Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja 2011. május-június
"Mikor május kezdi híves hajnaltájon Édes ébresztõjét halk muzsikaszájon: Lehet-e rossz jóslat, perben dús csodákkal, Egy csokorba kötve friss orgonaággal?”
(Tóth Árpád: Május - részlet)
E számunk tartalmából: Corals Csatornázási bonyodalom Albert Flórián
OSZTÁLYKIRÁNDULÁS KINCSESBÁNYÁN! Ez a 7. b erdei iskolája Kincsesbányán. Nekem ez a hely nagyon tetszett, mert közel volt a természethez. Az erdei iskolában az egész osztály részt vett, és ahogy láttam mindenki jól érezte magát. Sok állat és rovar volt az erdõben, köztük vízisikló, cserebogár. A tábor mellett volt egy szép víztározó, ahova mindennap lejárt horgászni az egyik osztálytársam, aki egyben a barátom is. A ház, ahol megszálltunk szép, tiszta volt. A fiúk az emeleten, a 8 ágyas szobában laktak. Amikor elfoglaltuk a szobákat (pisztollyal) jókat játszottunk, nevettünk. Az ételek finomak voltak. A Gondnok bácsi?....jajjj!, inkább nem említem, olyan volt, mint egy õrmester. Voltunk Székesfehérváron, ahol mindenhol azt láttuk, hogy VIDEOTON, pedig Õket, mi fiúk nem szeretjük a fociban. A város viszont tetszett, szép volt. Sok szabadidõt kaptunk a sétáló utcában. A Romkert és a kastélyok nem igazán tetszettek, de a foci annál inkább. Este a lányokkal "Felelsz vagy Mersz"-eztünk, jókat nevettünk, és vicces feladatokat adtunk és kaptunk mi fiúk. Három napot töltöttünk el ezen a szép helyen. Mire megszoktuk a helyet, már jönni is kellett haza. Menjetek el Ti is Kincsesbányára, nem bánjátok meg! Írta: Kovács Balázs 7. b
SÉTA AZ ÁLLATKERTBEN
Ti jártatok már az Állatkertben? A 7. b osztályból 10 lány 2011.máj. 10-én az Állatkertbe látogatott. A kapuban egy hölgy
fogadott minket, feladatlappal. Csoportokra oszlottunk és nekiláttunk a 15 oldalnyi feladatlap kitöltéséhez. Ahhoz, hogy 1-1 kérdésre választ kapjunk különbözõ állatokat kellett meglátogatnunk.
Elõször a majmok felé vettük utunkat. Egybõl felfigyeltünk két maki üvöltözésére. Élvezetes volt látni, ahogy a két majom "maki" nyelven ordibált. Úgy üvöltöttek, mint a 7. b-s lányok! Majd a Pákásztanya felé vettük az irányt. Ez egy kör alakú épület, és lépcsõn lehetett lemenni. Élethû volt, ahogy a halakat az üvegen keresztül láttuk. Fél tizenkettõkor kezdõdött a Fóka- Show, amely mindenki számára a nap legnagyobb élménye volt. Nem gondoltuk volna, hogy a fókákat ennyi mindenre meg lehet tanítani. Egy kis falatért, másfél métert is felugrott, s a mellsõ lábaival tapsolt is nekünk. A show csúcspontja az volt, amikor az idomár egy bizonyos kézmozdulatot csinált, amire a fóka "kiabálni" kezdett. Gondolom, Ti is élveztétek volna? Zsuzsinak és Szandinak nagyon tetszett a kígyóház. Szinte hihetetlen, hogy a lányok pont ezt várták a legjobban. Alig akartuk otthagyni az Állatkertet! Ti is menjetek el, élvezni fogjátok! Írták: Deli Alexandra, Nyilas Anna, Seres Zsuzsanna
A FÖLD NAPJA Biztosan emlékeztek, hogy mi (7. b) szerveztük a Föld Napját. Április 20-án bejárhattátok a Városligetet. Megtekinthettétek a Széchenyi fürdõt és környékét, a forrásokat és a hatalmas zöld területet. Több szóbeli, írásbeli és ügyességi feladatokat oldhattatok meg. Az osztályok helytálltak a különbözõ állomásokon. Remélem jól éreztétek magatokat, és a jutalom is tetszett! Írta: Földi Zsanett 7.b
CORALS Jankó Réka, Boné Boglárka, Majoros Norma, Szmuriga Dóra, Nyilas Anna. Vajon mi jut elõször róluk az ember eszébe? A legtöbbünknek az, hogy a sulinkba járnak, és hogy vidám lányok. De ezenkívül tudunk még egy közös jellemvonást róluk. Mindannyian egy akrobatikus tánccsoport tagjai, melynek neve, Corals. Ezt a nevet érdemes megjegyezni, hiszen ebben a tanévben, rögtön a tanév kezdetén Németországban, már a világbajnokságon 2. helyezését érték el. Legutóbb (május 21.-én szombaton) Pécsen teljesítettek nagyon jól. A verseny elõtti nap Boné Boglárka sajnos megbetegedett, ezért a helyén az egyik pótember táncolt. De a lányok érte táncoltak és elhozták neki az aranyérmet és a Swarovski kövekkel kirakott kupát is. Úgy néz ki, Pécs szerencsét hozott nekik. Nagyon szép teljesítménnyel jöttek haza, öregbítve ezáltal iskolánk hírnevét is. Gratulálunk, és további jó eredményeket kívánunk! Írta: Tóth Liliána 6. b.
PEONZA
Az elmúlt egy hónapban a legújabb játék, amivel minden gyerek játszik az a peonza. A mi sulinkban is fokozatosan egyre több ember vette meg a saját peonzáját és indult el vele versenyeke. De ez a peonza láz nem csak a sulinkban, hanem az egész József Attila Lakótelepen elterjedt. Szinte már az összes gyereknek van a lakótelepen és a versenyekre is elég sok ember összegyûlik. Jelen pillanatban 8 típusú peonza van forgalomban Magyarországon, cometin,orion, supercar, diamante, cobra, tornado, franxas, minicar. Trükkök: Akasztás, Akrobatikus kutya, Alagút Alap Cobra, Boomerang Diablo, Folyamatos szaltó, Hinta Kobra, Körhinta (azaz Carussel), Kötél Cobra [cord cobra], Kötéltánc, Kötéltánc (kezdõknek), Kutya, Libikóka, Lift ,Rakéta. Hihetetlen, hogy néhány hét alatt mekkora sikere lett ennek a játéknak! A környékbeli játszótereken futótûzként terjedt el, aztán mostanra már szinte minden gyerek kezében látható. Ha esetleg még nem próbáltad volna, ne hagyd ki!
Forrás: http://femiksz.hupont.hu
Írta: Tóth Liliána 6. b.
NAGYMAMÁM SOKAT MESÉLT NEKEM... Ha kizökkenünk a mindennapi rohanásból, és van egy kis idõnk egymásra, a nagyim mindig mesél nekem a régi idõkrõl. A petróleum lámpától, a tv-ig. Ezeket az élményeit szeretném megosztani mindenkivel. Kezdjünk is bele a nosztalgiázásba! Mint minden gyerek, nagymamám is elkezdte az iskolát. Csakhogy akkor még petróleumlámpánál írták a leckét. Aztán, ami egy nagyon nagy csodának számított abban a korban, bevezették a villanyt. Ettõl kezdve meg sem állt a fejlõdés: rádió, tv, CD, CD-lejátszó, videójátékok, Wii. De egy kicsit elkalandoztam, térjünk vissza a rádióra és a tv-re, elvégre egyelõre még csak az volt! Amikor a faluban néhányan rádiót vettek, a fél falu oda járt rádiót hallgatni. Amikor a tv is bekerült egypár ember otthonába, elkezdõdött a "népvándorlás". Az összes ember fogott egy széket, átbandukolt a televízió tulajdonosához, és nézett, mint (ma) a moziban. Bár azt meg kell hagyni, hogy nem volt olyan nagy a választék, mint ma, mert csak egy csatornát nézhettek. Voltak olyan tudományok is, amit mára már (szinte) teljesen elfelejtettek az emberek. Ilyen a gyógynövénygyûjtés. Éva mamám is az õ nagyija, aki egy nagyon bölcs ember volt, együtt jártak gyógynövényt szedni. Mindegyiket ismerték. Szárított kamillát vittek a Herbáriába.Sajnos ennek a tudásnak helyébe léptek a gyógyszerek.
Még arról is szó esett, hogy a téli estéken összegyûltek a szomszédok, rokonok, körül ültek egy nagy asztalt, és beszélgettek. Az öregebbek történeteket meséltek, de megbeszélték a napi eseményeket is. Ezek a beszélgetések nagyon hiányoznak a mai emberek életébõl. A családok is alig beszélgetnek egymással, nemhogy a szomszédok! De a nagymamám még nem felejtette el ezeket a szokásokat, ezért ebéd közben és után mindig beszélgetünk. Az élet nagy dolgairól, suliról, bármit kérdezhetek, Õ meghallgat és válaszol. Tetszik neki ez a modern világ, tv, internet, de szerinte a közvetlen emberi beszélgetéseket semmi sem pótolja. Egyetértek vele, pedig más korban élünk. Nem, mintha ez zavarna... Írta: Heszterényi Réka 6. a.
MANGAFIGURA RAJZOLÁSA Ahhoz, hogy egy mangafigurát rajzoljunk, szükségünk van némi gyakorlatra, egy kis képzelõerõre, no és persze eszközökre! Válasszunk egy helyet, ahol el tudjuk készíteni mûvünket! Rajzolhatunk asztalon, földön, lényeg, hogy szilárd anyag legyen a lap alatt. Készítsünk elõ több lapot (az esetben, ha nem vagyunk megelégedve azzal, amit alkottunk), grafitot, radírt. Késõbb színes ceruzára is szûkség lesz.
I. lépés: Halvány vonalakkal tervezzük meg a mangafiguránkat! A fej megrajzolását könnyíti egy "+" jel. II. lépés: Miután kitaláltuk, milyen pozícióban legyen figuránk, erõsítsük meg halvány vonalainkat! Így kirajzolódik elõttünk a kép. III. lépés: Most a részleteket dolgozzuk ki! Ujjak, mangaszem (mitõl manga a manga), haj, a ruha mintázata. IV. lépés: Most következik a színezés. Különbözõ árnyalatokat használhatunk. A színezés feldobja a mûvünket. (Bár megjegyezném, hogy általában fekete-fehér az igazi manga.) V. lépés: Ha akarjuk (nem muszáj) hátteret is tervezhetünk. Dedikáljuk mûvünket! Kész vagyunk!
Ezzel be is fejeztük az elõkészületeinket. Innentõl már pályázatot kell nyernünk, ha viszont szeretnénk látni figuránkat japán formában. Bár ehhez történet, háttér és más szereplõk is kellenek. De ez már egy másik elõkészület... Írta: Heszterényi Réka 6. a.
AZ ELLOPOTT AUTÓ
2007-ben ellopták az autónkat. A feljelentést megtettük, és késõbb meg is jött a határozat, hogy a nyomozást lezárták.
A kép illusztráció
2008-ban kaptunk az Adóhivataltól egy levelet, hogy a súlyadót fizessük be. Anyuék bementek az adóhivatalba. Megmutatták a feljelentést és a határozatot, hogy a kocsinkat ellopták. A hölgy nagyon segítõkészen iktatta a papírokat, hogy mivel az autónkat ellopták nem kell fizetnünk. 2009-ben ismét kaptunk egy levelet a súlyadóval és 3 évre viszszamenõ büntetéssel. Anyuék ismét bementek, és azt mondták, hogy törölni fogják. Most 2011-ben ismét kaptunk egy levelet, amivel anyuék szintén bementek az Adóhivatalba, mert a sok évre hatalmas összeg gyûlt össze. A hölgy azt mondta, hogy 2009-be forgalomba lett helyezve az autónk. De nem tudjuk, hogy hogyan. A mai napig perben állunk az Adóirodával, mert már négy éve ellopták az autónkat. Írta: Eigner Alexandra 7. a.
CSATRONÁZÁSI BONYODALOM Akkor történt az eset, amikor Érdre költöztünk. Ezen a településen nagyon ritka a csatornázott utca, ezért a szüleim nagyon
örültek, hogy a házunk egy ilyen utcában van (bár a telek nem volt becsatornázva csak a kerthatáron belül volt a csatornacsonk). Ezért egy napon apa úgy döntött rácsatlakozunk a szennyvíz elvezetõre. Ehhez elõször is bement a Vízmûvekhez, hogy mi a teendõ. -Elõször is kell egy épületgépésszel terveztetni egy csatornát! Ezt apukámék felettébb viccesnek találták, ugyanis a kertünk egy hegyoldal, így csak egy irányban folyhat a szennylé. A tervet azután át kell vinni a csatornázási mûvekhez, ami egy azon cég a Vízmûvekkel, ott pedig engedélyezik, ezután lehet elkezdeni ásni és kivitelezni a csatornát, ami körülbelül egy méterre van a felszíntõl. Ez meg is történt, apa elkezdett bízni abban, hogy megtalálja a csatornacsonkot, csak ásott és ásott. Már akkora gödröt ásott, hogy ha felemelte a kezét már azt sem lehetett látni. Mégsem találta sehol. Ezután bementek a szüleim a csatornázási mûvekhez, ott közölték, hogy a tervükön, itt van fehéren-feketén, hogy átvette tíz éve az önkormányzat, tehát apa nem ásott elég mélyre. Apa meg csak ásott tovább. Ekkor már az utcánkban csordogáló patak befolyt a területünkre, így egy kis kerti tavunk lett, de apa nem tudott tovább ásni. Bement az önkormányzathoz, ahol azt mondták, hogy az õ papírjukon is van csatorna, amúgy sincs erre kapacitásuk menjünk a Vízmûvekhez. Onnan átküldtek a csatornázási mûvekhez, ahol be lehet a kamerával vizsgáltatni, de ez pénzbe kerül. Apukám azt válaszolta, hogy rendben, de õ is ott szeretne lenni a bevizsgáláson, amikor egy kamerás robotot engedtek le a fõcsatornába és így látja van-e leágazás vagy nincs. Éppen engem vittek be a szüleim az iskolába, amikor csöngött a telefon: -Itt vagyunk a ház elõtt beküldtük a kamerát. Apa rekordot döntve száguldott vissza Érdre, éppen elérte õket, amikor összepakoltak. -Hát mégsem kell kifizetni a bevizsgálást?-kérdezte. -Ööööö, hát az úgy volt, hogy bár papíron át van véve, tehát leteszik, de mégsem találtuk. Ezután bement a Vízmûvekhez, ahol azt mondták, hogy meg kell keresnünk az akkori kivitelezõt, aki mellesleg Rákosszentmihályon lakik. Ott azt a felvilágosítást adták, hogy az
önkormányzatnak kell elvégezni a munkát, hiszen õk papíron átvették. Ekkor megint az önkormányzathoz mentünk, akik elõadták, hogy "milliós" projekteken dolgoznak, így a mi kis ügyünkre nincs idejük. Erre apukám rácsapott az asztalra és közölte az ügyvédje telefonszámlát. Mellékesen írt egy levelet a polgármesternek és a TV ügyvédje mûsornak. Láss csodát, egy hét múlva lezárták az utcát, elvezették a patakot, ingyen és bérmentve megcsinálták a csatornakiállást. És merje valaki azt mondani, hogy Magyarországon nem mûködik a bürokrácia! Írta: Orosz Viven 7. a.
56-OS FORRADALOM FERENCVÁROSBAN
1956. október 23., kedd 1956. október 23-án 21 óra körül, amikor a Rádiót védõ karhatalmi egységek a tüntetõ tömeg közé lõttek, a tüntetõk felkelõkké lényegültek át és a fegyvereket gyártó üzemekbõl - így a külsõ-ferencvárosi Lámpagyárból - az összeverõdött csoportok behatoltak, és a megszerzett fegyverekkel visszatértek a Rádióhoz, amelyet sikeresen megostromoltak. 1956. október 24., szerda - A fõváros több pontján 24-én kialakulnak a felkelõ csoportok centrumai: Széna tér (Szabó János), Baross tér (Nickelsburg László), Corvin köz (Iván Kovács László), Tûzoltó utca (Angyal István), Boráros tér, Móricz Zsigmond körtér, Csepel és Újpest. Hivatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten közel kétszázötvenen esnek a harcok áldozatául. 1956. október 25., csütörtök - Maléter Pál ezredes, a HM hadmûveleti fõügyeletese parancsot kap a Kilián laktanya elfoglalására, illetve a környék megtisztítására. Maléter a laktanyánál tûzszünetet köt a felkelõkkel.
-A Tompa utcában megütközött a fegyveres fölkelõk hamar megszervezõdött csoportja a rendõrséggel, majd elfoglalta a Páva utcai kapitányságot, illetve lefegyverezték a Kossuth Lajos Tüzértiszti Iskola Tûzoltó utcában lévõ részlegének állományát. Lényegében ezek a "bevezetõ" akciók kovácsolták össze azokat a szabadságharcos csoportokat, amelyek késõbb hõsies helytállást tanúsítottak a szovjet megszálló csapatokkal szemben, a Hámán Kató utcai, Ferenc körúti, Tûzoltó utcai, Ferenc téri, Tompa-Ráday utcai csoportok. 1956. október 26., péntek - Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak. A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz bevételére. Maléter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelõk ellen harcolni. Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll, vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. 1956. október 27., szombat - A Katonai Bizottság támadási tervérõl értesülve a Kilián laktanya (Maléter Pál) és a IX. kerületi parancsnokság (Tankó Béla) közös védelmi tervet dolgoz ki annak elhárítására. A védelmi tervet ismertetik Iván Kovács Lászlóval, a Corvin köz parancsnokával is. Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz felrobbantására. - A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt választják parancsnokuknak. 1956. október 30., kedd -Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét 1956. november 5., vasárnap -November 5-én a szovjetek összehangolt támadást intéztek a Kilián laktanya és a Corvin közi harcosok ellen, akik azonban visszaverték õket. Kõbányán, Óbudán, a VIII. kerületben (Baross tér), a IX. kerületben (Ferenc tér, Tûzoltó utca, Tompa utca), a Széna téren és a fõpályaudvarokon az ellenállók szintén tovább tartották magukat a szovjet támadással szemben. A küzdelem jóval keményebb volt,
mint amire a szovjetek számítottak. Csak november 6-án omlott össze az óriási túlerõvel szemben a vidéki ellenállás, majd a budapesti ellenálló központok, így a Széna téri, a Gellért-hegyi és az óbudai, végül pedig a Corvin közi is, ahol mintegy 500 személy esett fogságba.
1956 a Ferencvárosban "Szabadság! Itten hordozák véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt." Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) Bevezetés: Iskolánkban hagyomány, hogy minden évben megünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját. A 7. osztályosok feladata, hogy mûsort, ünnepélyt készítsenek, amelyet az egész iskola elõtt elõadnak. Természetesen a tanárok irányításával történik a felkészülés, szervezés és az ünnepély lebonyolítása. A diákok önként vállalják a feladatokat: zene, tánc, versmondás, dramatizálás..stb. A mostani dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy egy 56-os ferencvárosi megemlékezés forgatókönyvét állítsuk össze, amelyet bármelyik 9. kerületi iskolában fel lehet használni. 1956. október 23. Egy iskolai megemlékezés forgatókönyve A megemlékezés napján minden tanuló és tanár ünneplõ ruhában jön iskolába. A közös ünneplést a tornateremben tartjuk 8 órától 8,30-ig. Az iskola igazgatója köszönti az iskola vendégeit, dolgozóit, diákjait.
A hetedik osztályosok elõadják a rövid, de gondolatébresztõ irodalmi mûsorukat, amely megteremti az ünnep hangulatát. Versek, prózák, zenei betétek összeválogatásával hazai és külföldi írók, költõk alkotásaiból már elõzetesen begyakorolják az elõadást. Mindenki ízlése szerint válogat az elõadandó mûvekbõl, de a mûsort megfelelõ logikával, tanárok segítségével állítják össze és gyakorolják be, hogy az elõadás zökkenõmentes legyen. Javasoljuk, hogy szemléltetésképpen számítógép segítségével projektorral vetítsenek ki képeket a közönségnek, amelyet informatika órákon elõre el lehet készíteni prezentációban. A mûsor után helytörténeti sétára visszük az osztályokat. Két hetedikes gyerek kísér egy osztályt, s elõre megtervezett úton bejárják a kerület 56-os történelmi helyszíneit. Emléktáblákat, szobrokat, épületeket látogatnak meg az osztályok, ahol 1 - 1 állomáson részletesebb információkat tudnak meg az 56-os forradalomról. Az állomásokon szintén 2 hetedikes diák tájékoztat a helyszínhez fûzõdõ eseményekrõl. Az útvonal
Üllõi út:
Metróval a Ferenc körútig utaznak az osztályok, egymást követve 10 percenként. Az Üllõi út jelentõségét érdemes kiemelni, és elszavalni Kosztolányi: Üllõi úti fák címû versét.
Corvin köz: Nem szabad kihagyni a szomszédos kerület megközelíthetõ helyszíneit, ahol fontos harcok zajlottak. Emléktáblák sora olvasható az épület falán. Kilián laktanya: Az emléktáblákat is elolvassák, mécsest gyújtanak, esetleg virágot tehetnek az emléktáblákhoz. Itt megemlékezünk név szerint 1-1 hõsrõl, pl. Maléter Pál, Nagy Imre szerepérõl.
Tûzoltó utca: A felkelõk emlékmûvének meglátogatása. Emlékezés Angyal Istvánra és a Tûzoltó utcai felkelõkre. Tompa utcán keresztül séta: Emléktábla, a Tompa utcai felkelõk szerepe. Bakáts tér: 56-os emlékszobor a templom mellett. Ráday utca: 32. számú házban gyülekeztek a szabadság-harcosok megbeszélni a teendõiket. Pollack Mihály tér: A Ráday utca a Kálvin térbe torkollik. Érdemes a Magyar Rádió épületéhez elmenni a Múzeum utcán keresztül. A Kossuth Klubnál olvassák el az emléktáblát! Megemlékezés a Rádiónál történt eseményekre. Érdemes áttekinteni az eseményeket idõrendben. A séta itt fejezõdik be. Az osztályok metróval hazamennek, folytatják aznapi programjaikat. Írták: Szabó Dávid 7. b., Patakfalvi Dimitrisz 7. b., Tóvárosi Tamás 7. b.
TELEKI BLANKA (1806-1862) Az egyetlen hiteles daguerrotipia Bevezetés 1848-as forradalom és szabadságharc idején többnyire a márciusi ifjakról, férfi hõsökrõl emlékezünk meg az ünnepélyeken. Kevés szó esik nõkrõl, pedig a férfiak mögött mindig ott állnak az anyák, szeretõ feleségek, lánytestvérek. Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza mellett tevékenyen vettek részt a XIX. század derekán Teleki Blanka és nagynénje, Brunszvik Teréz illetve Leövey Klára. Utóbbiakról kevesebbet hallunk, pedig úttörõ szerepet vállaltak abban, hogy a nõk mûveltségben, tudásban felzárkózzanak a férfiak mellé. Dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy ezt pótoljuk. Teleki Blanka fiatalkori képe
Brunszvik Teréz (Teleki Blanka nénikéje) (1775-1861)
Grófnõ, az elsõ magyarországi óvoda alapítója. 11 óvodát nyitott és 80-ra nõtt ezeknek a száma. Személyes kapcsolata volt Beethovennel, õ tanította zongorázni Bécsben.Ebbõl a kapcsolatból barátság szövõdött. Otthonában írók, festõk, pedagógusok, haladó gondolkodású kortársak gyûltek össze, pezsgõ társasági életet éltek. Teleki Blanka édesanyjának , Brunszvik Karolinának a nõvére. Teleki Blankát szárnyai alá vette, külföldi utazásaira magával vitte. Nagy hatással volt a fiatal unokahúga
Brunszvik Teréz
szellemiségére. Blanka folytatta nénje tevékenységét.
Villámképek Teleki Blanka életébõl A családjáról Erdélyi nemesi családból származott. Apja, Teleki Imre nagy gondot fordított gyermekei nevelésére. A családi kastély címerében "Jól él, aki rejtve él." felirat olvasható. Ez a jelmondat azt jelentette, hogy vendég nem nagyon járt a házhoz, a Teleki család zárkózottan élt. Édesanyja, Brunszvik Karolina, nem mert ellenkezni szigorú férjével, így saját lánytestvérei sem látogatták meg a kastélyban. 20 év alatt talán egyszer voltak vendégségben a Brunszvik lányok: Teréz és Jozefin. Karolina is csak egyszer utazott vissza nõvéreihez: Jozefin temetésére. Testvérei Blankának egy húga volt: Emma és egy öccse: Miksa. Mindhárom gyerek taníttatására nevelõnõket alkalmaztak. A gond akkor következett be, amikor felnõttek a gyerekek és párt kellett nekik választani. Mivel a kastélyban nem éltek társasági életet, az erdélyi arisztokraták közül nem találtak jövendõbelit. Blanka volt a legidõsebb, és hogy férjhez tudják adni, Teleki Imre levelet írt sógornõjének, Brunszvik Teréznek, hogy vegye Blankát szárnyai alá. A fiatal lány Pestre utazott, és ott bekapcsolódott a pesti társasági életbe nénikéje oldalán. Életpályája Fiatalon mûvészi pályára készült. Magyar és külföldi mesterektõl tanult festészetet, szobrászatot. Brunszvik Teréz hatására 1846-ban lánynevelõ intézetet alapított Pesten. Célja: mûvelt, magyar nyelvet jól beszélõ, fõrangú lányok nevelése. Õ volt az elsõ magyar középfokú lányiskola megteremtõje. A mai Szabadság téren állt tanintézete. A nevelõ munkát Teleki Blanka irányította. A növendékek közvetlen felügyeletét Leövey Klára látta el. A tanintézet vezetõ tanára Vasvári Pál volt. Ez utóbbihoz
gyöngéd érzelmi szálak fûzték. A titkos szerelem A lánynevelõ intézetben a magyart és történelmet Fejér Pál tanította. Természetesen a fiatal lányok rajongtak érte, de nem csak õk! Blanka is gyakran végighallgatta az órákat. Esténként a fiatal tanár egy csésze tea mellett beszélt a grófnõnek a márciusi eseményekrõl, hiszen Fejér Pál azonos volt Vasvári Pállal, azaz a márciusi ifjak vezetõjével. Blankára nagy hatással volt az ifjú tanár személyisége. Szerelmét titokban tartotta. A forradalom után A tanintézet 1848-ig mûködött Pesten. A kormány Debrecenbe költözésével Leövey Klárával õk is menekültek. Késõbb Szegedre költöztek, segítették a sebesült honvédeket. A szabadságharc bukása után bujdosókat rejtegettek. A bécsi rendõrség a forradalmat segítõ tevékenységéért 1851-ben letartóztatta, 2 évig Pesten raboskodott. Börtönének ablakából az egykori nevelõintézetének épületét láthatta. Késõbb Kufstein börtönébe zárták Leövey Klárával együtt. A hadbíró szerint:"Ritka szellemi képességû és tudományos mûveltségû, meg nem félemlíthetõ, szilárd akaratú és fáradhatatlan kitartású hölgy." 1857-ben szabadult 51 évesen. Halála 1857. május 13-án szabadult a börtönbõl. Rövid ideig élvezhette
családi légkört Ausztriában majd Franciaországban húgánál. Szomorúan tapasztalta, hogy a nõnevelés területén elõrelépés nem történt, sõt az õ kezdeményezését sem folytatták. Párizsban érte a halál. "Kora egyik legveszedelmesebb lázadója" a Montparnasse temetõben nyugszanak. Írták: Heszterényi Réka 6.a, Szabados Gergely 6.a, Koncz Álmos 5.a
ALBERT FLÓRIÁN AZ EGYETLEN MAGYAR ARANYLABDÁS JÁTÉKOS
Miért pont õt választottuk? - Azért, mert sportoló. - Azért, mert focista. - Azért, mert olimpiai bronzérme van. - Azért, mert aranycipõs játékos lett. - Azért, mert aranylabdával tûntették ki. - Azért, mert õ a legeredményesebb ferencvárosi focista. - Azért, mert a példaképünk! Rövid életrajzi bemutatás Vidéken született: Hercegszántón 1941. szeptember 15-én. Beceneve: " Császár " vagy "Flóri " volt. Aranylabdás magyar válogatott labdarúgó, aki 1974-ben fejezte be az aktív játékot. Õ az
edzeni.
egyetlen magyar labdarúgó, aki megkapta a legendás "Aranylabdát". 1950-tõl ismert, kiemelkedõ focista. 1958-tól 1974ig a Ferencváros játékosa volt. 537 mérkõzésen lépett pályára a felnõtt csapatnál. 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály. Kiválóan cselezett, jó csapatjátékos volt, de saját bevallása szerint utált
"Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezõkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát.” Szepesi György 1958-tól játszott a felnõtt csapatban. 1960-ban lett bajnoki ezüstérmes a csapatával. 27 góllal szerezte meg még ebben az évben a gólkirály címet. A következõ évben 21 góllal szintén gólkirály lett, de ekkor holtversenyben Tichy Lajossal. 1965-ben szerezte meg harmadszorra is ezt a címet 27 góllal. További fontos adatok Albert Flóriánról
"Õ volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sõt, még a Puskás Öcsit is megelõzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkõzésen.” Szepesi György 1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Elõtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem
sokkal késõbb már ünnepelt csillagává nõtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkõzés 3-2-es magyar sikert eredményezett. Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkõzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is. 1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsõként jutott az elõdöntõbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkõzésen 2-1-re gyõzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India ellen, valamint kettõt-kettõt Peru és Franciaország ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedõ játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezõn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkõzésen 32 gólt szerzett. 2007. december 21-én délben átkeresztelték a korábbi Üllõi úti stadiont, a neve : Albert Flórián Stadion lett.
A Fradi története dióhéjban Ma az Üllõi út és a Könyves Kálmán sarkánál található az FTC futballpályája. Tolnay Lajos országgyûlési képviselõ és Springer Ferenc vezetésével alakult meg a ferencvárosi fiatalokat összefogó sportkör 1899 tavaszán. Elsõ pályája a külsõ Soroksári úton volt. Alapító szakosztálya a labdarúgó szakosztály volt. 1911-ben költöztek a mostani helyszínre, amely Budapest elsõ nagy sportlétesítménye volt. A terveket Mattyók Aladár készítette. Albert Flórián edzõként: - 1974-ben a Ferencváros technikai vezetõje - 1979-tõl edzõsködött Líbiában - Az ifjúsági elsõ csapat edzõje Kitûntetései: - Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna társgólkirálya volt. - 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. - Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967) - Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972). - 2007-ben Hercegszántó díszpolgárává választották. - Budapest díszpolgára (2010) Sikerei: - Magyar bajnokság - bajnok: 1962-63, 1964, 1967, 1968 - ezüstérmes: 1960, 1965, 1966, 1974 - gólkirály: 1960, 1961, 1965 - Magyar Népköztársasági-kupa-gyõztes: 1972 - Vásárvárosok Kupája - 1962-1963: bronzérmes
- 1964-1965: gyõztes - 1967-1968: ezüstérmes - UEFA-kupa-bronzérmes: 1971-1972 - Olimpiai bronzérmes: 1960 - Európa Bajnokság - 1964: bronzérmes - 1972: negyedik helyezett A ferencvárosi stadiont Albert Flóriánról nevezték el.
Itt kiállítás is nyílt, ahol a személyes tárgyai, képei is láthatóak, például az aranycipõje és az aranylabda. Írták: Blikyan Róbert, Sértz Bence, Sutka Gergõ 5. a . és 5. b. osztályos csoport
SUDOKU
A sudoku játékot a 21. század Rubik kockájának is szokták nevezni. A játékot Howard Garns amerikai matematikus 1979-ben találta ki, aminek elterjedése fõként a japánokhoz köthetõ. Japán neve: szúdzsi va dokusin ni kagiru, ami annyit tesz: a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek. Ez a játék lényege. A számoknak, 1-9-ig nemcsak az oszlopokban és sorokban, hanem a 3x3-as négyzetekben is egyszer szabad szerepelniük. A tábla mérete 9x9 négyzet. Jó szórakozást!
Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik évente egyszer
E számban közremûködtek: Blikyan Róbert, Deli Alexandra, Eigner Alexandra, Földi Zsanett, Heszterényi Réka, Ilka, Koncz Álmos, Kovács Balázs, Nyilas Anna, Orosz Viven, Patakfalvi Dimitrisz, Seres Zsuzsanna, Sértz Bence, Sutka Gergo Szabados Gergely, Szabó Dávid, Tóth Liliána, T ó v á r o s i Ta m á s Felelõs kiadó: Stöckert Gyõzõ Igazgató
