É P Í T É S Z - É S T E L E P Ü L É S T E R V E ZŐ K F T P é c s, B u d a i N a g y A n t a l ú t 1

É P Í T É S Z - É S T E L E P Ü L É S T E R V E ZŐ K F T. 7624 Pécs,Budai Nagy Antal út 1.

Siófok vá r os t el ep ü lés r en d e z és i t er vein ek és h el yi ép ít és i s z a b á lyz a t á n a k m ód os ít á s a "A B a la to n vas ú t i m eg kö z elít és e és a k ö t ö t t pá lyá s k ö rü lj á rá s felt ét elein ek j a vít á s a elő k és z ít és e " m eg n evez és ű K ÖZ OP p r oj ek t m eg v a lós ít h a t ós á g a ér d ek éb en P é c s; 2013 . á pril is

készült :

É P Í T É S Z - É S T E L E P Ü L É S T E R V E Z Ő K F T. 7624 Pécs, Budai Nagy Antal út 1. Tel : 20/540-82-78, E-mail: [email protected]

Siófok Város Önkormányzata (Siófok, Fő tér 1.) megbízásából 2013. április hónapban

S ióf o k v á ro s telepü lésrend ezési terv ein ek és h ely i ép ítési sza bá ly za tán ak m ó d o s í t á sa "A B a la ton va súti meg kö zelítése és a kötö ttp á ly á s kö rü ljá rá s f eltételein ek j a v í t á sa e l ő k é s z í t é s e " m e g n e v e z é s ű K Ö Z O P p r o j e k t m e g v a l ó s í t h a t ó sá g a é r d e k é b e n

Munkaszám: V-13.071/2013

NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŐ ÜGGYÉ NYILVÁNÍTVA A 345/2012. (XII. 6.) KORM. RENDELET, 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 27. PONTJA ALAPJÁN: "SZABADBATTYÁN-LEPSÉNY-SIÓFOK-KESZTHELY VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA

TARTALOM:

SZAKTERÜLET Generáltervezés

NÉV / ALÁÍRÁS Horváth Magdolna Pécsi Építész Kör Kft.

VÉGZETTSÉG JOGOSULTSÁG okl. építészmérnök vezető településtervező TT/1É 02-0104

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZAT TERVEZET - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS .......................................................... 1. RENDELET TERVEZET - HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS........................... 3.

Településtervezés

Zöldterületek, táj- és környezetvédelem

Horváth Krisztina

Tóthné Pocsok Katalin

okl. építészmérnök okl. településmérnök településtervező TT 07-0385 településrendezési szakértő SZTR2 07-0002/2014 táj- és kertépítész mérnök TK 01-5086

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................... 12. 2. A MÓDOSÍTÁSOK LEÍRÁSA.................................................................................................................. 14. 3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV(EK) ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ TÉRKÉP ÉS LEÍRÁS (SZÁMÍTÁS)............................................................. 29.

Közlekedés

Energiaközművek és elektromos hírközlés

Bakró-Nagy Tamás

Hanczár Zsoltné

Településrendezési közlekedési tervező K1d-1 Közlekedési építőmérnöki tervező KÉ-T okl. gépészmérnök és város-rendező mérnök Mk 2418 Tre-T, TRh-T

4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS .......................................................................... 35. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

KÜLÖN KÖTETBEN

5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ..................................................................................................................... 42. 6. KÖZMŰVESÍTÉSI, HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ............................................................................................. 45.

Vízi közművek

Bíró Attila

okl. építőmérnök MK 2456 TRv-T

MINTAKERESZTSZELVÉNYEK ............................................................................................................ 51. 7. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ............................................................................................................................ 58.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ………./2013. (………) sz. HATÁROZATA a város 49/2005. (IV.28.) sz. Kt. határozattal megállapított, többször módosított településszerkezeti tervének és leírásának módosítására A B a laton va sú ti meg kö zelítése és a kötö ttp á ly á s kö rü ljá rá s f eltételein ek j av ítá sa előkészítése" m e g n e v e z é s ű K Ö Z O P p r o j e k t m e g v a l ó s í t h a t ó sá g a é r d e k é b e n Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 172/2012.(X.25.) sz. határozata szerint a város településszerkezeti tervét és leírását a Pécsi Építész Kör Építész - és Településtervező Kft. V-13.071/2013. munkaszámú, 2013. ............... keltezésű dokumentációja alapján az alábbiak szerint módosítja: 1. A kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület határa módosul kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, hétvégi házas üdülőterület, erdőterület és közúti közlekedési terület terhére a vasúti vágányok, a vízelvezetési rendszer, a műtárgyak, valamint a megállóhelyek, állomások helyigényének biztosítása céljából. 2. A közúti közlekedési terület határa módosul településközpont vegyes terület terhére a Vitorlás utcai közúti aluljáró, és az átépítendő körforgalmi csomópont helyigényének biztosítása céljából. 3. A településszerkezeti terven jelölésre kerülnek a szintbeni és a külön szintű vasúti keresztezések (közúti átjárók), a tervezett új Aranypart megállóhely, valamint a távlati második vágány nyomvonala. 4. A kerékpárút hálózat tekintetében a Mártírok útja és Tátra utca közötti szakaszon, az Indóház és Ady Endre utcán vezetett nyomvonal a Batthyány Lajos utcába áthelyezésre kerül. 5. Régészeti lelőhelyek jelölése a beruházáshoz elkészült Előzetes Régészeti Dokumentációnak megfelelően módosul. 6. A fenti módosításokkal a város településszerkezeti terve, és annak jelmagyarázata a mellékelt fedvény-1,-2 szerint változik. 7. Figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/C.§ paragrafusban foglaltakra, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45.§ (3) a) bekezdés szabályaira, jelen határozat 1-6. pontja a határozat elfogadását követően azonnal hatályba lép. Felelős: Dr. Balázs Árpád polgármester Határidő: értelem szerint

Siófok, 2013. …………………...

Dr. Pavlek Tünde sk jegyző

Dr. Balázs Árpád sk. polgármester

Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója

1

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA


MELLÉKLET: TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FEDVÉNY-1

MELLÉKLET: TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FEDVÉNY-2

M 1: 20 000

M 1: 20 000

KÜLÖNSZINTŰ VASÚTI KERESZTEZŐDÉS


2

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA


RENDELET TERVEZET SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ……… ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005.(IV.29.) számú rendelet módosításáról Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §-a alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a város közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következőket rendeli el: 1.§ Az Ör. 1. számú mellékletét képező SZAT 07; 12; 13; 17; 18; 20 ;21; 22. sz. szelvénye helyébe e rendelet mellékletét képező SZAT 07; 12; 13; 17; 18; 20 ;21; 22. sz. szelvény lép.

2.§ Az Ör. a következő, új 37/A. § -sal egészül ki: "37/A.§ A Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület, szabályozási terv szerinti bővítése esetében az övezeti, építési övezeti előírásokban rögzített határértéknek - azaz a telken megengedett legnagyobb szintterületi mutató, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület előírt legkisebb mértéke, az újonnan kialakítható telkek legkisebb szélessége / mélysége / területe, beépítés módja tekintetében - nem megfelelő telek és építési telek is kialakítható. " 3.§ Az Ör. 20. §-a a következő, új bekezdésekkel egészül ki: "(6) A vasút területén gyalogos átkelőhely, közúti átjáró, illetve zajárnyékoló fal,– a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak megfelelően - ott is létesíthető, ahol ezt a forgalom illetve a zajterhelés indokolja, továbbá településképi szempontok nem akadályozzák. A zajvédő és zajárnyékoló falak anyag- és színválasztásánál a település- és a tájképet legkevésbé zavaró megoldást kell alkalmazni.” 4.§ (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Pavlek Tünde sk

Dr. Balázs Árpád sk.

jegyző

polgármester


3




4




5




6




7




8




9




10




11

1. ELŐZMÉNYEK

1. ELŐZMÉNYEK A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint építtető közreműködésével valósul meg a Szabadbattyán – Lepsény – Siófok – Keszthely vasútvonal rekonstrukciójának I. üteme tárgyú beruházás, mely érinti Siófok város közigazgatási területét. A beruházás előkészítése a „Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése” tárgyú, KÖZOP-2.5.0-09-2010-0002 azonosítójú Támogatási Szerződés keretében valósul meg.

A Közlekedés Operatív Program keretében finanszírozott és finanszírozandó egyes kiemelt beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánításáról szóló 1320/2012. (VIII. 30.) Korm. határozat 1. számú melléklete tartalmazza a Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése projektet

A NIF Zrt. megbízásából a FőmtervTT Zrt. elkészítette az engedélyezési terveket, mely alapján a környezetvédelmi, ill. az építési engedélyezési eljárás elindult.

Siófok Város Képviselő-testülete NIF Zrt. megkeresésére, a - mellékelt - 172/2012. (X.25.) számú településfejlesztési döntésben foglaltak szerint határozott a településrendezési eszközök módosításának megindításáról, a kidolgozott ágazati tervek és a város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának összehangolása céljából. Az európai vasúti normáknak megfelelő műszaki színvonalú vasútvonal kiépítése, az átfogó célon túl a környezetére is pozitív hatást jelent.

A város hatályos településrendezési eszközei: 

22/1997.(II.20.) sz. képviselőtestületi határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepció



49/2005. (IV.28.) számú képviselőtestületi határozattal elfogadott - többször módosított - Településszerkezeti Terv és Leírás



Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló - többször módosított - 23/2005. (IV.29.) számú önkormányzati rendelete

A módosítás véleményezési eljárása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9.§ (2) bekezdésének megfelelően kezdődött, 2012. novemberében. Az előzetes véleménykérés során meghatározásra került a rendezés alá volt terület – azaz a közigazgatási területét érintő vasúti vonalszakasz mentén tervezett új létesítmények, 2.vágányok, és az ahhoz tartozó műtárgyak területe, valamint a vasútfejlesztéshez kapcsolódó úthálózati elemek és a fejlesztéssel érintett ingatlanok területe. Az előzetes véleménykéréssel egyidejűleg az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 1. § (3) (a), 4. § (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklet II. pontja alapján az önkormányzat megkérte az államigazgatási szervek véleményét a környezeti vizsgálat szükségessége tekintetében, azaz hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Az érdekelt államigazgatási szervek véleménye alapján a egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. szerinti környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges. Tekintve, hogy az Étv 9.§ (2) bekezdés szerinti véleményezési eljárás 2012. novemberében indult, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet Átmeneti rendelkezések 45.§ (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak rá: "Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő településrendezési eszköz elfogadásáról a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési jelmagyarázatának megfelelően 2013. december 31-ig gondoskodni kell."

tartalmi

követelményeinek

és

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 7. § (1) alapján a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához az önkormányzat kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét, továbbá a 7. § (4) szerint pedig a tematika eldöntésekor figyelembe vette a környezeti értékelés 4. számú melléklet szerinti általános tartalmi követelményeit terv jellemzői és feltételezhető környezeti következményei alapján, valamint az előzőekben foglalt véleményeket. A környezeti vizsgálat a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosításának véleményezi eljárásával együtt kerül lefolytatásra. Az előzetes - Étv. 9.§ (2) bek. szerinti - véleményeztetést követően került jóváhagyásra az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, melynek 1. számú melléklet 27. pontja tartalmazza a Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója beruházást. Tekintve, hogy az Étv. 9.§ (2) bekezdés szerinti előzetes véleménykérő levél a kormányhatározat szerinti megnevezéssel került kiküldésre szükséges volt annak egyértelmű rögzítése a NIF Zrt. részéről, hogy a két projekt egymással analóg. A NIF Zrt. a 2013. január 16-án kelt, K-874/2013 az. levelében nyilatkozott,hogy a 320/2012. (VIII. 30.) Korm. határozatban nevesített "a Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" beruházás és a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendeletben nevesített "Szabadbattyán-LepsénySiófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója" beruházás egymással analóg. A NIF Zrt. nyilatkozata alapján, tekintettel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényben foglaltakra, miszerint "az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával" a 2012 novemberben megkezdett véleményezési eljárást az Étv. 9/C. § szerint kívánja az önkormányzat folytatni. Az Étv. 9/C.§ szerint: Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósításához szükséges településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9/B. §ban foglaltak alkalmazandók. Az Étv.9/B.§ szerint: ...a 9. § (2)–(7) bekezdésétől a következők szerint térhetnek el:


12

1. ELŐZMÉNYEK

b)

c) d)


az elkészített településrendezési eszközt a polgármesternek egyeztető tárgyaláson azérdekelt államigazgatási szervekkel ismertetnie kell, a tárgyalás meghívójához az elkészített településrendezési eszközt mellékelnie kell, az egyeztetett településrendezési eszközre vonatkozó végső szakmai véleményét az állami főépítész 5 munkanapon belül kiadja, és a településrendezési eszköz módosítása azonnal hatályba léptethető.

Az Önkormányzat az alábbi adatokat, iratokat, szakvéleményeket, előzmény-iratokat dokumentációkat bocsátotta rendelkezésre, további felhasználás céljából a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításához: a) A rendelkezésére álló - DAT szabványnak megfelelő - legfrissebb alaptérkép digitális állománya, valamint Önkormányzat biztosította az 1996. évi LXXVI. sz. törvény (Fttv.) alapján szolgáltatott állami alapadatok térítésmentes felhasználását a tervezők részére. b) A településszerkezeti terv és valamennyi alátámasztó munkarésze (digitális formátumban is). c) A területre vonatkozó hatályos rendezési terv és szabályzat valamennyi alátámasztó munkarésze (digitális formátumban is). d) Betekintés az építési engedélyekbe, tervekbe, koncepciókba és vizsgálatokba, továbbá az Önkormányzati Bizottságok és a Képviselő-testület vonatkozó határozataiba. e) A Önkormányzat által lényegesnek tartott további információk és fejlesztési szándékok. f) Az Önkormányzat biztosította a hatályban lévő szabályozási terv szintvonalas térképi állományának térítésmentes felhasználását a tervező részére. g) ÉTV. 9.§ szerinti előzetes vélemények.

NIF Zrt, az alábbi adatokat, iratokat, szakvéleményeket, előzmény-iratokat, dokumentációkat, dokumentációkat bocsátotta rendelkezésre, további felhasználás céljából a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításához: a) Balatonaliga-Balatonszentgyörgy vonalszakasz átépítése I. ütem előkészítése - Tender terv FÖMTERV'TT Zrt. - 2012. november hó b) Környezeti Hatástanulmány - Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz átépítése I. ütem VIBROCOMP Kft. 2012., valamint a folyamatban lévő környezeti hatásvizsgálat során érkezett, tartalmat érintő hiánypótlási végzések c) Kisajátítási tervek a vasút terület határa a teljes közigazgatási terület vonatkozásában (*.dwg és *.PDF formátumban) Terratis Kft. -2013. február d) Löszfal, mélyszivárgó táró rekonstrukciójának terve - FÖMTERV'TT Zrt. e) Előzetes régészeti dokumentáció - Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága 2012. f) Közműtervek (közműgenplan) (*.dwg formátumban), műszaki leírás. közműszolgáltatóktól visszaérkezett nyilatkozatok FÖMTERV'TT g) A rendelkezésére álló - DAT szabványnak megfelelő - legfrissebb alaptérkép digitális állományát a a NIF Zrt. biztosította az Önkormányzat számára, melyet az Önkormányzat a tervezők rendelkezésére bocsátott (*.dwg formátumban). h) A NIF Zrt. biztosítja a szintvonalas térképi állomány ( geodéziai bemérés térképi állományának) térítésmentes felhasználását az Önkormányzat részére, melyet az Önkormányzat a tervező rendelkezésére bocsátott. (*.dwg formátumban) A geodéziai felmérést a RODEN Mérnöki Iroda Kft. készítette.


13

2. A MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA



Módosítási igények és szándékok a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat tekintetében:

A Balaton északi és déli partján is jellemző, hogy nincs megfelelő kapacitású, gyors és kényelmes közlekedést biztosító közösségi közlekedési szolgáltatás. Ezen helyzeten a meglévő vasúti infrastruktúra fejlesztésével – átépítés, korszerűsítés – lehet segíteni. A fejlesztés kapcsán használni kell az EU által biztosított, alacsony arányú önrészt megkívánó pályázati források lehetőségét. A közösségi forrásokkal támogatható fejlesztés keretében a térség vasútvonalain megvalósítható a vasúti pálya és a közúti kapcsolatainak korszerűsítése, a biztosító berendezések felújítása, cseréje, illetve a nagyobb állomásközöknél a második vágány megépítése.

A fejlesztések miatt szükségessé váló terület igénybevételek (második vágány helybiztosítása, csapadékvíz-elvezetés, Vitorlás utcai új aluljáró építése) változó szakaszokon és szélességekben jelentkeznek. A fejlesztések helyigénye a jelenlegi MÁV tulajdonú területeken nem mindenhol biztosíthatók, ezért a szomszédos ingatlanokból kell a szükséges területeket igénybe venni A NIF Zrt. a tárgyi módosításhoz adatszolgáltatásként - digitálisan is - megadta a vasútterület lehatárolását, valamint a vasút terület többlet területigényének határát, azaz a kisajátítási terveket. A vasútterületi lehatárolás több helyen átfedésben van a hatályos szabályozási terven közúti közlekedési területbe sorolt területekkel, ezek felülvizsgálata is megtörtént a tárgyi módosítás során.

A Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa vasútvonal a MÁV 30-as számú 25kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a Keszthely – Tapolca irányú, 30b számú vasútvonal. Az 1861-ben épült vasútvonal Budapest - Szabadbattyán között szakasza kétvágányú, a Szabadbattyán - Nagykanizsa között szakasza egyvágányú. A Siófokot érintő vasútvonal Budapest-Nagykanizsa pályaszakasz jelenlegi felújításának I. üteme, a Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti szakasz egyvágányú, villamosított. A beavatkozások eredményeként a vízszintes vonalvezetés a mai nyomvonalat követi a 120 km/h tervezési sebességnek megfelelő ívkorrekciókkal épül, ill. lehetőséget teremt egy második vágány kiépítésére, valamint a vízelvezetés megoldásával biztosítja a hosszú távú biztonságos működést A tervezési területen teljesen felújításra kerül a vágányhálózat, a vízelvezetési rendszer, a műtárgyak, valamint a megállóhelyek, állomások. A kivitelezés befejezésének várható időpontja: 2020. 

 

 

Az Siófokot alábbi szakaszokon tervezik a második vágányok távlati megépítését a vasútvonal rekonstrukciója első üteme keretében: - Siófok (1112+00 szelvény) – Siófok 4. sz. kitérő (1130+00) között - Siófok (1158+00 szelvény) – Zamárdi felső 2. sz. kitérő (1207+00) között A szakaszon Aranypart új megállóhely került megtervezésre. Átépítésre kerülő megállóhelyi és állomási peronok: - Szabadisóstó állomás,380m hosszú, sk.:+55cm - Szabadifürdő megállóhely, 360m hosszú, sk.:+55cm - Balatonszéplak felső megállóhely, 360m hosszú, sk.:+55cm Szabadisóstó állomás teljes rekonstrukciója megtervezésre került A vasút átépítésével felújításra kerülnek a szintbeli közúti átjárók, és gyalogos átkelők, ill. a Vitorlás utcánál épül egy külön szintű aluljáró, mely a beépítésre szánt terület igénybevételével jár.



Településszerkezeti terv módosítása A kötöttpályás közlekedési terület határának módosításai - , kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, hétvégi házas üdülőterület, erdőterület és közúti közlekedési terület terhére, - amelyek a vasúti vágányok, a vízelvezetési rendszer, a műtárgyak, valamint a megállóhelyek, állomások helyigényének biztosítása céljából szükségesek. A közúti közlekedési területbővítése, településközpont vegyes terület terhére a Vitorlás utcai közúti aluljáró. sz átépítendő körforgalmi csomópont helyigényének biztosítása céljából. A településszerkezeti terven az OTÉK 2. melléklet szerinti jelkulccsal jelölésre kerülnek a szintbeni és a külön szintű vasúti keresztezések (közúti átjárók). Régészeti lelőhelyek jelölése a beruházáshoz elkészült Előzetes Régészeti Dokumentációnak megfelelően pontosításra kerül. (ld. 8. Örökségvédelem fejezet) A vasútterületi lehatárolás és a hatályos terven kijelölt közúti közlekedési területek átfedésének felülvizsgálata során szükséges terület felhasználás módosítás (kötöttpályás és közúti közlekedési terület határa változik az Indóház utcánál.) Ezzel összefüggésben település szerkezetét meghatározó infrastrukturális elemek közül, a hatályos településszerkezeti terven az Indóház és Ady Endre utcán haladó kerékpárút nyomvonal egy utcával északabbra kerül, mely a módosítással érintett terület kibővítését vonja maga után.

megszűnő kerékpárút nyomvonal új kerékpárút nyomvonal

A NIF Zrt. megbízásából a Főmterv’TT Zrt. elkészítette az engedélyezési terveket. Az elkészült szakági terveket az engedélyező hatóságok részére benyújtották: - Vasúti pálya, felsővezeték, műtárgyak terveit a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, - Útátjárók, gyalogos átjárók terveit a Somogy, ill. Veszprém Megyei Kormányhivatalokhoz, - Közmű terveket az érintett közmű hatósághoz, illetve jóváhagyásra az üzemeltetőkhöz, - Környezetvédelmi hatástanulmányt a Dél- dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.


14





Az alátámasztó munkarészek tartalmazzák a zajvédelmi követelmények teljesülésére vonatkozó megoldásokat, megállapításokat.: pl a zajárnyékoló falak szükségessége, a rugalmas sínágyazat hatásait. Az esztétikus környezet alakításra valamennyi szakági munkarész tartalmaz megállapításokat, javaslatokat, például a zajárnyékoló fal átláthatóságára tett javaslat, a peronok, közúti átkelőhelyek, gyalogos átjárók és környezetük átépítése burkolatcseréje, az átépítésre kerülő légvezetékek földkábelbe történő fektetése tekintetében. Megjegyzés: A NIF Zrt. megbízásából a Főmterv’TT Zrt. elkészítette az engedélyezési terveket. Az elkészült szakági terveket az engedélyező hatóságok részére benyújtották: - Vasúti pálya, felsővezeték, műtárgyak terveit a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, - Útátjárók, gyalogos átjárók terveit a Somogy, ill. Veszprém Megyei Kormányhivatalokhoz, - Közmű terveket az érintett közmű hatósághoz, illetve jóváhagyásra az üzemeltetőkhöz, - Környezetvédelmi hatástanulmányt a Dél- dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Fenti tervek alapján készült tárgyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításának dokumentációja

Helyi Építési szabályzat és szabályozási terv módosítása A szabályozási terv a településszerkezeti tervnél leírt többlet területigények helybiztosítása céljából módosul, az adatszolgáltatásként átadott kisajátítási tervek alapján, valamint a vasútterület és a helyi szabályozás ütközéseinek felülvizsgálata során jelentkezett módosítás szükségessége. A szabályozási terven tájékoztató elemként jelölésre kerültek a Tender Tervben szereplő szintbeni és különszintű közúti átjárók, és gyalogos átkelőhelyek. valamint a döntéshozók orientálása céljából, javaslatként új gyalogos átkelőhelyet is tartalmaz a terv a Tihany utcánál, melyre társadalmi igény mutatkozik. Az átjárók, átkelőhelyek jelölése miatt a HÉSZ-ben is rögzítésre kerül, hogy szabályozási terven szereplő gyalogos átkelőhelyek, és közúti átjárók nem kötelező elemek, azok a vasúti területen - a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak megfelelően bárhol létesíthetők a terv módosítása nélkül. Régészeti lelőhelyek jelölése a beruházáshoz elkészült Előzetes Régészeti Dokumentációnak megfelelően pontosításra kerül. (ld. 8. Örökségvédelm fejezet) Az telekalakítási eljárásoknál általában gondot okoz a hatóságok számára, hogy a közlekedési területek bővítése során, a visszamaradó építési telkek/telkek nem felelnek meg az övezetben rögzített mutatószámoknak, például a legkisebb kialakítható telek méret kritériumának. Ezért a helyi építési szabályzatban rögzítésre kerül, hogy "A Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület, szabályozási terv szerinti bővítésének telekalakítása esetében, az övezeti, építési övezeti előírásokban rögzített határértéknek - azaz a telken megengedett legnagyobb szintterületi mutató, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület előírt legkisebb mértéke, az újonnan kialakítható telkek legkisebb szélessége / mélysége / területe, beépítés módja tekintetében - nem megfelelő telek és építési telek is kialakítható. "

A rajzi munkarészben részletesen kifejtésre kerültek a módosítási igények és szándékok, a hatályos szabályozási tervvel összevetve, illetve azok az elemek is kiemelésre kerültek, ahol a vasútterülettel való átfedés ellenére az önkormányzat a hatályos szabályozást kívánja a továbbiakban is fenntartani.

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Üisz.: 26057/2012) -

-

Az Étv. 9.§ (2) bekezdés szerinti vélemények, és az azokra adott válaszok: Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal, Állami Főépítész (XV-D-08/242-2/2012.) Ahol csökken a közlekedési terület, készüljön mintakeresztszelvény, a teljes útterületre vonatkozóan (az útkoronán kívüli területekre és a kötöttpályás közlekedési területre vonatkozóan is), melyek tartalmazzák a meglévő és tervezett közműveket is az útterület határáig, Válasz: A mintakeresztszelvények a fentieknek megfelelően elkészültek. Az alátámasztó munkarész vonatkozó fejezete tartalmazza azokat. Az OTÉK 3. § (3) bekezdés 2. pontjában előírt környezetalakítási alátámasztó munkarészben részletezni szíveskedjenek a közlekedési létesítmények fejlesztéséből adódó tér- és (köz)területalakításokat az azokra adandó megoldások kidolgozása mellett, különös tekintettel a zajvédelmi követelmények teljesítésére, az esztétikus környezet kialakítására, a 2/2005. (I.11.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló (2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének előírásait figyelembe kell venni, az abban foglalt eljárásokat le kell folytatni. Válasz: a 2/2005 (I.11) Korm. rend. tartalmi követelményeinek megfelelő környezeti értékelés készült,mely a véleményezési dokumentáció mellékletét képezni. A környezeti vizsgálat lefolytatásra kerül a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosításának véleményezési eljárásával párhuzamosan.

Vízvédelem: A tervezett módosítás területe vízbázis védőterületet nem érint, vízgazdálkodási szempontból előzetesen észrevételt nem tesz. Táj- és természetvédelem: A tervezési területet nem érint védett terület, nem tartozik a Natura 2000 hálózatba, valamint természetes és védendő élőhelyek ezen a területen nem ismertek, ezért a tárgyi módosításhoz táj és természetvédelmi szempontból sem tesz előzetes észrevételt. Zaj-és rezgésvédelem: a zajvédelmi követelmények maradéktalan teljesülésére hívja fel a figyelmet, a dokumentációnak tartalmaznia kell a zajvédelmi megfelelőség biztosítását alátámasztó számításokat. Szükségesnek tartja a környezeti értékelést elvégezni, anélkül nem javasolja elfogadásra a tervet Környezeti vizsgálat: A benyújtandó terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálstáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm, Rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. § alá tartozik." "A Rendelet 1. § (2) bekezdésének ba) pontja szerint a környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező arra a tervre, illetve programra, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől. Válasz: a 2/2005 (I.11) Korm. rend. tartalmi követelményeinek megfelelő környezeti értékelés készült,mely a véleményezési dokumentáció mellékletét képezni. A környezeti vizsgálat lefolytatásra kerül a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosításának véleményezési eljárásával párhuzamosan. A NIF Zrt. megbízásából a Főmterv’TT Zrt. elkészítette az engedélyezési terveket. Az elkészült szakági terveket az engedélyező hatóságok részére benyújtották, köztük a Környezetvédelmi hatástanulmányt a Dél- dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A Zajvédelemi fejezetet a fenti hatástanulmány tartalmazza, melyet adatszolgáltatásként a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosításához átadtak, a zajvédelemre vonatkozó megállapítások a fenti dokumentáció alapján készültek.

Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (Iktsz.: XV-R-074/00285-/3/2012) -

Közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, nem kíván részt venni a továbbiakban Amennyiben érdemi változás van a tervben az előzetesben ismertetettekhez képest, akkor kíván csak részt venni az eljárásban Nem tartja szükségesnek a környezeti vizsgálati eljárás lefolytatását. Választ nem igényel.


15



Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Üisz.: 360-2/2012/HAT) -

-

Környezeti vizsgálat szükségességéről nem nyilatkozott. Tűz és polgári védelmi szempontból kifogást nem emel Választ nem igényel.

Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége (Üisz: UO/0003/18/2012.) -

-

Kiemelten felhívja a figyelmet, hogy a tervezés során figyelembe kel venni a közlekedési építményekre vonatkozó előírásokat, és teljesíteni kell a forgalombiztonsági követelményeket. Egyeztetni kell a közlekedési hálózat és építmények fejlesztési terveit készítő adatainak ismeretével rendelkező szervezetekkel (KKK, MK NZRt, MÁV - ha van - egyéb útkezelőkkel) és az egyeztetési anyagot a részletes tervekhez kell csatolni) Az egyeztetések elmaradásának jogkövetkezményei lehetnek. A településszerkezeti terv érintettsége miatt az eljárásba be kell vonni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, vasúti és Hajózási Hivatalát is Részletes véleményében kifejti, hogy a módosítások során a szükséges útterület szélességeket továbbra is biztosítani kell; A tervvel érintett közlekedési létesítmények engedélyezési eljárása Hatóságuknál folyamatban van. Válasz: a Közlekedési Felügyelőség véleménye figyelembe vételre került, a dokumentáció megfelel a hivatkozott jogszabályok és műszaki előírásokban rögzítetteknek. A véleményezési eljárás során az Étv-ben és az OTÉK-ban rögzített szabályokon túlmenően, a felsorolt szervezetek is bevonásra kerülnek az egyeztetési eljárásba, tekintettel az ügy nemzetgazdasági szempontból kiemelt voltára. A tárgyi dokumentáció számukra is megküldésre kerül, mely az Étv. 9/C.§ szerint, az egyeztető tárgyaláson véleményezendő.

-

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal (Ikt.: UVH/UH/25/1/2013.) A kötelező alátámasztó munkarész tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat ismerteti (közlekedési javaslat); Ismerteti a vonatkozó jogszabályi, valamint műszaki előírásokat; Felhívja a figyelmet, hogy a a NIF-el és a KKK-val is egyeztetni szükséges; Felhívja a figyelmet, hogy a felsőbb szintű tervekkel való összhang szükséges. Kéri mellékelni a változás előtti és utáni mintakeresztszelvényeket. Vasúti szempontból leírt véleményében jelzi, hogy a vonal engedélyezési eljárása folyamatban van, a módosítások ezzel kapcsolatosak, ezért ezeket támogatja. Válasz: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal véleménye figyelembe vételre került, a dokumentáció megfelel a hivatkozott jogszabályok és műszaki előírásokban rögzítetteknek, a mintakeresztszelvények tartalmazzák a változás előtti és utáni állapotot.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Polgári Repülőtéri és Környezetvédelmi (LR/RK/NS/B/603/1/2012) - Hozzájárul. a további egyeztetési eljárásban nem kívánnak részt venni. Választ nem igényel.

Osztály

Somogy Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (XV-B-38/55-6/2012) -

"A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása több nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint (KÖH azonosító: 19406, Balatonszabadi-Sóstó, KÖH azonosító: 48078, Balatonszéplak - felső v.m). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti területet érintő engedélyezési eljárás során a Somogy Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztálya bevonása szükséges. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kövtv.) alapján a lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a Kövtv. 22. § (2) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző feltáráshoz a beruházónak biztosítania kell a szükséges időt és anyagi feltételeket."

-

" Tájékoztatom továbbá, hogy a Kövtv. 66. § (1) bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett." Környezeti vizsgálat szükségességéről nem nyilatkozott. Válasz: A település teljes közigazgatási területére a hatályos településrendezési eszközök megalapozó vizsgálata keretében 2005. májusában elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány (Pécsi Építész Kör Kft.). A vasútvonal fejlesztéssel érintett területére, illetve annak környezetére vonatkozó Előzetes Régészeti Dokumentációt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Németh Péter Gergely és dr. Honti Szilvia régész készítette, 2012. december 15. keltezéssel., melyet a NIF Zrt. adatszolgáltatásként, további felhasználásra átadott a településrendezési eszközök tárgyi módosításához. A régészeti dokumentáció az egész nyomvonalszakasz viszonylatában felderítette az esetleges további régészeti lelőhelyeket és viszonyát a beruházás során elvégezendő földmunka helyével. Vizsgálta továbbá, hogy a beruházás érinthet-e régészeti védettségű, vagy exlege védett régészeti területeket.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (Üisz.: 636-9/2012) -

Táj- és természetvédelmi szempontból kifogást nem emel, a módosítást elfogadja Külön környezeti vizsgálat elvégzése nem szükséges, mivel a projekt engedélyezési eljárása keretében környezeti hatástanulmány készült Környezetvédelmi vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek Választ nem igényel.

Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatal (Üisz.: 10.070/12/2012) -

Belterületi fekvésen valósul meg, termőföldet nem érint, ezért nem tartozik a hatáskörébe, nem kíván részt venni a az eljárás további szakasziban. Választ nem igényel.

Somogy Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (Iktz.: XV-F-23/1568-2/2012) -

A módosítás mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területet nem érint, így hatásköre hiányát állapította meg. Választ nem igényel.

Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatal Erdészeti Igazgatósága (Üisz.: XV-G-26/5391/1/2012.) -

Mivel a tervezett módosítások üzemtervezett erdőterületet nem érintenek, ezért kifogást nem emel és nem kíván részt venni a további szakaszban. Választ nem igényel.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (Nyt.: 5720-1/2012/hho) -

Észrevételt nem tesz, nem kíván részt venni az eljárásban. Választ nem igényel.

Pécsi Bányakapitányság (Iktsz.: PBK/3342-2/2012) -

A Szabadi magaspart esetében állékonysági vizsgálatok alapján kell meghatározni a szabályozási szélességet; Véleménye szerint érintettség esetén szükséges a Magaspart területén jelölt kedvezőtlen földtani adottságú területet szakkérdésének vizsgálata; A módosítások területén szilárdásvány bányászati létesítmény és megkutatott, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, szénhidrogén bányászati létesítmény, szállítóvezeték nem található; Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet 1. § (3) (a), 4. § (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklet II. pontja bekezdéseire figyelemmel közli, hogy amennyiben a módosítás a


16


magasparti területekre is kiterjed, a földtani közeg védelmének szempontja szerint jelentős környezeti hatás várható. Válasz: A Sóstó Magaspart szakaszon szabályozási terv módosítás nem történik, itt a vasúti pálya helyben cserés átépítése valósul meg. A környezeti értékelés elkészítése során kiemelt figyelmet kaptak a tervezett fejlesztéssel kapcsolatos zaj- és rezgésvédelem, a zajvédelmi megfelelőség, valamint a vasútvonal melletti kedvezőtlen földtani adottságú magaspart védelme miatt szükséges településtervezési, illetve településrendezési feladatok meghatározása.


ÉRINTETT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK ELSŐFOKÚ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG (343/2006. (XII. 23.) KORM. RENDELET 2. § (1) SZERINT

Műszaki osztály , (Építéshatósági csoport, Városüzemeltetési cs., Beruházási csoport) - nem válaszolt Jogtanácsos, Polgármesteri Kabinet- nem válaszolt

Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság -

Biztosítani kell a hírközlési, valamint postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét Ismertetni kell a hírközlési szolgáltatókkal a tervezett módosításokat Válasz: A tervezett fejlesztés megvalósítását előkészítő tervekhez a közmű szakági terveket a FÖMTERV Zrt. készítette, az általuk a közműszolgáltatókkal is leegyeztetett terveket a településrendezési terv készítéséhez átadták. A településrendezési terv közmű szakági munkarésze a FÖMTERV által készített tervek átvételével, azok elfogadásával, felülvizsgálatuk nélkül készült, mivel azok tervezése a szolgáltatókkal egyetértésben történt. Továbbá figyelembe vételre kerültek a vizsgált területet érintő korábbi településrendezési tervek szakági munkarészei.

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSÁBAN ÉRDEKELT ÚT- ÉS KÖZMŰKEZELŐK, SZOLGÁLTATÓK

Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítésze (Üisz.:SMÖ/2049/2012)

Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Somogy Megyei Igazgatóság - külterületen a 10-50-100-es védőtávolságokon belül az út kezelője hozzájárulásának szükségességére hívja fel a figyelmet - belterületen az utakon és a szomszédos ingatlanokon (ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási cálú történő munkáknál szintén a közút kezelője hozzájárulásának szükségességére hívja fel a figyelmet Választ nem igényel.

-

-

DRV Zrt.

-

a módosítással egyetért,

-

ivóvíz és szennyvíz vezetékek érintettségére hívja fel a figyelmet, egyeztetni szükséges a tervezőnek

MEGYEI ÉS SZOMSZÉDOS ÖNKORMÁNYZATOK

Megfontolásra ajánlja – mivel a vasúti pálya lakóépületekhez is közelebb kerül – a zajvédelemre valamilyen műszaki megoldás alkalmazását előírni a HÉSZ-ben. Válasz: A NIF Zrt. megbízásából a Főmterv’TT Zrt. elkészítette az engedélyezési terveket, mely tartalmazta a zajárnyékoló falakat, valamint az átépítés tekintetében a rugalmas pályaszerkezetet. A szabályozási terven rögzítésre kerültek a zajárnyékoló falak, azok anyagára az alátámasztó munkarészben javaslatot tettek a szakági tervezők.

Balatonvilágos Község Önkormányzata (szám: 2233-2/2012.) -

Kifogást nem emelt. Választ nem igényel.

Csopak Község Önkormányzata (Üisz.:1/1621-1/2012) -

Kifogást nem emelt. Választ nem igényel.

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. - Nem válaszolt E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. -

gázvezetékek érintettségét sorolja fel, melyek közül a Fő utca és Vitorlás utca esetében lehet szükség kiváltásra vagy védelembe helyezésre

Dél-balatoni Vizitársulat - Nem válaszolt Supra Kábeltévé Kft. - Nem válaszolt FiberNet Kommunikációs Zrt. - Nem válaszolt

Paloznak Község Önkormányzata (sz: 1499-2/2012) -

Nem kíván részt venni. Választ nem igényel

Balatonszabadi Község Önkormányzata - nem válaszolt Alsóörs Község Önkormányzata - nem válaszolt Balatonalmádi Község Önkormányzata - nem válaszolt Balatonkenese Község Önkormányzata - nem válaszolt Balatonfőkajár Község Önkormányzata - nem válaszolt Siójut község Önkormányzata - nem válaszolt Ádánd Község Önkormányzata - nem válaszolt Ságvár Község Önkormányzata - nem válaszolt

INVITEL Távközlési Zrt. - Nem válaszolt Magyar Telecom Nyrt. - Kifogással nem él AVE Zöldfok Zrt . - Nem válaszolt TERMOFOK KFT. -Nem válaszolt FGSZ Földgázszállító Zrt. - Bányaüzemi hírközlő kábelt érint, egyeztetni szükséges Válasz: A tervezett fejlesztés megvalósítását előkészítő tervekhez a közmű szakági terveket a FÖMTERV Zrt. készítette, az általuk a közműszolgáltatókkal is leegyeztetett terveket a településrendezési terv készítéséhez átadták. A településrendezési terv közmű szakági munkarésze a FÖMTERV által készített tervek átvételével, azok elfogadásával, felülvizsgálatuk nélkül készült, mivel azok tervezése a szolgáltatókkal egyetértésben történt. Továbbá figyelembe vételre kerültek a vizsgált területet érintő korábbi településrendezési tervek szakági munkarészei.

Balatonendréd Község Önkormányzata - nem válaszolt Zamárdi Város Önkormányzata - nem válaszolt Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója

17




18



HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV M 1:4000

SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett földárok a pálya jobb oldalán 925mh) helybiztosítása céljából.

10. 0.

9.0. közúti átjáró (felújítás)

felújított gyalogos átkelőhely

10.

Távlati II. vágány

9. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (tervezett földárok a pálya bal oldalán 935mh) helybiztosítása céljából.


19




SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (tervezett földárok a pálya bal oldalán 450mh) helybiztosítása céljából.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett földárok a pálya jobb oldalán 555mh) helybiztosítása céljából.

A4.

közúti átjáró (felújítás) gyalogos átkelőhely (felújítás)

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 863mh) helybiztosítása céljából.

felújított gyalogos átkelőhely Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére.

A4.

8.

Balatonszéplak Felső megállóhely - átépítésre kerülő peronok

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület terhére, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (szikkasztó földárok a pálya bal oldalán 925mh) helybiztosítása céljából.

8.

A Tihany utca vonalában a vasúton keresztül jelenleg jelentős gyalogos forgalom zajlik, kiépített átkelőhely nélkül, balesetveszélyesen. A NIF Zrt. a véleményezési eljárás megindításakor átadott anyagokban szerepeltette az átkelőhely szükségességét, azonban az elkészült tervben már nem szerepel, azzal az indokkal, hogy 200 méterre található kiépített gyalogos átkelőhely, valamint a 7.sz főúton sincs ezen a helyen kiépített gyalogos közúti átkelő. Tekintve, hogy a közeli gyalogos átkelőhely ellenére zajlik itt, rendkívül balesetveszélyesen a gyalogos forgalom, szükséges a város terveiben szerepeltetni egy kiépített átkelőhelyet. Megjegyzés: a szabályozási terven jelölt közúti átjárók, és gyalogos átkelőhelyek nem kötelező elemekként szerepelnek, bárhol létesíthetők, ahol az műszakilag megoldható,és a jogszabályoknak megfelel. Mind az alátámasztó munkarészekben, mind a szabályozási terven tájékozató elemként feltűntetésre kerül a Tihany utcai gyalogos átkelőhely, orientálva ezzel a későbbi vasút és útfejlesztési döntéseket.


20




7.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 863mh) helybiztosítása céljából.

Közúti közlekedési terület bővítése, a Vitorlás utcai új közúti aluljáró és átépített körforgalmi csomópont helybiztosításának céljából, településközpont vegyes terület terhére.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - hétvégiházas üdülőterület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 255mh) helybiztosítása céljából

6.

Közúti közlekedési területek övezethatárának módosítása az új közúti aluljáró helybiztosítása céljából

7. 5.

6. gyalogos átkelőhely (felújítás)

felújított gyalogos átkelőhely gyalogos átkelőhely (felújítás)

5.

felújított gyalogos átkelőhely gyalogos átkelőhely (felújítás)

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület terhére, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (szikkasztó földárok a pálya bal oldalán 925mh) helybiztosítása céljából.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya bal oldalán 425mh) helybiztosítása céljából.

felújított gyalogos átkelőhely

közúti átjáró (felújítás) gyalogos átkelőhely (felújítás) Vitorlás utcai új közúti aluljáró, és az új közúti aluljáró mellett a Ny-i oldalon szintbeli gyalogos átkelőhely

SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója

21




Közúti közlekedési terület bővítése, a Vitorlás utcai új közúti aluljáró és átépített körforgalmi csomópont helybiztosításának céljából, településközpont vegyes terület terhére. A Baross híd és a vágányok közti terület a NIF adatszolgáltatás szerint vasútterület, a hatályos szabályozási tervben zöldterületbe sorolt. Tekintve, hogy a Balaton-törvény szerint a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet, és a tárgyi módosítás keretében nincs lehetőség a zöldterület nagyságával megegyező területet zöldterületbe sorolni, valamint a vízpart rehabilitációs tervek szerint kötelezően megtartandó közterület, az Önkormányzat fenn kívánja tartani a hatályos szabályozást. A vasút rekonstrukciós beruházás kapcsán geodéziai felmérés történt, így a hatályos terven szereplő szabályozási vonal minimális korrigálása szükséges, annak érdekében, hogy a Sió-csatornán a meglévő vasúti híd teljes egészében a kötöttpályás (vasúti) közlekedési területbe kerüljön.

A településszerkezetet meghatározó kerékpárút nyomvonal az Indóház, illetve Ady Endre utcából a Batthyány Lajos utcába kerül áthelyezésre, mely a településszerkezeti terv módosítását teszi szükségessé. A szabályozási terv tekintetében nem jelent módosítást a nyomvonal áthelyezése. Az új infrastruktúra elem helyigényének biztosíthatósága a közlekedési alátámasztó munkarészben található mintakeresztszelvényen igazolt.


KP. .. KP.

közúti átjáró (felújítás) gyalogos átkelőhely (felújítás)

4.

gyalogos aluljáró (felújítás)

3.

tervezési (rendezés alá vont) terület módosított határa közúti átjáró gyalogos átkelőhely

V. 3.

4.

új zajárnyékoló fal gyalogos felüljáró Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 167mh) helybiztosítása céljából.

Hatályos szabályozási terv az Indóház utca 20 méterre történő szabályozását tartalmazza, parkolók és kerékpárút elhelyezhetősége céljából. A MÁV Zrt. többször észrevételt tett a tekintetben, hogy az üzemszerű működésüket biztosító távközlő és biztosító berendezések kábeleit érinti a közterület szélesítése, melyeket ki kell váltani és új nyomvonalon alépítményben elhelyezni, melynek várható költsége több százmillió forint. A NIF Zrt. adatszolgáltatásként, (beruházás területeként) megadta a vasúti területek lehatárolását (fekete pontvonal). Az Önkormányzat döntése szerint a hatályos szabályozási terv szerinti 20 méteres közterületi szabályozás kikerül a tervből, a MÁV többszöri kérésének megfelelően. A kerékpárút tervezett nyomvonala a Batthyány Lajos utcába kerül át, (lásd alátámasztó munkarész közlekedési javaslat). A kerékpárút tervezett nyomvonalának áthelyezése a településszerkezeti terv módosítását, valamint a rendezés alávont terület határának módosítását is szükségessé teszi.


22




tervezési (rendezés alá vont) terület módosított határa


Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvízelvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 382,5mh) helybiztosítása céljából. gyalogos felüljáró

gyalogos átkelőhely (felújítás)

2.

2.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület terhére, a tervezett új Aranypart megállóhely, a távlati II. vágány és a csapadékvíz-elvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya bal oldalán 395mh) helybiztosítása céljából.


23




SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - közúti közlekedési terület terhére a csapadékvízelvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya jobb oldalán 382,5mh) helybiztosítása céljából.


A3

közúti átjáró (felújítás)

.

A3.

1. 1.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület terhére, a tervezett új Aranypart megállóhely, a távlati II. vágány helybiztosítása céljából.

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület bővítése - a kisajátítási tervek alapján - erdőterület, és közúti közlekedési terület terhére, a csapadékvízelvezetés (tervezett szikkasztó földárok a pálya bal oldalán 965mh) helybiztosítása céljából.


24





Új gyalogos átkelőhely állomás tér Ny-i oldal

új zajárnyékoló fal

közúti átjáró (felújítás) gyalogos átkelőhely Állomás tér K-i oldal (felújítás)

Szabadifürdő megállóhely Átépítésre kerülő peronok

gyalogos átkelőhely (felújítás) gyalogos átkelőhely (felújítás)


A2 .

A2.

A Béke utca hatályos terv szerinti szabályozása a NIF Zrt. adatszolgáltatása szerinti vasútterületet érinti. Tekintve, hogy a vasút fejlesztést nem befolyásolja a szabályozás (ezen a szakaszon a meglévő vágány helyben cserés átépítése történik) , és a közút szabályozása a Béke utcáról nyíló építési telkek megközelítését szolgálja, az Önkormányzat a hatályos szabályozást fenn kívánja tartani.


25




SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 közúti átjáró (felújítás) gyalogos átkelőhely (felújítás) új zajárnyékoló fal


A1 .

A1. A Szabadisóstó állomás teljes rekonstrukciója megtervezésre került


26




A Krieger Sámuel utca és a Pusztatorony tér között a Magaspart felső peremén került kiszabályozásra a településszerkezeti tervben elhatározott kerékpárút. A szabályozás érinti a NIF Zrt. adatszolgáltatásában lehatárolt vasúti területet, azonban a vasút rekonstrukciót nem befolyásolja, tekintve, hogy a vasúti pálya cca. 15 méterrel lentebb halad, a Magaspart alsó szintjén. 2005-ben a hatályos szerkezeti tervben meghatározottaktól eltérően készült kerékpárút terv (nem rendelkezik engedéllyel), mely a kerékpárutat nem a Magaspart peremén vezeti, hanem attól délre elhúzta a nyomvonalat a kiépített közút mellé. Ez esetben a szabályozás kisebb szakaszon érintené a vasúti területet. A kerékpárút tervezésénél a terepviszonyok és Magaspart állékonysága befolyással bírnak, amelyek nem tárgyi módosítás során vizsgálandók felül. Tekintve, hogy a vasúti fejlesztés konkrét területét, nem befolyásolja a hatályos terv szerinti szabályozás (jelentős szintkülönbséggel halad egymáshoz képest a két létesítmény nyomvonala) és a kerékpárút nyomvonalának vezetésénél egyéb szempontok is jelentőséggel bírhatnak, különös tekintettel a tóra néző kivételes panorámára, az Önkormányzat fenn kívánja tartani a hatályos szabályozást, és a kerékpárút hálózat e szakaszának tervezésénél kívánja napirendre venni annak felülvizsgálatát. új zajárnyékoló fal

gépjárművek és gyalogosok által közösen használt átjáró (hídszerkezet felújítás)


SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója

27




SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS M 1:4000 gyalogos átkelőhely (felújítás)

gyalogos aluljáró (felújítás)

A Kenéz utca a hatályos terv szerinti szabályozása a NIF Zrt. adatszolgáltatásaként lehatárolt vasútterületet érinti. Tekintve, hogy a vasút fejlesztést nem befolyásolja a szabályozás (ezen a szakaszon a meglévő vágány helyben cserés átépítése tervezett), és a közút szabályozása a Kenéz utcáról nyíló építési telkek megközelítését szolgálja, az önkormányzat a hatályos szabályozást fenn kívánja tartani. A szabályozás cca. 5 méterrel történő továbbvezetése indokolt, mivel a telekalakítások során a használatban/természetben meglévő állapothoz igazodva kialakítottak egy útként nyilvántartott telket, ami átkötést biztosít a kiszabályozott, 12 méter széles utcára, melynek szakaszosan már megtörtént a telekalakítása.


28

3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV(EK) ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ TÉRKÉP ÉS LEÍRÁS (SZÁMÍTÁS)

3.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERV(EK) ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ TÉRKÉP ÉS LEÍRÁS (SZÁMÍTÁS)

Az Országos Területrendezési Tervről 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 1/4. számú melléklet az országos vasúti törzshálózat elemei, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak cím alatt nevesíti a Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország)vasútvonalat. Az Ország Szerkezeti Tervén a vasútvonal ábrázolva van az országos vasúti törzshálózat elemei, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal jelkulccsal. Az OTrT 9.§ (5) bekezdése rögzíti, hogy az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.)2/2. számú melléklet vasúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei, Országos törzshálózati vasútvonalak, II. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal OTrT szerint cím alatt nevesíti a Budapest Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország) vasútvonalat. A Térségi szerkezeti Terven a vasútvonal ábrázolásra került Törzshálózati Vasútvonal a transz-európai hálózat részeként jelkulccsal (jobb oldali kivágat) A Btv. 4/C. § (2) f) A közlekedési infrastruktúra építményei közül Budapest-Székesfehérvár-NagykanizsaMurakeresztúr-(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni; A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 23/A.§ (2) bekezdése szerint a településrendezési tervek készítése során a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;


b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/–5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;

Az OTrT-ben és a Btv-ben meghatározott nyomvonal megegyezik a településrendezési tervekben rögzített nyomvonallal, eltérés nincs, a fejlesztés a meglévő nyomvonalon történik. A Tftv. 23/A.§ (2) c) bekezdése szerint az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat; A térségi területfelhasználás tekintetében a vasútvonal teljes hosszban települési térségen halad át Siófok város közigazgatási területén. A Btv 4/B.§ (c) bekezdése rögzíti, hogy a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; A módosítás során vasúti és közúti közlekedési területbe történő átsorolás történik a tervezési területen belül, tehát a fenti jogszabályi előírással a módosítás összhangban van.

Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója"

29


A fejlesztést, tervezési területet nem érintik az alábbi térségi övezetek (lásd. térségi övezeti kivágatok lentebb), ezért a Btv-ben ezen övezeteknél rögzített előírások nem relevánsak:  Magterület övezete (Ö-1)  Ökológiai folyosó övezete (Ö-2)  Pufferterület övezete (Ö-3)  Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)  Történeti települési terület övezete (T-2)  Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3)  Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1)  Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1)  Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1)  Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2)  Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)  Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1)  Tómeder övezete (D-1)  Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1)  Gazdasági terület övezete (U-2)  Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1)  Kertgazdasági terület övezete (M-2)  Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3)  Erdőterület övezete (E-1)  Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3)  Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1)  Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1)  A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1) A fejlesztést, tervezési területet érintik az alábbi térségi övezetek (lásd. térségi övezeti kivágatok lentebb),  Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) Az OTrT 15. § és a Btv. 31. § vonatkozó előírásaival a módosítás összhangban van.  Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) A hatályos településrendezési eszközökben már rögzítve van a kedvezőtlen földtani adottságú terület lehatárolása (Szabadi Magaspart ) és az arra vonatkozó előírások. Tárgyi módosítás a hatályos szabályozáson nem vál toztat, tekintve, hogy a vasút rekonstrukció során a jelenlegi nyomvonalon építik át a pályát, kétvágyányúsítás ezen a szakaszon nem lesz, a fejlesztés a vasútterület szélesítését ezen a területen nem igényli. A tárgyi módosítása a vonatkozó jogszabályi előírásokkal - Btv. 32.§ és OtrT 25.§ - összhangban van  Települési terület övezete (U-1) A településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterv a helyi építési szabályzatban figyelembe vételre került A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést biztosított (lásd mintakeresztszelvények). A településrendezési eszközök módosítása a Btv 37. § előírásaival összhangban van. Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 42/2004. (XII. 30.) TNM rendelet (továbbiakban: TNM rendelet)


A TNM rendelet területi hatálya és a tárgyi módosítás területe két helyen van átfedésben. Vitorlás utca -Baross híd közötti terület 1. A Vitorlás utcai új közúti aluljáró kiépítése miatt a körforgalom áthelyezése szükséges, a közúti közlekedési területbe átsorolandó terület Részlegesen összevont területfelhasználási egység a TNM rendelet szerint. A területegységen 1 a balatoni vízpart-rehabilitációs 2 szabályozás követelményeiről szóló 3 4 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm r.)6.§ (3) b és 6.§ (1) f) bekezdése alapján közlekedési terület kijelölhető. 2. A Baross híd és a vágányok közti terület a NIF adatszolgáltatás szerint vasútterület, azaz elméletileg kötött pályás közlekedési területbe sorolandó, azonban a hatályos szabályozási terven Zöldterületként kijelölt. Tekintve, hogy a Btv. előírása szerint a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet, és a tárgyi módosítás keretében nincs lehetőség a zöldterület nagyságával megegyező területet zöldterületbe sorolni, valamint a TNM rendelet szerint a kötelezően megtartandó közterület, a hatályos szabályozás fenntartandó. 3. A vasút rekonstrukciós projekt kapcsán geodéziai felmérés történt, így a hatályos terven szereplő szabályozási vonal minimális korrigálása szükséges, annak érdekében,hogy a Sió csatornán lévő vasúti híd szerkezete teljes egészében a vasúti közlekedési területbe kerüljön. 4. A jelenlegi vasútterületi határ a vasúti töltés koronáján halad, a vasút terület szélesítésének célja, hogy a meglévő vasúti töltés vasúti közlekedési területbe kerüljön, hogy annak átépítése és a csapadékvíz elvezetés biztosítható legyen . A TNM rendeletben közlekedési célú területbe (a hatályos szabályozási terven közúti közlekedési területbe) sorolt területet vesz igénybe a vasúti szélesítés, mely a Korm.r. 12.§ előírásaival összhangban van. A TNM rendelet az átsorolásra kerülő sávot (meglévő vasúti töltést) is újonnan kialakítandó közterületnek jelöli, ezért a közforgalmú vasút területének esetleges biztonsági kerítéssel történő elzárása esetén a TNM rendelet előírását figyelembe kell venni, a műszaki biztonsági előírások függvényében, az összhang biztosítása érdekében. A Btv. 4/C. § (2) f): A közlekedési infrastruktúra építményei közül Budapest-Székesfehérvár-NagykanizsaMurakeresztúr-(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni; Baross Gábor utca A Baross Gábor utca területe a Szabadi Magasparttól kezdődően - keleti irányba - a közigazgatási határig a TNM rendelet területi hatálya alá tartozik, valamint a tárgyi tervezési területnek is része, annak határa. A TNM rendeletben közlekedési célú területbe sorolt, valamint kötelezően megtartandó közterület. A hatályos szabályozási terven összhangban a magasabb szintű tervekkel - közúti közlekedési területbe sorolt. Módosítás az utca ezen szakaszán nem történik a tárgyi eljárásban, az összhang továbbra is fennáll.


30



4/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez





31








32








33








34

4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS (A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÜLÖN MELLÉKLETBEN)



veszélyezteti a védett területek természeti állapotát, természeti értékeit. A fejlesztés természetvédelmi érdekeket nem sért. A vasútvonalat helyenként csak egy beépített teleksor választja el a Balaton ökológia hálózathoz tartozó magterületétől.

Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény a 8.§ (2) b) pontjában megfogalmazottak szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mint a törvényben hivatkozott külön jogszabály előírásai szerint kell számítani. A módosuló Településszerkezeti terv a Balatonaliga - Balatonszentgyörgy vasúti fővonal meglévő pályájának tervezett fejlesztéséhez (helyben történő korszerűsítés; Siófok területén a 2. vágány kiépítéséhez szükséges helybiztosítás, valamint kapcsolódó fejlesztésként a meglévő állomások, megállóhelyek peronjainak átépítése és tervezett új megállóhely kiépítésének helybiztosítása, csapadékvíz elvezetés megoldásának többlet helyigénye), továbbá a szintbeni kereszteződések és a Vitorlás utcai különszintű kereszteződés megvalósíthatóságához szükséges, beépítésre nem szánt közterületet - kötött pályás és közúti közlekedési területet, közműterület – határozza meg. A tervmódosítás, tehát a hatályos TSZT tartalmához képest nem jelöl ki új beépítésre szánt területet, így a hatályos jogszabályi előírások alapján a biológiai aktivitásérték (BIA érték) változás számítása nem szükséges a biológiai aktivitásérték egyensúlyának megőrzése érdekében.

A Balatonaliga-Balatonszentgyörgy vasúti fővonal meglévő pályáján a megengedett sebesség Siófok területén 60-80 km/h, ami a fejlesztés eredményeként, 100 km/h-s üzemi sebességre növekszik. A vasúti pálya Szabályozási terven jelölt szakaszain zajárnyékoló fal létesítése tervezett, ami egyben vadvédelmi szerepet is betölt, mert megakadályozza a környezetében szabadon élő állatok vasúti pályára kerülését. A módosítással érintett terület állatvilága a városias környezetnek, a közlekedési folyosó használatának megfelelően zavart, illetve átalakult. A vasútfejlesztés közvetetett hatást fejt ki az élővilágra, a vasút közvetlen, illetve szűkebb környezetében lévő növényzetre, az ott élő és mozgó kisebb testű madarakra, rovarokra. A korszerűsítés, átépítés érdemben nem befolyásolja sem a tájra jellemző természetes növényzet, sem a városi zöldfelületek növényzetének állapotát, élőhelyeit. A vasútfejlesztés kapcsán a városban a meglévő egy sínpáras vonal két szakaszán tervezett újabb, távlati 2. sínpár elhelyezése a településkép szempontjából várhatóan nem meghatározó. A vasúti pálya egyes szakaszain tervezett zajárnyékoló falak azonban karakteres településképi elemek lehetnek mind a szabad rálátást biztosító beépítetlen területek, mind a közeli beépített területek irányából, ezért javasolt a településképi szempontból érzékeny helyeken (pl. vasútállomás, vasúti megállóhelyek, Vitorlás utcai különszintű csomópont) a tájképi/településképi illeszthetőség érdekében a zajárnyékoló falak létesítéséhez a legalkalmasabb anyagok, elsősorban az átlátszó anyagok megválasztása.

ZÖLDFELÜLETEK

1.

Zöldfelületi adottságok

A vasúti fővonal mellett zöldfelületek, közkertek, erdőterületek, egyéb fás zöldfelületek és spontán cserjésedettfásodott területrészek is találhatók. A vasútterület bővítésének területigénye zöldterületet nem érint. A vasútállomáson kertészeti módszerekkel kisebb területű zöldfelületeket is kialakítottak. 2.

Zöldfelületi javaslat

A vasútfejlesztés jellemzően már kivett közúti területet, részben beépített, illetve beépítésre szánt területet, részben beépítésre nem szánt erdőterületet érint, aminek visszapótlásáról az erdészeti hatósággal történő megállapodás alapján gondoskodni kell. A területhasználat, a környezetalakítás szempontjából fontos, hogy a közlekedési területen belül, az útpályán és a közműsávokon kívüli maradék területrészeket a közlekedésbiztonsági előírások teljesülése mellett, az út és közműépítéssel egyidejűleg, a településkép és a talajvédelem szempontjából legalkalmasabb növényzettel betelepítve alakítsák ki.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Siófok több más Balaton déli parti településsel együtt a Somogyi parti sík kistáj területén fekszik. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz nyomvonala Siófok területén nem érint Natura 2000 területet, valamint országosan védett természeti területet. A vonalszakasz vasúti közlekedési területe határos a helyi védettségű Szabadi magaspart területével. Az országos jelentőségű védett Töreki Halastavak Természetvédelmi Terület északi határát a 7. sz főút választja el a vasúttól. A vasútvonal fejlesztése a területi közelség ellenére sem

KÖRNYEZETVÉDELEM A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy országos közforgalmú törzshálózati vasúti fővonal fejlesztésével kapcsolatos engedélyezési terv készítése 2012-13-ban fejeződött be. A tervezett fejlesztés eredményeként a sebességkorlátozást nem igénylő szakaszokon 120 km/h-s sebességre alkalmas ívkorrekcíókkal kerül a vasúti pálya kialakításra, Siófokon a vasút a már korábban kialakult nyomvonalán, a város beépített területein halad át, ezért a Siófok területén maximálisan 100 km/h sebesség tervezett. A fejlesztés során távlatban 2. vágány kiépítését is tervezik kitérőként a vasútvonal három szakaszán, amiből kettő érinti Siófok területét. Az átépítés során a vasút több, a zaj- és rezgésterhelés szempontjából kritikus szakaszon, rugalmas ágyazatba, zaj- és rezgéscsillapítást eredményező felépítményre kerül, hézagmentes, hegesztett sínpárral. A településrendezési terv módosításának tárgyát adó Balatonaliga – Balatonszentgyörgy országos közforgalmú törzshálózati vasúti fővonal fejlesztése, átépítése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban Khvr.) hatálya alá tartozik, így a terhelhetőség részletesebb vizsgálata és értékelése, a szükséges intézkedések meghatározása a környezeti hatásvizsgálati, és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során történik. A Khvr.1. számú mellékletének 36. pontja (Vasúti pálya országos törzshálózat részeként) alapján a vasútvonal tervezett bővítése, korszerűsítése környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A felügyelőség az előzetes konzultációs eljárást lezáró 2653-28/2012. iktató számú véleményében megállapította, hogy az előzetes konzultáció során a környezetvédelmi engedélyt kizáró ok nem merült fel. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz átépítése I. ütem megvalósításához szükséges környezeti hatásvizsgálatot a FŐMTERV’TT Zrt. megbízásából a VIBROCOMP Kft. készítette el. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt és az eljárást kezdeményező kérelmet 2012.08.31-én nyújtották be a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.


35



A vasútfejlesztés engedélyezési terveihez készített környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyezési eljárása a Khvr. alapján a Környezetvédelmi Felügyelőségen még folyamatban van.

tervezett fejlesztés keretében Siófokon Aranypart elnevezésű újmegállóhely létesítését határozták el távlatban, amihez szintén elkészültek a tervek.

A településrendezési eszközök módosításának államigazgatási eljárását megindító Étv. 9.§ (2) bek. szerinti előzetes tájékoztatóra küldött előzetes véleményében a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megállapította (ügyszám: 26057/2012.), hogy "A benyújtandó terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. § alá tartozik." "A Rendelet 1. § (2) bekezdésének ba) pontja szerint a környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező arra a tervre, illetve programra, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől.” A vasútfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó tervezett változtatások várható környezeti hatásai miatt szükséges a környezeti vizsgálat és értékelés készítése.

Figyelembe véve a vasútvonal átépítéséhez, fejlesztéséhez készített Környezeti hatástanulmánynak a zavaró környezeti hatások elkerülésére vonatkozó intézkedési javaslatait - különösen a zajvédelmi megfelelőség igazolására készített zajvédelmi szakértői fejezetben meghatározott szükséges zajvédelmi intézkedéseket – a környezeti értékelés javaslatot tesz a Környezeti hatástanulmány ügyben érintett szakigazgatási szervek által támogatott, előírt környezetvédelmi intézkedéseinek a településrendezési tervben történő érvényesítésére.

A környezeti értékelés dokumentációját Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök (Topo Plan Kft.) készítette el a településrendezési terv módosításában résztvevő tervezők bevonásával. A környezeti vizsgálat lefolytatása, illetve a környezeti értékelés a településrendezési terv módosításával párhuzamosan, egyidejűleg készül. Az Önkormányzat a Környezeti értékelés dokumentációjának egyeztetési eljárását, a tervmódosítás Étv. 9/C.§ szerint elkészített egyeztetési dokumentációjának egyeztetési eljárásával együtt szeretné elvégezni. Az Étv. 9/C.§ bek. szerinti egyeztető tárgyaláshoz elkészített településrendezési eszközt és az alátámasztására készült környezeti értékelést véleményezésre a polgármester egyidejűleg küldi meg az egyeztetésben érintetteknek. Az az Étv. 9/C.§ szerint meghatározott egyeztető tárgyalás időpontját a 2/2005 (I.11.) Korm rendeletben meghatározott véleményezési időhöz igazítja az önkormányzat. A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosításának alátámasztó munkarésze - az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§ (2) ba) pontja értelében, a környezeti értékelés általános tartalmi követelményeiről szóló 4. számú melléklet szerint elkészített Környezeti értékelés legfontosabb megállapításainak fölhasználásával - környezetvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmaz. A rendezési terv környezetvédelmi alátámasztó munkarészének készítésekor, illetve a környezeti vizsgálat során, a környezeti értékeléshez felhasználtuk és beépítettük a településrendezési terv módosításának tárgyát adó Balatonaliga – Balatonszentgyörgy országos közforgalmú törzshálózati vasúti fővonal átépítése környezetvédelmi engedélyezési eljárásához készített környezeti hatástanulmány megállapításait, a rendezési terv során figyelembe veendő egyeztetési anyagokat, valamint az ehhez tartozó szakmai állásfoglalásokat, véleményeket is. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz átépítése I. ütem fejlesztési projekt megvalósításának, ebből kifolyólag a településrendezési eszközök tervezett módosításának alapvető célja, hogy a térség közösségi közlekedése szempontjából egyik kiemelt jelentőségű vasútvonalának fejlesztésével, a vonalszakasz átépítésével, korszerűsítésével a környezetkímélő közösségi közlekedés minőségét, gyorsaságát, kényelmét javítani és ezzel a település védett környezetét az egyéni közlekedés közúti forgalmából eredő zavaró környezeti hatásoktól mentesíteni lehessen. A vasútvonal jelenleg Balatonaliga és Balatonszentgyörgy között egyvágányú, villamosított vasútvonal. A vonalszakasz jelenlegi kiépítési sebessége 100km/h, de helyi adottságok (pálya állapota, helyi kötöttségek) miatt sok helyen van 60km/h, illetve 80km/h sebességkorlátozás. A Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasútszakasz vízszintes vonalvezetése a tervezett állapotban a mai nyomvonalat követi a 120km/h tervezési sebességnek megfelelő ívkorrekciókkal. Siófok területén nem tervezett a 120km/h-ra történő sebességemelés. A vasútállomáson és megállóhelyeken az átmenő sínpár felújítása mellett, az állomási és a megállóhelyi peronok átépítése is tervezett. Szabadisóstó állomás területére vonatkozóan a teljes rekonstrukciójához készítettek tervet. A

A környezeti értékeléskor a környezeti hatásvizsgálat zajvédelmi intézkedési javaslatait mérlegelve, a zaj- és rezgésterhelés mérésére javasolt monitorozási mérőpontok helyszíneit, a zajárnyékoló falak adott helyen történő létesítését beépítettük a tervmódosítás dokumentumába. A településkép védelme érdekében a környezeti értékelésben és a tervmódosítás dokumentumában javaslatot teszünk arra, hogy a zajárnyékoló falak legalább a látvány szempontjából érzékeny helyeken (Vitorlás u. - Zsilip sor közötti szakasz; Szabadifürdő megállóhely – Állomás tér – Goldmark u.; Somlói u. – Viola u. közötti szakasz; Szabadisóstó állomás szakasza) a településképi illeszthetőség szempontjából előnyös, leginkább átlátszó anyagból készüljenek. Jelen tervmódosításnál vasúti nyomvonal változatokkal nem kellett számolni. 1.

Levegőtisztaság-védelem

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásai rendelkeznek. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011.(I.14.) VM rendelet határozza meg. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet az ország egyes területeit az adottságaiktól függően más-más légszennyezettségi zónába sorolja. Ezen rendelet meghatározása szerint Siófok Város területe a 10. számú „Az ország többi területe” elnevezésű légszennyezettségi zónába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. A település területe az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónacsoportokba tartozik, ahol a szennyezőanyagok szerinti minősítés az alábbi: a) kéndioxid: F, b) nitrogéndioxid: F, c) szénmonoxid: F, d) szilárd (PM10): E, e) benzol: F E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A zónában nincs a légszennyezettségi határérték feletti zónacsoport. A vasútépítéssel érintett területen nincs bejelentés kötelezett légszennyező pontforrás. A fejlesztéssel érintett vasúti vonalszakasz szűkebb környezetének levegőminőségét a háttérszennyezésen túl a közúti közlekedésben résztvevő járművek kibocsátása, a közlekedési területeken előforduló időszakos felporzás befolyásolhatja. Jelentős légszennyező létesítmény a terület közelében nincs. A Balatonaliga - Balatonszentgyörgy közötti villamosított vasútvonalon dízel üzemű mozdonyok nem közlekednek, a vasúti közlekedésből minimális a légszennyező anyag kibocsátás. A fejlesztéssel érintett vasútvonal szűkebb és tágabb környezetében, a szakasz több részén, a mikroklímát és a levegő


36


minőségét módosító fás zöldfelület (védelmi célú erdőterületek, zöldterületek) van. A vasút fejlesztéshez készített környezeti hatásvizsgálat alapján megállapítható, hogy a tervezett új vasút létesítménye levegővédelmi szempontból sem egészségügyi kockázatot, sem zavaró hatást nem jelent a beépített területekre az építés és az üzemeltetés időszakában. A villamosított forgalom légszennyező hatása minimális, lokális, alapvetően nem lehet több mint a menetszél által alkalomszerűen kialakuló porfelverődés, vagy baleset, havária esetén adódó rendkívüli esemény.

2.

Felszíni-, felszín alatti vizek védelme, talajvédelem

A fejlesztési területet nem érinti a Btv. Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) és a Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2). A tervmódosítás időszakában a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határozza meg. A felszín alatti vizek védelme szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. Siófok területe „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A szennyeződésérzékenység miatt a terület hasznosításakor, építésekor fokozott figyelemmel kell gondoskodni arról, hogy a talaj, a földtani közeg, a felszín alatti vizek ne szennyeződjenek. A tervezési terület sérülékeny földtani környezetű vízbázist, illetve vízbázis védőterületet nem érint. A vasúti vonalszakasz nyomvonala Balatonpart közelében, többé-kevésbé azzal párhuzamosan halad. A nyomvonala a tó időszakos nagy vizeit levezető Sió-csatornát, Cinege árkot keresztezi. A vasútvonal közelében van Siófok keleti részén a siófoki Sóstó területe A vasúti pálya töltésen halad, a vízelvezetés csak néhol megoldott, illetve rossz állapotban van. A felszíni vízelvezető rendszer elemei csak részlegesen épültek ki, illetve a meglévő hálózati elemek rossz állapotban vannak. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél, ahol megoldható volt, ott a meglévő létesítmények (árkok) felhasználásával számoltak a vasúti létesítmény tervezői. Ez elsősorban a meglévő hálózat nyomvonalán kialakított új felszíni vízelvezető hálózatot jelenti, de ahol a meglévő árkok jókarba helyezésével alkalmassá tehetők a további hasznosításra, ott ez a megoldás is elfogadható lehet. A jókarba helyezés (profilozás) jelentheti a vízelvezető árok tisztítását, kotrással történő mélyítését, szélesítését, burkolását is. A vasút- és útépítés kapcsán a közlekedési vonalak mentén, a rendelkezésre álló szabályozási szélességtől függően széles szikkasztó-elvezető árkokat, vagy csapadékvíz elvezető csatornákat kell kiépíteni (ld. Közmű fejezet - Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés). A szennyezett víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni. Felszíni vízbe használt és tisztított vizek a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XIII.25.) KvVM rendelet előírásainak teljesülése esetén vezethetők. A környezeti hatásvizsgálat szerint az út és vasútépítés és üzemeltetés során a tervezett utak felületéről, a vasúti pályáról lefolyó víz szennyezettsége a vonatkozó határértékeket nem lépi túl, tartósan nem kell jelentős szennyezettséggel számolni, kivéve ha rendkívüli havária eset állna elő, ahol azonban gyors védelmi beavatkozásokkal meg lehet akadályozni a szennyeződés felszíni-, illetve felszín alatti vizekbe jutását. A vasút alapvetően beépített területeken halad keresztül, így a területre jellemző eredeti talajtípusok már csak nyomokban lelhetők fel. Siófok területén a vasútfejlesztés és a tervezett útépítés nem érint mezőgazdasági művelésű területeket, termőföldet.


A távlati második vágány építésekor, Siófok (1112+ 00) – Siófok 4. sz. kitérő (1130+ 00) között, Siófok (1158+ 00) – Zamárdi felső 2. sz. kitérő (1207+ 00) között lévő, ma még talajjal fedett területsávok eredeti funkciója megváltozik, építés számára igénybe vett területté válnak, ami a felszínüket fedő humuszos talaj letermelését, mentését és újrahasznosítását igényli majd. A talaj szennyeződhet a pályára kerülő olaj, gyomirtó kemikália, továbbá a vonatok üzemelése során keletkező fémportól. Üzemszerűen az olajszennyezéssel nem kell számolni, előfordulása havária eseménynek számít. A gyomirtó szerek csapadék hatására talajba történő bemosódása, talajvíz szennyezése potenciális környezetszennyezés veszélyét jelenti, ezért a természetvédelmi területek, az élővizek, érzékeny kultúrák területén, környezetében a használatuk tiltott, illetve korlátozott. Az altalaj szennyezése az építés és az üzemelés során használt, illetve közlekedő gépek esetleges meghibásodása esetén fordulhat elő, de ennek káros hatásai a szennyezett talaj és felitató anyag összegyűjtése esetén minimálisra mérsékelhető. A Pécsi Bányakapitányság az előzetes véleményében felhívta a figyelmet a magasparti területek, mint földtani közeg védelmének fontosságára. A vasútfejlesztést, illetve a kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseket úgy kell tervezni, hogy a magaspart állékonysága ne legyen veszélyeztetve. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz déli oldalán lévő, a Füredi utca-Viola utca közötti kertvárosias lakóterületi tömbök északi teleksorát, valamint a Szabadisóstó állomástól D-re lévő üdülőterületi tömböt, továbbá az ezeken kívüli beépítetlen, véderdőként szabályozott zöldsávot - a Füredi utca vonalától K-re a Pusztatorony térig kedvezőtlen földtani adottságú (csúszásveszélyes) területként jelöli a hatályos szabályozási terv a Pécsi Bányakapitányság korábbi adatszolgáltatása alapján. (ld. Környezeti vizsgálat tervi melléklete) A vizsgált magaspart löszből épül fel. A lösz ún. hullóporos, a levegőből kiülepedett finom-szemcséjű képződmény, amelynek speciális geotechnikai tulajdonságai vannak. Érzékeny a vízre és a mechanikai igénybevételre (rezgés). Keletkezésénél fogva függőlegesen jól vezeti a vizet, vízszintesen közel vízzáró, vízrekesztő. A magaspartok jellegzetes jelenségei az úgynevezett felszínmozgások (szakadások, rogyások, csúszások), amelyek a partfal anyagának szerkezetéből, összetételéből és a belső vízmozgásoktól eredeztethetők. Az új vasúti pályán folyó forgalom jelentős hatású lehet a löszpartra, ezért javasoljuk a pálya és nyomvonalának tervezésekor a talajszerkezet részletes, nagymélységű geotechnikai feltárását, hogy a fenti eseményeket meg lehessen előzni. A Szabadisóstói Strandtól a Szabadifürdő Füredi utcáig tartó kedvezőtlen földtani adottságú terület, magaspart (löszfal) állékonyságát a vasút-korszerűsítés műszaki megoldásai (rugalmas ágyazat, hézagmentes sínpár elhelyezés) jótékony eredményeként (zaj- és rezgéscsillapítás) a vasúti közlekedés várhatóan nem fogja veszélyeztetni, de ezen túl a löszfal folyamatos víztelenítését biztosító drénrendszer jókarban tartásáról gondoskodni kell. A földtani veszélyforrást jelentő terület, a magaspart állékonysága megfelelő víztelenítés és rezgéscsillapított vasúti közlekedés mellett biztosítható.

3.

Zaj- és rezgésvédelem

Zaj- és rezgésállapot jelenleg A települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló új 27/2008. (XII.3) KVvM-EüM együttes rendelet (továbbiakban ZHR) előírásai határozzák meg.


37



A fejleszteni kívánt Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz jellemzően a belterületen halad, gyakran a védendő lakó- és üdülőterületek közvetlen közelében. A beruházási terület térségének jelenlegi zajhelyzetét alapvetően a meglévő vasúti vonalszakaszon zajló vasúti teherés személyforgalom zajhatása határozza meg. A vasútvonallal párhuzamos utcákban haladó gépjármű forgalom a védendő létesítmények szempontjából közlekedési zajforrásnak minősül. A vonalszakasz menti helyszínen jelenleg nem jellemző a környezet minőségét befolyásoló üzemi zajforrás, de a vasútállomás, a vasúti megállóhelyek (Szabadifürdő, Szabadisóstó, Balatonszéplak Felső) a vasúti területen belül üzemi zajforrásnak tekinthetők. Más, a védendő környezet minőségét befolyásoló üzemi zajkibocsátó létesítmény a vasútvonal környezetében nincs. A lakó- és üdülőterület útjain, a lakóutcákban folyó közúti forgalom az alacsony mértéke miatt jelenleg nem okoz problémát zajvédelmi szempontból. A ZHR rendelet szerint a zajvédelmi övezeti besorolás a jellemző területhasználat függvénye, de a közlekedésből származó zajterheléssel összefüggő zajvédelmi övezeti határértékeket a közlekedési létesítmény, mint zajforrás jellege is befolyásolja. A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a ZHR 3. számú melléklete tartalmazza: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L

Sorszám

1.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

nappal 06-22 óra 50

éjjel 22-06 óra 40

) az L megítélési szintre* Th AM’kö (dB) az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat külterületi közutaktól, a vasúti tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi mellékvonaltól és pályaudvarától, a utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és repülőtértől, illetve a nem nyilvános felbelterületi másodrendű főutaktól, az autóbuszés leszállóhelyektől** származó zajra pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra nappal 06-22 óra 55


nappal 06-22 óra 60


2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű kertvárosias lakóterületek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint lakóutcától, átmenő forgalom nélküli kiszolgáló úttól származó zajra 55/45 dB nappal/éjjel értékek; gyűjtőút , országos összekötőút, illetve vasúti mellékvonalaktól származó zajra 60/50 dB nappal/éjjel értékek, üdülőterületek esetén ez utóbbi helyzetben a megengedett zajterhelési határértékei 55/45 dB nappal/éjjel értékek. A megengedett zajterhelési határértékek gyorsforgalmi utaktól, főutaktól, vasúti fővonalaktól származó zajra laza beépítésű kertvárosias lakóterületek esetén 65/55 dB nappal/éjjel értékek üdülőterületek esetén 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű kertvárosias lakóterületen a megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint 50/40 dB, üdülőterületen 45/35 dB nappal/éjjel értékek. A zajtól védendő helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszinteket a ZHR 4. számú melléklete tartalmazza. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz korszerűsítés, átépítése (építés, üzemelés) kapcsán zajvédelmi szempontból meghatározható közvetlen hatásterület védendő létesítményeire a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 5.§ (2) e) és (5) pontjai, illetve a 6.§ előírásai szerint, a VIBROCOMP Kft. készített 2012-ben zajvizsgálatot. A 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdése szerint: 7.§ (1)„Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.” A VIBROCOMP Kft. zajvédelmi szakértője megállapította, hogy a fejlesztés kapcsán a tervezett, jelen állapotban is meglévő tevékenység „szállításának zajvédelmi hatásterülete” nem határolható le, mivel a megközelítő utak mentén a szállítási és fuvarozási tevékenység nem okoz 3 dB-nél nagyobb mértékű járulékos zajterhelés változást. A vasútfejlesztéshez kötődő környezeti hatások, azon belül a zajhelyzet változásának megítéléséhez a jelenlegi zajállapot jellemzésére több mérési ponton került sor az elhaladási zajszintek mérésére, illetve az éjszakai zajmérésekkel az alapzaj meghatározására. A vasútvonal környezetére a VIBROCOMP Kft. által készített Környezeti hatásvizsgálat zajvédelmi vizsgálatainak (alapállapot 2011.) eredményét Siófok területére vonatkoztatva az alábbi táblázat mutatja be:

ZM1. táblázat Közvetlen hatásterület alapállapot (2011. év) zajterhelése, túllépéssel érintett épületek megadása Siófok

Vizsgálati pontok Baross Gábor u. 203. Ágnes u. 17. Baross Gábor u. 176. Őrház u. 64. Baross Gábor u. 166. Baross Gábor u. 136/c. Őrház u. 7. Baross Gábor u. 93. Sóstói Panzió 1. Baross Gábor u. 68. Than Mór u. 12. Baross Gábor u. 44. Baross Gábor u. 27/B Baross Gábor u. 21. Kenesei u. 29/a Baross Gábor u. 2. Ady Endre u. 132. Ady Endre u. 116. Ady Endre u. 89. Ady Endre u. 86. Ady Endre u. 62. Ady Endre u. 43. Fő u.163. Fő u.151. Fő u.133. Ady Endre u. 16. Ady Endre u. 2. Fő u. 97. 2. szint

Zajterhelési alapállapot LAM’kö LAM’kö nappal éjjel 52,9 48,1 59 54,2 56,1 51,3 57,5 52,7 57,7 52,9 56,4 51,6 53,1 48,3 58,7 53,9 59,7 54,9 57,5 52,7 55,3 50,5 61 56,2 62,7 57,9 59,5 54,7 61,1 56,3 58,6 53,8 64,8 60 57,2 52,4 59,2 54,4 59,1 54,3 59,1 54,3 59,6 54,8 56,8 52 57,1 52,3 56,9 52,1 59,2 54,4 60,4 55,6 53,4 48,6 54,5 49,7


Határérték LAM’kö nappal 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 65 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 65 65

Túllépés LAM’kö éjjel 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 55 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 55 55

dB nappal 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2,7 0 0 0 4,8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,4 0 0

dB éjjel 0 4,2 1,3 2,7 2,9 1,6 0 3,9 4,9 2,7 0,5 6,2 7,9 4,7 1,3 3,8 10 2,4 4,4 4,3 4,3 4,8 2 2,3 2,1 4,4 5,6 0 0 38


Vizsgálati pontok 3. szint Ady Endre u. 1/a Indóház u. 24. 2. szint 3. szint Hrsz.: 6821 Fenyves sor 19. 2. szint Rigó u. 9/c Fő út. 60. Vasút sor 16. Vasút sor 37/B Kató u. 19/A Kató u. 38. Kató u. 49/A Kató u. 67/B

Zajterhelési alapállapot LAM’kö LAM’kö nappal éjjel 55,1 50,3 57,3 52,5 60,9 56,1 52,4 47,6 53,4 48,6 53,7 48,9 58,1 53,3 56,1 51,3 57,5 52,7 63,1 58,3 56,1 51,3 62,2 57,4 60,4 55,6 58,7 53,9 60,2 55,4 60,8 56 60 55,2


Határérték LAM’kö nappal 65 65 65 65 65 65 65 65 65 60 65 60 60 60 60 60 60

Túllépés LAM’kö éjjel 55 55 55 55 55 55 55 55 55 50 55 50 50 50 50 50 50

dB nappal 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,1 0 2,2 0,4 0 0,2 0,8 0

dB éjjel 0 0 1,1 0 0 0 0 0 0 8,3 0 7,4 5,6 3,9 5,4 6 5,2

A jelenlegi zajterhelési adatok alapján látható, hogy egyes ingatlanoknál változó mértékben jelenleg is vannak határérték túllépések, amelyekből az éjszakai túllépések a jelentősebbek.

Zaj- és rezgésállapot közlekedési létesítmények fejlesztésének megvalósulása után várható változása A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy országos közforgalmú törzshálózati vasúti fővonal átépítésével, fejlesztésével érintett vasúti vonalszakaszon helyben cserés pályafelújítás fog történni, aminek során a sínpár(ok) hézagmentesen illesztett (hegesztett illesztés) kivitellel, egyes zajvédelmi intézkedést igénylő szakaszokon zaj- és rezgéscsillapítást eredményező rugalmas ágyazatba kerülnek., aminek hatására a személyvonatok zajkibocsátása 5 dB-lel csökken. A tehervonatok zajkibocsátása nem változik. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz Siófok területén jelentős hosszon érint védendő funkciójú beépített területet, lakó- és üdülőterületet. A vasútvonal mentén ezért a fejlesztés, korszerűsítés kapcsán kiemelt jelentőségű környezetminőségi elvárás a zajvédelmi megfelelőség biztosítása. A vasútvonal településszerkezeti helyzete miatt a fejlesztés, korszerűsítés kiegészítő környezetvédelmi intézkedéseket, műszaki zajvédelmet is igényel. A tervmódosítás egyik alapvető környezetvédelmi célja, hogy a fejlesztés eredményeként a környezeti zajhelyzet javuljon, ehhez a tervmódosítás a keretein belül a szükséges és lehetséges tartalommal készül (helyi építési előírásokkal, szabályozási tervvel területbiztosítás a műszaki zajvédelemhez, a létesítmény településképi illesztésének figyelembe vételével). A tervezett létesítmény környezeti zajhatásait az alábbiak határozzák meg: 

A tervezési területen vasúti vonalhálózat fejlesztés valósul meg, amely távlatban kismértékű többlet forgalom elvezetését jelenti a hálózaton. A vasúti utasforgalomból eredő zajterhelés a közvetlen hatásterületet érinti.



A vonalhálózat fejlesztésével összefüggésben új kiszolgáló épületek, és létesítmények nem kerülnek telepítésre.



A tervezési szakasz határain belül a vasúti közlekedéssel összefüggő üzemi jellegű zajvédelmi tevékenységek, illetve létesítmények – rendezés, tolatás, javítóműhely és mosó kocsiszín – nem létesülnek.

A hatásterület jelenlegi zajhelyzetét a meglévő vasúti fővonal forgalmának zajterhelése, illetve helyenként részben a települések közúti forgalmának zaja határozza meg. A vasútfejlesztéssel kapcsolatban zajvédelmi szempontból fontos, hogy a tervek tartalma, alapadatai alapján: -

a szerelvények mozgatására a jelenlegi villamos-vontatás marad, a személyvonatok forgalma emelkedik, a megváltozott igények miatt a teherforgalom átrendeződik; a vágányok korszerű zaj- és rezgéscsillapítást biztosító, rugalmas felépítményekre épülnek, hézagmentes, korszerű hegesztéses sínillesztéssel, a vasútvonal rekonstrukciója I. üteme keretében második vágány távlati kiépítése, helybiztosítása Siófok területén az alábbi két szakaszokon tervezett: 1.Siófok (1110+00 szelvény) – Siófok 4. sz. kitérő (1122+00) között 2.Siófok (1152+00 szelvény) – Zamárdi felső 2. sz. kitérő (1201+00) között,

-

a tervezett emelt sebesség Siófok területén a 100 km/h-s üzemi sebességet nem lépi át, annak ellenére, hogy a vasúti pálya ívkorrekciói a 120km/h-s tervezési sebességnek felelnek meg.

A tervezett 2027. évi állapot zajterhelésének megítélésekor a jelenlegi kialakult állapot zajterhelési értékei a mértékadó, betartandó határértékek. A zajszámítás alapjául szolgáló adatbázis bizonytalansági tényezői az előrebecslés alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági folyamatok modellezésének bizonytalanságából adódnak (Környezeti hatástanulmány, VIBROCOMP Kft. 2012.). A fejlesztésre tervezett vasúti fővonalhoz legközelebbi védendő létesítmények 8-140 m-re találhatók. A vasúti eredetű távlati (2027. évi) zajterhelést a korábbi mérési adatokból kiindulva, számítással határozta meg a VIBROCOMP Kft.. A mértékadó vasúti közlekedésből eredő zaj számítását a mértékadó forgalmi adatok, vonathossz, vonat típus, vonalfajta, sebesség, helyi adottságok, beépítési jellemzők, mérési eredmények figyelembe vételével, a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet „A vasúti közlekedési zaj számítása” c. melléklete előírásai szerint végezték el. A zajemisszió számítással történt meghatározása után állapították meg az immissziós pontban várható mértékadó zajszintet. Az üzembe helyezés éve pontosan nem ismert, ezért a zajvédelmi méretezést a jogszabályban előírt távlat (15 év) időtávra tervezték, amihez a távlati vasúti forgalmi adatokat a MÁV Zrt. EBK Főosztálya bocsátotta rendelkezésre.

A vonalszakasz jelenlegi kiépítési sebessége 100 km/h, de helyi kötöttségek és a pálya állapota miatt sok helyen 60 km/h illetve 80 km/h sebességkorlátozás van bevezetve. A jelenlegi beavatkozások eredményeként a vízszintes vonalvezetés a mai nyomvonalat követi a 120 km/h tervezési sebességnek megfelelő ívkorrekciókkal épül, ill. lehetőséget teremt egy második vágány kiépítésére. Siófok területén nem tervezett a 120km/h-ra történő sebességemelés. Tanulmány készült a v=120km/h sebesség emelés megvalósítására, a megrendelő NIF. Zrt. döntésének megfelelően ez siófoki szakaszt nem érint. A tervezett emelt sebesség Siófok a 100 km/h-s üzemi sebességet nem lépi át. A tehervonatok esetén a tervezési sebességek a jelenlegivel megegyezőek, 60-80 km/h.

Az átépítésre, korszerűsítésre tervezett vasútvonal zajterhelésének hatásterületét a távlati, 2027. évi zajterhelésre vonatkozóan a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 6.§ (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdése szerint, a zajszámítások eredményei alapján határozták meg. A hatásterület jelző zajgörbe a zajtól védendő környezetben a területre vonatkozó határértéktől (- 10) dB-lel kisebb értéknek megfelelő izophon, ami üdülőterület esetén 40 dB, lakóterület esetén 45 dB, illetve a zajtól nem védendő környezetben 50 dB-es isophon. Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója"

39



ZM2. táblázat Közvetlen hatásterület távlati (2027. év) védelem nélküli állapot zajterhelése, túllépéssel érintett épületek megadása –Siófok (A 2011. évi alapállapot ZM1. táblázat szerinti zajterhelési adatait a ZM2. táblázatba zárójelben beillesztettük a távlatban várható változás értékeléséhez) Távlati zajterhelés (alapállapot 2011) Vizsgálati pontok

Baross Gábor u. 203. Ágnes u. 17. Baross Gábor u. 203. Baross Gábor u. 176. Őrház u. 64. Baross Gábor u. 166. Baross Gábor u. 136/c. Őrház u. 7. Baross Gábor u. 93. Sóstói Panzió 1. Baross Gábor u. 68. Than Mór u. 12. Baross Gábor u. 44. Baross Gábor u. 27/B Baross Gábor u. 21. Kenesei u. 29/a Baross Gábor u. 2. Ady Endre u. 132. Ady Endre u. 116. Ady Endre u. 89. Ady Endre u. 86. Ady Endre u. 62. Ady Endre u. 43. Fő u.163. Fő u.151. Fő u.133. Ady Endre u. 16. Ady Endre u. 2. Fő u. 97. 2. szint 3. szint Ady Endre u. 1/a Indóház u. 24. 2. szint 3. szint Hrsz.: 6821 Fenyves sor 19. 2. szint Rigó u. 9/c Fő út. 60. Vasút sor 16. Vasút sor 37/B Hámán Kató u. 19/A Hámán Kató u. 38. Hámán Kató u. 49/A Hámán Kató u. 67/B

LAM’kö nappal 52,9 59,7 (59) 53,9 56,9 (56,1) (57,5) 58,5 (57,7) 57,1 (56,4) 54,1 (53,1) 59,9 (58,7) 60,7 (59,7) 59,1 (57,5) 56 (55,3) 62,2 (61) 63,3 (62,7) 60,5 (59,5) 61,6 (61,1) 59,8 (58,6) 65,3 (64,8) 57,8 (57,2) 59,6 (59,2) 59,5 (59,1) 59,4 (59,1) 59,7 (59,6) 57,6 (56,8) 58 (57,1) 57,7 (56,9) 59,7 (59,2) 60,6 (60,4) 54,2 (53,4) 55,4 (54,5) 56,1 (55,1) 57,7 (57,3) 60,1 (60,9) 53,3 (52,4) 54 (53,4) 54,8 (53,7) 59,1 (58,1) 56,7 (56,1) 58,4 (57,5) 63,2 (63,1) 57 (56,1) 61,6 (62,2) 59,9 (60,4) 59,2 (58,7) 60 (60,2) 60,3 (60,8) 59,4 (60)

LAM’kö éjjel 48,1 56,4 (54,2) 50,6 53,6 (51,3) 52,7 55,3 (52,9) 53,9 (51,6) 50,8 (48,3) 56,6 (53,9) 57,4 (54,9) 55,8 (52,7) 52,7 (50,5) 58,9 (56,2) 60 (57,9) 57,3 (54,7) 58,3 (56,3) 56,5 (53,8) 62 (60) 54,5 (52,4) 56,3 (54,4) 56,3 (54,3) 56,1 (54,3) 56,4 (54,8) 54,4 (52) 54,7 (52,3) 54,4 (52,1) 56,4 (54,4) 57,3 (55,6) 50,9 (48,6) 52,1 (49,7) 52,9 (50,3) 54,4 (52,5) 56,8 (56,1) 50 (47,6) 50,8 (48,6) 51,6 (48,9) 55,9 (53,3) 53,4 (51,3) 55,1 (52,7) 59,9 (58,3) 53,7 (51,3) 58,3 (57,4) 56,6 (55,6) 56 (53,9) 56,7 (55,4) 57 (56) 56,1 (55,2)

Határérték alapállapot figyelembe vételével (alapállapotban) LAM’kö LAM’kö nappal éjjel 60 50 60 54,2 (50) 60 50 60 51,3 (50) 60 50 60 52,9 (50) 60 51,6 (50) 60 50 60 53,9 (50) 60 54,9 (50) 60 52,7 (50) 60 50,5 (50) 61 (60) 56,2 (50) 62,7 (60) 57,9 (50) 60 54,7 (50) 65 56,3 (55) 60 53,8 (50) 64,8 (60) 60 (50) 60 52,4 (50) 60 54,4 (50) 60 54,3 (50) 60 54,3 (50) 60 54,8 (50) 60 52 (50) 60 52,3 (50) 60 52,1 (50) 60 54,4 (50) 60,4 (60) 55,6 (50) 65 55 65 55 65 55 65 55 65 56,1 (55) 65 55 65 55 65 55 65 55 65 55 65 55 63,1 (60) 58,3 (50) 65 55 62,2 (60) 57,4 (50) 60,4 (60) 55,6 (50) 60 53,9 (50) 60,2 (60) 55,4 (50) 60,8 (60) 56 (50) 60 55,2 (50)

Túllépés (alapállapotban 2011) dB nappal 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0,7 0 (0) 0 (0) 1,2 (1) 0,6 (2,7) 0,5 (0) 0,5 (0) 0 (0) 0,7 (4,8) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0,2 (0,4) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0,1 (3,1) 0 (0) 0 (2,2) 0 (0,4) 0 (0) 0 (0,2) 0 (0,8) 0

dB éjjel 0 2,2 (4,2) 0,6 2,3 (1,3) 2,7 2,4 (2,9) 2,3 (1,6) 0,8 (0) 2,7 (3,9) 2,5 (4,9) 3,1 (2,7) 2,2 (0,5) 2,7 (6,2) 2,1 (7,9) 2,6 (4,7) 2 (1,3) 2,7 (3,8) 2 (10) 2,1 (2,4) 1,9 (4,4) 2 (4,3) 1,8 (4,3) 1,6 (4,8) 2,4 (2) 2,4 (2,3) 2,3 (2,1) 2 (4,4) 1,7 (5,6) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0, 7 (1,1) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0,1 (0) 1,6 (8,3) 0 (0) 0,9 (7,4) 1 (5,6) 2,1 (3,9) 1,3 (5,4) 1 (6) 0,9 (5,2)

A ZM3. táblázat számított távlati zajterhelési adatai alapján megállapítható, hogy zajárnyékoló fal és/vagy rugalmas sínágyazat alkalmazása nélkül, tehát zaj- és rezgésvédelem nélkül a zajvédelmi megfelelőség nem biztosítható, a távlati állapot zajterhelési értékei a táblázatban jelzett helyeken határérték felett várhatók. A táblázat adatai alátámasztják, hogy védelemre, a zajárnyékoló falak és/vagy rugalmas sínágyazat alkalmazására szükség van.

A ZM2. táblázat bemutatja a közvetlen hatásterületen a túllépéssel érintett épületek távlati (2027. év), védelem nélküli zajállapotát, zajterhelését. A változás értékelhetőségének érdekében a 2011. évi alapállapotot jellemző adatok is szerepelnek zárójelben. Az alapállapot határérték túllépése esetén a tervezett állapot zajterhelési határértékei az alapállapotot jellemző zajterhelés szintje. A Balatonaliga – Balatonszentgyörgy vonalszakasz átépítése I. ütem fejlesztési projekt megvalósításának része a zajvédelmi megfelelőség biztosítása érdekében a zajterhelésnek kitett védendő épületek beépített környezetében a zajárnyékoló falak létesítése (ld. Környezeti értékelés tervi melléklete 4. számú szelvényszakasz – Vitorlás u. – Sió csatorna; 7-8-9. számú szelvényszakasz – Szabadifürdő megállóhely – Ady Endre. u., Baross Gábor. u. – Szabadisóstó állomás és Strand). Zajvédelmi intézkedésként rugalmas sínágyazat kialakítására tett javaslatok az alábbi vonalszakaszokra vonatkoznak (Környezeti hatástanulmány VIBROCOMP Kft. 2012): Kezdete

Vége

Pályaszelvény (hmsz) Siófok

m

Hossz

m

1056+45 1089+48 1097+56 1105+68 1110+47 1150+75 1152+24 1195+05

m 3303 812 4028 4281

A vasút korszerűsítés zajhelyzetre gyakorolt hatásának összefoglalásaként megállapítható, hogy az átépítés következtében a megnövekedett forgalom korszerűbb felépítményen halad majd. Számos épület esetén határérték feletti zajterhelés várható, aminek csökkentésére, a zajvédelmi megfelelőség biztosítására zajárnyékoló falak elhelyezése és a közúti átkelési csomópontokban a zajárnyékoló fallal nem védhető épületek esetén passzív zaj elleni védelemre van szükség. A távlatban várható zaj- és rezgésterhelés határérték túllépése csökkenthető a sínpár rugalmas ágyazatba helyezésével és a sínek hegesztett, hézagmentes illesztésével, mindezen korszerűsítés mellett azonban a határérték túllépéssel érintett egyes területeken a zajvédelmi megfelelőség biztosítása érdekében zajárnyékoló falakat is kell létesíteni. A zajárnyékoló falak megépítésével javulás várható a környezet jelenlegi zajállapotához képest és a zajvédelmi követelmények a 2027. évi tervezett távlati forgalom esetén is teljesülnek. A tervezett zajárnyékoló falak és/vagy a rugalmas sínágyazat a megvalósulásuk esetén megfelelő zaj- és rezgésvédelmet biztosítanak a védendő létesítmények számára, a zajvédelmi követelmények teljesülnek, amit az alábbi ZM3. táblázat adatai is bizonyítanak. ZM3. táblázat Közvetlen hatásterület távlati zajterhelési (2027. év) állapot védelemmel –Siófok Távlati zajterhelés Vizsgálati pontok Baross Gábor u. 203. Ágnes u. 17. Baross Gábor u. 176. Őrház u. 64. Baross Gábor u. 166. Baross Gábor u. 136/c. Őrház u. 7. Baross Gábor u. 93. Sóstói Panzió 1. Baross Gábor u. 68. Than Mór u. 12. Baross Gábor u. 44. Baross Gábor u. 27/B Baross Gábor u. 21. Kenesei u. 29/a Baross Gábor u. 2.

LAM’kö nappal 51,5 57,2 54,4 55,6 56,1 54,6 51,7 48,1 49,1 48,9 53,6 52,7 52,2) 51,9 59,3 50,6

LAM’kö éjjel 48,1 53,9 51,2 52,3 52,8 51,4 48,5 44,9 45,9 45,7 50,4 49,5 49 48,7 56 47,4


Határérték LAM’kö nappal 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60 61 62,7 60 65 60

Túllépés LAM’kö éjjel 50 54,2 51,3 52,7 52,9 51,6 50 53,9 54,9 52,7 50,5 56,2 57,9 54,7 56,3 53,8

dB nappal 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

dB éjjel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40

4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS (A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÜLÖN MELLÉKLETBEN) Távlati zajterhelés Vizsgálati pontok Ady Endre u. 132. Ady Endre u. 116. Ady Endre u. 89. Ady Endre u. 86. Ady Endre u. 62. Ady Endre u. 43. Fő u.163. Fő u.151. Fő u.133. Ady Endre u. 16. Ady Endre u. 2. Fő u. 97. 2. szint 3. szint Ady Endre u. 1/a Indóház u. 24. 2. szint 3. szint Hrsz.: 6821 Fenyves sor 19. 2. szint Rigó u. 9/c Fő út. 60. Vasút sor 16. Vasút sor 37/B Hámán Kató u. 19/A Hámán Kató u. 38. Hámán Kató u. 49/A Hámán Kató u. 67/B

LAM’kö nappal 54,7 48,7 57,2 57,2 57 57,2 55 55,3 55 57,3 58,1 51,5 52,7 53,4 55,1 57,5 50,7 51,5 52,3 49,5 54 56 60,9 54,3 59 57,4 56,9 57,6 57,7 56,8

LAM’kö éjjel 51,4) 45,4 54 53,9 53,8 54 51,7 52 51,8 54,1 54,9 48,2 49,4 50,2 51,8 54,3 47,5 48,2 49 46,2 50,8 52,8 57,7 51,1 55,8 54,1 53,6 54,3 54,5 53,6


Határérték LAM’kö nappal 64,8 60 60 60 60 60 60 60 60 60 60,4 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 65 63,1 65 62,2 60,4 60 60,2 60,8 60

LAM’kö éjjel 60 52,4 54,4 54,3 54,3 54,8 52 52,3 52,1 54,4 55,6 55 55 55 55 56,1 (55) 55 55 55 55 55 55 58,3 55 57,4 55,6 53,9 55,4 56 55,2

Túllépés dB nappal 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Hulladékgazdálkodás dB éjjel 0 0 0 0 0 0) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A ZM3. táblázat számított távlati zajterhelési adatai igazolják, hogy zajárnyékoló fal és/vagy rugalmas sínágyazat alkalmazásával, tehát védelemmel a zajvédelmi megfelelőség biztosítható, a távlati állapot zajterhelési értékei határérték alatt maradnak.

A településen és egyben a fejleszteni kívánt területen is a terület használata során keletkező települési és egyéb hulladékok ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályok előírásai alapján lehet, illetve kell gondoskodni:  a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény  a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) korm. rendelet  a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVMEüM együttes rendelet  98/2001. (VI.15.) korm. rend. a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A tervezett vasúti fejlesztéshez készült részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) alapján a vasút és a kapcsolódó létesítmények fejlesztése nem okoz érdemi változtatást a város hulladékgazdálkodásában. A tervmódosítás új beépítésre szánt terület kijelölését nem tartalmazza, így a köztisztaság szolgáltatási területe a fejlesztéssel összefüggően nem növekszik. Kommunális hulladék a felújított pályán már nem keletkezik (zárt rendszerű toalett tartályok). A felújítás az állomásokon csak az átmenő sínpárt érinti, más vasútüzemi műveleti területet (vasútállomásokat, parkolókat) nem, ezért azok esetében a keletkező szennyvizek mennyisége, kezelése nem változik. Az üzemi forgalomból eredő esetleges szennyezés miatt a nyílt pályára nem szükséges speciális műtárgy beépítése. A hulladékgazdálkodás, ezen belül a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás feltételei a település területén adottak. A belterületen a szervezett szemétszállítást szolgáltató bevonásával az önkormányzat biztosítja. Hulladékok az út- és vasútépítés és az üzemeltetés ideje alatt is keletkezhetnek (aszfalt, zöldhulladék, üzemanyag, szénhidrogénnel szennyezett egyéb hulladékok). Ezek gyűjtéséről és ártalmatlanításhoz szükséges intézkedésekről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell. A veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállítása a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásaival összhangban történik.

A környezeti értékelés során áttekintettük a Környezeti hatásvizsgálatot, azon belül kiemelt figyelemmel a zaj- és rezgésvédelemmel foglalkozó fejezeteit és a vonatkozó terviratokat. A Környezeti hatásvizsgálat zaj- és rezgésvédelmi számításait és megállapításait elfogadva, a környezeti vizsgálat és értékelés nem határoz meg a zajárnyékoló falak építéséhez újabb, a hatásvizsgálatban nem szerepeltetett vasútvonal szakaszokat. A környezeti hatásvizsgálatban a zajvédelmi szakvélemény zajmérési eredményeit és a becsült távlati forgalomból számított zaj- és rezgésterhelés mértékét figyelembe véve születtek meg a zaj- és rezgésvédelmi intézkedési javaslatok, és ezzel összefüggésben lettek kijelölve a zajterhelés monitorozására legalkalmasabb mérőpontok. A környezeti értékeléskor a környezeti hatásvizsgálat zajvédelmi intézkedési javaslatait mérlegelve, a zaj- és rezgésterhelés mérésére javasolt monitorozási mérőpontok helyszíneit, a zajárnyékoló falak adott helyen történő létesítését beépítettük a tervmódosítás dokumentumába. A zajvédelmi intézkedések - javasolt zajárnyékoló falak, rugalmas sínágyazat és hézagmentes sínillesztés megvalósítása esetén a vasútfejlesztéssel érintett területek mentén, a zajtól védendő beépítéseknél, területhasználatoknál biztosítható a határértékeknek való megfelelés, így a jelenlegi állapothoz, illetve egyes esetekben a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (ZHR) 3. sz. mellékletében foglalt határértékekhez viszonyítva sehol nem kell határérték túllépésre számítani.


41

5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT


5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT Siófok közlekedési rendszerét, ill. a város kialakítását nagyban befolyásolja a Balatonnal és egymással is közel párhuzamosan futó Budapest-Nagykanizsa (10+54,60 – 11+95 szelvényei között) vasútvonal, a 7 sz. főútvonal és az M7 autópálya, amelyek három – markánsan elkülöníthető – részre darabolják a várost, így ezek között erősen korlátozott az átközlekedési lehetőség, hiszen a szintbeli vasúti átkelők használata a vonatközlekedés miatt nem folyamatos, ill. eloszlásuk sem egyenletes. Közösségi közlekedés - Vasút A Siófokot érintő vasútvonal Budapest-Nagykanizsa pályaszakasz jelenlegi felújításának 1. ütemében a Balatonaliga és Balatonszentgyörgy között egyvágányú, villamosított vasútvonal része. A vonalszakasz jelenlegi kiépítési sebessége 100 km/h, de helyi kötöttségek és a pálya állapota miatt sok helyen 60 km/h illetve 80 km/h sebességkorlátozás van bevezetve. A vonal jelentős átépítése az utóbbi 30 évben nem történt meg. Az egyvágányú pálya a Balaton parthoz közel halad, sok helyen az üdülő körzeteket átszelve, azok épületeihez közel. A pálya főleg töltésen halad, a vízelvezetés csak néhol megoldott illetve rossz állapotban van. A jelenlegi beavatkozások eredményeként a vízszintes vonalvezetés a mai nyomvonalat követi a 120 km/h tervezési sebességnek megfelelő ívkorrekciókkal épül, ill. lehetőséget teremt egy második vágány kiépítésére, valamint a vízelvezetés megoldásával biztosítja a hosszú távú biztonságos működést (a többlet területek igénye általában a nagyobb helyigényű árkok kiépítésből ered). A fejlesztések azonban a jelenlegi MÁV tulajdonú területeken nem volt mindenhol biztosítható, ezért a szomszédos ingatlanokból kell(ett) a szükséges területeket kisajátítani (részleteket ld. a mintakeresztszelvényeken). A tervezési területen teljesen felújításra kerül a vágányhálózat, a vízelvezetési rendszer, a műtárgyak, valamint a megállóhelyek, állomások:  Szabadisóstó állomás (felújítandó)  Szabadifürdő megállóhely (felújítandó)  Aranypart megállóhely (új)  Siófok állomás  Balatonszéplak felső megállóhely (felújítandó) A fejlesztések miatt szükségessé váló terület igénybevételek változó szakaszokon és szélességekben jelentkeznek, de még így is folyamatosan biztosíthatóak a közúti közlekedéshez szükséges űrszelvények, szélességek. A főút melletti szakaszon a padkaszélessége 2 m, ill. az útszél jelző oszlopok 1,5 m távolságban vannak a burkolatszéltől. Közút A vasúti területek szélesítésével, ill. egyéb beavatkozásokkal érintett közutak: Vasúttól délre: Wesselényi utca (7. sz. főút) I. rendű főút B.III.a.B. Fő utca Gyűjtő út B.V.c.B. Zamárdi utca (7. sz. főút) I. rendű főút B.III.a.B. Vasúttól északra: Ady Endre utca Gyűjtő út B.V.c.B. Indóház utca Gyűjtő út B.V.c.B. Vasút sor Lakó út B.VI.d.C. Kató utca Lakó út B.VI.d.C.

A Fő utca geometriai kialakítás jelzi korábbi hálózati szerepét, hiszen kiépítése során még erre halad a 7. sz. (egykor 70 sz.) főút települési átkelési szakasza, majd az átépítések eredményeként a Wesselényi Miklós utca – Tanácsház utca – Semmelweis utca útvonalra terelődött. A vasút átépítésével felújításra kerülnek a szintbeli közúti átjárók is, ill. a Vitorlás utcánál épül egy külön szintű aluljáró (ld. ábrák): 1. Pusztatorony tér (Sóstó) külön szintű keresztezés, vasúti híd felújítása 2. Vasúti utca (Sóstó) felújítandó közúti átjáró 3. Állomás tér (Szabadifürdő) felújítandó közúti átjáró 4. Darnay Kálmán tér (Aranypart) felújítandó közúti átjáró 5. Kinizsi Pál utca (Belváros) meglévő közúti átjáró 6. Mártírok útja (Belváros) felújítandó közúti átjáró 7. Vitorlás utca (Újhely) új közúti aluljáró 8. Bethlen Gábor utca (Újhely) felújítandó közúti átjáró 9. Jubileum tér (Ezüstpart) felújítandó közúti átjáró 10. Nefelejcs tér (Balatonszéplak) felújítandó közúti átjáró A szakági tervek alapján átépítendő átjárók vonalvezetése nem változik jelentősen, hanem csak kisebb biztonságot növelő korrekciók kerülnek kivitelezésre. Az átépítés után gumi elem burkolatú új átjárók létesülnek a biztosítási mód meghatározás szerinti kialakítással. Parkolás A tervezési területen jelentős létszámú, kijelölt parkoló nem található, de a vasút északi oldalán a füves területeken ideiglenes, időszakos parkolóként használják. Az Indóház utca vasút állomás menti szakaszán párhuzamos parkoló található. A szerkezeti terv az Indóház utca Sió és a Vitorlás utca közötti szakaszán jelöl ki új, fizetős parkoló számára helyet, amely kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a területen meglévő kerékpárút halad. Közösségi közlekedés - Autóbusz A területen működő autóbuszos közösségi közlekedésben változás nem történik. Kerékpáros közlekedés A területen nincsenek, de a párhuzamosan futó, szomszédos utcákban vannak kijelölt kerékpáros létesítmények:  A Fő utca Vámház ill. Zsilipsor utca – Vitorlás utca közötti szakaszán az útburkolat D-i oldalán halad az egyoldali, kétirányú kerékpársáv, majd a Vitorlás utca – Balaton utca közötti szakaszon a burkolat két oldalán egyirányú kerékpársávokban folytatódik, ahol maj csatlakozhat a későbbiekben a Fenyves sorra tervezett kerékpárúthoz  Az Indó utcától induló kerékpárút a Sió nyugati partján halad dél felé  A Vitorlás utcai – átépítendő – körforgalomtól az egyirányú Damjanich utca É-i oldalon a járda mellett elválasztott, kétirányú, térkő burkolatú kerékpárút épült a Bethlen Gábor utcáig, majd a szűk, „Lakó, pihenő övezet” besorolású Galamb közön halad a Kaály Nagy Dezső utcáig, ahol azonban megszűnik a kijelölés. A tervek alapján a Vasút sor (a Jubileum tér - Kaály Nagy Dezső utca közötti szakaszon) fejlesztésre kerül, aminek során a jelenlegi kb. 4 m széles burkolatot 6 m szélességűre növelik, aminek mindkét oldalán 1,25 m széles, egyirányú kerékpársáv kerül kijelölésre, így a gépjárművek számára 3,50 m széles közlekedő felület marad. A D-i oldalon a közvilágítási oszlopok áthelyezésre kerülnek.


42



q. Vitorlás utca (Újhely) A keresztszelvényeken helybiztosításként szerepel a Kató úton a Vasút sorral megegyező paraméterű út/kerékpárút kialakítás, amely egyenlőre csak a szerkezeti terven került kijelölésre. A korábban felújított Fenyves sor burkolat kialakítása (3 m széles aszfalt burkolat és K szegéllyel elválasztott térkő burkolatú járda) nem teszi lehetővé kétirányú kerékpáros létesítmények kijelölését, valamint a szűk szabályozási szélesség (6,5-7,5 m), valamint a tervezett vasúti vízelvezető árkok megakadályozzák az átépítéssel történő szélesítést. A siófoki vasútállomás mellett elmaradó szabályozási vonal módosítás, ill. az út hálózati szerepe (gyűjtőút) miatt a szerkezeti tervben ide javasolt kerékpárút helyett a párhuzamosan futó, 6,00 m széles burkolatú Batthyány Lajos utcában (Mártírok út és Tátrai utcák között) lehet a burkolaton kétoldali, 1,25 m széles egyirányú nyitott kerékpársávokat kijelölni. Az áthelyezés során felhasználható a Mártírok útja melletti korábbi közlekedési munkarészben meglévőként szereplő kerékpárút, ill. az utca keresztezése a kisebb forgalmat bonyolító Batthyány utcánál történhet. Kedvezőbb szempont, hogy az utca hálózati besorolása nem gyűjtő, hanem kiszolgáló út, ezáltal kisebb forgalmat bonyolít, de ami fontosabb, hogy a tehergépjárművek ezen a szakaszon nem közlekedhetnek, ill. sebességkorlátozási zónába tartozik. a javasolt nyomvonal távolabb kerül a vasúttól, ezáltal a szintbeli átkeléseknél – lezárt sorompó idején – kialakult sor, ill. szabálytalan csomópontban megálló járműveket nem kell kerülgetni. Az egyirányú Tátra utcát elérve a kétoldali kerékpársávokat összefogva egy kétirányú kerékpárúttal lehet a Szt. László utca kerékpársávjait elérni. A kerékpáros hálózat hosszú távú biztonságos működtetéséhez feltétlen szükséges a külön-külön, szigetszerűen kiépített kerékpáros létesítményeket, összehangoltan, átgondoltan és biztonságosan alakítsák, bővítsék egységes, összefüggő hálózattá.

r. s. t. u. v. w. x.

József utca (Újhely) Bethlen Gábor utca (Újhely) Kaály Nagy Dezső utca (Újhely) Tünde utca (Ezüstpart) Tihany utca (Ezüstpart) Jubileum tér (Ezüstpart) Nefelejcs tér (Balatonszéplak)

új közúti aluljáró mellett a Ny-i oldalon szintbeli gyalogos átkelőhely felújítandó gyalogos átkelőhely felújítandó gyalogos átkelőhely felújítandó gyalogos átkelőhely felújítandó gyalogos átkelőhely önkormányzati kijelölés felújítandó gyalogos átkelőhely felújítandó gyalogos átkelőhely

A terület üdülőterületi jellegéből adódóan nincs teljes egészében összefüggő járdahálózata, de a gyalogos közlekedés folyamatosan biztosított, a 2005. évi Közlekedési javaslatban is megfogalmazásra került, hogy a vasút és a Balaton közötti területen a „Siófok üdülőterület, 40km/ó” szabályozás van érvényben, amelyet fizikai elemekkel is hangsúlyozni kellene, ill. a gyűjtő utakat leszámítva egységesen „Lakó, pihenő övezet” kijelölés kellene, hiszen így elegendő lenne a határokon a fizikai jelleg hangsúlyozása. A meglévő gyalogos átjárók jelenleg 1,80 m szélesek, elemes burkolattal. A szakági tervek eredményeként az átépítés után 2,70 m széles gumi elem burkolatú új átjárók létesülnek a biztosítási mód meghatározás szerinti kialakítással, a csatlakozó járdák részleges átépítésével. A gyalogosok védelme érdekében az önálló gyalogos átkelőknél labirint korlát kerül kialakításra, míg a gépjárművekkel közös átjárókban – a jelenlegi viszonyoknak megfelelően – sorompók és fénysorompók is elhelyezésre kerülnek. Minden átkelőhely a mozgáskorlátozottak számára is használhatóan kerül kialakításra.

Pusztatorony tér (Sóstó)

Vasúti utca (Sóstó)

Járda A vasút átépítésével felújításra kerülnek a szintbeli gépjárművekkel közösen használt és az önálló gyalogos átjárók is, valamint újak is kialakításra, ill. fejlesztésre kerülnek: a. Diós tér felújítandó gyalogos aluljáró b. Vasút tér (Kláratelep) felújítandó gyalogos átkelőhely c. Hétvezér utca (Diós) felújítandó gyalogos átkelőhely d. Pusztatorony tér gépjárművekkel közösen használt átjáró (a hídszerkezetnél felújítandó) e. Kriegel Sámuel utca felújítandó gyalogos átkelőhely f. Vasúti utca (Sóstó) felújítandó gyalogos átkelőhely g. Kenesei utca (Szabadifürdő) felújítandó gyalogos átkelőhely h. Füredi utca (Szabadifürdő) felújítandó gyalogos átkelőhely i. Állomás tér (Szabadifürdő) felújítandó, bővített gyalogos átkelőhely j. Darnay Kálmán tér (Aranypart) felújítandó gyalogos átkelőhely k. Garay János utca (Belváros) felújítandó gyalogos átkelőhely l. Tamási Áron utca (Belváros) meglévő gyalogos felüljáró m. Kinizsi Pál utca (Belváros) felújítandó gyalogos átkelőhely n. Vasútállomás gyalogos aluljáró felújítás o. Hock János köz (Belváros) megmaradó gyalogos felüljáró p. Mártírok útja felújítandó gyalogos átkelőhely Siófok város településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának módosítása "A Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése" megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánítva a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, 1. számú melléklet 27. pontja alapján: "Szabadbattyán-Lepsény-Siófok-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója"

43



Állomás tér (Szabadifürdő)

Darnay Kálmán tér (Aranypart)

Bethlen Gábor utca (Újhely)

Vitorlás utca (Újhely)

Kinizsi Pál utca (Belváros)

Mártírok útja (Belváros)

Jubileum tér (Ezüstpart)

Nefelejcs tér (Balatonszéplak)


44

6. KÖZMŰVESÍTÉSI, HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT

6. KÖZMŰVESÍTÉSI , HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT JELENLEGI HELYZET ÉRTÉKELÉSE

A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításának célja a Balaton vasúti megközelítése és a kötöttpályás körüljárás feltételeinek javítása előkészítése” megnevezésű KÖZOP projekt megvalósíthatósága érdekében készített ágazati tervek és a város településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatának összehangolása. A tervezett fejlesztés megvalósítását előkészítő tervekhez a közmű szakági terveket a FÖMTERV Zrt. készítette, az általuk a közműszolgáltatókkal is leegyeztetett terveket a településrendezési terv készítéséhez átadták. A településrendezési terv közmű szakági munkarésze a FÖMTERV által készített tervek átvételével, azok elfogadásával, felülvizsgálatuk nélkül készült, mivel azok tervezése a szolgáltatókkal egyetértésben történt. Továbbá figyelembe vételre kerültek a vizsgált területet érintő korábbi településrendezési tervek szakági munkarészei. A településrendezési terv készítésére adott előzetes tájékoztatásban a közművekre vonatkozóan is érkeztek vélemények, amelyek figyelembe vételre kerültek. A területigényes fejlesztés többnyire a MÁV telek területén belül történik, csak egy-két helyen kell a nyomvonal fejlesztésére, annak tartozékainak, vízelvezetést szolgáló elemek elhelyezési lehetőségére bővíteni a területét. A MÁV területének bővítési igényein túl, a vasútfejlesztéssel érintett közutak és azok műtárgyainak elhelyezése, aluljárónak, körforgalomnak kialakítási lehetősége igényelt területi bővítést, amelyekkel együttesen tették szükségessé a településrendezési tervek módosítását, s benne a közműhálózatok létesítmények érintettségének vizsgálatát. A vizsgált vasútfejlesztéssel érintett terület, részben a vizsgált vasútfejlesztési szakasz döntő hányadán beépített, illetve beépítésre szánt környezetben, részben be nem épített környezetben halad. A már beépített terület a legtöbb helyen a teljes közműellátással rendelkezik, amelyre a település egységes közműhálózati rendszereihez tartozóan a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia ellátás és a földgázellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózata is kiépítésre került. Ezen a területen a kiépített közmű elosztó- és gerinchálózati nyomvonalak egyes szakaszai keresztezik a vasútfejlesztési területet, illetve a vasúti terület bővítéssel egyes vasúttal párhuzamosan haladó közműveket érintenek. A beépítéssel nem rendelkező terület közműellátással nem rendelkezik, így a tervezett fejlesztés ezeken a helyeken csak az áthaladó tágabb térség ellátását szolgáló hálózati nyomvonalakat érinti. A vizsgált terület földrajzi adottsága, hogy a Balaton vízelvezetését szolgáló Sió csatorna keresztezi a vasútvonalat, de további mélyvonalakon árkok, csatornák keresztezik a fejlesztésre tervezett vasúti nyomvonalat.

KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT A szakágat érintően a fejlesztési igények két részből adódnak össze. Azok egyrészt a vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó közműfejlesztési feladatokból, másrészt a vasútfejlesztés környezetében egyéb, a vasútfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztési szándékokból eredő közműfejlesztési feladatokból adódnak össze. A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódnak azok a közműfejlesztési feladatok, amelyeknél a közművek a vasútfejlesztéssel érintett területet keresztezik, vagy áthaladnak azon. Ezek azok a gáz, víz, villamosenergia, elektronikus hírközlési, csatorna hálózatok és közéjük értve a csapadékvíz elvezetésében szerepet játszó vízfolyásokat, árkokat is, amelyek védelmét, szükség esetén kiváltását kell érintettségük esetén megoldani. Vasútfejlesztés területét keresztező, vagy azon áthaladó, védelmet, kiváltást igénylő közmű és elektronikus hírközlési hálózatok, a vasútfejlesztés engedélyezési tervéhez a FÖMTERV Zrt. által készült tervekből kigyűjtve a következők:

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1058+09,97 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1058+10,23 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1060+53,55 - Vízvezeték keresztezés 1060+55,50 TERVEZETT D160 KPE / DN400 ÜPE V.CS. 1064+22,11 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1064+36,46 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1065+34,09 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1071+12,69 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1071+76,64 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1072+62,75 Megszünő VÍZVEZETÉK 3/4" acél bizonytalan nyomvonal 1072+62,75 - Vízvezeték keresztezés 1077+52,22 - Tervezett távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1077+56,79 - Csatorna keresztezés 1077+69,10 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1078+05,96 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN200 ac. 1078+04,53 - Középnyomású földgázvezeték 1078+05,96 - Vízvezeték keresztezés 1078+07,82 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1078+08,22 - 20kV-os kábel keresztezés 1078+09,96 - Tervezett csatorna keresztezés 1078+01,71 - Csapadékcsatorna 1078+24,36 - 20kV-os kábel keresztezés 1078+25,31 - 20kV-os kábel keresztezés 1084+52,83 - Tervezett távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1084+55,87 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1085+13,498 - Középnyomású gázvezeték 1085+13,97 - Tervezett nyomott szennyvízcsatorna 1085+15,50 - Tervezett középnyomású földgázvezeték 1087+55,45 - Csapadékcsatorna 1088+13,80 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK D32 KPE DN50 acél vcsőben 1088+13,72 - Melegvíz 1088+50,60 - M-KSAV Vegyes különböző rendeltetésű kábelek 1088+55,22 - M-ETVa MÁV térvilágítási kábel 1088+55,63 - M-THa MÁV hangosítási kábel 1088+78 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉK DN200 ac. 1088+80,77 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1088+80,78 - M-E1 1088+81,58 - Csapadékcsatorna 1088+82,14 - Tervezett M-E1 1088+87,54 - M-E 1089+28,00 - Csapadék csatorna keresztezés 1089+34,22 - Csatorna keresztezés 1089+62,00 - MÁV kábel keresztezés 1089+65,19 - M-VEK 1088+66,193 - M-VKTV 1088+66,67 - MÁV ber.bizt.kábel 1095+73,99 - Csapadékcsatorna 1096+73,46 - 0,4kV-os kábel E1 keresztezés átépítése 1096+81,13 - 0,4kV-os kábel 1098+21,01 - Csatorna keresztezés 1100+95,34 - 20kV-os kábel keresztezés 1101+00,47 - Földgáz vezeték keresztezés 1101+09,40 - Tervezett 20kV-os kábel 1005+01,63 - Tervezett távközlési kábel (T-COM) 1105+04,48 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉK DN200 ac. 1105+04,48 - Vízvezeték keresztezés 1105+04,48 - Vízvezeték keresztezés 1105+31,08 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1109+13,63 - M-E1 1109+22,48 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1109+24,46 - 20kV-os kábel keresztezés


részben átépülő aluljáró alatt (bizonyt. nyomvonal)

1088+79,50 TERVEZETT VÍZVEZETÉK D250KPE/DN400 ÜPE vcsőben

1105+02,48 TERVEZETT VÍZVEZETÉK D250KPE/DN400 ÜPE vcs

45

6. KÖZMŰVESÍTÉSI, HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT 1109+25,50 - Csatorna keresztezés 1118+37,20 - Földgáz vezeték keresztezés 1119+59,24 - Tervezett távközlési kábel (T-COM) 1119+60,19 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1119+60,50 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1119+60,95 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1120+71,52 - 20kV-os kábel keresztezés 1120+74,94 - Tervezett 20kV-os kábel 1123+90,64 - Csatorna keresztezés (bizonytalan) 1123+75,00 - 20kV-os kábel keresztezés 1123+76,00 - Tervezett 20kV-os kábel 1124+50,75 - Vízvezeték keresztezés 1124+50,75 MEGLÉVŐ IPARIVÍZVEZETÉK DN200 ac 1128+53,06 - Tervezett 20kV-os kábel 1128+55,10 - 20kV-os kábel keresztezés 1129+09,22 - Csatorna keresztezés 1129+37,26 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1130+68,77 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN100 acél/DN300 acél vcsőben 1130+68,77 - Vízvezeték keresztezés 1132+04,87 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1134+04,44 - Földgáz vezeték keresztezés 1135+64,79 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN300 acél 1135+64,79 - Vízvezeték keresztezés 1135+66,07 - Vízvezeték keresztezés 1135+66,07 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN200 acél 1135+74,09 - Vízvezeték keresztezés 1135+74,09 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN200 acél 1138+75,08 MEGLÉVŐ IPARI VÍZVEZETÉK DN100. öv 1138+75,08 - Vízvezeték keresztezés 1138+85,50 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK DN300. ac. 1138+86,17 - Csatorna keresztezés


1124+52,75 TERV. IPARIVÍZVEZETÉK D200KPE/DN400 ÜPE vcsőben

TERVEZETT DN200 PVC-U GRAV. SZ.V.CSAT. DN400 ÜPE VÉDŐCSŐBEN 1130+66,77 TERV. VÍZVEZETÉK D110 KPE/DN300 ÜPE vcső /kiváltás esetén

1135+62,79 TERV. VÍZVEZETÉK D315KPE/DN500 ÜPE vcsőben

1135+66,07 TERV. VÍZVEZETÉK D200KPE/DN400 ÜPE vcsőben 1135+76,09 TERV. VÍZVEZETÉK D200KPE/DN400 ÜPE vcsőben 1138+73,08 TERV. IPARI VÍZVEZETÉK D250 KPE/DN400 ÜPE vcsőben 1138+87,50TERV. VÍZVEZETÉK D315KPE/DN500 ÜPE vcsőben NYOMVONALON KIVÁLTANDÓ 64 fm D300 ac DN 300 KPE SZENNYVÍZNYOMÓCSŐRE DN500 ÜPE SN 10000 VÉDŐCSŐBEN

1139+76,94 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1140+07,69 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1140+10,74 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1140+15,11 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1141+28,59 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1141+30,78 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1141+30,03 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1141+31,47 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1141+39,99 - Vízvezeték keresztezés 1141+44,55 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1145+46,03 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1145+78,40 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1149+77,96 - 20kV-os kábel keresztezés 1149+79,72 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1149+82,15 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1149+92,73 MEGLÉVŐ VÍZVEZETÉK D150 KMPVC 1149+92,73 - Vízvezeték keresztezés 1150+01,63 - Csatorna keresztezés 1150+27,00 - MÁV kábel keresztezés 1150+36,68 - Távközlési kábel keresztezés (Supra) 1150+37,92 - Vízvezeték keresztezés 1150+38,02 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1150+38,58 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1150+39,48 - Távközlési kábel keresztezés (FGSZ) 1150+73,74 - Tervezett távközlési kábel (Invitel) 1150+82,76 - Vízvezeték keresztezés 1152+57,43 - Tervezett 20kV-os kábel 1152+63,69 - Vízvezeték keresztezés

1149+94,73 TERV. VÍZVEZETÉK D160KPE/DN300 ÜPE vcsőben kiváltás esetén

1152+65,86 - Csatorna keresztezés 1152+66,00 - Gáz vezeték keresztezés 1152+67,22 - Vízvezeték keresztezés 1152+67,67 - Vízvezeték keresztezés 1152+71,55 - Távközlési kábel (Invitel) 1152+72,23 - Tervezett távközlési kábel (Invitel) 1152+78,58 - Gáz vezeték keresztezés 1156+00,00 - M-VKSAV 1157+23,71 - 20kV-os kábel keresztezés 1157+27,00 - MÁV kábel keresztezés 1157+26,05 - Távközlési kábel (Invitel) 1157+26,05 - Tervezett távközlési kábel (Invitel) 1157+32,91 - Vízvezeték keresztezés 1159+99,04 - Távközlési kábel keresztezés (Supra) 1164+32,81 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1164+32,15 - Tervezett távközlési kábel (Invitel) 1164+32,81 - Távközlési kábel keresztezés (Invitel) 1164+61,94 - Tervezett 0,4kV-os kábel 1164+61,91 - 0,4kV-os kábel keresztezés 1164+62,93 - Csatorna keresztezés 1164+64,54 - 20kV-os kábel keresztezés 1164+72,62 - Vízvezeték keresztezés 1164+72,62 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉK DN400ac/DN600ac. 1164+82,02 - Tervezett 20kV-os kábel 1174+22,42 - Vízvezeték keresztezés 1174+22,42 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉK DN150 KMPVC 1174+66,12 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1174+71,26 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1174+75,59 - Tervezett csatorna 1174+75,53 - Csatorna keresztezés 1174+81,43 - Vízvezeték keresztezés 1174+81,43 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉK ismeretlen mérettel és anyaggal 1175+00,00 1075+01,92 - M-VKTB 1075+09,00- Tervezett csapadék csatorna 1175+36,00 - MÁV kábel keresztezés 1175+53,68 - Földgáz vezeték keresztezés 1188+92,45 - Tervezett távközlési kábel (T-COM) 1188+96,46 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1189+26,14 - Távközlési kábel keresztezés (Opticon) 1189+29,77 - Csatorna keresztezés 1194+45,42 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉKDN300 acél 1194+45,42 - Vízvezeték keresztezés 1194+62,67- Tervezett gázvezeték 1194+72,28 - Földgáz vezeték keresztezés 1194+75,41 - Vízvezeték keresztezés 1194+73,51 - Tervezett vízvezeték 1194+75,41 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉKDN500 acél 1194+79,90 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1194+81,17 - Távközlési kábel keresztezés (T-COM) 1194+88,12 KIVÁLTANDÓ VÍZVEZETÉKDN200 ac. 1194+90,22 - Tervezett vízvezeték 1194+88,21 - V MB

1164+68,62 TERVEZETT D400 göv / DN700 ÜPE V.CS

1174+24,42 TERVEZETT D160 KPE / DN300 ÜPE V.CS.

1174+79,43 TERVEZETT VÍZVEZETÉK FELTÁRÁS UTÁN DN/OD315 KGPVC vcs:DN500 ÜPE

TERVEZETT 22,0 fm DN400 KPE SZENNYVÍZ NYOMÓVEZETÉK DN600 ÜPE VÉDŐCSŐBEN AZONOS NYOMVONALON 1194+43,42 TERVEZETT D315 KPE / DN500 ÜPE V.CS.

középnyomás

1194+77,41 TERVEZETT D500 göv / DN800 ÜPE V.CS.

1194+90,12 TERVEZETT D250 KPE / DN500 ÜPE V.CS.

A táblázatban a vasútvonal fejlesztéséhez közvetlen kapcsolódó kiváltást, védelembe helyezést, helyben történő átépítést megoldó terveket a FÖMTERV Zrt. elkészítette. Ezek változtatás nélkül a rendezési tervbe beépítésre kerültek.


46


A közmű szakágat érintő második csoportba tartozó fejlesztési feladatok a vasútterület változásával érintett területen megvalósítandó egyéb fejlesztések, amelyek a rendezési terv módosításában figyelembe vételt igényelnek. Ezek közül az Aranyparti megálló kialakítása érinti jelentősebben a környezetét. A megállóhely kialakítása érdekében szükséges területbővítés a hatályos rendezési tervben kereskedelmi gazdasági célú hasznosításra javasolt területből terület elvétellel valósítható meg. Szintén jelentősebb környezeti hatású a Vitorlás utcai közúti aluljáró kialakítása. További környezetet érintő hatások csak a közutak és közterületek területcsökkentésére irányulnak, amelyek többnyire érdemi, funkcióvesztő változtatást nem okoznak, csak egyes helyeken korlátozott a vasútbővítés lehetősége, ahol a vasút és a vele párhuzamosan haladó út vízelvezetését kellett összevontan megoldani. A kapcsolódó területeket érintő változtatásoknál jelentkező közművesítési feladatokat is a FÖMTERV Zrt. megtervezte, azok változtatás nélkül kerültek beépítésre. A FÖMTERV Zrt. által készített közműtervekben a tervezett vasút rekonstrukció által érintett közműkiváltásokat, átépítéseket döntően a MÁV területén belül rendezték. A kiváltások legfeljebb a vasút menti közterületek-utak területéig nyúltak. A vasút menti területfelhasználás módosítását két helyen igényelte jelentősebben a vasút területbővítése, illetve a közműveket érintő fejlesztési feladatok, egyrészt az Aranyparti megálló kialakításánál, másrészt a Vitorlás utcai új közút-vasút keresztezés kialakításánál. A közművek részletesebb hálózati bemutatása a rendezési tervben erre a két helyre koncentrálódott. A teljes nyomvonalon a közművek elhelyezkedését a mintakeresztszelvények mutatják.

KÖZMŰVENKÉNTI KÖZMŰFEJLESZTÉSI FELADATOK

Vízellátás Siófok város, így a vizsgált terület vízellátását is a DRV Zrt. (Dunántúli Regionális Vízmű Zrt) szolgáltatja. A vizsgált területen haladó utak jelenlegi szabályozási szélességén belül a városi egységes hálózati rendszerhez tartozó elosztóhálózat került kiépítésre. A vasúti nyomvonal mentén lévő utcákban is kiépültek a vízvezetékek különböző méretű vezetékekkel, ezek a felsorolt szelvényekben a vasúti nyomvonalat keresztezik. A vasúti pályatest kiszélesítése a vasúttal párhuzamosan megépített vezetékeket nem érintik, így ezek új nyomvonalra való kiváltása, vagy a szolgalmi jog vasúti területen való biztosítása nem szükséges. A vasúti pályatestet keresztező meglévő vezetékeket, védőcsőben való elhelyezéssel, új vezetékekkel a szükséges hosszban át kell építeni.


nyomóvezetékekből, ezek a táblázatban felsorolt szelvényekben a vasúti nyomvonalat keresztezik. A vasúti pályatest kiszélesítése a vasúttal párhuzamosan megépített csatornákat és nyomóvezetékeket nem érintik, így ezek új nyomvonalra való kiváltása, vagy a szolgalmi jog vasúti területen való biztosítása nem szükséges. A vasúti pályatestet keresztező meglévő vezetékeket, védőcsőben való elhelyezéssel, új vezetékekkel a szükséges hosszban át kell építeni. A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó kiváltások és vezetékek védelmét szolgáló javaslatokat a FÖMTERV Zrt készítette. Meg kell említeni, hogy a szennyvízcsatorna hálózaton üzemelő szennyvízátemelő műtárgyaknak védőtávolság igénye van. A bűzzárás és zajvédelem nélkül üzemelő műtárgyaknak a védőtávolság igénye 150 m. A területen található átemelő műtárgyak ilyen kivitelezésűek. A védőtávolsággal érintett területen nem alakítható ki beépítésre szánt területhasznosítás, erősen szennyező ipari gazdasági és különleges hulladéklerakást szolgáló területhasznosítást kivéve. A védőtávolsággal érintett beépítésre nem szánt területen pedig élelmiszer és gyógyszer előállítás, termelés, csomagolás, raktározás, forgalmazás nem végezhető. A védőtávolság csökkentése érdekében a szennyvízátemelőket bűzzáró és zajvédett kivitelezésűre át kell építeni, amely segítségével a védőtávolság egyedi megállapítás alapján lényegesen csökkenthető.

Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A vizsgált terület topográfiai adottsága és a tervezett beépítés intenzitásának nem várható növekedése, így az épületekről többlet csapadékvíz elvezetési igény nem várható. Vízelvezetési feladatokat jelent a vasútfejlesztést követően növelt vasúti pályáról a vízelvezetés megoldása, valamint a kapcsolódó útépítéseknél az utakról való vízelvezetés biztosítása is. A terület a felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés szempontjából a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. A Balaton kiemelten védett a vízminőség szempontjából, így a csapadékvizek szennyezését a megfelelő mértékben meg kell oldani.

A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó kiváltások és vezetékek védelmét szolgáló javaslatokat a FÖMTERV Zrt. készítette.

A vizsgált területen jellemzően nyílt árkos vízelvezetés épült ki, csak a városközponti területeken üzemel néhány zárt csapadékcsatorna, ezek befogadója zömmel a Sió. A nyílt árkok zömmel szikasztó árkok, a gravitációs nyílt árkok befogadója szintén a Sió, illetve a Balatonba vezető vízfolyások. A vasútfejlesztés nyomvonalának víztelenítésére a tervezett vasúti pálya mentén új nyílt árkos vízelvezetés (földárok, illetve szikkasztó földárok) kiépítését tervezik, amelynek befogadója a vizsgált szakaszon szintén a Sió, illetve a Balatonba vezető vízfolyások. A víztelenítés hagyományos vasúti szabványárok rendszerrel megoldható. A szivárgókat a magas töltésoldalra vagy a meglévő befogadókba vezették ki a mai állapotok alapján. A megállóhelyeknél és az állomásoknál kétvágányú szakaszokon a pályatengelyben szivárgók épülnek.

Vízelvezetés

Villamosenergia ellátás

A vizsgált terület térségében elválasztott rendszerű vízelvezetést építettek ki, a fejlesztési javaslat is elválasztott rendszerű hálózattal készül.

A település, benne a vizsgált területrész fogyasztóinak villamosenergia ellátását az DÉDÁSZ Zrt biztosítja. A kiépített hálózati rendszerének táppontjai a 120-as alállomások, amelyről induló középfeszültségű hálózatok fűzik fel a fogyasztói transzformátor állomásokat.

Szennyvízelvezetés

A vizsgált területen a 22 kV-os hálózat táplálja a fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról látják el villamosenergiával közvetlen a fogyasztókat. A kisfeszültségű elosztóhálózat is jellemzőbben föld felett, oszlopokra fektetve épült ki. A jelenlegi ellátási rendszeren a tervezés távlatában általánosan érdemi változtatás nem várható a jelentősebb útfejlesztések területét kivéve. Az újólag kialakításra kerülő utaknál területgazdálkodási, esztétikai igényekre, utcafásítás lehetőségének biztosítására tekintettel a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt. A középfeszültségű hálózat fektetése csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. Gond a kisfeszültségű hálózatnál merül fel, mert az egyes ingatlanok bekötése föld felett épült meg, s a kisfeszültségű elosztóhálózat föld alá helyezése magával vonja az érintett ingatlanok bekötésének átépítési igényét. Közművek- pl.

Siófok város, így a vizsgált terület térségében is a szennyvízelvezetést a DRV Zrt. biztosítja. A vizsgált terület topográfiai adottsága miatt a szennyvizeket gravitációs csatornákkal gyűjtik össze, a mélypontokon átemelő műtárgyak üzemelnek, ahonnan nyomóvezetékekkel szállítják tovább a szennyvizeket. A szennyvizeket a Siófoki regionális szennyvíztisztító telepen tisztítják meg, a tisztított vizek befogadója a Sió. A vasúti pályatesttel szomszédos utcákban is a legtöbb helyen kiépültek a szennyvízcsatornák, zömmel dn 200-as, vagy dn 300-as méretű csatornacsövekből, illetve a szennyvíz nyomóvezetékek különböző méretű


47



új kerékpárút, kerékpársáv építése kapcsán felmerülő - áthelyezése, rekonstrukciója során a hatályos HÉSZ 45.§ (2) bekezdés alapján szükséges eljárni "Lakó-, valamint az üdülő- és a vegyes területek közterületnek jelölt telkein nem szabad új föld feletti közmű- és elektronikus hírközlési vezetékeket létesíteni, beleértve a járulékos műtárgyaikat is. Kivétel ez alól a földfelszíni szolgáltatást nyújtó köztárgy (pl. közvilágítási oszlop, telefonfülke) és az egyéb jogszabályban kötelezően előírt műtárgy " Új ingatlan bekötés már csak föld alatti csatlakozással építhető. Az új utaknál, útrekonstrukciónál a közvilágítás kiépítése is szükséges. Igényesebb arculatformáló, ha a közvilágítás táphálózata földalatti kivitelezésű és a világítást lámpatestek biztosítják. Ezt, ahol a közép- és kisfeszültségű hálózatok föld alatti elhelyezése megoldható, alkalmazható is, ahol a kisfeszültségű hálózat egyelőre föld feletti marad, ott reálisan a kisfeszültség tartóoszlopa szolgál a közvilágítást nyújtó lámpafejek elhelyezésére is, ott érdemi változás egyelőre nem irányozható elő. A vizsgált vasúti pályatest mentén lévő utak nyomvonalában, illetve az út menti oszlopokra szerelten 22 kV-os földkábelekkel, illetve légvezetékekkel épült ki a középfeszültségű ellátó hálózat. A vasúttal párhuzamosan megépített vezetékeket a pálya szélesítése nem érinti, ezek a vezetékek a saját nyomvonalukon maradhatnak. A vasúti pályát keresztező vezetékeket átépítik, a keresztező vezetékeket védőcsövekben helyezik el. Az új keresztezéseket a FÖMTERV Zrt meg is tervezte. A vasútfejlesztés fontos eleme a szükséges helyeken a vasútvonal térvilágításának a megoldása. Ehhez szükséges részletes tervek is a vasútfejlesztés engedélyezési tervének részét képezik, ezek a MÁV területén belüli fejlesztési feladatok a rendezési tervet nem érintik.

Földgázellátás A vizsgált területen üzemelő földgázvezetékek, a település fogyasztói gázellátását biztosító E.ON--DDGÁZ Zrt. kezelésében van. A vizsgált terület fogyasztói ellátása az E.ON-DDGÁZ Zrt kezelésében levő hálózatról történik. Az ellátás rendszerében érdemi változás nem várható. Megállapítható, hogy a vizsgált területen a fogyasztók ellátására a terület feltárását szolgáló utak jelenlegi szabályozási szélességén belül a városi egységes földgázhálózati rendszerhez tartozó földgáz elosztóhálózat került kiépítésre.

A vizsgált terület fogyasztóinak energiaellátásában a megújuló energiahordozók közül a nap és a föld energiája kínál hasznosítási lehetőséget. Ezért fel kell hívni a figyelmet azokra az energiapolitikai elvárásokra, s egyben az egyes fogyasztók saját üzemeltetési költségeinek a csökkentési lehetőségére, amelyet a megújuló energiahordozók alkalmazásával lehet elérni. Az átfogóbb területrendezési tervek, a természeti adottságok ismerete alapján a megújuló energiahordozók közül a vizsgált területen a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti.

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezetékes elektronikus hírközlés A tervezett vasútfejlesztés nyomvonala elektronikus hírközlési hálózatokat érint. Az előzetes tervek szerint a vasúti területet közvetlen iparági, azaz MÁV optikai kábelek, morse optikai kábel, optikai légvezeték, távközlési postakábel (MÁV) érinti. Továbbá keresztezi a vasútfejlesztés területét T-COM, INVITEL, Supra és Opticon kábelek. Ezeknek a nyomvonalaknak kiváltását, szükséges védelmét a szomszédos utak, illetve a vasútfejlesztés előkészítő terveiben a szakági tervezők megoldották, a szabályozási terv módosításában változtatás nélkül beépítésre kerültek. Siófokon, ezen belül a fejlesztésre tervezett vasút menti terület számára is a vezetékes távközlési ellátást jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. biztosítja. A Siófoki szekunder központhoz tartozó 17-es körzetszámú Siófok primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 82-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Bár a vezeték nélküli telefon elvileg csökkenti a vonalas távközlési vonal igényt, a várható távközlést érintő fejlesztések is távolodnak a vezetékhez való kötődéstől, de egyelőre területbiztosítással a várható hírközlési igények vezetékes kapcsolattal történő kielégítési lehetőségével is számolni kell. A jelenlegi és egyelőre várható vezetékes távközlési szolgáltatójának üzletpolitikája szerint a hálózatfejlesztést a lehető legkorszerűbb módon saját beruházásban bonyolítja, s az igényeket alanyi jogú elbírálással, egyedi megállapodások kötésével elégíti ki. A hálózatfejlesztésnél az új útépítéseknél, útrekonstrukciónál multifunkcionális optikai kábelhálózat kiépítése célszerű és várható, amellyel komplex táv- és műsorelosztó hírközlési szolgáltatásra vállalkozhat. A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a már kiépített hálózathoz kapcsolódva, új vezetékes hálózat kizárólag csak földalatti elhelyezéssel létesüljön.

A vasúti nyomvonal mentén lévő utcákban is kiépültek a gázvezetékek különböző méretű vezetékekkel, ezek a felsorolt szelvényekben a vasúti nyomvonalat keresztezik. A vasúti pályatest kiszélesítése a vasúttal párhuzamosan megépített vezetékeket nem érintik, így ezek új nyomvonalra való kiváltása, vagy a szolgalmi jog vasúti területen való biztosítása nem szükséges. A vasúti pályatestet keresztező meglévő vezetékeket, védőcsőben való elhelyezéssel, új vezetékekkel a szükséges hosszban át kell építeni.

A kedvező vezeték nélküli távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános, vezetékes kapcsolattal rendelkező távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan, vagy azon belül javasolt biztosítani.

A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó kiváltások és vezetékek védelmét szolgáló javaslatokat a FÖMTERV Zrt készítette.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek korlátja a vizsgált területen nincs. A fejlesztési terület térségében valamennyi vezeték nélküli (T-Mobile, Telenor, Vodafone stb) szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.

Megújuló energiahordozók hasznosítása A vasútfejlesztésre vonatkozóan is célszerű felhívni lehetőségére, mivel a vasút mentén elhelyezhető villamosenergiát igénylő berendezések üzemeltetése villamosenergia szerepét ez biztonságtechnikai okokból szerepe lehet.

a figyelmet a megújuló energiahordozók hasznosítási napelemek segítségével termelt villamosenergiával a gazdaságosabbá tehető. Természetesen a közhálózati nem váltja ki, de fogyasztás csökkentésében jelentősebb

A terület vezeték nélküli szolgáltatók számára antenna telepítésére lehetőséget a település helyi építési szabályzatában rögzítettek figyelembe vételével biztosít.


48



Garai Gábor u. és Darnay Kálmán tér közötti terület közművesítése Viziközművek

Garai Gábor u. és Darnay Kálmán tér közötti terület közművesítése Energiaközművek és elektronikus hírközlés


49



Vitorlás utcai csomópont közművesítése Viziközművek


Vitorlás utcai csomópont közművesítése Energiaközművek és elektronikus hírközlés

50

5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT - 6. KÖZMŰVESÍTÉSI, HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT - MINTAKERESZTSZELVÉNYEK



51




52




53




54




55




56




57

7.ÖRÖKSÉGVÉDELEM

7. ÖRÖKSÉGVÉDELEM

2001. évi LXIV. törvén 66.§ (1) "Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni." A település teljes közigazgatási területére a hatályos településrendezési eszközök megalapozó vizsgálata keretében 2005. májusában elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány (Pécsi Építész Kör Kft.). A rendezés alá von területen a Belváros, Millennium park 1. Vasútállomás felvételi épülete (hrsz: 4454/11) az Örökségvédelmi hatástanulmány Értékvizsgálat alapján - egyedi védelem alatt áll, az épület minden részletében megőrzendő, a vonatkozó jogszabályi előírásokat a vasútfejlesztés során figyelembe kell venni.

A vasútvonal fejlesztéssel érintett területére, illetve annak környezetére vonatkozó Előzetes Régészeti Dokumentációt a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Németh Péter Gergely és dr. Honti Szilvia régész készítette, 2012. december 15. keltezéssel., melyet a NIF Zrt. adatszolgáltatásként, további felhasználásra átadott a településrendezési eszközök tárgyi módosításához. A régészeti dokumentáció az egész nyomvonalszakasz viszonylatában felderítette az esetleges további régészeti lelőhelyeket és viszonyát a beruházás során elvégezendő földmunka helyével. Vizsgálta továbbá, hogy a beruházás érinthet-e régészeti védettségű, vagy ex-lege védett régészeti területeket. A tervezési területet érintő régészeti lelőhelyekre vonatkozó ismeretek (a lelőhelyek jellege, kora, kiterjedése, intenzitása, térbeli és topográfiai viszonyainak elemzése, a lelőhelyek és a vonalszakasz átépítésének viszonya) Siófok-Gamászai-csárda Régészeti nyilvántartási száma: 19404. EOV térképlap száma: 44-133, központi koordinátái: 179235 és 581779. A lelőhely korábban Balatonszabadihoz tartozott. A lelőhely jellege és kora: őskori telep, őskori temető, őskori raktárlelet. A lelőhely kiterjedése: Hossza 200 m, szélessége 100 m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: Siófok északkeleti részén, a vasúttól délre, 110 m-re. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: őskori őrlőkövek kerültek a lelőhelyről a veszprémi múzeumba. Ugyaninnen 6 középső bronzkori (mészbetétes edények népének kultúrája) sír került elő, egy sír anyaga ajándékozás útján jutott a veszprémi múzeumba. Késő bronzkori raktárlelet fegyverei és eszközei szintén a veszprémi múzeumba kerültek (Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archaelogiája, Budapest 1920. 206. oldal és 235. ábra.). 1994-ben a lelőhely bejárása eredménytelen volt (Németh Péter Gergely terepbejárása – SMMI Régészeti Adattár 609.). 2004-ben a lelőhelyet sikerült lokalizálni (KÖH 600/1410/2004). Érintett építési terület kiterjedése: 1056-1058 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: ezen a pályaszakaszon, ahol a lelőhelyhez közelség van, a meglévő pálya felújítása történik meg, ez a régészeti lelőhelyet valószínűleg nem érinti. Javasolt régészeti tevékenység: A földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. Siófok-Sóstó Régészeti nyilvántartási száma: 19406. EOV térképlap száma: 44-133, központi koordinátái: 178451 és 581118.


A lelőhely korábban Balatonszabadihoz tartozott. A lelőhely jellege és kora: római telep és épületek. A lelőhely kiterjedése: Hossza 360 m, szélessége 240 m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: Siófok északkeleti részén, a vasúti pályatest két oldalán. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: Feltételezett római villaépületek a Sóstó környékén (B. Thomas Edit: Römische Villen in Pannonien, Budapest 1964. 27). 1994-ben a lelőhely bejárása eredménytelen volt (Németh Péter Gergely terepbejárása – SMMI Régészeti Adattár 609.). 2004-ben Marton Tibor terepbejárás során római telepnyomokat talált (KÖH 600/2012/2004). Érintett építési terület kiterjedése: 1063-1067,2 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: ezen a szakaszon csak a meglévő pálya felújítása történik meg, ez a régészeti lelőhelyet valószínűleg nem veszélyezteti. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. Siófok-Sóstó és Madarasi-dűlő között Régészeti nyilvántartási száma: A lelőhely korábban Balatonszabadihoz tartozott. A lelőhely jellege és kora: szórványleletek, őskori telep, római telep. A lelőhely kiterjedése: nem ismert. A lelőhely helye, elhelyezkedése: Siófok északkeleti részén, a Sóstó és a Madarasi-dúlő közötti part. A lelőhelyet érintő helyrajzi számok: A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: a Sóstó és a Madarasi-dúlő közötti partból földet szállítottak 1893-ban a siófoki fürdőtelep feltöltéséhez, ekkor ősállatcsont, valamint őskori telepre (neolit – Lengyeli kultúra) és római kori telepre utaló leletek kerültek elő, melyek részint magángyűjteménybe, részint a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek (Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archaelogiája, Budapest 1920. 206-207. oldal). A lelőhely pontos helye nem ismert. Érintett építési terület kiterjedése: 1068-1089 vasúti kilométer között. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. Siófok-Sáfráskert Régészeti nyilvántartási száma: 45558. EOV térképlap száma: 44-133, központi koordinátái: 176799 és 579590. A lelőhely jellege és kora: középkori telep. A lelőhely kiterjedése: Hossza 600 m, szélessége 500 m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: Siófokon a Vasút u. és Bél Mátyás u. között. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 2004-ben Marton Tibor középkori lelőhelyet azonosított terepbejárása során (KÖH 600/1971/2004.). 2007-ben két alkalommal, 2010-ben egy alkalommal végzett régészeti megfigyelések során régészeti lelet nem került elő (Németh Péter Gergely régészeti megfigyelései – SMMI Régészeti Adattár). Érintett építési terület kiterjedése: 1087-1089,3 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: a vasúti pálya felújítása a régészeti lelőhelyet valószínűleg nem érinti. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. Siófok-Vasúti elágazás Régészeti nyilvántartási száma: 45334. EOV térképlap száma: 43-422, központi koordinátái: 174887 és 575838. A lelőhely jellege és kora: római szórvány, törökkori végvár és kikötő. A lelőhely kiterjedése: Hossza 40 m, szélessége 40 m.


58

7.ÖRÖKSÉGVÉDELEM

A lelőhely helye, elhelyezkedése: a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal és a kaposvári vasúti elágazástól déle, 100 mre. A lelőhelyet érintő helyrajzi számok: 4491/1, 4491/2, 4600/1, 4880/5, 4882/1, 4883/4, 4884/1, 4886/7. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 1907-ben, a vasút építésekor falmaradvány került elő, melyet Kuzsinszky Bálint római korinak írt le (Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archaelogiája, Budapest 1920. 1-3. oldal és 1-2. ábra.). 1962-ben a lelőhelyen Sági Károly ásatást végezett és megállapította, hogy az építmény nem római kori, hanem Siófok középkori vára, a római téglák másodlagosan kerültek beépítésre. Sági Károly történeti adatok alapján feltételezte, hogy az egykori török hadikikötő is itt lehetett (Sági Károly: Siófok török vára. Siófok várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1989. 129-143. oldal). Érintett építési terület kiterjedése: 1127-1129,5 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: a beruházás a vár területét nem érinti, de esetlegesen a kikötő nyomai előkerülhetnek. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. Siófok-Vasútállomás előtt Régészeti nyilvántartási száma: 48082. EOV térképlap száma: 43-422, központi koordinátái: 174094 és 574295. A lelőhely jellege és kora: kora újkori temető. A lelőhely kiterjedése: Hossza 120 m, szélessége 70 m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: a siófoki vasútállomástól délre. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 1903-ban a vasútállomástól délre, a katolikus plébánia szomszédságában, melléklet nélküli csontvázas sírokat találtak. 1973-ból, a vasútállomás keleti kerítésénél római sír előkerüléséről ír Sági Károly, de a sír valójában a vasútállomástól távol, a Rádióállomás, a KÖH 19403 azonosítószámú lelőhelyen került elő. (Sági Károly: Siófok története az őskortól a középkorig. Siófok várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1989. 26-27. oldal). 1989-ben a vasútállomás előtt, gázárok ásásakor újabb melléklet nélküli csontvázas sírok kerültek elő (Honti Szilvia leletmentése – SMMI Régészeti Adattár 52.). Érintett építési terület kiterjedése: 1145-1147,5 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: a vasúti pálya felújítása a régészeti lelőhelyet esetlegesen érinti. Javasolt régészeti tevékenység: a kivitelezés során a kora újkori temető újabb sírjai előkerülhetnek, ezért régészeti megfigyelés szükséges. Siófok-Balatonszéplak-Felső vasúti megállóhely DK Régészeti nyilvántartási száma: 48078. EOV térképlap száma: 43-422, központi koordinátái: 173007 és 571750. A lelőhely jellege és kora: vaskori telep avar kori temető. A lelőhely kiterjedése: Hossza 160 m, 110 szélessége m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: a Siófok-Balatonszéplak vasúti megállóhelytől délre vezető út keleti oldalán. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 1961-ben Sági Károly kora vaskori települési objektumok leletmentését végezte el (Sági Károly: Siófok története az őskortól a középkorig. Siófok várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1989. 26. oldal). Ugyancsak 1962-ben, a vasúti megállóhelytől délre, avar csontvázas sírok kerültek elő (SMMI Régészeti Adattár I/47/19.). Érintett építési terület kiterjedése: 1174-1176 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: Ezen a szakaszon a pálya átépítése miatt nagyobb földmunka várható, esetleg újabb régészeti leletek kerülhetnek elő. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése.


Siófok-Balatonszéplak-Felső vasútállomástól É-ra Régészeti nyilvántartási száma: 48098. EOV térképlap száma: 43-422, központi koordinátái: 173379 és 571531. A lelőhely jellege és kora: őskori szórvány. A lelőhely kiterjedése: Hossza 160 m, szélessége 130 m. A lelőhely helye, elhelyezkedése: a Siófok-Balatonszéplak vasúti megállóhelytől északra, 200 m-re. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 1971-ben őskori kőpengét kapott innen a székesfehérvári múzeum, mely állatcsontok társaságában került elő. (SMMI Régészeti Adattár I/47/84.). Érintett építési terület kiterjedése: 1174-1176 vasúti kilométer között. A tervezési terület és a lelőhely viszonya: Ezen a szakaszon a pálya átépítése miatt nagyobb földmunka várható, esetleg újabb régészeti leletek kerülhetnek elő. Javasolt régészeti tevékenység: földmunkák során esetleg előkerülő régészeti leletek bejelentése. A régészeti szakvélemény szerint a: A beruházás nem érint védett régészeti lelőhelyeket és ex-lege védett lelőhelyeket. A kivitelezés előtt próbafeltárást vagy megelőző feltárást egyik lelőhelyen sem kell végezni. Az érintett lelőhelyek egy részénél szükséges régészeti megfigyelés biztosítása, másik részénél elégséges a kivitelező vagy kivitelezők figyelmét felhívni az esetlegesen előkerülő régészetei leletekre és ennek mindenkori bejelentését megtenni. Az érintett régészeti lelőhelyeket az alábbi táblázat összesíti: Javasolt régészeti Érintett építési terület Lelőhely elnevezése tevékenység 1056-1058 vasúti kilométer Siófok-Gamászai-csárda régészeti leletek bejelentése között 1063-1067,2 vasúti kilométer Siófok-Sóstó régészeti leletek bejelentése között 1068-1089 vasúti kilométer Siófok-Sóstó és Madarasi-dűlő között régészeti leletek bejelentése között 1087-1089,3 vasúti kilométer Siófok-Sáfráskert régészeti leletek bejelentése között 1127-1129,5 vasúti kilométer Siófok-Vasúti elágazás régészeti leletek bejelentése között. 1145-1147,5 vasúti kilométer Siófok-Vasútállomás előtt régészeti megfigyelés között 1174-1176 vasúti kilométer Siófok-Balatonszéplak-Felső vasúti régészeti leletek bejelentése között megállóhely DK Siófok-Balatonszéplak-Felső 1174-1176 vasúti kilométer vasútállomástól É-ra régészeti leletek bejelentése között A településrendezési tervek készítéséhez a régészeti lelőhelyeket adatszolgáltatásként digitális vektoros formátumban is átadták, a lelőhelyek a településrendezési terveken ennek megfelelően kerültek pontosításra, feltűntetésre a lelőhelyek határai.

A régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításai a régészeti örökség és műemléki érték védelméért felelős miniszter feladat és hatásköre. A településrendezési tervekben az ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását szerepeltetni kell, mint építést korlátozó tényezőt. Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedésének megállapításában az önkormányzat Képviselő-testülete nem rendelkezik hatáskörrel, a településrendezési tervek magasabb szintű jogszabály tekintetében adnak tájékoztatást, ezért a településrendezési tervek módosításának határát (rendezés alá vont terület határát) szükségtelen amiatt kiterjeszteni, hogy annak környezetében is pontosításra kerültek a digitális adatszolgáltatás alapján a lelőhelyek határai.


59

É P Í T É S Z - É S T E L E P Ü L É S T E R V E ZŐ K F T P é c s, B u d a i N a g y A n t a l ú t 1

Recommend Documents