Egy speciális szlavóniai eset Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE – Földrajzi Intézet
Szlavónia, Pannon Horvátország • Több szempontból is hátrányos helyzetű térség – mezoközpontok hiánya, háború-sújtotta terület, erős határmenti szindróma • Erősen az agrár jellegű terület, a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 40% környékén (ez a rurális tereken 80-100% között is lehet) • Jó agráradottságok, elaprózódott birtokstruktúra, a síkvidékek településstruktúrája eltérő, a dombságitól (nem aprófalvas) de erősen fogyó, elöregedő népesség
Térszerkezet •A nemzeti és nemzetközi térszerkezeti vonalak perem-elhelyezkedésűek (V/C, E-70-Száva) •Jellemzően városhiányos terület, peremhelyzetű központtal •Csökkenő népesség (központok hiánya) •Alapvető társadalmigazdasági térmeghatározó a Zágrábtól lévő távolság
Munkanélküliség
Gorjani - Gara • Történetileg korai település (XII-XII. sz.), középkorban a terület városi központja, a Garai család birtoka és székhelye • Középkori város megsemmisül, oszmán közigazgatási központ, új népesség (katolikus sokácok), új település • Ma Tomašanci településsel együtt egy faluközösséget, općinat alkot
Gorjani • Legutóbbi népesség összeírással 1832 lakosa van, viszont folyamatos a fogyás, az elöregedés • A lakosság jelentős része mezőgazdasággal (döntően földművelés) foglalkozik, családi gazdaság keretein belül • 3 mezőgazdasági középvállalkozás (900 ha), munkahelyek • Jó közlekedési adottságok – Slavonica autópálya, városok relatív közelsége
Gazdaság • A mezőgazdasági szektor túlsúlya a meghatározó, valamint az ingázások (Osijek, Đakovo) • Jelenleg 178 regisztrált munkanélküli • Mezőgazdasági beruházások: Tomašanci – szarvasmarha és biogáz-üzem, folyamatban az üvegház építése • A kisebb mezőgazdasági vállalkozások (KKV-k) leépülése • Több családi gazdaság kihasználta a gyümölcsösök állami támogatását – kajszi, mogyoró, dió területek megnövekedtek
Települési és kommunális infrastruktúra • Gorjani – 9 utca, Tomašanci – 3 utca, • Polgármesteri hivatal (mindkét településen), általános iskola (mindkét településen), sportcsarnok, Három királyok kápolna (török kula), egészségügyi központ, állatorvosi rendelő, idősek othona, posta, felujítandó malomépület • Gázellátás részleges (kiépítés alatt a teljes közösség területén), kommunális szennyvízhállózat hiányzik – tárgyalás a megyével és a Horvát Vizekkel
Fejlesztési projektek, tervek, irányok • Falusi malom felújítása, a helyi kulturális csoportok székhelyeként és szálláslehetőségként funkcionálna (közösségi és turisztikai) • Családi gazdaságok turisztikai célú fejlesztései (két folyamatban lévő, több tervezett) • Modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása • A kulturális örökségre alapozott turisztikai kínálat fejlesztése
Gorjani specifikumai • Ljelje (pünkösdi királynéjárás) – 2009-ben a gorjani hagyományt az UNESCO szellemi világörökség részévé nyilvánították • Nemzeti védelem alatt álló Đakovo környéki tradicionális aranyhímzés egyik központja
Ljelje – pünkösdi királynéjárás • Pünkösdi népszokás • 1968-ig folyamatosan (évente), de utána is ritkábban egészen napjainkig élő hagyomány volt • 2008-tól a Gorjani pünkösd fesztivállá alakult • 2009-től UNESCO örökség • A hagyomány megőrzésének tevékenységét a helyi kultúrcsoport végzi, képviseli a hagyományt nemzeti és nemzetközi szinten • A hagyományőrzés és a széles közönségnek való bemutatás együttesen megjelenő prioritások
Összegzés • A település a kulturális örökségére, és a mezőgazdasági adottságaira épített fejlesztése a cél • Nehéz ugyanakkor a lakosság megtartása, a munkahelyteremtés • Az UNESCO jelentős esély a turisztikai irányok meghatározására, de nem a tömegturizmus az irány – ezt a falu nem is vállalná fel • Egyes infrastrukturális elemek fejlesztésével a családi gazdaságok turisztikai fejlesztésének támogatása, tevékenységi körének kiszélesítése a cél
Köszönjük megtisztelő figyelmüket
