Egészséges táplálkozás iskolai egészségfejlesztési programja, beleértve a tudatos táplálkozást és termék-választást

TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása

Egészséges táplálkozás iskolai egészségfejlesztési programja, beleértve a tudatos táplálkozást és termék-választást

Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából, a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 számú, „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című projekt keretén belül

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 1 I.

Bevezetés ...................................................................................................................... 3

II.

Útmutatás, javaslat ........................................................................................................18 2.1

Útmutatás és javaslat a helyi tervezésre és adaptációra ........................................18

2.2

Útmutatás és javaslat a helyi szükségletfelmérés módjára és eszközeire ..............19

2.3

Útmutatás és javaslat a helyi esélyegyenlőségi szempontok mérlegelésére ..........19

2.4

Útmutatás és javaslat a helyi szervezeti környezet felmérésére, áttekintésére .......20

2.5 Útmutatás és javaslat a helyi szervezeti, közösségi környezethez történő adaptáció módjára................................................................................................................................ ...............................................................................................................................21 A célok és a célcsoport(ok) meghatározása ...............................................................21

III. 3.1

A modellprogram célcsoportja(i) .............................................................................21

3.2

A lehetséges célok (SMART-rendszerben) .............................................................22

3.3 A célok elérésnek dokumentálásához szükséges vagy lehetséges mérőszámok és a mérőszámok előállításának módja, eszközei .................................................................23 A program logikai keretmátrixa .........................................................................................24 A modellprogram megvalósítása ................................................................................25

IV.

4.1 A megvalósítás egyes konkrét lépései (tevékenységei/feladatai) és azok szakmai, technikai feltételei .............................................................................................................25 4.2

A módszertani elemek részletes bemutatása .........................................................28

4.3

A program belső monitorozási terve indikátorokkal.................................................28

4.4

A program értékelési terve a hozzárendelhető mérőeszközökkel; ..........................29

A megvalósításhoz szükséges erőforrások....................................................................30

V.

5.1

A program humán erőforrás-szükséglete................................................................30

5.2

A program időtartama, ütemezése .........................................................................30

5.3

Pénzügyi forrásigény és költségvetés-tervezet .......................................................31

5.4

Infrastrukturális szükségletek .................................................................................32

VI.

Kommunikációs terv...................................................................................................32

VII.

Függelék ....................................................................................................................36

A

A program megvalósításához szükséges humánerőforrás .........................................36

B

A program költségvetése és ütemezése ....................................................................37

C

Szakmai segédlet ......................................................................................................38

VIII.

Irodalomjegyzék.........................................................................................................70

2

I.

Bevezetés

Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az egészségfejlesztés mozgalma a 20. század második felében bontakozott ki. Kialakulásában számos tényező szerepet játszott, így az idült (krónikus) nem-fertőző betegségek által okozott halálozásnak a 2. világháború után megfigyelt jelentős mértékű növekedése; azok a tudományos kutatási eredmények, amelyek azt bizonyították, hogy a leggyakoribb idült nem-fertőző betegségek és az életmód (elsősorban a dohányzás, a táplálkozás és a testmozgás), valamint a tágabb társadalmi közeg (társas kapcsolatok, gazdaság, politikai viszonyok) közt oki összefüggés van; valamint azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az orvostudomány és a betegellátás szédületes fejlődése ellenére sem képes csökkenteni az idült (krónikus) megbetegedések kialakulását.1

1. ábra. Az idült nem fertőző (kék), külső okokból bekövetkező (zöld), és fertőző, valamint gyermekszületéssel

kapcsolatos

(halványpiros)

betegségek

okozta

megoszlása Magyarországon 1990-ben (bal panel) és 2010-ben (jobb panel)

betegségteher 2

Amint az 1. ábrán is látható, ha az összes betegséget három nagy csoportra osztjuk, akkor a fekete kerettel körbevett idült nem fertőző betegségek (2. csoport) okozta betegségteher aránya

a

zöld

színnel

jelzett

külső

sérülések,

balesetek,

öngyilkosság

miatti

megbetegedések által okozott betegségteherhez (3. csoport) és a halványpirossal jelölt 1. csoportba tartozó betegségek okozta betegségteherhez (fertőző, táplálkozással, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos betegségek) képest is növekedett 1990-ről 2010-re hazánkban (az összes betegséget 100%-nak véve). Ez a tendencia már a 2. világháború előtt elkezdődött.1

3

Fontos adalék volt annak felismerése is, hogy az egészséggel és betegséggel kapcsolatos információk puszta átadása – korai nevén az egészségügyi felvilágosítás, később egészségnevelés – önmagában általában nem változtatja meg az emberi magatartást. Az egészségnevelés tehát nem tud gátat vetni a leggyakoribb, az emberi viselkedéssel szorosan összefüggő betegségek kifejlődésének. Ezen fejlemények hatására elindult a szakmai közgondolkodás arról, hogyan lehetne a leggyakoribb idült betegségek előfordulását csökkenteni. Erre kínált megoldást az egészségfejlesztés, amelynek alapelveit 1986-ban rögzítették egy Kanadában tartott nemzetközi konferencián.3 Az egészség-fejlesztés eszerint olyan folyamat, amelynek célja az emberi egészség megőrzése és javítása olyan átfogó, egymásra épülő és egymást kiegészítő módszerekkel, amelyek az emberi viselkedést befolyásoló tényezők (2. ábra) tág körére hatnak, a társadalom széles rétegeit bevonva.

2. ábra. Az emberi egészségre ható tényezők és azok hierarchiája

Az egészségfejlesztés alapelvei szerint tehát többszörös módon, politikai, jogi, oktatási, közösségekre irányuló módszerekkel együttesen kell alakítani az emberek tudatát, ismereteit, készségeit, és mindennapi fizikai, épített és társas környezetüket annak érdekében, hogy az egészséget szolgáló választások és döntések minél könnyebbek legyenek a népesség minden tagja számára.

4

Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az 1986-os első egészségfejlesztési konferencia után számos projekt indult az alapelvek gyakorlati megvalósítására. Az oktatási intézmények az elsők közt szerepeltek, mint olyan színterek (helyszínek), ahol egészségfejlesztési projekteket lehet és kell megvalósítani, nemcsak a gyerekeket, hanem a tanárokat is bevonva, az iskola egész működését átgondolva. Ezek a kezdeti próbálkozások nagyon sokszínűek voltak, de akkoriban elsősorban az iskolákban folyó nevelési munka bővítését, az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatását célozták. 1990-ben három nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Európa Tanács, EVSZ Európai Régiós Irodája) közös konferencián állapodott meg arról, hogy együtt elindítják az Egészségfejlesztő Iskolák Európai Hálózatát (European Network of Health Promoting Schools). A hálózat 1991-ben kezdett működni, akkor még csak 7 ország részvételével.4 Az iskolai egészségfejlesztést koordináló hálózat jelenleg Schools for Health in Europe (SHE vagy Iskolai Egészség Európában) néven működik.5 Az iskolai egészségfejlesztés európai hálózatának értelmezésében az egészségfejlesztő iskola olyan iskola, amely szervezett és szisztematikus tervet valósít meg az iskola minden tanulójának és oktató, valamint nem oktató dolgozójának egészsége és jólléte javítására. Ennek lényege a teljeskörű iskolai megközelítés (a hazai szóhasználatban a „teljeskörű iskolai egészségfejlesztés” elnevezés honosodott meg), melynek öt fő területe van, amelyeket a 3. ábra mutat. A teljeskörű megközelítés a különféle cselekvési területeken megvalósított beavatkozásokon túl azt is jelenti, hogy az iskola az egészséggel kapcsolatos döntéseit az érintettek minél szélesebb körű bevonásával, résztvevő-cselekvő módon hozza; az iskola gondot fordít a tanárok képzettségének növelésére és attitűdjeinek javítására, tekintettel arra is, hogy a tanárok szerepmodellként jelennek meg a tanulók számára. Az iskolai egészségfejlesztés lényegi szempontja, hogy az egészség és jóllét javítására irányuló cselekvések minden tekintetben kapcsolódjanak az iskola alapfeladataihoz, és azok ne csak a tanulókat, hanem az iskola dolgozóit is célozzák.

3. ábra. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés cselekvési területei 5

I.

Egészséget támogató politikai irányelvek: Az iskola a pedagógiai programjában rögzíti alapelveit és döntéseit a tanulók és a dolgozók egészségének és jóllétének támogatására; például az iskola döntést hoz arról, hogy milyen típusú élelmiszerek vásárolhatók meg az iskolában, vagy hogyan kezelik az iskolai erőszakot.

II. Egészséget támogató környezet: Az iskola olyan fizikai és társas környezetet alakít ki, amely segíti az egészséget megőrző egyéni és közösségi magatartást. Például az iskola fizikai környezete, beleértve az épületet és a külső tereket, esztétikus és segíti a személyi higiéné megőrzését, például a tanulói mosdók (is) megfelelően ellátottak a tisztálkodáshoz használatos szerekkel; a környezet segíti az egészséget megőrző magatartást, a testmozgást és a szabadidő pihentető eltöltését. Az iskolai társas környezet elősegíti a diákok egymás közti, valamint a dolgozókhoz fűződő kapcsolatát, az emberi kapcsolatok ápolását; például beszélgetésre alkalmas alkalom és helyszín biztosításával. III. Egyéni kompetenciák fejlesztése: Az iskola pedagógiai programja és tanterve segíti a diákok tudásának, készségeinek és cselekvési kompetenciáinak növelését nemcsak az oktatás tantárgyait képező ismeretekben, hanem az egészséggel kapcsolatban is. IV. Közösségi cselekvések erősítése: Az iskola biztosítja erős közösségi kapcsolatok kialakulását iskolán belül a diákok, valamint diákok és iskolai dolgozók közt; illetve elősegíti a kapcsolatépítést a diákok, iskolai dolgozók, a diákok szülei, és azon település lakossága közt, ahol az iskola található. V. Egészségügyi ellátás áthangolása: Az iskolában közvetlenül elérhetők egészségügyi szolgáltatások illetve azokat nyújtó szakemberek a diákok számára (pl. védőnő, iskolaorvos, pszichológus, gyógytornász) beleértve a megváltozott képességű és speciális nevelési igényű tanulókat is.5 A tanulók egyéni kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban (ld. III. cselekvési terület) kiemelendőek

az

egészséggel

közvetlenül

kapcsolatos

készségek

és

cselekvési

kompetenciák javításának fő témái (4. ábra).

4. ábra. A diákok fejlesztendő egyéni kompetenciái a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés keretében. 6

A. A kompetenciák javításához szükség van az egészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészség-műveltség javítására a legkülönfélébb témákban (pl. személyi higiéné, balesetmegelőzés, életmódbeli tényezők, párkapcsolatok, szexualitás, családi élet, stb.). Ez azonban csak alapja, egyik feltétele az egészséggel kapcsolatos kompetenciák kialakításának. B. Az egészségfejlesztő iskola feladata a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése, ezen belül is elsősorban a kognitív teljesítmény és a társas kapcsolatok javítása, amelyben a személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek hatékony alkalmazása (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.) segíti a pedagógusokat. A személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében folyamatos továbbképzéssel kell segíteni a pedagógusokat. C. Az egészséges táplálkozás megvalósulását az iskola számos módon tudja segíteni. Például, a korszerű táplálkozási alapelvek megismertetésén túl az iskolában nyújtott szervezett étkeztetés étlapjának tervezésekor figyelembe veszik a korszerű táplálkozási elveket; előnyben részesítik a helyi termelőktől való alapanyagbeszerzést; az iskola lehetőséget nyújt korszerű ételek (pl. saláták) elkészítésére iskolai foglalkozás keretében; az iskolai büfében egészséges élelmiszereket kínálnak. D. A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása minden tanulónak 6 egyrészt a

fiatalok

testmozgás-igényének

kiszolgálását,

másrészt

mozgáskultúrájának

javítását, harmadrészt a napi szintű testmozgás iránti igény kialakítását szolgálja. Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) által felkért szakértői bizottság kutatási adatokra támaszkodva már 1995-ben arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai egészségprogramok egyszerre csökkentik a leggyakoribb egészségproblémákat, növelik a tanulás eredményességét, javítják az oktatási rendszer hatékonyságát, valamint segítik a nemzetek oktatási, társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egészség és iskolázottság egyidejű javítása érdekében a Bizottság két átfogó cselekvést javasolt az országok számára: 1) az iskolázottság javításába való befektetések növelését; 2) a lányok iskolázottságának növelését.7

Az

EVSZ

még

abban

az

évben

meghirdette

Globális

Egészségkezdeményezés (Global School Health Initiative) című programját,

8

Iskolai

amely az

iskolák tanulóinak, dolgozóinak, azok családjainak, valamint a tágabb közösség tagjainak egészségi állapotát kívánta javítani helyi, országos és világméretű akciók révén. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztésről 10 évvel később, 2006-ban készült újabb tanulmány a nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai alapján. Eszerint az iskolai 7

egészségfejlesztési programok közül különösen hatékonyak a lelki egészség javítására, az erőszak és agresszió csökkentésére irányuló beavatkozások. E programok javítják a kortárskapcsolatokat, az önismeretet és az önbizalmat, valamint az alkalmazkodókészséget, a stresszkezelési és problémamegoldási készségeket. A táplálkozás és testmozgás pozitív változását a többszörös célzású, komplex, az iskolai környezetet is változtató programok segítik elsősorban, s az életmód befolyásolásával járulnak hozzá a leggyakoribb idült nem fertőző népbetegségek (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek,

cukorbetegség)

megelőzéséhez

is.

A

dohányzás,

alkoholfogyasztás,

kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló előadások vagy tematikus programok egyáltalán nem, vagy nagyon kevéssé hatékonyak. A nemzetközi tapasztalatok alapján azok az átfogó és integrált, az iskolák egészét bevonó programok a leghatékonyabbak, amelyek több témakört, köztük a lelki egészséget, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, a pszichoaktív szerek használatának csökkentését is érintik. E programok hatása annál nagyobb, minél intenzívebbek (minél gyakoribbak a foglalkozások), és minél hosszabb időtartamúak. A bizonyítékok tehát egyértelműen a teljeskörű iskolai megközelítések alkalmazása mellett szólnak.9 Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása Jelenleg a Schools for Health in Europe (SHE) hálózat tömöríti azon 43 európai ország nemzeti koordinátorait, amely országokban egészségfejlesztő iskolák léteznek.10 (A hazai koordinátor

az

Egészségügyi

Világszervezet

magyarországi

irodájának

vezetője.)

Magyarország az elsők egyikeként csatlakozott a hálózathoz 1991-ben. Az iskolák toborzását és hálózattá szervezését 1992-től az az évben megalakult Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete végezte. Az Egyesület az akkori Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) támogatásával 1994 és 2000 közt az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Program keretében korszerű szemléletű tananyagot fejlesztett ki –akkreditált pedagógus-továbbképzéssel együtt – általános iskolák számára.11 A tananyag 1997-ben bevezetésre került az Egészségesebb Iskolákért Hálózat hazai tagiskoláiban. A pozitív tapasztalatok eredményeként a 28/2000. OM rendelet országos hatókörrel elrendelte az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyag beépítését a kerettantervbe. A 2003. évi LXIX. törvény a közoktatásról 48.§(3) bekezdése pedig arról határozott, hogy az iskolákban egészségnevelési és környezeti nevelési programot kell létrehozni, amelynek összhangban kell lennie az egészségfejlesztés alapelveivel. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében 2003-ban megszületett az iskolai egészségfejlesztési normatíva terve, mely a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) tevékenységeit tartalmazta, és azokhoz (elsősorban a mindennapos testmozgáshoz) finanszírozást is tervezett biztosítani. Az Oktatási Minisztérium 2004-ben útmutató kiadványt 8

is kiadott az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez. 12 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztési tevékenységek bevezetését és elterjedését 2009-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásain alapuló különféle pályázati kiírások segítették elő. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés terve bekerült a 2011-től megújuló köznevelési szabályzókba (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról), és számos egyéb új vagy módosított jogszabály is támogatást nyújtott hozzá.13 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese,

a

gyermeknek

megfelelő

bánásmód,

a

szülők

és

az

iskola

együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapos (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása 2012. szeptemberben kezdődött meg az 1., 5. és 9. évfolyamon, és a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben válik teljessé /97.§.(6)/. 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131. paragrafusa a köznevelési intézmények teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól szól. 4. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. 5. A

nemdohányzók

védelméről

és

a

dohány

termékek

fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását. 6. Az „Egészséges

Magyarország

2014-2020”

Egészségügyi

Ágazati

Stratégia

tartalmazza a stratégiai célok eléréséhez szükséges 5 fő népegészségügyi prioritást, melyek megvalósításában a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés nélkülözhetetlen.

9

Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel Röviden érdemes megvizsgálni az iskolázottság és az egészség, valamint a gazdaság és a demokratikus működés összefüggéseit, alátámasztva az EVSZ bizottságának állításait.

5. ábra. A 30 éves férfiak körében várható további élettartam iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1986-2004 14 A magasabb iskolázottságú népességcsoportoknak lényegesen jobb az egészségi állapota, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknak. Ezt tudományos kutatások több évtizede zajló, számos vizsgálata bizonyította, s manapság ez már annyira egyértelmű, hogy az iskolázottság, mint az egészségi állapot egyik meghatározó tényezője tankönyvekben szereplő alapvetés.15 A magasabb szintű iskolázottság pozitív hatása az egészségi állapotra és a várható élettartamra hazánkban is bizonyított, amint azt az 5. ábra mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal két munkatársa által végzett elemzés szerint az alapfokú végzettséggel nem rendelkező (vagyis kevesebb, mint 8 osztályt végzett), és a felsőfokú végzettségű magyar férfiak között már az 1980-as évek második felében is több mint 5 év különbség volt a legmagasabban képzettek javára. Ez a 2000-es évek elejére 16 (!) évre nőtt, vagyis ennyivel több megélt életévre számíthatott egy főiskolát, egyetemet végzett 30 éves magyar férfi elemi végzettséggel nem rendelkező, azonos korú társához képest az ezredfordulón. Az iskolázottság és a gazdasági fejlődés közti összefüggést, meglepő módon, kevesebb tudományos kutatási bizonyíték támasztja alá, és ennek oka éppen mostanában körvonalazódik. Az iskolázottsági szintnél (végzettség vagy befejezett osztályok száma) ugyanis nagyobb jelentősége van az iskolában elsajátított kompetenciáknak, amelyet a nemzetközi vizsgálatok a szövegértés különféle mutatóival mérnek.16,17,18

10

6. ábra. Az olvasási készségek használata a munkában (vízszintes tengely) és az egy munkaóra alatt előállított GDP (USA dollárban, függőleges tengely)19 Amint a 6. ábrán látható, minél magasabb szintű olvasási készségeket kell használni munkavégzés során (vagyis minél összetettebb és igényesebb feladatokat kell a munkahelyen elvégezni), annál magasabb az egy munkaóra alatt előállított bruttó hazai termék összege. Az ábrán a ferde vonal a pontokkal jelölt országokra legjobban illeszkedő regressziós egyenest mutatja. A legfejlettebb országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet (OECD) rendszeresen végeztet szövegértési vizsgálatokat tagállamai felnőtt populációiban, amely több dimenzióra (prózai szöveg-értés, dokumentumszöveg-értés, számolási készség, problémamegoldó készség) terjed ki. Magyarország 1998-ban és 2008-ban vett részt ilyen vizsgálatban (1998: International Adult Literacy Survey, 2006-2008: Adult Literacy and Life Skills Survey). A 2006-2008 közt végzett vizsgálat eredményei szerint a hazai felnőtt lakosság fele (!) sem dokumentumszöveg-, sem prózai szöveg-értés, sem számolási készségek tekintetében nem éri el azt a szintet, amely egy modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges,20 ezen indikátorok tekintetében a vizsgált országok közt hazánk az utolsó előtti helyen állt. Az érettségivel nem rendelkező hazai 25-34 évesek 30%-a munkanélküli, szemben az OECD országok 21%-os átlagával, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hasonló korúaknak viszont mindössze 5%-a nem talál munkát, szemben az OECD 7,7%-os átlagával.21

11

A legújabb közgazdasági vizsgálatok ahhoz is adalékot szolgáltatnak, hogy a közoktatás jelentős mértékben meghatározza az országok politikai intézményeinek minőségét. A fordított összefüggés (tehát hogy a demokratikus politikai intézményrendszer lenne a determinánsa a közoktatásnak) nem bizonyítható.22 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés összefoglalása: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés23 terve (születéskori neve: „iskolai egészségfejlesztési normatíva terv”) a 2011-től megújuló köznevelési szabályzókba bekerült (a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény,24 az iskolák működéséről szóló 20/2012-es EMMI rendelet), és számos egyéb új vagy módosított jogszabály is támogató környezetet adott hozzá. A TÁMOP 6.1.1. és 6.1.2. projekt keretén belül a népegészségügy intézményei nyújtottak/nyújtanak szakmai segítséget, valamint a Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP 3.1.11. projektben széleskörű és országos segítséget nyújtott a mindennapos testnevelés hatékony megvalósításához. Az iskolai egészségfejlesztés (vagyis a tanulók egészségben nevelése) akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: 

nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja;



nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;



nem

szűkül

le

egy

iskolai

közösség

valamelyik

részére,

hanem

az

egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; 

nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és



nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés hatásai: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: 

tanulási eredményesség javítása;



iskolai lemorzsolódás csökkenése; 12



társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;



dohányzás,

alkoholfogyasztás,

kábítószer-fogyasztás

és

egyéb

szenvedélyek

elsődleges megelőzése; 

bűnmegelőzés;



társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;



önismeret és önbizalom javulása;



alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;



érett, autonóm személyiség kialakulása;



a krónikus, nem fertőző népbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) elsődleges megelőzése;



a társadalmi tőke növelése.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés össz-társadalmi felelősség: Fentiek

alapján

a

teljeskörű

iskolai

egészségfejlesztés

hatékony

megvalósítása

népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél. Ezt a kormányzat 2010-ben helyesen felismerte, s ennek megfelelően születtek, ill. módosultak a köznevelésre vonatkozó jogszabályaink úgy, hogy a teljeskörű iskolai egészségfejlesztést elvárássá tették. Ezzel az Ottawai Charta első pontja teljesült hazánkban: a népegészségügy eredményesen tudta befolyásolni a közpolitikát. Ezért ma Magyarországot elismerés övezi az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójában. Az egészség-ismeretek (más szóval: egészségfejlesztési ismeretek) témakörei az iskolában, melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti: 

Az egészség fogalma.



A krónikus beteg egészsége.



Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.



A környezet egészsége.



Az egészséget befolyásoló tényezők.



Személyi higiénia.



A jó egészségi állapot megőrzése.



A betegség fogalma.



Megelőzhető betegségek.



A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.



Az

egészséges

táplálkozás

(ebben

összekapcsolása is). 

Lelki eredetű táplálkozási zavarok. 13

a

helyi

termelés,

helyi

fogyasztás



A beteg ember táplálásának sajátosságai.



A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.



Az egészséghez szükséges testmozgás.



A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.



Gerincvédelem, gerinckímélet.



Balesetek, baleset-megelőzés (ide tartozhat az elsősegély-nyújtás is).



A lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió és bántalmazás megelőzése is).



Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.



A két agyfélteke harmonikus fejlődése.



Az érett, autonóm személyiség jellemzői.



A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is).



A nő szerepei.



A férfi szerepei.



A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.



A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.



A gyermekáldás.



A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.



A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.



A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).



Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.



A média egészséget meghatározó szerepe.



Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.



Fogyasztóvédelem.



Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.



Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.



Iskola-egészségügy igénybevétele.



Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.



Otthoni betegápolás.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI, korábbi nevén:OEFI) projektjei számos formában nyújtanak segítséget a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításához. 14

Az egészséges táplálkozás elősegítését célzó modellprogram a teljes körű iskolai egészségfejlesztés I és IV. tevékenységeihez tartozik.

1.1 A probléma rövid bemutatása, amelynek kezelésére vagy megelőzésére a modell-program alkalmas Magyarországon az általános iskolás felső tagozatos és középiskolás serdülőkorú fiatalok körében legrégebben folyó – „Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” – vizsgálat 2010-es eredményei szerint a vizsgált tanulók csupán 31,1%-a fogyaszt gyümölcsöt napi rendszerességgel, valamint több mint 13% azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt. A napi zöldségfogyasztás aránya még kisebbnek adódott, mindössze 23,6% volt ez az érték a teljes mintában. Jelentős viszont azoknak az aránya, akik még hetente sem esznek zöldségféléket (17,0%). Ráadásul kimutatható az idősebb évfolyamok felé mutató kedvezőtlen tendencia mind a zöldség, mind a gyümölcs fogyasztás tekintetében. Az ötödik osztályos tanulók (11,5 évesek) körében a testtömeg-index (BMI) értékek alapján a túlsúlyosak és az elhízottak részaránya 15,2%, illetve 4,1% volt a fiúk körében, míg a lányok esetében a túlsúlyos volt 12,1%, 1,3% pedig elhízott.25 A nemzetközi táplálkozási ajánlások szerint naponta több mint 400 g friss zöldség, illetve gyümölcs fogyasztása javasolt. A zöldségek és gyümölcsök jó forrásai a különféle vitaminoknak, ásványi anyagoknak és az élelmi rostoknak. A zöldség-gyümölcs fogyasztás megkönnyíti az optimális testsúly megőrzését, csökkenti a diabetes, a szív és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. A fiatalkori elhízás a szív- és érrendszeri betegségek további rizikótényezőinek kialakulásával is együtt járhat, mint például az emelkedett vér koleszterin értékek és a magas vérnyomás. Az elhízás, különösen fiatalkorban erős stigmatizációval jár, amely különféle testi-lelki problémák táptalajául szolgál, alacsony önbecsüléshez vezet. Továbbá, a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek nagy valószínűséggel felnőttkorukban is súlyfelesleggel fognak küzdeni, amely emeli a szív- és érrendszeri betegségek, 2. típusú cukorbetegség, ill. egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A rendszeres fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás hozzájárul az energiaegyensúly fenntartásához, a túlsúly és elhízás, illetve az ahhoz kapcsolódó betegségek előfordulási gyakoriságának csökkenéséhez. A helyes táplálkozási szokások kialakítása már gyermekkorban nagyon fontos, ennek egyik kiemelkedő helyszíne pedig az iskola. Ezen intézmény szerepe az egészséges környezet biztosításán túl abban mutatkozik, hogy a tanulóknak jó példát biztosítsanak az elmélet és a gyakorlat oldaláról egyaránt. Nem mellékesen az egészséges

15

iskolai környezet és étrend hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok a tanulmányaik terén is jobban teljesítsenek.26 Ezen modellprogram célcsoportja éppen ezért az általános iskolás korosztály, akiknek a táplálkozással

kapcsolatos

ismeretei,

készségei,

valamint

egészségmagatartása

a

várakozások szerint a program eredményeképpen javulni fog. A program megalkotása során figyelembe

vettük

az

egészségfejlesztés

alapdokumentuma,

az

Ottawai

Karta

megállapításait, amely szerint integrált megközelítés szükséges, melyben szerephez jutnak az egyéni készségek fejlesztése mellett a közösségi tevékenységek, az egészséget támogató fizikai és társas környezet, és az azt biztosító politikák kialakítása is.

1.2 A modellprogramok kialakítása során igénybevett, már meglévő módszertanok, irányelvek, másutt dokumentáltan sikeresen megvalósított programok A modellprogram kidolgozásához a Community Preventive Services Task Force (U.S. Department of Health and Human Services) Programs

RTIPs–Research-tested Intervention

web oldalán publikált modell programokat vettük alapul, melyek randomizált

intervenciós kísérletek alapján pozitív viselkedésbeli és pszichoszociális változásokat eredményeztek egyéni ill. közösségi szinten. Az intervenciós vizsgálat eredményeit peerreviewed folyóiratokban publikálták.27 Példák a sikeres iskolai modellprogramokra: 

5-a-Day Power Plus: A zöldség és gyümölcsbevitel növelését propagáló, általános iskolás tanulókat célzó program az Amerikai Egyesült Államokból.28



Alberta Project Promoting active Living and healthy Eating (APPLE Schools): Az általános iskolások fizikai aktivitásának fokozására és az egészséges étkezési szokásainak kialakítására létesült kanadai program.29



Bienestar:

Cukorbetegség

prevenciós

program

amerikai

általános

iskolások

30

körében. 

CARDIAC Kinder: Az elhízás megelőzését célzó program óvodások számára az Amerikai Egyesült Államokból.31



Coordinated Approach to Child Health (CATCH): Serdülők és fiatalok helyes táplálkozási szokásait segítő és a fizikai aktivitást propagáló egészségfejlesztési program.32



Eat Well and Keep Moving: Általános iskolások fizikai aktivitásának és táplálkozási szokásainak változását célzó egészségfejlesztési program az Egyesült Államokból.33



Gimme 5: A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelését célzó iskolai program.34

16



High

5

Flyers

Program:

Amerikai

egészségfejlesztési program, népszerűsítésére. 

általános

iskolások

elsősorban a zöldség-

körében

végzett

és gyümölcsfogyasztás

35

High 5 Fruit and Vegetable Intervention for 4th Graders: A zöldség- és gyümölcsfogyasztás általános iskolások körében történő népszerűsítését célzó program az Amerikai Egyesült Államokból.36



New Moves: Serdülőkori elhízással kapcsolatos prevenciós program.37



Nutrition to Grow On: általános iskolások körében végzett táplálkozással kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatás az Egyesült Államokból.38



Physical Activity and Nutrition for Health: általános iskolások helyes táplálkozási szokásait és fizikai aktivitását elősegítő amerikai program.39



Planet Health: az elhízás előfordulási gyakoriságának csökkentését célzó iskolai program.40



Teens Eating for Energy and Nutrition at School (TEENS): egészséges táplálkozási szokások kialakítását és a zöldség-, gyümölcsfogyasztás népszerűsítését célzó program serdülőkorúak részére.41

Hazai

egészséges

táplálkozást

elősegítő

iskolai

programok

a

teljeskörű

iskolai

egészségfejlesztési program részeként fogalmazódtak meg, kifejezetten a táplálkozási szokásokra irányuló magatartást megváltoztató hazai programokra csak elszórtan lehet egyegy iskolai kezdeményezést találni.42 Azonban ezeknek a programoknak a nyomonkövetése, hatásvizsgálata hiányzik. Hazai példaként említhetőek: 

HAPPY-hét (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young – Magyarországi vízfogyasztást népszerűsítő program a fiatalok körében). Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet programja.43



Startolj Reggelivel! Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet iskolareggeli programja.44



GYERE - Gyermekek Egészsége Program. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének a gyermekkori elhízás megelőzését célul tűző projektje.45

17

II.

Útmutatás, javaslat

2.1

Útmutatás és javaslat a helyi tervezésre és adaptációra

Jelen program segítségével iskolai szinten szeretnénk az egészséges táplálkozás iránti igényt felkelteni, ahhoz ismereteket átadni, valamint a tudatos termékválasztást támogatni. A frissen bevezetett Netfit mérés a segítségünkre lesz annak felmérése során, hogy a túlsúlyosság és elhízás milyen mértékben van jelen az adott iskolai közösségben, azaz hány gyermeket érint, és milyen súlyos fokú a probléma. Ezt a mérés minden iskolában kötelező jelleggel, azonos módon és azonos, korszerű eszközökkel végzik. Tájékozódni kell továbbá a vizsgált gyermekpopulációban a zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokról, mind mennyiség, mind gyakoriság tekintetében, valamint kapcsolatos

ismeretek

meglétéről.

Fontos,

hogy

az egészséges táplálkozással mérhető,

számszerű

adatokkal

rendelkezzünk a vizsgált paraméterek kapcsán, mert a program megvalósítása során, és utána ismételt adatfelvétel válik szükségessé annak érdekében, hogy a beavatkozás hatékonysága és sikeressége alátámasztást nyerjen. Ehhez szükség van tehát a beavatkozás megkezdése előtti, úgy nevezett alapértékek meghatározására, amely értékek a program végén mért értékekkel így szembeállíthatóvá válnak. A 2015 szeptemberében életbe lépő közétkeztetési rendelet értelmében az iskolai menza kínálata átalakításának, bővülésének meg kell történnie Ahhoz azonban, hogy az egészségessé váló étrendet a tanulók meg is egyék, meg kell érteniük és magukévá kell tenniük a változás fontosságát, célját, várható eredményét. A tanulókban létrehozandó változás jelentős pedagógiai feladat, erre irányul ez a program. Ezért különösen jelentős, hogy a program kialakítása és véglegesítése az érdekeltek bevonásával történjen meg. A program sikeres megvalósítása kapcsán számba kell venni, hogy az adott iskolai menzán készítik az ételeket, vagy pedig máshonnan szállítják oda. Minél kiterjedtebb, minél több diákhoz jut el a program, annál nagyobb lehet a hatása is. Végig kell gondolni, hogy milyen eszközök segítségével tudjuk a lehető legtöbb diákot elérni és motiválni. A tanulók bevonása és az érdeklődésük felkeltése, valamint fenntartása nélkül sikeres egészségfejlesztési tevékenység nem valósítható meg. Fontos továbbá megjegyezni, hogy bár a program kötött időtartamú, de annak érdekében, hogy a kívánt magatartásbeli és életmódbeli változások rögzüljenek, érdemes úgy tervezni, hogy a program szellemisége a későbbiekben fenntartható legyen külső anyagi forrás és szakmai segítség nélkül is.

18

2.2

Útmutatás és javaslat a helyi szükségletfelmérés módjára és eszközeire

A helyi szükségletfelmérés alapvetően az állapotleíráson alapul. A helyi szükséglet felmérése az alapján történik, hogy a tanulók táplálkozás-egészségügyi szempontból történő jellemzése alapján melyek azok a tényezők, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő, mely elemeket tekintik a legfontosabbnak az adott iskolában, illetve mely elemek jelentik a legnagyobb kihívást az adott iskolai közösségben. A szükséglet-meghatározás célja azonban nem csak a tanulók táplálkozás-egészségügyi szükségleteinek feltárása, hanem ezek összevetése is a rendelkezésre álló lehetőségekkel. A szükséglet-meghatározás tehát egy olyan szisztematikus eljárás, amely során azonosítjuk a diákok kielégítetlen, az egészségi állapottal kapcsolatos szükségleteit, majd olyan változtatásokat tervezünk meg, melyekkel ezek a szükségletek kielégíthetők, illetve lefedhetők. A tanulók táplálkozási szokásaiban bekövetkező változás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedése, a kevesebb energiát, zsírt, cukrot, illetve sót tartalmazó ételek fogyasztási mennyiségének és gyakoriságának meghatározása (példa a függelékben csatolt kérdőív) szemikvantitatív élelmiszerfogyasztási gyakoriság kérdőív segítségével történhet meg. Az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos általános ismeretek felmérése történhet írásban egy előre összeállított feladatsor kitöltetésével a program kezdetén, illetve ugyanezen kérdéssor kitöltésével a program végén.

2.3 Útmutatás mérlegelésére

és

javaslat

a

helyi

esélyegyenlőségi

szempontok

A program célcsoportja az általános iskola minden tanulója, 6-tól 14 éves korig. A magyar lakosság ezen korcsoportja tanköteles,

így az iskola keretei között

végrehajtott

egészségfejlesztési programnak elméletileg minden diákhoz el kell jutnia, szociális helyzettől függetlenül. A gyermekek hátrányos és halmozottan hátrányos státuszát az iskolák nyilvántartják. A program rendezvényein való részvétel a diákok számára költséggel nem jár, így az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, valamint az ismeretek átadása minden diák számára elérhetővé válik.

19

2.4 Útmutatás áttekintésére

és

javaslat a

helyi

szervezeti környezet felmérésére,

A program által támasztott igény kielégítésére az iskolában az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 

Tanterem és tanítási idő biztosítása az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információk átadására és a motivációk, készségek erősítésére, illetve az átadott tudás kötetlen vagy kötött formában történő számonkérésére, valamint a jól teljesítő tanulók jutalmazására.



Hely

és

idő

biztosítása

a

program

elemeinek

bemutatására,

a

diákok

visszajelzéseinek és észrevételeinek rögzítésére, illetve a program végén az eredmények bemutatására. 

Az egészséges táplálkozás része a mindennapos zöldség-gyümölcs, illetve tej fogyasztás, ezzel kapcsolatban számos helyen áll rendelkezésre iskolatej és iskolagyümölcs program. Szempont lehet továbbá az iskola menzájával kapcsolatban a helyi termelők bevonása, hogy a megfelelő mennyiségű, változatos zöldség és gyümölcs kínálat a tanulók számára rendelkezésre álljon az iskolai étkezések alkalmával. Ezekkel a lehetőségekkel érdemes élnie az iskolának, illetve az iskola menzájának, de ez alapvetően az iskola (az önkormányzat) feladata, része tehát az egészséges táplálkozás biztosításának az iskolában, de csak mint támogató tevékenység. Viszont a közétkeztetési rendeletben a meghatározott tej és zöldséggyümölcs mennyiséget akkor is biztosítani kell, ha az adott iskolában van iskolatej és iskolagyümölcs program.



A tanulók legaktívabb tagjait érdemes bevonni a szervezésbe és lebonyolításba, megkérdezni őket, hogy mivel tudnának ők maguk hozzájárulni a program sikeréhez, illetve melyek azok az egészséggel kapcsolatos problémák, amelyekkel szerintük érdemes és szükséges foglalkozni.

Fontos szempont, hogy a program elemei az iskola életébe a lehető leggördülékenyebben beépülhessenek, a legkevesebb plusz terhelést jelentsék az iskola dolgozóinak, és hogy a rendelkezésre álló erőforrások a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra.

20

2.5 Útmutatás és javaslat a helyi szervezeti, közösségi környezethez történő adaptáció módjára Lényeges szempont, hogy a program célkitűzéseit az iskola minden dolgozója és diákja ismerje meg, azokkal lehetőleg értsen egyet, azok megvalósulását támogassa. A szülők és diákok folyamatos tájékoztatása és bevonása a döntési folyamatokba szintén jelentőséggel bír. A tanulókhoz eljuttatott üzenet szempontjából fontos, hogy felfogják, nem csak értük, hanem velük együtt cselekszünk. Motivációjuk és elkötelezettségük így növelhetővé válik. A program megvalósítása során érdemes tájékozódni a tanulók táplálkozással és egészséggel kapcsolatos tudásszintjéről, amiről kérdőív kitöltésével vagy játékos vetélkedő kapcsán (inkább preferált) ismerhetünk meg. Ez alapján lehet a tantermi egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteket átadó anyagot fejleszteni, módosítani. Amennyiben rendelkezésre áll iskolarádió, abban az esetben érdemes kiaknázni ezt a csatornát információ szolgáltatás céljából a program kezdetéről, céljairól, folyamatáról, valamint megvalósulásáról. A tanulók nem csak célcsoportja lehet az egészségfejlesztő tevékenységnek, hanem az azt előmozdító erőforrásként is gondolhatunk rájuk. Részt vehetnek a kampányszerű tevékenységekben például plakátragasztásban, de főleg a modern IKT eszközök meggyőző erejű bevetésének kigondolásában és megvalósításában. Aktivitásuk megfelelő megközelítés esetén viszonylag könnyen kiváltható, motivációjuk, elkötelezettségük és küldetéstudatuk jelentős lehet, nem beszélve a bennük rejlő mozgósítható energiákról.

III.

A célok és a célcsoport(ok) meghatározása

3.1

A modellprogram célcsoportja(i)

Az egészséges táplálkozáshoz szükséges ismeretek és készségek birtoklása és a tudatos termékválasztás

lehetősége

egy

közösség

minden

tagjának

egészségi

állapota

szempontjából fontos lehet, a modellprogram célcsoportja ezért az iskola összes tanulója, 6tól 14 éves korig bezárólag. A program hatásának monitorozására a 2. és 6. osztályos tanulókat választjuk ki, hogy mind az alsó-, mind pedig a felső tagozatos tanulókkal kapcsolatban információt szerezhessünk. Az 5.-6. osztályosokkal kapcsolatban viszonylag sok nemzetközi tapasztalat áll rendelkezésre. Fontos lehet ezen csoportok kiválasztása kapcsán továbbá, hogy nagy valószínűséggel még éveken át az adott iskola diákjai lesznek, így célcsoportjai lehetnek akár elhúzódó, akár ismételt vizsgálatoknak és programoknak is.

21

A lehetséges célok (SMART-rendszerben)

3.2

A SMART egy betűszó, az angol Specific, Measurable, Assignable/Achievable/Acceptable, Realistic/Relevant és Time-related kifejezések rövidítését jelenti: 

A Specific kifejezés arra utal, hogy a cél az adott problémával kapcsolatban áll, azaz e cél elérése a befolyásolni kívánt problémára is hatással van, kellően meghatározott, konkrét, így mindenki számára egyértelmű. A célkitűzés tehát legyen tisztán és tömören megfogalmazva, részletes, egyértelmű, legyen pontosan meghatározva.



A Measurable feltétel teljesülése esetén a kitűzött célokhoz mérhető mutatószámok rendelhetőek: mennyiség, minőség, idő, ráfordítás, költség, eredményesség, valamint hatékonyság.



Az „A” betű több mindennek is lehet a rövidítése. Az Assignable jelentés esetében azt értik alatta, hogy meghatározható ki végzi az adatgyűjtést. Achievable értelemben a teljesíthetőségre utal, vagyis a projekt adott időtartam alatt a tervezett források igénybevételével, és a releváns szakmai információk figyelembe vételével képes elérni a kitűzött célt. Az Acceptable kifejezést is takarhatja, azaz azt jelzi, hogy a célcsoport mennyire fogadja el a projekt elemeit. Összefoglalva: olyan célokat takar, amely a résztvevők tudásával, képességeivel, valamint hozzáállásával elérhetőek.



Az „R” betűt is több értelemben használják. Így Realistic jelentésben reálisan (az erőforrások figyelembe vételével) elérhető célokat specifikál. Relevant értelemben a kitűzött cél a célcsoport számára jelentéssel, értelemmel bírjon, az elfogadottságra, illetve a probléma szempontjából mérlegelt fontosságra utal elsősorban. A célkitűzés tehát kapcsolódik a résztvevők munkájához, feladataihoz és terveihez.



Time-related - meghatározza az eredmények elérésének időkeretét, olyan cél, amelyet a rendelkezésére álló időkereteken belül elérhet a projekt. A cél meghatározása tehát megfelelő időbontásban, adott időtartamra és határidőre történik.

A SMART-elemzés az alábbiakat foglalja magában: a célokhoz rendelt indikátorok mérőeszközök, módszerek, valamint forrásaik bemutatása, valamint a hitelességükért felelős személy azonosítása. A program végrehajtása során, illetve utána a részt vevő általános iskola ötödik osztályos tanulói körében: 

A tanulók táplálkozási szokásaiban változás következzen be, kevesebb energiát, zsírt, cukrot, illetve sót tartalmazó ételeket és élelmiszereket fogyasszanak, valamint

22

zöldség és gyümölcs fogyasztásuk növekedjen a program végére, vagyis egy év alatt. 

A tanulók egészséges táplálkozáshoz szükséges ismeretei és készségei legalább 10%-al növekedjenek a program eredményeként.

A program eredményeként az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakulása nem csak az általános egészségi állapot javulásában mutatkozhat meg, de jótékony hatással lehet a termelői, feldolgozói és kereskedői ágazat egészére is. Fontos, hogy a célok az adott színtér közösségének hatáskörében kezelhetőek legyenek, és a hatás már középtávon érezhető legyen.

3.3 A célok elérésnek dokumentálásához szükséges vagy lehetséges mérőszámok és a mérőszámok előállításának módja, eszközei A program eredményességének utólagos megítéléséhez, a célok teljesülése mértékének meghatározásához az alábbi indikátorok használhatók: 

A zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztásban, valamint a napi energia-, zsír-, , illetve só bevitelben bekövetkezett változásokra a napi átlagos elfogyasztott mennyiségből és a napi fogyasztási gyakoriságból következtethetünk, mely adatokat a program elején és végén megrendezett kérdőíves felmérés segítségével kívánjuk beszerezni.



Az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos általános ismeretek felmérése történhet írásban egy előre összeállított feladatsor kitöltetésével a program kezdetén, illetve ugyanezen kérdéssor kitöltésével a program végén. A legjobban teljesítő diákok díjazásban részesülhetnek.



A motiváció/magatartás változás felmérése is kérdőív segítségével valósul meg.

23

A program logikai keretmátrixa A beavatkozás területei

Hosszútávú célkitűzések

A megváltozott táplálkozási szokások rögzülése

Középtávú célkitűzések

A táplálkozási szokások változása, fokozott zöldséggyümölcs fogyasztás

Rövidtávú célkitűzések

Az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudás, készségek és motiváció nő

Várható eredmények (termékek) Tevékenységek

Erőforrások (bemenet)

Indikátorok

Honnan fognak származni az indikátorhoz az adatok?

Milyen feltételeknek kell teljesülniük a megvalósuláshoz?

Az 1 éven túli időszak nem része a programnak

Kérdőíves vizsgálat eredményei alapján megváltozott étrend

A program kezdetén és végén elvégzett kérőíves felmérésből (táplálkozási napló)

Előadások, diasorok

Előadások diasorok száma

Megfelelő dokumentáció

Előadások, témanapok megtartása

Közösségfejlesztés Egyéni készségek javítása

A ténylegesen megtartott és a tervezett órák, foglalkozások aránya

Jelenléti ívek

Az összes részt vevő számára megfelelő alkalmak biztosítása

Szakértelem, szaktudás, iskolai tanterem

A bevont szakemberek száma és képzettsége

Nyomtatott anyagok megléte, megfelelő részvételi és válaszadási arány, mindenki számára A program kezdetén és végén megfelelő időpont a Kérdőívet helyesen kitöltők aránya elvégzett kérőíves felmérésből felmérések kivitelezésére

24

Rendelkezésre állás

IV.

A modellprogram megvalósítása

4.1 A megvalósítás egyes konkrét lépései (tevékenységei/feladatai) és azok szakmai, technikai feltételei A modellprogram alapvetően arról szól, hogy a közétkeztetési rendeletben leírtakat, valamint az iskolai büfé egészségesebbé tételét az iskola minél hatékonyabban meg tudja valósítani, vagyis hogy ezen törekvések minden tanulót elérjenek: értsék és váljon készségükké az egészséges táplálkozás. A program egy iskola diákjainak számára az egészséges táplálkozási szokások kialakítását, valamint a tudatos termékválasztást hivatott elősegíteni ismeretátadás segítségével. Ennek megvalósításához szükséges első lépés, hogy az iskola elhatározza, hogy a modellprogram segítségével az egészséges táplálkozást elősegítő iskolai programot indít. Ezután megtörténik a program felvázolása a tantestület előtt, majd az iskola tanulói számára szülői beleegyező

nyilatkozat

eljuttatása

a

program

legfontosabb

elemeit

tartalmazó

összefoglalóval együtt. Ezt a diákok szüleikkel aláíratva visszajuttatják az iskolának. A következő lépés a rugalmas tananyagfejlesztés abból a célból, hogy az adott iskola igényeihez és lehetőségeihez lehessen igazítani a gyermekeknek átadandó információ mennyiségét. Ezt a feladatot felkérés alapján a mellékelt diasor felhasználásának segítségével külső szakemberek a pedagógusokkal együtt végzik el. Az elvégzendő egészségfejlesztő munka komplexitását meghatározza az, hogy az iskola a tanítási idejéből mekkora részt képes a program lebonyolítására áldozni. Ezután

következik

az

iskolai

koordináló

bizottság

létrehozása,

melynek

tagjai:

programvezető, Szülői Munkaközösség képviselői, diákönkormányzat, diákképviselet, kistermelők képviselője, iskolai menza élelmezésvezetője, illetve tálaló konyhás iskola esetén a konyha vezetője. Amennyiben mód van rá, külső szakértőként dietetikus, népegészségügyi szakember is részt vehet benne. Ezek után sor kerülhet a program tanrendbe illesztésére. A program kellően hosszú legyen – 12 hónap időtartamú – hogy a kezdő- és végpontján kivitelezett kérdőíves felmérések között elég idő teljen el ahhoz, hogy valós különbségek legyenek kimutathatók a mért paraméterek értékeiben. Jelen esetben a program októbertől a következő év szeptemberéig tart. Mivel a program végén szintfelmérő kérdőív kitöltésére is sor kerül az átadott információk rögzülésének megítélésére, érdemes ezt úgy időzíteni, hogy lehetőleg más tantárgyból témazáró dolgozat abban az időpontban ne legyen. A szintfelmérőn legjobban teljesítők díjazásban részesülhetnek.

25

A program kéthetes nyitókampánnyal októberben indul, mely magában foglalja óriás poszterek több helyen történő kihelyezését az iskolában, valamint a tanulók saját ötletei alapján és saját maguk készítette IKT-eszközös figyelemfelhívó „alkalmazásait ”. Ekkor megtörténik a használt indikátorok alapértékeinek meghatározása is, amely folyamat magában foglalja a helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretek felmérését, a táplálkozási szokások felmérését, ill. az ezzel kapcsolatos attitűd megítélését. A programmal összefüggésbe hozható, releváns tanítási óra típusok, melyek alkalmasak arra, hogy tematizálva a programban részt vegyenek, a következők: 

Az ismeretek átadása céljára megfelelő lehet a természetismeret, illetve az egészségtan és a biológia óra, esetleg az osztályfőnöki óra.



Abban az esetben, ha az órarendben technika óra is szerepel, a program színesíthető gyakorlati elemekkel is.



Testnevelés órák alkalmával a szokásos táv lefutása után demonstrálni lehet például, hogy a diákok azzal a mennyiségű testmozgással hány gramm zsírt vagy éppen szénhidrátot használtak fel a szervezetükben.

Ezen tanórák egy részének a program rendelkezésére bocsátásával a tanórai keretekben történő téma-feldolgozás is lehetségessé válik. Az összes évfolyamon érdemes az egészséges táplálkozással foglalkozni, olyan pedagógiai módszerek alkalmazásával, melyek sikeresen járulnak hozzá a készségek kialakulásához. Mivel a különböző évfolyamok órarendje eltérő, ezért egy adott témát többször is elő kell adni a különböző osztályoknak. A tanórák megtartása a második és nyolcadik hónap között (novembertől májusig) valósul meg összesen 7 alkalommal. Ezeket a tematikus órákat az osztályfőnök tartja meg alkalmanként húsz percben, az óra hátralévő részében pedig lehetőség nyílik a hallottak átbeszélésére. A program megvalósítása során az iskolában rendszeres időközönként (a programmal kapcsolatos tanórák idejéhez igazodva) az egészséges táplálkozással kapcsolatos témanapok megvalósítására kerül sor. Ezen alkalmakkor: 

A gyerekek saját ötletei és javaslatai alapján, valamint az ő közreműködésükkel olyan események valósulnak meg, melyek az egészséges táplálkozásról szólnak. A gyerekek maguk kitalálhatnak kvíz kérdéseket, rejtvényeket, amiket a többiek megoldanak.

26



A gyerekek plakátokat rajzolhatnak figyelemfelhívó üzenettel, amelyeket az iskola folyosóira kifüggeszthetnek. Amennyiben otthon is javítani valókat tapasztalnak, abban az esetben a szüleik részére is készíthetnek figyelemfelhívó rajzokat és tájékoztató szövegeket.



Megbeszélhető a reklámok szerepe is a fogyasztói társadalomban valamint az, hogy a reklámok mit és miért sugallnak, milyen ártalmas hatásuk lehet és kinek hoznak hasznot.



Sor kerülhet a vízivás népszerűsítésére az iskola lehetőségei szerint, a gyerekek ötleteire is alapozva.



A gyerekek saját egészséggel kapcsolatos ötletei is átbeszélhetőek, nem csak az egészséges táplálkozás témaköre, hanem például hogy mire kell még figyelni ahhoz, hogy jobb legyen az egészségük.



Lehetőség nyílik egészséges ételeket felvonultató bemutató megrendezésére, kóstolók szervezésére, különféle játékos vetélkedők lebonyolítására, például egészséges

ételek

felismerésére

kizárólag

illat

vagy

tapintás

alapján.

Az

ételkóstolókat úgy érdemes megszervezni, hogy azok megtörténte után az adott étel a büfé kínálatában tartósan megjelenjen. A diákok számára addig ismeretlen, vagy kevésbé kedvelt, ám könnyen hozzáférhető ételeket, élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket választunk. Az adagok kimérésében és szétosztásában önkéntes diákok segédkeznek. 

A szülök bevonása is megtörténhet bizonyos témanapok esetében, például vetélkedők kapcsán, így a gyerekek, a pedagógusok és a szülők közti partnerségi kapcsolat erősödése hozzájárulhat a sikeres közétkeztetés megvalósulásához.

A program teljes időtartama alatt, a nyári szünetet kivéve folyamatosan végzett tevékenységek: 

A menzán étkező gyermekek ebédideje alatt legyen jelen pedagógus, aki odafigyel az ebédelés körülményeire, például a zajszintre. Figyelje a gyerek által kért ételadagokat, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset eszik, azzal érdemes elbeszélgetnie.



A menza és a büfé környezetének megújítása a gyerekek ötletei, javaslatai és tevékenysége révén, például az egészséges táplálkozást népszerűsítő rajzok és plakátok segítségével. Az egészséges alternatívák a büfé esetében legyenek szem előtt, vonzó, esztétikus formában (például szín szerint sorba rendezve) kerüljenek kihelyezésre, a gyermekek pedig kapjanak bátorítást ezen termékek választásához.



A program ajánlásait, valamint az iskolai büfé ételkínálatát érdemes lenne lehetőség szerint összehangolni a következő módokon: biztosítani változatos választási 27

lehetőséget a tanulóknak a zöldségek és gyümölcsök, illetve egyéb egészséges ételek tekintetében, felkészülni az esetlegesen megnövekedett mennyiséggel kapcsolatos igények kielégítésére, valamint az iskola dolgozóit a programmal kapcsolatban felkészíteni, őket aktívan bevonni, hogy bíztassák a tanulókat az egészséges ételek fogyasztására. További szempontok a büfé kínálatbővítéséhez: az egészséges ételek és élelmiszerek alternatívaként jelenjenek meg, például desszertként sütemény helyett friss gyümölcs biztosítása, ugyanis a program célja a tudatos választás elősegítése. Az egészséges alternatívához a tanulók könnyen hozzáférjen, minden nap legyen lehetősége fogyasztani, illetve adott legyen a választás lehetősége több termék közül. Az esztétikus tálalás, jól látható helyen történő elhelyezés, valamint a változatos elkészítési módok hozzájárulhatnak a kereslet növekedéséhez. A program végén felmérésre kerülnek a tanulók helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretei, és táplálkozási szokásai, megtörténik az indikátorok értékeinek meghatározása kérdőíves felmérések segítségével. Természetesen hangsúlyozandó, hogy ez a folyamat nem olyan számonkérés, mint az iskolában megszokott dolgozatok. Ez a fázis összeköthető egy záró ebéddel, amely azt mutatja be, hogy egy adott gyümölcsből vagy zöldségből milyen változatos ételféleségek készíthetők el.

4.2

A módszertani elemek részletes bemutatása

A táplálkozási szokások változásának felmérésére táplálkozási napló segítségével lehet tájékozódni, melyet a diákok a szüleik segítségével töltenek ki. A készségek felmérése szintén kérdőív segítségével történik. A kérdőíveket a dokumentum függelékének C. része tartalmazza.

4.3

A program belső monitorozási terve indikátorokkal

A monitorozás azt vizsgálja, hogy a megvalósítás a tervnek megfelelően történik-e; ez a folyamat a program kivitelezése alatt folyamatosan zajlik. A monitorozás célja, hogy az egészségfejlesztési projektet a fejlesztéstől a megvalósításig értékelje. A monitorozás a célcsoport eléréséről szolgáltathat információkat, valamint segíthet azonosítani a megvalósítás során felmerülő problémákat és hozzájárulhat azok hatékony megoldásához, szükség esetén a projekt módosításához. A projekt működési 28

mechanizmusainak az ismerete a későbbi terjesztés szempontjából fontos, mert ezek egy másik közösségbe való átvitelt tesznek kockázatmentesebbé. A megtartott, illetve az elmaradt órák, száma, információval szolgálhat a monitorozás számára. Ezen felül a tanulók pozitív vagy negatív szóbeli visszajelzései lehetnek informatívak egy-egy tanórai anyag érthetőségével és élvezhetőségével kapcsolatban. Az iskolai menza dolgozóinak és a tanári karnak a visszajelzése is lényeges. Negyedévenként a tanulók, a tanárok, és menza dolgozói közül néhány, véletlenszerűen kiválasztott személy a programmal kapcsolatosan értékelő kérdőívet töltenek ki.

4.4

A program értékelési terve a hozzárendelhető mérőeszközökkel;

Az értékelés szisztematikus információgyűjtés egy adott tevékenységről (programról) és annak hatásairól a program leírása, következtetések levonása céljából. Az értékelés segítségével szerezhetünk tudomást arról, hogy az adott program a kívánt hatásokat érte-e el, illetve hogy a programban megfogalmazott célok milyen mértékben valósulnak/valósultak meg. Hozzájárul ahhoz is, hogy a szükségletek és források tekintetében a lehető legjobb programokat hozzuk létre. Ezen felül segíti a különböző kezdeményezések tökéletesítését, javítását, visszajelzést ad a munkánkról – segíti a program megvalósítását, menedzsmentjét Végül pedig hozzájárul a tudásanyagunk növeléséhez (mind a saját, mind pedig a szakma számára), illetve a program támogatói részére igazolja a költségeket. Ez a folyamat jellemzően a program végén, ill. azt követően zajlik, segítségével az egészségfejlesztési

munka

„láthatóvá”

válik,

legitimációja

növekedhet,

valamint

alátámasztást nyerhet, hogy az egészségfejlesztési munka valóban hatékony-e, illetve van-e hatása az egészségi állapotra? Ezekre az eredményekre az egészségfejlesztésnek szüksége van a források megszerzése céljából. A hatékony értékelés nem egy „esemény”, mely a projekt végén történik, sokkal inkább egy folyamat, amely segíti a döntéshozókat a projekt jobb megértése, és annak hatása kapcsán. A projekt eredményeire és hosszú távú hatásaira vonatkozó információk beszerzése általában a projekt befejezése után lehetséges. Az eredmények értékelése elsősorban a közvetlen változásoknak a detektálását célozza. Döntően azt vizsgálja, hogy a projekt céljai milyen mértékben teljesültek. Az eredmény-értékelés legfontosabb kimenete, hogy a finanszírozó, program-fenntartó eldönthesse, hogy akarja-e fenntartani a programot. Az eredmények értékelése során az értékelési időtáv fontos szempont. Rövid távon azok a közvetlen változások észlelhetőek, amelyeket a projekt közvetlenül képes kiváltani. A projekt befejezése

után középtávon

már

az egészségfejlesztési

eredmények

összessége

egészséget meghatározó tényező változását is okozhatja, hosszabb távon pedig már érdemi egészség vagy társadalmi hatások is érzékelhetőek lehetnek. 29

A program értékelése a 3.2-es és 3.3-as alfejezetben bemutatott indikátorok alapján és azok szerint történik: 

Bekövetkezett-e változás a tanulók táplálkozási szokásaiban egy év alatt, kevesebb energiát, zsírt, cukrot, illetve sót fogyasztanak-e, növekedett-e a zöldség és gyümölcs fogyasztásuk a program végére



Történt-e 10%-os növekedés a tanulók egészséges táplálkozáshoz szükséges ismeretei és készségei tekintetében a program eredményeként.

Az értékelés során ezekre a kérdésekre keressük a választ külön az alsó tagozatosok (2. osztályosok), külön pedig a felső tagozatosok (a 6. osztályosok) körében.

V.

A megvalósításhoz szükséges erőforrások

5.1

A program humán erőforrás-szükséglete

A program kulcsszereplője a programvezető, aki az iskola tanára, pedagógusa és felkérés alapján az iskolai egészségfejlesztési programot lebonyolítja, és részt vesz a program belső monitorozásában és értékelésében. Az iskolai koordináló bizottság további tagjai: a Szülői Munkaközösség

képviselői,

a

diákönkormányzat

tagjai,

diákképviselet,

kistermelők

képviselője, iskolai menza élelmezésvezetője. A program végrehajtásában az iskolaegészségügyi szolgálat, az iskolai védőnő is szerepet vállalhat. A

program

szervezése,

lebonyolítása

és

értékelése

külső

szakértő

(dietetikus,

népegészségügyi szakember, egészségfejlesztő) bevonásával is történhet, amennyiben mód van rá. Részletek az „A” jelű táblázatban.

A program időtartama, ütemezése

5.2

A program időtartama 12 hónap, októbertől a következő év szeptemberéig tart. Az első hónap történései: 

megtörténik a kapcsolatfelvétel az iskolával a program megkezdése érdekében, létrejön az iskolai koordináló bizottság,



tananyag fejlesztés diavázlatok alapján, 30



nyitókampány lebonyolítása a diákok számára,



indikátorok alapértékeinek meghatározása kérdőíves felmérés alapján,



az iskolamenza és büfé bevonása, amely ezután folyamatossá válik.

A másodiktól a nyolcadik hónapig (novembertől májusig) zajlanak a tematikus foglalkozások a diákok számára, valamint azzal párhuzamosan témanapok kerülnek megrendezésre. A témanapok lehetőleg illeszkedjenek a programmal kapcsolatos tanórák idejéhez és témájához. A témanapok száma tehát szintén hét alkalom, amelyek délután kerülnek megrendezésre, körülbelül 1 órás időtartamban, a diákok saját osztálytermében. Ez a gyakorlati

tevékenység

a

motiváció,

készségek,

valamint

az

attitűdök

változása

szempontjából fontos kiegészítője az elméleti oktatásnak. A 10. és 11. hónapok (július és augusztus) a diákok számára tanítási szünet, így az iskolai egészségfejlesztési program tevékenységei erre az időszakra nem terjednek ki. A következő tanév elején, szeptemberben kerül sor indikátorok végső értékeinek meghatározására,

a

program

értékelésére,

valamint

a

program

eredményeinek

bemutatására, valamint a legjobban teljesítő diákok jutalmazására (például évzáró alkalmával). Részletes időbeosztás a dokumentum végén, a „B” jelű táblázatban (A program költségvetése és ütemezése) található.

5.3

Pénzügyi forrásigény és költségvetés-tervezet

A program teljes költsége 296.400 Forint, (eszköz bérlés nélkül 219.400 Forint) részletes költségvetés a dokumentum végén, a „B” jelű táblázatban (A program költségvetése és ütemezése) található. Az oktatáshoz szükséges segédanyagokat népegészségügyi szakember vagy dietetikus készíti el, együttműködve a programvezető pedagógussal, a tanórák megtartásáért felelős osztályfőnökökkel. Az anyagok elkészítéséért a felkért szakértő előadásonként 10.000 Forint, összesen 70.000 Forint díjazásban részesül. Az órák megtartásáért külön díjazás nem jár. A program időtartama alatt 7 óra megtartására kerül sor. Az elektronikus formában tárolt oktatási anyagok bemutatásához hordozható személyi számítógép és kivetítő szükséges, ezek bérleti díja alkalmanként 11.000 Forint, 7 alkalommal számolva a költség 77.000 Forintot tesz ki. Ha rendelkezésre állnak ezek az eszközök, akkor ez a költség tétel nem merül fel. A beleegyező nyilatkozatok nyomtatása / fénymásolása 5 forintos darabáron 400 tanulóval számolva 2000 forintot tesz ki.

31

A nyitókampány kapcsán 3 darab poszter kinyomtatása 5000 Forintos egységáron 15.000 Forintot tesz ki. A témanapok megtartása alkalmával 2 esetben külső szakértő bevonása is szóba kerül, a tiszteletdíj 2000 Ft alkalmanként, ez 8 évfolyam és A-B osztályok esetében összesen 64.000 Forint költség. Az ételkóstolók lebonyolítására osztályonként 1000 Ft költséggel számolva, 16 osztály esetében 3 témanap alkalmával összesen 48.000 Forint. Az iskolai menza és a büfé bevonása költséggel nem jár. A vizsgált indikátorok felmérésének költségigénye a kérdőívek 55 Forintos árával számolva a tanulók 40 fős mintájára 2200 Ft a program kezdetén, és ugyanennyi a program végén is. A felmérés során legjobban teljesítő 16 tanuló (minden évfolyamból kettő) jutalomban részesülhet, átlagosan 1000 Ft értékben.

Infrastrukturális szükségletek

5.4

A program lebonyolításához szükséges infrastruktúrát – tanterem – az iskola rendelkezésre bocsátja, az iskolai menza a diákok számára hozzáférhető.

Kommunikációs terv

VI.

A program kulcsszereplői és feladataik: A programvezető tanár: 

Beépíti a program elemeit a Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés folyamatába.



Kiépíti a kapcsolatokat a tanárokkal, a tanulókkal és a szülőkkel. E-mail címlista készül, az iskola honlapja rendszeresen frissül a programmal kapcsolatos aktuális információkkal.



Együttműködik a többi résztvevővel a program céljait megvalósító tevékenységek meghatározására,

amely

magában

foglalhatja

az

iskolai

büfé

kínálatának

felülvizsgálatát és korszerűsítését – zöldségek és gyümölcsök esetében kívánatos mind a mennyiségi, mind pedig a minőségbeli fejlődés – az egészség-központú iskolai események koordinálását, valamint egészséggel kapcsolatos előadásvázlatok és nyomtatott anyagok készítését. 

Tájékozató értekezleteket vezet az iskola alkalmazottjainak, a szülőknek, valamint a diákoknak, meghatározza a napirendi pontokat, jegyzőkönyvet vesz fel. 32

Az iskolaigazgató: 

A Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztési program egészének megvalósításával egyetemben jelen program megvalósulását is támogatja, együttműködik a program fejlesztőivel és végrehajtóival annak érdekében, hogy a program végrehajtása és fenntarthatósága biztosítva legyen annak teljes tartama alatt.



Együttműködik a programvezetővel, az iskola alkalmazottjaival, a tanulókkal és a szülőkkel a program részleteinek kidolgozásával kapcsolatban, amely magába foglalja az elérendő célokat és prioritásokat.



Részt vesz a programmal kapcsolatos iskolai megbeszéléseken és eseményeken.

Az iskolai menzán és a büfében dolgozók és az élelmezésvezető: 

Bátorítják a diákokat az egészséges termékek választására, fogyasztására, ezeket a menzán és a büfében jól láthatóan helyezik el.



A nyers alapanyagokból változatos elkészítési módok alkalmazásával állítják elő ezen termékekből a készételeket.



Az ételeket esztétikus módon tálalják.



Havi rendszerességgel megbeszélésen vesznek részt, melyek során sor kerül a megvalósítással kapcsolatos ügyek és az új ötletek megtárgyalására.

A tanulók: 

Elkötelezettségük az iskolai életben bekövetkező változtatás iránt növelhető az által, ha ők maguk is tevékeny résztvevői a változásoknak. Amennyiben a rájuk ható döntésekre és intézkedésekre jelentősebb befolyással rendelkeznek, az biztosíthatja az iskolai közösséghez tartozás érzését és a felelősségvállalást. Példaként említendő a diákok bevonása az élelmiszer kóstoló alkalmakkor, amikor az adagok kimérésében és szétosztásában a diákok nyújtanak segítséget, vagy pedig részvételük a rajzok,plakátok létrehozásában, a korszerű IKT eszközök bevetésében, kvíz kérdések összeállításában.

A megfelelő támogatottság eléréséhez és koordinációhoz, valamint a tevékenységek fenntartásához valamennyi résztvevő elkötelezettsége szükséges. Lehetőséget kell biztosítani a felmerülő problémák, illetve nehézségek megbeszélésére és orvoslására. Ezen alkalmakkor a résztvevők megoszthatják egymással tapasztalataikat és kölcsönösen segíthetik egymás munkáját. A programmal kapcsolatban a tanulók internetes 33

oldalt tölthetnek fel, amely a résztvevők számára tartalmazza a szükséges háttéranyagokat, illetve feltünteti a program elkövetkező eseményeit, valamint egyéb, a téma szempontjából fontosnak ítélt honlap linkjeit. A program kapcsán a már meglévő iskolai honlap is használható. A résztvevők közötti kommunikációra az e-mail címlista segítségével kerülhet sor, valamint tájékozódás céljára az iskola honlapja is használható. Közösen megbeszélt időpontok alkalmával, szülői értekezleteken lehetőség nyílik a felmerülő problémák megbeszélésére és orvoslására, új ötletek megvitatására. A kommunikáció a program teljes ideje alatt folyamatos. A diákok az iskolában folyamatosan jelen vannak, ezért kommunikációs szempontból könnyű őket elérni, a korszerű IKT eszközök iránti vonzalmuk alapján pedig talán bevonni is könnyű lehet őket. Szervezési feladatok rájuk nem hárulnak, bár ha ilyet is kapnak, az bizonyára szintén erősíti elköteleződésüket a téma iránt. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos foglalkozásokat a programot koordináló Táplálkozási Bizottság szervezi és bonyolítja le. A kommunikációs fázis célja, hogy lehetővé váljon a programban megfogalmazottak részletes és teljes körű megismerése, illetve a kommunikáció hatására megváltozzon az egyéni motivációk, a választható magatartásmodellek köre. A kommunikáció nem egyirányú folyamat, és nem csupán a tanulókat, hanem a döntéshozókat, a szakértőket, a szülőket is megcélozza. Minden olyan lehetőséget ki kell használni, amelynek segítségével az érintettek elérhetők (internet,szülői értekezlet). Fontos, hogy a program állandón jelen legyen a közösség életében. Kommunikációs terv elkészítéséhez figyelembe vehető szempontok: 

milyen célokat szeretnénk elérni a kommunikációnkkal;



kihez és milyen üzenettel szeretnénk és érdemes szólni;



mit akarunk a célcsoportnak üzenni;



kommunikációs csatornák, amelyeket fel kívánunk használni az üzenetek átadására;



kommunikációs termékek, amelyeket el kívánunk juttatni a célcsoporthoz és előzetesen tesztelni azokat;



a részletes kommunikációs terv megvalósulásának értékelése;



a kommunikáció által elért hatások megvizsgálása.

A külső kommunikáció: a célcsoport és érdekhordozók felé történik. Célja lehet informálás az egészséggel kapcsolatosan tényekről, információkról, adatokról, a projekt eseményeiről, tevékenységeiről, elért eredményekről. Formáját a célcsoportok és a téma alapján kell 34

kiválasztani, így lehet szórólap, internetes kommunikáció, közösségi oldalak, szórakoztatva oktatás (az „infotainment”), a játékok nyújtotta lehetőségek kihasználása üzenetek közvetítésére (az ún. „gamification”), egészségügyi újságírás, a helyi hitelességgel bíró szakemberek szószólása, személyes kommunikációs események. A külső kommunikációs terv részletesen tartalmazza a célcsoportokat, a célcsoportoknak átadandó üzeneteket, az üzenetek kialakításában és tesztelésében részt vevő szakembereket, továbbá az üzenetek és információk átadásának csatornáit. A belső kommunikáció segíti az egyes munkatársak vagy külső megvalósítók folyamatos tájékoztatását a projekt legfontosabb történéseiről. Fontos célja, hogy a résztvevők értsék, mi miért történik, mert ez a feladatokkal történő azonosulás egyik kulcseleme. A projektvezetésnek rendszeresen kapcsolatot kell tartania a szakmai megvalósítást vezető személyekkel, illetve a legfontosabb külső érdekhordozókkal. A belső kommunikáció fontos eleme lehet a tanulók által egymás meggyőzésére készítendő IKT alkalmazások (pl. egyik osztály a másik részére és viszont). A kommunikációs terv elkészítése során gondoljuk át milyen kommunikációs formát, illetve eszközt fogunk használni, kik lesznek a résztvevők, miről fogunk információt szolgáltatni és milyen időközönként van rá szükség.

35

VII.

Függelék

A

A program megvalósításához szükséges humánerőforrás

Szakképzettség

Szakmai tapasztalat

A program megvalósításához a személy számára szükséges célzott képzés v. továbbképzés megnevezése

programvezető pedagógus

környezetismeret, természertismeret, biológia tantárgyak oktatása legalább 1 éve

nem szükséges

1

Élelmezésvezető

az iskolai közétkeztetésben eltöltött legalább hat hónap munkaviszony

nem szükséges

a program kidolgozása, lebonyolítása

1

pedagógus (iskolaigazgató)

legalább 1 év

nem szükséges

előadások elkészítése

1

népegészségügyi szakember vagy dietetikus

táplálkozás-egészségtan, legalább 1 év

nem szükséges

Sorszám

Tevékenység (feladat)

1

órai tananyagok elkészítése, a program koordinálása, értékelése, iskolai tanórák megtartása

2

a diákok bátorítása a zöldség és gyümölcs fogyaszásra, ezen termékek esztétikus tálalása, jól látható helyen történő elhelyezése, változatos elkészítési módok alkalmazása

3 4

Fő

1

36

B

A program költségvetése és ütemezése Egészséges táplálkozás iskolai modellprogramja Tevékenység (feladat)

hónap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Költségtételek Termék(ek)

felszerelések

anyagok

szolgáltatások

e. ár db össz.

e. ár alk./db összes

e. ár db össz.

bér

Összes per feladat

fő összes

díj

1

tananyag fejlesztés

oktatást segítő anyagok

0

0

0

0

0

7 70000

0

0

0

2 4

kapcsolatfelvétel az iskolával

beleegyező nyilatkozat

0

0

0

5

400

2000

0

0

0

0

0

0

2000

nyitókampány

0

0

0

5000

3

15000

0

0

0

0

0

0

15000

5

tanórák megtartása

poszterk jelenléti ív, laptop, projektor

7 77000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

77000

2000 32 64000

0

0

0

112000

témanapok megtartása

6 8 10 11

az iskolamenza és büfé bevonása indikátorok alapértékeinek meghatározása indikátorok értékeinek meghatározása a program végén a program eredményeinek bemutatása, jutalmazás Összes per költségtétel A program összköltsége

kérdőívek

11000

0 10000

70000

0

0

0

1000

48

48000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

55

40

2200

0

0

0

0

0

0

2200

0

0

0

55

40

2200

0

0

0

0

0

0

2200

0

0

0

1000

16

16000

0

0

0

0

0

kérdőívek prezentáció, tárgynyeremény

77000

85400

134000

16000 0 296400

37

Beleegyező Nyilatkozat Protokoll szám: C Szakmai EudraCT szám: Verzió szám:

segédlet Dátum:

BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT

„Egészséges táplálkozás iskolai egészségfejlesztési programja”

1 Én, tájékoztatást kaptam a fenti programmal kapcsolatban. Lehetőségem volt a kapott információkat megbeszélni, kérdéseket feltenni. Beleegyezem gyermeke(i)m programban való részvételébe. Megértettem, hogy beleegyezésemet bármikor, indoklás nélkül visszavonhatom.

Ezen Írásos Beleegyezési Nyilatkozat aláírásával hozzájárulok ahhoz, hogy gyermeke(i)m az egy éves időtartamú, általános iskolai egészségfejlesztési programban részt vegyen(ek). Tudomásul veszem, hogy az Írásos Beleegyezési Nyilatkozat egy példányát kézhez kapom. …………………………… szülő aláírása

……………………………… dátum a szülő kézírásával

…………………………… a tájékoztatást végző aláírása

……………………………… dátum

…………………………… a tájékoztatást végző aláírása nyomtatott nagybetűkkel

1

A SZÜLŐ NEVE NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL

38

39

40

41

42

43

44

45

46

A készségek felmérésére szolgáló kérdőív. A kérdések forrása: Nutrikid Munkafüzet, a Nestlé Hungária Kft. ingyenes kiadványa. http://www.nutrikid.hu/cikk/iskola/letolthetoanyagok

1. Írj fel néhány élelmiszert minden felsorolt ízhez: Sós: Édes: Savanyú: Keserű: 2. Rendezd sorrendbe a következő élelmiszereket víztartalmuk alapján: az 1. az az élelmiszer legyen, amely a legtöbb vizet tartalmazza, a 6. pedig amiben a legkevesebb víz van: Banán Zöldségleves Narancs Zabpehely (tej nélkül) Mogyoró Uborka 3. Írj fel néhány olyan élelmiszert, amely nagyon kevés vizet tartalmaz: 4. Jelöld meg azokat a zöldségféléket és gyümölcsöket, amelyeket Magyarországon is termesztenek: ananász, paradicsom, eper, kiwi, erőspaprika, banán, cukkini, sütőtök. 5. Írj fel olyan, nálunk termesztett gyümölcsöt és zöldségfélét, amelyik • tavasszal érik: • nyáron érik: • ősszel érik:

6. Milyen ételt tudsz készíteni... ...almából ...paradicsomból

47

7. Tedd energiafogyasztás szerinti sorrendbe a tevékenységeket! Az első az legyen, amellyel a szervezet a legtöbb energiát fogyasztja el, a hatodik pedig a legkevesebb energiát igénylő. 2 órányi gyors biciklizés Házi feladat írás 1 órán át Másfél óra focizás Fél órás lassú séta Fél óra tévézés 1 óra tánc vagy korcsolyázás

8. Igaz vagy hamis? A borjú, a szarvasmarha és az ökör ugyanannak az állatfajnak a neve. A tojás sok szénhidrátot tartalmaz. A tonhal marhahúsból készül. A lencse fehérjéket tartalmaz. 9. Jelöld meg a zsírt tartalmazó élelmiszereket: Narancslé Gyümölcsfagylalt Mogyoró Víz Sajt Krumpli Zsíros tej Avokádó Szalonna Fagylalt Csokoládé 10. Jelöld meg azokat a termékeket, amelyek növényi eredetűek. Olivaolaj Tejszín Margarin Majonéz Repceolaj Vaj Kókuszzsír Sertészsír Lágysajt 11. Sorolj fel néhány édességet, amelyben kevés a cukor és a zsír!

48

12. Jelöld meg a felsorolásban, hogy melyik szerv játszik szerepet az emésztésünkben: a tüdő – a gyomor– a vesék – a fogak – a szív – a húgyhólyag – a bélrendszer – az izmok – a bőr – az orr. 13. . Milyen élelmiszereket ajánlanál futóverseny előtti vacsorára, másrészt a verseny napján reggelire ahhoz, hogy elegendő energia legyen a futáshoz? egy pohár tej – szőlő - kóla – répasaláta – barna kenyér – egy paradicsom – egy banán – süteményszelet – tésztaféle – jégkrém – ásványvíz – egy csoki vagy energiaszelet – kukoricapehely vagy müzli – egy nagy tábla csokoládé – egy hússzelet – hasábburgonya majonézzel vagy ketchuppal. 14. Szerinted mi a legfontosabb célja a reggelinek? Biztosítja a folyadék pótlást. Felébreszt. Élénkíti a vérkeringést. Jó kedvre derít. Energiatartalékot jelent a délelőttre. Kiegészíti a vitamintartalékokat. Ha reggelizek akkor kihagyhatok egy másik étkezést. Növeli a szellemi teljesítőképességemet (összpontosítás, emlékezőképesség).

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

Irodalomjegyzék

1

Bingenheimer JB, Repetto PB, Zimmerman MA, Kelly JG: A brief history and analysis of health promotion. Encyclopedia of Primary Prevention and Health Promotion. Springer 2003;15-26. 2 Data visualizations. Institute of Health Metrics and Evaluation. University of Washington 2013 http://vizhub.healthdata.org/gbd-compare/ 3 Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Kishegyi J., Makara P. (sorozatszerk.) Országos Egészségfejlesztési Intézet 2004. http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf 4 A historical perspective on health promotion in schools. In: Health-promoting schools: a resource for developing indicators. Barnekow V, Buijs G, Clift S, Jensen BB, Paulus P, Rivett D, Young I (szerk) International Planning Committee 2006. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/107805/1/E89735.pdf?ua=1 5 Health promoting schools. SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/health-promoting-schools 6 Somhegyi A: A mindennapi testnevelés egészségfejlesztési kritériumai: megvalósításuk jelen helyzete. Népegészségügy 2014; 92:4-10 7 Health-Promoting Schools. A healthy setting for living, learning and working. World Health Organization, Geneva Switzerland 1998. http://www.who.int/school_youth_health/media/en/92.pdf 8 Global School Health Initiative. http://www.who.int/school_youth_health/gshi/en/ 9 Stewart-Brown S.: What is the evidence on school health promotion in improving health or preventing disease and, specifically, what is the effectiveness of the health promoting schools approach? WHO Regional Office for Europe, Health Evidence Network 2006. 10 Schools for Health in Europe – SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/she-network/more-about-us. 11 Egészségfejlesztés az iskolákban. Akkreditált tanárképzési programmal párosuló, komplex iskolai egészségfejlesztési tananyagok áttekintése. http://www.oefi.hu/ipb.pdf 12 Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004. 13 Somhegyi A: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Népegészségügy 2012; 90(3):202-213; 14 Kovács K., Hablicsek L: Iskolázottság és halandóság. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2006. http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2006/iskolazottsag_halandosag.pdf 15 Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Digitális Tankönyvtár 2011. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Megelozo_orvostan_es_nepeges zsegtan/ch01s08.html 16 Education at a glance 2006. Organisation for Economic Co-operation and Development http://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/37376068.pdf 17 Hanushek EA, Jamison DT, Jamison EA, Woessmann L: Education and economic growth. EducationNext 2008;8(2) http://educationnext.org/education-and-economic-growth/ 18 Education and economic growth: from the 19th to the 21st century. Cisco Systems, Inc. http://www.cisco.com/web/strategy/docs/education/eeg_what_research_says.pdf 19 OECD Skills Outlook 2013. First results from the survey of adult skills. http://www.oecd.org/site/piaac/Skills%20volume%201%20(eng)--full%20v12-eBook%20(04%2011%202013).pdf 20 Literacy for life. Further results from the Adult Literacy andn Life Skills Survey. OECD 2011 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/literacy-forlife_9789264091269-en#page3 70

21

Hungary. Overview of the education system. OECD Education GPS. http://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=HUN&treshold=10&topic=EO 22 Murtin F, Wacziarg R: The democratic transition. J Econ Growth 2014;19:141-181. http://www.anderson.ucla.edu/faculty_pages/romain.wacziarg/downloads/transition.pdf 23 Somhegyi A: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Népegészségügy 2012; 90(3):202-213 24 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV 25 Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. 26 Fung C, Kuhle S et al: From "best practice" to "next practice": the effectiveness of schoolbased health promotion in improving healthy eating and physical activity and preventing childhood obesity. Int J Behav Nutr Phys Act. 2012. 27 Research-tested Intervention Programs (RTIPs): Diet/Nutrition Intervention Programs http://rtips.cancer.gov/rtips/rtips_search.do?topicid=9&cg=53&choice=cguide utolsó megtekintés 2015.04.15. 28 Perry CL, Bishop DB et al: Changing fruit and vegetable consumption among children: the 5-a-Day Power Plus program in St. Paul, Minnesota. Am J Public Health. 88(4): 603–609, 1998. 29 Fung C et al: From "best practice" to "next practice": the effectiveness of school-based health promotion in improving healthy eating and physical activity and preventing childhood obesity. Int J Behav Nutr Phys Act. 9:27, 2012. 30 Treviño RP, Yin Z et al: Impact of the Bienestar school-based diabetes mellitus prevention program on fasting capillary glucose levels: a randomized controlled trial. Arch Pediatr Adolesc Med. 158(9):911-7, 2004. 31 Cottrell L, Spangler-Murphy E et al: A kindergarten cardiovascular risk surveillance study: CARDIAC-Kinder. Am J Health Behav. 29(6):595-606, 2005. 32 Lytle LA, Stone EJ et al: Changes in nutrient intakes of elementary school children following a school-based intervention: results from the CATCH Study. Prev Med. 25(4):46577,1996. 33 Gortmaker SL, Cheung LW et al: Impact of a school-based interdisciplinary intervention on diet and physical activity among urban primary school children: eat well and keep moving. Arch Pediatr Adolesc Med. 153(9):975-83, 1999. 34 Baranowski T, Davis M et al: Gimme 5 fruit, juice, and vegetables for fun and health: outcome evaluation. Health Educ Behav. 27(1):96-111, 2000. 35 Perry CL, Bishop DB et al: A randomized school trial of environmental strategies to encourage fruit and vegetable consumption among children. Health Educ Behav. 31(1):6576, 2004. 36 Reynolds KD, Franklin FA: Increasing the fruit and vegetable consumption of fourthgraders: results from the high 5 project. Prev Med. 30(4):309-19, 2000. 37 Neumark-Sztainer DR, Friend SE et al: New moves-preventing weight-related problems in adolescent girls a group-randomized study. Am J Prev Med. 39(5):421-32, 2010. 38 Morris JL, Zidenberg-Cherr S: Garden-enhanced nutrition curriculum improves fourthgrade school children's knowledge of nutrition and preferences for some vegetables. J Am Diet Assoc. 102(1):91-3, 2002. 39 Hopper CA, Munoz KD: The effects of a family fitness program on the physical activity and nutrition behaviors of third-grade children. Res Q Exerc Sport. 76(2):130-9, 2005. 40 Gortmaker SL, Peterson K: Reducing obesity via a school-based interdisciplinary intervention among youth: Planet Health. Arch Pediatr Adolesc Med. 153(4):409-18, 1999.

71

41

Lytle LA, Murray DM et al: School-based approaches to affect adolescents' diets: results from the TEENS study. Health Educ Behav. 31(2):270-87, 2004. 42 Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás INNOVÁCIÓ (Alsó tagozat) 2014/2015-ös tanévekre SZIKSZAI GYÖRGY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA , Makó. http://szikszaigy.hu/wpcontent/uploads/2010/11/egeszseg_nev_also.pdf 43 Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapja http://www.oeti.hu/?m1id=9&m2id=217 44 Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapja http://www.oeti.hu/?m1id=14&m2id=225 45 A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapja http://www.mdosz.hu/pdf/tajekoztato_gyere_final.pdf

72