EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

AZ EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

P E D A G Ó G I A I

P R O G R A M J A

EGER, 2012

I

TARTALOMJEGYZÉK A)

NEVELÉSI PROGRAM ____________________________________________________ 6

1.

Az intézményről ________________________________________________________ 3

2.

3.

1.1.

Alapadatok ______________________________________________________________ 3

1.2.

Története _______________________________________________________________ 3

1.3.

A jelenlegi helyzet ________________________________________________________ 3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ____________________________________ 5 2.1.

Pedagógiai alapelvek ______________________________________________________ 5

2.2.

Nevelő-oktató munkánk céljai_______________________________________________ 5

2.3.

A nevelő-oktatómunka feladatai _____________________________________________ 6

2.4.

A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei ____________________________ 7

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ___________________ 12 3.1.

A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése __________ 13

3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával _______________________________________________________ 13 3.3. 3.3.1.

3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7.

3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5. 3.5.6. 3.5.7. 3.5.8. 3.5.9.

3.6. 3.6.1. 3.6.2. 3.6.3.

Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez _ 14 A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása ____________________ 14

Egészségnevelési program _________________________________________________ 15 Helyzetkép ____________________________________________________________________ 15 Erőforrások ___________________________________________________________________ 16 Alapelvek, célok ________________________________________________________________ 17 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ______________________________________________ 19 Rendszeres programjaink ________________________________________________________ 24 Akció jellegű programjaink _______________________________________________________ 26 Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok ____________________________ 27

Környezeti nevelési program _______________________________________________ 28 A környezeti nevelés alapelvei ____________________________________________________ 28 Helyzetelemzés, helyzetkép ______________________________________________________ 29 Erőforrások ___________________________________________________________________ 31 Anyagi erőforrások _____________________________________________________________ 32 Jövőkép, célok _________________________________________________________________ 33 Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) _____________________ 35 A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek ____________________________ 37 Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások ______________________ 41 Minőségfejlesztés ______________________________________________________________ 42

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok __________________________ 42 Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás _____________________________________________ 43 Ökológiai fogyasztóvédelem ______________________________________________________ 43 Fenntartható fogyasztás _________________________________________________________ 43

II

3.6.4. 3.6.5. 3.6.6. 3.6.7.

Preventív fogyasztóvédelem ______________________________________________________ 43 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben _________________________ 43 Tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenységek ________________________________________ 44 Módszerek ____________________________________________________________________ 44

4.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ________________________________ 44

5.

A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 47

6.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _________________ 47

7.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ______________________ 48

8.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ____________ 50

9.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek _______________________ 51

10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei ____________________________________________ 53 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere ________________________________________________ 55 11.1.

Az intézmény alkalmazottainak értékelése ___________________________________ 55

11.2.

Az iskola értékelése ______________________________________________________ 56

11.3.

IMIP___________________________________________________________________ 59

11.4.

MÉCS __________________________________________________________________ 59

12.

Intézményi struktúra _________________________________________________ 61

12.1.

Iskolatípus _____________________________________________________________ 61

12.2.

Telephelyek ____________________________________________________________ 61

12.3.

Az iskola vezetési struktúrája ______________________________________________ 61

13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ____________________________________________ 61 B)

Helyi tanterv__________________________________________________________ 62

1.

A nappali tagozat képzési rendje _________________________________________ 63

2.

1.1.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: ______________________________ 63

1.2.

Magasabb évfolyamra lépés ______________________________________________ 63

1.3.

Átjárhatóság ____________________________________________________________ 64

Iskolaváltás szabályozása _______________________________________________ 64 2.1.

Az eljárás kezdeményezésének okai _________________________________________ 64

2.2.

Az eljárás rendje _________________________________________________________ 64

2.3.

Az eljárás következménye _________________________________________________ 65

III

3.

Felkészítés a kétszintű érettségire ________________________________________ 65

4. Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei ___________________________________ 66 5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének és oktatásának helyi tanterve _________________________________________________________________ 69 6.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei _______ 71

7.

A tanulók értékelése ___________________________________________________ 72 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.3. 7.1.4. 7.1.5.

7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3.

7.3.

A tanulmányi munka értékelése ____________________________________________ 72 Az értékelés alapelvei ___________________________________________________________ 72 Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák _______________________________ 73 Az értékelés formái _____________________________________________________________ 75 Vizsgák fajtái __________________________________________________________________ 77 Kiemelkedő teljesítmények elismerése _____________________________________________ 77

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei _________ 78 Alapelvek _____________________________________________________________________ 79 A magatartás és szorgalom értékelésének módja _____________________________________ 80 A magatartás értékelése _________________________________________________________ 80

A szorgalom értékelése ___________________________________________________ 81

7.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 83 7.5.

A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése __________ 84

C)

SZAKMAI PROGRAM ___________________________________________________ 86

8.

Az iskola szakképzési rendszere __________________________________________ 88 11. sz. melléklet - Gyakornoki szabályzat ___________________________________________ 183 8.1.1.

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” _______ 188

8.2.

A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai________________________________ 189

8.3.

A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei ______________________ 189

8.4.

A szakmai segítő kijelölése, feladata ________________________________________ 191

8.5.

A gyakornok értékelése, minősítése ________________________________________ 192

8.5.1. 8.5.2.

A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai ________________________ 192 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje _____________________________ 193

8.6.

Záró rendelkezések _____________________________________________________ 194

8.7.

Záradék _______________________________________________________________ 195

12. sz. melléklet A kollégium pedagógiai programja _________________________________ 204

1.

Bevezetés ___________________________________________________________ 206 1.1.

A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok ______________ 206

IV

2.

3.

A működés belső feltételrendszerének bemutatása _________________________ 207 2.1.

Személyi feltételek, illetve elvárások _______________________________________ 207

2.2.

Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások ________________________________ 208

2.3.

A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások ___________ 209

2.4.

A kollégium kapcsolatrendszere ___________________________________________ 209

Elvek _______________________________________________________________ 210 3.1.

Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése _____________________ 210

3.2.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei _______ 211

3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei _________________________________________ 212 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5.

A tanulók fejlődését elősegítő elvei: _______________________________________________ 212 A tehetséggondozás elvei: ______________________________________________________ 212 A felzárkóztatás elvei: __________________________________________________________ 213 A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: __________________________ 213 Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: ___________________________________ 214

3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ________________________________________ 214

4.

A pedagógiai tevékenység szerkezete_____________________________________ 216 4.1.

A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete __________________ 216

Felkészítő foglalkozások ________________________________________________________ 216 4.1.1.

4.2.

5.

Speciális ismereteket adó foglalkozások ___________________________________________ 216

A kollégiumi élet szervezése ______________________________________________ 218

Feladatok, tevékenységkategóriák _______________________________________ 219 5.1.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ________________________________ 219

5.1.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés ________________________________________________ 219 5.1.2. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítése _______________________________________________________________ 220 5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem _________________________ 221

5.2.

Szociális kompetenciák fejlesztése _________________________________________ 221

5.3.

Önálló életkezdés támogatása ____________________________________________ 221

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4.

A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése _________________ 222 Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése ___________ 222 A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállakozói kompetencia ______________ 223 A pályaorientáció segítése ______________________________________________________ 223

5.4.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve _______________________ 224

5.5.

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ______________________ 224

5.6.

Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái ____________ 225

V

5.7. Az etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén, az etnikai kisebbség kulturális nevelésének feladatai __________________________________________________ 226

6.

Speciális programelemek_______________________________________________ 226

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ___________________________________________ 227 8.

A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése __________ 228

9.

Közzététel ___________________________________________________________ 228

A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE ____________________________ 230 A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve _________________________________ 230

MELLÉKLETEK 1.

sz. melléklet

2.

sz. melléklet

3.

sz. melléklet

4.

sz. melléklet

5.

sz. melléklet

6.

sz. melléklet

7.

sz. melléklet

8.

sz. melléklet

9.

sz. melléklet

10.

sz. melléklet

11.

sz. melléklet

12.

sz. melléklet

Az iskola vezetési struktúrája Taneszköz lista A középszintű érettségi szóbeli témakörei Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján Kifutó osztályok képzési keretei Az akkreditált és a 10-0211-04. nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások Az iskolai könyvtárhasználatról Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje Gyakornoki szabályzat A Kollégium Pedagógiai Programja

A)

NEVELÉSI PROGRAM

1

Az intézményről

BEVEZETÉS Köszöntjük mindazokat, akik iskolánkkal, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolával korábban már kapcsolatba kerültek, s az itt folyó oktató-nevelő munkát ismerik; s azokat is, akik e program alapján szándékoznak eldönteni, hogy bekapcsolódjanak-e tevékenységünkbe a képzés valamely szintjén. Programunk szól az önkormányzathoz, Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez, amely iskolánk alapítója, fenntartója s pedagógiai programunk jóváhagyója is egyben. Jóváhagyó döntése, elismerése múltunk hagyományainak, nevelő és oktató munkánk színvonalának és elsősorban azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek a kereskedelmi, mezőgazdasági és vendéglátóipari jellegű ismeretek közvetítését várják tőlünk. Mi igyekszünk az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint megfelelni, s a 2006-2010 közötti évekre vonatkozó elképzeléseinket ennek alapján összeállítani. Eddigi tapasztalatainknak megfelelően terveinket arra alapozzuk, hogy az elkövetkező években e képzések, szakképzések iránti érdeklődés nem csökken, s a lényegében megújult keretek között továbbra is eredményesen dolgozhatunk. Ezért szeretnénk rugalmas rendszert kínálni, amely többféle bemeneti és kimeneti szintet tesz lehetővé, hogy teljesen kihasznált kapacitásunk minél hatékonyabb legyen. Ajánljuk tehát ezt a programot azoknak az általános iskolát végzett diákoknak és tanároknak, szülőknek, fiataloknak és felnőtteknek, akik kereskedelmi, mezőgazdasági vagy vendéglátóipari orientációjú szakmai vagy érettségi vizsgára épülő szakképzés iránt érdeklődnek. A program a Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény valamint a Kerettanterv előírásain alapul. Tekintettel voltunk az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szülők véleményére. A nevelőtestület több lépésben, vitában alakította ki e programban megfogalmazott határozatát. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik e munkában alkotó módon segítségünkre voltak.

A program az alábbi jogszabályok, határozatok alapján készült: A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a Kormány 63/2000. (V.5) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv módosításáról alaprendelet: 130/1995.(X.26.) Kerettantervi rendelet 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről 11/1994.(VI:8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Az intézményről

2

a kormány 277/1997. (XII. 22) Korm. rendelete a továbbképzések módosításáról. alaprendelet: 185/1999.(XII.13.) - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,

Érettségi vizsgaszabályzat – vizsgakövetelmények A fenntartó intézkedési terve A kötelező iskolai és felszerelési jegyzék A Kormány 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI tanulók integrált oktatásának irányelveiről A nevelőtestület elfogadó határozata Az iskolaszék támogató véleménye A diákönkormányzat támogató véleménye Eger Megyei Jogú Város Oktatási Koncepciója

3

Az intézményről

1. Az intézményről 1.1. Alapadatok Intézményünk neve: EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Címe: Tel.: Fax.: E-mail:

3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám 36/ 324-122; 36/512-040 36/512-041 [email protected]

Alapító szerve: Felügyeleti szerve: OM azonosítója:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 031 624

1.2. Története A közelmúlt története Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján, a Egri Mezőgazdasági Szakközép-, Szakképző Iskolát és Kollégiumot és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakképző Iskolát és Kollégiumot egy intézményként működteti, EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI, SZAKKÖZÉP-SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM néven. 1.3. A jelenlegi helyzet A képzési struktúra Iskolánk ma: szakközépiskolai, és szakiskolai képzést is folytat. A nevelés-oktatás a székhelyen kívül 3 telephelyen történik Felsorolás:

3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6.

Telephely

3300 Eger, Donát út

Tangazdaság

3300 Eger Kertész u. 128.

Telephely

3300 Eger, Kisvölgy u. 46.

Tanpince

Az így kialakult képzési struktúrában összesen 60 osztály több mint 1700 tanulója tanul a két épületben nappali tagozaton gazdasági-, szolgáltatás és agrár szakterületen.

Az intézményről

4

Tárgyi feltételek Az említett tanulólétszám miatt a Pozsonyi út 4-6. alatti épületben nagy a zsúfoltság, folytonos a teremhiány. Mindez nemcsak a kényelmes "emberi" körülmények biztosítását nehezíti, hanem erősen akadályozza a szakképzés mára már nélkülözhetetlen, modern tárgyi eszközeinek méltó elhelyezését, használatát is. Pedig az iskola széles kapcsolatrendszerének megfelelően a PHARE-program révén rendkívül fejlett eszközök segítik a szakképzést, miközben ezek rendeltetésszerű elhelyezése rendkívül korlátozott. A teremhiányt a Mátyás király úti épületben a kollégiumi szobák tanteremmé alakításával megoldottuk. A modern tárgyi eszközök legfontosabb részét képezi az a kb. 150 darab Pentium-alaplapú számítógép, amelyek zöme 8 szaktanteremben van elhelyezve. Minden gép az egységes számítógépes hálózatnak is eleme egyben, s részét alkotja az iskolai adminisztráció, ügyvitel is. Legújabb pályázatainknak köszönhetően valamennyi gépen használható az Internet-szolgáltatás is. Korszerű számítástechnikai háttér egészíti ki nyelvi laborunkat, s a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzést segítő modern tan- és tanutazás irodánkat is. Könyvtárainkat is számítógépes rendszer segíti. A tantermeket pedig zárt láncú TV-hálózat köti össze. Személyi feltételek Iskolánkban nappali és nappali munkarend szerinti felnőtt oktatásban valamint a tagintézményben összesen 107 fő tanári állás van. A folyamatosan változó tanulói létszámnak és jogszabályi háttérnek megfelelően alakul az intézmény tanári és technikai létszáma. A felvételi eljárás rendje a) A 9. évfolyamra (szakközépiskola, szakiskola) A felvételi kérelmek elbírálásával, kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján kapott pontszám figyelembe vételével történik. Maximálisan szerezhető pontszám: 60 pont. A hozott pontok számítása az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján történik: Magyar nyelv és irodalom 5+5 Matematika 5+5 Történelem 5+5 Idegen nyelv 5+5 Kémia 5+5 Biológia 5+5 Valamennyi felvett tanulónak pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie. b) A szakképző évfolyamokra: Kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, figyelembe véve az iskolai előképzettséget, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Beiskolázási környezet Iskolánk hagyományos népszerűsége mindig is jelentős túljelentkezésben tükröződött. Heves megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is. Jövőképünk lényege, hogy az új évezred első évtizedének közepére tevékenységünk minőségi elemei környezetünk számára nyilvánvalóvá váljanak. A nevelő-oktatószolgáltatást megrendelő szülők, diákok s a fenntartó önkormányzat számára legyen evidencia iskolánk jellege, amelyben a tevékenykedők egymást és önmagukat ellenőrizve a minőségi színvonalat folyamatosan biztosítják. Iskolánk küldetése, hogy tanulóinknak a törvények és a fenntartó által megszabott keretek között magas színvonalú általános műveltségi, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari alapozást illetve szakképzést jelentő ismeretrendszert nyújtsunk. Nevelésünkkel pedig olyan értékrendet alakítsunk ki, amely szükséges az érvényesüléshez, megfelel a társadalmi igényeknek és hagyományainknak.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1. Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelőtestülete az alábbi elveket tartja alapvető jelentőségűnek: A klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) elsajátíttatása, begyakorlása A társadalmi igényeknek és partnereink elvárásának megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanuló-centrikus nevelés és oktatás Az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása Ellenőrizhetőség biztosítása, sokszínűség Korrekt, humánus emberi viszony fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között Mindezek mellett az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget és szellemiséget tartjuk közvetítendőnek. Ennek megfelelően továbbra is nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerése iránt. 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Általános középfokú képzési, szakképzési és oktatási – nevelési célok -

Korszerű, az ezredforduló igényeinek megfelelő természet – és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása


6

-

A versenyképesség, a globalizáció kihívásaira való gyors és hatékony alkalmazkodás képességének elsajátíttatása, begyakoroltatása az egyes tantárgyakon átívelve - Aktív szerepvállalásra nevelés a társadalmi, gazdasági folyamatok befolyásolásához - Sokoldalú, nyitott, érdeklődő és rugalmas személyiség kifejlesztése - Tanulóink testileg fejlett, egészséges életmódra nevelése - A társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzésének segítése - Az iskola hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése - Az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása, rendszerének kialakítása - Az európai szellemiség és humanizmus elveinek, értékrendszerének kialakítása Az itt felsorolt általános célok mellett iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból további konkrét célok adódnak. Ebből következően is szeretnénk fenntartani a számítástechnikai és az idegen nyelvi képzés kiemelt szerepét. Ha a fenntartó nem finanszírozza, önköltséges formában is lehetőséget kívánunk adni tanulóinknak a második idegen nyelv választására, tanulására. Szakképzési céljaink kulcseleme kell, legyen a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Ez önmagában célja lehet ma már egy szakképző iskolának is, hiszen ennek társadalmi realitása van. Iskolánk lényegéből adódik mindezek mellett, hogy kezdeményezője, regionális példája legyen ennek az újszerű szemléletmódnak. Ennek a célnak a megvalósítására már csak azért is lehetőségünk van, mert számos tapasztalatot szereztünk széleskörű külkapcsolatainknak köszönhetően. Európa számos színvonalas középfokú oktatási intézményében vizsgálhattuk tanulmányútjaink, iskolalátogatásaink során a vállalkozás konkrét megnyilvánulási formáit, s az állandó kapcsolattartás, európai segíteni akarás folyamatos szakmai támogatást ad kezdeményezéseinkhez. Céljaink megvalósulása tehát városi érdek is: tapasztalataink példaértékűek lehetnek, s mi is szívesen segítünk másoknak. Iskolánk újszerűsége kötelez az értékek megőrzésére, átadására, ugyanakkor – napjaink igényeihez igazodva – új tradíciók teremtésére ösztönöz. 2.3. A nevelő-oktatómunka feladatai Ahhoz, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek, készségek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét alkothassa szükségesek az alábbiak: - A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, különös tekintettel a kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, tananyagtémák korszerűsítése - A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése - A pedagógusok továbbképzésének szervezése - Tehetséggondozás, felzárkóztatás - Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak - Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon

7


-

A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés Önképzési lehetőségek biztosítása Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára; ösztönzés a nyelvvizsga letételére Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése Felkészítés továbbtanulásra A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése Diákvállalkozások támogatása A hagyományok ápolása, aktualizálása

2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. Ezek az eljárások az alábbiak: A feladatokhoz rendelt eszköz- és eljárásrendszer Feladatok A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

A kerettanterveken alapuló tananyag-szervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése

Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Igények felmérése (az iskolavezetés a szakmacsoportok segítségével) Tervezés A személyi feltételek biztosításához pályázatok kiírása Beérkezett pályázatok elbírálása Személyes beszélgetés a pályázóval A feltételeknek legjobban megfelelő pályázó kiválasztása A munkaerő belső átcsoportosítása Időkeretek szervezeti formák átalakítása Tárgyi feltételek biztosításához a legmegfelelőbb üzleti partner kiválasztása Nagy beruházás esetén pályáztatás Engedélyeztetés a fenntartóval Árajánlat kérése beszerzéshez Megvalósítás Tapasztalatszerzés Tapasztalatcsere iskolán belül és hasonló intézményekkel Szakmacsoport megbeszélések Egyéni kezdeményezések megvitatása Továbbképzéseken való részvétel Szakfolyóiratok, egyéb nyomtatott dokumentumok nyomon


8

Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások követése A dokumentumok évenkénti felül-vizsgálata Innovációs lehetőségek számba vétele A közismereti és szakmai Beválás vizsgálat tárgyak oktatási színvonalá- Megfelelő szelektálás nak fejlesztése Változatos módszerek alkalmazása A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása A tanítási órák intenzitásának növelése Az életkornak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően A tananyagnak megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások A reális önértékelés Differenciálás A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának, tájékozottságának folyamatos szinten tartása és emelése Önképzés Belső továbbképzések Kölcsönös óralátogatások Előadások Tréningek Bemutató foglakozások Belföldi és külföldi tapasztalatcserék Továbbképzések Rendszeres közvetett és közvetlen ellenőrzés Óralátogatások A pedagógusok továbbkép- Az igények, szükségletek felmérése és a törvény előírásai szezésének szervezése rinti tervezése Ütemezése rövid és hosszabb távon Egyeztetés a fenntartóval A törvény adta lehetőségeknek meg-felelően a továbbképzések anyagi támogatása A szakmacsoportok és külső szakértők bevonásával belső továbbképzések szervezése (módszertani kultúra, számítástechnikai ismeretek) A Közlönyben közzétett akkreditált felsőfokú továbbképzéseken való részvétel támogatása Önköltséges alapon és alapítványi támogatással egyéb továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel Külföldi kapcsolatrendszer kiépítése


Feladatok

Tehetséggondozás, kóztatás

felzár-

Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak

Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon

A nevelői tevékenység cél-

9

Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Meglévő külföldi kapcsolatok ápolása Tapasztalatcserék szervezése alapítványi támogatással Pályázati lehetőségek kihasználása A tehetséges és a tanulási kudarccal küzdő tanulók felkutatása A kudarc okának feltárása Személyes beszélgetések Szaktanárok és osztályfőnökök jelzései Felmérések Iskolai rendezvények tapasztalatai alapján differenciálás Egyéni módszerek alkalmazása Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások Szakkörök Tanfolyamok Sport -, felzárkóztató és egyéb foglalkozások szervezése A tanulók felkészítése tanulmányi és egyéb versenyekre Rendszeres versenyeztetés Felkészítés felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra Együttműködés a családdal Tanulók pályáztatása belföldi és külföldi táborokba Ösztöndíjakra A partnerek és a piaci viszonyok által diktált igények felmérése Kérdőív Személyes beszélgetések „Piackutatás” Ötletbörze Helyzetfelmérés Elvárások összevetése a jelenlegi helyzettel Hiányosságok feltárása Megoldási javaslatok összegyűjtése Átszervezés Innováció Egyéb változtatások Színvonalat emelő eljárások Beválás vizsgálat évente Folyóirat figyelő szolgálat Közlönyök Internetes pályázatok figyelemmel kísérése Pályázatok elkészítése egyénileg és csoportosan Színterei:


Feladatok irányos szervezése, személyiségfejlesztés

Önképzési lehetőségek biztosítása

Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra

Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése

10

Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások tanóra tanórán kívüli tevékenység iskolán kívüli szabadidős tevékenység diákönkormányzat diáksportkör Kognitív, szociális, személyes és speciális kompetencia motívumainak, képességeinek készségeinek kialakítása Tanulás Alapvető tartalmak differenciált átadása Érdeklődési körnek megfelelő egyéb tevékenység Szervezett ismeretközvetítés Spontán tapasztalat Tananyag kiválasztása, elrendezése Összefüggések feltárása Személyiségfejlesztő oktatást ösztönző követelmények meghatározása Közös értékrend kialakítása Szakkönyvek Szakfolyóiratok Könyvtárhasználat (8. sz. melléklet) Internet használat Hang- és videó- anyag Digitális tudásbázis Tanítási óra Tanórán kívüli foglalkozás Szakkörök Tanfolyamok Külföldi cserekapcsolatok Témakörök kidolgozása Rendszeres ellenőrzés Értékelés Próba érettségi Próbanyelvvizsga Érettségi és szakmai vizsgaszabályzat tanulóra vonatkozó részleteinek közlése Versenyek rendezése osztály-, évfolyam- és iskolai szinten A tehetséges tanulók kiválasztása Egyéni-és csoportos foglalkozások szervezése Tanulók nevezése területi és országos tanulmányi, szakmai és


11

Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások sportversenyekre Megfelelő szakirodalom Könyvtárhasználat Internet hozzáférés Felkészítő táborokban való részvétel Alapítványi támogatás Felkészítés továbbtanulásra Továbbtanulási lehetőségek megismertetése Előadások Nyílt napok Kiadványok Elbeszélgetések Internet Önértékelés Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás a megfelelő intézménykör kiválasztásához Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon felkészítés a továbbtanulásra Az egyetemek által felkínált lehetőségek közlése A piaci elvárásoknak megfe- Önértékelés lelő szakmai szemlélet, Helyzetfelmérés igény, ismeretanyag kialakí- Az érdekelt felek azonosítása tása Közvetlen és közvetett partnerek Igényfelmérés Összehasonlító elemzés Következtetések levonása Célmeghatározás Intézkedési terv készítése Megvalósítás Korrekciós terv Pedagógusok továbbképzése belső és külső szakértők által Elvárások tudatosítása Ismeretanyag összeállítása és folyamatos felülvizsgálata Korrekciója évente A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése Diákvállalkozások támoga- Szakmai támogatás tása Pályázatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Feladatok

Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Alapítványok Iskolai, helyi, területi, országos és nemzetközi vásárokon Fórumokon való részvétel

A hagyományok ápolása, Kulturális hagyományok aktualizálása Iskolai hagyományok Diákönkormányzat hagyományai Ünnepségek Bálok Egyéb rendezvények Egyenruha Kiadványok

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NATban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon, határozottan tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával - a tanulókban kialakítsa az érdeklődés igényét, - a tájékozottságot, találékonyságot, - a rugalmasságot, aktivitást, - nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában - magabiztosságot, - határozottságot, - kreativitást feltételez, - és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A fiatalok legyenek képesek a megújulásra, álljanak „több lábon”. A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza.

12

13


A különböző ismeretek elsajátítása egyrészt a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakítását, fejlesztését szolgálja. Másrészt az ismeretszerzéssel egyidejűleg a tudományokra, művészetekre, a választott szakmára vonatkozó ismeretek elsajátításával alakítja a sokoldalú, kiegyensúlyozott ember személyiségjegyeit. Ebben figyelemmel van a tanulók életkori és értelmi fejlettségi szintjére a tananyag kiválasztásával, elrendezésével. A személyiségfejlesztés főbb területei A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása

3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Az intézmény kiemelt feladata, hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő személyiségjegyeket. Érzelmileg legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen empatikus készségekkel, tudjon tolerálni. Akarati tulajdonságait tekintve legyen határozott, céltudatos, kitartó, megbízhatóságra, rendszerességre törekvő. Ismerje önmaga pozitív tulajdonságait. Tudja, mire képes, s ennek jegyében vállaljon feladatokat. Énképének tudatos alakításával igyekezzen megteremteni belső harmóniáját. Legyen kreatív, rendelkezzen mobilizálható tudással, az önképzés és az élethosszig tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaga menedzselésére. 3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Műveltségi területek: - anyanyelv, irodalom, - élő idegen nyelv, - ember és társadalom – társadalmi, történelmi ismeretek, - ember és természet: fizika, kémia, biológia - földünk és környezetünk - művészetek: ének-zene, vizuális kultúra - informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat - pályaorientáció

14


-

testnevelés és sport területén. 3.3. Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez

Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági vállalkozói szemléletet, a kreativitást. Rendelkezniük kell mobilizálható tudással, megfelelő ismeretekkel az üzleti élet szereplőivel, - üzletkötők, menedzserekkel, az ügyfelekkel szemben - a viselkedés, bánásmód területén. Az informatika korlátlan lehetőségei, állandó változásai permanens önképzést követelnek tanártól és tanulótól egyaránt, ami kialakítja az állandó tanulás igényét. A számítógépes tanulási környezetben kitüntetett szerepe van az értelem kiművelésének. Ez feltétele az Interneten megjelenített tananyag hatékony feldolgozásának, elsajátításának. A hálózaton végzett munka individuális tevékenység, szemben a frontális osztály (csoport) munkával. Az új technika alkalmazása új módszertani kultúrát igényel, s ez szétfeszíti a hagyományos tanórai kereteket Az elektronikus levelezésben való részvétel jelentősen növeli a kommunikációs képességeket. A világhálónak az önálló tanulás képességének kialakításában kulcsszerepe van. A számítógéppel történő munkavégzéshez speciális képességek szükségesek. Ezeket felmérni és fejleszteni kell! Az új médium használata befolyásolja ismeretszerzési és kommunikációs szokásainkat. Ezt vizsgálni érdemes. A tanuló személyisége megjelenik az általa készített hálózati anyagban. A Hálózat az „önmegvalósítás-megvalósulás” óriási lehetősége. A hálózaton történő levelezésnek szerepe van a családi kapcsolat fejlesztésében, a gyors, spontán, érzelemgazdag érintkezésben. A tanulókban (de a tanárokban is) ki kell alakítani egy ésszerű egyensúlyt és ezen egyensúly iránti igényt a technika túlzások nélküli alkalmazására, megtartani az érzelmi és értelmi kreatív eszközöket a mindennapok feladatainak megoldásánál. 3.3.1. A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül - egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, - az intézménybe érkezők vendégekkel, - az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt, hogy a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájáruljanak az intézmény jó hírnevéhez. A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében. Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is.

15


A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös mozi-, színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon.

3.4. Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. 3.4.1. Helyzetkép Tanulóink hosszú éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az egészségfejlesztő és mentálhigiénés tevékenységhez igyekszünk megfelelő feltételeket biztosítani (bár sokszor hiányzik a támogató szülői háttér): - jó osztályközösségek; aktív diákönkormányzat - igényes baráti kör - nyitott szemléletű pedagógusok - többféle módon szerveződő tanórai, és tanórán kívüli csoportok - 10-12 kortárssegítő diák tanévenként; biztosított utánpótlás - szülői közösség – az iskolával rendszeres kapcsolatot tart 50-60%-uk - egyre több tanuló küzd beilleszkedési-, magatartási zavarokkal.


Az intézmény épületei megfelelőek. A folyosókon, pihenőhelyeken és az udvaron sok szép növény található. A tantermek jól szellőztethetőek, a forgalmas utcákra nyíló ablakok hangszigeteltek (’A’ épület). A világítás (fénycsövek), és a fűtési rendszer korszerűtlen. A tantermek egy részében új bútorok (tanulópadok és székek) találhatók, a régiek cseréje is folyamatosan, terv szerint zajlik. Az iskola helyiségeinek felújítása, karbantartása folyamatos. A felszerelések az érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelelőek. Az iskolai büfé választéka a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő (gyümölcslevek, joghurtok, gabonapelyhes édességek, magvas péksütemények). Az iskola jelenleg saját konyhával rendelkezik, ahol változatos, a serdülők fejlődéséhez szükséges összetételű ebédet fogyaszthatnak el a diákok, kulturált körülmények között. A jól felszerelt szaktantermek, a tornaterem, a kondicionáló terem, a hangulatos étterem és a szabadidős helyiségek (könyvtár, klubhelyiség, szülői fogadó) megfelelő környezetet biztosítanak a tanórai és tanórán kívül szervezett közösségi és egészségfejlesztő programoknak. 3.4.2. Erőforrások Személyi Belső: -

iskolaorvos, védőnők, fogorvos gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egyben drogkoordinátor kortárssegítő diákok: 10-12 fő szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus testnevelők osztályfőnökök

Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): - egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai) - pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei) - Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok - Nevelési Tanácsadó - a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei - SOS Szervezet a Szenvedélybetegekért - karitatív szervezetek Tárgyi és anyagi Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára;

16


CD-ROM-ok: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták, valamint sok tudományos ismeretterjesztő film, amelyet a televízió műsoraiból rögzítünk. A könyveket, CD-ket és videofilmeket – a továbbiakban is – minden egyes nyertes drogprevenciós- és egészségfejlesztő pályázat keretében szándékozunk vásárolni. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő tanfolyamon és szabadidős programok, filmklubok alkalmával tekinthetik meg tanulóink. Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, képek, írások elhelyezésére az iskola központi helyén faliújságok állnak rendelkezésre; az iskolaorvosi váróhelyiségben, pedig szexualitással, AIDS-megelőzéssel kapcsolatos szemléltető táblák vannak elhelyezve. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet-elérhetőség áll rendelkezésre a könyvtárban, a számítógépes termekben, a szakmacsoport-vezetők irodáiban. Az iskola mellett működő „Keris Diákok Egyesülete” Alapítvány az iskola egészségnevelési és sporttevékenységének támogatója. A gyermekvédelmi, drogprevenciós és egészségfejlesztő tevékenység támogatására kiírt pályázatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, már több alkalommal nyertünk anyagi támogatást programjainkhoz. 3.4.3. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

17


Hosszú távú pedagógiai célok -

a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Középtávú célok és feladatok Célok: - a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása - a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása - a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása - készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában - a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése - a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Feladatok: - az iskolai egészségfejlesztési szakcsoport létrehozása - állapotfelmérés készítése: - a diákok egészségi állapota, életmódja ~ a diákok ismeretszintje, attitűdjei - a szülők véleményének megismerése - a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése - a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés - a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése - a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása - a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele - az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése

18


- a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése - a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása - az egészséges táplálkozás igényének kialakítása - a lelki egészség megőrzése, stresszoldó módszerek megismertetése - a mindennapi testmozgás elterjesztése A rövidtávú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák, az alkalmazott módszerekkel és felelősökkel együtt. 3.4.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek - tantárgyakba építve - testnevelés órák - szakórák - osztályfőnöki órák A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, véleményalkotásra, vitára, érvelésre, - esztétikai és az erkölcsi érzéke fejlődjön, - sajátítsák el a médium értelmezésének, lényegkiemelésének módjait, - foglalkozzanak a reklámnyelvvel, feliratokkal; ismerjék fel a reklám kommunikációs csapdáit. - A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, - erősítsük az egészséghez, mint értékhez való pozitív érzelmi és tudatos hozzáállást, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem; Társadalomismeret A tanulók - ismerjék meg a különböző népek és korok higiénés viszonyait, egészségügyi ellátásának módjait és táplálkozási szokásait, - ismerjék meg a járványok hatását a történelmi események és a társadalom alakulására, - ismerjék meg a vallási előírások egészségvédelmi vetületét, - értsék meg, hogy az új találmányokhoz tartozó erkölcsi, etikai kérdésekkel foglakozni kell, - ismerjék meg a természet közelében élő, annak változási ütemét tiszteletben tartó, azt felhasználó életmód értékeit - értsék meg a népszokások egészségvédelmi szerepét (ünnepek előtti böjtök), - A tanulókban alakuljon ki a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv

19


A tanulók - tudják megfogalmazni az egészségüket veszélyeztető tényezőket, és ismerjék meg más országok hasonló problémáit, - legyenek képesek az egészségmegőrzéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos idegen szövegek megértésére, feldolgozására, - ismerjék meg más népek szokásait, hagyományait (táplálkozás, aktív kikapcsolódás), - foglalkozzanak drogprevenciós célú és fertőző betegségek megelőzését célzó történetek, szövegek feldolgozásával (legális és illegális drogok, AIDS) A tanulókban fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége. Természetismeret A tanulókban fejlesszük a természettudományos gondolkodás kialakításához szükséges készségeket: - helyes attitűdök, - magatartás, - értékrend, - felelősségérzet, - döntéshozás. Fizika A tanulók - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, elektromosság, zaj, rezgés) következményeit, ezek megelőzését; s tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - értsék meg annak fontosságát, hogy az új találmányokat csak erkölcsi felelősséggel szabad felhasználni. Kémia A tanulók

20


-

ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától - tanulják meg a háztartási vegyszerek és a kozmetikumok célszerű és tudatos használatát, - ismerjék meg a legális és illegális drogok szerkezetét és hatásmechanizmusát, - értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre. Földrajz A tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, s azok közvetlen illetve közvetett hatását az egészségre, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei meghatározzák szokásaikat, hagyományaikat, gondolkodásmódjukat, - ismerjék meg a különböző kultúrákban hagyományosan használatos szerek egészségre gyakorolt hatását, és az eltérő alkalmazások veszélyeit (drogok), - élvezzék a természetjárás, kirándulás, túrák testi-lelki állapotukra kifejtett hatását. A tanulókban fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit, - sajátítsanak el testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - értsék meg a védőoltások hatásmechanizmusát és jelentőségét, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - ismerjék meg a más élőlényekkel (növények, állatok) való együttélés, róluk való gondoskodás egészségvédelmi szabályait (allergiák, a kapcsolatok lélektani jelentősége) - ismerjék meg a drogok hatását az idegi ingerületvezetésre, s a tudatmódosult állapot veszélyeit önmagunkra és másokra nézve. Ének-zene A tanulók - legyenek képesek érzelmeiket hangokkal, zenével kifejezni, - tapasztalják meg a zene lelkiállapotra, érzelmekre gyakorolt hatását (pozitív és negatív), - ismerjék meg, és tudják hasznosítani a zene stresszoldó szerepét (relaxálás), - érezzék meg a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezés egészségkárosító hatását, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra

21


A tanulók - élvezzék a műalkotások érzelmeikre gyakorolt hatását, - ismerjék fel az emberi test szépségét, harmóniáját, - hasonlítsák össze a különböző népek és korok szépségideáljait, - ismerjék meg a színek jelentőségét (hangulatunk, érzelmeink tükröződése), - legyenek képesek az érzelmeiket képi eszközökkel kifejezni, - legyenek képesek egészségfejlesztési célú alkotásokat létrehozni (drogellenes plakát), - tanulmányozzák a reklám képi nyelvét és hatásait, - ismerjék a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani az egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - használják az elsajátított technikákat önmegvalósításra, önkifejezésre. Szakmai orientáció A tanulók - sajátítsák el az alapvető kertészeti ismereteket, - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, - sajátítsák el a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, - ismerjék meg a baleset megelőzés elemeit, - ismerjék meg az egészséges lakás és lakberendezés jellemzőit. - A tanulókban - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika A tanulók - legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, - legyenek képesek konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi cikkeket és posztereket, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait, - legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,

22


-

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, - tapasztalják meg a mozgás stresszcsökkentő hatását, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, - segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve az 9-12. évfolyamon évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei: - testi egészségünk, életmód - önismeret, egészséges életvezetés - káros szokások, szenvedélybetegségek - emberi kapcsolatok, családi élete nevelés Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként több alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, az egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember, a kortárssegítő diákok vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak. Tanórán kívüli tevékenységi formák A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális készségét, - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

23


-

szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre fejlesszék a tanulók önismeretét, toleranciáját és empátiáját, alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a problémamegoldó, konfliktuskezelési és döntéshozási készséget, alakítsanak ki helyes szokásokat, viselkedési normákat mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre 3.4.5. Rendszeres programjaink

Előadások Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: - a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere (szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás elkerülése) - nőgyógyász szakorvos (szexualitás és fogamzásgátlás) - orvostanhallgató (szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük.) Alkalmanként meghívunk szakembereket is, akik egy-egy osztályt érdeklő témáról beszélgetnek a tanulókkal. Kortárssegítő csoport A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van, ezért fontos eleme lehet a megelőzésnek. A tanfolyamon kiképzett kortárssegítő diákok néhány témából (szexualitás, AIDS-megelőzés, szenvedélybetegségek) több ismerettel, pontosabb információval rendelkeznek; nagyobb empátia és segítőkészség jellemzi őket. Az ő segítségük a meghallgatás gesztusától a megfelelő szakemberhez való irányításig terjed. Iskolánkban tanévenként 10-12 kortárssegítő diák tevékenykedik. Tanulmányi kirándulások Az egyes tantárgyakat (főleg szakmai) helyi tantervében leírtak alapján szervezzük. Táborok Az évente megszervezett gólyatábor, téli sítábor, az egészségnevelés fontos színtere. Az egy hetes tábor ideje alatt segítségnyújtásból, veszélyhelyzetek elhárításából nagyon sok tapasztalatot szerezhetnek a tanulók. A szokásostól eltérő helyzetekben fejlődik a tanulók toleranciája, empátiás készsége; a problémák megoldása komoly együttműködést kíván. Barátságok szövődnek, fejlődnek a tanár-diák kapcsolatok. Ilyen alkalmakkor van legnagyobb szerepe a tanár személyes példamutatásának, egészségmegőrző attitűdjének. Az egészségvédelem jeles napjai

24


A jeles napokról a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A diákok plakátokat vagy rövid műsort készítenek az iskolarádióban, esetleg vetélkedőt szervezünk. Február 4. Rákellenes Világnap Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 26. A Kábítószerfogyasztás Elleni Küzdelem Napja Szeptember 24. A Szív Világnapja Október 10. A Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Véradók Napja December 1. Az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja Vetélkedők Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt városi, regionális és országos versenyeken (Vöröskereszt: egészséges életmód – levelezős- internetes vetélkedő; városi drogmegelőzési vetélkedők). A kortárssegítő diákok bevonásával alkalmanként egy-egy évfolyamon az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőket rendezünk. Művészeti csoportok Az iskolában működő művészeti csoportoknak (Diákszínpad, énekkar, fotó-videó szakkör) nagy jelentőségű a mentálhigiénés szerepe. Több osztályból kerülnek össze diákok, akiket a közös érdeklődési kör köt össze; új barátságok, kapcsolatok születnek. A művészet eszközeivel tudják kifejezni érzelmeiket, fejlettebb az empátiás készségük. Sokan lesznek közülük kortárssegítők is. A csoportot irányító tanár szerepe is más. Megérezheti és felismerheti a tanuló problémáit, segítője lehet családi, iskolai vagy magánéleti konfliktusaiban. Iskolai médium Az iskolaújságban, minden alkalommal megjelentetünk életmóddal, kortárssegítőkkel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos cikkeket. A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk.

25


Szülői értekezletek Minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket az iskola tervezett ill. folyamatban lévő egészségfejlesztő és drogmegelőző programjairól. Az osztályfőnök az osztályt (az adott tanévben) érintő aktuális egészségnevelési feladatokat ismerteti, s a megvalósításhoz a témában jártas szülők segítségét kéri. A szülők számára felajánljuk egészségnevelési célú előadások szervezését, s felmérjük az igényeket. 3.4.6. Akció jellegű programjaink Kirándulások, túrák Lelkes természetjáró tanárok vezetésével alkalmi túrákat szervezünk. Drogmegelőző szabadidős program Pályázati támogatás segítségével lehetőségünk nyílik egy-egy tanévben szabadidős programokat szervezni. (Pl. kávéház keretében beszélgetés, filmnézés, reformélelmiszerek kóstolása.) Kiállítások szervezése, látogatása Iskolánkban alkalmanként kiállítást rendezünk (pl. tej és tejtermékek fogyasztását népszerűsítő); illetve ellátogatunk kisebb-nagyobb diákcsoportokkal egészségnevelési célzatú kiállításokra. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata). Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredmény-, illetve hatékonyságvizsgálatunk Az egyes tanulók esetében: - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul.

26


Az osztályközösségek esetében: - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: -

folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú évfolyamonkénti orvosi, fogorvosi szűrővizsgálat.

A mindennapi iskolai testedzés programja Cél: Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai: - minden tanuló minden nap részt vehessen a testmozgás-programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése - a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak - a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban - a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is. Órarendbe tartott forma minden évfolyam részére A Nemzeti Alaptanterv testnevelés óraszám redukálását jelentő iránymutatása alapján minden tanulócsoport részére heti 2 testnevelés órát órarendbe iktatunk.

3.4.7. Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Tömegsport: Minden tanítási napon lehetőséget biztosítunk „tömegsport órák” keretében a kondicionáló terem önálló, vagy csoportos használatára, illetve egyéb létesítményeinkben gyakorlásra és játékra.

27

28


Sportfoglalkozási kínálat: Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás, 1848 perc foci, Farsangi Kupa, diáknapi bajnokságok, kosárlabda, röplabda). Szakosztályi sportfoglalkozásokat kínálunk kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda és atlétika sportágakban. Versenyeken, bajnokságokban szerepelünk. Alapos előkészítéssel, szervezéssel lehetővé tesszük a diákolimpia más sportágaiban való részvételt, megmérettetést is. Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával. Minden télen sítábor, valamint „CERRY CROSS” szerepel programunkban. A könnyített testnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni. A gyógytestnevelésre utalt tanulóinknak a város egy kijelölt intézményében kötelező foglalkozásokat tartanak. 3.5. Környezeti nevelési program „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

3.5.1. A környezeti nevelés alapelvei -

A környezeti nevelés fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.


-

-

-

Meg kell alapozni gyermekeink társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét. Formálni kell tanítványaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét. A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására, fejlesztésére; a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatainak láttatására. Az ember - természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészségtudatos magatartás fejlődését. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen, kikerülhetetlen. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés.

3.5.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 3.5.2.1.

Az iskola helye és épülete

Az iskola Eger külvárosában két épületegységből áll, felújításuk folyamatos. Az udvarunk nagyméretű, részben betonozott, a fennmaradó rész parkosított. Számtalan szabadidős tevékenységre alkalmas. A padok száma azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos órákat a szabadban tartsunk meg. Iskolánk épületeihez tornaterem kapcsolódik, melyet sokféleképpen használunk. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola tantermeinek megvilágítása, fűtésrendszere felújításra szorul. Sokak szerint iskolánk barátságos, a gyerekek szeretnek itt tartózkodni, az otthonos környezetet a dekorációk, növények, faliújságok, tárlók teremtik meg. A mosdók száma, higiénés viszonyai megfelelőek. Iskolánk technikai felszereltsége jó (televízió, videó, magnó, CD-lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok stb.), de az eszközök fejlesztésére, modernizálására lenne szükségünk, például több projektor, lap-top beszerzése. Az iskolánkban főznek, az ételek minősége, tartalmassága megfelelő, az étkezések megkezdésekor választási lehetőségük is van a tanulóknak. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. 3.5.2.2.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában jelenleg a tantestület kisebb része foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A

29


további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére. 3.5.2.3.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, szaktantermekben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az előadókban megtartott tanórákon, laboratóriumi gyakorlatokon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük a vizsgálatok eredményeinek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: - A kirándulások, terepgyakorlatok, táborozások környezeti nevelésben betöltött szerepe azon alapul, hogy mind az érdeklődéshez alkalmazkodó témaválasztásban, mind pedig szervezeti formájában rugalmasabb, mint a tanítási óra. Diákjaink szívesen vesznek részt kirándulásokon, táborozásokon, melyek nagy számban szerepelnek iskolánk programjában, például: sporttáborok, szakmai terepgyakorlatok a Bükk-, és a Mátra-hegységekben. - Figyelemmel kísérik tanulóink az aktuális eseményeket az újságokban és a - televízióban. Rendszeresen szervezünk előadásokat az érdeklődő tanulók számára, ahol a globális problémák is előkerülnek. - A környezetvédelmi szakköri munkájában főleg a technikusok veszik ki részüket. Szerteágazó tevékenységünk közül kiemelhető közvetlen környezetünk (városrészünk) és Eger város környezetállapotának felderítése. Munkánk között szerepel az Eger völgye és vízfolyásainak kapcsolata a várossal (a vízminőség vizsgálata), a porszennyezés és a hulladékgazdálkodás felderítése, értékelése a város különböző területein. A természetvédő embernek gyakran van szüksége arra, hogy beszéljen, ismereteit továbbadja, agitáljon, tehát előadni is meg kell, hogy tanuljon. Diákjaink eredményeiket előadások formájában társaik számára is hozzáférhetővé teszik, például tanórákon, szakköri foglalkozásokon, városi szervezésű rendezvényeken (Föld napja, Környezetvédelmi Világnap). Faliújságot hoztunk létre, mely alkalmas az eredmények bemu-

30


tatására, ismeretek közlésére. Cél a figyelem felkeltése, a meggyőzés főleg azok számára, akik nem vállalnak részt a szakkör munkájában, ám érdeklődők. - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny. - A Természet Világa című folyóirat Természet-tudomány diákpályázatán azon diákjaink vesznek részt, akik szívesen mélyülnek el egy-egy témában, tárják fel közvetlen környezetünk értékeit. - Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra, például a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, illetve a táborokról bemutatkozót az aulában.

3.5.3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 3.5.3.1.

Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (pl. szakkör). Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a nyári, téli táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket ott-

31


hon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskola orvosa, védőnői sokat segítenek előadások tartásában, melyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról szólnak. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen. A jövőben felvesszük a kapcsolatot az Életfa Környezetvédő Szövetség egri szervezetével. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

3.5.4. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújí-

32


tásokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Alapítványaink arra is lehetőséget adnak, hogy a tábori munkához szükséges eszközöket megvásároljuk. Külső erőforrások Fenntartó A fenntartó az iskola környezeti nevelési programját külön nem támogatja, a költségvetésnek nincs erre elkülönített része. Saját bevétel: Az iskolának terembérletből, étkeztetésből, rendezvények lebonyolításából van saját bevétele, ebből meghatározott összeget fordítunk környezeti nevelési célokra. Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi, szabadidős programokat szervező tanári feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

3.5.5. Jövőkép, célok Hosszú távú célok Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés;

33


-

kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.

3.5.5.1.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórán, laboratóriumban, táborokban és a terepgyakorlatokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek - az egészségnevelési program megvalósítása; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

34


-

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap, szakkör újraszervezése; - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása - táborok, versenyek szervezésének folytatása; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. 3.5.6. Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért érdemes olyan tanárképzést szervezni, keresni, amelyen megismerhetőek az interaktív módszerek. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza, foglalkozások csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer;

35


- terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A szakmai terepgyakorlatok, és a táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

36


3.5.7. A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások, tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;

37


-

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.

Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

38


-

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

39


Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

40


-

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

3.5.8. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A komplexitás jellemzői: - tantárgyakon átívelő; - sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; - a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; - kölcsönös kapcsolat; - sokféleség összekapcsolódása; - különféle tevékenységek; - kapcsolatközpontú; - rendszerező; - projekt; - értelem és érzelem; - változás; - ismeretek összekapcsolása; - módszerek sokfélesége; - „egység”; - gondolkodásmód; - integrált; - globális. Lehetőségeink -

terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, tanösvények, városismereti játékok stb.; „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, film- és interjúkészítés, kérdőíves felmérés, vetélkedők, kutatómunka; iskolarádió működtetése; modellezés: számítógépes játékok; „látogatás”: múzeumok, állatkert, botanikus kert, nemzeti parkok, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

41

42


-

versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, „jeles napok”; projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat; Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás; iskolai, nemzetközi projektek – több diákcsere valósul meg évente. 3.5.9. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Környezeti attitűdvizsgálatot tervezünk az iskolába érkező tanulók körében, a mérés helyet kap az éves munkatervben is. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. 3.6. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban” (NAT) Cél: a szociális és társadalmi kompetencia tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő, és közreműködő fiatalok nevelése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása. Az oktatás, nevelés feladata ismereteket elsajátítatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A 9-13. évfolyamokon a fogyasztói magatartások, az áruismeret, a döntés, a kiválasztás, a bizalmi elv érvényesülésének megismertetése elsősorban a feladat. A 11-12. évfolyamokon megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni.


Az értékek formálásában lényeges -

-

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tenni őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztói kultúra, valamint a konkrét fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos az alábbi fogalmak megismertetése, megértetése és a tanulók életében való alkalmazása. 3.6.1. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

Olyan viselkedés, melyet a marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, felmerülő problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége jellemzi. 3.6.2. Ökológiai fogyasztóvédelem Annak felismerése, hogy a fogyasztói szokások, az ön- vagy vállalati profitcélok hozzájárulnak a természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztói magatartást alakít ki. 3.6.3. Fenntartható fogyasztás A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását. 3.6.4. Preventív fogyasztóvédelem A vevő érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszjelentésekre és bírósági perekre. 3.6.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Szakmai tantárgyak - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése Matematika - banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások Fizika - mérés, mértékegység, mérőeszközök Földrajz - eltérő fogyasztási szokások és kultúrák Magyar - reklámnyelvek, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

43

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

44

Biológia - táplálkozási kiegészítők, táplálkozás és divatjai, egészséges táplálkozás, génmódosított élelmiszerek Kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok) vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika - elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztótörténet és médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai Osztályfőnöki órák témái lehetnek: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz Az iskola, mint fogyasztó és mint piac 3.6.6. Tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenységek -

vetélkedők, rendezvények, piaci séták, bankok látogatása együttműködés állami és civil szervezetekkel, cégekkel 3.6.7. Módszerek

-

Interjúk, felmérések készítése az emberekkel vásárlói szokásaikról riportkészítés média megfigyelés, reklámkritika egyéni és csoportos döntéshozatal helyi, országos, EU-s szabályozások tanulmányozása adatgyűjtés, adatfeldolgozás viták, szituációs játékok.

4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Ennek színterei és tevékenységei: A tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása.


45

tanulmányi kirándulások mozi-, színház-, hangverseny-látogatások különböző szabadidős tevékenységek A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelkedő íróinak, költőinek műveivel, népünk történelmi múltjának ismertetésével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzését, az összetartozás erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: 

A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz.

Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. A tanulók és az iskola különböző tanulmányutak, cserekapcsolatok révén közvetlenül is részt vesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. /Olaszország, Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország stb./ 

Külhoni iskolákkal dokumentált cserekapcsolatok bővítése



A központi költségvetés által támogatott, határon túli kirándulások szervezése 1011. évfolyamokon



A magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása és erõsítése



Nemzeti Összetartozás Határtalanul! témanap megszervezése

A szakmai együttműködés során kialakult határokon túlnyúló magyar-magyar kapcsolat, a múlt értékeiből és a jelen igyekezetéből merítve, megalapozza annak – nemcsak szakmai céllal történő- továbbmélyítését.

Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése


46

A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel központi kérdése kell hogy legyen a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika, és a társadalomismereti körhöz tartozó tantárgyaknak is. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy mik a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikációs kultúra fejlesztésének leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tanítási órákon ismereteik, ehhez kapcsolódó véleményeik kifejtésére, érdekeik ütköztetésére, a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére. A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a feladat- és felelősségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A problémaérzékenység mellett a kritikai képességek fejlesztése is feladat. A kreatív képességek fejlesztése váljon a megoldáskeresés erősségévé. A kooperációs készség, az együttműködés lehetőségeinek keresése, a kommunikációs készség fejlesztése a kapcsolatteremtésben nyújt segítséget a demokratizmus tanulásához, gyakorlásához. Eligazodás az információs környezetben Az iskola informatikai lehetőségeit kihasználva a tanulóknak képessé kell válniuk az információ-áradatban történő eligazodásra, a lényeges és lényegtelen információk szétválasztására, az így szerzett ismeretek kritikus kezelésére, az értékes információk gyakorlati felhasználására. Elfogadó és segítőkész magatartás speciális nevelési igényű tanulókkal, a másság tiszteletben tartása A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, a hátránnyal küszködő embertársaik iránti empátiát, segítőkész magatartást. Erre jó alkalmat adnak a sérültek világnapja, az idősek világnapja stb. rendezvényei. Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvető vonásukká kell, hogy váljon.

A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

5. A Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolánkba kerülő tanulók eltérő családi háttérrel, neveltségi szinttel érkeznek az intézménybe. Az iskola pedagógusaira hárul a szűrés, diagnosztizálás feladata, hogy leküzdve az iskolaváltással járó nehézségeket, a heterogén közösségeket összekovácsolják, hiszen a közösséghez tartozni, annak munkájában részt venni csak úgy lehet, ha ezt az igényt a tanuló maga is felismeri. Ehhez a tanulókban tudatosítani kell a közösség által támasztott, viselkedéssel szembeni elvárásokat. Az első órák ezért bemutatkozással telnek. A bemutatkozás mellett a külső jegyek – öltözködés, hajviselet stb.- is árulkodóak. Az osztályokban egyre több az olyan tanuló, aki beilleszkedési, magatartási gondokkal küzd. A 9. osztályban az osztályközösségek megformálása, a középiskolai követelmények elfogadtatása kiemelt feladat, melyben nagy szerepe van az osztályfőnököknek, tanároknak. E feladatok mellett az osztályba érkezett diákok családi, neveltségi, szociális helyzetéről is képet kell kapnia nemcsak az osztályfőnöknek, hanem az ott tanító kollegáknak is. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok az okok feltárása: a család megismerése, „a tanuló helye a családban” környezettanulmány az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb./ a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása (fejlesztő pedagógus), a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása) szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával) a nevelőtestület konzultációja a problémás kérdésekben (nevelési értekezlet, belső továbbképzések) A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás legfontosabb színtere a tanóra, ahol differenciált foglalkozással, eredményességet segítő módszerekkel, pozitív pedagógiai ráhatásokkal ösztönözzük a tehetséges tanulókat.

47

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

48

A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. Kötelességünk elősegíteni, hogy ezen tanulók megfelelő megmérettetési lehetőséget kapjanak. Legfontosabb formái a szakmai és közismereti versenyek. A versenyzési lehetőségek színterei: - iskolai, - városi, - megyei, - területi, és országos szintű a legjobbaknak (OKTV, OSZTV, OKSZTV stb.). A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A felsőoktatási intézményekbe való továbbtanulást segítik a tantárgyankénti felvételi előkészítők, fakultációk. Feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak abban, hogy tudásszintjüknek, adottságaiknak megfelelően reális legyen további pályaválasztásuk. Felzárkóztatás Tanulóink eltérő tudásszinttel, egyre gyengébb előképzettséggel érkeznek hozzánk (MÉCS mérései). Az esetleges lemaradások pótlását a 9. osztályban a tanórákon differenciált foglalkoztatással igyekszünk biztosítani. Ez alatt az idő alatt tanulóink megismerik és hozzászoknak az iskola tanulmányi elvárásaihoz, követelményszintjéhez. A felzárkóztatás és tehetséggondozás feladata, hogy tanulóink az iskolából kikerülve, minél több területen (felsőoktatási intézményben, munkahelyeken) magas színvonalon állják meg helyüket.

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével - életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre hárul az a igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

49

őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A gyermek-és ifjúságvédelem kiterjed: -

a tanulók személyes gondjainak feltárására, segítésére, a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet lehetőség szerinti enyhítésére, - a tanuló veszélyeztetett helyzetének megszüntetésére, ehhez a hivatalos szervek megkeresésére, - a tanulási és egyéb problémákban való segítségnyújtásra, - életmód-életvitel megváltoztatására, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlására, - különböző előadások, rendezvények szervezésére, - a továbbképzési lehetőségek kihasználására. - kapcsolattartás az osztályfőnökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében - rendkívüli segélyekre javaslattétel, - krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, - a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban. A gyermek-és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos iskolai feladatok Helyzetfelmérés Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről önértékelési gondok, kudarc, önmegvalósítás, példaképek, célok stb. tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Szervezési feladatok Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben Szabadidős tevékenységek ajánlása Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése Fogadó órák tartása: kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel Közvetítés a pedagógusok, diákok és szülők között Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék Klubfoglalkozások /viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb./ Közvélemény-kutatás megszervezése

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Prevenciós munka Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése /dohányzás, drog, AIDS, alkohol/ Tájékoztató kiadványok terjesztése Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás A fiatalok folyamatos továbbképzése, bekapcsolódás a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Mozgalomba stb. Szociális jellegű feladatok Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében Rendkívüli segélyekre javaslattétel Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban Továbbképzési lehetőségek - Egyetemi kiegészítő szakok /pedagógia, pszichológia/, - speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek /Megyei Pedagógiai Intézet, különböző egyesületek által felajánlott lehetőségek/ kihasználása - Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése - Videokazetták, videofilmek - Pedagógusok és diákok továbbképzése.

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az igazgatóhelyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már a 9. évfolyamon az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Természetesen minden évfolyamon figyelemmel kell kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat.

A naplók rendszeres ellenőrzése az igazgatóhelyettesek és az ifjúságvédelmi felelősök által Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései alapján Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések Felmérések, interjúk készítése

50

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

51

A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. A szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban Tanórai differenciálás, csoportbontás A szakértői szakvélemény alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52.§-ának (7) illetőleg (10) bekezdésének figyelembe vételével Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele Egészségkárosodás esetén gyógy-testnevelési foglalkozásokra való utalás Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel rendelkezik. A nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelésű igényű tanulókkal integráltan foglalkozik iskolánk képességfejlesztő pedagógus segítségével. (Ennek érdekében két fejlesztő terem áll rendelkezésünkre, a tanulókról rendszeres kimutatást készítünk, szakértői vélemény és felmérések alapján soroljuk be tanulóinkat a fejlesztő csoportokba, egyénre szabott fejlesztési terv alapján a kötelező óraszám 15 %-ában fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra.) Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket. Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló. A program eredményességének értékelési módszerei A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján Az osztályfőnökök és a szaktanárok rendszeres beszámoltatása Felmérések és kiértékelésük Szóbeli, írásbeli beszámoltatás Az iskola által félévi és év végi értekezleteken

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Helyzetfeltárás A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

52

A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai - a szülő/k/ – gondviselő/k – családi helyzete, munkaviszonya - a szülők jövedelme - az eltartottak száma - a tanuló iskolai teljesítménye - a tanuló magatartása - Rendkívüli esetben adott anyagi támogatásra - feltétel: a tanuló írásban benyújtott, KDE-nek címzett kérelme - forrás: alapítvány Anyagi támogatásra vonatkozó eljárás -

kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet javasolja) az osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol az ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol a KDE vezetősége

Egyéb anyagi jellegű támogatás -

étkezési hozzájárulás: a 31/1999 (X.26) közgyűlési rendelet alapján tankönyvtámogatás: jogszabály alapján az anyagi hozzájárulás továbbításával a tartós könyvek használatba adásával

Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére -

-

Felzárkóztató, tehetséggondozó programok /matematika, fizika, idegen nyelvek stb./ Tehetséggondozás: verseny-előkészítés Drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb./. Rendőrségi előadók meghívása. Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról /iskolaorvos, orvostanhallgatók/. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok stb./. Pályaorientációs tevékenység – tanórai keretek között, végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal.

Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei

Pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak /önkormányzati, iskolai, Útravaló pályázat, stb./ elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.

10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze. Az együttműködés formái az iskola részéről Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról Nyílt napok, nyílt órák szervezése Fórumok Értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések Üzemlátogatások szervezése Előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával) Prevenciós napok szervezése Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényei Együttműködés formái a tanulók részéről A tanuló kötelességeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon Együttműködés formái a szülők részéről

53

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei

Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken. Aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban. Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben. Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban. Érdeklődő, segítő hozzáállás. Szponzori segítségnyújtás A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével - A meglévő hagyományok bővítése - Rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek - A szülők tájékoztatásának további javítása. - Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába.( pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése) A kollégiumok és az iskola kapcsolata A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősek. Visszacsatolási módszerek A mérés, ellenőrzés és értékelés rendszerében foglaltak alapján.

Külső kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai egyfelől determináltak, másfelől olyan megfontolás alapján születnek, hogy mennyire segíti az oktató- nevelőmunka célkitűzéseinek megvalósulását, a tanulóifjúság, a nevelőtestület érdekeinek védelmét. Együttműködési megállapodás alapján partnerei az iskolának a gyakorlati képzőhelyek (élelmiszeripari, kereskedelmi, vendéglátóipari), amelyekkel a kapcsolatot a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezetők tartják. A külföldi kapcsolatok „testvériskola” néven működnek. A kapcsolatok tartásáért egy megbízott kolléga a felelős, akinek a munkáját az idegen nyelv szakos pedagógusok, illetve a „szakmais” kollégák segítik. Egymás rendezvényein részt veszünk, tanulóink összefüggő szakmai gyakorlatát a „testvériskola” országába is szervezzük, melynek célja a szakmai ismeretek jobb elsajátítása, idegen nyelv tanulása.

54

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere

A kollégium és az iskola kapcsolata A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősök. Intézményünk saját kollégiummal rendelkezik, azzal közös igazgatású. Élén a kollégiumvezető áll. A kollégium Pedagógiai Programja része az iskola Pedagógiai Programjának. A kollégiumi nevelőtanárok az intézmény pedagógusai, akik az osztályfőnökökkel tartanak szoros kapcsolatot és fordítva. Ellenőrzik a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit. Rendezvényeink közösek, kivételt képeznek a sajátosan kollégiumi események (pl. kollégiumi kulturális verseny, stb .) Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiummal, részt vesz rendezvényeinken.

11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségfejlesztési rendszere

11.1. Az intézmény alkalmazottainak értékelése A pedagógusok értékelése 1. A teljesítményértékelés alapelvei Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen Az értékelést tényanyag támassza alá Személyre szóló legyen Ösztönző hatású legyen A fejlesztés, a korrekció követhető legyen A munkaértékelés humánus légkörben történjen. 2. Célok A minőségbiztosítás folyamatosság Az önértékelési képesség fejlesztése A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése Az egyéni és szervezeti célok összehangolása A belső kommunikáció felgyorsítása A probléma- és konfliktuskezelés javítása 3. A teljesítményértékelés területei Tanári személyiség Tanítás

55


Nevelés Eredményesség Munkafegyelem Többletek Emberi kapcsolatok, kommunikáció Az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet Vezetés, tantestületi képviselet A nem pedagógus munkatársak munkájának értékelése A teljesítményértékelés területei: A szakmai munka minősége Munkafegyelem Emberi kapcsolatok, kommunikáció

11.2.

Az iskola értékelése

1. Az értékelés alapelvei Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is), Legyen folyamatban ágyazott, kiszámítható, megalapozott Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények, stb.)

2. Az iskolai munka értékelésének céljai Minőségfejlesztés az iskolai munka minden szintjén és területén Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és szakmaszerzésben, stb. Motiváció (tanulói, tanári, szülői) Kontroll (ellenőrzés, korrekció) Jövőkép-alakítás

3. Az értékelési területeket meghatározó iskolai folyamatok A tanulók tanulásvezetése (pedagógiai menedzsment) Tantervfejlesztés (tantárgyi) módszertan, tanítási folyamat Tantárgyi eredményesség

56

57


Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció Értékelési folyamatok Képzés és innováció (vezetésfejlesztés, személyiségfejlesztés) Iskolai szervezetfejlesztés Marketing (elégedettségi vizsgálatok, reklámtevékenység, stb.)

4. A pedagógiai program megvalósulásának szabályozása Szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzésével Az iskolavezetés ellenőrzésével, értékelésével Külső szakértők szakmai segítségével

A pedagógiai program beválása során észlelt hibákat saját erőből kijavítjuk, szakértők bevonásával. Mit? (Kit?)

Ki?

Milyen rendszeres-

Milyen formában

séggel? Amit értékelnünk kell Akik értékelik

Az értékelés rendsze- Az értékelés formája ressége

Pedagógiai

progra- Iskolavezetés

Évente

Írásban

Évente

Írásban

munk Helyi tantervünk

Szakmacsoportok

Kiemelkedő tanulmá- Szaktanár, osztályfő- Amikor aktuális

Írásban,

nyi, ill. sporteredmé- nök, ill.

oszt.közösség ill. az

nyek

iskola közösség előtt

igazgató

az

szóban Nagyobb osztály, ill. Osztályfőnök, ill. igaz- Amikor aktuális

Az osztályköz. ill. a

iskolai rendezvény

tantestület, az iskola

gató

közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Magatartás, lom

szorga- Osztályfőnök

Esetenként, féléven- Szóban, érdemjeggyel ként

írásban


Tanulmányi munka

Szaktanár, osztályfő- Folyamatosan

Szóban

nök szaktanár Félévente

legalább

háromszor

Igazgató

Tantárgyi

felmérés Szakmacsop. vez.

félévkor,

Ellenőrző könyvbe bi-

év végén

zonyítványba

szóban

szóban

Amikor aktuális

Írásban

eredménye Érettségi,

szakmai Szakmacsop.vez.

vizsgaeredmények

oszt.f., igazgató

Végzés utáni testületi Szóban és írásban értekezleten

Az értékelés rendje Mit? (Kit?)

Ki?

Milyen rendszeres-

Milyen formában

séggel? Országos (megyei)

Szaktanárok, oszt.f.

Folyamatosan

Írásban

Városi verseny

igazgatóhelyettesek

Félévente

Felvételi eredmények

Szakmacsoport.vez.

Az új tanévnyitó

Szóban és írásban

Tanárok munkája

Szakmacsoport.vez.

Amikor aktuális

Szóban

igazgató, ig.h.

Évente

Szóban

A könyvtáros munkája Igazgatóhelyettesek

Évente

Szóban

A diákmozgalom tevé- Igazgatóhelyettesek

Évente

Szóban

Félévente

Szóban

Évente

Írásban

eredmények

kenysége Az iskola gazdálkodá- Igazgató sa, ügyviteli munkája

A

szakmacsoportok Igazgatóhelyettesek,

munkája Az

oktató,

szakmacsop.vezetők nevelő Szakmacsoportvez.,

munka körülményei

igazgató

Szóban Évente

Írásban Szóban

58


Az épület rendje, tisz- Gondnok

Évente

Szóban

Évente

Szóban

Évente

Szóban

tasága Technikai

dolgozók Gondnok

munkája Az iskolai munka

Iskolaszék, szülők, diákok

Pedagógusok és mun- Minőségfejlesztési

Írásban kérdőívvel Évente

Teljesítményértékelő

katársak átfogó telje- csoport

interjú

sítményértékelése

11.3. IMIP A pedagógiai programban megfogalmazott minőség megőrzésének és fejlesztésének stratégiája az IMIP, amely egy olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, amely az intézmény kitűzött céljainak és tényleges munkájának a közelítését szolgálja és egyben az ellenőrzés, értékelés során felszínre kerülő hiányosságok, problémák folyamatos javítását is jelenti. A kompetencia mérés eredményének ismeretében – ha szükséges – intézkedési tervet készít, gondoskodik a visszacsatolásról.

11.4. MÉCS A Szakiskolai Fejlesztési Program keretén belül iskolánkban a 2005/2006-os tanévtől kezdődően működik a MÉCS, melynek munkája kiterjed a szakközépiskolai képzésre is.

A MÉCS munkája A Fenntartó által az ÖMIP-ben kijelölt mérések végzése Részvétel az országos mérések lebonyolításában – a kompetencia mérés előkészítése, felhasználva a diagnosztikai mérés eredményét A kompetenciamérés eredményének kiértékelése a nevelőtestület bevonásával Tantervfejlesztés (szakiskola)

59


Mérőanyagok összeállítása tantárgyi mérésekhez és egyéb műveltségterületekhez (pl. neveltségszint-mérések). 9. – 10. oszt. bemeneti és kimeneti mérések (magyar nyelv és irodalom, matematika) Mérőanyagok javítása, feldolgozása, értékelése Tájékoztatás az eredményekről (Fenntartó, nevelőtestület) Folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás az SZFP-ben résztvevő iskolák MÉCS-csoportjaival.

60

61

Intézményi struktúra

12. Intézményi struktúra 12.1.

Iskolatípus

A Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium nevének megfelelően alapvetően szakközépiskolai, szakiskolai és felnőtt nevelésseloktatással foglalkozik nappali munkarend szerint. Ebből következően tanulóink a 9 – 12. illetve a 9 – 10. évfolyamokon közismereti tárgyakat, s emellett a szakiránynak, szakmacsoportnak megfelelő szakmai orientációs, alapozó tárgyakat tanulnak. Az utolsó évfolyam befejezése illetve az érettségi vizsga után azoknak a tanulóknak, akik nem szándékoznak felsőfokú intézményben továbbtanulni, felajánljuk a szakképzés lehetőségét. 12.2.

Telephelyek

A telephelyek felsorolása: 3300 Eger, Mátyás király út 52-54. (Tagintézmény) 3300 Eger, Donát út (Tangazdaság) 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. (Tanpince) Az iskola központi épülete Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám alatt található. A főépületben dolgozik az iskola vezetése, adminisztrációja. Az intézmény székhelyén történik a szakiskola 9-10. évfolyamának képzése, valamint az agrár és élelmiszer, a kereskedelmi és szakképző évfolyamok nevelése, oktatása A Mátyás király úti telephelyen a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportok, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképző évfolyamok nevelése, oktatása. A Donát úti tangazdaságban a mezőgazdasági szakmacsoport gyakorlati képzése folyik. A Kisvölgy úti tanpincében a borász és vincellér tanulók borászati gyakorlati képzése folyik. 12.3. Az iskola vezetési struktúrája A főépületben dolgoznak az iskola igazgatóján kívül az igazgatóhelyettesek, valamint a vendéglátás – idegenfogalom szakterület tagozatvezetője.

13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális ) eszközök, felszerelések túlnyomó többségével rendelkezünk. Az 1/1998 (VII.24.) OM rendelet alapján járunk el, a konkrét feltételeket, az ütemezést a fenntartóval egyeztettük. A részletes eszközök és felszerelések jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

B)

Helyi tanterv

63

A nappali tagozat képzési rendje

1. A nappali tagozat képzési rendje 1.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: A felvételi életkor: Iskolánk a 9. évfolyamra a Ktv. 78. §-a értelmében 14 éves kortól maximum 18 éves korig iskoláz be. A 11. évfolyamra a más iskolából érkező tanulók maximum 20 éves korig jelentkezhetnek. A 13. évfolyamra az érettségi utáni szakképző szakaszra, a más iskolából érkező tanulók 23 éves korig jelentkezhetnek nappali tagozatra. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvételi követelmény a 9. évfolyamra: 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tanulmányi eredménye, Felvételi követelmény szakképző évfolyamokra: A 11. évfolyamon induló szakképesítés megszerzésére irányuló pedagógiai szakaszra: sikeresen befejezett 10. évfolyam, amelyre az OKJ előírja pályaalkalmassági vizsga (egészségügyi alkalmasság, szakmai rátermettség) b.) Az érettségi utáni szakképző szakra (OKJ előírás alapján) érettségi bizonyítvány pályaalkalmassági vizsga Nappali rendszerű felnőttoktatásra: elsősorban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők szakiskola 9-10. évfolyamát 1 évfolyamnak (9. szakközép) számítjuk be, 3.00 átlag alatt szakiskola 9-10. évfolyamát 2 évfolyamnak (10. szakközép) számítjuk be, 3,00 átlag felett. A beiratkozás feltételei: a tanév rendjében meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával. 1.2. Magasabb évfolyamra lépés A magasabb szintre jutás feltétele minden évfolyamon a minimális tantervi követelmények teljesítése. Amennyiben a tanuló nappali tagozaton valamely tantárgyból a tanév végén „elégtelen” osztályzatot kap, úgy abból a tárgyból javítóvizsgát tehet. Hasonló feltételekkel tehet javítóvizsgát két elégtelenre értékelt tantárgyból is. Három, vagy több tantárgyból szerzett elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület a tanév végi konferencián dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet-e az aktuális tantárgyakból. A mérlegelés szempontjai: a többi tárgyból elért eredmény, a sikeres felkészülés esélye, tanulói magatartás, egészségi állapot. Háromnál több elégtelennel záruló tantárgy esetében – amennyiben a tantestület nem járul hozzá a javító vizsga letételéhez - a tanuló csak a tanév megismétlése és annak sikeres elvégzése után léphet magasabb évfolyamra. Ha a tanuló valamely tantárgyból a heti óraszám 30 százalékánál többet hiányzik, a nevelőtestület dönt arról, hogy a tanuló köteles-e osztályozó vizsgát tenni.

64

Iskolaváltás szabályozása

1.3. Átjárhatóság A 10. szakiskolai évfolyamot sikeresen elvégzett tanuló szakközépiskolai tanulmányait folytathatja az alábbiak szerint: Ha az érettségi vizsgatárgyak átlaga 4,00 -5,00 közötti, akkor a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathatja tanulmányait, azzal a feltétellel, hogy az érettségi tantárgyak 9-10. évfolyamos anyagából különbözeti vizsgát tesz, ha 4,00 alatti és amennyiben a különbözeti vizsgát az érettségi tantárgyakból nem vállalta fel a tanuló, akkor a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. Tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszonyt csak a törvényi keretek biztosította feltételek szabályainak megfelelően szűntetjük meg.

2. Iskolaváltás szabályozása Intézményünk a közoktatási törvény 46. § (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett: 2.1. Az eljárás kezdeményezésének okai - a tanuló életpálya-elképzeléseinek megváltozása, - érzelmi motivációk, - szociális és környezeti tényezők megváltozása (anyagi helyzet, illetve lakóhelyváltás). 2.2. Az eljárás rendje -

-

A kiskorú tanuló szülője kíséretében, nagykorú tanuló pedig személyesen jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához (megfelelő formanyomtatvány felhasználásával) az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok: félévi, illetve év végi bizonyítvány, ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében, amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva. A kérvényt a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz, amit a szülő, tanuló postán keresztül kap meg.

Az elutasítás okai lehetnek: - helyhiány a választott szakközépiskolai, illetve szakiskolai szakágon, - 250 óránál több hiányzás,

65

Felkészítés a kétszintű érettségire

-

az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma, teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel. Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv), illetve megjelenni az iskolaorvosnál az alkalmassági vizsgálat ügyében. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül. 2.3. Az eljárás következménye Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: - A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. - A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk. - Amennyiben olyan képzésen ill. vizsgán szerzett jeggyel, illetve teljesítménnyel rendelkezik, amelyben az adott tantárgy oktatott tananyagát lefedi, érdemjegye, ill. teljesítménye a tárgyat tanító szaktanár egyetértésével beszámítható (pl. ECDL vizsga az informatika tantárgy esetében).

3. Felkészítés a kétszintű érettségire Minden képzési formában középszintű érettségi vizsga lehetőségét és a felkészítést biztosítjuk függetlenül a jelentkezők számától: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és az első idegen nyelv, biológia, földünk és környezetünk, informatika és szakmai alapozó tantárgyakból legalább 8 fő jelentkezése esetén kínáljuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést. Középszintű érettségire elsődlegesen a kötelező óratervi órákon készítjük föl a diákokat. Emelt szinten a felsorolt tantárgyakból biztosítjuk a felkészülést (alapóraszám + 2 óra) minimum 4 fő jelentkezése esetén. Amennyiben a jelentkezők száma 4-nél kevesebb, a város önkormányzati fenntartású iskoláival együttműködve oldjuk meg a felkészülést. A kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos egyéb eljárási rend az alábbiak szerinti: Azon évismétlő tanulót, aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a sikeresen teljesített vizsgatárgy tanulása, értékelése alól felmentjük (kérvény, igazgatói döntés). Az írásbeli dolgozatokat elsősorban a vizsgázó tanára javítsa. Volt diákjaink ismétlő kieg. vizsgára való jelentkezését fogadjuk el középszinten. Vizsgadíja az OKÉV által megállapított díj + 1.000 Ft/bizonyítvány. Az érettségi szoftver kezelője a rendszergazda és a tanügyi igazgatóhelyettes. (A jegyzők azonosítót kapnak.)

Az

iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag

és követelményei

66

A középszintű érettségi szóbeli témakörei a 3. számú mellékletben találhatóak.

4. Az iskola egyes évfolyamain kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai, valamint az előírt tananyag és követelményei A szakközépiskolai és a szakiskolai képzés a gazdasági – szolgáltatási szakterületen kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban folyik. Az agrárszakterületen mezőgazdaság és élelmiszeripar szakmacsoportban történik. A nyelvi előkészítő évfolyam első osztálya a 2004/2005-ös tanévben indult, célunk, hogy 5 év múlva használható nyelvtudással kerüljenek ki tanulóink az iskolából. A 2010/11. tanévben kimenő rendszerrel levizsgázik az utolsó osztályunk, s ezzel megszüntetjük ezt az oktatási formát. Az egyes képzési szintek és évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai a 4. számú mellékletben találhatóak. A kerettanterv alapján készült helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervében került megfogalmazásra a kulcskompetenciák megszerzésének, begyakoroltatásának a módszerei, színterei, az egyes tantárgyakon átívelő rendszere. E rendszer alapvető céljai az alábbiak: Tanulóink személyes boldogulásához, fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához nélkülözhetetlenek a kulcskompetenciák. Alapvető célunkká lépett elő ezen kompetenciák megszerzéséhez juttatni tanulóinkat. Mivel ezen kompetenciák egymásba átnyúlnak, így nem köthetők az egyes tantárgyakhoz. A tanítási órák keretében, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységekben nevelő-oktató munkánkat tudatosan kell áthatnia ennek a szemléletnek, így közvetíteni a tanulók felé az ismeretek, a képességek megszerzésének útját, a készségek fejlesztését. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: a hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, kreatív nyelvhasználat; a szókincs, a nyelvtan, az egyes nyelvi funkciók alapjainak lerakása a magyar nyelv és irodalom tantárgy szaktanárainak a feladata, a hallott és olvasott szöveg értésének, a szövegalkotásnak a gyakoroltatása az egyes tanítási órák keretében a nevelők feladata.

Az


és követelményei

67

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel megegyező módon gondolatokat, tényeket, véleményeket segítsen megérteni, a mobilitást tegye lehetővé a szakmai életben, segítse a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció működését: - más népek történelmének, földrajzának megismerésével a motivációt növelni, - külföldi szakmai gyakorlatok szervezése, - közös pályázatok, projektek külföldi társintézményekkel, - más népek szokásainak, hagyományainak a megismerése (Nemzetközi Karácsony, Húsvéti szokások a tanult nyelvek országaiban, stb.), - tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek. A matematikai kompetencia fejlesztése: a mindennapi élet problémáinak megértését, megoldását segítse a logikus okokon és érvényességen belül, neveljen az igazság tiszteletére; - számok, mértékek és struktúrák, alapműveletek begyakoroltatása, a matematikán valamint az egyes tantárgyakon átívelően, - súlyozottan figyelni a tantárgyak közötti koncentráció megvalósulására, - a mindennapi életben adódó feladatokon történő gyakoroltatás az egyes tantárgyakat tanítók feladata, - szakképző évfolyamokra felkészítésként a szakmai számításokat szolgáló területek kiemelése, azok begyakoroltatása, - tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások. A természettudományi kompetencia fejlesztése: gyakorlatias módon tudják a tanulók a természetben, az emberben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokat értelmezni, kíváncsiságot ébreszteni bennük a körülöttünk zajló folyamatok megértéséhez, környezettudatos magatartások kialakítása, elmélyítése; - az egyes tantárgyakon átívelő módszerek alkalmazása, - a mindennapi életben történő dolgok logikájának, elvének megértetése problémamegoldó feladatokon, - a tudásuk gyakorlatias módon történő felhasználása, projektek készítése, - egyéni, közösségi célok elérése a természettudományos, műszaki ismereteik felhasználásával, - a fenntartható fejlődés szerint alakítani tudják véleményüket, cselekedeteiket, - tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások. A digitális kompetencia fejlesztése: a digitális technika alkalmazása szolgálja az összes többi kompetenciát magabiztosan, kritikusan a mindennapi élet, a munka, a kommunikáció, a tanulás terén; - a technológia megismerése, magabiztos, kritikus használata az informatikát tanítók felelőssége, - az inf. technológia felhasználása az egyes tantárgyi órákon,

Az


és követelményei

-

68

multimédiás tantermek használata, gyakorlati feladatok megoldása, megoldatása az inf. technológia használatával, projekt munkák készítése, tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek.

A hatékony, önálló tanulás fejlesztése: hozzásegíteni a tanulókat a munka-, a karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz, a tanulási motiváció megszerzéséhez, fenntartásához, a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználásához, új tanulási lehetőségeken belül. Figyelemfejlesztés Beszédtechnikák Szókincsgyarapítás Élőbeszéd Felolvasás Egyéni – csoportfeladatok megoldásával Szövegértés Emlékezetfejlesztés Gondolkodtatás Önvizsgálat Pályaorientációs vizsgálatok Osztályfőnöki foglalkozások Szabadidős tevékenységek A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedést segítse a tanulóknál, hogy elkötelezettek legyenek a közjó iránt, hatékonyan és építő módon tudjanak részt venni a társadalmi, a szakmai életben. Az emberi jogokat tiszteletben tartsák (egyenlőség, demokrácia, vallási, etnikai sokszínűség tisztelete). Tudatában legyenek az Európához való tartozásnak. A nevelő-oktató munkánkat a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységeken, szabadidős foglalkozásokon tudatosan át kell hatnia, különösen a szabadidős tevékenységek alkalmasak erre. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: a gazdasági életben való eligazodást kell segítse, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességét szolgálja; - a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, a tapasztalatok értékelése valamennyi tantárgyi órán meg kell jelenjen, - a szakképző évfolyamokon a tanterv része. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók érzéseit, élményeit segítse kifejezni a művészetek (irodalom, zene, tánc, rajz, fotók, mozgóképek) nyelvén, segítse eligazodni őket a média világában, segítse önismeretüket, emberi viszonyaik alakítását, eligazodását a világban;

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése

és oktatása

- konkrétan köthető e képesség, készség megszerzése az irodalom, a történelem, a rajz és vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyak keretén belül, - az egyes szakmai képzések tantervében részletei megjelennek (virágkötő-berendező, pékcukrász, bolti eladó, stb.), - szabadidős tevékenységek szervezése (üvegfestés, kézművesség, tánc, stb.), - tanórán kívüli foglalkozások (pl. tanulmányi kirándulás). Mindezen kompetenciákra épülnek alapvető nevelési céljaink: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatása Szakértői szakvélemény alapján a tanulók felmenthetőek az ajánlott érettségi- tantárgyakból (idegen nyelv, matematika, magyar nyelv, stb.) a következő feltételekkel: - amennyiben szakközépiskolai képzésben történik, a tanuló más érettségi tárgyat köteles választani a 10. év végén, -

amennyiben a sajátos nevelési igényű tanulók a tantárgyi értékelés alól felmentést kaptak az 1993. évi LXXIX Kt. 121. §-a alapján, az adott tantárgy tanóráinak időtartamában fejlesztő foglalkozásokon kell részt venniük.

Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Tudatos integráció akkor valósul, meg ha – a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a pedagógusok és a szülők tisztában vannak, – biztosított a szakember, a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus folyamatos jelenléte, megvalósul a szakszerű habilitáció, rehabilitáció, fejlesztés, – az integrált tanuló fejlődése objektíven, meghatározott időnként ellenőrzött. – Az iskola dokumentumai tartalmazzák az integrációval kapcsolatos gyakorlati elveket, tartalmakat. – A fejlesztő és habilitációs-rehabilitációs foglalkozások az intézmény jól felszerelt fejlesztő helységeiben, a tanulók órarendjéhez igazodó fejlesztő órarend szerint valósulnak meg. A pedagógiai programunk módosítása során figyelembe vesszük a közoktatási törvény, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakat. Azok a sajátos nevelési igényű tanulók kapnak ingyen tankönyvet, akik a fejlesztő, rehabilitációs órákon részt vesznek. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja: – A tanulók sérült funkcióinak helyre állítása, újak kialakítása.

69

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatása

– A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. – A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Alapelvek A sajátos nevelési igényből adódó fejlesztés, a szükséges kompenzáció megvalósulásának érdekében a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók közoktatási törvénynek megfelelő óraszámban rehabilitációs célú fejlesztő terápián, az egyéni képességfejlesztést, a sérülésből adódó hiányok kompenzálását szolgáló rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A rehabilitációs fejlesztést szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. Az integrált oktatásba kapcsolódó tanulók körét az alábbi elvek alapján határozzuk meg:  A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg komplex vizsgálat alapján és erről szakértői szakvéleményt állít ki.  Az Alapító Okiratban foglaltak szerint intézményünk integrálja az oktatási és képzési rendszerébe ezen tanulókat:  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv. 121.§ 29/b.)  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv. 121.§ 29/a.) Ezen belül az alábbi típusok ellátását végzi: o diszlexia o diszgráfia o diszkalkulia o az iskolai készségek kevert zavara o az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara o az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara o kevert specifikus fejlődési zavarok o az aktivitás és a figyelem zavarai A megvalósítás menete  Az érvényes szakvéleménynek tartalmaznia kell az intézményünket, mint feladat ellátási helyet kijelölő határozat.  A bizottság javaslata alapján lehetőség van a Ktv. 30. § (9) bekezdése értelmében az iskolai oktatásban érvényesíteni az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítést abban az esetben, ha ezt a tanuló az intézmény igazgatójához kérvény formájában benyújtja.  A kérvényt a mentességek érvényesítése érdekében minden évben újra be kell nyújtani, kiskorú tanuló esetében szülői aláírással.  A szakértői véleményt a törvényi előírásnak megfelelően meg kell újítani.  Érettségi-, technikus-, és szakmunkásvizsga előtt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján igénybe vehető kedvezményeket az intézményvezető határozatban biztosítja a Ktv. 52. § (3.) és (6.) bekezdése alapján.  A szakvéleménnyel rendelkező valamennyi tanuló törvényben meghatározott heti kötelező rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. A fejlesztés gyakorlata

70

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

A gyógypedagógus és a fejlesztőpedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – Év eleji bemeneti képességvizsgálatot, félévkor hatásvizsgálatot, év végén kimeneti képességvizsgálatot végez. – A csoportokat azonos, hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézséggel küzdő tanulókból szervezi. – Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. – Segíti a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. – Figyelemmel kíséri a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. – Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. – Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. – Kapcsolatot tart a szülőkkel. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a rehabilitáció és a fejlesztőórák száma a közismereti órák számának 15%-a, azaz, heti 4 óra (9-10. évfolyam szakiskola és 9-12. évfolyam szakközépiskolai osztályok). A foglakozások megtartásának ideje a nulladik órában és/vagy az utolsó tanítási órája után. Tantárgyi mentesség esetén a tanulót a fejlesztő tanár az adott tanítási óra alatt a fejlesztő szobában részesíti terápiában. Szakképző osztályok (11-14. évfolyam) esetében, a szakmai elméleti órák számának 15%-a, vagyis, heti 2 óra. Ezen órák a következő módon kerülnek megszervezésre: nulladik, 7. vagy 8. óra illetve a szakmai gyakorlat után.

6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyvek kiválasztásának elvei: Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el mely tankönyvből, tanulmányi segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani. Javaslatuk alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá. Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökökkel felméretteti az osztály tankönyvigényét és időben megrendeli azokat. A tankönyvek, tanulmányi segédletek s taneszközök kiválasztásának szempontjai: - csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg, - használhatóság, - taníthatóság,

71

A tanulók értékelése

-

72

megtanulhatóság, mértéktartó tankönyvtár párhuzamos osztályoknál (egy évfolyamon belül) egy adott tantárgy tanításához egyféle tankönyv használható.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévvégén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használható. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszköz ára mértéktartó legyen, de nem menjen a minőség rovására. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket.

7. A tanulók értékelése 7.1. A tanulmányi munka értékelése 7.1.1. Az értékelés alapelvei -

Sokoldalú, tervezett és megbízható legyen, személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, folyamatosságot biztosítson, az iskolai (szakmacsoporti) követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás), félelemmentes légkörben történjen, ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.


73

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmazni és a tanulók tudomására kell hozni. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. 7.1.2. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák Megfigyelés: A tanulók tanórai egyéni munkájának alapvető ellenőrzési módszere. Megfigyelhetjük a tanuló tanulásának sajátosságait, munkavégzését, kitartását, szorgalmát. Megítélhetjük motiváltságát. Megláthatjuk, hogy melyik tanulónak van szüksége több magyarázatra, melyikük terelhető további részletekkel. Információkat gyűjthetünk a tanulók önállóságáról. Házi feladat: A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. A tanulói füzetek ellenőrzése nem teljes körű javítással valósul meg. A tanítási órán és néha összeszedve részleges betekintés alapján írásos és szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. Csoportmunka megfigyelése: A csoportmunka megfigyelése közben is egyéni értékelést végzünk. A teljesítmény mellett értékelendő az együttműködés és a kommunikációs készség. Dolgozat: Az egyes tantárgyak tartalmához igazodó, minden nagyobb egységet lezáró témazáró írásbeli dolgozat mellett kisebb tananyagot felölelő röpdolgozat, egy éves tananyagot átfogó évfolyamdolgozat, melyeknek a célja a tananyag elsajátításának az ellenőrzése, illetve az új típusú érettségi rendszerben előírt írásbeli dolgozatra felkészülés A dolgozat feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A dolgozatírás kezdetén meghatározzuk az értékelési rendszert (elsősorban pontozásos javítást végzünk, ponthatárokat közlünk az érdemjegyekhez) és az időtartamot. A dolgozat megíratása után ismertetjük a helyes végeredményeket és a feladatok megoldásait is. A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk (ez a piros). A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a javító tanár kézjegyét. A javításkor használt jegyek egyértelműek a dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. Szóbeli felelet: A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól megköveteljük, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban a szakkifejezések használatával beszéljenek. A gyakorlati feladatok, példák táblánál történő megoldása közben szóbeli magyarázatokat, indoklásokat adjanak. Megköveteljük a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket a hibákat minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Referátum, beszámoló: Az előadói készség fejlesztése céljából a tanulóknak beszámolási témákat tűzünk ki.


74

A beszámoló fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata, a nyelvi formák tudatos használata. A beszámoló címzettje az osztály legyen. A beszámolót tartó diák lépjen az osztálytársak elé, mintegy vállalva a nyilvános megszólalás terhét. A beszámolót elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés: A tanítási folyamat kezdetén alkalmazzuk: - az iskolába lépéskor-korábban már tanult anyagból, - a tanév kezdetén, - az új témakör elején. Célja a követendő tanítási módszer megválasztása, a feladat felmérése. Esetleg a tantervben rögzített cél változtatása. Fejlesztő (formatív) értékelés: a tanítási folyamat során végzett értékelés. Célja kettős, egyrészt visszajelzést ad a tanárnak munkájáról, másrészt segíti a tanulót figyelmeztetve őt arra, hogy mit tud már és mit kell még megtanulnia, miben kell fejlődnie. Az értékeléskor a szaktanárok a tanulók érdekében kihasználják az önértékelési, pályaorientálási, szakmaválasztási lehetőségeket. Lezáró (szummatív) értékelés: hosszabb tanítási - tanulási időszak végén történő értékelés. Formája elsősorban a nagydolgozat, témazáró dolgozat, szóbeli beszámoló. Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás: a tanuló teljesítményének számszerű mérése a Közoktatási Törvény által meghatározott ötfokú osztályozási rendszert használjuk. Más jelet és egyebet osztályozott tantárgy esetében a naplóba, ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, törzslapba nem írunk. Érdemjegyek: a tanuló minden a szaktárgyról szóló megnyilvánulása osztályozható. Használhatunk információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti, gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási és egyéb érdemjegyeket. A sokféle érdemjegy között színben, a beírás helyében különbséget teszünk. A különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk rendszerét a tanulókkal és a szülőkkel év elején ismertetjük. A csoportot tanító tanár feladata és kötelessége, hogy minden tanuló minden hónapban legalább egy érdemjegyet kapjon. Röpdolgozatot, témazáró dolgozatot és minden egyéb írásbeli vagy számítógép segítségével rögzített anyagot legfeljebb egy hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatot a tanuló számára tanulmányozásra odaadjuk. Gyakran célszerű a szülővel is megnézetni, esetleg láttamoztatni. A tanuló szülője, gondviselője kérése esetén a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. A dolgozatok értékelésénél lehetőség szerint pontozásos rendszert alkalmazunk. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozatíráskor a tanulókkal ismertet-


75

jük. Nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellett észrevételeinket írásban közöljük. A 20 percnél hosszabb dolgozat írását legalább egy héttel korábban a tanulónak bejelentjük. Egy csoport egy nap legfeljebb 2 egész órás vagy hosszabb dolgozatot írhat. A csoport többségét érintő estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján írásbeli dolgozatot nem íratunk. Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása: minden érdemjegy javítható, illetve a megszerzett mellé egy másik szerezhető. Az elmaradt dolgozatok, beszámolók és egyéb előírt tanulói produktumok pótolhatók. A javítás vagy pótlás minden esetben a tanuló és tanára eseti megegyezésén alapul. Az iskola tanárai saját belátásuk alapján felajánlhatják az érdemjegy javítását tanulóik számára. A lehetőség megadása (pótlása esetén is) nem feltétlenül a teljes csoport számára történik. A tanulók fizikai állapotának mérése: A közoktatásról szóló törvény 41 § (5) kimondja, hogy „… középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk a Mérey Ildikó-féle Hungarofit tesztsort választotta a méréshez szükséges módszernek. A tanulók a teljesítményükről ősszel és tavasszal is egyenként tájékoztatást kapnak. 7.1.3. Az értékelés formái Szóbeli értékelés történik: -

a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor a fogadó órákon a szülői értekezleten az osztályfőnök által az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor


-

76

az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb… kapcsán) a tantestület előtt az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók) szaktanárok dolgozatokra írott véleményei külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb…) Értékelés és minősítés

A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és a mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Értékelés, osztályozás A komplex tantárgy résztantárgyakból, illetve modulokból tevődik össze. A résztantárgyak, modulok évi óraszáma a meghatározó. A heti egy órás résztantárgyban szerzett érdemjegy egyszer, a heti két órás tantárgyban szerzett kétszer, a heti három órás tantárgyban szerzett érdemjegy pedig háromszor kerül beszámításra a komplex osztályzat megállapításakor. A modulok beszámítása összóra-számaik szerint történik. Az átlag kiszámításakor a tizedes tört eredményt a kerekítés szabályai szerint kerekítjük egy számra. A komplex tárgyak minősítése ezek alapján egy érdemjeggyel történik (pl. 2,5 → 3) A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszám +1. Az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható, a törvényben előírt módon osztályozó vizsgát tehet. A diák vagy a szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon. Az értékelés nyilvános fórumai -

házi versenyek és vetélkedők bemutatóórák


77

-

speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események). Mindennapos testnevelés Azoknak a tanulók az értékelése, akik a mindennapos testnevelésben részt vesznek A 9. évfolyamos tanulók a mindennapos testnevelés 4. és 5. óráit a délutáni iskolai sportköri foglalkozások keretében, a választott sportágakban teljesítik. A hivatalosan órarendben ezeknek az iskolai sportköri óráknak az időpontjai rögzítésre kerülnek. A foglalkozást vezető szaktanár adminisztrálja a foglalkozás témáját, valamint a hiányzást is. Az osztályfőnök végzi a hiányzások igazolását. A délutáni iskolai sportköri foglalkozásokon való részvétel értékelése: az érdemjegy a testnevelés tantárgyi részét képezi, melyet a szaktanár minden hónap végén a testnevelés tantárgynál rögzít. Mentesülhet az a tanuló a délutáni foglalkozások látogatása alól, aki a 2011es köznevelés törvény 21§ 11. pont (d) bekezdés előírásainak megfelel. „versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.” A hónap végi érdemjegy ezeknél a tanulóknál jeles. 7.1.4. Vizsgák fajtái (A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 9. sz. melléklet tartalmazza.) Az érettségi, szakmai vizsgaszabályzat szabályozza. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tárgyakat, amelyeket a 11 - 14. évfolyamokon a tanulóinknak tanulniuk kell, illetve választani lehet. Az osztályozó, javító, pótló-, stb. vizsgákat, beszámolókat évente 2 alkalommal a tanév megkezdése előtt, illetve a tanév végén bonyolítja iskolánk. A különbözeti vizsgák lebonyolításánál a helyi tanterv követelményei a mérvadók. Belső vizsgarendszer kialakítására van lehetőség, amennyiben egy munkaközösség azt a tanév elején meghirdeti, és az iskola vezetésével, valamint a tantestülettel elfogadtatja azt. Az érettségi és a szakmai vizsgák rendje központilag meghatározott. 7.1.5. Kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja - kimagasló tanulmányi eredmény, - jó tanulmányi eredmény, s 1 vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, - közösségért végzett tevékenység, - diákkörben kiemelkedő színvonalú szereplés, - kiemelkedő sportteljesítmény, - minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti.

78


A jutalmazás formái - írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret, - az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret, - oklevelek, - egyéb egyéni és csoportos jutalmak. 7.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a pedagógiai programban rögzített alapelvek szerint. E jogosítvány lehetővé teszi, hogy érvényesüljön az osztályban az osztályfőnök pedagógiai hitvallása, erkölcsi-etikai értékrendje. A magatartás és szorgalom értékelésénél az osztályfőnök azt mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban, hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy szerzett személyiségjegyeit. A minősítésnek a meg kívánt teljesítménybeli és magatartásbeli változásokat is értékelni kell. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítése előtt kikéri az osztályban tanító pedagógusok, az osztály (vagy a diákbizottság) és a tanuló - önmagáról alkotott - véleményét. A magatartás minősítésének fő területei - személyiségjegyek és azok változása - munkához való viszony, felelősségérzet - viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása - közösségi tevékenység - a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok betartása A szorgalom minősítésének fő területei - a tanulmányi követelmények képességhez viszonyított teljesítése, folyamatosság - kötelességtudat - érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok - önálló tevékenység, az önállóság szintje Magatartás értékelésének követelményei A tanuló - legyen képes a különböző viselkedések mögötti mozgatókat felismerni, helyesen értékelni, - fogadja el a sokak által elismert viselkedési normákat, - ismerje képességeit, adottságait, korlátait,

79


-

-

törekedjen saját problémáinak és konfliktusainak feloldására, ismerje az alapvető emberi-, gyermeki- és diákjogokat, iskolai és iskolán kívüli magatartása feleljen meg az iskola szellemiségének és a házirend előírásainak. Rendelkezzen az értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ember személyiségjegyeivel (nyitottság, őszinteség, becsületesség, kreativitás, illemtudás, ...) vagy legyen észrevehetően pozitív irányú a személyiségében végbemenő változás, legyen képes a helyes önismeret kialakítására, legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére, a közösségi munkából képessége, szellemi és fizikai ereje arányában vegye ki a részét.

Ha nem kezdeményező típus, a rábízott feladatokat maradéktalanul végezze el! Munkához való viszonyával a közösséget jó irányba befolyásolja. Szorgalom értékelésének követelményei -

Képességeinek, körülményeinek megfelelően egyenletesen, rendszeresen tanuljon, a tanulásra ne kelljen ösztönözni, legyen szorgalmas, kötelességtudata legyen magas fokú, munkatempója állandó, tudása gyarapítása érdekében igyekezzen minden lehetőséget kihasználni, törekedjen önálló ismeretszerzésre, saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakításával.

Az értékelés formái Félévkor és év végén a szorgalmat és a magatartást az osztályfőnök osztályzattal minősíti a hagyományos 4 fokozatú skálán. Szorgalom: hanyag, változó, jó, példás Magatartás: rossz, változó, jó, példás A kiemelkedő tanulói teljesítményeket dicsérettel ismeri el, a kirívóan fegyelmezetlen magatartást viszont bünteti az iskola. Az elismerés és a fegyelmezés fokozatai: Szaktanári Osztályfőnöki Igazgatói

dicséret dicséret dicséret

illetve illetve

figyelmeztetés figyelmeztetés, megrovás

A fegyelmi büntetés csak a közoktatási törvényben rögzített eljárás során és feltételekkel szabható ki. 7.2.1. Alapelvek Iskolánk a magas színvonalú szakmai oktatással párhuzamosan arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a


80

közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal együttműködve a házirendben kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait is a következőkben: - minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, - ápolja hagyományait, - tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén, - vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára, - óvják és védjék az iskola vagyontárgyait, - társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, - iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, - viselkedésük legyen kulturált, - legyenek udvariasak, előzékenyek, - tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és - tanulótársaikkal szemben, - a tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva, - maradjon távol. Az értékelés helyi rendszerében belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. 7.2.2. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. 7.2.3. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában

81


-

segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.

Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően Követelmények: - udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Tanáraival, az iskola dolgozóival szemben és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan. Követelmény a jó órai magatartás és az órákon tanúsított aktív közreműködés is. Az osztályközösség életére véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol. Megbízható, szívesen vállal feladatokat, s azokat megbízhatóan teljesíti. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elbírálás szempontjainak. A tanítási órákon kifogástalan viselkedésű, az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol. Maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti. Igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három órát. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Hangneme társaival, tanáraival esetenként udvariatlan, viselkedése kifogásolható. Véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányban befolyásolja. Igazolatlan mulasztása 4-10 óra, legfeljebb fegyelmező intézkedésben részesült. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy a magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói megrovásban, vagy fegyelmi eljárásban büntetésben részesült. A magatartásjegyek kialakításának rendszerében tükröződik az a határozott, társadalmi szinten is jelentkező igény, mely olyan munkatársakra alapoz, akik az ügyfelekkel és munkatársaikkal intelligensek, kulturált kapcsolatot tudnak kialakítani, munkájuk végzése során pedig megbízhatóak és kötelességtudóak. 7.3. A szorgalom értékelése Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétel az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításában a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalomjegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni: figyelembe kell venni


-

82

az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is, a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el.

Az iskolai házirend a tanulók tanulmányi, szakmai teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a következőkben rögzíti: - a tanuló megfelelő általános műveltséget és minél magasabb szintű szakmai felkészültséget szerezzen, - vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, - rendszeres munkával tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, képességeit szorgalmával igyekezzen gyarapítani. A szorgalom értékelésének szempontjai: A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Az értékelés módja 1 tantárgyi bukás esetében a tanuló szorgalmi minősítése „változó”-nál nem lehet jobb. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. PÉLDÁS szorgalmú az a tanuló, aki a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelel. Tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti. Határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal. JÓ szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne. VÁLTOZÓ szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Tanulmányi munkájában ingadozó teljesítményt nyújt, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget.

83


HANYAG az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt, feladatait rendszeresen nem végzi el, érdektelenséget mutat. 7.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: - a közösségben végzett tanulás - az egyéni tanulás Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: - fontos szerepe van a tanulás tanulásában, - szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, - nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, - segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. Rendszeresen ellenőrizve legyen. Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.


84 7.5. A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése

A testnevelési munkaközösség munkaterve szerint: „a tananyag elsajátíttatásán és begyakoroltatásán kívül szakmai célkitűzés és kötelesség valamennyi tanuló testi képességének felmérése / erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság).” A mérések, értékelések szempontjainak egyeztetésével az 9-12. évfolyamok számára egységes, 10 feladatot tartalmazó tesztet állítottunk össze. Az objektív mérés alapjául: Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens 1997-es Hungarofit c. kiadványt használjuk (Ezen belül: Dr. Arday László, Dr. Farmosi István: Tesztek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének méréséhez c. rész (42-68. oldalak)). Minden évfolyamon a mérésre évente egy alkalommal kerül sor. A teljesítményeket évfolyamonként, egyenként és nemenként is ellenőrzi a munkaközösség. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló felmérés előtti legjobb teljesítményéhez viszonyított egyéni fejlődést, javítást. Az alkalmazott tesztek: 12 perces futás- Cooper-teszt (méter) A tanulók minden korosztályban állórajttal induljanak és 12 perces időtartam alatt törekedjenek a lehető legnagyobb távolság megtételére. Kifulladás esetén gyaloglás átmenetileg engedélyezett, de minél kisebb mértékben. Cél, hogy a tanulók folyamatos futással végezzék a felmérést. Mérési pontosság 10 méter. 60 méteres futás (másodperc) A felmérés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók térdelőrajttal induljanak, tornacipőben, két alkalommal fussanak. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes idő, a mérési pontosság 0,1 másodperc. Helyből távolugrás (centiméter) Az atlétika helyből ugrásokra vonatkozó szabályai szerint történik. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes eredmény. Súlypontemelkedés (centiméter) A falra, vagy állványra rögzített mérőeszköz alatt, a skálára merőlegesen helyezkedik el a tanuló. Összezárt bokával, egyenes tartással, a skálához közelebbi kart a lehető legmagasabbra nyújtva érintse meg a mérőeszközt (érintőmagasság). ezután helyből, a lehető legmagasabbra ugorva érintse meg ismét a skálát (ugrómagasság). három kísérletből a legjobbat kell figyelembe venni, az érvényes eredményt az ugrómagasság és az érintőmagasság különbsége adja. Az ugrás előtt egyik lábbal való hátralépés engedélyezett, de a másik lábnak ekkor is az ugrópozícióban kell maradnia.


85

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (darab) A karhajlítás-nyújtást egyenes törzzsel, előre néző ujjakkal kell végrehajtani úgy, hogy a könyök az alsó holtpont elérésekor maximum derékszögben legyen hajlítva. Az ennél nagyobb szögű karhajlítások nem számítanak bele az eredménybe. A két karnak a nyújtás minden fázisában szimmetrikusan kell mozognia, tehát tilos a féloldalazás. Ha a tanuló leteszi a térdét, felemeli valamelyik kezét, vagy nagyobb pihenőt tart fekvőtámasz helyzetében, a felmérés véget ér. Az érvényes eredmény az elvégzett szabályos ismétlések száma. Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő gyakorlatot hajtsa végre folyamatosan, 60 másodpercen keresztül: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás. - ütem: ugrás guggolótámaszba; - ütem: ugrás fekvőtámaszba; - ütem: ugrás terpeszállásba tapssal a fej fölött. Egy kísérlet van, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Az idő lejártakor az a megkezdett ismétlés, melynél a tanuló legalább a második ütemig eljutott, még hozzáadható a végeredményhez. Tömöttlabda-dobás két kézzel, fej fölött hátra (centiméter) A tanuló a dobásiránynak háttal helyezkedjen el, a labda két kézben, enyhén hajlított könyökkel magastartásban. súlypontsüllyesztés közben lendítse le a labdát a térdek közé, majd egyenes háttal, a láb emelő erejét is lehetőleg maximálisan kihasználva dobja el a labdát a feje fölött hátrafelé. A vonalra rálépni, vagy azon túllépni tilos, azonban a dobás utáni hátravetődés engedélyezett, ezért a dobóhely mögött legyen mindig egy tornaszivacs. Három kísérlet tehető, a legnagyobb szabályos dobás adja az érvényes eredményt. A tömöttlabda súlya: 9-12. oszt. fiúk: 4 kg 9-12. oszt. lányok: 3 kg Ingafutás (db) A tanuló egy 9 méter hosszúságú pályán 30 másodpercig dolgozik, a cél az adott idő alatt a lehető legtöbb hossz teljesítése. A 9 méteres távolság jelzésére egy-egy darab medicinlabda szolgál, melyet minden egyes hossz teljesítésekor a tanulónak kézzel kell megérintenie. A labdaérintések nélküli ismétlések nem számítanak bele az eredménybe. A fordulás irányának és az érintő kéznek a megválasztása tetszőleges. Az érvényes eredményt a labdaérintéssel lezárt ismétlések száma adja. Hasizomgyakorlat (db) A tanuló hanyattfekvésben, tarkóratartással helyezkedjen el, a térdek legyenek felhúzva, a talpak egymástól egy lábfejnyi távolságban támaszkodjanak a talajon. a térdszög megközelítőleg derékszög legyen. A számolást végző tanuló rögzítse a társa lábfejét. A felmérés menete: felülés balra törzsfordítással, jobb könyökkel bal térdérintés, majd a viszszaereszkedést követően az előző mozdulat ismétlése ellenkező irányba. Minden felülés, melynél a térdérintés megvalósult egy ismétlésnek számít, a rendelkezésre álló idő 60 másodperc. Az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Hátizomgyakorlat (db)

86


A tanulók hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedjenek el. Az ujjak legyenek összekulcsolva és a felmérés egésze során maradjanak így. A cipőorr érintse a talajt. A felmérés menete: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyökzárás 3. ütem: könyöknyitás 4. ütem: törzsleengedés. A végrehajtás sebessége tetszőleges, cél a lehető legtöbb ismétlés elvégzése, de csak azok az ismétlések számítanak bele az értékelésbe, melyeknél a négy különálló ütem felismerhető. A rendelkezésre álló idő 60 másodperc, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja.

C)

SZAKMAI PROGRAM

88

8. Az iskola szakképzési rendszere Iskolánkban agrár és gazdasági-szolgáltatási szakterületen folyik szakközépiskolai és szakiskolai képzés az alábbi szakmacsoportok szerint: Agrár szakterületen: - mezőgazdasági és - élelmiszeripari Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban.

- kereskedelem-marketing és

Szakközépiskola Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 9-10. évfolyamon a szakterületeknek megfelelő szakmai alapozó ismeret és alapozó gyakorlat oktatása folyik heti öt órában, a 11-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó ismeretek és alapozó gyakorlat oktatása heti 8 órában történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszerét és óraszámait a 4. számú melléklet tartalmazza. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakképző évfolyamokon. Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban 13-14. évfolyam Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; vendéglátásidegenforgalom OKJ szám szakképesítés megnevezése

évfolyamok

a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 52 7822 02 Vendéglátó technikus - 52 7872 02 Idegenforgalmi technikus b) modulszerű képzésben: - 52 342 01 0000 00 00 - 52 341 05 1000 00 00 - 33 215 01 0000 00 00 - 54 812 02 0000 00 00 - 52 811 02 0000 00 00

Marketing- és reklámügyintéző Kereskedő Virágkötő, berendező, virágkereskedő Protokoll és utazásügyintéző Vendéglős

2 2

1 2 1 2

89

- 54 812 01 1000 00 00

Idegenvezető

2

Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban 13-15. évfolyam Szakterület: agrár Szakmacsoport: élelmiszeripar, mezőgazdaság OKJ szám

szakképesítés megnevezése

évfolyamok

a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 52 6222 10 Sütő- és cukrász technikus - 51 7862 05 Virágkötő-berendező b) modulszerű képzésben: - 54 621 04 0010 5401 - 54 541 01 0010 5409 - 54 625 01 0000 0000 - 54 623 01 0000 0000

Kertész- és növényvédelmi technikus Sütő- és cukrászipari technikus Vadgazdálkodási technikus Erdésztechnikus

2,5 2

2 2 2 2

A közoktatási törvénynek megfelelően, azon tanulók számára, akik szakmai előképzettséggel rendelkeznek, maximum fél év számítható be. Azon szakmák tantárgyi rendszerében, amelyeknél a beszámíthatóság miatt a képzési idő lerövidül, a beszámított tantárgyak felsorolásra kerülnek.

Szakiskola A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett a szakmai kerettantervek alapján a tanulók szakterületüknek megfelelő alapozó ismereteket és alapozó gyakorlatot tanulnak. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően az SZFP-ben előírtak alapján kezdi meg a 9. szakiskolai évfolyam a tanulmányait felmenő rendszerben. A 9. évfolyamon heti 6, 10. évben heti 10 szakmai alapozó órában. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi tanterveit és óraszámait a 5. számú melléklet tartalmazza. A 10. évfolyam sikeres elvégzése után a tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak, és szakképző évfolyamon folytathatják tovább tanulmányaikat. OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Agrár szakterület, Mezőgazdaság szakmacsoport:

90

a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 33 6203 02 Vadász, vadtenyésztő - 33 6207 01 Dísznövénykertész

2,5 2,5

b) modulszerű képzésben: - 33 622 01 1000 0000 - 31 622 01 0000 0000

Dísznövénykertész Kertész

3 2

A kertész képesítésen belüli leágazások : - 31 622 01 0010 3103 - 31 622 01 0010 3102 - 31 622 01 0010 3104

Szőlőtermesztő Gyümölcstermesztő Zöldségtermesztő

2 2 2

Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 31 5212 10 Pék - 33 5212 01 Borász - 33 5212 02 Pék-cukrász

2 2 3

b) modulszerű képzésben: - 33 541 07 0000 0000

Pék

- 33 621 01 0000 0000

Borász

- 33 541 05 1000 0000

Pék-cukrász

2 3

OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 01 0000 0000 Bolti eladó szakképesítés Elágazásai: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 03 Műszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok

91

Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 33 7822 01 - 33 7822 02 - 33 7826 01 - 33 7826 02

Pincér Vendéglátóipari eladó Cukrász Szakács

3 2 3 3

b) modulszerű képzésben: - 33 811 02 0000 00 00 - 33 811 01 0000 00 00 - 33 811 03 0000 00 00

Pincér Cukrász Szakács

3 3 3

Azon tanulók számára, akik nem teljesítették a 10. évfolyam követelményeit, de betöltötték a 16. életévüket /teljesítették a tankötelezettséget/, az alábbi szakmák tanulását tesszük lehetővé: OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport: 31 5212 10

Pék

2

A szakképző évfolyamok szervezése az egyes szakmák központi programja alapján az abban meghatározott általános irányelvek figyelembe vételével történik (tantárgyi rendszerét és óraszámait a 6. és a 7. sz. melléklet tartalmazza). A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága Második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen a 7. számú mellékletben található központi programok óratervei tartalmaznak.

92

Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola által fenntartott tanüzemekben, tanboltokban, tanirodákban és tangazdaságban. A tanulószerződéses fiatalok a szerződtetőnél töltik gyakorlatukat. Az iskolai és üzemi gyakorlatokat, - a fel nem dolgozható területeken a szakoktatók irányításával szervezett - szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki. Felnőttképzés A 2001.évi CI. felnőttképzési törvény alapján iskolánkban az alábbi formákban történik az oktatás szervezése. Iskolarendszerű, érettségire felkészítő képzés – felnőttoktatás A felnőttoktatási kerettanterv tantárgyi rendszerének alapján, nappali munkarend szerint történik. A képzési idő 4 év, melyet a szakmai végzettséggel rendelkezők számára a 9-10. évfolyam beszámításával 2 vagy 3 év. A 12. évfolyam sikeres befejezése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Túljelentkezés esetén a felvételnél előnyt élveznek a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők és a saját tanulóink. (Az érettségi vizsgatárgyak átlaga 3,0 alatt 10. évf., 3,00 felett 11. évfolyamon folytathatja tanulmányait.) Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés - felnőttképzés Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásba vétele alapján az intézmény a 7. sz. mellékletben felsorolt szakmákban végezhet felnőttképzést. Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat.

Az iskola szakképzési rendszere

1. számú melléklet Az iskola vezetési struktúrája

93

94

2. számú melléklet Taneszköz lista Tanulói eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, írószerek, füzetek, az idegen nyelv tanulásához kis kéziszótárak, rajzeszközök (rajz- és vizuális kultúra és matematika) Ezen eszközök beszerzése a szülő feladata.(Ha szükséges, a szociális ellátórendszer segítségét biztosítjuk, pl. ingyenes tankönyvellátás rendje, könyvtári kölcsönzés.) Tanári eszközök: A tanított tantárgyak tankönyvei, kézikönyvek, szakirodalom (folyóirat és szakkönyvek, lexikonok, korszerű hangzó és video anyagok, CD-rom-ok). Felszerelések meghatározása A fenntartó önkormányzatunk számára már összeállítottuk a minimális taneszközjegyzék szerinti igényünket. Ebben a jegyzékben szerepelnek mindazon felszerelési tárgyak, eszközök, amelyek elavultak, korszerűsítésük, cseréjük indokolt. Ezen jegyzék alapján a fenntartó külön erre a célra biztosított pénzéből 2008. végéig biztosítja a szükséges eszközök beszerzését. A korszerű nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének ütemezése. A helyi tanterveinkben tantárgyanként rögzítettük azoknak az eszközöknek a jegyzékét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tantárgy tanításához. Ezeknek az eszközöknek a beszerzését háromféle forrásból tervezzük: - a kötelező taneszközjegyzék alapján (az abban szereplő eszközök) biztosított anyagi forrásból, - az iskola mindenkori éves költségvetésében meghatározott eszközbeszerzésre biztosított keretből - pályázatokon nyert pénzösszegekből. Az elhasználódott eszközöket folyamatosan, az anyagi helyzet függvényében cseréljük, korszerűsítjük. Az eszközök beszerzésénél, pótlásánál a fontossági sorrendet betartva végezzük az ütemezést.

95

3. számú melléklet

A középszintű érettségi szóbeli témakörei (nyomtatott formában részletezve)

96


Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) (nyomtatott formában

részletezve)

97


Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján

98

633 621 01 0000 00 00 BORÁSZ ÓRATERV Azonosító

410/1.0/0509-06 410/3.0/0509-06 410/2.0/0509-06 410/1.0/0510-06 410/2.0/0510-06 410/1.0/0511-06 410/4.0/0580-06 410/3.0/0511-06 410/2.0/0511-06 410/1.0/0578-06 410/2.0/0578-06 410/3.0/0578-06 410/1.0/0562-06 410/2.0/0562-06 410/3.0/0562-06 410/4.0/0562-06

Tananyagegység

1. évfolyam Óraszám Heti Osztályfőnöki 36 1 Testnevelés 72 2 Szakmai idegen nyelv 36 1 Informatika 36 1 Ált. élelmiszeripari munka-, 24 tűz-, baleset- és körny. véd. fel. Munkaterület átvétele, anyag- 12 1 ismeret Minőségbiztosítás, higiénia 36 1 Gyártás előkészítés, befejezés 36 1 Alapmérések Borturizmus Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás Szőlőtermesztés, gondozás és 144 4 betakarítás Hőcserélés, szeparálás, besűrítés, érlelés

Anyagok kiszerelése

36

2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1

12 36 36

18 30

1,5

0 18 30 144

64

1

Együttes óraszám 68 136 68 36 24

2

64

36

99

410/1.0/0579-06 410/2.0/0579-06 410/3.0/0579-06 410/4.0/0579-06 410/5.0/0579-06 410/1.0/0580-06 410/2.0/0580-06

Szőlőfeldolgozás általános 108 3 technológiája; fehérborszőlő, kékszőlő feldolgozás Borhibák, borbetegségek; borok érzékszervi bírálata 16

108

16

Egyszerű pincemunkák, pinceműveletek

80

3

80

Borászati gépek

64 400

2 12,5

64 976

3 3 12

108 312 96 600

18 30,5

140 1256 2232

Elmélet összesen

576

410/1.0/0511-06 410/1.0/0578-06 410/3.0/0511-06 410/2.0/0580-06

Alapmérések, laborvizsgálatok 108 Szőlőtermesztő gyakorlat 216 Kereskedelmi gyakorlat Pincemunkák, gyártási folya- 216 mat Nyári gyakorlat 140 Gyak. összesen 680 ÖSSZES ÓRASZÁM 1256

16 3 6 6

15 31

96 96 384

576 976

Eger, 2009. 03.27. szaktanár

agrártagozat-vezető

igazgató

100

33 622 011 0000000 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ ÓRATERV Azonosító

Tananyagegység

Osztályfőnöki Testnevelés Informatika 391/1.0/222006 391/2.0/222006 391/4.0/222006 391/1.0/222606 391/1.0/222506 391/1.0/222106 391/3.0/222406 391/1.0/221906 391/1.0/222306 391/1.0/2224-

1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2

Növénytan

36

1

Termesztési ismeretek

72

2

Műszaki alapismeretek

72

2

Mikroszaporítás

2. évfolyam ÓraHeszám ti 36 1 72 2 36 1

óraszám 104 208 68

72

2

72 64

36

2

1

64 36

2

Vállalkozói és kereskedelmi ism.

36

1

180

Heti 1 2 1

72

72

Fásszárú dísznövények

Óraszám 32 64 32

72

Műszaki ismeretek

Szabadföldi dísznövények

Együttes

36

Virágkötészet Munkavállalói ismeretek

3.évfolyam

5 180

5

72 64

2

100 180 180

101

06 391/1.0/222506 Elmélet összesen 391/2.0/222306 391/2.0/222406 391/2.0/222506 391/2.0/222606 391/5.0/222006 391/4.0/222406 391/3.0/222006 391/2.0/221906 391/2.0/222506 391/2.0/222406

Növényházi dísznövények

Szabadföldi dísznövényterm.

504

14

324

9

Fásszárú dísznövénytermesztés

504

14

324

448

14

9

108 108

Virágkötészet gyakorlat 108

Nyári gyakorlat

140

288 108

3

108 108

108

Parkgondozás gyakorlat

3

3

Váll.-i és keresk.-i ism. gyak

1456

108 108

108

9

3

Műszaki i.gyak.dísznövényterm.

192

324 288

Mikroszaporítás gyakorlat

Termesztési ismeretek gyak.

6

324

Növényházi dísznövényterm.

Műszaki alapismeretek gyak.

192

3 140

3

108 192

6

96

3

192 204 280

102

Gyak. összesen ÖSSZES

ÓRASZÁM

788

18

788

18

576

18

2152

1292

32

1292

32

1024

32

3608



igazgató

335410400000000 PÉK ÓRATERV Azonosító

416/1.0/0509-06 416/2.0/0509-06 416/3.0/0509-06 416/4.0/0532-06 416/1.0/0535-06 416/2.0/0535-06 416/3.0/0535-06 416/4.0/0535-06

Tananyagegység Osztályfőnöki Testnevelés Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. feladatok Higiénia Munkaterület átvétele, anyagismeret, gyártás előkészítés A sütőipar nyersanyagai Tésztakészítési eljárások Kenyértészta készítése Péksütemények készítése


Együttes óraszám 68 136 24

1

26 46 36 12 24


12 26

2 1 1

46 36 12 24

103

416/1.0/0532-06 416/2.0/0532-06 416/3.0/0532-06 416/4.0/0532-06 416/1.0/0533-06 416/2.0/0533-06 416/2.0/0509-06 416/2.0/0509-06 416/3.0/0511-06 416/2.0/0511-06 416/2.0/0510-06 416/1.0/0534-06 416/2.0/0534-06 416/1.0/0534-06 416/2.0/0534-06

Tésztafeldolgozás műveletei

72

2

72

Kelesztés feltételei Kelesztés műveletei Mikrobiológia Minőségbiztosítás Gazdálkodás, kereskedelem Dokumentálás Gyártás befejezés

36

1

36 46 36 32 24 8 16

46

1,5

32 24 8 16

1

Sütés feltételei, folyamatai

96

3,5

96

Szakmai gépek (kelesztés, sütés)

64

2

64

382

12

814

128

4

128

18

480

15

1128

18

608

19

1396

30

990

31

2210

Elmélet összesen 416/1.0/0511-06

36

432 Alapmérések, minőségbizt., anyagism. gyak. Pék technológiai gyakorlat 648 Nyári gyakorlat 140 788

Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, 2009. 03.27. szaktanár agrártagozat-vezető

1220

1

12

1

igazgató

104

335410510000000 PÉK-CUKRÁSZ ÓRATERV Azonosító

Tananyagegység

1. évfolyam Óraszám Heti Osztályfőnöki 36 1 Testnevelés 72 2 417/1.0/0509-06 Ált. élelmiszeripari munka-, bal- 36 1 eset-, tűz és körny.véd. fela. 417/2.0/0509-06 Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban


36

417/3.0/0509-06 Munkaterület átvétele, 36 1 anyagism. 417/1.0/0535-06 A sütőipar nyersanyagai 36 1 417/2.0/0535-06 Tésztakészítési eljárások, ke- 72 2 417/3.0/0535-06 nyértészta és péksütemények 417/4.0/0535-06 készítése 417/1.0/0532-06 Tésztafeldolgozás műveletei (kenyér, pék- és finom- 72 417/2.0/0532-06 sütemény tészta feldolgozás) 417/3.0/0532-06 417/4.0/0532-06 417/1.0/0533-06 Kelesztés feltételei, műveletei 36 417/2.0/0533-06 417/2.0/0509-06 Mikrobiológia 36 1 417/1.0/0534-06 Sütés feltételei, folyamatai 417/2.0/0534-06


1

Együttes óraszám 104 208 36 36 36 36 72

2

72

1

36

80

36 80

105

417/2.0/0510-06 Gyártás befejezés 417/1.0/0536-06 417/2.0/0536-06 417/3.0/0511-06 417/2.0/0511-06 417/2.0/0533-06 417/2.0/0534-06 417/1.0/0510-06 417/6.0/0536-06 417/5.0/0536-06 417/7.0/0536-06 417/8.0/0536-06 417/9.0/0536-06 417/3.0/0536-06 417/4.0/0536-06 417/10.0/0536-06 417/13.0/0536-06 417/11.0/0536-06 417/12.0/0536-06 417/14.0/0536-06

16

Üzemtani ismeretek I. - II.

36

1

Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás Szakmai gépek (kelesztés, sütés)

72

3

2

36 32

1

32

64

2

136

Gyártás előkészítés, gyümölcs 54 tartósítás, töltelék készítés Élesztős tészták, cukrászati fél- 90 kész termékek gyártása

16

54

4

90

Cukorkészítmények, bevonóanyagok előállítása

36

1

36

Torták, szeletek, tekercsek, teasütemények gyártása

72

2

72

Csemegék, krémesek, desszertek minyonok előállítása

64

2

64

Hidegcukrászati eá.

32

1

32

készítmények

Elmélet összesen 468 416/1.0/0511-06 Alapmérések, minőségbizt. gyak. Cukrász technológiai gyakorlat Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat

216 432 140

13

468 108

13 3

384

12

1320 108

6 12

432 108 140

12 3

192 384

6 12

840 924 280

106

Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, 2009. 03.27. szaktanár

788 1256

18 31


788 1256

18 31

576 960

igazgató

545410100105409 SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZIPARI TECHNIKUS ÓRATERV Azonosító

412/1.0/0509-06 412/2.0/0509-06 412/1.0/0510-06 412/3.0/0509-06 412/1.0/1129-06 412/3.0/1129-06 412/1.0/1130-06 412/2.0/1130-06 412/3.0/1130-06 412/4.0/1130-06 412/5.0/1130-06

Tananyagegység

1. évfolyam Óraszám Heti Osztályfőnöki 36 1 Ált. élelmiszeripari munka-, bal- 36 1 eset-, tűz és körny.véd. fela. Minőségbiztosítás, higiénia az 36 1 élelmiszeriparban Munkaterület átvétele, anyagis- 72 meret, gyártás előkészítés Munkaterület technológiája 36 Informatika az élelmiszeriparban 36 Szétválasztás, homogenizálás, 72 anyagátadás műveletei Kalorikus műveletek

3 1 2

2. évfolyam Óraszám Heti 32 1

Együttes óraszám 68 36 36 72 36 36 72

18 30

2152 3472

107

412/6.0/1130-06 412/1.0/1139-06 412/2.0/1139-06 412/3.0/1139-06 412/4.0/1139-06 412/5.0/1139-06

Tésztakészítés 108 Sütés, termékkezelés Péksütemények Cukrászipari gyártástechnológia 108 Egyéb cukrásztermékek

3

3

412/2.0/0510-6 Gyártás befejezés, dokumentálás 412/1.0/1139-06 Szakmai gépek (tésztakészítés, 36 412/2.0/1139-06 sütés) 412/4.0/1129-06 Szakmai számítások 412/3.0/0511-06 Gazdálkodás, kereskedelem, törvények 412/2.0/1129-06 Elmélet összesen 576

1

16

412/1.0/0511-06 Alapmérések, minőségbizt., 108 anyagism. gyak. Cukrász technológiai gyakorlat 216 Pék technológiai gyakorlat 216 Nyári gyakorlat 140 Gyakorlat összesen 680

3

ÖSSZES ÓRASZÁM

1256

32 96 64 32

1 3 2 1

108 32 96 172 32

32

1

32

32

1

68

32

1

32

64

2

64

416

13

992 108

6 6

384 192

12 6

15

576

18

600 408 140 1256

31

992

31

2248



igazgató

108

316220100103103 SZŐLŐTERMESZTŐ ÓRATERV Azonosító

399/3.0/2219-06 399/1.0/2220-06 399/2.0/2220-06 399/4.0/2220-06 399/1.0/2221-06 399/1.0/2229-06 399/3.0/2229-06 399/5.0/2229-06 399/1.0/2219-06

Tananyagegység


Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Növénytan 36 Termesztési ismeretek 72 Műszaki alapismeretek 72 Munkavállalói ismeretek 36 Szőlőtermesztés I. 180 Szőlőtermesztés II. Műszaki ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 504

14

399/2.0/2229-06 Szőlőtermesztés gyakorlat I.

324

9

399/3.0/2220-06 Termesztési ism. gyakorlat 399/5.0/2220-06 Műszaki ism. gyakorlat

160 64 96

5 2 3

448

14

952 324

288 144

4

72

2

Együttes óraszám 68 136 32 36 72 72 36 180 160 64 96

1 2 2 1 5

Elmélet összesen

399/4.0/2229-06 Szőlőtermesztés gyakorlat II. 399/5.0/2220-06 Műszaki alapism. gyakorlat


96

9

3

288 144 72 96

109

399/2.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat

96

3

96

Gyakorlat összesen

540

480

15

1020

Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM

140 1184

29

140 2112

15

29

928

Eger, 2009. 03.27.

szaktanár


igazgató

54 625 01 0000 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS ÓRATERV Azonosító

409/1.0/1626-06 409/2.0/1626-06 409/3.0/1626-06 409/4.0/1626-06 409/5.0/1626-06 409/9.0/1626-06

Tananyagegység

1. évfolyam Óraszám Heti Osztályfőnöki 36 1 Testnevelés 72 2 Szakmai idegen nyelv 36 1 Informatika 36 1 Vadgazdaságtan 36 1 Vadegészségtan, vadtakarmá- 36 1 nyozás Állományhasznosítás 18 0,5 Trófeakikészítés és bírálat Mesterséges vadtenyésztés 36 1

2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1 32 1 32 1

16

0,5

Együttes óraszám 68 136 68 68 68 36 18 16 36

110

409/6.0/1626-06 409/8.0/1626-06 409/7.0/1626-06 409/1.0/1627-06 409/1.0/1628-06 409/4.0/1628-06 409/2.0/1629-06 409/5.0/1628-06 409/2.0/1628-06 409/3.0/1630-06 409/4.0/1630-06 409/1.0/1630-06 409/2.0/1630-06 409/1.0/1629-06 Elmélet összesen 409/6.0/1628-06 409/2.0/1629-06

Vadbefogás, vadtelepítés 18 Környezet és természetvéde- 18 lem Vadkármegelőzés, vadkárbecslés

0,5 0,5

Mező- és erdőgazdálkodás Vadászati állattan Baleset-, munka-, tűzvédelem Géptan és műszaki ismeretek Ökológia Kynológia Vadászati jog és etika

1 1 1 1 1,5 1

Üzemgazdaságtan munkaszervezéstan Fegyver- és lőszertan

36 36 36 36 54 36

és 72 648

Üzemi vadász gyakorlat 216 Géptan és motorfűrész gyakor- 108 lat Mg-i és erdőgazd.-i gyakorlat 108 Nyári gyakorlat 140 Gyak. összesen 572 ÖSSZES ÓRASZÁM 1220 Eger, 2009. 03.27.

18 18 16

0,5

16

32 64

1 2

32

1

32

1

68 100 36 68 54 36 32

vezetéstan, 32

1

32

416

13

72 1064

6 3

480

15

696 108

3

96

3

12 30

576 992

18 31

204 140 1148 2212

2 18

111

szaktanár


igazgató

3 215 01 0000 00 00 VIRÁGKÖTŐ-, BERENDEZŐ, VIRÁGKERESKEDŐ ÓRATERV Azonosító

334/1.0/0004-06 334/2.0/0004-06 334/1.0/0003-06 334/2.0/0003-06 334/1.0/0001-06 334/4.0/0003-06 334/2.0/0001-06 334/1.0/0002-06 334/2.0/0005-06 334/4.0/0408-06

Tananyagegység

1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2 36 1 36 1 12 60 2

Osztályfőnöki Testnevelés Szakami idegen nyelv Informatika Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalom tervezése Áruforgalomi tev. eredményessége Vállalkozási ismeretek Vezetési ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Marketing ismeretek Jogszabályok alkalmazása 72 Műszaki és építészeti ismeretek

334/2.0/0408-06 Tervkészítés 334/3.0/0408-06 Művészeti ismeretek 334/1.0/0408-06 Térberendezés

2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1 32 1

17 15

1

Együttes óraszám 68 136 68 68 12 60 17 15

16 16 32 32

1 1 1

32

1

16 16 32 32 72 32

32 48 80

1 1,5 2,5

32 48 80

2

112

334/1.0/0406-06 Dísznövényismeret 334/1.0/0407-06 Virágkötészet

108 108

3 3

32 32

1 1

140 140

Elmélet összesen

540

15

544

17

1084

334/1.0/0406-06 Dísznövényismeret gyakorlat

126

3,5

126

334/1.0/0407-06 Virágkötészet gyakorlat 334/4.0/0408-06 Műsz. és építészeti ism. gyak. 334/1.0/0408-06 Térberendezés gyakorlat

252

7

334/5.0/0408-06 Rajz 334/1.0/0002-06 334/1.0/0005-06 334/3.0/0003-06 334/2.0/0005-06 334/1.0/0001-06 334/3.0/0005-06

Marketing ismeretek gyakorlat 49 Üzleti levelezés 28 Forgalom és eredményelemzés 49 Jogszabályok alkalmazása gyak. Vállalkozási ismeretek gyakorlat Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek

Gyakorlat összesen

504

Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM

140 1184

64 160

7

252 64 160

112

3,5

112 49 28 49

3,5

14

29

21 49 42

3,5

49 42

448

14

952

31

140 2176

992



igazgató

113

54 623 01 0000 00 00 ERDÉSZTECHNIKUS ÓRATERV Tantárgy

Azonosító

Tananyagegység Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

1. évfolyam

2. évfolyam

Együttes

Óraszám Heti Óraszám Heti óraszám 36 1 32 1 68 32

Informatika

1

32

Növénytan

393/1.0/1671-06

Növénytan

108

3

108

Erdészeti állattan Termőhelyismeret Erdőműveléstan

393/3.0/1671-06 393/5.0/1671-06 393/1.0/1672-06 393/3.0/1672-06 393/5.0/1672-06 393/7.0/1672-06 393/9.0/1672-06 393/7.0/1671-06

Állattan Termőhelyismeret Maggazdálkodás Csemetetermesztés Mesterséges erdősítés Természetes erdőfelújítás Erdőnevelés Ökológia

72 72 18 54 36 36 36 72

2 2 5

72 72 18 54 36 68 68 72

Erdő- és környezetvédelem

393/11.0/1672-06 393/13.0/1672-06

Erdővédelem Környezetvédelem

36

1

Fakitermelés, faanyagmozgatás és gépei

393/1.0/1765-06 393/2.0/1765-06 393/3.0/1765-06 1766-06

Fakitermelés Faanyagmozgatás Munkarendszerek Gallyazás, darabolás, felkészítés, készletezés

393/1.0/1675-06 393/2.0/1675-06

Fahasználat tevékenységi köre Fahasználat munkahelyei és a faanyagmozgatás

393/3.0/1675-06 393/4.0/1675-06 393/5.0/1675-06 393/6.0/1675-06

Fahasználati munkarendszerek Fahasználat tervezése Erdei mellékhaszonvétel Fafeldolgozás

Ökológia

Gallyazás, darabolás Fahasználat és gépei

Fafeldolgozás, hasznosítás

18

28 26

32 32

2

48 16

2

84 16

24 36 4

2

24 36 4 18

4 26

2,5

4 54

2

0,5

1,5

35 15 24 24

1,5

61 15 24 24

114

393/1.0/1676-06 393/2.0/1676-06 393/3.0/1676-06 1677-06

Vadászható vadfajok ismerete Vadgazdálkodás Vadászat Gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek

Vállalkzói ismeretek Biztonságos munkavégézs

393/1.0/1678-06 1679-06

Erdőbecslés, erdőrendezés

1680-06

Vállalkozói ismeretek Balesetelhárítás Munkavédelem és tűzvédelem Környezetvédelem Erdészeti földmérés Erdőbecslés, erdőrendezés

Vadgazdálkodás

Gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek

44 64

Elmélet összesen Vadgazdálkodás gyakorlat

1676-06

Fakitermelés, gallyazás, darabolás gyakorlat Erdészet gyakorlat

1765-06

1671-06

1766-06

1672-06 1680-06

3

1677-06

1 2

2 1

22

36

1

64 20 6 6 24 104

792

22

704

216

6

1679-06

1675-06

32 64

252

7

4

44 64 32 64

64 20 6 6 24 140

1496 216

192

6

192

224

7

476

Nyári gyakorlat

160

Gyakorlat összesen

628

13

416

13

1044

1420

35

1120

35

2540

ÖSSZES ÓRASZÁM

160

115

Élelmiszer és vegyiáru-eladó 11. évfolyam Tantárgy:

Tananyagegység azonosító:

Megnevezés:

309/1.0/0004-06

Általános áruimeret Élelmiszer és vegyiáruk ismerete I. Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Áruforgalmi gyakorlat I.

Áruismeret 309/4.0/0007-06

Áruforgalmi ismeretek

309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06

Tankabinet

309/1.0/0007-06

309/6.0/0007-06

309/4.0/0004-06

Óraszám: Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen:

Heti Óraszám:

48

0

0

48

4

96

0

0

96

144

0

0

144

0

0

36

36

0

0

18

18

4

3,5

0

0

72

72

0

0

72

72

116

Bolti gyakor- 309/1.0/0007-06 lat

309/6.0/0007-06

Élelmiszer és 0 vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és 0 vegyiáruk eladási gyakorlata I. 0 Kommunikáció 144 idegen nyelven Jogszabályok 36 alkalmazása I.

szabadsáv Szakmai ide- 309/6.0/0004-06 gen nyelv Jogszabályok 309/2.0/0005-06 alkalmazása Testnevelés Osztályfönöki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat : 140 óra

540

0

46

46

0

72

72

0 0

314 0

314 144

4

36

0

72

2

630

36 36 1206

1 1 33,5

36

14

117

Ruházati eladó 11. évfolyam Tantárgy:

Áruismeret

Áruforgalmi meretek

Tankabinet


Megnevezés:

309/1.0/000406 309/4.0/000806

Általános áruimeret Ruházati termékek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek gyakorlata I. Áruforgalmi

is- 309/2.0/000406 309/4.0/000406 309/1.0/000806

309/6.0/000806 309/4.0/0004-

Óraszám: Elmé- Elméletlet igényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen:

Heti Óraszám:

4

48

0

0

48

96

0

0

96

144

0

0

144

0

0

36

36

0

0

18

18

4

3,5

0

0

72

72

0

0

72

72

118

Bolti gyakorlat

06 309/1.0/000806

309/6.0/000806

gyakorlat I. Ruházati ter- 0 mékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati ter- 0 mékek gyakorlata I. 0 Kommunikáció 144 idegen nyelven Jogszabályok 36 alkalmazása I.

szabadsáv Szakmai idegen 309/6.0/0004nyelv 06 Jogszabályok al- 309/2.0/0005kalmazása 06 Testnevelés Osztályfönöki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 140 óra

540

0

46

46

0

72

72

0 0

314 0

314 144

4

36

0

72

2

630

36 36 1206

1 1 33,5

36

14

Műszaki cikk eladó 11. évfolyam Tantárgy:


Megnevezés:

309/1.0/0004-

Általános


Gyakorlat

Összesen:

Heti Óraszám:

48

0

48

4

0

119

Áruismeret

Áruforgalmi meretek

Tankabinet

Bolti gyakorlat

06 309/4.0/012306 is- 309/2.0/000406 309/4.0/000406 309/5.0/012306 309/4.0/000406 309/5.0/012306

áruimeret Műszaki cikkek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata Áruforgalmi gyakorlat I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata

szabadsáv Szakmai idegen 309/6.0/0004Kommunikáció nyelv 06 idegen nyelven Jogszabályok al- 309/2.0/0005Jogszabályok kalmazása 06 alkalmazása I. Testnevelés Osztályfönöki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 140 óra

Élelmiszer és vegyiáru-eladó 12. évfolyam

96

0

0

96

144

0

0

144

0

0

36

36

0

0

90

90

0

0

72

72

0

0

120

118

14

0 144

0 0

314 0

314 144

4

36

36

0

72

2

630

36 36 1206

1 1 33,5

540

36

4

3,5

120

Tantárgy:

Áruismeret Áruforgalmi meretek

Tankabinet


Megnevezés:

309/4.0/000706

Élelmiszer és vegyiáruk ismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztön-

is- 309/3.0/000406 309/5.0/000406 309/2.0/000706

309/7.0/000706

Bolti gyakorlat

309/5.0/000406 309/2.0/000706

Óraszám: Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Összesen:

Heti Óraszám:

128

0

0

128

4

64

64

0

128

4

0

0

32

32

0

0

16

16 3,5

0

0

64

64

0

0

32

32

0

0

56

56

14

121

309/7.0/000706

Szakmai nyelv

szabadsáv idegen 309/3.0/000406

Jogszabályok al- 309/3.0/0005kalmazása 06 Üzleti levelezés 309/1.0/000506 Pénzforgalmi és 309/4.0/0005nyilvántartási 06 rendszer Testnevelés Osztályfönöki Összesen:

zésének gyakorlata II. Élelmiszerek és 0 vegyiáruk eladási gyakorlata II. 0 Élelmiszer érté- 64 kesítés idegen nyelven Jogszabályok 0 alkalmazása II. Üzleti levelezés 0 Pénzforgalmi és 0 nyilvántartási rendszer

320

0

38

38

0 0

322 64

322 128

4

32

0

32

1

32

0

32

1

48

0

48

1,5

624

36 36 1120

1 1 35

176

122

Ruházati eladó 12. évfolyam Tantárgy:


Tankabinet


Megnevezés:

309/5.0/000806

Ruházati termékek ismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Ruházati termékek vásár-

is- 309/3.0/000406 309/5.0/000406 309/2.0/000806

309/7.0/000806

Bolti gyakorlat

309/5.0/000406 309/2.0/000806


Gyakorlat

Összesen:

Heti Óraszám:

128

0

0

128

4

64

64

0

128

4

0

0

32

32

0

0

16

16 3,5

0

0

64

64

0

0

32

32

0

0

56

56

14

123

309/7.0/000806

Szakmai nyelv


Jogszabályok al- 309/3.0/0005kalmazása 06 Üzleti levelezés 309/1.0/000506 Pénzforgalmi és 309/4.0/0005nyilvántartási 06 rendszer Testnevelés Osztályfönöki Összesen:

láshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati ter- 0 mékek eladási gyakorlata II. 0 Ruházati ter- 64 mékek értékesítés idegen nyelven Jogszabályok 0 alkalmazása II. Üzleti levelezés 0 Pénzforgalmi és 0 nyilvántartási rendszer

320

0

38

38

0 0

322 64

322 128

4

32

0

32

1

32

0

32

1

48

0

48

1,5

624

36 36 1120

1 1 35

176

124

Műszaki cikk eladó 12. évfolyam Tantárgy:



Tankabinet

Bolti gyakorlat

Szakmai nyelv

309/4.0/012306 is- 309/3.0/000406 309/5.0/000406 309/6.0/012306 309/5.0/000406 309/6.0/012306


Jogszabályok al- 309/3.0/0005kalmazása 06

Megnevezés:

Műszaki cikkek áruismerete II. Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Műszaki cikkek eladási gyaokrlata Áruforgalmi gyakorlat II. Műszaki cikkek eladási gyaokrlata

Óraszám: Elmé- Elméletigé- Gyalet nyes gyakorlat korlat

Összesen:

Heti Óraszám:

128

0

0

128

4

64

64

0

128

4

0

0

32

32 3,5

0

0

80

80

0

0

32

32

0

0

94

94

14

0 0

322 64

322 128

4

32

0

32

1

0 Műszaki cikkek 64 értékesítése idegen nyelven Jogszabályok 0 alkalmazása II.

125

Üzleti levelezés

309/1.0/000506 Pénzforgalmi és 309/4.0/0005nyilvántartási 06 rendszer Testnevelés Osztályfönöki Összesen:

Üzleti levelezés

0

32

0

32

1

Pénzforgalmi és 0 nyilvántartási rendszer

48

0

48

1,5

624

36 36 1120

1 1 35

320

176

52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző Modul száma Modul megnevezése

Tananyagegység megnevezése

319/1.0/006 1-06

A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Az ügyintézői feladatok, ügyviteli rend Általánosan használt ügyiratok Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok Pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés

Üzleti adminisztráció

A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői feladatok 319/2.0/006 1-06

Alkalmazott számítástechnika Számítástechnikai alapismeretk, fájlkezelés Szövegszerkesztés, alapismeretek Táblázat és adatbázis kezelési alapismeretek Hálózati kommunikáció

Elmélet

Elm.ig.g y.

Gyakorlat

Összesen:

14

18

18

50

0

50

18

126

32 319/3.0/006 1-06

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Magatartás, viselkedés, illem, modor A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei Hétköznapi kommunikáció, köznapi viselkedési formák Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás Konfliktuskezelés PR, kommunikáció, protokoll

319/4.0/006 1-06

54

0

0

54

92

0

36

128

Szakmai kommunikáció idegen nyelven Bemutatkozás, foglalkozás, család Szabadidős tevékenységek Közlekedés, utazás, turizmus Országismereti alapvető tudnivalók Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák Egészség, orvosi ellátás Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz

Leggyakoribb hivatali feladatok

127

319/1.0/0062- Marketing- és PR alapismere06 tek A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban Piac típusok, piackutatás és a ,arketing stratégia kialakítása A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a gyakorlatban Fogyasztói és szervezeti magatartás jellemzői A szervezeti piacok és a vevő magatartásának elemzése, marketing feladatok Marketing-mix elemei és kialakításuk Reklám és PR tevékenységek

320/2.0/006306 Sajtókapcsolatok 320/2.0/006306 Rendezvényszervezés

Marketing-mix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedési a marketingstratégiához 224

32

16

272

Alapismeretek a sajtókapcsolatok területén Sajtótájékoztató szervezése

22

0

18

40

52

0

32

84

0

68

A rendezvények jellege, az előkészítés elméleti alapjai A rendezvények előkészítésének gyakorlati teendői A rendezvény szervezési folyamata és lebonyolítása

A rendezvény utáni tevékenységek 320/3.0/006306 Vállalati promóció eszközei

Vállalati arculat kialakítása Reklámkampány-szervezés feladatai A vállalati arculatkialakítés és a reklámykampány-szervezés 54

128

gyakorlati feladatai Szponzorációval kapcsolatos tevékenységek

14

Tantárgy megnevezése: Marketing kommunikáció 320/1.0/006606 Marketing környezeti elemzés

SWOT-analízis lényege SWOT-analízisa gyakorlatban

320/2.0/006606 320/3.0/006606

Marketing kommunikáció alapelemei A védjgyeztetés menete, szabályai Marketing kommunikáció a gyakorlatban A TL kampánytervezés A TL kampány lebonyolítása A TL kampány utómunkálatok

320/4.0/0066- Marketing 06 eszközök

320/6.0/0066- Marketing

0

16

32

12

0

16

28

34

0

20

54

25

0

17

42

36 20

0

19 12

55 32

kommunikációs POS kampány tervezési folyamata POS kampány értékelése


16

kommunikációs Promóció tervezése Promóció szervezése Promóció értékelése kommunikációs Kereskedői program tervezése, szervezése

129

06

eszközök Program értékelése


kommunikációs

13. évfolyam Tantárgy megnevezése:

0

Tanegység azonosító: Vállalkozási ismeretek 314/1.0/0001-06 Áruforgalom tervezése 314/1.0/0003-06 Általános áruismeret 314/1.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. 314/2.0/0004-06 Tanirodai gyakorlat 314/4.0/0004-06 314/5.0/0004-06 314/1.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazá- 314/2.0/0005-06 sa 314/3.0/0005-06 Élelmiszer áruismeret 314/4.0/0007-06

DM akciók előkészítése, lebonyolítása

DM akciók értékelése Testnevelés Osztályfönöki óra

25

0

10

35 64 32

Mindösszesen óra

794

96

230

1120

Az OKJ 52 341 05 0000 00 00 azonosító számú Elmélet: 54 72 36 100

35 105

Elméletigényes gyakorlat: 54

Gyakorlat:

Összesen:

Heti óraszám:

140

108 72 36 140 140

3 2 1 4 4

70

2

105

3

40

35

Kereskedő szakma

130

314/5.0/0007-06 Ruházati áruismeret 314/4.0/0008-06 Marketing 314/1.0/0002-06 Üzleti kommunikáció szabadsáv Pénztárgép ismeret 314/4.0/0005-06 Élelmiszerek és vegyi 314/6.0/0007-06 áruk eladási gyakorlata 314/7.0/0007-06 Idegen nyelv 314/6.0/0004-06 314/3.0/0007-06 Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 90 óra

70 70 35

14. évfolyam Tantárgy megnevezése:

Tanegység azonosí- Elmélet: tó: Vállalkozások gazdálko- 314/2.0/0001-06 100 dása Marketing 314/1.0/0002-06 64 Elemzés 314/2.0/0003-06 55 314/3.0/0003-06 Vezetési ismeretek 314/4.0/0003-06 64 Idegen nyelv 314/3.0/0006-06 112 314/3.0/0008-06 Bútor és lakástextil áru- 314/1.0/0006-06 128

2 2 2 1 1,5

35

175

5

262

70 35 1248

2 1 35

35

140 70 35 822

35 52

70 70 70 35 52

164

Az OKJ 52 341 05 0000 00 00 azonosító számú Kereskedő szakma Elméletigényes gyakorlat: 28

Gyakorlat:

64 41

16

Összesen:

Heti óraszám:

128

4

128 96

4 3

64 128

2 4

128

4

131

ismeret Ruházati áruismeret Tanirodai gyakorlat

314/2.0/0006-06 314/5.0/0008-06 64 314/5.0/0004-06 + szabadsáv( számvitelipénzügyi, adózási ismeretek ) Eladási gyakorlat 314/4.0/0006-06 314/5.0/0006-06 314/6.0/0008-06 314/7.0/0008-06 Kisvállalkozások alapítá- Szabadsáv sa, müködtetése, meg- 0874-06 szüntetése Testnevelés 64 Osztályfőnöki 32 Összesen: 683

128

64 128

2 4

96

96

3

64

64

2

197

64 32 1120

2 1 35

240

132

A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés A közleményben kiadott központi programok a képzés folyamatát, míg a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. Iskolánkban a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk a többi évfolyamnál érvényes értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg: - adatok támasztják alá - személyre szóló és ösztönző - segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív tevékenységeket is értékeljük. A minősítés tananyag-elemenként történik, hiszen ezekből épülnek fel a tananyagegységek és a követelménymodulok. A diákok ezek elvégzésével élhetnek egy további szakma elsajátítása során a beszámítás lehetőségével. A tananyagelemek nyilvántartása az azonosítószámokkal történik. Ezek megjelennek a naplóban, az ellenőrzőben, a bizonyítványban, a törzslapokon és a vizsgákon is. Az évközi értékelés megfelel az SZVK értékelésének, mindenesetben a vizsgakövetelményeket vesszük alapul. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: - 81-100% jeles - 71-80% jó - 61-70% közepes - 51-60% elégséges - 0-50% elégtelen Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el. A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, feladatokat, vagyis a tanuló személyes portfóliójának vezetését, de a kommunikációs képességet, a projekt munkát is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását.

133

Készségtantárgyak esetén az évközi munka értékelése folyamatos és változatos módon történik. (Órai munkák ellenőrzése, röpdolgozatok, dolgozatok íratása.) A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az érdemjegyek azonos súllyal veendők figyelembe, szemelőtt tartva a szakképesítések központi programjainak előírásait. A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs, ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tananyagegységek elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tananyag-elemenként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggőnyári szakmai gyakorlat elteltével tantárgyanként/tananyag-egységenként egy jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel, ill. néhány mondattal. A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek. Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e - az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és - vizsgakövetelményekben előirt, szintvizsgát szervezünk azoknál a szakképesítéseknél, amelyeknél a Kamara dolgozta ki az SZVK-t. A szintvizsgát az MKIK az iskolával közösen szervezi. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Megszervezésére gyakorlatigényes szakmáknál kerül sor és időarányos a számonkérés. A vizsga maximum 300 perces. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredményéről a naplóba érdemjegy kerül.

134


Kifutó osztályok képzési keretei

135

ÓRAKERET a szakközépiskolások számára Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy

9.

évi heti Magyar nyelv és irodalom 148 4 Történelem és társ-i ism. 74 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 185 3+2 Matematika 111 3 Ének-zene 37 1 Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 37 1 Testnevelés és sport 74 2 Fizika 2 Földünk és környezetünk Ø Biológia 166,5 Kémia 2,5 Informatika 74 2 Szakmacsoportos alapozó 185 5 oktatás Kötelező óraszám a tör- 1017,5 27,5 vény alapján Összes óraszám 1091,5 29,5 A szabadon tervezhető óraszámok felhasználása:

10.

11.

12.

évi 148 74 -

heti 4 2 -

évi 148 74 37

heti 4 2 1

évi 128 128

heti 4 4

111 111 37 37 74

148 111 37 37 74

4 3 1 1 2

96 96 32 32 64

3 3 1 1 2

74

2

64

2

74 185

3+2 3 1 1 2 Ø 2 2,5 2 5

74 296

2 8

64 256

2 8

1017,5

27,5

1110

30

960

30

1091,5

29,5

166,5

136

9. évf. →

10. évf.

0,5 ó../hét idegen nyelv 1 ó. (48,5 ó./év)

→

kémia (környezetvédelem) 0,5 ó./hét

0,5 ó./hét biológia → → történelem 1 ó. (18,5 ó./év)

(környezetvédelem) 0,5 ó./hét

2 ó./hét

(74 ó./év)

fakultáció 1 ó.

12. évf. (64 ó./év)

2 AGRÁR SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam Agrár orientációs ismeretek Agrár orientációs gyakorlatok

11. évf.

2 óra/hét 3 óra/hét

10. évfolyam Agrár orientációs ismeretek: - Az agrárgazdaság környezete és védelme - Műszaki ábrázolás Agrár orientációs gyakorlatok:

1 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét

Mezőgazdasági szakmacsoport 11. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Agrometeorológiai és talajtani ismeretek

2 óra/hét

2

ó./hét

fakultáció 1 ó.

137

- Műszaki alapismeretek I. Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Agrometeorológiai és talajtani gyakorlatok - Műszaki alapgyakorlatok 12. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki alapismeretek II. (Erőgépek) - Gazdálkodási ismeretek Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Műszaki alapgyakorlatok (Vezetés) - Gazdálkodási gyakorlatok


2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét

3 Élelmiszeripari szakmacsoport 11. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Élelmiszer-kémia - Élelmiszeripari műveletek és gépek Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor)

12. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Gazdálkodási és szervezési alapismeretek - Mikrobiológia



138

- Élelmiszeripari műveletek és gépek Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor)


VENDÉGLÁTÁS SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam Munkavállalás, munkavégzés 1 óra/hét Kommunikáció 1 óra/hét Vendéglátó alapgyakorlat 4 óra/hét 10. évfolyam kimenő rendszerű 2009/10. évre érvényes Élelmiszer alapismeretek Italismereti alapok 1 óra/hét Munkavállalás,munkavégzés 1 óra/hét Gasztronómiai alapgyakorlatok 6 óra/hét 10. évfolyam 2010/11. tanévtől érvényes Élelmiszer alapismeretek 2 óra/hét Italismereti alapok 1 óra/hét Gazdasági környezetünk 3 óra/hét Gasztronómiai alapgyakorlatok 4 óra/hét 11. évfolyam Marketing 2 óra/hét Szállodai ismeretek 2 óra/hét Vendéglátás és turizmus ismeretek 2 óra/hét Ételkészítés gyakorlat 2 óra/hét

2 óra/hét

139

Pincér gyakorlat

2 óra/hét

Marketing Szállodai ismeretek Vendéglátás és turizmus ismeretek Cukrász gyakorlat

2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét

12. évfolyam

5 KERESKEDELEM SZAKTERÜLET 9. évfolyam Kommunikáció, viselkedéskultúra Gazdasági környezet Információkezelés


10. évfolyam Információkezelés Gazdasági környezet Kommunikáció, viselkedéskultúra


11. évfolyam Közgazdaságtan Marketing Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv 12. évfolyam Közgazdaságtan Marketing

3 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét 2 óra/hét

140

Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv

2 óra/hét 1 óra/hét ÓRAKERET a nappali rendszerű felnőtt szakközépiskolások számára

Tantárgy

10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Testnevelés Földrajz Biológia 

heti 5 4 6 5 1 1 1

Kémia

-

Informatika Gazdasági ismeretek Kötelező óraszám

2 25

évi 185 148 222 185 37 37 37

74 925

Éves óraszámok évfolyamonként 11. évfolyam 12. évfolyam heti évi heti évi 5 185 5 150 4 148 4 128 6 222 6 192 4 148 5 160 1 37 1 32 1 37 2 74 2F +64 2006/2007-től 2007/2008-től 1 2F 2 74 2006/2007-től 1 2 74 2+2 F 64+64 2 74 2+2 F 64+64 29 1073 27 800+64F

2 

= csoportbontás F = szabadon választható tanítási órák Választható érettségi tantárgyak: földrajz, informatika, közgazdasági ismeretek, 2007/2008-tól biológia Matematika: a 10. évfolyamon 3 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 11. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 12. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 3 óra közös.

141 

Biológia: a 11. évfolyammal kezdő osztályoknál a biológiát vizsgatárgyként választók számára + 1 ó. FAKT van a heti órakeretben (kötelező óraszámuk 30 ó/hét).

ÓRAKERET a szakiskolások számára Érvényes: 2006. szeptember 1-től felmenő rendszerben (Szakiskolai Fejlesztési Program alapján) Tantárgyak Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Biológia Kémia Fizika Földrajz Ének Rajz Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek (of) Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozás 

9. évfolyam 3 3 2 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 6

10. évfolyam 3 3 2 2 1 2 1 2 1 2 1 10

142

ÖSSZESEN:

30

30

9. évfolyam: 

Agrár →

agrár előkészítő gyakorlatok (labor) agrárágazati előkészítő ismeretek (mg. alapism.) kertészeti alapismeretek

3 ó/hét 1 ó/hét 2 ó/hét

= 6 óra/hét

2 Kereskedelem-marketing szakmacsoport - Boltok, áruházak helyiségei és berendezései - Az áru útjának megismerése - Eladás szereplői - Gépírás

2 ó/hét 2 ó/hét 1 ó/hét 1 ó/hét

Összesen: 6 óra/hét

2 ó/hét 1 ó/hét 3 ó/hét

Összesen: 6 óra/hét

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - Gasztronómiai alapgyakorlatok - Kommunikáció - Gazdasági környezetünk

143

ÓRAKERET Sorsz.

Marketing és reklámügyintéző (OKJ 52 342 01 0000 00 00) A tananyagegység azonosító- Megnevezése Óraszáma ja elméleti elméletigényes gyakorlati 320/1.0/10061-06 Üzleti adminisztráció 14 18 320/2.0/10061-06 Alkalmazott számítástechnika 18 32 320/3.0/10061-06 Viselkedéskultúra és üzleti 54 0 kommunikáció 320/4.0/10061-06 Szakmai kommunikáció idegen 92 0 nyelven 320/1.0/10062-06 Marketing és PR-alapismeretek 224 32 320/1.0/20063-06 Sajtókapcsolatok 22 0 320/2.0/20063-06 Rendezvényszervezés 52 0 320/3.0/20063-06 Vállalati promóció eszközei 54 14 320/1.0/80066-06 Marketing körny. elemzés 16 0 320/2.0/80066-06 Marketing kommunikáció alap- 12 0 elemei 320/3.0/80066-06 Marketing kommunikáció a 34 0 gyakorlatban 320/4.0/80066-06 Marketing kommunikációs esz- 25 0 közök (POS) 320/5.0/80066-06 Marketing kommunikációs esz- 36 0 közök (Promóció)

gyakorlati

összes

18 0 0

50 50 54

36

128

16 18 32 0 16 16

272 40 84 68 32 28

20

54

17

42

19

55

144

320/6.0/80066-06

Marketing kommunikációs esz- 20 0 12 32 közök (kereskedői program) 320/7.0/80066-06 Marketing kommunikációs esz- 18 0 13 31 közök (DM akciók) ÖSSZESEN ÓRA: 691 96 233 1020 Testnevelés 64 0 0 64 Osztályfőnöki 32 0 0 32 MINDÖSSZESEN: 787 96 233 1116 A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei, a szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás.

145

ÓRAKERET -PINCÉR Szakmai tantárgyak Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. 2/12. Éves Éves (heti) (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) Testnevelés 37 (1) 37 (1) 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalko- 55 (1,5) 55 (1,5) zási alapismeretek Szakmai ismeretek

3/13. Éves (heti) 33 (1) 33 (1) 50 (1,5)

Összesen 107 107 160

2. Élelmiszerismeret 3. Italismeret 3. Szakmai idegen nyelv (pincér) 4. Pincérismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat

55 (1,5) 74 (2) 74 (2) 332

37 (1) 19 (0,5) 74 (2) 74 (2) 333

33 (1) 17 (0,5) 66 (2) 66 (2) 298

125 37 214 214 964

5. Pincérgyakorlatok  Üzemi 6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen

648 (17,5) 140 788 1120

648 (17,5) 140 788 1122

660 (20) 0 660 958

1956 280 2236 3200

289

264

879

-

-

37 107

Szabadon választható kötelező szakmai tantár- 326 gyak 7. Társadalmi ismeretek 37 (1) 8. Az iskola helyi programja (elmélet)

146

9.

Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS

Összesen:

37 (1)

37 (1)

33 (1)

252 (7)

252 (7)

231 (7)

735

1446 (35)

1411 (34)

1222 (37)

4079

A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! ÓRAKERET - SZAKÁCS Szakmai tantárgyak Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. 2/12. Éves Éves (heti) (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) Testnevelés 37 (1) 37 (1) 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalko- 55 (1,5) 55 (1,5) zási alapismeretek Szakmai ismeretek 2. Élelmiszerismeret 3. Szakmai idegen nyelv (szakács) 4. Ételkészítés ismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. 6.

Ételkészítési gyakorlatok  Üzemi Nyári gyakorlat

3/13. Éves (heti) 33 (1) 33 (1) 50 (1,5)


55 (1,5) 74 (2) 74 (2) 332

55 (1,5) 74 (2) 111 (3) 369

66 (2) 66 (2) 83 (2,5) 331

176 214 268 1032

648 (17,5) 140

648 (17,5) 140

660 (20) 0

1956 280

147

Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen

788 1120

788 1157

660 991

2236 3268

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7. Társadalmi ismeretek 8. Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret 9 Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS Összesen:

200

159

149

508

37 (1)

-

-

37

37 (1)

33 (1)

33 (1)

103

126 (3,5)

126 (3,5)

116 (3,5)

368

1320 (32)

1316 (32)

1140 (35)

3776

A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! ÓRAKERET - CUKRÁSZ Szakmai tantárgyak Sorsz. Tantárgy Évfolyam óraszámai 1/11. 2/12. Éves Éves (heti) (heti) Osztályfőnöki óra 37 (1) 37 (1) Testnevelés 37 (1) 37 (1) 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalko- 55 (1,5) 74 (2) zási alapismeretek Szakmai ismeretek 2.

Élelmiszerismeret

55 (1,5)

55 (1,5)

3/13. Éves (heti) 33 (1) 33 (1) 66 (2)

66 (2)


176

148

3. Szakmai idegen nyelv (cukrász) 4. Cukrászati ismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat

74 (2) 74 (2) 332

74 (2) 111 (3) 388

66 (2) 83 (2,5) 347

214 268 1067

5. Cukrászgyakorlatok  6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen

648 (17,5) 140 788 1120

648 (17,5) 140 788 1176

660 (20) 0 660 1007

1956 280 2236 3303

237

223

656

37 (1)

74 (2) -

74 (2) -

148 37

37 (1)

37 (1)

33 (1)

107

126 (3,5)

126 (3,5)

116 (3,5)

368

1320 (32)

1413 (34)

1230 (37)

3963

Szabadon gyak 7. 8. 9.

10.

választható kötelező szakmai tantár- 200 Szakmai esztétika-szakrajz Társadalmi ismeretek Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS

Összesen:

A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!

Osztályfőnöki óra

ÓRAKERET - SZÁLLODAI PORTÁS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. 37 37 18 -

Össz. 18

Összes Elm. 55

Gyak. -

149

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Számítástechnika Kommunikáció Szakmai idegen nyelv Idegenforgalmi földrajz Az idegenforgalom és a vendéglátás gazdaságtana Szállodai ismeretek Szállodai gyakorlatok Nyári gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése b) Társadalmi ismeretek c) Ember és környezete d) Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen: Összesen: 2015 óra

37 111 74 74 259 37 111

-

37 111 74 74 259 37 111

72 36 18

-

72 36 -

37 111 74 74 331 73 129

-

148 888

259 200 459

148 259 200 1347

36 180

378 378

36 378 558

184 1068

-637 200 837 -

74

-

74

36

-

36

110

-

(74)

-

(74)

-

-

-

(74)

-

(74)

-

(74) (37)

(36) -

-

(36) (36)

(36) =74) (73)

-

962

459

1421

216

378

594

1178

837

Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 36 óra testnevelés órarendbe állítását.

150

A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

ÓRAKERET - IFOTECHNIKUS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Össz. Elm. Gyak. Osztályfőnöki óra Élet és pályaterve- 37 37 35 zés Vendéglátó szakmai alapismeretek 37 37 Gazdálkodási alapismeretek 111 111 Szervezés-vezetés 35 Marketing 70 Kommunikáció 37 37 35 Jogi ismeretek 70  Gépírás és szakmai levelezés 111 111 70  Számítástechnika 74 74 Idegenforgalmi gazdálkodási ism. 105 Idegenforgalmi ismeretek 74 74 70 Idegenforgalmi földrajz 74 74 70 Idegenforgalmi ügyintézés Szállodai ismeretek Szakmai idegen nyelv Idegenvezetés gyakorlat és módszertan

74 74 148 -

185

74 74 148 185

70 70 140 -

175

Össz. 35

Összes Elm. 72

Gyak. -

35 70 35 70 70 105 70 70

37 111 35 70 72 70 105 144 144

181 74 -

70 70 140 175

144 144 288 -

360

151

16.

17.

Gasztronómia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés b) Művészettörténet c) 2.(szakmai idegen nyelv d) Társadalmi ismeretek e) Ember és környezete f) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja Összesen: Összesen: 2650 óra

74 740

200 570

74 200 0310

770

245

1015

74 1510

200 815

185

-

185

140

-

140

325

-

(37) (74) (111) (37) (37) 925

570

(37) (74) (111) (37) (37) 1495

(35) (105) (70) (70) 910

245

(35) (105) (70) (70) 1155

(72) (74) (216) (37) (70) (70) 1835

815

Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását. ÓRAKERET - VENDÉGLÁTÓ TECHNIKUS

1. 2. 3.

Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam Elm. Gyak. Össz. Osztályfőnöki óra Élet és pályaterve- 37 37 zés Vendéglátó szakmai alapismeretek 37 37 Gazdálkodási alapismeretek 111 111 Szervezés-vezetés -

2/14. évfolyam Elm. Gyak. 35 35

-

Össz. 35

Összes Elm. 72

Gyak. -

35

37 111 35

-

152

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Élelmiszer alapismeretek Italismeret Táplálkozástan

37 74 74 -

111 74 -

37 111 74 74 74 -

70 35 70 70 70

-

70 35 70 70 70

70 72 70 70 74 74 70

111 74 -

12. 13. 14. 15. 16.

Szállodai és idegenforgalmi ism. Szakmai idegen nyelv Vendéglátó ismeret Vendéglátó gazdálkodási ism-ek Vendéglátó technológia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen

74 148 37 37 74 740

222 200 607

74 148 37 37 296 200 1347

70 140 140 70 805

-210 210

70 140 140 280 1015

144 288 37 177 144 1545

432 200 817

148

-

148

140

-

140

288

-

(111) (37) (74) (37) 888

607

(111) (37) (74) (37) 1495

(105) (105) (70) 945

210

(105) (105) (70) 1155

(105) (216) (37) (74) (105) 1833

817

17.

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés b) 2.(szakmai) idegen nyelv c) Társadalmi ismeretek d) Ember és környezete e) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja Összesen: Összesen: 2650 óra

Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását.

153

ÓRAKERET - ABC ELADÓ Szakmai tantárgyak Sorszám

1. 2. 3.

4.

Tantárgy

Óraszám

Osztályfőnöki óra Testnervelés Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Élelmiszer és vegyi áru áruismeret Kötelező elmélet összesen Iskolai csoportos kereskedelmi alapgyakorlat Bolti gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen

11 22 143 121 297 126 714 840 1137

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Eladástan b) Pénztárelszámolás számítógépen c) Környezetvédelem d) Az iskola helyi tantárgyi programja Összes óraszám:

88 33 (33) (22) (33) 1225

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

154

Minden tanulónak kötelező 1225 óra tanórai, illetve gyakorlati foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak össz-óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A -gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontást igényel! A -gal jelölt tantárgy elméletigényes gyakorlat, és feldolgozása csoportbontást igényel!

ÓRAKERET MŰSZAKI, KULTÚRCIKK, RUHÁZATI, ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU KERESKEDŐ Sorsz. Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Szakmai ismeretek 1.

Kereskedelmi és vállalkozási ism. (élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő) 2. Élelmiszer- és vegyiáru-ismeret 3. Szakmai idegen nyelv (élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kötelező elmélet

Évfolyam 1/11. 36 (1) 36 (1)

2/12. 32 (1) 32 (1)

Összesen 68 68

144 (4)

128 (4)

272

144 (4) 108 (3)

128 (4) 96

204 204

432

384

816

112 (3,5)

238

560 -

1190 140

Szakmai gyakorlat 4. 5. 6.

Kereskedelmi gyakorlat (élelmiszer- és vegyiáru- 126 (3,5) kereskedő)  Bolti gyakorlat 630 Nyári gyakorlat 140

155

Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 9. Pénztárelszámolás számítógépen 13. Dekorációs ismeretek 14. Munka- és környezetvédelem 15. Az iskola helyi tantárgyi programja (Társadalomismeret, etika) Összesen:

896 1328 72 36 (1) 36 (1)

672 1056 64 32 (1) 32 (1) -

1568 2384 136 32 32 36 36

1400 (35)

1120 (35)

2520

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is.

ÓRAKERET SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTŐ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Szakmai idegen nyelv Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia

I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37

37 37

II. évfolyam (35 hét) 35 70

35 35 35 35

Összes óraszám 72 144 37 37 35 35 35 72 37

156

Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Táplálkozás, élettan, higiénia és mikrobiológia Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyak. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen

37 37 74 74 461 24 30

35 52 52 35 419

37 72 106 126 35 880

140 837

683

24 60 36 30 102 24 54 168 366 456 60 140 1520

137

123

260

24 54 90 204 271

30 36 30 102

78 162 185 60

157

ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Társ.ismeret és etika Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Kertészeti alapismeretek Növénytan Munka- és környezetvédelem Dísznövénytermesztés Kertépítés és fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalk. és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Európai Uniós ismeretek Kötelező elmélet összesen: Kertészeti alapgyak. növénytan, kertépítés és fenntart.gyakorlat Virágköt.,váll-i és ker-i, vez-i gyakorlatok Műszaki gyakorlat Dísznövényterm.gyak. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

1/11. évfolyam (37 2/12. évfolyam hét) (37 hét) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 55,5 (1,5) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 55,5 (1,5) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 481 (13) 444 (12) 222 (6) 111 (3)

3/13. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 234 (13) 54 (3)

Összes óraszám

111 (3) 111 (3) 222 (6) 140 (7)

54 (3) 108 (6) 108 (6) -

276 441 552 280

111 (3) 222 (6) 222 (6) 140 (7)

92 37 148 110,5 92 55,5 37 37 221 73 73 92 55 18 18 1159 387

158

Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen:

806 1287

806 1250

324 558

1936 3095

II. évfolyam (37 hét) 37 74 37 111 37 37 74 74 481

III. évfolyam (35 hét) 35 70 35 35 122 53 35 35 35 455

Összes óraszám

Osztályfőnöki óra Testnevelés Munka-,környezet- és tűzvédelmi ismeretek Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és –fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen

I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37 74 111 37 37 444

Szakmai gyakorlat Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek

70 -

-

35 35

35 70 35

ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése

109 218 37 35 37 35 37 74 344 90 72 146 146 1380

159

Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Szabadon választható kötelező szakm. elmélet Szabadon választható kötelező szakm. gyak. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen: Összes óraszám: ÓRAKERET BORÁSZ Sorsz. Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés Gazdálkodási ismeretek Higiénia Mikrobiológia Táplálkozás-lettan Munkavédelem

35 259 63 63 119 140 749

35 259 63 63 119 140 679

245 56 56 56 483

35 35 763 182 182 294 280 1911

1193

1160

938

3291

74 112 186

37 112 149

52 105 157

163 329 492

1379

1309

1095

3783

I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37

II. évfolyam (34 hét) 34 68 68 34 34 -

Összes óraszám 71 142 68 34 37 34 37

160

Informatika Borászati gépek Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Minőségbiztosítás Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám:

74 111 111 481 74 444 105 623 1104 111

68 102 408 68 408 476 884 68

74 179 213 889 142 852 105 1099 1988 179

148

170

318

259

238

497

1363

1122

2485

161

ÓRAKERET VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16.

Tantárgy megnevezése 3/15. évf. Előkészítő ismeretek Szakmai orientáció az agrár szakterületekre 592 Szakmacsoportos alapozó oktatás a mg-i szakcsoportokra Előkészítő ismeretek összesen 592 Kötelező elméleti órák EU-s ismeretek 17 (1) Osztályfőnöki 8,5 (0,5) Testnevelés Virágkötészet 17 (1) Térberendezés Dísznövényismeret 17 (1) Művészeti ismeretek Műszaki és építészeti ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek 17 (1) Munka- és környezetvédelem Informatika 17 (1) Szakmai idegen nyelv 17 (1) Társadalomismeret Kötelező elmélet összesen 592 (6,5) Kötelező gyakorlat Virágkötészet 6

1/13. évf.

2/14. évf.

Összes óraszám 592

592 18 (0,5) 37 (1) 55 (1,5) 55 (1) 55 (1,5) 37 (1) 37 (1) 17 (1,5) 55 (1,5) 37 (1) 366 (11,5)

17 (0,5) 34 (1) 68 (1,5) 34 (1) 51 (1,5) 34 (1) 51 (1) 17 (1,5) 51 (1) 374 (10)

17 43,5 71 140 34 123 55 71 51 17 37 51 123 37 740

525 (12)

217 (6)

742

162

17. 18.

Térberendezés Dísznövényismeret Rajz Műszaki és építészeti ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Informatika Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

3 6 3 6 -

105 70 (6) 28 35 140

105 (3) 105 (3) 70 28 105 (6) 35 35 140

2/14. évf. (37 hét) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2)

3/15. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 18 (1)

105 210 140 56 105 35 70 280

ÓRAKERET VINCELLÉR 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Vezetési ismeretek Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Kertészeti alapism. Alkalmazott kémia Tápl.élettan, higiénia és mikrobiológia Munka- és környezetvédelem Szőlőtermesztés Borászati technológia Műszaki ismeretek Vállalk. és ker-i ism-ek

1/13. évf. (37 hét) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) -

Összes óraszám 92 37 148 92 92 55 74 37 37 147 147 110 92

163

Kötelező elm. összesen:

481 (13)

481 (13)

198 (11)

1160

Kertészeti alapgyak. Kertészeti műszaki gyakorlatok Szőlőtermesztési gyakorlatok Borászati techn. gyakorlatok Borászati műsz. gyakorlatok Vezetési, váll-i, keresk-i gyak-ok Laboratóriumi gyakorlatok Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen:

111 (3) 111 (3) 222 (6) 222 (6) 140 (7) 806

-

-

222 (6) 222 (6) 111 (3) 111 (3) 140 (7) 806

108 (6) 108 (6) 54 (3) 54 (3) 324

111 111 552 552 54 111 165 280 1936

Kötelező tantárgyak összesen:

1287

1287

522

3096

1/11. évf. (37 hét) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2)

2/12. évf. (37 hét) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) -

3/13. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) -

Összes óraszám

ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Társadalomism. és etika Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Mezőgazd. alapism. Munkavédelem Géptan, műszaki ismeretek

92 37 148 74 92 37 74 74

164

Vadászati jog Természet- és környezetvédelem Erdőgazd. alapismeretek Fegyver- és lőszertan Vadegészségtan Vadászati állattan

37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1)

37 (1) 37 (1) 37 (1)

18 (1) 36 (2)

37 55 37 74 74 110

Vadgazdaságtan Kinológia Mesterséges vadteny. Vadtakarmányozás Üzemgazdaságtan Járművezetési ismeretek Európai Uniós ismeretek Kötelező elmélet összesen: Műszaki alapgyak. Szakmai gyakorlatok Járművezetői gyak.-ok Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen:

37 (1) 37 (1) 703 (19) 129,5 (3,5) 259 (7) 129,5 (3,5) 140 (7) 658 1361

74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 518 (14) 259 (7) 518 (14) 140 (7) 917 1435

36 (2) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 54 (3) 18 (1) 306 (17) 252 (14) 63 (3,5) 315 621

147 73 110 74 36 54 18 1527 388,5 1029 192,5 280 1890 3417

ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Kötelező elméleti órák

I. évf. (37 hét)

II. évf. (35 hét)

Összes óraszám

165

Osztályfőnöki Testnevelés Munkavédelem Természet- és körny.védelem Mg-i és erdőgazdasági alapism. Üzemgazdaságtan Vadászati jog Vadegészségtan Vadgazdaságtan Vadászati állattan Kynológia Mesterséges vadtenyésztés Vadtakarmányozástan Fegyver- és lőszertan

37 74 37 37 37 37 37 37 74 74 74 37

35 70 35 35 35 70 35 35 35 70 -

72 144 37 72 72 35 37 37 144 109 35 109 70 37

Géptan- és műsz. ismeretek Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Szaktárgyi gyakorlatok Géptan, járművez-i ism.és vezetési gyakorlat Motorfűrész és motoros kézieszközkezelő ismeretek és gyakorlat Tanév végi összefüggő üzemi gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen

74 629

455

74 1084

259 259 -

280 280

539 259 280

160 678

560

160 1238

1015 35

2322 72

175

471

Kötelező tantárgyak összesen 1307 Szabadon választható kötelező szakmai elmé- 37 let Szabadon választható kötelező tantárgyak ösz- 296 szesen

166

Szabadon választható kötelező tantárgyak ösz- 333 szesen: ÖSSZES ÓRASZÁM: 1640

210

543

1225

2865

167

ÓRAKERET PÉK Sorsz.

Tantárgy megnevezése Kötelező elméleti órák Osztályfőnöki óra Testnevelés Mikrobiológia Munkavédelem és higiénia Gép- és műszerismeret Gazdálkodási ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Kötelező elmélet összesen

I. évfolyam (37 hét)

II. évfolyam (35 hét)

Összes óraszám

37 74 37 74 74 148 444

35 70 70 105 105 385

72 144 37 74 74 70 253 105 829

Szakmai technológiai gyakorlat Élelmiszervizsgálat Géptani gyakorlat Nyári gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen

666 140 806

490 105 105 700

1156 105 105 140 1506

Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Fakultatív elmélet Fakultatív gyakorlat Fakultatív tantárgyak összesen

1250

1085

2335

111 148 259

70 140 210

181 288 469

Összes óraszám

1509

1295

2804

Kötelező gyakorlat

168

ÓRAKERET PÉK-CUKRÁSZ Sorsz.

Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Pék-cukrász technológia - pék - cukrász Mikrobiológia Szakmai gépek Gép- és műszerismeret Munkavédelem és higiénia Gazdálkodási ismeretek Társ.ism. és etika Informatika Elmélet összesen: Pék-cukrász technológiai gyakorlat - pék - cukrász Géptan gyakorlat Élelmiszervizsgálat Gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak

I. évfolyam (37 hét) 1 37 2 74

II. évfolyam (37 hét) 1 37 2 74

III. évfolyam (35 hét) 1 35 2 70

Összes óraszám 109 218

1 2 1

74 74

2 2 2

74 74 74

3 2 2

105 70 70

2 1

74 37

2 1

37

253 218 144 74 74 70

2

70

1 2 13

370

12

370

12

420

1160

6 9 3

333 222 111

6 6 3

222 222 111

8 8

280 280

835 724 222

3 666 74

111 666 74

560 70

111 1892 218

111

111

105

327

169

Összesen: Nyári gyakorlat Összesen:

1221 140

1221 140

31

1155

3597 280 3877

30

30

Éves

II. évf. (37 hét) Heti

Éves

III. évf. (35 hét) Heti

Éves

Osztályfőnöki 1 Munka-, körny. és tűzvéd.ism. 1

37 37

1 -

37 -

1 -

18 -

92 37

Informatika Gazálkodási,váll-i és jogi ism. Kereskedelmi ismeretek Vezetési és szervezési ism. Ált. növényvéd. ismeretek Alk. kémia és növényvédőszerism. Szőlő termesztése és

1 1 1 1

37 37 37 37

1 1 1 1 1 1

37 37 37 37 37 37

1 1 1 1

18 18 18 18

92 74 55 37 37 55 92

term.és 1

37

2

74

1

18

129

37 74 111 37

1 1 2 1

37 37 74 37

2 1 3 2

36 18 54 36

110 129 239 110

ÓRAKERET KERTÉSZ- ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Sorsz.

Tantárgy

I. évf. (37 hét) Heti

Összesen

növényvéd. Gyümölcsfélék növényvéd. Zöldségfélék term.és növényvéd. Dísznövények term. és növényvéd. Műszaki és építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv

1 2 3 1

170

Összes elmélet

14

518

14

518

14

252

1288

Szőlő term-e és növ.véd. gyak. 3

111

3

111

3

54

276

Gyüm.félék term-e és növ.v.gyak. 3 Zöldségfélék term.és növ.véd.gyak 3 Dísznöv-ek term-e és 3

111 111 111

3 3 3

111 111 111

3 3 3

54 54 54

276 276 276

növ.véd.gy. Műsz-i és ép-i ism-ek gyak.

6

222

6

222

6

108

552

Összes évközi gyakorlat

18

666

18

666

18

324

1656

Nyári gyakorlat

30

120

30

120

-

-

240

Összes gyakorlat

-

786

-

786

-

324

1896

Elmélet és gyakorlat együtt

32

1184

32

1184

32

576

3184

ÓRAKERET SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZTECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Sorsz.

Tantárgy megnevezése I. évf. Osztályfőnöki 36 (1) Munkavédelem és higiénia 72 (2) Gép- és műszerismeret 72 (2) Informatika 36 (1) Gazdálkodási és szervezési ismeretek Minőségbiztosítás 72 (2) Szakmai technológia sütő 108 (3)

II. évf. 36 (1) 36 (1) 36 (1)

III. évf. 16 (1) 16 (1)

Összesen 88 72 72 72 52

144 (4)

16 (1)

72 268

171

cukrász 8.

108 (3) 514 (14) 144 (4) 252 (7) 252 (7) 140 (7) 823 1327

Szakmai gépek Kötelező elméleti órák összesen 9. Élelmiszervizsgálat 10. Géptan gyakorlat 11. Sütő szakmai gyakorlat 12. Cukrász szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat Kötelező gyakorlati órák összesen: Összes kötelező óraszám: (Zárójelben a heti óraszámok!) Beszámított tantárgyak és óraszámok: Alapmérések 9-10. osztályban (148 óra) Géprajz, gépelemek 9-10. osztályban (148 óra) Pályaorientációs gyakorlat 10. osztályban (74 óra) Élelmiszeripari mű-ek és gépek 11-12. osztályban Élelmiszer kémia 11. osztályban Mikrobiológia 12. osztályban Gazdálkodási és szerv. alapism-ek 11. osztályban Összesen:

144 4) 108 (3) 504 (14) 144 (4) 252 (7) 252 (7) 140 (7) 823 1327

16 (1) 48 (3) 112 (7) 112 (7) 112 (7) 224 336

268 156 1120 144 144 616 616 280 1800 2920

74 óra Központi program szerinti kötelező óraszám: 3476 74 óra - 2920 37 óra Különbség: 556 207 óra 111 óra 64 óra 32 óra 599 óra

172


Az akkreditált és a 10-0211-04 nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások

173

Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 3300 Eger, Pozsonyi út 4-6. Telefon: 36/512-040; Fax: 36/512-041 e-mail: [email protected]

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ intézményünket az alábbi felnőttképzési tevékenységekkel és szolgáltatásokkal 00795-2008 nyilvántartási számon nyilvántartásba vette. A fentiek alapján intézményünk az alábbi felnőttképzési tevékenységre és szolgáltatásra jogosult:

Kereskedelem-marketing szakmacsoport: ABC eladó Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Hús- és hentesáru eladó Kereskedő-vállalkozó Kereskedelmi menedzser Marketing- és reklámmenedzser Élelmiszeripari szakmacsoport: Borász Dohányfeldolgozó Pék Sütőipari munkás Száraztészta-készítő Tejtermékgyártó

Mezőgazdasági szakmacsoport: Biotermesztő Dísznövény- és zöldségtermesztő Dísznövénykertész Dísznövénytermelő Gombatermelő Gyümölcstermelő

174

Kertész Kerti munkás Méhész Mezőgazdasági munkás Mezőgazdasági vállalkozó Növényvédő- és méregraktár-kezelő Parkgondozó Szőlő- és gyümölcstermesztő Szőlőtermelő Vadász, vadtenyésztő Virágkötő Zöldség- és fűszernövény-termelő Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: Falusi vendéglátó Pincér Szakács Vendéglátó mendzser

Vendéglátó-vállalkozó Szolgáltatások: Előzetes tudásszint-felmérés Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás Egyéb felnőttképzési szolgáltatás Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Általános – Egynyelvű A Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Szakmai nyelvvel bővített – Egynyelvű A A Felnőttképzési Akkreditáló Testület a 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet alapján lefolytatott intézmény-akkreditációs eljárás eredményeként tanúsítja, hogy iskolánk felnőttképzési tevékenysége, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltató tevékenysége megfelel a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletben előírt akkreditációs követelményeknek és ezt a 2006. január 25-én kiadott AL-1219 akkreditációs lajtstromszámmal igazolja.

175

8. számú melléklet Az iskolai könyvtárhasználatról „…könyvek nélkül…senki nem lehet tudós még az iskolában sem…” Comenius gondolata napjainkban is megállja a helyét, amikor az információdömpingben eligazodást remél az olvasó. Könyvek nélkül nincs kultúra, nincs műveltség, könyvek nélkül a világ nem megy előbbre. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő, oktató munkájához, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A korszerű iskolarendszerben forrásközpont, ami azt jelenti, hogy gyűjteménye tartalmazza az intézmény által igényelt információkat és dokumentumokat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére, valamint az információs könyvtári rendszer forrásaira alapozott szolgáltatásaival közreműködik a helyi pedagógiai program megvalósításában. A könyvtár adatbázis, rugalmas, internetes oktatási segédeszközként is működik, mely egyaránt szolgálja a tanítás-tanulás folyamatát és szabadidős tevékenységeket. Az iskola alapfeladatainak ellátásához szükséges a könyvtár működőképességének anyagi és erkölcsi támogatása. A könyvtár rendszeres használata hozzájárul a korszerű információszerzéshez, segíti az életben való eligazodást, tájékozódást. Az Internet használata az információs társadalomban segít az eligazodásban. Használói kör: az iskolai könyvtárat mindazok használhatják, akik az intézményben dolgoznak vagy tanulnak.

176

9. sz. melléklet Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása (Pedagógiai Program Tanulók értékelése című fejezetének 5.1.4. pontjának módosítása100. oldal) 41/2007 (XII.22.) OKM rendeletének értelmében a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályozási rendje a következőképpen alakul intézményünkben: A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: Javítóvizsga: augusztus végén, kijelölt időpontban Osztályozóvizsga: a májusi érettségi írásbeli időszak kezdetekor Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga időpontjában Beszámoltató vizsga: szakmai oktatás szabályozása szerint Pótló vizsga: egyéni elbírálás alapján igazgatói döntéssel tehető le, - abban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható - okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről és erről két héten belül igazolással szolgál. A vizsgák követelményei Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. Értesítés a tanulók felé Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak írásban, osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek az ellenőrzőn keresztül), amely tartalmazza: A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái Írásbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Matematika, magyar nyelvtan, szakmai alapozás Szóbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Irodalom, idegen nyelv, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalomismeret, szakmai kommunikáció, stb. Gyakorlati vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Testnevelés, számítástechnika-informatika, rajz, szakmai gyakorlati tárgyak Az egyes vizsgarészek szabályozása: Az egyes vizsgarészek körülményeit az iskola biztosítja az alábbi módon:

177

Írásbeli vizsgarésznél A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek Kijelölésre kerülnek a felügyelőtanárok és helyetteseik (elkészül a felügyeleti beosztás) A vizsgázók iskolai bélyegzővel ellátott feladatlapokat kapnak, melyeket előzetesen az illetékes szakmacsoportok állítanak össze ( a vizsgázók bélyegzővel ellátott pótlapokat is használhatnak a kidolgozásnál). A felügyelőtanárok jegyzőkönyvet vezetnek a vizsga menetéről, amelyet az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, vagy vizsgaelnök átvesz tőlük a vizsga befejezésekor az összegyűjtött feladatlapokkal együtt és azokat eljuttatja az egyes javítótanárokhoz. A vizsgaelnökök megbízás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgán egyformán, folyamatosan törvényességi felügyeletet látnak el. Egy- egy vizsgatárgyra 45 perc írásbeli időt kötelező fordítani Egy vizsganapon a vizsgázó maximum két írásbeli vizsgát tehet A rajz kivételével minden írásbeli csak tollal írható meg. Amennyiben a vizsgázó kérvényezi az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgától pótló vizsgát tehet. Szóbeli vizsgarésznél A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek pontos beosztás szerint, ahol az egyes vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt tíz perccel köteles megjelenni A szóbeli vizsgához vizsgabizottságot kell szervezni, melynek elnökét az igazgató nevezi ki, tagjai pedig csak az adott tantárgyhoz szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok lehetnek. A vizsgabizottság három fős és folyamatosan jelen van a szóbeli vizsgáknál. A vizsgáztatás törvényességi felügyeletét a vizsgabizottság elnöke látja el, aki a vizsga jegyzőkönyvet is vezeti. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat. Egy vizsgázónak egy napra maximum 4 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A felelő vizsgatárgyanként húz szóbeli tételt ( a tételsor kidolgozása a szakmacsoportok feladata). A vizsgázónak egy-egy tárgyból 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a tétel kidolgozására. A feleltetés időtartama maximum 10 perc. A vizsgázó teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húzhat. A vizsgázónak két különböző tantárgyi felelete között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az egyes tantárgyak kapott érdemjegyeit a vizsgabizottság döntése értelmében az elnök vezeti rá a jegyzőkönyvre.

178

Amennyiben a tanuló kéri szóbeli vizsgáját írásbelivel helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a szóbeli helyett írásban vizsgázik a tanuló, a szükséges feltételeket ehhez biztosítani kell. Szabálytalanság esetén a vizsga eljárásának megfelelő jegyzőkönyv készül és a tanuló javítóvizsgára utalható. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgáról pótló vizsgát tehet. Gyakorlati vizsgarésznél A vizsgát megelőzően két hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat. A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlati vizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról. A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó: Nevét Születési idejét Tanszak megnevezését Vizsgamunka tárgyát Vizsga értékelését Az osztályzatot Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá. Záró rendelkezések: A Pedagógia Programban rögzített szabályzatot az iskola nyilvánosságra hozza, az iskolai könyvtárban történő elhelyezéssel. A vizsgázó, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő a vizsga eredményével kapcsolatban 15 napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amennyiben eljárási kifogása van. Azon tanulók számára, akik fel nem róható ok miatt távol maradnak a javító-, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgákról és azt igazolással bizonyítani tudják, meghatározott szabályok szerint pótló vizsgát szervezünk Azok a magántanulók, akik nem tudnak eleget tenni a számonkérés feltételeinek az osztályozóvizsgán, évfolyamismétlésre kötelezettek, és azt már nem tehetik meg magántanulóként, csak nyomatékos indoklás mellett. Ezen indoknak, vagy indokoknak az elbírálását az igazgató végzi.

179

10. melléklet A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje 1. Térítési díjfizetési kötelezettség eljárásrendje 1.1. A nappali oktatás munkarendje szerinti felkészítésben a második szakképesítésre való felkészüléskor, valamint szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően vagy szakképző évfolyamon tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő ismétlésekor, a második szakképesítés megszerzésekor térítési díjat kell a tanulónak fizetni. 1.2. A térítési díj megállapításának alapja a szakmai feladatra és a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a 25 %-a a tizennyolc éven felüli, de a huszonkettő éven aluli tanulóknál. 1.3. Szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a térítési díjfizetési kötelezettség mértéke az 1. pont alapján megállapított kiadások 50 %-a. 1.4. A megállapított térítési díjat, illetve tandíjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – csökkenteni kell félévenként az előző félév tanulmányi eredménye alapján a) a tanulmányi eredménytől függően: 4,51 tanulmányi átlag felett 50 %-kal, 4,01-4,50 40 %-kal 3,51-4,00 30 %-kal. b) szociális helyzet alapján a tanulmányi eredmény figyelembe vételével megállapított térítési díj, illetve tandíj összege: -

-

-

25 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. 50 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. 80 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.

180

1.5. A térítési díj-, illetve tandíjfizetési kötelezettséggel rendelkező tanulók az I. félévre az eljárásrendben megállapított térítési díj 70 %-át fizetik. A térítési díjat, tandíjat a tanuló köteles két részletben tárgy október 15-ig és február 15-ig befizetni az iskola pénztárába. A térítési díjmentességet csak a Kt. 117. § (2) bekezdése teszi lehetővé. (Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra alkalmazható.) 1.6. Mentesül a térítési tandíjfizetési kötelezettség alól az állami gondoskodás alatt álló, tartós nevelésbe vett tanuló. 1.7. Mentesül a térítési és a tandíjfizetési kötelezettség alól a versenyt követő tanévben az a tanuló, aki az Oktatási és Kulturális minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny első tíz helyezett tanulója. 1.8. Az egy tanulónak megállapítható – a tanulmányi eredménye alapján járó és a szociális helyzet alapján adható – kedvezmény mértéke együttesen a térítési díj, a tandíj alapösszegének 80 %-át nem haladhatja meg. 1.9. Ha a tanulót azért terheli térítési díjfizetési illetve tandíjfizetési kötelezettség, mivel tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt kényszerül évfolyamot, illetőleg érettségi vizsgát, szakmai vizsgát megismételni vagy ezeken a vizsgákon javítóvizsgát tenni, szociális kedvezményben nem lehet részesíteni. 1.10. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást.

2. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások köre és a tandíjfizetési kötelezettség mértéke 2.1. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. 2.2. A szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor tandíjat kell fizetni.

181

2.3. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is - , továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga esetén tandíjat (vizsgadíjat) kell fizetni. 2.4. A tandíjat az 1. pontban felsoroltak szerint kell illetve lehet csökkenteni. 3. A térítési díjak és a tandíjak közlésének, megállapításának és befizetésének szabályai 3.1. Az intézmény vezetője az érintetteket tájékoztatja a díjak várható alapösszegéről, az adható kedvezményekről, a díjfizetés szabályairól a felvételkor. 3.2. Az intézmény vezetője a következő tanévben fizetendő térítési díjak és tandíjak alapösszegét szakmai feladatonként minden év május 15-ig határozza meg, május 30-ig tájékoztatja Eger Megyei Jogú Város jegyzőjét, a képzésben érintetteket. 3.3. Az intézmény vezetője a fizetendő térítési díj, tandíj összegéről szeptember 30-ig, illetve február 28-ig határozatban értesíti az érintetteket (a tanulót, kiskorúság esetén a szülőt), megjelölve a szolgáltatást, a díj alapösszegét, a kiszámítás módját, a szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján figyelembe vett kedvezmény mértékét, a fizetendő összeget, a díjfizetési kötelezettség hatályát, a fizetés módját, határidejét, a jogorvoslat lehetőségét, módját. 3.4. Beiratkozáskor a tanuló vagy szülője köteles írásban nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi a 3. pontban foglaltakat, elmaradása esetén a szolgáltatásból való kizárást. 3.5. A határozat ellen – a közoktatási törvény által megszabott módon (Kt. 83. §) – felülbírálati kérelem, illetve törvényességi kérelem nyújtható be. 3.6. A fizetési kötelezettség törvényes határideje a kérelem elbírálását követően válik jogszerűvé. A fizetési kötelezettség előírására akkor is szükség van, ha annak összege „nulla” forint. 3.7. A térítési díjat és tandíjat a tanulónak a tanév során két részletben, félévenként kell megfizetnie az intézmény igazgatója által megszabott határidőig. Indokolt esetben – kérelemre – az intézmény vezetője hozzájárulhat havi részletfizetéshez, különösen indokolt esetben – kérelemre – az esedékes részlet kifizetésének legfeljebb három hónappal történő halasztásához. 3.8. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díjfizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgára jelentkezéskor tesz eleget.

182

3.9. Az intézmény igazgatója a nem magyar állampolgárok által fizetendő díj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet. A díjak megállapításával, fizetésével kapcsolatos intézményi szintű szabályozásról az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell gondoskodni. 3.10. A tanuló, a kiskorú tanuló szülője köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a jövedelmi viszonyaiban olyan mértékű változás következett be, amely miatt fennálló fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, vagy a korábban megállapított kedvezményre a továbbiakban nem jogosult. 4. A nem magyar állampolgárok fizetési kötelezettsége a Ktv. 110 §-a szerinti 1. és 2. pontban felsoroltak szerint történik azzal a kitétellel, hogy a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény alapján biztosítható kedvezmény együttesen nem haladhatja meg az alapösszeg 80 %-át.

Prof. Dr. Vasas Joachim Igazgató

183

11. sz. melléklet - Gyakornoki szabályzat Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eger, Pozsonyi út 4-6.

Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintézőszakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására.

184

Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a/ az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amenynyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak Szakasz megnevezése

Elvárás

185

0-1 év

„kezdő”

Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése

1-2 év

„haladó”

Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása

2-3 év

„befejező szakasz”

Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás

A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, n) 2. számú melléklet, o) 4. számú melléklet. Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) Az intézmény küldetését, jövőképét

186

b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, l) moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: a) az intézmény működésének folyamatát, b) ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, c) az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, d) a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. e) Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen f) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, g) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,) k) az intézményi védő, óvó előírásokat, l) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, m) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

187

n) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), o) az iskolai könyvtár működési rendjét. Az intézmény házirendjét, különösen a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, b) tanulói munkarendet, c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.  Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit.  Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit  Az intézmény éves munkatervét.  A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.  A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat.  Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6.2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok ismerje meg: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.

188

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét, Az intézmény panaszkezelési eljárását. 6.3. A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: Az intézménynevelési, pedagógiai programját, ezen belül például: a) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, b) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, c) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, e) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, f) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit (az intézmény profiljának megfelelő specifikációk) g) ..................................... h) ..................................... (az intézmény profiljának megrelelő specifikációk). 8.1.1. A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok mélyítse el ismereteit: - A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén - Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) - A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) - Tehetséggondozás területén - Hátránykompenzálás területén

189

-

Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén

A gyakornok fejlessze képességeit: - Szociális tanulás - Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) - Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal - Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése - Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság 8.2. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 8.3. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei

190

Időszak, sza- Tapasztalatszerzés módszere kasz megnevezése év Óralátogatás „kezdő szakasz” Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Tanév eleji szülői értekezlet látogatása

Számonkérés módszere

1-2 év „haladó kasz”

Óralátogatás sza- Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása

Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

2-3 év „befejező kasz”

Óralátogatás sza- Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösségvezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában

Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában)

Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

191

Időszak, sza- Tapasztalatszerzés módszere kasz megnevezése részvétel Coaching

Számonkérés módszere

Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint

Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.) 8.4. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: - Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve

192

-

-

-

Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti, segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 8.5. A gyakornok értékelése, minősítése

A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 8.5.1. A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai -

a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás,

193

-

probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség, döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel. 8.5.2. A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje

A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok önértékelése - A szakmai segítő értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A problémák feltárása, megbeszélése - A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása - A résztvevők feladatainak meghatározása - Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornokminősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben

194

nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: - A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről - A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről - A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is - A szakmai segítő összegző értékelése - A vezető értékelése - Az eltérő vélemények megbeszélése - A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 8.6. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

195

8.7. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 20__. ……………… (hónap) ……… (nap) nevelőtestületi ülésén véleményezte. Dátum Aláírás A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 2/2. számú melléklet: A minősítés területei

Dátum intézményvezető

A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

196

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe

Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek:

Javasolt célok, feladatok:

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

Az értékelt észrevételei:

értékelést végző szakmai segítő

értékelt gyakornok

197

2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés

A minősítés összegző megállapítása Megfelelt

Nem felelt meg

Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.

A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző igazgató

szakmai segítő

Ph.

minősített gyakornok

198

2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazás a Módszertani tudás Empátia

Kommunikáció

Felelősségtudat

Problémamegol dás Kreativitás, innováció Együttműködés

Megfelelt

Nem felelt meg

Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait

Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel

Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért fele- Nem vállalja cselekedetei, döntései kölősséget vállalni, mindig felméri tettei követ- vetkezményeit, a felelősséget külső kökezményeit rülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit Képes felismerni és megoldani a munkakör- A problémákat nem ismeri fel, hárít, éhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldá- A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, sokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás- ha vannak is ötletei nem képes azok kitanítás hatékonyságának érdekében teszi vitelezésre Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja Nem tudott a szervezetbe beilleszkedhelyét, a szervezeti célokat össze tudja egyez- ni, az egyéni céljait sokszor a szervezetetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan ti célok fölé helyezi vesz részt a csapatmunkában

A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.

199

Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? 10. Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? 11. Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? 12. Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok, értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is: 1. Hányszor végzett pontatlan munkát? 2. Hányszor késett határidővel? 3. Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? 4. Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? 5. Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? 6. Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? 7. A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? 8. Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? 9. Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? 10. Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? 11. Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? 12. Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? 13. Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? 14. Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? 15. Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? 16. Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? 17. Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? 18. Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

200

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése a) b) c) d) e)

A közoktatási rendszer felépítése Szervezeti struktúra Kinevezés Munkakör A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)

Kompetenciák fejlesztése a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés

201

A gyakornoki programban szereplők feladatai Az intézmény vezetőjének feladatai

A szakmai segítő feladatai

A többi munkatárs feladata

A gyakornok feladatai

A belépési adminisztráció megszervezése A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása Szakmai segítő kijelölése Munkatársak tájékoztatása Gyakornok bemutatása Munkahely kijelölése, felszerelése A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódex-

1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe

1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel a szervezet működési rendjének megismerése szolgálati út megismerése Elvárások megismerése Viselkedési szabályok megismerése, betartása Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) a gyakornoki program feladatainak végrehajtása a program által meghatározott adminisztráció vezetése önértékelés saját fejlődési területek meghatározása problémák jelzése, kérdések feltevése

202

Az intézmény vezetőjének feladatai ről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) A gyakornok minősítése

A szakmai segítő feladatai

A többi munkatárs feladata

A gyakornok feladatai

203

Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához -

-

-

A kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.

204

12. sz. melléklet A kollégium pedagógiai programja

A kollégium pedagógiai programja

205

„Ha a szerint bánunk az emberekkel, amilyennek mutatják magukat, akkor egyre rosszabbak lesznek. Ha úgy viszonyulunk hozzájuk, amilyennek látni szeretnék magukat, segítünk nekik azzá válni, amire képesek.” (Goethe)

206

1. Bevezetés Intézmény neve: Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 3300. Eger, Pozsonyi út 4-6. Alapítója: Megyei Jogú Város Közgyűlése, 3300. Dobó tér 1 Felügyeleti szerv: Megyei Jogú Város Közgyűlése, 3300. Dobó tér 1 Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény kollégiuma Alaptevékenység: kollégiumi ellátás Kiegészítő tevékenysége: Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás. 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok A Kollégiumi Alapprogram 2001 évi elfogadása óta számos változás történt, ez indokolta azt, hogy felül kell bírálni a kollégiumok Pedagógiai Programját, és módosításokat kell végrehajtani az Alapprogram változásainak megfelelően. Az egyik legfontosabb változás, hogy megváltoztak a Nemzeti Alap Tanterv közoktatási intézményekkel szemben – így a kollégiumokkal szemben is – támasztott, a neveléssel, oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos kompetenciákra vonatkozó elvárásai. További változások történtek a nevelés-oktatás folyamatának fogalomrendszerében és a társadalmi szerepek változásában is. Ezek alapján a felülvizsgálat és a szükséges módosítások célja a következő: - A NAT-al való koherencia megteremtése A kompetencia alapú foglalkozás-szervezés támogatásának érvényesítése Szerkezeti, tartalmi ellentmondások kiküszöbölése, korrekciója A társadalompolitikai szerep változásának követése (hátrányos helyzet, integráció, tehetséggondozás). - Ezen belül: 1. 2. 3. 4.

befogadó szerep növelése személyiség központúság növelése mentális intelligencia előtérbe állítása pályakép, egyéni karrierterv, önmenedzselés

Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a kollégistákat. Ehhez az évek folyamán pedagógusainkban kialakult szilárd értékrendszer – amely társadalmunk és nevelésünk pozitív értékeit képviseli – nyújt segítséget. Értékrendszerünkre épített, jól átgondolt és világos cél- és követelményrendszerünk határozza meg egész tevékenységrendszerünket, melyben pedagógusaink hitvallása fogalmazódik meg.

207

Tanárok, tanulók hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi, szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Pedagógiai közösségünk segíti az egyén fejlődését. Az egyén fejlődése visszahatva az egész közösségre annak jobbá alakulását eredményezi. A pedagógiai program átdolgozása az alábbi dokumentumok segítségével történt: - a 46/2001 (44/2002 és a 9/2004) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramja - 36/2009. (XII. 23) OKM rendelet 1.-2.-3. sz. mellékletei - a Nemzeti Alaptanterv - KT 49§ 2. bekezdése - Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai - A Kollégiumi Szövetség továbbképzési anyagai 2010. 01. 30. Budapest

2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások Nevelőtanári létszám – 7 fő kollégiumi nevelő – 1 fő kollégiumvezető – 1 fő kollégiumi ápoló Képzettségük szerint – középiskolai tanár 4 fő – általános iskolai tanár 3 fő Szaktárgyi megosztás – testnevelő (E), politológia (E), földrajz 1 fő – történelem – német – pedagógia 1 fő – magyar (E) 1 fő – földrajz (E) – rajz 1 fő – kollégiumi nevelőtanár (E) matematika – technika 1 fő – testnevelés (E) – földrajz 1 fő – pedagógia – szlovák 1 fő – pedagógia 1 fő A kollégiumi nevelőtanárok szakmai felkészültsége jó, mindenki több éve ezen a területen dolgozik. Nagy tapasztalatokkal rendelkező és lelkes pedagógusok. Alapfeladataik mellett különféle kollégiumi nevelési feladatokat is koordinálnak. Pályázati tevékenységben és a minőségügyi feladatokban is jelentős részt vállalnak. A nevelőtestület szaktárgyi összetétele kielégítő a tantárgyakat végzettségük vagy érdeklődési körük alapján tudják korrepetálni. Angol, német és szlovák nyelvből biztosítani tudjuk a tanulóink felkészítését, emellett az informatikai feladatok megoldásában is támogatást kapnak az ECDL vizsgával rendelkező kollégáktól.

208

Képzési igény az alábbi területeken van: - intenzív pedagógiai, módszertani képzés, vizsgával befejezve főiskolai kereteken belül, - nyelvi képzés szervezett formában (angol, francia), - további számítógépes és audiovizuális eszközhasználat folyamatos képzési lehetősége. Szervezeti formák A kollégium szerkezeti felépítése - az iskolával egybeszervezett - költségvetési intézmény által fenntartott - középfokú, koedukált kollégium - férőhelyét tekintve optimális /140 fő/ - belső szerkezeti felépítését illetően kollégiumi csoportokra és emeletekre épülő tagozódású - az ellátottságot illetően közepesen ellátott kollégium Nevelőtestületi szervezeti formák - a nevelőtestület a közös igazgatású intézmény tantestületéhez tartozó, de bizonyos pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testület, szükség esetén szakos nevelőtanáraink tanítanak a tagiskolában. - a nevelőtanárok a kollégiumi élet különböző tevékenységi területeit irányítják Ezek a következők: – diákönkormányzatot segítő, – tanulmányi munkát segítő, – tisztasági munkát segítő, – egészségügyi feladatokat irányító, – kulturális tevékenységet segítő, – kollégiumi fiókkönyvtárt működtető – kollégiumi médiakör irányító, – sportfelelős, – szolgálatvezető tanár A kollégiumi diákönkormányzat: Szervezete kollégiumi csoportokra épül. Minden kollégiumi csoport delegál 2 fő önkormányzati vezetőt a KDÖK-ba, mely a KDÖK vezetőjével egészül ki, aki az iskolai DÖK tagja. A KDÖK munkáját, diákönkormányzatot patronáló tanár segíti. Egyének, csoportok, közösségek: Kollégiumunkban tanulóink 8 tanulócsoportban tevékenykednek. Ezek a kollégiumi csoportok évfolyam- és hálóközösségekre épülnek 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások Kollégiumunk 62 szobával rendelkezik. Minden szoba 4 ágyas, melyek felszereltségén az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően javítottunk. A férőhelyek száma: 250.

209

Szintenként 2 mellékhelyiség, mosdó és zuhanyzó van. A fiúknak és lányoknak 1-1 betegszoba van kialakítva, valamint egy könyvtárszoba, két klubszoba illetve szakköri helyiség, leánykondicionáló szoba és egy teakonyha. Tanulóink a délutáni órákban használhatják az iskola tantermeit, tornatermét. Terveink között szerepel a fiú szinten is kialakítani egy teakonyhát és egy fiúkondicionáló szobát, melyhez a felszerelést pályázat útján már beszereztük. Folyamatban van a szobák burkolatának cseréje. Ezek mellett a negyedik emelet vizesblokkjának felújítása szerepel rövidtávú céljaink között. 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. (KNOAP) 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumunk törekszik arra, hogy közvetlen és közvetett partnereivel a kapcsolattartás a kölcsönös alapon történő együttműködést szolgálja. Partnereink véleményét kollégiumunkról a Partneri igény-, és elégedettségmérésekkel évenként mérjük. A mérési eredményeket a további munkánk során felhasználjuk. A kollégiumi csoportvezetők, a kollégiumvezető és helyettese a bázis iskola osztályfőnökeivel, szaktanáraival, heti rendszerességgel kölcsönösségi alapon tartja a kapcsolatot. Részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon és a tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyeinek kialakításában. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges.

210

-

Ennek célja: személyes problémák megbeszélése, személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, egységes követelményrendszer kialakítása, szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról.

Kapcsolatot tart társintézményekkel, a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Egyéb kapcsolataink: – Egri Gárdonyi Géza Színház – TISZK – RÉV

3. Elvek 3.1. Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése (Közokt. tv. 49.§ (2) ) A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium céljai elérése érdekében az alábbi elveket tartja szem előtt: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása;

211

j)

orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Kollégiumunk törekszik arra, hogy az elvárásoknak megfelelve minden tanuló esetében jól meghatározott feladatokat adjon meg ezáltal konkrét célokat meghatározva törekedjen a kompetencia alapúságra. Ezen feladatok ellátása közben meg kell feleljen a fenntartói előírásoknak, a törvényi előírásoknak és a Kollégiumi Alapprogram előírásainak. Az önálló életvitel gyakorlásának színtere a kollégiumi (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások, emellett az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai. 3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Életrend A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi – lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak A tanulók életrendjének szervezési elvei: szakszerűség, rendezettség, következetesség, tapintat, zavartalanság, bizalom, felelősség, építés a tanulói önállóságra Tanulás Kollégiumunkban törekszünk arra, hogy tanulóink zavartalanul készülhessenek az iskolai tanórákra. Kiemelt feladatként tartjuk számon a kollégisták egyéni teherbírásának figyelembevételét, törekszünk arra, hogy a kötelező kollégiumi tanulószobai foglalkozások keretében a kollégisták el tudják sajátítani a tananyagot. A tanulók tanulásának szervezési elvei: szakszerűség, rendszeresség, következetesség, tapintat, motiváció, az egyéni sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni teherbíró képesség figyelembe vétele. Szabadidő Kollégiumunkban minden nevelőtanár törekszik arra, hogy a tanulók szabadidejében hasznos és fejlesztő foglakozások keretében minél több kollégistát tudjon lekötni. A szakkörök megalakulásánál figyelembe vesszük a kollégisták igényeit. Kiemelt területként kezeljük a testmozgást és a kulturális terjesztését. Szakköreink között vannak tehetségfejlesztéssel, önműveléssel, kreativitással és testmozgással kapcsolatos foglalkozások.

212

A tanulók szabadidejének szervezési elvei: szakszerűség, komplexitás, világnézeti semlegesség, építés a tanuló öntevékenységére, az egyéni és az életkori sajátságok figyelembe vétele, bizalom. 3.3.

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei

3.3.1. A tanulók fejlődését elősegítő elvei: – Következetesség elve – Egyenletes terhelés elve – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatos tervezettség elve – Szakszerűség elve – empátia – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Szakmai önállóság elve – motiváció elve – Folyamatos nyomon követés elve – konstruktív partnerség A képességfejlesztés alapjai a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat. A kollégisták fejlődésének érdekében a differenciált elvét betartva egyéni és csoportos foglalkozásokat szervezünk. Feltárjuk a tanulók személyes terveit, vágyait, szándékait egyéni és fejlesztési programjaik kidolgozásához. A nevelés hatékonyságának érdekében a szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk. Idegnyelvből szaktanárokkal biztosítjuk a foglalkozást diákjaink számára 3.3.2. A tehetséggondozás elvei: – következetesség – a tanulók képességének, adottságainak megfelelő terhelés elve – versenyképes ismeretek megszerzésének elve – a konstruktív életvitelre felkészítés elve A kiemelkedő képességű tanulók személyiség és képesség fejlesztése a képzési idő folyamán tervszerű és folyamatos. A tehetséggondozó tevékenységhez igyekszünk feltárni a tanulók adottságait, igényeit és feltárásait. Célunk a tanulók tudásának, képességének versenyképessé tétele, a sokoldalú képzettség biztosítása. Elvünk a tanulók felkészítése a konstruktív életvitelre és az egész életen át tartó önálló tanulásra, művelődésre. A tehetséggondozást éves munkatervünkben rögzítjük, melynek alapja a felmérés.

213

3.3.3. A felzárkóztatás elvei: – Következetesség elve, – Egyenletes terhelés elve – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatos tervezettség elve – Szakszerűség elve – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Szakmai önállóság elve – Egyéni felelősség elve – Folyamatos nyomon követés elve A felzárkóztató tevékenységünket a rászorultak felmérése alapján végezzük. Az érintett tanulóknál feltárjuk a tanulást gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (alapok hiánya, motiválatlanság, akaratgyengeség). A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit. A foglalkozások lehetnek: – egyéni, eseti korrepetálás – tervezett egyéni és csoportos szaktanári korrepetálás – tanulási módszerek elsajátítását segítő foglalkozások (szervezett jellegűek) A felzárkóztató foglalkozásokat éves munkatervben rögzítjük. 3.3.4. A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: – Képességeinek megfelelő jövőkép kialakításának elve. – Egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. – Képességének, tudásának megfelelő terhelés elve. – Fokozatosság elve. – Széles látókör kialakításának elve A tanulói pályaválasztás segítése a csoportvezető, nevelő tanár alapvető feladata. Ez irányú munkáját az osztályfőnökökkel és az iskolai pályaválasztási felelősökkel kapcsolatot tartva végzi. A pályaválasztási tevékenység alapja a kollégisták érdeklődése, egyéni ambíciója, képessége és akarati tulajdonsága. A tanulói elképzeléseket és rendelkezésre álló lehetőségeket személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül egyeztetjük. Pályaorientációs foglalkozásokat már a 9. osztálytól folyamatosan minden évfolyam számára szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza.

214

3.3.5. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: – A konstruktív életvitelre nevelés elve. – Tudatosság és következetesség elve – Egyenlő terhelés elve – A reális értékrend és énkép kialakításának elve – A pozitív személyiségjegyek kialakításának és fejlesztésének elve – Egyéni felelősségvállalás elve Alapelvünk, hogy a képzési idő végére a kollégisták rendelkezzenek a konstruktív életvitel ismeretével, és ezt meg is tudják valósítani. A felkészülésben biztosítjuk a reális énkép kialakulását, a pozitív életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztését. A családi és munkahelyi szerepek bemutatásával felkészítjük a felelősség vállalásra, a konfliktus helyzetek megoldására és a helyes döntések meghozatalára a tanulókat. Az önálló életvitel gyakorlásának színterei a kollégiumi, (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások és az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai, amelyeket már 9. évfolyamtól folyamatosan szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza. 3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A ,,kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységeket. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, és felelősség tudatra nevelnek. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a szokásrendszer kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. A kollégium, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul ahhoz, hogy az itt eltöltött idő hasznos legyen. Tanulóink rendszeresen járnak színházi előadásokra, mely nagymértékben hozzájárul kulturális ízlésviláguk fejlődéséhez. Ehhez szorosan kapcsolódik a heti rendszerességgel működő filmklub, ahol a gyerekek igényeinek megfelelően tanári irányítás mellett láthatnak művészeti alkotásokat, melyről a későbbiekben irányított beszélgetéseket folytatnak. A közösségi élet megnyilvánulásának egyik színtere, az évenként megrendezésre kerülő Kulturális Fesztivál, ahol tanulóink bemutathatják tudásukat, hagyományaikat a művészetek különböző ágazataiban.

215

A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A változatos sportolási lehetőségek kínálatával a tanulóknak lehetősége nyílik a mindennapos testedzésre. Az egyes sporttevékenységeket a nevelőtanárok irányításával, közreműködésével végezhetik tanulóink. Ezáltal kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Művelődési és sportolási tevékenységünket a kollégiumi foglalkozások szervezésének rendje tartalmazza, mely az éves munkaterv része. A nevelőtanárok által alkalmazott módszerek: – Személyes példamutatás, – Következetesség – Céltudatosság – Ösztönzés – Irányítás Elvek: – Következetesség elve, – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatosság elve – Szakszerűség elve – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Egyéni felelősség elve – Folyamatos nyomon követés elve Célkitűzéseink: Embereszmény, kollégistáink jellemzői (amit el szeretnénk érni): - a kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása - olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerekre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik - a kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben - a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására - a demokrácia működtetésének szabályaival, az érdekeltségek, érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, felelős döntési helyzetekbe való hozással a kollégisták felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára

216

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium a közoktatási törvény alapján – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységet annak céljától, jellegétől függően – nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások során az alábbi tevékenységeket végzik a kollégiumi nevelőtanárok. A készenléti (ügyelet) tevékenység a heti 30 óra terhére nem tervezhető.

Foglalkozási kategóriák

foglalkozás (F;SZ)

Tervezett módon foglalkozni egy-két tanulóval

egyéni törődés (fogl)

Tervezett módon (hely, idő, tartalom, módszer) foglalkozni egy csoporttal Járni az épületet, a szobákat. megszólítani (mozgatni), majd értékelni a gyerekeket. felügyelet

Járni az épületet, a szobákat, figyelni a történéseket és beavatkozni, ha szükséges ügyeleti A tanáriban tartózkodik, vagy a kijelölt helyen és őrzi a rendet, nyugalmat

koll.élet szervezése (fogl) f)

ügyelet, készenlét

4.1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások – Rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás – Tehetséggondozó foglakozás – Felzárkóztatás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását – A sajátos érdeklődésű tanulók foglakoztatásának biztosítása – Szakkörök, diákkörök Csoportfoglalkozások – Tematikusfoglalkozások – Általános csoport foglakozás 4.1.1. Speciális ismereteket adó foglalkozások – Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások – Egyéni törődést biztosító foglalkozások A kollégiumi nevelőtanári munka struktúrájában változás, hogy az ügyeleti feladatok ellátása kikerül a 30 órás munkaidő keretéből. A munka ellátását az alábbi kritériumoknak megfelelően kell megszervezni.

217

Kötelező 30 óra terhére

Ráfordítandó munka mennyisége és minősége Kötelező foglalkozások: - tanulószobai foglalkozás 12 óra / hét - csoportfoglalkozás 1 óra / hét (a kollégiumi foglalkozások keretterve alapján) - szakkör 1 óra / hét - korrepetálás 1 óra / hét - pótló tanulószobák, esetenként a csoportvezető által meghatározva Szabadon választhatók: A kollégium által kínált lehetősek közül választhatnak a tanulók (tehetség kibontakoztató, felzárkóztató, egyéni törődést és szabadidő eltöltést biztosító foglalkozások). Minden tanuló heti 14 órában köteles részt venni a kötelező foglalkozásokon és heti 1 órában az általa választott foglalkozásokon. TÉMAKÖRÖK

Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

9. 4 3 3 2 4 3

10. 3 3 3 2 4 3

11. 3 4 2 2 4 3

12. 1 3 4 2 4 3

13-14. 1 2 5 3 4 2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

218

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a jelen rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. 4.2. A kollégiumi élet szervezése Életrend szervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítjuk a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozása a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület által történik. A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi – lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak A tanulók életének belső szabályozásában fontos szerepe van a tanulói értékelő és az ösztönző rendszernek (tanulmányi-, tisztasági-, közösségi munka, kedvezmények adása és megvonása) A kedvezmények nem sérthetik a tanulók zavartalan pihenésének és alvásának feltételeit. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítjuk, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit.

A kollégiumunk, folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A tanulás szervezése - A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége! A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. - A tanulószobai foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük: – az iskola- és képzési típust – a tanulók egyéni szokásait – a tanulók elért eredményeit - A kollégium kötelezően biztosítja a tanulók számára a lemaradt tanulók felzárkóztatását, valamint a kiemelt képességű tanulók tehetségkibontakoztatását segítő foglalkozásokat.

219

- A bázis iskolával történt megegyezés alapján az iskolában szerzett ismeretek bővítéséhez a kollégium könyvtárt működtet, szakköröket, diákköröket szervez. - A kollégium a tanulók számára az egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A szabadidő szervezése - A szabadidő eltöltése legyen a tanulók számára hasznos és biztosítson sokrétű lehetőséget a változásra. - A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. - Meghatározó szerepet tulajdonítunk az egészséges és kultúrált életmód bemutatásának, az önkiszolgáló életmód fejlesztésének, a kollégisták irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képessége fejlesztésének, a diáksportnak és a természeti környezet megóvásának. - A kollégiumi csoportfoglalkozásokon és kirándulásokon a kollégisták ismerkedjenek meg iskolavárosunk, megyénk és országunk történelmi, kulturális és természeti kincseivel. - A szabadidős tevékenységek körének és a eddigi sportköri lehetőségek bővítése.

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a kreativitás, valamint a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékonyság, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 5.1.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés A kollégium tantestülete törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében. Képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás konstruálásra ösztönözni. Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására. Készek a belső együttműködésre, együttműködni a munkát támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével. Készek az önértékelésre, nyitottak mások értékelő visszajelzésére. A tapasztalatok alapján készek változtatni a gyakorlaton. Pedagógiai kihívásként értelmezik a programban való részvételt, érdeklődnek a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, készek ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatukban kipróbálni. A tanulók egyéni és csoportos felkészülését támogató tanulásszervezési keretek alkalmazását támogató tevékenységek: a. kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), b. projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c. tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások,

220

d. drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e. családlátogatás (mentori tevékenység keretén belül) f. mentálhigiénés foglalkozások megfelelő szakemberek bevonásával.

5.1.2. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítése A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára erősítse az esélyteremtést, biztosítsa az integrációt, a minőségi tudáshoz és életminőséghez történő hozzáférést, elősegítse a társadalmi mobilitást. A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A hátrányos tanulók felzárkóztatása az éves tervezőmunkánk része. Tervezésünk alapja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók problémáinak feltárása és a kialakult hátrányok eredetének megkeresése. A hátrányok, problémák leküzdésére megoldási lehetőséget keresünk. Munkánkat a titoktartási kötelezettségre alapozzuk, a segítségnyújtást a fokozatosság elvére építjük. A probléma mértékétől függően fokozatosan bővítjük azoknak a körét, akiktől hatékony megoldást várunk: szülők csoportvezető nevelőtanárok kollégiumvezető osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős kollégiumi orvos, ápolónő az intézmény vezetője, nevelőtestülete pedagógiai szakszolgálat iskolai pszichológus gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus A foglalkozások hatékonyságát az alábbi módon biztosítjuk: a probléma feltárása az együttműködő felek megkeresése és az együttműködés kialakítása egyéni foglalkozási terv készítése az egyéni és kiscsoportos foglalkozások megszervezése A hátrányos helyzetű tanulókat segítő foglalkozások fajtái : önismereti szakkörök személyiségfejlesztő tréningek tanulás módszertani foglalkozások

221

korrepetálások folyamatos követelés – rendszeres kikérdezés együtt tanulás egyéni elbeszélgetések A foglalkozásokat igény szerint heti rendszerességgel, illetve szükség esetén tartjuk. 5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem Kiemelt feladatként kezeli a kollégium tantestülete a tehetséges tanulók felkutatását, a tehetséges kollégistákkal való egyéni foglalkozást, fejlesztést. Fő feladat ezen a területen a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, fejlesztő programok biztosítása. A tehetséges tanulókkal rendszeresen vesz részt kollégiumunk a városi kollégiumi versenyeken, melyek a közismereti, kulturális és a sport területeket ölelik át. A versenyekre való felkészítést a tanulókkal külön foglalkozások keretein belül végzik a nevelőtanárok. A továbbtanulni vágyók számára felkészítő foglalkozások keretében van lehetőség a tudásuk gyarapítására. 5.2. Szociális kompetenciák fejlesztése A különböző kollégiumi szakkörök, foglakozások a szociális kompetenciák fejlesztését szolgálják. Ezzel is segítve a beilleszkedésüket a társadalomba. Kollégistáink számára biztosítjuk a rendszeres színházlátogatás lehetőségét, ezzel is támogatva viselkedéskultúrájuk fejlesztését, szociális érzékenységük alakítását. A közösségi élet fejlesztése Ezen a területen célunk az, hogy a kollégista megtalálja helyét, szerepét, feladatait, a családi, az iskolai és a kollégiumi közösségben, törekedjen arra, hogy beilleszkedjen környezetébe. Alkalmazott módszerek - pozitív szociális szokások, minták kialakítása, személyes bemutatás, esetelemzés alapján - empátiafejlesztés, konfliktuskezelő képesség, vita és szervező készség, helyzetgyakorlatok, vitafórumok és szerbezési feladatok adása segítségével - a társadalmi szerepek és a demokratizmus gyakoroltatása a kollégiumi önkormányzati fórumok működtetésével - a párkapcsolatok és a mássággal szembeni tolerancia fejlesztéséhez nézőpont ütköztetések (csoportviták) szervezése - Az önállóság, öntevékenység és az önkormányzó képesség fejlesztése érdekében egyéni feladatok adása, valamint kiscsoportban a részfelelősség vállaltatása. Eszközök: - diákönkormányzat működtetése - a közösség kialakítását segítő csoportos és kiscsoportos foglalkozások - ösztönző eszközök (szabályzat a tanulói értékelő és ösztönző rendszerről) 5.3. Önálló életkezdés támogatása Tanulóink az itt eltöltött 4-6, esetleg több év során elsajátítják az önálló élet megkezdéséhez szükséges alapvető szabályokat, ismeretket. Ebben kiemelt jelentőséggel bírnak az egyes

222

témakörök, melyeket a csoportfoglalkozások keretein belül ismernek meg. A gyakorlatban elsajátítják az önálló életvezetéshez szükséges alapvető higiéniai és gazdálkodási szabályokat. Szakköreink lehetőséget nyújtanak számukra esztétikai érzékük fejlesztéséhez, az egészséges életmódra törekvés kialakításában.. 5.3.1. A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az őket körülvevő világról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődésüket a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az „európai polgár” identitásának kialakulását, bemutatja az EU-tagság révén megnövekedett lehetőségeket, programjaival és kapcsolatépítéseivel elősegíti azok intézményes és személyes kihasználását. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. A kulturált viselkedésre és az illemszabályok elsajátítására és betartására a gyakorlatban is van lehetőségük. 5.3.2. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

223

A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot megértése. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 5.3.3. A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállakozói kompetencia A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által is segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

5.3.4. A pályaorientáció segítése A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos feladat. Cél, hogy a kollégisták segítséget kapjanak a további iskola- és pályaválasztásban. Ehhez szükséges, az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet ismerete. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálniuk, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák.

224

5.4.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A kollégium hagyományainak továbbfejlesztési terve A kollégium hagyományait őrző programokat évente átvizsgáljuk, aktualizáljuk és a tanulók igényei alapján továbbfejlesztjük, bővítjük. Így bővült a már eddig is széles palettán mozgó foglalkozások köre a filmklub vetítéseivel. Terveink között szerepel még a fiú kondicionáló terem kialakítása. Ezt a tevékenységünket éves rendezvénytervünk tartalmazza A kollégium hagyományos rendezvényei már évekkel ezelőtt kialakultak Ezek a rendezvények: évnyitó, közgyűlés, szintgyűlések elsőéves kollégisták gólyatábora, fogadalomtétele kollégiumi hagyományőrző kulturális rendezvényeink Ki mit tud?, az állami ünnepekről történő megemlékezések, Mikulás est, Ezüst - hét rendezvényei, Anyák napja, Kollégiumi – hét programsorozata, ballagás, záró közgyűlés. A kollégium hagyományőrző sportrendezvényei: házibajnokságok őszi és tavaszi fordulói, szkander bajnokság, sakkverseny, Mikulás labdarúgó kupa. Kollégiumi körök, szakkörök kínálata: Vöröskeresztes szakkör Személyiségfejlesztő kör (főiskolások által évenként tartott) Ügyes kezek szakkör Történelem szakkör Üvegfestő szakkör Selyemfestő szakkör Labdarúgás Asztalitenisz Kosárlabda Filmklub Színjátszókör 5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Iskolánkban gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a kollégiumi nevelőtanárok munkáját ezen a nehéz és egyre romló tendenciát mutató területen. A diákok egyéni problémáival a fogadóórákon foglalkozik, kapcsolatot tart a Gyermek és Ifjúságvédelmi Szolgálattal, a RÉV intézményével.

225

Emellett intézményünk rendelkezik pszichológussal, akihez a lelki problémáikkal küzdő kollégistákat irányítjuk. Amennyiben a problémák ilyen szinten nem kezelhetők, úgy pszichiátriai segítséget kér tanulóink számára. A nevelőtanárok részt vesznek az „Útravaló” Programban, ezzel is segítve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő kollégistákat. - Törvényi előírás az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény és módosításai, valamint az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény - A csoportvezető nevelőtanárok, a kollégiumvezető kiemelt feladata Feladataink: - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkutatása, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítése, - a veszélyeztetett gyermekek esetében a veszélyforrások megállapítása, azok csökkentése, kiküszöbölése, - foglalkozunk a beteg, egészségkárosodott, fogyatékos tanulóink beilleszkedésével, hátrányaik csökkentésével, - a deviáns magatartású gyermekeknél a deviancia csökkentése. 5.6.

Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái

Az iskolával való kapcsolattartás formái: Közös munkamegbeszélések Gyermekvédelmi felelős megkeresése Pszichológus megkeresése Szülői értekezletek és fogadó órák látogatása Iskolai rendezvények támogatása Fegyelmi eljárásokon való részvétel Telefonos és személyes megkeresés A szülővel való kapcsolattartás formái: év elején, félévkor kollégiumi szülői értekezlet, a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is rendszeres a tájékoztatás, személyes találkozás alkalmanként, szükség esetén levél, telefon, PIE kérdőív a szülőknek a kollégiummal szembeni elvárásaikról. A szülői értekezletet évente két alkalommal szervezzük meg, amin a szülőket tájékoztatjuk: a kollégium céljairól, feladatairól, a tanulók általános neveltségi szintjéről, a tanulóközösség eredményeiről, problémáiról, az elkövetkező feladatokról. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges.

226

Ennek célja: - személyes problémák megbeszélése, - személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, - egységes követelményrendszer kialakítása, - szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról. 5.7.

Az etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén, az etnikai kisebbség kulturális nevelésének feladatai

A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatás kevésbé tantárgy központú területeiről is ismereteket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az életen át tartó tanulás megalapozásához A kollégium kiteljesíti a nemzet, ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez.

6. Speciális programelemek Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban nem került bevezetésre az Arany János tehetséggondozó program. Ennek bevezetése a fenntartóval történő egyeztetések után kollégiumunk távolabbi tervei között szerepel. Jelenleg kollégium nevelőtanárai közül többen vesznek részt az „Útravaló” programokban, aminek keretében mentori tevékenységet folytatnak.

227

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba porta betegszoba (elkülönítő) vendégszoba ebédlő főzőkonyha melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étketeakonyha ző tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC karbantartó műhely tisztítószer, takarítóeszközök és gépek táágyneműraktár rolója mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (taszeméttároló nulói)

Megjegyzés a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható

Darabszám 4 2 1 1 2 62 1 2 1 2

nincs 1 3 nincs 1 1 2 2 nincs 2 1 1 nincs 1 8 3 22 2 1 2 1 1 2 2

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Megjegyzés Darabszám tanulói asztal tanulói szék

184 380

228

8. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése A folyamataink a kollégiumi minőségirányítási program által szabályozottak. Az elvárások a fenntartói ÖMIP által meghatározottaknak megfelelően lettek kialakítva. A partnerek véleményét az évenkénti igény-, és elégedettségi mérések mutatják, melynek eredményeit figyelembe vesszük. A mérési eredmények alapján a szükséges beavatkozásokhoz intézkedési terv készül. A folyamatok eredményességének vizsgálatához a visszaméréseket végez az intézmény minőségirányítási csoportja. A mérések főbb szempontjai: a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése, melyben kiemelt értékelési szempont a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátránykompenzációkban felvállalt pedagógusi szerep, továbbá a pedagógus civil tudásának hasznosulása; b) a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelése, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés (intézményvezetői ciklus 4. évében), e) a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, f) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelése, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

9. Közzététel A pedagógiai program közzététele megismerés céljából az alábbi helyeken történik: -

igazgatói titkárság

-

201.sz. kollégiumvezetői iroda

-

104. sz. ügyeletes tanári szoba

-

326. sz. nevelőtanári szoba

Prof. Dr. Vasas Joachim igazgató

Aranyosi Gábor kollégiumvezető

229

Kollégiumi diákönkormányzat nyilatkozata

NYILATKOZAT Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata 2010. március 16. napján a módosított intézményi minőségirányítási programot megvitatta, a módosítás tartalmával egyetért.

Eger, 2010. március 29.

a kollégiumi DÖK vezetője

230

A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve A 9-14. évfolyam kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához (Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogram 3. sz. melléklete alapján)

1.

Tanulás

A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi státuszú településről, családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli, tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás-módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudáskonstruálási módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás-módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam

-

-

Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit.

231

-

-

Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon „felelés-helyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon (IKT technológiák) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat.

Időkeret

9. 4 óra

10. 3 óra

Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Könyvtárhasználat, kumentumismeret

11. 3 óra

12. 2 óra

13–14. –

Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóságközeli szituációkban. do- Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat)

232

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

Könyvtári informatika

2.

módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

Énkép, önismeret. Pályaorientáció

Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett, esetleg mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálniuk, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam

- Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük.

233

- Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. - Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. - Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret

Témakörök Ki vagyok én?

9. 3 óra

10. 3 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13–14. 2 óra

Tartalmak, tevékenységek

Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítéletnyitottság, gyávaság-bátorság). Az egyén és a társa- Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkodalom tásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutatómunka (projekt) során. Pályaorientáció Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

234

3.

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. A kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadóművészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, elfogadják és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá válnak a globális problémák iránt. Fejlesztési Követelmények 9-14. évfolyam

-

-

Szerezzen ismereteket az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ismerje hazánk EU-n belüli szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, jövőbeni lehetőségeit, az egységes felsőoktatási tér (Bologna) jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Szókratész stb) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival.

235

-

-

Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortárs alkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, olvasson idegen nyelvű sajtót. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve

Időkeret

9. 3 óra Témakörök Európaiság

Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Egyetemes műveltség

10. 3 óra

11. 2 óra

12. 4 óra

13–14. 5 óra

Tartalmak, tevékenységek Az unió működése, alkotmánya, a tagállamokra vonatkozó szabályok, Magyarország az Európai Unióban, szerepe, lehetősége, a csatlakozás hatásai, A csatlakozás hozadéka az egyén szempontjából, lehetőségek az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Az európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

236

4.

Környezettudatosság

A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Elősegítik a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. (NAT-koherencia) Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam

-

-

-

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.

Időkeret

9. 2 óra Témakörök Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

10. 2 óra

11. 2 óra

12. 2 óra

13–14. 3 óra

Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga kö-

237

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek zösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek ,,életútjának” követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.

5.

Testi és lelki egészség

A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam

-

-

-

Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadide-

238

-

jét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Időkeret: 4 óra

Témakörök Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban

Testi, lelki egészségünk

Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi ,,jól létéért”. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető szokások megelőzése.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, (stilisztikai módosítás) hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a

239

döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam

-

Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök etikettjét is.. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.

Időkeret

9. 3 óra Témakörök Én és a család

A kollégium és az iskola

10. 3 óra

11. 3 óra

12. 3 óra

13–14. 2 óra

Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek meg-

240

ismerése és megtapasztalása saját közösségében. A társadalom

A háztartás

7.

Magánérdek, csoportérdek és közérdek. (A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia). Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei). A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok). Információk gyűjtése – könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

Hon- és népismeret

A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d. a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); g. a hazánkban élő nemzeti- és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti ér-

241

tékeit célszerű megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. Hazai nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a. nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c. az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények 9–14. Évfolyam

-

-

-

-

A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.

Időkeret 9. 3 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

10. 4 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

13–14. 3 óra

Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedé-

242

Témakörök

Jelenismeret

Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Nemzeti kultúránk

Tartalmak, tevékenységek kek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

243

NYILVÁNOSSÁGRA-HOZATAL RENDJE, HOZZÁFÉRHETŐSÉG, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE

1. Nyilvánosságra-hozatal A Pedagógiai Program nyilvános. A könyvtárból kikölcsönözhető, helyi olvasásra az igazgatóhelyetteseknél, tanári szobákban, iskolatitkárnál hozzáférhetőséget biztosítunk. Az iskola partnerei (szülők, diákok, gyakorlati képzőhelyek, kamara, stb.) részére elérhető a fenti helyeken. 2. Módosításának és felülvizsgálatának rendje A programot az iskolaévenként felülvizsgálja, ezt megelőzően az igazgató a középvezetőktől (igazgatóhelyettesek, szakmacsoport-vezetők, stb.) írásbeli javaslatot kér és szükség esetén munkabizottságot hoz létre az esetleges módosítások megtételére. A partnerek számára ugyanez az eljárási rend.

244

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Eger, 2012. 09.28. az intézmény igazgatója

EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

Recommend Documents