A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
2007.11.08.
1
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
A nemzetközi munkamegosztás révén összekapcsolt és egymással kölcsönhatásban fejlődő nemzetgazdaságok és régiók összességét világgazdasági rendszernek nevezzük.
2
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
1. A növekedési súlypontok vándorlása • Távolsági kereskedelem: „borostyánkőút”, „selyemút” • az európai szárazföldi és beltengeri kereskedelmi utak áttevődnek az atlanti térségbe Kereskedelmi „kapitalizmus”: • a nagy földrajzi felfedezések nyomán a föld első felosztása, (spanyol-portugál, 1793. VI. Sándor pápa, 94. Tordesilas) • angol, holland francia előretörés és rivalizálás (1588: Armada pusztulása – 130 hajó fele; 1763: Párizsi béke – India, Észak-Amerika az angoloké) • az angol ipari forradalom kibontakozása • agrár forradalom népesség 1750-1820 – 7,8 14,3 millió • technikai találmányok (repülő vetélő, gőzgép, szövőgép) 2007.11.08. • kálvinizmus, Smith, Ricardo, 1814: vállalkozói szabadság
3
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
Szabadversenyes „kapitalizmus”: • az ‘angol világgazdaság’ kiépülése a 19. században Ipari termelés (világ=100%)
1800
1820
1840
Nagy-Britannia
35
34
30
Franciaország
29
25
20
Németország
9
10
12
Oroszország
2
2
3
2007.11.08.
4
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Gazdasági szerk. (GDP %-ában)
Mg.
Ipar
Szolg
1801
Anglia
32
23
45
1825
Franciaország
50
25
25
1860
Németország
32
24
44
1930
Magyarország
50
23
27
Görögország, India
17
21
62
India
43
16
41
1975
• az 1830/40-es évek válságából (1848: Kommunista kiáltvány) a beruházási javak exportja jelentette a kiutat vasútépítés 2007.11.08.
5
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
Monopolkapitalizmus: • az Angol hegemónia megrendülése (I., II. vh., Bretton Woods) Nyersvastermelés (m.tonna)
1900
1920
1940
Nagy-Britannia
6,0
8,0
10,4
USA
1,7
9,4
31,5
Németország
1,4
4,7
16,8
Franciaország
1,2
2,0
5,2
2007.11.08.
6
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
AMK: • USA-EK-Japán, Csendes-óceáni térség Részesedés a világ bruttó nemzeti termékéből (%) 1950 USA
1960-62
1980-82
39,3
25,2
23,0
Japán
1,5
5,7
9,2
NSZK
3,0
7,6
7,0
Anglia
6,0
5,0
4,0
Franciaország
4,0
4,9
5,2
2007.11.08.
7
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
• A Csendes-óceáni térségben zajló gazdasági folyamatok Részesedés a világ gépkereskedelméből (1976) % Dél-Korea, Hong-Kong, Szingapúr
1,44
Argentína, Brazilia, Mexikó
1,03
Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália
0,93
Külföldiek közvetlen beruházásai régiónként (mrd. $) 1990
1992
Európai Közösség
86
70
Más fejlettek
70
14
Ázsia
18
28
8
14
0
2
Latin-Amerika Kelet-Európa 2007.11.08.
8
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
2. A világgazdaság szereplői „Nemzetek fölötti államalakulatok” • Római birodalom pápaság, császárság; ázsiai birodalmak (Spanyol Birodalom, Török Birodalom, Habsburg Monarchia, Orosz Birodalom)
• a monopolkapitalizmus idején gyarmatbirodalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, USA, Oroszország, Japán, Olaszország) Nagy Britannia (1909): a Föld területének 20, népesség 23%-a! Anyaország:gyarmatok
Nagy-Britannia Franciaország
Németország
Terület
1:94
1:19
1:5
Népesség
1:7,7
46:54
84:16
2007.11.08.
9
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
A korábbi birodalmak helyén nemzetállamok kialakulása • Európában a XIX. században a német, olasz egység létrejötte • Az I. majd a II. vh. után tucatnyi országból kb. 170 nemzetállam A nemzetállamok feloldódásának megkezdődése • transznacionális és multinacionális vállalatok • integrációk létrejötte (E(G)K, EFTA, KGST, LAFTA, ASEAN, AFTA, APEC, NAFTA) • integrációs egységek összefonódása (E(G)K EFTA KGST ? ) • nem nemzeti szervezetek szaporodása • Nemzetközi kormányközi szervezetek: 1972: 280 • Nemzetközi etnikai, szakmai, stb. szervezetek: 1958: 1000; 1972: 2190 2007.11.08.
10
I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése
3. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése a) Közvetett, forgalmi jellegű kapcsolatok • A kapcsolat esetleges, luxuscikkek, fűszerek • Rendszeres kapcsolat • Késztermékek, főként textilipari cikkek • Termelési tényezők: nyersanyagok, mezőgazdasági termékek
b) Az újratermelési folyamat fokozódó összefonódása • Termelési tényezők: gépek, munkaerő, tőke, technikai ismeretek • szolgáltatások
c) Integrálódás • gazdasági szabályozás összehangolása, közös kialakítása • integrációs egységek összefonódása 2007.11.08.
11
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
2007.11.08.
12
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
Az ipari termelés és a nemzetközi kereskedelem átlagos növekedési üteme 1880-1913
1913-1948
1948-1976
Ipari termelés
3,8
1,4
5,6
Kereskedelem
2,6
0,4
7,8
• a XX. század első feléig az ipari fejlődést még inkább a belső piacra, a belső munkamegosztásra való támaszkodás elsődlegessége jellemezte • az elmúlt négy évtizedben a nemzetközi munkamegosztás volt a világ iparosodásának fő hajtóereje 2007.11.08.
13
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
KOMPARATÍV ELŐNYÖK TANA a)
A világgazdasági kapcsolatok ösztönző tényezői – – – – –
természeti adottságok a (gazdaságosan) nem termelhető termékek beszerezhetők (a terület ‘békés kiterjesztése’), belső piac nagysága (optimális szérianagyság, üzemméret) gazdasági fejlettség (tőke- és kutatásigény) egyenlőtlen gazdasági fejlődés (adaptációs előnyök) modern iparágak műszaki eredményeinek átvétele licenc, know-how (adaptációs előny) újratermelés aránytalanságai (1973/75: Ny-E – KGST) lehetővé válik a fogyasztási és termelési szerkezet eltérése és a többletfogyasztás
2007.11.08.
14
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
c)
Struktúraváltás a világgazdaságban –
Hogyan terjed át a szerkezetváltás más országokra? • • •
–
Kifejleszthető-e optimális nemzetközi munkamegosztás? • •
–
a fejlettség (nemz. jöv. / fő) függvénye Gerschenkron: a fejlődők a fejletteket másolják Jánossy F.: volt szocialista országok – kvázi fejlettség (mennyiségi hasonlóság, minőség elmarad a fejlettektől) B. Balassa: igen, elavuló iparágak lépcsőzetes átadása Gerschenkron: nem, mert nem biztos, hogy a fejlettek leadják a kevésbé fejlett iparágakat, s a világgazdaság realitásai az iparosítás útjára később lépőket a fejlett technika felé viszik.
A strukturális alkalmazkodás típusai: •
• 2007.11.08.•
defenzív: védi a hagyományos iparágakat (foglalkoztatás, szakszervezetek, választások) ill. megkísérli a lassú, fokozatos leépítést. offenzív: a fejlettebb nemzetközi munkamegosztási szférában lévő előnyök gyors kihasználására törekszik komplex: torz, egyoldalú – transzformáló gazdaságok 15
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
–
Melyek a világgazdaság szerkezetváltásának fő irányai? • • •
hat ország adja a világtermelés több mint felét! a mezőgazdaság súlyának további csökkenése (4 – 16-20 – 40%) 1700-1950 az ipari fejltődés a leggyorsabban bővülő gazdasági tevékenység, 1950-től a fejletteknél már a szolgáltatások, a fejlődőknél széleskörű iparosítás (exportjuk 1960-ban 2 mrd.$, 1984-ben 140 mrd.$)
•
a keresleti-kínálati struktúra erőteljes módosulása
2007.11.08.
–
szolgáltatások, műszaki cikkek, szabadidő termékek (elektronika, gyógyszer, kozmetikumok)
–
élelmiszeripar, ruházkodás, anyag és energia, szállítás (kohászat, acélipar, nehézvegyipar) iránti kereslet csökken.
–
túlkínálati sávban: könnyűipari termékek, kohászat, nehézvegyipar, műanyag- és műtrágyagyártás,
–
a fejlett technika, technológia megszerzésénél kínálatkorlátos jelenségek (ezeket néhány ország vagy Japán és/csak USA gyártja) 16
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása A fejlett tőkés ország exportjából 1960 Gép Jármű
–
1979
1981
28,0
35,1
35,2
36,0
4,5
5,0
5,4
5,0
A munkaerő iránt a II. vh. után túlkereslet, a 70-es évektől túlkínálat • • • •
–
1970
a II. világháború után magasabb a születésszám reálbérnövekedés miatt munkahely-megtakarító fejlesztések vendégmunkások beáramlása munkaigényes termékek importja
Tőkeellátás: a 60-70-es évekig túlkínálat, ‘negatív kamat’ a 80-as évektől a reálkamat 4-6-8%-os!, keményedő feltételek a gazdaság jövedelemtermelő képességével szemben, sok ország kedvezményekkel igyekszik a tőkét ‘becsalogatni’.
2007.11.08.
17
II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása
–
A folyamatsebesség felgyorsulása: •
• •
2007.11.08.
irányításrendszer – a korábbi költségvetési befolyásolással szemben a monetáris eszközök előtérbe kerülése (tőzsde, vállalati értékpapírok, valutaárfolyam) a kiéleződött verseny maga is folyamatgyorsító a mikroelektronika megteremti a gyors döntések feltételét
18
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
2007.11.08.
19
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
1.
A munkaerő migrációja • •
Kényszerű (telepesek, rabszolgák) gazdasági, politikai (egyirányú – alacsonyan kvalif., gépesítés – szellemi, agyelszívás
2.
A nemzetközi tőkeáramlás • • •
3.
kölcsöntőke (kölcsönadó, kamat < kölcsönvevő, profit) magánszemélyek, kormányok, nemzetközi szervezetek segélynyújtás (a segélyt nyújtó ország áru-, szolgáltatás- és szellemi exportját bővíti) a működő tőke exportja (technika, technológia – profit!) alacsonyabb munkabérek, kedvezőbb adózási és hitelfelvételi lehetőségek, külkereskedelmi korlátozások megkerülése
Technika- és ismeretáramlás (licencia és know-how kereskedelem)
• gazdasági fejlettség és a szabadalmi tevékenység színvonala • bevétel-kiadás, USA, Anglia – Japán, NSZK, Fr.o., USA, Holl. 2007.11.08. 20 • a szellemitermék-gazdálkodást fékező szubj. és obj. tényezők
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
4.
Globális problémák Fejlődő országok • • • • • • •
(Észak – Dél ellentét)
alacsony egy főre eső jövedelem, egyenlőtlen jövedelemeloszlás foglalkoztatottak zöme a mezőgazdaságban dolgozik a csekély kivitel főként élelmiszer és nyersanyag a kommunikációs és szállítási lehetőségek szegényesek magas születési és halálozási ráták – mégis nagy népességnövekedés kultúra: analfabétizmus, gyermekmunka politika: szociális feszültségek
Az elmaradottság okai: • •
történelmi (eredeti tőkefelh, gyarmatosítás) kulturális (protestantizmus, buddhizmus, iszlám) értékek és társadalom!
Segélynyújtás: • szállítás (élelem, ruha, gyógyszer) • technikai, szervezési ismeretek (oktatás, tanácsadás, beruházás) 2007.11.08. 21 • kedvezmények (vámok, hitelek)
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
A világgazdaság növekedési politikája A mennyiségi növekedés eszméjét az 1970-es évektől egyre erősödő kritikák érik a hosszútávú tarthatatlansága miatt. A gazdasági növekedés új útját kell kidolgozni: 1. A nulla növekedés útja • •
nulla népességnövekedést, és a GNP/fő érték változatlanul tartását jelenti.
Következménye: • •
2007.11.08.
a szegény országok jelenlegi alacsony anyagi ellátottsági szintjének fennmaradása a gazdag országok fogyasztásának korlátozása. A beruházások ennek megfelelő korlátozása, s ezek tovagyűrűző hatása a gazdaság egészét érinti. 22
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
A nulla növekedés ellen szól: • • • •
a fejlődő országok számára elfogadhatatlan, gátolja a technikai haladást a környezetfenntartó beruházások lehetőségei is visszafogottak növekedésre beállított társadalomban nagy az ellenállás a növekedés visszafogásával szemben
2. Állami keretfeltételek a minőségi növekedés érdekében, /fenntartható fejlődés útja/ A gazdaságpolitikának új célokat kell kialakítani: • növekedés • árstabilitás • külgazdasági egyensúly 2007.11.08.
helyett
• • • •
teljes foglalkoztatottság árstabilitás külgazdasági egyensúly környezetstabilitás
célnégyesét kell elősegíteni.
23
III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői
•
új makrogazdasági mutatókat kell a statisztikai gyakorlatban általánossá tenni NEW, HDI, ISEW
•
hosszútávú érdekek megjelenítése a gazdaságpolitikában hangsúlyosan,
•
környezetpolitika, közlekedéspolitika, infrastruktúra-fejlesztés a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító fejlesztése
2007.11.08.
24
IV. A világgazdaság válságjelenségei és globális kihívásai
2007.11.08.
25
XXI. századi főbb kihívások • • • • • • •
Demográfiai robbanás Foglalkoztatottság csökkenése Globalizáció és szétesés Urbanizáció Egyenlőtlenségek Társadalmi környezet romlása Természeti környezet romlása
2007.11.08.
26
Globalizáció és szétesés • • • • • •
A globalizáció árnyoldalai: környezetszennyezés bűnözés nemzetköziesedése erőszak “kultúrájának” terjedése városiasodás stb.
2007.11.08.
27
Rendszer és Életvilág Életvilág: emberi és szakmai képességeket, nemzeti, regionális, lakóhelyi, családi kapcsolatokat, s az önérvényesítés társadalmi csatornáit hordozza. Életvilág
Rendszer
Orwell-i forgatókönyv
2007.11.08.
Gandhi-féle út
28
Új világrend ( 3 pillér )
1. Gazdasági kérdések 2. Új nemzetközi jogrend kialakulása 3. Globális erőviszonyok megváltozása
2007.11.08.
29
Fegyverek a világ körül A tervezett katonai kiadások milliárd dollárban:
USA Kína Oroszország Japán Nagy Britannia Franciaország Németország Olaszország Szaúd-Arábia India Dél-Korea Izrael Ausztrália Brazília Törökország
420,0 51,0 50,8 41,4 41,3 34,9 27,4 22,3 22,2 16,2 14,8 9,9 9,9 9,7 9,2 Forrás: www.origo.hu/nagyvilag
2007.11.08.
30
Világ katonai kiadásainak más alternatívái Szükséges összeg.... A) a népességszabályozásra: 10,5 milliárd USD B) az erdőpusztítás megállítására: 7 milliárd USD C) a globális felmelegedés megakadályozására: 8 milliárd USD D) a savas eső megakadályozására: 8 milliárd USD E) az egészségügyi ellátásra: 15 milliárd USD F) az éhínség és alultápláltság visszaszorítására: 19 milliárd USD G) az ózonréteg csökkenésének megállítására: 2007.11.08. 5 milliárd USD
31
H) a talajerózió megakadályozására: 24 milliárd USD I) a biztonságos energiaellátásra: Megújuló energia: 17 milliárd USD, energia-hatásfok javítás: 33 milliárd USD J) az analfabetizmus felszámolására: 5 milliárd USD K) az államadósságok növekedésének megfékezésére: 30 milliárd USD L) a menedéknyújtásra: 21 milliárd USD M) a tiszta ivóvíz biztosítására: 58 milliárd USD Ha a jelenlegi trendek folytatódnak: 125 év szükséges ahhoz, hogy az egy tanulóra költött összegek elérjék az egy katonára eső költségeket.
2007.11.08.
32
Terrorizmus - aszimmetrikus háború • • • • •
katonailag egypólusú világ ellenhatásaként új globalista világrend terméke válasz a globális világrend működésére növekvő jövedelemkülönbségek újfajta hadviselés (információs, meterologóiai….), mint megoldás? • láthatatlan ellenség “hagyományos” eszközök • Egyesült Államok világhatalmi pozíciójának megrendülése
2007.11.08.
33
Terrorizmus jellemzői 1. kiszámíthatatlan 2. határtalan 3. motivációk körének kibővülése 4. láthatatlan 5. elhúzódó 6. univerzális 7. nyitott
2007.11.08.
34
A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK Fenntartható gazdasági növekedés: • egyenletes • folyamatos • állandó „Olyan fejlődés, amely kielégíti jelen szükségleteit, anélkül, hogy megsértenénk a jövő generációinak képességét arra, hogy kielégítség saját szükségleteiket.” Probléma, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek vannak olyan környezeti összefüggései, amelyek az elérhető növekedés ütemét nagyban befolyásolják és akár annyira jelentősek is lehetnek ezek a hatások, hogy a fenntartható gazdasági növekedés legnehezebben áthidalható korlátjává léphetnek elő. 2007.11.08.
35
