eln. szab. szerk sz. körrendeletéhez. ERİDÍTÉSI UTASÍTÁS. (Er. Ut.)

A m. kir. honvédelmi minisztérium 55.536/eln. szab. szerk. 1941. sz. körrendeletéhez.

Er. Ut.

ERİDÍTÉSI UTASÍTÁS (Er. Ut.)

A M. KIR. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KIADVÁNYA.

BUDAPEST PALLAS IRODALMI NYOMDA I RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1941.

3. oldal

Körrendelet. Az”Erıdítési Utasítás” „Tervezetét”-t a kiképzés alapjaként kipróbálásra kiadom. Budapest, 1941. november hó. Borika s. k. m. kir. honvédelmi miniszter.

4. oldal

ELİSZÓ. Az erıdítés nem mőszaki szakmunka, hanem minden fegyver- és csapatnem által a saját szükségleteinek megfelelı mértékben végzendı tevékenység, harccselekmény. A mőszaki csapatokra csak ama, nagyobb mőszaki felkészültséget igénylı munkálatok végrehajtása hárul, melyekre a többi csapat felszerelésénél és kiképzésénél fogva nem képes. Az utasításban foglaltak tehát általános érvényőek. Az ábrák szerinti formák nem szabványok, hanem csak példák és azokat mindenkor a terep és az egyéb viszonyok megkövetelte módon kell kiépíteni. Minden jó, ha a célnak megfelel. Az ábrákon szereplı földmunkák az érthetıség kedvéért sarkosak. A kivitelnél minden sarkot, éles vonalat mellızzünk, gömbölyítsünk le. A rejtésre nagy súlyt vessünk. Az egyes ábráknál, ahol szükséges, szerepel az „anyagszükséglet'1 és a ,,teljesítmény". Utóbbi adat megértéséhez és felhasználásához a „Függelék" ad támaszpontokat, úgyszintén nagyobb erıdítési munkák tervezéséhez és nehezebb munkák végrehajtásához. A „Függelék" elsısorban a mőszaki csapatnak szól.

I. Rész. Erıdítési elvek és alapfogalmak

15. oldal

I. RÉSZ. ERİDÍTÉSI ELVEK ÉS ALAPFOGALMAK. 1. §. Az erıdítés célja, feladatai és fajai. 1.

Az erıdítésnek célja, hogy küzdıképességünket növelje, egyben az ellenség küzdıképességét csökkentse. Az erıdítés tehát a harcászat eszköze, melyet minden jellegő harcnál, parancs nélkül is, mindenkor alkalmazni kell. Célját a terephez alkalmazkodva végrehajtott mőszaki munkával éri el. A harcot a vezetés által összhangba hozott tőz és mozgás együttes hatása dönti el. Az erıdítés feladata ebbıl kifolyólag a terep kialakítása a saját vezetés, tőz és mozgás érdekében, valamint az ellenséges vezetés tőz és mozgás hátrányára. A feladat részletezését és megoldására szolgáló munkákat a következı táblázat mutatja. A terepmegerıdítés segítségével gyengébb erıkkel is megtörhetjük túlerejő ellenség támadását. 2. A védelmi harc a tőzharcból és az ellentámadások sorozatából tevıdik össze: az erıdítés még védelemben sem nélkülözheti sohasem a támadólagos terepberendezéseket. Viszont minden támadás helyenként és idınként megakadhat, önmőködıen és átmenetileg védelemmé 16. oldal

17. oldal

18. oldal

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

fajulhat: igen gyakran a támadás folyamán is erıdítenünk kell. Az erıdítés mérve függ: a harcászati helyzettıl, valamint az erıdítés mőszaki tényezıitıl, azaz a beállított munkaerıtıl, a rendelkezésre álló szerszám- és gépi felszereléstıl, a munkaidıtıl és anyagtól, továbbá a talajtól. Mennél inkább helyhez kötött a harc, annál kevésbé nélkülözhetjük a terep védıleges berendezését. Ezért védelemben feltétlenül, támadásban pedig akkor kell erıdítenünk, ha az a támadás lendületének nem kerékkötıje. A csapat minden tagjának és egységének, amint erıdítési munkálatokra alkalma nyílik, azokat parancs nélkül is, támadásban és védelemben egyaránt, meg kell kezdenie, még akkor is, ha azokat önmaga elıreláthatólag nem fogja használni. Utóbbi esetben munkánkkal a támogatásunkra, felváltásunkra hivatott hátsó lépcsık (tartalékok) küzdı- képességét fokozzuk. Védelemben rendszerint nem lehet az erıdítési, munkálatok megkezdésével a helyzet teljes tisztázásáig várni. Gyakran már maga az a körülmény befolyásolja az ellenséget elhatározásában, hogy erıdítünk. Megkezdett, vagy kész erıdítési elemek azonban ne befolyásolják és ne kössék meg a vezetık szabad elhatározását. Ha a változott helyzet új elhatározás elé állítja ıket, a már megkezdett munkálatokat szüntessék be, vagy a már kész erıdítéseket ürítsék ki. Az erıdítési munkálatokról mielıbb tervet kell szerkeszteni. Ha a harcászati helyzet nem változott, az erıdítési munkatervet még felváltások esetén is pontosan be kell tartani. A tervszerő végrehajtás munkaerıben, munkában és idıben megtakarítást jelent. 19. oldal A mőszaki hatékonyság szerint megkülönböztetünk a tábori erıdítést és az állandó erıdítést. Harc közben a tábori erıdítés elemeit rendszerint csak hevenyészve (szilánkálló óvóhelyekkel) készítjük el.

Ha a harcászati helyzet következtében huzamosabb ideig tartó védelemre kell berendezkednünk, az erıdítés hevenyészett elemeit — amint arra idı ós alkalom van — tartósakká fejlesszük, építjük át. Az átépítés folyamán a hevenyészett állásrendszeren többnyire bizonyos, a védıleges szempontoknak jobban megfelelı változtatásokat kell eszközölnünk (pl. fıellenállási vonalat helyenként módosítjuk, a lövészgödröket egymással összekötjük, helyettük ,,harcárkokat" létesítünk stb.). Sok esetben célszerőbb lesz, ha hátsóbb vonalban, közvetlen ellenséges behatáson kívül kezdjük meg újabb védıállás kiépítését, mert annak létesítését már kezdettıl fogva a legnagyobb tervszerőséggel hajthatjuk végre. Erıdítéseinket, amikor csak alkalmunk van, állandóan, tervszerően fejlesszük. A tábori erıdítés építményei között alkalmazhatunk állandó erıdítési elemeket is, és viszont. 10. Az államerıdítés keretében alkalmazott állandó erıdítés évek munkájával már békében épül, értékesítve mindent, amit a korszerő mőszaki tudományok az egész ország anyagi teljesítıképességének kihasználásával nyújtanak. Az államerıdítést erre a célra szervezett, külön központi szerv hajtja végre. Az államerıdítés állandó erıdítési építményeit a tábori erıdítés elemeivel kell kiegészíteni, hogy a harc követelményeinek megfeleljenek. Ez részben már békében történik, részben pedig a megszálló csapat feladatát képezi. 20. oldal 11. Jelen „Erıdítési Utasítás" az állandó erıdítési elemeket nem tárgyalja. Az államerıdítés alapelvei azonban azonosak a tábori erıdítés elveivel. 12. Az erıdítéssel hasonló célt is szolgál a mőszaki záróharc, ezért védelmi harcban az erıdítési tevékenységet és a mőszaki zárást szervesen kapcsoljuk egybe, hogy hatásuk összeadódjék. E két tevékenység között lényeges különbség, hogy erıdítési munkálatokat minden harcra hivatott csapat végez, mőszaki zárakat pedig csak szakcsapat telepíthet. Az erıdítésnek csak akkor van elhárító ereje, ha bátor védık tüze és ellen támadása fogadja az ellenséget; viszont mőszaki zárak még védıcsapat nélkül is jelentıs akadályt képezhetnek. Különösen nagy kiterjedés mellett vívott védelmi harcban a mőszaki záróharc a hézagok, térközök lezárására szinte nélkülözhetetlen.

2. §. A mőszaki zárás. 13.

A mőszaki zárás célja az ellenség mozgásának bénítása. A mőszaki zárak lényegükben akadályok, melyek az ellenség mozgását hosszabbrövidebb idıre feltartóztatják és így saját céljainknak megfelelı idı- és térnyereséget biztosítanak. 14. Amennyire csak lehetséges, védıállásunk elıtt legyen mőszaki záróöv. Ez ütközıt képez az ellenséges támadás lendületének lefékezésére, támpontokat ad a támadás helyére és irányára, meggátolhatja azt, hogy az ellenség tőzrendszerét akadálytalanul kifejlessze, nagyobb arányú alkalmazása esetén gátolja az ellenség utánpótlását. Az ellenség éjjeli tevékenységét teljesen 21. oldal megbéníthatja és a saját csapat biztonságát lényegesen növeli. Alkalmazzunk továbbá mőszaki zárást az egyes támpontok stb. között lévı tereprészek zárására, ha azokat csak gyengén, vagy egyáltalán nem szálljuk meg, továbbá akadályaink megerısítésére, kiegészítésére. Minden, a védıállással kapcsolatos zárat tőzzel pásztáznunk kell. Mőszaki zárak telepítése kizárólagosan mőszaki feladat és arra csak az erre külön kiképzett (árkász, mőszaki, vegyiharc) egységek hivatottak. E tekintetben is a legpontosabban megszervezett együttmőködés szükséges a testvérfegyvernemek között.

Az állást megszálló egységeknek e tekintetben pontosan tudniuk kell: a) hol, mikor dolgoznak zárak telepítésén az arra hívatottak, b) milyen zárak hol kerülnek telepítésre, c) hol vannak a zárak között átjárók. Minden küzdı parancsnoknál, szakaszparancsnoktól felfelé vázlat kell legyen, melybıl kivehetık legyenek a saját, valamint a szomszédok harcsávjának zárt területei, továbbá az azokon keresztül vezetı átjárók és azok megjelölési módja, a zárak pásztázására hivatott fegyverek és minden körülmény, mely a zárt területen való biztonságunk szempontjából fontos. 15.

Mőszaki zárak a következık: a) rombolások, b) aknazárak, c) akadályok, d) vegyiharczárak, e) területrombolások. Fenti zárak tervszerő összefüggı alkalmazásával keletkeznek a mőszaki záró rendszerek. 22. oldal

3. §. A rejtızés. 16.

Rejtızés a láthatatlanságra való törekvés. A természetes rejtızés a terep ügyes kihasználása. A mesterséges rejtızés már erıdítési tevékenység. 17. A csapat magatartását elıíró rejtızési rendszabályokat a Harcászati Szabályzat I. Részének 19. §-a és E-alap jelzéső szabályzat 12. §-a, továbbá az E-mü. u. 4.* (*Új utasítás: „A rejtızés.") tartalmazza. Az Erıdítési Utasítás csupán az erıdítési munkálatokkal kapcsolatos rejtessél foglalkozik. 18. Az összes erıdítési munkákat az ellenség légi és földi felderítése elıl már kezdettıl fogva, munka elıtt alatt és után a leggondosabban rejteni kell. 19. Légi figyelés ellen minden körülmények között és az ellenségtıl bármilyen távolságra rejtünk. 20. Földi figyelés elleni rejtésre rendszerint csak az ellenséges tőzkörleten belül lesz szükség. 21. Törekedjünk mindig elsısorban a természetes rejtızésre, ami terepalakulatnak, a terepfedezetnek, terep-tárgyaknak, az árnyéknak ügyes kihasználásával érthetı el. Csak másodsorban, ha okvetlenül szükséges egészítsük azt ki mesterséges rejtızési eszközökkel. 22. A mesterséges rejtızésnek lényegileg négyféle módja van: a) a környezet utánzása, b) rejtı tárgyak használata, c) fényhatások megbontása, d) a színlelés. 23.

A látható kép mindig szín- és árnyhatásokból tevıdik össze. Sohasem elegendı tehát csupán a terep környezetének színét utánoznunk. Az árnyékhatásokat, amelyek egyrészt a

rejtendı felület érdességétıl, másrészt az egész rejtendı tárgy ön- és vetett árnyékától erednek, szintén el kell tüntetnünk. 23. oldal Ezt a célt a legtökéletesebben úgy érjük el, ha az erıdítmény látható felületeit minél jobban a terephez simulóan alakítjuk és azokat úgy képezzük ki, hogy színük és felületi érdességük a környezı tereptıl el ne üssön. Szántásban tehát a barázdákat utánozzuk, füves területen gyepesítsünk, bokros területen bokrokat ültetünk, sziklás talajon kıhányásokat rakunk, sziklatömböket utánozunk stb. 24. Rejtı tárgyként a leggyakoribb a sátorlapok és a burkolóhálók használata. A burkolóhálókat könnyő tartószerkezetekre támasztva a rejtendı tárgy fölé vagy elé feszítjük és kellı fényhatást keltı rostos növényi anyagokkal teletőzdeljük. (1. ábra) Friss növényi anyagok e célra csak rövid ideig alkalmasak, mert elhervadnak, elszáradnak és igen elütnek a környezettıl. 1. az. ábra. Löveg rejtése burkolóhálóval.

24. oldal 25. Burkolóhálók híján könnyő deszkafalak, ponyvák, a földbe tőzdelt faágak stb. is megfelelnek, feltéve, hogy nem feltőnıek és a terepbe beolvadnak. 26. A könnyő súlyú rejtı anyagok használatát nemcsak a gazdaságos beépítés lehetısége, de a törmelék- és torlaszképzıdés, továbbá a szilánkhatás veszélyének csökkentése is megkívánja. 27. Ha a rejtendı tárgyat nem sikerül a terepben láthatatlanná tennünk, úgy igyekeznünk kell az általa okozott fényhatásokat a felismerhetetlenségig megbontanunk. Nagyobb tereptárgyak ilyen módon való rejtése szakember közbejöttét kívánja meg, kisebb tárgyakat foltfestéssel szoktak ellátni. 28. A foltfestés akkor hatásos, ha az egyes foltfelületek aránylag nagyok, alakjukban élesen elütnek a rejtendı tárgy alakjától, és az egymással szomszédos foltok színben és árnyalatban erısen eltérıek. Kis foltok messzirıl nézve egybeolvadnak és csupán a rejtendı tárgy színét változtatják meg és egyáltalán nem segítik elı annak felismerhetetlenségét. 29. A rejtızés negyedik igen hatásos módja a színlelés. Színleléssel a rejtendı tárgy felismerését azáltal nehezítjük meg, hogy közelében egy vagy több, fényhatásra és méretre teljesen azonos, megtévesztı tárgyat állítunk elı. 30. Színlelt építmények értékét nagy mértékben fokozzuk, ha azokat ideiglenesen meg is szálljuk, azokból idınként tüzelünk és általában, ha minél nagyobb területen telepítjük ıket. Mindenkor fontos azonban, hogy a valószínőség hatását keltsék.

31.

Kisebb viszonyokban ütegállásokat színlelı kerék nyomok, harcálláspontokhoz vezetı kitaposott ösvények, feltőnı tereptárgyak áthelyezése vagy megsemmisítése 25. oldal igen alkalmas rendszabályok az ellenség megtévesztésére. 32. A rejtızés jóságát, ha csak lehet, az ellenség oldaláról és repülıkkel is ellenırizzük.

4. §. A fedezés. 33.

Fedezéken minden, legalább egy, de lehetıleg minden oldalról védett helyet értünk, melynek védıfalai nemcsak az ellenség látását gátolják, de ellenséges tőzhatás felfogására is képesek. 34. Az erıdítményeket különbözı állósági fokok jellemzik: a) Szilánkálló az olyan építmény, amely a gyalogság összes fegyverei, továbbá a lövegek és a légi erık bombáinak repeszdarabjai és a környezetében levı tárgyak kisebb törmelékei ellen oltalmaz. b) Könnyő gránátálló az olyan építmény, amely a közepes lövegek egyes és a könnyő lövegek többszörös találataival szemben véd. c) Nehéz gránátálló az olyan építmény, amely a nehéz lövegek egyes és a közepes lövegek többszörös találatai ellen nyújt oltalmat. d) Bombaálló az olyan építmény, amely a legnehezebb lövegek tartós tüzével és a légi erık bombáinak telitalálataival szemben is védelmet nyújt. 35. Az erıdítési anyagok állósági fokait és a szükséges méretezési segédleteket a Függelék tartalmazza. 36. Mindenkor a lehetı legnagyobb állósági fokra törekedjünk. A mőszaki lehetıségek azonban ennek általában igen erıs határt szabnak, mert amíg a szilánkálló építmények napok, a könnyő gránátálló építmények hetek. 26. oldal a nehéz gránátálló építmények esetleg hónapok munkáját igénylik, a bombaálló erıdítmények kiépitése, minden igényt kielégítı módon esetleg csak éveli munkájával lehetséges. 37. Az állósági fok megállapításánál a fedezékben elhelyezendı csapat erejét is számításba kell venni. Általános alapelvül szolgáljon, hogy szilánkálló erıdítményben legfeljebb 6 fı (csoport). könnyő gránátálló erıdítményben legfeljebb 13 fı (1 raj), nehéz gránátálló erıdítményben legfeljebb 1 szakasz erejő megszálló erı helyezhetı el, míg a század-erejő vagy ennél nagyobb csapat részére az erıdítményt már bombaállónak kell kiképezni. 38. Ebbıl következik, hogy az erıdítés hevenyészett fokánál a megszálló erıt annyira szét kell tagolnunk, hogy egy szilánkálló építménybe legfeljebb 1/2 raj jusson. Csak késıbb, ha erre idı és mód van, térhetünk ál ellenállóképesebb és nagyobb befogadó képességő óvó helyek építésére. 39. A megszabott követelményeken csupán a terep, nyújtotta természetes fedezési és rejtızési lehetıségei gondos kihasználása enyhíthet. A szilánkállóságra azonban mindenkor törekednünk kell, mert a veszteségek 95%-a szilánkhatásból ered. 40. Ellenséges tőz alatt tartott erdıkben a letördelt nagyobb faágak, helységekben a lezuhanó épületrésszel miatt a törmelékbiztosságra is legyünk mindig figyelemmel. E cél érdekében árkainkat legalább helyenként sziláid tetıvel kell befednünk. 41. A fedezés szempontjából legtökéletesebb erıdítmény a tér minden irányában, alulról is, zárt, és kell szilárdságú védıfallal van körülvéve. 27. oldal

A szükséges bejáratokat, szellızı és egyéb falnyílásokat az ellenség lıirányával ellenkezı oldalon erıs ajtókkal, egyéb szerkezetekkel zárjuk, avagy tört vonalban képezzük ki, amivel sebezhetıségüket csökkentjük. 42. Az ily módon elkészített fedezék, óvóhely stb., ha jól van rejtve és nem vonja magára az ellenség figyelmét, még gyengébb védıfallal is igen ellenállóképes, megköveteli azonban, hogy abból a védı, ha harcfeladatának teljesítéséhez szükséges, a kellı pillanatban elıjöjjön és derék harcoshoz illıen a szabad ég alatt vívja meg harcát. 43. Lıréseket csak elvétve alkalmazzunk. (Lásd 91.) Egyes, merev zárótőz feladattal megbízott, rejtett tőzfegyvernek, leginkább csak oldalozó géppuskáknak lıréses erıdítménybe való beállítása elınyös, ha hatalmas tüzükkel akadályrendszert pásztázva, biztosítani képesek azt az idıt, amely a védık zömének ellentámadásához szükséges. A lırésnek egyébként csak hátrányai vannak. 44. Arctőzre sohase állítsunk be lıréses erıdítményt, mert a korszerő fegyverek lıszabadosságának martalékává lesz. Az ilyen erıdítmény még oly aránytalanul gyengébb hatású fegyverrel is leküzdhetı, amelynek egyébként, lırés nélkül az erıdítmény minden bizonnyal ellenállana. 45. A korszerő fedezéknek további kívánatos kelléke. a tömeggáz védelem. Ennek az érdekében kerüljük a terepmélyedéseket, völgyek alját, növényzettel erısen fedett terepet, amelyeken a harci gáz megreked. Ha ezt egyéb szempontok megengedik, telepítsük építményeinket magasabban fekvı tereprészeken. 46. A tábori erıdítmények tökéletes gázvédetté tétele nem áll módunkban. A nagyobbára csak fából és földbıl készült erıdítmények falainak gázzárását sohasem 28. oldal biztosíthatjuk teljesen. A bejáratoknak és egyéb fal-nyílásoknak vegyi anyagokkal itatott, vizes pokrócokkal való minél légmentesebb elzárásával harcgázok tömegeinek az óvóhelyekbe való behatolását akadályozzuk. Általában azonban csak a gázálarc nyújt megbízható egyéni védelmet.

5. §. A terep. 47.

Védıállások kiválasztásánál a mindenkori feladaton és helyzeten kívül a terep helyes megválasztása és az ahhoz való céltudatos alkalmazkodás alapvetı fontosságú. 48. A terepet is három fıszempont szerint kell megítélnünk: a harcvezetés, a tőz és mozgás szempontjából, 49. A harcvezetés szempontjából az olyan védıállás elınyös., mely számos olyan figyelıponttal rendelkezik, amelyrıl a védıállás területe és annak elıterepe — te-hát az ellenség elınyomulási útjai és gyülekezı helyei is — jól megfigyelhetık; viszont a fıellenállási az ellenség részérıl be nem tekinthetı és így módot nyújt a jelentések és parancsok gyors és biztos közvetítésére, valamint az erıcsoportosítás észrevétlen megváltoztatására. 50. A saját tőzhatás növelése érdekében a kiválasztott terep legyen alkalmas hatásos tőzrendszer kiépítésire, azaz a különbözı tőzfegyverek és egyéb harceszközök tervszerő, sajátosságaikkal számoló, egymást kiegészítı, oldalozó és mélységbe tagozott beállítására úgy, hogy a terepnek egyetlenegy olyan pontja se legyen, amelyre harcászati fontossága szerint legalább két, de lehetıleg több helyrıl is egyszerre hatni ne lehessen. 29. oldal Bár a saját tőzhatás növelése mindig elıbbre való az ellenséges tőzhatás csökkentésénél, saját erıink kímélését sem szabad sohasem figyelmen kívül hagynunk. E tekintetben az olyan terep elınyös, amely természetes rejtızési lehetıségeket nyújt és legalább egyes tereprészeken fedezékül is szolgál. (Harántvölgyek, szakadékok.)

Az ellenséges tőzhatás csökkentését szolgálja közvetve a védelemre hivatott csapat szélességi és mélységi tagozása, továbbá színlelt építmények kiadós alkalmazása is, mert ezek az ellenséges tőz szétforgácsolódására vezetnek. 51. A terep alakulása, különösen hegyvidéken, a fıellenállási vonal helyének megválasztását lényegesen befolyásolja. Az ellenség felé szelíden lejtı terepen a gerincvonal elıtt, esetleg a völgy talpához közel vezetjük a fıellenállási vonalat és a mélységbe is kellıképpen tagozódunk. 52. Ha az ellenség felé esı lejtı meredek, sokszor célszerőbb a fıellenállási vonalat, a veszteségek csökkentése és az ellenség betekintésének megakadályozása érdekében a gerincvonal mögé visszavennünk. Az ilyen védıállásban a védı erejével jobban takarékoskodhat s így több tartaléka marad a betört ellenség ellentámadással való megsemmisítésére. Az ellentámadást a hátrább és magasabban lévı tüzelıállásokban elhelyezett tőzfegyverek hatásosan támogathatják. A fıellenállási vonal elıtt lévı és a fıellenállási övbıl meg nem figyelhetı, közvetlen tőz alatt nem tartható tereprészek más helyrıl való megfigyelésérıl és pásztázásáról gondoskodnunk kell. Harcelıörsök alkalmazása igen fontos. A fıellenállási vonal a gerincvonalhoz viszonyított fekvésének lehetıségeit az alábbi táblázat hasonlítja össze. 30. oldal

tőz

mozgás

vezetés (figyelés)

Ellenséges mozgás

tőz

A fıellenállási vonal

vezetés (figyelés)

Saját

± +

+ + -

szempontjátból A gerincvonal

53.

mögött -on elıtt

+

± +

+ + -

+ +

A tőz fokozott jelentısége dacára sem dönti el egymagában a harcot. Támadásban az ellenséget meg kell közelítenünk, hogy közelharcban megsemmisíthessük. Támadásban és védelemben egyaránt szükségesek a felváltások, erıeltolások, tehát menetek. A lıszer, élelem utánpótlása, az egészségügyi szolgálat ellátása és egyéb szállítások ugyancsak mozgással járnak. A mozgás szempontjából az olyan terep elınyös, amely a védıállás területén és az a mögött lévı területen való fedett mozgást lehetıvé teszi, viszont az ellenségnek a védıállás megközelítését, különösen pedig ellenséges harckocsik és egyéb erık elıretörését természetes akadályok (tavak, mocsarak, folyók, meredek partra szék) révén megakadályozza, illetve megnehezíti. Az ellenséges tőzhatásnak kitett területen nappal általában csak megfelelı tőzoltalom mellett mozoghatunk. Ezért kis viszonyokban a holt terek, a fedett megközelítési lehetıségek, nagy viszonyokban pedig a harántvölgyekben, erdıségekben vezetı jó úthálózat igen nagy jelentıségőek. 31. oldal 54. Kerüljük a fıellenállási vonal vezetésénél a térképen megjelölt, a terepen feltőnı vonalakat (helységek, erdık szegélye, utak mente stb.).

6. §. Harcvezetés berendezése. 55.

A harcálláspont a parancsnok és a vezetés közegeinek tartózkodási helye a harc alatt. Részei: a) a figyelıhely(ek), b) a hírközpont, c) óvóhelyek a parancsnok és személyzet számára. d) közlekedési lehetıségek a harcálláspont részei között. Fenti részek legtöbbnyire helyileg elkülönítettek. 56. A harcálláspont ne legyen túlságosan elıl, mert itt. a harctevékenység a parancsnokot munkájában zavarhatja, már kisebb ellenséges sikerek is kikapcsolhatják. A túl messze hátul való telepítés pedig nemcsak az alárendeltekhez vezetı összekötı vonalakat hosszabbítja meg és teszi érzékenyebbé, hanem a parancsadást megnehezíti és a parancsnoknak a csapatra való befolyását hátrányosan befolyásolja. Rendszerint a védelem súlypontja mögé telepítjük. A tartalék közelsége kívánatos. A fı, hogy a jó áttekintés és a parancsnok befolyása t csapatra biztosított legyen. Feküdjék az állásrészhez vezetı fı megközelítı útvonal mentén, de ne azon (titoktartás). Közelében a közlekedést egy nyomra tereljük, nehogy az összefutó nyomok helyét elárulják. A nyom rejtésére is gondoljunk. A terepen, vagy a térképen szembeötlı helyeket terüljük. 57. Minden figyelıhely nyújtson kellı áttekintést ne csak a saját körletre, de a szomszédos körletekbe is úgy, 32. oldal hogy az elıterep, valamint állásunk területének (fıellenállási öv) minden része többszörös figyelés alatt álljon. Törekedjünk, hogy tőz ellen a kellı biztonságot nyújtsa; különösen fontos e szempontból a gondos rejtés. Legyen kis mérető. Több figyelıhelyet szők terül leien ne halmozzunk. A figyelés lehetıvé tétele sok esetben ritkításokat épületek lebontását, részbeni letárolásokat kíván. Ezek a figyelıhelyre irányíthatják az ellenség figyelmét: csak annyit ritkítsunk, amennyi feltétlenül szükséges. (Lásd 13. §.) A terepen meghatározott vonatkozási pontok I figyelés kiértékelését nagyban elısegíthetik. (Vázlatokban rögzítve.) 58. A hírközpontok, illetve híradás berendezéseinél legnagyobb tökélyre törekedjünk. A hírközpontot gondosan megválasztott, az ellenséges tőztıl kevésbé veszélyeztetett helyen telepítsük. Nem elınyös a parancsnok óvóhelyében elhelyeznünk, mert a parancsnokság és a hírközpont mőködése egymást zavarja. A parancsnoktól való túl nagy távolsága viszont a parancsadás. a híradás gyorsaságára hátrányos, különösen, ha a parancsnoktól a hírközpontont külön összeköttetésrıl kell gondoskodnunk. A túl közelség viszont a biztonság szempontjából nem kívánatos. (telitalálatok). Ha szükséges, minden híradóállomás számira, egyes munkálatok háttérbe szorítása árán is, óvóhelyet építsünk, mert ennek hiánya által a csapatot harcban ( összeköttetés megszakadásából fakadó veszélynek tesszük ki. Nagy gondot fordítsunk arra. hogy a híradóállomás sokhoz ne fussanak be csupasz, fénylı vezetékek. Fehér-porcellán-szigetelıket be kell festeni. A hírrendszer lehetıleg összes vezetékeit külön célra készített, esetleg befedett árkokban vezessük. Ha 33. oldal e célra a közlekedés céljait szolgáló árkokat használunk, a vezetékek a közlekedést ne akadályozzák. A karbantartó stb. szolgálatot végzık részére a dobvégkötéseknél, de ezek között is, egymástól 100— 200 m-re fülkéket, gödröket készíttessünk, hogy még igen erıs tőzben is, ugrásszerően ellenırizhessék a vonalat. Rádióállomásokat lehetıleg ne telepítsünk egyéb állomásokkal közös helyen.

Erıs tőz körletében, továbbá magasabb parancsnokságoknál, célszerő szükségbeli hírközpontot létesítenünk, ahová az összes vezetékeket kerülı úton szintén bevezetjük, hogy, ha a rendes hírközpontot találat érné, ezt használhassuk. 59. Óvóhelyeket a parancsnok és közegei számára úgy telepítsük, hogy azokról a harc közben elfoglalandó helyek gyorsan és lehetıleg veszélytelenül elérhetık legyenek. 60. A közlekedési lehetıségek a harcálláspont egyes részei között legyenek fedettek, de legalább is rejtettek. Ha erre természetes lehetıség nincs, teremtsünk mesterségeseket. Ha ilyen esetben az összekötı árok rejtése nem látszik tökéletesen biztosítottnak, elégedjünk meg A tekintetbe jövı utak rejtésével. Elhatározásunkban mindenkor a repülı által való megfigyelhetıség legyen a döntı. A mesterséges rejtés csaknem sohasem lehet olyan tökéletes, mint a természetes. A harcálláspontok kialakításának mőszaki részleteit II. rész tárgyalja.

7. §. A tőzrendszer. 61.

A támadó nagy elınye, hogy a harc színhelyét kezdeményezıen maga választja. A védı tőzrendszere ennélfogva mindig szélesebb, 34. oldal lazább, mert ki kell terjednie minden tereprészre, amelyen az ellenség betörése lehetséges. Minden védelmi berendezéssel szemben elsı és leglényegesebb követelmény, hogy valamennyi fegyver felhasználásával oly tőzrendszert létesítsünk, mely az ellenség megközelítési, várható támadási irányait és gyülekezıhelyeit, továbbá az elıterepet hézag nélkül, pásztázza. Ezt lehetıvé teendı, a tőzfegyvereket tervszerően, sajátosságaikkal számolva, egymást kiegészítve, a terephez simulva, mélységbe erısen tagozva állítjuk be, miközben legnagyobb súlyt az oldalozási lehetıségekre vetjük. Így keletkezik a tőzrendszer, mely a tőzterv alapján mőködik. 62 A gyalogság fegyvereinek tőzrendszere alkotja a kis csoportokban, sakktáblaszerően a mélységbe tagozott, kis, minden oldalról jövı támadás ellen védelemre képesített (körvédıképes) támpontokból, fészkekbıl álló fıellenállási övet. Ennek az ellenség felé esı széle. vagyis a ki- és beszögelı részeket összekötı képzelt vonal: a fıellenállási vonal. 63. A fıellenállási vonal az alábbi követelményeknek feleljen meg: 1. Feküdjék kellı távolságra a harcálláspontok és figyelık elıtt, hogy a zavartalan figyelés minden körül-menyek között biztosítva legyen. 2. Nyújtson lehetıséget az oldalozó és keresztezı tőzhatásokra. 3. Simuljon a terephez, kerülje az egyenes kiigazodást. 4. Biztosítson a gyalogság számára kilövést a kiiga-és lehetıleg a közepes lıtávolságokra. Ha a nagy távolságokra való kilövésrıl lemondunk rendszerint könnyebb a rejtızés. A tőzrendszer gerincét a géppuskák és az állványos golyószórók alkotják. Hatásuk legnagyobb, védettségük 35. oldal legjobb, ha oldalozó állásból a fıellenállási vonal minél hosszabb részét kereszttőz alatt tartják. 64. Tisztán oldalozó tőzre azonban nem alapozhatjuk a védıállás harcát. Ezt legtöbbször már a terep sem engedi meg, de erkölcsi szempontból sem kívánatos. A harcos figyelme ösztönszerően elıre irányul. Ezért a 'puska és a golyószóró, általában a gyalogság fegyverei géppuskák és állványos golyószóró kivételével) és a tüzérség zöme fıként elıre hasson. 65. A géppuskák, golyószórók, puskák lapos tüzét a gránátvetık, aknavetık és a tüzérség meredek röppályájú tüzével kell kiegészíteni.

66. A tüzérségi tőz a gyalogsági tőznek nyomatékot ad, azt ott, ahol szükséges, kiegészíti. A tüzérségi tőznek hajlékonysága, nagy hatótávolsága az ütegek védettebb felállítását engedi meg. Nem az üteg helye a fontos, hanem, hogy hova tud hatni. 67. Külön gondoskodás szükséges mindenkor az ellenséges páncéljármővek elhárítására. A páncéltörı fegyvereket úgy állítsuk be, hogy bármely irányból jövı páncélostámadást kivédhessenek (lásd 70. pontot). Pán-éltörı fegyvert oldalozásra csak akkor célszerő beállítanunk, ha hatássávjában erıs harckocsi akadály van. 68. Ne válasszuk tüzelıállásainkat, ha a legkiválóbb hatást biztosítanák is, a terepen feltőnı, a térképen jól meghatározható helyeken, mert azokat az ellenség —ha nem is figyelheti meg ıket — tüzével keresni fogja. ilyen pontokra építsünk színlelt építményeket és azokat egyáltalán ne, vagy csak gyengén szálljuk meg. 30. pont.) 69. A légierık, a légelhárító fegyverek harca támadásban és védelemben azonos, úgyszólván független az erıdítéstıl. 36. oldal 70. Tőzrendszerünk felépítésénél légi úton szállított csapatok és a szárnyakat megkerülı gyorscsapatok hátulról való fellépésével is számolnunk kell. Ezért minden támpontot körvédıképessé kell tennünk.

8. §. A mozgás létesítményei a) A küzdık körletében. 71.

Minden harccsoporthoz lehetıleg jól rejtett, a lehetıségekhez képest fedett és a szükséghez mérten gépkocsikkal is járható út vezessen. A küzdık körletében való mozgásunk könnyítése, megköveteli, hogy az ellenség a harcállásokon belül szükséges mozgást fel ne ismertesse és így tüzével ne béníthassa, hogy tehát eltolásokat, ellentámadásokat felváltásokat, sebesültek szállítását, lıszerpótlást, élelmezést stb. végrehajthassunk. Támadás közben keletkezı erıdítéseknél az egyes részek között fedett közlekedési berendezések létesítésérıl, már az idı rövidsége miatt is, csak kivételesen lehet szó. A védelem keretében azonban a fedett közlekedési berendezések annál inkább szükségesek, minél huzamosabb ideig maradunk meg a védelemben. Az állás egyes részei és építményei között a belszolgálat könnyebb ellátása érdekében, — ahol a terep ezt megkívánja és megengedi — elsısorban keressünk a terepen fedett, de legalább is rejtett közlekedési vonalakat és ezeket jelöljük meg. Ily közlekedési vonalaknak is lesznek azonban részei, melyeket az ellenség belát. Ezeket célszerő megjelölnünk (pl. táblák: „Vigyázz! Az ellenség lát!"). Ahol ilyen alkalmas vonalakat nem találunk, de a nappal való közlekedés szükséges, rejtı berendezéseket, esetleg helyenként rövid árkokat létesítünk. Fontos, hogy eme rövid árkokat oly 37. oldal módon telepítsük, hogy azok vonalvezetése az ellenséges légi- és földi felderítésnek a csapatok elosztását, fıellenállási vonalunk hollétét el ne árulja. E célt szolgálják: szabálytalan vonalvezetés, színlelet építmények beiktatása, kerülı utak stb. gyakori felülvizsgálás saját repülık által igen elınyös. Az ily módon telepített rövid árkok legyenek, mint részek, a védelem (elreteszelés) céljaira is felhasználhatók. Így az álláson bejül számos, rendszertelenül egymás mögött, illetve egymás mellett fekvı rövid árok keletkezik, melyek egyik másikába a mögöttes tereprıl, ha szükséges, fedett, álcázott utakat vagy rövidebb árkokat vezetünk. Tilos, fıleg az oldalozásra beépített, rejtett géppuska- stb. fészkekig közlekedési árkokat kiépítenünk, hogy azokat éjjel is könnyen megtaláljuk. Célszerő lehet, ha útvezetıként inkább csípımagasságban drótot feszítünk ki.

Az összekötı árkok kiépítési módját a 95. és következı pontok tárgyalják. b) A küzdık körlete mögött. 72.

Korszerő hadseregek hadmőveletei a gépkocsi fokozott felhasználása és az utánszállítás teljesítményének növekedése miatt nagymértékben függnek a jó utánszállítási úthálózattól. A jó úthálózat mozgékony vezetésre képesít, rossz úthálózat a hadmőveleteket bénítja, azok erélyességét akadályozza. Mozgóharcban a küzdık mögötti mozgásra csak a jár meglévı közlekedési hálózatot használhatjuk fel. Új közlekedési vonalak telepítésére csak tartós jellegő védelemben gondolhatunk. Ilyen esetben a vonatok a lıszer-, élelempótlás mellett a mőszaki anyag pótlását gyızni nem fogják, így gyakran célszerővé válik tábori- és görgıvasút hálózat 38. oldal kiépítése. Hegységben ezenfelül kötélpályákat, siklókat alkalmazunk. A meglévı utak karba helyezésére, karbantartására hidak javítására, átjárók, kitérık készítésére azonban különösen a. rejtett mozgás érdekében, mindenkor gondolnunk kell. Eme munkálatokra külön munkásalakulatokat alkalmazzunk. Az úthálózatot már kezdettıl fogva nagyszabású harcokra való elırelátással kell karbantartani és fejleszteni. Általában célszerőbb, ha eleinte kevesebb, de jól rejtett utat tartunk kifogástalan állapotban, mintha több rossz utat gondoznánk, amelyek karbantartásári nincs teljes mértékben elegendı munkaerınk és anyagunk. Vasutak, de legalább is keskenyvágányú vasutak sodronykötélpályák, stb. végállomásait helyezzük egészen elıre, állásainkhoz közelre. Az utakat meg kell jelölni, a közlekedést szabályozni kell. Célszerő bizonyos utakat csak gépkocsiforgalom számára fenntartanunk, vagy a gépkocsik forgalmát csak bizonyos idıre korlátoznunk. Tekintettel arra, hogy az ellenséges tüzérség és repülık az utakban helyenként oly kárt tehetnek, melyeknek következtében azokon a közlekedés jármőveid különösen tüzérség számára akadályozva lesz, az utak mentén, megfelelı, védett helyeken gyors helyreállításra szolgáló eszközöket, anyagot helyezzünk készenlétbe. Az állások mögötti utakon igen gyakran porfelhık] képzıdése árulja el a közlekedést. Ennek elkerülése céljából az utakat olajjal, esetleg vízzel locsoljuk. A forgalom rejtésére pedig természetes és mesterséges álcákat alkalmazzunk. (Lásd 2a), b), c), d, e) ábrák.) Az álcák alkalmasak a forgalom rejtésén kívül esetleg az ellenség megtévesztésére is, hogy tüzét hely- 39. oldal 2. sz. ábra. a) Nádfonat alkalmazásával készültálca vízszintes figyelés ellen.

b) Bokorálca vízszintes figyelés ellen.

c) Burkolóháló segítségével készült álca felülrıl ferde irányból történı figyelés ellen.

d) Dróttetı, fıleg légi figyelés ellen.

e)

40. oldal telen irányba, a közlekedési vonalról eltereljük. A tüzérség az álcákra való tüzelést idıvel, mint haszontalant, egyáltalán beszünteti. c) Egyéb kapcsolatos létesítmények. 73.

Úgy a támadás, mint a védelem hadmőveleti elıkészítése a magasabb vezetéstıl a fentieken kívül megkívánhatja repülıterek létesítését, szállításra tekintetbejövı vízivonalak berendezését, hadianyagraktárak berendezését, lakatlan és kietlen vidékeken az élı erık egészségügyi és pihenési igényeinek megfelelı épületek létesítését, ellenséges ejtıernyıs és légi úton szállított osztagok elleni mőszaki rendszabályok végrehajtását (leszállásra alkalmas területeken oszlopok stb. felállítását), hídfık védelmére szolgáló építmények létesítését, útjelzı táblák eltüntetését stb. 74. A szállítóberendezések karbahelyezése és az elhe-1lyezések elıkészítése annyira fontos kelléke az erıdítésnek, hogy nélkülük nagyobb arányú erıdítési munkálatoknak végrehajtása eleve kivihetetlen. Minden nagyobb arányú erıdítésnek tehát már ebbıl a szempontból is az út- és vasúthálózat kiépítésével, laktáborok és raktárak berendezésével kell kezdıdnie. Törekedni kell arra, hogy az e célból készülı mőszaki létesítmények a hadmőveleti és harcászati követelményeket is kielégítsék, mert egyébként újabb munkával áthelyezések és kiegészítı építkezések válnak szükségessé. 75. Kisebb viszonyokban, különösen a támadás és halogatóharc hevenyészett erıdítéseinek megépítése jóval egyszerőbb mőszaki elıfeltételeket igényel. Amennyiben azonban építıanyagok a helyszínen nincsenek és a terep járhatatlan, már néhány hevenyészett óvóhelynek a megépítése is legalább egy jól járható szekérút elızetes létesítését kívánja meg. 41. oldal

9.§. Egy zászlóalj-védıkörlet támpontszerő megerıdítése. 76. 77. 78.

A zászlóaljparancsnok kapott harcfeladatához mérten megalkotja a védelmi tervét. A védelmi terv az erıdítési tervnek az alapja. A zászlóalj kiterjedése és a védıállás ellenálló- képessége között azonos terepviszonyok mellett fordított arány áll fenn. Más szóval: minél nagyobb a zászlóalj védıkörletének a kiterjedése, annál inkább lesznek gyengén, vagy egyáltalán meg nem szállt részek (hézagok), annál nehezebb a mélységi tagozás megvalósítása is. Ez a gyakorlatban arra vezet, hogy nagyobb kiterjedésnél a védıállás nem lesz mindenhol egyenlı erısen kiépített, mert a viszonylag kis erı a fontos és jobban védhetı tereppontok körül fog sőrősödni. 79. A tábori erıdítés tulajdonképpeni eleme az önállóan körvédıképes szakasztámpont. Fegyverzete a mindenkori általános tőztervhez képest géppuskákkal, páncéltörı fegyverekkel, aknavetıkkel ki van egészítve. A szakasztámpont jellegzetes, a harcászati feladat és a terep szerint igen változatos formáit a 3. számú ábra, — egy zászlóalj védelmi és erıdítési tervének példáit a 4. és 5. sz. ábrák mutatják. 42. oldal

3. sz. ábra. Szakasztámpont

Az ábra szerint építendı: a) 1 figyelıhely b) 5 harcárok (1 óvófülke) c) 5 óvóhely 1. Munkaerı: a) 4 fı b) 20 fı c) 10 fı d) 5 fı e) 3 fı f) 14 fı

d ) 950 fm tüskésdrót e) 900 m² buktató drótakadály f) 450 fm összekötı árok. 2. Munkaidı: 30 óra 70 óra 100 óra 80 óra 30 óra 100 óra

Teljesítmény: 120 munkaóra 1400 munkaóra 1000 munkaóra 400 munkaóra 100 munkaóra 1400 munkaóra

Összesen: 54420-4500 munkásóra, vagyis 45 fınek 10 napi munkája. 3. Szerszám: Részleteiben a megfelelı emelek ábráiban található adatok! 4. Anyagszükséglet: Részleteiben a megfelelı emelek ábráiban található adatok! 3. Anyag súlya: Részleteiben a megfelelı emelek ábráiban található adatok!

43. oldal 4. sz. ábra. Védelmi terv. (Egy gyalogzászlóalj részére.)

44. oldal 80. A legkisebb támpont az önálló raj fészke (pl. harcelıırs, kapocstartalék, stb.). 81. Minden egyes szakasztámpont körvédıképes- és köteles. Ennek kihangsúlyozására drótakadállyal legyen körülvéve.* (* Ezenfelül az egyes fészkek számára is telepíthetünk akadályt. Ezek, valamint a támpontot körülvevı akadály képezik a belsı akadályt.) Az egyes támpontoknak minden körülmények között a végsıkig ki kell tartamok. A védelem alapfeltétele, hogy minden ember, akár élete árán is, kitartson ott, ahová az ellenség rohamának leküzdésére állították. 82. A támpontokban így az ellenség a legszívósabb ellenállásra bukkan.

A támpontok elıtti és közötti terepet: a) akadállyal lezárjuk (külsı akadály); b) ha nyílt és az ellenségnek fedezéket nem nyújt, erıs kereszttőz alatt tartjuk; c) ha nem tekinthetı át, egyes lövészekkel, golyószórókkal ellenırzött mőszaki zárakkal zárjuk le. A hézagba betört ellenséget a támpontokra támaszkodó, vagy azokból kiinduló ellentámadásokkal semmisítsük meg. 83. A támpontok helyének megválasztásánál ügyeljünk a természetes rejtızési lehetıségekre, nehogy az ellenséges tőzhatást túlságosan magukra vonják. Kedvezıtlen rejtızési viszonyok esetén színlelt támpontok létesítésével és ideiglenes megszállásával forgácsoljuk szét az ellenség tüzét. A színlelt támpontokban lehetnek egyes tőzfegyvereink elsı váltóállásai. A színlelt támpont keltse mindenkor a harcászati valószínőség, látszatát. Mőszaki kialakítása semmiben, legfeljebb az árkok csekélyebb mélységében és a 45. oldal kevésbé jó rejtésben különbözzék a tulajdonképpeni támponttól. 84. A századparancsnok harcálláspontját az általa legfontosabbnak ítélt szakasztámpontban telepíti. Fontos, hogy harcálláspontjáról az ellenség várható fıbetörési helyét áttekinthesse. A be nem látott szakasztámpontokhoz az összeköttetést különös gonddal szervezze meg. 85. A századtartalék, ellentámadásra készen, ugyancsak támpontszerően rendezkedik be. 86. Fontos tereppontokon célszerő lehet több szakasztámpontnak egy századtámpontba történendı összefoglalása. 87. A zászlóaljtartalék, a zászlóaljhoz netán beosztott üteg és egyéb alakulat lényegileg ugyanúgy rendezkedik be a terepen, mint a küzdı századok. Tőzfegyvereik hézaglövéssel, átlövéssel, de esetleg a küzdıkhöz elırevonva is fokozhatják a küzdık tőzerejét. Az ellentámadásra nem rendelt egységek parancsnokai felelısek annak a területnek a megtartásáért, amelyre ıket állították. 88. A zászlóaljparancsnok harcálláspontja ugyancsak támpontot képez. 89. A zászlóalj területének védelmi tervét ily módon a legszívósabb védelemre alapoztuk. A támadó ellenségnek minden egyes támpontot egyenként kell a védelmi tömbbıl kitörnie. Átkarolás, felsodrítás voltaképpen nincsen, mert minden alapelem tőzerıs és körben véd, szomszédjai és elıljáró parancsnoka által is támogatva. Így az egész zászlóaljkörlet is kör védıképes. Egyedül is megállhat. Nagy veszteségek esetén összébb húzódhatik, hogy ellentámadások sorozatával ismét tágulni 46. oldal igyekezzék mindaddig, amíg a döntı támadás mg nem indul. 90. A zászlóalj védıállásához hasonlóan rendezkedjék be a terepen más osztály, önállósodott alosztály és egyéb harcászati egység is. Az egyes erıdítési elemek részleteit a II. rész tárgyalja.

II. RÉSZ. A TÁBORI ERİDÍTÉS ELEMEI. 10.§. Figyelıhelyek, tüzelıállások és összekötı árkok. 91.

A fedezékkészítés legegyszerőbb és leggyakoribb módja a beásás. A beásás alapelvei, melyeket minden honvédnek a szükséges mérvben ismernie kell: 1. Elsısorban fokozott hatásra kell törekednünk (legjobb figyelés és tőzhatás, szabad és gyors mozgás). A fedezés, illetve beásás sohasem történhetik a hatás rovására. 2. A rejtızés megjavítása után elıször puskatámasztékokat készítünk. 3. Lırést a tábori erıdítésben csak elvétve készítünk: egyszerően a mellvéd felett tüzelünk. (Lásd 43.) 4. Könyöklıt készítünk, mely 20 cm magas és 30 cm széles. A könyöklı egyben a kihányt földnek visszaomlását is gátolja, tehát mindenhol és minden alkalommal elkészítjük. Géppuska, állványos golyószóró, 50. oldal golyószóró és nehézpuska számára a könyöklıt 150 cm-re kell kiszélesíteni. 5. Célratartási magasságok: fekvı lövész: 30 cm, álló lövész: 110—130 cm, Tüzelési magasságok: golyószóró 20 cm, állványos golyószóró 30 cm, géppuska 40 cm, nehézpuska 30 cm. Az ellenséges tőzben való beásás gyakorlatot és megfelelı kiképzést igényel. (Lásd Ealap 12. §.)

92.

Ha a csatár erıs ellenséges tőzben fedezésre szorulj és harcfeladata megengedi, keressen mindenekelıtt természetes fedezéket. Ilyenek híján kellı rejtızés után készítsen magának puskatámasztékot, majd a felszere-léséhez tartozó eszközeivel lövészteknıt. (6. sz. ábra.)

6. sz. ábra. Lövészteknı.

1. Munkaerı: 1 fı 2. Munkaidı: 0.5 óra 3. Szerszám: 1 ásó. 4. Anyagszükséglet: Mő. burkolás! 5. Anyai súlya: — 51. oldal A kettıs lövészteknıt a 7. sz. ábra mutatja. 7. sz. ábra. Kettıs lövészteknı. (Csak példa, a fegyver szerint módosul!)

1. Munkaerı: 1—1 fı 2. Munkaidı: 35 perc, összesen: 1,2 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — 93.

A lövészteknıt mielıbb, de fokozatosan lövészgödörré, ill. kettıs lövészgödörré (8. ábra) kell kialakítani.

8. sz. ábra. Lövészgödör.

1. Munkaerı: 1 fı 2. Munkaidı: 1,2 óra, összesen: 1,2 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — 52. oldal A lövészgödör a gyalogsági lapos röppályájú fegyverek tőzhatásával és robbanó lövedékek lapos röppályájú szilánkhatásával szemben minden oldalról véd. Nagy hátránya azonban, hogy az elszórt és egy-, mástól többé-kevésbbé elszigetelt lövészgödrök között az összeköttetés és így a vezetés is nehéz. 94. A védelem állandósulásával az alábbi ábrákon; szemléltetett módon harcárkok, fészkek keletkeznek. Ezek alakja lövészek, golyószóró, géppuska és nehéz] puska számára egyforma. 9. sz. ábra. a)

b)

c)

53. oldal d)

1. Munkaerı: 1 pk. + 9 fı 2. Munkaidı: 10 óra, összesen: 100 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 7 ásó (3 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: —

Megjegyzés: 1. Az összekötıárokban legalább 4 m széles harántgátak szükség szerint. 2. Az óvóhely távolsága terep szerint általában 30-50 m. 3. Mellvéden a kitermelt föld laposan elszórva. 4. Gondos rejtés ! ! ! 5. Esetleg saját harcárok féloldala szükséges (pl. egy géppuska számára). 6. Teljesítmény összekötı árok és óvóhely nélkül. e)

54. oldal 95.

Az összeköttetés céljaira eleinte — a rejtett közlekedést meg nem engedı tereprészeken — kúszóárkokat létesítünk. 10. sz. ábra. Kúszóárok.

1. Munkaerı: 1 fm.-re 1 fı

2. Munkaidı: 0,5 óra, összesen: 0,5 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — 96.

A kúszóárkot elvileg balról jobbfelé ássuk, a kitermelt földet az ellenség felöli oldalra dobva. 11. sz. ábra. Kúszóárok kifejlesztése harc-, összekötıárokká. a)

b)

55. oldal c)

A kúszóárkot fokozatosan harcárokká, illetıleg összekötı árokká mélyítjük. Kedvezı viszonyok között eme átmenet nélkül, közvetlenül is készíthetünk összekötı árkot. 97. Elıfordulhat, hogy az ellenséges tőzhatás az összekötı ároknak árkolás útján való elkészítésére kényszerít. 12. sz. ábra. Összekötıárok készítése árkolás útján.

1. Munkaerı: 1 fm.-re 1 fı 2. Munkaidı: 3 óra, összesen: 3 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: —

56. oldal 98.

Néha célszerő lehet az összekötı árok szilánkálló befedése. 13. sz. ábra. Összekötıárok szilánkálló befedése.

1. Munkaerı: 1 fm.-re 2 fı 2. Munkaidı: 1 fm 2 óra 4 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 fm-re 1 ásó (csákány) 4. Anyagszükséglet: — Anyag megnevezése Kell 5. Anyag súlya:

0,1 m Ø karó fm 8

2 cm vastag Szeg 160-as deszka kg m³ 0,5 0,12

Megjegyzés

8 fm 0,1 Ø m karó = 32 kg 8 fm 0,25 Ø m pözs = 120 kg 0,5 m³ deszka = 6 kg összesen kb.

99.

Pözs 25 cm Ø fm 8

= 160-170 kg 1 fm-re

Hogy az összekötı árkoknak az ellenséges tőz által való hosszantozását meggátoljuk, a terephez simulva, tört vonalakban kell ıket vezetnünk. Az egyes görbületek között kialakuló harántgátak legalább 4.00 m erısek legyenek. A kanyarulatok sugara akkora legyen, hogy az árokban hordágyat elvihessünk. Helyenként kitérési lehetıségek beiktatása fontos. A különbözı eszközök stb., mint lıszer, szerszám, élelmi tartalék, akadályanyag, tábori árnyékszék stb. elhelyezésére az összekötı árkokban helyenként betorkolásokat létesítünk.

57. oldal 14. sz. ábra. Betorkolás. Kitérı.

100.

Hosszabb összekötı árkokban készítsünk helyenként szilánkálló fülkéket, amelyekben a közlekedık szükség esetén oltalmat találnak. 101. Bár az összekötı árok elsısorban a fedett összeköttetést biztosítja, azonban esetleges ellenséges betörés elreteszelése, továbbá a körvédıképesség elve szükségessé teszi, hogy a) bármely része — mélységének gyors, pl. homokzsákokkal történendı csökkentése útján — harcállásul is használható legyen, 15. sz. ábra. Összekötıárok felmagasítása harcárokká.

1. Munkaerı: 1 pk. + 1 fı 2. Munkaidı: 0.5¹ óra 1 munkásóra ¹ A teljesítmény 1 m³ (2 fm) árokrésznek, 12 db homokzsákkal 0,5 m magasságra való feltöltésére vonatkozik. 3. Szerszámszükséglet: 2 ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: 12 homokzsák 5. Anyag súlya: 12 homokzsák = 3,5 kg 58. oldal b) az ellenségnek az árokban való elırehaladásának gátlására, gyorsan eltorlaszolható legyen (homokzsákok, drót, stb.). Gyakran elınyös az összekötıárok falába fenti, a) alatti cél érdekében helyenként lövészpadkákat vájnunk.

16. sz. ábra. Lövészpadka.

1. Munkaerı: 1 fı 2. Munkaidı: 1 óra 1 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: —

102.

103. 104. 105.

Elıfordulhat, hogy az ellenséges támadás elreteszelhetısége érdekében az összekötı árkokból kiágazóan rövid harcárkokat is létesítünk. A csatárok szétszórt tüzelıállásai ily módon idıvel egy, helyenként többé-kevésbbé összefüggı, összképében azonban hézagos, támpontszerő árokrendszerré folynak össze, amely harcárkokból és összekötı árkokból áll. A harcárok ama részeit, amelyekbe tőzfegyver kerül, a tőzgép sajátosságának megfelelıen kell kialakítani. (Lásd 94. pontot.) 59. oldal Minél kuszább az árokrendszer, annál alkalmasabb az ellenség megtévesztésére és annál több lehetıséget nyújt különbözı meglepı harccselekményekre. Mindenekelıtt fontos a jó figyelés és a saját tőzhatás. Minden parancsnok gyızıdjék meg arról, hogy a tőzfegyvereknek a tüzelıállásból van-e kilövésük. A harcárok, összekötı árok bármely része, esetleg csekély elıkészítés után. figyelıhelyül is szolgálhat. 17. sz. ábra. Figyelıfülke összekötıárok falába vágva.

1. Munkaerı: 1 fı

2. Munkaidı: 3 óra 3 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 Ásó (1 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — Megjegyzés. A szükséges irányokban való figyelés rések stb. útján való biztosítása mellett célszerő, a fi. helyet szilánkállóan befednünk. 106.

A parancsnok a harcálláspontjához tartozó figyelıhelyérıl úgy a saját, mint szomszédjainak lehetıleg egész harcterületét tekintse át. Fedett figyelıhelyre példát a 46., 47. ábra ad. Áttekinthetetlen terepen (pl. erdıben) magas figyelık építése válhat szükségessé. Ez azonban csak kivételes legyen.

60. oldal 18. sz. ábra. Magasfigyelık.

107.

Vezessük árkainkat lehetıleg magasabb tereprészeken. A mélyen fekvı árkok mögött kimagasló rézsők, kiemelkedı egyéb tárgyak a beléjük csapódó ellenséges lövedékek hatását káros mértékben növelik. Az árkoknak magasabb tereprészeken való vezetését a gázveszély és a harckocsi elhárítás is megkívánja. 61. oldal

108.

Az összekötı árkok mélysége a felhányt és laposan elsimított föld tetıpontja és az árok talpa között mérve 2 méternél ne legyen több, talpát 60 cm-nél ne vegyük szélesebbre. A túl mély árkok könnyen beomlanak, a széles árkok nem nyújtanak elég védelmet és azonfelül kiásásuk is sok munkával jár. 109. Az árkok rézsőit olyan meredeken képezzük ki, 100. amennyire azt a talaj állékonysága csak megengedi. Idıvel azonban a föld természetes rézsőjében (kb. 45 fok) helyezkedik el. Az ennél meredekebb rézsők fenntartása külön burkoló munkát igényel. Az árkoknak faburkolattal (pallók, gerendák stb.) való ellátása, továbbá a rızsefonatokkal való burkolás nem célszerő. Elıbbiek lövetés esetén könnyen össze-} hasadoznak, darabjaik, szilánkjaik az árokban keresztbefeküdve, földdel keveredve, különösen éjjel, gátolják a közlekedést. Hosszabb, szilárdan fonott rızsefonatok gyakran nagyobb mennyiségő földet magukkal vonva omlanak be és így az árkokat eltorlaszolják. A legcélszerőbb a következı burkolat készítése: kb. 0.75 m (egy lépés) távolságra egymástól 5—8 cm vastag, megfelelı hosszú cövekeket verünk be a burkolandó rézső mentén, attól mintegy 10—15 cm-re. A cövekeket a termett földbe jól elhorgonyozzuk (dróttal). Ezek mögé átlag 1.0 m hosszú, 1—3 cm vastag ágakat rakunk. A berakott gallyakat idınként szekercével stb. leverjük tömítés céljából. (Teljesítmény négyzetméterenként 2 munkásóra.) Legfontosabb a cövekek jó elhorgonyzása és leverése. Eme burkolási módot a 19. ábra mutatja. Gyeptéglaburkolat, különösen az úgynevezett fejgyep, amikor az egyes gyeptéglákat lapjukkal rakjuk egymásra, jó. Igen elınyös, ha a gyeptéglák összenınek. Szétlıtt részeket homokzsákokkal, esetleg rızsefonatokkal állítunk gyorsan helyre. Állandó haszná-62. oldal 19. sz. ábra. Rızseburkolás.

10 m³ burkoláshoz 1. Munkaerı: 1 pk. + 4 fı 2. Munkaidı: 4 nap 20 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó, 4 balta (fejsze), 1 főrész (erdei), 1 kézifőrész, 1 lapos fogó, 1 harapó fogó, 1 sulyok, 1 nyomjelzı zsinór, 1 mérce. 4. Anyagszükséglet: 2 m magas X 5 m széles darab burkolásához kell.

Horgonycövek

Rızseköteg

Sima drót 4 mm

Kell

8 cm Ø 2,5 m. h. karó

Anyag megnevezése

db 6

db 28

köteg 15

fm. 90

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 300 kg latra homokzsákok beépítése nem elınyös, mert azok hamar szétmállanak. Nedves cementtel töltött zsákok alkalmazása, különösen különleges építményeknél, mint harcálláspontok stb. elınyös lehet, ha az ellenség elıtt gyorsan és fokozott szilárdsággal kell dolgozni. Terméskıvel való burkolás elkészítése hosszadalmas. Cement, illetve betonburkolatok, valamint kıburkolatok a szilánkhatás csökkentése érdekében gyeptéglákkal, földdel stb. födendık be. 63. oldal Bitumenkockákat szintén elınyösen alkalmazhatunk mőszaki burkolás céljaira. Hullámbádogot, tekintettel a nehéz utánpótlásra, csak igen fontos építményeknél, ott is inkább födémkészítésre, mint mőszaki burkolásra használunk. A rézsőburkolások részletes készítési módjait a Mőszaki Oktatás (E—mő. u. 1.)* címő szolgálati könyv tartalmazza. 110. Minden földmunka legnagyobb ellensége a víz. Az árkokat vízteleníteni kell. A víztelenítésnek különösen a nedves évszakokban és az esıben gazdag vidékeken igen nagy a jelentısége. A lövészgödröket egyszerően úgy víztelenítjük, hogy a fenekükön egy kisebb vízgyőjtı gödröt mélyítünk, melybıl az ott összegyőlt vizet esetenként kimerjük. Az árokhálózatból az árkok talpán ásott kis vízlevezetı árkokban vezessük le a vizet az árokhálózat mély pontjai felé, ahonnan rendszerint szivárgóval, facsatornával, vagy keskenyebb árokkal a terep mely oldala felé a szabadba kifolyatjuk. Ha a mély pontokon összefolyó vizet nem lehet ily módon elvezetni, akkor létesítsünk nagyobb víztároló gödröket. A gödröket az iszaptól többször meg kell tisztítani. A víztelenítés részleteit a Függelék VI. fejezete tárgyalja. 111. Magas talajvíz esetén árkainkat nem lehet a terepbıl kiásni, ezért magas talajvíző helyekre lehetıleg ne telepítsünk tüzelıállásokat. Az ilyen tereprészeket tartsuk inkább más helyrıl tőz alatt és telepítsünk rájuk aknákat. Ha azonban árok készítése elkerülhetetlen, az árkot két töltés között kell kialakítanunk. A töltés anyaga rendesen könnyen folyóssá válik, ezért a 64. oldal

20. sz. ábra. Árok magas talajvíznél.

töltés rézsőit burkolni kell. A burkolást erıse meg kell támasztani, vagy ki kell horgonyozni. A feltöltött árok rejtése, csak erısen fedett terepen (nádasban, erdıben) lehetséges. 112. Nehezen lazítható sziklás talajban összefüggı árkokat csak a legritkább esetben emelhetünk ki (21. sz. ábra). 21. sz. ábra. Óvófülke sziklás talajban.

Általában csak a tüzelıállások és kisebb mélységő rövid összekötı árkok kiépítésével számolhatunk. A mellvédre kerülı köveket 30 cm vastag földréteggel burkoljuk. Ha lehetséges, az árkokból kikerülı köveket hordjuk el. Sziklás talajban a munkálatokhoz robbantó anyagokról és a kövek lazításához szükséges szerszámokról idejekorán gondoskodjunk. 65. oldal 113. Tapasztalat szerint egy honvéd 10 órás munkanap alatt hosszúnyelő szerszámmal átlagban ásható talajból 5 m3-t, csákánnyal lazítható talajból 3 m3-t, fejthetı sziklából 1.5 m3-t, robbantással lazítható sziklából 0.5 m3-t képes lazítani és az árokból kiemelni. A gyalogsági ásó munkateljesítménye a hosszúnyelő szerszám munkateljesítményének 1/4-e. A hosszúnyelő szerszám használata tehát nagy idı- és munkamegtakarítást jelent, használata azonban csak ellenséges tőzhatáson kívül lehetséges. 114. Gyalogsági aknavetı, vagy légvédelmi géppuska (állványos golyószóró) számára készítendı fedezékre példát a következı ábra ad.

22. sz. ábra. Harcárok gyalogsági aknavetı, légvédelmi géppuska (állványos golyószóró) részére.

Megjegyzés: Aknavetıknél az állás mélysége csak 80 cm. 1. Munkaerı: 1+9 fı 2. Munkaidı: 5 óra 50 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 7 ásó (3 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — 66. oldal 115.

A páncéltörı ágyú számára szolgáló fedezék egy példája: 23. sz. ábra. Páncéltörı ágyús fészek.

1. Munkaerı: 1+9 fı 2. Munkaidı: 15 óra 150 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 7 ásó (3 csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — Megjegyzés: Különösen a készenléti hely és a bejárati lejtek gondos burkolása (hálók stb.) igen fontos. 67. oldal 116.

Repülıbombák szilánkhatása ellen légvédelmi fedezékül rövid árkokat áshatunk. 24. sz. ábra. Repülıbombák szilánkhatása elleni légvédelmi fedezék.

1. Munkaerı: 1 fm-re 1 fı 2. Munkaidı: 1 fm-re 4 óra 4 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: ásó (csákány) 4. Anyagszükséglet: Mü. burkolás! 5. Anyag súlya: — 117.

Árkainkban telepítendı célszerő tábori árnyékszéket az alábbi ábra szerint készíthetünk. 68. oldal

25. sz. ábra. Tábori árnyékszék.

1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 2 nap 80 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 ásó, 1csakány, 1 főrész , 1 ácsszekerce 4. Anyagszükséglet: Anyag megnevezése Kell 5. Anyag súlya:

15 cm Ø 2,5 m. h. gömbfa db 2 300 kg

10 cm Ø 2 m.h. karó db 12

5/25 1,5 m h. palló db 6

Megjegyzés

69. oldal

11. §. Akadályok. 118.

Az akadály tőzhatásunk fokozása érdekében, tehát hatásos tőzkörletünkben állítsa meg az ellenséget, de okozzon neki legalább jelentékeny idıveszteséget. Csak az akadály, ami tőz alatt tartható. Akadályok, még ha nem is teljesen összefüggıek, nagy megtakarítást jelentenek élı erıben, tőzeszközökben és lıszerben. Akadályok lehetnek természetesek, vagy mesterségesek. Mozgóharcban, de gyakran védelemben is, rend szerint a természetes akadállyal kell beérnünk. A vélt delem állandósulásának mértéke szerint a természetes akadályokat javítjuk és mesterséges akadályokat telepítünk. A) Természetes akadályok.

119.

Ilyenek: folyó, vagy állóvizek, ha legalább 6 m szélesek és 1.6 m mélyek, továbbá mocsaras, ingoványos területek, falak, kerítések, sövények, sziklák, meredek tereprészek stb. abban az esetben, ha az akadályokkal szemben támasztott általános követelményeknek megfelelnek. Természetes akadályok hatását mőszaki munkával fokozhatjuk, pl. keskeny patakokat duzzaszthatunk mocsarakban, vagy sekély vizekben jól járható helyeket (szorosokat) a legjobb tőzhatásunk körletében lezárhatunk; sőrő bozótokat, sövényeket stb. dróttal rendszertelenül átfonhatunk. B) Mesterséges akadályok.

120.

Az akadályvonalak iránya és helyzete sohase váljék az azt pásztázó fegyverek tőzelıállásainak árulójává, ezért a fılıirányok az akadályvonalak elıtt, azzal 70. oldal kis hegyesszöget képezve feküdjenek. Színlelt akadályok, vagy kevésbbé fontos akadályok kiépítése igen alkalmas az ellenség megtévesztésére. Az akadályok vonalvezetése általában ép olyan kusza legyen, mint az árokrendszer. Fontos, hogy rejtett, gyakran sikátorszerő telepítésükkel az ellenségei meglepjék és hogy hatásos zárótüzünkben feküdjenek. Az összefüggı akadályvonalakban a saját közlekedés céljaira megtört vonalvezetéső és rejtett kijárókat hagyjunk szabadon. 121. Az élı erık rohama ellen drótakadályokat építsünk. A drótakadályöv leghátsóbb vonala védıállásunktól legalább kézigránát dobótávolságra (kb. 50 méter),legyen telepítve. 122. A leggyorsabban és zajtalanul telepíthetı drótakadályok a dróthengerek, melyek összetett, kész állapotban kerülnek a csapatokhoz felhasználásra.

26. sz. ábra. Dróthenger.

A dróthenger kihúzott állapotban kb. 20 m hosszú, elemenként 66 menető. Súlya. Kb. 22 kg. 1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 0,5 nap 2 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 sulyok, 2 kézibalta 4. Anyagszükséglet: 5 dróthenger-elem. 5. Anyag súlya: 110 kg. 71. oldal A dróthenger kihúzása percek alatt lehetséges. Egyedüli hátránya, hogy nem elég szilárd lehorgonyzás esetén a támadó ellenség (horgokkal való vissza-húzása által) nagy darabokat szakíthat ki az akadály-vonalból. Amennyire tehát csak idı és mód van rá, a dróthengert bokrokhoz, fákhoz, földbevert cövekekhez vagy kampókhoz erısítsük. A dróthengert többsorosan, egymásra rakva vagy más egyéb akadályokkal vegyesen is telepíthetjük. Dróthengerek híján, fıleg utak gyors elzárására, spanyolbakokat rögtönözhetünk. 27. sz. ábra. Spanyolbak.

1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 0,5 nap 2 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 2 kézibalta, 1 főrész. 4. Anyagszükséglet: 5 dróthenger-elem.

8 cm Ø karó Anyag megnevezése

1,5

3,0

Tüskésdrót

„U” szeg

fm 50

kg 1

m h. db Kell

6

1

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 50 kg. 72. oldal 123.

A buktató drótakadály tereprészek foltszerő elzárására alkalmas. Növényzettel fedett terepen rejtése tökéletes, nem akadályozza a kilövést, ellenben járópallókkal könnyen áthidalható. 28. sz. ábra. Buktató drótakadály.

300 m²-re: 1. Munkaerı: 1 pk. + 4 fı 2. Munkaidı: 1 nap 15 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 fasúlyok, 2 kézibalta. 4. Anyagszükséglet:

Anyag megnevezése

8 cm 0,5 m karó

3 mm sima drót

db

fm

200

956

Kell 5. Anyag súlya: 460 kg.

Megjegyzés

Hasonló természető a dróthurok akadály, készítése azonban körülményesebb és ezért csak alárendeltebb jelentıségő. 73. oldal

A könnyő áthidalhatóság miatt a két utóbbi drótakadályfajtát legalább 10—12 méter széles övekben, avagy más akadályok közé elvegyítve alkalmazzuk. 29. sz. ábra. Dróthurok akadály.

100 m²-re: 1. Munkaerı: 1 pk. + 4 fı 2. Munkaidı: 1 nap 5 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 fasúlyok, 2 kézibalta. 4. Anyagszükséglet:

Anyag megnevezése

8 cm 0,5 m cövek

Sima drót 1 mm

db

fm

100

450

Kell

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 210 kg. 124.

A tüskés drótkerítésbıl, lehetıleg több sorban telepítve, hosszabb akadályvonalat létesítünk. Építési módját az alábbi ábra mutatja.

74. oldal

a)

b)

30. sz. ábra. c)

d)

100 fm-re:

Anyag megnevezése

Karó 1,50 m h. 8 cm Ø

Cövek 0,50 m h. . 8 cm Ø

Tüskésdrót fm.

Sima drót 3 mm-es fm.

Kötözıdrót 1 mm

„U” szeg

1. Munkaerı: 1 pk. + 4 fı 2. Munkaidı: 4,5 nap 22,5 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 fasúlyok, 2 kézibalta. 4. Anyagszükséglet:

Kell

35

70

600

800

20

300

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 450 kg. Kissé körülményesebb, de könnyen besulykolható építési módját a Függelék II. Fejezet részletezi. 125. Az akadály eltávolítása átvágás, robbanó nyújtott töltetek átdugása által annál nehezebb, minél lazábbak a drótok és minél szélesebb az akadály. A több sorban telepített tüskés drótkerítést tehát ebbıl a szempontból is elınyben részesítsük. A drótakadály eltávolítását elsısorban gyalogsági tüzünkkel hiúsítsuk meg. Távolabb tüzelıállásunktól az akadálynak mőszaki zárakkal való megerısítése sokszor 75. oldal célszerő, különben, különösen éjjel (ködben), az akadályt közvetlenül ellenırzı ırszemek kirendelése válik szükségessé. 128. Az egyszerő eszközökkel létesíthetı harckocsiakadályok közül a tábori erıdítés keretében az alábbi ábrákon ábrázolt akadálytípusok jönnek tekintetbe. 31. sz. ábra. Harckocsiakadály. a)

Egy elem.

Kenderkötél 20 mm vagy drótkötél

Ácskapocs

200-as szeg

Kell

15 cm Ø gömbfa 2-3 m h.

Anyag megnevezése

40 cm Ø gömbfa 3-5 m h.

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 0,5 nap 30 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 2 ácsbárd, 1 erdei főrész, 2 vassulyok, 1 ásó. 4. Anyagszükséglet:

db 3-6

db 6-10

fm 20

db 10

kg 3

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 1200-1500 kg (egy elem). 76. oldal b)

Egy elem.

Ácskapocs

db 1

db 5

fm 20

db 10

5. Anyag súlya: 3000-3500 kg (egy elem).

200-as szeg

Kenderkötél, drótkötél

Kell

30-40 cm Ø 6 m h. gömbfa

Anyag megnevezése

30-40 cm átm. Ø 5 m h.

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 0,5 nap 30 munkásóra (anyag helyszínen!) 3. Szerszámszükséglet: 2 ácsbárd, 1 erdei főrész, 2 vassulyok, 1 ásó. 4. Anyagszükséglet:

kg 2

Megjegyzés

77. oldal

c) (Hegyes árok.)

Egy elem. 1. Munkaerı: 1 fm-re 1 fı: Harckocsik ellen

Mélység sz.

Szélesség sz.

Munkateljesítmény fm-ként

Kis Közepes Nehéz

1,25 1,50 2,50

3,00 4,00 7,00

18 munkásóra 27 munkásóra 80 munkásóra

2. Munkaidı:

kis közepes nehéz

2 nap 20 munkásóra 3 nap 50 munkásóra 8 nap 80 munkásóra

3. Szerszámszükséglet: Ásó, csak szükséges mennyiségben. Erdei főrészek és ácsszekercék. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! Helyszínen termelt anyagból készítendı. 5. Anyag súlya: -

d) (Lapos árok.) 1. Munkaerı: 1 fm-re 1 fı 2. Munkaidı: 1 fm-re 6 nap 60 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: ásó, csákány. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! 5. Anyag súlya: 78. oldal

e) (Rézső.) 1. Munkaerı: 1 fm-re 1 fı 2. Munkaidı: 0,25 munkásnap 2,5 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: ásó, csákány. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! 5. Anyag súlya: -

f)

g)

79. oldal

h) (Nyomárok.) 12x14 m-es nagyságú darabra. 1. Munkaerı: 1 pk +5 fı 2. Munkaidı: 4 nap 240 munkásóra (1200 fm árokrész) 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó + 2 csákány. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! 5. Anyag súlya: -

i) (Síntorlasz.) 80. oldal Létesítésük azonban annyi munkát igényel, hogy hevenyészett állások elıtt, idı hiányában szóba sem jöhetnek és csupán a hátsó védıállások tartós kiépítésénél kerülhet sor alkalmazásukra, feltéve, hogy e célra külön munkástömegek és kellı mennyiségő anyag áll rendelkezésünkre. Helységekben, szők szorosokban rögtönzött torlaszokat létesíthetünk. Ezek több, kıvel, földdel megrakott jármőbıl (kerekek nélkül), úthengerbıl, farönkök-bıi és más nehéz tárgyakból állnak, melyeket egymással erısen összekötözünk és a földhöz

127.

128.

129.

130.

rögzítünk. Fokozzuk a hatást, ha pl. utcákban egymás mögött több ilyen torlaszt készítünk. Harckocsik ellen telepíthetünk az állásunk elıtt sakktáblaszerően lövészgödörszerő, mintegy 1.50 m mély (nyakígérı) gödröket. Egyes, robbanóanyaggal, lángkézigránátokkal stb. felszerelt honvédek ezekben ajgödrökben bevárják az ellenséges harckocsi támadást. Ügy a harckocsikból, mint máshonnan leadott tőz, valamint az elgázolás ellen a gödrökben védve vannak; a náluk lévı robbanó- és égıanyaggal a rajtuk keresztül támadó harckocsikban nagy kárt tehetnek. A természetes harckocsi akadályokhoz való alkalmazkodás szerfelett fontos! Természetes harckocsi akadályok: a) a nagyobb vízfelületek (tavak, mocsarak, folyamok), b) kisebb folyók és nagyobb patakok, vizesárkok, ha legalább 5 méter szélesek és vízmélységük eléri az 1.5 métert, c) legalább 7 méter széles és 1.5 m mély függélyesfalú árkok, d) a 10 méternél hosszabb, 45 foknál meredekebb tereplejtık, e) a 70 foknál meredekebb és 1 méternél magasabb tereplépcsık,81. oldal f) a 30 foknál meredekebb terep, ha az aljtálaj laza gördülékeny (pl. kavics), sőrő, erıs szálfaerdı. Természetes harckocsiakadályok kiegészítése aknazárakkal igen hatásos és gyorsan végrehajtható mővelet. Telepítésük azonban kellı mennyiségő aknát és kiválóan kiképzett munkaerıket igényel. Aknazárak tüzérségi tőzzel szemben csaknem teljesen érzéketlenek. A harckocsi támadás ellen védı terepnek kihasználása azzal a nagy elınnyel jár, hogy páncélelhárító fegyvereinket csak szőkebb térre korlátozva kell beállítanunk, mert az ellenséget helyenként már eleve a harckocsi támadásról való lemondásra kényszerítjük. A harckocsi akadályokat páncéltörı fegyvereink pásztázzák. A harckocsiakadály eltávolítását fektetı puskatőzzel hiúsítjuk meg.

12. §. Óvóhelyek. 131.

Minél tökéletesebbek valamely védelmi berendezkedésben elıl lévı építményeink, annál több erıt vonhatunk ki a küzdıkbıl hátsóbb lépcsıkbe. így az elsı lépcsıkben egyre több erıt takaríthatunk meg, mely erık hátsóbb, nagyobb biztonságot és így nagyobb nyugalmat, zavartalanabb pihenést biztosító tereprészekre kerülhetnek. Még az elsı lépcsıben elhelyezett tőzfegyverek kezelı legénységének egy részét is nyugodt idıben óvóhelyekre vehetjük vissza, az állásban elıl csak annyi erı marad, amennyi meglepetések ellen biztosít. Az óvóhelyek célja tehát, hogy a küzdı csapatok, valamint a tartalékok lehetıleg az ellenséges roham megindulásáig harcképesek maradjanak. 132. Az óvóhelyek az ellenséghez közel inkább csak a tőzhatás csökkentését, míg attól hátrafelé távolodva, 82. oldal mindinkább a pihenést szolgálják. Ezzel együtt növekszik az óvóhelyek állósági foka és befogadóképességei is, az állás elıl fekvı részeiben készített kis, 1—:3 ember befogadására alkalmas óvófülkéktıl a nagyobb mérető és nagyobb biztonságot nyújtó óvóhelyekig. 133. A tábori erıdítésben, különösen annak hevenyészett alkalmazása esetén, idı, anyag és megfelelı munkaerı hiányában az óvóhelyeket csak helyszínen talált anyaggal (fa, föld, kı) és kezdetleges alakban készíthetjük, esetleg barlangokat, pincéket stb. óvóhelyül kihasználhatunk.

32. sz. ábra. Óvóhelyül kialakított pince.

134. 135.

136. 137.

Törekedjünk azonban az óvóhelyeknek kezdettıl fogva olymód való építésére, hogy azok idıvel megerısítés, mélyítés stb. útján ellenállóbbá legyenek tehetık. Elszigetelt óvóhelyek bejáratát védhetıvé kell tennünk. Ne építsünk a század összes tisztjei számára közös óvóhelyet, mert így egy telitalálat az alosztályt összes 83. oldal tisztjeitıl megfosztja. Minden tisztnek a maga egységbeli a helye. A pihenı óvóhelyek építését általában csak a figyelıhelyek, tüzelıállások és az akadályok kiépítése után vegyük munkába. A védıállás legelıi fekvı részeiben létesíthetı szilánkálló óvófülke példáját az alábbi ábrák mutatják. 33. sz. ábra. Óvófülke (pallóból).

1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 5 nap 20 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó, (csákány), 1 ácsszekerce, 1 db kézifőrész. 4. Anyagszükséglet:

Anyag megnevezése

Védıfedél

5/25 cm-es 1,00 palló

5/6 cm-es 1,00 m léc

28/55-ös szeg

Kell

db 1

db 21

db 2

kg 0,25

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 260 kg. 84. oldal Megépítésének legcélszerőbb módja az, hogy a fel színrıl gödröt ásunk, amelybe a faszerkezetet az ábra szerint elhelyezzük és a munkagödröt utólag föld-dél betakarjuk. Fontos, hogy az egyes keretek szorosan egymáshoz illeszkedjenek és ezért azok belsı méreteinek pontos betartása szükséges. A kereteket merevítlılécekkel össze kell fogni. 138. Az óvófülke bejárata az ellenségtıl elfordítva és az árokban olyan mélyen feküdjék, hogy a szemben lévı árokrézső szilánkoktól megvédje. Elzárására az alábbi védıfedél szolgál. 34. sz. ábra. Védıfedél.

db 6

db 2

db 2

42/100-ös szeg

5/6 cm-es 1,20 hosszú léc

Kell

5/25 cm 1,50 m h. palló

Anyag megnevezése

5 25 cm-es 1,20 m h. palló

1. Munkaerı: 1 pk. + 2 fı 2. Munkaidı: 1 óra 3 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 kézifőrész, 1 ácsszekerce 4. Anyagszükséglet:

kg 0,35

Megjegyzés


Az óvófülke feneke az árok aljánál valamivel magasabban feküdjék, nehogy az árokban lévı víz az óvófülkébe belefolyjék. Ennek megakadályozására ajánlatos az óvófülke nyílásának alsó részéhez egy víz-terelı pallót illesztenünk. 140. Az óvófülke különbözı változatai: 35. sz. ábra. Óvófülke változatai. a)

b)

86. oldal 36. sz. ábra. Lépcsıs óvófülke.

db 4

db 1

Kátránypapír

db 11

42/100-ös szeg

Védıfedél

Kell

5/25 cm 2,5 m h. szögletfaó

Anyag megnevezése

5/25 cm 4 m h. palló

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 0,5 nap 90 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszámokon kívül 2 ácsszekerce, 1 kézifőrész, 1 kalapács, 1 mérce, 1 léc. 4. Anyagszükséglet: 1,75 m hosszra (7 keret):

kg 1

m² 9

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 500 kg. 141.

Az óvófülke megépítése bányászati úton is lehetséges oly módon, hogy elıször kivájjuk az elsı keret helyét, majd a kivájt üregbe behelyezzük az elıre leszabott keretet, — ezek után a következı keret helyét vájjuk ki stb. 87. oldal

37. sz. ábra. Óvófülke építése bányászati úton.

Fontos, hogy a keretek és a kivájt föld közötti üregek jól ki legyenek tömedékelve, mert egyébként a földmozgás az óvófülke állékonyságát nagy mértékben veszélyezteti. Az óvófülke építésének bányászati módja lassúbb, de azzal az elınnyel jár, hogy termett talaj szilárdabb a feltöltött talajnál és hogy ez az építési mód ellenséges tőzhatás alatt is lehetséges. 88. oldal 142. Deszkában szegény, de gömbfában gazdag vidéke ken az alábbi kialakítás is szóba jöhet.

38. sz. ábra. Óvófülke gömbfából.

5%25 cm-es 2,500 palló

Ácskapocs

Védıfedél

15 Ø cm 1,60 m gömbfa


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 1 nap 40 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszám 1 kézifőrész, 1 ácsszekerce. 4. Anyagszükséglet:

1

40

4

Megjegyzés

db Kell

14

19

2

5. Anyag súlya: 780 kg. 89. oldal Ennek szilárdsága nagyobb, de anyagszükséglete jóval több. szállítási nehézséggel jár. Megépítése hasonló folyamattal történhetik, mint a deszkakeretes óvófülkénél (felszínrıl ásva és bányászva is). 143. Vízzáró óvófülkét csak a következı kivitelben készíthetünk

39. sz. ábra. Vízzáró óvófülke.

90-es bitumenlemez

28/65-ös szög

Kátránypapírszeg

Védıfedél

5/25 cm 1,22 m palló

Kell


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 1 nap 40 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 1 ásó, 1 ácsszekerce, 1 kézifőrész, 4. Anyagszükséglet:

db 16

db 16

m² 5

kg 2

kg 1

db 1

db 4

Megjegyzés


Több fı befogadására alkalmas szilánkálló óvóhelyeket mindig valamely természetes fedezési lehetıség (terephullám) mögé telepítsünk. Kialakításuknál a következı elveket tartsuk szem elıtt: 1. Az állás elıl fekvı részeiben emberenként 0.6—0.8 m2, hátrább fekvı, nagyobb kényelmet biztosító óvóhelyeknél emberenként 1.2—1.5 m* óvóhely-alapterület szükséges. 2. Az óvóhelyek belsı magassága ne legyen 2.0 m-nél nagyobb. 3. Minden 6 fı vagy ennél nagyobb befogadóképességő óvóhelynek legalább két bejárata legyen. A bejárat embermagasságú és 80 cm széles legyen és abba ne torkolják hosszú, egyenes árokdarab (harántgátaki készítendık), 4. Egymás mellett fekvı óvóhelyek között legalább 10 m-es földtömb legyen. 5. A födémzetek esetleg oldalfalak méretezésére az alábbi táblázat nyújt támpontokat.

Az alábbi 40., 41., 42., 43. ábrán ábrázolt óvóhelyek nem képeznek szabványt, hanem csak példát adnak szilánkálló óvóhelyek készítésére. A 40. számú ábra egy egyszerő gömbfából készült szilánkálló óvóhely típusát mutatja, ahogyan az kemény, száraz talajban létesíthetı. Nedves talaj esetén az óvóhely oldalrézsüit a 41. számú ábra szerint burkolnunk kell. Amennyiben a gömbfából készült födém vízzárásara súlyt fektetünk, úgy ezt csak a gömbfák alá elhelyezett, külön deszka fedéllel alátámasztott szigetelı anyaggal érhetjük el. A vizet kis csatornában az óvóhely hosszirányában oldalt el kell vezetnünk. 91. oldal Puskalövések, repeszek, valamint szilánkok ellen védelmet nyújtó különbözı anyagok rétegvastagságai.

Száraz föld Nedves föld Száraz homok zsákban Gyeptégla Tızeg Friss hó Ledöngölt hó Megfagyott hó Szalma Jegenyefenyı Tölgyfa Vas Acél Téglafal

Vastagság m 0,50 0,60 0,40 0,80 1,10 3,00 2,00 1,50 5,00 0,65 0,55 0,0017 0,0013 0,30

Megjegyzés 100 m-rıl leadott gp-tőz ellen 1,00 m földréteg véd.

0,90 , ha a lıtávolság kisebb 400 m-nél. 0,70 , ha a lıtávolság kisebb 400 m-nél.

Acélmagvas lıszer.

A tü. Repesztámadásai ellen is véd.

Anyag

92. oldal 40. sz. ábra. Szilánkálló óvóhely gömbfából.

15 cm Ø 3,00 m h. gömbfa

5,25 cm-es 5,00 m deszka

Kátránypapír

28/65-ös szeg

Ácskapocs

Védıfedél

Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 11 fı 2. Munkaidı: 1 nap 120 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszámokon kívül 1 db kézifőrész és 2 db ácsszekerce., 4. Anyagszükséglet:

db 2

db 31

db 22

m² 18

kg 0,5

db 40

db 2

Kell 5. Anyag súlya: 2100 kg.

Megjegyzés

93. oldal 41. sz. ábra. Óvóhely laza talajnál.

Kell

Kátránypapír

28/65 szeg

42/100 szeg

Ácskapocs

Széldeszka

2-4,25 cm-es 4,00 m h. deszka

15 cm Ø gömbfa 1,25 m h.





Védıfedél

Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 12 fı 2. Munkaidı: 1 nap 130 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszámokon kívül 2 db kézifőrész, 3 db ácsszekerce., 4. Anyagszükséglet:

Megjegyzés

db db db db db db db db m² m² kg kg m² 2 5 28 3 3 3 6 22 17 50 0,5 5 16


Az ellenségtıl elfordított hegyoldal az óvóhelynek a 42. ábra szerinti igen kedvezı kialakítását engedi meg.

42. sz. ábra. Óvóhely, ellenségtıl elfordított hegyoldalon.

10 cm Ø 1,00 m h. gömbfa.

db 5

db 5

db 40

db 5

m² 47

m² db kg 65 100 3


28-65-ös szeg

10 cm Ø 4,80 m h. gömbfa.

db 5

20-25 cm-es ácskapocs


db 3

Kátránypapír

15 cm Ø 2,85m h. gömbfa

db 5

2,5/25 cm 5,00 m deszka


Kell


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 2 nap, ha az anyag a helyszínen van 120 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszámokon kívül: 1 db keresztfőrész, 1 db kézifőrész, 2 db ácsszekerce. 4. Anyagszükséglet:

Pihenésre alkalmas óvóhely típusát a 43. számú ábra mutatja.

Megjegyzés

43. sz. ábra. Pihenésre alkalmas óvóhely.

15-20 cm Ø 12.50 h. gömbfa

2,4/25 cm 5,00 m deszka

2,4/25 cm 4,00 m deszka

28/65-ös szeg

24/100-ös szeg

Ácskapocs 25 cm

Kell

15-20 cm Ø 3,00 m h. gömbfa

Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 4 nap 240 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: Megfelelı földszerszámokon kívül: 1 db erdei főrész, 1 db kézifőrész, 2 db szekerce kézifőrész, 2 db ácsszekerce. 4. Anyagszükséglet:

db 23

db 12

db 54

m² 5

m² 2,4

kg 1

kg 1

db 24

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 3850-6650 kg. 96. oldal A 44. sz. ábra olyan óvóhely példáját ábrázolja, amelynek oldalfalában meghagyott látrésén keresztül az ellenséget figyelhetjük.

44. sz. ábra. Figyelésre alkalmas óvóhely.


42/100-ös szeg

Ácskapocs

Kell


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 3 fı 2. Munkaidı: 2 nap 80 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 db ásó, 1 csákány, 1 erdei főrész, 1 kézifőrész, 1 ácsszekerce.. 4. Anyagszükséglet:

db 15

db 37

db 4

kg 0,5

db 18

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 1400-2400 kg. A figyelıállásnak egy másik megoldási módját, amely leginkább sík terepen alkalmas a kivitelre, a 45. sz. ábrán látjuk. 97. oldal

45. sz. ábra. Figyelıállás.



Széldeszka 1,5 m

Ácskapocs

42/100-as szeg

Kell


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 2 nap 120 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó, 2 csákány, 1 erdei főrész, 1 kézifőrész, 1 ácsszekerce.. 4. Anyagszükséglet:

db 11

db 4

db 2

db 8

m² 16

db 26

kg 1

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 1050-1500 kg. A 46. és 47. sz. ábrák parancsnokságok berendezkedésére alkalmas óvóhelyek építési módjait tünteti fel. 98. oldal

46. sz. ábra. Parancsnoksági óvóhely.

15 cm Ø 2,15 m h. gerenda


2,5/25 cm 3,00 m h. deszka

1 db védı fedél

42/100-as szeg

28/65-as szeg

Kátránypapír

Kell


Anyag megnevezése


1. Munkaerı: 1 pk. + 4 fı 2. Munkaidı: 3 nap 150 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó, 1 csákány, 1 keresztfőrész, 1 kézifőrész, 2 ácsszekerce, 2 harapófogó, 1 kalapács, 1 mérıléc, 1 vízmérték, 1 függı. 4. Anyagszükséglet:

db 80

db 1

db 9

db 9

db 24

db 1

kg 5

kg

m² 7

5. Anyag súlya: 3700 kg. 99. oldal

3

Megjegyzés

47. sz. ábra. Parancsnoksági óvóhely.

Védı fedél

db 12

db 10

db 35

db 1

5. Anyag súlya: 4500-7800 kg. 100. oldal

Ácskapocs

2,5/25 cm 4 m h. deszka

db 10

42/100-as szeg


db 4

28/65-ös szeg


db 38

Megjegyzés

Kátránypapír


Kell


Anyag megnevezése-20


1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: 3 nap 180 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó, 2 csákány, 1 keresztfőrész, 1 kézifőrész, 3 ácsszekerce, 2 harapófogó, 1 kalapács, 1 mérıléc, 1 vízmérték, 1 függı. 4. Anyagszükséglet:

m²

kg 5

kg 5

db 50

15

147.

Teljesen vízzáró, igen egyszerően és könnyen megépíthetı a 48. sz. ábrán részletezett hullámbádog óvóhely, amelynek anyagát azonban csak utánpótlás útján szerezhetjük meg. 48. sz. ábra. Hullámbádog-óvóhely.

2,4 cm deszka

15 cm Ø 3 m h. gömbfa

Ácskapocs

Hullámbádogkészlet

Kell

5/25 cm 2,5 m h. palló

Anyag megnevezése

Védı fedél

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: építkezésre 10 óra 60 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó, 2 csákány, 2 ácsszekerce, 1 kézifőrész. 4. Anyagszükséglet:

db

db

m²

db

db

db

2

2

2,5

8

16

1

Megjegyzés

5. Anyag súlya: 800 kg 101. oldal Egy hullámbádogkészlet 5 drb. hullámbádogrészbıl (2 homlokrész, 3 középrész) és két drb. U vasból áll, súlya 272 kg. A hullámbádog óvóhely megépítését a munkagödörnek az ábra szerinti kiemelésével kezdjük meg, majd elhelyezzük a hullámbádoglemezek alátámasztására szolgáló két pallót és két U vasat. A hullámbádoglemezeket az ábra szerint az egyik

homlokrésztıl kiindulólag egymás után az U vasakba fektetjük úgy, hogy egymáshoz illeszkedésüknél egy-egy negyed hosszal átfödjék egymást. A homlokrész megerısítésére az ábra szerint gömbfákat építünk be, végül az egészet beföldeljük. Beföldelés helyett a hullámbádog óvóhelyet be is betonálhatjuk, mely esetben a betonfal vastagsága szerint nagyobb ellenállóképesség is elérhetı (lásd Függelék III. Fej.). 148. Gránátálló óvóhelyeket csak szakképzett erı készíthet.

149.

150. 151.

152.

Ezek lehetnek: 1. felszíni munkával készültek: a) vegyes fedémzetőek (fa, vas, föld, kı rétegekben . b) betonozottak, 2. bányászati munkával készültek: a) kavernák (sziklás talajban), b) rókalyukak (puha talajban). Elkészítésük heteket, esetleg hónapokat igényelhet. Erre vonatkozó mőszaki útmutatást a "Függelék"tartalmazza. A mélyebben fekvı óvóhelyek víztelenítésére nagy gondot fordítsunk. A felszíni vizeket ezért már akkor vezessük el, mielıtt az óvóhely lejtıs kijáratain át az óvóhely belsejébe férkızhetnének. Talajvíz esetén mélyebben fekvı óvóhelyek építésérıl szó sem lehet. 102. oldal Bombabiztos óvóhelyeket kavernázással létesít hetünk. A kavernamunkák végrehajtásának részleteit a Függelék III. fejezete tartalmazza. Kavernázott óvóhelyek építéséhez csak akkor fogjunk, hogy ha erre kellıen felkészült munkaerıink (bányászok) állnak rendelkezésünkre és ha a talaj nem túl kemény, könnyen megmunkálható, de állékony, úgyhogy az ácsolatok a talaj nyomását biztosan el tudják viselni. Kavernázott óvóhelyek mindig nyirkosak, vízdús talajban táborszerő eszközökkel való megépítésükrıl le kell mondanunk. Hosszabb megszállás esetén egészségügyi szempontból sokkal lakályosabbak, bár ellenséges tőzzel szemben igen érzékenyek a különbözı barakkszerő építmények (lásd Függelék). 13. §. Az elıterep berendezése.

153.

Az elıterep legtöbb esetben nem felel meg mindenben az eredményes védelem követelményeinek, azt be kell rendeznünk. A munkálatok mértékét a rendelkezésre álló munkaerı és idı, továbbá az egyes állásrészek feladatai szabják meg. Már a tüzelıállás kiválasztásánál vegyük figyelembe az elıterepet, hogy azon minél kevesebb munka váljék szükségessé. 154. Az elıterep berendezési munkálatait általában két nagy csoportba oszthatjuk: a) az elıterep letárolása, b) a lıtávolságok rögzítése. 155. a)-hoz. Az elıterep letárolása. Az elıtereprıl mindazt eltávolíthatjuk, ami egyrészt kilövésünket, vagy figyelésünket gátolja, vagy megnehezíti, 103. oldal másrészt pedig az ellenség rejtızését elımozdítja, vagy figyelési lehetıségeit és tőzhatását fokozza. Óvakodjunk azonban attól, hogy harcállásaink elıtt olyan terepfedezetet eltávolítsunk, amely azokat rejti, az ellenség által való felismerehetıségüket vagy meg-

figyelhetıségüket megnehezíti, vagy az ellenség támadását hátráltatja anélkül, hogy tőzhatásunkat lényegesen csökkentené. A túlzott terepletarolás inkább káros, mint hasznos, és veszedelmes következményekkel járhat. Különösen gondosan kell eljárnunk az oldalozásra beállított és a rejtett tőzfegyverek lıterületének letárolásánál, nehogy ezeknek az álláspontját a letárolás elárulja. Mindig gondoljuk meg, hogy a letárolásra kiszemelt terepfedezet gátló jellege nem semlegesíthetı-e az oldalozás által. Sövénykerítések, árkok, falak, ha hosszantozhatók, megmaradhatnak. Fasoroknál legtöbbnyire elégséges lesz az alsó ágazat eltávolítása. Minél közelebb vannak állásainkhoz, annál kevesebb kárt tegyünk bennük. Kisebb erdıcskék, egyes házak, házcsoportok, vagy tanyák az ellenségre, annak támadása közben a rejtızést elısegítı mivoltuk miatt, különösen vonzó hatássál vannak, már lélektani okokból is tömörülést okoznak és gyakran gyülekezı helyekül használhatnak fel. Ha füzünket oly módon összpontosíthatjuk, hogy a bennük gyülekezı ellenséget megsemmisíthetjük, úgy az elıtér letarolási munkálataiba ne vonjuk be ıket annál is inkább, mert különösen a tüzérség tüzének irányításánál igen becses támpontok. Néha célszerő lehet a fıellenállási vonal elıtt fekvı erdıparcellákban a figyelhetıség elımozdítása érdekében keskeny átvágásokat készítenünk (1 ha. erdıt 50tıl 80 fı 10 óra, tölgyfaerdıt 20 óra alatt vág ki). Ezek készítésével tartsunk azonban mértéket, egyrészt mert 104. oldal nagy munkateljesítményt igényelnek, másrészt pedig állásainkat így könnyen elárulhatjuk. Erdık belsejében sohase taroljuk le az erdıt teljesen állásaink elıtt. A fák ritkítása, bokrok, aljfa eltávolítása által elegendı kilövést nyerünk a nélkül, hogy az állásainkat az ellenség figyelhesse. Helységek belsejében választott harcállások elıtt fekvı helységrészek eltávolításánál az erdık letárolásánál mondottakat tartsuk szem elıtt. A tábori erıdítés keretein belül ehhez úgy is ritkán lesz munkaerınk. Az egyes utcák, terek, stb. pásztázása által, ha azt kerítések lefektetésével, kertek ritkításával is elısegítjük, az ellenség mozgását tőzeszközeink ügyes csoportosítása mellett a helységen belül csaknem lehetetlenné tehetjük. Az elıterep letarolási munkálatainál robbanószert csak akkor alkalmazzunk, ha az elrombolandó tárgy oly erıs, hogy az idı rövidsége miatt más módon el nem rombolható. Tartsuk azonban szem elıtt, hogy egyrészt a robbanóanyag nehezen pótolható, másrészt pedig, ha az illetı tárgyat kézierıvel romboljuk el, az abból nyert anyag állásaink építésénél legtöbbnyire igen jól felhasználható, míg robbantás által való rombolásnál annak nagy része rendszerint tönkremegy. Ha robbantás általi rombolásra határoztuk el magunkat, törekedjünk, hogy romboló aknáink akkor robbanjanak, ha az ellenség azok közelében van, mert így az anyagi hatáson kívül erkölcsi hatást is érünk el. 156. b)-hez. Lıtávolságok rögzítése. Ha idınk van, a legfontosabb lıtávolságukat a terepen rögzítjük. Ez vagy már meglévı tereptárgyak segítségével történik, vagy ilyenek hiányában a terepben megfelelı jeleket helyezünk el, melyeket bemérünk. Lényeges, hogy az ilyen jelölések ne legyenek az ellenség számára felismerhetık. 105. oldal Olyan, a terepen feltőnı tárgyakat, melyek a lıtávolságok rögzítésénél ugyan jó szolgálatokat tehetnek, de az ellenségnek is használhatnak, habozás nélkül tüntessük el, vagy észrevétlenül telepítsük át, különösen, ha az ellenséget ezáltal megtéveszthetjük. Ugyanezt az eljárást kövessük azokkal a jelekkel is, melyeket az ellenség véleményünk szerint ilyenekül felismert.

A jelöléseket vagy általános érvényő vázlatokban, vagy egyes gépek, figyelık számára látrajzokban foglaljuk össze. A távolsági vázlat fıleg a parancsnokságok, míg a távolságok látrajza az egyes, állásban lévı harcgépek számára értékes. A tüzérségi figyelık álláspontjából nézve szerkesztett látrajzokat célszerően vonatkozásba hozhatjuk a gyalogsági vezetık ilyen rajzaival (vonatkozási pontok). Ez a küzdı zászlóaljak kívánságainak az ütegparancsnoknak való tudtuladását nagymértékben megkönnyítheti. 14. §. Az üteg tüzelıállása. 157.

A tüzelıállások kiválasztására a tüzérségi szakutasítások tartalmaznak elıírásokat. Jelen utasítás csupán a tüzelıállások mőszaki kiépítésére ad támaszpontokat. Minél hosszabb ideig van az üteg ugyanabban a tüzelıállásban, annál jobban ki kell azt mőszakilag is fejleszteni. 158. Kiépítésre kerülhetnek: 1. a fıfigyelıhely, 2. a tüzelıállás, 3. a közeifigyelıhely, 4. a géppuskák állásai, 5. óvóhelyek, 6. a mozdonyállás. 106. oldal A tüzelıállásban végzendı erıdítési munkákra a szabályzat elıbbi pontjaiban foglalt kiviteli elvek érvényesek. Az egyes részeket úgy kell kiépíteni, hogy azokat a kezelık stb. szükség esetén bármely irányból jövı támadás elhárítására gyalogharc-fedezékül felhasználhassák. 49. sz. ábra. Üteg tüzelıállása.

Minden üteget érhet közeltámadás, esetleg harc-kocsitámadás is. Ezek elhárítása érdekében gyakran célszerő drótakadályok, csapdák, aknák, stb. telepítése. 160. 1.-hez: A fıfigyelıhelyen készítendı egy figyelıhely az ütegparancsnok számára, ehhez csatlakozóan egy kis fedezék, illetve óvóhely a figyelıtisztes és 1—2 távbeszélı (rádiós) részére. Célszerő alakját az 50. sz. ábra mutatja. 107. oldal

50. sz. ábra. Hullámbádog-óvóhely.

Kátránypapír

28/65-ös szeg

Ácskapocs

Kell

5/25 3,50 m h. deszka

Anyag megnevezése

5 cm 3 m h. gömbfa

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: építkezésre 8 óra 48-50 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó, 2 csákány, 2 ácsszekerce, 1 kézifőrész. 4. Anyagszükséglet:

db

db

m²

kg

db

17

14

9

0,25

20

Megjegyzés

5.Anyag súlya: 1200 kg 2.-hez: A szorosan vett tüzelıállás egyes részeinek 161. kiépítésére vonatkozólag a következık említendık meg: a) Az elsıtiszt álláspontja egyben a kidolgozó hely, ahol az elsı tiszt és közegei (4—5 fı) tartózkodnak. Készíthetı az 51. ábrán jelzett formában.

108. oldal 51. sz. ábra. Az elsı tiszt álláspontja.

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: építkezésre 5 óra 30 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 4 ásó és2 csákány. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! 5. Anyag súlya: — b) A lövegállások elkészítése majdnem mindig csak a lövegaljzatnak, valamint a sarkantyú számára ároknak elkészítésére szorítkozik. Terpesztett talpú lövegek nél a sarkantyúk helyét úgy kell elıkészíteni, hogy nagyobb lıirányváltoztatások is végrehajthatók legyenek. Az egyes lövegeket csak egészen kivételes esetekben ássuk be. Rendszerint megelégszünk gondos rejtésükkel. c) Minden lövegnél közvetlen a bal oldalon, terpesztett talpú lövegeknél a löveg mögött az 52. ábrához hasonlóan óvóárkot készítünk a lıszer számára. Az óvóároknak az ellenség felöli falába a lıszer hatásosabb védelme érdekében a 137—143. pontban említettekhez hasonló fülkéket vájhatunk. Az óvóárok pontos méretei a benne elhelyezendı lıszerhez igazodjanak. 109. oldal d) minden löveghez tartozik az annak közelében, jobbra hátul létesítendı óvóárok a kezelık részére (52. ábra.). Közelharc esetén az ütegállásban telepített összes árkok felhasználhatók harcárokul a lövegeknél nélkülözhetı legénység részére.

52. sz. ábra. Óvóárok kezelık részére.

1. Munkaerı: 1 pk. + 5 fı 2. Munkaidı: építkezésre 5 óra 30 munkásóra 3. Szerszámszükséglet: 3 ásó + 3 csákány. 4. Anyagszükséglet: Mü. Burkolás! 5. Anyag súlya: —

162. 163.

164.

165.

e) A szakaszparancsnok számára a lövegállások mögött lövészgödröt készítünk (93. pont szerint). f) A tüzelıálláson belül összekötıárkokat rendszerint nem készítünk, megelégszünk a rejtett közlekedés biztosításával. Igen fontos, hogy a lıszerpótlásból stb. keletkezı útnyomokat állandóan, folytonosan és gondosan rejtsük. Ha kivételesen mégis gondoskodnunk kell fedett összeköttetésrıl is, úgy a 96. pont szerint készítsünk összekötı árkokat. 110. oldal 3.-hoz: A közelfigyelı számára lövészgödröt készítünk, melybıl az üteg egész területét (hátrafelé is) szemmel tarthatja. 4.-hez: Az üteghez tartozó géppuskák állásait rendszerint nem építjük ki, megelégszünk a géppuskák gondos rejtésével. Ha szükséges és erre idınk van, a 22. ábra szerint építhetünk tüzelıállást. A tulajdonképpeni légvédelmi tüzelı álláshoz csatlakozó rövid árokrészek a közelharc céljait szolgálják. 5.-höz: Ha a szőkebb értelemben vett tüzelıállás kiépítésével elkészültünk, készítsünk a legénység számára valamivel hátrább, védett helyen óvóhelyeket. Ezek ne legyenek nagyok. Egy-egy óvóhely egy-egy löveg kezelılegénysége számára, elsı tiszt közegei számára szolgál (6—10 fı). Az elkészítésre a 12. §. ad elveket. 6.-hoz: A mozdonyállás (gépkocsi telep) mőszaki berendezéséhez tartozik: rejtése, ha nem volna a terepfedezet által rejtett, illetıleg a rejtés kiegészítése; lovak, gépjármővek, stb. számára legalább az idı viszontagságai ellen védı lehetıség megteremtése; a vízellátás mőszaki tökéletesítése. Közvetlen védelemre a legénység számára a helyi viszonyok szerint telepítsünk közeifigyelıhelyeket, harcfedezékeket, fészkeket. Célszerő lehet akadályok telepítése is. 15. §. A légvédelmi tüzérség berendezkedése.

166.

A légvédelmi tőz- és segédeszközök állásainak ki választására az elıírásokat a vonatkozó szakutasítások tartalmazzák. Jelen utasítás csupán a tüzelı- (világító) állások kiépítésére ad irányelveket.

167. A tüzelı- (világító) állás mőszaki kiépítésének mérvét a tüzelıállás jellege (ideiglenes vagy állandó) határozza 111. oldal meg. Elsısorban a kilátás és kilövés (világítás) fokozásával, valamint a rejtessél javítsuk tüzelı- (világító) állásunkat. Ezt követıen, ha rövid ideig is maradnánk a tüzelı- (világító) állásban, a beásást, mellvéd emelését, stb. a fontosság sorrendjében, fokozatosan hajtsuk végre. Ellenséghez közel az ellenséges földi behatás, míg ellenségtıl távol a légi felderítés szempontjából szükséges mőszaki munkákat végezzük el elsısorban. 168. A tüzelı- (világító) állásban végzendı mőszaki munkákra a jelen utasítás erre vonatkozó pontjaiban foglalt kiviteli elvek érvényesek. A figyelı és a tőz- (világító) készség a mőszaki munkák alatt is legyen teljes. 169. A tüzelı- (világító) állásokat ellenséghez közel földi közeltámadások kivédése céljából erıdítsük meg. E célból építsünk a szükséglet és helyzet szerint harcárkokat, géppuska állásokat, valamint telepítsünk akadályokat. Ez értelemszerően a figyelıhelyekre és a gépkocsitelepre is vonatkozik. 170. A készültségben álló személyek részére a lövegek (mőszerek, fényszórók, stb.) közvetlen közelében építsünk kis óvóhelyeket. (Lásd 12. §.) Ezek. ha földi behatással kell számolni, szilánkállóak legyenek, egyébként elég, ha az idıjárási behatások ellen védenek. A légvédelmi ágyús üteg. A légvédelmi ágyús üteg állása tagozódik: 1.) a fıfigyelıhelyre, 2.) a tüzelıállásra, 3.) a gépkocsitelepre és 4.) a segédfigyelıhelyre. l.)-hez: A fıfigyelöhelyet elvileg a tüzelıálláson kívül, attól 400—500 m távolságra, vagy ha a körülmények úgy kívánják, a tüzelıállás közepén telepítjük. A 112. oldal fıfigyelıhelyen készítsünk gödröket (mellvédeket) a mőszerek részére, valamint megfelelı kis óvóhelyeket az ott beosztott személyzet (mőszerkezelık, rádió és távbeszélık, stb.) számára. A tüzelıálláson kívül telepített fıfigyelıhely berendezését a 53. a) sz., míg a tüzelıállás közepén telepített fıfigyelıhely berendezését, képét az 53. b) sz. ábra mutatja. 2.)-höz: A tüzelıállás berendezése az elsıtiszt álláspontjának (mőszerállások), a lövegállásoknak, a géppuskaállásoknak, valamint az itt beosztott összes személyzet számára szükséges óvóhelyeknek elkészítésébıl áll. Az elsıtiszt álláspontján tartózkodik az elsıtiszt tőzvezetı közegeivel. A felállított mőszerek és egyéb esz-

53. a) sz. ábra. A tüzelıállásban telepített fıfigyelı berendezése.

113. oldal 53. b) sz. ábra. A tüzelıállásban kívül telepített fıfigyelı berendezése.

Megjegyzés: * A pilotozó csoport, az áramfélkocsi és az áramfejlesztı telepítési helye, amelennyire csak lehetséges, távol legyen a fıfigyelıhelytıl. közök (vezényszótáblák, stb.), valamint azok kezelıi részére készítsünk alkalmas gödröket (mőszerállásokat). A lövegállások rejtését és kiépítését (beásását vagy mellvéd emelését), mihelyt lehet, kezdjük meg. A lıszer elhelyezésére a lövegállás oldalában, valamint a löveg-

állástól 8—10 m-re létesítsünk lıszeróvóhelyeket. Ezek legyenek szárazak és védjék a lıszert az idıjárás viszontagságai ellen. A géppuskaállások gondos kiépítésével biztosítsuk a géppuskák eredményes földi tőzharcát. (Lásd 163. pont.) Óvóhelyeket oly számban készítsünk, hogy az egész tüzelıállás személyzete védve legyen. (Lásd 164. pont.) 114. oldal 54. sz. ábra. Légvédelmi ágyús üteg tüzelıállásának elrendezése. (Fıfigyelıhely a tüzelıállásban.)

115. oldal

3.) és 4.)-hez A gépkocsitelep és segédfigyelıhely mőszaki berendezése lényegében csak a személyzet óvóhelyeinek elkészítésébıl áll. Olykor célszerő a gépjármővek és a konyha részére alkalmi eszközökbıl védıtetıket készítenünk. Fontos a rejtés, A légvédelmi ágyús üteg tüzelıállását az 54. a lövégállásokat az 55. a) és 55. b) ábrákon feltüntetett példák mutatják. 55. a) sz. ábra. Légvédelmi ágyús lövegállásának berendezése. (Beásással.)

Megjegyzés: A 8 cm 29 M. lıszerláda mérete 100X35X15 cm. A lövegállásban annyi lıszerfülkét építsünk ki, hogy 24 lıszerláda elhelyezhetı legyen. A mellvéd belsı falát burkoljuk gyeptéglával vagy rızsével. A lövegállás elfoglalása után a „behajtást”-t szilánkállóan 0,60 m-re szőkítsük. A lıszerfülkét bedılés ellen mőszakilag burkolni kell.

116. oldal 55. b) sz. ábra. Légvédelmi ágyús lövegállásának berendezése. (Mellvédelmezéssel.)

56. sz. ábra. Gépágyús félszakasz tüzelıállásnak elrendezése.

117. oldal 172.

A légvédelmi gépágyús üteg állása tagozódik: 1.) az ütegparancsnok harcálláspontjára, 2.) az egyes gépágyús félszakaszok tüzelıállásaira. 1.)-hez: Az ütegparancsnok harcálláspontján csakis a személyzet részére készítsük óvóhelyeket. 2.)-höz: A gépágyús félszakasz tüzelıállásának mőszaki berendezése a tőzvezetı közegek és mőszerek, valamint a lövegek és azok kezelıi számára elkészítendı mőszerilletıleg lövegállásokból áll. Építsünk a szükségnek megfelelı számban óvóhelyet. A légvédelmi gépágyús félszakasz tüzelıállás kiépítésének célszerő módját az 56., 57. a), 57. b) ábrák mutatják.

118. oldal 57. a) sz. ábra. Légvédelmi gép-ágyús lövegállásának berendezése. (Beásással.)

Megjegyzés: A 40 mm 36 M lıszerrakasz méretei 53x37x32 cm. Egy fülékben 4 rakasz lıszert helyezzünk el. A lıszerfülkéket bedılés ellen mőszakilag burkolni kell. A mellvéd falát burkoljuk gyeptéglával vagy rızsével. A lövegállás elfoglalása után a „Behajtás”-t – 0,60 m-re szőkítsük. 57. b) sz. ábra. Légvédelmi gép-ágyús lövegállásának berendezése. (Emeléssel.)

A légvédelmi fényszóró század. A légvédelmi fényszóró század állásrendszere tagozódik: 1.) a századparancsnok álláspontjára. 2.) az egyes fényszóró félszakaszok világítóállásaira. l.)-hez: A századparancsnok harcálláspontján elegendı, ha a személyzet számára megfelelı számú óvóhelyet készítünk. 2.)-höz: A fényszóró a világító lámpaállásra, a tüzelıállásra és a gépállásra tagozódik. A lámpa- és fülelıállást sem beásni, se köréje mellvédet emelni nem szabad. A gépállást mélyítsük ki annyira, hogy; a gép motorzúgása a biztos és nyugodt fülelést ne zavarja. 119. oldal 58. sz. ábra. A 150 cm-es fényszóró félszakasz lámpaállásának elrendezése.

59. sz. ábra. A 150 cm-es fényszóró félszakasz gépállásának berendezése.

120. oldal Mindhárom állásnak közvetlen közelében készítsünk megfelelı számú óvóhelyet. A fényszóró világítóállás célszerő berendezését az 58. számú, míg a gépállás lehetséges megoldását az 59. sz. ábra szemlélteti.

eln. szab. szerk sz. körrendeletéhez. ERİDÍTÉSI UTASÍTÁS. (Er. Ut.)

Recommend Documents