Edzéselvek Készí szítette: Makszimtyuk Ró Róbert Rekreació Rekreació szakos IV. éves hallgató hallgató 2007.11.07
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5.
Bevezetı Egészéves terhelés Terhelési ciklusok alakítása Egészéves ciklus felépítése Didaktikai alapelvek
1
Bevezetés
Az edzéselvek szerves egységben érvényesülnek, egyik feltételezi a másikat. Adott esetben az egyik vagy a másik elıtérbe kerülhet. Például egy újabb edzésmódszer bevezetésekor a fokozódó terhelés kap nagyobb figyelmet. Ugyanakkora megszerzett fizikai, pszichikai tulajdonságok megszilárdításában döntı szerepe van az egész éves terhelés elvének. A technikai, fizikai képzés, a speciális és általános fejlesztés érdekeit a felkészülés, az évi edzés elve szolgálja.
Kép 8
Egészéves terhelés
Megszakí Megszakítás né nélkü lküli, egé egész éven át tartó tartó edzé edzés, amely a szilá á rdedzettsé é g megteremté é s é nek é s tová szil rdedzetts megteremt továbbfejleszté bbfejlesztésének egyik felté feltétele. Megszakí Megszakításokró sokról akkor beszé beszélünk, ha olyan hosszú hosszú idı idıre hagyja abba a sportoló sportoló az edzé edzést, amely idı idı alatt a megszerzett edzettsé é gi szint csö ö kkenı ı irá á nyba fordul. Miné edzetts cs kken ir Minél magasabb szinten sportol valaki, anná annál érzé rzékenyebbé kenyebbé válik az edzé edzéskihagyá skihagyásokra. Megszakí Megszakításró sról kell beszé beszélnü lnünk akkor is, ha sé sérülés, tú túledzé ledzés vagy má más ok miatt heteken át a szokottná szokottnál, kisebb terjedelmő terjedelmő, alacsonyabb intenzitá intenzitású edzé edzéseket vé végez a sportoló sportoló. Megszakí Megszakításró sról beszé beszélhetü lhetünk akkor is, ha tehetsé tehetséges ifjú ifjúsági sportoló sportoló felnı felnıtt csapatba kerü kerülve cserepadra ké kényszerü nyszerül.
2
Egészéves terhelés
Az egé egész éves terhelé terheléshez tehá tehát megszakí megszakítás né nélkü lküli egé egészé széves edzé edzésmunka szü szüksé kséges. A megszakí megszakítások né nélkü lküli edzé edzés szilá szilárd edzettsé edzettségi állapotot ad, lehetı lehetıvé teszi annak folyamatos fejlı fejlıdését. A jó jól meghatá meghatározott egé egész éves folyamatos terhelé terhelés a teljesí teljesítmé tménynö nynövekedé vekedés legfı legfıbb felté feltétele.
Kép 9
Terhelési ciklusok alakítása
Meghatá Meghatározott idı idıtartamok jellemzik az edzé edzés, a versenyzé versenyzés és a pihené pihenés viszonyá viszonyát. Ezt a viszonyt a terhelé é si ciklusokkal lehet jellemezni. A ciklusalakí terhel ciklusalakítás segí segítsé tségével megoldható megoldható a kü különbö nbözı idı idıtartamokra szó szóló terhelé terhelési tervek elké elkészí szítése. A terhelé terhelésalakí salakításban né négy egymá egymással összefü sszefüggı ggı ciklusnak van szerepe 1. 2. 3. 4.
mikrociklus, makrociklus, idı idıszaki ciklus, éves ciklus.
3
Terhelési ciklusok alakítása 1.
Mikrociklus
A mikrociklus idı idıtartama általá ltalában 66-8 nap. Fontos hogy a mikrociklus terhelé terhelési szerkezete megfeleljen a sportoló sportoló edzettsé edzettségének, életrendjé letrendjének, mert az év nagy ré részé szében a mérkı rkızések kö közötti idı idıt heti ciklusok tö töltik ki.
Heti terhelési szerkezet
Terhelési ciklusok alakítása
A mikrociklus fı fı jellemzı jellemzıi: az edzé edzésfeladatok tervszerő tervszerő váltá ltása, pé példá ldául erı erınlé nléti, technikai
edzé edzések tervszerő tervszerő váltá ltása az edzé edzésterjedelem és - intenzitá intenzitás tervszerő tervszerő váltá ltása pé példá ldául közepes és maximá maximális terhelé terheléső edzé edzések aktí aktív pihené pihenés tervszerő tervszerő váltakozá ltakozása. a sportoló sportoló el tudja viselni a pillanatnyi teljesí teljesítıképessé pességének megfelelı megfelelı hatá határterhelé rterhelést javulhat a szervezet alkalmazkodá alkalmazkodása a feladatok vé végrehajtá grehajtására jobban összpontosí sszpontosítható thatók a feladatok, amelyeket az edzé edzéseken meg kell oldani, a terhelé terhelés és pihené pihenés tervszerő tervszerő váltakozá ltakozásával meggyorsí meggyorsítható thatók a kipihenı kipihenı, helyreá helyreállí llító folyamatok, tervszerő tervszerőbbé bbé válnak a sportoló sportolók kö közvetlen versenyversenyelı elıkészü születei, csö csökken a monotó monotónia veszé veszélye.
4
Terhelési ciklusok alakítása 2.
Makrociklus
Makrociklusnak nevezzü nevezzük az évi edzé edzések tö több hetes idı idıtartamra terjedı terjedı idı idıszaká szakát, amely alatt a terhelé terhelés terjedelme és intenzitá intenzitása megfelelı megfelelıen alakul sajá sajátossá tosság az, hogy hosszabb, nagy terhelé terheléső és rö rövid ideig tartó tartó mérsé rsékelt terhelé terheléső szakaszok vá váltjá ltják egymá egymást. Egy makrociklus idı idıtartama, általá ltalában. 44-6 hé hétre, terjed a versenyidı versenyidıszakban rendszerint 22-4 hé hétig tartanak. A terhelé terhelés legfı legfıbb jellemzı jellemzıje hogy a ciklus elejé elejétıl fokozatosan nı nı az edzé edzés terjedelme, majd ezt kö követi az intenzitá intenzitásemelé semelés. A versenyidı versenyidıszakban általá ltalában csö csökkentik a terhelé terhelés összterjedelmé sszterjedelmét, mert a versenyek gyakorisá gyakoriságával kellı kellı érté rtékő megterhelé megterhelést érhetü rhetünk el.
Terhelési ciklusok alakítása
EgyEgy-egy makrociklus alkalmas arra, hogy az adott idı idıtartam (4(4-6 hé hét) alatt vá változá ltozást érjü rjünk el a teljesí teljesítmé tményben, a mő mőködésben (pl. erı erıfejleszté fejlesztés).
Kép 4
5
Terhelési ciklusok alakítása 3.
Idıszaki ciklus
Idı Idıszaki ciklus há háromfé romféle lehet:
egé egész éves, egé egész idé idényre terjedı terjedı féléves, az egé egész idé idény elsı elsı vagy má második felé felére terjedı terjedı, egy idé idényen belü belül tö több idı idıszakra terjedı terjedı.
Azokra a sportá sportágakra amelyekben az egé egész éves ciklus alapjá alapján dolgozzá dolgozzák ki a terhelé terhelési szerkezetet, alapvetı alapvetıen az jellemzı jellemzı, hogy egy versenyidé versenyidénnyel rendelkeznek. Ilyen sportá sportágak:
téli sportok (sí (sízés, korcsolyá korcsolyázás, jé jégkorongozá gkorongozás), sportlö sportlövészet, íjászat, evezé evezés, kajakozá kajakozás, kenuzá kenuzás, vitorlá vitorlázás, öttusa, atlé atlétika ötpró tpróba, tí tízpró zpróba.
Terhelési ciklusok alakítása Két fé féléves alapciklussal ké készü szülnek: úszó szók, atlé atléták (a
fedett pá pályá lyás versenyszá versenyszámokban), teniszezı teniszezık, asztaliteniszezı asztaliteniszezık, vívók, birkó birkózók, ökölví lvívók. Több (3(3-4) alapciklussal ké készü szülnek súlyemelı lyemelık.
Kép 6
6
Egészéves ciklus felépítése
Az egé egész éves ciklus egyes terhelé terhelési szakaszainak ré részletes elemzé elemzése, kellı kellı tájékoztatá koztatást nyú nyújt a megfelelı megfelelı terhelé terhelési szerkezet elké elkészí szítéséhez. A sportá sportágak tö többsé bbségében az egé egész éves ciklus uralkodik. Mé Még azokban a sportá sportágakban is, amelyekben a ké két fé féléves ciklus alapjá alapján ké készü szülnek. Példá ldául úszá szásban a té téli versenyidé versenyidény lezá lezárja az elsı elsı ciklust, de szervesen illeszkedik a má második ciklushoz, mivel a teli versenyek inká inkább felké felkészü szülési jellegő jellegőek. Az egé egész éves ciklust a kö következı vetkezı felké felkészü szülési szakaszokra osztjuk: 1. 2. 3. 4.
Alapozó Alapozó, formá formába hozó hozó, formá formában tartó tartó, átmeneti szakaszok.
Egészéves ciklus felépítése 1.
Alapozó idıszak
Az alapozó alapozó idı idıszakban teremthetjü teremthetjük meg a versenyé versenyév sikeres teljesí teljesítésének fizikai, technikai, taktikai felté feltételeit. Az idı idıszak elsı elsı felé felében fı fıként a terhelé terhelés terjedelmé terjedelmét emeljü emeljük. Az alapozó alapozó idı idıszak má második felé felében pedig fokozatosan té térjü rjünk át az intenzitá intenzitás nö növelé velésére. Az alapozá alapozás elsı elsı heteiben óvakodjunk a heti edzé edzésszá sszámok emelé emelésétıl. Az edzé edzésszá sszámok a sportoló sportolók felké felkészü szültsé ltségéhez igazodjanak. Pé Példá ldául ha egy sportoló sportoló akinek a heti edzé edzésrendjé srendjében né négy foglalkozá foglalkozás szerepel az alapozó alapozó idı idıszakban napi edzé edzésbe kezd akkor túledzı ledzıdik.
7
Egészéves ciklus felépítése Ha
az alapozó alapozó idı idıszak hosszú hosszú idı idıtartamú tartamú, akkor cé célszerő lszerő egy rö rövid té téli verseny idé idényt beiktatni. Ezzel az edzé edzések változatosabbá ltozatosabbá válnak. Az alapozó alapozó edzé edzéseket , a bajnoki idé idényt megelı megelızı idı idıszakra tegyü tegyük.
Kép 3
Egészéves ciklus felépítése 2.
Formába hozó idıszak
Feladata az átmenet lé létrehozá trehozása az alapozó alapozó idı idıszak és a verseny idı idıszak kö között. Az edzé edzések fokozatosan vá váljanak speciá speciális jellegő jellegővé. Ez azt jelenti, hogy:
a terjedelem fokozatosan mé mérsé rséklı klıdik, fokozatosan nı nı az intenzitá intenzitás
Az intenzitá intenzitásnö snövelé velést a kö következı vetkezı módon való valósíthatunk meg:
több speciá speciális és versenygyakorlat szerepel az edzé edzéseken, fokozó ó dik a versenyszerő ő terhelé é s, fokoz versenyszer terhel az edzé edzésversenyek egyre fontosabbakká fontosabbakká válnak. lnak.
8
Egészéves ciklus felépítése A
formá formába hozó hozó szakaszban versenyek, mé mérkı rkızések, edzé edzésversenyek, edzı edzımérkı rkızések fokozatosan nagyobb szerepet kaphatnak. Ez az idı idıszak a sportá sportágtó gtól fü függı ggıen 22-4 hé hétig tarthat. Ebben az idı idıszakban má már nem taná tanácsos új technikai megoldá á sokat tanulni, mert a ké megold két feladat a tanulá tanulás és alkalmazá alkalmazás nem oldható oldható meg pá párhuzamosan. Törekedjü rekedjünk a mozgá mozgások végrehajtá grehajtásának pontossá pontosságára, versenyszerő versenyszerő alkalmazá alkalmazására és taktiká taktikákra. Kép 5
Egészéves ciklus felépítése 3.
Formában tartó idıszak
A formá formában tartó tartó szakaszban ké két fontos feladatot kell megoldani:
adott idı idıre fel kell ké készí szíteni a sportoló sportolót a nagy teljesí teljesítmé tményekre, gondoskodni kell arró arról, hogy a megszerzett edzettsé edzettség kellı kellı szinten maradjon
A ké két feladatot akkor lehet sikeresen teljesí teljesíteni, ha a sportoló sportoló nem vá változtat a megszokott edzé edzésrendjé srendjén. A formá formában tartó tartó idı idıszak az optimá optimális teljesí teljesítmé tményre való való törekvé rekvés szakasza. Törekedjü rekedjünk a technika csiszolá csiszolására, a taktikai feladatok megoldá megoldására, a fizikai ké képessé pességek fejleszté fejlesztésére, szinten tartá tartására.
9
Egészéves ciklus felépítése A
megszerzett edzettsé edzettséget igyekezzü igyekezzünk tehá tehát egé egész éven át megtartani. Ezé Ezért az idı idıjárástó stól pá pályaviszonyoktó lyaviszonyoktól fü függı ggıen haszná használjunk ki minden alkalmat az edzé edzésre, a versenyzé versenyzésre.
Kép 1
Egészéves ciklus felépítése 4. Átmeneti idı idıszak
Az átmenti idı idıszakaszban kellı kellı kapcsolatot, teremthetü teremthetünk az elmú elmúlt és a kö következı vetkezı sport idé idény kö között. Ilyenkor tö törté rténik az elmú elmúlt sportidé sportidényben vé végzett edzé edzés érté rtékelé kelése az edzı edzık, és a sportoló sportolók a tapasztalatokra építve dolgozhatja ki a kö következı vetkezı idé idény fı fı feladatait. Az idı idıszak lé lényeges feladata, hogy a sportoló sportolók pihenjé pihenjék ki magukat. Az átmeneti idı idıszakot ne tö töltsé ltsék a sportoló sportolók té tétlen pihené pihenéssel. A szervezet ugyanis ragaszkodik a megszokott terhelé terheléshez. Az átmeneti idı idıszak idı idıtartama 22-3 hetes legyen. Az idé é ny vé é g é n ne kezdjü ü nk azonnal kemé id v kezdj kemény edzé edzésekkel. Ne hatá á rozzuk meg a kö ö telezı ı edzé é sek szá á m á t sem. hat k telez edz sz Ha ezeket betartjuk, nem fordul elı ı t ö r é s a mozgá el mozgástudá studásban, a technikai szí színvonalban és az erı erınlé nlét egé egész éven át, kis. hullá hullámzá mzásokkal, szinten marad. Errı Errıl a szintrı szintrıl indulhat a sportoló sportoló következı vetkezı évi edzé edzése.
10
Didaktikai alapelvek 1.
A tudatossá tudatosság elve:
2.
A sportoló sportoló igé igényli és elvá elvárja, hogy edzı edzıje ismertesse a vá várható rható feladatokat beavassa ıt a felké felkészü szülés folyamatá folyamatába. az edzı edzı és a sportoló sportoló között legyen meg az együ együttmő ttmőködésre, való való készsé szség. mind az edzı edzı, mind a sportoló sportoló tisztá tisztában legyen a feladatokkal, nehé nehézsé zségekkel, amelyekkel talá találkoznak majd az együ együttes munka sorá során; a munka fı fıbb állomá llomásainak együ együttes kidolgozá kidolgozása az edzı edzınek jó jó tudni a sportoló sportoló jövıjérıl szı szıtt elké elképzelé pzeléseit.
A szemlé szemléletessé letesség elve:
Három tí típust kü különbö nböztetü ztetünk meg: A vizuá vizuális tí típus döntı ntıen a lá látásra, a lá látvá tványra épít. A motoros igé igényli az adott feladatbó feladatból kö közvetlenü zvetlenül kialakí kialakított mozgá mozgásélmé lményt, a pró próbálkozá lkozásokat. Az audití auditív hallá hallás útjá tján tehá tehát az edzı edzı kívülrı lrıl adott instrukció instrukciói alapjá alapján ér el lá látvá tványos eredmé eredményeket. A szemlé szemléletessé letesség akkor érvé rvényesü nyesül igazá igazán, ha igazodik ezekhez, a csoportokhoz
Didaktikai alapelvek 3.
Az érthetı rthetıség elve:
Definí Definíció ció: Az érthetı rthetıség elvé elvét akkor érvé rvényesí nyesítjü tjük, ha a taní tanítandó tandó anyag terjedelme és tartalma, valamint a kö közlé zlés mó módja megfelel a sportoló sportoló életkorá letkorának, értelmi és fizikai felké felkészü szültsé ltségének.
Kép 2
11
Didaktikai alapelvek 3.
Az egyé egyéni bá bánásmó smód elve:
Az egyé egyéni bá bánásmó smód jelenté jelentéstartalmá startalmában az fogalmazó fogalmazódik meg, hogy az egyé egyéntı ntıl csak akkor vá várhatunk el kimagasló kimagasló eredmé eredményeket, ha tekintettel vagyunk szemé személyisé lyiségére. Amikor az elvrı elvrıl beszé beszélünk a szemé személyisé lyiségstruktú gstruktúrában kifejezı kifejezıdı elté eltérésekre gondolunk, amelyek alapjá alapján kü különbö nböznek sportoló sportolóink egymá egymástó stól. A csú csúcsteljesí csteljesítmé tmény érdeké rdekében tekintettel vagyunk ezekre, bá bár konfliktus teremtı teremtıdik pl. elté eltérı terhelé terhelést adunk sportoló sportolónknak. Nekem mié miért kell erı erıs terhelé terhelést vé végeznem és neki, mié miért nem kell? İ mié miért edzhet a verseny napjá napján is és nekem, mié miért kell kö kötelezı telezıen pihennem? A „mié miértekre” rtekre” adott vá válaszok akkor lesznek elfogadható elfogadhatók, ha tudatosí tudatosítjuk a taní tanítvá tványokban a kö közöttü ttük meglevı meglevı egyé egyéni különbsé nbségeket.
Felhasznált irodalom
Nádori Lá László szló: Az edzé edzéselmé selmélete és mó módszertana Dr. Rigler Endre: Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai http:// www.freeweb.hu/ /powerhiker/imaro1.htm http://www.freeweb.hu powerhiker/imaro1.htm http://squashclub.hu/site/images/stories/edzeselm.doc http:// www.szeviepkosar.szeged.hu/lapok/0506/ /lapok/0506/felkb.htm felkb.htm kép 8 http://www.szeviepkosar.szeged.hu http://www.pickhandball.szeged.hu/site/index.php?option=com_zoom&Ite http://www.pickhandball.szeged.hu/site/index.php?option=com_zoom&Ite mid=120&catid=58 kép 6 http:// www.nemzetisport.hu/ /cikk.php?cikk=148935 http://www.nemzetisport.hu cikk.php?cikk=148935 kép 44-5 http:// www.veszpremkfc.hu/ /index.php? galeria_ _kepek&gale http://www.veszpremkfc.hu index.php?from=54&page= from=54&page=galeria ria=255&g_ from=20 =20 kép 3 ria=255&g_from http:// www.racket.hu/ /esemenyek.htm kép 2 http://www.racket.hu http://www.idomtennis.hu/index.php?option=com_content&task=view&id http://www.idomtennis.hu/index.php?option=com_content&task=view&id =37&Itemid=55 kép 1 http://www.delmagyar.hu/sport/pick_elvaras_a_bajnoki_cim/101982/ ké p 9
12
Köszönöm a figyelmet Várom a kérdéseket!
13
