teljesítése, azaz a bűncselekmény és az elkövető felderítése, a bizonyítékok beszerzése. A büntetőeljárás megindulása A büntetőeljárás feljelentés, bejelentés vagy a nyomozó hatóság észlelése alapján indulhat meg. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A rendőrség különféle nyomozati cselekményeket hajthat végre. Az intézkedések típusa és időzítése a konkrét eset körülményeitől függően változik (szemle, adatgyűjtés, kihallgatások, bizonyítási eszközök beszerzése, szakértő bevonása stb.)
149
GYERMEKKORÚ- FIATALKORÚ BŰNELKÖVETÉS A Btk. 2013. július 1-jétől a korábbi szabályoktól eltérően határozza meg a fiatalkorú fogalmát. Ennek oka, hogy bár a büntethetőség alsó korhatára főszabály szerint továbbra is 14 év, meghatározott bűncselekmények (emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás, kifosztás) esetén az elkövető akkor is büntethető, ha a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a 12. életévét és rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ennek megfelelően fiatalkorúnak minősül az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem. Eljárási jogi szempontból a terhelt akkor is fiatalkorúnak tekintendő, ha a büntetőeljárás lefolytatásának idején már elmúlt 18 éves, de a tettét 12/14 és 18 éves kora között követte el. Amennyiben az eljárás során hitelt érdemlően megállapításra kerül, hogy az elkövető gyermekkorú, a nyomozást határozattal meg kell szüntetni büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt. A szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében a Gyámhivatal értesítése kötelező. A fiatalkorú bűnelkövetővé válása - a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás különeljárási szabályok szerint kerül lefolytatásra. A fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok elsősorban fokozottabb védelmet és többletgaranciákat biztosítanak a fiatalkorú terhelt számára, amely elősegíti a gyermekvédelmi szempontok érvényre juttatását a büntetőjogi felelősségre vonás folyamatában. A büntetőeljárás lefolytatásával kapcsolatos többletcél, hogy annak elő kell segítenie a fiatalkorú terhelt helyes irányú fejlődését. A fiatalkorúak védelmét szolgáló követelményeket számos nemzetközi dokumentum is tartalmazza. Ilyen követelmények például a fiatalkorúak életkori sajátosságaihoz igazodó eljárási rend kialakítása, az eljáró hatóságokkal és személyekkel szemben támasztott speciális követelmények, valamint a család és az iskola bekapcsolása a büntetőeljárás folyamatába. A fiatalkorúak belátási képessége és érettsége a különböző életkorokban eltérő lehet, amelyet indokolt figyelembe venni nemcsak a büntetéskiszabás, hanem már a büntetőeljárás lefolytatása során is. Ez nem jelenti azt, hogy a
150
fiatalkorú életkorára tekintettel az eljárási szabályon indokolatlanul lazítani lehet, illetve nincs helye a fiatalkorú megfélemlítésének sem. A fiatalkorú terhelteket értelmi fejlettségüknek megfelelően kell tájékoztatni jogaikról, kötelezettségeikről, mulasztásuk jogkövetkezményeiről, közérthetően kell elmagyarázni számukra a törvényi előírások tartalmát, a törvényi előírások és alakiságok szigorú betartása mellett. A fiatalkorúval szemben az eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével, és úgy kell lefolytatni, hogy az elősegítse a törvények iránti tiszteletét. A büntetőeljárás során kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében a gyermekvédelmi intézkedések megtételét. Elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény sorolja fel azokat a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéseket, amelyek elrendelését kezdeményezni lehet. A büntetőügyben eljáró hatóságoknak a fiatalkorú érdekében jelezniük kell a gyámhatóság felé, ha intézkedések megtételére van szükség. Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? Gyermek- és fiatalkorú elkövető esetén a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele céljából a Gyámhivatal értesítése kötelező. A fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárásban a Be. minden ügyben kötelezően elrendeli a környezettanulmány beszerzését, amelynek elkészítése a párfogó felügyelők feladata. A környezettanulmány elsősorban a fiatalkorú személyiségének, személyes és szociális körülményeinek, életviszonyainak megismerését szolgálja, amelyek fontos szempontokat jelentenek a büntetőjogi felelősség megállapítása, valamint az alkalmazandó szankció meghatározása során. A környezettanulmánynak kötelező tartalmi elemei az oktatási intézmény által nyilvántartott és kezelt adatok (pl. fiatalkorúra és a szülőkre vonatkozó személyes adatok, a tanulási készségre, előmenetelre vonatkozó értékelés). Elterelés: a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény bizonyos, törvényben meghatározott elkövetői elterelést végző intézmények felé irányítása. Az elterelés jogintézményének igénybevételéhez az kell, hogy az elkövető vállalja, hogy legalább hat hónapig tartó folyamatos, a kábítószer-függő-
151
séget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, és ezt az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja. A 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint az elterelés nem alkalmazható, ha két éven belül az elkövetőnek „elterelési előélete” van, vagy büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem v. kábítószer birtoklása miatt megállapították. Hogyan, mikor zárja az esetet? Nyomozás befejezését követően a teljes iratanyag megküldésre kerül a Győri Járási Ügyészség felé. Áldozattá válás 2012. évben a Győri Rendőrkapitányságon tanúsítvánnyal rendelkező gyermekmeghallgató szoba került kialakításra. Használata kötelező a büntetőeljárásban a gyermekkorú, fiatalkorú sértettek kihallgatása során. A gyermekmeghallgató szoba kialakítása, berendezése igazodik az érintett korosztály életkori sajátosságaihoz. Biztosítottak a kép- és hangfelvétel készítésére alkalmas technikai eszközök, melyek lehetővé teszik a traumatizált áldozatok kihallgatása során a nyomozási cselekmény jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítését. A bűncselekmények, illetve a tulajdon elleni szabálysértések sértettjeit a hatóság az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályához irányítja, ahol az igénybe vehető segítségnyújtási formákról tájékoztatást kapnak. Az áldozattá válás megelőzése A Győri Városi Rendőrkapitányság a D.A.D.A általános iskolai- és az ELLENSZER középiskolai központi prevenciós programokat működteti. A programok az ORFK által központilag kidolgozott tematika alapján, évfolyamokra lebontva, meghatározott óraszámban kerülnek megtartásra. Oktatásukat csak erre a célra kiképzett, képesítéssel rendelkező rendőr végezheti. A programok oktatásának beindításához az oktatási intézmény és a kapitányság között megkötött együttműködési megállapodás szükséges. Az oktatási intézményektől érkező felkérések alapján a tanítási órák keretében nagy számban tartanak irányított beszélgetést a tanulókkal. A prevenciós beszélgetések során a gyermekekkel megosztják azokat a tapasztalatokat,
152
amelyeket a korosztályuk által- és sérelmére elkövetett bűncselekmények elemzése és értékelése során szereznek (elkövető módszere, sértetti magatartás, elkövetést segítő körülmények stb.). Egyre nagyobb számban van lehetőségük megjelenni az oktatási intézmények által összehívott szülői értekezleten, ahol a szülők figyelmét hívhatják fel a gyermekeikre leselkedő veszélyekre, a család, a szülő nevelő szerepének fontosságára. Évente kerül megrendezésre a nyári bűn- és baleset megelőzési tábor. A tábor célja és feladata, hogy a gyermekek önvédekező képességét fejlesztve segítse a tanköteles korú diákokat a veszélyhelyzetek felismerésében, döntéseik következményeinek felismerésében, a pozitív és negatív befolyások megkülönböztetésében. A tábor programját úgy állítják össze, hogy a tanulók a lehető legszélesebb körben találkozzanak azokkal a szakemberekkel, akik biztonságuk-, áldozattá válásuk megelőzése érdekében tehetnek. A foglalkozásokat a Nevelési Tanácsadó, RÉV Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat, Városi Ügyészség, Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat, Zöld Tanácsadó Központ, Népegészségügyi Hivatal, MRFK Bűnügyi Technikai Osztály és a bűnmegelőzési alosztály szakemberei vezetik. A táborban való részvétel lehetőségéről Győr város valamennyi oktatási intézménye tájékoztatásra kerül. Pályázati tevékenységük kiemelkedő, benyújtott bűnmegelőzési pályázataik rendszeresen kapnak pozitív elbírálást és támogatást a megvalósításhoz. Programjaikban a lehető legszélesebb körű együttműködésre törekszenek. Az oktatási intézmények tanulóit, pedagógusait, a szülőket, mint célcsoportot a pályázati programelemek minden esetben érintik.
Ügyészség A fiatalkorú elkövetők által megvalósított bűncselekményeket a rendőrkapitányságok nyomozzák, és a kész iratot küldik meg a Győri Járási Ügyészségnek. Az iratokat a fiatalkorúak ügyészei vizsgálják meg, akik elsősorban azt nézik, hogy a gyanúsítottként kihallgatott fiatalkorú vonatkozásában bizonyított-e a terhére rótt bűncselekmény megvalósulása. Amennyiben nem lehet azt megállapítani kétséget kizáróan, hogy az adott fiatalkorú követett-e el bűncselekményt, akkor az eljárás megszüntetésre kerül.
153
Amennyiben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljáró ügyésznek nincs kétsége afelől, hogy a fiatalkorú gyanúsított megvalósította a terhére rótt bűncselekményt, akkor dönt arról, hogy milyen joghátrányt alkalmaz a fiatalkorúval szemben. A bűnelkövető fiatalkorúval szemben alkalmazhatóak ügyészi intézkedések, vagy pedig vádemelésre is sor kerülhet. Amennyiben a fiatalkorú terhére 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetendő bűncselekmény róható, úgy minden esetben vádat kell vele szemben emelni. Amennyiben a vádemelés nem szükséges, akkor az ügyész választhat az eljárás megszüntetése és az elkövető megrovásban részesítése, a vádemelés elhalasztása, vagy a közvetítői eljárásra utalás között. Ezen jogintézmények közötti döntés függ a megvalósított bűncselekmény súlyától, az elkövetési módtól, az elkövető előéletétől és a bűncselekmény jellegétől. Az ügyész fokozottan vizsgálja döntése meghozatalakor a nyomozó hatóságok által a nyomozás során beszerzett, a Kormányhivatalok által elkészített környezettanulmányt. Amennyiben az ügyész a környezettanulmányban azt látja, hogy rendezetlenek az otthoni körülmények (egy szülő neveli, szülei válnak, intézeti nevelt, esetlegesen a szülők, vagy azok egyike büntetett előéletű), rossz a baráti társasága, az iskolából lóg, sokat hiányzik igazolatlanul, akkor arra törekszik, hogy olyan jogkövetkezményt – ügyészi intézkedésként vádelhalasztást – alkalmazzon, amellyel egy pártfogó felügyelőt tud a fiatalkorú bűnelkövető mellé állítani. Közvetítői eljárásra általában a rendezett életvitelű, egyszer megbotló bűnelkövetők esetében szokta az ügyészség az eljárást utalni. Közvetítői eljárásra csak a vagyon elleni, a közlekedési és a személy elleni bűncselekmények bizonyos esetében van egyáltalán lehetőség. A másik terület, amikor az ügyészség előtérbe helyezi ezt az eljárást, amikor személyes ellentét, vita torkollott egy bántalmazásba. Ilyenkor célszerűnek gondolja az ügyész, hogy a bántalmazó és a mediátor segítségével megbeszéljék a kettőjük közötti problémát. Itt elsősorban olyan ügyekre fókuszálnak, amikor szerelmi féltékenység, vagy valamilyen nézetkülönbség vezetett a bántalmazáshoz. Ügyészi megrovásra elsősorban akkor kerül sor, amikor a környezettanulmányba a pártfogó felügyelők leírják, hogy a bűnismétlés nem valószínű, egyszeri botlásról volt szó, belátta az elkövető azt, hogy hibázott és tanult magából a büntetőeljárásból is, amit a nyomozó hatóság lefolytatott. Arra figyelemmel, hogy a megyében a bíróságok másfél-két évvel a vádirat
154
benyújtását követően hoznak döntést az ügyek többségében, ezért a fiatalkorúak ügyészei fokozottan törekednek arra, hogy a bírói útról eltereljék az ügyeket és amikor csak lehetőség van rá, illetve semmilyen ok nem indokolja a bírósági eljárást, ügyészi intézkedést alkalmazzanak. Az eljárásjogi törvény lehetővé teszi a bíróság elé állítást és a tárgyalás mellőzésével hozott döntést is a fiatalkorúak ügyeiben. Ezek a bírósági eljárások is viszonyítottan gyorsak, hiszen a tárgyalás mellőzéses döntést a vádirat benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni, míg a bíróság elé állításra a gyanúsított kihallgatásától számított 30 napon belül van lehetőség. A tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazásának feltétele a beismerés az elkövető részéről. A megyénkben sajnos kevés a bíróság elé állítás, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy az ügyek egyre bonyolultabbak, és a 30 nap rendkívül rövid időtartam ahhoz, hogy minden szükséges irat rendelkezésre álljon egy fiatalkorú elleni eljárásban.
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 1.) Hogyan, honnan kerül hozzá a probléma – a gyermek? A pártfogó felügyeletet a Büntetőtörvénykönyvben rendszertanilag az intézkedések körében helyezte el a jogalkotó. Önállóan nem, csak büntetés, illetve intézkedés mellett kerülhet sor az alkalmazására. Végrehajtására csak a bíróság, vagy az ügyész jogerős határozata alapján kerülhet sor. Fiatalkorú terhelt esetén kötelező megállapítani: • Vádemelés elhalasztása (ügyész állapítja meg) Fiatalkorú esetén ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt, enyhítő körülményekre tekintettel egy évtől két évig terjedő időre (ezen belül hónapokat is meg lehet állapítani) a gyanúsított jövőbeni magatartásában, illetve a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében mutatkozó kedvező hatása feltételezhető, ha a gyanúsított eddigi helyzetében, körülményeiben, életvezetésében felismerhető a kedvező változás lehetősége. Be. 222. §-ának (2) bekezdése szerinti elterelés esete, csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig
155
okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. • Próbára bocsátás (bíróság állapítja meg) A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem próbaidőre elhalasztja azt. Ilyen módon a büntetési célokat nem a közvetlen hátrányokozással, sokkal inkább az azzal való fenyegetéssel szolgálja. Fiatalkorúval szemben a próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van, a próbaidő tartama pedig egy évtől két évig terjedhet. A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. • Jóvátételi munka (bíróság állapítja meg) 2013.07.01. napjától A bíróság a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető. Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyeletet is el kell rendelni. A jóvátételi munka a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem próbaidőre elhalasztja azt és jóvátételi munka végzését írja elő. Ilyen módon a büntetési célokat nem a közvetlen hátrányokozással, sokkal inkább az azzal való fenyegetéssel szolgálja. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését igazolja, büntethetősége megszűnik. A pártfogó felügyelő segítséget nyújt a jóvátételi munkavégzés helyének kiválasztásában, továbbá ellenőrzi a jóvátételi munka elvégzését.
156
• Javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás (büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg) Kizárólag fiatalkorúval szemben - az elkövetett bűncselekményre való tekintet nélkül - intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható, ha a terhelt eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet, nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor a huszadik életévét betöltötte. Ideiglenesen elbocsátható az, aki legalább egy évet, egyben a kiszabott tartam felét letöltötte a javítóintézetben. Tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év. Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a terhelt betölti a 21. életévét. • Szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése (bíróság állapítja meg) A büntetés végrehajtásának felfüggesztése a feltételes elítélés egyik formája, amikor a konkrét joghátrány alkalmazása további jövőbeli eseménytől függ. Alkalmazásakor a büntetőjogi felelősséget megállapítja és büntetést is kiszab a bíróság, de annak tényleges végrehajtását próbaidőre elhalasztja. A próbaidő sikeres eltelte esetén a büntetést nem hajtják végre, a büntetés végrehajtásának utólagos elrendelésére csak a próbaidő sikertelensége esetén kerül sor. A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A próbaidő tartama egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. Egyéb esetek, amikor pártfogó felügyelő fiatalkorú terhelttel kerülhet kapcsolatba (terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, vagyis a nyomozás során gyanúsított, bírósági eljárásban vádlott, majd elítélt). Ezen esetekben pártfogó felügyelet megállapítására nem kerül sor, a pártfogó felügyelő közreműködőként, szakvélemény készítőként tölt be szerepet. • Környezettanulmány készítése Fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás során a nyomozóhatóság intézkedik az elkészítés érdekében, kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz, amelyet a tárgyaláson ismertetni kell. Ügyészség, bíróság is elrendelheti a beszerzését, vagy bv. intézet, fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezéskor.
157
• Pártfogó felügyelői vélemény készítése Kötelező a beszerzése, ha a fiatalkorú ellen folyó büntetőeljárásban vádemelés elhalasztása célszerű. Lényege, hogy a terhelt személyét, életkörülményeit, a bűncselekményhez vezető oksági folyamatot olyan szemszögből vizsgálja, amely az eljárás más adataiból nem feltétlenül derülne ki (ez igaz a környezettanulmányra is). • Közérdekű munka büntetés 2013.07.01. napjától a pártfogó felügyelő jelöli ki a közérdekű munka büntetés helyszínét, új elem a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése, ami jelenleg sem tisztázott, így a végrehajtás akadályoztatott, közel 400 ügy várakozik a megyében. 16. életévét betöltött fiatalkorú ítélhető közérdekű munka büntetésre. • Közvetítői eljárás Az eljáró bíróság, vagy ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője folytatja le. • Szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás 2014.01.01. napjától. Megelőző pártfogás (2015.01.01. napjától) Gyvt. 15. § (4) bekezdés i) pont a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés a megelőző pártfogás elrendelésével egészül ki. Gyámhatóság bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránt indult eljárásban megkeresi a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot környezettanulmány és kockázatértékelés (veszélyeztetettség bűnmegelőzési szempontú vizsgálata) beszerzése céljából. A folyamat során magas, közepes és alacsony kockázat állapítható meg. A Gyámhatóság rendeli el, a szülőt és gyermeket kötelezi az együttműködésre, a magatartási szabályok betartására. Hivatalból évente, kérelemre bármikor felülvizsgálható. A megelőző pártfogás megszűnik a pártfogó felügyelet elrendelésével, ha a védelembe vétel nem szükséges (átmeneti nevelésbe vétel esetén fenntartható), javítóintézeti nevelés elrendelésével, bv-be kerüléskor, nagykorúvá váláskor.
158
2.) Mit tud tenni, mit tesz? (lépésről-lépésre) A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak a megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A pártfogó felügyelő rendszeresen ellenőrzi és figyelemmel kíséri, hogy a pártfogolt betartja-e az előírt magatartási szabályokat, hogyan viselkedik munkahelyén, az oktatási intézményben és lakóhelyén. A pártfogoltat rendszeresen beszámoltatja életkörülményeiről, életviteléről. Mindez egyéni esetkezelés keretében, jelentkezések és családlátogatások, illetve társszervektől való információgyűjtés alkalmával történik. A problémák kezelésére az egyéni esetkezelés mellett az alábbi, jobbára csoportos és külső szerv bevonása révén megvalósuló programokkal igyekszik a Szolgálat hatékony módszert találni. Elsődlegesen Győr városában valósulnak meg a programok, tekintettel a lehetőségekre, kapacitásokra, de természetesen hosszú távon megyei lefedettséget szeretnének biztosítani. Agresszió Helyettesítő Tréning (ART) 10 hét, heti 2 óra, csoportfoglalkozás, agresszió helyettesítés megtanulása - Szociáliskészségek fejlesztését elősegítő foglakozás 5 hét, heti 2 óra, csoportos, szükség esetén egyéni - „Te Döntesz – Még Nem Késő!” Gy-M-S Megyei Bv. Intézettel való együttműködés révén találkozási lehetőség, prevenciós célzattal, erre felkészített fogvatartottakkal, pártfogoltanként 1 alkalom -„Batyus csoport” pszichológus és szociális munkás közreműködésével, a problémák oki hátterének feltárása után új célok és motivációs tényezők keresése, amely új életkép és szemlélet kialakítását segíti a pártfogoltak számára, 9 alkalom kétheti rendszerességgel - Tematikus csoport 2 fő szociális munkás vezeti, hétköznapi ismeretek átadása nem hétköznapi módszerek segítségével, amelyek új szemlélet és életkép kialakítását segítik a pártfogoltak számára (háztartási ismeretek, pénz és munka szerepe, kommunikációs ismeretek és illemszabályok,
159
szociális érzékenyítés, iskolai erőszak, elnyomás és kiközösítés témája) 9 alk. 2 hetente - „Szer”telenül 6 hét, kéthetente 1 óra, az alkohol és hatásainak megismerése, függőség esetén a függőség felismerése, negatív hatásainak és a leszokás lehetőségeinek megismerése. A Szt. Cirill és Method Alapítvánnyal álláskeresési tanácsadás keretében is együttműködnek, közvetítik hozzájuk a pártfogoltakat. A pártfogolt kötelességeiről Btk. 71. §-ának (1) bekezdése szerint: A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles a) a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. A Bv. tvr. 96. § -a szerint: A pártfogolt köteles: a) a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerőre emelkedése, illetve a szabadságvesztésből szabadulása után a jogszabályban meghatározott időben az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon és a hivatásos pártfogónál jelentkezni; b) ha munkaképes - a jogszabályban meghatározott kivétellel, a lehetőségekhez képest - munkaviszonyba állni, vagy egyéb kereső foglalkozást folytatni; c) a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a hivatásos pártfogónak előzetesen bejelenteni; d) a hivatásos pártfogónak a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni; e) a jogszabályban vagy a bíróság határozatában előírt egyéb kötelezettséget megtartani; f) a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatot magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.
160
3.) Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? A pártfogó felügyelet - mint az alternatív szankciók végrehajtását erősítő közösségi elem – egyik legfontosabb jellemzője, hogy a célok elérése érdekében széles körű együttműködés valósul meg a tartama alatt. A folyamatot ügy- és esetgazdaként a pártfogó felügyelő koordinálja. A pártfogó felügyelői munka jellegéből adódóan, mivel a fiatallal a büntetőeljárás keretében történik a kapcsolatfelvétel, a nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtás intézményeivel szoros, jogszabályok által részletesen szabályozott, a munkaleterheltség szempontjából meghatározó viszonyrendszer alakult ki. A gyermekvédelmi törvény által meghatározott jelzőrendszeri tagként a pártfogó felügyelők gyermekvédelemben betöltendő szerepe egyértelmű, a pártfogó felügyelet végrehajtása során, a hatékonyság elősegítése, a kölcsönös segítségnyújtás céljával a gyermekvédelmi gondoskodást biztosító alap- és szakellátó intézményekkel rendszeres és jó kapcsolat valósul meg. Példa értékű a Győri Gyermekjóléti Központ utcai szociális munkásaival való együttműködés, akik pszichológus bevonásával csoportfoglalkozást tartanak pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak részére. A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel való együttműködés révén, az intézmény támogatása mellett az utógondozó koordinátor által szervezett jóvátételi program keretében, prevenciós célzatú beszélgetésre felkészítésben részesült fogvatartottakkal találkozhatnak pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak. A tanköteles korú fiatalokkal való foglalkozáshoz elengedhetetlen az oktatási intézményekkel való szoros összeköttetés, amelynek megvalósulását az ifjúságvédelmi felelős státuszok oktatási intézményekben történt átalakulása megnehezíti, de a pártfogó felügyelet szempontjából kiemeltnek nevezhető intézményekben, az egyéb munkakörben, ugyanazon feladatot ellátó szakemberek megtartása révén a korábbi intenzív és hatékony kapcsolat fennmaradhatott. A kábítószerrel visszaélés vétségének elkövetése miatt, elterelést vállaló és arra kötelezett fiatalkorúak esetében az érintett intézményekkel megfelelő a kapcsolat. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által koordinált, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szakterületek (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, gyermekpszichiátria, alap- és középfokú oktatás) együttműködése hatékonyságának javítását elősegítő kezdeményezésben is részt vesz a szolgálat. A felsőfokú szociális képzés keretében gyakorlati helyként hallgatókat fogad a szolgálat.
161
4.) Hogyan, mikor zárja az esetet? A pártfogó felügyelet megszűnését eredményező okok: • A pártfogó felügyelet elrendelő által előírt próbaideje/tartama letelt. • A pártfogó felügyelet megszűnik, ha a próbára bocsátást, a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve a feltételes szabadságot a bíróság megszünteti, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján. • A vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása befejeződik, ha az ügyész vádat emel, vagy az eljárást megszünteti. • Ha a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott pártfogolt 21. életévét betölti, a pártfogó felügyelet megszűnik. • A pártfogó felügyelet végrehajtása öt év után megszűnik. • A pártfogó felügyelet általános és külön magatartási szabályainak megszegése esetén a pártfogó felügyelő javaslatot tehet egyéb intézkedés, vagy büntetés kiszabására, ami eredményezheti a pártfogó felügyelet megszűnését (vagy meghosszabbodását, vagy egyéb, súlyosabb szankció melletti alkalmazását).
PAMOK, Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai osztály 1.) Hogyan, honnan kerül hozzá a probléma – a gyermek? • önként kérhet segítséget a fiatalkorú egyedül vagy hozzátartozójával • bűncselekmény, veszélyeztető állapot esetén hozzátartozók, tanúk értesítik a rendőrséget • rendőrség értesíti a háziorvost, ügyeleti szolgálatot vagy OMSZ-t • mentő szállítja a PAMOK-ba • SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály) fogadja a beszállított személyt • 14 év alatti fiatalkorú vizsgálata, kezelése a Gyermekosztály feladata • 14-18 év közötti korosztályt az Ifjúsági Mentálhigiénés szakember vizsgálja • agresszív megnyilvánulások, tudatzavar esetén a Zrínyi utcai Pszichiátriai Osztályra történik beszállítás. 2.) Mit tud tenni, mit tesz? (lépésről-lépésre) • önkéntes kérésre lehetőség van az ambuláns ellátásra, vagy az osztályos kezelésre • 16 éves fiatalkorú esetén szülői beleegyező nyilatkozatot kell aláírni az ellátáshoz
162
• 16- 18 év közötti fiatalkorú esetén mind az ellátott-, mind hozzátartozójának a beleegyező nyilatkozata szükséges • veszélyeztető állapot fennállása esetén (amit szakorvos állapít meg), kötelező az ellátás • ha nem áll fenn veszélyeztető állapot – köteles elengedni, ha mind a fiatalkorú – mind hozzátartozója nem járul hozzá a gyógykezeléséhez • veszélyeztető magatartással (pszichotikus betegek, zavart tudatállapot) való bekerülés esetén az Osztálynak 24 órán belül értesíteni kell a Bíróságot, 72 órán belül igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján születik bírósági döntés arról, hogy a felvétel és a kórházi kezelés indokolt-e, amennyiben nem indokolt, 24 órán belül zárójelentéssel kell a beteget elbocsátani. 3.) Lehetőségei? Kit vonhat be segítőként, hova tudja irányítani? • a beteg ellátása a szakmai protokoll előírásainak megfelelően történik • a bekerülés körülményeit, a felvételkor tapasztalt státuszt, a kezelés során alkalmazott tevékenységet, az állapot jellemzőit naponta írásos orvosi-, és ápolói decursus dokumentálja • amennyiben kivizsgálás során derül fény bűncselekményre, a szakorvosnak kötelessége azonnal értesíteni a hivatalos szervezeteket (rendőrség, gyámhivatal) • fiatalkorú esetén az Osztály köteles haladéktalanul tájékoztatni a hozzátartozót • osztályos kezelés során speciális team működik (pszichiáter szakorvos, pszichológus, szociális munkás, művészeti terapeuta foglalkoztató terapeuta, gyógytornász). 4.) Hogyan, mikor zárja az esetet? • kórházi kezelés lezárásról a beteg egyetértésével a szakorvos dönt • távozásakor a beteg zárójelentést kap, melyen szerepelnek a bekerülés körülményei, a felvételi státusz, a vizsgálatok eredménye, az alkalmazott kezelések részletei, az epikrízis nyilatkozik a kiírást követő életmódtanácsokról, a kórházi kezelést követő ambuláns kezelés részleteiről • távozáskor a beteg (fiatalkorú esetén hozzátartozóval együtt) írásban nyilatkozik arról, hogy a tanácsokat megértette, javaslatokat elfogadja, a zárójelentés 2 példányát átvette.
163
INTÉZMÉNYEK BEMUTATKOZÁSA Intézmény neve, elérhetősége: Családsegítő Szolgálat 9024 Győr, Lajta út 21. Tel: 96/517-737, Fax: 96/517-738 web: www.gyorcsaladsegito.hu E-mail:
[email protected] Intézmény rövid bemutatása: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Családsegítő Szolgálata 25 éve működik Győr város közigazgatási területén. Három szakfeladatot lát el: családsegítéssel, gyermekjóléti szolgáltatásokkal, valamint ifjúsági információs szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. Az intézmény mindhárom szakfeladat tekintetében nyitott, sokféle probléma észlelésére és fogadására alkalmas, az életciklusok mentén is széles sávban képes feltárni a nem csak kor-specifikus szükségleteket. A családgondozó munka célja, hogy a saját lakókörnyezetükben élő egyéneket, családokat a szociális munka eszköztárával segítse, annak érdekében, hogy önálló, önrendelkező életvitelt folytassanak, érdekeiket képviselni és érvényesíteni tudják, valamint társadalmi beilleszkedésük megvalósuljon.
164
165
Marcalvárosi CSSK
6 fő családgondozó 1 fő szociális segítő
1 fő családgondozó
1 fő vezető
Adósságkezelési tanácsadás
5 fő gyjk-s utcai szociális munkás
Közösségi tér
Újvárosi CSSK
2 fő családgondozó 1 fő szociális segítő 4 fő családgondozó
1 fő csoportvezető
1 fő központvezető
Belvárosi CSSK
IGAZGATÓ
*Megbízásos jogviszony keretében látják el a feladatukat.
6 fő családgondozó 1 fő szociális segítő
1 fő csoportvezető
1 fő központvezető
Adyvárosi CSSK
Intézmény szervezeti felépítése:
17 fő családgondozó (ebből 1 fő kp. vezető helyettes) 3 fő csg. asszisztens 1 fő kórházi szociális munkás 5 fő utcai szociális munkás gyógypedagógusok* kapcsolattartási ügyeletvezető* jogász* pszichológus*
1 fő központvezető
Gyermekjóléti Központ 1 fő gazdasági szakreferens 1 fő titkárnő 1 fő könyvelő 1 fő gk. vezető
Központi irányítás
jogász*
Pszichológus*
Tanácsadók
1 fő családgondozó 1 fő adminisztrátor 1 fő takarítónő
1 fő központvezető
HÍD
Az intézmény szervezeti hálója: A szolgálat családsegítői és gyermekjóléti feladatait hét területi irodájában látja el. A közös vezetés alatt álló Adyvárosi és Marcalvárosi, valamint a szintén közös vezetés alá tartozó Belvárosi és Újvárosi Családsegítő Központok mellett az intézmény hangsúlyos részét képezi a három területi irodát működtető Gyermekjóléti Központ. A családsegítő központok az illetékességi területeiken élő lakosság szociális alapellátásán túl speciális feladatokkal bővített szolgáltatást nyújtanak. A szolgálathoz tartozó HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda és a Sziget-kék Közösségi Tér szolgáltatásaikkal a város teljes területén élő lakosságot szolgálják. A területi irodák munkáját a Központi Irányítás külön telephelyen lévő irodája támogatja. A feladatellátás szakmai felelőse az intézmény igazgatója.
INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: Az intézmény működési területe, ellátottak köre: Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Itt tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek. A Győr Megyei Jogú Város területén élő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok, egyének segítése érdekében kiemelt feladatok, tevékenységek: • komplex családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok, konfliktusok megoldásának elősegítése, erőforrások (családtagok, ismerősök, rokonok, intézmények) feltérképezése, mozgósítása, családlátogatás • veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer működtetése • krízishelyzet és veszélyeztetettség kezelése érdekében azonnali beavatkozó intézkedések megtétele • szociális, életvezetési, gyermeknevelési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása, konfliktuskezelés
166
• pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése • közösségfejlesztés, egyéni és csoportos programok szervezése, klubok működtetése • adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, álláskeresők, szenvedélybetegek részére tanácsadás nyújtása, rendszeres szociális segélyezettekkel együttműködés • pszichológiai és jogi tanácsadás biztosítása, segítő beszélgetés • társadalmi beilleszkedés elősegítése, ennek kapcsán a menekültek speciális nehézségeinek kezelése • aktív és szoros együttműködés ápolása a segítségre szorulók élethelyzetébe vonható hivatalos, és civil szervekkel • információnyújtás az ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatosan • hivatalos ügyintézésekben közreműködés, érdekérvényesítés segítése, továbbirányítás.
Marcalvárosi Családsegítő Központ 9024 Győr, Mónus Illés u. 41. Telefon: 96/427-166 Fax: 517- 014 E-mail:
[email protected] Központvezető: Nemoda Katalin Ellátási terület: Két nagy lakótelepi városrész: Marcalváros I. és II.; Szabadhegy egy része, Nádorváros egy része, valamint Ménfőcsanak, Gyirmót és Kismegyer. A központban speciális feladatként adományközpont működik, melynek szerepe, hogy összekötő kapocs legyen az adományozó magánszemélyek, vállalkozások, szervezetek és a rászorulók között. Elsődleges cél a krízishelyzetben lévő személyek azonnali, természetbeni juttatással történő segítése.
Adyvárosi Családsegítő Központ 9023 Győr, Szigethy Attila u. 109. Tel.: 96/410-774 E-mail:
[email protected] Csoportvezető: Lovászy Bernadett
167
Ellátási terület: Adyváros, Jancsifalu, Szabadhegy egy része, Nádorváros egy része, Sashegypuszta, Győrszentiván, Gyárváros, és Likócs városrész is. A Központ speciális feladata a klubfoglalkozások szervezésében, működtetésében való aktív közreműködés, segítségnyújtás, melyet az itt dolgozó családgondozók a Központtal egy épületben lévő Közösségi Térrel karöltve végeznek, prevenciós és korrekciós céllal egyaránt.
Belvárosi Családsegítő Központ 9022 Győr, Árpád u 38/b. Tel.: 96/524-637, Fax: 96/524-635 E-mail:
[email protected] Központvezető: Benesné Kazó Judit Ellátási terület: Belváros, Révfalu, Kisbácsa, Nagybácsa, Sáráspuszta A központ speciális szolgáltatásokat is végez, amelyekkel kapcsolatban az egész város területéről várják a rászorulókat. A klasszikus családgondozási feladatokat is ellátják a területükhöz kapcsolódóan. Tartós munkanélküliek számára nyújtott szolgáltatás Adósságkezelési szolgáltatás - Adósságkezelési Tanácsadás Lakhatást segítő ellátás a közüzemi díjtartozás rendezéséhez. Hátralékkezelési szolgáltatás Önkormányzati bérlakásban élőknek nyújtott szolgáltatás a lakás megtartása érdekében. Jogi tanácsadás A tanácsadás igénybevételéhez előzetes bejelentkezés nem szükséges, ingyenesen vehető igénybe. (Tel: 96/524-637) Hétfő: 12.30 – 18.00 Pszichológiai tanácsadás A tanácsadáson előzetes időpont egyeztetést követően lehet részt venni (96/524-637), ingyenesen vehető igénybe. Hétfő: 14.00 – 18.00
168
Újvárosi Családsegítő Központ 9025 Győr, Kossuth L. u 58. • Tel.: 96/327-044 E-mail:
[email protected] Csoportvezető: Csillagné Fehér Anikó Ellátási terület: Újváros, Sziget, Pinnyéd A központ ellátási területe speciális családgondozást igényel, mivel az ügyfelek többsége halmozottan hátrányos helyzetű. Az itt élők sajátos problémái többek között az alacsony iskolázottság, munkanélküliség, életvezetési problémák és az eltérő kultúrából fakadó nehézségek. Főbb feladatok: életviteli tanácsadás, a veszélyeztetettség és krízishelyzet felismerése, megelőzése, megszüntetésének elősegítése, segítségnyújtás a társadalmi beilleszkedésben, érdekérvényesítésben. Gyermekjóléti Központ Cím: 9024 Győr, Lajta u. 18. • Tel.: 96/414-983 Fax: 96/414-992 E-mail:
[email protected] Központvezető: Sarkadi-Nagyné Sántha Zsuzsanna Az intézmény működési területe, ellátottak köre: Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe. 0-18 év közötti gyermekek és családjuk. Általános gyermekjóléti szolgáltatási feladatok: Az alapellátásként nyújtott szolgáltatás célja: • a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése • a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, • a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése, illetőleg a visszahelyezésének segítése • valamint hozzájárulás a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. A Gyermekjóléti Központ, igazodva az egyes Családsegítő Központok működési területéhez, 3 irodára tagozódva biztosítja a szolgáltatást.
169
1. számú Területi Iroda: 9023 Győr, Szigethy A. u. 109. • Tel.: 96/828-432, 96/828-442 Ellátási területe: Adyváros, Nádorváros egy része, Szabadhegy egy része, Sashegypuszta, Gyárváros, Likócs és Győrszentiván 2. számú Területi Iroda: 9024 Győr, Lajta u. 18. • Tel./Fax: 96/414-983, 96/414-992 Ellátási területe: Marcalváros I.-II., Nádorváros egy része, Szabadhegy egy része, Ménfőcsanak, Gyirmót és Kismegyer, illetőleg Belváros, Révfalu, Kisbácsa, Nagybácsa, Sáráspuszta 3. számú Területi Iroda: 9025 Győr, Kossuth L. u. 58. • Tel.: 96/524-623 Ellátási területe: Újváros, Sziget, Pinnyéd SPECIÁLIS FELADATOK: Utcai és lakótelepi szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munkások feladata a tanítási időben az iskolától távol maradó, illetve a céltalan utcai csellengés veszélyeinek kitett gyerekek felkutatása, információnyújtással, tanácsadással, szükség esetén pedig hatósági eljárás kezdeményezésével való segítése. A szociális munkások felhívják a velük előadások, csoportfoglalkozások, egyéni beszélgetések formájában kapcsolatba kerülő gyerekek figyelmét a drog az alkohol és egyéb, számukra kísértést jelentő mindennapi veszélyhelyzetekre. Felvilágosító, informatív és szabadidős programok ajánlásával, szervezésével segítik a deviáns viselkedési módok elkerülését. A szabadidő hasznos eltöltésén túl motiválják aktív fiatalok közösségeinek kialakulását, munkájukkal, ötleteikkel, felügyelet biztosításával támogatják csoportok, klubok működését. 9023 Győr, Szigethy Attila u. 109. Tel.: 96/517-657, 20/254-5031 E-mail:
[email protected], Facebook: szigetkekter
170
Kapcsolattartási ügyelet Célja a gyermek és a szabályozott kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. A szolgáltatás része a felek közötti mediáció, helyi konfliktuskezelés, indokolt esetben felügyelt kapcsolattartás. Helyszíne: 9023 Győr, Szigethy A. u. 109. (Sziget-kék Közösségi Tér) Időpontja: Minden szombaton 9-13 óra között, kivétel ünnepnapokon. Előzetes egyeztetés szükséges, illetőleg gyámhivatali vagy bírósági végzés alapján vehető igénybe. Kórházi szociális munka A PAMOK szülészeti-nőgyógyászati, gyermek- és gyermekpszichiátriai osztályain személyre szabott segítségnyújtás valamint a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele. Tel.: 06 20/662-7535 Jogi tanácsadás - Gyermekjóléti Központ 9024 Győr, Lajta u. 18. Tel.: 96/414-983, 96/414-992 A tanácsadás igénybevételéhez előzetes bejelentkezés nem szükséges, érkezési sorrendben vehető igénybe. Hétfő: 8.00 – 12.00 és csütörtök 16.00 – 18.00 Pszichológiai tanácsadás - Gyermekjóléti Központ – 9024 Győr, Lajta u. 18. A tanácsadáson előzetes időpont egyeztetést követően lehet részt venni (96/414-983, 96/414-992). Hétfő: 14.00–16.00, Kedd: 13.00–18.00, Csütörtök: 8.00 – 12.00 és 14.00–18.00 Gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai tanácsadás 9023 Győr, Szigethy A. u. 109. (Sziget-kék Közösségi Tér) A tanácsadáson előzetes időpont egyeztetést követően lehet részt venni (96/414-983, 96/414-992). Hétfő: 14.00–18.00, Szerda: 15.00–17.00, Csütörtök: 14.00–18.00 Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali telefonos segítség. Tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása egy ingyenesen hívható telefonszám biztosításával. Telefonszám: 06 80/620-333
171
Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény, Győr Cím: 9026 Győr, Kálóczy tér 9-11., Tel.: 96/314-322 Képviselője: Panker Mihály, igazgató Intézmény rövid bemutatása Az Intézmény fenntartója: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Közalkalmazottak létszáma: 451 fő, telephelyek száma: 50 épület, önállóan működő és gazdálkodó intézmény. Komplex, egymásra épülő, minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatások széles választékát kínálják, megértő, tiszteletteljes, felelős magatartást tanúsító, magasan kvalifikált szakemberekkel. Az intézmény filozófiájának alappillére az értékteremtés, a felhalmozódó tudás, tapasztalat és értékek közvetítése. Alapszolgáltatás szervezeti rendszere: Házi segítségnyújtás, 450 fő Jelzőrendszer, 500 készülék Idősek klubjai, 12 telephelyen, 360 klubtag Fogyatékosok Napközi Otthona, 32 fő ellátott Étkeztetés. Szakosított ellátások: Átmeneti gondozóházak: 2 telephelyen 43 lakó Idősek otthonai: 4 telephelyen 232 lakó. Egészségügyi ellátások: 53 háziorvosi, 26 gyermek háziorvosi praxis 2 fogszabályozási, 26 fogorvosi alapellátási praxis, 3 fogászati röntgen, a fogorvosi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti szolgálat, fogászati prevenció 40 területi és 20 iskolai védőnő 30 iskolaorvos (főállásban és megbízással).
172
Intézmény vezetői struktúrája:
173
INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Szociális ellátások Házi segítségnyújtás Személyes gondoskodás keretében nyújtott házi segítségnyújtás a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, a fogyatékossággal élők és az időskorú személyek részére nyújtott ellátási forma. Győrben a legnagyobb számban ellátottak az időskorú személyek, akik saját magukról csak segítséggel képesek gondoskodni. A szolgáltatás célja a személyre szabott gondozás, gondoskodás biztosítása, a meglévő aktivitás, megtartása, fejlesztése. Az intézmény ellátási területén a házi segítségnyújtást a szolgáltatást igénybe vevők részére az év minden napján reggel 7 órától este 19 óráig folyamatosan biztosítja. A délutáni (16 órától 19 óráig), és hétvégi – ünnepnapi ellátás biztosítása központonként 2-3 gondozó beosztásával történik. Elsősorban a teljesen egyedülálló, komplex ellátást igénylők részére tudják a szolgáltatást biztosítani. Különösen étkezést, gyógyszer beadását, inkontinenciában való segítségnyújtást biztosítják ezen időszakban. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A tevékenység irányítása, szervezése az 1. sz. Gondozási Központ, 9026 Győr, Rónay J. u. 5-7. alatti telephelyről történik. Az önkormányzattal megállapodást kötött településeken a helyi önkormányzati intézmények biztosítanak ügyfélfogadást. Étkeztetés Az étkeztetésben részesülők száma 2013. évben 1919 fő. Idősek klubja Az idősek klubjaiban nappali ellátást biztosítanak olyan, főként időskorú személyek részére, akik részben önellátó képességeik birtokában vannak, saját otthonukban élnek, igényük van a társas kapcsolatok ápolására. Garzonházak (fenntartó által delegált feladat!) Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése a 393/2002. (XII. 12.) Kgy. sz. határozatában az (akkor) Egyesített Szociális Intézmény feladatkörébe sorolta a Kálóczy és Rónay garzonházakban a gondozói ügyelet ellátását.
174
Időskorúak Átmeneti Gondozóháza Átmeneti jelleggel biztosít teljes körű ápolást és gondozást 43 fő számára a két telephelyen működő átmeneti gondozóház. Idősek Otthonai Az Intézmény 4 telephelyén 232 fő részére nyújt tartós bentlakásos elhelyezést, amelynek keretében biztosítja a lakók teljes körű ápolását, gondozását, folyamatos egészségügyi és mentálhigiénés ellátását, fejlesztő - szintentartó foglakoztatását. Fogyatékosok Napközi Otthona A Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthona megszűnt, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 89/2013. IV. 18. Kgy. határozatával 2013. május 1. hatállyal, Fogyatékosok Átmeneti Gondozóháza elnevezéssel új, önállóan működő költségvetési intézményt alapított az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményből való kiválással. Az intézmény keretein belül a fogyatékosok nappali ellátásának feladatait a Fogyatékosok Napközi Otthona látja el. A két intézmény feladatellátása továbbra is egy épületen belül zajlik, közös használatú helyiségekkel, udvarral. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK Háziorvosi szolgálat • Háziorvosi ügyelet • Felnőtt háziorvosi szolgálat • Házi gyermekorvosi szolgálat. Felnőtt háziorvosi szolgálat A feladatot 53 felnőtt háziorvos látta el 2013-ban is, valamennyien vállalkozási formában, az Önkormányzattal kötött, a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján. Házi gyermekorvosi szolgálat A feladatot 26 házi gyermekorvos látja el, valamennyien vállalkozási formában, az Önkormányzattal kötött, a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján.
175
Fogorvosi szolgálat • Fogorvosi alapellátás • Fogszabályozás • Fogorvosi ügyelet • Fogászati prevenció Fogorvosi alapellátás 26 vállalkozó fogszakorvos az Önkormányzattal kötött, Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott szerződés alapján látja el feladatát. Fogászati szakellátás Fogszabályozás A feladatot továbbra is két szakorvos végzi, vállalkozási formában, az Önkormányzattal kötött, a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján. Fogászati röntgen A fogászati röntgen ellátás 2003. március l-jétől privatizálásra került. A szakfeladatot a Fogröntgen KHT látja el, az Önkormányzattal kötött, a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott szerződés, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján. Fogászati ügyelet A fogászati ügyelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának finanszírozásával működik. A feladatokat a fogászati alapellátásban tevékenykedő fogszakorvosok kötelező jelleggel látják el. Fogászati prevenció A fogászati ellátásban helyet kap a prevenció. A száj- és fogápolás fontosságának és kultúrájának kisgyermekkortól történő erősítése hozzájárulhat a fogbetegségek kialakulásának megelőzéséhez, a helyes és hatékony fogápolás megtanulásához, az egészséges fogak és szájhigiéné fontosságának tudatosításához. Védőnői szolgálat Területi védőnők Várandós anyák, 0-6 éves korú gondozottak, oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekek ellátása (max. 250 fő
176
gondozotti létszám). 16 telephelyen 40 védőnő látja el a feladatokat, amelyek különösképpen: • nővédelem • várandós anyák gondozása • 0-6 éves gyermekek gondozása • tanköteles korú, otthon gondozott gyermekek ellátása • családgondozás • egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezése, szervezése, megvalósítása. Iskolai-, ifjúsági védőnő A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző egészségügyi ellátásában való tevékeny részvétel. Elősegítik az iskoláskorú gyermek fejlődését, egészségének védelmét, amely a fizikai jólétet, valamint az érzelmi, értelmi, szociális élet harmóniáját is jelenti. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, együttműködésükre épül. Feladataik: • a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, követése, szűrővizsgálatok elvégzése • a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük regisztrálása • elsősegélynyújtás • orvosi vizsgálatok előkészítése • védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok • részvétel az egészségtan oktatásában • kapcsolattartás szülőkkel • részvétel az iskolai rendezvényeken • együttműködés pedagógusokkal. Iskola – egészségügyi szolgálat Általános feladata: a tanulók megelőző-gyógyító ellátása. Ezen belül fő feladata a megelőzés, folyamatos gondozás, a tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, évente törzslapozó szűrővizsgálat (osztályvizsgálat) minden tanulónál (fizikai vizsgálat, testi fejlettség, érzékszervi vizsgálat, kiegészítve a szükséges szakvizsgálatokkal).
177
Szakképző iskolákban alkalmassági vizsgálatok: előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat felvételkor, időszakos alkalmassági vizsgálat minden tanulónál évente, soron kívüli alkalmassági vizsgálat szükség szerint, nem szakképző iskolákban: minden tanuló évenkénti „törzslapozó szűrővizsgálata”. Betegellátás és elsősegélynyújtás, életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése, dokumentálása, járványügyi előírások betartásának ellenőrzése. Részvétel az egészséges életmódra nevelésben, egészségmegőrző iskolai programok szervezése.
Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 9024 Győr, Vasvári P. u. 4. Főigazgató Főorvos: Dr. Tamás László János Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály 9024 Győr, Zrínyi u. 13. Osztályvezető főorvos: Dr. Feller Gábor Tel: 96/418-244/ 1361 mellék Fax: 96/418-244/ 1340 mellék Az osztály jelenleg a Zrínyi utcai telephelyen található. A tervek szerint a közeljövőben elsőként a járóbetegellátó részlegek fognak a másik telephelyre átköltözni, majd a fekvőbeteg osztály is az Intézmény „C” részlegére kerül az áthelyezéssel. A járóbeteg részlegek közül az Addiktológiai és Támasz Ambulanciája a sorompós porta épületeiben, a Mentálhigiénés Gondozó irodái pedig a fekvőbeteg részleg épületének legalsó szintjén működnek. Hétköznapokon reggel 8-tól délután 16 óráig van járóbeteg rendelés. Telefonos bejelentkezés, háziorvosi beutaló mellett önkéntes kérésre is a jelentkezők rendelkezésére állnak. A fekvőbeteg osztályon belül az akut ellátás mellett Gerontológiai, Addiktológiai részlegek működnek, ahol szintén történik járóbeteg ellátás a Szakambulanciák keretében.
178
Intézmény szervezeti felépítése: Az osztályos team keretében a pszichiátriai szakvizsga mellett más tudományos képzettséggel rendelkező orvosok látják el a feladatokat (gyermekpszichiátria, pszichoterápia, rehabilitáció, neurológia, klinikai farmakológia). Szakorvosok mellett szakvizsgára készülő rezidensek, pszichológusok, szociális munkások, gyógytornászok, szakápolók, foglalkoztató szakemberek, adminisztrátorok is az aktív tagjai a közös munkának. Intézmény részletes bemutatása: A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) a Nyugat-dunántúli régió nagytérségi központi szerepű intézményeként valamennyi stratégiai fontosságú profilban III. szintű ellátást nyújt. A Pszichiátriai, Mentálhigiénés és Addiktológiai Osztály az alábbi részlegekből épül fel: • • • • • • • • • •
Általános pszichiátriai részleg Addiktológiai részleg Gerontopszichiátriai részleg Általános pszichiátriai rehabilitációs részleg Addiktológiai rehabilitációs részleg Krónikus pszichiátriai részleg Serdülő- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs részleg Elme rehabilitációs részleg Pszichiátriai Nappali Szanatórium Addiktológiai Nappali Szanatórium
A győri telephelyen 190, a téti rehabilitációs részlegen 110 ágyon látnak el pszichiátriai betegeket. A fekvőbeteg egységeken 12 szakorvos és 6 szakorvosjelölt dolgozik. 7 pszichológus a diagnosztikus és a terápiás munkában is aktív szerepet vállal. Az ápolói feladatokat 93 szakdolgozó látja el, akiknek nagy többsége felsőfokú illetve szakápolói végzettséggel rendelkezik. Az aktív és rehabilitációs ellátást szociális munkások, szociálpedagógus, betegfoglalkoztató, gyógytornász és gyógypedagógus is segíti. Az osztály járóbeteg ellátásában 6 szakorvos, 4 pszichológus, 2 szociális munkás, 11 szakdolgozó és 2 adminisztrátor dolgozik.
179
Járóbeteg egységek: • Felnőtt Mentálhigiénés Gondozó és Szakrendelés • Általános Pszichiátriai Szakambulancia • Addiktológiai Szakambulancia • Gerontológiai, pszichoterápiás szakrendelő • és II. Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés • Támasz-Krízis-Drogambulancia. Az általános pszichiátriai szakambulancia, az addiktológiai szakambulancia és a gerontológiai, pszichoterápiás szakrendelés a fekvőbeteg részlegekhez hozzárendelten működik. Többnyire az osztályról elbocsátott betegek további kezelése folytatódik ambuláns keretek között. A gondozók a pszichés zavarok teljes skálájának ambuláns ellátását végzik, kezdődően a szorongásos és pszichoszomatikus betegségektől a hangulatzavarokon át a pszichotikus megbetegedésekig és a demenciáig. Az addiktológiai gondozók ezen belül olyan speciális profillal bírnak, ahol kiemelt jelentőséget kap az addikciók ellátása. Területi ellátás alapján történik az alkoholdependenciával küzdő betegek kezelésbevétele, a Támasz ambulancián pedig a drogproblémával küzdők részesülnek gyógykezelésben. Amennyiben az ambuláns ellátás nem bizonyulna kellően effektívnek, úgy a pszichiátriai osztályra kerül a beteg beutalásra, majd a kezelést követően folytatódik a járóbeteg ellátás, így valósul meg a fekvőbeteg osztály és az ambuláns rendelés együttműködése. Az I. számú Addiktológiai Gondozó speciális ellátási profilját az álmatlanságban – inszomnia – szenvedők kivizsgálása és gyógykezelése jelenti, a Gondozóban speciális Alvászavar Szakrendelés működik. Az osztályon a művészetterápia több színtéren és módon folyik. Szocioterápia keretében zajló művészetterápiás csoport, amely másfél órás, általában 8-12 beteg vesz rész rajta. Az intenzív betegmegfigyelő részlegen is van a betegeknek lehetőségük rajzolni, festeni, önállóan vagy szocioterapeuta vezetésével. A művészetterápia harmadik színtere az alkotóműhely, amely egy a közelmúltban felújított, külön épületben található. Az osztály minden részlegéről és a Nappali Szanatóriumból is látogatják betegek, és az ambuláns betegeknek is van lehetőségük visszajárni.
180
Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Címe: 9024 Győr, Nádor tér 4. Képviselője: Blazovicsné Varga Marianna, tankerületi igazgató Elérhetősége: 96/822-067 Intézmény rövid bemutatása: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK) 2013. január elsején vette át az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartását. A KLIK országosan 198 tankerületből áll, ezek közül 19 megyeközponti tankerület. A Győri Tankerület 70 intézmény (+17 tagintézmény) fenntartója. Az intézményekbe járó tanulók száma 27 891 fő, az alkalmazotti létszám pedig 3 675 fő. A Győri Tankerület 37 fővel látja el a jogszabályokban és egyéb szabályozókban meghatározott feladatait. A tankerület egységes szervezeti egységet alkot, melyen belül a szakmai, jogi, titkársági, projekt és munkaügyi feladatokat ellátó munkatársak mellett külön egységként működik a Szakképzési Osztály és a Gazdasági Ellátó Osztály. INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: A KLIK központi szervből, területi szervekből (tankerületekből), valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működő köznevelési intézményekből áll. A KLIK • Ellátja a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvényben (továbbiakban Nkt.) megfogalmazott fenntartói feladatokat • Javaslatot tesz a miniszternek intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére • Előkészíti az intézményvezetői kinevezésre, megbízásra, megbízás visszavonására vonatkozó dokumentumokat • Érvényesíti és érvényesítteti a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket • Érvényesíti az erőforrásokkal (költségvetés, engedélyezett létszám, vagyon) való szabályszerű és hatékony gazdálkodást • Központi beszerző szervezetként jár el
181
• Szervezi, irányítja és értékeli az intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételeket. • Közreműködik mérések, vizsgálatok, tanulmányi versenyek, és a középfokú beiskolázás lebonyolításában • Közreműködik a feladatellátás irányainak meghatározásában • Adatot szolgáltat, elemzéseket végez • Részt vesz a döntések előkészítésében. A KLIK alapfeladatai: • általános iskolai nevelés-oktatás, • nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása • kollégiumi ellátás, a nemzetiségi kollégiumi ellátás, • gimnáziumi nevelés-oktatás • szakközépiskolai nevelés-oktatás • szakiskolai nevelés-oktatás, • nemzetiség gimnáziumi nevelése-oktatása • nemzetiség szakközépiskolai nevelése-oktatása • nemzetiség szakiskolai nevelése-oktatása • Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás • felnőttoktatás • alapfokú művészetoktatás • fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás • pedagógiai szakszolgálati feladatok • azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt • gyermekgyógyüdülőkben, az egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás • pedagógiai-szakmai szolgáltatás. A felsoroltak közül a szakközépiskolai nevelés-oktatás, a szakiskolai nevelés-oktatás, a pedagógiai szakszolgálati feladatok, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmények a megyeközponti tankerülethez tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az alapfok és a gimnázium vonatkozásában a Győri Tankerület illetékességi területe a Győri járás, a szakképzés, szakszolgálat, szakmai szolgáltatás vonatkozásában az illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye igazgatási területe.
182
Ezeken túl a Tankerület jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 9022. Győr, Batthyány tér 3. 96/310-622 Védőnői szakfelügyelet, Családvédelmi Szolgálat 2. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr 9026 Győr, Kálóczy tér 9-11. 96/314-322 Területi és ifjúsági védőnői ellátás 3. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 9023 Győr, Vasvári P. U. 2-4. 96/418-244 Kórházi védőnő Intézmény rövid bemutatása: A járási népegészségügyi intézet illetékességi területén ellát népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti, családvédelmi feladatokat. Intézmény szervezeti felépítése: A védőnői szakfelügyelet a védőnők szakmai irányítását, fejlesztését, felügyeletét végzi. A védőnők az egészségügyi alapellátásban látják el feladatukat. A védőnői ellátás szakterületekben szerveződik, ennek megfelelően megkülönböztetünk területi, iskolai, kórházi (kórházakban szülészeti osztályhoz kapcsolódóan) és Családvédelmi Szolgálat (járási népegészségügyi intézetekben) védőnőket.
183
INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: A szakmai felügyelet a klinikai audit módszerével dolgozik, melynek során alkalmazott módszerek: • dokumentáció megtekintése • egyéni megbeszélés • tanácsadáson, fogadóórán, csoportfoglalkozáson, iskolai szűrővizsgálaton, előadáson, rendezvényen való részvétel • esetenként közös családlátogatás • esetmegbeszélés • szakmai értekezlet • továbbképző értekezlet • gondozottakkal, társszakmákkal megbeszélés. A járási vezető védőnői szakfelügyelet a területi, iskolai, vegyes körzetekre terjed ki. A területi védőnők ellátási körébe tartozik a várandósok, újszülöttek, csecsemők, 1-3 évesek, 3-6 évesek valamint az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozása, mely tanácsadások, fogadóórák, családlátogatások alkalmával valósul meg. Az ifjúsági védőnői tevékenység körébe tartoznak a 6-18 évesek és a 18 év feletti, középfokú, nappali rendszerű oktatási intézménybe járók. Az iskolaegészségügyi ellátás rendszerében a védőnő feladatai: • az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások szervezésében való közreműködés • az önálló védőnői szűrővizsgálatok végzése • részvétel az iskolai helyiségek, környezet, étkeztetés higiénés ellenőrzésében • fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, támogatása, állapotuk nyomon követése • egészségnevelési feladatok • pályaválasztás segítése • elsősegélynyújtás. A feladatok végrehajtása során szoros együttműködés valósul meg az iskolát ellátó orvossal, a pedagógusokkal, a szülőkkel, a gyermekekkel, egyéb szakemberekkel, civil szervezetekkel. Melléklet: védőnők elérhetősége
184
Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Győri Városi Rendőrkapitányság 9024 Győr, Zrínyi u. 54. sz. Tel.: 96/520-000 • E-mail:
[email protected] Képviselő: Kaliba Edit r. alezredes bűnmegelőzési alosztályvezető Tel.: 520-000/15-94 • E-mail:
[email protected] Intézmény rövid bemutatása: A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Olyan állami szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása. A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. A Győri Városi Rendőrkapitányság Győr illetékességi területén és a vonzáskörzetébe tartozó falvakban rendelkezik területi hatáskörrel, vezetését egy személyben a kapitányságvezető látja el. Intézmény szervezeti felépítése: RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE Hivatal Közrendvédelmi O. Közlekedésrend. O. Igazgatásrend. O. Bűnügyi O. Vizsgálati O. Tét Örs Pannonhalma Örs Fogda és Kísérőőri AlO.
Forgalom ellenőrző Alo.
Szabálysértési Alo.
Bűnmeg. Alo.
Élet- és Ifjúságvédelmi Alo.
Kmb Alo.
Balesethelyszínelő és Vizsgálati Alo.
Rendészeti Alo.
Felderítő Alo.
Gazdaság és Vagyonvédelmi Alo.
Járőr- és Őrszolgálati Alo. Rendőrőrs Győr Szabálysértési Előkészítő Alo.
Élet- és Ifjúságvédelmi Alo. Gazdaságvédelmi Alo. Vagyonvédelmi Alo. Jármű csoport Vagyonvédelmi Alo. Bűnügyi helysz. Alo.
185
INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: A Győri Rendőrkapitányság fő célkitűzései: Mindennapok biztonsága, a közterületi jelenlét magas szinten való tartása. Felelős közlekedés az utakon, a baleset megelőzési tevékenység fokozása Aktív kapcsolat a nyilvánossággal A kiskorúak áldozattá – elkövetővé válásának megelőzése A bűnmegelőzési, baleset megelőzési tevékenység társadalmasítása Prioritásként kell kezelni a veszélyeztetett kiskorúak kiszűrését, a gyermek– és fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése érdekében A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítása, együttműködve a város önkormányzatával, társadalmi szervezeteivel és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal. A Győri Rendőrkapitányság a gyermek- és ifjúságvédelmet kiemelten kezeli. A bűnmegelőzési feladatokat elsősorban a bűnmegelőzési alosztály látja el. Bűnmegelőzési intézkedéseik alapja: az elkövetett bűncselekmények folyamatos elemzése és értékelése során szerzett információ. Az alosztály fő szakvonalai: Család – gyermek – és ifjúságvédelem Eltűnt gyermek – és fiatalkorú személyek körözése Megelőző vagyonvédelem Központi prevenciós programok működtetése Saját kezdeményezésű prevenciós programok szervezése – lebonyolítása Kábítószer kereslet – csökkentés Együttműködés a hatóságokkal, civil szervezetekkel Pályázati programok készítése, megvalósítása Az alosztály részt vesz a város drogstratégiájának megvalósításában, megalakulása óta tagja a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermek és ifjúságvédelemben dolgozó hatóságokkal. Működteti az OVI – ZSARU óvodás., a D.A.D.A. általános iskolás és az ELLEN – SZER középiskolai központi prevenciós programokat. Az oktatási intézményektől a téma megjelölésével érkező felkérésekre nagy számban tartanak prevenciós irányított beszélgetést a gyermekekkel. Részt vesznek az 1997. évi XXXI. Törvény 17. §-ban meghatározott jelzőrendszeri tagok képzésében, szülői értekezlet megtartásában.
186
Az alosztály saját kezdeményezésű prevenciós programjai a városban ismertek és elismertek, évek óta nagy érdeklődésre tartanak számot. A témaválasztásban igyekszenek a helyi problémákra és igényekre reagálni, színvonalas szervezésre törekszenek. Ennek köszönhetően rendezvényeik iránt nagy az érdeklődés. 2014. évben 15. alkalommal került megrendezésre nyári bűn – és baleset megelőzési táboruk. A tábor célja és feladata, hogy a gyermekek önvédekező képességét fejlesztve segítse a tanköteles korú diákokat a veszélyhelyzetek felismerésében, döntéseik következményeinek felismerésében, a pozitív és negatív befolyások megkülönböztetésében. Pályázati tevékenységük kiemelkedő, benyújtott prevenciós pályázataik rendszeresen kapnak pozitív elbírálást és támogatást a megvalósításhoz. Intézmény neve, elérhetősége, képviselője: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat 9021 Győr, Jókai u. 12. III.. emelet, Tel: 96/514-766, Fax: 96/514-756 e-mail:
[email protected] Igazgató: dr. Barna Barbara tel: 96/514-754, e-mail:
[email protected] Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya: Durgó Attila osztályvezető, mediátor mentor Tel:96/514-757, e-mail:
[email protected] Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya: Hegyi Ákos osztályvezető Tel: 96/514-757, e-mail:
[email protected] Jogi Segítségnyújtó Osztály: dr. Czifrik Adél osztályvezető, Tel: 96/514-765, e-mail:
[email protected] Áldozatsegítő Osztály: dr. Rácz Rita osztályvezető Tel: 96/514-767; e-mail:
[email protected]
187
Intézmény rövid bemutatása: Az Igazságügyi Szolgálat a kormányhivatal önálló szakigazgatási szerveként működik, élén a szakigazgatási szerv vezetőjével. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek szakmai felügyeletét, a szakmai irányító szerv jogköreit az Igazságügyi Hivatal gyakorolja. Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel: • a pártfogó felügyelői tevékenység • a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) • a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, ügyfélszolgálati tevékenység) • valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Intézmény szervezeti felépítése: Az Igazságügyi Szolgálat feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Osztály és az Áldozatsegítő Osztály keretein belül látja el. Az Igazságügyi Szolgálat létszáma jelenleg 27 fő. A győri székhelyű központi hivatal mellett Mosonmagyaróváron (2 fő), Csornán (2 fő) és Sopronban (3 fő) dolgoznak pártfogó felügyelők. Havi egy alkalommal kihelyezett áldozatsegítő és jogi segítségnyújtó ügyfélfogadást tartanak Mosonmagyaróváron, Sopronban és Téten. Igazságügyi Hivatal Igazságügyi elnök-helyettes
GyMSM KH Igazságügyi Szolgálata Igazgató
Felnőtt Korú Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Bűnelkövetők Pártfogó felügyelői Osztálya felügyelői osztálya 11 fő 7 fő
188
Kormánymegbízott Gazdasági–igazgatási ügyintézők (2 fő)
Jogi Segítségnyújtó Osztály 3 fő
Áldozatsegítő Osztály 3 fő
INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: A szakterületek által intézhető ügyek felsorolása 1. Pártfogó felügyelői szakterület • pártfogó felügyelet végrehajtása • közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése • környezettanulmány készítése • pártfogó felügyelői vélemény készítése • büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása. 1.1. Pártfogó felügyelet végrehajtása A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon, ami a pártfogó felügyeletet különösen egyéniesített szankcióvá teszi. A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján folyik, amely
189
meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a tervben meghatározott időközönként találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális, illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. 1.2. Közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. A közérdekű munka gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jogalkotó a pártfogó felügyelőkre bízta, míg az elkövető személyét érintő döntések meghozatalát a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalta. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. 1.3. Környezettanulmány készítése A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, tartalmazza a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkozására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó - információkat. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a büntetés-végrehajtási intézet kérésére a szabadságvesztés félbeszakításának engedélyezéséhez, valamint a fiatalkorú szabadságvesztésre történő befogadásakor, a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során.
190
1.4. Pártfogó felügyelői vélemény készítése 2003. július 1-jétől új jogintézményként, a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. 1.5. A büntetőügyekben/szabálysértésekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető felelősségvállalása megerősödése mellett vállaljon felelősséget a tettéért, a sértett érdeke és sérelmeinek enyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a bűncselekményt/szabálysértést elszenvedett sértett és a bűncselekmény/szabálysértés elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. A mediátor segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. (+ új jogintézmény a jóvátételi munka, a gyakorlatban még nem túl népszerű) 2. Jogi segítségnyújtási szakterület A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel létrehozott intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A Szolgálat jogi segítségnyújtási szakterülete által végzett feladatok: • Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. • Peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása.
191
• Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása (hatásköri, illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben). • Az ügyfelek által nem alakszerű nyomtatvány formájában, írásban előterjesztett kérelmekre érdemi válasz, szükség szerint kérelemnyomtatvány megküldése. • A pártfogó ügyvédi díjigények elbírálásával kapcsolatos díjmegállapító eljárások lefolytatása. • Jogi segítői, pártfogó ügyvédi teljesítés esetén a kötelezettségvállalást, valamint a teljesítést igazoló dokumentumok, számlák alakszerűségének vizsgálata, heti pénzügyi jelentéssel történő továbbítása a KIH felé kifizetés céljából. • Az állam által előlegezett peren kívüli és peres támogatás igénybevételét követően kifizetett, jogi segítői és pártfogó ügyvédi díj, illetve díjelőleg visszatérítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása. • Részletfizetésre, fizetési halasztásra, illetve - a jogszabályi rendelkezés folytán a megyei szolgálat hatáskörébe utalt esetekben – a visszatérítési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelmek elbírálása. 3. Áldozatsegítő szakterület Az áldozatsegítés feladata, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentse a Magyarország területén elkövetett bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak a bűncselekmény közvetlen következményeként elszenvedett sérelmeit, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt. Az ügyfelek segítésén és a hatósági munkán túl elsőrendű feladat kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Tájékoztatás A Szolgálathoz forduló ügyfelek tájékoztatása a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számukra elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről.
192
Érdekérvényesítés elősegítése Az eset összes körülményeinek mérlegelése után segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, egészségügyi, szociális ellátások igénybevételéhez. Személyre szabott felvilágosítás nyújtása az áldozatnak az őt megillető jogokról és ellátásokról, illetve segítségnyújtás ahhoz, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzájusson. Azonnali pénzügyi segély Lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtási szakterületen belül igénybe vehető peren kívüli, illetve peres segítségnyújtáshoz való hozzásegítés (segítség a kérelem formanyomtatvány kitöltéséhez, az áldozati státus igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával). Állami kárenyhítés Támogató hatósági feladatok ellátása a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai részére (a kérelem befogadása majd továbbítása a döntő hatóság felé, közreműködés a hiánypótlások teljesítésében, eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén). + pszichológusi segítségnyújtás az MRFK-val kötött együttműködési megállapodás keretében.
193
Intézmény neve, elérhetősége: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület „Színestér” Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása 9024 Győr, Vasvári Pál u. 1/a. (Győr Pláza) vezető: Mátai Enikő E-mail:
[email protected] Tel.: +36 30 827 2461 • web: www.maltai.hu E-mail:
[email protected] Intézmény rövid bemutatása: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió Központja 2009 májusában úgy határozott, hogy a Győr Plazában működő SzínStér elnevezésű klubhelyiségben, Győr területén a szenvedélybetegségek okán veszélyeztetett fiatalok számára alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújt. Az intézmény immár öt éve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió Központ működtetésében, a Szakmai ajánlás a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatások részére című dokumentum által kifejlesztett szakmai koncepció mentén, a Szeretetszolgálat szellemiségében valósul meg. Alapvetően szenvedélybetegségek kialakulásának prevencióját valósítják meg, de működésüket átitatja a bűnmegelőzés szándéka is. INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA: Az intézmény mindössze egy féléves sikeres modellkísérletből nőtte ki magát, melyet, az IRM (OBMB) finanszírozott, és megvalósítását jó gyakorlatkent értékelte, sőt 2010-ben ez a bűnmegelőzési program képviselhette hazánkat a Nemzetközi Bűnmegelőzési Konferencián Stockholmban. A projekt fő célja az unatkozó, plazákban csellengő fiatalok értelmes szabadidős tevékenységének szervezése volt, melynek során önkéntes kortárs segítők kapcsolódtak be a munkába, és komoly, 14 helyi szervezetet érintő interszektorális együttműködés valósult meg a Szeretetszolgálat koordinálásában. A bűnmegelőzés a prevenciós tevékenységükön keresztül valósul meg azáltal, hogy értelmes lehetőségeket kínálnak a résztvevőknek, akik nagymértékű szocializációs deficittel kerülnek hozzájuk. Főként pedagógiai eszközökkel hatnak a bűnelkövetéssel és az áldozattá válással szemben mindenféle hatósági kényszer nélkül. Korszerű Bűnmegelőzési Programjuk keretében pedig célzottan foglalkoznak bűnmegelőzéssel (pl.: rongálás, lopás, strandlopás, szerhasználat).
194
Kiskorú által elkövetett bűncselekmény ténye, komoly gyanúja esetén, ha általuk ismert, a kliens oktatási intézményével vagy a Gyerekjóléti Központtal veszik fel a kapcsolatot. Anonimitásukból adódóan korlátozottak a lehetőségeik a hatóságokkal való közvetlen együttműködés terén. Ha a kliens betartja az intézmény házirendjét, valamint magatartása nem veszélyes másokra, akkor kizárólag a bűncselekmény miatt nem zárják ki az illetőt a szolgáltatásból, pedagógiai eszközökkel próbálnak hatni a személyiségére. Az intézményben megjelenő konfliktusokat egyéni beszélgetésekkel, mediációval kezelik, a devianciát szankcionálják. Szolgáltatásaik igénybe vételéhez apró, játékos „feltételeket” szabnak, például agresszív ping-pong játék esetén szünetet rendelnek el, s a folytatást drog-totó kitöltéséhez kötik. Súlyos esetben élnek a szolgáltatásból való kizárás lehetőségével (kitiltás), melynek mértékéről az adott helyzettől függően szakmai stáb dönt. Az utóbbi fél évben kétszer is volt sajnos arra példa, hogy a kitiltást a Győr Plázával együttműködve hajtották végre, mert a kliensek deviáns magatartásukkal a bevásárlóközpont működését jelentős mértékben akadályozták. Az áldozattá vált fiatalok számára lelki segélyt nyújtanak, információkkal látják el őket. A közeljövőben szeretnének egy új kortárs-segítő programot indítani középiskolai tanulók bevonásával, melyhez pályázati finanszírozást keresnek.
A SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS CÉLJA, FELADATA Misszió A „SzínStér” program az ellátási piramis „alapvonalában” nyújt alacsonyküszöbű szolgáltatást, olyan helyszínen, ahol a fiatalok nagy számban fordulnak elő, és sok időt töltenek el. Így lehetőség nyílik a terápiás kapcsolatokkal még nem rendelkező vagy azt nem igénylő kliensekkel való kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra és – szükség esetén – az ellátási rendszerben tovább irányításukra. Globális cél A program globális célja a szerhasználat szempontjából veszélyeztetett rizikó-csoportok között a kábítószer-használat gyakoriságának, illetve a hozzá kötődő pszicho-szociális és egészségügyi ártalmaknak a mérséklése alacsonyküszöbű szolgáltatás segítéségével.
195
A program további célja a problémás szerhasználat, illetve a szerhasználathoz nem kötődő mentális zavarok (pl. magatartászavarok) és családi problémák (pl. családon belüli erőszak) szűrése és a kezelésre vagy segítségre szoruló fiatalok megfelelő ellátó helyre való juttatása. Speciális cél Az „Színestér” program célja, hogy a drog-prevenciós tevékenységet, alacsonyküszöbű szolgáltatásként, ott nyújtsa az azt igénybevevő, elsősorban 12-30 éves gyermekek és fiatal felnőttek számára, ahol a kutatási adatok szerint nagyobb számban a szabadidejüket töltik, tehát a bevásárlóközpontokban. A szolgáltatás jellege A szolgáltatás alacsonyküszöbű. A kifejezés arra utal, hogy a szolgáltató nem támaszt magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybe vételének szinte nincs feltétele. A szolgáltató által nyújtott programok, szolgáltatások, térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igénybe vehetők. Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-kártya), a szolgáltatást igénybevevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. I. Alaptevékenységek: 1. Információs, felvilágosító szolgáltatás • Szociális és egészségügyi ellátáshoz való juttatás segítése nyitvatartási időben • Információs pult - kiadványok, szórólapok elhelyezése. 2. Pszicho-szociális intervenciók Konzultáció, tanácsadás Nem terápiás jellegű szolgáltatás a kliensek számára. Többnyire problémamegoldás, konfliktuskezelés, kríziskezelés, szükség esetén továbbirányítás. Az „al-célcsoportnak” számító szülők részére „Szülő Szusszanó” szocioterápiás szolgáltatást biztosítanak, igény szerint. Elsődleges szerepe a ventilláció.
196
Életvezetés segítése • Változatos egészségfejlesztési akciók • Témák: másság elfogadása, kultúra, káros szenvedélyek, környezetvédelem, szexualitás, testi-lelki egészség, sport, család, ünnepek. Céljuk a figyelemfelkeltés egy-egy téma fontosságával kapcsolatban, a társadalmat érintő problémákra való érzékenyítés, a lelki harmónia, az „együtt egymásért” érzés megteremtése, csapatszellem kialakítása, emberi kapcsolatok fejlesztése. • Tanulás segítése • Korrepetálási lehetőségek magyar, angol német matematika tantárgyakból. Tanulási technikák megismertetése. Egyéni keretek között működik. Klubszerű foglalkozások Heti rendszerességgel tartják, figyelembe véve a kliensek igényeit. Legfontosabb céluk: a rejtett képességek, hobbik kibontakoztatása; tehetséggondozás; regeneráció; rekreáció; műveltségi egyenlőtlenségek csökkentése; egészséges életmód kialakítása; káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása; személyiség-fejlesztés. A foglalkozások speciális tematika alapján készülnek: Foglalkozás megnevezése
A foglalkozás leírása, fejlesztési célok
1.
KOMP Kvíz
A foglalkozás során a Korszerű Bűnmegelőzési Program által készített oktatófilmekkel dolgoznak. A vetítés célja a prevenció, ismeretátadás és a már meglévő ismeretek tisztázása. A filmmel kapcsolatos tesztkérdésekkel készülnek. Beszélgetést kezdeményeznek az adott témáról. A foglalkozásra középiskolai osztályok jelentkezését is várják, kidolgozott óravázlataik segítségével osztályfőnöki órákat tudnak tartani prevenciós céllal.
2.
Játékidő
A térben fellelhető társasjátékok használata a játékmester szerepét betöltő közösségi gondozó koordinálásával. Feladat a helyes viselkedési szabályok adaptálása, a társas interakciók javítása, a kommunikáció fejlesztése, a játékban előforduló negatív viselkedés felismertetése, és kezelése nem utolsósorban szórakozási lehetőség biztosítása.
197
3.
Színeskezek
Használati és dísztárgyak készítését foglalja magába, különböző speciális technikák alkalmazásával. Az alkotó jellegű tevékenységek kiválóan fejlesztik az önbizalmat, javítják az önértékelést, oldják a szorongást. A foglalkozások során a kliensek fokozatosan tanulnak meg együttműködni egymással a feladatvégzés alatt. Előbb utóbb megjelennek az „én munkám” az „én művem” megfogalmazások, amely az én tudat erősödését, az önbizalom alakulását mutatja. Megjelennek a saját igényeik, saját elképzeléseik, az alkotás során az önállóság átélése teljesül. Nem az esztétikumon, a tökéletességen van a hangsúly, hanem sokkal inkább számít a foglalkozásokon való részvétel, a közösségfejlesztő hatás, az együttlét öröme. Továbbá a kézművesség kitűnő lehetőséget teremt a kreativitás, a tér és formaérzékek, a finom mozgás, és a koncentrációs készség fejlesztésére.
4.
Önismereti foglalkozás
A célcsoport igényeinek megfelelően a nemet mondás képességének fejlesztése és szociális viselkedésük, kapcsolataik fejlesztése érdekében hetente megvalósuló játékos, irányított beszélgetések és feladatok.
5.
Film klub
Olyan filmek vetítése, amelyeknek mindenki számára mondanivalója van. Nemcsak oktatófilmek, de vígjátékok, drámák, romantikus filmek között is válogatnak. Cél a filmen keresztül gondolatokat ébreszteni a fiatalokban. Konkrét, - beszélgetést kezdeményező- kérdésekkel készülnek, amelyek segítik a látottak feldolgozását. Szórakozási, kikapcsolódási lehetőség biztosítása is egyben.
6.
Sport és egészség
A mozgásos tevékenységek biztosításával jól lehet kezelni a viselkedés zavaros fiatalokat. Különböző ügyességi játékok, a sportos elemek (ping-pong, habtenisz, Twiszter stb.) fejlesztik az állóképességet, a mozgáskoordinációt és az egészséges életszemlélet kialakítását.
3. Megkereső munka • közvetett módon, oktatási intézményekben szórólapok elhelyezése, kapcsolatépítés, kapcsolattartás • társintézményekkel való kapcsolattartás, kapcsolatépítés • információ eljuttatása a médiumokban (honlap, újságok, helyi televízió stb. lásd: közzététel) • a célcsoport szükségletei szerinti, ártalomcsökkentő információk megadása, eljuttatása • a célcsoport tagjainak informálása, tájékoztatása a problémáikkal foglalkozó egészségügyi, szociális intézmények szolgáltatásairól, elérhetőségeiről. 198
4. Drop In A Drop In (megpihenő klub/ kontaktklub) elsősorban szerhasználó szenvedélybetegek számára minimális elvárások mellett biztosít pihenési, józanodási lehetőséget. A Drop In programjai kiegészülhetnek a pszichoaktív szerhasználat ártalmainak mérséklésére irányuló további szolgáltatásokkal. II. Kiegészítő tevékenységek: Telefonos információs vonal III. Egyéb szolgáltatások: Szupervízió, Olvasósarok, Rejtvénysarok
Az ellátás során alkalmazott eljárások, módszerek: Problémaelemzés, problémamegoldás: • Megkereső tevékenység • Probléma feltárása, tudatosítása az ellátottal együttműködésben • Személyes célok meghatározásának segítése • A változásra motiváló tényezők feltárása, változásra ösztönzés, motivációs interjú • Problémamegoldást segítő beszélgetések. Készségfejlesztés: • Az önellátásra való képesség javítása és fenntartása • Kommunikációs készségek fejlesztése • Stressz-kezelés, indulatkezelés. Életvitel támogatása: • A szabadidő szervezett eltöltésének segítése • Tanácsadás, információnyújtás, tájékozódás, ügyintézés segítése. Krízisintervenció: • Élethelyzeti, kapcsolati válságokban támasznyújtás, szükség szerint professzionális segítséghez juttatás. Egészségügyi ártalmak csökkentése - Drop In
199
Zárszó A kiadvány azzal a céllal készült, hogy segítse a nehéz sorsú, és/vagy kábítószer problémával érintett, bűncselekményt elkövető vagy azt áldozatként elszenvedő gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatba kerülő, illetve hivatásszerűen velük foglalkozó szakemberek munkáját. Az elméleti megalapozáson túl gyakorlati segítséget kíván nyújtani a problémában érintett intézmények együttműködéséhez. A problémák megoldását segítő eljárási utak a hatályos jogszabályok maximális figyelembe vételével készültek. Ugyanakkor, ahogy a kiadvány 128. oldalán olvasható idézet is jelzi, a gyermekvédelemhez nem elegendő a törvény, a jogszabályok, kell hozzá az a szakember, aki a nehéz helyzetben lévő gyermekkel, fiatallal találkozik, és lehetősége nyílik arra, hogy bármilyen módon segítse, támogassa őt abban, hogy a problémája megoldódjon, vagy lehetőségeihez képest a legjobb önmaga lehessen. Ez a munka nem könnyű, különösen akkor nem, ha a feltételek, a humán és pénzügyi erőforrások nem vagy korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezért is érezheti úgy néha a szakember, hogy a problémák túlnőnek rajta. Valóban van, ami nem a mi kompetenciánk, amit viszont megtehetünk, ha mégoly csekélységnek is tűnhet, tegyük meg. „Ötven év múlva mit sem számít, milyen autót vezettünk, milyen házban laktunk, mennyire rúgott a bankbetétünk és milyen ruhában jártunk. De a világ egy kicsit jobbá válhat, ha fontosak voltunk egy gyermek szemében.” (Ismeretlen szerző) Jack Canfield - Mark Victor Hansen Erőleves a léleknek Ha pedig elakadunk, keressük a partner intézményekkel a kapcsolatot. Leginkább ezt az együttműködést kívánja elősegíteni a kiadvány az eljárási utak kimunkálása, az intézmények bemutatkozása és a kapcsolattartók elérhetőségeinek közzététele révén. További segítség a szükség szerinti, de legalább negyedévente, négy városrészben, a Családsegítő Szolgálat koordinálásával, a Győr városi KEF támogatásával megszervezésre kerülő szakmaközi megbeszélés. Ezek a fórumok lehetőséget kínálnak a konkrét esetek megbeszélésére, egyeztetésére a partner intézmények szakemberei között. Az együttműködésben rejlő tartalékok kihasználása minőségi különbséget eredményezhet a munka hatékonyságában, hiszen a hatások így nem csupán összeadódnak, hanem a szinergia révén felerősítik egymást. „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” (Széchenyi István) Bízunk abban, hogy minden kollégának, aki használja ezt a kiadványt, segítséget tudunk nyújtani a mindennapi munkájához. Kívánjuk, hogy mindenki tapasztalja meg a közös munka örömét, sikerét és hatékonyságát.
200
