Égi Béke a Földön közösség lapja
SZERETTEINKÉRT
ÉGJEN
2012.október 28.
Kérdés-felelet Dombi Feri bácsi válaszai feltett kérdéseinkre az inárcsi utolsó vasárnapi összejöveteleink (szentmise, meditáció, kérdés - felelet) alkalmával. Az 1998. májusától rendelkezésünkre álló hangfelvételek alapján szerkesztett változat. 2001.07.29. Kérdés: Miért nem tartjuk meg azt az erkölcsi szabályt, ha panaszunk van: elõször négyszemközt beszéljük meg, azután kérjünk társat magunk mellé, végül szóljunk a gyülekezetnek, egyháznak. Nem ezt kívánja Krisztus szeretete amire nem figyelünk? Válasz: Itt két dolgot kell megkülönböztetni. Van, aki személyileg bánt engem, hazudozva minden rosszat mond rám. Akkor kötelességem félre hívni és elmondani, hogy beszéljük meg ezt a dolgot, itt valami félre értés van. Ha az illetõ nem áll velem szóba, akkor kell egy testvért magunk mellé kérni és ha így sem sikerül a párbeszéd, a gyülekezet elé vinni a problémát. Van egy másik terület - és a mi korunkban testvérek egyre több van - amikor valaki magát a közösséget fertõzi. Olyan könyvek, kiadványok jelennek meg, hogy égnek áll a hajam tõle. Kaptam egyik testvéremtõl egy brossurát, ott van rajta egy kéz. A brossurának a tartalma pedig, hogy a kéz a jó Isten, az ujjak meg mi vagyunk. Ez hülyeség, nem igaz! Ez torz Istenkép! Mi az Istennel egyek csak szándékban vagyunk! Nem fizikálisan. - Amikor Jézus mosta a tanítványai lábát nem a saját lábát mosta! Ez a könyv pedig amit az elõbb említettem arról beszél, hogy a saját lábát mosta. No ez érdekes, mondtam a testvéremnek - mosd meg minden nap a lábadat és akkor nekem nem kell soha lábat mosni… Itt nagyon össze vannak kutyulva a dimenziók. A fizikális világ a megosztottság világa. Csak az eszme világa az egység! A szándék világa az egy. Az a szándék kell bennem legyen, ami Jézusban volt, akkor vagyok vele egy. Nem fizikálisan vagyok Jézussal egy! Aki a te szakálladat rángatja meg, az nem Jézus szakállát rángatja. Az anyag testvérek általában szétválaszt, a szellem, az eszme összeköt. A szellem világa az egy más kategória, egy más világ. Az a pénz, ami a zsebedben van, nincs az enyémben, a kenyér ami a te asztalodon van, nincs az enyémen. Így választ szét az anyag, de a gondolat összeköt! Amit most elmondtam, odaadtam nektek, ettõl én nem lettem szegényebb - még jobban az enyém lett, még jobban át tudom élni, még jobban egy vagyok teveled is meg azzal a gondolattal is. Tehát ne lepõdjön meg senki, ha bizonyos könyveket, amelyek olyanokat írnak, ami a közösséget fertõzi azt mondom álljunk meg, mert nagyon félrevisz bennünket, mellémegy a dolgoknak. Itt nem az a lényeg, hogy az illetõvel beszéljek - valószínû hiába teszem - nem õ van megfertõzve -illetve igen- és itt van egy másik dolog, ha beszélõképes lenne, mielõtt kiadná, megírná - beszélne velem. Azért adja ki megbeszélés nélkül, hogy biztosítsa önmagát. Azt tudom mondani testvérek, hogy az okosság meg az óvatosság az mindig 2
igenis kötelez bennünket és a hibákat igenis el kell tudnunk mondani azoknak, akik velünk valamiképpen egy hajóban eveznek, hogy ne ellenkezõ irányba merülve evezzen az a lapát. Szerk. Budainé Marika
Kedves Olvasó! A napokban nagyon sokan keresik majd fel a temetõket. Én magam is kimegyek szeretteimhez, akik már hazatértek. A szívemhez közel állók õk valamennyien. Az ó mamám, akit csak fényképrõl ismerek, éppen a karjaiban tart minket a testvéremmel, pólyában vagyunk még akkor. A nagymamám, aki nevelt, a nagyapám aki a rocsójával, tiszai csónak kirándulásra vitt minket. Az anyai nagyszüleim, akik szerettek minket, de csak úgy távolról. Az édesapám és a testvére, keresztapám és az õ leánya. Õk mind az én szeretteim. Ha kitágítom a kört akkor már az ismerõsök, osztálytársak, gyerekkori játszótársak és egykori munkatársakkal gazdagodik a kör. Velük találkoztam itt a földi életben. Egy nagy forgószínpadhoz is hasonlítható a Földünk. Színre lépnek emberek mikor kezdõdik a szerepük és mikor vége, a színrõl letûnnek. Gyermekkoromban hallottam elõször nagymamámtól, hogy "aki megszületett az meg is fog halni". Igazából nem riasztott meg ez a kijelentés, inkább én egy biztosan bekövetkezõ ténynek fogtam fel. Amikor legközelebb hallottam, akkor már egészen más megvilágításban állt elõttem. Feri bácsi volt az, aki ezt mondta, "tuti biztos, hogy meghalunk, ez ami biztosan bejön". Õrá és Gyurka bácsira is emlékezem. A családi, baráti, ismerõsi, munkatársi kör kitágul szá-
momra, ide tartoznak már a teljesség igénye nélkül Juhosné Évike, Csuka Ancsa, Bisztrai Laci bácsi és még sokan, akikkel Jézusban testvérek vagyunk. Tanultuk a Hang Jézusától, hogy a szeretet szálait nem tudja elszakítani a halál, a szeretet továbbra is összeköt minket velük. Rájuk emlékezem most, akikkel most is szeretet kapcsolatban vagyok. Hálát adok Istennek õértük, a találkozásért, a kapcsolatért. Õk elõre mentek, de tudom egyszer majd ismét találkozni fogunk. Deák Zoltán
ÉGI ÉDESANYÁNK, A BÉKE KIRÁLYNÕJÉNEK ÜZENETE Meðugorje, 2012. szeptember 25. "Drága Gyermekek, Amikor a természetben a színek gazdagságát nézitek, melyet a Magasságbeli ad nektek, nyissátok ki szíveteket és hálaadással imádkozzatok minden jóért, amitek van, és mondjátok ki: Egyedül az örökkévalóságra vagyok ide teremtve. Vágyakozzatok tehát a mennyeiek után, hiszen Isten mérhetetlen szeretettel szeret benneteket. Engem is ezért adott nektek, hogy elmondhassam: egyedül Istenben van a békétek és reménységtek Drága Gyermekek. Köszönöm, hogy elfogadjátok meghívásom." 09/2012
Evangéliumi Jézus Meggyógyította a fiút és visszaadta az apjának A Lukács evangéliuma 9. fejezet, 37-43. verseiben olvashatunk a holdkóros fiú meggyógyításáról. A beteg fiú apja Jézus tanítványitól kérte, hogy szüntessék meg fia megszállottságát. A tanítványok nem tudták teljesíteni a kérését. Jézus kifakad tanítványai hitetlenségén, majd meggyógyítja a fiút. Beteg gyerek, beteg fia gyógyulásáért aggódó apa, sikertelen apostoli gyógyítás és mindent a helyére tevõ Jézusunk a mostani evangéliumi rész szereplõi. Abban az idõben Jézushoz özönlöttek az emberek, ma a kórházak orvosaihoz gyógyulást remélve. Teljesen természetesnek gondolom, ha a beteg gyógyulni akar, egészséges akar lenni. Jézus nem akart mindenkit meggyógyítani, de aki hozzá fordult azon segített, mint a holdkóros fiún. Jézus nem nagy és híres gyógyító akart lenni közöttünk, de ismeri a betegség ember elõtt rejtett okát is, és attól is képes megszabadítani. Jézus tevékenységében, a gyógyítások, mint természetfölötti jelek nemcsak küldetését igazolták, hanem szeretetérõl is tanúskodtak. Gyógyító hatalmát átadta apostolainak (Mt. 10,1; Mk. 16,17). Amikor a Jézust hallgatók körében a gyógyítás fontosabbá válik, mint a tanítás hallgatása, Jézus tovább áll: "menjünk máshová, a közeli városokba, hogy ott is hirdessem az evangéliumot (örömhírt), mert ezért jöttem". Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézus minden betegséget meg tud gyógyítani, mindenkin segít, aki hozzá fordul. A magunk életébõl azt láthatjuk, hogy néhány betegségünk gyorsan gyógyul, néhány betegségünk nem múlik el, vagy csak hosszú idõ után, hiába akarunk gyógyulni, hiába kérjük Jézus segítségét. Életünkben jelen van a múlandóság és az örök élet. Minden gyógyítás a mulandó 3
életet tudja meghosszabbítani, vagy elviselhetõbbé tenni. Nekem tudnom kell, hogy nem a mulandóságra vagyok teremtve. Céltévesztett állapotban vagyok, ha a mulandóságot fontosabbnak gondolom az örökéletnél. Mi ez az örökké valósághoz képest - hallhattuk, olvashattuk sokszor a Hangtól. Fizikai testünk, annak egészsége eszköz célunk, a szeretés megvalósításában. Gyógyulási szándékunkban egy közép utat kell találnunk, ami mindenáron gyógyulás és az egészségünkkel nem törõdés között van. A szeretet megéléséhez kell alkalmassá tennem a testemet, egészségemet. Nehezen gyógyuló betegségek esetén be kell vennem naponta a gyógyszereimet, amelyek megszüntetik, vagy enyhítik a betegségem tüneteit, így tudom szeretet feladatom ellátni. Jézus gyógyításainál olvashattuk, hogy senkit nem utasított vissza, ha akkor így volt ma is így van, mert az Istenben nincs változás. Ha Jézusra bízzuk magunkat, a legjobbat akarja nekünk, nagyon nagy biztonságban vagyunk Nála. Gyógyít bennünket közvetve, vagy közvetlenül, ha nem az általunk várt eredményt hozna a gyógyítás az csak a lelkünk javát szolgálhatja, az örök élet felé vezetõ utunkat egyengeti. Jézus mindig jót akar nekünk. Egészségünket használjuk eszközként a szeretéshez és a szeretni tanításhoz, ahogy a Hangtól tanultuk. Kecskeméti Sándor
"A jézusi lelkület és a keresztény életforma a XXI. sz. elején." Egy új tanév kezdetén. Jn.13,34 Egy új év kezdõdik. Ahogyan minden újév kezdetén, feltehetjük most is a kérdést mit hoz ez az új év? Nekünk a Hang közösségnek, az Isten Országa ügyének. Vagy olyan lesz mint a többi, ahol mindig egy "kicsit elveszettnek és kicsit megváltottnak" érezzük magunkat, azaz voltak dolgok, amik jól mentek és amik kevésbé? - Olyan egyforma évek ezek, napi, havi és éves rutin találkozók, beszélgetések, programok, jó tettek, sikerek, hiányosságok, és szomorúságok És persze szeretjük egymást és még ki - ki sok mindenki mást is. Lehet ez így is és tudjuk ez nem kevés - de mit kell tennünk, hogy ez a jövõben több, gazdagabb legyen? Ha végig gondoljuk a Hang közösséget, fiatalokat és idõseket, gondjaikkal, bajaikkal és az általános világban lévõ helyzetet, mit írunk majd 2012-13 év mögé? Vagy ha nem mi, 10-20 év múlva az akkori Hang közösség tagjai? Ha nézem a havi találkozókat, úgy látszik rutin szerûen mennek a dolgok. Van szentmise, szünet /beszélgetési lehetõség/ és a harmadik rész. De vajon a Hang közösség hosszú távú életében maradhat-e ez így, vagy lesz egy kicsit más, több mint a mai énje a közösségnek? Kérdezhetjük: Miért fontos, hogy havonta itt Inárcson találkozunk? Úgy gondolom, hogy kell egy hely, ahol a tan tisztasága, a minõségi élet, az Isten Országa, a megújulás, a beágyazódás, a Hangra figyelõ felelõsség, és az, hogy 'Te magad légy' tartalma elhangozzék sokunk számára. Ezért gondolom fontosnak, hogy a havi találkozók, azon túl, hogy lehetõséget biztosítanak a testvér-baráti egymásnak örülésre, ezek a találkozók többet adjanak azoknak, akik ide eljönnek, nem kis idõ -és anyagi áldozatot vállalva. Ezért szeretnék megfogalmazni hét olyan fogódzópontot, ami minket a Hang közösséghez tartozókat elõbbre visz, az egyéni és közösségi életünkben egyaránt. Az elsõ pont a Tan tisztasága. A tan tisztasága. Mi ez? Kérdezhetnénk mi, akik itt vagyunk. Mi a tan tisztasága? Óhatatlanul az evangéliumokra, a Hang tanítására és a KIO. tartalom által megfogalmazottakra gondolunk. Mert mi teszi rendbe az embert a gondolkodásában, ha nem az evangélium, a jézusi tanítás tan tisztasága? Mindenek elõtt a jézusi tanítás, az evangéliumok elsõdlegessége a gondolkodásunk iránytûjeként való elfogadása és megértése. Ez az alapja minden további, az embert meghatározó életnek. Az egész általunk jól ismert fogalomkör a gondolkodás átalakítás szolgálja azt, hogy a jézusi tanítás legyen számunkra a tan tisztasága. Amire egy életen keresztül törekednünk kell és vigyáznunk, hogy el ne tévedjünk. Olyan egyértelmûen fogalmazódik meg ez a Hang tanításában: "Mióta kezetekben van tanításom lényege az evangéliumok által, azóta tudnotok kell, hogy Én azzal soha sem kerülök ellentétbe." /Hang.1/9/ Le kell vernünk azokat a bójákat, ahol a keresõ - kérdezõ, csónakjában hánykolódó ember kiköthet. Az Istenkép egységessége, a Szeretõ Isten elfogadása mindenre megoldást ad és segíti a közösség életét. Így az egységet a tan tisztaságának szeretet egységében kell megtalálnunk. Tehát elsõdlegesen a tan tisztaságára, a gondolkodás átalakítását következõen annak megértésére kell törekednünk! Az evangélium tanításának pusztán csak hallása nem eredményez gondolkodás átalakítást. Az evangélium tanításának meghallása tesz képessé annak megértésére és követhetõségére. Sajnos vannak, akik már túl tették magukat ezen a legfontosabb tartalmon és saját tanításba kezdtek. Õk önálló utakon burjánoznak, ki tudja milyen közegekben. Sajnos ezek a különbözõ szekták csírái. Ezekkel nekünk nincs más tenni valónk, csak az, hogy egyre jobban ügyeljünk arra, hogy ne tévesszünk irányt a gondolkodásunkban. "Minden 4
más tanítás, amely forrásként Rám hivatkozik, csak annyiban fogadható el, amennyiben evangéliumaimmal összeegyeztethetõ. Egyedül evangéliumaim idõállóak." /Hang.5/380/ A második pont: a minõségi élet. A temetéskor szokták énekelni: látjátok testvérek ennyi az élet. De tényleg csak ennyi? Csak ennyi egy házasság, egy barátság, egy közösség, egy személy? Kicsit elveszve és kicsit megváltva élünk, érzelmeink, hangulataink, szorongásaink között. Tudod, én ilyen vagyok, mondta valaki nekem. Igen, tudom, hogy Te ilyen vagy, de mit teszel azért, hogy ne ilyen légy, hogy több légy a mai önmagadnál? Hogyan törekszünk arra a minõségi életre, ami túl emel az emberi ego intellektuális és érzelmi játékain? A tan tisztaságát megértve, az arra épülõ jézusi minõségû életre kell törekednünk. Ez a magatartásbeli azonosság az Atyával a Fiúval a Lélek segítségével. Amikor magunk nem azért vagyunk boldogok, mert ez és ez történik velünk, hanem mert létállapotunkká válik a boldogság tudata. Növekednünk kell tehát a szeretet erényében. A szelídek nem azért öröklik a földet, mert elõbb-utóbb mindenki szelíd lesz, hanem mert a szelídség palástját magunkra öltve értékeljük, élvezhetjük a mai világot, és a következõ aiont is. "A szeretés nem az álmok világa, hanem a gyakorlati áldozatvállalásé. Ebben lehet Velem találkozni." /Hang.3/176/ A harmadik pont: az Isten Országa. A világtörténelemben, sokan próbálták már megvalósítani az Isten Országát itt a Földön. Megjegyezzük ez eddig mind elbukott, bár meggyõzõdésünk szerint ez nem lehetetlen. Azt látjuk, hogy a külsõ körülmények nagyban befolyásolják ezt ma is. Azt kell mondani, hogy a jelen külsõ körülményekben arra vannak törekvések, a valóságban csak beszélünk róla. Úgy látszik, hogy ez a mostani világban az utópia világába merül, bár megvan az esélyünk arra, hogy megvalósuljon. A szeretõ Istenen nem múlik, csak rajtunk embereken. Egyszer elérkezik az egy dénár elvének megvalósulása is. Persze vannak barátságok, közös programok, nyaralás, tábor. De az egység legteljesebb megélése sajnos még hiányzik. Pedig van itt feladat bõven: fiatalok, idõsek gondja, növekvõ egzisztenciális félelem és az ehhez tartozó alkalmazkodás. A társadalomban van jobb, bal és liberális ideológia. De van egy negyedik általunk képviselt - a jézusi ideológia. Az emberi szeretetkapcsolatok által megteremtett társadalom. Ez a mostani, bal, jobb és liberális társadalmi helyzet, ez a világ, végnapjait éli és összeomlik. Mi ezt csak azért nem érezzük jelenleg a végsõ helyzetnek, mert fenntart bennünket a kulturális és személyi védõhálónk. De a gyermekeink, unokáink, lázas útkeresése máshová rángatja õket, mert a mai társadalom nem teremti meg ezt a jézusi társadalmi helyzetet. És nekünk sem sikerül teremtenünk mindig olyan állapotot, ami vonzó lehet az emberek számára. Az erõforrásaink helyét újra kell gondolnunk. Mindenki, aki az Isten Országába tartozik, minden nap érezze, hogy ez több, jobb, teljesebb életet adó közösség. Ez a százannyi világa. "- az Isten országa ÁLLAPORSZERÛ bátorságot kíván. Igen, mert Isten országának vállalásához nem egyes esetekben, egyes nagy tettekben kell tanúságot tenni, hanem a mindennapi élet apró bajainak elviselését kell bátor szívvel vállalni. Ez valóban bátorságot kíván. Ennek a bátorságnak részetekrõl a ti hitetek a forrása. A hit, mint minden erény, gyakorlás által növelhetõ." /Hang.10/853/ A negyedik pont: megújulás. "Vezess új utakra Lucifer" kéri Ádám az ember tragédiájában. Nekünk ebbõl csak az új utakat kell megjegyeznünk. A világnak a valódi Jézus kell. Arra rezonál az Isten emberben élõ teremtett valósága. Ahol azonos rezgésszám jön létre a hatás, a felismerés, a közösségi élet megújulására ott jön létre az új élet. Nem szûkülhetünk be saját kis önmagunkba egyénileg és közösségileg sem. Ez a folyamat az, ahol az álmok az ötletek megvalósulnak és életté lesznek. Ez egy folyamat a teljesség felé. A mag, ami ha jó talajba hullik ott új életet teremt. De hiába van jó mag, ha nincs jó talaj. Ez nem a mag hibája. Nekünk ebben a folyamatban törekedni kell arra, hogy jó talaj legyünk, egyéni, családi és közösségi életben egyaránt. Mit is mond a lelki élet egyik nagy mestere? Biztos Istentõl van a szépség, az öröm, a szeretet, a kreativitás, a lelki béke és a megbocsátás. Nekünk azt kell tudnunk, hogy otthon vagyunk a Hang közösségben, nyitottan az értelem világán belül is. A szellemi megújulás, fejlõdés nélkül halálra vagyunk ítélve, akár az egyént, a családot, vagy a közösséget nézzük. "A nyitottság azért fontos, hogy belétek tudjon áradni a Lelkemnek az az adománya amire éppen szükségetek van." /Hang.7/555/ Az ötödik pont: a beágyazódás. A mai élet alapélménye a magány. Tesznek is az emberek érte. A mai társadalmi életben a magány mozgalom az ideális. Egyedül vagyunk, érezzük egyre gyakrabban. Az egészséges öntudat részére azonban a szövetségesek keresése a fontos, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ilyen szövetségesünk a Bokor közösség. Mi látjuk és értjük a szövetségesünk értékét. Ez a szövetség megsokszoroz minket. Fel kell nõni egy új generációnak amelyik egy nyelvet beszél, jól kommunikál egymással. A meglévõk mögé fel kell építeni mindazt, amit az elõzõ négy kérdésben megfogalmaztunk a magunk számára: a tan tisztasága, a minõségi élet, az Isten Országa, és az innováció /az új utak keresése/. Tehát van szövetségesünk a Bokor közösség. Kezünket nyújtjuk és a kezüket nyújtják az értékeink mentén. Ugyanis egy értéket képviselünk. Azt a jézusi értéket, amelyben ha együtt tudunk mûködni, akkor általunk szebb és jobb lesz a világ. 5
"A BOKOR bázis közösség, mely országotokban ismert, de nem elismert az egyházi hatalmasságok részérõl, csírájában magában hordja mindazt, amiért lejöttem a földre…." /Hang.6/431/ A hatodik pont: a Hangra figyelõ, belsõ felelõsségének teljes élete. Úgy gondolom, egyértelmûen megfogalmazhatjuk, hogy a Hang közösség radikális közösség. Miben? Az elkötelezettségében, a jobbító szándékában, a testvéri együttélésében, a testvéri figyelmeztetésben. A Hang közösség a Dombi Feri bácsi szellemi hagyatékának hordozója az evangéliumok alapján. Tudnunk kell azonban az elõbbre mutató, a korhoz jobban szóló szellemi hagyatékára épülve felismerni a saját felelõsségünket, ami a közösség jövõjét illeti. Mi, akik a Hang közösséghez tartozónak tudjuk magunkat, közös felelõsségünk van a közösség jövõjét illetõen. Visszatérni, ha kell az erõforráshoz, amikor szükséges a szellemi erõvel feltöltekezni. Azonban, újra és újra meg kell fogalmaznunk a közösség célját és szerepét. Mert a további életünk csak a saját magunk élete által lesz teljes. "Márpedig szeretni kell és felellõséget vállalnod kell döntéseidért." /Hang:7/522/ És mi lehet a hetedik pont: Te magad légy. Mi magunk legyünk azok, akik Isten tervében ezen földi létben szerepelünk. Legyünk azok, ami miatt erre a földre leszülettünk. Ahhoz, hogy a címben lévõ mondat: Te magad légy, ehhez szükséges, hogy helyesen ismerjük önmagunkat. Ez nem lehet a véletlen mûve. Ezért szeretnék a Hang tanításából egy idézetet rögzíteni: "Önismeretre véletlenül nem lehet eljutni. csak az indul el az önismeret útján, aki cselekedetei tükrében igyekszik szemlélni önmagát. Ennek magyarázata: Gyümölcsirõl lehet a fát megismerni. A helyes önismeret megszerzéséhez távlat szükséges. Csak akkor van önmagadhoz távlatod, ha valamiképpen rögzíted elmúlt napod eseményeit. Elsõ lépés tehát, hogy tudj számot adni magadnak arról, mit csinálsz reggeltõl estig. De ne csak úgy általában, hanem minél pontosabban. A második lépés semmivel sem marad el értékelésben az elsõtõl. Ez pedig az, hogy osztályozd önmagad cselekedeteid minõségét, vagyis hogy amit csináltál, azt hogyan csináltad." /Hang.2/108/ Kérdezzük meg végül magunktól, mit kérünk magunknak és a közösségünknek a jövõre vonatkozóan, amit az Isten elé terjesztünk. "A lelki életben vakáció nincs. Állandó éberség, fejlõdni akarás, növekedés ismeretekben, szeretetben. Tanulás, hogy taníthass és tapasztalás, hogy tanúskodhass! /Hang:10/802/ 2012. szept. 17. Mlecsenkov Angel
GYÁSZHÍR Szomorúan értesítünk benneteket, hogy régi kedves testvérünk, id. Dombi János 2012. szeptember 10ére virradóan megtért a Teremtõhöz. Szeretettel imádkozunk érte és a gyászoló családért. Dombi János Székesfehérváron született, szüleinek tizenkettedik, s egyben utolsó gyermekeként. Ebben a családban természetes volt a hit és a vallásos magatartás. Ferenc bátyja pap lett. Az ipari iskola elvégzése után, ahol esztergálni tanult, szakmájában, szakmájához közeli területeken dolgozott, tevékenykedett aktív munkás éveiben, nyugdíjasként kis mûhelyében pedig mindenfélét megszerelt, amit eléje hoztak és meg tudott szerelni, élete végéig. Fiatalon, tizenkilenc évesen nõsült. Ebben a templomban mondták ki a boldogító igent. Feri bátyja adta rájuk áldását. Hat fiúgyermeket neveltek fel, akik tizenkilenc unokával örvendeztették meg õket. Hitünk szerint most is nagyon büszke rájuk. Igazi, Istentõl kapott gazdagságnak élte és éli meg, feleségével együtt. A hetvenes évek legelején pap testvére, mindannyiunk Feri bácsija, egy alkalommal ezzel a kérdéssel lepte meg a házaspárt: "Leveletek jött Istentõl, olvastátok már?" Így indult egy jobbára Dombi testvérekbõl álló közösség, ahol az evangéliumok olvasása, megbeszélgetése volt a fõ feladat. Kezdték átalakítani gondolkodásukat az evangéliumi Jézus tanítása szerint. Ennek köszönhetõen a vallásos Jánosból megtért, újjászületett János lett. Jó testvér, szeretõ férj, odaadó társ. Megbocsátani tudó, mindig megújulni, javulni tudó ember. Hosszú évekig lelkipásztori kisegítõ volt a mosdósi plébánián, és fíliáiban. Szerette és nagyon komolyan vette ezt a munkát. Rendszerint már hétfõn elolvasta a vasárnapra elõírt olvasmányokat, hogy meg tudjon érni benne, kibontakozni, gyümölcsöt hozni. 6
Nyolcvanháromtól a Bányai Közösség tagjaként évente részt vett sérültek nyaraltatásában. Hasonló állapotú testvérek táborában, Söréden, sokszor vállalt szolgálatot. Közösségében õ volt a liturgiafelelõs, mint avatott akolitus, õ volt a karitászfelelõs, mint autótulajdonos, és gondoskodott például az összegyûlt ruhák rászoruló családokhoz való szállításáról. Mindig mindenkinek azonnal segített, ha kérte, s ha tudott. Elsõ szerelmével novemberben ünnepelhették volna ötvenkettedik házassági évfordulójukat. Most már személyesen ismerheti azt, akinek életében szolgált. Forrás: Bokorportal.hu Tornyai Gábor
Búcsúzunk tõled mi is Dombi Jancsi. Ismerõs vagy nálunk is Hangosoknál. Kapcsolatunk volt veled. Az elsõ ÖsszHang találkozónkon ismertünk meg téged. Segítettél nekünk, akik akkor kerestük gondolatainkat, az önmeghatározásunkhoz. Szép emléked a szívünkben õrizzük. Szerkesztõség
Kedves Testvéreim! Hálaadó megemlékezésemet Feri bácsi egyik Hang üzenetével szeretném kezdeni: "Ti, akik az örökkévalóság gyermekei vagytok, és szívetek fájdalmát érzitek, mert valaki elment elõttetek, tudjátok azt is, hogy elõbb-utóbb mindenkinek ez a sorsa. Ne féltsétek magatokat, mert Nekem adtátok magatokat! Újra és újra mondom. Bízzatok, Én legyõztem a világot! És azok, akik elõttetek elmentek már, és akikért itt most imádkoztok, azok mind-mind a ti szívetek szeretete által mennyei meleget élnek meg. A ti örömötök a hazataláltság öröme kell hogy legyen!"
Kedves Jancsi bácsi! Hálát adok a Mindenható Istennek Érted, mert jóságában megalkotott, hogy mindannyian örömünket lelhessük Benned! Hálát adok, mert láthatjuk, hogy Istennek szentelt életed milyen maradandó gyümölcsöket adott nekünk! Igen, Te a hazataláltság örömében éltél, melyrõl a Lélek beszél! Boldog voltál, mert találkoztál Jézussal, megismerted, megszeretted és követted Õt. Csak odaadó szívvel, átélt lélekkel tudtál Róla beszélni. Valódi, élõ kapcsolatod volt Vele már itt a Földön is. Sok Istennel kapcsolatos élményben volt részed az életedben. Ezek közül az egyik amirõl többször is tanúságot tettél , hogyan jelent meg az Úr és gyógyított meg derékfájdalmadból, majd amikor kérted, visszaadta azt, mely életed végéig elkísért. Mikor faggattunk arról, hogy mi az amit neked ez az élmény jelentett, nagy örömmel mondtad, hogy megbizonyosodtál arról, "Hogyha tényleg foglalkozunk az Úr Istennel, komolyan vesz bennünket! Isten hallgat ránk!" És ez végleg lepecsételte életedet. Zsuzsival és a gyermekeiddel Bányára költöztetek azzal a szándékkal, hogy akik Jézusért életközösségben szeretnének élni, Veletek megvalósíthassák. Nálatok mindenki meg tudott pihenni, zaklatott életünk megnyugvásra lelt. Engem is elfogadtál olyannak, amilyen vagyok. Férjemmel és gyermekeimmel együtt sokat tanultunk Tõled. Biztos pont voltál és az is maradsz az életünkben! Nagyon köszönjük ezt Neked! A sok Rád váró feladat miatt már kora tavasszal a nyarad be volt táblázva. Söréden mozgássérültek nyaraltatásánál segédkeztél. A legnagyobb közösséged az Anyaszentegyház volt ahol igeliturgiával, temetési szertartással, kereszteléssel szolgáltad a híveket. Mennyire szeretted a szentmiséket és az Oltári szentségben jelenlévõ Úr Jézust! Mérhetetlenül nagy alázat és tisztelet volt szívedben irántuk! Soha nem felejtem, hogy ragyogott a szemed és egész lényed mikor róluk beszéltél! 7
Neked a szentírás szerelmes levél volt. Örökre megmarad, ahogy kezedben tartod és teljes lelkesedéssel mondod: "Erre tettem fel az egész életem!" Jézusról való tanulás kihagyhatatlan volt életedbõl. A kisközösségi foglalkozások mellett a Gyurka bácsinál tartott papi közösségben mélyítetted el tudásodat. Emlékezetesek maradtak a lelkigyakorlatok, ahol a pontosságra és a fegyelemre neveltél bennünket. Vidámság volt a szívedben, és ez tovább áradt ránk is. Jó volt megfürödni benne! Hallgatni tréfás történeteidet, vicceidet. A balatonboglári lelki hétvégeken sem hagytál bennünket magunkra. Apai gondoskodással, tanácsokkal, ötletekkel támogattál bennünket a mások felé való szolgálatunkban. Boldogító együttlétek voltak ezek! Nemrégiben nagy örömmel újságoltad nekem, hogy a Visnyeszéplakon lakó közösség felkeresett azzal a kéréssel, hogy segítsd õket a jézusi úton. Jó Atyánk színe elõtt most ezt a feladatot még tökéletesebben fogod ellátni. Tudom, hogy értünk való közbenjárásod - melyet már itt a földön elkezdtél - továbbra sem fog megszûnni! Kérlek, hogy szeretõ szívedbõl fakadó áldásoddal most is ajándékozz meg bennünket! "ÁLDJON MEG BENNETEKET A MINDENHATÓ ISTEN ÉGI ÉDESANYÁNK , A BOLDOGSÁGOS SZENT SZÛZ SZEPLÕTELEN SZÍVÉN KERESZTÜL MINDEN ÉGI ÉS FÖLDI JÓVAL AZ ATYA, A FIÚ ÉS A SZENTLÉLEK!" Amen! vszm
MINDENSZENTEK, HALOTTAK NAPJA KÖZELEG. A TEMETÕKBEN MÉCSESEK ÉGNEK, FRISS ÉLÕ VIRÁG, KOSZORÚ EMLÉKEZTET AZ ÉLETRE - HALÁLRA ITT A FÖLDÖN. EDIT TESTVÉREM ÍRÁSÁT OLVASVA IS EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE, BARÁTAINKRA, TESTVÉREINKRE….GYÚJTSUK MEG A SZERETET ÖRÖKKÉ ÉGÕ MÉCSESÉT, LOBOGJON A LÁNG, AZ ÉLET LÁNGJA, TALÁLKOZUNK MAJD A FÉNYBEN…(szerk.) FÉNYBEN…
8
Élt negyvennyolc évet Volt egyszer egy barátnõm. Két foggal és hosszú hajjal született. A szülõanyja kinyitotta rá és testvérére a gázcsapot. Túlélték, és intézetbe kerültek. Felcseperedett, hányta vetette az élet. Nyolc osztályt végzett, férjez ment, gyerekei születtek, elvált, alkoholista lett. Azután hajléktalan. Nyolc évig élt, ahogy õ mondta: "a Bokor utca három alatt, a nyúllal szemben", s mosolygott derûsen az akkor már csak egy szem fogával. Az életét késõbb regénybe szedte "Kirándulás a pokolban" címmel. Nagyon szép kislány volt, de irdatlanul meggyötörték az évek. A templom lépcsõjén adogatta az embereknek a verseit. Olvasótábora lett. Egy fáradt reggelen letette a poharat. Soha többé nem ivott. Elveszített szépsége helyett mást kapott, bensõ szépséget, nyugodt derût és nyitott szívet. A hajléktalan szállón kisorsoltak egy pici önkormányzati lakást. Õ lett a bérlõje, és haláláig ott élt a cicájával, Mancival. Ontotta magából a verseket, prózákat és regényeket. Maga fûzte és sokszorosította otthon az írásait, s dedikálta minden olvasójának. Éjt nappallá téve dolgozott, megállás nélkül. Sokan látogatták. Megtalálta a kapcsolatot felnõtt gyerekeivel. Már pici kuckójában élt, amikor találkoztunk. Idõnként meglátogattam, és sokat beszélgettünk. Egyszer bepakoltuk az autónkba, s elvittük magunkhoz. Csinosan, szép nyári ruhában várt minket. Az egyik karján végig kötés, ahogy szokott - égési sérülés a múltból. Manci nevû cicája csak nézett utánunk két nagyon zöld szemével, de mi azért vittük a háziasszonyt. Jót vacsoráztunk, majd beszélgettünk, zenéltünk, énekeltünk, addig-addig, hogy éjfél körül durranthattuk volna a pezsgõt, ami persze nem volt otthon. A vendégünk egyáltalán nem ivott már, a férjem - aki egyébként sem nagy tisztelõje a cefreségeknek - meg éppen hazavinni készült õt. Jól van, én szívesen nyalakodtam volna egy keveset, de azért egyedül még nekem sem megy. Õk ketten beszélgettek. Hogy meg akarták-e gyõzni egymást arról, amit teljes szívükbõl igaznak tudnak, nem tudom, ám nekem úgy tûnt, igen. Nem volt érkezésem beleszólni, de az "emociográfom" mutatója erõsen ugrándozott. Talán néha feszengtem is. (Nem kellett állást foglalnom, de azért belegondoltam, milyen érdekes is az ilyesmi. Voltam már máskor is harmadik ilyesféle helyzetekben.) Egyiküket sem kellett volna féltenem, hiszen szerették õk egymást a parázs vitákkal együtt is. 2001 karácsonyán beállítottunk hozzá, s parányi lakását teljesen betöltve, gitárral és furulyával elõadtuk neki a legújabb dalunkat. Az volt az õsbemutató. Homályos szemekkel hallgatta, majd felolvasta õ is legfrissebb portékáját. Az "Új Kor" vette kezdetét címû versének utolsó sorai most is a fülemben csengenek: "Új Kor vette kezdetét: s az Ember: a Büszke…a Nagy: vad ösvényen a megvetett õsök könnyben úszó vércseppek jelölte nyomdokán halad, haragos szóval hirdetve fennen: megvédjük az Isten -adta Jogot, és megteremtjük fiainknak a "Békés és Igazságos Holnapot" …miközben megszégyeníti, s maga mögé utasítja vadságával a prérin kóborló legvadabb állatot…"
9
Sosem panaszkodott, sosem sopánkodott, de írt, írt rendületlenül, s kiírta magából a szíve keservét. Tandari Éva májrákban halt meg, nagy szenvedésben, negyvennyolc évesen. Tudta hová megy, s nem sietette, de várta, hogy hazatérhessen. Hamvait szétszórták, nem maradt utána fejfa. Megmaradt azonban a sok-sok csoda gondolat, és megmaradt a derû… Bozó Edit
Versek Isten felé nyújtom…
Ma gyóntatóm
Állok az Ég alatt, s nézem mint ébrednek a csillagok. Találgatom: Mit üzen nékem mely épp fejem fölött ragyog…
Ma gyóntatóm az erdõ. Este van, Sötét lombok közt csillag, reszketõ, Mint mély templomba tévedt gyertyaláng. Körül az avar: oltárterítõ És szentélytartó oszlopok: a fák.
Mesét üzen tán, s álmodást. Ezer-szín éji látomást. Üzen millió szív-dobbanást, mit csak Isten hall: senki más.
Az erdõszélrõl jöttem: bûn honából, Sütött a vétek izzón, mint a nap, Jöttem a bánat szelíd ösvényén, Kezemben reszket a levett kalap, E mély homályba, e szent fák tövébe Teszem le szívembõl ma mind a vétket Tölgykoronákban orgonáz a szél.
Üzen tiszta, gyermeki mosolyt, és üzen szerelmes szemvillanást… Üzen induló ártatlan Életet, és megnyugvó, békés Végállomást…
És szól az Isten: "feloldozlak téged." Reményik Sándor
Állok az Ég alatt, s figyelem az ezernyi csillag-vallomást. Isten felé nyújtom kezem, és Felé nyújtok egy hálás hallhatatlan fohászt… Tandari Éva
Látogatóban Látogatóban voltunk Kecskeméten a Jakabszállási Közösség meghívását elfogadva. Beszélgetésre, egymást jobban megismerésre invitáltak minket. Medgyesiné Gizike, Pista bácsi, Bandi bácsi Ágika és én voltam, akiket nagy örömmel vártak már Kovács Tóninál a kapuban: Gyulai Feri és Erzsike, valamint Lugosi Dezsõ érkezett még kerékpárral a találkozóra. Érdekes volt hallani Dezsõtõl, hogy sok év óta most van másodszor biciklivel Kecskeméten. Most olyan jó volt az idõ, hogy biciklijével 'kirándult' a tízenegynéhány kilométer távolságban lévõ Jakabszállásról. Az egymást átölelések, üdvözlések után az árnyas lugasban ültünk le, Feri már bográcsban fõzte a kakast. Egymás családja, munkája, élete felõl érdeklõdtünk, mondtuk el dolgainkat, miközben Bandi bácsi összeépítette a zene szerszámát a szobában. Feri szakszerû mozdulatokkal forgatta a húsokat és számomra a legszebb mozdulata az volt, mikor a kóstoló kanalat kínálta nekem és másoknak. Rendre megállapítottuk, hogy jó irányba halad a fõzés, melyet újabb kóstolónak kell követnie. Feri elmondta, hogy gyakran szokott így fõzni és szereti is, még versenyre is nevezett. A közös asztalai áldás éneklése után együtt megebédeltünk. A házi gazdánk Kovács Tóni mindenkire kiterjedõ figyelme kísért minket, melyet Gyulainé Erzsike, férje Feri és Dezsõ egy emberként követett. A meghívó testvérek házi feladatot is adtak, a tanítványgyûjtés témájában kérték, hogy készüljünk fel, szeretnének errõl is beszélgetni 10
velünk. A felkészülésemben a Hang könyvünk egy ide illõ részletét is jónak láttam elvinni. Ez így szól 9/721"HANG: "Leányom! Bõségesen elég annyit tudnod, hogy szolgálatra hív téged az Isten. A többi már nem a te dolgod. A hogyan és a mikor az annak tisztje, aki téged szolgálatra hív. Nem terméketlen várakozás az, ha valaki tudja, hogy mire kell várnia. Neked a körülmények adta lehetõségekre kell várnod. Amit viszont komolyan figyelmedbe ajánlok, az az, hogy a naponta felkínáló alkalmak felhasználásánál semmi sem lehet fontosabb. Még véletlenül se gondold, hogy nincs napi feladatod, amelyért felelõsséggel tartozol!(…) Csak annak életében tudok hatékonyan mûködni, aki önmagát háttérbe tudja állítani, s hisz abban, hogy akkor Én tudom majd, hogy mit, mikor és hogyan mûködjem abban, aki átadta magát Nekem. Én ugyan mindent átadtam nektek, de ez a mindent átadás csak abban és annyiban lesz valóság, aki és amennyiben átadta magát Nekem az, aki szolgálatomba akar állni. E téren is igaz, hogy sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. Azt nagyon bölcsen teszed, ha komolyan kezded boncolgatni szavaimat, melyek életet hordoznak, és boldogságot, békét tudnak közvetíteni, ha a lelkesedést nem engeded elhatalmasodni a fegyelmezettség rovására. Ha valóban legfontosabb lehetek életedben, akkor meg fogod találni azt a pár személyt, akik hozzád csatlakozva megjelenítik veled az Én titokzatos jelenlétemnek azt a formáját, amelyet így ígértem egykor: "Ahol ketten-hárman összejönnek az Én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt 18;20)." Jó volt testvéreink szeretetkörében lenni és eredményes is volt a találkozó, hiszen erõsödött közöttünk a szeretet és a beszélgetésben jobban kitisztázódott bennünk a tanítványgyûjtés hogyanja, mikéntje. Gizike felvetette, hogy gondolkodjunk el azon, hogy jövõ tavaszra a csoportvezetõknek jó lenne megszervezni egy közös hétvégi megbeszélést, lelkigyakorlatot. Deák Zoltán 11
Gondolatok a tiszta szándékról. Mielõtt errõl beszélnénk nézzük meg mit olvashatunk errõl a Hang levelekben. Erkölcsileg rosszat véletlenül tenni nem lehet. Csak készakarva.. Mindenkinél a SZÁNDÉK a döntõ. /2/115/ Sajnos nagyon sokat tesznek és nagyon sok rosszat, jó szándékkal. /3/215/ Szándékban Értem kell tenni amit tesztek, de e szándék kivitelezésének nem lehetek Én a célja. Én végsõ cél vagyok. E végsõ célhoz napi célok megvalósítása árán juttok el. 3/219 Bennetek van a megoldás. Szándékod az, ami mindent eldönt. 3/226 Minden jót el lehet rontani. Ez a szándékban dõl el. 4/332 Mint tudod a szándék a döntõ. Aki segíteni akar embertársain, az már eleve olyan sugárzást bocsát ki magából, mely Belõlem nyeri hatékonyságát. 4/336 Nem a bûnös gondolatok visznek el Tõlem, hanem a SZÁNDÉK - ha a szándékod tiszta, akkor egész lényed tiszta, bármilyen gondolatok is kavarognak benned. 5/413 A lényeg nem a szertartás, még kevésbé az, aki végzi, hanem a MAGATARTÁS!!!7/556 mert az IRÁNY a legfontosabb. Az irány másik neve: SZÁNDÉK, illetve CÉL. Ezek döntik el, hogy valóban Engem választottál ÚTNAK, vagy csupán kísérletezel Velem. 10/820 Ezek után néhány gondolat a tiszta szándékról: Boldogságunkat az adja, hogy megtesszük Isten akaratát. De ennek a boldogságnak lényege nem csupán abban rejlik, hogy akaratunk megegyezik az övével. Boldogságunk Istennel való egységünkre épül. S akaratunk egysége, amely boldoggá tesz bennünket Istenben, végül is mélyebb kell, hogy legyen a puszta megállapodásnál. A tiszta szándék titka nem abban rejlik, hogy lemondunk minden egyéni elõnyünkrõl. Szándékunk akkor tiszta, ha a saját hasznunk maga Isten dicsõsége. Meglátjuk azt, hogy boldogságunk az Õ akaratának teljesítésében áll, mert akarata helyes és jó. A tiszta szándék az egyéni boldogságot mindazok javában találja meg, akiket Isten szeret. Örömét Isten akaratában keresi: jót akar tehát minden embernek, hogy Ö megdicsõülhessen bennünk. A tiszta szádék tehát a leghatásosabb módja annak, hogy a saját boldogságunkat elérhessük. A tiszta szándék meglátja azt, hogy Isten akarata mindig jó. Csak a tiszta szándék képes okosan és világosan látni, a tisztátalan szándékok embere habozó és vak. Saját önzésétõl elvakítva épp azt nem látja, hogy vak. Az Istennek odaadottság nem csak azt kívánja, hogy tegyük meg Isten akaratát. Azt is kívánja, hogy akarjuk Isten akaratát. Hiszen az odaadottság egység Istennel, úgy, hogy akarjuk megtenni az Õ akaratát. Ha Isten Lelke lakik a szívünkben, akkor Jézus szeretete arra sürget minket, hogy önfeláldozóan éljünk. Isten Lelke úgy jelentkezik a szívünkben, hogy felismerteti velünk az Õ szeretetét irántunk. A Szentlélek arra tanít, hogy a szándék világunk az isteni szeretetben éljen és abból táplálkozzon. Ennek következtében mindig a békét a szándék tisztaságát, a türelmet, az egyszerûséget, a bölcsességet, az okosságot keressük. Ha a tiszta szándékról beszélünk, akkor rendszerint Isten akaratának valamilyen felismerhetõ jelére gondolunk. Tiszta szándékkal kell engedelmeskednünk Isten akaratának, mivel ez a legjobb, amit tehetünk, s ez válik leginkább javunkra. A tiszta szándék a legnemesebb értelemben Isten titokzatos lelki szava, amely nem csak parancsot ad az akaratomnak vagy felszólít az együttmûködésre, de véghez is viszi, amit kimond bennem, ezért a cselekedetem egészen az enyém és az Övé egyszerre. Akkor válunk lélekben éretté, ha a szándékunk és tevékenységünk egybefonódik és betölti egész életünket, így tud Isten Lelke irányítani bennünket. A tiszta szándék embere lényegében szemlélõdõ lélek, ezért mindig az imádság légkörében végzi munkáját. A tiszta szándék embere az imádság légkörében dolgozik: vagyis összeszedetten. A helyes szándék Istenben nyugszik el, minden munkája végeztével. A tiszta szándékkal nyugodtan elvállalhatjuk azt a kockázatot, hogy elveszítjük munkánk gyümölcsét. A tiszta szándék már eleve lemond róla, mielõtt munkához látna nem is törõdik vele többé. Csak ezen az áron válhat a munkánk imádsággá. A tiszta szándék csak a helyes cselekvésre törekszik. A tiszta szándék isteni gyógyszer, balzsam, amely meggyógyítja a léleknek rendetlen, az önszeretettõl megsebzett képességeit. Meggyógyít, mert hiszen a tiszta szándék Jézus jelenlétét és mûködését jelzi a szívünkben. Befejezésül még egyszer egy gondolat a Hang tanításából: “mert az IRÁNY a legfontosabb. Az irány másik neve: SZÁNDÉK, illetve CÉL. Ezek döntik el, hogy valóban Engem választottál ÚTNAK, vagy csupán kísérletezel Velem.” Mlecsenkov Angel
12
Miért kiabálunk amikor dühösek vagyunk? Egy szent tanító a Gangesz partján készült a rituális fürdõjére, amikor a közelben egy család tagjait hallotta dühösen kiabálni egymással. Mosolyogva a tanítványaihoz fordult és megkérdezte: - Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek? A tanítványok elgondolkodtak, s az egyikük így szólt: - Amikor elvesztjük az önuralmunkat, kiabálunk. - De miért kell kiabálni, amikor az, akihez beszélsz ott áll melletted? Halkan is elmondhatnád neki azt, amit akarsz mondta a tanító. A tanítványok nem találták a választ, s a szent a következõ magyarázatot adta: - Amikor az emberek haragszanak egymásra, a szívük eltávolodik egymástól. A távolság miatt kiabálniuk kell ahhoz, hogy hallják egymást. Minél dühösebbek, annál jobban kiabálnak, mert annál nagyobb a távolság. Amikor két ember megszereti egymást, nem kiabálnak, hanem kedvesen, lágyan beszélnek, mert a szívük nagyon közel áll egymáshoz, nincs köztük távolság. Amikor még jobban szeretik egymást, annyira egy helyen van a szívük, hogy már halkan sem kell megszólalniuk, megértik egymást már abból is, hogy csak egymásra néznek. Ilyen közel állunk egymáshoz, amikor szeretet van. A tanítványaira nézett, és így folytatta: - Amikor vitatkoztok, ne hagyjátok, hogy a szívetek eltávolodjon. Ne mondjatok olyan szavakat, amelyek eltávolítanak benneteket egymástól, mert különben eljön az a nap, hogy olyan nagy lesz a távolság, hogy nem találjátok meg a visszavezetõ utat. (Ismeretlen szerzõ)
A létért küzdeni kell! Megvagyok gyõzõdve, hogy világunkban nagy "selejtezések" vannak, lesznek és ebbe akár több millió ember is elpusztulhat. De én azt is hiszem, hogy az élet mindig is "selejtezett", mert ilyen a természete! Bármennyire is furcsa mindenkinek tudnia kell, hogy az erdõben születõ 20 õzike közül csak 2-3 éri meg a felnõtt kort a többit a farkasok megeszik. A farkasokat is Isten teremtette, egyetlen éjszaka alatt le is tudná vadászni, de nem teszi! Miért?! Egyszerû a válasz! A létért küzdeni kell, az élet motorja ez a küzdelem, ha egy családban, közösségben leáll ez a motor, akkor a sodródó emberek biztos, hogy el fognak pusztulni. A terméketlen fügefát Jézus megátkozza, a szõlõ ura azt a szõlõt mely nem termi meg a gyümölcsöt kivágatja és elpusztítja... Minden embernek meg kell teremje a maga gyümölcsét. Az emberhez nem méltó a semmittevõ, vegetáló életforma. Ha nem küzdünk a létünkért, és ha azt összefogással, munkával nem tudjuk megvédeni értékeinket, akkor meg is érdemeljük, hogy terméketlen fügefaként elpusztuljunk!! Õseink ha meglátnák, hogy a földjeink hogy néznek ki sírva fakadnának, de ha még azt is megtudnák, hogy annak ellenére, hogy mindenre támogatást adnak ha magunk megtermeljük és mi mégis mindent az üzletbõl vásárolunk akkor egészen biztos, hogy nagy undorral néznének ránk!! Nem a világgal van a baj, hanem velünk. Ennyi pénzt tanügyre soha nem költöttek el mint most, és akkor miért bukik meg az érettségizõ diákok 70%-a? Ennyi szabadsága, oktatási segédeszköze a tanároknak soha nem volt, és akkor az iskolából kikerülõ diákok nagy része miért lesz egybõl munkanélküli segélyen vegetáló zombi? Ott van a szép erdélyi táj és a hatalmas szárazság mindent tönkre tesz... Ez igaz, de a kommunista rendszerben kiépített hatalmas öntözõrendszer csatornáinak kõburkolatát az ott élõ emberek miért hordták szét? Egyszerû a válasz, mindenki tudja: hogy villákat építsenek, és most van villa, de nincs víz amivel öntözni lehetne. Ne hazudjunk magunknak, mindezt nem idegen hatalmak teszik! Bukarestben a hatalom emberei marakodnak, naponta esik a fizetõeszközünk ára, naponta többet adunk az üzemanyagért, a kenyérért, mindenért. Ha holnap arra virradna a világ, hogy egymás vállára borulva sírva bocsánatot kérve fogadják politikusaink, hogy testvéri szeretettel viszik világunkat becsületes munkával tovább, estére hiszem, hogy munka nélkül is gazdagabbak lennénk mindannyian, és a közgazdászok ezt konkrét számokban is ki tudnák fejezni. És akkor miért marakodunk?! Jó kérdések? Lehetne folytatni, de nem teszem... egyszerûen csak oda borulok a mi Urunk Jézus Krisztus mellé aki a ma emberének is ugyanazt mondja mind kétezer évvel ezelõtt élõ társainknak: "Hányszor próbáltalak összegyûjteni, mint kotló a csibéit, de ti nem akarjátok!" Sírok, imádkozom Vele, és nem adom fel a küzdelmet a létemért, létünkért! Higgye el uram, van út az életre, és ez a becsületes munka, az összefogás, a bizalom útja, a szerény, egyszerû megfontolt élet útja. Ez az út mindannyiunk elõtt nyitva áll! Ezen az úton sokan járnak, vannak emberek, közösségek, falvak, városok, vidékek ahol ma is megfogják az emberek a munka végét és szerényen, szelíden egymásra figyelve dolgoznak és ott látszik is a munka gyümölcse. Õk életben fognak maradni! Szeretettel, Csaba testvér 13
ADD MEG, URAM, A JÓ HALÁL KEGYELMÉT! "A halál pillanata az a legbiztosabb pont, alap, amire építenetek kell. Aki nem erre épít, az homokra épít." (Hang 24/2396.) Jó néhány éve Feri bácsitól tanultuk ezt a kis röpimát, fohászt. Akkor nem került sor arra, hogy megbeszéljük ennek a tartalmát. Mindennapi fohászunk lett, de most jónak láttuk testvéreimmel megbeszélni, kérünk-e mi többet ebben a mondatban, mint az átlagember. Ha a halálról van szó, minden ember vágya, kívánsága a könnyû, szenvedésmentes, gyors halál. Minél késõbb! De van valaki, aki megosztja az embereket e témában is, Jézus. Miben osztja meg az embereket Jézus a halált illetõleg? Vannak, akik irtóznak a haláltól, beszélni se akarnak róla, hiszen mindent itt kell hagyni, mindennek vége. Õk teljesen a mulandóság rabjai. "A haláltól csak azok félnek, s megjegyzem joggal, akik a mulandóságot elébe helyezték értékrendjükben az örökkévalóságnak! De aki egy kis önismerettel rálátott arra, hogy a Velem való személyes kapcsolatnak kell fontosnak lennie számára a Földön, annak nemcsak nincs mitõl félnie, de a legnagyobb örömforrás lesz számára a Velem való találkozás!"(21/2123.) És vannak, akik örömmel gondolnak az utolsó órára, hiszen várják, hogy Jézussal színrõl színre találkozzanak. Õ megígérte, hogy helyet készít az övéinek, s ezért az övéi várják, gondolnak, készülnek erre az órára. "Az a döntõ, hogy halálotok órája legyen a legboldogabb órátok! Az a döntõ, hogy Velem, Jézussal élõ kapcsolatot tartsatok fenn a jelenben, s így ne a Tõlem való félelem, hanem inkább a boldog színrõl színre látás vágya erõsödjön bennetek!" (30/3044.) Mit jelent ebben az esetben a jó halál? A Jézussal való boldog találkozást. "Akinek élete kapcsolatban van az Én életemmel, annak a halál nyereség. "Aki Bennem hisz, az halált nem lát sohasem."(Jn 11;25) …arra hívtam fel figyelmeteket, hogy nemcsak van örök élet, hanem erre van mindenki teremtve, és nem a mulandóságra. Soha senkit nem boldogíthatja az, amirõl eleve tudja, hogy elmúlik."(37/3888.) És mitõl lesz boldog ez a találkozás? Hogyan tehetjük azzá? Elsõ feltétele, hogy "az elsõ gomb legyen begombolva", Jézussal éljük napjainkat, Érte és Vele. Életünket mindennap az Õ kezébe tegyük. "Minden egyes nap egy olyan adomány Isten részérõl számodra, amelyrõl feltétlenül számot kell adnod magadnak a halálod pil14
lanatában. Nem mindegy tehát, hogy mire és hogyan használod fel a kapott napokat. Azon a téren, amely téren felelõs vagy magadért, teljesen mindegy, hogy hány éves vagy! Azt kell megélned, hogy minden egyes napod az utolsó nap, amely felett rendelkezel. Ez így is van, mert egyik nap sem tér többé vissza, és egyik nap sem múlik el nyomtalanul."(31/3190.) "Gondod az legyen, hogy benned éljek! Gondod az legyen, hogy tudd megköszönni Istennek mindennap a hit és a szeretet életállapotát! Gondod az legyen, hogy az Én békém éljen benned!"(17/1651.) Alapvetõ, hogy napunkat imádsággal kezdjük, Jézussal beszéljük meg, és Vele is fejezzük be. "Minden egyes napodat úgy kell elkezdened, hogy ez az utolsó nap az életedben. Ez a valóság. Minden egyes nap életed utolsó napja! Egyetlen napod sem jön vissza soha többé azon kívül, hogy a Velem - a te Jézusoddal - történõ találkozáskor minden egyes napoddal is találkozni fogsz. Újra és újra a reggeli és esti ima fontosságára hívom fel figyelmeteket, mert a napi elindulás és a napi zárás valójában az életelindulást és az életzárást jelenti."(31/3234.) Feri bácsi oly sokszor hangsúlyozta, hogy Isten végtelen irgalmának megnyilvánulása az is, hogy minden a szándékvilágban dõl el, mert a megvalósulás nem csupán rajtunk múlik. "Nagyon fontos a tiszta szándék! Ne a saját mulandó életed szempontjai irányítsák gondolataidat, hanem az, hogy halálod óráján, tehát az örökkévalóságban mit fog jelenteni számodra e döntésed."(26/2627.) "Tedd a jót akkor és ott, ahol és amikor lehetõséged van rá, s mindezt Értem tedd! Az már nem is olyan fontos, hogy mennyire sikerült ezt megvalósítanod,….csak a szándékod legyen õszinte!"(21/2077.) Mert életünk döntések sorozata. "Sokkal nagyobb értékûek az Irántam való szeretetbõl hozott döntések, mint ti a Földön azt el tudnátok képzelni."(2/153.) Az utóbbi idõben értettem meg egy kicsit jobban a karma tartalmát. Hogy tulajdonképpen "élethelyzetek lehetnek karmikusak, melyek döntésre kényszerítenek"(5/527 és "a döntések következtében válik valaki boldoggá vagy boldogtalanná attól függõen, hogy szándékom szerint döntött vagy nem."(5/551.) Fontos, hogy döntéseink ne legyenek elhamarkodottak. Idõt kell rá adni, befelé figyelni, "mit tenne Jézus az én helyemben?" "Olyat tégy, ami a halál óráján megnyugtatja szívedet, amit szeretetbõl tettél, azért nem szoktak a Földön jutalmazni."(8/617.) "Abból tudod, hogy milyen egy jó döntésed, ha arra gondolsz, hogy halálod óráján örülni vagy bánkódni fogsz miatta."(8/621.)
És ezt meg tudjuk ítélni most? Úgy gondolom, ha rendszeresen tanuljuk Jézust, akkor egyre inkább tudunk jó döntéseket hozni. Hisz ha Õ bennünk él, akkor már nem is mi döntünk. Amikor a jó halál kegyelmét kérjük, akkor segítséget kérünk, áldást a napi jó szándékkal végzendõ tennivalóinkra, hisz "Csak a jelen a fontos. Ne azon töprengj, hogy mi és miért volt, hanem arra koncentrálj, hogy az, ami van, egyre jobban átitasd szeretettel. A földi élet erre való!"(21/2123.) Amikor a jó halál kegyelmét kérjük, áldást kérünk a szeretetben való növekedési szándékunkra, hogy a másikra figyelõ szeretetünk elvezessen a szolgáló szeretet tetteihez. "Embertársaid szolgálata a legegyértelmûbb lehetõség arra, hogy ne csak szövegelj a szeretetrõl, de éld is azt! …a szolgáló szeretetet megelõzi a másikra figyelõ szeretet. Ez soha nem lehet rutin munka! Sokszor már azzal is sokat lehet segíteni, ha csak meghallgatsz, végighallgatsz valakit."(22/2187.) "Helyesen szeretni csak az tud, aki nem önmagával, nem is övéivel foglalja le mindig magát, hanem az, aki családján kívül meglátja azokat a rászorulókat, akiken segíteni lehet."(22/2184.) áldást kérünk, hogy Isten békéje, mint forrás, segítsen szolgálni, adni. "Halálod óráján azok lesznek a legboldogítóbb emlékeid, amelyeket az Én békém érdekében mondtál, tettél. (Mt 5;9) E szándékodnak soha nem szabad megszûnnie! Minél több lehetõséget használsz fel ennek érdekében, annál több lehetõséged lesz ennek folytatására. Ez az a talentum, amely azáltal sokszorozódik, hogy használják!" (30/3132.) áldást kérünk, hogy a mennyország, amit Teremtõnk a lelkünkbe teremtett, az élõ valóság legyen már itt a Földön. "A rajtatok kívüli földi élet soha nem lehet mennyország. Vagy pokol, vagy tisztítóhely. Önmagatokban feltétlenül meg kell találnotok a mennyországot, mert aki itt a Földön nem találja meg önmagában a mennyországot, az halála után sem lesz képes önmagát a mennyországban találni. Ennek egyszerû magyarázata az, hogy a boldog Istennek csak boldog gyermekei lehetnek."(24/244o.) áldást kérünk Jézust tanulásunkra, kérve a Szentlelket, és használva józan eszünket. áldást kérünk, hogy tanúságot tudjunk tenni Róla és Mellette. "Igenis feladatod, hogy mindenkit meggyõzz, akit meggyõzhetsz! Nem miattuk, hanem miattad! Mulasztással vétkezel, ha nem teszel tanúságot Mellettem olyankor, amikor van valami esélyed arra, hogy hallgatnak rád. A te tanúságtevésedet úgy gondolom, ahogy szíved békéje, nyugalma megkívánja. De 15
tanúságot tenned kell!"(21/2067.) áldást kérünk, hogy soha senkinek ne ártsunk, mindenkinek megbocsássunk, és segítsünk, ahol tudunk, tehát az ÚT-on járásra. áldást kérünk, hogy rálássunk arra, amit elhibáztunk, elmulasztottunk, azért bocsánatot kérjünk, és lehetõséget, hogy egy új napon Urunk szándéka szerint javítsunk. Amikor a jó halál kegyelmét kérjük, áldást kérünk arra, hogy szeressünk és szeretni tanítsunk, mert "a szeretni tanítás, amely minden ember hivatása, megkívánja Tõled azt, hogy halálod órájára készülj mindennap! Ennek az órának kell a legboldogabb órádnak lennie! Ez a törekvés nem elszakít a világtól, hanem rendre a megfelelõ helyre tesz téged. Csak magadért felelsz! Életed célja e felelõsség átélése úgy, hogy szabaddá válsz attól a gondolattól, hogy másokért felelnél! Én, Jézus, PARTNERED vagyok! Együtt kell élnünk, hogy együtt lehessünk örökkön örökké boldogok!"(31/3229.) áldást kérünk, hogy mindennap meg tudjuk tenni, amit meg kell tennünk, józanul, a Földön élve, de nem a Földért, a mulandóságért, gondolva arra, amit Jézus mond: "Velem mindenki találkozik, aki elhagyja a Földet!(26/2602.) áldást kérünk, hogy Urunktól kapott talentumainkat meglássuk és kamatoztassuk. "..benned akarok élni boldogító módon. A Tõlem kapott adományokat Irántam való szeretettel használd fel embertársaid javára!"(22/2164.) "A halállal mindenki jól jár. A halál angyalával való találkozást úgy kell várnod, mint Isten angyalával való találkozást. A halál olyan ébredés, amely feltétlenül kifizethetõ számlát nyújt be mindenkinek. Ha fájdalmak várnak rád, ez fog megnyugtatni, megérdemeltem, mivel magam akartam ezt! Ha örök fénybe öltözöl, ezt fogod mondani: minden kegyelem!"(26/2634.) "Édes Gyermekem! Amikor megszülettél, akkor egy olyan iskolába iratkoztál be, melyben a legfõbb tantárgy: A HALÁLRA KÉSZÜLÉS! Erre nem kell senkinek külön fölhívni a figyelmét, mert minden gondolkodó ember tudja, ez vár mindenkire. EZ MINDENKIRE VÁR! És aki nem készül fel erre, nem erre vár, annak teljesen mindegy, hogy hatvan vagy hetven vagy száz év van mögötte, bármikor jön a halál, mindig váratlanul, mindig rosszkor jön. Tehát Én sem mondhatok most mást neked, mint te mondtál volna annak a kétségbeesett diáknak, aki tudta, hogy mi a teendõje, de nem azt tette, inkább mással foglalta el magát. Gyermekem! Én minden embert Önmagamra teremtet-
tem! Ismétlem: ÖNMAGAMRA!, és nem egy másik emberre. Ember embert még soha nem tudott boldogítani. Csak elbódítani! És ez nem ugyanaz. Annyit mondhatok, hogy Én mindig melletted maradok, mint ahogy eddig is ott voltam melletted, akkor is, ha te nem voltál mellettem. Igen. E kijelentésem csak a fizikai világban ellentmondás. Az erkölcsi rendben nem az. Az erkölcsi rendben valaki mellett lenni, az egy tudatos magatartás. Én nagyon tudatosan melletted voltam mindig. Akkor is tanítottalak, mikor nem tanultál. Tanítottalak mulandóságra az óra járásával, a napok, hónapok, évek múlásával, a hangulatok, érzelmek változásaival, a találkozások és elválások minden formájával. Nem mondhatod, hogy nem tanítottalak. A halál nem Engem vizsgáztat le, hanem téged, titeket, hogy míg én tanítottalak benneteket, addig ti mit csináltatok? Ezt nemcsak megkérdezi a halál, de ki is kényszeríti az õszinte választ. A válasz nem szóban történik, hanem lelkiállapottal. E vizsgán tehát maga a lelkiállapot a vizsga végeredménye."(6/480.) Kérjük Isten áldását mindennap, hogy abban a boldogságban legyen részünk, amit Jézus így ígér: "Az újjászületettek boldogító feltámadásuk véglegesülését élhetik meg földi haláluk után."(31/3151.) Amen 2004. október Összeállította: Torma Erzsi
A SZENTMISE IDÕPONTJA NONEMBER 25. Inárcs
Zrumeczky Dezsõ Mûvelõdési Ház és Könyvtár Idõpont:12h-15,30h 1./ Mise: Mlecsenkov Angel 2./ A délután házigazdája: Bíró Lajos Téma: Szívem dala, szívem szava: Elõadó: Juhos Bandi bácsi
Társ web - oldalak: - web-hang.hu - ahangtanítvany.hu - szeretethang.hu A Hang-könyvek megrendelhetõk: Szabó Jánosné 2011 Budakalász, Hegyalja u. 10. Tel.: 06/26/341-468 Az újra kiadott Hang könyvek 1-20-ig Kundra István 1026 BP. Törökvész lejtõ 18/a T: +36/30/324-0304
Hang Szociális Alapítvány 1026 Budapest Törökvész Lejtõ 18/a Adószáma: 18683648-1-41 S zámlaszáma: 11707024-20450184 OTP Bank RT
Fõszerkesztõ - tördelõ: Deák Zoltán, korrektor - szerkesztõ: Budainé Marika, rovatvezetõk: Kecskeméti Sándor, Mlecsenkov Angel A szerkesztõség címe: 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 40. T: 06/30-692-9274 E-mail:
[email protected] Közösségünk internetes oldala: www.egibeke.hu Az újság postai úton megrendelhetõ: Kecskemétiné Kohlmann Eszter 6200 Kiskõrös Budai Nagy Antal u. 9. Tel.: +36/70/337-3274; 06/78/950-309
150,-Ft
