Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk
2013 szeptember 13. Flag
0
Értékelés kiválasztása Még értékelvekutató Givenincs Egy kalandor Give Egy kalandor kutató Mérték Give Egy kalandor kutató Give Egy kalandor kutató Give Egy kalandor kutató
és és és és és
nehéz nehéz nehéz nehéz nehéz
küzdelmei küzdelmei küzdelmei küzdelmei küzdelmei
-
Vámbéry Vámbéry Vámbéry Vámbéry Vámbéry
Árminra Árminra Árminra Árminra Árminra
emlékezünk emlékezünk emlékezünk emlékezünk emlékezünk
1/5 2/5 3/5 4/5 5/5
Száz éve hunyt el a világhírű tudós Vámbéry Ármin, aki dervisnek öltözve kereste a magyar őshazát Közép-Ázsiában.
„…Óriási hatású lenne, ha a világ megtudná, hogy a Magyarországon előkerült rengeteg bronzkorból származó leletanyag a miénk. Ha kiderülne, hogy Európa legrégibb műveltségalapító népe mi vagyunk. Ha megvetés helyett irántunk tisztelet kelne, ha nem tekintenének többé műveletlen 1. oldal (összes: 6)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) sátorosok utódainak és keveréknépnek, ahogyan azt Wamberger Hermann állította és világgá hirdette.” A méltatlanul elfelejtett 20. századi polihisztor, Magyar Adorján vetette papírra e sorokat a száz éve elhunyt Vámbéry Árminról.
Kalandortermészetű Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin a magyar nép és nyelv török eredetének tanát propagálta, ám nem turkológiai felismerései, a török filológia területén végzett munkássága miatt vált az egyik legelismertebb orientalistává. Nyelvészeti elméletei nem váltak általánosan elfogadottá, a nyelvészet kapcsán alig emlegetik mérvadó forrásként. Az 1860-as években BelsőÁzsiában tett utazásai során még az orosz hódítás előtti állapotban látta a térséget, s az itt zajló orosz terjeszkedésről informálta az európai nagyhatalmakat, ennek köszönhette karrierjét, vagyonát és elismertségét. II. Adbul-Hamid török szultán udvarában éppoly otthonosan mozgott, mint Ferenc József vagy a brit király rezidenciájában. Angliában Arminius Vambery néven ismerték, az angol titkosszolgálatnak dolgozott, jelentős javadalmazásért. 2005-ben nyilvánosságra hozott szigetországi levéltári dokumentumokból mindez kimutatható, de ezzel a ténnyel maga is eldicsekedett Teodor Herzlnek, mikor 1900-ban személyesen találkoztak. A bécsi kamarilla sem utasította vissza szolgálatait, ugyanakkor Herzl is igényt tartott befolyására a zsidó állam megteremtésének, a Palesztinába való visszatelepülés gondolatának előmozdítására. 2. oldal (összes: 6)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Wamberger Hermannként 1832. március 19-én látta meg a napvilágot a Pozsony melletti Szentgyörgyön, németországi zsidó bevándorlók gyermekeként. Apja röviddel születése után kolerában meghalt, huszonkét éves édesanyja hamarosan újra férjhez ment, és a család Dunaszerdahelyre költözött. Hároméves korában megbénult a bal lába, de fogyatékosságát elképesztő nyelvérzékkel kompenzálta a sors, s ennek jelei már korai éveiben megmutatkoztak. A szegénység és a lábbénulás megpróbáltatásaiból szorgalma és nyelvtehetsége emelte ki. Tizenkét éves korában szabóinasnak állt, majd a nyéki zsidó kocsmáros fogadta fel házitanítónak. Szentgyörgyön és Pozsonyban járt gimnáziumba, középiskolai évei alatt már a legtöbb európai nyelvet elsajátította. Érdeklődését hamarosan a török kultúra keltette fel, s a híres magyar őshazakutatók nyomdokaiba kívánt lépni. A Tárihi Üngürüsz felfedezése Pesten a piaristáknál folytatta tanulmányait, ekkor ismerkedett meg Garay Jánossal, az egyetemi könyvtár tisztviselőjével, ő mutatta be a Pilvaxban többek közt Vörösmarty Mihálynak is. Vámbéry csillaga akkor kezdett emelkedni, amikor báró Eötvös József, a MTA elnöke vette pártfogásába. 1857-ben Eötvös erkölcsi és anyagi támogatásával a 25 éves ifjú Isztambulba utazott, ahol először nyelvtanító lett Husszein Daim pasa házában, közben megismerte a keleti élet szokásait. Oktatója és barátja, Mullah Ahmed ajánlásával a híres török államférfi, Fuad pasa titkárává fogadta. Vámbéry négy évig maradt Konstantinápolyban, ezalatt tudományos folyóiratokban török források alapján magyar történelmi vonatkozásokról publikált, 1858-ban megjelent első könyve, a német–török és török–német szótár. Ennek is volt köszönhető, hogy 1860-ban távollétében beválasztották az MTA levelező tagjai közé. Tökéletesen megtanult törökül, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle török dialektust, s ez néhány évvel később nagy hasznára volt középázsiai útja során. 1860-ban egy kis bazárban rálelt a legkorábbi, felbecsülhetetlen értékű magyar ősgesztára, amely török fordításban maradt fenn. A Tárihi Üngürüszt az MTA-nak ajándékozta, ám a mű Budenz József nyomására rögtön süllyesztőbe, az Akadémia pincéjébe lett száműzve. Vámbéry valószínűleg belelapozhatott az őskrónikába, mert 1861-ben azzal az eltökélt szándékkal tért vissza Pestre, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, a mesés Keletre indul a magyar őshaza felkutatására. Becsületes Úr dervisruhában Béna lába sem akadályozta Vámbéryt abban, hogy több ezer kilométeres úton járja be Belső-Ázsia akkor még az európaiak számára többnyire ismeretlen tájait. Törökországból 1861-ben tért haza, de az MTA támogatásával még ugyanez év őszén elindult második, még kalandosabbnak ígérkező útjára. Konstantinápolyban „átalakult”, felvette álnevét (Rasid Effendi – Becsületes Úr), és szunnita dervisnek öltözve nekivágott a nagy kalandnak. Teheránig jutott, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz, velük átutazta a sivatagot, Erzerumot, Tabrizt, Zandzsant, Kazvint érintve került Iszfahánon át Sirázba. 1863-ban érkezett Khoraszanba. A több mint két évig tartó út során először Teherán, Iszfahán és Siráz iráni városokat érintette. 1863 júliusában karavánhoz csatlakozva Szamarkandon, az afganisztáni Heráton, majd Meséden áthaladva Perzsiába tért vissza. Három hónapos teheráni tartózkodása alatt letisztázta titokban készített jegyzeteit. Álcáját végig sikerült megőriznie: nyelvtudásának is köszönhetően nem lepleződött le, noha kánok és emírek is fogadták audiencián. Hazaútján dél felé kerülve, az afganisztáni Heratban búcsút mondott utazótársainak, és Konstantinápolyba tartott. 1864 májusában szerencsésen visszaérkezett Pestre. Az 1730-as évektől az Orosz Birodalom kiterjesztette befolyási övezetét a térségben. Üzbegisztánt – ahol Hiva, Buhara és Szamarkand is található – 1850 és 1868 között vette Oroszország védnökség alá, azokban az években, amikor Vámbéry ideutazott. A századforduló előtt már egész Közép-Ázsiára – Kazahsztánra, Üzbegisztánra, Türkmenisztánra, Kirgizisztánra, Tádzsikisztánra – kiterjedt az Orosz Birodalom befolyási övezete, így Vámbéry volt az egyik utolsó utazó, aki a közép-ázsiai iszlám 3. oldal (összes: 6)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) kultúrát még az orosz térhódítás előtt látta. Az angolokat az ázsiai orosz terjeszkedés aggasztotta, attól tartottak, saját ázsiai érdekszférájuk is veszélybe kerülhet. Európai világsiker Két és fél éves útjáról hazatérve Vámbéry először itthon igyekezett tudását kamatoztatni. 1865 és 1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára lett, az Akadémia azonban ekkorra már kizárólag a finnugor elméletet szajkózta, és nem lelkesedett a népünk török eredetét valló Vámbéry elvei iránt. A kiábrándult tudós 1865-ben Angliába utazott, ahol kitüntető fogadtatásban és elismerésben részesítették. Kiadta a Travels in Central Asia című könyvét, amely titokban készített jegyzetei alapján készült. Több tudományos társaság, így a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjává választotta, a legmagasabb körökben forgolódott, a királyi udvar kiemelt szívélyességgel fogadta. Viktória királynővel és III. Napóleonnal személyesen találkozhatott. Angliai körútja során sikeres előadásokat tartott, élménybeszámolóját Dervisruhában Közép-Ázsián át címmel könyv formában is megjelentette. Az 1860-as évek végétől rendszeresen jelentek meg a magyar mellett német, angol és francia nyelven érdekes útleírásai: Közép-ázsiai utazás, Vándorlásaim és élményeim Persiában, Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából. E három könyv által vált világhírűvé. További művei, mint A keleti török nyelvekről, A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések, Keleti életképek, Az iszlám a XIX. században és az Oroszország hatalmi állása Ázsiában is felkeltették az érdeklődést, talán az utóbbi érdekelhette leginkább az angol titkosszolgálatot. Vámbéry közép-ázsiai ismeretei és a gyengülő Török Birodalomhoz fűződő magas rangú kapcsolatai kincset értek. II. Abdul-Hamid szultánt ismerte, így a legfelső török politikai körökben keringő információkhoz férhetett hozzá, ezek megszerzéséért fizettek az angolok. Szolgálataiért Vámbéry évi 140 font juttatást és nyugdíjat alkudott ki. Audiencia a szultánnál Ezt a rendkívüli összeköttetést mások is ki akarták aknázni. A Pesten született, Bécsben élő Herzl Tivadar a századfordulón a modern Izrael Állam megálmodója. Ekkor török fennhatóság alá tartozott Palesztina, ezért szeretett volna Herzl hatni a szultánra, hogy engedélyezze az ottani zsidó letelepedést. 1900-ban találkozott Vámbéryvel, aki bizalmasan elárulta neki, hogy az angolok számára kémkedik. Herzlt lenyűgözték Vámbéry különleges élménybeszámolói, elámult nyelvtudásán, de közben azon is csodálkozott, hogy zsidó társa nem tudja, igazából török vagy angol-e inkább: „Ebben a béna, hetvenéves magyar zsidóban olyan embert ismertem meg, aki nem tudja, micsoda leginkább, török avagy angol, aki németül ír, aki egyforma tökéletességgel beszél tizenkét nyelvet, és aki öt vallást gyakorolt, amiből kettőnek a papja is lett. Miután ennyi vallást ismer behatóan, másként, mint ateistaként nem is végezhette. Kétezer-egyszázegy mesét mesélt nekem a Keletről, arról, milyen jó a viszonya a szultánnal, és a többiről. Azon nyomban teljes mértékben megbízott bennem, s elmondta nekem, hogy titkos ügynökként dolgozott Törökország és Anglia javára is. Pénzt nem akarok – kezdte. Gazdag ember vagyok. Aranyból úgysem ehetek bifszteket. Negyedmilliós a vagyonom, és még az utána kapott kamat felét se tudom elhasználni. Ha segítek neked, az ügy miatt teszem… Tisztázatlan maradt, mit fog csinálni, s különösen az, hogy audienciám ügyében azonmód ír-e a szultánnak. De amikor elváltunk, összeölelkeztünk, s ő arcon csókolt.” Vámbéry segítette Herzl törekvéseit. Itthoni karrierje is szépen alakult. 1881-től a budapesti egyetem díszdoktora. Az MTA levelező tagja 1860. október 9-től, rendes tagja 1876. június 8-tól, tiszteleti tagja 1893. május 12-től, igazgatóválasztmányi tagja 1894. május 4-től. Akadémiai székfoglalóját A török történelmi irodalomról címmel 1861. április 29-én és május 6-án, rendes tagsági székfoglalóját A török–tatár nyelvek szónyomozási szótáráról címmel 1877. január 15-én tartotta. A „mélymagyarok” máshogyan ítélték meg tevékenységét. Nyelvészeti tevékenységével kapcsolatban megint csak Magyar Adorjánt idézem: „Manapság általános hiedelem, hogy a 4. oldal (összes: 6)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) magyarok Ázsiából jöttek, és hogy körülbelül 1000 évvel ezelőtt nomádokként vándoroltak Európába. Ezt iskolákban is így tanítják. Ami azonban csak újabb kitalálás, amiről egyetlen régi följegyzés sem tud semmit. Alapítója pedig Wamberger Hermann író és keleti utazó volt. Miután azonban az elmélet Ferenc-József császár politikájának igen megfelelő volt, Wamberger nem csupán Bécsbe rendeltetett, hanem igen kedves vendégként, császári ebédhez is meg lett híva. Ami nem is történt hiába, mivel – holott ő ezelőtt inkább azon véleményen volt, hogy Árpád honfoglalói törökök voltak – bécsi tartózkodása után már másképen írt, vagyis mindinkább úgy, hogy a magyarság lényegét az Árpáddal bejöttek képezték, akikhez már ezelőtt csatlakozott valami kevés finnugor elem. Valamint azt is sűrűn hangoztatta, hogy a magyarság »keveréknép«, és hogy »a mai magyarság vérében az ősmagyarságnak már egy csöppje sincsen«”.
Az újra felfedezett tudós Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában. Halálának századik évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályával összefogva méltó megemlékezéssorozatot tervez. Az MTA elnöke életre hívta a Vámbéry Centenáriumi Emlékbizottságot, amely éppen ma nemzetközi konferenciát rendez, ismert KözépÁzsia- és Vámbéry-kutatókkal. Az MTA Könyvtárában emlékkiállítás nyílik, a közeljövőben pedig Vám5. oldal (összes: 6)
Egy kalandor kutató és nehéz küzdelmei - Vámbéry Árminra emlékezünk Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) béry-honlapot hoznak létre, amelyen a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, különféle emlékek, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók, összeállítások kapnak majd helyet. Kapcsolódó anyagok: "Időtálló életművet hagyott hátra" - Vámbéry Ármin világhírű magyar orientalistára, a modern turkológia megteremtőjére emlékezve rendeznek kétnapos konferenciát péntektől Ankarában. Csurka Dóra – magyarhirlap.hu
Tweet
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Ajánló
6. oldal (összes: 6)
