BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
EGY ELMARADOTT SPANYOL RÉGIÓ, ANDALÚZIA GAZDASÁGA
Készítette: László Eszter Budapest, 2010
Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke ..................................................................................................................5 Táblázatok jegyzéke ...........................................................................................................6 Bevezetés ...........................................................................................................................7 1.
Történelem ..................................................................................................................8
2.
A spanyol közigazgatási rendszer ..............................................................................10
3.
Andalúzia földrajza ...................................................................................................12
4.
Lakosság ................................................................................................................... 14 4.1 A népesség változásai .............................................................................................15 4.2 A népesség életkor és nemek szerinti eloszlása .......................................................16 4.3 Az aktív népesség ................................................................................................... 17 4.4 Foglalkoztatás ........................................................................................................17 4.5 Munkanélküliség ....................................................................................................19 4.6 Bevándorlók ...........................................................................................................21
5.
Andalúzia gazdasági teljesítménye ............................................................................22 5.1 A GDP összege és szektoronkénti eloszlása ............................................................22 5.2 A gazdasági teljesítmény és változása .....................................................................23 5.3 A GDP keresleti és kínálati komponensei ...............................................................24 5.4 Eladósodás .............................................................................................................27
6.
Az andalúz mezıgazdaság ......................................................................................... 28 6.1 Növénytermesztés ..................................................................................................29 6.2 Állattenyésztés .......................................................................................................30 6.3 Bányászat ...............................................................................................................31 6.4 A szektor termelékenysége .....................................................................................31
7.
Ipar ........................................................................................................................... 32 7.1 Energiaipar ............................................................................................................. 33 7.2 Élelmiszeripar ........................................................................................................ 34 7.3 Vegyipar ................................................................................................................34 7.4 Építıipar ................................................................................................................35 7.5 Az ipar egyéb ágazatai............................................................................................36
8.
Szolgáltatások ...........................................................................................................36 8.1 Turizmus ................................................................................................................37 8.2 Közlekedés és infrastruktúra...................................................................................41 8.2.1 Közúthálózat ...................................................................................................41 3
8.2.2 Tömegközlekedés ............................................................................................42 8.2.3 Légi közlekedés ...............................................................................................42 8.2.4 Vízi közlekedés ...............................................................................................43 8.2.5 Vasúti közlekedés ............................................................................................43 9.
Kutatás és fejlesztés, innováció .................................................................................44
10. Külkereskedelem.......................................................................................................46 10.1 A külkereskedelmi mérleg ....................................................................................47 10.2 Export áruszerkezete ............................................................................................47 10.3 Import áruszerkezete ............................................................................................48 10.4 Külföldrıl érkezı befektetések .............................................................................50 11. Regionalizáció Spanyolországban .............................................................................51 11.1 A Strukturális Alapok ...........................................................................................52 11.2 Kohéziós Alap ......................................................................................................54 11.3 Közösségi Kezdeményezések ...............................................................................54 11.3.1 INTERREG III ..............................................................................................55 11.3.2 LEADER + ....................................................................................................55 11.3.3 EQUAL .........................................................................................................56 11.3.4 URBAN II .....................................................................................................56 11.4 Regionális fejlesztési politika 2007-tıl .................................................................57 11.4.1 ERFA - Andalúz Operatív Program ...............................................................58 11.4.2 ESZA 2007-2013 ...........................................................................................60 11.4.3 Kohéziós Alap 2007-2013 .............................................................................60 Befejezés .........................................................................................................................61 Forrásjegyzék...................................................................................................................64
4
Ábrák jegyzéke 1. ábra Andalúzia közigazgatási beosztása ...................................................................... 10 2. ábra Andalúzia lakosságának alakulása ....................................................................... 14 3. ábra Az andalúz népesség relatív változása.................................................................. 15 4. ábra Andalúzia népességének kor szerinti eloszlása 2008-2025 ................................... 16 5. ábra A munkanélküliség alakulása ............................................................................... 20 6. ábra Bruttó hozzáadott érték – 2009 ............................................................................ 22 7. ábra GDP változás (%) ................................................................................................ 23 8. ábra Andalúzia mezıgazdasági termelése 2009-ben .................................................... 28 9. ábra Az andalúz ipar fıbb szektorainak hozzájárulási nemzeti ipari termeléshez (%) (2009) ............................................................................................................................. 32 10. ábra Építıipari dolgozók változása ............................................................................ 35 11. ábra Vendégéjszakák eloszlása Andalúziában............................................................ 40 12. ábra Andalúzia exportcikkei ...................................................................................... 48 13. ábra Az andalúz import eloszlása............................................................................... 49 14. ábra Befektetések eloszlása Andalúziában ................................................................. 51
5
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Foglalkoztatás eloszlása Andalúziában ........................................................... 18 2. táblázat GDP keresleti komponensei ........................................................................... 24 3. táblázat GDP kínálati komponensei ............................................................................. 25 4. táblázat Egy fıre jutó GDP 2009-ben (euro/fı) ........................................................... 26 5. táblázat Turisták száma 2009-ben ................................................................................ 39 6. táblázat Kutatás-fejlesztésre fordított összegek régiónként (2008) ............................... 45 7. táblázat Pénzforrások a Strukturális Alapokból a 2000-2006 idıszakban ..................... 51
6
Bevezetés Több cél is motivált, amikor ezt a témát választottam. Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóként mindig is szerettem volna egy olyan témáról írni, amely összefüggéseiben mutat be egy témát és nem csak egyféle szemszögbıl közelíti meg azt. Egy ilyen téma feldolgozása során lehetıségem lesz arra, hogy a fıiskola három éve alatt elsajátított ismereteimet egy komplex dolgozatban mutathassam be. A gazdasági válság hatásait a világ minden részén érezni lehetett, hol jobban, máshol kevésbé, ezért úgy gondoltam ennek a témának egy bizonyos régióra való szőkítése megfelelı témát adhat egy szakdolgozatnak is. A gazdasági válság kirobbanása óta sokszor lehetett hallani, hogy egyes országokra, régiókra milyen hatást gyakorol a krízis és úgy gondoltam a spanyol nyelv ismeretével helyzeti elınnyel rendelkezem, hogy mélyrehatóbban felkutathassam a kapcsolódó helyi, anyanyelvi forrásokat, így megbízhatóbb információkhoz juthatok a gazdasági válság Andalúziára gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Spanyolországra azért esett a választásom, mert mindig is vonzott az ország és a spanyol kultúra, valamint a fıiskolán három évig spanyolul tanultam így az eddig megszerzett nyelvismeretet a gyakorlatban is kamatoztathatom. Andalúzia autonóm közösségét azért választottam, mert Spanyolországnak egy olyan területe, amelyrıl bár kevesebbet hallunk a mindennapi életben, véleményem szerint sok szempontból érdekes régiója az országnak. Egy hétköznapi ember, egy turista számára Andalúzia hatalmas kulturális vonzerıvel bír, festıi tájai, tengerpartjai és a számtalan turisztikai és szórakozási lehetıség miatt méltán a legkeresettebb tengerparti régiók közé tartozik. Egy közgazdász számára pedig azért lehet érdekes egy ilyen, kevésbé a centrumba tartozó régió feltérképezése, mert itt Magyarországon legtöbbször a leggazdagabb országok és régiók aktuális helyzetérıl kapunk tájékoztatást, de engem mindig érdekelt a kevésbé a figyelem középpontjában élık helyzete is. Szakdolgozatom készítése során szeretném bemutatni, a spanyol régió helyzetét, az eddig megvalósult, a felzárkózás érdekében megtett régiós fejlesztéseket, valamint Andalúziára jellemzı gazdasági jegyeket és hogy azok a gazdasági válság tükrében hogyan változtak meg a 2008 óta tartó recesszió elıtti viszonyokhoz képest. Továbbá célom bemutatni, hogy a közösség gazdasága jelenleg milyen helyet foglal el a többi autonóm közösség között és milyen lehetıségei lehetnek a jövıre nézve.
7
1.
Történelem
Andalúzia, a spanyol királyság és az Európai Unió legdélebbi részén fekvı autonóm közösség. Földrajzi helyzete különleges abból a szempontból nézve, hogy határt képez az európai és az afrikai kontinens között. Mivel a Gibraltár-szoros csupán 15 kilométernyire választja el az afrikai kontinenstıl, emiatt sokszor az „Európa kapuja” névvel is illetik, hiszen az európai-afrikai kapcsolatok elsı megállóhelye, amely a történelmi kapcsolatokat ismerve a két kontinens közt, valamint a földközi-tengeri központúság idején fıleg a korábbi századokban volt meghatározó. Andalúzia földrajzi elhelyezkedése – Európa legdélebben fekvı területe, az afrikai kontinens közelsége – és térbeli kiterjeszkedése is egyértelmően fontos szempontot képeznek, amikor Andalúzia történelmével kezdünk foglalkozni. Már az ókorban is fontos szerepet játszott, hiszen a Mediterrán-partvidéken elhelyezkedı területek, az ókori birodalmak idején is nagy jelentıséggel bírtak. Ha valakinek megemlítjük Andalúziát, biztosan a következı dolgok egyike fog eszébe jutni: színes spanyol kultúra, flamenco, borok, gyönyörő lovak. Érdekes, hogy amit egy átlagos ember a „spanyol kultúra” jelzıvel illet, azon dolgok legtöbbje valójában Andalúziából származik, a híres spanyol építészet a mórok hatásai révén született, de innen ered a bikaviadal hagyománya és a szintén részben mór jegyekkel rendelkezı tüzes tánc is, a flamenco. Kétségkívül ezek jelentik Andalúzia legfıbb vonzerejét, ezek miatt utaznak évente turisták százezrei a régióba, de egy leendı közgazdász más értéket is lát egy térségben nem csak a turisztikai attrakciókat: a gazdasági szektorok változatosságát, az infrastruktúra fejlıdését az évek alatt, és mostanában a válság hatásai is sok érdekességgel szolgálnak. Andalúzia történelme igen színes képet mutat, ókori görög és föníciai kultúra nyomait is felfedezhetjük, a terület a pun háborúk idején római fennhatóság alá is került. A legnagyobb hatást valószínőleg az arab megszállás hagyta – Andalúzia neve is ebbıl az idıszakból eredhet, a mórok az al-Andalus névvel az ezen a területen élı vandál törzsekrıl nevezték el. Az arab uralom több mint egy fél évezreden át tartott, amíg a XIII. században meg nem indult észak-spanyolországi katolikus királyságok által a reconquista, vagyis a visszahódítás. 1492-re Kasztíliai Izabellának és Aragóniai Ferdinándnak az utolsó mór fennhatósági területet, Granadát is sikerült újra visszaszerezniük, így több száz év után a teljes Ibériai-félsziget újra egységet alkothatott, és elkezdett kiépülni egy új európai 8
birodalom. Innen indult felfedezı útjára Kolumbusz Kristóf és ebben az idıben alakult ki az egységes közös spanyol nyelv is, a castellano, vagyis a kasztíliai. Az abszolutista rendszernek viszont több negatív hatása volt: gátolta a nemzeti érdekek kifejlıdését, a hódításoknak köszönhetıen a természeti kincsek pedig özönlöttek a birodalomba, elvakítva az uralkodó réteget, akik a tıkefelhalmozás és fejlıdés helyett a fényőzést választották, egyre jobban eltávolodva a francia és angol birodalmaktól. A XVI. századra a legerısebb birodalommá vált, de a sorozatos háborúk és elvesztett csaták, a belsı feszültségek miatt a félsziget ismét teljesen széttagolttá vált, a belsı egység eszméje teljesen szétbomlott. Ebben az idıben kezdett a kereskedelem is a mediterrán partvidékrıl áttevıdni az Atlantióceánra, így már a kereskedelmi központúság is csak múlt idıben létezett Spanyolország, és fıként Andalúzia számára. Az évszázadok alatt az ország egyre inkább kikerült a világ vérkeringésébıl,
Európa
perifériájára
szakadt,
gyarmatai
lassan
függetlenedtek,
folyamatosan változó politikai strukturálódása pedig ellehetetlenítette a hatékony fejlıdés megvalósulását.1 Több alkotmány, polgárháború és gazdasági törés után az 1929-33-as gazdasági válság után ismét megjelent a radikalizmus az országban, amely Franco diktatúrájában teljesedett ki. A Franco-korszak az 1936-os polgárháborútól egészen 1975 novemberéig, az államfı haláláig tartott. Ez alatt a közel negyven év alatt az ország gazdasága kevésbé fejlıdött, bár a nyitás, bár lassan is, de megkezdıdött az 1950-es évek végén, amikor is az ország csatlakozott az ENSZ-hez és gazdaságpolitikájában is elkezdett nyitni a külvilág felé. A gazdaság elkezdett fejlıdni, legélénkebben a turizmus virágzott, de a valódi modernizáció csak Franco uralkodása után volt tapasztalható, amikor is az államforma parlamentáris demokrácia lett, amely szabad teret nyitott a gazdasági fejlıdésnek és az integrációhoz való felzárkózásnak is.2
1 2
http://www.juntadeandalucia.es/conoce-andalucia/historia.html 2010. 09.14. Szilágyi István - Spanyolország az európai integrációban – egy sikertörténet anatómiája
9
2.
A spanyol közigazgatási rendszer3
Az új államformával új közigazgatási berendezkedés is elkezdett kialakulni. A történelmi régiók, a nemzetiségek nagyobb önállóságot akartak maguknak, végül kompromisszumot kötve a demokratikus önkormányzati eszmével egy félföderális rendszer alakult ki. 1978. december 6-án új alkotmányt fogadtak el, amely mind a mai napig hatályos, és amely szabályozza a rendszer mőködését is. Bár 1932 és 1936 között egyszer már kísérletet tettek egy hasonló közigazgatási rendszer létrehozására, a gyakorlatban ez csak 1978-ban valósulhatott meg, amikor 17 autonóm közösség alakult: részben történelmi, kulturális, gazdasági és részben pedig nemzeti érdekeken alapulva. Az alkotmány 137. § alapján: „Az állam területi szervezetét a helyi önkormányzatok, a provinciák és az autonóm közösségek rendszere alkotja”4. Spanyolország 17 autonóm közösségbıl áll, amelybe két autonóm város is beletartozik Észak-Afrikában - Ceuta és Melilla, mindkettı Marokkó területén - 52 provinciából, más néven tartományból és 8047 városból, illetve községbıl áll.
1. ábra Andalúzia közigazgatási beosztása5
3
Horváth Gyula – Európai regionális politika 311. oldal http://constitucion.rediris.es/legis/1978/ce1978.html 2010. 09.16. 5 http://www.defensorand.es/informes_y_publicaciones/informes_estudios_y_resoluciones/informes_especial es/informe_0022/TEXTO_PAGINADO/index_paginado.html?page=8 2010. 09.16. 4
10
Andalúzia népszavazás útján vált autonóm közösséggé 1980. február 28-án. Az autonóm közösségek rendelkezhetnek teljes vagy korlátolt önkormányzatisággal, Andalúzia az elsı csoportba tartozik. Ez azt jelenti, az alkotmány 148. § szerint, hogy kiterjesztheti hatáskörét minden életviszony szabályozására kivéve, ami az állam központi szerveinek hatásköre alá tartozik6. Ez alapján a hatáskörébe tartozik többek között a közösségi intézmények szervezése, a területfejlesztés, a közlekedés, gazdasággal összefüggı mezıgazdasági tevékenységek és az állattenyésztés kontrollálása is. Az autonóm közösségek egyfajta regionális hatóságokként funkcionálnak az országon belül, saját kormánnyal és regionális parlamenttel rendelkeznek. Mőködésükben érvényesül az arányos képviselet valamint az általános és titkos választás elve. A közösségek döntéshozó szervei a Törvényhozó Győlések, amelyek jogkörét minden közösség saját maga határozza meg. A régiók egyes elnökei szintén a győlések tagjai közül kerülnek ki, a spanyol király jóváhagyásával. İk képviselik az állam felé a regionális érdekeket illetve visszafelé, az államot a régiók felé. A közösségek végrehajtó szervezetei a Kormányzó Tanácsok – spanyol nevén az andalúz régióban a Junta de Andalucía -, amit más néven regionális kormánynak is lehet nevezni, tagjai a tanácsnokok, akik a regionális minisztériumokat irányítják. Az igazságügy legfontosabb szerve az Andalúz Legfelsıbb Bíróság, amely közösségi igazságügyi kérdésekben hoz döntéseket. Általánosan elmondható, hogy az igazgatási feladatokat egy régión belül az állami, a regionális és helyi szervek közösen látják el. 7
6 7
http://constitucion.rediris.es/legis/1978/ce1978.html 2010. 09.16. http://www.juntadeandalucia.es 2010. 09.18.
11
3.
Andalúzia földrajza
Délrıl a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán, keletrıl Murcia autonóm közössége, északról a Sierra Morena hegylánc, nyugatról pedig Portugália képezik a határait. Ez a földrajzi elhelyezkedés mindvégig meghatározó volt Andalúzia történelmére, kapcsolataira és gazdaságára is. A tizenhét spanyol autonóm közösség közül területi szempontból a második legnagyobb, a maga közel 87.600 km2 kiterjedésével, ezzel az egész ország területének 17,3%-át birtokolja. Andalúzia Európa legdélebbi részén helyezkedik el, a meleg mérsékelt éghajlati övezetben. Klímáját tekintve a mediterrán éghajlat jegyei dominálnak, de ezt kismértékben változtatják a területen fekvı hegységek illetve az óceán közelsége is. A régió évi átlaghımérséklete 16oC, a középhımérséklet Sevillában a legmagasabb 18,7oC – ez a hımérséklet a Spanyolországban mért legmagasabb is -, Granadában pedig a legalacsonyabb 15,1oC. Az autonóm közösségek közül Andalúziában a legmelegebb és a legszárazabb a nyár, de ennek ellenére a spanyol átlag feletti az éves csapadék mennyisége. A nyugati tartományokban akár 1 000 mm is lehet az évente leesett csapadék, és csak a régió legkeletibb területein szárazok a hónapok, évi 150 mm leesett csapadékkal. 8 Andalúzia területén sok folyó helyezkedik el, amelyek az Atlanti-óceánba vagy a Földközitengerbe torkollanak, a leghosszabb folyó a Guadalquivir, a maga több mint 650 kilométeres hosszával. A Földközi-tengerbe ömlı folyók rövidebbek, vízhozamuk lényegesen alacsonyabb, mint az Atlanti-óceánba folyóké, ezért ezek a területek kevésbé alkalmasak mezıgazdasági mővelésre. Mivel a régióban fontos szerepe van a mezıgazdaságnak, fontos megemlíteni a domborzatot is. A hegységek elhelyezkedése fontos befolyásoló tényezıi a klímának, a vizeknek, a megmővelhetı talajnak és nem utolsósorban a fellelhetı ásványkincseknek. Északról a Sierra Morena hegyláncai határolják a régiót, középen az Andalúziai-medence fekszik, melyet az említett Guadalquivir folyó táplál, valamint ezen a területen fekszik a két legnagyobb város is: Sevilla és Córdoba. A terület igen gazdag növényvilággal rendelkezik,
megtalálhatóak
itt
a
mediterrán
8
klímára
jellemzı
babérerdık,
a
http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/site/web/menuitem.486fc6e1933804f2c562ce105510e1ca/? vgnextoid=8359185968f04010VgnVCM1000001625e50aRCRD&vgnextchannel=8359185968f04010VgnV CM1000001625e50aRCRD 2010. 09.19.
12
mandulafenyık, és honosak az olajfák és pálmafák is. Délebbre a Bétikai-hegyláncok futnak, a tartomány legdélebbi részén pedig a Sierra Nevada csúcsai találhatóak. Turisztikai szempontból a partvidéket négy szakaszra bonthatjuk: Costa Almería, Costa de la Luz, Costa Tropical és a Costa del Sol – amely a leglátogatottabb mind közül, hiszen az évben átlagosan 320 napot süt a nap, ideális klímája igen vonzó a turisták számára.9 Domborzata alapján kiváló területek állnak rendelkezésre, amelyek nem csak a turistákat csábítják a régióba, hanem a mezıgazdaságnak is kedveznek. Nem véletlenül Andalúzia gazdaságának egyik fı vonala - természetesen a turisztikai szolgáltatások mellett - a mezıgazdasági alapanyagokból elıállított termékek piaca. A magas termelékenység mellett ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót is. A mediterrán klíma miatt a leggyakrabban termesztett mezıgazdasági termények a búza, az olívabogyó és a szılı, de a változatos területi adottságokból kifolyólag számos egyéb gyümölcs- és zöldségfajtát is megtalálunk az andalúz mezıgazdaság termékpalettáján, leggyakoribbak a citrom- és narancsfa ligetek.
9
http://www.iberianature.com/regions/andalucia/climate-of-andalusia-andalucia/
13
2010. 09.19.
4.
Lakosság
Hatalmas területének köszönhetıen 2009-es adatok szerint 8.302.923 spanyol állampolgár lakik Andalúziában, és ezzel a 17 spanyol tartomány közül a legnépesebb. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Sevilla, amely a legtöbb lakossal rendelkezik. A régió 8 tartományra oszlik, név szerint: Almería, Cadíz, Córdoba, Granada, Huelva, Jaén, Málaga és Sevilla. A legnépesebb területek közé tartozik Sevilla tartománya, ahol több mint 1,2 millió fı lakik, illetve Málaga, ahol a népesség száma meghaladja a 750.000 fıt. Andalúzia népessége folyamatosan nı, ahogy ez a következı grafikonon is látszik:
Népesség száma (millió fő) 7,69 7,48 7,61 7,40 7,31 7,34
8,06 7,85 7,98
8,20 8,30
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2. ábra Andalúzia lakosságának alakulása10
A lakossági jólét mérésére használatos Human Development Index, vagyis az emberi fejlıdés mutató, amely alapján a világ országai összehasonlíthatóak fejlettségük alapján. Méri a születéskor várható élettartamot, az oktatást, az életszínvonalat valamint a vásárlóerı paritáson mért GDP-t, vagyis a jólétet nem pusztán gazdasági, de társadalmi alapon is vizsgálja, tehát egy sokkal komplexebb és a valósághoz közelítı képet ad. A mutató magába foglalja a gazdasági indikátorokon kívül az olyan mérıszámokat is, mint a nemek közti egyenlıség vagy a bevándorlók jelenléte. A legutóbbi jelentést 2009-ben adták ki, amely 2007-es adatokat vesz figyelembe. Ez alapján Spanyolország a 15. helyet foglalja el az országok listáján 0,955 ponttal11, amellyel a kimagaslóan fejlett országok közé sorolja a jólét szempontjából.
10 11
Forrás: saját készítés, adatok http://www.ine.es alapján 2010. 10.19. http://hdrstats.undp.org/en/countries/country_fact_sheets/cty_fs_ESP.html
14
2010. 10.19.
4.1 A népesség változásai Összességében nézve az utóbbi évtizedben a lakosság növekedése hozzávetılegesen 13,85%-os volt, ami körülbelül egybeesik a spanyol átlaggal, ami 14,83%-os növekedést mutatott (3.ábra). A Spanyol Statisztikai Hivatal rövidtávú demográfiai elırejelzése szerint12, ami az elkövetkezendı tíz év várható népességi adatait foglalja össze, Andalúzia népessége elıreláthatóan további növekedést fog mutatni, habár lényegesen alacsonyabbat, 5%-osat, de még így is felülmúlva a 2020-ra várható spanyol növekedési számot, amely körülbelül 2,7% lesz. A drasztikus lelassulás okai a fejlett kultúrákban végbemenı változások: a nık kora a szüléskor egyre jobban kitolódik, kevesebb gyermek születik jelenleg az Európai Unióban a spanyol nık szülik meg legkésıbb elsı gyermeküket -, ami a következı évtizedben fog jelentısen meglátszódni a spanyol demográfiai mutatókon.
Népesség relatív változása (%) 1,52 0,88
1,75 1,72
0,74
0,95
0,87
2,12
2,11
2,1
1,01
1,13
2,11
1,36 1,1 1,6
1,06
1,05
1,27 1,77 1,23
0,48 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Spanyolország összesen
Andalúzia
3. ábra Az andalúz népesség relatív változása13
A népsőrőség 2009-ben 94,79 fı/km2 volt, kicsivel több, mint a spanyol átlag 88,39fı/km2. Az eloszlás igen nagy változatosságot mutat, általánosságban elmondható, hogy a sőrőbben lakott térségek a Guadalquivir medencéje, a Földközi-tengerhez és az Atlanti-óceánhoz közel esı területek, a legritkábban lakott területek pedig a régió belsejében valamint a hegységek területén találhatóak. A népsőrőség erıteljesen befolyásolja a terület fejlettségét is, Sevilla, Málaga és Cádiz – a három legsőrőbben lakott tartomány - körzetei például gazdaságilag jóval fejlettebbek, mint azok a területek ahol a lakosság száma viszonyítva alacsonyabb.
12 13
http://www.ine.es/prensa/np623.pdf 2010. 10.19. Forrás: saját készítés, adatok http://www.ine.es alapján
15
2010. 10.19.
4.2 A népesség életkor és nemek szerinti eloszlása 2009-ben Andalúziában a nemek eloszlása közel azonos volt. A férfi lakosok száma 4 113 383 fı volt, a régió lakosságának 49,54%-a, a nık száma 4 189 540 fı volt, tehát az andalúz népesség 50,46%-a. Ez az adat teljesen átlagos képet mutat a spanyol átlaghoz viszonyítva, országos szinten a férfiak a lakosság 49,45%-át a nık pedig 50,55%-át alkotják. Az Andalúz Kormány, akárcsak egész Spanyolország, nagy hangsúlyt fektet a férfiak és nık közti egyenlıség javítására. Négyévente stratégiai programot hirdet, a mostani a 2010-2013-as idıszakra szól, amely a két nem közti megkülönböztetést hivatott csökkenteni.
4. ábra Andalúzia népességének kor szerinti eloszlása 2008-202514
A 4. ábrán jól látható az andalúz lakosság kor szerinti összetétele. A kék sávok a 2008-as adatokat a narancssárga sávok a 2025-re várható adatokat jelzik. Ez alapján egyértelmően kijelenthetı, hogy a nyugati országok társadalmának jellemzıje itt is megjelenik: a társadalom gyors iramban öregszik. Noha az emberek élettartama láthatóan továbbra is nı, a születések száma már most is folyamatosan csökken, tehát a tendencia, ami az utóbbi évtizedben kezdıdött egyre kirívóbban jelenik meg az elkövetkezendı években. 2009-ben 14
Forrás: http://www.juntadeandalucía.es:9002/anuario/anuario08/anuario08c02.htm#c60 2010. október 19. 12:32
16
a 25 év alattiak a lakosság 28,%-át, a 25 és 64 év közöttiek 56,68%-át, a 64 év felettiek pedig a 14,62%-át teszik ki. A születéskor várható átlagos élettartam pedig egyre nı, az egészségügy fejlıdésével egyre több idıs embert kel eltartania az államnak. A 2008-ban a nık születéskor várható élettartama 82,98 év, a férfiaké 76,88 év volt. Összehasonlítva az európai uniós átlaggal ez a nık esetében 81,52 év, tehát közel 1,4 évvel magasabb, a férfiaknál 75,46 év, szintén ugyanannyival magasabb a várható élettartam, mint a többi 26 tagország esetében.
4.3 Az aktív népesség Andalúziában az aktív népesség aránya a teljes lakossághoz képest 2010 második félévében 58,8% volt, tehát összességében az átlagos aktivitási arány egy korcsoporton belül. Ha a változását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az andalúz aktivitási ráta folyamatos növekedést mutat, de még így is 2-3% körüli az elmaradás a spanyol átlagos aktivitási arányhoz viszonyítva. A többi autonóm közösséggel összehasonlítva Andalúzia a középmezınyben helyezkedik el. Az aktív lakosság aránya lényegesen magasabb a Baleári-szigeteken (67,8%), Madridban (65,2%) és Katalóniában is (62,9%). Provinciákra alkalmazva a vizsgálatot megállapítható, hogy Almeríában a legmagasabb az aktív népesség aránya, 65,7% és ezzel együtt itt az egyik legalacsonyabb is a munkanélküliség. Az aktivitás átlag feletti értékeket mutat Sevillában és Málagaban is, a legalacsonyabb pedig az északi területen fekvı Jaén tartományban észlelhetı, 53,1%.15
4.4 Foglalkoztatás Andalúziában a foglalkoztatás szektoronkénti összetétele lényeges változáson ment át a diktatúra vége óta. A gazdaság termelékenységének növekedésével megindult a nyugati országokra jellemzı
szerkezeti eltolódás nemcsak
Andalúziában,
hanem egész
Spanyolország területén. Hivatalos adatok az autonóm közösségek foglalkoztatásának eloszlásáról csak 1977-tıl állnak rendelkezésre, de tisztán látható a gazdaság átstrukturálódása az utóbbi három évtizedben az agrárszektortól a szolgáltatások felé. Andalúziában a foglalkoztatottak száma évrıl évre növekszik, viszont a társadalom elöregedését és a munkanélküliség növekvı problémáját is jól szemlélteti, hogy a foglalkoztatási ráta folyamatosan a nemzeti alatti értékeket mutat. Az aktív népesség 72,22%-a dolgozik, ami az összes lakoshoz viszonyítva 47,87%-os foglalkoztatottságot 15
Forrás: http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/30/255/3/20102010 2010. október 19. 13:27
17
jelent. Ez a szám lényegesen alacsonyabb a spanyol 62,3%-os átlaghoz viszonyítva, és jelentısen elmarad az uniós 70%-os célkitőzéstıl is. A hetvenes évek végén még több mint az aktív lakosság egynegyede dolgozott a mezıgazdaságban, több mint 450 ezer dolgozó, akiknek a száma 1995-re alig haladta meg a 200 ezer fıt. Az utóbbi másfél évtizedben a foglalkoztatás pulzáló tendenciát mutat 200 és 320 ezer között. Az iparban foglalkoztatottak létszáma is csökkenı tendenciát mutat, ám a hanyatlás csak a nyolcvanas évek második felében indult meg, tizenöt év alatt az iparban munkát vállalók száma kétharmadára csökkent, ez a szám még most 2010-ben is 200-250 ezer fı között mozog. Az építıiparnak folyamatosan sikerült megtartania a pozícióját, amely leginkább a nyolcvanas évek közepén megjelenı növekvı infrastrukturális beruházási igényeknek köszönhetı. Jelenleg nagyságrendileg 300 ezer fı dolgozik az iparnak ezen szektorában, ami jelentıs bıvülés a nyolcvanas és a kilencvenes évekhez képest is. A szolgáltatások szektora mutatja a legnagyobb létszámbeli változást a hetvenes évek adataihoz képest, amely munkaerıt leginkább a már említett agrár és ipari szektorból nyerte el. A hetvenes évek végén, közvetlenül a diktatúra végét követıen hozzávetılegesen 748 ezer fı dolgozott a szolgáltatási szektorban, ez a létszám a kilencvenes évek közepére megkétszerezıdött, jelenleg pedig kétmillió körüli a foglalkoztatottak száma. Érdekes adat, hogy 2009-ben tízbıl minden hetedik új munkahelyet a szolgáltatási ágazatban regisztráltak, ami a válság ellenére is magas keresletre enged következtetni. 2009 A foglalkoztatottak eloszlása a képzettségi szint alapján (ezer fő)
Analfabéta Mezőgazdaság 31 9,7 Ipar 5,3 1,3 Építőipar 15,4 0,1 Szolgáltatás 23,8 34,8
Általános Szakiskolát Középiskolát képzettséggel Egyetemet végzettek végzettek rendelkezők végzettek Összesen 40,9 69,2 10,1 5,8 157 14,4 28,6 4,5 3 60,2 29,1 107,4 54 26,2 222 4,7 25,9 10,9 11,2 54 49,3 138,2 48 15,6 266,5 0,6 5 5,9 6,9 18,5 106,6 486,5 184 264,2 1065,1 98,2 427,6 217,6 301,6 1079,8
Férfi Nő
1. táblázat Foglalkoztatás eloszlása Andalúziában16
7
http://www.juntadeandalucia.es:9002/bd/indea/indea_VerTabla.jsp?tipo=T&amb=C&per=T&s=3251,3255, 3262,3263,3264,3265&i3251=C&i3251=N&i3255=C&i3255=N&i3262=C&i3262=N&i3263=C&i3263=N &i3264=C&i3264=N&i3265=C 2010. 10. 19. 10:31
18
A 1. táblázat adatain látszik, hogy mind a mezıgazdasági mind az ipari szektorokban, tehát a hagyományosan férfiakat alkalmazó munkaköröknél a férfiak lényegesebb nagyobb arányban képviseltetik magukat a gyengébb nemhez képest, nık aránya csak a szolgáltatási szektorban haladja meg a férfiakét. A képzettségi szint és az elhelyezkedés között is az itthon Magyarországon tapasztalt eloszlás mutatkozik meg: az andalúz mezıgazdaságban dolgozók nagy része, 90%-a képzéssel egyáltalán nem vagy legfeljebb érettségivel rendelkezik, az iparban dolgozók 88%-a érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A tendencia az építıiparban is megmutatkozik, a munkavállalók több mint 75%-a másodfokú vagy magasabb iskolai végzettségő. A szolgáltatás szektorra jellemzı, hogy arányaiban itt foglalkoztatják a legtöbb érettségivel rendelkezı férfit és nıt, valamint a felsıfokú végzettségőek is leginkább a szolgáltatásban dolgoznak.17
4.5 Munkanélküliség A munkanélküliség kérdése Spanyolországban és Andalúziában is fontos probléma. A munkanélküliek száma 2007 óta folyamatosan nı, leginkább az építıiparban tapasztalt drasztikus visszaesésnek következtében. Az ábrán jól látható, hogy a munkanélküliek aránya hihetetlen mértékben gyarapodik, számuk 2007 óta megkétszerezıdött, 2010 nyarán már elérte a 20%-ot, vagyis minden ötödik munkaképes spanyolnak nincsen munkája. Ennek oka nem csak a gazdasági válságra vezethetı vissza, bár részben a krízis alatt megszőnt munkahelyek is szerepet játszanak a munkanélküliek számának növekedésében, a legfıbb indok mégis a demográfiailag munkaképes korúak létszámbeli növekedése. Ennek oka az 1960-as években keresendı, amikor Spanyolországban is népességrobbanás volt, és az akkor születettek gyermekei az utóbbi években álltak munkába. Másik fı indok a bevándorlók számának gyarapodása, akik mind munkát keresnek, bár a legfrissebb statisztikai adatok szerint leginkább a válság miatt a bevándorlók száma csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest. A munkanélküliség mindegyik spanyol autonóm közösségnél egyre nagyobb problémát jelent, de a munkanélküliek száma Andalúziában a legmagasabb. Az 5. ábrán jól látható, hogy a munkanélküliség folyamatosan a spanyol átlag feletti értékeket ér el, de mindig követi annak változását. Viszont 2008 negyedik negyedévétıl megfigyelhetı egyfajta elhúzás az átlagtól, ami a gazdasági válságnak tudható be, ami Andalúziában leginkább a 17
http://www.juntadeandalucia.es:9002/bd/indea/indea_VerTabla.jsp?tipo=T&amb=C&per=T&s=3251,3255, 3262,3263,3264,3265&i3251=C&i3251=N&i3255=C&i3255=N&i3262=C&i3262=N&i3263=C&i3263=N &i3264=C&i3264=N&i3265=C 2010. 10. 19. 10:42
19
szolgáltatás szektort érinti. A régióban élı 3 974 200 fı aktív népességnek 27,78%-a munkanélküli, ami elképzelhetetlen mérető problémákat feltételez a régióban, viszont az elırejelzések a probléma javulását jósolják. 2010 szeptemberében 2,35%-kal nıtt a bejelentett álláskeresık száma. A regisztrált munkanélküliek leginkább Málaga, Cádiz és Granada tartományokban élnek, szintén ezek azok a tartományok, ahol országos viszonylatban is a legmagasabb ez az arány, de a számuk szinte minden térségben 20% feletti értéket mutat.
Munkanélküliség (%) 30 25 20 15 Spanyolország
10
Andalúzia
5 0
5. ábra A munkanélküliség alakulása18
A nemek szerinti eloszlás szinte megegyezik a munkanélküliek közt 52,36%-uk nı, 47,64%-uk férfi. A leginkább érintett réteg a fiatal munkavállalók, a pályakezdık, akiket gyakorlat nélkül nem szívesen alkalmaznak, talán a leginkább elrettentı példa Málaga, ahol minden második 25 év alatti és majdnem minden harmadik 35 év alatti nem dolgozik. A szektoronkénti munkanélküliséget megvizsgálva észrevehetı, hogy a legnagyobb munkanélküliséget – átlagosan majdnem 50%-osat - a szolgáltatások szektorában regisztrálták, aminek fı oka a turisták elmaradása, ebbıl is látszik a gazdaság struktúrájának eltolódása a szolgáltatás szektor felé. Az arány még nagyobb a tengerparti szakaszokon, ahol szinte mindenki a turizmusból és a vendéglátásból él. A nagyobb városokban, ahol az építıiparnak fontos szerepe van – például Sevilla, Málaga – átlagosan 29%-os az ágazatban jelenlévı munkanélküliség. Az elmúlt néhány hónapban azonban a munkanélküliség csökkenését regisztrálták az agrárszektorban, ami valószínőleg az idénymunka iránti kereslet növekedésével magyarázható. Az adatokból látszik, hogy a 18
Forrás: saját készítés, adatok http://www.juntadeandalucia.es:9002/epa/infoiea/EPAIND.htm alapján 2010. 10. 17. 16:09
20
probléma a sőrőbben lakott térségeken jelentkezik, a nagyobb tartományokban valamint a part menti turistaparadicsomokban, ahol a válság miatt beszőkült munkaerı piac már egyáltalán nem képes felszívni a növekvı dolgozó létszámot.
4.6 Bevándorlók Az Andalúziába bevándorlók száma 2009-ben 672 536 fı volt, a lakosság közel 8,1%-a, ez viszonylag kevesebb, mint a 12%-os spanyol átlag. A külföldiek 46%-a Málagaban, 20%a Almeríában és 9%-a Sevillában él, a belsıbb területeken ritkábban találkozhatunk bevándorlókkal. Málaga országos viszonylatban is a Spanyolországba érkezı külföldiek egyik kedvelt célpontja, hiszen Madrid, Barcelona és Alicante után Málaga városába érkeznek a legtöbben – az országba bevándorlók majdnem 5%-a. A bevándorlók származásukat tekintve leginkább Marokkóból, Ecuadorból és Kolumbiából származnak, de Európa más országaiból is érkeznek a régióba, leginkább angolok, németek és franciák. 19
19
http://www.juntadeandalucia.es:9002/eni/2007/index.htm 2010. 10.20.
21
5.
Andalúzia gazdasági teljesítménye
Egyes országok és régiók aktuális gazdasági teljesítményét és annak változását legegyszerőbben a bruttó hazai termék megvizsgálásával követhetjük nyomon. Ez jó összehasonlítási alapot ad, hogy ez esetben Andalúzia gazdasági teljesítményét összehasonlíthassam a többi spanyol autonóm közösségével.
5.1 A GDP összege és szektoronkénti eloszlása Andalúzia 2009-ben termelt GDP-je 142 874 millió euró volt, ami a nemzetinek 13,59%-át jelentette. Ebbıl a szektoronkénti hozzáadott érték, vagyis az ágazatokban megtermelt javak értéke 2009-ben 132 680 millió euró volt, amely a következı módon oszlott el: a mezıgazdasági szektor 3,88%-át adta a hozzáadott értéknek, azaz körülbelül 5 148 millió eurót, ez pontosan 1,43%-kal haladja meg a spanyol átlagot. Az ipar részesedése viszont jelentısen alulmúlja a 15,14%-os nemzeti átlagot, az elmúlt évben összesen 12 896 millió euróval járult hozzá az össztermékhez. Szintén 1,74%-kal a nemzeti feletti részesedést tudhat magáénak az építıipari szektor is, 16 558 millió eurós értékkel. A szolgáltatás szektor adja a megtermelt érték majdnem háromnegyedét, 98 077 millió eurót, ez 2,26%kal nagyobb részesedést mutat, mint a többi autonóm közösség átlaga.
6. ábra Bruttó hozzáadott érték - 200920
20
http://www.economiaandaluza.es/content/datos-basicos 2010. 10.30. 14:31
22
5.2 A gazdasági teljesítmény és változása A következı ábra (7. ábra) az utóbbi tíz évben tapasztalt bruttó hazai termék változását mutatja Andalúziában és Spanyolországban összesen. Jól látható, hogy a 2000-es évek elején a gazdaság igen nagy növekedést regisztrált, a 6,3% gazdasági növekedés jelentısen meghaladja az akkori EU tagállamok 4%-os növekedési rátáját, és országos szinten is Navarra és Rioja után a harmadik legnagyobb növekedést mutatta a régió. 2007-ig az andalúz régió gazdasága minden évben a nemzetivel egyenlıen vagy felette teljesített. Viszont a válság, ahogy minden régiót, Andalúziát is súlyosan érintette, a gazdaság -3,6%on teljesített. A negyedéves jelentéseket figyelembe véve jól látható, hogy a spanyol válság Andalúziában 2009 második negyedévében járt a tetıfokán, a teljesítmény csökkenés 4%os volt, ami egyenlı az európai uniós országok átlagával.
7. ábra GDP változás (%)21
2009-ben a gazdasági növekedés Spanyolország minden autonóm közösségénél negatív értéket mutatott, és a 2010-es adatok is még a csökkenést jelzik, de már jelentısen mérsékelten az elızı éviekhez képest. Andalúzia gazdasági teljesítménye 2010 második negyedévében 0,2%-os növekedést mutat az elızı negyedéveshez képest, de 2009 megegyezı negyedévéhez képest a változás -0,4% volt, tehát a teljesítménycsökkenés, ha moderáltan is, de tovább folytatódik, szemben az euró övezet többi vezetı gazdaságával, ahol a gazdasági már az idei év elsı felében is növekedést mutatott a tavalyi évhez képest. 21
Forrás:saját készítés http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_r_e2grgdp&lang=en alapján 2010. 10. 24. 22:16
23
Az elırejelzések szerint, mind regionális, mind nemzeti szinten az éves gazdasági teljesítmény -0,5% lesz, a. 2011-es évre pedig várhatóan, ha lassan is, de beindul a spanyol gazdaság az egyre kedvezıbb gazdasági környezet és a nemzeti támogatások hatására, így megkezdi a felzárkózást a már teljesítménynövekedést mutató többi nagy uniós gazdasághoz. 22
5.3 A GDP keresleti és kínálati komponensei Keresleti indexek évközi változása 2009 2010 2008 2009 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. Regionális végső fogyasztás kiadásai 1,0 -2,3 -2,4 -1,8 -0,3 1,7 Regionális lakossági végső fogyasztás kiadásai
-0,8
Közösségi fogyasztások
Beruházások Regionális kereslet Termékek és szolgáltatások exportja Termékek és szolgáltatások importja GDP piaci áron
-4,4
-4,3
-2,5
-0,3
2,1
5,7 3,0 -5,2 -13,4 -0,9 -6,2
2,5 -13,5 -6,3
0,0 -13,6 -5,7
-0,5 -9,3 -2,9
0,6 -5,9 -0,2
-8,1
-8,0
-0,9
6,3
4,7
-2,5 -10,6 0,6 -3,6
-10,4 -3,7
-5,6 -3,2
1,1 -1,5
3,7 -0,4
0,9
2. táblázat GDP keresleti komponensei23
A gazdasági teljesítmény keresleti komponensei változómértékben befolyásolták az utóbbi idıben a teljesítménymutatót. A 2. táblázatban látható, hogy a különbözı indikátorok, ha különbözı ritmusban is, de ráléptek a fejlıdés útjára. 2010. második negyedévében a végsı fogyasztás kiadása 32.812.928 ezer euró volt, 1,7%-kal nıtt 2009. hasonló negyedévéhez képest, így két százalékponttal megelızve a nemzeti mutatót. Ezen belül is a lakossági fogyasztás kiadásai növekedtek leginkább, a válság kezdete óta nem volt tapasztalható ilyen mértékő növekedés. A közösségi fogyasztások is már növekedést mutatnak 9.733.865 ezer euró volt, amely nagyságrendileg 10%-kal járul hozzá az andalúz régió teljesítménynövekedéséhez. Ugyancsak moderálódik a beruházások csökkenése is -9,5%ról -5,9%-ra, ami a második negyedévben pontosan 9.541.488 ezer eurót jelentett. Ennek a komponensnek van ugyancsak a legnagyobb kihatása a GDP csökkenésre, összesen 1,6% ponttal fogta vissza a teljesítményt. A termékek és szolgáltatások exportja illetve importja
22
http://www.economiaandaluza.es/publicaciones/previsiones-economicas-andalucia-n-62-otono-2010 2010. 10. 24. 22:35 23 http://www.juntadeandalucia.es/institutodeestadistica/crta/infoiea/crta/crta.htm 2010. 10. 24. 23:03
24
szintén pozitív egyenlegen zárt a második negyedévben, ezeknek összetételére és változásaira a következı fejezetben fogok részletesen kitérni. Az andalúz gazdaság hozzáadott értékeit megvizsgálva (3. táblázat) megállapítható, hogy mindegyik tényezı relatív javulást mutat az elızı negyedévhez képest a primer szektort kivéve, amely az elsı negyedéves stagnálással összehasonlítva 2,6%-kal csökkent, 1 571 003 ezer euróra 2009 hasonló idıszakához képest. Teljesítménycsökkenést leginkább a halászati és a mezıgazdasági ágazatban tapasztaltak. A kínálat ezen komponensének csökkenése összesen egytizeddel húzta vissza a növekedést, ahogyan az energiaipar is, ahol ugyan -5,9%-ról -3%-ra moderálódott a csökkenés. Viszont nagyléptékő enyhülést tapasztaltak az ipar más ágazataiban, ahol a második negyedévben csak 1,3%-kal maradt el a teljesítmény, összesen 2.653.459 ezer euró. Az adatok folyamatosan javuló tendenciája alapján a következı év elejére már valószínőleg pozitívba fog hajlani ez a mutató is. A szolgáltatás szektor az egyetlen, ahol – ha minimálisan is – de pozitív irányba indult a teljesítmény, bár az is igaz, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát érintette legkevésbé a gazdasági válság, jelenleg 24.823.219 ezer euró, melynek 72,63%-át a piaci és 27,37%-át a nem piaci szolgáltatások adták. A szektor ágazatait elemezve kiderül, hogy a piaci szolgáltatások, leginkább a turizmus érezte a válság okozta negatív következményeket, a nem piaci szolgáltatások ágazata, bár jóval visszafogottabb ütemben is, mint 2008 elıtt, de növekedést mutatott. 2009 2010 Bruttó hozzáadott értékek változása (%) 2008 2009 2009 III. 2009 IV. 2010 I. 2010 II. Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat -0,3 1,4 2,0 -2,2 0,0 -2,6 Ipar -1,0 -10,9 -10,8 -11,2 -5,3 -1,7 0,9 -2,9 -2,4 -3,2 -5,9 -3,0 Energia -1,6 -13,4 -13,4 -13,8 -5,1 -1,3 Ipari tevékenységek Építőipar -4,6 -10,8 -11,0 -8,8 -6,3 -5,6 Szolgáltatások 2,3 -1,0 -1,2 -0,7 -0,4 0,4 Piaci szolgáltatások 1,5 -2,0 -2,2 -1,5 -0,7 0,3 Nem piaci szolgáltatások 4,7 2,1 1,7 1,6 0,7 0,7 Termékekből származó járulékok -1,2 -6,1 -6,5 -5,1 -0,9 2,2 GDP piaci áron 0,6 -3,6 -3,7 -3,2 -1,5 -0,4 3. táblázat GDP kínálati komponensei24
24
http://www.juntadeandalucia.es/institutodeestadistica/crta/infoiea/crta/crta-2010-06-02.pdf 2010. 10. 24. 23:12
25
A következı táblázatban látható 2009-ben az egy fıre jutó hazai termék Spanyolország autonóm közösségeiben. Extremadura és Castilla-La Macha után Andalúzia a harmadik legkevesebb GDP-t termelı régió az országban. Földrajzi eloszlást nézve megállapítható, hogy a délebbi tartományok azok, amelyek sokkal inkább elmaradottabbak az országos átlagtól. A legnagyobb jólét az észak-keleti tartományokban és Madrid autonóm közösségében tapasztalható. Andalúzia sosem tartozott a legnagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkezı tartományok közé, de érdekesség, hogy amíg 2007-ig az egy fıre jutó GDP az utóbbi tíz évben az országos átlag 85%-a körül mozgott, a válság beköszöntével ez az arány 2008-ban 77,05% 2009-ben pedig már csak 76,41% volt. Más NUTS-2 régiókkal összehasonlítva Andalúziát az alacsonyabb gazdasági teljesítménnyel rendelkezı régiók közé sorolhatjuk. Hasonló értékeket mutatnak Franciaország, Görögország és Itália hasonló adottságokkal rendelkezı tengerpart menti régiói is és Magyarország legfejlettebb régiója, a Közép-Magyarország régió 2007-ben 1600 euro híján megközelítette a spanyol régió egy fıre jutó GDP-jét. Egy főre jutó GDP (euro/fő) Andalúzia Aragón Asturias Baleár-szigetek Kanári-szigetek Cantabria Castilla és León Castilla-La Mancha Katalónia Valencia
Egy főre jutó GDP (euro/fő)
17485 24639 21523 24510 19867 23343 22314
Extremadura Galícia Madrid (a.k) Murcia Navarra Baszkföld Rioja
17208 Ceuta (a.v) 26831 Melilla (a.v) 20259 Nemzeti
16301 19995 30029 18619 29598 30703 24754 22208 21250 22886
4. táblázat Egy fıre jutó GDP 2009-ben(euro/fı)25
25
Forrás: saját készítés http://www.ine.es/inebmenu/mnu_cuentas.htm Contabilidad Regional de Espana alapján 2010. 10. 24. 21:19
26
5.4 Eladósodás A válság következtében megfigyelhetı a spanyol autonóm közösségek eladósodása is. Jelenleg Katalónia vezeti az adósságlistát a maga 28 769 millió eurós adósságával, ıt követi Valencia 16 280 millió eurós adóssággal, majd 12 512 millió euróval a harmadik legeladósodottabb régió Madrid. Andalúzia 11 472 millió euró adóssággal rendelkezik, így a negyedik a közösségek sorában, ha csupán az összegeket nézzük, az autonóm közösségek adósságának 11,4%-át birtokolva. Viszont népességszámra elosztva ez annyit jelent, hogy amíg minden egyes andalúz állampolgárnak megközelítıleg 1380 euró adóssága van, addig a katalán lakosok fejenként több mint 3800 eurós, háromszor akkora adóssággal rendelkeznek. Viszont vitathatatlan, hogy Andalúziában az adóssághelyzet egyre romlik, csak az elızı negyedévben 31,4%-os volt az emelkedés, így az adósság összesen meghaladja a GDP 6,3%-át. A tartományok fıvárosait tekintve két andalúz is bekerült a vezetık listájába, Málaga (712 millió euró) és Sevilla (519 millió euró).26 A romló mutatók hatására a Standard&Poor’s amerikai hitelminısítı intézet AA minıségbıl AA- besorolás alá fokozta a régiót, ami azt jelenti, hogy ugyan a régió még mindig a jó hitelfelvevık közé tartozik, de a gazdasági instabilitás miatt a kockázat megnövekedett. A leminısítés fı okai elsısorban az adósság mértékének növekedése, a régió munkanélküliségi aránya és az általánosságban véve évközben tapasztalt pesszimista gazdasági elırejelzések. Az eddigi fejezetekben bemutattam a spanyol régió gazdaságát, kitérve annak specifikumaira és jelenlegi gazdasági helyzetére is. Összességében elmondható, hogy a spanyol válság Andalúzia gazdaságát is alapjaiban törte meg. A piac az 1993-as válság óta nem látott mértékben és gyorsasággal szőkült be az egész országban, minden ágazatot elérve. A déli régiót ez azért is érintette érzékenyen, mert teljesítménye 2008 elıtt reményteljes perspektívákat mutatott a jövıre nézve, amelyet ismét évekbe fog telni újra visszanyerni.
Véleményem
szerint
elıször
a
munkanélküliség
egyre
sürgetıbb
problémájára kellene megoldást találni, majd utána kezdeni el orvosolni a gazdasági szektorokban fellépett problémákat. 26
http://www.ideal.es/agencias/20100917/mas-actualidad/andalucia/deuda-andaluza-crecio-63-
segundo_201009171317.html
2010. 10.25.
27
6.
Az andalúz mezőgazdaság
Az andalúz gazdaság egyik fontos ágazata még most is a mezıgazdaság, amelynek nagy hagyománya van a régióban, annak ellenére, hogy a fejlett országok gazdasági struktúrájában egyre jobban a háttérbe kerül az ipari és szolgáltatási szektorokkal szemben. Fontos szerepe véleményem szerint mégis annak tudható be, hogy a gasztronómia igen színes kínálatához minıségi alapanyagokkal járul hozzá. Az andalúz mezıgazdaság fıbb szektorai a növénytermesztés, a halászat, bányászat. A régió kiválóan alkalmas növénytermesztésre a folyókban gazdag területeken, klímája miatt igen változatos a megtermelhetı gyümölcsök és zöldségek palettája, Andalúzia több mint 45,7%-át kizárólag növénytermesztésre használják. A Földközi-tenger nemcsak a klíma által érzékelteti kedvezı hatását, hanem jelentıs halállománnyal is ellátja a gazdaságot. A domborzati, a hegyvidékek pedig ideális helyet biztosítanak a bányászati és energia ipar megtelepedésének. Az agrárszektor részesedése a közösség exportjából több mint 30%, amely fıként olívaolaj valamint zöldség és gyümölcs exportból származik.
8. ábra Andalúzia mezıgazdasági termelése 2009-ben27
27
http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/servicios/estadisticas/estadisticas/agrarias/superfic ies-y-producciones.html 2010. 10 28. 18:34
28
6.1 Növénytermesztés A leggyakoribb andalúz haszonnövények a gabona és a napraforgó. A vizekben gazdag völgyben a Guadalquivir folyó teszi dússá a növényzetet, a vízigényesebb termények esetében is, mint például a rizs vagy a gyapot, szintén ideális környezetet nyújt a folyóvölgy. Talán a leghíresebb növények közé tartoznak az olajfák, ligeteikkel leggyakrabban Córdoba és Jaén provinciák területén találkozhatunk. Az olajbogyó hagyományosan gyakori vendég a spanyol étkezésnél, változatosságának köszönhetıen a kereskedelemben is kedvelt árucikk, az export jelentıs hányadát teszi ki. A következı méltán híres spanyol árucikk az olívaolaj, amelyet az olajfák termésébıl, az olajbogyóból sajtolnak. Az olívaolaj az ókori kereskedelemben is fontos árucikknek számított, a mór uralom alatt pedig még jobban fellendült az olajligetek kialakítása. Spanyolországban körülbelül 215 millió olajfa található, amelynek háromnegyedét Andalúzia területén termesztik, hozzávetılegesen másfél millió hektáron, ezen belül is Jaén tartomány a vezetı az olajfaligetek számában. Az éghajlat is igencsak kedvez az olajfáknak – a tartomány hegységeiben a nyári forróság és a télen tapasztalható hővös idı megfelelı környezetet biztosítanak. Andalúziában évente körülbelül egymillió tonna olívaolajt állítanak elı, amely 80%-a a teljes spanyol, 47%-a az összeurópai és közel 22%-a a világon kitermelt olívaolajnak. Az andalúz olívaolaj egynegyede a külpiacra kerül, a többit a belsı piac vásárolja fel, hiszen a mediterrán étkezés egyik alapvetı élelmiszere az olívaolaj: 2009-ben egy átlagos spanyol lakos 9,9 liter28 olívaolajat fogyasztott el, és az andalúz átlag is egy tizedszázalékkal marad el az országostól. Az olívaolaj a lakossági fogyasztást tekintve a legkeresettebb Asturias tartományban és a Kanári-szigeteken, viszont a kereskedelmi vendéglátás olívaolaj igényét tekintve Andalúzia vezeti a listát. A zöldség- és gyümölcstermesztés szintén hagyományos mezıgazdasági ágazatnak számít Andalúziában.
A
mediterrán
éghajlat
jellegzetességei
döntıen
befolyásolják
a
megtermelhetı zöldségek és gyümölcsök palettáját, ami a legdélebbi spanyol régióban igen széles és ennek köszönhetıen a spanyol termelés több mint 40%-a innen származik. Andalúzia többek között azért is különleges helyzetben van, mert a klíma miatt a termelési idıszakok máshova esnek, mint az ország többi részén. Andalúzia tartományai közül Granada jár a gyümölcstermelési lista élén, itt avokádót, mangót és egyéb trópusi
28
http://www.mapa.es/alimentacion/pags/consumo/a%C3%B1o_movil_jul08_jun09/a%C3%B1o_movil_jul0 8_jun09.pdf 2010. 10.29.
29
gyümölcsöket termelnek, Huelva pedig a dinnye- és citrusfélék, valamint földieper termesztésénél játszik fıszerepet. A régió összes termelését tekintve Andalúzia ebben a szektorban is élen jár, Európában a citrusfélék termesztésének 13%-a errıl a területrıl származik. A zöldségtermelést vizsgálva Almería tartomány jár az élen, ahol az andalúz termesztés 60%-a összpontosul. A növénytermesztésre használt területek egyharmadát zöldség-, leginkább paradicsom és paprika termesztésére használják, ezen kívül a palettán megtalálható a burgonya, az uborka, a tökfélék és a hagymafélék is. A témakörhöz kapcsolódóan feltétlen szükséges szót ejteni az andalúz szılıtermesztésrıl és leginkább az andalúz borokról, amelyek világszerte ismertek és elismertek. Eredetük a XV. századik vezethetı vissza, a földközi-tengeri kereskedelem virágzásának idejére, sikerük pedig a mai napig töretlen. Olaszország és Franciaország után Spanyolország a harmadik legnagyobb szılı- és bortermelı a világon, és ehhez Andalúzia hozzájárulása igen nagy. A régió területén körülbelül 40 000 hektárnyi szılıültetvény található, amelyen 2010-ben körülbelül 1 229 000 hektoliternyi bort állítottak elı. A legnagyobb termelı tartományok Cádiz, Córdoba, Huelva és Granada.
6.2 Állattenyésztés Az állattenyésztés több évszázados múltra tekint vissza Andalúziában, az állattartásra leginkább alkalmas területek a Guadalquivir folyóvidék területén illetve a hegységekben találhatóak. Az állatállományt tekintve a legtöbb Európában jellegzetes haszonállat megtalálható a régióban is. Az ágazaton belül Andalúzia élen jár a kecsketenyésztésben, ugyanis az összes autonóm közösség kecskeállományát nézve itt a legnagyobb a számuk, 2009-ben 1 050 000 darab volt. A sertésállomány számát tekintve az országos állomány közel 10%-át tenyésztik Andalúziában, a leghíresebb a feketekörmő sertés, amelynek húsából a híres Jamón Ibérico-t, vagyis az ibér sonkát készítik, de a sonkatermékeken kívül számos egyéb hústermék, kolbász- és szalámifajták találhatóak meg az andalúz húspiacon. A birkatenyésztés leginkább Sevilla tartományban, és a folyóvölgyben gyakori, az állomány száma tavaly 2 822 500 darab volt. Szarvasmarha és tehénállományt megvizsgálva szintén láthatjuk, hogy az országos állatállomány 9-10%-a tenyészik az andalúz területeken (56 900 és 598 200 darab). 29
29
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=agr_r_animal&lang=en
30
2010. 10.29.
Andalúziában, tengerparti régió lévén igen nagy a kereslet a halászati és tengeri termékekre. A leggyakrabban tenyésztett fajták négy csoportba oszthatóak: halak, puhatestőek, az úgynevezett héjas állatok és az algák. A halfajták közül kiemelkedik a sügérek és a keszegek tenyésztése, amelyet a Guadalquivir folyó területén folytatnak. A következı csoportba tartozik a feketekagyló, az osztriga és a fésőkagylók tenyésztése. Földrajzilag ez a Földközi-tenger-menti partokra koncentrálódik, de elvétve találkozhatunk Atlanti-óceán-menti telepekkel is. A héjas állatok közül a leginkább tenyésztett fajták a garnélarákok és a languszták, amelyek extenzív tenyésztést igényelnek, erre pedig a legmegfelelıbb területet a Guadalquivir folyótorkolata nyújt a régió nyugati részén. Külön részt képez a mikroalgák tenyésztése is, melyeket leginkább a halászati technológia fejlesztésében és a szennyezés kibocsátásának csökkentésére használnak fel. 30
6.3 Bányászat A primer szektor ágazatai között mindenképp meg kell említeni a bányászatot is, amelynek kitermelése ugyan a válság miatt igencsak visszaszorult, de a nemzeti kitermelés több mint 55%-t az andalúz hegységekben folytatják. Legjelentısebb a pirit és a nyersvas kitermelés, valamint a nemesfémek, leginkább az arany és az ezüst bányászata. A régió hegységeiben jellemzıen elıfordul még a márvány, dolomitok, gipsz és a tengerek miatt jellegzetes a tengeri só kitermelése is. Földrajzi eloszlást tekintve a bányászat nem mutat egységes eloszlást, már csak a domborzati viszonyok miatt sem: a kitermelés 40%-a Huelva tartományban összpontosul, illetve Granada, Sevilla és Córdoba területein találkozhatunk kitermelı terekkel. A kıkitermelés ennél sokkal egységesebb képet mutat, az építıiparban használt alapanyagokat a régió egész területén bányásszák. 31
6.4 A szektor termelékenysége 2008-ban a mezıgazdasági termelés meghaladta a 10 066,9 millió eurót, az éves bevétel pedig a 8 841 millió eurót, ezzel a termelési értékkel pedig Spanyolország mezıgazdasági össztermelésének egynegyedét szolgáltatta. A bevételek összességében 4,6%-kal emelkedtek, ami jócskán elmarad az elızı év 10%-tól. A termelés szerkezetét megvizsgálva 10% az állattenyésztésbıl és halászatból tevıdik össze, a maradék 90% pedig
a
növénytermesztésbıl
származik.
30
A
bevételek
növekedése
részben
a
http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/areas-tematicas/pesca-yacuicultura/acuicultura/el-sector-acuicola-en-andalucia/las-especies-cultivadas.html 2010. 10.30. 31 http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/web/Bloques_Tematicos/Estado_Y_Calidad_De_Los_Rec ursos_Naturales/Suelo/documentos/evolucion_mineria.pdf 2010. 10.30
31
keresletnövekedésnek is köszönhetıek, de nagyobb részt a fogyasztói árak növekedése az alapvetı ok. A mezıgazdasági termékek értékére igen nagy kilengés volt jellemzı, leginkább negatív irányba, amelybıl a citrus-és zöldségfélék és az olívabogyó származékai jelentettek kivételt. Jobban érzékelte a válság visszahúzó erejét az állattenyésztés ágazata, ahol 2008-ban 14,6%-os termelési visszaesést mértek. Ennek másik oka a kereslet csökkenése is, fıleg a szarvasmarhák iránt, mivel a 2008-as évben egy fertızı megbetegedési hullám is végigsöpört a térség állatain32.
7.
Ipar
Andalúzia ipari szektora, mint ahogy az a tengerek menti fejlett régiókra jellemzı, a második helyen áll a szolgáltatások szektora mögött. Amikor az andalúz iparról beszélünk valószínő, hogy a legtöbb embernek az élelmiszeripar jut az eszébe, ami megalapozott is, hiszen az élelmiszerek elıállítása az andalúz ipari szektor egynegyedét adja. Az andalúz iparra jellemzı, hogy a primer szektor által kitermelt mezıgazdasági és bányászati alapanyagokat dolgozza és használja fel.
9. ábra Az andalúz ipar fıbb szektorainak hozzájárulási nemzeti ipari termeléshez (%) (2009)33
Földrajzi elhelyezkedést tekintve az ipari központok a régió fejlettebb és egyúttal legsőrőbben lakott területein telepedtek meg, a legnagyobb ipari centrumok Sevillában, 32 33
http://www.economiaandaluza.es/sites/default/files/capitulo2%20estimacion%20cuentas.pdf 2010. 11.02 http://www.ine.es/daco/daco42/encindpr/secacti09.pdf 2010.11.02
32
Cádizban és Huelvában találhatóak, ahol az infrastruktúra megfelelıen kiépített. Az andalúz ipar termelése 2009-ben 37 296 072 000 euró volt, ami a nemzeti iparnak 11%-át jelenti. Ez az autonóm közösségek ipari össztermelését tekintve a második helyre rangsorolja Katalónia után. Mégis regionális szinten az ipar nem számít jelentıs szektornak, hiszen a bruttó hozzáadott értékhez mindössze 9,72%-ban járul hozzá, ami jóval alacsonyabb a spanyol 15,1%-os átlagnál. A következıkben az andalúz ipar fontosabb ágazatait fogom bıvebben elemezni. A 9. ábrán az ipari össztermelés részesedése látható, valamint vezetı andalúz iparágak, összehasonlításban a többi autonóm közösség hasonló iparágaival.
7.1 Energiaipar Az energiatermelés ágazata szintén fontos helyet foglal el nem csak az andalúz ipari szektoron belül, hanem nemzeti szinten is. Spanyolországban a legnagyobb energiatermelı a déli régió, a maga 13,1%-os részesedésével, csak Katalónia közelíti meg 12,8%-kal, már a harmadik termelı, Castilla és León is csak 9,8%-os részesedést mondhat magáénak. Az energia ágazatot két szempontból közelíthetjük meg, egyrészt a lakosság, másrészt a termelés szemszögébıl. A megújuló energiafajták közül Andalúziában a biomassza (1 071 000 tonna) és a szélenergia (292 000 tonna) a vezetı a szektorban, de a vízenergia és a termikus energiatermelés is jellemzı a régióra, ezekre az energiafajták iránti kereslet az utóbbi egy évtizedben megkétszerezıdött. Országos szinten Andalúzia élen jár a napenergia termelésében, közel 530 000 m2 területen több mint 200 000 háztartás energiaszükségletét tudják ellátni34. A nem megújuló energia lakossági fogyasztását tekintve a legtöbb a kıolaj és a földgáz iránti kereslet. A kıolaj fogyasztása 2008-ban 3,84%-kal esett vissza, ennél drasztikusabb csökkenést, 47,12%-osat mutat a szén felhasználása is, amely leginkább a biomassza iránti keresletnövekedésre vezethetı vissza. A tavalyi energiatermelés összértéke 2 070 913 000 euró volt, ami 5%-os csökkenést mutat a 2008-as értékekhez képest, viszont az ellátás az idei évben már most 8,9%-kal haladja meg a tavalyi évet, tehát az ágazat határozottan túljutott a válság idıszakán. 35
34
http://parquessolares.es/andalucia-lidera-la-produccion-de-energia-solar-en-espana-fotovoltaica-termicatermosolar-plantas-sevilla-cordoba/ 2010.11.04. 35 http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/web/Bloques_Tematicos/Publicaciones_Divulgacion_Y_N oticias/Publicaciones_Periodicas/IMA/2009/ima_2009.pdf 2010.11.04.
33
7.2 Élelmiszeripar Az élelmiszeripar az andalúz ipar egyik mozgatórugója, szorosan összefonódik a régió mezıgazdaságával. Az ipari szektor össztermelésének közel egyharmadát adja, valamint a foglalkoztatottak 21%-nak ad munkát. Szintén ez az ágazat adja az andalúz export jelentıs részét, hiszen a feldolgozott mezıgazdasági termékek, mint a bor és az olívaolaj a legnépszerőbb kiviteli cikkek között szerepelnek. A legtöbb foglalkoztatott a kenyér- és tésztafélék elıállításánál dolgozik, ezt követi a hústermékek feldolgozása majd az olaj és egyéb zsiradékok elıállítása, amely egyúttal az élelmiszeripari termelés majdnem egyharmadát (32,8%) adja. A szılı- és egyéb gyümölcstermı területeknek köszönhetıen fontos szerep jut az italok elıállításának is, a vizekkel és nem alkoholos italokkal nem számolva 2008-ban csak borból körülbelül 1 229 000 hektoliternyit termeltek. Nemzeti viszonylatban az andalúz élelmiszeripar a katalán után a második helyet foglalja el, a tavalyi évben a termelés értéke 11 092 008 000 euró volt, ami az össztermelés 15,2%-át jelenti. A válság hatásai az élelmiszeriparban is érezhetıek: 2008-ban összesen 5 661 vállalat mőködött ebben a szférában, amely 141-gyel kevesebb, mint az azt megelızı évben, a csıdbe ment vállalatok nagy része foglalkoztatott nélkül mőködı, vagy mikrovállalkozás volt. A válság által leginkább érintett ágazat az italgyártás volt, itt a termelés és az ebben a szektorban mőködı vállalkozások száma is nagyobb számban csökkent, ellentétben az olaj- és húsfeldolgozó iparral, ahol a termelés és a vállalkozások száma is relatív növekedést mutatott.36
7.3 Vegyipar Az ágazatba tartoznak a gyógyszeripar, a finomítók illetve az egyéb kémiai anyagokat feldolgozó iparágak is, központjaik Huelva és Cádiz tartományokban találhatóak. A vegyipar az elızı két évtizedben jelentıs mértékben növekedett, amely miatt a környezet is rohamosan szennyezıdött a környéken. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak arra, hogy ne csak a termelési kapacitásokat növeljék, de párhuzamosan a környezeti hatásokat is csökkentsék. Az ez irányú innovációkban Andalúzia nemcsak országos szinten, de európai viszonylatban is az élen jár. A gyógyszeriparon túl számos más iparág is hasznosítja a vegyipar által elıállított termékeket, az Andalúziában 36
http://www.europapress.es/andalucia/noticia-produccion-agraria-andaluza-supero-10000-millones-euros2008-informe-anual-unicaja-20091130173721.html 2010. 11.06.
34
elıforduló ágazatokat tekintve például az elektromos alkatrészgyártásnál, a mőanyag- és gumigyártásnál. Fontos ágazat a petrolkémia, ami az importált kıolajat alakítja át más ágazatokban is felhasználható vegyületekké. Az ipari össztermelés 16,8%-a Andalúziában összpontosul, 8 467 203 000 euró értékben. Az ágazatban Katalónia jár az élen, 31,6%-kal, tehát a két autonóm közösség az ország vegyipari termelésének közel felét adja. 37
7.4 Építıipar Külön rész alatt szeretnék az építıipar jelenlegi helyzetérıl írni, ugyanis ez nem a hagyományos feldolgozó iparágakhoz tartozik. A 10. ábra a munkavállalók számának szemléltetésével érzékelteti, hogy a gazdasági válság milyen súlyos hatással volt az építıiparra. Andalúzia minden egyes tartományában drasztikus csökkenést láthatunk az iparági foglalkoztatottsági mutatókat vizsgálva, amíg 2008-ban a foglalkoztatottak száma több mint 550 000 fı volt, az idei évben már a 390 000 fıt sem érte el. A legérintettebb régió Sevilla volt, ahol 41 000 fıvel, 25%-kal csökkent a foglalkoztatás. Az iparág bruttó hozzáadott értéke csak a tavalyi évben 10,9%-kal csökkent, ilyen rosszul csak a többi ipari ágazat teljesített.
10. ábra Építıipari dolgozók változása38
A krízis súlyosságát mutatja, hogy amíg 2007-ben, még a gazdasági összeomlás elıtt 112 381 épületet kezdtek el felépíteni, addig a tavalyi évben ez a szám már csak a töredéke 37 38
http://www.ine.es/daco/daco42/encindpr/secacti09.pdf 2010.11.06. http://www.economiaandaluza.es/sites/default/files/precan62_analisis.pdf
35
2010.11.06.
36 379 volt, tehát egyre kevesebb az igény az új épületekre. A befejezett épületek száma három évvel ezelıtt 128 450 volt, tavaly már csak 69 848 volt. Spanyolország átlagát nézve kevésbé súlyos a helyzet, két év alatt 175 000-rel, vagyis körülbelül 30%-kal csökkent az befejezett épületek száma, szemben az Andalúziában tapasztalt 46%-kal. Az engedélyekkel átadott házak, tehát a befejezés után hatósági engedélyekkel is felruházott, használatba vehetı épületek, számának alakulásán látszik, hogy mennyire megrendült az ágazat a válság miatt, két év alatt a számuk 91%-kal csökkent. 39
7.5 Az ipar egyéb ágazatai A következı részben az andalúz ipar többi ágazatáról szeretnék említést tenni, amelyek ugyan kevésbé járulnak hozzá az ipari össztermelés értékének növekedéséhez, de az ipari kép teljes bemutatásához feltétlenül szót kell róluk ejteni. Ezek az ipari ágazatok egyenként a teljes ipari össztermelés 3-7%-át adják, leginkább a belsı piac ellátására termelnek. Jellemzı a közlekedési eszközök gyártása, amely leginkább Cádiz és Sevilla tartományokban összpontosul, fejlett gyártóipara van a hajó- és repülıágazatnak, a fejlesztésekhez hatalmas területeken innovációs parkokat hoztak létre. Az andalúz közlekedési eszközgyártás 2009-ben 2 903 897 000 euró volt, amivel nemzeti szinten a kilencedik helyen áll. A gazdag bányák megteremtették a fémipar lehetıségeit is, amely a nemzeti ipari termelésének 8,2%-át adták, ugyancsak hasonló értékeket mutattak a fémmegmunkálás és -öntészet iparága valamint a vasérc alapú termékek ipara is. 40
8.
Szolgáltatások
A szolgáltatások szektora az andalúz gazdaság meghatározó komponense, a nyolcvanas évek elejétıl kezdve rohamosan növekedett. Az andalúz gazdaságban is megfigyelhetı a jellemzıen fejlett országokban tapasztalt jelenség, a szolgáltatások szektora felé való eltolódás. Érdekes, hogy amíg a Franco-korszak után a szolgáltatások ágazatának a gazdasághoz hozzáadott értéke 50%-nál is kevesebb volt, az idei évben ennek másfélszeresét érte el. Ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, a bruttó
39 40
http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/4 http://www.ine.es/daco/daco42/encindpr/secacti09.pdf
36
2010. 11. 03. 10:45 2010.11. 06.
hozzáadott érték 73,9%-át jelenti és ez az a gazdasági ágazat, amelyik a régión belül legelıször kezdte meg a felépülést a válság okozta hullámvölgybıl.
8.1 Turizmus A szolgáltatások szektorának és az egész Andalúz gazdaságnak is legmeghatározóbb eleme a turizmus. A szolgáltatások irányába forduló modern gazdaság igen kisarkított példája is lehet Andalúzia, ahol a foglalkoztatottak 73,4%-a dolgozik, és a regionális bruttó hozzáadott érték 73,6%-a származik a turizmusból. Ha belegondolunk, nem is meglepı, hogy az andalúz turizmus ennyire virágzó – a színes kultúra, a kiváló klíma, a gyönyörő tájak, a rengeteg gasztronómiai különlegesség, mind csak arra vár, hogy az odaérkezık megcsodálják és kipróbálják ıket. Évente átlagosan 22 millió látogató érkezik a régióba, ami majdnem háromszorosa az andalúz népességnek. Andalúzia dicsekedhet a spanyolok által leggyakrabban látogatott közösség címmel, de népszerőségnek örvend több nyugateurópai ország körében is, mint Németország, Nagy-Britannia és a szomszédos Franciaország. A turizmus összességét tekintve pedig nemzeti viszonylatban csak a Kanári-szigetek elızi meg. A legkedveltebb turista célpontok a Földközi-tenger partja mentén található területek – legnépszerőbb a Málaga tartományban található Costa del Sol partvidék, és Sierra Nevada, de sok látogatót vonzanak a nagyvárosok is, mint Sevilla, Córdoba és Granada, és az utóbbi tíz évben egyre jobban fellendül a vidéki turizmus is. Európa legdélebbi részeként Andalúzia több helyzeti elınnyel is rendelkezik. Napos tengerpartjai a legkedveltebbek között vannak, turisták milliói a tengerpart nyújtotta pihenés miatt látogatnak a régióba. A legkedveltebb rész a Costa del Sol, amely Málaga és Cádiz tartományokban terül el, a Földközi-tenger partján, de kedvelt nyaralóhely a Costa de la Luz is, az Atlanti-óceán partján is, Huleva és Cádiz tartományokban. Andalúzia nem csak a gyönyörő környezetet, de a kultúra sokszínőségét is rejti, évezredes történelme és a különbözı népektıl örökölt jellegzetességek teszik olyan egyedivé és érdekessé. A kultúra és történelem szempontjából leglátogatottabb helyek között vannak a Huelva tartományban található területek, ahol a legenda szerint Kolumbusz Kristóf útját tervezték. A régióban az arab uralom alatt az építkezésbe beépültek a keleti jellegzetességek is, érdekes párost alkotva a spanyol építészet motívumaival. A régióban rengeteg kolostor és vár található, az arab korszakot idézi a Córdobában található nagymecset, amely Európa egyik leghíresebb dzsámija. Egy másik híres látnivaló a 37
Granada mellett található Alhambra, amely egy arab palota a XIII. századból. Sevilla talán leghíresebb látnivalója a harangtorony, amely barokk és gótikus jegyeket hordoz és a világ egyik legmagasabb temploma. Andalúzia a képzımővészetben is jeleskedik, a kéz- és aranymővesség és a kerámia is több évszázados múltra tekintenek vissza a régióban, és nem egy híres mővészt is adott a világnak, többek között itt született Pablo Picasso, Diego Velázquez és Bartolomé Murillo is, akiknek szintén egész múzeumokat szentelnek a tartományokban. Az 5. táblázat a Spanyolországba érkezı turisták számát mutatja autonóm közösségekre bontva 2009-ben. Látható, hogy Andalúzia az igen elıkelı elsı helyet foglalja el az odaérkezı turisták számát tekintve, hasonló számú turistát csak Katalónia autonóm közössége fogadott az elızı évben. A 2009-es évben összesen a turisták 18,41%-a választotta Andalúziát célpontként, ami ugyan elég nagy arány a többi autonóm közösség részesedéséhez viszonyítva, de a válság itt is érzékeltette hatásait, a megelızı öt év adatait megvizsgálva a tavalyi évben volt a legalacsonyabb az ideérkezı turisták aránya és száma is. 2007-ig az Andalúziába érkezı belföldi és külföldi turisták száma is folyamatosan növekvı tendenciát mutatott, 19,1%, vagyis 16 131 613 fı. A növekedés két évvel ezelıttig átlagosan fél százalékos volt, 2008-tól pedig folyamatosan csökkent a régióba érkezı turisták száma rendre 0,12%, majd 0,58%-kal, összesen majdnem kétmillió fıvel. A nemzeti számoknál is hasonló tendencia volt a megfigyelhetı, a 2009-es évben hasonlóan a 2005-ben tapasztalthoz, kevéssel több mint 77 millió fı érkezett az országba, 8,8%-os csökkenést mutatva a 2007. év csúcslátogatottságához képest.41 A turisták összetételét tekintve az andalúz régió egyértelmően a belföldi turisták legkedveltebb utazási célpontja, minden ötödik belföldi utazó végcélja Andalúziába irányul. A második legkedveltebb autonóm közösség Katalónia, ahova még így is közel három millióval kevesebb spanyol érkezik, mint a legdélebbi régióba. A külföldiek eloszlása az országon belül már nem mutat ennyire homogén képet. A legkedveltebbek a tengerparti régiók, itt Katalónia vezeti a listát, Andalúzia mellett elıkelı helyet foglal el még a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek is, amíg a belsıbb régiók – kivéve Madrid – kevésbé a turisták célpontja. Az összesített adatok alapján elmondható, hogy a külföldi turisták száma jóval nagyobb mértékben esett vissza a régióban, mint a belföldieké. 2005-
41
http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/63/0/3/20052009
38
2010.11. 08. 15:42
ben 5 586 126 fı érkezett Andalúziába, ez a szám tavaly 5 030 752 volt, ami 17,6%-kal kevesebb mint a 2007-es még virágzó gazdasági körülmények idején. A belföldi turisták számát tekintve nem ennyire drasztikus a változás, számuk 2009-ben ugyan csak 121 367 fıvel haladta meg a 2005-ös idıszakot, de a két évvel azelıtti számokhoz képest a csökkenés fele akkora, mint a külföldiek számában bekövetkezett, 8,5%, ami arról árulkodik, hogy a spanyol népesség azon rétege, akik eddig a külföldi célpontokat részesítették elınyben, is valószínőleg inkább országon belül nyaraltak. 42
Összesen
Belföldiek Külföldiek
Összesen
77 140 317 45 138 082
Andalúzia
14 205 602
9 174 850
5 030 752
Aragónia
1 991 736
1 693 297
298 439
Asturias
1 403 955
1 255 455
148 500
Baleár-szigetek
7 075 297
1 376 014
5 699 283
Kanári-szigetek
6 496 228
2 297 389
4 198 839
Cantabria
1 102 498
930 695
171 803
Castilla és León Castilla-La Mancha Katalónia
4 196 191
3 458 151
738 040
1 970 294
1 677 392
292 902
14 031 276
6 226 090
7 805 186
Valencia
6 906 485
4 798 597
2 107 888
Extremadura
1 141 747
995 110
146 637
Galícia
3 399 456
2 757 186
642 270
Madrid
8 838 592
5 185 758
3 652 834
Murcia
1 005 999
840 768
165 231
709 840
551 615
158 225
2 047 252
1 408 329
638 923
497 373
417 073
80 300
Ceuta
76 386
59 303
Melilla
44 113
35 011
Navarra Baszkföld La Rioja
32 002 235
17 083 9
102
5. táblázat Turisták száma 2009-ben43
A 11. ábra a tavalyi évben az Andalúzia egyes tartományaiban eltöltött vendégéjszakák számát szemlélteti. Spanyolországban összesen 250 984 811 vendégéjszakát regisztráltak a tavalyi évben, ebbıl 40 681 215-et töltöttek Andalúziában. Egy átlagos turista 8,8 napot tölt el a régióban, a mérleg a külföldiek felé billen, ık 11,9 napot tartózkodnak Andalúziában. A legkedveltebb tartomány kiemelkedıen Málaga, itt tavaly több mint 15
42
http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/64/0/3/20052009 2010.11. 08.16:01 Forrás: http://www.ine.es/jaxi/menu.do?type=pcaxis&path=/t11/e162eoh&file=inebase&L= alapján 2010. 11. 08. 11:21
43
39
millió vendégéjszakát töltöttek, a második helyen áll Cádiz, ahol ehhez képest csak 6,5 millió volt a regisztrált éjszakák száma. A legkevésbé látogatott tartományok Jaén és Córdoba tartományok. A belföldi és külföldi turisták eloszlását nézve megfigyelhetı, hogy a külföldiek Málaga tengerpartjait kedvelik a leginkább, - itt 9,5 millió vendégéjszakát töltöttek - ezt követi ismét Cádiz, közel 2,5 millió külföldi vendégéjszakával. A belföldiek eloszlását vizsgálva kevésbé kilengı az érték, a negatív és pozitív irányba kiugró két-két tartományt kivéve 2-2,5 millió körül mozog a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma.
11. ábra Vendégéjszakák eloszlása Andalúziában44
A turizmusból származó bevételek a turistaszezonok változása miatt nem egyenlıen oszlanak el az év során. Legtöbb bevételt tavasz végén és a nyár folyamán regisztrálnak, ahogy nı a látogatók és a vendégéjszakák száma, az általuk elköltött pénz is egyre növekszik. A régióban egy turista átlagosan 82 eurót költ el naponta, összességében pedig 996,8 eurót az ott tartózkodása teljes ideje alatt. Az Andalúziában 2009-ben turisták által elköltött összeg 7 332 millió euró volt, ami 6,7%-kal kevesebb, mint a 2008-as évben. Ez mindenképpen annak tudható be, hogy lényegesen lecsökkent a külföldi beérkezık száma, a belföldi látogatók pedig kevesebb ideig tartózkodnak a régióban. A turizmusból származó bevételek nagy része a szállásokra, az éttermekben, a közlekedésre és a kirándulásokra elköltött pénzbıl tevıdik össze. 45
44
Forrás: http://www.ine.es/jaxi/menu.do?type=pcaxis&path=/t11/e162eoh&file=inebase&L= alapján 2010. november 8. 11:28 45 http://www.iet.tourspain.es/informes/documentacion/egatur/Frontur-Egatur2009.pdf 2010. 11.09.
40
A turisták nemzeti összetételét tekintve a más országokból ideérkezık 73,9%-a az Európai Unió országaiból érkeznek, 26,1%-a pedig a világ más részeirıl. A Spanyolország más tájairól érkezık 65%-a Andalúziából, Katalóniából, Valenciából, Madridból és a Kanáriszigetekrıl származik. A külföldi turisták legnagyobb arányát a britek képezik, 2009-ben 1 964 000 brit állampolgár utazott a dél régióba, amely a külföldiek 24%-át, és az összes idelátogatónak is több mint 9%-át képezi. A második legfontosabb külpiac az andalúz turizmus szempontjából Németország, ahonnan a külföldi turisták 12%-a, és az összes látogató 4%-a származik, ez a tavalyi évben 941 ezer fıt jelentett, a harmadik és negyedik legnagyobb kibocsátó piacok Franciaország és Olaszország. Két kivételtıl eltekintve – Belgium 5,9% és Svájc 16,5%-os növekedés - a külföldrıl beérkezı turisták száma folyamatosan csökken a válság következtében, Nagy-Britanniából 8,1%, Németországból pedig 6,3%-kal kevesebb a beérkezık száma. Hasonló negatívumot mutatnak Írország, Portugália és a skandináv országok adatai is. 46
8.2 Közlekedés és infrastruktúra Andalúziában több szempontból is kiemelt fontosságú, hogy a közlekedési infrastruktúra megfelelıen kiépített legyen. Európa legdélebbi régiójaként, Afrika közelsége miatt fontos szerepe van abban, hogy összekösse Európa gazdaságát az afrikaival. Területi adottságai miatt pedig a közösségen belüli és a Spanyolország többi autonóm közösségével összekapcsolt közlekedés is nagy jelentıséggel bír.
8.2.1 Közúthálózat Andalúzia közúthálózata 22 600 kilométer hosszú, amelybıl 2 470 km országút és autópálya és 20 130 km pedig egysávos út. Hagyományosan autópályák kötik össze a tartományok fıvárosait, illetve a szomszédos tartományok fıvárosait a régió határán levıkkel. Az országutak a nagyobb városok kapcsolatában, illetve kiegészítıként játszanak szerepet, az egysávos utak a tartományokon belüli közlekedést hívatottak segíteni. Az autóutak sőrőségét tekintve az átlag 2,72 km autópálya 1000 fıre vetítve, ez az érték Córdoba tartományban emelkedik ki a leginkább, ahol 5,2 km a lakosságra vetített úthossz. 46
http://www.juntadeandalucia.es/turismocomercioydeporte/export/sites/ctcd/archivos/estadisticas/estadistica s-oficiales-de-ctcd/balance_2009_def.pdf 2010.11.13.
41
Említésképpen érdekes adat, hogy Magyarországon az 1000 fıre esı autóút hossza mindössze 0,13 km. 8.2.2 Tömegközlekedés Andalúziában a tömegközlekedés itthon is megszokott formái ismertek, metró, buszok, vonatok, taxik, hajók illetve a területi nagyság miatt a légi tömegközlekedés is jelen van. A városokban a tömegközlekedés legelterjedtebb és egyben leghatékonyabb formája a metrózás, illetve a föld felett a villamos. A tartományok fıvárosaiban több vonalat is építettek, Málagaban jelenleg 3 metróvonal mőködik, és további 3 építését tervezik a hatékonyabb közlekedés érdekében47. Sevillában a tavalyi évben adták át az elsı teljesen kész metróvonalat, itt is további 3 vonal építését tervezik, amelyek átadása a következı 7 évben várható.48 Granada városának van a legkiterjedtebb tömegközlekedési rendszere, nemcsak a városon belül, de a vonzáskörzeteket is összekötı hálózatot teljes egészében 2012-ben adják át.49 8.2.3 Légi közlekedés A légi közlekedés közösségen belüli és kívüli közlekedésben is fontos szerepet játszik. Andalúziában jelenleg 5 nemzetközi repülıtér található (Almería, Granada, Málaga, Sevilla, Jerez) és 1 repülıtér (Córdoba), amely inkább kereskedelmi igényeket elégít ki. Csak két tartomány Jaén és Huelva nem rendelkeznek reptérrel. A córdobai repteret leginkább a nyári idıszakban használják utasok, a tavalyi évben mindössze 2500 volt az utasok száma, emellett évközben katonai, mezıgazdasági szállítmányozási és légi gyakorlatos feladatokat lát el. A málagai repülıtér a tölti be a legfontosabb szerepet az andalúz légiközlekedés szempontjából, több mint 60 nemzeti és nemzetközi utazási célpontja van, kapcsolata van az Európai Unió országainak nagy részével és a fontosabb spanyol városokkal is, a légitársaságok évente körülbelül 12 millió utast szállítanak. A sevillai repülıtér, mint az autonóm közösség fıvárosának reptere leginkább az országon belüli közlekedésben játszik nagyobb szerepet, járatainak 80%-a belföldre irányul. 2009ben a körülbelül 4 030 000 utasból csupán minden negyedik származott a spanyol határokon túlról. A közösség területén található további kisebb repterek, a granadai, az
47
http://www.metrodemalaga.info/ 2010.11.13. http://www.metrodesevilla.org/ 2010.11.13. 49 http://www.esp.andalucia.com/turismo/transporte-publico.htm 48
42
2010.11.13.
almeríai és a jerezi is inkább a nemzeti közlekedésben játszanak szerepet, külföldi járatokat csak Nyugat-Európába indítanak.50 8.2.4 Vízi közlekedés A vízi közlekedésnek legnagyobb szerepe a szállítmányozásban és a mezıgazdaságban van, a hagyományos utas szállítás nem jellemzı közlekedési forma, azonban a turistaövezetek közelében fekvı part menti részeken jellemzıek a hajókirándulások és a sportlehetıségek is. Andalúzia 871 kilométernyi partszakaszán 36 kikötıvel rendelkezik – ebbıl Sevillában található az egyetlen spanyol folyó menti kikötı -, amelyeknek fele kereskedelmi és halászati célokat szolgál, 28 kikötı pedig alkalmas a vízi sportok őzésére is. Andalúziában található Spanyolország elsı számú kikötıje is, a Gibraltári-öbölben elhelyezkedı Algeciras kikötı. Évente közel 5 millióan kelnek itt át az európai kontinensrıl az afrikaira, 3 millió konténert és körülbelül 70 millió tonna rakományt szállítanak a kikötı hajóstársaságai. A cádizi kikötı, amely öt kikötıbıl áll, és a málagai a Földközi-tenger nyugati peremén szintén fontos helyet foglal el a vízi közlekedésben, leginkább az áruszállítás és a halászat szempontjából.51
8.2.5 Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés a nagyvárosokat köti össze a régióban. A Nagysebességő Vasút (AVE) kezdetben csak Sevillát kötötte össze Madriddal – így két és fél óra alatt el lehet jutni a fıvárosba, de két évvel ezelıtt Córdoba és Málaga is bekerült a vasúti fıáramba és a tervek szerint négy éven belül az össze andalúz tartományi fıváros nagysebességő vasúti összekötıpont lesz. A regionális vasutak a tartományi fıvárosokat és a nagyobb népességő városokat kötik össze. A három legnagyobb tartományban lévı vasútvonalakat a RENFE, vagyis a spanyol nemzeti vasúttársaság üzemelteti. Sevilla körzetében három vonal, Málaga és Cádiz körzeteiben pedig két-két vasútvonal mőködik. A vasúti közlekedés igen kedvelt a tartományban, hiszen évente több mint 25 millióan veszik igénybe a szolgáltatásokat.
52
50
http://www.esp.andalucia.com/turismo/aeropuerto/home.htm 2010.11.13. http://www.juntadeandalucia.es/obraspublicasytransportes/www/jsp/estatica.jsp?pma=7&ct=2&e=transport es_puertos/presentacion_transporte_carretera.html&pmsa=6 2010.11.13. 52 http://www.juntadeandalucia.es/obraspublicasytransportes/www/jsp/estatica.jsp?pma=7&ct=2&e=transport es_puertos/presentacion_transporte_carretera.html&pmsa=6 2010.11.13. 51
43
9.
Kutatás és fejlesztés, innováció
A kutatás-fejlesztés, vagyis a tudásbıvítés, technológiafejlesztés a XXI. században elengedhetetlen tevékenységi eleme egy fejlıdni kívánó gazdaságnak, amelyet vállalatok, oktatási intézmények és állami szervezetek egyaránt folytatnak, és ez Andalúziában sincs másképp. Jelenleg 10 egyetem és körülbelül 1800 kutatócsoport folytat kutató-fejlesztı tevékenységet a régióban. Az egyetemek közül a Sevillában, Granadában és Málagában folyik a legélénkebb kutatás, közel a felsıoktatásban végzett kutatási tevékenység fele ebben a három intézményben zajlik. A legnagyobb kutatás-fejlesztési centrumok szintén ezekben a tartományokban helyezkednek el. A kutatócsoportok eloszlását szektoronként is érdemes megnézni. A csoportok 28,72%-a az emberi erıforrás kutatására szakosodtak, amelynek Andalúzia esetében azért is bír fontos jelentıséggel, mert fokozott problémát jelent a régióban az alacsony foglalkoztatás, ezért szükséges a lehetséges megoldások feltárása. A csoportok 14,8%-a az egészségügyi tudomány és technológia ágazatában tevékenykedik; az élelmiszeripar, biotechnológia, a kémiai és fizikai kutatásokkal és a megújuló energiaforrások tudományágával hozzávetılegesen pedig a kutatócsoportok egyharmada foglalkozik.53 Andalúziában
a
következı
stratégiai
szektorokban
folytatnak
kutató-fejlesztı
tevékenységet54: •
Élelmiszeripar – Andalúziában nagyon fontos szerepe van az élelmiszeriparnak, az
elızıekben már bemutatásra került milyen nagy arányban járul hozzá az ipari szektor termelékenységéhez. A technológiafejlesztés azért is nagyon fontos ebben az ágazatban, hogy a helyi vállalkozások versenyképesebbek legyenek a nemzeti és külföldi piacokon és a folyamatosan fejlıdı iparral is lépést tudjanak tartani. •
Biotechnológiai – A biotechnológia több ágazatban is fontos szerepet játszik:
egészségügy, a ipar, környezetvédelem, élelmiszeripar és a tengerészet. A legtöbb forrás, az ebbe az ágazatba áramló pénz 61%-a az egészségügyi technológiafejlesztés ágazatába áramlik, •
Energiaszektor és környezetvédelem – Andalúziában, ahogy Spanyolország más
régióiban is, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hatékony energiafelhasználásra, és a megújuló energiaforrások használatára (napenergia, biomassza felhasználás stb.). Ezáltal
53 54
http://www.agae.es/include/files/agae/analysis_evolution_research_groups_in_andalucia.pdf 2010.11.20. http://www.citandalucia.com/?q=node/32 2010.11.20
44
pedig a környezetet is kevésbé terhelik meg az amúgy nagy károsanyag kibocsátású andalúz iparágak, mint például a vegyipar. •
Információtechnológia – Az ágazat tevékenysége leginkább a szolgáltatások
ágazatára terjed ki. Leginkább a telekommunikációs infrastruktúra javítása, az új hálózatok kiterjedtebb elérési lehetısége és a védelmi és biztonsági rendszerek fejlesztése áll a tevékenységek középpontjában, melyeknek központjai Sevilla és Málaga környékén találhatóak. •
Közlekedéssel összefüggı ipari termelés – Ebbe a kategóriába tartozik a repülés
iparága, ami igen fontos helyet foglal el az andalúz nehéziparban, valamint az ehhez kapcsolódó mőanyag, elektromos, alkatrészgyártó, mérnöki szolgáltatások ágazatait is folyamatosan kutatják, hogy versenyképesebb termékeket állítsanak elı. •
Egyéb gazdasági ágazatok – ide azok a más ágazatok tartoznak, amelyek az andalúz
gazdaság egészét nézve bírnak fontos szereppel, például a turizmus, vegyipar, ékszerkészítés, bır- és textilipar.
Autonóm közösség Andalúzia Aragónia Asturias Baleár-szigetek Kanári-szigetek Kantábria Kasztília és León Castilla-La Mancha Katalónia Valencia Extremadura Galícia Madrid Murcia Navarra Baszkföld La Rioja Ceuta és Melilla
K+F kiadások (ezer €) 1578085 370945 226156 99854 238829 149062 629490
K+F kiadások a regionális GDP %-ban 1,03 1,03 0,96 0,35 0,62 1,00 1,26
237912 3284487 1120308 154708 524125 3899396 241481 388243 1346984 85203 6408
0,72 1,61 1,05 0,86 1,04 2,00 0,86 1,92 1,96 1,00 0,21
6. táblázat Kutatás-fejlesztésre fordított összegek régiónként (2008)55
55
http://www.ine.es/prensa/np629.pdf
2010.11.20
45
A 6. táblázatban a 2008-ban kutatás-fejlesztésre elköltött összegek láthatók autonóm közösségenként. Spanyolországban a GDP 1,35%-nak megfelelı összeget, azaz 14 581 676 eurót fordított kutatásra és technológiafejlesztésre. Autonóm közösségekre bontva látható, hogy a legtöbbet a tevékenységbe ruházó régiók Madrid, Katalónia, Andalúzia, Baszkföld és Valencia. Ez az öt régió a K+F kiadások 77%-át realizálják. Andalúzia szintén élen jár a konvergencia régiók között is az erre a célra fordított összegek tekintetében, azonban a regionális GDP-re vetített értékeket nézve Madrid, Baszkföld és Navarra a legelsık, ık nagyságrendileg GDP-jük 2%-át fordítják kutatás-fejlesztésre, míg Andalúzia feleannyit, 1,03%-ot. Érdekes megnézni a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket az egy fıre jutó GDP viszonylatában is, 2008-ban a spanyol átlag 314,5€/fı volt. Kiugró értékek figyelhetıek meg a már említett három autonóm közösségben (rendre 609,4€, 619,5€ és 568,8€ az egy lakosra jutó ráfordítás), Andalúzia viszont igencsak elmarad a közösségi átlagtól a 185,3€/fı kiadással. 56
10. Külkereskedelem Andalúzia külkereskedelmének forgalma az utóbbi években folyamatos növekedést mutatott a gazdasági válságig. Ez a növekedés a bruttó nemzeti termék gyarapodásánál is nagyobb volt, ebbıl is látszik, hogy Andalúzia piaca egyre nyitottabbá válik. A külkereskedelem nagy része, az áruk kivitelét és behozatalát vizsgálva is, az Európai Unió országaival zajlik. Andalúzia Spanyolország teljes külkereskedelmének körülbelül 8%-át realizálja, ami körülbelül Valencia autonóm közösség külkereskedelmével egyezik meg. A spanyol külkereskedelem legnagyobb hányadát export és import viszonylatában is Katalónia adja, a második helyet Madrid foglalja el. Szintúgy Katalónia gazdasági nyitottsága a legnagyobb, 70% körüli, a spanyol átlag 44%, ezzel szemben Andalúzia nyitottsága csupán 24%-os. Igen nagy különbség figyelhetı meg az egyes andalúz tartományok nyitottságát illetıen is, amíg az autonóm közösség nyugati részén elterülı tartományok sokkal nagyobb részesedést vesznek ki az exportból, és az importból is, a régió belsı részein fekvı tartományok gazdaságilag sokkal zártabbak és a kivitel illetve a behozatal rájuk esı része 2-6% között mozog.
56
http://www.micinn.es/portal/site/MICINN/menuitem.8ce192e94ba842bea3bc811001432ea0/?vgnextoid=11 83c79f6d7e0210VgnVCM1000001034e20aRCRD&vgnextchannel=fa48c18d48530210VgnVCM100000103 4e20aRCRD 2010.11.20
46
10.1 A külkereskedelmi mérleg A külkereskedelmi mérleg a válság elıtti években egyre inkább az import irányába tolódott el, amíg az export összértéke folyamatosan 14 és 16 milliárd euró között mozgott, addig a behozatal lényegesen megemelkedett. 2005-ben az értéke 17,56 milliárd euró volt, a válságot megelızıen pedig elérte a 27,37 milliárdos összeget is. Az egyenleg folyamatosan negatív értékeket mutat, a fedezeti ráta az ezredforduló után 94% feletti értéket is elért, öt évvel ezelıtt 80,84% volt, két évvel ezelıtt pedig már csak 61,5%. Az eltolódás az import felé leginkább a földgázimportnak köszönhetı, ugyanis Andalúzia nagymértékben függ a gázimporttól. A válság következtében azonban a külkereskedelem mértéke is csökkent, közelít egymáshoz a két külkereskedelmi komponens. 2009-ben az export értéke 14 333 865 000 euró volt, az importé 18 009 136 000 euró, a fedezeti ráta, tehát ismét megközelítette az öt évvel ezelıtt mért értéket.57
10.2 Export áruszerkezete Az andalúz export áruszerkezete, ahogy a 12. ábrán is látható három fı árucikkre koncentrálódik. A kivitel 40%-a zöldség és gyümölcs, azoknak származékai illetve egyéb élelmiszerek. A legkeresettebb andalúz termékek a külföldi piacokon a híres andalúz olívaolaj, az olajbogyó és a borok. Az export közel 55%-át a nyersanyagok és az ipari termékek teszik ki, ebbe a csoportba tartoznak a különbözı ásványi tüzelıanyagok, amelyek a teljes kivitel 12%-át alkotják, a vas és acél és öntvényeik, amelyek a tavalyi évben 71,5 millió euró értékben kerültek kivitelre a régióból. Szintén 70 millió euró körüli értékben exportáltak jármőveket és elektromos berendezéseket is. A nyersanyag kivitel nagy százalékát a bányákban kitermelt cikkek alkotják, mint például a márvány. A fogyasztási cikkek között, amelyek a teljes export 5%-át adják, olyan termékeket találhatunk, mint az ékszerek, amelyeket az andalúz bányákban fellelhetı drágakövekbıl készítenek, a kézmőves termékek, valamint a textil-, bır- és faáruk. Az export tartományokra vetített eloszlását tekintve nagy különbség figyelhetı meg az egyes tartományok között. Földrajzilag az export hozzávetılegesen kétharmada a nyugati tartományokban, Cádizban (28,9%), Sevillában (20,1%) és Huelvában (15,2%) realizálódik. A legkevesebbet exportáló tartományok Jaén (3,8%), Granada (5%) és Málaga(6,5%), a tartomány középsı részén fekvı térségek. Az export célországait tekintve
57
http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/0/0/3/20002009 2010. 11. 13. 13:47
47
a kivitt áruk több mint 70%-a az Európai Unió tagországaiba kerül, vezetı helyen áll Franciaország, Németország és a szomszédos Portugália, akik összesen a kivitt termékek egyharmadát fogadják, de jelentıs befogadó ország Olaszország és az Egyesült Királyság is. Az amerikai kontinenst vizsgálva az andalúz termékek legnagyobb importırei az Egyesült Államok és Mexikó, ık a teljes export körülbelül 7%-át szívják fel, a délamerikai államokkal együttvéve a kontinens a kivitel 15%-át birtokolja. Az ázsiai kontinensen is egyre inkább keresik az andalúz termékeket. Az olívaolaj behozatalát nézve Kínában a tavalyi évben 14,5 millió euró értékben értékesítették az Andalúziából származó olajat, ez pedig az országba érkezı spanyol olaj 80%-a. 58
12. ábra Andalúzia exportcikkei59
10.3 Import áruszerkezete Az import áruszerkezetét vizsgálva kevésbé diverzifikált képet látunk. A 13. ábra jól mutatja, hogy a régiónak milyen agy mértékő importfüggısége van a kıolaj és földgáz származékokat tekintve, amely függés a Közel-Kelet és Afrika felé a legjelentısebb. Andalúzia importszerkezetét már nem lehet olyan élesen árufajtákra bontani, mint az export esetében. Az energiahordozóktól eltekintve, a behozott árucikkek igen sokfajták, ahogy az a 13. ábrán is látható, a nyersanyagoktól kezdve a félkész- és késztermékekig minden megtalálható az importált áruk listáján, amelyek nagyságrendileg áru fajtánként 23%-t jelentik a behozott cikkeknek.
58
http://www.empresaexterior.com/2010072931996/politica-economica/andalucia-lider-mundial-enexportacion-de-aceite-de-oliva-a-china.html 2010.11.13. 59 http://www.extenda.es/web/opencms/en/andalucia/international.html 2010.11.14.
48
A tartományok behozatalát vizsgálva hasonló képet kapunk, mint az export eloszlásának esetében, azzal a különbséggel, hogy itt még élesebb a különbség a nyugati és a régió középsı részén elterülı tartományok között. A behozott áruk legnagyobb része (41,2%) Cádizba érkezik, közel 7,5 milliárd értékben, a második Huelva, 26,3%-kal, a harmadik pedig Sevilla tartománya 14,1%-os importrészesedéssel. Az import maradék 20%-át a többi öt tartomány 2-5% közt osztja el egymás között. Andalúzia legnagyobb importırei a kıolaj és földgázt illetıen keletrıl Szaúd-Arábia, és Oroszország, az afrikai kontinensrıl pedig Nigéria a legfontosabb beszállító. Az andalúz import 23%-a ebbıl a három államból származik. Az importált árucikkek földrajzi származását vizsgálva az eloszlás kevésbé eltolódott az európai integráció felé. 2009-ben az import 43%-a származott európai országból, a legnagyobb partnerek Olaszország (6,9%), Franciaország (6%) és Németország (5,4%). Az amerikai kontinens, ahogy az exportból, úgy az importból is megközelítıleg 15%-os részesedéssel rendelkezik. Viszont az ázsiai és az afrikai kontinens is 24% illetve 17%-os hányaddal igen nagy szeletét birtokolja az importnak, amely kizárólagosan az energiaexportjuknak köszönhetı.60
13. ábra Az andalúz import eloszlása61
60 61
http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/1/255/0/20082009 - 2010. 11. 13. 14:31 http://www.extenda.es/web/opencms/en/andalucia/international.html 2010.11.14.
49
10.4 Külföldrıl érkezı befektetések A befektetések az utóbbi két évtizedben világszerte megnövekedtek, Spanyolországban 1993-as adatokhoz viszonyítva a külföldrıl érkezı tıke mennyisége hétszeresére nıtt, legutóbbi 2008-as adatok szerint 38 728 632 000 euró volt. Andalúziában körülbelül kétszeresére, de volt, hogy háromszorosára növekedett a befektetett pénz összege, 2009ben 317 317 000 euró volt. A tendenciákat vizsgálva megfigyelhetı, hogy amíg Andalúziába fokozatosan egyre több pénz áramlott a külföldi partnerektıl, addig országos szinten érdekes ugrások figyelhetıek meg. A befektetések kétszeresükre dagadtak két egymást követı évben 1999-ben és 2000-ben is. 2007-en újból sokszorosára nıttek a befektetések, amit a gazdasági válság újra lecsökkentett, most 33%-kal. Andalúziában a válság körülbelül 44,2%-kal csökkentette a beruházásokat, várhatóan a következı évben pedig 20% körüli mértékben fognak esni.
14. ábra Befektetések eloszlása Andalúziában62
A 14. ábra a külföldrıl Andalúziába érkezı befektetések célpontját és országok szerinti eloszlását mutatja. Az ábra vízszintes oszlopai a befektetık által leginkább megcélzott gazdasági szegmenseket mutatják. Európai régió lévén Andalúziába is a beérkezett tıke nagy része, pontosan 85%-a (249 360 000 euró) az Európai Unió valamelyik tagállamából származik, a telekommunikáció, az építıipar, a mőanyagtermékek iparának, a kutatás és 62
http://www.juntadeandalucia.es:9002/inverextran/index.htm 2010. 11. 16. 09:56
50
fejlesztésnek valamint egyéb tudományos és technológiai befektetéseknek nagyságrendileg kizárólagosan az integrációból származó befektetıi vannak. Színesebb képet mutat a nagykereskedelmi ágazatba beérkezı tıke eloszlása, ami a tavaly évben 30 196 000 euró volt, ebben az esetben a legnagyobb hányadot az adóparadicsomok képezik, valószínősíthetıen a távol-keleti régiókból.
A befektetések több mint
fele a
telekommunikáció ágazatába áramlik, a szolgáltatások regionális gazdasági térnyerését látva ez nem is meglepı. Szintén az összes befektetés egytizedét birtokolja az építıipar, ami az ingatlanpiaccal együtt a leginkább megérezte a krízis negatív hatásait.
11. Regionalizáció Spanyolországban Spanyolországban a regionalizálódás szerencsés kompromisszumon alapult. A már említett történelmi, gazdasági hagyományokra épülve alakult ki, a központi irányítással, illetve az egyes régiók önszervezıdése is segítette a folyamatot. Az 1986-os csatlakozás után világossá vált, hogy a spanyol régióknak szüksége van a közösségi regionális politika támogatására, Spanyolország ezért is támogatta erıteljesen az Egységes Európai Okmány bevezetését, amellyel a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT külön kódrendszert – NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) - dolgozott ki, hogy az egyes területeket fejlettségi szintjüknek megfelelıen egységekbe oszthassák. Ezek alapján egyszerősítették és szabályozták az elemzési és támogatási szempontokat is. A NUTS rendszernek öt szintje van, ebbıl hármat a régiókra, kettıt pedig helyi szintekre alkalmaznak. A NUTS 1 besorolás alá az úgynevezett nagyrégiók tartoznak, például Wales, vagy Skócia, ezekbıl az Unió hetvennyolcat különít el. A NUTS 2 besorolás alá tartoznak a kisebb régiók, mint például a spanyol autonóm közösségek is; fontos megemlíteni, hogy amíg a többi négy besorolásnál kevésbé, a NUTS 2 régiók esetében kifejezetten törekedtek arra, hogy az uniós régiók egybeessenek a nemzeti régió beosztásokkal, ezért is valósulhatott meg, hogy a NUTS kódrendszere szerint a spanyol autonóm közösségek egységesen a NUTS 2 besorolás alá esnek.63
63
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/introduction
51
2010.11.19.
11.1 A Strukturális Alapok64 Az Európai Unió úgynevezett Alapokon keresztül fejleszti az integráció régióit (NUTS 2 besorolás szerint) a hetvenes évek óta. A fejlesztéseket költségvetési szempontok miatt programozási idıszakokra bontották: 1988-1993 (a pénzügyi keret 65 millió ECU); 19941999 (a pénzügyi keret 154 millió ECU); 2000-2006 (a pénzügyi keret 195 millió euró). A mostani 2007-2013-ig tartó idıszakot már egy megváltozott szerkezet keretében finanszírozzák, ahol az alapok és a célkitőzések is megváltoztak az eddigiekhez képest. A Strukturális Alapok a 2007-es programozási idıszakig négy részbıl álltak: •
Európai Regionális Fejlesztési Alap – célja az elmaradottabb régiók strukturális fejlesztése
•
Európai Szociális Alap – célja a társadalmi kohézió, a foglalkoztatás szintjének növelése a munkanélküliség visszaszorításával, a humánerıforrás színvonalának növelése és a nemek közti egyenlıség elısegítése
•
Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Rész – célja egyrészrıl a mezıgazdasági termékek termelési struktúrájának, piacra kerülésének kedvezıbb szintre emelése és a vidéki területek fejlesztése, másrészrıl pedig
•
Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköz – az Unió halászati politikájának pénzügyi eszköze, a halászat és az akvakultúra fejlesztését és piacra jutásának elısegítését megcélzó forrás. Ezt az eszközt késıbb, csak 1993 folyamán integrálták az Alapok közé.
A Strukturális Alapoknak Spanyolország a kezdetektıl fogva nagy haszonélvezıje volt a fejlesztési forrásoknak. A második programozási idıszak alatt 31 668 ECU-t használt fel a forrásokból, amely a Strukturális Alapoknak a 22,91%-át jelentette, így a legnagyobb arányban részesült a fejlesztésekre fordított pénzekbıl. A harmadik idıszak is hasonló volumenő pénzösszeget jelentett a spanyol régióknak, ekkor összesen 43 087 eurót, tehát az összes rendelkezésre álló pénz 23,47%-át használták fel. Az idıszakok során különbözı célkitőzéseket állapítottak meg, majd fejlettségük szerint a régiókat besorolták az egyes célok közé. Spanyolország régiói közül a második idıszakban 12 tartozott az 1. célkitőzésbe – köztük Andalúzia is -, amely azoknak az elmaradott régióknak a fejlesztését 64
http://www.meh.es/esES/Areas%20Tematicas/Fondos%20de%20la%20Union%20Europea/Fondos%20Estructurales/Paginas/Fond os%20Estructurales.aspx 2010.11.21.
52
támogatta, ahol az egy fıre esı GDP nem érte el a tagállamok átlagának 75%-át. A 20002006 idıszak alatt, annak ellenére, hogy a Spanyolország GDP-je meghaladta a tagállamok átlagának 83%-át, még mindig több olyan autonóm közösség volt, köztük Andalúzia is (itt a GDP értéke a közösségi átlag 61%-a volt, Extremadura után a legalacsonyabb az egész országban), akik még az 1. célkitőzés alá tartoztak. Ennek keretében az infrastruktúrák modernizálását,
az
ipari
szektor
bıvítését,
a
kutatás-fejlesztéssel
kapcsolatos
tevékenységeket támogatták.65 Andalúzia Aragónia Asturias Baleár-szigetek Baszkföld Castilla la Mancha Ceuta és Melilla Extremadura Galícia Katalónia Kanári-szigetek Kantábria Kasztília és León La Rioja Madrid Murcia Navarra Valencia Összesen
Érték (millió €) % eloszlás 11951,7 28,26 306,25 0,72 1841,7 4,35 90,47 0,21 587,64 1,39 3134,9 7,41 235,2 0,56 3095,6 7,32 5407,7 12,79 1235,49 2,92 2742 6,48 362 0,86 4702,3 11,12 42,65 0,1 394,92 0,93 1685,1 3,98 90,59 0,21 4388,7 10,38 42 294,91 100
7. táblázat Pénzforrások a Strukturális Alapokból a 2000-2006 idıszakban66
Ahogy az 7. táblázatban is látható, a 2000-2006-os fejlesztési idıszakban Andalúzia részesedett a legnagyobb mértékben a Strukturális Alapokból, a támogatási keret több mint egynegyedét, 28,56%-ot kizárólag az andalúz régió fejlesztésére fordítottak. A fejlesztési idıszakban kilenc prioritást neveztek meg, melyek közül Andalúziában a pénzösszeg több mint felét, 7 352 millió eurót három fı feladatra: a közlekedési és energia szektorok javítására,
a
munkaképesség
és
az
esélyegyenlıség
növelésére
illetve
a
környezetvédelemre fordítottak. A támogatási összeg a 2000 évi bázison mért GDP 9,6%át jelentette a régiónak. A fejlesztési periódus alatt az andalúz GDP átlagosan 3,72%-kal 65 66
Domonkos Endre - A Zapatero kormány EU-politikája 2004-2005 8-10. oldal http://redalyc.uaemex.mx/pdf/866/86611886002.pdf 2010. 11.22.
53
növekedett évente, amely 0,36%-kal a nemzeti átlag feletti teljesítményt jelez.67 Ahogy a többi konvergencia régióban, itt is a prioritások egyike a felzárkózás folyamatának erısítése, a munkavállalás feltételeinek javítása és az infrastruktúra fejlesztése is. A beruházásoknak köszönhetıen emelkedett a foglalkoztatási ráta, bár igen nagy eltérések tapasztalhatóak az egyes tartományok között – Jaén tartományban például harmadannyi a foglalkoztatottak száma, mint Almeríában. 68
11.2 Kohéziós Alap Az Alap keretein belül finanszírozható tevékenységek a transzeurópai közlekedési hálózat és a környezetvédelem fejlesztése. A Kohéziós Alapból azok a tagállamok nyerhetnek támogatást ahol az egy fıre jutó GNP nem éri el a tagállamok átlagának 90%-át. 1999-ig Spanyolország három másik országgal, Görögországgal, Olaszországgal és Portugáliával, 2004-tıl pedig az újonnan csatlakozott államokkal is osztozott a Kohéziós Alap forrásain.69 A Kohéziós Alapból a 2000-2006-os idıszakban Spanyolország összesen 12 118 millió eurónyi pénzforráshoz jutott, amelynek 48,6%-át környezetvédelemre, a másik részét pedig az infrastrukturális fejlesztésekre fordították. A források bevonásával összesen 16 278 millió euró értékő fejlesztést hajtottak végre az országban. Andalúzia a források mindössze 8,04%-át kapta, annak ellenére, hogy területének nagysága és népességszáma miatt is több forrást lenne szükséges a közösségbe irányítani, valamint gazdasági-társadalmi és infrastrukturális elmaradottságai is jelentısek más régiókhoz képest.70
11.3 Közösségi Kezdeményezések71 A 2007-es idıszakig az úgynevezett Közösségi Kezdeményezések az elızıekhez hasonlóan a gazdasági és szociális kohéziót célozták meg, a különbség az irányításban rejlik. Amíg a Strukturális Alapokhoz nemzeti szinten dolgozták ki a fejlesztések menetét, a Közösségi Kezdeményezések esetében ez a feladat az Európai Bizottságra hárult. Az 1994-1999 periódusban 13 ilyen kezdeményezés volt, amelyek keretében 14 372 millió 67
http://www.sifemurciaeuropa.com/2002/fondos/pdfs/programa_operativo_fondo_cohesion_feder_2007_2013.pdf 2010.11.25. 68 http://www.isel.org/cuadernos_E/Articulos/f_vivern.htm 2010.11.25. 69 http://www.juntadeandalucia.es/economiainnovacionyciencia/fondoseuropeosenandalucia/prog4.php 2010.11.25. 70 http://www.elpais.com/articulo/andalucia/Andalucia/solo/recibio/Fondo/Cohesion/UE/ultimos/anos/elpepia utand/20030401elpand_20/Tes 2010.11.25. 71 http://www.juntadeandalucia.es/empleo/equal/npe/www/doc/21.pdf 2010.11.25.
54
ECU-t használtak fel. A következı periódusra a kezdeményezések száma négyre csökkent a jobb átláthatóság érekében, a keretösszeg összesen 10 442 millió euró volt. A négy kezdeményezés a következı volt: 11.3.1 INTERREG III A határon átnyúló (A pillér), nemzetek közti (B pillér) és inter-regionális (C pillér) együttmőködések a közös fejlıdés, kohézió érdekében. Minden pillérben külön prioritásokat határoztak meg, melyeknek keretében a résztvevık tapasztalatokat cserélnek, elısegítve így a térségek egy magasabb fajta integrációját.72 Andalúziában a következı kezdeményezésekben vett részt: • MEDOCC – A program a B pillér keretén belül valósult meg, célja a hét részt vevı ország meghatározott területein növelni a tengerparti turizmus versenyképességét, illetve a turizmus alternatív szegmenseinek elımozdítása azokon a területeken, ahol a halászatnak kulturális hagyományai vannak. A program segítségével növekedett a halászati turizmus iránt érdeklıdık száma, a szervezett utazások programtárába bekerültek az alternatív turizmust kínáló szolgáltatások is.73 •
AEMA – A C pillér keretén belül Andalúzia Görögország és Olaszország egy-egy régiójával közösen vett részt a programban, melynek kiemelt célja fenntartható fejlıdés, a turisztikai szolgáltatások minıségének a javítása volt a tengerparti területeken.74
11.3.2 LEADER + A közösségi kezdeményezés célja a vidékfejlesztés, és a vidéki területek lehetıségeinek leghatékonyabb kihasználása. A program Andalúzia lakosságának összesen egyötödét és 376 várost illetve községet érintett. A tartományok közül Huelva és Jaén, két gazdaságilag 72
http://europa.eu/legislation_summaries/regional_policy/provisions_and_instruments/g24204_en.htm 2010.11.25. 73 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2006/expo_interreg_western_m editerranean_medoc_case.pdf 2010.11.25. 74 http://www.interreg3c.net/sixcms/detail.php?id=6183&_language=&_oiaps_sort=acronym&_oiaps_order= asc&_filter=1&_search_fulltext=Fulltext+search&_search_acronym=Acronym+of+operation&_search_implstatus=Implementation+status&_sear ch_zone=Programme+zone&_search_topic=Topic+for+cooperation&_search_typeofop=Type+of+operation&_search_lpc=Lead+partner+country&_search_country=5 2010.11.25.
55
fejletlennek számító tartomány részesült a legtöbb támogatásban, népességük majdnem háromnegyedét érintette valamely a program keretén belül indított fejlesztés. Összesen 216 millió euró finanszírozási összeg állt rendelkezésre, melybıl Andalúziában a négy lehetségesbıl három fı célkitőzést támogattak. A kezdeményezés 84,5%-a az elsı célkitőzés, azaz a Fejlesztési Stratégiák melynek keretében a vidéki termelési struktúrák fejlesztésére, a környezet védelmére, illetve a vidéki térségek technikai fejlesztésére költöttek. A keretösszeg további 15,5%-át a másik két célkitőzésre, a térségi együttmőködésekre illetve a projekteket követı idıszak feladataira fordították. 75
11.3.3 EQUAL A humánerıforrásbeli egyenlıtlenségek, a diszkrimináció (nemi, faji, vallási, életkori vagy hátrányos helyzet miatti) megszüntetésére indított nemzetek közti együttmőködési program. A projektek finanszírozására az Európai Szociális Alapból 485 millió euró állt Spanyolország rendelkezésére, amely a teljes keret 17%-át, a résztvevı országok közül a legtöbb forrást jelenti. A program célja volt, hogy javítsa a munkavállalók helyzetét, csökkentse a munkanélkülieket érı diszkriminációt, és elısegítse a munkanélküliek és a külsı hatásokra érzékenyen reagáló gazdasági ágazatokban dolgozók munkaerı piaci lehetıségeit különbözı képzések segítségével.76
11.3.4 URBAN II A kezdeményezés célja a városok és a hanyatló területek fenntartható fejlıdésének elımozdítása és válaszadás a folyamatosan növekvı társadalmi gazdasági problémákra a városok területein. Spanyolországban összesen 8 zónát támogattak, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Andalúziában 11 település szerepelt a program kedvezményezettjei között, a projektek összköltsége meghaladta a 157 millió eurót, amelybıl az uniós támogatás 110 millió euró volt, ami a teljes spanyol keretnek 28%-át jelentette.77
75
http://www.mapa.es/desarrollo/pags/programacion/programas/Andalucia/PDR%20de%20Andaluc%C3%A Da.pdf 2010.11.26. 76 http://www.juntadeandalucia.es/empleo/equal/npe/www/doc/18.pdf 2010.11.26. 77 http://www.gestionurbana.es/?p=582 2010.11.26.
56
11.4 Regionális fejlesztési politika 2007-tıl A 2007-es idıszaktól kezdve megváltozott a finanszírozási források szerkezete, a tagállamok három Alapot vehetnek igénybe fejlesztéseikhez. A négy Strukturális Alapból kettı lett, az agrárpolitikához és a halászati politikához kapcsolódó támogatásokból külön eszközök jöttek létre Az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA). A regionális fejlesztési politikában a jelenlegi idıszakban felhasználható alapok a következık:
•
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – továbbra is a regionális egyenlıtlenségek mérséklése a célja gazdasági és strukturális fejlesztéseken keresztül,
•
Európai Szociális Alap (ESZA) – az elızıekhez hasonlóan az Alap célja a gazdasági és társadalmi fejlıdés és a tagállamok közti kohézió létrehozása. Az ESZA keretein
belül két
célkitőzést,
a konvergencia
és
a
regionális
versenyképesség és foglalkoztatást támogatja az Unió, •
Kohéziós Alap – az elızı idıszakhoz hasonlóan a tagállamok közti fejlettségbeli különbözıségeket hívatott csökkenteni a kohézió erısítésével. 78
A 2007-2013 idıszak regionális politikája három új célkitőzést támogat, amelyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttmőködés. Andalúzia a konvergencia célkitőzés csoportjába tartozik, a kitőzés elsıdleges célja, hogy elısegítse a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózását a térség más államaihoz. A célkitőzés 84 régió 154 millió lakosát érinti. A mostani idıszakban több mint 308 milliárd euró áll a régiók rendelkezésére. A támogatásokat ebben az esetben is azok a régiók vehetik igénybe, ahol a 2000-2002-es évben a GDP nem haladta meg az uniós átlag 75%-át. Andalúzia az ERFA és az ESZA esetében is a konvergencia célkitőzés alá tartozik, és mindkét kategória esetében a legtöbb finanszírozáshoz jut a többi spanyol autonóm közösséggel összehasonlítva. Jelenleg az
78
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140
57
2010.10.05.
ERFA keretén belül 6 843 929 341, az ESZA keretén belül 1 155 756 489 eurónyi támogatásban részesül. 79 11.4.1 ERFA - Andalúz Operatív Program Andalúzia Spanyolország legfejletlenebb régiói közé tartozik, ezért már a kezdetektıl fogva hatalmas összegeket fordítottak a régió fejlesztésére a közösségi fejlesztési alapokból, hiszen már akkor is számos kiaknázatlan területet volt érdemes fejleszteni. Az Európai Regionális Alap minden támogatott régiónak, így Andalúziának is saját, összetett területfejlesztési programot dolgozott ki, a 2007-2013-as idıszakra szóló Andalúz Operatív Program a következı három alapvetı célt fogalmazza meg: összehangolni a közösségi és nemzeti érdekeket a lehetı leghatékonyabb tıkeallokációval; ösztönözni a fejlıdést és a versenyképességet, és sikeresen megvívni a jelenlegi környezeti és szociális kihívásokkal; fenntartható fejlıdés és diszkriminációmentesség ösztönzése. Ezen felül célul tőzték ki a régió GDP-jének közelítését az uniós átlagéhoz, a termelékenység és a termelési struktúra javítását valamint a munkanélküliségi mutatók javítását. A program költségtervezete 9,84 milliárd euró, amelybıl az ERFA 6,84 milliárd euró támogatást ad, ezzel Andalúzia a közösségi támogatások 19,4%-át tudhatja magáénak. A hiányzó 3 milliárd eurónyi összeget az Európai Befektetési Bank hitelezi a régiónak. Az Operatív Program hét fı prioritással rendelkezik, eloszlásuk a következı: •
Tudás alapú gazdaság, amelyre a teljes befektetés 4,6%-át fordítják. Célja a kutatás, fejlesztés és innováció, illetve az információs társadalom fejlesztése, kutatóközpontok, K+F együttmőködések és technológiai infrastruktúra javítás által.
•
Vállalkozói fejlıdés és innováció, amelyre a befektetés körülbelül 19%-át fordítják. Ebben az esetben a cél a ki- és középvállalkozások befektetésének és innovációjának ösztönzése.
•
Környezet, természet és vizek védelme, a befektetés hányada körülbelül 29,7%. A programba a vízellátás infrastruktúrájának fejlesztése, a szennyvízelvezetés javítása és a környezet védelme szerepel. Andalúziában sok természeti kincs és természetvédelmi terület található, melyek folyamatos védelemre szorulnak. Ennek keretében többek között foglalkoznak a természet helyreállításával, a tengerpartok
79
http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/fiche/es_en.pdf
58
2010.10.05.
és folyópartok védelmével, a háztartási és ipari hulladékok biztonságosabb kezelésével. •
Közlekedés és energia program, amelyre a befektetés mintegy 31%-át fordítják. Célja az utak infrastruktúrájának javítása (például biztonságosabb gyalogos közlekedés kiépítése), a közlekedési eszközök, a kikötık és repülıterek rendszerének javítása, a vonathálózat fejlesztése a régió nagyobb városai közt és a multimodális szállítmányozás feltételeinek megteremtése. Ezen kívül a program része a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése is.
•
Fenntartható helyi és városi fejlıdés, amelyre a befektetés közel 10,1%-át fordítják. Ide tartozik a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a helyi kultúra védelme valamint a vidéki területek és a kisebb városok fejlesztésével kapcsolatos projektek.
•
Szociális infrastruktúra, amelyre a befektetés körülbelül 5%-át fordítják. Ennek célja a közoktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, illetve központok létrehozása a fiatal és idısebb korosztályok, valamint a hátrányos helyzetőek számára.
•
Technikai támogatás, a befektetés mintegy 0,6%-át fordítják erre a célra. Ide tartozik a menedzsment, tervezési, értékelési monitoring folyamatok támogatása.
A 2007-2013 periódusban az Operatív Program várhatóan 12 milliárd eurós befektetési összeget fog generálni, várhatóan 53 000 munkahelyet fognak teremteni az idıszak végéig, és 2,4%-os GDP növekedést várnak az andalúz régiótól 2013 végére. Várhatóan 165 K+F+i központot létesítenek a régióban, és megközelítıen 2 500 fejlesztési projektet várnak ezen a területen. A becslések szerint akár 92 000 vállalat is profitálhat a fejlesztési és innovációs beruházásokból. A környezet- és vízvédelem kapcsán 700 körüli projekttel számolnak, amelyek a vízellátás infrastrukturális fejlesztésére és a természet megóvására fókuszálnak. A legtöbb projekt a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban várnak, nagyságrendileg 60 000-et. 80
80
http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details_new.cfm?gv_PAY=ES&gv_reg=554&gv_PGM =1110&gv_defL=4&LAN=7 2010.10.05.
59
11.4.2 ESZA 2007-2013 Az Alap alapvetı célja az andalúz gazdaság fejlıdésének elımozdítása, hogy az közeledjen az Európai Unió fejlettebb régióihoz; a közeledés a tıke, a technológia, a humánerıforrás és a társadalmi kohézió együttes biztosításával, párhuzamosan a horizontális szempontok – a környezetvédelem, és az esélyegyenlıség – betartásával valósul meg. A támogatási idıszak alatt Andalúzia 1 155 756 489 euró finanszírozásban részesül, amely a hét éves idıszak alatt növekvı intenzitásban oszlik el. Nemzeti társfinanszírozással öt célkitőzés valósul meg, az Európai Unió részérıl 80%-os támogatási intenzitással. 81 A spanyol közösségekre vonatkoztatva a részcélokat két oldalról közelíthetjük meg, társadalmi és vállalati oldalról. A cél minden esetben az, hogy a vállalkozók és a munkavállalók képességeit is a megváltozott piaci igényeknek megfelelıen fejlessze. A célként jelenik meg a munkavállalók esélyeinek javítása különösen a nık és a hátrányos helyzető munkavállalók, illetve a munkanélküliek és a pályakezdık munkaerı piaci integrációjának kapcsán. Ez különösen fontos Andalúzia esetében, hiszen nagy probléma az alacsony foglalkoztatási ráta és a munkanélküliség. 11.4.3 Kohéziós Alap 2007-2013 A Kohéziós Alap célkitőzései a jelenlegi programozási idıszakban alapjában véve nem változtak, középpontban még mindig a régiók egymás közti kohéziójának erısítése áll. A fejlesztési idıszak alatt Spanyolország 31 457 millió euró támogatást használhat fel az Alap
keretein
belül
megvalósítandó
fejlesztési
projektekhez.
Ez
az
összeg
hozzávetılegesen a fele az elızı idıszakban megítélt összegnek, de ennek oka az Alapok átrendezıdésében keresendı. A programnak három fı prioritása van: a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítése, a fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem. 82
81
http://www.juntadeandalucia.es/economiainnovacionyciencia/fondoseuropeosenandalucia/prog4.php 2010.11.18. 82 http://www.sifemurciaeuropa.com/2002/fondos/pdfs/programa_operativo_fondo_cohesion_feder_2007_2013.pdf 2010.11.20.
60
Befejezés Dolgozatomban igyekeztem átfogó képet mutatni Európa legdélebbi régiójáról, Andalúziáról. Az egyik legnagyobb spanyol autonóm közösség sok tekintetben felveheti a versenyt Európa legfejlettebb régióival, színes kultúrája, történelmi múltja és természeti szépségei évente több ezer turistát vonzanak, borai és a híres andalúz olívaolaj pedig világszerte ismertek. De a régió rendkívüli lemaradásban van, annak ellenére, hogy Andalúzia a második legnagyobb területtel rendelkezı autonóm közösség, mégis az egyik legfejletlenebb gazdaságát tekintve, akár a többi spanyol régióhoz, akár az Európai Unió más régióival hasonlítjuk össze. A régió leszakadása már a XIX. században, az ipari forradalom idején elkezdıdött, itt a hagyományosan mezıgazdaságra épülı gazdaság nem tudott lépést tartani a felgyorsult ipari folyamatokkal. Ez mind a mai napig így van, Andalúziában a mezıgazdaság és leginkább a szolgáltatás szektor a domináns, az ipar kevésbé van jelen a régióban.
Andalúzia igen nehéz helyzetben van, szerintem periférikus tartományként nem csak Spanyolországban, de az egész Európai Unióban is sok szempontból nehezen lehet a fejlett nyugati országok közé sorolni. Gazdasága és a spanyol vezetı közösségek gazdaságai között igen éles szakadék húzódik, amelyet már évtizedek óta képtelen leküzdeni. Ez a fejlettségbeli különbség a fejlesztési támogatások intenzitásán is érzékelhetı, Andalúziába egyre több európai uniós forrás áramlik, hogy a lehetı legtöbb fejlesztést hajtsák végre és gyorsítsák a régióban a konvergencia folyamatot. A közösségben több probléma is van, a kedvezıtlen adottságokból eredendıeket aligha lehet teljesen megszüntetni – földrajzi távolságok, kevés és koncentrált piacok. Míg az elsınek leginkább az infrastruktúra fejlesztése jelenthet enyhülést, az egy térségre koncentrálódott piacok problémáját már nehezebb megoldani, hiszen a fejlıdést jelentı tıke szívesebben áramlik a már fejlett régiókba, áthelyezéssel pedig egy lehetséges általános lemaradást kockáztatnának. Viszont a régiónak olyan hátrányai is vannak, amelyeken lehet javítani, bár legtöbbjük a válság miatt még inkább felerısödött. Ilyen például a foglalkoztatás problémája, amely mindig is nagyságrendekkel alacsonyabb volt, mint a spanyol átlag, de a recesszió beköszöntével drasztikusan megnıtt a munkanélküliek száma. Véleményem szerint ez az egyik olyan szegmense a gazdaságnak, amelyen ha nem segítenek a közeljövıben, a régió visszafordíthatatlanul lemarad Európához képest. A 61
probléma megoldására politikai eszközöket és uniós forrásokat egyaránt szükséges bevetni, amelyet a spanyol kormány meg is tesz, bár az eredmények még nem errıl tanúskodnak. Másik igazi probléma az andalúz piac túlzott koncentráltsága a nagyobb városokba, és a népszerő tengerparti régiókra, így az amúgy is elmaradott régión belül is kimagasló különbségek jelentkeznek egyes tartományok között. Ezeket a területi különbségeket szintén hatékony, célzott fejlesztésekkel és erıteljes gazdaságélénkítı és fejlesztı politikával lehetne enyhíteni, ha teljesen megszüntetni nem is lehet. Andalúziában habár a spanyol átlag körüli összegeket fordítanak technológiai fejlesztésre, a gazdaság az évtizedek alatt annyira elmaradt a fejlettebb régióktól, hogy a lemaradást igen nehéz leküzdeni. Az intenzívebb kutatás-fejlesztés beruházások a külföldi vállalatok és beruházások jelenlétét növelhetnék, amely pedig szintén a gazdaság növekedéséhez vezethetne. Véleményem szerint Andalúzia egy dinamikusan fejlıdni képes és egyben fejleszthetı régió, amelyben nagyon sok potenciál rejlik. A közösségben zajló fejlesztések segítségével a jövıben enyhülhetnek a jelenlévı regionális és belsı különbségek is, hiszen az andalúz gazdaság több olyan kiaknázható szegmenssel is rendelkezik, amelyek fejlesztésével megközelíthetné a fejlettebb régiókat és hatékonyan felvehetné a versenyt velük, ilyenek például a relatív olcsó munkaerı. Ha a jelenlegi foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákat sikerülne megoldani és a régió újra stabil gazdasági háttérrel rendelkezne, a külföldi tıke is intenzívebben áramolna a közösségbe. Andalúzia megfelelı területekkel is rendelkezik, amelyeket a gazdaság valamennyi szektorában ki lehet használni, legyen szó energiatermelésrıl, vidéki turizmusról, vagy a mezıgazdaságban új technológiák bevezetésérıl. Véleményem szerint Andalúziának a gazdaság megerısödésével és a fejlesztésekkel egy ütemben nyitnia kellene a világ gazdasága felé, új kapcsolatokat keresni vagy erısíteni a már meglévıket akár Európa más országaival, akár más kontinensek államaival, hiszen a kereskedelmi külkapcsolatok jelenleg leginkább az Európai Unió országaival zajlanak. Jó lehetıség lehetne az orientáció a távol-keleti piacok felé - ahogy ezt Andalúzia az olívaolaj esetében már el is kezdte, mivel az ázsiai felvevı piac igen nagy és igénye is van a megfelelı minıségő európai áruk iránt. Ehhez azonban a piaci szereplık, a vállalkozások nyitottságára van szükség, és a hajlandóságra, hogy versenyképes termékeiket a külföldi 62
piacokra is eljuttassák. Emellett egy hatékony marketingre, egy újabb régió imázsra és információ terjesztésre is szükség lenne, mivel Andalúzia leginkább a spanyol kultúrát és a tengerpartokat jelenti egy külföldinek. Így nem csak a szolgáltatások szektora, de a mezıgazdaság és az ipar, azon belül is az élelmiszeripar is nagyobb ismertségre tehetne szert. Magyarország szempontjából Andalúzia jó példa abból a szempontból, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásuk óta eltelt 24 év alatt az induló szintrıl milyen szintre jutottak el. Andalúzia azért is jelenthetne egyfajta iránymutatás, mert hasonló területi és népességi adatokkal rendelkezik, és bár a két gazdaság szerkezete az egyéni adottságokhoz idomulva eltérı, a végbement fejlıdés mértékét tekintve mindenképpen hasznos lehetne az uniós források felhasználásának hatékonyságát vizsgálni és a tapasztalatokat úgy felhasználni a jövıben, hogy nálunk is hasonlóan sikeres fejlesztések valósuljanak meg.
63
Forrásjegyzék Könyvek BARNES, Ian, Pamela M - The Enlarged European Union; Longman, London and New York, 1995. HORVÁTH Gyula – Európai regionális politika; Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003. KISS Éva – Az Európai Unió a XXI. század elején; Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 SZILÁGYI István - Spanyolország az európai integrációban – egy sikertörténet anatómiája - In: Kiss J. László: Huszonötök Európái; Osiris Kiadó, Budapest, 2005. SZENTIRMAI József – Spanyolország; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2002.
Tanulmányok, cikkek DEMENDY Nóra – ÉLTETİ Andrea – Spanyolország és Portugália az EU strukturális támogatási rendszerében; Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, Mőhelytanulmányok, 39. szám, 2002. http://www.vki.hu/muhelytanulmany.shtml# DOMONKOS Endre – Spanyolország európai uniós tagságának tapasztalatai; Európai Tükör, 2008/5 http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/B8BC8AE7-DA3B-4C2C-89A3E6F2D16D9A3B/0/et_2008_05.pdf DOMONKOS Endre - A Zapatero kormány EU-politikája 2004-2005 http://www.kulint.hu/publ/displ.asp?id=GTJSUX GONZÁLEZ-MORALEJO, SILVIA ANDRÉS;COSTA ROMERO, MARÍA TERESA La distribución regional de los Fondos Estructurales (2000- 2006) y el impacto financiero en España de la UE ampliada; Revista de Economía Mundia, 2009/21. http://redalyc.uaemex.mx/pdf/866/86611886002.pdf MARTÍNEZ, Ignacio - Andalucía sólo recibió el 8% del Fondo de Cohesión de la UE en los tres últimos años – El País, 2003. 04. 01. 64
http://www.elpais.com/articulo/andalucia/Andalucia/solo/recibio/Fondo/Cohesion/UE/ult imos/anos/elpepiautand/20030401elpand_20/Tes# SERENO, Eva - Andalucía, líder mundial en exportación de aceite de oliva a China; Empresa Exterior, 2010. 07.29. http://www.empresaexterior.com/2010072931996/politica-economica/andalucia-lidermundial-en-exportacion-de-aceite-de-oliva-a-china.html Andalucía lidera la producción de energía solar en España – Parques Solares, 2009. augusztus 7. http://parquessolares.es/andalucia-lidera-la-produccion-de-energia-solar-en-espanafotovoltaica-termica-termosolar-plantas-sevilla-cordoba/ La deuda andaluza creció el 6,3% en segundo trimestre frente al 10% nacional, IDEAL.ES – 2010. 09.17. http://www.ideal.es/agencias/20100917/mas-actualidad/andalucia/deuda-andaluza-crecio63-segundo_201009171317.html La producción agraria andaluza superó los 10.000 millones de euros en 2008, según el informe anual de Unicaja – Europapress.es, 2009. 11.30 http://www.europapress.es/andalucia/noticia-produccion-agraria-andaluza-supero-10000millones-euros-2008-informe-anual-unicaja-20091130173721.html
Internetes források Actividades en I+D http://www.ine.es/prensa/np629.pdf Balance de Ano Turístico en Andalucía 2009 http://www.juntadeandalucia.es/turismocomercioydeporte/export/sites/ctcd/archivos/estadi sticas/estadisticas-oficiales-de-ctcd/balance_2009_def.pdf Climate of Andalusia http://www.iberianature.com/regions/andalucia/climate-of-andalusia-andalucia/
65
Cohesion Policy 2007-13 – Spain http://ec.europa.eu/regional_policy/atlas2007/fiche/es_en.pdf Conoce Andalucía – Historia http://www.juntadeandalucia.es/conoce-andalucia/historia.html Constitución Espanola http://constitucion.rediris.es/legis/1978/ce1978.html Consumo Alimentario de Espana http://www.mapa.es/alimentacion/pags/consumo/a%C3%B1o_movil_jul08_jun09/a%C3% B1o_movil_jul08_jun09.pdf El Clima en Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/site/web/menuitem.486fc6e1933804f2c56 2ce105510e1ca/?vgnextoid=8359185968f04010VgnVCM1000001625e50aRCRD&vgnext channel=8359185968f04010VgnVCM1000001625e50aRCRD El sector acuícola en Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/areas-tematicas/pesca-yacuicultura/acuicultura/el-sector-acuicola-en-andalucia/las-especies-cultivadas.html El sector minera en Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/web/Bloques_Tematicos/Estado_Y_Calida d_De_Los_Recursos_Naturales/Suelo/documentos/evolucion_mineria.pdf Empleo e Iniciativas Comunitarias http://www.juntadeandalucia.es/empleo/equal/npe/www/doc/18.pdf Encuesta de Movimientos Turístios, Encuesta de Gasto Turístico 2009 http://www.iet.tourspain.es/informes/documentacion/egatur/Frontur-Egatur2009.pdf Estimación de las cuentas del sector agrario andaluz en 2008 http://www.economiaandaluza.es/sites/default/files/capitulo2%20estimacion%20cuentas.p df Fondos Estructurales – Gobierno Espanola, Ministerio de Economía y Hacienda http://www.meh.es/esES/Areas%20Tematicas/Fondos%20de%20la%20Union%20Europea/Fondos%20Estructur ales/Paginas/Fondos%20Estructurales.aspx 66
Fondos Estructurales 2000-2006 http://www.juntadeandalucia.es/empleo/equal/npe/www/doc/21.pdf Fondos Europeos de Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/economiainnovacionyciencia/fondoseuropeosenandalucia/ prog4.php Human Development Report – Spain http://hdrstats.undp.org/en/countries/country_fact_sheets/cty_fs_ESP.html Information on Interreg IIIC operation http://www.interreg3c.net/sixcms/detail.php?id=6183&_language=&_oiaps_sort=acronym &_oiaps_order=asc&_filter=1&_search_fulltext=Fulltext+search&_search_acronym=Acronym+of+operation&_search_implstatus=Implementat ion+status&_search_zone=Programme+zone&_search_topic=Topic+for+cooperation&_search_typeofop=Type+of+operation&_search_lpc=Lead+partner+country&_ search_country=5 International Commerce of Andalusia http://www.extenda.es/web/opencms/en/andalucia/international.html Interreg III 2000-2006 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2006/expo_inte rreg_western_mediterranean_medoc_case.pdf Interreg III 2000-2006 http://europa.eu/legislation_summaries/regional_policy/provisions_and_instruments/g2420 4_en.htm Investigación en Andalucía en 2008 http://www.agae.es/include/files/agae/analysis_evolution_research_groups_in_andalucia.p df Kohéziós és regionális politika 2007-2013 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140
67
Indicadores de Investigación espanola http://www.micinn.es/portal/site/MICINN/menuitem.8ce192e94ba842bea3bc811001432ea 0/?vgnextoid=1183c79f6d7e0210VgnVCM1000001034e20aRCRD&vgnextchannel=fa48c 18d48530210VgnVCM1000001034e20aRCRD La Junta de Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/organismos.html Medio Ambiente en Andalucía 2009 http://www.juntadeandalucia.es/medioambiente/web/Bloques_Tematicos/Publicaciones_Di vulgacion_Y_Noticias/Publicaciones_Periodicas/IMA/2009/ima_2009.pdf Metro de Málaga http://www.metrodemalaga.info/ Metro de Sevilla http://www.metrodesevilla.org/ NUTS – Nomenclature of territorial units for statistics http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/introduction Operational Programme ’Andalusia’ http://ec.europa.eu/regional_policy/country/prordn/details_new.cfm?gv_PAY=ES&gv_reg =554&gv_PGM=1110&gv_defL=4&LAN=7 Partidos Judiciales de Andalucía http://www.defensorand.es/informes_y_publicaciones/informes_estudios_y_resoluciones/informes_especiales/i nforme_0022/TEXTO_PAGINADO/index_paginado.html?page=8 Previsiones Economicas de Andalucía – Otono2010 http://www.economiaandaluza.es/sites/default/files/precan62_analisis.pdf Producción Industrial en Espana http://www.ine.es/daco/daco42/encindpr/secacti09.pdf Programa Desarrollo de Rural de Andalucía http://www.mapa.es/desarrollo/pags/programacion/programas/Andalucia/PDR%20de%20 Andaluc%C3%ADa.pdf 68
Programa Operativo de Fondo Cohesión – FEDER 2007-2013 http://www.sifemurciaeuropa.com/2002/fondos/pdfs/programa_operativo_fondo_cohesion_feder_2007_2013.pdf Programa Operativo de Fondo Social Europeo 2007-2013 Andalucía http://www.mtin.es/uafse_2000-2006/es/2007-2013/prog-operativos/Andalucia.pdf Programa Operativo Integrado de Andalucía 2000-2006 http://www.isel.org/cuadernos_E/Articulos/f_vivern.htm Proyección de la Población de España a Corto Plazo 2010–2020 http://www.ine.es/prensa/np623.pdf Proyectos de Urban II http://www.gestionurbana.es/?p=582 Sectores estratégicos de I+D http://www.citandalucia.com/?q=node/32 Transporte en Andalucía http://www.juntadeandalucia.es/obraspublicasytransportes/www/jsp/estatica.jsp?pma=7&c t=2&e=transportes_puertos/presentacion_transporte_carretera.html&pmsa=6 Transporte público – Andalucía http://www.esp.andalucia.com/turismo/transporte-publico.htm Turismo y viajes – Aeropuertos – Andalucía http://www.esp.andalucia.com/turismo/aeropuerto/home.htm Urban II Programme http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/02/50&format=HTML&aged =0&language=en&guiLanguage=en
69
Statisztikai oldalak Animal Populations - 2010. október 27. 17:20 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=agr_r_animal&lang=en Anuario Estadístico de Andalucía 2008 - 2010. október 19. 12:32 http://www.juntadeandalucía.es:9002/anuario/anuario08/anuario08c02.htm#c60 Contabilidad Regional Trimestral de Andalucía. Base 2000 – 2010. október 24. 23:03, 2010. október 24. 23:12 http://www.juntadeandalucia.es/institutodeestadistica/crta/infoiea/crta/crta.htm Cuentas Economicas de Espana - 2010. október 24. 21:19 http://www.ine.es/inebmenu/mnu_cuentas.htm Datos basicos de la economía andaluza - 2010. október 30. 14:31 http://www.economiaandaluza.es/content/datos-basicos Encuesta Nacional de Inmigrantes Resultados para Andalucía http://www.juntadeandalucia.es:9002/eni/2007/index.htm EPA-2005 - 2010. október 17. 16:09 http://www.juntadeandalucia.es:9002/epa/infoiea/EPAIND.htm Exportaciones de Andalucía – 2010. november 13. 13:47 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/0/0/3/20002009 Hostelería y turismo, Encuesta de Ocupación Hotelera – 2010. november 8. 11:21; 2010. november 8. 11:28 http://www.ine.es/jaxi/menu.do?type=pcaxis&path=/t11/e162eoh&file=inebase&L= Importaciones de Andalucía – 2010. november 13. 14:31 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/1/255/0/20082009 Indicadores Estadísticos Andalucía - 2010. október 19. 10:31; 2010. október 19. 10:42 http://www.juntadeandalucia.es:9002/bd/indea/indea_VerTabla.jsp?tipo=T&amb=C&per= T&s=3251,3255,3262,3263,3264,3265&i3251=C&i3251=N&i3255=C&i3255=N&i3262= C&i3262=N&i3263=C&i3263=N&i3264=C&i3264=N&i3265=C
70
Inversiones Extranjeras directas en Espana, resultados de Andalucía – 2010. november 16. 09:56 http://www.juntadeandalucia.es:9002/inverextran/index.htm Previsiones Economicas de Andalucía, Otono 2010 – 2010. október 24. 2:35 http://www.economiaandaluza.es/publicaciones/previsiones-economicas-andalucia-n-62otono-2010 Regional Gross Value Added at NUTS 2 – 2010 október 24. 22:16 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_r_e2grgdp&lang=en Superficies y producciones agrícolas – 2010. október 28. 18:34 http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/servicios/estadisticas/estadisticas/ agrarias/superficies-y-producciones.html Tasa de Actividad - 2010. október 19. 13:27 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/30/255/3/20102010 Viajeros alojados en establicimientos hoteleros - 2010.november 8. 15:42 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/63/0/3/20052009 Viajeros alojados en establicimientos hoteleros, residentes en Espana - 2010. november 8.16:01 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/64/0/3/20052009 Viviendas Visadas en Andalucía - 2010. november 3. 10:45 http://www.economiaandaluza.es/indicadores/datos/4
71
