Egészségügyi szakmai információs lap

øTInfo melléklet

16. évfolyam, 9. szám

2013. szeptember

øTInfo Egészségügyi szakmai információs lap

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata

øTInfo 2013. szeptember

11

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! Szeptember van. Becsengettek. Megkezdődött a tanítás. Annak ellenére, hogy a GYEMSZI EFF képzései és továbbképzései egész évben folyamatosan várják a tanulni vágyókat, a szeptember az új tanév kezdetét jelenti Intézetünkben is. A nyár visszavonulásával minden évben újra „megszólal a csengő”. A GYEMSZI által támogatott szakképzések terén nyáron sem állt meg az élet, hiszen a bizonyítványok, oklevelek kiosztása mellett országszerte újabb és újabb képzésindító napokra került sor. Ezekből nyújtunk ízelítőt, kiemelve a felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápolók bizonyítványosztását valamint az ápoló, ápolási asszisztens, pszichiátriai és sürgősségi szakápoló szakokon elindított kihelyezett képzéseinket. A GYEMSZI EFF rendszeresen hírt ad – több ponton és csatornán keresztül – az egészségügyi szakdolgozók humánerőforrás fejlesztésének aktuális állásáról. A jelenlegi helyzetet összefoglalva beszámolót olvashatnak a humánerőforrás krízis kezeléséről és a szakképzés/továbbképzés átalakításáról az Aktuális hírekben. Beszámoló rovatunkban arról olvashatnak, hogy 2013. szeptember 9–10-én Intézetünk Igazgatói tájékoztató napokat szervezett az egészségügyi szakképzést folytató szakképző- és felnőttképző intézmények, egészségtudományi karok vezetői és az egészségügyi szolgáltatók ápolási igazgatói számára. A GYEMSZI EFF abból a célból kezdeményezte a találkozót, hogy támogassa az egészségügyi képzéseket indító intézmények munkáját, valamint ismertesse a képzés területén adódó aktualitásokat. Pápai Tibor (Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrum – centrumvezető ápoló, SE ETK Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszék – adjunktus) és Nagy Gábor (Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrum – BSc Ápoló) cikksorozatának második állomásához érkeztünk. Tanulmányukkal minden szakdolgozóhoz egyaránt szólnak, hiszen „a csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés algoritmusának, ugyanolyan fontossággal kell bírnia, mint a felnőtt újraélesztésnek valamennyi egészségügyi szakdolgozó kompetenciakörében.” Újdonsággal is szolgálunk olvasóink részére: Deus ex Masina és Ehhez Commenius mit szólna? címmel két új rovatot indítunk az információs és kommunikációs technológia valamint a modern oktatási eszközök témakörében.

A humánerőforrás krízis kezelése és a szakképzés/továbbképzés átalakítása 2 KönyvesKert nyílt a GYEMSZI EFF-en

5

Igazgatói tájékoztató napok

6

Beszámoló az egészségügyi szaktanár-ellátottság helyzetéről

8

A csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés algoritmusa, avagy amit mindenkinek tudni kell!

10

A Soproni Idősek Otthona múltja, jelene és jövője 12 Oklevélátadás

14

Támogatott egészségügyi szakképzés országszerte

14

Összefoglaló beszámoló az egészségügyi szakképzésben 2008–2012 között végzettekről 16 Információs és kommunikációs technológia

18

Modern oktatási eszköztár

19

Ismét ülésezett a Természetgyógyászati Képzés és Vizsga Kérdéseivel Foglalkozó Bizottság 20

Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége


1

Aktuális hírek

A humánerőforrás krízis kezelése és a szakképzés/továbbképzés átalakítása Beszámoló a humánerőforrás területét érintő fejlesztésekről Főigazgatóságunk az øTInfo lapjain valamint az iskolaigazgatók, és a kórház-rendelőintézet ápolásvezetői számára rendezett tájékoztató napokon, továbbá a különböző szakmai rendezvényeken rendszeresen beszámol a humánerőforrás krízis kezelésének aktuális helyzetéről. Lapunkban 5 tematikus egységben összegezzük a jelenlegi helyzetet.

1. A szakképzési rendszer átalakulása A 2012-ben megjelent új Országos Képzési Jegyzéknek köszönhetően megváltozott az egészségügyi szakképzés kerete, rendszere és természetesen változtak a tartalmi elemek is. Megváltoztak a szakképzést érintő fontos jogszabályok (pl. új felnőttképzési törvény, mo-

– gyakorló képzési szint bevezetése több szakképesítés esetén – ápoló valamint csecsemő- és gyermekápoló képzés ismét csak iskolai rendszerben történhet – aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképzés szétválasztása A megváltozott képzési struktúrát az 1. ábra szemlélteti.

2. Egészségügyi szakképzés és szakképzésfejlesztés Folytatódik a 2012-ben megkezdett, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (továbbiakban: GYEMSZI) által támogatott szakdolgozói képzések és vizsgák szervezése Főigazgatóságunkon. Jelenleg 5 helyszínen folytatunk a GYEMSZI által támogatott szakképzést (továbbiakban: GYTK-s szakképzés) 6 szakmában 323 fő számára 5 helyszínen 12 képzési csoportban: Szakmaterület

1. ábra: Ápolóképzés

dulrendelet, a komplex szakmai vizsgáztatás szabályai stb.) és új pedagógiai dokumentumok (pl. szakképzési kerettantervek) kerültek kidolgozásra. Néhány fontos változás az új képzési rendszerben: – újra indul az átalakított egészségügyi szakközépiskolai képzés – a tanulószerződés lehetőségének kiterjesztése az egészségügyi szakmacsoportra is – megszűnt szakképesítések (pl. egészségügyi operátor) – felsőoktatáshoz átkerültek (OKJ-ból kikerültek) a felsőfokú (55) szakképesítések (pl. intervenciós szakasszisztens)

2

Szakképe- Képzésben Képzési sítés/db résztvevő/fő csoport/db

Ápoló

3

241

9

Műtéti

1

16

1

Laboratóriumi diagnosztika

1

30

1

Egyéb

1

36

1

Összes

6

323

12

A GYTK-s képzések mellett jelenleg 11 helyszínen folytatunk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében támogatott, úgynevezett TÁMOP-os szakképzéseket 34 szakmában 1338 fő számára 60 képzési csoportban: Szakmaterület Ápoló

Szakképe- Képzésben Képzési sítés/db résztvevő/fő csoport/db 14

795

30

Egészségügyi asszisztens

7

113

7

Képalkotó diagnosztika

2

72

4

Műtéti

4

96

6


4

130

7


Aktuális hírek Szakmaterület


Higiéné

1

65

2

Egyéb

2

67

4

Összes

34

1338

60

Önköltséges képzési formában 3 helyszínen folytatunk szakképzést 4 szakmában 77 fő számára 4 képzési csoportban: Szakmaterület

3. Orvosi és egyéb egészségügyi felsőfokú szakvizsgák Az orvosi és egyéb egészségügyi felsőfokú szakképesítések szakvizsgáinak szervezését a Főigazgatóságunkon működő Nemzeti Vizsgabizottság végzi. A szakvizsgák szervezését, lebonyolítását, a vizsgabizottságok működését, a dokumentálást jogszabályok és belső szabályozók határozzák meg. A két vizsgaidő-



2

31

2

Műtéti

1

16

1

Higiéné

1

30

1

Összes

4

77

4

Főigazgatóságunk az Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (továbbiakban: GYEMSZI EFF) által szervezett szakmai képzésben jelenleg 1738 fő vesz részt. A képzési helyszíneket a 2. ábra szemlélteti. A 2012-ben indult GYEMSZI által támogatott képzések közül 22 csoportban 375 fő képzése fejeződött be 16 szakmában. A szakmai vizsgát tettek megoszlása:

2. ábra: Képzési helyszínek

Ápoló

7

179

10

Egészségügyi asszisztens

3

75

4

szakban éves átlagban 1600–1800 fő számára történik szakvizsgaszervezés; 2013-ban várhatóan 1720 fő szerez szakképesítést. A Nemzeti Vizsgabizottság munkájának bővülése várható a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok kompetenciabővítő (licenc) vizsgáinak szervezésével.

Képalkotó diagnosztika

4

75

5

4. Szakdolgozók továbbképzése

Műtéti

1

10

1

Egyéb

1

36

2

16

375

22

A szakdolgozók szabadon választható elméleti továbbképzési pontértékének meghatározását 2013tól az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: EEKH) végzi a GYEMSZI EFF és szakértőinek közreműködésével. A továbbképzési programokat továbbra is a GYEMSZI EFF-hez kell benyújtani, de a határozatot már az EEKH hozza és a szervezők kiértesítése is onnan történik. A továbbképzési programok pontértéke továbbra is 2 évig érvényes. A szabadon választható szakdolgozói továbbképzésekhez kapcsolható adatok 2013-ban:

Szakmaterület

Összes

Szakképesítés/db

A képzést Vizsgabefejezte/fő csoport/db

A szakmai gyakorlati képzés fejlesztése érdekében skill laboratóriumok kialakítását és felszerelését kezdtük meg; 2013-ban várhatóan 2 helyszínen (Budapest és Győr) épül ki a rendszer. A működtetéshez szaktanácsadóink nyújtanak majd módszertani segítséget és folytatjuk a mentorápolók képzését is. Tervezzük az egészségügyi szaktanárok továbbképzési rendszerének kialakítását és a továbbképzési programok kidolgozását. Főigazgatóságunk vállalja a szaktanárok szakmai és módszertani továbbképzésének szervezését és lebonyolítását is. Elkészítettük a szakmai vizsgát szervezők által megküldött jelentések alapján a 2008–2012-ben egészségügyi szakképzésben végzettek összegző elemzését. Az elemzés alapján javasoljuk egy pályakövetési rendszer kiépítését és a minimumfeltételekhez kapcsolódó képzési igények folyamatos monitorozását.


Továbbképzéshez kapcsolódó tevékenység

Adat

Szakértői véleménnyel ellátott programok

474 db

Folyamatban lévő szakértések száma

97 db

Továbbképzés szervezőktől beérkezett összesítő jelentések

663 db

Továbbképzésen részt vett szakdolgozók létszáma

62448 fő

3

Aktuális hírek A szakdolgozók továbbképzésének elektronikus nyilvántartását támogató rendszer, a SZAFTEX felületen jelenleg elérhető funkciók: – kötelező szakmacsoportos továbbképzések nyilvántartása – résztvevők pontjainak rögzítése Fejlesztés alatt lévő további funkciók: – elméleti továbbképzési és gyakorlati pontok nyilvántartása – szabadon választható elméleti továbbképzések minősítésének támogatása. Főigazgatóságunk 2013-ban 4 szakmacsoportban tartott kötelező szakmacsoportos továbbképzést szakdolgozók számára 213 fő részvételével: Szakmacsoport

Műtéti ellátás

Gyógyszertári ellátás Rehabilitáció és életvezetést támogató

Résztvevő/fő

Továbbképzés címe Technikai újdonságok a műtéti ellátásban

29

Mentálhigiéné a műtéti gyakorlatban

51

Jogi- és szakmai szabályok a gyógyszerellátás területén

38

Kommunikáció és konfliktuskezelés

15

Rehabilitáció változó társadalmi, gazdasági környezetben

Általános és Diagnosztikai vizsgálatok elektrofiziolójelentősége, fontossága giai asszisztens a neurológiai ellátás során Összes

9 71 213

Ez évre meghirdetett kötelező szakmacsoportos szakdolgozói továbbképzéseink: Szakmacsoport

Továbbképzés címe

Tervezett időpontok

Műtéti ellátás

Újdonságok az endoszkópos ellátásban

2013. október

Mozgásterápia és fizioterápia

Kiegészítő masszázsmódszerek a gyakorlatban

2013. november

Rehabilitáció és életvezetést támogató

A korszerű orvostechnikai eszközök szerepe a rehabilitációban

2013. október

Az idei évben rendeztünk egy konferencia-sorozatot a nem kívánatos események illetve műhibaperek megelőzésére 277 fő részvételével. A konferencia célcsoportja az egészségügyi szolgáltató intézmények menedzsmentje volt. A sorozat folytatásaként kommunikációs tréning szervezésére kerül sor várhatóan novembertől. Folytatjuk a „Humánerőforrás menedzsment” akkreditált 40 órás továbbképzési programot, várható-

4

an november–december hónapokban. Célcsoport: az egészségügyi szolgáltatók középvezetői.

5. Felmérés és kutatás 2013 nyarán felmérést készítettünk az egészségügyi szakdolgozók kompetenciabővítésének tárgyában, melynek során a szakdolgozók által felhatalmazással végzett tevékenységek körét térképeztük fel a GYEMSZI fenntartású intézményekben. A felmérésből láthatóvá vált, hogy 16 különböző tevékenységet illetve bizonyos tevékenységek részfeladatait 43.656 db kiadott írásos engedéllyel rendelkező szakdolgozó lát el. A legtöbb írásos felhatalmazást az intravénás injekció és infúziós terápia végzéséhez adták ki az egészségügyi szolgáltató intézmények illetékesei. Ilyen engedéllyel közel 15.000 fő rendelkezik, ami az összes kiadott engedély 34,1%-át teszi ki. A 2012-ben megkezdett „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” című kutatásunkban – ahogy arról már előző, összevont kiadványunkban beszámoltunk – megtörtént az adatfelvétel, melynek során 49 fekvőbeteg intézményből 3965 kitöltött kérdőívet regisztráltunk. Most zajlik az adatok összegzése és a teljes minta „előértékelése”. Ezután történik meg az adatok további csoportosítása, elemzése, ezen belül például: – a teljes mintában legélesebb vélemény-diszkrepanciák feltárása, elemzése a beosztott és vezető szakdolgozók között – a nagy létszámú intézmények kiemelt elemzése – térségek, szakmacsoportok eredményeinek öszszehasonlítása. Ezt követően kerülhet sor az eredmények és stratégiai célok megfogalmazására, ami az egészségügyi szolgáltató intézetek szervezetfejlesztésének mozgatórugója lesz, majd a disszeminációt követően kerül lezárásra a projekt, várhatóan 2013 decemberében. Jelen összegzés a 2013-ban életbe lépő változásokról, eredményekről és a fejlesztés irányába mutató lépéseinkről készült. Bízunk abban, hogy a humánerőforrás krízis enyhítését, a képzés és szakképzés továbbfejlesztését is célzó törekvéseink segítik az ágazatban foglalkoztatott szakdolgozók terheinek csökkentését, a szakmai utánpótlás fokozatos és folyamatos biztosítását valamint a betegbiztonság további erősítését is. Felméréseink, kutatásaink és elemzéseink az egészségügyi szolgáltatók HR stratégiájának továbbgondolását és fejlesztését támogatják, melynek során a munkaerőellátáson túl – többek között – a változásmenedzselés és szervezetfejlesztés is hangsúlyossá válik. Rauh Edit, mb. főigazgató-helyettes, GYEMSZI EFF


Beszámolók

KönyvesKert nyílt a GYEMSZI EFF-en A hallgatók körében régóta nagy tiszteletnek örvendő Jegyzetbolt és Büfé új névvel és új koncepcióval indította el szeptemberben a „tanévet” a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságon (továbbiakban: GYEMSZI EFF). Megkértük Dosztályné Eckert Mónikát, a jegyzetbolt üzemeltetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az újdonságokról és mutassa be a megújult üzletet.

øTInfo: Mikor nyitotta meg kapuit a KönyvesKert? 2013. szeptember 2-án nyitottunk meg újra, bár a nevünk akkor volt kialakulóban. øTInfo: Honnan kapta a nevét és mit takar ez a név? Olyan nevet szerettünk volna adni kis boltunknak, amely leginkább a hely jellegzetes vonásaira utal. Egyszerre kedves, de tükröz némi profizmust is. A megoldás a GYEMSZI EFF egyik munkatársától érkezett: KönyvesKert Könyvesbolt és Kávézó. Jelenleg az üzlet külső megjelenésén dolgozunk, hamarosan elkészül a logónk is. øTInfo: Ez a jegyzetbolt már több éve működik. Mikor indult, milyen céllal és profillal? 2008 januárjában nyitottunk meg e-Jegyzetbolt néven. Akkor még „csak” könyvesboltként működtünk. Kínálatunk az egészségügyben tanulók és dolgozók igényeit fedte le, valamint a természetgyógyászati vizsgákra való felkészülést segítettük kiadványainkkal. øTInfo: Milyen csoportot célzol meg a jelenlegi kínálattal? Bárki betérhet hozzánk, de a vásárlóink továbbra is főleg az egészségügyben és a természetgyógyászati területeken tanulók és dolgozók, valamint ezekben a témákban oktatók – magánszemélyek és intézmények – közül kerülnek ki. øTInfo: A könyvek milyen tematika köré épülnek a KönyvesKertben? Kizárólag egészségügyi szakdolgozóknak szóló tankönyveket, jegyzeteket lehet a boltban találni? Boltunkban közel 400 kiadvány közül lehet válogatni, ezek jelentős része a GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság által kiadott oktatást, tanulást segítő jegyzet, de számos más egészségügyi kiadó könyvét és jegyzetét is forgalmazzuk. Kínálatunkat úgy állítjuk össze, hogy a nekünk helyt adó intézményben, a GYEMSZI EFF-ben folyó oktatásokat és vizsgákat el tudjuk látni a megfelelő segédanyaggal, valamint az országban lévő képzőhelyek, tanulók és a téma iránt érdeklődők aktuális igényeit is kielégíthessük. øTInfo 2013. szeptember

øTInfo: Az érdeklődők hogyan vásárolhatják meg, illetve hogyan rendelhetik meg a könyveket? Hétfőn, kedden és csütörtökön 8.00 – 15.00 óra között, szerdán 8.00 – 18.00 óra között várunk minden érdeklődőt. Ha valaki nem tud személyesen felkeresni bennünket, akkor a megrendeléseket leadhatja

a www.eti.hu oldalon keresztül, az egyéb szolgáltatások menüpontban vagy a www.e-jegyzetbolt.hu weboldalon keresztül egy rövid regisztráció után. øTInfo: Honnan tájékozódhatunk a KönyvesKertben megtalálható könyvekről? Jelenleg a könyvesbolt kínálata a weboldalakon keresztül tekinthető meg, valamint a GYEMSZI EFF által kiadott Kiadványajánlóból lehet tájékozódni a forgalomban lévő kiadványokról. øTInfo: A könyvesbolt mellett egy kávézó is üzemel. Milyen üzleti koncepció áll az ötlet mögött? 2009 októberében költözött át a Jegyzetbolt a Horánszky utca 24-ben lévő Oktatási Centrum belső udvarába, amit annak köszönhettünk, hogy megürült a büfé helyiség. Így a kellemest a hasznossal összekötve került megnyitásra a Jegyzetbolt és Büfé. Először sokan megdöbbenve fogadták ezt a párosítást, de mára bebizonyosodott, hogy nem volt rossz döntés egy légtér alá hozni ezt a két tevékenységet. øTInfo: A jövőben milyen tervek várnak még megvalósításra? Terv rengeteg van. A legfontosabb, hogy a könyvekkel kapcsolatos szolgáltatások színvonalát emelni tudjuk, hiszen a csomagküldés iránt annyira megnőtt a kereslet, hogy a határidőket nem mindig tudjuk tartani, ezen feltétlenül javítani szeretnénk. Ezért is volt szükség az üzlethelyiség valamint az informatikai rendszerünk átalakítására. Ahhoz, hogy vásárlóinkhoz közelebb kerülhessünk, a facebook oldalunkat is megújítjuk, így elérhetőbbek leszünk az érdeklődők számára. A régi helyen, színvonalas kiszolgálással, de új arculattal várjuk a kedves Érdeklődőket és Vásárlókat! (Címlap: KönyvesKert) Zsuponyó Diána, GYEMSZI EFF

5

Beszámolók

Igazgatói tájékoztató napok 2013. szeptember 9–10. Intézetünk Igazgatói tájékoztató napokat szervezett az egészségügyi szakképzést folytató szakképzőés felnőttképző intézmények, egészségtudományi karok vezetői és a kórházak ápolási igazgatói számára. A tájékoztató nap megrendezésének célja, hogy támogassuk az egészségügyi képzéseket indító intézmények munkáját, valamint ismertessük a képzés területén adódó aktualitásokat.

A rendezvény programja mindkét napon közel azonos volt, azzal a különbséggel, hogy a hétfői napra meghívott, fővárosi szakképző- és egészségügyi ellátó intézmények vezetői a Tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról is hallhattak előadást, segítendő ezzel is a tanulószerződések további megkötését. Ebben a témában az ország különböző régióiban működő egészségügyi szakképző intézmények és kórházak már részben konzultáltak – illetve a közeljövőben fognak – az intézetünk által felkért szakértővel. A tájékoztató napokon hangsúlyos szerepet kapott a Humánerőforrás krízis-kezelés, ezen belül is: – a legfontosabb szakképzést érintő jogszabályok, – a tanulószerződés kötésének lehetősége, kiterjesztve az egészségügyi szakmacsoportra, – az OKJ módosulása, az egészségügyi szakképzések szerkezeti változása, – a gyakorlati képzés fejlesztése – kiemelten a SKILL laboratóriumok kialakításával és módszertanának kidolgozásával, szaktanácsadói segítséggel, mentorápolók képzésével, – az egészségügyi szaktanárok továbbképzése, – a belső forrásból és a TÁMOP által támogatott egészségügyi képzések, – pályakövetési rendszer kialakítása, – Nemzeti Vizsgabizottság tevékenysége, – szakdolgozói továbbképzés,

6

– „A nem kívánatos események illetve műhibaperek megelőzése” c. konferencia-sorozat eredményei és folytatása, – „Kompetenciabővítés az egészségügyi szakdolgozók körében” c. felmérés eredményei és az ezzel kapcsolatban felmerülő megoldási javaslatok, – eredmények a „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” c. kutatási területről. Humánerőforrás utánpótlás biztosítása az egészségügyben c. előadás legfontosabb területei: – a szakképzést érintő változások a 2013/14-es tanévben, – az egészségügyi szakképzésre vonatkozó érvényes és hatályos jogszabályok, – az aktuális tanügyi dokumentumok (szakképzési kerettantervek, tanulószerződés), – a GYEMSZI EFF Szakképzés Fejlesztési Főosztály feladatinak bemutatása, – a szaktanácsadói hálózat további tevékenysége a 2013/14-es tanévben. Pályaorientáció, Szakmai Tanulmányi Versenyek – az egészségügyi szakmák vonzóvá tétele c. előadás legfontosabb gondolatai: – az egészségügyi pálya bemutatása, vonzóvá tétele, – a TÁMOP-2.2.2-12/1 A pályaorientáció rendszerének fejlesztése kiemelt projekt – NMH (2012. 06. 01. – 2015. 05. 31.), – a pályaorientáció módszertani anyagainak kidolgozása, – hazai versenyek: Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tantárgyak Országos Versenye (SZÉTV), Tanulmányi, SZKTV – Szakma Kiváló Tanulója Verseny, OSZTV – Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, – Nemzetközi versenyek (EuroSkills 2014., WorldSkills 2015. augusztus, Brazília, Sao Paulo), – GYEMSZI EFF által szervezett versenyek, – komplex szakmai vizsgáztatás. Skill laboratórium kialakítása az egészségügyi ellátó intézményekben c. előadás a közeljövőben megvalósuló Skill laboratóriumok működési feltételeit foglalta össze: – a kompetencia alapú szakképzés és a Skill laboratórium elméleti megalapozása, – a Skill laboratórium eszközparkjának áttekintése, működtetésének etikai-jogi korlátai, – a Skill–projektben megjelenített elvárások, jogi változások, – a szaktanácsadók által 10 kórházban végzett felmérés „a Skill laboratóriumok fejlesztéséhez szükséges humánerőforrás-, tárgyi- és infrastrukturális feltételrendszerének felmérése” rövid áttekintése. Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének be-


Beszámolók mutatása c. előadás során az előadó 36 beérkezett kérdőív feldolgozott eredményeit részletezte: – a szakmai elméletet oktató egyetemi szintű végzettségű tanárok közül 4 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel, – az intézmények 75%-a, (27 intézmény) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik, – a többi intézmény három fenntartó csoport között oszlik meg: kettő egyházi, kettő egyéb (nonprofit kft. és egyetem), öt pedig alapítványi fenntartás keretében működik (1. ábra)

1. ábra: A 36 válaszadó szakképző intézmény fenntartóinak megoszlása

– a szakmai elméletet oktató egyetemi szintű végzettségű oktatók közül 5 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel (2. ábra)

– a szakmai gyakorlati képzésben oktatók iskolai végzettség szerinti megoszlásának részletezése alapján látható, hogy a szakmai gyakorlati képzésben oktatók közül 37 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel

Az eredmények tükrében az előttünk álló feladatok: 120 órás akkreditált továbbképzés szervezése, valamint kiegészítő képzés és pedagógiai szakirányú továbbképzési javaslattal élünk a felsőoktatás felé, hogy mielőbb lehetővé váljon a képzettségi hiány megszüntetése. Az egészségügyi továbbképzések – támogatott képzéseink c. előadás fő vonulata: – a GYEMSZI EFF Szakképzés Szervezési Főosztály feladatainak bemutatása, – a kötelező szakmacsoportos továbbképzések területei, lényeges elemei, – GYEMSZI saját forrásból támogatott képzések és TÁMOP – 6.2.2/A/11/1 – „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatásfejlesztése érdekében” TÁMOP – 2.1.6.-11/1 – „Újra tanulok” (4. ábra)

2. ábra: Szakmai elméletet oktató egyetemi szintű végzettségűek megoszlása

– a szakmai elméletet oktató főiskolai szintű végzettségű oktatók közül 22 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel (3. ábra)

3. ábra: Szakmai elméletet oktatók főiskolai szintű végzettséggel


4. ábra: Legkisebb és legnagyobb képzési igény

7

Beszámolók – TÁMOP pályázatból várható igény /TÁMOP – 6.2.4/B/12/1 és 6.2.4/B/12/2/ A résztvevők az információs dossziéban kézhez kaptak néhány – a GYEMSZI EFF által kiadott – papíralapú tájékoztatót, mint pl.: – Az egészségügyi szakképzést érintő érvényes és hatályos jogszabályok – I. tematikus kiadvány: Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság /Eredmények a humánerőforrás-fejlesztés területén (2011–2013)/ – Beszámoló – Az egészségügyi szaktanár-ellátottság helyzetéről 2013. – Az egészségügyi szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása – pályatükör 2013., ezzel a kiadvánnyal a pályaválasztás előtt állók, az egészségügyi szakképzésben tanulók tájékozódását kívánjuk segíteni. Az érdeklődők az előadások anyagát a www.etiped.hu oldalon, a rendezvények menüpontban találják meg. Természetesen a szokásos rendezvényértékelő kérdőívünk feldolgozása is megtörtént, ami egyrészt azért fontos, mert a következő tájékoztató nap szervezésénél az itt megadott válaszokból indulunk

ki, másrészt a „Milyen témakörben szeretné bővíteni ismereteit?” kérdésre adott válaszok is iránymutatók számunkra. A résztvevők a következő témakörökben várnak további tájékoztatást: – tanulószerződés – pedagógiai és szakmacsoportos egészségügyi továbbképzések – szakdolgozói kompetenciák – vizsgaszervezés, vizsgáztatás – gyakorlatvezetés – TÁMOP, Skill pályázati lehetőségek – egészségügyi szakközépiskolai oktatás témájában (tankönyvek, tananyag, nyári gyakorlatok) segítségnyújtás – klinikai gyakorlat szervezése – a gyakorlati képzés elvárásairól (Skill) – oktatók képzése (hogyan, hol, milyen módon?) Reméljük, hogy a következő tájékoztatások alkalmával ezek a témák részletesesen terítékre kerülnek. Feigl Ágnes, GYEMSZI EFF

Szakképzés

Beszámoló az egészségügyi szaktanár-ellátottság helyzetéről 2013 év elején a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságának (továbbiakban: GYEMSZI EFF) több képzőintézmény is jelezte, hogy a jelenlegi, egészségügyi szakterületen oktató munkatársak végzettsége nem felel meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban: köznevelési törvény) 3. számú melléklet 8. és 9. pontjában megjelölt feltételeknek. Mivel a GYEMSZI EFF egyik kiemelt célja, hogy mint országos módszertani központ, a jövőben segítséget nyújtson az oktatási intézményeknek az egészségügyi szakmai tárgyak/modulok oktatásának folyamatos biztosításához, ezért a probléma feltérképezésének érdekében egy felmérést készítettünk. A GYEMSZI EFF Szakképzés Fejlesztési Főosztálya 2013 májusában egy kérdőívet küldött mintegy 138 intézmény részére annak érdekében, hogy felmérje az egészségügyi szakképző intézmények egészségügyi szaktanári ellátottságát. A kérdések alapvetően az iskolai rendszerű képzésekre vonatkoztak, így elsősorban

azok az intézmények küldték vissza, amelyek ilyen típusú képzéseket szerveznek. Ennek eredményeképpen 36 kitöltött kérdőív érkezett be és került feldolgozásra. Az adatszolgáltató iskolák közül (36) 27 intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A működési információk keretében jelezték az intézmények hogy melyek azok a képzési típusok, amelyeket 2013. szeptember 1-től indítani kívánnak. A 36 intézményből 35-en tervezik szakközépiskola, 10-en szakiskola, 8-an gimnázium, 1 szakmunkásképző iskola és 7 egyéb (pl. OKJ képzések) képzési típus indítását.1 A 2013. szeptember 1-től tervezett OKJ képzésekkel kapcsolatban egyértelműen a gyakorló ápoló és ápoló szakképesítések dominanciája figyelhető meg. A válaszadók közül 24 intézményből jelezték, hogy várhatóan ilyen képzést indítanak. A személyi feltételeket tekintve a beküldött kérdőívekből megállapítható, hogy a 36 intézményben öszszesen 1281 főállású pedagógust foglalkoztatnak, közülük 1071 fő közismereti tárgyakat oktató pedagógus, 210 fő pedig a szakképzés szakirányának megfelelő

1 A képzési típusok megjelölésénél lehetőség volt arra, hogy egy intézmény több képzési típust is megjelöljön. 2 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény.

8


Szakképzés szakos tanár. Említést érdemel, hogy a főállású pedagógusok összességét tekintve 509 fő, a szakiránynak megfelelő szakos tanárok közül pedig 53 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek2 megfelelő végzettséggel. Az arányokat tekintve szembetűnő, hogy a közismereti tárgyakat oktatók mintegy fele (1071 főből 509 fő), a szakiránynak megfelelő végzettségű tanároknak pedig a negyede (201 főből 53 fő) nem rendelkezik a törvény által előírt végzettséggel. Megállapítható, hogy a közismereti tárgyakat oktató pedagógusok aránya (84%) jóval magasabb, mint a szakképzés szakirányának megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus (16%). (1. ábra) A kérdőívet beküldő intézmények által megadott adatok alapján megállapítható, hogy a szakmai gyakorlati oktatásban a foglalkoztatottak közül 14 fő egészségügyi szakirányú felsőfokú végzettségű, 64 fő egyetemi-főiskolai végzettségű ápoló, 26 fő államilag elismert, egészségügyi szakirányú legalább középszintű szakképesítésű, 2 fő egészségügyi gyakorlatvezető, 44 fő legalább 5 év, az egészségügyi szakiránynak megfelelő középszintű szakmai gyakorlattal rendelkező oktató vesz részt. A fentiek közül 4 fő egészségügyi szakirányú felsőfokú végzettségű, 5 fő egyetemi-főiskolai végzettségű ápoló, 9 fő államilag elismert, egészségügyi szakirányú legalább középszintű szakképesítésű, 1 fő egészségügyi gyakorlatvezető, 18 fő legalább 5 év, az egészségügyi szakiránynak megfelelő középszintű szakmai gyakorlattal rendelkező oktató nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel. (2. ábra) A gyakorlati oktatást legnagyobb arányban az egyetemi-főiskolai végzettségű ápolók – egyetemi okleveles ápoló/diplomás ápoló/ ápoló BSC (43%), valamint a legalább 5 év, az egészségügyi szakiránynak megfelelő középszintű szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók (29%) végzik. A kérdőívben a válaszadók lehetőséget kaptak egyéb képzettségi adatok bevitelére is, lehetővé téve azt, hogy minél teljesebb körű képet kapjunk az egészségügyi szakképzéseket indító intézményekben foglalkoztatott oktatókról. A válaszadók a következő képesítéseket jelezték még a megadottakon felül: egészségfejlesztő mentálhigiénikus, fog- és szájbetegségek szakorvosa, fogorvos, gyermekorvos, gyógypedagógus, gyógyszerész, mentálhigiénés asszisztens, orvos, oxyológus, pszichopedagógus, szociális munkás, szociálpolitikus, amely mindösszesen 38 főt jelent. Közülük 27 fő nem rendelkezik a köznevelési törvénynek megfelelő végzettséggel. A felmérésből kitűnik, hogy az egészségügyi szakképzés szaktanár hiánnyal küzd. A tanári végzettségekre vonatkozó, hatályban lévő jogszabályok az egészségügyi szakközépiskolák működését és a színvonalas szakmai képzést veszélyeztetik.

1. ábra

A felmérésben részt vett iskolákban dolgozó szakmai elméleti tárgyakat tanító pedagógusok végzettségét a köznevelési törvényben előírtakhoz hasonlítva: 19 fő számára a képzettségi hiány továbbképzéssel megoldható, 22 fő számára a főiskolai szintű végzettséget egyetemi szintre kell emelni egy kiegészítő kép-

2. ábra

zéssel. A többiek beiskolázásához további egyeztetés szükséges. A gyakorlati oktatásban 37 fő nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, a felmérés szerint ebben a célcsoportban pedagógiai szakirányú továbbképzés szükséges. A felmérésből – sajnálatos módon – látható volt az is, hogy azok közül, akik a szakmai elméleti tantárgy oktatási feltételeinek nem felelnek meg, többen a gyakorlati oktatói feladatokat sem láthatnák el az egészségügyi szakképzésben. Úgyanakkor több esetben, elsősorban az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében egyedileg lenne szükség vizsgálni a nem megfelelőség okát. A helyzet megoldása érdekében tehát a jelenleg pályán lévő tanárok számára szükséges olyan szakirányú képzési-továbbképzési kínálat kialakítása, amelynek segítségével a képzettségükben mutatkozó eltérés orvosolható. Hosszú távon az egyetemi szintű, egészségügyi szaktanárképzés teszi lehetővé a jogszabályoknak való megfelelést. Holczinger Istvánné, GYEMSZI EFF

3 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény.


9

Ápoló szakmacsoport

A csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés algoritmusa, avagy amit mindenkinek tudni kell! Tisztelt Olvasó! Ahogy azt az előző øTInfo-ban olvashatták a felnőtt alapszintű újraélesztés képesség szintű alkalmazásán túl, ugyanolyan nagy hangsúlyt kell fektetni a csecsemő és kisgyermek alapszintű újraélesztésének képesség szintű alkalmazására. Az érvényes nemzetközi ajánlás alapján BLS szempontjából az egy év alatti gyermeket csecsemőnek, 1 éves kortól serdülő korig pedig gyermeknek tekintjük. A hivatalos ajánlás értelmében 8 éves korig, illetve 25 kgos testtömegig beszélünk gyermekről, azonban az adott szituációban néha az átlagostól eltérő, nagyobb testalkatú gyermek esetében nehéz lehet pontosan megítélni életkorát. Ilyenkor az ellátó nem követ el hibát, ha a beteget gyermeknek tekinti, és aszerint jár el. Abban az esetben sem jár el helytelenül, ha a beteget serdülőnek ítéli meg, és a felnőtt újraélesztés irányelveit alkalmazza. Kevés esetben, de előfordulhat, hogy gyermekkorban a keringésmegállás primer oka valamely malignus ritmuszavar – kamrafibrillatio vagy pulzus nélküli kamrai tachycardia. Ilyenkor természetesen a korai defibrillatio elkerülhetetlen. Ezen ritmuszavarok ritkák, leginkább bradycardia vagy PEA (pulzus nélküli elektromos aktivitás) a fellépő preterminális ritmus. Azonban jellemzően a keringésmegállás jórészt a tartós hypoxia miatti secunder szívizomkárosodás miatt következik be. Ilyenkor a BLS során a szervezetbe történő mielőbbi oxigénbejuttatás hatványozott szerepet kap. Abban az esetben, ha egyedül kényszerülünk ellátni a gyermeket, fontos, hogy 1 percig végezzünk BLSt, mielőtt úgy döntenénk, hogy otthagyva a gyermeket segítségért mennénk. Fontos itt is kiemelni, hogy az alábbi algoritmus sorrendjét szigorúan tartsuk be, mert ha a lépéseket nem megfelelően végezzük, az súlyosan rontja az ellátás további hatékonyságát, így az újraélesztés kimeneti mutatóinak alakulását is. Minden vészhelyzetben fontos szempont, hogy mind magunkat, mind az ellátandó személyt biztonságban tudjuk az ellátás során, azért, mielőtt a gyermekhez lépnénk, minden esetben először győződjünk meg a helyszín biztonságosságáról. Amennyiben biztonságosnak ítéljük meg a helyszínt, mérjük fel a gyermek reakciókészségét. Ennek során azonban sose rázzuk meg erőteljesen a gyermeket, inkább egyik kezünkkel rögzítsük fejét, másikkal finoman húzzuk meg karját vagy haját, és szólítsuk meg: „Szia, jól vagy?”. Ha erre sírással,

10

beszéddel, mozgással reagál, ítéljük meg klinikai állapotát, és ha szükséges hívjunk segítséget. Bárminemű reakció elmaradása esetén folytassuk a BLS következő lépésével és kiáltsunk segítségért. Ha egyedül vagyunk, soha ne késleltessük az újraélesztés haladéktalan megkezdését a gyermek egyedül hagyásával vagy mobiltelefonon történő segítséghívással. Azonnal folytassuk az ellátást a légút megnyitásával és a légzés vizsgálatával. Eszméletlen gyermek esetében valószínű, hogy a nyelv legalább részleges légúti obstructiót okoz. Ezért az ellátónak első lépésben meg kell nyitnia a légutat, mely két fő manuális beavatkozás segítségével történhet. A fej hátrahajtása és az áll kiemelése: ehhez a lépéshez a gyermeket oldalról közelítsük meg, ha szükséges fordítsuk a hátára. Egyik kezünket helyezzük a gyermek homlokára, és óvatosan hajtsuk hátra a fejét. Fontos megjegyezni azonban, hogy csecsemő esetében a fej neutrális helyzetben történő pozícionálása biztosítja a légutak átjárhatóságát, azaz fejüket nem kell hátraszegni, fülük hossztengelye legyen merőleges vállukra. Nagyobb gyermekek fejét jobban hátra kell szegni (szimatoló fejtartás). Az áll kiemeléséhez helyezzük másik kezünk mutató- és középső ujjait a gyermek állára, és óvatosan emeljük felfelé, ezalatt törekedjünk rá, hogy az áll alatti lágyrészeket ne komprimáljuk, mivel ezzel a légúti obstructiót fokozzuk. Az állkapocs előemelése: helyezkedjünk el a gyermek mögött, két vagy három ujjbeggyel nyúljunk mindkét oldalon a mandibulaszöglet alá, és emeljük meg az állkapcsot, miközben két hüvelykujjunkat gyengéden a járomcsonton tartjuk. (1–2. ábra) A légút megnyitását követően vizsgáljuk a légzést a felnőtt algoritmus során tanultak hármas érzékelése szerint. Hajoljunk a gyermek arca fölé és néhány centiméterrel mellkasa felé tekintve figyeljük a légzéssel járó mellkaskitérést, hallgassuk a légzés hangját és érezzük a levegő áramlását. (3. ábra) Tegyük mindezt 10 másodpercig. Ha úgy ítéljük meg, hogy a gyermeknek van kielégítő légzése (ez idő alatt legalább 2 nem zajos, nem erőlködő, nem gaspoló légzést észlelünk) és nincs gyanú nyaki gerincsérülésre, pozicionáljuk a gyermeket stabil oldalfekvő helyzetbe és hívjunk segítséget, ha eddig még nem történt meg. Amennyiben a légzés nem kielégítő vagy gaspoló, illetve nem tudjuk annak meglétét vagy hiányát biztonsággal megítélni, végezzünk 5 befúvásos lélegeztetést, és ne a mellkast kezdjük el komprimálni! 1 éves kor alatt a befúvás mindig szájból szájba és orrba történjen, figyeljünk a megfelelő tömítésre – vagyis szánkat a csecsemő orra és szája köré helyezzük, hogy a levegő szökését megakadályozzuk. (4. ábra) 1 éves kor felett a szájból szájba lélegeztetés javasolt miközben a gyermek orrát zárjuk a hatékony lélegeztetés céljából. A kezdeti befúvásokat követően el kell döntenünk, hogy a gyermeknek van-e keringése, azaz


Ápoló szakmacsoport

1. kép: A fej hátrahajtása és az áll kiemelése

2. kép: Az állkapocs előemelése

3. kép: A légzés vizsgálata hármas érzékeléssel

4. kép: Csecsemő szájból szájba és orrba történő befúvásos lélegeztetése

5. kép: Csecsemő keringésének vizsgálata az arteria brachialis tapintásával

6. kép: Mellkas kompresszió kétujjas módszerrel

szükséges-e a mellkaskompresszió haladéktalan megkezdése. Figyeljük meg, hogy láthatók-e életjelek, vagyis van-e spontán mozgás, sírás, köhögés stb. Vizsgáljuk 10 másodpercig a centrális pulzust, melyre csecsemő esetében az arteria brachialis vagy az arteria femoralis, gyermek esetén az arteria carotis vagy az arteria femoralis a megfele7. kép: Mellkas kompresszió „átöleléses” 8. kép: Kisgyermek mellkas kompressziólő. (5. ábra) Amennyiben nem észlel- módszerrel ja egykezes módszerrel hetők életjelek vagy nem tapintunk biztosan legalább 60/min-es frequentiát, azonnal meg nyújtó esetében alkalmazhatunk. Ilyenkor mindkét kekell kezdenünk a mellkaskompressziót és lélegeztetést. zünk hüvelykujját a csecsemő sternumának alsó feléA mellkaskompresszió és befúvás megfelelő aránya re helyezzük egymással szemben, kezeinkkel átölelve 15:2. Azonban, ha a felnőtteknél tanult 30:2 arányt al- a mellkast és megtámasztva a hátat. Bár ez a módszer kalmazzuk, azzal sem követünk el hibát. Gyermekeknél csak két vagy több segélynyújtó esetében alkalmazható, a mellkaskompresszió helye a sternum és az alsó bor- előnye, hogy bizonyítottan nagyobb verőtérfogat érhedák találkozása felett egy harántujjal található. A komp- tő el így. (7. ábra) ressziók frequentiája optimálisan 100/min, de semmi A harmadikat, az úgy nevezett egykezes módszert esetre sem legyen több mint 120/min. A mellkast a ster- kisgyermekek esetén alkalmazzuk. Egyik kezünkkel num és a gerincoszlop távolságának harmadáig kell le- megtámasztjuk a gyermek homlokát, másikkal a megnyomnunk, ami esetükben kb. 4–5 cm-t jelent. felelő helyen komprimáljuk a mellkast. (8. ábra) A kompressziók kivitelezésére három módszer leA mellkas kompressziót 1 percig végezzük, majd állhetséges. junk meg egy pillanatra és értékeljük újra a gyermek álEgyik a kétujjas technika, melyet csecsemők újra- lapotát, valamint győződjünk meg arról, hogy a menélesztésekor alkalmazunk úgy, hogy a mutató- és kö- tőszolgálat értesítésre került. zépső ujjunkat a megfelelő helyre téve végzünk kompHa ez nem történt meg, és a segítségnyújtó még ressziókat. (6. ábra) mindig egyedül van, neki kell ezt a lépést megtenni. LeMásik módszer szintén csecsemők ellátása során az hetőség szerint erre mobiltelefont használjon, ha nincs átöleléses módszer, melyet csak két vagy több segély- rá mód, és csecsemőről vagy kisebb gyermekről van szó,


11

Ápoló szakmacsoport vigye magával a gyermeket. Ha nagy a gyermek, akkor sajnos a segítségkérés idejére magára kell hagyni, de visszatérve azonnal folytatni kell a BLS-t, amíg el nem fárad, a segítségnyújtó vagy a gyermek életjelet nem mutat vagy az emeltszintű segítség a helyszínre érkezik. Az előzményekből láthatjuk, hogy néhol jelentős különbségek vannak a felnőtt alapszintű újraélesztéshez képest. A hypoxia generálta keringésmegállás miatt fontos szerepet kap a befúvásos lélegeztetés és annak effektivitása. A mellkaskompresszió technikája is változik, azonban ezeket az eltéréseket megfelelő gyakorlással hamar biztos képességé és kompetenciává lehet tenni. A fentiekben vázolt, jelenleg hazánkban is érvényes csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés algoritmusa a felnőtt algoritmushoz képest, ugyanolyan fontosággal kell, hogy bírjon valamennyi egészségügyi szakdolgozó kompetenciakörében. Az algoritmus ismerete képezi kutatásunk kérdőíves felmérésének irányvonalát, melynek eredményeiről a következő lapszámunkban olvashat. 1. A Magyar Resuscitatiós Társaság ad hoc munkacsoportja: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi irányelve a gyermek újraélesztésről. 2. Pápai Tibor: Elsősegélynyújtás Műszaki Kiadó, Budapest 2013. 3. Nagy Gábor, Pápai Tibor: A gyermek sürgősségi ellátás ápolói szintű triage tevékenységének specialitásai és kompetenciái, Nővér, 2012. 25. évf. 2. szám Pápai Tibor, MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum, centrumvezető ápoló, SE ETK Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszék, adjunktus; Nagy Gábor, MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum, BSc Ápoló A folytatást az øTInfo következő számában olvashatják!

A Soproni Idősek Otthona múltja, jelene és jövője Az előző lapszámban olvashattak a 2013. június 13-án Sopronban megrendezésre került Demens Betegek ellátásának kihívásai. Egészségügyi, szociális és társadalmi feladatok c. konferenciáról. A következő időszakban a konferencián elhangzott előadásokat, témaköröket fogjuk bemutatni Önöknek. Sipőcz Katalin igazgató asszony előadásával indítjuk sorozatunkat, aki a mai soproni Egyesített Szociális Intézmény történetét ismerteti meg velünk. Sopronban a szociális gondoskodás évszázados múltra tekint vissza. Az 1870. évben a nemesen érző soproni polgárok – Flandorffer Ignác vezetésével – mondták ki a „Soproni szegény ápolda” megszervezését, melynek alapszabályát az 1871. március 22-i városi közgyűlés fogadta el.

12

Az épület ünnepélyes megnyitására 1873. március 2-án került sor a Balfi úton, a volt Kaszárnya épületében. Az intézményt Ferenc József osztrák-magyar császár is meglátogatta 1884. május 31-én. Ennek tiszteletére emléktáblát avattak 1885. december 26-án, mely ünnepségen a Polgármester és Flandorffer Ignác lovag meghívására herceg Esterházy Pálné ő főméltósága is megjelent, és ez alkalomból az intézetnek adományozott 50 pengőt. Ekkor az intézet ápoltjainak legnagyobb része ellenszolgáltatás nélkül kapott ellátást. Az ápoltak 32 szobában voltak elhelyezve, összesen 142 fő, volt 1 étterem (egyúttal nappali) és 1 fürdőszoba 3 káddal. Az intézetben nem volt központi fűtés, szobánként kaptak a gondozottak tüzelőanyagot. Az ápoltak 4,6,8-an, sőt egy nagyobb szobában 10en voltak elhelyezve. A gyengélkedőket nemenként elkülönítve az intézet által fizetett, négy bentlakó ápolónővér ápolta. Külön udvarral rendelkeztek, ahol a konyha, éléskamrák, mosoda, vasalószoba volt, ami gazdasági szempontból nagy jelentőséggel bírt. Volt az intézetben egy veteményeskert is, melyben 3–4 munkabíró ápolt dolgozott, akik ezért hetente 1–1 pengőt kaptak. Továbbá az udvar hátsó részében sertéshizlalda foglalt helyet, kizárólag intézeti élelmezésre neveltek itt állatokat. A Soproni szegény ápolda elnevezést a város közgyűlése 1923 júniusában Polgárotthon elnevezésre változtatta. Akkoriban 116 fő gondozott volt az intézetben, közülük 95 ingyenes (alafás), valamint 21 fizető ápolt volt. A város polgárainak adományaiból tartották fenn az otthont. A gondozók ekkor apácák és kedves nővérek voltak. A háború végén, 1945. április 6-án órákon belül ki kellett üríteni az intézményt, és azt az orosz parancsnokság rendelkezésére kellett bocsájtani, akik katonakórházként használták egészen 1947 júniusáig. Az épület visszaadásakor nagyon szomorú, lepusztult állapotban volt. Az akkori gondnok Szentkatolnai István és az ápolónővérek fáradhatatlan munkával láttak hozzá a helyreállításhoz, a város Tanácsa pedig 54.000 Ft erejéig engedélyezte a súlyos rongálások kijavítását. A Városi Tanács a Polgárotthon elnevezést 1949ben Sopron Város Szeretetháza névre változtatta. Ekkor felmerült a bővítés gondolata is, de közel 35 évet kellett várni a megvalósításra. Ebben az időben a gondozottak fizikai ellátásán kívül – részfoglalkozású orvos útján – már a gyógykezelésük is biztosított volt. A Tanácsok megalakulása után 1951-ben Szociális Otthon elnevezést kapott – tulajdonképpen így ismer bennünket a mai napig is a város lakossága –, mely 205 idős embernek nyújtott fedelet és ellátást. Az évtizedek során lelakott, tönkrement, a kor elvárásainak nem megfelelő épület (20 ágyas szoba, 130 betegnek egy fürdőszoba) a 80-as évek elejéig „sze-


Ápoló szakmacsoport gényház szinten” működött, ezért égető feladattá vált az otthon korszerűsítése. Ennek következtében a Híd utcai oldalon elindult egy 72 férőhelyes új épület megépítése és a meglévő régi épület felújítása. 1982-ben megtörtént az épület utólagos vegyi szigetelése, 1983-ban elkészült a csatornahálózat. A felújított épületben 2, 3, 4, illetve 6 ágyas szobákban, az akkori elvárásnak megfelelő számú szociális helyiséggel, a korábbinál lényegesebben jobb, emberibb körülmények várták a gondozottakat. Az így felújított épületrész Győr–Moson–Sopron megye egyetlen fekvőbetegeket ellátó, ápoló intézményeként funkcionált. Az ellátottak létszáma ekkor 150 fő volt, tehát 55 férőhely csökkenéssel járt a felújítás. Az 1981-ben elkezdett rekonstrukció második üteme 1988-ban elkészült, de a pénzügyi fedezet csak a szerkezeti felújításra és az épület alagsorában lévő konyha teljes kialakítására volt elegendő. Ekkor merült fel annak a gondolata, hogy anyagiakban tehetősebb idősek részére külön lakrészekben biztosítsanak állapotuknak megfelelő színvonalú ellátást. Igényfelmérés és egyeztetések után az épület átterveztetésére is sor került, 1–2 személyes lakrészek tervezése valósult meg. Az emeltszintű otthon kialakítását, mint a korszerű idősgondozás új elemét, az akkori Szociális és Egészségügyi Minisztérium is támogatta, és az „Idősellátás új intézményi formája” címen benyújtott pályázatra 23 millió forintot biztosított, ami a költségvetés 50%-át jelentette. Az épület bal szárnyában 1992 decemberében 42 lakrészből álló emeltszintű otthon létesült. Az új lakrészek szobából és fürdő-wc helyiségekből állnak, melyek egy, illetve két személyesek. Közösségi helyiségek is kialakításra kerültek minden szinten. Ezáltal valósult meg városunkban a differenciált idősgondozás. A Balfi utcai emeltszintű Gondozóházba az ország számos nagyvárosából érkeztek a kollégák, hogy tapasztalatot gyűjtsenek, és a soproni ötleteket a magyar idősgondozás több helyszínén megvalósítsák. Az intézmény 150 fő szociális otthoni gondozott és 47 fő gondozóházi lakó számára biztosított emberhez méltó körülményeket és életet. Az emelt szintű ellátási forma népszerű volt, igény mutatkozott rá, ezért 1997-ben a Lővérek aljában épült egy 37 fős Otthon is. Eljutva napjainkig, 2005-ben a férfi részleget korszerűsítettük, a hatágyas szobákat négyágyassá alakítottuk. 2008-ban a Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával, és jelentős, 50%-os önkormányzati támogatással a Híd utcai rész komplex korszerűsítése – 2-3-4 ágyas szobák kialakítása – megtörtént, kb. 34 millió forintból. Ezután a mosoda teljes felújítása következett. Jelenleg az ellátottak száma: 230 fő Átlagos ellátás: 174 fő


Emelt szintű ellátás: 48 fő Átmeneti ellátás: 8 fő A várakozók száma 190 fő Az intézetben magas színvonalú szakmai munka folyik. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a városban működő képző intézményekkel, így munkatársaink folyamatosan képzik magukat, külső és belső továbbképzéseken vesznek részt. Ezen kívül kollégáink oktatóként is részt vesznek egészségügyi és szociális képzéseken, valamint gyakorló helyet is biztosítunk ezeknek a képzéseknek. Sajnos a humánerőforrás területén nagy gondjaink vannak. Nagy a fluktuáció, a dolgozók egyharmada cserélődött ki az elmúlt évben. Ez elsősorban Ausztria közelségének, ill. az alacsony béreknek köszönhető. De aki kitart az intézményben, nagy elhivatottsággal végzi a munkáját. Az Intézmény jövője A mai gyorsan változó világunkban egy dolog van, amit biztosan állíthatunk: idősek mindig lesznek. Ha teszünk érte és szerencsénk van, mi is megöregszünk. Feladatunk a gyorsan változó feltételekhez, környezethez való alkalmazkodás, ami néha nem könnyű. Terveinket tekintve a legfontosabb feladat a határozatlan idejű működési engedély megszerzése. Egy részleg még nem felel meg a törvényi előírásoknak, sem az egy főre jutó négyzetméterek, sem a fürdők tekintetében. Törekszünk ennek korszerűsítésére, amiben számítunk a fenntartó támogatására. Továbbra is szeretnénk szakmailag a legjobb teljesítményt nyújtani, elsősorban szakképzett dolgozókat alkalmazni. A szakmai munkánk színvonalát szinten tartani, ha lehet emelni, és új szabadidős foglalkoztatási formákat bevezetni. Néhány az intézményen túl mutató cél: – Részvétel a város idősügy-stratégiájának kidolgozásában, megvalósításában, – Differenciált, hálózati rendszerű demens ellátás megvalósítása, – Az intézetben folyó szakápolás finanszírozása, hiszen szinte nincs is olyan idős lakó, aki ne szorulna szakápolási tevékenységre, – A nagy álom a szociális területen dolgozók munkájának méltó elismerése, mind anyagi mind erkölcsi téren. „Minden nemzedéknek kötelessége, hogy azokat a javakat és értékeket, melyet az elődök hosszú sora szerzett és hagyott rá, híven megőrizze és gyarapítva adja tovább az utódoknak.” (Heimler Károly) Sipőcz Katalin, igazgató, Egyesített Szociális Intézmény Sopron

13

Pár szóban

Oklevélátadás 2013 nyarán a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet támogatásával indított szakképzések közül néhány képzés befejeződött, és ünnepélyes keretek között az oklevelek átadására is sor került. A Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló képzés 3 jogszabállyal a háttérben 2011. november 28-án indult és 2013 májusában fejeződött be. – 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről – 6/2010. (IX. 2.) NEFMI rendelet a képző intézmények vizsgáztatási jogosultságáról – 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról Az említett szakképzésre jelentkező tanulók felvételének feltétele 3 pillérből áll.

igénylő betegek szakápolása, általános és regionális anesztézia és transzfuziológia modulokat. Ezt követően 2013 júniusában 27 fő tett írásbeli, szóbeli és gyakorlati szakmai vizsgát a fent felsorolt modulokból. A vizsga 78%-os osztályátlaggal zárult. „Munkásságomat a gondoskodásomra bízott emberek szolgálatának szentelem.” – hangzott el az Avatási eskü utolsó sora a 2013. július 12-én megrendezett ünnepélyes oklevélátadáson, ahol Ridegné Cseke Irén Főosztályvezető Asszony (GYEMSZI EFF Szakképzés Szervezési Főosztály) bíztató szavai mellett Meixner Istvánné, oktató és a vizsgabizottság tagja, valamint Bajzi Rozália oktatásszervező is gratulált a frissen végzett felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápolóknak. Köszönjük az oktatóknak, vizsgáztatóknak – Dr. Kruppai Ferenc, Meixner Istvánné, Piskóti Zoltánné, Dr. Adorján Katalin, Dr. Nemes Nagy Zsuzsanna, Osikoviczné Hanek Ágnes – az áldozatos munkát és azt, hogy nagyban hozzájárultak a tanulók sikeres szakmai előmeneteléhez! Továbbá köszönetünket fejezzük ki a Transzplantációs és Sebészeti Klinika, a Budai Irgalmasrendi Kórház és az Országos Vérellátó Szolgálat Délpesti Területi Vérellátó felé, mely intézmények a vizsga és a gyakorlati oktatás helyszínét biztosították tanulóink számára! Gratulálunk a szakképesítést szerzetteknek és eredményekben, sikerekben gazdag szolgálati éveket kívánunk a betegellátásban! Zsuponyó Diána, GYEMSZI EFF

Támogatott egészségügyi szakképzés országszerte Az iskolai előképzettséget tekintve egyrészt érettségi vizsgával kell rendelkeznie a jelentkezőnek, másrészt Ápoló szakképesítéssel vagy olyan egészségügyi szakmai képesítéssel, mely alapja egy kompetenciamérésnek az Ápoló képesítés követelménymoduljaiból. Harmadrészt egy egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a tanulónak. A képzés célja olyan szakápolók képzése, akik anatómiai, élettani, kórtani, prevenciós és rehabilitációs ismereteiket alkalmazzák a munkájuk során, individuális ápolást és szakápolást nyújtanak, amely a beteg szükségleteire épül. Biztosítják az intenzív ellátás és az aneszteziológia technikai feltételeit, alkalmazzák az aneszteziológiában és az intenzív ápolásban, gyógyításban használt eszközöket, monitorokat, gépeket, műszereket és gyógyszereket. A tanulók a másfél éves képzés alatt elsajátították az intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása, intenzív betegellátás, intenzív ellátást

14

Egymást gyors ütemben követve indulnak az egészségügyi szakképzések a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet támogatásával Magyarország számos térségében. 2013 augusztusában a GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (továbbiakban: GYEMSZI EFF) nagy számban indította el szakképzéseit. Győrben, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház együttműködésével ápolási asszisztensek (7 fő) és ápolók (11 fő) kezdték meg tanulmányaikat, mely képzés várhatóan 2015 első negyedévében fog véget érni. A képzésindító napon a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház részéről Jakus Edit ápolási igazgató-helyettes, Pozsgai Márta ápolási igazgató-helyettes és Juhász Adrienne kihelyezett oktatásszervező köszöntötte a tanulókat. Ezt követően került sor a felnőttképzési szerződések aláírására, a tanulmányi könyvek kitöltésére, egyéb adminisztrációra, valamint ezen túlmenően a képzésben résztvevők megismerkedtek a képzés programjával, az egyes modulok követelményeivel.


Pár szóban A győri kórház szakápolóinak és szakoktatóinak segítségével a tanulók az alábbi modulokat sajátíthatják el a jövőben: Ápolási asszisztensek: Interakció az egészségügyi ellátásban; Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem; Első ellátás-elsősegélynyújtás; Egészséges ember gondozása, Alapápolás Ápolók: Interakció az egészségügyi ellátásban; Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem; Első ellátás-elsősegélynyújtás; Egészséges ember gondozása, Alapápolás; Diagnosztika-terápia; Betegmegfigyelés/Monitorozás; Egészségnevelés-egészségfejlesztés; Szakápolás A képzés célja az ápoló szakképesítés munkaterületéhez tartozó kompetenciák elsajátítása. Cél a megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel, készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szakmai ismeretek birtoklása mellett olyan magatartási-, etikai- és esztétikai értékekkel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a segítő szakma művelésére. Olyan holisztikus szemléletű, a tudomány mindenkori szintjének megfelelő szakemberek képzése, akik maradéktalanul elvégzik az ápolási/gondozási feladatokat, segítik a különböző életkorú betegek és egészséges emberek szükségleteinek kielégítését rászorultságuk mértékében. Cél, hogy a jól felkészült ápolók a gyógyító team tagjaként képesek legyenek a különböző szervrendszerek betegségeiben szenvedők szakápolását felelősséggel elvégezni. A GYEMSZI EFF az ország keleti részén, Berettyóújfalun indította szakképzéseit pszichiátriai szakápoló és sürgősségi szakápoló szakon 2013 augusztusában. A Gróf Tisza István Kórház közreműködésével TÁMOP keretén belül 20 fő vesz részt a pszichiátriai szakápoló és 18 fő a sürgősségi szakápoló szakképzésben. A megnyitón Halászné Szilágyi Gyöngyi ápolási igazgató üdvözölte a képzés résztvevőit, valamint a képzés szakértői tájékoztatták a tanulókat a szakmai és vizsgakövetelményekről, a pszichiátriai (pszichiátriai szakápolás és interakció a pszichiátriai ellátásban) és sürgősségi szakápolók (transzfuziológia; sürgősségi ellátás szervezése; sürgősségi betegellátás során alkalmazott diagnosztika és megfigyelés; sürgősségi beavatkozások; sürgősségi szakápolás) számára előírt modulkövetelményekről, melyek elsajátítása után, várhatóan 2014 augusztusában kapják meg bizonyítványaikat a képzésben résztvevők. A tanulóknak bemutatásra került a GYEMSZI EFF intézménye, a felnőttképzési szolgáltatások, a gyakorlati munkafüzet, az ETI Virtuális Iskola (www.etitav.hu) és az ott történő regisztráció, valamint a minőségügyi dokumentációk: tanulói elégedettségi kérdőív, panaszkezelési szabályzat. A sürgősségi szakápoló képzés célja az elsajátított ismeretek birtokában a sürgősségi ellátás prehospitá-


lis és hospitális területeire olyan sürgősségi triage-dependencia szemlélettel és kompetenciával rendelkező szakemberek képzése, akik önállóan és/vagy orvosi utasításra a sürgősségi betegellátás folyamatában képesek a sürgősségi ellátás szakmai, etikai, jogi szabályainak betartásával az alábbi szükséges kompetenciák elsajátítására: – a beteg állapotának felmérésére, vizsgálatára, a triage besorolás és betegfelvétel elvégzésére különböző checklisták használatával – a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó kommunikációra, konfliktuskezelésre – team-munkára – a kritikus állapotú betegek menedzselésére – az akut életveszélyes állapotok felismerésére, azok megfelelő szintű ellátására – a sürgősségi ellátást igénylő betegek szükségleteinek felmérésére és kielégítésére – a betegek előkészítésére diagnosztikai vizsgálatokhoz, kompetenciájának megfelelő diagnosztikai feladatok elvégzésére, értékelésére – a beteg állapotának folyamatos megfigyelésére és folyamatos értékelésére – team-munka keretében közreműködik (az orvosi utasításnak megfelelően) az akut életveszély elhárításában, a betegek osztályozásában, kezelésekben, az orvosi beavatkozások segédkezésében – speciális sürgősségi szakápolói feladatok elvégzésére – a betegek és hozzátartozók pszichés támogatására, egészségnevelő tevékenység végzésére – kritikus állapotú beteg transzportjának megszervezésére, kivitelezésére – a sürgősségi ellátásban alkalmazott orvosi, ápolási, informatikai eszközök előkészítésére, használatára, karbantartására, utánpótlására – az alkalmazott dokumentációk vezetésére, fejlesztésére – kapcsolódó informatikai- és kommunikációs eszközök kezelésére – gyakorlatos ápolók oktatására, a sürgősségi szakápolás kutatására, fejlesztésére – minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok elvégzésére, folyamatok javítására A pszichiátriai szakápoló képzés célja az ápolói szakképesítést megszerzett hallgatók felkészítése a pszichiátriai szakellátásban végzendő feladatokra, valamint a pszichiátriai szakápolók munkaköréhez szükséges kompetenciák megismerése és megszerzése. A program során a hallgató azoknak a szakmai, módszer- és társas kompetenciáknak elsajátítását éri el, amelyek birtokában a gyakorlatban alkalmazhatja a megszerzett szakmai tudást, készséget és képességeket a pszichiátriai szakellátásban. Zsuponyó Diána, GYEMSZI EFF

15

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

Összefoglaló beszámoló az egészségügyi szakképzésben 2008–2012 között végzettekről 1. Jogszabályi háttér és előzmények Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (továbbiakban: OSAP) adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 257/2010. (XI. 9.) Korm. rendelet, valamint a statisztikai adatszolgáltatásról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8 § (2) bekezdése előírja, hogy a szakmai vizsgát szervező intézmények az egészségügyi szakképesítést nyújtó képzés záró vizsgáját követően – a „1510 Jelentés az egészségügyi szakképzésben végzettekről” c. előlap és adatlap megküldésével – kötelesek tájékoztatni a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságot (továbbiakban: GYEMSZI EFF), mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által ezen statisztikai adatok gyűjtésére kijelölt intézményt. Az adatok vezetését és összesítését a GYEMSZI EFF Elemző – Stratégiai Osztálya végzi.

2. Az adatfeldolgozás módszertana Az adatfeldolgozás – a vizsgaszervező intézetekből beérkezett jelentések alapján – az elmúlt öt évben különböző szakképesítést szerzettek létszámát (2008– 2012) öleli fel. A feldolgozás során, az elmúlt években egymásnak megfeleltetett szakképesítéseket – amelyek megtalálhatók az egészségügyért felelős miniszter által kiadott Szakmai- és vizsgakövetelmények mellékletében – összevontan, egy megnevezés alatt tárgyaltuk.

3. Összegzés

képalkotó diagnosztikai, laboratóriumi diagnosztikai, rehabilitációs és egyéb. A vizsgált időszakban a nyolc szakmaterület esetében egyértelműen két csoport, az ápolói és az egészségügyi asszisztensi szakmaterület dominanciája figyelhető meg. Az ápolói szakmaterületen 11.721 fő, az egészségügyi asszisztensi szakmaterületen pedig 10.154 fő végzett. Természetesen ehhez a két szakmacsoporthoz tartozik a legtöbb szakképesítés is. Az ápolói szakmaterülethez 22, egészségügyi asszisztensi szakmaterülethez 16 alap-, elágazás- és ráépülő szakképesítés sorolható. A két szakmaterületen az elmúlt 5 évben 21.875 fő végzett. Ennek ellenére a GYEMSZI EFF által 2011/2012ben a konszolidált egészségügyi intézményekben, a ráépülő szakképesítések vonatkozásában végzett képzési szükséglet-felmérés azt mutatta, hogy az egészségügyi szolgáltatók mindkét területen létszámhiánnyal küzdenek. A hiányt a GYEMSZI által támogatott, a szakdolgozók és a munkáltatók számára térítésmentes képzési lehetőségekkel igyekszik orvosolni a Főigazgatóság. A szakdolgozói hiány enyhítésére 2010-től folyamatosan elérhetők uniós TÁMOP források is, mely lehetőséggel az egészségügyi szolgáltatók nagy számban élnek. A harmadik legtöbb végzett hallgatóval rendelkező helyen a rehabilitációs szakmaterület áll, 6.429 fővel. E szakmaterület esetében kiemelkedő a szakképesítést szerzett masszőrök száma; gyógymasszőr szakképesítést 4.975 fő, fürdős masszőr szakképesítést 60 fő,

Összesített eredmények Az elmúlt öt év beérkezett adatait figyelembe véve megállapítható, hogy az egészségügyi szakképzésben végzettek száma minden évben 5.000 és 7.000 fő között mozgott, amely öt év alatt mindösszesen 30.054 főt jelent. A legmagasabb létszámot (7.177 fő) 2012ben, a legalacsonyabbat (5.060 fő) pedig 2009-ben jelezték a vizsgaszervező intézetek. Az egészségügyi szakképzésben végzettek létszámadatait a következő ábra szemlélteti. (1. ábra) A szakmaterületi bontás eredményei A könnyebb áttekinthetőség érdekében a szakképesítéseket szakmaterületek szerint rendeztük csoportokba. A szakmaterületek a rendezés alapján a következők: ápolói, egészségügyi asszisztensi, műtéti, higiénés,

16

1. ábra: Az elmúlt öt évben az egészségügyi szakképzésben végzettek létszáma


Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport sportmasszőri képesítést pedig 106 fő szerzett. A többi szakmaterületen végzett hallgatók létszámadatai meszsze alulmúlják a már említett területekét. Az egyes szakmaterületeken végzettek létszámadatait és egymáshoz való arányát a következő kördiagram mutatja be. (2. ábra) Területi (megyei) bontás eredményei Az adatok megyékre és a fővárosra történő bontása egyértelműen Budapest meghatározó szerepét mutatja. Az elmúlt öt évben 30.054 fő végzett egészségügyi szakképzésben és ebből 17.012 fő (a szakképesítést szerzettek mintegy 56%-a) Budapesten kapott bizonyítványt. Jelentős, bár a budapesti létszámadatoktól jóval alacsonyabb létszámot mutat a végzettséget szerzők száma Komárom–Esztergom (1.937 fő), Baranya (1.550 fő), Hajdú-Bihar (1.496 fő), Csongrád (1.466 fő) és Borsod–Abaúj–Zemplén (1.139 fő) megyében. A fenti adatok ismeretében kijelenthető, hogy a 19 magyarországi megye és a főváros vonatkozásában Budapest és a már említett öt megyében végzett az összes képzésben résztvevő kétharmada (76%). Legalacsonyabb az egészségügyi szakképesítést szerzők létszáma Nógrád (123 fő), Veszprém (154 fő) és Heves (217 fő) megyében. (3. ábra)

2. ábra: Az egyes szakmaterületeken végzettek összlétszáma 2008–2012.

A humánerőforrás krízis kezelésének érdekében folyamatosan mérni kell a konszolidált egészségügyi intézményekben a minimumfeltételekhez (az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet) kapcsolódó képzési igényeket. A betegbiztonság és a kliens-elégedettség szempontjából kiemelten fontos, hogy a konszolidált egész-

4. Javaslatok A beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben mindösszesen 30.054 fő szerzett egészségügyi szakképesítést. A konszolidált egészségügyi intézmények által jelentett létszám-ellátottsági adatok arra engednek következtetni, hogy az egészségügyi szakképzésben végzettek munkaerőpiacra történő belépése valószínűsíthetően nem történik, vagy csak igen rövid időre történik meg, a szakképesítés megszerzése után sokan válnak pályamódosítóvá vagy külföldön vállalnak munkát. A bizonyítványt kapott hallgatók nyomon követése érdekében a jövőben egy régóta hiányzó ún. utánkövetési (pályakövetési) rendszer kidolgozása indokolt. Ennek bevezetését követően naprakész információk állnának rendelkezésre a végzettséget szerzettek helyzetéről (ki hol található jelenleg az egészségügy rendszerében, el tudott-e helyezkedni, a végzettségének megfelelő munkát végez-e stb.) és a képzés, a szakképesítés munkaerőpiaci igényéről illetve eredményességéről. Az új rendszerből nyert információk hozzájárulhatnak például az egészségügyi szakdolgozók motivációs rendszerének kialakításához, valamint elősegítenék a mobilitást, melyek jelentősen csökkenthetnék a jelenleg fennálló humánerőforrás problémákat.


3. ábra: Az egészségügyi szakképzésben végzettek összesített létszáma megyei bontásban 2008–2012.

ségügyi szolgáltatók szakdolgozói humánerőforrás igényének kielégítéséhez a szakképzések- és szakmai vizsgák országosan egységesen, magas színvonalon valósuljanak meg. Ezt a feladatot – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – a GYEMSZI EFF, mint országos módszertani központ vállalja. Az egészségügyi szolgáltatók és a szakdolgozók szűkös anyagi lehetőségeire tekintettel indokolt, hogy a képzések finanszírozása – szintén az eddigi gyakorlatot követve – államilag támogatott módon, uniós források igénybevételével valósulhasson meg. Gyetvai Györgyi, GYEMSZI EFF

17

Deus ex masina

Információs és kommunikációs technológia Vészhelyzetben: ICE Agyvérzés, közúti baleset, infarktus – bármikor, bárhol előfordulhat, hogy eszméletlenné válunk. Ilyenkor is van lehetőségünk segíteni a mentést végző szakemberek munkáját. Egy baleset helyszínén mindenki végzi a maga feladatát, a mentő életveszélyt hárít el és a mielőbbi felépülés esélyét igyekszik megteremteni. A tűzoltó olt, hidraulikus feszítő-vágó berendezéssel dolgozik. A rendőr jogbiztonságot teremt. Mi csak fekszünk. Kellemetlen állapot. Lehet épp a gyerekért indultunk. Jó lenne felhívni valakit, hogy tudják, baj van, de túléljük vagy kezdjenek el aggódni és menjenek el a gyerekért. Az első ellátás helyszínén dolgozóknak nem kötelességük a távollévők informálása. Mit is mondhatnának? Akkor korai lenne diagnózist felállítani. Számukra hasznosabb lehet pár olyan információ, mely támpont az ellátásnál. A hozzátartozók értesítése a rendőrség, illetve a kórház feladata az ellátás következő szakaszában, de érdemes esélyt teremteni minderre. ICE – angol mozaikszó: „In Case of Emergency” vagyis vészhelyzet esetén - értesítendő. A kóddal jelölhetjük meg mobiltelefonunk névjegyzékébe azt vagy esetleg azokat, akiket baj esetén értesíttetni szeretnénk. Nem biztos, hogy valaki átnézi a telefonkönyvünket, de lehetőséget teremthetünk arra, hogy ez megtörténhessen. Többféleképpen menthetjük el hozzátartozónkat, lényeg, hogy csupa nagybetűvel, a név előtt szerepeljen az ICE betűsor: ICE = XY Ilyenkor XY hozzátartozónkra próbálunk utalni. ICE a névnél + telefonszám Egy történet szerint 2005-ben Bob Brotchie angliai mentőtiszt szorgalmazta először az ICE terjesztését. A rendőrségnek több lehetősége van egy ember azonosítására és általában személyesen viszik a rossz hírt. A kórházi szakdolgozók munkáját (is) segíthetjük az ICE alkalmazásával. Bármikor előfordulhat egy szerencsétlen baleset, mondjuk akkor, ha épp velünk van a gyerekünk. Alkalmazva az ICE-kódot, hozzátartozónk elviheti őt a helyszínről, mert értesíteni tudták, mert benne volt a telefonunkban az I-betűnél, és nem zártuk le PIN-kóddal, egy tömeges balesetnél megállapítható, hogy melyik a mi készülékünk, ha nem tört össze a telefon és egy jó technikai érzékkel megáldott szakdolgozó végzi az ellátást … vannak hátráltató tényezők.

18

Alapvető egészségügyi információk egy kártyán Baleset esetén hasznos lehet az is, ha bizonyos tudnivalókat például pénztárcánkban, műszerfalunkra ragasztva tárolunk, melyeket az elsősegélynyújtónak nem kötelező elhinnie, sőt, lehet, meg sem találja, de ha igen, időt takaríthat meg. Nekünk is, életet menthet. A kártyán szerepelhet az, hogy kit értesítsenek, mi a vércsoportunk, esetleges allergiáink, cukorbetegségünk… Itt nyilatkozhatunk arról is, hogy kívánunk-e donorprogramban részt venni. Applikálhatunk saját kártyát, de vannak letölthető sablonok is az interneten [medical ID card]. Előző cikkem a QR-kódról szólt. Fenti, esetenként hasznos információk továbbfejlesztése az ún. „Életmentő QR-matrica”: qrforlife.com. Továbbgondolva a praktikus variációkat, készíttethetünk „dögcédulát”, melyen például a Syncumar terápiánkról értesítünk. Fényképes, laminált kártyát is, mely amellett, hogy folyadékálló, tömegbaleset esetén, a fotó alapján könnyebben rendelhető hozzánk. Ha elhagyjuk az országot, álljanak rendelkezésre angolul is az információk! Végezetül informatikai megközelítésből nézve létező, kivitelezhető technológia az, hogy okoseszközünk beavatkozásunkra vagy kirívó életritmus-zavar esetén: – magyarul majd angolul felolvassa vércsoportunkat, kórtörténetünket – a kihangosítás azért lehet fontos, hogy az ellátást végzőnek mindkét keze szabad lehessen, – értesítse hozzátartozónkat, – tartalmazza TAJ-számunkat, – megjelölje a legközelebbi sürgősségi vagy egyéb ellátó központot térképpel, – automatikus SMS-t küldjön, – rendszeresen szedett gyógyszereink nevéről, dózisáról tájékoztasson, – megjelenítse orvosunk elérhetőségét, – káros szenvedélyeinkről informáljon, – fertőző betegségünkre figyelmeztessen, – vészjelzést küldjön egy országos központba, megjelölve GPS koordinátáinkat és hozzáférést biztosítva egészségügyi információnkhoz. A Mentők hívószáma Magyarország területén: 104. Várjuk véleményüket és témajavaslataikat: goo.gl/ D4U6MX


Ehhez Commenius mit szólna?

Modern oktatási eszköztár Tanár úr kérem, én netezem! – modern fiatalok modern tanárai „Krrr... Brrr... Mi ez, mi ez, mi ez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók...” – Vagy mégsem? Pánikra semmi ok, csupán Karinthy mesterművéből szökött a vekker ezen sovány kis sorok közé, hogy riadót fújjon. Az óra pedig, amiből ezek a rettenetes, fülreccsentő hangok áradnak nem más, mint maga a modern technológia, ami az elmúlt fél évszázad során egyre hangosabban keltegeti társadalmunkat. Most induló sorozatunkban az ismeretszerzés és átadás új lehetőségeire hívjuk fel olvasóink figyelmét, szándékaink szerint segítséget nyújtva tanárnak és diáknak egyaránt. Célunk, hogy a XXI. század kínálta technikai lehetőségeket minél szélesebb körben állítsuk a tanulás-tanítás folyamatába. A gyors fejlődésnek köszönhetően csak lassan kezdünk ráébredni, hogy a minket körülvevő új informatikai és telekommunikációs eszközök mennyi lehetőséggel kínálnak számunkra nem csupán hétköznapjainkban, hanem az oktatói munkánk során is. A tv, a telefon, a számítógép mind megtalálható lakásunk valamelyik szegletében, és akkor még nem is beszéltünk az internetről. Erről a virtuális világról, ami lehetőséget biztosít számunkra, hogy teret és időt egyaránt legyőzve könnyebben tudjunk tájékozódni, akár tanulni is. Manapság már látszik, hogy ezek az informatikai és telekommunikációs eszközök milyen nagymértékben formálták át szokásainkat, kapcsolatainkat, sőt egész társadalmunk berendezkedését. Ma már a karonülő gyermek okostelefonnal játszik, a kisiskolás számítógépen épít házat, a tinédzser e-mail-ben kér randevút, a felnőtt online rendel színházjegyet és a sor még hosszan folytatható. Magunkba tekintve pedig kérdezzük meg, mikor jutott eszünkbe utoljára, hogy vegyünk egy lexikont, vagy helyesírási illetve értelmező szótárt, aminek gyűjtése az internet-korszak előtt természetes volt?! Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy a fentiek közül melyik áll hozzá közel, azonban egy biztos: „a hiba nem az Ön készülékében van” vagyis a modern kor találmányai hatékonyan szolgálhatnak minket. A probléma inkább abban rejlik, hogy alig, vagy egyenesen rosszul használjuk ki és fel ezeket az eszközöket. Az ismeretszerzés-átadás, az oktatás szempontjából például a facebook-on is lehet tanulócsoportokat létrehozni, ahol a fiatal diákok egymással és az oktatóval könnyebben, gyorsabban tudják megosztani tudásukat, véleményüket. Egy kisgyermek számára is találhatunk olyan mobilra írt oktatóprogramot, ami játékosan fejleszti képességeit és mi magunk is halmozhatunk fel


rengeteg új információt blogok és wiki-szótárak segítségével úgy, hogy nem csak olvassuk azok tartalmát, hanem aktívan hozzá is teszünk. Ez által növelve sokak és jómagunk ismeretanyagát, nem is beszélve a szakmai presztízsünk növeléséről. Tanárként megközelítve, sajnos egyre kevesebb idő áll rendelkezésünkre a tanítási órákra való felkészülésre, pedig mindannyian tudjuk, hogy maga az órai munka valójában csak a jéghegy csúcsa. Ahhoz, hogy az tartalmas és szórakoztató legyen tetemes mennyiségű idő szükséges. Mit tehetünk ilyenkor? Segítségül hívjuk a technikát, ami könnyebbé teszi a dolgunkat, hiszen az internetnek hála az a bizonyos környezet, amiben kutathatunk, sokkal nagyobb. Sőt, néha olyan praktikus, kész megoldásokkal is szolgál, amivel gyorsan és egyszerűen megnövelhetjük óráink szemléletességét. A modern technológia pedagógiai vonatkozású kihívásai kapcsán rengeteg fejlesztés történt az elmúlt években, és most már több olyan eszközre is bukkanhatunk az interneten, aminek segítségével nagymértékben növelhetjük óráink interaktivitását. Számtalan gyorsszavaztató- és kvízjáték honlap létezik, ami erre a célra (is) tökéletesen megfelel. Arról nem is beszélve, hogy ma már lehetőség van egyidőben közösen (tanárdiák) szerkeszthető tartalmak létrehozására, amivel ötletes projektfeladatokat adhatunk „játszani” vágyó tanulóinknak. A web világ eszközei a tanítás után is kiválóan használhatók a tanulók tanórán kívüli aktivizálására. Ez a lehetőség mindig is az egyik záloga volt az eredményes, sikeres tanulásnak. Most itt van előttünk egy olyan virtuális világ, ami kifejezetten arra hivatott, hogy tudásközpontú csoportokba tömörülve aktívan véleményt cserélhessünk, vitázzunk, érveljünk, kérdezzünk és megoszthassuk tudásunkat. Már csak azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy mindezt hogyan és mivel tegyük? Vegyünk egy nagy lélegzetet és nézzünk körbe egy kicsit más szemmel! Érdekes, hogy azok az eszközök, amiket eddig is használtunk hétköznapjainkban a saját modern eszköztárunkból, milyen mértékben színesíthetik a tanulás folyamatát. Ha egy kicsit jobban kitágítjuk látókörünket sok hasznos módszerre és tippre bukkanhatunk az interneten. E lehetőségek széles skáláját szeretnénk cikksorozatunkkal bemutatni, bővíteni és minél több hasznos – de legalábbis érdekes – eszközről illetve módszerről írni, melyhez jó olvasást kívánunk! Duchon Zoltán, GYEMSZI EFF

19

Természetgyógyászati szakmacsoport

Ismét ülésezett a Természetgyógyászati Képzés és Vizsga Kérdéseivel Foglalkozó Bizottság A Természetgyógyászati Képzés és Vizsga Kérdéseivel Foglalkozó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) 2013. szeptember 2-án tartotta Intézetünkben bizottsági ülését. A Bizottság végzi a természetgyógyászati szakértői és vizsgaelnöki szaknévsorba benyújtott pályázatok értékelését, a szaknévsorból történő törléssel összefüggő döntések előkészítését, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságon belül (GYEMSZI EFF) szerveződő természetgyógyászati szakmai vizsgákhoz a vizsgabizottság elnökeire és tagjaira történő javaslattételt. A Bizottság öt tagból áll.

novemberi szakmai vizsga VB-elnökeire és a VB-tagok személyére vonatkozóan. Napirendi pontban szerepelt még a szaknévsorba beérkezett, hiánytalanul összeállított szakértői/vizsgaelnöki pályázatok elbírálása is. Ennek eredménye: új vizsgaelnöki felvétel Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta (AMM), valamint Fitoterapeuta (FIT) szakokon, illetve szakértői hosszabbítás FIT szakon.

Állandó tagok: – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) delegált képviselője – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) delegált képviselője – a GYEMSZI EFF főigazgató-helyettese, aki egyben az elnöki teendőket is ellátja

A természetgyógyászat vizsgák szervezésének menete Ebben a vizsgaidőszakban 18 vizsgacsoport összeállítására volt szükség. A jelentkezési lapok összesítésére a jelentkezési határidőt követően kerül sor. A jelentkezési lapok alapján elkészül a vizsgára jelentkezők gyűjtőíve. Az összesítés eredménye alapján dönt a vizsgát szervező intézmény vezetője a vizsgacsoportok számáról. A döntést követően két héten belül az Egészségügyért Felelős Államtitkárnak jelentést küld a vizsgaszervező a szakmai vizsga előkészítéséről, s javaslatot tesz a vizsgabizottság tagjaira, elnökére, a vizsga időpontjára és helyére. A javaslatot előzetesen véleményezteti a Természetgyógyászati Képzés és Vizsga Kérdéseivel Foglalkozó Bizottsággal. Czető Ágnes, GYEMSZI EFF

Egy évre szóló megbízással tagok: – 1 fő a természetgyógyászati szakértői szaknévsorban nyilvántartottak közül – 1 fő a természetgyógyászati vizsgaelnöki szaknévsorban nyilvántartottak közül A bizottsági ülést Rauh Edit intézetünk (GYEMSZI EFF) mb. főigazgató-helyettese nyitotta meg. Ezt követően előterjesztés (javaslat) történt a 2013. október–

A bizottsági ülés eredményesen zárult. Mindvégig az együttműködés, a megoldásra való törekvés jellemezte a Bizottság munkáját.

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit  Felelős szerkesztő és kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága; tagjai: Dr. Abay-Nemes Orsolya, Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: havonta  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549 Nyomta: Duna-Mix Kft. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0816-04 • FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint

20


Egészségügyi szakmai információs lap

Recommend Documents