John Henry Newman Társadalompolitikai Intézet Jövőegyetem „Építő Kövek” Morál és teológia Posztgraduális szeminárium 2014/15 Kapucinusok rendháza 2011 Budapest, Fő u. 39.
„…Hit nélkül nem lehet élni. Az embernek hinnie kell a Jóban és az Igazban. De a Jó és az Igaz elvont fogalmak, nehéz szemléletesen elképzelni őket. Az ötöt sem tudom elképzelni, de ha azt mondják: - öt füzet, öt gombostű – rögtön megértem. Mert a gombostűk és a füzetek megtestesítik számomra az ötöt. Isten a Jót és az Igazat testesíti meg. Ha pedig hiszek a Jóban, hinnem kell Istenben is… Ha nincs is Isten, ki kell találni, és a lelkünkben hordani…” (Vlagyimir Tyendrjakov: Hitetlenek / Móra Kiadó – Kárpáti Kiadó / Budapest – Uzsgorod, 1978)
Egészség – hit – keresztény erkölcs az egészségnevelésben
Keilbach Jószefné 2015
Jelen dolgozatomban, különböző aspektusokból kívánom boncolgatni az egészséget, különösen a lelki egészséget és az abból fakadó kérdések felvetődését. Olyan pedagógiai módszereket és eszközöket keresek, melyek alkalmazásával egészséges lelkületű ember nevelhető. A mentálhigiéné jelentésének legegyszerűbb meghatározása: tiszta, békés lelkiállapot. Máris felvetődik az első kérdés, kinek mit jelent a tiszta és milyen az a békés lelkiállapot? A keresztény nézőpont szerint, ami tiszta, az nem tisztátalan, és ami békés, az nem indulatos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO:) meghatározása szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szellemi, társadalmi és gazdasági jóllét állapota. (1946.) Egy kicsit tágabb értelemben: -
harmónia (összhang) önmagunkkal, másokkal,
-
a fizikai környezetünkkel, a természettel,
-
és Istennel, ami képessé teszi a személyt arra, hogy teljesítse Istentől kapott küldetését. Az egészség lehetőség a szolgálatra.
/ ökológiai, természetgyógyászati és vallási meghatározás/ Más megfogalmazásban az egészség erő, hogy emberek legyünk (Karl Barth). Az egészség képesség, hogy az élet különböző kihívásait megoldjuk (Christopher Grundmann). Az egészség törekvés a testi, lelki, szellemi és társadalmi összhangra. Ehhez belső késztetés, motiváció szükségeltetik. A salutogenetikus modell a dinamikus egészségfogalom modellje, amelyet Aaron Antonovsky (orvos, szociológus) fogalmazott meg 1979-ben. A salutogenetikus probléma tengelyében álló probléma az, „hogy vajon némelyek miként maradnak egészségesek annak ellenére, hogy oly sok károsító tényezőnek vannak kitéve életük során. Hogyan „oldják meg” hogy felgyógyulnak betegségeikből? Milyen speciális attribútumokkal rendelkeznek, hogy a legszélsőségesebb nyomás és nehézségek ellenére is meg tudják őrizni egészségüket? „A katolikus egyház szerint az élet Isten tulajdona és nem az emberé. Az egészségügyi dolgozók feladata az emberek élethez és méltósághoz való jogának megerősítése. Ezt a betegségek megelőzésének és gyógyításának, valamint az emberek életminőségének és életkörülményeinek – hatáskörükben és a rendelkezésükre álló eszközökkel való javításának kötelességét vállalva valósítsák meg. Munkájukat a szeretet törvénye vezeti és támogatja. Az Egészségügyi Pápai Tanács dokumentumai között az Egészségügyben Dolgozók Chartája külön foglalkozik a betegségek megelőzésével és a gyógyítással, valamint a rehabilitációval.
A megelőzésben a társadalom minden szektora részéről összehangolt erőfeszítésre van szükség. A megelőzés magában foglalja a közfelfogás érzékenyebbé tevését az élet józanabb és teljesebb felfogása iránt, elfelejtett értékek újraélesztése és szellemükben való nevelés útján, a tájékoztatást, a veszélyt jelentő szokásokról, politikai konszenzus kialakítását megfelelő törvények bevezetéséhez.” (Tahy Ádám) Az ember egészségét külső- és belső tényezők határozzák meg, melyen belül vannak negatívan és pozitívan befolyásoló tényezők is. Ilyen többek között a negatívak közül az ártó életfilozófiák: szekták, fanatizmus, destruktív gyülekezetek, a pozitívak közül a támogató életfilozófiák: vallások, bölcseletek, pozitív tradíciók, hagyományőrzés, irodalom, művészet. (Tamasi J.) Kutatások bizonyítják, hogy a hit és a vallás támogatja az egészséget. (Kopp M., Skrabski Á.). A vallás jelentése: örökös igazságkeresés, a szeretetre és alázatra való képesség. A szeretet és az alázat közötti különbség: a szeretetre való képesség az, amikor cselekedetünkkel a másik embert felemeljük, hasznára válunk. Ezt akkor is tesszük, ha, bármelyik fél részéről fájdalommal, szenvedéssel is jár. Az alázat pedig, amikor cselekedetünk következményeként magunk kisebbedünk, míg a másik növekszik. (Erre vágyakozunk). Az alázat, az önzés ellentéte. (Horváth I. S.) A
világvallások
sokszínűségének,
arányos,
mértékletes
terjedésének,
időnkénti
megújulásának képessége „egészséges” egységet (harmóniát) alkot a világban. A több vallás azonosságaira és különbözőségeire építve fejlődés idézhető elő. Mindez nem valósulhatna meg, ha csak egy vallás létezne. Ebben az esetben az egyoldalúság miatt az egyensúly felborulna. „A hit jelentésének két oldala van. Az egyik szerint az igazságról való meggyőződés bizonyságon alapul. A hit gyakorlásához tudnunk kell, hogy miben hiszünk. Ismeret és az után meggyőződés szükséges, hogy amit intellektuálisan tudunk, az, valóban igaz. A hit másik jelentése a „hinni” de nem csupán abban az értelemben, hogy elhisszük a tények igaz voltát, hanem bízunk abban az igazságban az üdvösségünkhöz.” (Bibliatanítások) Ép testben, ép lélek! – szoktuk mondani, de tudjuk, hogy ez fordítva még inkább igaz. A testi és lelki tényezők együttes harmóniája hívja életre az egészséget. A fizikai egészség és a lelki egészség egységesen fontos az ember számára. A minden tekintetben, önmagához mérten egészséges ember, tudatosan és könnyen tud választani a jó és rossz, igaz és hamis dolog között. Isteni mértékkel mérve, ha az egészséget és/vagy a jót és igazat választjuk, helyesen döntünk. A mai ember egyik rákfenéje, hogy CÉL-ját, így a hozzávezető irányt is elvesztette. Napjainak nagy részét a magány és az unalom tölti ki. Ez a társadalom szintjén (közösségi
mentálhigiéné) az anómia és az elidegenedés állapota. (XVI. Benedek, Csíkszentmihályi). Ez szorongást, stresszt okoz, ami a vezető halálokot jelentő szív- és érrendszeri betegségek oka lehet. A legtávolabbi CÉL, aminek elérését az ember földi élete során kijelölheti, az Istennel való találkozás, aki a legjobb és legigazabb személy, és mint legjobb dolog, az üdvözülés. A hozzávezető egy – egy irányt adó mérföldkő lehet az egészség, boldogság, szeretet keresése. Az egészség fogalmát már tisztáztuk, most nézzük meg, hogy mit jelent a boldogság, kik boldogok? 1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. 3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent. 7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. 8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10). A keresztény ember életének három alappillére a hit, remény, szeretet, melyek közül a legnehezebb a szeretet gyakorlása. „Örökké csak a szeretet és annak műve marad meg (GS 39). A Szentlélek gyümölcseként bennünk születő szeretetnek pedig fő tulajdonságai az öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség és szelídség (Gal 5,22) (Nemeshegyi P.).” Ezen tulajdonságokat gyakorlók biztosan boldogok. A pozitív pszichológia a boldogság három szintjét a következőképpen fogalmazza meg. 1. Gyakori pozitív érzelmek átélése (pl. vidámság, öröm, szeretet, kedvesség, jóság stb.) 2. Teljes bevonódás az életbe, vagyis az élet minden percének átélése. 3. Értelmes élet, vagy másképp, az élet értelmének örökös keresése (Csíkszentmihályi, Seligman). A pozitív pszichológia nevéből eredően, könnyen félreértésre adhat okot. Akik nem hallottak eddig többet róla, úgy gondolhatják, hogy a mindent megengedő, mindig dicsérő, mindent ráhagyó nevelési módszer alkalmazása. Pedig egyáltalán nem erről van szó, sőt, olykor kemény fizikai munkát, (izommunkát), olykor intellektuális próbatételt, kitartást vagy nagyon nagy lelki erőt (lelki felkészültséget) igényel a gyermek vagy akár a felnőtt részéről is, hogy a „flow”, vagyis az áramlat átélésére képes legyen. Ehhez az optimális út: -
az ismerd meg önmagad
-
tűzd ki a számodra elérhető célt
-
keresd azt a tevékenységet, melynek végzése alatt számodra megszűnik az idő
-
légy minél többet „áramlatban”
-
erősödjön és tudatosuljon benned az „én”
-
fejeződjön ki ez az „akaratban”,
-
a helyes megküzdési stratégia kiválasztásában
-
végül csak be kell zsebelni a jutalmat, élni vele, alkalmazni a magunk és mások hasznára is. Győzzön az erő, az igazság, a bátorság! És kezdeni ismét előröl, de már önmagunkhoz képest egy magasabb szintről.
Fontos tényező az ok – okozati összefüggés és az, hogy milyen attribútumokkal rendelkezünk. A pozitív pszichológia jelentése nem azonos a pozitív gondolkodással. Ez utóbbi az új, divatos torz személyiségformálást, átalakítást is magába foglaló New Age irányzatok megfogalmazása. Ezek az irányzatok nem Istenben vagy akár a legfőbb jóban találják meg a céljukat, hanem az egyéni tökéletesedésben. Céljuk önmagában pozitív lehet, de legtöbbször önzéssé fajul. (katolikus.hu) Másik pedagógiai módszer lehet a „Rogersi” pedagógia, melynek alapelvei: -
őszinteség
-
feltétel nélküli elfogadás
-
empátia
-
kongruencia (hiteles személy, aki azt teszi, amit mond).
De nem feledkezhetünk meg a több száz éves egyházi nevelésről, módszerekről és pedagógiai elvekről sem. (Pl. a szalézi Don Bosco- és a jezsuita Szent Ignác pedagógiája stb.). A
mentális
egészség
megalapozását,
a
belső
erőforrások
„begyűjtését”,
a
személyiségfejlesztést (biztonság, szeretet, pozitív érzelmi nevelés stb.) az újszülött kortól lenne szükséges elsajátítani minden családban, hogy a gyermekből felcseperedő felnőtt minél ellenállóbb legyen a káros környezeti hatásokkal, a rizikófaktorokkal szemben. A helyes szocializáció során elengedhetetlen a felnőttek példamutatása. A személyes példamutatás fontosabb, mint a tananyag. „A személyes fejlesztés egyik alapkérdése, hogy a gyermekkel elfogadtassunk alapvető értékeket, értékes példákat, magatartásformákat és az azokhoz való alkalmazkodást. De ki kell alakítanunk a saját egyéniségüket is. A gyerekek a szüleikhez, az első időben főleg az anyához fűződő kapcsolata modellértékű számára: megtanulja, hogy mit jelent az emberek közötti kapcsolat. A gyerekek azzal válnak társas lényekké, hogy bennünket utánoznak. Először az arckifejezéseinket és gesztusainkat, azután a mozdulatainkat, és végül a viselkedésünket.”(Kozma B.)
Az emberek nézeteit nagymértékben befolyásolhatják az egyházak által szervezett tematikus hetek, évek. (Pl. házasság hete, a család éve): Karácsony Sándor nevelésfilozófiája szerint egészséges személyiségfejlődést biztosít a gyermekkorban megtapasztalt barátság, amely később akár áldozattal is párosul. Gondoljunk Dávid és Jonathán barátságára. Ezt követi az ifjúkorban, két különböző nemű fiatal közötti szerelem megjelenése, amely a felnőttkor kezdetén már tudatosan szétválasztódik a szerelem és a szeretet érzésére. A - barátság - szerelem - szeretet – folyamatát a felnőttkorban átélt – hivatás – kötelességtudat – küldetés – megtapasztalása követhet. A hivatás során tudnunk kell, hogy ki hív, mire hív és akarok-e menni? A kötelességtudat olyasmit jelenthet, hogy ha megteszem azt a dolgot, amelyet a „meghívóm” vár tőlem, akkor is, meg ha nem teszem meg, akkor is „belepusztulok”. Le és/vagy el vagyok kötelezve. A küldetés során, ha akarom, ha nem, akkor is mennem kell, Istentől kapott erővel. „A lelki egészség gyümölcse a szívjóság, az önreflexióra és az empátiára való készség.” (Vásárhelyi A.) Az emberek hajlamosak arra, hogy másokról negatív véleményt mondjanak, míg önmagukról önismeret hiányában, torz kritikával vannak. A helyes önismeret, helyes reflexióval párosul. Ehhez három dolog szükséges. Tudnom kell, hogy: 1. Mi az, amit én akarok? 2. A „kapcsolat” válaszából úgy gondolom, hogy „tennem kellene”. 3. Annak mérlegelése, hogy megvannak-e hozzá az adottságaim, képességeim, vagyis, hogy „képes is vagyok-e rá”? A fentiek összhangja: - belső békét biztosít - erőforrást ad - és boldogan készséges leszek a cselekvés végrehajtására. Akik erre képesek, ők a mindig jót tevők, az örök igazságkeresők, más néven a „tisztaszívűek”. Ha ezt tovább boncolgatnánk, eljutnánk a tanúságtétel fogalmához, amely szintén pozitív megnyilvánulás. Talán a következőképp tudnám megfogalmazni: a tanúságtétel egy jel következtében bekövetkező érzésről való számotadás, amely lehet gondolatirányítás, hang és kép formájában. Lényeges, hogy ez: -
mind Isten mellett szól
-
mind pozitív kérdésre ad választ (reflektál)
-
végül, mindig biztosítja a szabad akaratot.
Gyakran nagy nehézséget okozhat az örök orvosetikai és valláserkölcsi kérdések felvetődése. Például a szervátültetés, mesterséges megtermékenyítés, eutanázia, abortusz, fogamzásgátlás stb., melyek orvosi szempontból tudományos evidenciákkal bír(hat)nak és ma már elengedhetetlenek. Ezzel szemben az egyházak sem adhatják fel elveiket és dogmáikat. Az azonos neműek házassága és általuk a gyermek örökbefogadása az egészséges személyiségfejlődés szempontból is elgondolkodtató. Ilyen esetben a gyermek jogain kívül felmerül a helyes szocializáció, az anya és apa szerep eltanulásának kérdése is. Az egészséges irányú szexualitás formálása is fontos az egészségnevelés során. Szokás egészségfejlesztési projekteket szexedukációnak nevezni. Talán célszerűbb lenne ennek áthallásossága miatt szexualitás formálásról beszélni, amely a társadalmi elvárásoknak megfelelő
nevelés
útján
történik.
A
kiegyensúlyozott
mozgás
és
táplálkozás
megfogalmazáshoz hasonlóan szokták mondani, hogy az egészséghez hozzá tartozik (szükséges) a kiegyensúlyozott szexualitás is. Magam ezt úgy nevezném, hogy a szexuális rendezettségre van szüksége az embernek. Ennek megfelelően egészségesnek mondható a házas, az egyedül- és a cölibátusban élő ember is. Talán nem véletlen, hogy a mozgás és táplálkozás kiegyensúlyozása csak aktívan, míg a szexualitás „kiegyensúlyozása” passzívan is megtörténhet. Gondoljunk a biológiára (éjszakai magömlés). A szexuális rendezettség eléréséhez a legcélszerűbb eszköz, a mára már elfelejtett fiú- és leánynevelés. Dolgozatom egyik célja, hogy rámutassak arra, hogy nincs is olyan tudomány vagy diszciplína, amelyik elkerülhetné az egészséget. Lássunk néhány példát a társadalompolitika oldaláról is. A történelem – egészségtan szerint a társadalom egészségére az elszenvedett történések, mint pl. a Trianoni békeszerződés, hosszú évtizedekig az egészségre negatív kihatással van. (Ember I.) A társadalmi szerepek, és az abba való beilleszkedést a gyermek a társadalmi életben sajátítja el. Ebben nagy szerepe van az iskolai életnek, annak szellemiségének, de még inkább az osztályfőnöknek. 1989-90-ben hazánk rendszert váltott, melynek velejárója a demokrácia. Ennek helyes értelmezése magában foglalja a szabad (akaraton múló) választást. Bennem kérdésként merül fel, hogy az emberek az ismeretek és a tapasztalat hiányában tudtak-e, tudnak-e az óta is mit kezdeni ezzel a lehetőséggel? Élnek-e vele? A szocialista, kommunista, neoliberális szellemiségű, önző, individualista, a népbutítást és agymosást alkalmazó politika hosszú évtizedei alatt, generációk nőttek fel. Közülük pedagógusok, tanárok nevelődtek ki. Tudnak-e ők demokráciából példát mutatni? Ebből vajon miként valósulhatna meg mielőbb a REND? Tapasztalatom szerint egyetlen módon, mégpedig a tanítás útján.
A választásokon ma már „trendinek” számít „független” minősítéssel indulni. Mit is jelenthet ez? A politikai pártoktól, a politikai életben, miként lehet „független” valaki? A kormány és az önkormányzat a valóságban egymástól teljes mértékben függetleníthetők-e? Azok, akik menedéket keresnek, vagy álcázzák magukat a „független” bőrbe bújva, vagy tudatlanok, vagy tapasztalatlanok, vagy felkészületlenek. Esetleg mindhárom. De, elképzelhető az is, hogy kaméleon bőrűek és a vezető pártok változása során, ők is hirtelen színváltásra képesek. Esetleg önmaguknak is szégyellik bevallani a valamikori „egypárthoz” tartozásukat. Az egészséges társadalom, egészséges önismerettel rendelkező polgára, szabad akaratából (ami mennyire nem független!) evidenciák, és tapasztalat alapján tud dönteni, hogy melyik pártot vagy annak melyik képviselőjét válassza. De a legfontosabb azt tudni (és eszerint élni), hogy Isten bárányaihoz, vagy a sátán birkáihoz akarunk-e tartozni. Ha ezt tudjuk, akkor az oldalt is tudjuk. Végül lássuk, hogy milyen erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezzen a hiteles, példamutató, keresztény szellemiségű egészségnevelő? Bizonyos mértékig az ember belső tulajdonságait, személyiségét, jellemét, az emberekhez és munkájához, hivatásához való viszonyát már a külső megjelenése is tükrözi. Konszolidált öltözéke, ápolt külseje, kedves, barátságos, segítőkész magatartása az erkölcsös viselkedésére is utal. Különösen fontos az erkölcsi tulajdonságok közül a pozitív irányú érzelmi állapotok, mint a szeretet, hit, bizalom, de a következetesség, kötelességtudás, igazságosságra és a jóra való törekvés is. Az egyik legfontosabb és legfőbb értéke talán a becsület, amely párosul a jó hírnévvel és tisztességgel. A becsületesség megbízhatóvá, hitelessé teszi az egyént mások előtt. Olyan erkölcsi érték, amely az igazmondáson, a megbízhatóságon, a másik féllel szembeni elfogadáson alapszik. Szerencsés esetben jó önkontrollal rendelkezik, mely a saját akaratainak helyes irányítása, szabályozása. Fontos az empátia, amely egy másik ember szempontját felfogó és megértő érzelmi azonosulás. (Buda B.) Véleményem szerint, az erénynek a gyakorlása tökéletesíti az embert, ezért az erre való törekvés is előnyös. Ez elsődlegesen az erkölcsi erényekre jellemző. Közülük a legfontosabbak: a szeretet, és az ún. „sarkalatos erények”, a bölcsesség, okosság, igazságosság, a bátorság, a lelki erő és a mértékletesség. (Arisztotelész) Továbbá, az sem hátrány, ha az alábbi emberi tulajdonságok is jellemzik a jó szakembert: tisztesség, logikus gondolkodás, jó emberismeret, humanitás, önzetlenség, türelem, nyitottság, jó kapcsolatteremtés, megvesztegethetetlenség, indulatmentesség, jó alkalmazkodóképesség. Az etikai és erkölcsi normák (kódex) ismerete és betartása, a hitelesség, hazaszeretet, nemzettudat is pozitív tulajdonságai közé tartozik. A szakma szabályainak készségszintű
ismerete, a társadalmi elvárásoknak megfelelő életvitel, szolidaritás, a társadalomban való önkéntes szerepvállalás, segítségnyújtás is csak előnyeire vál(hat)nak. Zárógondolatként az alábbi sorokat ajánlom megfontolásra, hogy végre tegyük együtt a jót, egy egészségesebb Magyarországért. „A családi, vallási, emberbaráti és kulturális intézmények tegyék azt, amit egyedül ők képesek jól megtenni: szocializálják a fiatalokat, becsüljék meg az időseket, adják át az értékeket, adják meg az élet szövetét és értelmét, tanítsanak szeretetre, oltsák be azt a hitet az emberekbe, hogy lehetőség van az emberiség javítására.” /Fuchs (1983.) Felhasznált irodalom: A. Gergely András – Papp Richárd (szerk.): A Szakralitás arcai / Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába / Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Andreas Englisch: II. János Pál csodái / Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2014 Arisztotelész- Nikomakhoszi etika (Ford. Szabó Miklós, Bp., Európa kiadó, 1997 Biblia / Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1997 bibliatanitasok.hu/Bibliaiskola/Entries/2012/10/24_Azudvosseg_tiz_szempontja_files/MBS103hu.pdf Boros István: A filozófia klasszikusai / Tri – Mester Bt., Tatabánya, 2004 Buda Béla: Empátia / Urbis Nönyvkiadó, Budapest, 2006 Carl R. Rogers: Valakivé válni / Edge 2000, Budapest, 2010 Csíkszentmihályi Mihály: Élni jó! / Akadémia Kiadó, Budapest, 2011 Csíkszentnihályi Mihály: Flow / Akadémia Kiadó, Budapest, 2010 Ember István (szerk.): Népegészségügyi orvostan / Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007 evangelikus.hu Gerhard Kroll: Jézus nyomában / Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, nyolcadik kiadás 1980 Hamvai Csaba és Pikó Bettina: Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai / Magyar Pedagógia / Horváth Árpád (szerk.) Jó napot! Ferenc pápa vagyok / Jezsuita füzetek / Küldetésben / 2014 Horváth István Sándor: Napi evangélium / katolikus.hu Joseph Ratzinger – XVI. Benedek: Hit, igazság, tolerancia / John Henry Newman Oktatási Központ Kft., Pécs, 2014 Karácsony Sándor: Barátság, szerelem, hivatás / A Csökmei Kör kiadása / Pécel, 2000 Katekhón / Keresztény teológiai, filozófiai és kulturális folyóirat III/4 / Petőcz Mihály Alapítvány, 2006 Katona Ferenc dr.: A gyógyító ész / Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1966 Kertész – Bakos Ferenc: Politikai okkultizmus / Budapest, 2012 Kopp Mária, Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után / tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf Kopp M. – Skrabski Á.: Vallásosság és lelki egészség Kozma Béla: Pedagógia / Comenius Bt. Pécs, 2001 Morál és teológia / Építő Kövek / posztgraduális szeminárium 2014/2015 előadások jegyzetei A világ hűtlensége / prof. Dr. Kertész – Bakos Ferenc Keresztények a társadalomban / prof. Dr. Kertész – Bakos Ferenc A föld sója / prof. Dr. Kertész – Bakos Ferenc A farizeusság / prof. Dr. Kertész – Bakos Ferenc A hit kötelezettsége / Fr. Fülep Dániel Ágoston pálos szerzetes A szeretet és a család / Dr. Bíró László püspök Az alázatosság / Eperjes Károly Kossuth – díjas színművész Az ellenség szeretete / Galambossy Endre plébános
Bűn és kegyelem / prof. Dr. Kertész – Bakos Ferenc Isten országa / Dr. Bábel Balázs érsek
nhke.hu Nemeshegyi Péter: Hogyan lehetünk boldogok? Elmélkedés a nyolc boldogságról Pécsváradi Gábor: Jeruzsálemi utazás / Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983 Pikó Bettina: A pozotív pszichológia missziója a modern társadalomban / Paradigmaváltás a társadalomtudományban Pikó Bettina: A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése P. Oer Sebestyén: Gyöngeségeink / Cluj – Kolozsvár, Szent Bonaventura Könyvnyomda 1929 Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet / Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Ranschburg Jenő dr.: Félelem, harag, agresszió / Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 reformatus.hu Rudas János: Delfi örökösei / Lélekben Otthon Kiadó, Busapest, 2007 Tahy Ádám: Emberi létállapot / Katolikus hetilap LXI. évf. 6. (2947) 2005. 02. 06. Tamasi József dr. (Szerk.) Természetgyógyászati alapismeretek / Busapest, 2000 Tompa Anna: Sérült világunk egészsége / Semmelweis Kiadó Budapest 2007 Vásárhelyi Anzelm OSB: A három evangéliumi tanács mint terápia / A szív / Jezsuita lelkiségi, kulturális és önismereti folyóirat, 101. évfolyam 3. szám Victor Babes: Egéyzségügy és politika / Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977
