SZABÓ ZSOLT* PARÓCZAI PÉTER** SZABÓ ATTILA*** Vonzerő fejlesztés menedzselése egy elmaradott térség felsőoktatási intézetében Promoting an institute of higher education in an undeveloped region Economy and education are tools to improve social welfare. Nowadays, we have problems with both of them in our country. This is particularly true for the North Hungarian Region. What does the only institute of higher education in this socially and economically undeveloped area has to do to provide enough students in order to maintain its existence, and to support adequately the difficult process of social and economic development of the narrower (the town) and the wider (the county) environment? Traditional marketing tools do not lead to the expected results in the extremely wide higher education market. Social demand is huge for a radical change in the role of higher education institution, especially in regions being in poor economic situation. As we see, the most effective marketing tool is to play an active role in the daily work among market players: students and teachers of the college. We offer a complex model for this purpose, which is based on the cooperation of local public education, local authorities, companies and the college.
A manapság dúló válság „megalapozása” évtizedes múltra tekint vissza. A vállalatok jó ideje előre menekülnek, hogy saját válságukat elkerüljék. A gazdaság legfontosabb mozgató rugója a felfokozott, mondhatni fetisizált fogyasztás, az ezt megalapozó felfokozott termelés. Röviden fogalmazva a növekedést tekintettük az elmúlt jó pár évben, évtizedben egyedül üdvözítőnek. Ennek rendeltünk alá mindent. Gátlástalanul tékozoltuk a rendelkezésünkre álló természeti, társadalmi, emberi javakat. A kialakult válság pedig – remélhetőleg – úgy hatott, mint egy nagy vödör jeges víz. Vajon bízhatunk benne, hogy tiszta lappal lehet majd indulni, ha vége lesz? Ha vége lesz. Magyarországon a helyzet még rosszabb. Nem igazán egzaktul fogalmazva: a bőrünkön érezzük, hogy számunkra csak a tiszta lap maradt esélynek. De mit is értsünk tiszta lapon? Talán alapvető baj az is, hogy már eleget tudunk ahhoz, hogy nagy károkat okozzunk magunknak, de még nem eleget ahhoz, hogy tudásunk hasznunkra váljon hosszú távon. Divatos, esetleg már közhelyszerű fogalom: fenntartható fejlődés. Pedig, ha helyesen használjuk, még hasznunkra lehet. Persze ehhez az imént emlegetett tudással kell valamit kezdeni. És ezzel eljutottunk a másik gyakran emlegetett fogalomhoz: tudás alapú társadalom. A kákán is csomót keresők – legyünk őszinték, azok is, akik csak szeretnek alaposan, következete*
BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete, Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék, osztályvezető, mestertanár. ** BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete, Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus. *** BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete, Számítástechnika Osztály, osztályvezető.
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 sen gondolkodni – most persze azt mondhatják, hogy ez előző gondolatsor nagyon felületes. Ez igaz is. Megfelelő kifejtése egy méretes tanulmányt igényelne és várhatóan hatalmas vitákat kavarna. Esetleg olyan gondolatokat tartalmazna, amelyektől elállna a szavunk is. Egy dolog azonban biztosnak tűnik mindezektől függetlenül is. A tudás szerepe rendkívüli módon fölértékelődött, és még nem is ért a csúcsra. Ha tehát fölkészülten szeretnénk indulni a már említett tiszta lappal, nem szabad sajnálni időt, pénzt, energiát a tudás szerzésére. Ehhez sok évszázados társadalmi alrendszerek – közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás - segítenek minket. A világ számos országában ezek az alrendszerek legalábbis megfelelően működnek. Hazánkban azonban ez sajnos nem így van. Bizonyítás nélkül, csak a már említett bőrünkre hivatkozunk. Jelen dolgozat szempontjából, közvetlenül, a felsőoktatás nem túl rózsás helyzete számít. Gyakorlatilag legalább egy évtizede. A BGF PSZK Salgótarjáni Intézetében az első munka, amely az intézet folyamatainak újragondolásáról, egy minőségbiztosítási rendszer bevezetésének szükségességéről szólt, 1998-ban született PARÓCZAI PÉTER adjunktus tollából. Azt kell mondani, hogy kicsit korán. Jól mentek ugyanis akkortájt a dolgok. Volt elegendő hallgató – ma már szinte ismeretlen fogalom a túljelentkezés –, a végzettek a munkaerőpiacon kiváló helyzetben voltak, a főiskola és több oktató tulajdonában lévő PSzF-Salgó Kft. futószalagon tartotta a különféle OKJ-s tanfolyamokat. Szinte senki nem gondolta, hogy baj lehet – ez intő jel lehetne azoknak, akiknek még most is jól megy –, ami elkényelmesített sokakat. A jelek azonban sokasodni kezdtek. Ezek hatására is tovább folytattuk a minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. Az akkoriban még a felsőoktatásban nem preferált EFQM rendszer használatának előkészületeit végeztük. A rendszer bevezetésére pályázatot is benyújtottunk – Kiválóságközpont EFQM alapokon –, de talán a dolog újszerűsége miatt nem nyertünk. Azonban nem adtuk föl! Elkezdtük kisebb volumenű pályázatokkal a központ részrendszereinek megvalósításához szükséges kutatásokat. Az egyik ROP pályázat – „A kis-, közép- és nagyvállalatok helyzetének felmérése, és a megszerzett tapasztalatok alapján a közgazdászképzés fejlesztése a helyi szereplők igényeinek megfelelően” – az ÉszakMagyarországi Régió ezer vállalatát mérte föl – benchmarking-, különösen a menedzsment folyamataikat vizsgálva, az Örebro Egyetemmel együttműködve. A kutatásban az intézet munkatársai mellett közel négyszáz hallgató is aktívan részt vett. Segítségükkel több mint ötszáz vállalattól szereztünk releváns információkat működésükkel, versenyhelyzetükkel kapcsolatban. A svéd egyetemmel való közös munka révén nemzetközi összehasonlításokra is lehetőségünk nyílt. Jelen dolgozatnak nem feladata a kutatási eredmények részletes ismertetése. Ami témánk szempontjából alapvető fontosságú: • Az észak-magyarországi vállalatok lehangoló távolságban vannak a svédekkel szemben, • A vállalatoknak mindössze 6%-a tekintette saját fejlődése szempontjából jelentősnek a mai magyar felsőoktatást. Lehangoló eredmény. Főleg egy gazdaságilag, társadalmilag elmaradott megye – Nógrád –, egy kis főiskolája számára. A kérdés egyenesen következik: mi a feladata egy ilyen helyzetben egy felsőoktatási intézménynek? A válasz meg-
2
SZABÓ ZS., PARÓCZAI P., SZABÓ A.: VONZERŐ FEJLESZTÉS MENEDZSELÉSE... adásában sokat segített a másik ROP keretein belül megvalósult kutatásunk: „Az önfenntartó falu és faluközösség közgazdaságának modellje, különös tekintettel a gazdaság fejlesztésére és a fiatal diplomások újszerű munkalehetőségeire”. Amit megtudtunk a benchmarking kutatás kapcsán a vállalatokról, azt ebben a kutatásban Nógrád megye tizenegy falujáról tudtuk meg. Mindkét kutatásnak volt egy járulékos, de nagyon pozitív hozadéka: kiváló, napi kapcsolatba kerültünk a térség önkormányzataival, kis-, közép- és nagyvállalataival. Azóta is folyamatosan együttműködünk vállalatokkal, önkormányzatokkal, közvetlenül szerezve meg a felsőoktatás szerepével kapcsolatos gazdasági, társadalmi elvárásokat egy elmaradott térségben A főiskola jelenlegi képzési struktúrája és a környezet elvárásainak megfelelő terveink miatt nem általános felsőoktatási, hanem a közgazdasági és a mérnökképzési aspektusú tapasztalatokra koncentrálunk. Ezeket néhány pontban összefoglaljuk: • Mindkét szakterületen hiányoznak, még az ide jelentkezőknél is, az elmélyült megalapozó ismeretek jelentkezési döntéseikben. • Az állami intézkedések pl. a közgazdász kereteket korlátozzák, bízva abban, hogy a műszaki irányba tolják el a jelentkezőket. • Hiányzik az ismereteket nyújtó szülői háttér, a közoktatásból pedig a gazdasággal kapcsolatos alapok oktatása. • A gazdasági élet szereplői számára a felsőoktatás nem nyújt megfelelő támaszt működésükben, fejlődésükben. • Nem tudatosul a jelentkezőben a műszaki-gazdasági területek nagy mértékű és fontos átfedése. • A gyakorlat viszont az előző pontban említettekre épülő engineering képzést igényli. • Határozottabban kell kihasználni a „kis iskola” előnyt, rendszerszerűvé kell tenni működésünkben. A salgótarjáni intézet egyrészt terhelt a mai magyar felsőoktatás szinte öszszes gondjával, másrészt a jelenlegi szűk képzési kínálatunk és az egyre határozottabban lemaradó területi társadalmi, gazdasági élet által gerjesztett problémahalmazzal. Talán ezekből adódóan a jelenlegi rendkívül nehéz helyzetben adott válaszaink nem hagyományos felsőoktatási válaszok. Természetesen intézetünk ezeket is megadja. Ennek köszönhetően – remélhetően tartósan – újra emelkedik hallgatói létszámunk, ami a felsőoktatás nem túl szerencsés finanszírozási rendszerében a túlélés alapvető lehetősége. Azonban felméréseink is alátámasztják azt a tendenciát, hogy egy vidéki kis intézménynek elsősorban a helyi oktatási igények kielégítésében lesz meghatározó szerepe. Ebben a tekintetben sajnos a lehetőségeink határán mozgunk. Elmondhatjuk, hogy Nógrád megyében minden negatív társadalmi és gazdasági jelenség fölerősödve érezteti hatását a térségi felsőoktatásra. A konvenciók mellett tehát új, esetenként szentségtörőnek tűnő elképzeléseket kell megfogalmaznunk és ezeket a gyakorlatba átültetve alkalmaznunk. Ellenkező esetben a megye felsőoktatása elenyészik, a megye pedig, magára maradva várhatóan egyre gyorsabban hanyatlik mind gazdaságilag, mind társadalmilag, mind szociálisan, mind kulturálisan. A megye gazdaságának támaszkodnia kell a főiskola kompetenciahalmazá-
3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 ra, a főiskolának pedig kötelessége generálni, szükség esetén vezetni, működtetni azokat a gazdasági, társadalmi aktivitásokat, amelyek a felemelkedés útjára vezethetik a térséget. A vonzerőfejlesztés a jelenlegi gyakorlat szerint elfogadhatóan működő, figyelemfelkeltő honlapot, szélesedő oktatási kínálatot, az oktatási intézménnyel kapcsolatos információk minél teljesebb, hatékony, könnyű elérhetőségét jelenti. Mint már az előzőekben fejtegettük, ez egy hátrányos helyzetű térségben kevés. Olyasmire van szükségünk, ami tartós versenyelőnyhöz juttathatja intézetünket. Itt ugyanis nem csak a hallgatói létszám fontos. A mai magyar közoktatás meglehetősen heterogén képet mutat. Ennek vizsgálata azonban nem a mi feladatunk. Az viszont számunkra rendkívül fontos, hogy a jelenlegi felvételi rendszer az olyan teljesítményeket honorálja, amelyek a középiskolásoktól sok tanórán kívüli tevékenységet igényelnek. Az emelt szintű érettségit pusztán a tanórákon elsajátított tudással nehéz megfelelő színvonalon teljesíteni. Nem is beszélve a nyelvvizsgákról. Ezeket un. különórák nélkül szinte lehetetlen letenni. Márpedig a felvételhez szükséges pontszámok eléréséhez ezek nélkülözhetetlenek. Intézetünk vonzáskörzete sajnos ebből a szempontból nem előnyös. A térségben magas a munkanélküliség, alacsonyak az átlagkeresetek, sok az egykeresős és sajnos nehezen kezelhető számú a „tisztán” munkanélküli család. Ilyen jövedelemviszonyok között kevesen engedhetik meg maguknak, hogy gyermeküket különórákra járassák, így kevés azoknak a diákoknak a száma, akik el tudják érni a felvételhez szükséges pontszámot. Akik pedig elérik, nem szívesen jönnek a mi főiskolánkra, mert átgondolva a lehetőségeiket látják, hogy az általában túlélési gondokkal küzdő vállalkozások a diploma megszerzése után nem nyújtanak megfelelő lehetőségteret az elhelyezkedéshez, nem is beszélve az elfogadható karrier-lehetőségekről. Hogyan fejlesszen akkor vonzerőt egy lemaradó területen működő felsőoktatási intézmény? Tömören fogalmazva: be kell épülni a „köztudatba”. Ez természetesen nem azt jeleni, hogy a helyiek számára eddig nem volt ismert, hogy itt van egy főiskola, és tudomásukra kell ezt hozni. Ahogy az előzőekben ezekről már részben beszéltünk, a főiskolának élő munkakapcsolatot kell kialakítania a helyi közoktatási intézményekkel – véleményünk szerint nem a valóságtól elrugaszkodott az a gondolat, hogy nem csak a középiskolákkal, hanem az általános iskolákkal, sőt megfelelő szinten az óvodákkal is –, az itt működő kis-, közép- és nagyvállalatokkal és az önkormányzatokkal. Ez a kapcsolatrendszer, amennyiben helyes folyamatok adják a tartalmát, szinte automatikus vonzerőfejlesztést tesz lehetővé. Dolgozatunkban már ismertettünk fontos kutatásokat. Ezek mintegy megalapozták az előbb említett kapcsolatrendszer kialakítását és hatékony működtetését. A konkrét, formális eredmények mellett ez a legfontosabb hozadéka mind a benchmarking, mind a falukutatás projektnek. A már megkezdett és a közeljövőben megkezdendő fejlesztéseink átfogják mindazokat a lehetőségeket és kötelezettségeket, amelyekről beszéltünk. Ezek közül most négyet mutatunk be, amelyek külön-külön is megállják a helyüket, de egymásra épülve, együttműködve válnak igazán hatékonnyá.
4
SZABÓ ZS., PARÓCZAI P., SZABÓ A.: VONZERŐ FEJLESZTÉS MENEDZSELÉSE...
Virág Mozgalom A gazdaság mély problémái sajnos lehangoló hatással vannak a térségben élő gyermekekre is. Az átlagosnál is több a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű iskolás, hiszen a sok családban meglévő rendkívül rossz anyagi helyzetben a szülők nem képesek, jó esetben csak részben képesek megteremteni a gyermekek harmonikus fejlődésének lehetőségeit. Létkérdés tehát, hogy megtalálja-e a helyi társadalom azokat, akik a szülő-iskola páros segítségére lehetnek a jövő szempontjából kiemelkedő jelentőségű nevelés-oktatás folyamatban. A leszakadóban lévő család, a túlterhelt pedagógus sajnos nem, vagy csak részben képes az extrém feladatok megoldására. Ebben tud segítséget nyújtani a főiskola a Virág Mozgalom révén. A közvetlen kapcsolat a főiskola hallgatói és azon általános iskolák között jött létre, ahol sok a hátrányos helyzetű, a magatartás- illetve tanulási zavaros kisdiák. Tudatos, jól strukturált programrendszer teszi lehetővé a hatékony munkát: • Egyéni foglalkozások. Egy hallgató – egy tanuló munkakapcsolatában a hallgató korrepetálja „védencét” oktatási, nevelési szempontból. Ennek révén a gyerekek fejlődése folyamatosabb lehet. A hallgató pedig egy olyan élethelyzetben dolgozik, ahol jól meghatározható személyes felelőssége van a rábízott kisdiákkal kapcsolatban. Fontos gyakorlati tapasztalatokat szerezhet a későbbi munkájához, hiszen a végzett hallgatók rövid időn belül olyan munkakört tölthetnek be, amely kompetenciahalmazának fontos elemei a felelősségvállalás, az empátia képességei. Emellett a hallgatók közvetlen élményeket szerezhetnek a hazánkban sajnos nagyon is meglévő mélyszegénységről. • Csoportos foglalkozások (versenyek, sport stb.). A mozgalom „védencei” nem csak képességeikben, de szocializációs folyamataikban is elmaradottak, hatalmas segítségre szorulók. Fontos tehát, hogy olyan programokon vegyenek részt hallgatóinkkal, ahol ezekben a folyamatokban is előbbre juthatnak. A hallgatók pedig ezeken a programokon keresztül olyan szemléletváltáson mehetnek keresztül, amely szociális érzéküket fejlesztheti, szervezőkészségüket javíthatja. • Speciális foglalkozások (kultúra, életvitel, egészségügy stb.). Ezek segítségével lehetőség nyílik a hallgatóknak arra, hogy kis védenceik számára olyan élethelyzeteket szimuláljanak, ahol mentálhigiénés, általános egészségügyi (rendszeres fogmosás, tisztálkodás stb.), kérdésekkel foglalkozhassanak, a tanórán kívül vehessenek részt kulturális eseményeken. Ezeknek a gyerekek gyakran arra is szükségük van, hiszen szüleiktől sajnos erre sem kapnak útmutatást, hogy hétköznapi szituációkban való adekvát viselkedésformákat lássanak. Mindezeket a programokat természetesen a Virág Mozgalom az általános iskolával és szükség esetén a családdal szoros együttműködésben szervezi és hajtja végre. Segítségükkel közvetlenebb kapcsolat alakul ki a közoktatás, a családok és a főiskola között. A sikeres felzárkóztató munka hallgatóink számára komoly személyiségformáló erő, a főiskola pedig a felzárkóztatott diákokra, mint potenciális hallgatókra számíthat.
5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009
Megyei Gazdasági Információ Rendszer (MGIR) Az MGIR kialakításának folyamata és a kialakított információ rendszer egyaránt fontos a megye gazdasága, az önkormányzatok, a közoktatási intézmények és a főiskola szempontjából. A folyamat szereplői is innen kerülnek ki. A gazdaság szereplői és az önkormányzatok információforrások és felhasználók, a középiskolai diákok és tanárok, valamint a főiskolai hallgatók és oktatók a folyamatok végrehajtói. A folyamatok: 1) Tőkevonzási programrendszer kialakítása, működtetése. 2) Külső-belső gazdasági benchmarking. 3) Megyegazdaság forró pontjai. 4) Best practice érvényre juttatása. 5) Gazdasági programok fölépítése. 6) Klaszterszervezés alapjai. Az első folyamat a főiskolai hallgatók munkájára épült. A hat nógrádi kistérség számára készült egy-egy bemutatkozó diasor, amely információtartalma tőkevonzásra, befektetés ösztönzésre alkalmas alapvetően. A hallgatók a kistérségek önkormányzataival, munkaszervezeteivel együttműködve alakították ki a bemutatókat. Az elkészült munkákat egy konferencia keretei között mutatták be a gazdasági élet és a középiskolák képviselőinek. Az információ rendszer adatbázisa a későbbiekben automatikusan képes lesz a diasorok adattartalmát aktualizálni. Így bármikor alkalmasak lesznek konkrét szituációk kezelésére, a befektetők megfelelő tájékoztatására. A második folyamat jelenleg indul. A már előbb említett konferencia fontos feladata a további feladatok tisztázása, a szereplők kellő motiválása, tájékoztatása. A középiskolák diákjainak és oktatóinak – remélhetőleg – aktív közreműködésével definiáljuk a külső és belső benchmarking végrehajtásának részfeladatait, melynek eredményeképpen az információ rendszer összegyűjtve, strukturáltan és rugalmasan lekérdezhető formában tárolja a megye gazdaságban meglévő jó gyakorlatokat, a külső környezetnek a megye számára jól használható folyamatokat, eljárásokat és egyéb információkat. Ezzel a feladattal párhozamosan a diákok és a hallgatók feltárják az un. forró pontokat. Az eddigi munka is azt igazolja, hogy a megyében – a jelentős elmaradottság ellenére is – több olyan kis és középvállalkozás van, amelyik alkalmas a fejlődés indukálására, a kialakuló együttműködések összetartó ereje, az innováció forrása lehet. Ezek megkeresése, a fejlődésük segítése izgalmas és fontos feladat. Célok: • Megyei gazdasági tudásbázis létrehozása. • Napi munkakapcsolat a potenciális hallgatói körrel. • Megyegazdaság fejlődésének serkentése, támogatása. • Középiskolások gazdasági szemléletének fejlesztése. Ezt a projektet meghatározónak tartja Nógrád megye politikai vezetése is. Álljon most itt a Nógrád megyei közgyűlés elnökének, BECSÓ ZSOLTNAK a MGIR nyitókonferenciáján elhangzott beszédének egy lényeges részlete: „Mi a mai napon tehát a stratégiát megalapozó információ rendszer kidolgozásába kez-
6
SZABÓ ZS., PARÓCZAI P., SZABÓ A.: VONZERŐ FEJLESZTÉS MENEDZSELÉSE... dünk. Reméljük az elkövetkezendő egy-két éven belül, ezáltal sikeressé tehetjük a megye gazdaságfejlesztésének folyamatos stratégiaalkotását.” Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy megyénk gazdaságát az elmaradottság jellemzi. Így, a jólét megfelelő színvonala hiányában, segítség nélkül, kétség kívül nehéz a kitörésre összpontosítani. Mivel verseny van és a külső segítség nem áll rendelkezésre, önmagunk által meghatározott, az önfenntartást és önfejlődést előtérbe helyező stratégiát kell preferálnunk. Úgy látjuk, hogy az általunk kidolgozandó helyi gazdasági információ rendszer létrehozása, egyrészt feltárja az innovációs motorjainkat, képessé tesz minket az együttműködésre, másrészt a létrehozott rendszer tudatos nyilvánossága és hozzáférése kibontakoztathatja a stratégiaépítés társadalmasítását. A főiskola által kidolgozott munkaprogram, módszer túlmutat a szűk szakmai érdekeken. A módszer lényegéhez tartozik, hogy a kidolgozásban a főiskolai aktivitásokon túl központi szerepet kap a megye összes középiskolája és néhány általános iskola is. A fiatalság bevonása a gazdasági információgyűjtésbe és feldolgozásba így többcélúvá válik: • egyik: lakóhelyük környezetében ismerjék meg a gazdaság körülményeit, értékeljék a helybeli eredményeket és képük alakuljon ki a helyi gazdaság szerepéről, összehasonlítva más térségek, országok eredményeivel, • másik: saját élményük keletkezzen arról, hogy ha társadalmi méretekben teszünk környezetünkért, akkor várhatjuk el önfenntartó, önfejlesztő képességeink erősödését és az ahhoz rendelhető szükséges külső segítséget, • harmadik: szeretnénk beláttatni ezen munkán keresztül azt is, hogy a helyben tanulásnak és a helyben való munkavégzésnek a jövőre nézve vannak lehetőségei.
Ténylegesen gyakorlatorientált oktatás (BGF – Wamsler) Hallgatók – oktatók – a gyár dolgozóinak, menedzsmentjének együttműködése, amelyben oktatási rendszerünket egy élő laboratóriumként szolgáló, önmagát fenntartani és fejleszteni képes magyar nagyvállalat működéséhez kívánjuk illeszteni, ahol az együttműködés révén mindkét fél öntanulóvá válik, a vállalat részvétele az oktatásban a saját szellemiségének emeléséhez, az oktatás részvétele a vállalati életben, pedig az oktatás piac és verseny által befolyásolt folytonos színvonal emeléséhez járul hozzá. Ebben az elméleti és gyakorlati struktúrában a gyakorlatra épülő modern és konvertálható üzleti, műszaki, gazdasági kompetenciákat kívánunk biztosítani hallgatóink számára, a BGF jelenlegi tanrendjével teljes összhangban. Tesszük ezt úgy, hogy ennek során a helyi gazdaságban elősegítjük a vállalkozóvá válást, a foglalkoztatást, a beszállítói rendszerek generálását, a gazdasági inkubációt, a tőkefogadási készségek fejlesztését, a tőkevonzást, … stb., bízva abban, hogy az ennek során kialakított gyakorlati és oktatási programok olyan társadalmi-gazdasági fejlődést indítanak el, amelyek mintaképpen szolgálhatnak más térségek számára is. Az Intézetnek természetesen illeszkednie kell a jövőbeni felsőoktatási struktúrák viszonyaihoz. Jövőjét mindenféleképp az határozza meg, hogy képes lesz-e önfenntartó és önfejlesztő stratégia megvalósítására. Önmagában a BGF-hez
7
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 való tartozás nem szolgáltat olyan versenyelőnyt, amely a tartós fennmaradást garantálná, a helyi támogatási akciók pedig időlegesek. Ezek figyelembe vételével olyan fejlődési lehetőségeket kell keresni, amelyek megkülönböztető irányultságuk révén versenyelőnyös pozícióba juttatják az Intézetet. Ebben az értelemben öt alapvető szempontot érdemes szem előtt tartani: 1) A BGF olyan decentrumává kell válni, amely alapoz a rendszerben való együttműködésre, de a helyi adottságok jellemzőire építve egy jól megkülönböztető, a közvetlen gyakorlatra épülő oktatási struktúrát képvisel. 2) Minden stratégiai megfontolás középpontjává kell tenni a „kisintézet” modell fejlesztését, működtetését. Fenn kell tartani, sőt növelni kell azt a belső kohéziót, amely biztosítja az ember léptékű együttélés feltételeit. Ez az elkövetkezendő jövőben, ha a vonzerő-fejlesztésben tudatos stratégia elemmé tehető, jelentős előnyökké érlelhető. 3) A fejlesztési elképzelésekben egyaránt érvényre kell juttatni a globális és lokális igények érvényre juttatását. Globális hálózatokban kell gondolkodnunk, de az oktatási struktúra diverzifikációját a helyi stratégiai elképzelésekhez kell igazítani. Ezen gondolatokat korábbi kutatásaink megalapozták. A szabad akkreditáció áramlás figyelembe vételével versenytárgyalásokat érdemes folytatni néhány belföldi vagy külföldi egyetemmel, a céljainkat támogató oktatási irány bevezetésére. 4) A diverzifikált, de regionális alapon rendszert alkotó oktatási struktúránkban központi szerepet kell kapjon a közvetlen gyakorlattal való integrált működés. Ez két szinten valósulhat meg: • egyik, a gazdaság szereplőivel való együttműködésben közös érdekeltségű struktúrákra kell törekedni, • másik, az általános és középiskolákkal munkakapcsolatokat kell kiépíteni, amely révén a helyi felzárkóztatás erősítését, valamint a hallgató utánpótlást egyenes ágon biztosítani lehet. 5) A hallgatói és tanári aktivitásoknak, az előző pontok értelmében, közvetlen gyakorlati irányultságot kell szolgálnia, elszakadva a mai felsőoktatás elmélkedő és sehová sem vezető gyakorlatához képest. (fizikai munkavégzés, engineering-szemlélet, vállalkozói attitűdök, TDK, tudományos kutatás, pályázatok, diplomatervek, Master- és PhD-képzés)
Klaszterek (hallgatók, oktatók, a megye gazdasági szereplői, önkormányzatok együttműködése) Az elmúlt egy évben a Salgótarjáni Intézet hallgatói együttműködéssel, a korábbi pályázatokra támaszkodva felmérte Nógrád megye gazdaságának helyzetét. Az eredmények azt mutatják, hogy a felzárkózás egyik útja a helyi élenjáró vállalatok együttműködésének megszervezése és az elmaradottak előzőekhez való csatlakoztatása révén jelölhető ki. A helyi gazdaság stratégiai célkitűzéseit az élenjárónak tekinthető nagyvállalatok tevékenysége determinálja. Ezek közül a most alakuló klaszter gesztora a Wamsler SE. A klaszter alapvető szerepe abban határozható meg, hogy az egymást erősítő termelő és fejlesztő kapacitások maguk után húzhatják az el-
8
SZABÓ ZS., PARÓCZAI P., SZABÓ A.: VONZERŐ FEJLESZTÉS MENEDZSELÉSE... maradott, de fejlődni szándékozó helyi vállalkozásokat. Formálisan a klaszter által létrehozható egy területileg belső és külső együttműködő, integrátori és beszállítói rendszer, amelyet a hozzárendelhető optimális logisztikai hálózat (helyi kapacitások) támogatásával tovább lehet erősíteni. Alapvető cél, hogy a BGF Salgótarjáni Intézetének aktív közreműködésével létrejöjjön egy olyan klasztermenedzsment, amely a vázolt fejlődést, egyben a hallgatói és oktatói aktivitásokat úgy koordinálja, hogy kialakulhasson egy helyi gyakorlatorientált tudásközpont. • Tudatos programrendszer: ⇒ szerepvállalás a klaszter szervezésben (oktatók, hallgatók); ⇒ klasztermenedzsment feladatok ellátásának támogatása (hallgatók, oktatók); ⇒ szerepvállalás a klaszter bővítésében; • Cél: ⇒ a helyi nagyvállalatok beszállítói hátterének fejlesztése; ⇒ műszaki – gazdasági fejlesztés, innováció támogatása; ⇒ helyi termékek és tevékenységek piacra vitelének segítése; ⇒ képzések. Az előzőekben tárgyalt négy fejlesztés egy jól definiált stratégia négy alapvető és jelentős mértékben egymásra épülő feladatrendszere a megyegazdaság, a megyei közoktatás, az önkormányzatok és a BGF PSzK Salgótarjáni Intézete által informálisan és formálisan is egyre erőteljesebb együttműködésének. A főiskola szerepe ebben kitüntetett jelentőségű. A rendelkezésre álló intellektuális tőkéjével nagy szolgálatokat tesz és tehet a továbbiakban is a megye társadalmi, gazdasági felemelkedése érdekében úgy, hogy mindezek mellett eleget tesz azoknak az elvárásoknak, amelyeket a finanszírozó állam, a helyi társadalom és gazdaság támaszt a felsőoktatással szemben. Határozott véleményünk szerint ez a leghatékonyabb, hosszútávon fenntartható vonzerőfejlesztés is. Úgy látjuk, a főiskola ezekkel az aktivitásokkal adekvát módon definiálta jelenlegi helyét a felsőoktatási térben és a helyi társadalomban. Ennek segítségével remélhetőleg tartós versenyelőnyhöz juthatunk a jelentkezőkért, a hallgatókért vívott egyre élesebb küzdelemben. Összegezve az elmondottakat, alapvető cél tehát az aktív közreműködés a vidék több évtizedes gazdasági elmaradottságának felszámolásában. • Az oktatást olyan kompetencia alapú tudásfejlesztésként kell értelmezni, amely képes a vidéki értékteremtéshez értő szakmai szellemiséget megteremteni. Az oktatásnak olyan irányvonalát szeretnénk kijelölni, amely vállalkozni és aktívan munkát vállalni képes emberi erőforrás létrehozását eredményezi. • A felsőoktatásban egyre élesedő verseny arra kényszerít bennünket, hogy egy megkülönböztető és erős vonzerővel rendelkező oktatási rendszert alakítsunk ki. • A projekt olyan szervezet létrehozását preferálja, amely az egyre csökkenő állami támogatást és a folyamatos gazdasági változásokat kezelve megfelelő szintre fejleszti az intézet önfenntartó, önfejlesztő képességét. • A projekt kitüntetett figyelmet szentel a tudásalapú foglalkoztatási ipar alapjainak elméleti és gyakorlati kialakítására, és működésének bevezetésére.
9
