EMLÉKEZTET a Közbeszerzési Monitoring és Reformbizottság 2007. január 18-i ülésér l
A Közbeszerzési Monitoring és Reformbizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2007. január 18-án tartotta második ülését. Az ülést dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr vezette, az ülés témája a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslat volt. Az ülésen a következ személyek vettek részt: – Pettendi Zsuzsanna (elnökhelyettes, NFÜ) – Spisák Csenge (EKKE) – Siroki Attila (EKKE) – Füle Balázs (NFÜ) – Deli Betty (elnök, Közbeszerzési Dönt bizottság) – Havasi Tibor (f titkár, Közbeszerzések Tanácsa) – Fribiczer Gabriella (f osztályvezet -helyettes, Közbeszerzések Tanácsa) – Kothencz Éva (f osztályvezet -helyettes, Közbeszerzések Tanácsa) – Patay Géza (ügyvéd) – Kardkovács Kolos (ügyvéd) – Németh Anita (ügyvéd) – Hetei Tibor (Pénzügyminisztérium) – Tunyogi László (elnök, Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége) – Almási László (Ipartestületek Országos Szövetsége) – Kompakt Emília (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) – Dócs Zoltán (szakmai f tanácsadó, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) – Hubai Ágnes (Települési Önkormányzatok Szövetsége) – Dessewffy Anna (ügyvéd) – Hankó Faragó Miklós (országgy lési képvisel ) Gadó Gábor szakállamtitkár úr üdvözölte a megjelenteket, majd röviden ismertette a Bizottság által a további üléseken megtárgyalandó témaköröket. Ehhez kapcsolódóan kérte a tagokat, hogy február közepére készítsenek rövid elemz anyagokat a Kbt. legutóbbi átfogó, jogharmonizációs célú módosítása által bevezetett új, illetve érdemben módosított jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról. Megköszönte a GKM által az elektronikus közbeszerzés tárgyában el készített anyagot, majd pedig elmondta, hogy a vállalkozói körbetartozások mérséklése érdekében el készített, Kbt. módosítására irányuló törvényjavaslatot a Kormány visszavonta, így az nem került elfogadásra. Ugyanakkor az Országgy lés határozatot fogadott el, melyben felkéri a Kormányt, hogy a vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát 2007. március 31-ig terjessze az Országgy lés elé. Ezután a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott, ún. ajánlattev i útmutató kapcsán megvitatásra javasolta azt a lehet séget, hogy az ajánlatkér k nyilatkozhatnának, miszerint az útmutatóban foglaltakat magukra nézve kötelez nek ismerik el. E felvetés elfogadása esetén meg lehetne vizsgálni, hogy az nem vonja–e esetleg maga után egy rugalmasabb közbeszerzési szabályozás kialakításának lehet ségét.
1
A jogorvoslati témakör kapcsán el ször Pettendi Zsuzsanna foglalta össze a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: NFÜ) tapasztalatait. Ismertette az NFÜ egy lezárult jogorvoslati ügyét, melynek lényege, hogy egy, a Közbeszerzési Dönt bizottság (a továbbiakban: Dönt bizottság) határozatának bírósági felülvizsgálata nyomán született ítélet az adott jogsértés tekintetében eltekintett a bírság kiszabásától. Ezt az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy mivel nem került sor bírság kiszabására a jogsértést csekély súlyú szabálytalanságnak tekinti, aminek következtében nincs szükség az adott támogatás visszafizetésére. Elmondta, hogy a bírósági felülvizsgálat 2 évig tartott. Megemlítette azt is, hogy ez az eljárási id az EU-s támogatások felhasználása szempontjából hosszú, hiszen amennyiben ellentétes tartalmú ítélet születik, akkor 2 év elteltével, már a támogatás felhasználása után keletkezett volna visszafizetési kötelezettség. Az ilyen típusú problémák kiküszöbölésére speciális, rövid bírósági eljárást javasolt, mintaként a váltópereket, valamint a sajtópereket említette. Kitért továbbá a Dönt bizottság joggyakorlata egységességének fontosságára, szükségességére is. Felvetette azt is, hogy a jogsértések tekintetében a differenciált szabályozási megoldás megkönnyíthetné a jogsértések megítélését, azaz támogathatónak lát egy olyan elképzelést, amelyben a súlyos és bírságolható jogsértések köre pontosabban meghatározásra kerülne. Felhívta a résztvev k figyelmét, hogy az Államreform Bizottság (a továbbiakban: ÁRB) 2007. márciusára t zte ki egy koncepció el készítését, melynek célja a Kbt. módosítása az átláthatóság, tisztaság, eredményesség jegyében. Hangsúlyozta, hogy e címszavakból nem derül ki, hogy a módosítás pontosan mire is irányulna. Gadó Gábor elmondta, hogy nincs tudomása err l a módosításról, de felveszi a kapcsolatot az ÁRB-vel, és tájékoztatni fogja a Bizottság tagjait, hogy mire, pontosan milyen tartalmú módosításra gondolt az ÁRB, és miért zte ki ezt a feladatot. Deli Betty elmondta, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat alatt nem csak a Dönt bizottság eljárását, hanem a bírósági felülvizsgálatot is érteni kell. A Dönt bizottság úgy érzékeli, hogy a felülvizsgálat id igénye az ítél táblák felállításával csökkent, és megítélése szerint megfelel id ben befejez dnek a perek. A Dönt bizottság határozatainak egységességével kapcsolatos felvetésre reagálva elmondta, hogy módosították az SZMSZ-t a probléma kiküszöbölése érdekében, egyben kérte a jelenlév ket, hogy jelezzék számára amennyiben ilyen típusú problémáról tudomásuk van. Hangsúlyozta, hogy nyitottak e kérdés rendezése érdekében. Gadó Gábor kérdésére válaszolva elmondta, hogy arra irányuló statisztikával, hogy az ítél tábla mennyi ügyet bírált el, illetve, hogy az elbírálásnak milyen id igénye van a F városi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezet je rendelkezik. Gadó Gábor erre reagálva elmondta, hogy az IRM megkeresi ez ügyben a kollégiumvezet t, aki egyben meghívásra kerül a Bizottság következ ülésére.
Pettendi Zsuzsanna a bírósági felülvizsgálat gyorsításával kapcsolatban elmondta, hogy a bíróságok a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent ség beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszer sítésér l szóló törvény kapcsán forrásokat kaptak a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos jogorvoslatok gyorsabb elbírálásának el segítése érdekében. Véleménye szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok esetében is elképzelhet egy ilyen megoldás.
2
Kardkovács Kolos az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a támogatást nyújtó szervezet kifejezést csak a Kbt. használja, más jogszabály nem, ez problémát okoz. Szintén problémaként említette, hogy pályázat esetében az Áht. a kedvezményezett értesítésére 6 hónapos határid t ír el , ugyanakkor a Kbt. a támogatásból megvalósítandó beszerzések esetében lehet séget ad a közbeszerzési eljárás megindítására akkor is, ha az ajánlatkér támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani. Megítélése szerint a két szabály együttesen oda vezet, hogy sokan közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötnek szerz dést, arra hivatkozva, hogy nem kaptak értesítést a támogatás odaítélésér l. Az EU-s források felhasználásakor kötelez hiánypótlással kapcsolatban elmondta, hogy a szabályt sokszor látszat hiánypótlással kerülik ki, így ellentétes gyakorlat alakult ki a törvény miniszteri indokolásában kit zött céllal, miszerint e jogintézmény kötelez jellege a versenyeztetés tisztaságának irányába hat. Az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy annak mértéke az értékhatároktól függ, valamint azzal sem, hogy a díj a kérelem visszavonása esetén nem jár vissza. Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban javasolta, hogy azt ne a Dönt bizottság rendelhesse el, hanem legyen automatikus, bírság kiszabására pedig csak ismételt vagy súlyos jogsértés esetén legyen lehet ség. Javasolta továbbá, hogy a jogorvoslati kérelem a benyújtás után ne legyen módosítható, valamint a képviseleti kötelezettség el írását is a Dönt bizottság el tti eljárásokban. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az kapcsolódhatna például a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljáráshoz, valamint a képviselet ellátására nem csak az ügyvédeket, hanem a hivatalos közbeszerzési tanácsadókat is alkalmasnak tartja. Tunyogi László kardinális kérdésnek nevezte a bírósági felülvizsgálat gyorsítását, valamint egyetértett Kardkovács Kolossal abban, hogy a Dönt bizottság el tti képviselet ellátására a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmasak lennének. Elmondta, hogy véleménye szerint a magyar szabályozás helyenként példaérték megoldásokat tartalmaz, külön kiemelve a szerz déskötési moratóriumot, amelyet a Kbt. már tartalmaz, miközben közösségi szinten a jogorvoslati irányelvek módosítása kapcsán most van szó a bevezetésér l. Megítélése szerint ez el remutató, az ilyen értékeket meg kell rizni, az állandó, átgondolatlan törvénymódosítások ugyanakkor nem védik, hanem rombolják a szabályozást. Ebb l következ en egyetértett Gadó Gáborral abban, hogy óvatosan kell bánni a törvénymódosításokkal, és a problémák megoldására els sorban a hatályos kereteken belül kell törekedni. Kompakt Emília felajánlotta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy egyeztetett szempontrendszer alapján elkészített kérd ívvel megkeresi a jogorvoslati rendszerrel kapcsolatos ajánlattev i vélemények felmérése céljából a vállalkozókat, és a felmérés eredményét eljuttatja a Bizottságnak. Gadó Gábor elfogadta a felajánlott segítséget, egyben kérte a résztvev ket, hogy tegyenek javaslatot a kiküldend kérd ív kérdéseire. Németh Anita megítélése szerint els sorban azt kell megvizsgálni, hogy mely problémákat lehet a hatályos jogorvoslati rendszer keretein belül megoldani. Elismerte, hogy az EU-s források felhasználása terén vannak bizonyos sajátosságok, ugyanakkor kiindulásként azt tartotta fontosnak megvizsgálni, hogy más tagállamokban hogyan oldják meg a bírósági felülvizsgálatot. Hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálat lényegét nem a szabálytalanság megítélése jelenti, a bírságkiszabással kapcsolatban elhangzott javaslatra reagálva pedig megjegyezte, hogy annak nem csak szankcionálási, hanem preventív jellege is van. Véleménye szerint nem biztos, hogy bizonyos jogintézményeket az EU-s források
3
felhasználásának speciális igényei szerint kell kialakítani, hanem azokat minden lehetséges oldalról meg kell vizsgálni. Havasi Tibor megdöbbent nek nevezte az ÁRB által felvetett újabb törvénymódosítást, mivel szerinte fontos lenne a szabályozás állandósága. Megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének el segítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást adott ki az ajánlatkér k részére, továbbá útmutatót készített az ajánlattev k részére, amelyek fontosak lehetnek a szemlélet er sítése szempontjából. A vállalkozói körbetartozásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a törvény elfogadására a nagyvállalkozók ellenállása miatt nem került sor, majd pedig megemlítette, hogy a Közbeszerzési Értesít a jöv év közepét l csak elektronikus formában fog megjelenni, és a rendszert még ez évben egy keres programmal is ki fogják egészíteni. Gadó Gábor összefoglalva az elhangzottakat elmondta, hogy a résztvev k a Közbeszerzési Dönt bizottság el tti jogorvoslattal, mint jogintézménnyel egyetértenek, ugyanakkor szükségesnek tartják a jogorvoslati eljárásra vonatkozó részletszabályok átgondolását, és ebb l adódó kiigazítását, módosítását. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban els dleges feladatként a bíróságok személyi/tárgyi feltételeinek javítását nevezte meg, egyben áttekinteni javasolta, hogy a jogorvoslatnak ez a szakasza más tagállamokban hogyan m ködik. Javasolta továbbá a közigazgatási perre vonatkozó szabályozás áttekintését, erre vonatkozóan megkérte a tagokat, tájékoztassák arról, hogy szerintük hol kellene módosításokat végezni. A F városi Bíróság közigazgatási kollégiumvezet jének meghívása, valamint a statisztikai adatok kérése mellett felvetette, hogy a bíróságot megkérdezi az igazságügyi tárca a m ködési feltételeikr l is. Kérte a tagokat, hogy a témával kapcsolatban, a kés bbiekben esetlegesen felmerül észrevételeiket, javaslataikat küldjék meg a tárca részére.
Patay Géza felvetette, hogy a független hatósági modell hiányosságait látva érdemes lenne a közösségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek által rendelkezésre bocsátott másik utat, vagyis a független bírósági jogorvoslati modellt is átgondolni, a hatályos rendszerben ugyanis a szerz dés megkötése után a jogorvoslati eljárás kiüresedik. A speciális eljárási rend modellje lehetne a váltóbíráskodás, vagy gyorsaságát tekintve a sajtóper. Egy ilyen modellben nem csak a közbeszerezési jogsértésr l születhetne döntés, hanem például az eredeti állapot helyreállításáról is. A F városi Bíróságot megkeres levélben javasolt kitérni arra is, hogy volt-e semmisségi, illetve kártérítési per a közbeszerzések kapcsán, és amennyiben igen, javasolt információt kérni e perek számáról is. Felvetette, hogy meg kellene gondolni a Kbt.Ket.-féle szabályozási rendszer Pp. rendelkezéseivel való összekapcsolását. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a gyakorlati tapasztalatok igen jók, ugyanakkor nagy az eljárások id igénye. Gadó Gábor megkérte Patay Gézát, hogy készítsen az általa felvázolt rendszer szabályozási súlypontjairól egy vázlatot a következ ülésre. Dely Betti az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy közigazgatási perben nincs helye kártérítés, illetve semmisség megállapításának, ugyanakkor van olyan megoldás az uniós tagállamokban, amely a funkciókat egyesíti. Megemlítette, hogy a Kbt. a semmisség és a kártérítés megítélése kérdésében mintegy támpontokat ad. Végezetül Gadó Gábor felhívta a figyelmet az ülés elején elhangzott id pontra, amikor a Bizottság következ ülését tartja, és kérte a tagokat, hogy amennyiben van javaslatuk a vállalkozói körbetartozások rendezése tekintetében, azt küldjék meg részére.
4
Ezután kijelölésre került a Bizottság következ ülésének id pontja, amely február 20án 15 órakor lesz. Az ülésen a jogorvoslatokkal kapcsolatos felvetések, továbbá a körbetartozással kapcsolatos szabályozási javaslatok kerülnek megvitatásra.
Budapest, 2007. január 22.
Az emlékezet t készítette: dr. Gál Krisztina Az emlékeztet t jóváhagyta: dr. Krausz Zsuzsanna
5
