A szülők: elfogadás, g , feldolgozás, g , együttműködés
Készítette: Hupkáné Kósik Andrea Lépésről Lépésre Alapítvány
„Tedd meg, amire képes vagy, utána imádkozz Istenhez Istenhez, hogy adjon erőt ahhoz, amire nem vagy képes” (Szent Ágoston) Az előadásom során nemcsak a fizikailag g vagy gy szellemileg g súlyosan sérült gyermekekre gondolok, amikor problémás gyermekeket említek, hanem minden olyan gyermekre, aki - genetikai betegséggel született - vagy bármilyen születéskor, vagy később kialakult betegséggel, betegséggel rendellenességgel küzd - enyhe fokban sérült fizikailag vagy szellemileg - részképesség zavara van
A sérült emberkép fejlődése Az, hogy egy társadalom hogyan viszonyul a sérült emberekhez függ - a róluk kialakult képtől - sokszor ellentmondásos - kultúránként k ltú á ké t változó ált ó A masai indiánok megölték fogyatékos gyermekeiket. Az azand törzsek tagjai szerették és óvták őket. A szudáni jukunok azt tartották, hogy a fogyatékosság az ördögi lélek műve, gyermekeiket magukra hagyták. A malajziai sem angok fogyatékosaikat bölcs embereknek tekintették, törzsi viták megoldását tették tőlük függővé. Az északi népek istenként tisztelték fogyatékosaikat.
Az ókori zsidók betegségnek tartották a fogyatékosságot, jegyeit bűntől való megbélyegzésnek ítélték. ítélték. A középkorban azt tartották, hogy az ördög szállta meg őket, ezért boszorkányként kellett elégniük elégniük.. A reneszánsz korban szerencsétlen sors által üldözöttnek vélték őket és kórházban gondoskodtak róluk. róluk.
Napjaink modern, humanista korában joggal feltételezhetnénk jelentős, pozitív változást változást..
Egy 90-es évekbeli gyógypedagógiai tankönyv ezt tartja az értelmi fogyatékos gyermek pszichológiai jellemzésekor:
„… a gy gyermek számára a tárgyi gy világ g átélésének módja j torzulást szenved, … kizárólag a szükségletekhez kapcsolódik, … és ezért egész világképe szegényesebb. szegényesebb. Még az enyhébb fogyatékos is megmarad az ingerek feldolgozásának kezdetleges fokán, az események mozaikszerűen raktározódnak el benne. benne. (…) A súlyos értelmi fogyatékos gyermek alig, vagy egyáltalán nem tud adekvátan játszani, játszani a debilis ugyan már játszik, játszik de játéka sivár, sivár fantáziátlan, valamint önállótlan, … világképe torz, tökéletlen és hézagos, semmiképpen nem tud egésszé alakulni. alakulni.”
Az emberek viszonyulását, y , attitűdjét j befolyásolják: y j - félelmek és szorongások szorongások, ami annak észlelésekor keletkezik, hogy valami alapvető hiányzik, vagy torzul ( az egyén önmagát is definiálja a lehetséges y g mentén)) hiányosságok - sztereotípiák, melyek egy része negatív előítéleteken alapul p (pl.: (p fizikai jellegzetességek, j g g , hiányosságok y g alapján belső tulajdonságokra, értelmi képességre következtetünk), - pozitív sztereotípiák, melyek különleges tulajdonságokkal, képességekkel ruházzák fel, mert többet szenvedtek mint mások, így megértőbbek, türelmesebbek, türelmesebbek
Ezek a sztereotípiák mélyen, kulturális, társadalmi hagyományainkban gyökereznek és a szülők gondolkodásában is megjelennek. megjelennek j l k. A szülőknek meg kell küzdeniük
- saját ját előítéleteikkel, lőítél t ikk l
- szorongásaikkal. szorongásaikkal g .
Az elfogadás elfogadás, feldolgozás útja
Egy problémás gyermek érkezése válságidőszakokat, úgynevezett kríziseket eredményez a család életében.
Első krízis - amikor a szülő legelőször szembesül gyermeke problémájával blé ájá l - A szülő intenzív fájdalmat él meg. - Rengeteg kérdés merül fel a problémával kapcsolatban. - családi döntés, meg tudnak-e birkózni a problémával.
Második krízis - A gyermek találkozik a világgal és kudarcélmények érik. - A szülők szakemberektől kérnek segítséget. - Megváltozik a család élete.
Harmadik krízis - Az új egyensúly megtalálásának időszaka. időszaka - A probléma gondozása intenzív, hosszú távú, az egész családra hat , pl: a házasságra, a többi családtagra. - A családnak meg kell birkóznia a környezet olykor l k nyílt, ílt hát hátrányos á reagálásaival. álá i l - A helyzet a család baráti, szomszédi kapcsolatait is befolyásolja. y j
Negyedik krízis - A szülő bizonytalan gyermeke jövőjét illetően. „Ha Ha én már nem leszek, leszek mi lesz vele?” - Új kérdések fogalmazódnak meg, pl.: Tud-e majd dolgozni? Élhet-e önállóan? Lehet-e majd családja? Mit lehet tenni, hogy a jövője jobb legyen? ? Ezeken a kríziseken, ha egy család nem tud túljutni, akkor előfordulhat lőf d lh - önvád, vagy a másik felelőssé tétele, - a család széthullása, . a „fájdalmunkat nem tudja megérteni senki” érzése.
Gyász - másképp A megnyugvás alapja az elfogadás, az ehhez vezető út a gyász. A gyászfolyamat lépései (Kübler – Ross) - sokk - tagadás - harag - fájdalom fá - elfogadás. Mit gyászolnak a szülők? A 9 hónapos várakozás során eltervezett „tökéletes utód” képének eltemetése, a problémamentes, „tökéletes gyermek” képének meggyászolása zajlik
Mitől más ez a folyamat? - Nincsenek meg a rituális keretei, a kultúránk nem ad fogódzókat. - A gyászfolyamat beindulása érzelmileg megterhelő, a folyamatosan zajló események miatt nincs rá idő. - A tagadás, g harag g fázisában a szülők kétségbeesetten keresik a megoldást, mindent kipróbálnak p ami jjavulást,, gy gyógyulást gy ígér. g - Az elfogadás nem egyszeri és örökérvényű. A gy gyermek életének minden egyes gy állomásán újra végigjárják az elfogadás útját.
Változások a szülőkben - Gyakrabban jelentkezik szorongás, félelem érzet. - Különböző elhárítási folyamatok figyelhetők meg. - Saját maguk felé, vagy a külvilágra kivetítve gyakrabban k bb éreznek é k gyűlöletet, űlöl t t haragot. h t - Szülői kompetencia érzésüket gyakrabban éri frusztráció. frusztráció - Önértékelésük alacsony, saját személyes kudarcként élik meg a problémát problémát. - Szocializációs zavar, szégyen fordulhat elő. - Ez gátolja kapcsolatteremtő képességeiket és befolyásolja a gyermekükkel való viszonyukat is.
Elhárító mechanizmusok Elf jtá Elfojtás - Bizonyos tudattartalmakat nem enged a tudatba bekerülni.
Tagadás - A valóságot tagadó személy nem vesz tudomást szorongása külső okainak létezéséről, bagatellizálja, negligálja a problémát.
Projekció -Ap probléma okát másnak tulajdonítja, j j , kivetíti másra az érzéseit. - A gyermek felruházása nem létező képességekkel.
Reakcióképzés p - Nem megfelelő viselkedéssel reagálja le az elfojtott tudattartalmakat, önbüntető életstílus.
Eltolódó egyensúlyok Megváltozik a szülők nevelési attitűdje. - A gyermeket nem vagy alig korlátozzák. - Engedékenyebbek problémás gyermekükkel. - Több türelemmel fogadják, jobban tolerálják a nem elfogadható viselkedését is. Következmény - Sérülhet a szocializációs folyamat. y - A gyermek nehezebben alkalmazkodik.
Negatív megoldás - Nyílt elutasítás.
Félmegoldás - Rejtett R jt tt elutasítás. l t ítá A szülő ülő úgy ú tesz, t mintha i th elfogadná, de megmarad a belső elutasítás, ami nem tudatos tudatos. Tünetképzés Tünetképzés.
Pozitív megoldás - Az elfogadás.
Együttműködés Az én-védő, elhárító mechanizmusok akadályozzák a probléma elfogadását, megértését, a segítségkérést elodázzák, nehezítik az együttműködést. Az agresszív érzések társadalmilag elfogadott tevékenységben történő levezetése (szublimáció) segítséget jelent az elfogadás felé vezető úton. Az elfogadás eljuttathatja a szülőt a gyermekével közös azonosulási pontokig, pontokig segíti az együttműködést. együttműködést
Mi zajlik a szülőkben 1 1.
Az anya
Az „„elég g jó j anya” y Ezt a fogalmat Winnicott, a tárgykapcsolati iskola neves képviselője ké i lőj vezette tt be. b Jelentése: amikor az anya megfelelő érzékenységgel és ráhangolódással képes arra, arra hogy csecsemőjével azonosulva alkalmazkodjon annak szükségleteihez. Problémás gyermek esetében a winnicotti dilemma („elég jó anya vagyok-e?) kiélesedik. Ok i a problémával Okai: blé á l való ló megküzdés kü dé folyamatos f l szorongással jár. Az anya állandó készenléti állapotban van, van nem tud ellazult állapotban együtt lenni a gyermekével. Overprotekt p magatartás, g , félreértések alakulnak ki.
Az anya y jjellegzetes g reakciói - Benne marad az anya-gyermek szimbiózis állapotába. - Kisajátítja a gyermek gondozását. - Folyamatos szorongás, önértékelési probléma, készenléti állapot. - Belső tudattalan konfliktussal küzd saját előítéletei miatt. - Beindulnak az elhárító, én-védő mechanizmusok. - A gyermeki agresszió kezelésének nehézsége nehézsége.
Mi zajlik a szülőkben 2 2.
Az apa
Apává válni Míg az anya 9 hónapig tudatosan készül az anyai szerepre, az apának ez nem adatik meg. A férj a születés után, a gyermekkel való közvetlen kapcsolatban éli meg elős először ör a az apai szerepet. s erepet Ez a kezdeti időszak nagyon érzékeny a férjek apává válásának szempontjából. szempontjából Ha a házastárs ki van zárva a gyermek gondozásából gondozásából, az apai szerep néha ki sem alakul.
Az apa p jellegzetes j g reakciói - A problémás gyermeket kudarcként éli meg. - Retteg, hogy kárt okoz a gyermekben, kerüli a fizikai kontaktust. - A gyászfolyamat beindulásának időszakát érzelmileg nehezen viseli. - Nehezen mutatja ki, verbalizálja érzéseit. - Kiszorul a családi életből, feleslegesnek érzi magát. - Munkába, társadalmi tevékenységekbe menekül, vagy kihátrál a helyzetből.
Testvér,, tágabb g környezet y A testvér csakúgy, mint az apa kiszorul a problémás gyermekkel kk l való ló k kapcsolatból. l tból É h ti Érezheti elhanyagoltnak, háttérbe szorítottnak magát. Reakciói: félelem, félelem hogy kigúnyolják a testvér miatt, miatt hogy majd neki kell ápolnia beteg testvérét. Szeretne elszigetelődni a családtól. családtól Erősebben ragaszkodik a kortársaihoz. A tágabb környezet, pl. nagyszülő zavarban van, gy reagáljon g j a helyzetre, y , ezért viselkedésük hogyan mesterkélt lesz. A család hajlamos az elszigetelődésre.
Megoldások Lehetőséget kell adni, adni mind az apa, apa mind a testvér számára, hogy kapcsolatot tudjon kialakítani a problémás gy p gyerekkel. A családi kapcsolatok helyreállítása érdekében családterápia, párterápia igénybevétele. Önsegítő Ö csoportok. A cél, hogy a családtagok egymás felé tudjanak fordulni,, felül tudjanak j emelkedni fájdalmukon j és azonosulási pontokat tudjanak találni a problémás gyermekkel.
És mi zajlik benne?
A gyermek
Valóban a óba szegényesebb s egé yesebb a világképe, ág épe, önállótlan, képtelen az adekvát játékra?
fantáziátlan, a tá át a ,
Winnicott szerint a gyermek is csak akkor képes önmagát megtalálni, ha képes a kreatív tevékenységre. A legelemibb tevékenységek is lehetnek kreatívak, kreatívak ha az egyén önmaga szabad kifejeződését éli meg benne. j Például a játékban. A játék és kreativitás szorosan összekapcsolódó fogalmak. Képes –e erre egy problémás, Ké blé á például éldá l értelmileg é t l il fogyatékos gyermek?
Nemcsak az anya hangolódik rá gyermekére, gyermekére de gyermeke is érzékeli az anya rezdüléseit, szorongására szorongással, oldottságára, oldottsággal reagál. „a játék olyan kreatív élmény, mely során az egyén képes alkotni, személyiségét használni, létezni. Azt a szülő, anya, vagy terapeuta visszatükrözi – ezáltal az egyén önmagát saját létélményét egységként élheti meg. önmagát, meg ” (Winnicott)
Thalhammer német filozófus szerint a deficitek valójában lójáb nem é i tik érintik a pszichés i hé vonatkozásokat, az identitást és az ö ét l önértelmezést. é t A kognitív k ití másmilyenség á il é sajátos létélményt jelent, szubjektív megtapasztalást, t t lá t amibe ib beletartozik b l t t ik az öröm, öö szenvedés, harag képessége, a törekvés arra, h hogy ö önmagát át a világban ilá b é és emberi b i kapcsolataiban határozza meg.
A mássággal küzdő gyermek fantáziája ugyanolyan sokszínű, mint az egészséges gyermeké. Az értelmi, vagy fizikális „másság „másság” nem az értelmi képesség deficitje mentén határozható meg, hanem annak a kapcsolati világnak a mássága alapján, amelybe a problémás gyermek beleszületik. A képesség a játékra, kreativitásra számukra is adott.
Köszönöm a figyelmet!
