„Úgy gyönyörködj a fiatalokban, Mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd Újra bennük; ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, Inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket.” Mottó:
Keresztury Dezső
A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI LÁBASSY JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.
Ez a Pedagógiai Program a módosításáig, illetve visszavonásáig érvényes. A PP felülvizsgálata a közoktatási jogszabályok iskolánkat érintő lényeges változása, illetve előírása esetén kötelező. A PP módosítását a fenntartó, az iskola igazgatója és a tantestület 30%-a is kezdeményezheti. A PP elektronikus formában az iskola honlapján kerül nyilvánosságra, nyomtatott formában pedig az iskolavezetésnél, illetve a nevelői szobában is megtalálható. Az utolsó módosítását az Intézményi Tanács, a SZMK és a DÖK véleményének kikérése után, a tantestület elfogadta: 2015. április 27-én. Jóváhagyta: 2015. április 27. ……………………………………… Meszesán János igazgató
1
Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51.
OM: 036 058 www.ipari604.sulinet.hu,
E-mail cím:
[email protected]
P E D A G Ó G I A I P R O G R A M JA – B E V E Z E T É S
Bevezető 1.
Az intézmény neve: Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola Címe: 5201 Törökszentmiklós, Almásy út 51. sz.
Az intézmény típusa: Többcélú, összetett iskola. Az intézmény alapításának éve: 1971. Az intézmény fenntartója, és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.) Az intézmény önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit az Emberi Erőforrás Minisztérium Minisztere nevez ki, nyilvános pályázat útján. Az intézmény gazdálkodása: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény vagyona Törökszentmiklós városé, a vagyon feletti rendelkezés a tulajdonost, a vagyonkezelői jog KLIK-et illeti meg. Az intézmény épületei, felszerelései és berendezési tárgyai felett az iskola használati joggal rendelkezik. Az intézmény alaptevékenysége az iskola szakmai alapdokumentuma szerint: A köznevelési törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának megfelelő oktatás (beleértve a szakközépiskolai, szakiskolai oktatást, Köznevelési Hidprogram keretén belül zajló nevelés-oktatást (HÍD II.), valamint a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést). Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók számára a 9. évfolyamtól szakképzést biztosít a szakmai alpdokumentumban meghatározott OKJ-s szakmákban, nappali oktatás munkarendje szerint. „A 9. évfolyamtól hátrányos helyzetben lévő és/vagy sajátos nevelési igényű: mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos (enyhe értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés zavarral küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása, képzése.” Az iskola tanműhelyek fentartása. Iskolai könyvtár működtetése. Tornaterem működtetése. Diáksport biztosítása. Bejáró tanulók ellátása. Ingatlan üzemeltetés és bérbeadása. Közhasznú foglalkoztatás. Felnőttoktatás esti tagozaton. Gyógytestnevelés biztosítása. A fentiek mellett felnőttoktatást folytat: A szakközépiskolai nappali és esti oktatás munkarendje szerint 1.1
A pedagógiai programkészítés szabályozási keretei: - Jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1.2.
110/2012. (VI.4.) Kormány rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról , 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről, 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól, 315/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről, 328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat oktatást érintő rendeletei Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskola Házirendje Az iskola minőségirányítási programja
Iskolánk többcélú, összetett közoktatási intézmény, mely városunk középiskolái között átlagos tanulólétszámmal végzi nevelő-oktató munkáját.
3
Törökszentmiklóson több nagy múltú ipari jellegű gazdálkodó szervezet és sok kisebb vállalkozás működik. A kialakuló ipari park lehetővé teszi újabb, jelentős számú szakembert foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, vállalkozások letelepülését. Termékeik egy részét nemzetközi piacokon értékesítik, ami magas színvonalú gyártástechnológiát, állandó termékfejlesztést igényel. Az építőipari, a szolgáltató jellegű vállalkozások száma is jelentős. Mindez szükségessé teszi nagyszámú, jól képzett, lehetőleg több szakmával rendelkező szakmunkás, érettségizett szakmunkás képzését. Tanulóink szüleinek nagyobb része szakmunkás. Körülbelül egyharmada segédmunkás – jelenleg zömmel munkanélküli – és rokkantnyugdíjas. Az édesanyák között több a szakmanélküli, így a munkanélküli is. Sokan nem a szakmájukban dolgoznak. A szülők egy része már ebben az iskolában tanult. A tanulók szakmaválasztásában szerepet játszik a családi hagyomány. (A szülő vagy nagyszülő szakmáját tanulják.) Az iskolánkba jelentkező fiatalok többsége alacsony alapkészségekkel rendelkezik, az első évben sok kudarc éri őket – nincs sikerélményük, nem ismerik a tanulás helyes módszereit sem. A gyakorlati munkában eredményesebbek, azt jobban is szeretik. Városunkban és vonzáskörzetében jelentős számú roma kisebbség él, és gyermekeik közül sokan választják iskolánkat. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a többséghez tartozókkal együtt – megkülönböztetés nélkül – sajátítsák el a választott szakmájukhoz szükséges elméleti és gyakorlati tananyagot. Tanulóink között sok a hátrányos, s ezen belül is a halmozottan hátrányos helyzetű. Mindezeket figyelembe véve, iskolánk felvállalta ez esélyegyenlőséget elősegítő, hátránykompenzáló integrált pedagógiai módszerek (IPR) elemeinek alkalmazását. A helybeliek aránya valamivel több, mint 50%. Évenként változóan, közel 10% kollégista, a többiek bejárók. Főleg a környező települések, városok lakói. Ugyanakkor iskolánk beiskolázási körzete felöleli megyénk szinte teljes területét, a távolabb lakók kollégiumi elhelyezését a társintézmények biztosítják. A végzett fiatalok többsége választott szakmájában igyekszik elhelyezkedni, elsősorban a lakóhelyén. Nem kevés azoknak a száma sem, akik csak messzebb, a fővárosban és környékén, vagy még távolabb (napjainkban többen külföldön) találnak munkát. Egyre növekvő azoknak a száma, akik végzés után újabb szakmát tanulnak iskolánkban, vagy a megye más intézményeiben. Az érettségizettek 3-8%-a felsőfokú tanulmányokba kezd. Elsősorban műszaki irányultságúak, de nem ritka a kereskedelmi, agrár, humán szakirány sem. 1.3.
Célunk, küldetésünk: Olyan fiatalokat az életbe bocsátani, akik általános műveltségükkel eligazodnak korunk információ halmazában, és szakmai felkészültségükkel hazánkat mindig képviselő „európai állampolgárok” lesznek. PEDAGÓIAI PROGRAMUNK AZ ALÁBBI FŐ FEJEZETEKBŐL ÁLL: I. NEVELÉSI PROGRAM II. HELYI TANTERV III. SZAKMAI PROGRAM
4
Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51.
OM: 036 058 www.ipari604.sulinet.hu,
E-mail cím:
[email protected]
N E V E L É S I P RO G R A M J A TARTALOMJEGYZÉK: 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................................... 6 1.1. Pedagógiai alapelveink ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2. Nevelő-oktató munkánk általános céljai: .......................................................................... 7 1.3. a., Feladataink a szakiskolai nevelés-oktatás területén. ............................................. 9 1.3. b. Feladataink a szakközépiskolai nevelés-oktatás területén: ....................................... 9 1.4 Nevelési módszereink, eszközök, eljárások ...................................................................... 10 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:......................................... 11 2.1. Az egyenlő bánásmód követelménye:............................................................................. 12 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: ................................................................ 15 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ................. 18 5. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása ............................................................. 18 5.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése.............................................. 20 5.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei............................................... 21 5.3. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése .................................................................................. 25 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik . 27 7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................. 27 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik .................................................................................................. 28 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 29 10. Iskolánk integrációs pedagógiai programja ..................................................................... 29 I. Az alkalmazás feltételei ................................................................................................. 30 II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ...................................................... 30 III. Elvárható eredmények ............................................................................................... 31 IV. Intézményi önértékelés ............................................................................................... 32 11. Az iskola egészségnevelési programja .............................................................................. 32 12. Környezeti nevelési programja ......................................................................................... 32 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ......................................................................................................... 33 14. A szülők, a tanulók és a pedagógusok ( tanár, szakoktató, kollégiumi nevelő ) együttműködésének formái ..................................................................................................... 33 15. Az iskola IKT stratégiája ................................................................................................. 34 1. sz. melléklet: Egészségnevelési program .......................................................................... 35 2. sz. melléklet: Környezeti nevelési program ....................................................................... 35 3. sz. melléklet: Integrációs és képesség-kibontakoztató pedgógiai rendszer....................... 35 4. sz. melléklet: Az iskola IKT stratégiája............................................................................. 35 5
1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógusai napi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket igyekeznek megvalósítani: a., Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánnak nevelni iskolánk tanulóiból. Ezért - az iskola pedagógiai tevékenységének célját a fiatalok személyiségének sokoldalú fejlesztésében látjuk, - előtérbe helyezzük a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztését, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - igyekszünk diákjainkat megismertetni történelmünk eseményeivel, nemzeti kultúránkkal, népünk hagyományaival, és mindezek révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet. b., Iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol diákjaink jól érzik magukat. Ezért - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a fiatalokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, szülő és kollégiumi nevelő, nevelő és nevelő között. c., Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkájuk során igyekeznek elérni, hogy minél több diákunk rendelkezzen az alábbi személyiségjegyek közül minél többel: - művelt, humánus, erkölcsös - fegyelmezett, kötelességtudó - kreatív, alkotó, érdeklődő, nyitott
6
-
-
gyakorlatias, képes a problémák megoldására képes eligazodni az őt körülvevő világban van elképzelése a saját jövőjéről becsüli a munkát, a tudást, a szorgalmas tanulást ismeri a tanulás hatékony módszereit, tudását képes továbbfejleszteni képes önálló ismeretszerzésre ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
d., Az iskolánkban végzett pedagógiai munkánknak két alappillére van: - Szakmai tudás, folyamatos önképzés. A jó közismereti és szakmai képzés, a gyakorlati oktatásban való helytállás, a folyamatos önképzés és az új iránti fogékonyság erőssége iskolánknak. - Elhívatottság a nevelésre. Nevelésünk fő életterei az iskola és a gyakorlati tanműhelyek. A szülőkkel létrejött eseti és szervezett találkozásokon megbeszéljük az iskolai nevelés és a gyakorlati oktatás problémáit, és segítjük a családi és közéleti nevelést. 1.2.
Nevelő-oktató munkánk általános céljai: a., Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. b., Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igénye. Az önellátás képességeinek kialakítása (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása a balesetek megelőzése).
7
c., Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. d., A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. e., A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. f., Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. g., A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. h., Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. i., Hazánkban élő nemzeti kisebbségek, más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. j., Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. k., Elősegíteni, hogy tanítványaink elérjék a képességeiknek megfelelő kompetencia-fejlettséget. Kiemelt célok a szakiskolai nevelés-oktatás területén: -
-
a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, fejlődjék a tanulókban az igény a munkatársakkal együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, fejlődjön az igény a közösségi és egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére, a személyiségfejlesztés, növekedjék a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, a tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén legyenek képesek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, 8
fejlődjék a tanulókban az igényesség, munkájuk eredményessége, minősége iránt, alakuljon ki a tanulókban a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet, Kiemelt célok a szakközépiskolai nevelés-oktatás területén -
-
-
Feladataink a szakiskolai nevelés-oktatás területén.
1.3. a., -
-
1.3. b.
kiterjessze a tanulók általános műveltségét, felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a későbbi munkába állásra, érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követő magatartásmintákat, váljanak alkalmassá a tanulók: az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
teremtsük meg a kompetenciafejlesztés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét, a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz, konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez, az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre. Feladataink a szakközépiskolai nevelés-oktatás területén:
A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy:
9
-
-
-
-
1.4
építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelés, a kompetenciafejlesztés, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: ~ a magyar társadalom demokratikus létformájából, ~ Magyarország európai integrációs tagságából, ~ a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, ~ az egész életen át tartó tanulás igényéből fakadnak, fejlődjék fogalmi gondolkodásuk problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, infokommunikációs tudásuk, tegyük képessé a tanulókat: a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet: ~ az önismeret fejlesztése, ~ a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, ~ a felelős társadalmi magatartás kialakítása, ~ az állampolgári szerepre történő felkészítés.
Nevelési módszereink, eszközök, eljárások -
Közvetlen módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül hat a tanulóra, Közvetett módszerek, amelyekben a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. - Közvetlen módszerek: Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés. - Közvetett módszerek: A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 10
-
-
Közvetlen módszerek: Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Közvetett módszerek: A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
A hatékony tanulást elősegítő módszerek, eljárások: Differenciáláson alapuló tanítási módszerek. Kooperatív tanulásszervezés. Tevékenységközpontú oktatási módszerek. Drámapedagógia alkalmazása. Önálló tanulási technikák kialakítása. IKT alkalmazása a tanórákon. Projektmódszer alkalmazása. Témahét szervezése. A kompetencia alapú oktatás jó lehetőséget ad arra is, hogy más iskolák „jó gyakorlatát” megismerjük és adaptáljuk, illetve beépítsük a helyi pedagógiai gyakorlatunkba. Átvettük a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium által kidogozott jó gyakorlatot, melynek címe: Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a „FAMTA” szoftver segítségével.
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: a., A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető szociális és erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. Az egészséges életvitel kialakítása, a tudatos életpálya-építés megalapozása. b., A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, a multikulturális tartalmak megjelenítése. A saját hagyományainkhoz, illetve a szakképzéshez igazított tantárgytömbösítés előnyeinek hasznosítása.
11
c., A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: A szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése, emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók közösségi nevelését az Esélyegyenlőségi Szabályzatunkban foglaltak alapján végezzük, melynek legfontosabb alapelvei a következők: 2.1. Az egyenlő bánásmód követelménye: Az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat minden, intézményünkben pedagógus és pedagógus munkát segítő munkakörű, intézményünkkel jogviszonyban álló dolgozó köteles munkája során figyelembe venni, és a megvalósulását elősegíteni. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértését e szabályzatban megfogalmazott módon orvosolni kell. Ezen intézkedés azonban nem járhat más, e szabályzat hatálya alá nem tartozó tanulók jogainak megsértésével, illetve csorbításával. Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti: - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, - a közvetett hátrányos megkülönböztetés,- a zaklatás, - a jogellenes elkülönítés, - a megtorlás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, melynek eredményeként: - egy személy, vagy csoport valós, vagy vélt neme, - faji hovatartozása, - nemzetisége, - etnikai kisebbséghez való tartozása. - fogyatékossága, - vallási, vagy világnézeti meggyőződése, - politikai, vagy más véleménye, - életkora, - tanulói jogviszonya, - egészségi állapota, - szociális irányultsága, - nemi identitása, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - egyéb helyzete, tulajdonsága, vagy jellemzője, - bőrszíne - anyanyelve, miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő tanulóhoz, vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
12
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fenti pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes tanulókat, vagy csoportokat más összehasonlítható helyzetben lévő tanulókhoz, vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatásnak minősül a viccelődő „ugratás”, az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett tanulónak a fentiekben meghatározott tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása valamely tanulóval szemben megfélemlítő, ellenséges, támadó, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása, illetve gúny tárgyává tevése. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságai alapján egyes tanulókat vagy csoportjukat másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító, vagy az eljárásban közreműködő tanulóval szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt csoport tárgyilagos értékelésén alapuló esélyegyenlőségének felszámolására irányul, feltéve, ha az törvényen, kormányrendeleten alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkezéséig szól. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Védelmet biztosítunk, fellépünk a jogsérelem bármely formája ellen. /Pl: vagyoni, személyiségi, valamely meglévő előny elvesztése./ Bekövetkezik a megtorlás akkor is, ha valaki „csupán” fenyegetőzik. /pl: kizárás valamilyen kedvezményből, megszünteti a tanulói jogviszonyt/, vagy „meglátod mi fog történni”-vel való fenyegetés/ Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indítható eljárások: Az egyenlő bánásmód megsértésének következményeit orvosolni kell. Ez az eljárás azonban nem járhat más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés bárki által, határidő nélkül megtámadható. Az ilyen intézményi döntés ellen a fenntartónkhoz lehet fordulni. 13
Az intézménynél kezdeményezett eljárás mellett az érintett a bírósághoz is fordulhat a személyiségi jogai megsértése miatt. A jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítani, hogy őt, vagy csoportját hátrány érte. Az intézménynek kell bizonyítania, hogy: - megtartotta, vagy - az adott viszonyok között nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményeit. Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a tanuló a Diákönkormányzat vezetőségéhez fordulhat. Vizsgálni szükséges, hogy a hátrányos helyzet bekövetkezését kiváltó intézkedés, döntés, szándékos /rejtett/, gondatlan, sőt vétlen, nem kívánt, az eredeti szándéktól eltérő eredményt előidéző. 1./ Személyi hatálya kiterjed jogviszonyban lévő személyre.
valamennyi,
az intézményünkkel
tanulói
2,/ Időbeni hatálya meghatározott, egy-egy tanévre szóló. A nevelőtestület minden tanév szorgalmi idejét követő év végi munkaértekezletén értékeli a szabályzatban foglaltak, a tervezett feladatok megvalósítását. d., A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivításra késztető érzelmek kialakítása. e., A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. f., A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. g., A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. h., A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 14
i., A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: a., A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. b., A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelők alkalmazkodjanak az életkorral változó közösségi magatartáshoz. c., Az önkormányozás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d., A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. e., A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
1., A tanítási órán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok: Az osztályközösségek tanulmányi munkájuk kezdetén a tanulók véletlenszerű gyülekezetei, mely azonos szakma, vagy iskolatípus választás miatt kerültek össze. Fontos célunk ezekből a csoportokból olyan valódi közösséget formálni, mely képes: - a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és 15
az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: -
-
-
-
a tanulás támogatása: ~ kölcsönös segítségnyújtással, ~ közösségi ellenőrzéssel, ~ tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;) a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a projektmódszer alkalmazásával, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, a toleráns, elfogadó magatartás elmélyítése végett, a multikulturális tartalmakat beépítjük az osztályfőnöki és a művészeti tantárgyak óráiba.
2., Iskolánkban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, szabadidős tevékenységek segítik: -
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Minden év elején tantárgyi felmérések értékelése után a jó képességű tanulóknak a bevonása tehetséggondozó, képességfejlesztő országos és helyi versenyekbe. Ezeknek a felkészítő foglalkozásoknak a koordinálói a tantárgyi munkaközösségek. A felzárkóztató foglalkozásokat az egyéni adottságok és képességek ismeretében – az órarendbe beépítve – egész éven át előre megtervezetten végezzük.
-
Tömegsport foglalkozások (iskolai sportkör) A csapatszellemet, a küzdőképességet, a tanulók közötti együttműködést elősegítik, erősítik a versenyjátékok, mozgásos játékok.
-
Iskolai könyvtár Mivel az ismeretek bővítésére – kutató, gyűjtőmunkára – lehetőség van az intézetünk könyvtárában, így minden tanuló és felnőtt igénybe veheti azt. A könyvtáros szervezésével a könyvtári ismeretek elsajátítása az év során folyamatos ( a tanulók részére).
-
Témahét, versenyek, vetélkedők A gondolkodást és fejtörést igénylő témák feldolgozása a közösségformálást is segítik. Évente több alkalommal - bekapcsolódva a város intézményei által szervezettekbe is – szaktárgyi, műveltségi és játékos vetélkedők szervezése, minél több tanuló bevonásával.
-
Múzeumi, kiállítási és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás
16
A város adta lehetőségek kihasználása: múzeum, kiállítások, hangversenyek, író-olvasó találkozók, valamint a Szigligeti Színház előadásainak a látogatása. -
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel.
-
Diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Tevékenységi köre: - a különböző iskolai rendezvényeken való közreműködés, mint például a szalagavató bál, ünnepségek, városi vetélkedők, iskolai sportnap, városi sportrendezvények stb. - az iskolai szabályzatok elfogadásában, véleményezésében való részvétel. Feladat: ~ olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, ~ a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, ~ a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, ~ olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, ~ a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, ~ a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, ~ olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (kirándulások, színház-hangverseny- és múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
-
-
-
Hagyományőrző tevékenységek Az ünnepélyek és megemlékezések formaságai.
hagyományainak
tartalma
és
Iskolánk névadója Lábassy János
17
Az iskola egész közösségét megmozgató vetélkedővel az intézményünk névadójának – élete, munkássága – megismerése. Munkásságának példaértékűvé válása.
4. -
5.
-
Szalagavató A hagyomány folytatása a már kialakított szokások szerint (időpont, szervezés, helyszín)
-
Ballagás A ballagás időpontja adott, az iskola objektív feltételeihez a már kialakított módszerek szerint.
Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni beszélgetés a tanulókkal, a probléma megoldása érdekében. Házirendünk alapos megismertetése. Osztályközösségek kialakítása. A felmerülő problémák jelzése az osztályfőnöknek. Élő kapcsolat a családsegítő központtal. Nevelők és tanulók személyes kapcsolatai. Szoros kapcsolat kialakítása a családi házzal, a gyermek személyiségének jobb megismeréséért.
Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését integrált keretek között valósítjuk meg, az alapító okiratban meghatározott területeken. A többi tanulóval együtt nevelhető és oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása az alábbi területen: a.) b.) c.) d.) e.)
mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, enyhe fokban értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral kűzdők,
- Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral (BTMN) küzdő tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása: A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi:
18
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az iskolánkban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált - oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító pedagógusok és a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
19
d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 5.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztésük: 9-10. évfolyamon a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: - A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, - A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, - A szakmai vizsgára való felkészítés,
20
- Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. Iskolánkban integrált keretek között valósul meg az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, fejlesztése. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. 5.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.
21
A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között
22
hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. Pedagógiai célú rehabilitáció: - Logopédiai egyéni és csoportos terápia. - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. - Bábterápia. - Drámaterápiás foglalkozások. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében: A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara: A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). Megkésett/akadályozott beszédfejlődés: Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől.
23
A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: - a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, - a mozgások speciális fejlesztése, - az aktív és a passzív szókincs bővítése, - a beszédészlelés és -megértés fejlesztése, - a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Dadogás: A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: - a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, - helyes légzéstechnika kialakítása, - cselekvéshez kötött beszédindítás, - relaxációs gyakorlatok, - mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, - a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, - a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. Hadarás: A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata: - a figyelem fejlesztése, - beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása, - mozgás- és ritmuskorrekció és -fejlesztés Diszfónia: A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A logopédiai terápia feladata: - a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése, - a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Orrhangzós beszéd: Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek.
24
A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. 5.3. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
25
e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, Diszkalkulia: A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Magatartási zavarok: Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.
26
c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók fejlesztő foglalkozásait többségi pedagógusok is vezethetik.
6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik
-
Tehetséges tanulónak a közepesnél jobb – szakképzésben sok esetben már a közepes – képességűt, illetve az egy-egy tantárgy iránti érdeklődést mutató vagy kinyilatkozót tekintjük. Szűrésük az iskolánkba bekerülésük utáni első hónapokban megírt dolgozatok, tanórai aktivitásuk alapján tanórákon történik. Kibontakoztatásukat a szaktanárok végzik: ~ differenciált tanórai foglalkoztatással, ~ a projektmódszer hatékony alkalmazásával, ~ témakörök önálló munkában történő feldolgozásával, melyet a tanulók kooperatív technikák alkalmazásával sajátítanak el, ezzel megvalósul a „Tanuló tanulótól tanulva” elv. Nevelők segítik tanórán, illetve délutáni foglalkozással felkészülésüket a különböző szintű (városi, területi, országos) közismereti és szakmai versenyekre. Továbbtanulásra ambicionáljuk a tehetséges tanulókat.
-
-
-
7.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban minden nevelő közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, tanulóink fejlődését veszélyeztető körülmények megismerésében, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős van megbízva, akinek alapvető feladata az, hogy segítse a többi pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik: - a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - első ízben beiratkozott tanulókról korábbi iskolájuktól információt kér, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
27
Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat szakembereinek, előadások szervezése a drog káros hatásáról, kortárs drog prevenciós előadások tartása, részvétel drog prevenciós pályázatokon, rendvédelmi szervek előadása az ifjúsági bűnözésről. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - iskolaorvossal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, térítési díj megállapítás) a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
8.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik -
-
A kudarc egyik fő oka, hogy tanulóink többsége nem tud „tanulni”, ezért 9. évfolyamon, illetve a szakképzés első évfolyamán a szaktárgyi első órában a nevelők bemutatják a tantárgy tanulásának specialitásait, illetve az önálló tanulás lépéseit. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, melyet főleg a differenciált foglalkozással érünk el. Egyéni foglalkozások. A tanulásban – betegség vagy egyéb ok miatt – lemaradt tanulókat saját képességüknek megfelelő feladatokkal segítjük. Felzárkóztató foglalkozásra azok szorulhatnak, akiknek a szorgalma és a törekvése adott a jobb eredmény elérésére, de az átlagnál lassúbb a tempójuk.
28
-
9.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata tanári felügyelettel.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban folyamatosan csökken a tanulólétszám, ugyanakkor nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Fontos célunk segíteni azon tanulók - ismeret elsajátítását, - beilleszkedését iskolai életünkbe, - egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeik miatt hátrányos, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetűek, így munkanélküli szülők gyermekei idős rokkant nyugdíjas szülők gyermekei csonkacsaládban felnövekvő fiatalok (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) családi környezetük vagy a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt hátrányos helyzetűek családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek (utca, lakókörnyezet negatív hatása) A fenti célok ismeretében évenként tervezzük a következő tanév várható feladatait: felmérjük, kik a hátrányos helyzetű tanulók, és milyen jellegű hátrányt szenvednek, (az igazolásokat bekérjük) megtervezzük, hogy melyek a szükséges és lehetséges tevékenységi formák, a következő tanév elején elkészítjük a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek (IPR) ütemtervét. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák segítik: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, SNI fejlesztő, illetve rehabilitációs foglalkozások, iskolai könyvtár használata, „ingyenes” tankönyvek biztosítása, a nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, a HHH-s tanulók bevonása az IPR programba, segítségnyújtás tanulói esélyegyenlőségi ösztöndíjak pályázásához (útravaló, etnikai, tanulmányi, stb.), drog- és bűnmegelőzési programok.
10. Iskolánk integrációs pedagógiai programja A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő
29
hátrányok ellensúlyozását célzó iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Az iskolai IPR szerinti nevelés és oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés. Az integrációs felkészítés értelmezése: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; Az alkalmazás feltételei Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud, az integráló, heterogén intézményi közeg kialakul. I.
1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak). 1.2. A célrendszer felállítása (a célok és az éves feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D., 39/E.§) 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal 3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. A város és a kistérség oktatási intézményeivel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel II.
A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 30
Az integráció - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása -, leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés • az önálló tanulási képességet kialakító programok • a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése • tantárgyi képességfejlesztő programok • kommunikációs képességeket fejlesztő programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése • közösségfejlesztő, közösségépítő programok • mentálhigiénés programok • előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek • patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése • az SNI és BTMN küzdő tanulók számára délutáni habilitációs, felzárkóztató foglalkozások szervezése 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés • kooperatív tanulásszervezés • projektmódszer 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái • értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési-előrehaladási napló 6. Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása • pályaorientáció • továbbtanulásra felkészítő program III.
Elvárható eredmények
Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. • Az intézmény képes a különböző háttérrel (HH és HHH) és különböző területeken (SNI, BTMN) eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. 31
Ezek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. • Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. • Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. IV.
Intézményi önértékelés
Iskolánk az integrációs pedagógiai programot a 2009/2010.-tanévtől felmenőrendszerben vezette be. Az intézményi önértékelés elkészítésére az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlást bocsátott ki. ( A részletes Integrációs Pedagógiai Rendszert a 3. melléklet tartalmazza)
11.
Az iskola egészségnevelési programja Iskolánk folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. - Minden rendelkezésünkre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást; - Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatások biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak; - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást; - Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainknak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködünk a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást. (A teljes egészségnevelési programot az 1. sz. melléklet tartalmazza)
12.
Környezeti nevelési programja Iskolánk környezeti nevelési programjának jogszabályi alapját az Alaptörvény írja elő.
32
A környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. Cikkelye szerint "… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". Az ismeretek terjesztése ás fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. "A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben." (A teljes környezeti nevelési programot 2. sz. melléklet tartalmazza)
13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét (alapfelszereltség) a 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról ( 7. számú melléklete ), továbbá MKM a funkcionális taneszköz-jegyzékről szóló tájékoztatója (MKM XLII. évfolyam 2/II. szám) tartalmazza. A hiányzó alapfelszereltség beszerzésére ütemterv készült. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kompetencia alapú programcsomagok és a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek beszerzésére.
14.
A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
a., A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákmozgalmat segítő tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen (a diákönkormányzat vezetőségének ülésén) A diákmozgalmat segítő tanár a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. b., A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. c., A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
33
d., A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
Az iskola igazgatója évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
e., A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 1., Szülői értekezlet. Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. 2., Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) 3., Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
15.
Az iskola IKT stratégiája
Iskolánk tantestülete fontosnak tartja, hogy tanáraink a legkorszerűbb infokommunikációs eszközöket és módszerek alkalmazzák a nevelés és oktatás folyamatában.
34
Az eredményesség fokozása érdekében az alábbi stratégiai célokat helyezzük előtérbe: - A lehetőségeinket kihasználva a folyamatosan megújítjuk, korszerűsítjük a számítógépparkunkat. - Növeljük az interaktív táblával felszerelt tantermek számát. - Segítjük pedagógusaink iskolai és otthoni felkészülését személyi számítógép, illetve laptop biztosításával. - Előtérbe helyezzük a pedagógusaink informatikai képzését. - Tudatosan törekszünk a jogtiszta és használható oktatóprogramok beszerzésére. - Belső továbbképzésen is elősegítjük az IKT-s eszközök használatát. - Tanórai keretek között folyamatosan emeljük az IKT-s eszközök alkalmazását. ( A részletes IKT stratégiai tervet a 4. melléklet tartalmazza) Mellékletek:
1. sz. melléklet: Egészségnevelési program 2. sz. melléklet: Környezeti nevelési program 3. sz. melléklet: Integrációs és képesség-kibontakoztató pedgógiai rendszer 4. sz. melléklet: Az iskola IKT stratégiája
35
Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51.
OM: 036 058 www.ipari604.sulinet.hu,
E-mail cím:
[email protected]
HELYI TANTERVE Tartalomjegyzék
1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS A VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI ------------------------------------------------------------------------------------------ 37 1.1. SZAKKÖZÉPISKOLA ----------------------------------------------------------------------------------------- 37 1.1.1. A KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY ALAPJÁN SZERVEZETT SZAKKÖZÉPISKOLA---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 37 1.1.2. KOMPETENCIA ALAPÚ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁST NYÚJTÓ SZAKKÖZÉPISKOLA ------------- 38 1.1.3. FELNŐTTOKTATÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------ 40 1.2. SZAKISKOLA -------------------------------------------------------------------------------------------------- 41 1.2.1. A SZAKISKOLA 9 – 11. KÖZISMERETI ÓRATERVE ----------------------------------------------------------- 41 1.2.3. HÍD 2. PROGRAM, HELYI KÖZISMERETI FELZÁRKÓZTATÓ ÉVFOLYAMA ------------------------------- 41
2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYEI /TANTÁRGYI TANTERVEK ELEKTRONIKUS ADATHORDOZÓN/ -------------------------------------------------------- 43 2.1. SZAKKÖZÉPISKOLA ----------------------------------------------------------------------------------------- 43 2.1.1. NAPPALI TAGOZAT: ---------------------------------------------------------------------------------------------- 43 2.1.2. FELNŐTTOKTATÁS: ----------------------------------------------------------------------------------------------- 44 2.2. SZAKISKOLA: ------------------------------------------------------------------------------------------------ 44
3. TANKÖNYVEK, ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI -------- 45 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ------------------- 46 5. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA -------------------------------------------------------------------------------- 46 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ----------------------------------------------------------------------------------- 46 5.2. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA ÉS RENDJE ---------------------------------- 49 5.3. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ------------------------------------------------------------------------------------- 50 5.1.
6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ---------------------------------------------- 50 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ----------------------------------------------------------------------------------------- 51 8. A 243/2003. KORMÁNYRENDELET 2.§ (10.) BEKEZDÉSÉBEN MEGFOGALMAZOTT ELVÁRÁSOK ---------------------------------------------------------- 51 9. AZ ÁTJÁRHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA, A SZAKMAVÁLTÁS HELYI LEHETŐSÉGEI --------------------------------------------------------------------------------------- 53 10. A TANULÓK FELVÉTELE, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS ELVEI --------------------- 53 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: TANTÁRGYI HELYI TANTERVEK ----------------------------- 54
36
1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS A VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI 2.1. Szakközépiskola 1.1.1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján szervezett szakközépiskola A szakközépiskola nappali tagozatának egyes évfolyamain – felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. számú mellékletében jóváhagyott kerettanterv adaptálásával készült helyi tanterv alapján folyik az oktatás: A fogalmak értelmezése: E-KÉ: emelt szintű érettségire is felkészítő, kötelező érettségi tantárgy E-VÉ: emelt szintű érettségire is felkészítő, választható érettségi tantárgy VÉ: középszintű érettségire felkészítő szabadon választható érettségi tantárgy Inf: Informatika (informatikai rendszergazda) szakmacsoport Ü: Ügyviteli (irodai asszisztens) szakmacsoport Sz: Egyéb szolgáltatások (gyakorló fodrász) szakmacsoport A „+” órák a kerettantervben szabadon tervezhető órákat jelenti. Az új típusú szakközépiskolai osztályokban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámai 2013-2014 tanévtől: Heti óraszámok évfolyamonként Kötelező tanítási órák tantárgyai
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
E-KÉ
4
4
4
4
Idegen nyelvek (angol-német)
E-KÉ
3
3
3
3
Matematika
E-KÉ
3+1
3+1
3+1
3+1
2+1
2+1
3
3
-
-
1
-
2
2
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek KÉ Etika
E-
Biológia – egészségtan Fizika
E-VÉ
2
2
1+1
+3
Kémia Földrajz VÉ Művészetek* Informatika VÉ Testnevelés és sport VÉ Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** E-KÉ
2 2 1+1 5 1
1 1+1 1 +1 5 1
+1 5 1
5 1
6+1
7
8+1
11
37
A tanulók heti kötelező óraszáma összesen.
35
36
35
35
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. számú melléklete szerint az osztályok heti időkerete (SNI nélkül):
57
57
58
58
Csoportbontás (osztályonként 2-3 csoport) és az ehhez felhasznált óraszám: Évfolyam/osztály Tantárgy 9. 10. 3 óra 3 óra Idegen nyelv 2 óra 1 óra Informatika ismeretismeret-gyak. Szakmacsoportos alapozó oktatás ( részletezés gyak. 7 óra 7 óra a szakmai program szerint)
11. 3 óra 1 óra ismeret-gyak. 9 óra
12. 3 óra 0 ismeret-gyak. 11óra
Összesen:
13 óra
14 óra
12 óra
11 óra
A csoportbontások során fel nem használt órakeret az évfolyamok között szükség esetén átcsoportosítható, illetve tehetséggondozásra és felzárkóztatásra fordítható.
1. 1.1.1. 1.1.2. Kompetencia alapú szakmacsoportos alapozást nyújtó szakközépiskola A tantárgyfelosztásban kijelölt osztályok egyes tantárgyaiban a 34/2008. (XII.12.) OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 3. sz. mellékletében kiadott kompetencia alapú oktatás kerettanterve alapján folyik az oktatás. A kerettantervet és a kompetencia alapú programcsomag többi elemét változatlan formában, teljes körűen helyi tantervként alkalmazzuk a kiválasztott tantárgyakban. (a 2015/16. tanévben kifutó képzés) A kompetencia alapú szakmacsoportos alapozást nyújtó szakközépiskolai osztályokban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámai 2009-2010. tanévtől: Kötelező tanítási órák tantárgyai
9.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
E-KÉ
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeretek
E-KÉ
2
2
2+2
3
Idegen nyelv (angol-német)
E-KÉ
3
3
3
3
Matematika
E-KÉ
3
3
3+1
3+1
Ének-zene
1
1
-
-
Rajz és vizuális kultúra
-
-
1
1
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
VÉ
2
2
2
2
E-VÉ
2
2
2
2+1
Földünk és környezetünk
1
1+0.5
-
-
Biológia
1
1
-
-
1+0.5
1
-
-
1
1
1
1
Testnevelés és sport
*
Fizika
Kémia Informatika VÉ
38
Szakmacsoportos alapozó oktatás E-VÉ
E-Inf-KöSz 5 óra
Szakmai orientáció
E-Inf-KöSz 5 óra
Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen:
Kötelező tanítási órák összesen
E-Inf-Kö-Sz 8 óra
E-Inf-Kö-Sz 8 óra
5
5
8
8
27.5
27.5
30
30
*A 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben +3 testnevelés óra (mindennapos testnevelés). Az iskola 1-1 tanulója – érdeklődése és igénye szerint – 3 órát választhat az alábbi felzárkóztató, illetve tehetséggondozó, emelt szintű érettségire felkészítő foglakozások közül: Nem kötelező (választható) tantárgy(ak)
Heti óraszámok osztályonként 10. 11. 1 1
- életpálya-építés, matematika, magyar, történelem
9. 1
12. 1
- szociális és életviteli kompetenciák, fizika, kémia
1
1
1
1
- testnevelés és sport (tömegsport)
1
1
1
1
- magyar, angol, matematika
-
-
1
1
- történelem, német, fizika
-
-
1
1
Összesen:
3
3
5
5
Megjegyzés: Az életpálya-építés, valamint a szociális és életviteli kompetenciafejlesztés „C” típusába bevont osztályok tanulóinak kötelező a foglalkozásokon való részvétel. Csoportbontás és az ehhez felhasznált óraszám: Tantárgy
Évfolyam/osztály 11.
9.
10.
Idegen nyelv
3 óra
3 óra
3 óra
3 óra
Informatika
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
ismeret-gyak. 5 óra
ismeret-gyak. 5 óra
ismeret-gyak. 8 óra
9 óra
9 óra
12 óra
Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen:
12.
ismeret-gyak. óra
8
12 óra
Kt. 52.§ (7) szerinti, nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkeretének felhasználása: Tantárgy Csoportbontásra
9. 9 óra
Évfolyam/osztály 10. 11. 9 óra 12 óra
12. 12 óra
Választható tantárgyakra
3 óra
3 óra
5 óra
5 óra
Az órakeret az évfolyamok között szabadon átcsoportosítható
1 óra
1 óra
1 óra
12 óra
13 óra
18 óra
18 óra
Közösségi program szervezése, tanulókkal való egyéni törődés (kirándulás, verseny, műsorkészítés, saj. nev. ig. korrepetálása, stb.) Összesen:
39
1.1.3. Felnőttoktatás Felnőttoktatás: a szakiskolát végzettek középiskolája számára I–II. (11–12.) évfolyam Célok és feladatok A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Natban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Nappali, illetve ifjúsági tagozatra csak a 22 évnél fiatalabbak jelentkezhetnek. A felnőttoktatás egyes évfolyamain tanított tantárgyak és azok óraszámai a 2015-2016 tanévtől: Évfolyam/ Tantárgyak
I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
Magyar nyelv és irodalom E-KÉ
6
6
3
3
Idegen nyelv (angol/német, csoportbontásban) E-KÉ
6
6
3
3
Matematika
6
6
3
3
4
5
3
3
E-KÉ
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat
E-KÉ
Természetismeret
E-VÉ
2+2
+4
1+3
+4
Informatika
E-VÉ
2+1
2+1
1+1
1+1
VÉ
5
5
–
–
Osztályközösség-építő program
1
1
Szabadon tervezhető órakeret (felosztása évenként módosítható)
(3)
(5)
(4)
(5)
Összesen (közműveltségi óraszámok)
35
36
18
18
Testnevelés és sport
40
A szakközépiskola esti tagozatán több évfolyam tanulóiból összevont osztály- és csoportfoglalkozások is szervezhetők.
2.2. Szakiskola 1.2.1.
A szakiskola 9 – 11. közismereti óraterve
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. , valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény figyelembevételével a szakiskola nappali tagozatának egyes évfolyamain – felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől - az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. számú mellékletében jóváhagyott kerettanterv adaptálásával készült helyi tanterv alapján folyik az oktatás: A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret
Kötött órák Szabadon órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat órakeret Összesen Heti összes óraszám
felhasználható
felhasználható
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Műszaki informatika Osztályközösség-építő Program Összesen:
9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra (-1) +1 óra
10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra (-2)
11. évfolyam 2 óra 5 óra (-3) +1,5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
*A mindennapos testnevelés gyakorlati napokra eső óráit, az iskola kötelezően a közismereti tantárgyak oktatására szabadon használhatja fel. A sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulók egyéni, illetve kiscsoportos rehabilitációs foglalkoztatására, korrepetálására szánt órakeret az évfolyamok között a fogyatékosság típusának megfelelően átcsoportosítható úgy, hogy a maximális létszám a 8 főt lehetőleg ne haladja meg.
1.2.3.
HÍD 2. program, helyi közismereti felzárkóztató évfolyama
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9.2. mellékletében kiadott Híd II. program kerettantervét helyi tantervként fogadjuk el, ennek „C” változatát vállaltuk fel. A HÍD 2. program óraszámai a 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben érvényesek. C) 10 hónapos HÍD 2. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)
41
Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
Összesen
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
A HÍD 2. program közismereti óraszámai (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a HÍD 2. program közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák A, B és C variációk számára.) Mi jelenleg a „C” komponens megvalósítására vállalkoztunk. Évfolyam/ Tantárgyak
HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év
HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év
HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év
HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év
HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves
Kommunikáció és anyanyelv
4
3
3
2
5
Élő idegen nyelv (angol, német)
4
3
3
2
5
Matematika
4
3
3
2
5
Társadalom és jelenkor-ismeret
3
2
1,5
1
4
Természetismeret
3
2
1,5
1
4+1
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
1
1
0,5
1
2+1
Testnevelés és sport*
2
2
2
-
+5
Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika
2
-
1
-
(5,5) informatika 2
Összesen
24
17
16,5
10
31,5+3,5
42
*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani.
AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYEI /TANTÁRGYI TANTERVEK ELEKTRONIKUS ADATHORDOZÓN/ Helyi tantárgyi tantervként alapvetően a kerettantervekben leírtakat fogadjuk el, a szabad órakeretet elsősorban rendszerezésre, ismétlésre, gyakorlásra, a tanultak elmélyítésére, illetve az érettségi– és a szakmai vizsgákra való felkészüléshez szükséges kompetenciák elsajátítására fordítjuk. A kiegészítéseket tartalmazó tantárgyi tantervek mellékletét képezik a helyi tantervünknek. 2.1.
Szakközépiskola
2.1.1. Nappali tagozat: Magyar nyelv és irodalom 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Történelem 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Társadalomismeret és etika 11. évfolyam (mellékletben található) Idegen nyelv /angol-német/ 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Matematika 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Ének-zene 9-10. évfolyam (mellékletben található) Rajz és vizuális kultúra 9-12. évfolyam (mellékletben található) Művészetek 9-12. évfolyam (mellékletben található) Osztályfőnöki óra 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Testnevelés és sport 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Fizika 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Földünk és környezetünk 9-12. évfolyam (mellékletben található) Biológia 9-10. évfolyam (mellékletben található) Kémia 9-10. évfolyam (mellékletben található) Informatika 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Szakmacsoportos alapozó oktatás – a 28/2000. (IX. 21) OM rendelet 2. számú melléklete szerint
43
(mellékletben találhatók) Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Magyar nyelv és irodalom – szövegértés-szövegalkotás kompetencia 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Matematika kompetencia 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Idegen nyelvi kompetencia /angol-német/ 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák (C-típus) 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) Életpálya-építési kompetencia (C-típus) 9-10-11-12. évfolyam (mellékletben található) 2.2.2. Felnőttoktatás: Magyar nyelv és irodalom 11-12. évfolyam (mellékletben található) . Történelem 11-12. évfolyam (mellékletben található) Idegen nyelv /angol-német/ 11-12. évfolyam (mellékletben található) Matematika 11-12. évfolyam (mellékletben található) Természetismeret ( fizika-kémia-biológia-földrajz) 11-12. évfolyam (mellékletben található) Informatika 11-12. évfolyam (mellékletben található) 2.2.
Szakiskola: Magyar – Kommunikáció 9-10. évfolyam (mellékletben található) Társadalomismeret 9-10. évfolyam (mellékletben található) Idegen nyelv /angol-német/ 9-11. évfolyam (mellékletben található) Matematika 9-10. évfolyam (mellékletben található) Műszaki informatika 9-11. évfolyam (mellékletben található) Természetismeret 9-10. évfolyam (mellékletben található) Művészetek 9-10. évfolyam (mellékletben található) Testnevelés és sport 9-11. évfolyam (mellékletben található)
44
Osztályközösség-építő Program 9-11. évfolyam (mellékletben található) Híd II. program kerettantervét helyi tantervként fogadjuk el: Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) Műszaki informatika (helyi szakiskolai program) TANKÖNYVEK, ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI a., Iskolánkban a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket ( tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kérhetnek a tanulóktól a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, illetve iskolánk helyi tantervében a tantárgyak helyi tantervében kötelezően meghatározott. b., Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve amely tantárgynál nincs munkaközösség, ott a szaktanárok határozzák meg a helyi tantervek (kerettantervek) alapján. A tanulói sportfelszerelést (ruházat, sportcipő) az egységesség elvét figyelembe véve a testnevelők határozzák meg. c., A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazottaknak Azokat a taneszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók A taneszközök ára az olcsóbb árkategóriába essen. / Nem lehet márkát meghatározni. / Könnyen beszerezhető legyen. d., A kötelezően előírt nyomtatott taneszközökről az ár feltüntetésével a szülőket (tanulókat) írásban tájékoztatjuk. A nyomtatott taneszközök beszerzése történhet: egyénileg, ekkor a beszerzés a szülő (tanuló) feladata, megbízott tankönyvfelelős által szervezetten a szülő (tanuló) írásban rögzített megbízása, és a nyomtatott taneszköz árának egyidejű befizetése ellenében. e., Az iskola az évenként erre a célra rendelkezésére bocsátott támogatásból nyomtatott taneszközt (tartós tankönyvet) szerez be, és helyez el az iskolai könyvtár állományába (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló, az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete szerint). Tartós tankönyv kiválasztására a szakmai munkaközösségek, illetve ahol ilyen nincs, a hasonló tantárgyat tanítók közössége tesz javaslatot. A beszerzésre kerülő tartós tankönyvek listáját a tantestület hagyja jóvá. - Tartós tankönyvnek csak olyan könyv választható, amely alkalmas arra, hogy több tanuló, több éven keresztül alkalmazza, szerepel a tankönyvjegyzékben, legalább egy nevelő, legalább egy tanéven keresztül használta (kipróbálta). A tartós tankönyvek listája minden évben kifüggesztésre kerül az iskola könyvtárában
45
és a nevelői szobájában. A tartós tankönyveket az iskola tanulói és pedagógusai – könyvtári kölcsönzés során ingyenesen használhatják. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI a., A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben a „ továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket, illetve az adaptált helyi tantervekben leírtakat, az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. b., A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. c., Ha a tanuló tanév végén egy – három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, augusztusban javítóvizsgát tehet. d., A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - Magántanuló volt. - Egy adott tárgyból a hiányzásai meghaladták az összes óraszám 30%-át, de az igazolatlan hiányzásai nem haladják meg ennek az 50%-át, és a tantestület engedélyezte. - Egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a tantestület engedélyezte. Az engedélyezés alapfeltétele, hogy az igazolatlan órák száma ne haladja meg a mulasztott órák 50%-át. e., A modulrendszerben oktatott tantárgy értékelése egy osztályzattal történik. Elégtelen a tanuló osztályzata, ha bármelyik modul elégtelen. Ebben az esetben csak az elégtelenre értékelt modulból kell javítóvizsgát tenni. Egyéb esetben a modul érdemjegyekből készített átlag adja az osztályzatot. f., Szakképzési évfolyamon gyakorlati képzés esetén, ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a fenti mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, az elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Erről a nevelőtestület dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2.3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, illetve gyakorlati munkája
46
alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. c) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. d) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. e) A tantárgyakban elért teljesítmény, tudás értékelése hagyományos módon történik. Jeles (5), Jó (4), Közepes (3), Elégséges (2), Elégtelen (1). Érdemjegyeket év közben, osztályzatokat félévkor, év végén alkalmazunk. f) Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását, a tantárgyat tanító szaktanár végzi. Az osztályzatok, megállapításánál kérheti az osztályban tanító pedagógusok vagy a nevelőtestület véleményét / félévi, év végi osztályozó értekezletek /. g) A félévenkénti érdemjegyek száma minimum három, tantárgyanként. A heti 3-nál magasabb óraszámú tantárgyaknál legalább az óraszámmal egyezzen meg a jegyek száma. A szóbeliség, írásbeliség arányát a munkaközösségek szabályozzák. h) A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az osztályfőnök az osztályban tanító többi nevelő (tanár, szakoktató) véleményét meghallgatva minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. i) A magatartás félévi és év végi osztályzatát, az osztályfőnök a magatartás érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. j) A félévi osztályzatot az ellenőrzőbe-, az év végit pedig a bizonyítványba kell bejegyezni. k) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: ~ Példás, az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi - az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti - a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat - a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, együttműködő és jóindulatú - fegyelmező intézkedésben nem részesült. ~ Jó, az a tanuló, akinek: - neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók,
47
de törekszik azok kijavítására - a házirend betartása természetes - fegyelmezési problémái ritkán fordulnak elő, ezek is kismértékűek - fegyelmi fokozata, legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. ~ Változó, az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az osztályközösség alakítására nincs befolyása - viselkedésével szemben kifogás merül fel - többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen - a társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó - legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült. ~ Rossz az a tanuló, aki: - fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek - a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja - a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik - igazgatói intésben, vagy fegyelmi büntetésben részesült az adott időszakban. l) A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. m) A tanulók szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító többi nevelő (tanár, szakoktató) véleményét meghallgatva minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. n) A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. o) Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: ~ Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki: - a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik - munkájában pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre - többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el - az egyes tantárgyakban, a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed, szorgalmáért osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott; - szaktárgyi versenyeken eredményesen képviseli iskolánkat. ~ Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki: -
figyel az órákon, a házi feladatait elkészíti, az órákra képességihez mérten felkészül, az órán lelkiismeretesen dolgozik, de többre nem törekszik ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát az elmúlt hónapban szaktanári dicséretet kapott; általában felkészül, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű, érdeklődése megmarad az iskola tananyag keretein belül.
48
-
-
-
~ Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek: munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást munkájában önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát teljesítménye változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt munkáját szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire, az adott hónapban hanyagsága miatt szaktanári figyelmeztetést kapott. ~ Hanyag a tanuló szorgalma, ha: fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan házi feladatot rendszertelenül készít, gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz, ezért az adott hónapban osztályfőnöki figyelmeztetést kapott érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi tanév közben az adott havi szorgalom jegye hanyag, ha az osztályzatai jelentős számban elégtelenek ha a tanulónak félévkor vagy tanév végén 3 tantárgyból elégtelen osztályzata van.
p)
A képesség-kibontakoztató és integrációs (IPR) programba bevont tanulók munkáját, előrehaladását a kijelölt mentor 3 havonta értékeli. Az értékelésre a tanulón kívül meg kell hívni a tanuló szüleit és az osztályfőnököt. Indokolt esetben meghívható az ifjúságvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat és a cigány önkormányzat képviselője is.
q)
A szakközépiskola érettségire felkészítő esti-levelező tagozatán a tanulmányi munka értékelése a negyedéves beszámolókon történik. Ennek ideje: november I. fele, január I. fele, március II. fele, május II. fele, illetve a végzősöknek április II. fele. Esti-levelező tagozaton a magatartást és a szorgalmat nem értékeljük, a tanulmányi munka eredményességének osztályozása év végén történik, ez kerül a bizonyítványba, javítóvizsgára csak rendkívül indokolt esetben van lehetőség.
2.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája és rendje a) Nappali tagozaton: Az elméleti tantárgyakból egy-egy témakör (modul) lezárását követően, a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző írásbeli mérést kell végezni. Naponta egy osztállyal legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A szaktanároknak az írásbeli dolgozatokat lehetőleg egy héten belül ki kell javítani. A tanév végi felmérés az adott tantárgy, adott időpontig érvényes követelményeit öleli fel, eredményét a végső osztályzat megállapításánál súlyozottan kell figyelembe venni. A hiányzó tanuló az írásbeli beszámolót – szaktanár döntésétől függően – pótdolgozattal, vagy szóbeli felelettel teljesítheti. b) Esti-levelező tagozaton: A negyedéves beszámolók formája – a tantárgy sajátosságainak és a szaktanár döntésének megfelelően – lehet írásbeli, vagy szóbeli. Az írásbeli beszámolót a szaktanárok két héten belül kötelesek kijavítani.
49
Az igazoltan hiányzó tanulók beszámolási kötelességüknek utólag is eleget tehetnek, a szaktanárral egyeztetett időpontban, de csak a következő negyedéves beszámolóig. Amennyiben a felnőttoktatásban részt vevő tanuló indokolatlanul nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, akkor a tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni. c) Az írásbeli beszámolók, témazáró dolgozatok érdemjegyét a naplóba piros színnel kell beírni, és az év végi osztályzatok megállapításánál súlyozottan kell figyelembe venni. 2.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei a)
b)
c)
Az írásbeli otthoni feladatok: Naponta, a tantárgyanként feladott írásbeli házi feladat időbeni terjedelme átlagosan egy félóra lehet. Hét végére – magyar, matematika, fizika és idegen nyelv kivételével – írásbeli feladat nem adható. Az adott korlátozást nem meghaladó írásbeli házi feladatokat a tanulók kötelesek elkészíteni, azt a szaktanár értékelheti. Szóbeli házi feladatok: Tanulóinknak a tanórán tanult ismereteket – külön felhívás nélkül – otthoni tanulással meg kell szilárdítani. A diákoknak minden tanórán, az előző órákon tanultakból (az adott témakörből), felkészülten kell megjelenni. A felkészültséget a szaktanár, tanóránként átlagosan egy felelettel, köteles ellenőrizni. A folyamatos tanulás és felkészültség ellenőrzése céljából, előre be nem jelentett röpdolgozat is íratható. A projekt és a témahét feladatait a diákok részben otthoni előkészülettel, kutatómunkával teljesítik. Előrehaladásukat egy-egy részfeladat lezárását követően ellenőrizni, értékelni kell.
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI Az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról szóló, többször módosított, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint: „4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. (2) A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. (3) A kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - tantárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül legalább három tantárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. E bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv tantárgyak egy tantárgynak minősülnek. (4) A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják. 5. § (1) Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.
50
(2) Tanulói igény esetén az iskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.” Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V. 24.) OM rendelet pontosan tartalmazza - az általunk kiválasztott tantárgyakból - a közép- és az emelt szintű érettségi témaköreit és követelményeit, s ezeket beépítettünk a helyi tantárgyi tantervekbe. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az iskolánkban a tanulók fizikai felkészültségének mérését a Dr. FEHÉRNÉ MÉREI ILDIKÓ, Dr. ARDAY LÁSZLÓ és Dr. FARMOSI ISTVÁN által készített kiadvány szerint végezzük. A mérés a következőkből tevődik össze: 12 perc futás Függés hajlított karral 1 perc Tömöttlabda dobás hátra 3kg 4 kg Felülés térdérintéssel 45 s 60 s-ig Helyből távolugrás A választható elemek: 60 m-es futás Slalomfutás Karhajlítás – nyújtás Egyensúlyozás 4 ütemű fekvőtámasz 60 s-ig Ezek a felmérendő képességek, melyeket évente 2 alkalommal mérünk, ami őszi és tavaszi időszakra esik. A kettő közötti különbség a romlás vagy a javulás. A 243/2003. KORMÁNYRENDELET 2.§ (10.) BEKEZDÉSÉBEN MEGFOGALMAZOTT ELVÁRÁSOK „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A helyi tantervnek biztosítania kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen.” A legalapvetőbb cél az alábbi igények és képességek kialakítása: - óvják önmagukat, társaikat és környezetüket, - kerüljék a káros szenvedélyeket, - körültekintően és udvariasan közlekedjenek, - megfontoltak, előrelátóak legyenek a veszélyhelyzetek elhárítása során, - tartsák be az erkölcsi normákat, - magatartásuk legyen jogkövető, - alakuljon ki életkoruknak megfelelő reális világképük, - rendelkezzenek a megfelelő felkészültséggel és gyakorlottsággal, hogy képesek legyenek segíteni önmagunkon, egymáson és tudjanak segítséget kérni a bajban,
51
- becsüljék természeti és kulturális értékeinket. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Szükséges a társadalmi- és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fenti tartalmak. követelmények: Pályaorientáció, szakmai ismeretek, gazdasági- és vállalkozási ismeretek – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika – banki, biztosítási, vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök, kölekedés (villany, gáz, víz mérő órák, sebesség, gyorsulás, stb.); Földrajz: környezetvédelem, közlekedés, eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Biológia – balesetvédelem, elsősegélynyújtás, génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, környezetvédelem; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Osztályfőnöki órák – bűnmegelőzés, veszélyhelyzetek elhárítása, konfliktus-kezelés, közlekedési szabályok betartása, káros szenvedélyek, drog-prevenció, környezetvédelem. Ezen kompetenciák kialakítására, fejlesztésére jó lehetőséget biztosítanak: a természettudományi tantárgyak közötti koncentrációk, a tantárgyközi projektek, és a témahetek is.
52
AZ ÁTJÁRHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA, A SZAKMAVÁLTÁS HELYI LEHETŐSÉGEI a., Átlépni a szakiskola egyik szakmacsoportjából egy másikba, csak a tanév végén, rendkívül indokolt esetben – az igazgató által engedélyezett különbözeti vizsgával - az augusztusban letett eredményes különbözeti vizsgával lehet. Különbözeti vizsga tárgyai 9-10. osztályban: szakmai ismeretek szakmai gyakorlatok Más esetekben (pl. engedély hiányában, vagy eredménytelen különbözeti vizsga esetén) a szakiskola szakképzési évfolyamain az átlépés csak évfolyamismétléssel történhet. b., A szakközépiskola egyik szakmacsoportjából egy másikba átlépni, az eredményesen lezárt tanév végén – az igazgató engedélyével - az augusztusban sikeresen letett különbözeti vizsgával lehet. Különbözeti vizsga tárgyai 9-12. osztályban: - szakmacsoportos alapozó ismeretek (szakmai elméleti tantárgyak) - szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (gyakorlati modulok). c., Átlépés szakiskolából a szakközépiskola 10., illetve 11. évfolyamába tanév végén lehetséges évismétléssel, vagy különbözeti vizsgával. Különbözeti vizsgatárgyak: ~ Magyar nyelv és irodalom ~ Matematika ~ Fizika ~ Idegen nyelv ~ Történelem ~ Szakmacsoportos alapozó ismeretek ~ Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok d., A szakközépiskolában év végén, a háromnál több tantárgyból elégtelen, vagy az adott évfolyamot másodjára is sikertelenül teljesítő a szakiskolában folytathatja tanulmányait. Természetesen a tanév végén a tanuló is kérheti átvételét, ebben az esetben a szakképző évfolyam 9. osztályába nyer felvételt. e., Az angol vagy német nyelvi csoportba minden tanuló az addig tanult idegen nyelv alapján kerül beosztásra. A nyelvtanulás megváltoztatása csak eredményes különbözeti vizsga után lehetséges. f., A tagozat-, a szakma-, illetve az idegen nyelv tanulásának megváltoztatását, a különbözeti vizsga engedélyezését, a tanulónak, a szorgalmi idő végéig írásban kell kérnie az iskola igazgatótójától. Különbözeti vizsga minden tanév augusztusának második felében tehető. g., Október elseje után - más oktatási intézményből - tanuló átvételére csak alapos indok alapján kerülhet sor, a tantestület véleményének meghallgatása alapján. A TANULÓK FELVÉTELE, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS ELVEI Iskolánk tanulóinak felvétele a szakközépiskola, illetve a szakiskola 9. évfolyamába, a tanuló által - a jelentkezési lapon megjelölt - választott szakmacsoportba történik. Szakközépiskolai felvételt csak az nyerhet, akinek a 8. osztályos tanulmányi eredménye legalább közepes.
53
Az osztályokba – a szakközépiskola, illetve a szakiskola 9. és 10. évfolyamán (tanulólétszámtól függően) - egy vagy két szakmacsoporthoz tartozó tanulók kerülhetnek, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet. A szakiskola szakképzési évfolyamaira a tanulók felvétele az általuk választott szakmára történik. Túljelentkezés esetén a felvétel a tanulmányi eredmények és a szakmai alapozó tantárgyakban nyújtott teljesítmény alapján történik, de az iskola él az orientációs lehetőségével, az elutasított diákoknak elsősorban rokon szakképzési lehetőségeket ajánl fel. A szakiskola szakképzési évfolyamain egy-egy osztályba, a tanulók létszámától függően, egy vagy két – kivételesen indokolt esetben három - szakma tanulói nyerhetnek besorolást. Azonos szakmacsoport esetén, különböző évfolyamokból is szervezhető egy osztály. 1. számú melléklet: TANTÁRGYI HELYI TANTERVEK
54
Törökszentmiklósi Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51.
OM: 036 058 www.ipari604.sulinet.hu,
E-mail cím:
[email protected]
S Z A K M A I P RO G R A M J A
TARTALOMJEGYZÉK 1. SZAKISKOLA 9 - 11. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................... 55
1. A) A 2013-2014. tanévtől érvényes 3 éves duális szakképzés helyi óraterve .................... 55 34 543 02 OKJ számú, asztalos szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév ................................ 56 34 582 08 OKJ számú, kőműves és hidegburkoló szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .. 58 34 582 04 OKJ számú, festő, mázoló, tapétázó szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév ....... 61 34 521 06 OKJ számú, hegesztő szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .............................. 63 34 582 03 OKJ számú, épület- és szerkezetlakatos szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .. 66 34 542 06 OKJ számú, női szabó szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .............................. 69 34 522 04 OKJ számú, villanyszerelő szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév ...................... 71 2. SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK / 13- 14 ÉS 15./ ............................................................ 75
2. A.) A 2013-2014. tanévtől érvényes érettségire épülő 2 éves duális szakképzés helyi időterve ........................................................................................................................................ 75 52 815 01 OKJ számú, gyakorló fodrász szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .................. 76 55 815 01OKJ számú, fodrász szakképesítés-ráépülés szakmai képzésének óraterve ................................................. 78 54 481 04 OKJ számú, informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév .. 79 54 346 01 OKJ számú, irodai asszisztens szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév.................. 81 3. A SZAKMAI KÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉS FELTÉTELEI: ............................................................................... 85 4. A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON VALÓ BESZÁMÍTÁS HELYI LEHETŐSÉGEI: ................................. 85 5. A SZAKKÉPZÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE: ....................................................................... 86 6. A MÁSODIK SZAKMAI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: .............................................. 86 7. GYAKORLATI OKTATÁS SZÍNTEREI: ............................................................................................................... 86 8. TANULÓK
FELVÉTELE A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKRA: ......................................................... 86
9. MELLÉKLETEK: ......................................................................................................................................................... 87
1.
SZAKISKOLA 9 - 11. ÉVFOLYAM 1. A) A 2013-2014. tanévtől érvényes 3 éves duális szakképzés helyi óraterve
34 543 02 OKJ számú, asztalos szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Összefüggő ny{ri
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
3/11. évfolyam
Megjegyzés Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
1500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1 2
11371-12
Foglalkoztat{s I. Biztons{gos munkavégzés alapjai
Biztons{gos munkavégzés
Biztons{gos munkavégzés gyakorlata
10224-12
Faipari szakmai és gépismeret
Alapvető tömörfa megmunk{l{s
Faipari szakmai gyakorlat
10225-12
Asztalosipari szerelési ismeretek
11497-12 Foglalkoztat{s I.
Asztalosipari szerelés
Asztalosipari szerelési gyakorlat
1
1 1 2 7 1 3
3
3
56
10226-12
Szerkezettan-szakrajz és technológia
Asztalosipari termékek gyártása
Asztalosipari szakmai gyakorlat
10228-12
Gépkezelési ismeretek
Gépkezelés
Gépkezelési gyakorlat
10229-12
Faipari szakrajz
Gyártáselőkészítési feladatok
Gy{rt{selőkészítési ismeretek Összes óra
4
4 9
9,5
2
1 4
4
2 2 6
Összes szakmai óra
11 17
1
9 140
16 25
9 140
16,5 25,5
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0 57
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0
84
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
1
0
1
0
1
0
18
0
11
0
9,5
0
104 1348
Osztályközösség-építő Program Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
35
36
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 582 08 OKJ számú, kőműves és hidegburkoló szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév
1/9. évfolyam
Összefüggő ny{ri
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
3/11. évfolyam
Megjegyzés elméleti Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
heti órasz{m
gyakorlati gyakorlat heti órasz{m
elméleti heti órasz{m
gyakorlati gyakorlat heti órasz{m
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m 58
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
1
140
140
11499-12 Foglalkoztat{s II. Foglalkoztat{s II.
1
11497-12 Foglalkoztat{s I. Foglalkoztat{s I.
2
10101-12
Építőipari alapismeretek
Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek gyakorlat
10275-12
Falaz{s, vakol{s
Falaz{s, vakol{s
Falaz{s, vakol{s gyakorlat
10274-12
Beton és vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
10277-12
Víz-, hő és hangszigetelés
Szigetelések
Szigetelések gyakorlat
10276-12
Hidegburkol{si feladatok
Hidegburkolási feladatok
Hidegburkol{si feladatok gyakorlat
10278-12
Vegyes kőműves feladatok
2
2
0,5
1
1
2 2 6 1
3 2
3
1 5
2 4 3
2 3
10 1 59
Vegyes kőműves feladatok
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
7
Összes óra
6
Összes szakmai óra
17
11
140
10
140
25
15
140
8,5
140
25,5
17
0
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0
84
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
104
Osztályközösség-építő Program
1
0
1
0
1
0
1348
Közismereti tantárgyak összesen:
18
0
11
0
9,5
0
60
Mindösszesen:
35
36
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 582 04 OKJ számú, festő, mázoló, tapétázó szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév
1/9. évfolyam
Összefüggő ny{ri
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
3/11. évfolyam
Megjegyzés Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1
11497-12 Foglalkoztat{s I.
Foglalkoztat{s I.
2
1
140
140
61
10101-12
Építőipari alapismeretek
Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek gyakorlat
10104-12
Falfelület festése, díszítése
Szobafestő, díszítő munk{k
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata
10103-12
M{zol{s
Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken
M{zol{si munk{k gyakorlata
10105-12
Tapét{z{si munk{k
Tapétázási munkák
Tapét{z{si munk{k gyakorlata
2
2
0,5
3
2
2 1 5
8
1
3
3
Összes szakmai óra
17
4
2 1
6
1
4
1
Összes óra
6
11
2 3
140
10
140
25
15
7 140
8,5
140
25,5
17
0
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0 62
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0
84
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
104
Osztályközösség-építő Program
1
0
1
0
1
0
1348
Közismereti tantárgyak összesen:
18
0
11
0
9,5
0
Mindösszesen:
35
36
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 521 06 OKJ számú, hegesztő szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
1/9. évfolyam
Összefüggő ny{ri
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
Megjegyzés 3/11. évfolyam 63
10162-12
Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
10163-12 Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem
Munkavédelem
10180-12
Hegesztési alapismeretek
A hegesztés előkészítő és befejező műveletei
Hegesztési alapgyakorlatok
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
2 4
140
140
1
Elsősegélynyújt{s gyakorlat
1 2
2 3
3
2
11497-12 Foglalkoztat{s I. Foglalkoztat{s I.
2
11499-12 FoglalkoztatásI I.
Foglalkoztat{s II.
1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztons{g
11453-12
Hegesztési ismeretek I.
Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok I.
1 5 3
5
11455-12 Hegesztési ismeretek II.
3 64
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12
Hegesztési gyakorlatok II.
7
Hegesztési ismeretek III.
Gázhegesztő feladatok
3
Hegesztési gyakorlatok III.
11457-12
Hegesztési ismeretek IV.
Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
Hegesztési gyakorlatok IV.
8 2
7,5
Összes óra
6
Összes szakmai óra
17
11
140
10
140
25
15
140
8
140
25,5
17,5
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0 65
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0
84
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
104
Osztályközösség-építő Program
1
0
1
0
1
0
1348
Közismereti tantárgyak összesen:
18
0
11
0
9,5
0
Mindösszesen:
35
36
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 582 03 OKJ számú, épület- és szerkezetlakatos szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév
1/9. évfolyam
Összefüggő ny{ri
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
3/11. évfolyam
Megjegyzés Szakmai követelménymodulok 10162-12
Tant{rgyak Gépészeti alapozó feladatok
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
2 66
Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
10163-12 Gépészeti munkabiztons{g és környezetvédelem
Munkavédelem
10166-12
Gépészeti kötések alapjai
Gépészeti kötési feladatok
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata
4
140
140
1
Elsősegélynyújt{s gyakorlat
1 3
2 5
4
11497-12 Foglalkoztat{s I. Foglalkoztat{s I.
2
11499-12 FoglalkoztatásI I.
Foglalkoztat{s II.
1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztons{g
10165-12 Épületlakatos feladatok
Épületlakatos feladatok
1 4
Épületlakatos feladatok gyakorlata
10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok
9
Magasban végzett lakatos feladatok
2,5
2
Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata
10168-12 Szerkezetlakatos feladatok
Szerkezetlakatos feladatok Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata
3
2
3 4
12 67
Összes óra
7
Összes szakmai óra
17
10
140
8
140
25
17
140
8
140
25,5
17,5
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0
84
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
1
0
1
0
1
0
18
0
11
0
9,5
0
104 1348
Osztályközösség-építő Program Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
35
36
35 68
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 542 06 OKJ számú, női szabó szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Összefüggő ny{ri
1/9. évfolyam
2/10. évfolyam
Összefüggő ny{ri
3/11. évfolyam
Megjegyzés Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak Ruhaipari anyag- és {ruismeret
10113-12 Ruhaipari anyagvizsg{latok
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
gyakorlat
2
heti órasz{m
heti órasz{m
2
gyakorlat
elméleti
gyakorlati
heti órasz{m
heti órasz{m
1 2
1
Szakrajz elmélet
10115-12 Textiltermékek összeállítása
gyakorlati
Anyagvizsg{latok Ruhaipari gy{rt{selőkészítés
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés
elméleti
1
Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése elmélet Textiltermékek készítése gyakorlat
2 2
2 7
91
69
Lak{stextíli{k készítése elmélet 10118-12 Lak{stextíli{k készítése
1
Lak{stextíli{k készítése gyakorlat
3
49
Női ruh{k készítése elmélet
4
3,5
10120-12 Női ruh{k készítése és értékesítése
Női ruh{k készítése gyakorlat
11497-12 Foglalkoztat{s I
Foglalkoztat{s I
2
11499-12 Foglalkoztat{s II
Foglalkoztat{s II
1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
1
Összes óra
7
16
Összes szakmai óra
10 17
140
7
140
18 25
140
140
14
9,5
140
16 25,5
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
Idegen nyelv
2
0
2
0
2
0
Matemaika
2
0
1
0
0
0
70
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
Természetismeret
3
0
0
0
0
0
Testnevelés
5
0
5
0
5
0
Műszaki informatika
1
0
0
0
1,5
0
1
0
1
0
1
0
18
0
11
0
9,5
0
Osztályközösség-építő Pr Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
35
0
36
0
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
34 522 04 OKJ számú, villanyszerelő szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév
1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
elméleti
gyakorlati
Összefüggő ny{ri
gyakorlat
2/10. évfolyam
elméleti
gyakorlati
Összefüggő ny{ri
gyakorlat
3/11. évfolyam
elméleti
Megjegyzés
gyakorlati
71
heti órasz{m
heti órasz{m
heti órasz{m
heti órasz{m
heti órasz{m
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1
Foglalkoztat{s I. Műszaki informatika gyakorlat
2
11497-12 Foglalkoztat{s I. 10007-12
Informatikai és műszaki alapok Műszaki ismeretek
1
2 2,5
Műszaki gyakorlatok
3
60
10023-12
Épületvillamoss{gi szerelés
Épületvillamoss{gi szerelés
Épületvillamoss{gi szerelés gyakorlata
3
60
15
100
Épületvillamoss{gi mérések gyakorlat
2
20
3
40
10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések
1,5
3
V{llalkoz{si ismeretek
1
Ipari elektronika
1
Elektrotechnikai sz{mít{sok
1
2
Villamos ipari anyagismeret
1
1
Villamos gépek és berendezések
heti órasz{m
3 72
szerelése
Villamos műszaki {br{zol{s Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
1
1
16,5
Összes óra
7
Összes szakmai óra
17
10
140
7
140
25
18
140
9
140
25,5
16,5
A szakma közismereti tananyagegységei és óraszámai: 108
Magyar Kommunikáció
2
0
1
0
0
0
208
Idegen nyelv (A/N)
2
0
2
0
2
0
108
Matematika
2
0
1
0
0
0
108
Társadalomismeret
2
0
1
0
0
0
108
Természetismeret
3
0
0
0
0
0
520
Testnevelés*
5
0
5
0
5
0 73
84 104 1348
Műszaki informatika Osztályközösség-építő Program Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
1
0
0
0
1,5
0
1
0
1
0
1
0
18
0
11
0
9,5
0
35
36
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
35
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
74
2. SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK / 13- 14 ÉS 15./ 2. A.) A 2013-2014. tanévtől érvényes érettségire épülő 2 éves duális szakképzés helyi időterve
75
52 815 01 OKJ számú, gyakorló fodrász szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
közismeret nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
12. heti óraszám e gy
13.jan heti óraszám e
gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1
11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztat{s I.
2
Szakmai etika és kommunik{ció 11486-12 Szépségszalon üzemeltetése
1
1
Munka – és környezetvédelem
1
1 1
V{llalkoz{s és marketing
2 1 1
Szakmai informatika 11487-12 Szolg{ltat{st
Szépészeti szakmai ismeretek
0,5
gy
0,5
0,5
1 1
1
2
2
0,5
2 76
megalapozó Divattörténeti anatómiai, szakmai- ismeretek és anyagismeretek Szépészeti {ltal{nos anyagismeret
0,5
0,5
1
Szakmai alapozó gyakorlat
10250-12 Kéz{pol{s
11484-12 Fodr{sz manu{lis alapműveletek
11485-12 Fodr{sz vegyszeres műveletek
Összes óra Összes szakmai óra
1
4
70
Kéz{poló szakmai ismeretek
2
1
70
1
3
91
0,5
Kéz{poló szakmai gyakorlat
1
5
0,5
35
2
16
125
4
35
2
49
2
Gyakorló fodr{sz szakmai ismeretek1
2
Gyakorló fodr{sz szakmai gyakorlat
16
Szakrajz
1
Gyakorló fodr{sz szakmai ismeretek 2
2
Gyakorló fodr{sz anyagismeret
2
Gyakorló fodr{sz vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat
7
3
4 7
70
4
3 7
105
4
5 9
140
4
7 11
13
20 33
160
10
23 33
77
Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
28
29
26 24
35
36
35
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
35
2
2
testnev., osztályf.
testnev., osztályf.
35
35
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
55 815 01OKJ számú, fodrász szakképesítés-ráépülés szakmai képzésének óraterve A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma Szakmai követelménymodulok
Tant{rgyak
Elméleti Gyakorlati heti órasz{m heti órasz{m
Alaphajv{g{sok gyakorlat 11242-12 Alaphajv{g{s
Fodr{sz szakmai ismeretek 1. Művészetek 1.
11243-12 Frizurakészítés
Frizurakészítés gyakorlat
11 1 1 14
78
Fodr{sz szakmai ismeretek 2.
2
Fodr{sz anyagismeret
1,5
Művészetek 2.
1
Összes óra
6,5
Összes óra
25 31,5
A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) 7 óra elmélet, 28 óra gyakorlat A szakképző iskolai képzés összes szakmai órasz{ma szabads{v nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) Az 55 815 01 Fodr{sz szakképesítés-r{épülés szakmai és vizsgakövetelményeit a 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet tartalmazza. Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján. Érvényes: a 2015/2016. tanévtől
54 481 04 OKJ számú, informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
11. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
13.jan heti óraszám e
gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g
Munkahelyi egészség és biztons{g
11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1
11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő
Foglalkoztat{s I.
2
1
gy
1
79
képzések esetén)
10815-12
Inform{ciótechnológiai alapok
1
Inform{ciótechnológiai Inform{ciótechnológiai alapok gyakorlat 10826-12 Szakmai életp{lya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunik{ció 10817-12 H{lózatok, programoz{s és adatb{zis-kezelés
2
2
Munkaszervezési ismeretek
1
Munkaszervezés gyakorlat Adatb{zis- és szoftverfejlesztés Adatb{zis- és szoftverfejlesztés gyakorlat H{lózati ismeretek I. H{lózati ismeretek I. gyakorlat
10827 -12
H{lózati oper{ciós rendszerek
H{lózati oper{ciós rendszerek és szolg{ltat{sok
H{lózati oper{ciós rendszerek gyakorlat
10828 -12 V{llalati h{lózatok üzemeltetése és felügyelete
1,5
H{lózati ismeretek II. H{lózati ismeretek II. gyakorlat
1
2
1
2
1
2
2
2
1
3
2 2
4
2
2 2
2
8
4 3
8 5,5
7
6 6
80
IT h{lózat biztons{g
2
IT h{lózat biztons{g gyakorlat
2
Összes óra
3
4
Összes szakmai óra
7
Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
70
28
3
4 7
4
105
9
29
35
5
140
26
36
4
7
11,5
11
33
24
35
35
20
160
16,5
15 33
2
2
testnev., osztályf.
testnev., osztályf.
35
35
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
54 346 01 OKJ számú, irodai asszisztens szakképesítés szakmai képzésének óraterve 2013-2014. tanév Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztons{g egészség és
1
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
közismeret nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
12. heti óraszám e gy
13.jan heti óraszám e
gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
1 81
biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II.
Foglalkoztat{s II.
1
11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztat{s I.
2
10067-12
Gépír{s és iratkezelés gyakorlat
Gépír{s és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat
3
70
3
40
2
60
1
2
65
2
80
Kommunik{ció alapjai
Munkahelyi kommunik{ció
Üzleti kommunik{ció gyakorlat
10066-12
Gazdas{gi alapismeretek
1
1
2
4
Gazd{lkod{si alapfeladatok
Jogi ismeretek
1
1
1
3
10068-12
Bizalmas inform{ció kezelés
60
6
85
4
15
1
10070-12
V{llalkoz{si ismeretek
7
2
3
4
5
3
3
2
82
technik{ja
Gyorsír{s és jegyzőkönyvvezetés
Gyorsír{si alapismeretek gyakorlat Dokument{ció készítése a gyakorlatban
7
7
10069-12
Ügyviteli ismeretek
4
Irodai asszisztensi feladatok
Marketing alapjai
2
Időgazd{lkod{s
2
Nyomtatv{ny-, és adatb{ziskezelés gyakorlat Összes óra
6
4
Összes szakmai óra
3 7
Közismereti tantárgyak összesen:
Mindösszesen:
28
70
2
5 7
29
105
5
4 9
140
6
5
16
11
33
36
160
13
20 33
26 24
35
17
35
35
2
2
testnev., osztályf.
testnev., osztályf.
35
35
83
Készült: A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján
Érvényes: a 2013/2014. tanévtől
84
3. A SZAKMAI KÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉS FELTÉTELEI: a., Az iskolánkban az alábbiak közül meghirdetett asztalos, kőműves és hidegburkoló, festő, mázoló, tapétázó, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, villanyszerelő, női szabó, elektromos gép- és készülékszerelő, elektronikai műszerész, előrehozott, 3 éves szakképzésre az nyerhet felvételt, aki 14. életévét betöltötte, legalább nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és a szakma gyakorlására egészségileg alkalmas. Érettségihez kötött szakképzések: informatikai rendszergazda, irodai asszisztens, gyakorló fodrász, fodrász. b., Aki sikeresen részt vett a HID2 programban megfelelő bemeneti kompetenciákat elérte, az bekapcsolódhat alapfokú iskolai végzettséghez kötött ( a., pont szerinti) szakképzés megszerzésére felkészítő szakképzésbe, amennyiben az adott szakma gyakorlására egészségileg alkalmas.
4. A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON VALÓ BESZÁMÍTÁS HELYI LEHETŐSÉGEI: -
-
A korábbi tanulmányok beszámítását a tanulónak kell kérni. Kérelméhez csatolni kell a szakiskola, szakközépiskola elvégzését tanúsító bizonyítványt. Ebből megállapíthatónak kell lenni, hogy milyen szakterülethez, ezen belül milyen szakmacsoporthoz tartozó szakmai előkészítő, illetve szakmai alapozó képzésben részesült. Beszámításra csak akkor van lehetőség, ha a tanuló által választott szakképesítés ahhoz a szakterülethez, ezen belül ahhoz a szakmacsoporthoz tartozik, amelyben a tanuló szakmai előkészítő, illetve szakmai alapozó képzésben részesült. A beszámítás óralátogatás alóli felmentést jelenthet, és egyénre szabott időtartamú lehet.
85
A beszámíthatóságról az iskola igazgatója dönt a központi szakképzési programok, a kerettantervi előírások és konkrét szakmai tartalmak, illetve óraszámok alapján.
-
5. A SZAKKÉPZÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE: A szakiskola szakképzési évfolyamain, az érettségi utáni szakképzésben oktatott szakmák esetén a szükséges eszközök jegyzékét a központi programok tartalmazzák. A hiányzó eszközök beszerzésére az iskola beszerzési ütemtervet készít (mit, mikor, miből). Az iskola külső gyakorlóhelyeken is biztosítja a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközök hozzáférhetőségét külön ütemezés szerint.
6. A MÁSODIK SZAKMAI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: A hatályos jogszabályok szerint az iskolánkban oktatott szakmában a második és további szakmai képesítés megszerzése tandíjköteles. A tandíj évente kerül megállapításra, önköltségszámítás alapján.
7. GYAKORLATI OKTATÁS SZÍNTEREI: iskolai tanműhelyben (csoportos) üzemi tanműhelyben (csoportos) üzemi egyedi munkahelyen egyedi munkahelyen -
A gyakorlati oktatás szervezhető: a gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és a tanuló közötti tanulószerződés alapján, a gazdálkodó szervezet és a szakképzést folytató iskola közötti együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyben az iskola szakképzési évfolyamára történő felvétellel, beiratkozással létrejött tanulói jogviszony alapján.
8. TANULÓK
FELVÉTELE A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKRA:
A szakiskola szakképzési évfolyamára a tanulók felvétele az általuk választott szakmára jelentkezési lapon történik. Túljelentkezés esetén a tanulmányi eredmény és a szakmai alapozó tantárgyban nyújtott teljesítmény alapján kell meghozni a döntést. A felvétel feltétele továbbá, hogy a szakmai alkalmassági vizsgán megfeleljen a tanuló, továbbá a gyakorlati oktatási hely biztosított legyen. A szakiskola szakképzési évfolyamán egy-egy osztályba a tanulók létszámától függően egy vagy két, kivételesen 3 szakma tanulói nyerhetnek besorolást.
86
9. MELLÉKLETEK: Az oktatott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei Az előrehozott 3 éves szakképzés kerettanterve A szakmai képzéshez javasolt központi szakmai programok (tantárgyi tervek)
87
