„Soha ne mondd meg az embereknek, hogy hogyan tegyék a dolgukat! Mondd el nekik, hogy mit kell csinálni és meg fognak lepni a találékonyságukkal.” (George S. Patton tábornok)
Ebben az előadásban nem oldunk meg minden részletet, csak bemutatunk néhány jellemző problémát…
Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? – Épületenként más!
Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni. Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus. Általában nem szükséges az interieurt kidolgozni, inkább az épület külső megjelenésére, tömegére, a homlokzat térbeli viszonyaira érdemes koncentrálni … Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!
Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? – Épületenként más! 1.
példa: Az építészeti tér rendszere fontos
Itt mindenképp megoldandó: - Az alaprajzi elrendezés, térrendszer - Szerkezeti rendszer (térlefedések) Kevésbé fontos - Homlokzati részletek Ez tehát felfogható egy tér-tömeg modellként, ahol a homlokzat nincs részletesen kidolgozva 2.
példa: A homlokzati rendszer fontos Itt mindenképp megoldandó: - Tömeg és homlokzat arányai - Homlokzati részletek Kevésbé fontos - Alaprajz (belsőt nem szükséges tervezni) - Szerkezeti rendszer Ez az épület felfogható egy „dobozként”, aminek csak a külső felületeit tervezzük meg
Maximalistának lenni ugyanakkor szabad!
Fő szempontok: - Értelmezd az alapelrendezést! - tér struktúrája - homlokzat rendszere - homlokzat síkbeli viszonyai - Ismerd fel az ellentmondásokat – válassz megoldást! - Rendezd az arányokat! - Egészítsd ki a hiányzó részleteket! - Használd a klasszikus alaktani ismereteket!
Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni. Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus. Általában nem szükséges az interieurrel foglalkozni. … Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!
Alapelrendezés - térrendszer Mi az alapforma? - Nyolcszögű központi tér - Sugárirányban 8 db, önmagában centrális formájú melléktér - 16-szögű külső kontúr
Milyen a mellékterek formája? -Legszebb a nyolcszög lenne
Milyen arányban vannak a középtérrel? - 1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és kedvelt reneszánsz arány Próbálkozzunk ezzel!
Alapelrendezés - térrendszer
Mi az alapforma? - Nyolcszögű központi tér - Sugárirányban 8 db, önmagában centrális formájú melléktér - 16-szögű külső kontúr Milyen a mellékterek formája? -Legszebb a nyolcszög lenne Milyen arányban vannak a középtérrel? -1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és kedvelt reneszánsz arány Mekkora a falvastagság? - Szabadon választható(a terek mérete esetleg lehet ennek egész számú többszöröse – modul rendszer!)
Alapelrendezés - térrendszer A B
Néha a rajz nem egyértelmű…
A
Mekkorák a külső sarokfülkék? A: saroktól sarokig, teljes oldalhossz B: rövidebb (pl. oldalhossz fele) Mivel az „A” változat esetén a faltestek túl vékonyak lennének, maradjunk a „B”-nél
B
Alapelrendezés - térrendszer
Térkapcsolatok A terek ilyen szerkesztés szerint a sarkokon kapcsolódnának egymáshoz. Ez nem igazán jellemző, nagyon problémás a nyílás elhelyezése szempontjából a belső falfelületen… Érdemes más geometriával próbálkozni!
Alapelrendezés - térrendszer A melléktér lehet még: Hatszög - A rajz is inkább sokszögű formát mutat - Jó térkapcsolatok adódnak De! Ez a reneszánszban viszonylag ritkán használt alaprajzi forma! Kör - A reneszánszban kedvelt forma - legtisztább térkapcsolatokat adja a sugár irányú átnyitásokkal De! A rajz nem kifejezetten erre utal Hozz egy döntést! Mindkettő jó lehet!
Alapelrendezés - térrendszer
Ellentmondások… alaprajz és tömegvázlat között Milyen a homlokzati nyílás formája? Hogy lesz a fülke belsejében 3 nyílás?
Ellentmondások…
Nyílásforma: - Célszerűbb a homlokzathoz igazítani az alaprajzot Fülke osztása: - Köztes megoldás is javasolható, pl. 3 helyett 5 részre osztani a fülke felületét
Tehát: NE ESS PÁNIKBA! A rajztól kicsit el lehet térni! Gondolkodj, konzultálj, találj megoldást!
Homlokzat…
Más jellegű probléma:
Az alapelrendezés tiszta és egyszerű. Az arányok nagyon elnagyoltak. A részletek kidolgozatlanok.
Homlokzat… Arányok meghatározása: - Az egészből kiindulva (homlokzat befoglaló mérete az irányadó) - Az egységből kiindulva (axis aránya az irányadó) A példán az axis arányait vettük alapul
Homlokzat…
A reneszánszban nem az oszloptengelytávolságok (raszter), hanem az oszlopközök (intercolumnium) jelentik az arányosság alapját!
Pyknostylos = 1 ½ D
Systylos = 2 D
A Vitruviusztól is ismert , legkedveltebb oszlopköz méretek
Eustylos = 2 ¼ D
Palotahomlokzat számára ezek elég szűk közök, használhatók más arányok is (ld. A következő diát)
Diastylos = 3 D
Araostylos = 3 ½ D
Homlokzat… Oszlopközök, nyílásarányok, alaprajzi hosszúság-szélesség arány meghatározására alkalmazható, a reneszánszban kedvelt arányok:
Zenei harmóniák: 1:2 oktáv 2:3 kint 3:4 kvart
Térarányok meghatározására (Palladio szerint): Számtani közép: m = (a+b)/2
(pl.: 6:12:9)
Mértani közép: m =
(pl.: 4:9:6)
ab
Harmonikus közép: m =
1 1 1 + a b 2
m
(pl.: 6:12:8) a
b
Homlokzat… Választott oszlopköz arány: 4:3 (rajzról leolvasva, de korrigálható!)
3 4
Vegyük figyelembe az oszloprend belső arányait! (modul rendszer)
Homlokzat…
Azonosítsuk az oszloprendet! Ezen a példán…?????!!!!! Talán Korinthoszi. Ilyenkor: A: választunk egy leginkább közelálló klasszikus oszloprendet, és azt használjuk szabályos formában B: Ha határozott szándéknak tűnik a szabályostól való eltérés (pl. csonka párkány), próbáljuk közelítőleg értelmezni, hogy milyen elemekből áll… ld. A következő dián!
Geiszon: koronázó tag függőlemez támasztó tag Architráv
Milyen párkány ez? - A fejezet alapján ión (de arra nem nagyon hasonlít…) Teljes párkány? -Nem, fríze biztosan nincs Függőlemez azonosítható? -Igen (azt általában a legkönnyebb megtalálni) Fogsor van alatta? - Nincs Tehát nagyjából ez: Kétlépcsős architráv kötőtagozattal + 3 fő elemből álló geiszon (nehéz támasztó tag + függőlemez + szíma koronázó tag)
…erre ugye mindenki emlékszik…
Oszloprend – síkok rendje attika lábazat síkja = architráv sík
architráv síkja = oszloptörzs felső érintősíkja
entázis (sudarasodás)
talplemez síkja = posztamens törzs síkja
…és természetesen erre is…
sarkokon golyvázatnál X
A párkány vonalvezetése, szögtörése, síkváltásai: A párkány architráv alsó éle mindig a falsarok, pilaszter, oszlop kontúrját követi! (oszlop/féloszlop/háromnegyed-oszlop esetén a kör megfelelő irányú érintősíkját) Erre mérjük fel MINDEN IRÁNYBAN a teljes párkányprofilt, az összes tagozat követi a kontúrt Kivételek előfordulnak! (az X jelnél a függőlemeztől felfelé a középső „lépcső” a konzolok torlódása miatt maradt ki)
Nyílások, részletformák…
Válasszunk egy jellegében hasonló keretformát (ld. gyakorlaton megismert típusok) Fontos a korszak, épülettípus jellemző megoldásainak megismerése –
Nézegess képeket!
…a barátod!
