A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011)
EGER VÁROS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEINEK BEMUTATÁSA, FELHASZNÁLÁSUK Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás-csatornázás szakos hallgató Heves Megyei Vízmű Zrt. 3300 Eger Hadnagy út 2,
[email protected]
Kivonat A dolgozat Eger város ásvány és gyógyvizeinek eredetét, geológiai viszonyait, felhasználását mutatja be. Részletezi a terület főbb vízbeszerző létesítményeit, történetét, felhasználásának módját, arányát, a vizek tulajdonságait, gyógytényezőit. Bemutatásra kerülnek továbbá a források fő műtárgyai is.
1. Eger gyógyforrásainak története: „A Petőfi téri termelőkutak és a gyógyforrások egy kb. 10 hektáros felszínű, fedett helyzetben lévő alaphegységi sasbércet csapolnak meg. A feltörés központi részén eredetileg kis tavakat alkotó 28-32 ºC-os hőmérsékletű, természetes források fakadtak, melyek alatt 10 m2-es nagyságrendű keresztmetszetű forráskürtőket kell feltételezni. A langyos források hosszú időn keresztül a fürdők kizárólagos célját szolgálták. A mai Eger területén a pleisztocénben már biztosan működő langyos karsztforrásokat valószínűleg a történeti idők kezdetétől ismerték az itt élő emberek, sőt a forrásvíz egyfajta vonzerőt is jelenthetett a vidék Árpád-kortól egyre fokozódó benépesítésében. Az egri fürdőkultúra története – az írásos adatok alapján - az 1400-as évek első felére nyúlik vissza. Egerben fürdő működését először egy 1448-ból származó oklevél említ „Balneum Carthusiensium”, azaz karthuzi fürdő néven. Az említett szerzetesrend által üzemeltetett fürdő inkább a mai szaunákhoz hasonló gőzfürdőként üzemelt, azonban a kutatások szerint nem az egri langyos karsztforrásokra épült, hanem attól kissé északabbra helyezkedett el és vizét az Eger-patak, vagy egy talajvízkút szolgáltathatta. Az egri langyos források első írásos említése Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás könyvében található 1495-ből, melyben egy régebbi, már a langyos források vizét használó fürdőépület javítási költségei szerepelnek. A következő egri püspök, Estei Hippolit az 1500-as évek első felében egy új fürdőt építtetett, minden valószínűség szerint a kor ízlésvilágát tükröző reneszánsz 185
Szabó Tamás
stílusban. Később Radéczi István egri püspök 1581-ből fennmaradt ingóságlistájában szerepel egy fürdő, ami a fürdőkultúra folytonosságára utal az egész XVXVI. század folyamán. Az 1500-as évek második feléből Zsámboki János, majd később Istvánffy Miklós krónikások adnak leírást a város gyógyvizeiről. A török hódoltság idejéből Evlia Cselebi (1666) török világutazó ismerteti részletesen az egri ilidzsákat és hamanokat, azaz fürdőket és gőzfürdőket: Eger városának „fürdője van kettő: az egyik a belső vár kapuja alatt a hídfőnél, ez a Valide szultána fürdője... A másik a Kalmet-kapu közelében kisebbszerű, keskeny fürdő…” Az Evlia által említett fürdők közül az utóbbinak nem maradt sem levéltári, sem régészeti emléke, így pontos helye nem ismeretes. Valide szultána gőzfürdőjéről azonban maradtak fenn feljegyzések és ezek alapján tudható, hogy a vár déli feljárata előtt, zömében a mai Dózsa György tér 1. számú telken állott, ahonnan régészeti maradványok is előkerültek. A mai gyógyfürdőkomplexum magjában meglévő Török fürdő épületének elődje, Arnut egri pasa ilidzsája, azaz melegfürdője 1610 és 1617 között épült. Ez az épület már több korabeli metszeten, például Georg Houfnaglius 1617-es egri látképén is feltűnik. Az egri források, illetve gyógyfürdő első részletes hazai leírása 1735-ből Bél Mátyás nevéhez kötődik. A Bél Mátyás által leírt hiányosságok nyomán Barkóczy Ferenc püspöksége idején, 1742-ben kezdtek hozzá a török idők óta lepusztult fürdő helyreállításához. Ekkor alakították ki a legmelegebb és egyben legmagasabb rádiumemanációtartalmú forrás fölött a Tükör fürdőt, melyet később Markhót Ferenc Heves megyei főorvos „Caldaria Cella”-nak, míg az „egri meleg fördős” Rauch János részére kiadott 1767. évi instrukció „Extra Bad”-nak, azaz külön fürdőnek nevezett. Markhót Ferencnek 1764-ben a Helytartótanácshoz felterjesztett tudományos értekezés-számba menő jelentése a vizek és a fürdők általános leírása mellett, a korát megelőzve elemző részletességgel foglalkozik az egri termálvízzel és annak gyógyászati hatásmechanizmusával. Bél művéhez hasonlóan ezt a dolgozatot is levéltárban őrzik, nem került kiadásra. A fürdőt a XVIII. sz. végén Eszterházy Károly püspöksége idején bővítették egy új „Extra Bad”-dal, a mai Pezsgő medencével és a fürdőépület körül lévő kis és nagy melegvizű tavat is kitisztították, melynek alján szintén források fakadtak. A meleg vizű tavak lecsapoló árkainak az Eger-patakba, illetve annak mellékcsatornájába történő torkolatai alatt vízimalmok épültek, melyek a langyos víznek köszönhetően az év jelentős részében üzemelni tudtak. Közben, a XIX. sz. első felében, Pyrker László püspöksége idején a fürdő épületét jelentősen kibővítették. A klasszicista épületben gyógykádakkal ellátott 186
Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk
fürdőszobákat és a fürdővendégek részére lakásokat alakítottak ki. 1855-ben elkészült az ún. kis melegvizű tó helyén az első egri uszoda (későbbi neve Női uszoda, a mai Bárány versenyuszoda elődje), melynek ÉNy-i szögletében egy új fürdőt az ún. Társasfürdőt alakították ki 1864-ben. Az egri fürdőkultúra további fejlődését jelentette, amikor Simkovics Imre, az egri káptalani uradalom felügyelője egy kicsiny melegvizű forrásra építve 1864ben megnyitotta a város új közfürdőjét, a későbbi Erzsébet fürdőt (a mai Szent József dísz ivókút közparkjának helyén). Az alacsony hozamú forrás kiváltására azonban 1870-ben a vállalkozó artézi kutat fúratott, mely nagy hozamával a fürdő mellett egy szökőkutat és egy mosóhelyet is ellátott, sőt vizét később szikvízként is palackozták. Az I. világháborút követően Bárány Géza egri főmérnök, majd később, mint az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság ügyvezető igazgatója vezetésével nagyszabású uszoda és fürdő építési és rekonstrukciós munkálatok kezdődtek. A Női medence helyén modern versenyuszoda (mai Bárány uszoda) épült. 1920-ban a Püspöki termálfürdő (mai Török fürdő) mellett lévő nagy melegvizű tó helyén kialakították a nagy vízfelületű Férfi uszodát, a mai Strand 1. sz. nagymedencéjének elődjét. Korszerűsítették a termálfürdőt gőzkamrával, medencével, kabinokkal és különböző kezelő helyiségekkel, kiszolgáló egységekkel.” (Smaragd-GSH 2009)
2. Eger és környezetének hidrogeológiai viszonyai: A DNy-Bükk, mint szerkezeti egység határa nyugaton a Darnó zóna, délen a VattaMaklári árok, keleten a Hór-völgy keleti felszíni vízválasztója, míg északon a Nagy-fennsík földtani határával esik egybe. A fő vízbeszerzés egyértelműen a karszt, a tektonikai mozgások eredményeként, a karsztvíztároló antiklinális-szinklinális szerkezetbe gyűrődve található a DNy-Bükkben, aminek a következtében a karsztvíztároló különböző mélységekben található. Hol a felszínen, hol alatta vízzáró kőzetek által fedett helyzetben található. Ez a bonyolult rendszer határozza meg a víz áramlásának útját, viszonyait. Ettől függetlenül a karszt egy rendszerként viselkedik: „A Bükk hegység karsztos kőzetei összefüggő karsztvíz-tározót képeznek a Nagyfennsíktól egészen a hegység pereméig, ahol a karsztvíztároló a mélybe zökken, és fokozatosan süllyed az Alföld irányába több ezer méter mélységbe. A karsztvíz-tározó DNy-i irányban egészen Gödöllőig elnyúlik. A karsztvíz-tározó a Bükk hegység területén a DNy-i területrészt kivéve fedetlen szabadtükrű karsztként, a DNy-i részen fedett karsztként, míg a hegységet körbevevő
187
Szabó Tamás
medencerészen fedett, nyomás alatti rezervoárként jellemezhető. A fedett és fedetlen rész azonban hidraulikailag egységes rendszert képez. A Petőfi téri vízműkutak és az egri karsztforrások egy felszín közeli, de fedett helyzetben lévő alaphegységi mészkőösszletet csapolnak meg. A területet feltáró fúrások az eocén Nummuliteszes Mészkő Formáció bázisát és a Felsőtárkányi Mészkövet harántolták. A Petőfi tér – Eged antiklinális ujjszerűen nyúlik DNy-i irányban. Tőle ÉNyra, a Tárkányi-medence található, ahol a Bükk-hegység irányában hidraulikailag folytonosan megtalálható a karsztvíztároló, csak több száz méter mélységben, miocén riolit- és dácittufával fedve. Hasonló a helyzet a Petőfi tér – Eged antiklinálistól nyugati és déli irányban, ahol a mészkő aljzat egyre nagyobb mélységben található. Az Alföld irányában, a medenceterületeken fokozatosan a mélybe zökken, és Kerecsend térségében már több ezer m mélyen található. Eger Déli részén lettek megfúrva az AT-8 és AT-10 jelű termál kutak, amelyek a Petőfi tértől pár kilométerre helyezkednek el, mélységük a 886 m , és 840 m. Ezek a kutak szolgáltatják a Eger gyógyászati vízszükségletének jelentős részét. „A karsztvízrendszer áramlásának fenntartásában részben a beszivárgási és a megcsapolási területek közötti geodéziai magasságkülönbségek, részben a hőmérséklet különbség miatt kialakuló sűrűségkülönbség játszik szerepet. Az áramlási irányokat jelentősen befolyásolja a karszt geometriája, mélysége, és vízvezető képessége. A fennsíki területek nyíltkarsztos részein beszivárgó hideg csapadékvíz részben felszínre kerül a hegységben lévő időszakos forrásokon, más része az antiklinális- szinklinális szerkezet miatt a mélybe szivárog. Az áramlási pályán hőt von el a környezetből, miközben felmelegedik, s oldott anyag tartalma is megnő. Felfelé irányuló szivárgási területeken a víz a környezetét felfűti, ami magas hőáramban nyilvánul meg. A hő egy része azonban sok esetben koncentráltan, meleg vizű forrásokban lép a felszínre. A hűtött terület tehát jelentősen meghaladja a fűtött terület kiterjedését (SMARAGD-GSH 2004).” Ez a pozitív (felfelé irányuló) nyomás biztosítja, hogy a talajvizet megduzzassza és a karsztba történő bekeveredését megakadályozza, tehát a rendszer hosszantartó működésére a környező vízkivételek, és olyan műtárgyak, amely az áramlást befolyásoló hatással vannak.
3. Fürdőterület, vízbeszerzés kialakítása Az előzőekben említett antiklináris rendszer, a Petőfi tér környezetében a felszín közelbe ér (szakirodalomban „sasbérc”) és források formájában jelenik meg a víz. A karsztra vastag jólvezető réteg települt, s ez teszi lehetővé, hogy a fedett 188
Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk
helyzetben lévő karszt vízátadást biztosítson. Érdekessége továbbá a területnek, hogy az Eger-patak hordalékanyaga átlagosan 6-8 m, de a források alatt jelentősen kivastagszik, így a 27 m-t is eléri. Három nagyobb forráscsoport található a Petőfi téren: • Verseny uszoda forrásai, • Nagymedence forrásai, • Török fürdő forrásai. Az első kettő esetében a medencék egy része kavicsolt, így növelve a források áramlási felületét. Az 1. ábra szemlélteti metszetben és felülnézetben a források elhelyezkedését. Mint a történeti áttekintés bemutatta a fürdőkultúra korát és fejlődését, a jelenlegi formája folyamatos fejlesztés alatt áll, hosszú időn keresztül a Török fürdő csak orvosi beutalással volt használható, de 2010-ben külön épületbe helyezték a reumatológiai intézet gyógyászatát. Az új Török fürdő vizét továbbra is a források táplálják, emellett helyett kapott egy termálvizes medence, két torna és egy súlyfürdő is. A Török fürdő forrásai a Török és Tükör forrás vize gyógyvíz minősítéssel rendelkeznek, az országban elsők között kapta meg a minősítést. A foglalt forrásmedencéken kívül túlfolyókon a már említett új reumakórház medencéit is táplálják. Az épületből két túlfolyóvíz csőág indul ki. Az egyik közvetlenül a csatornára van kötve, míg a másik a szabadtéri Strand 2. és Strand 3. kismedencéket táplálja. A források mellett fürdő vízigényének (4 db medence) kielégítésére a szintén gyógyvíz minősítéssel rendelkező AT-s kutak vize is fontos szerephez jut, amelyet a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemeltet. A kutak vize mind a strandi medencék, mind az új Török fürdő, Bitskey Aladár uszoda (téli melegvíz igény), Hotel Flóra gyógyászatát kielégíti, továbbá a fel nem használt, hőcserélőn lehűtött vizet az ivóvízhálózatba is bebocsájtjuk a Petőfi tér 1. és 3. sz. kutak kevert vizével. A vízellátás 1926-ban kezdődött a Petőfi téri 1. sz. kút megfúrásával, amely tervezésére Schréter Zoltán neves geológus adott utasítást. A sikeres fúrás 60,75 mben állt meg, a kút különlegessége, hogy csövezése fenyőfából készült, amely jelenleg is hibátlanul üzemel. Későbbiekben 1956-ban, majd 1969-ben a Népkert 2. és 2/a. sz. kútcsoport, 1961-ben a Petőfi téri 3. sz. kút került megfúrásra. A népkerti kutak együttes üzemmel jelentősen süllyesztették a forrás szinteket, ezért csak váltva üzemeltek, majd a vízigény csökkenéssel leállításra kerültek. 1964-ben a Török fürdő közvetlen közelében 28 m talpmélységgel kivitelezték a Petőfi tér 4. sz. (B-117) jelű kutat, amely ásványvíz minősítéssel rendelkezik.
189
Szabó Tamás
1. ábra. Petőfi téri források. (Kleb és Scheuer, 1983)
190
Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk
A kút vizét Szent József természetes ásványvíz néven forgalmazták, jelenleg csak a közkútra történik a vízszolgáltatás, de lehetőség van esetlegesen az ivóvízhálózatba bocsájtásra is. Továbbá 1965-ben építették meg a József-forrást (40 m talpmélységgel), majd annak figyelőkútját a József kutat 1983-ban szintén 40 m talpmélységgel, mindkettő aknakutas forrás foglalásként termel a Flóra Gyógyszálló gyógymedencéjének és a Strand 1. sz. medencéjébe. A két vízbeszerző létesítményt az Eger Termál Kft. üzemelteti. Mind a források, mind a termelőkutak védőterületeinek lehatárolása megtörtént, jelenleg az Észak Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen engedélyezési eljárás alatt van.
4. Kutak, források vízminősége Az Petőfi téri források és kutak mindegyike kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, a kalcium tartalom átlagosan 80-100 mg/l, a magnézium 1725 mg/l, a nátrium és káliumban a Török és Tükör forrásoknál nagyobb a szórás, így a N+K 6-40 mg/l között változik, a szulfát 30 mg/l, klorid 8 mg/l átlagosan, az összes oldott ásványi anyag tartalom 500 mg/l körüli.. A vizek hőmérséklete 25-29 °C. A források és kutak vízminősége nagy hasonlóságot mutatnak. A hőmérséklet vizsgálatok is megerősítették a tényt, hogy a talajvízre a források markánsan hatnak, és eltérítik az áramlását. Az AT-s kutak kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfidos, a kalcium tartalom átlagosan 110 mg/l, a magnézium 20 mg/l, a nátrium és káliumban csekély mennyiségben jelenik meg, így a N+K 30 mg/l között változik, a szulfát 25 mg/l, klorid 3 mg/l átlagosan, szulfid tartalom 1,5 mg/l, az összes oldott ásványi anyag tartalom 600 mg/l körüli. A víz hőmérséklete 50 °C. Az egri forrásvizek leghatékonyabb gyógyászati tényezője a víz radioaktivitása (Agyagási, 1983), ez alapján nyilvánították a vizet gyógyvízzé, Egert pedig 1975-ben gyógyhellyé. Az egri forrásvizek jelentős mennyiségben tartalmaznak gázokat. Cserey (1897) és Weszelszky (1914) vizsgálati eredményei alapján a vízben oldott rádiumnál sokkal jelentősebb a víz rádiumemanáció tartalma. A tapasztalat szerint hatása csak a víz kibukkanásánál, három órán belüli felhasználásánál van. A legaktívabb források közvetlenül a gyógyfürdő medencéjében fakadnak. A természetes vizek radioaktivitása kétféleképpen nyilvánulhat meg, egyrészt a vízben oldott rádiumsók (226Ra), másrészt bomlási termékük, a gáznemű rádiumemanáció (222Ra) révén. A rádiumemanáció a kőzetekből való abszorpcióból származik. 191
Szabó Tamás
A kőzetekben a rádium nagyon kis mennyiségben fordul elő, legnagyobb mennyiséget porfiritben ér el: 6.62 x 10 12 g Ra/g kőzet, míg a mészkőben ez csupán 1.15 x 10 12 g Ra/g kőzet. A Kossuth Lajos utcában lemélyített fúrás által harántolt triász mészkő- és dolomitösszleten belül teleptelérszerű kifejlődésben nagy mennyiségű porfiritet tártak fel (Kleb és Scheuer, 1983). A porfirit a miocén kori vulkanikus kőzetek (főleg andezit, kevés riolitláva) és a mészkő kontaktusán hidrotermálisan kialakuló kőzet. A radon migrációját nagy mértékben elősegíti, hogy az aljzat erősen töredezett, és nemcsak helyi jelleggel, hanem nagyobb regionális törésvonalak is határolják a területet. A törésvonalak nyitottak, a számos földrengés tanúsága szerint aktívak is. 1. táblázat. Rádiummemanáció tartalom a Petőfi téri források és kutakban. (Smaragd-GSH 2009) Forrás, Kút Török-forrás Török-forrás vizével feltörő gáz Tükör-forrás Tükör-forrás vizével feltörő gáz Strand 1. sz. medence forrása József-forrás I. sz. termelőkút III. sz. termelőkút IV. sz. termelőkút
Mérés dátuma 1952.08.29 1954.09.11 1952.08.28 1956.09.05 1952.08.27 1955.09.03 1967.09.27 1967.09.27 1967.09.27
Rádiumemanáció tartalom mµCi* M.E.** 2,51 6,89 13,80 37,91 1,87 5,14 10,25 28,16 1,74 4,78 1,83 5,03 1,26 3,46 1,19 3,27 3,13 8,59
* millimikro Curie ** Mache egység = 0,364 mµCi
A Török-, Tükör- és a Strand 1. sz.-forrásnak jelentős a szén-dioxid tartalma is (Kleb és Scheuer, 1983; Aujeszky et al., 1983) (2. táblázat), ami a recski és a mátraderecskei vizekhez hasonlóan szintén a miocén vulkanizmus hidrotermális utóvulkáni tevékenységéhez kapcsolódhat. 2. táblázat. Petőfi téri források szén-dioxid tartama. (Smaragd GSH 2009) Forrás Strand 1. Török Tükör
192
Dátum 1956.09.06 1972.08.24 1967.09.28 1972.08.24 1956.09.05 1972.08.24
Szabad CO2 tartalom (térfogat %) 64,68 83,46 81,75 80.30 93,33 98,30
Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk
A Petőfi tér 1. sz. és 3. sz. termelőkutak vízmintái is tartalmaznak nagy térfogatszázalékban szén-dioxidot, de a forrásokhoz képest fele akkora mennyiségben. 3. táblázat. Petőfitér 1. sz. kút gáztartalma. Gázalkotók Metán Nitrogén Oxigén Szén-dioxid Összesen:
térfogat% térfogat% térfogat% térfogat% %
Eredeti minta
Széndioxidmentes minta
Levegőmentes minta
0,00 49,30 1,75 48,95 100,00
0,00 96,57 3,43 100,00
0,00 48,34 51,66 100,00
4. táblázat. Petőfi tér 3. sz. kút gáztartalma. Eredeti Gázalkotók minta Metán térfogat% 0,00 Nitrogén térfogat% 36 Oxigén térfogat% 5,11 Szén-dioxid térfogat% 58,89 Összesen: % 100,00
SzénLevegőmentes dioxidmentes minta i 0,00 0,00 87,57 30,45 12,43 69,55 100,00 100,00
Az 1970-es években komplex geokémiai és izotópkémiai vizsgálatot végeztek a Török- és a Tükör-forrás, valamint az AT-8 kút termálvizéből. A tíz makroelemet figyelembe véve (Ca, Mg, Sr, Ba, Na, K, Cl, F, Si, S) csaknem teljes egyezés mutatkozott a Török- és a Tükör-forrás vizében, a nyomelemeket figyelembe véve azonban a Cr, Co, Zn, As, Cd és I dúsulása figyelhető meg a Tükör-forrás vizében. A víz genetika eredetének meghatározása és az összefüggés tisztázása érdekében hidrogén-, oxigén- és szénizotóp vizsgálatokat is végeztek. A víz deutérium koncentrációjának azonossága a források esetében egységes genetikára utal, azonban nem feltétlenül azonos, vagy egymással kommunikáló rezervoárt tükröznek.. Cornides (1983) az egri gyógyvizek, és hideg karsztvizek deutérium tartalmát hasonlította össze és arra az eredményre jutott, hogy a gyógyvizek deutérium tartalma a hideg karsztforrások vizére kapott adatok 3 ‰-es szórásán belül esik, így valószínűsíthető, hogy azonos eredetűek. Tehát az egri gyógyvízforrásokat is a bükki karsztvíz táplálja. Az 1970-es évek vizsgálataihoz képest (miszerint a Török- és a Tükör-forrás vizét összehasonlítva Cr, Co, Zn, As, Cd és I dúsulása figyelhető meg a Tükör193
Szabó Tamás
forrás vizében, a jelen vizsgálatok szerint a Török- és Tükör-forrás vize csaknem azonos összetételű. Eltérés a Török-forrás kissé magasabb alumínium és a foszfor tartalmában mutatkozik.(Smaragd-GSH, 2009)
5. Vizek gyógyhatása A vizek minőségénél már bemutatásra kerültek a pontos kémiai paraméterek, ennek megfelelően a gyógyászat is két fő csoportba osztható, egyik a radonos vizet felhasználó, a másik a kénes vizet felhasználó gyógyászat.
6. A radon pozitív élettani hatásai Amikor a radon kis mennyiségben, rövid ideig kerül a szervezetbe, pozitív egészségügyi hatása is lehet. Erre vonatkozóan még kutatások folynak. Két féle gyógyászati terápia során alkalmazzák a radongázt: az egyik a radonbarlangokban légzésterápia, a másik pedig a radonfürdőzés. A radonnak fájdalomcsillapító hatása van, mert a szervezet endorfin termelését stimulálja. Ez a hatás késleltetett és a kúraszerű kezelések után jelentkezik. A radon a sejtek anyagcseréjét és a szabad gyökfogó termelődését fokozza. A kisdózisú sugárzás hatására a sugárkárosodással szemben természetesen is meglévő védőmechanizmusok aktivizálódnak. A radon hatására az immunrendszer működése fokozódik, a húgysav kiválasztás nő, a vérnyomás csökken. Az ivarmirigyek működésére és a pajzsmirigy anyagcseréjére is jó hatású. A radonfürdő reumatikus betegségek, bőrbetegségek, meddőség, időskori tünetegyüttesek kezelésére is ajánlott. (Orbán I, 2008)
7. A kén pozítív hatásai A kén átdiffundálva a kültakarón, beépül az izületi porcba. Belélegezve a koszorús ereket tágítja, egészséges emberekben kedvező hatást fejt ki az érszűkület megelőzésében, hiszen az erek falába beépült kén a koleszterin lerakodását megakadályozza. Enyhén baktériumölő hatású. A vér húgysavszintjét csökkenti, s így a köszvényes rohamok aktiválása csökken. A bőr a legnagyobb immunszervünk, kimutatták a kénes gyógyvizek kedvező immunrendszeri erősítő hatását. Indirekt módon a kötőszöveti enzimeken keresztül pozitív irányba hangolja az anyagcserét. (www.wellnesdoktor.hu)
194
Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk
8. Kalcium pozitív hatásai A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, a bőrön át való felszívódása alapján csontritkulásban kedvező hatású lehet. Kitűnően alkalmas izomfájdalmak, izomgörcsök oldására, az izületi merevség csökkentésére. Hatásos krónikus gyulladásos mozgásszervi kórképek nyugalmi szakaszában. Bőrgyógyászati megbetegedések közül jó hatású enyhe psoriasis vagy seborhea eseteiben. Kedvező a hatása a nőgyógyászati idült gyulladásos megbetegedésekben, a gyulladásos izzadmány felszívódásának elősegítésével. (www.wellnesdoktor.hu) Irodalomjegyzék: Agyagási D., Cornides I.,Klev B., Papp K., Péczela Gy., Schener Gy.,Suta., Sugár I (1983): Eger Gyógyvizei és fürdői Eger Város Tanácsa V.B. Műszaki Osztálya és a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadása, Kleb B. és Scheuer Gy. (1983): Az egri gyógyforrások vízföldtana. – In: Sugár I. (eds.): Az egri gyógyvizek és fürdők. – Eger Város Tanácsa és Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, 11-81., Eger Orbán Ildikó (2008): Felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben, Szakdolgozat, Elte, Budapest 15, Smaragd-GSH Kft. (2009): A Heves megyei Vízmű Zrt. Eger Petőfi téri vízbázisának állapotértékelési és biztonságba helyezési dokumentációja, Kézirat, SMARAGDGSH Kft., ÉKÖVIZIG, VITUKI adattár Smaragd-GSH Kft. (2004): Egerszalók De-42 (K-4; 9-2) és De-42/A (K-7; 9-84) jelű hévízkutak védőidomának meghatározása Sugár I. (1983): Az egri fürdőkultúra története. – In: Sugár I. (eds.): Az egri gyógyvizek és fürdők. – Eger Város Tanácsa és Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, 109-229., Eger http://www.wellnessdoktor.hu/gyogyviz.php
195