Egészségügy: csökkenő kiadások, bizonytalan bevételek Összegzés Az egészségügy kiadásainak 2 fő forrás van: a TB járulékokból összeálló Egészségbiztosítási Alap + a szakminisztérium egészségügyre fordított költségvetése. Ebből a költségvetésből kerül kifizetésre a betegek gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatása, a kórházi és rendelőintézeti szakellátások, ebből a költségvetésből működik a mentés, és a vérellátás. A közkiadások természetesen nem fedezik az egészségügyi ellátás teljes költségét, ehhez a lakosság is hozzájárul. Az OECD adatai szerint a közkiadások aránya az egészségügyi ellátásban az unió tagállamaiban átlagosan 77%, Magyarországon ez az arány 2009-ben kisebb volt, mint 70% , és a 2012 évi költségvetés elfogadása esetén tovább csökken Kiadások. Az Egészségbiztosítási Alap teljes kiadása 1 756 milliárd, amiből 35 milliárd Ft-ra nincs tervezve. Az Alap 2012-re tervezett kiadási főösszege 297 milliárd Ft-tal nagyobb, mint a 2011 évi várható kiadás. A robosztus növekedés azonban nem az egészségügyre fordítandó összeg növekedéséből adódik, hanem abból, hogy 2012-ben a tervek szerint ismét az Egészségügyi Alapból kerülnek kifizetésre a korhatár alatti rokkantsági és az ún. egészségkárosodási járadékok összesen 342 milliárd Ft összegben. Ha az új feladatra fordított összegeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor az Alap kiadási főösszege 2012-ben 45 milliárd Ft-tal lesz kevesebb, mint 2011-ben, vagyis az egészségügyre fordított közkiadások 3,1%-al fognak csökkeni. Ennek megfelelően csökken a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásra fordított összeg. A szaktárca fejezeti költségvetése szintén kevesebb az idei tervnél. A fentiek következtében az egészségügyre fordított 2012. évi tervezett közkiadások összege (Alap természetbeni ellátások+NEFMI egészségügyi kiadásai) 25,5 milliárd Ft-tal kevesebb a 2011 évi kiadásnál, összesen 1 274,8 milliárd Ft., ami a teljes hazai össztermelés 4,8%-a. A tervezett 2012 évi kiadás a GDP arányos részesedés ismételt csökkentését jelenti, amely eddig is alacsonyabb volt, mint az uniós tagországok összehasonlító mutatója (7,5%).
1
Bevételek. Az Alap 2012. évi bevételei járulékokból, a központi költségvetésből járulék jogcímen átadott adóbevételekből, az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételekből, a nyugdíjbiztosítási alaptól átvett bevételekből, baleseti adóból és népegészségügyi termékadóból származnak. A járulékbevételek a 2011. évhez képest 144 milliárd forinttal növekedtek, ez döntően a munkavállalói egészségbiztosítási járulékmérték 1%-os növekedéséből adódik. 2012-ben új bevételi elemként jelentkezik a rokkantnyugdíjakra átvett pénz, az új baleseti adó, valamint a népegészségügyi termékadó („Chips-adó”). A központi költségvetéstől kapott járulékbevételek viszont 2011-hez képest 210 milliárd forinttal csökkentek, így a két új adónemből származó bevételek nem jelentenek az egészségügy részére többletforrásokat, csak azt teszik lehetővé, hogy a korábban itt lekötött forrásokat az állam más területeken használja fel, tehát 2012-ben a központi költségvetési szerepvállalás az egészségügyi kiadások tekintetében csökkent. Az Alap bevételei 2008-2012 között
2
A szaktárca egészségüggyel kapcsolatos bevételei a központi költségvetésből származó 21 milliárd Ft adó eredetű támogatás, valamint a minisztérium és az egészségügyi háttérintézmények 88 milliárd Ft saját tevékenységből (betegellátásból, bírságokból igazgatásszolgáltatási díjból) származó bevétele. 1. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési elemzés 1.1. A pénzbeni ellátásokból (555 milliárd Ft) kerül kifizetésre az alábbi juttatásokra: 1.1.1. Terhességi-gyermekágyi segély (thgys) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét), mértéke az előző évi átlagkereset 70%-a. A 2012. évi előirányzat közel 10%-al csökken az idei előirányzathoz képest. 1.1.2. Gyermekgondozási díj (gyed) a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, mértéke az átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyermekgondozási díj előirányzata 2012-ben 2,5%-al csökken az idei kerethez képest, ami az gyed értékének csökkenését jelenti. 1.1.3. Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A táppénz összege a jövedelem átlagának 60 százaléka, a kórházi ellátás tartama alatt 50 százaléka. A 2012. évi előirányzat 19%-al csökken az ez évi előirányzathoz képest, ami az ellátásban részesülők számára ugyanekkora veszteséget jelent. 1.1.4. Rokkantsági ellátások és egészségkárosodási járadékok A 2012. évi költségvetés tervezete szerint a korhatár alatti rokkant ellátások ismét az Egészségügyi Alapból kerülnek finanszírozásra. Rokkantsági ellátásra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, a szükséges szolgálati időt megszerezte, rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. A rokkantság és egészségkárosodási járadékra tervezett összegek nagysága 342 milliárd Ft. Figyelembe véve az öregkori nyugellátások kiadási előirányzatait is a nyugdíjkiadások tervezett összege 157 milliárd forinttal alacsonyabbak a 2011. évinél. Ez jelentősen meghaladja a Széll Kálmán-tervben előirányzott 93 milliárd Ft-ot. Tekintve, hogy a költségvetési törvény tervezetében sem az általános, sem a részletes indoklás nem tartalmazza az átalakítás háttérszámításait, nem tudni, hogy a megtakarítások mennyiben érintik a rokkantnyugdíjakon kívül az öregségi nyugdíjakat. 1.2. Természetbeni ellátások A természetbeni ellátások (1 164,6 milliárd Ft) összege 24 milliárd Ft-tal kevesebb, mint a 2011. évi
3
tervezett kiadás, tartalmazzák:
a gyógyító megelőző ellátások előirányzatát (825 milliárd Ft),
a gyógyászati segédeszközök előirányzatát (43 milliárd Ft),
a gyógyszertámogatás előirányzatát (275 milliárd Ft)
a gyógyfürdő és gyógyászati ellátás előirányzatát (4,2 milliárd Ft),
az utazási költségtérítést (6,2 milliárd Ft),
a külföldön történő ellátásokat (4,8 milliárd Ft)
1.2.1. Gyógyító-megelőző ellátások A gyógyító-megelőző ellátásokból kerül finanszírozásra a betegek ellátása. A 2012. évi forrás összességében 54 milliárd Ft-tal több az előző évinél. A növekmény teljes egésze az összevont szakellátás előirányzatán jelentkezik. A többi előirányzat nominálisan lényegében azonos az előző évi előirányzattal.
Az összevont szakellátás közel 54 milliárd Ft-os növekedésének nagy része a többletfeladatok miatt csak virtuális, a tényleges többlet 15,6 milliárd Ft. Ez a közel 3%-os növekmény azonos nagyságú ellátórendszert feltételezve nem nyújt fedezetet, sem az infláció ellentételezésére, sem az áfa emelkedésének kompenzálására, sem a kötelező béremelésekre.
Összességében a betegellátás jelenlegi problémáit: létszámhiány, alacsony bérek rossz infrastruktúra, hosszú várólisták a 2012-es költségvetés tervezetében szereplő összegek nem kezelik.
1.2.2. Gyógyszertámogatás A gyógyszer támogatási előirányzat a természetbeni ellátások második legnagyobb kiadási tétele. Innen kerül kifizetésre a gyógyszerek támogatása, valamint a nagy értékű speciális gyógyszerek beszerzése. A 2012. évre tervezett kiadások majd 70 milliárd forinttal alacsonyabbak az ideinél. A Széll Kálmán-terv 83 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számolt, ami a fenti kiadáscsökkenéssel, illetve a 2011. évi gyártói befizetések 12 milliárddal történő megemelésével teljesíthetőek. 1.2.3. Gyógyászati segédeszköz támogatása A támogatás 1,5 milliárdos csökkentése mellett figyelembe kell vennünk a lakossági terhek növekedését, ami az Áfa 27%-ra történő emeléséből adódik és mintegy 1,7 milliárdot tesz ki. A 2011. évi túlköltekezés mértékével számolva 2012-re a tényleges lakossági teher növekedése megközelíti az 5 milliárd forintot. 2. A Minisztériumnál levő egészségügyi források A NEFMI költségvetésben levő 2012-re tervezett egészségügyi források összege 109 milliárd Forint, mely 1,3 milliárd forinttal kevesebb a 2011-es forrásoknál. 2.1. A betegellátás országos szakintézeteinek kiadása (51 milliárd Ft). Ennek döntő többsége (48 milliárd Ft) az Alapból származik és a gyógyító tevékenység költsége. 2011-hez képest a betegellátásból származó bevételi előirányzat közel 10%-al nőtt. Amennyiben ez a bevételi terv ténylegesen teljesül az egészségügy területén az országos intézetekben a szolgáltatás minőségének javulása, a várólisták és a humán erőforrás problémáinak csökkenése várható (a növekményből közel 30 ezer beteggel több látható el). Mivel azonban a betegellátások előirányzata túl nem léphető, ez a tervezett többletbevétel az országos intézeteknél csak a többi intézmény rovására tud megvalósulni, vagyis a többi intézet helyzete ennyivel fog csökkenni. 2.2. Az Országos Mentőszolgálat kiadási előirányzata 7% növekményt mutat a 2011 évhez képest. A több mint 850 millió forint plusz forrás fedezetet nyújthat a gázolaj jövedéki adójának és az áfa emelkedéséből származó többletkiadásokra, de sem új mentőgépjármű beszerzésre, sem a mentőállomások felújítására sem a hiányzó mentőhelikopter pótlására nem lesz elegendő. 2.3. Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
4
A hivatal végzi többek között az új orvostechnikai eszközök engedélyezését, kezeli az orvosok és egészségügyi dolgozók nyilvántartását, valamint a rezidensek képzéséhez szükséges forrásokat. 2012. évi tervezett költségvetése 1 milliárd Ft, amely ötöde az előző évi költségvetésnek (a csökkenés 4,7 milliárd Ft). A radikális csökkenés oka, hogy a rezidensek képzésének finanszírozása átkerül az orvosegyetemekhez. Az e célra fordítható pontos összeg a törvénytervezet szövegében nem kerül nevesítésre, így nem tudni, hogy 2012-ben mekkora a szakorvosok képzésére fordítható összeg. 2.4. Országos Tisztiorvosi Hivatal és intézményeinek költségvetése 14 milliárd Ft, ez 6 milliárdos többletet jelent és vélhetően az oltóanyagok beszerzésének fedezetéül szolgál, a 2011-eshez képest kisebb értékkel. 2.5. Országos Vérellátó Szolgálat költségvetésének összege azonos a 2011. évivel. Mivel a vérkészítmények előállítása a véren kívül szinte kizárólag importból származik a forint közel 10%-os leértékelődése veszélyeztetheti a vérellátás biztonságát. 2.5. A Minisztérium által kezelt szakmai feladatokra összesen 11 milliárd forinttal kevesebb jut. Teljesen megszűntek az altató, lélegeztető gépek és monitorok bérletére, a mentőgépjárművek és eszközfejlesztésre, a légi mentés eszközparkjának fejlesztésére és az OVSZ fejlesztésére szolgáló források. Hasonlóan komoly veszélyt jelenthet a koraszülöttek ellátására az egészségügyi társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatásának közel 90%-os csökkentése: az idei 447 millió Ft helyett jövőre 36 millió Ft-ot költ erre a tárca. Új tétel a „rezidensek ösztöndíjrendszerének támogatása”, de az ágazat humánerőforrás problémáit nem képes kezelni. 3. 2012. évi fő feszültségpontjai 3.1. Gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatások 2011-ben az Egészségbiztosítási Alap második legnagyobb kiadása lesz, várhatóan 360 milliárd Ft, ami az eredeti előirányzatot kb. 20 milliárd Forinttal meg fogja haladni. A társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerekre 2011-ben a lakosság és a költségvetés összesen 500 milliárd Ft-ot fog fordítani. Ebből az összegből az év végéig több mint 205 millió doboz gyógyszer támogatása valósulhat meg. Az egy doboz gyógyszer átlagos ára 2 443 forint, melyből a lakosság átlagosan 578 forintot, az állam 1 775 forintot a teljes ár közel 75%-át fizette. Azonos dobozforgalmat, azonos doboz átlagárat feltételezve a 2012. évi tervszámok alapján az állami támogatás átlagos mértéke 60%-alá csökkenhet, ami a lakosságnak közel 90 milliárd Ft többletkiadást jelent. 3.2. Emberi erőforrás helyzet A magyar egészségügy dolgozói létszámának várható alakulása már középtávon veszélyezteti az ellátórendszer fenntarthatóságát. Orvosok vonatkozásában a problémát ugyan elsődlegesen nem is a létszámbeli hiány okozza, hiszen a 10 000 lakosra jutó magyarországi orvosok száma lényegében az EU országok átlagának megfelelő, hanem a szakterületek és az ellátási szintek közötti egyenlőtlenségek. A szakdolgozók vonatkozásában a helyzet rosszabb, hiszen a 10 000 lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók száma (87 fő) alacsonyabb, mint az unió átlaga (98 fő). Lényeges még a földrajzi egyenlőtlenség is melyet jó példáz az alábbi számsor: Budapesten 75 orvos jut tízezer lakosra (a Közép-Magyarországi régió átlaga 51,2), Fejér megyében 20,6; SzabolcsSzatmár-Beregben 19,9. A problémákat fokozza az egészségügyben dolgozók jelenlegi korösszetétele, a lakossággal párhuzamos elöregedése, és elvándorlása. 100 ezer lakosra jutó orvosok száma az Európai Unióban
600,0 500,0 400,0 300,0
5
A helyzetet tovább rontja az, hogy az orvosok korfája is az elöregedés jeleit mutatja: a dolgozó orvosok több mint 60%-a 45 évesnél idősebb, közel 45%-uk pedig 50 éves vagy idősebb. Jelenleg a 65 évet betöltött orvosok száma közel 5500 fő. Ha a 65 feletti orvosok egyszerre nyugdíjba mennének az azonnali pótlásuk megoldhatatlan lenne. Tovább rontja a helyzetet az elmúlt években fokozódó orvosi, elvándorlás, melyről ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, csak az a szám ismert, hogy hányan kérnek igazolást külföldi munkavállaláshoz (az elmúlt évek adatai: 2007: 695fő, 2008: 803fő, 2009: 871fő, 2010 I-VI. hó: 451fő). Az elvándorlás mellet csökkent az alapképzésben diplomát szerző orvosok (2008-ban 696, 2009-ben 624, 2010-ben 590), valamint a rezidensképzésbe újonnan belépők száma (2008-ban 785 helyre 770 , 2009-ben 780 helyre 660, 2010-ben 781 helyre 377-en jelentkeztek). Ha figyelembe vesszük az évente újonnan diplomát szerzők számát (körülbelül 600), az évente potenciálisan elvándorlók átlagos számát látható, hogy az orvosi létszám néhány éven belül több mint 10%-al fog csökkeni. A felmérések szerint az orvosi szakma presztízsének csökkenésében, illetve az elvándorlásban a legfőbb ok az alacsony fizetés. Egy a rezidensek körében végzett felmérés adatai szerint a reális nettó fizetés a rezidensek számára 238 ezer Ft, a szakorvosjelöltek számára 324 ezer Ft, a szakorvosok számára 457 ezer Ft lenne. Ehhez képest a KSH adatai szerint ma Magyarországon az egészségügyben dolgozók szellemi foglalkozásúak átlagos bruttó fizetése 191 250 Ft (Németországban az orvosok bére 3.800-7.500, Angliában 2.200- 9.700 Euró között van) . Tekintve, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2012 évi költségvetésében a béremelésre nincs fedezet (a 2012 évi előirányzatok reálértéke csökken) várható, hogy az elmúlt évek emberi erőforrás problémái fokozódnak így az egészségügy működése veszélybe kerülhet. Források: OECD Health Data 2011 - Frequently Requested Data practising-physicians - Health at a Glance: Europe 2010 - OECD iLibrary Practising Nurses - Health at a Glance: Europe 2010 - OECD iLibrary Indicators - European Community Health Indicators (ECHI) | Public health , European Commission Dr. Szél Ágoston –Girasek Edmond „ Munkaerő –piac és orvosi képzési terület KSH STADAT – 2.1.28. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban – TEÁOR '08 FEDERATION EUROPEENNE DES MEDECINS SALARIES EUROPEAN FEDERATION OF SALARIED DOCTORS
6
