VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 04/221-2/2016
E LŐTE RJE S ZTÉ S
a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság 2016. június 29-i ülésére
Tárgy:
Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Program tervezetének véleményezése
Előadó:
Dr. Áldozó Tamás, a bizottság elnöke
Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző
Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési és Területrendezési Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens
Tisztelt Bizottság! Felsőörs község polgármestere véleménykérés céljából megküldte Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Programja egyeztetési dokumentációját. A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról. A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata alapján átruházott hatáskörben a megyei közgyűlés Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága nyilvánít véleményt a programokról. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá. A település környezetvédelmi programját a Nemzeti Környezetvédelmi programra és a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Programra alapozva a településrendezési terv figyelembevételével kell kidolgozni. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet által készített Felsőörs környezetvédelmi program tervezete helyszíni mérésekkel alátámasztott gondosan kimunkált egyeztetési dokumentáció. A környezetvédelmi program egyes fejezeteinek főbb megállapításai: I. Bevezetés, célkitűzés A környezetvédelmi program célja a települési környezet és a természeti értékek védelme a társadalmi fejlődés hosszú távú biztosítása érdekében. II. Természeti környezetállapot jellemzése Problémaként megállapításra került, hogy a fatüzelés még mindig népszerű, mely magasabb szén-monoxid és porszennyezéssel jár, mint a földgáz használat. III. Társadalmi környezet bemutatás A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a település állandó lakosságának száma évről évre folyamatosan növekedett. Az ezredfordulón 1100-an, 2011-ben 1500-an, 2015. november 10-én már 1767-en éltek a településen. Ez a gyors népesség növekedés nemcsak a természetes szaporodásnak, vagyis a születések és halálozások különbségének, hanem a település vándorlási egyenlegének (bevándorlás-kivándorlás) is köszönhető. IV. Települési és épített környezet A település infrastruktúráját tekintve elmondható, hogy az ivóvízhálózatra kötött ingatlanok aránya 100%, míg a szennyvízhálózatra a belterületi ingatlanok közel 100% csatlakozik. A 2
külterületen található a csatornahálózattal nem rendelkező ingatlanoktól a szennyvíz elszállítása hivatalosan szippantással valósul meg. A 2016. január 1-jétől – jogszabályi indíttatásból kifolyólag, a 455/2013. (XI. 29.) Kormányrendeletben foglaltak szerint – a település azon külterületi ingatlanjain is végre kell hajtani a szennyvíz, szippantással történő összegyűjtését – évente legalább egyszeri alkalommal -, amelyek vezetékes ivóvíz szolgáltatást vesznek igénybe. A településre hulló csapadékvíz, részben zárt csapadékvíz elvezető csatornán, részben pedig füvesített felületű nyílt árkokon át kerül kivezetésre a faluból, ahonnan időszakos vízfolyáson és árkokon keresztül folyik a Balaton, mint végső befogadó felé. A község energiaellátása javarészt külső energiaforrásokból megoldott, távvezetékeken – villamos és földgáz – át biztosított. A község belterületén halad keresztül az Alsóörsöt és Veszprémet összekötő 7219 számú mellékút. A mellékúton áthaladó személygépkocsik és tehergépkocsik által okozott zajterhelésé a faluközpontban időszakonként átlépi a megengedett határértéket. V. Környezetállapot-értékelés Az értékelés megalapozásához a környezeti elemek helyszíni mérésekre került sor: − Felsőörs mellett folyó Malomvölgyi-patak vízminőség vizsgálata céljából 9 ponton vettek vízmintát. − Közel két hetes időintervallum alatt a község levegőminőségét, a Pannon Egyetem levegőminőség mérő busza segítségével követték nyomon. − 2016. március 25-én a település 7 különböző pontján végeztek zajmérést. − A talaj- és talajvízre vonatkozó adatok a GEOHIDRO Geotechnikai Kft. által 2016 februárjában 5 különböző helyen elvégzett talajfúrásból származnak. A környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A környezet állapotnak értékelését 3 különböző mennyiségi módszer (Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR), komplex környezetszennyezési index módszer, integrált mennyiségi módszer) segítségével végezték el: − A Battelle-féle módszer alapján kiszámított környezeti hatásegység értéke olyan kategóriába sorolható, mely alapján elmondható, hogy a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra. − A komplex környezetszennyezési index módszer elvégzésével megállapítható, hogy a környezet állapota a megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet. − Az integrált mennyiségi módszer alkalmazásából pedig szintén az derül ki, hogy a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra, illetve kockázatnak van kitéve, elfogadható szinten, tehát ellenőrzési és megelőzési folyamat szükséges.
3
VI. Javaslatok, teendők a környezeti állapot javítására Alapvetően a község környezeti állapota jónak mondható, de a minőségének további javítása érdekében a következő javaslatokat fogalmazták meg, amelyek összhangban vannak a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programban és a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Programban meghatározott stratégiai célokkal: − A település jelenlegi, megfelelőnek mondható levegőminőségének fenntartása, az esetleges időszakos határérték túllépések kiváltó okainak felderítése és megszűntetése. − A felszín alatti - és felszíni vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvása, javítása. − Talaj kémiai, fizikai, ökológiai állapotának megőrzése, termékenységének hosszú távú fenntartása. − A község természeti és táji értékeinek megőrzése, az ökológiai hálózat és a biodiverzitás fenntartása és növelése. − Zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése, utak menti fásítás őshonos fafajokkal, a meglévő faállomány megfelelő gondozása, faápolás, fapótlás, műemlékvédelem − A község egészséges ivóvízzel történő ellátása, a keletkező szennyvizek gyűjtése és hatékony kezelése − A kerékpáros közlekedés fejlesztésének kiemelt kezelése, kiterjesztésének elősegítése − Jogszabályi előírásoknak megfelelő kidolgozottságú zajtérkép és intézkedési terv készítése. − A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, környezetkímélő és gazdaságos gyűjtése, szállítása, kezelése, újrahasznosítása − Közegészségügyi állapotfelmérés, egészségügyi akcióprogram kidolgozása. − Átfogó községi energiapolitika kialakítása − Fenntartható fejlődés elvének érvényesítése, versenyképesség fokozása. A helyi erőforrásokra építő hagyományos, helyi termékek és szolgáltatások kínálatának, ismeretségének és az irántuk való keresletnek a bővítése. VII. Összegzés Felsőörs már meglévő környezetvédelmi programját kiegészítésre került a különböző környezeti elemek minőségének vizsgálatából adódó eredményekkel, ezek alapján többféle módszer segítségével elkészítették a település környezetállapot-értékelését. megállapításra került, hogy a 2012-es programban megfogalmazott, a környezeti állapot javítására szolgáló teendők döntő többsége az azóta eltelt idő alatt teljesült. A program további javaslatokat tett, melyek megvalósítása elősegítheti a környezeti állapot további javulását, a környezeti elemek védelmét, a természeti értékek megőrzését, valamint a környezetvédelmi tevékenységek hatékony működését.
4
Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: .../2016. (VI. 29.) Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága megtárgyalta Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Program tervezetének véleményezése tárgyú előterjesztést. 1) A bizottság megállapítja, hogy Felsőörs Község Környezetvédelmi Program egyeztetési dokumentációja összhangban van Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016 dokumentációjával. 2) A bizottság megállapítja, hogy a program tervezet megfelelően kidolgozott dokumentum, amelyben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/E § (1) bekezdésben foglalt kötelező részek maradéktalanul szerepelnek. 3) A bizottság egyetért Felsőörs települési környezetvédelmi programjában megjelölt célokkal, melyek a környezeti állapot további javulását, a környezeti elemek védelmét, a természeti értékek megőrzését, valamint a környezetvédelmi tevékenységek hatékony működését kezdeményezik. 4) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága a Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Programja tervezetével kapcsolatban észrevételt nem tesz, azt jóváhagyásra javasolja. 5) A bizottság felkéri a megyei jegyzőt, hogy a határozatot küldje meg Felsőörs Község Önkormányzatának. Felelős: Határidő:
Dr. Imre László megyei jegyző 2016. július 15.
Veszprém, 2016. június 22.
Dr. Áldozó Tamás a bizottság elnöke Melléklet: Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Programja egyeztetési dokumentáció (2016)
5
2016 Felsőörs környezetvédelmi programja
Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet
Felsőörs környezetvédelmi programja
Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel 2016.
Tartalomjegyzék Bevezetés, célkitűzés .......................................................................................................... 1
I.
1.1
Felsőörs elhelyezkedése .............................................................................................. 1
1.2
Célkitűzés .................................................................................................................... 2
II. Természeti környezetállapot jellemzése ............................................................................. 4 2.1
Felsőörs éghajlata ........................................................................................................ 4
2.2
A levegő állapota ......................................................................................................... 4
2.2.1
Felsőörs levegőminőségi állapota ........................................................................ 5
2.3
A földtani közeg bemutatása ..................................................................................... 12
2.4
A talaj állapota ........................................................................................................... 13
2.4.1
Talajmérések ...................................................................................................... 14
2.4.2
Talajvíz ............................................................................................................... 14
2.5
A felszíni és felszín alatti vizek ................................................................................. 15
2.5.1
Érzékenységi besorolás ...................................................................................... 17
2.5.2
Malomvölgyi-patak vízminőségi jellemzése ...................................................... 18
2.6
A természeti környezet .............................................................................................. 27
2.7
Az élővilág ................................................................................................................. 28 Társadalmi környezet bemutatás ................................................................................... 32
III. 3.1
Demográfia ................................................................................................................ 32
3.2
Foglalkoztatottság és gazdaság .................................................................................. 34
3.3
Szociális ellátás.......................................................................................................... 37
3.4
Társadalmi szervezetek, és működésük ..................................................................... 38
3.5
Környezettudatosság, környezetkultúra, környezetetika ........................................... 39 Települési és épített környezet ...................................................................................... 42
IV. 4.1
Infrastruktúra ............................................................................................................. 42
4.2
Zaj- és rezgésvédelem ............................................................................................... 43
4.3
Zöldfelületek .............................................................................................................. 47
4.4
Energiaellátás ............................................................................................................. 47
4.4.1
Villamosenergia-ellátás. ..................................................................................... 47
4.4.2
Termikusenergia-ellátás ..................................................................................... 48
4.5
Vízellátás ................................................................................................................... 48
4.6
Szennyvízcsatornázás és vízelvezetés ....................................................................... 49
4.7
Hulladékgazdálkodás ................................................................................................. 51
V. Környezetállapot-értékelés................................................................................................ 53 5.1
Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) ..................................................... 55
5.2
Komplex környezetszennyezési index módszer ........................................................ 56
5.3
Integrált mennyiségi módszer .................................................................................... 58
5.4
Saját eredmények értékelése a különböző módszerek alapján .................................. 60
5.4.1
Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) .............................................. 60
5.4.2
Komplex környezetszennyezési index módszer ................................................. 64
5.4.3
Integrált mennyiségi módszer ............................................................................ 65
VI.
Javaslatok, teendők a környezeti állapot javítására ....................................................... 68
6.1
Levegőtisztaság-védelem........................................................................................... 68
6.2
Felszíni és felszín alatti vizek védelme ..................................................................... 69
6.3
Földtani közeg védelme ............................................................................................. 70
6.4
Természet- és tájvédelem .......................................................................................... 71
6.5
Települési és épített környezet védelme .................................................................... 71
6.6
Ivóvízellátás, szennyvíz- csapadékvíz elvezetés és kezelés ...................................... 72
6.7
Közlekedésfejlesztés .................................................................................................. 73
6.8
Zajterhelés ................................................................................................................. 74
6.9
Hulladékgazdálkodás ................................................................................................. 74
6.10 Környezet-egészségügy ............................................................................................. 75 6.11 Energiastratégia ......................................................................................................... 75 6.12 Ökofalu program........................................................................................................ 76 VII.
Összegzés ...................................................................................................................... 77
VIII. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 80 IX.
Mellékletek .................................................................................................................... 83
1) Melléklet........................................................................................................................ 83 2) Melléklet........................................................................................................................ 85 3) Melléklet........................................................................................................................ 88 4) Melléklet........................................................................................................................ 90 5) Melléklet........................................................................................................................ 92 Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................. 93
I.
Bevezetés, célkitűzés 1.1 Felsőörs elhelyezkedése
Felsőörs a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megye délkeleti részén elhelyezkedő település. A megyeszékhelytől, Veszprémtől délkeletre kb. 9 km távolságra, valamint, a Balaton partján fekvő Alsóörstől északra, kb. 3 km-re lévő Malom-völgy fölött emelkedő sziklabércen fekszik (1. ábra). Tájföldrajzi meghatározás szerint a település a Dunántúliközéphegység, mint nagytájon belül a Bakony-vidék, mint középtáj és a Balaton-felvidék és kismedencéi, mint kistáj keleti részén helyezkedik el. A bővizű forrásokban gazdag vidékre a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok a jellemzőek. [1]
1. ábra Felsőörs elhelyezkedése
1
1.2 Célkitűzés A környezet és a természeti értékek védelme, a társadalmi jólét fenntartása csak olyan gazdasági és társadalmi fejlődéssel biztosítható hosszútávon, mely szerves egységben működik a természeti erőforrásaink védelmével és további használatával. A települési környezet védelme és a lakosság számára megfelelő életfeltételek megteremtése jogszabályi kötelezettség mellett az önkormányzatok feladatköre is. A tervezési feladatunkban aktualizált környezetvédelmi program megfelelő eszköztár Felsőörs környezeti problémáinak kezelésére, továbbá elősegítheti a regionális és országos szintű környezeti problémák megoldását. Jogszabályi háttér: A környezetvédelemmel kapcsolatos tervezési rendszer alapvető kereteit az 1995. évi LIII. Törvény (Ktv.) alkotta meg. A jogszabály kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapját, az ország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a hatévenként megújított és az Országgyűlés által engedélyezett Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja. Az Országgyűlés az első Nemzeti Környezetvédelmi Programot (1997-2002) 1997-ben fogadta el, jelenleg a 4. NKP (2015-2020) van érvényben. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. [2] Egy adott település önkormányzatának a településrendezési tervvel együtt és a Nemzeti Környezetvédelmi
Programra alapozva kell
települési
környezetvédelmi
programot
megalkotniuk a saját illetékességi területükre, melyet a képviselő-testületnek el kell fogadnia. Legalább kétévente felül kell vizsgálnia. Az 1995. évi LIII. Törvény (Ktv.) alapján a települési környezetvédelmi programra vonatkozó szabályok az alábbiak: 48/E.§ (1) A települési környezetvédelmi
programnak a település adottságaival,
sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – a 48/B.§(2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) a légszennyezettség csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel b) a zöldfelület gazdálkodással,
2
c) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, d) az ivóvízellátással, e) a települési csapadékvíz gazdálkodással, f)
a kommunális szennyvízkezeléssel,
g) a települési hulladék-gazdálkodással, h) az energiagazdálkodással, i)
a közlekedés- és szállításszervezéssel,
j)
a
feltételezhető
rendkívüli
környezetveszélyeztetés
elhárításával
környezetkárosodás csökkenésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
3
és
a
II.
Természeti környezetállapot jellemzése 2.1 Felsőörs éghajlata
Egy terület éghajlata elsősorban a földgömbön való elhelyezkedésétől függ, ami pedig a beérkező napsugarak hajlásszögét határozza meg. Hazánk a Trewartha-rendszer besorolása szempontjából a mérsékelt övben, a nedves kontinentális éghajlatú területek közé sorolható. Az időjárást meghatározzák a különböző éghajlati jelenségek, mint például a hőmérséklet, a légnyomás, a csapadék mennyisége, a szél erőssége, valamint a tengerszint feletti magasság, az egyenlítőtől való távolság, az állóvizektől való távolság és a domborzat. Mivel hazánk nagy részének területei 200 m alatti síkságok, így a tengerszint feletti magasság csak lokális eltéréseket okozhat. [3] Felsőörs éghajlata a mérsékelten meleg-, mérsékelten száraz kategóriába sorolható. A hőmérséklet az év felében 10 °C fölött marad és az évi középhőmérséklet 9,5 – 9,7 °C között alakul. Emellett az abszolút hőmérsékleti maximumok éves átlaga 34 °C, a minimumoké pedig – 14 °C körülire tehető. Az egész évre nézve 600 mm csapadékkal lehet számolni a térségben, amiből 340-360 mm, tehát több mint a fele, a vegetációs időszakra esik. Télen átlagban 35-40 napot lehet megszámolni, amikor a települést vastagabb (20-25 cm-es) hótakaró borítja be. A szélsebesség átlagosan nem haladja meg a 3 m/s-ot és az uralkodó szélirány a településen többnyire északi. [4] Az éghajlat alakulásában azonban változások következtek be a településen, amik az elmúlt évek
legégetőbb
és
legtöbbször
emlegetett
környezeti
problémájára,
a
globális
klímaváltozásra vezethetők vissza. Mint ahogy az ország egészére vonatkozóan, úgy Felsőörs éghajlatára is a fokozatos hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges csapadékeloszlás lesz jellemző. A tudósok által előre megjósolt 1 °C globális hőmérsékletemelkedés fokozódó melegedéssel járhat a térségben is, valamint a szcenárióhoz tartozó becslések alapján a csapadék mennyisége nyáron és ősszel csökkenhet, tehát hiány alakulhat ki, míg télen viszont nőhet, tehát többlettel kell számolnunk. Az imént említett becslések a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia adatai alapján készültek el. [5]
2.2 A levegő állapota Felsőörs levegőminőségét alapvetően a közlekedés és a lakóközösség által történő tüzelés befolyásolja.
4
Közlekedés szempontjából a keleti irányban elhelyezkedő 73. sz útvonal csak kis mértékben érinti a települést, így ennek a hatása elhanyagolható. A községen két mellékútvonal halad keresztül, nevezetesen a 7219-es j. és a 7218-as j. utak. A Veszprém felől érkezők, akik Alsóörs felé haladnak tovább, mindenképpen keresztezniük kell a települést a 7219-es útvonalon keresztül. Emiatt ennek az útnak nagyobb a forgalma a többihez képest, ezt a megnövekedett forgalmat inkább a nyári időszakra tehetjük, mivel ilyenkor sokan utaznak a Balaton partjára. (1. ábra) A településen egyébként nagyrészt szűk utcákkal találkozhatunk, tehát itt nem kell nagy forgalommal számolnunk. A közlekedés következtében főként az alábbi szennyező komponensek jelentkeznek: széndioxid, szén-monoxid, illékony szénhidrogének, nitrogén-oxidok, valamint a kén-dioxid és a szállópor. A szállópor szennyezettség főleg a térség közelében működő mezőgazdasági tevékenységből, a szentkirályszabadjai kőbánya irányából és területen belüli illetve a külső területek murvás útjairól származhat. A lakosság nagy része, kicsit több mint 80 %-a csatlakozik a közüzemi gázhálózathoz, ebből kifolyólag feltételezhetően azt is hasznosítja elsősorban fűtési célokra [1], de a gázárak emelkedése egyre több családot késztet arra, hogy visszatérjen a régimódi fatüzelésre. Jelenleg a fatüzelés még mindig népszerű, ez azonban magasabb szén-monoxid és porszennyezéssel jár, így a levegőtisztaság védelmére ebből a szempontból is nagyobb figyelmet kell fordítania a községnek. A kerti hulladék elégetésére külön rendelet vonatkozik, amely az égetést csak korlátozott mennyiségben engedélyezi – a korlátozás bevezetése az 54/2014 (XII.5) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról alapján volt szükséges. Azonban a lakosok időnként nagy mennyiségben égetnek kerti hulladékot, vagy esetleg hulladékkal tüzelnek, ami rendívül megnövelheti a településen a szennyezőanyag kibocsátás mértékét. A hulladékégetés során természetesen az sem mindegy, hogy milyen hulladékot használnak égetésre. Sokszor inkább az a legfőbb probléma, hogy az emberek nem rendelkeznek a kellő ismerettel és információval ebben a témakörben, és így nem tudják, hogy a környezetre milyen hatással van a tevékenységük.
2.2.1 Felsőörs levegőminőségi állapota A falu levegőminőségének nyomon követésére a Pannon Egyetem levegőminőség mérő busza 2016. március 22-től április 5-ig folyamatosan a Kertvég utcában monitorozta a környezeti
5
levegő alábbi légszennyező anyagainak változását és meteorológiai paramétereinek alakulását: Kén-dioxid (SO2) Ózon (O3) Szén-monoxid (CO) Szálló por (PM10) Hőmérséklet Páratartalom Légnyomás Globálsugárzás Csapadékmennyiség UV-A és UV-B A falu területén üzemelő mérőbusz közel 2 hetes mérési adatai alapján a környezeti levegő főbb légszennyező anyagai koncentrációjának alakulása az alábbiak szerint jellemezhető. A 03.26-i nap paraméterei hiányoznak, mert nem állt rendelkezésre a napi adatok 75%-a, ezért az e napi mérési eredményeinket kihagytuk az értékelésből. A kiugróértékek vizsgálatára az úgynevezett Grubbs-féle tesztet alkalmaztuk, ennek következtében az elhanyagolásra került adatok miatt a diagramok folytonossága több helyütt megszakadt. Továbbá sajnálatos módon a közel 1 hetes kalibrációt követő BTEX-mérés folyamatosan ment a mérés ideje alatt ugyan, de 2 napos adatsor lementése után a számítógép nem rögzítette tovább a mért értékeket. Kén-dioxid (SO2) A levegő kén-dioxid tartalmának a meghatározását az MSZ EN 14212:2005 szabvány tartalmazza, mely szerint a kén-dioxid tartalmat UV fluoreszcens módszerrel lehet megállapítani. A mérőbuszon mért kén-dioxid koncentrációk az általunk vizsgált időintervallumban a fűtési időszak vége felé közeledve is alacsony értékek voltak. A mért kén-dioxid koncentrációk napi átlaga 3,18 és 9,48 μg/m3 érték között változott (2. ábra), az összes mért érték 10 μg/m3 alatt volt, amely jóval alatta marad a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről c. jogszabály által megállapított 125 μg/m3-es 24 órás levegőterheltségi szint határértékének. A mérés ideje alatt határérték túllépést nem regisztráltunk a kén-dioxid esetében.
6
SO2 koncentráció (μg/m3)
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2. ábra Az kén-dioxid (SO2) koncentráció órás alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
Ózon (O3) A levegő ózontartalmának meghatározására az MSZ EN 14625:2005 szabvány használatos. A levegő ózon koncentrációjának mérését UV fotometriás módszerrel végeztük el. Az ózon koncentrációja arányos a fényelnyelés mértékével (Lambert-Beer törvény), ami azon alapul, hogy az ózon molekuláknak 253,7 nm-es hullámhosszon elnyelési maximumuk van. Felsőörs levegőjének ózon 8 órás mozgó átlag koncentrációjának maximuma a vizsgált időszakban 76,08 μg/m3 és 105,43 μg/m3 érték között változott (4. ábra), határérték (120 μg/m3) túllépést nem tapasztaltunk. A 3. ábra jól mutatja, hogy az ózon a kora délutáni órákban éri el a maximum koncentrációját, ami ugyancsak megfelel a vártaknak, hiszen a troposzférikus ózon kialakulása (fotokémiai folyamatok) szoros összefüggésben van a
120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
03.22. 00:00 03.22. 12:00 03.23. 00:00 03.23. 12:00 03.24. 00:00 03.24. 12:00 03.25. 00:00 03.25. 12:00 03.27. 00:00 03.27. 12:00 03.28. 00:00 03.28. 12:00 03.29. 00:00 03.29. 12:00 03.30. 00:00 03.30. 12:00 03.31. 00:00 03.31. 12:00 04.01. 00:00 04.01. 12:00 04.02. 00:00 04.02. 12:00 04.03. 00:00 04.03. 12:00 04.04. 00:00 04.04. 12:00 04.05. 00:00 04.05. 12:00
O3 koncentráció (μg/m3)
besugárzás napi menetével.[6]
3. ábra Az ózon (O3) 8 órás mozgó átlag koncentrációjának alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
7
O3 koncentráció (μg/m3)
120
Határérték
100 80 60 40 20 0
4. ábra Az ózon (O3) 8 órás mozgó átlag koncentráció maximumának alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
Szén-monoxid (CO) A levegő szén-monoxid koncentrációjának a mérése a nem diszperzív infravörös spektroszkópián alapuló, MSZ EN 14626:2005 szabvány szerint történt. A községben a szén-monoxid kibocsátás értelemszerűen a közlekedésből és a fűtésből ered. A település levegőjének a szén-monoxid 8 órás mozgó átlag koncentrációjának maximuma a vizsgált időszakban 309,44 μg/m3 és 662,5 μg/m3 között változott (6. ábra), a napi levegőterheltségi szint határértékét, amely 5000 μg/m3, nem érte el. A község területén a szén-
700 600 500 400 300 200 100 0
03.22. 00:00 03.22. 12:00 03.23. 00:00 03.23. 12:00 03.24. 00:00 03.24. 12:00 03.25. 00:00 03.25. 12:00 03.27. 00:00 03.27. 12:00 03.28. 00:00 03.28. 12:00 03.29. 00:00 03.29. 12:00 03.30. 00:00 03.30. 12:00 03.31. 00:00 03.31. 12:00 04.01. 00:00 04.01. 12:00 04.02. 00:00 04.02. 12:00 04.03. 00:00 04.03. 12:00 04.04. 00:00 04.04. 12:00 04.05. 00:00 04.05. 12:00
CO koncentráció (μg/m3)
monoxid esetében sem regisztráltunk határérték túllépést, ami látható az 5. ábrán is.
5. ábra A szén-monoxid (CO) 8 órás mozgó átlag koncentrációjának alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
8
CO koncentráció (μg/m3)
700 600 500 400 300 200 100 0
6. ábra A szén-monoxid (CO) 8 órás mozgó átlag koncentráció maximumának alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
Szálló por (PM10) A por koncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel zajlott, az MSZ EN 12341:2005-ös szabvány szerint. A mérés lényege, hogy a levegő minta portartalmát üvegszál szűrő fogja fel. A mérési módszer a por béta sugár abszorpcióját használja fel. Az anyagokban a béta-sugárzás exponenciális függvény szerint gyengül. A mérési eredményt a tiszta és poros szűrő elnyelésének különbsége adja. Felsőörs levegőjének por terhelése feltehetően kizárólag fűtésből, tüzelésből és szilárd anyagot kibocsátó technológiákból származik. A falu bizonyos területein (pl. abban az utcában ahol a mérőbusz el volt helyezve) jelentős az utak porzásából származó porterhelés. Továbbá a faluban jelentős mennyiségű szálló por juthat a környezeti levegőbe a közlekedésből és a kültéren végzett munkákból (mezőgazdaság). A szálló por 10 μm alatti frakciójának (PM10) napi átlag koncentrációja, amely jelentős egészségügyi hatással bír, 15,64 μg/m3 és 52,2 μg/m3 között változott a környezeti levegőben az általunk mért mérések alapján. (7. ábra)
9
PM10 koncentráció (μg/m3)
60 Határérték
50 40 30 20 10 0
7. ábra A szálló por (PM10) koncentráció napi átlagának alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
A PM10 koncentrációja a késődélutáni és kora esti órákban a legnagyobb (8. ábra), ami
140 120 100 80 60 40 20 0
03.22.00.00 03.22.12.00 03.23.00.00 03.23.12.00 03.24.00.00 03.24.12.00 03.25.00.00 03.25.12.00 03.27.00.00 03.27.12.00 03.28.00.00 03.28.12.00 03.29.00.00 03.29.12.00 03.30.00.00 03.30.12.00 03.31.00.00 03.31.12.00 04.01.00.00 04.01.12.00 04.02.00.00 04.02.12.00 04.03.00.00 04.03.12.00 04.04.00.00 04.04.12.00 04.05.00.00 04.05.12.00
PM10 koncentráció (μg/m3)
valószínűleg a lakossági tüzelésből származik.
8. ábra A szálló por (PM10) koncentráció órás alakulása 2016.03.22 – 04.05.-ig
Meteorológiai paraméterek A légszennyezés mértéke számos tényezőtől függ, ilyen tényezők közé tartozik a napszak, az évszak, az uralkodó szélirány – ami esetünkben északi –, a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a globálsugárzás, a csapadékmennyiség, és a csapadék fajtája, ugyanis ezek változásai miatt egy terülten a levegőszennyezettség ciklikusnak tekinthető, mintsem állandónak. [7] Méréseink is szinte a felsorolt paraméterekre, egész pontosan a hőmérsékletre, páratartalomra, légnyomásra UV és globálsugárzásra korlátozódtak, amelyek mért napi átlagértékeit az 1. táblázat tartalmazza.
10
1. táblázat A meteorológiai paraméterek napi átlagértékei 2016.03.22 – 04.05.-ig 2016. március 22. március 23. március 24. március 25. március 27. március 28. március 29. március 30. március 31. április 1. április 2. április 3. április 4. április 5.
Hőmérséklet (°C) Páratartalom (%) Légnyomás (hPa) UV-A (W/m2 ) UV-B (W/m2 ) 8,08 5,53 6,77 6,1 8,07 8,2 8,95 11,91 15,09 15,95 10,04 12,63 17,2 19,13
56,49 66,17 51,75 56,68 63,93 70,61 76,39 67,92 58,69 48,13 43,31 44,19 49,1 41,93
983,64 977,81 980,74 988,33 989,7 986,15 986,02 989,52 987,12 986,33 997,37 992,34 984,21 981,56
8,4 2,85 7,3 7,15 10,7 6,55 4,15 7,55 9,96 7,37 8,03 10,39 9,32 8,85
0,15 0,07 0,13 0,13 0,18 0,12 0,12 0,21 0,18 0,13 0,15 0,18 0,17 0,16
Globálsugárzás 2
(W/m ) 204,54 57,91 185,9 175,13 276,17 153,9 86,03 180,07 243,49 179,16 202,84 266,45 237,54 233,23
Az 1. táblázatban láthatók a 2 hetes mérésünk során rögzített meteorológiai paraméterek napi átlagai. A táblázat alapján kijelenthetjük, hogy a hőmérséklet fokozatosan emelkedett a mérés során, ezzel együtt pedig a páratartalom fokozatosan csökkent. (9. ábra) A nyomás adataira vonatkozóan nem tapasztalhatunk nagy ingadozást. A levegő páratartalmát nagyban befolyásolni képes a levegő hőmérséklete és nyomása, ismert az is, hogy a hideg levegő kevesebb vízgőzt képes magában tartani, mint a melegebb, belátható tehát, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő annak víz befogadóképessége is. A következő diagram a hőmérséklet és páratartalom mért napi átlagértékei alakulásának viszonyát teszi szemléletessé, amelyből jól kitűnik több helyütt is a két görbe komplementer
Hőmérséklet (°C)
25
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
20 15 10 5 0
Hőmérséklet
Páratartalom (%)
volta.
Páratartalom
9. ábra A hőmérséklet és páratartalom napi átlagértékeinek viszonya 2016.03.22 – 04.05.-ig
11
Most hogy már vannak a községre nézve mért adatok a légszennyező anyagok koncentrációiról, feltételezhető, hogy még a nyári nagyobb forgalom időszakában sem haladják meg az előírt határértékeket a fent említett anyagok, ennek igazolása azonban további kutatás tárgyát kellene, hogy képezze.
2.3 A földtani közeg bemutatása Felsőörs környéke földtanilag igen változatos terület, mely szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának a része, így a tetők kb. 230-280 méter magasak, míg a köztes hátságok és a fennsíkszerű részek csak 210-260 méterig emelkednek. A kistáj magaslatai uralkodóan dolomit és mészkő sasbércek, míg a lankásabb idomok gyakran márgás, tufás, homokköves képződményeken alakultak ki. A terület alapvetően három szerkezeti építményre bontható: a paleozoos metamorf-magmás és üledékes kőzetekből felépülő alapzatra - (pl. a permi Balatonfelvidéki Homokkő Formáció, folyóvízi homokkő, aleurolit, konglomerátum), melyek a település keleti részén találhatóak, - és a mezozoos dolomit (Megyehegyi Dolomit) és mészkő (Felsőörsi Mészkő, Vászolyi Mészkő, Nemesvámosi Mészkő) vastag sasbérc sorozatára, valamint a harmadidőszaki és üledékes (proluviális-deluviális, folyóvízi) kőzetekből, lejtőtörmelékből és löszből álló fedő üledékekre. [1] [8] A terület legfontosabb völgye az északnyugat-délkelet lefutású Malom-völgy. A V alakú völgy erózió hatására kiszélesedő kőzethasadék. Szeizmikusan érzékeny területek közé sorolható. [9] [10] A Forrás-hegy nyugati lejtőjén található egykori kőnyerő helyén kialakított geológiai bemutatóhelyen megcsodálható számos nemzetközileg jelentős őslénytani, földtani és rétegtani különlegesség, ugyanis a mintegy 200-245 millió évvel ezelőtt a Tethys-óceán medencéjében lerakódott és megszilárdult üledék – melynek egy része vulkanikus eredetű – mára a felszín közelében helyezkedik el. A Balaton-felvidéki triász szelvények közül a felsőörsi különösen is fontos, mivel az anisusi/ladin határt többirányúan igazolja, továbbá Böckh János geológus munkájának köszönhetően ez tekinthető Magyarország első földtani alapszelvényének. [11] A nemzetközileg időjelző határ legfelső - középső triász - területét adó Felsőörsi Mészkő jellemző kőzettípusa a barna, kissé márgás mészkő, ezen kívül vastagpados, tűköves mészkő, brachipodás-crinoideás mészkő és vékony tufa rétegekkel tagolt bitumenes és gumós-tűköves mészkő építi fel. [12] A leírt formációban számos ősmaradvány található, mint például fejlábúak, ammoniteszek, tengerliliomok, kagylós férgek. A közelmúlt fáradságos munkája, - mellyel a Forrás-hegy Európa hírű feltárását bemutató geológiai tanösvényt látogathatóvá tette és elkezdődött a Malom-völgyi tanösvény kiépítése -
12
meghozta az eredményt. Ugyanis ezt a felsőörsi természeti értékekben igen gazdag területet bemutató tanösvényt 2014-ben „Az Év Földtani Értéke a Bakony-Balaton Geoparkban” címmel tűntették ki. [13]
2.4 A talaj állapota A térség a balatoni Riviérának a része, amely egy 2-2,5 km-es szélességben elnyúló lejtő Alsóörstől
nyugatra
egészen
a
badacsonytomaji
Örsi-hegyig.
A
lejtő
pannóniai
tengerhullámok abráziójának köszönhetően keletkezett (a hátak elmosása, elsodrása és lepusztulása). A lejtő, mint ahogy az Felsőörsön is megfigyelhető, a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek, valamint nyaralóknak ad otthont mediterrán jellege miatt. [9] A térség nagyszámú természeti értékkel büszkélkedhet. A településre jellemző talajokat is 3 csoportba oszthatjuk: barnaföld rendzina vályog mechanikai összetételű barna erdőtalaj A barna erdőtalajok az erdők és a növények által megteremtett talaj- és mikroklímának, az általuk elbontott szerves anyagoknak és a szerves anyagokat feldolgozó gombáknak és baktériumoknak köszönhetően alakulnak ki. A hosszú és több alcsoportból álló folyamat következtében a biológiai, kémiai és fizikai hatások által beindul a talajban a kilúgzás, a savanyosodás és végül a talajszintekre tagolódik. Az itt található barnaföldek a harmadkori agyagos üledékeken fordulnak elő és ezeknek a színe inkább vörösesbarna. A rendzina talajok tömör, mész tartalmú kőzeteken fordulnak elő és málladéka szilikátos anyagban szegény. Ezeket a területeket erdők, illetve sziklasztyeppek tagolják. Az erőteljes humuszosodás és a gyenge kilúgzás megfigyelhető a képződése folyamán és általánosságban a sekély termőréteg valamint a kavicsos talaj jellemző rá. A szántóföldi művelést igencsak megnehezíti, hogy az üledékes tájakon – ahogy az már az előző bekezdésben is említésre került a talajtípusok leírásánál - a talajban és a felszínen kisebb nagyobb méretben jelentős mennyiségű kavics található. (5. Melléklet) Továbbá az erózió is jelentős problémákat vet fel a lejtős tájakon, a nagymértékű felületi lefolyás következtében. [14] Ezeken a területeken a talaj csupán 40-70 cm-es termőréteget alkot, ami a vízháztartásra is negatív hatást gyakorol. Az imént említett erózió mérséklésére rendkívül nagy figyelmet kell fordítania a községnek, mivel a mezőgazdasági területeken nagy károkat
13
okozhat a nagymértékű lefolyás, főleg akkor, ha hirtelen nagy mennyiségű eső esik le az adott területen. Egy terület termőképessége a térségben a gyengétől kezdődően az egészen jó mértékig is változhat. Ez persze függ az alapkőzettől, a térség lejtésétől és persze attól is, hogy hol helyezkedik az adott terület.
2.4.1
Talajmérések
A KRISTÁLY Kft. Felsőörs területén szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségeinek hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálatainak elkészítésével bízta meg a GEOHIDRO Geotechnikai Kft-t, ennek keretében 2016 februárjában 5 kisgépi BORRÓ fúrást végeztek a kijelölt területeken. (21. ábra) A feltárások tervezett mélysége 6,0 m volt, azonban ezt a mélységet csak a 3F és 4F jelű fúrás érte el. Az 1F jelű fúrás 3,5 m-ben, szálban álló mészkőben, a 2F jelű fúrás 4,5 m-ben kőtörmelékes agyagban, míg az 5F jelű fúrás 5,0 m-ben kőtörmelékes közepes agyagban akadt el. [10] A talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálatát az 3. Mellékletben megadott szabványok alapján végezték el,
a saját,
ISO 9001:2008.
szerint
tanúsított
talajmechanikai
laboratóriumukban. A feltárások és laborvizsgálati eredmények alapján a vizsgált területen a felső 6 m-en az altalaj felépítésében jellemzően plasztikus rétegek (agyag- és iszap talajok) vesznek részt, az 1F jelű fúrásban pedig 3,0 m-ben elérték a szálban álló mészkövet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj általános kémiai komponensei között nem található kiugró érték. Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált talajok döntően vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősülnek. [10] 2.4.2
Talajvíz
A talajvíz minőségét a természeti tényezők, illetve ma már egyre inkább az emberi beavatkozások határozzák meg. A közműolló nyitottsága miatt a települések jelentős részénél alkalmazott szennyvízszikkasztások felelősek ezért – Felsőörsön ez kevésbé jelent problémát, a nagyfokú csatornázottságból kifolyólag –, illetve sok helyen komoly szennyező a mezőgazdaság is. A GEOHIDRO Geotechnikai Kft. összefüggő talajvizet a vizsgált területen 6 m-es mélységig nem talált, az csak lokálisan az egyes fúrások környezetében 1,5-4,5 m mélységben jelent meg. A mérések alapján elsősorban a völgytalpak környékén, a mélyebben fekvő területeken jelenik meg a talajvíz a felszín közelében, míg az áramlási iránya az alacsonyabb térszínek
14
felé mutat. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a felszín közelében feltárt talajok vízvezető/víztartó tulajdonságai is meglehetősen gyengék, ezért szikkasztásra csak korlátozottan alkalmasak. [10] A fúrások közül a 4F es 5F jelűből vettek talajvíz mintát az általános vízkémiai paraméterek meghatározása céljából. A talajmintavételt és a kémiai laboratóriumi vizsgálatokat a NAT által NAT-1-1398/2015 számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte el. A vizsgálati eredményeket – melyek számszerű értékei az 3. Mellékletben láthatók – összevetettük 6/2009. (IV.
14.)
KvVM-EüM-FVM
együttes
rendeletben
szereplő
„B”
szennyezettségi
határértékekkel. A vízkémiai vizsgálati eredményeket tekintve a talajvízben kismértékű nitrát-, nitrit- és szulfát-szennyeződés mutatható ki. A talajban ezek a komponensek egyelőre nem kötődtek meg.
2.5 A felszíni és felszín alatti vizek Felsőörs teljes területét tekintve a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik. Legfontosabb állandó vízfolyása a Malomvölgyi-patak (Malom-patak), amely a Király-kúti patakba folyik, ami Lovas községtől már, mint Lovasi-séd torkollik a Balatonba. A Malom-völgyben régen több vízimalom is működött, a patak neve innen ered. A vízfolyás mentén felszín alatti vízbázist érintő – karsztvíz – kutak találhatóak, ezek látják el a települést ivóvízzel. A vízkitermelés mértéke jelentősen befolyásolja a patak vízhozamát. A 90-es években történt nagymértékű vízkitermelések hatására a vízfolyás gyakorta kiszáradt, azonban elmondható, hogy az elmúlt években a Malomvölgyi-patak vízutánpótlása folyamatos volt. [15] A patak völgyében regionális vízmű van kiépítve, amelyet hidrogeológiai védőterület vesz körül. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. megbízásából 2011-ben újbóli lehatárolás történt, aminek hatására a védőterületek nagymértékben leszűkültek. Ez ellen az újbóli lehatárolás ellen a település önkormányzata fellebbezést nyújtott be a zöldhatóságnak. Ebben kérte a régi védőterületek visszaállítását, vagy a lehatárolás bővítését az északi és a keleti, kritikusabbnak számító területek irányában.
15
2. táblázat A Felsőörsi Séd (Malomvölgyi-patak) vízhozamára vonatkozó mérési adatok (Forrás: DRV Zrt.) Mederbeli Vízfelület Vízsebesség vízmélység (m/s) (m 2 ) (m)
Mérés dátuma
Meder szélessége (m)
2015.02.10
2,22
0,13
0,2886
2015.06.22 2015.07.06 2015.07.31 2015.08.13
2,22 2,22 2,22 2,22
0,1 0,08 0,07 0,06
0,222 0,1776 0,1554 0,1332
Vízhozam (m 3 /s)
Vízhozam (l/s)
1,0526
0,3
303,78
1,0246 0,709 0,685 0,66
0,23 0,13 0,11 0,09
227,46 125,92 106,45 87,91
A patakok tavasszal, illetve a nagyobb nyári záporok hatására megáradnak, kisvizek kialakulására pedig ősszel lehet számítani. (2. táblázat) [1] A malom-völgyi vízbázis területén lehulló csapadék bejut a felszínhez közeli dolomit- és mészkőrétegek repedéseibe, ahol elkezd lefelé szivárogni, ennek okán alakul ki a kőzetekben lévő karsztvíz. Ez a karsztvíz forrásként bukkan elő a felszínen és a völgyben folyó ereket és patakokat táplálja. [15] A településen kis mennyiségben található rétegvíz, de van néhány legfeljebb 100 méter mélységű artézi kút a területen, amelyek gyakran nagy vízmennyiséget biztosítanak. [1] Felsőörs források szempontjából sem szűkölködhet, a településen és környékén található a Malomvölgyi-patak forrása, a Király-kút, a Fő-kút és az Al-kút. A források ex-lege, vagyis a törvény ereje által védett természeti értékek. [15] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésével szembeni védelemről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet értelmében Felsőörs a nitrátérzékeny területek közé sorolható. [1] A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny a település, és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít. [1] A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez sorolható. [1] A Malomvölgyi forrás és kutak megtalálhatóak a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján (2011.06.01-i lista adatai alapján), védendő kitermelésük 2000 m3/nap. A község több felszíni és felszín alatti vízbázissal rendelkezik, amelyek jogszabály által is védettnek számítanak.
16
Ennek következményeként a mezőgazdaság és a szennyvízkezelés területén is szükséges az elővigyázatosság. [1] 2012-ben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. elkezdte felkutatni a Balaton-felvidék szabad vízkészleteit abból a célból, hogy a környéken lévő karsztvízzel fedezzék néhány Balatonparti település (Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese) ivóvízellátását is. Ezzel a balatoni felszíni vízkivételt szeretnék kiváltani. Felsőörs mellett Nemesvámos, Márkó, Tótvázsony, Szentgál és Dörgicse településeket is érintené a beruházás. [16] Ennek megvalósításához 6 db termelőkút fúrását tervezték, melyek közül kettő a települést is érintené, mivel ezeket a Király-kúti forrás közelében létesítenék. Ez kutanként 1500 m3/nap karsztvíz kitermelést jelentene. [17] A DRV Zrt. által készített tanulmányokból is kiderül, hogy a termelő kutak karsztvízcsökkentő hatása miatt a Király-kúti forrás és a Malomvölgyi-patak forrásának a vízhozama is jelentősen csökkenne, szárazabb időszakokban pedig a források kiapadásával is számolni kéne. Ez pedig jelentős károkat okozna a környéken élők környezetében is. A mésztufagátak elporladhatnának, a békák eltűnhetnének, és veszély fenyegetné a Király-kúti forrást is, amelyben, a néhány évtizede történő kiszáradása után, csak évekkel később jelent meg újra víz. [15] 2.5.1
Érzékenységi besorolás
A települések szennyezettség érzékenységi besorolása alapján (27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról) Felsőörs a fokozottan érzékeny területek közé tartozik. [18] Az érzékenységi térkép alapján (10. ábra), a település területén az alábbi alkategóriák jelennek meg:
Vízbázisvédelmi védőterület
Felszíni karszt
20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület
17
10. ábra Felsőörs felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területei [19]
2.5.2 Malomvölgyi-patak vízminőségi jellemzése A mérési pontok bemutatása Összesen 9 mintavételi pontot jelöltünk ki a patak mentén a forrástól kezdve – több szempontot figyelembe véve – a községet elhagyó szakaszáig. (11. ábra) A számokkal jelölt pontoknál 4 szenzorral végeztük el az első, helyszíni méréseket, amik a következő paraméterekre vonatkozóan nyújtottak információkat: oldott oxigén, pH, vezetőképesség és zavarosság. A helyszíni méréseket követően minden egyes mintavételi ponton megtöltöttünk egy 1,5 literes ásványvizes palackot a patak vizével, amit aztán a laboratóriumban további mérésekhez kívántunk felhasználni. A vízmintavételezést október 28.-án (szerdán) 10:45-től 15:15-ig végeztük el. Az időjárást tekintve a mérést megelőző másfél hétre vonatkozó intervallumot vizsgáltuk meg. A napi maximum hőmérsékletek 11 és 15 °C között, míg az éjszakai minimum hőmérsékletek 2 és 9 °C között alakultak. A mérés hetében nem volt számottevő csapadék, viszont az előző hét elején közel 50 mm eső esett le. [20] A mérés napján nagy köd volt, ami megnehezítette a tájékozódást a terepen.
18
11. ábra Malomvölgyi-patak mintavételi pontjai
1. pont GPS-koordináták: É 47.027057, K 17.932537
Időpont: 10:43
Az első mintavételi pontunkat nem tudtuk közvetlenül a forrásnál venni, mivel a forráspontnál még a vízszint meglehetősen alacsony, azután pedig egy kis szakaszon teljesen megközelíthetetlen volt a patak. Így forráspontként a térképen 1-es számmal jelzett pontot jelöltük ki, ahol könnyen megközelíthető és elég mély volt a patak vízszintje a méréshez és a vízminta-kivételhez. A patak jobb és bal oldalán is nagy kiterjedésű mezőgazdasági terület található, emiatt az feltételezhető, hogy a műtrágyázás végett beszivárgás és lefolyás által, magas növényi tápanyag koncentráció alakulhat ki a folyó ezen szakaszán. 2. pont GPS-koordináták: É 47.023396, K 17.934704
Időpont: 11:25
19
A második mintánkat egy, a patak közvetlen közelében létesült lovarda után vettük a túraútvonal mentén. A mintavételi pont környezetében zárt lombozatú tölgyfaerdő alkotja a természetes növényzetet, de a főút felöli oldalon az első ponthoz hasonlóan szántó helyezkedik el. A pont a lovarda miatt került kiválasztásra, ugyanis úgy véltük, hogy a közeli állattartás esetleg befolyásolhatja a víz minőségét. 3. pont GPS-koordináták: É 47.018025, K 17.940595
Időpont: 11:58
A 3. pontunk kijelölését a vízfelszínen nagyobb területen jelenlévő békalencse indokolta. A part mentén a növényzet is sűrűbb volt, mint az előző szakaszon, valamint ezen a ponton tapasztaltunk először szemmel láthatóan is mélyebb vizet. Itt a víz hőmérsékletére is alacsonyabb értéket kaptunk, mint az ezt megelőző mérések során. A mérési pont közelében található egy vízmű létesítmény, ami kerítéssel el van határolva. A térképen is látható, hogy a 3. pont után a patakba folyik egy másik patak, itt azonban nem tudtunk mintát venni, mert megközelíthetetlen volt a terepi viszonyok miatt. 4. pont GPS-koordináták: É 47.013825, K 17.94848
Időpont: 12:44
A 4. mintavételi pontunk már a községben helyezkedik el egy igen csekély forgalmú betonút mentén. Ez volt az első megközelíthető vízfolyás, ahol tudtunk mintát venni a torkolat előtt is. A vízfolyás forrásánál betonmeder van kialakítva, de egy szakasz után – a mintavételi helyen is – ez megszűnik. A patak a mintavételi hely környezetében körülbelül 3 méterre folyik az út mellett – amely a Snétberger Zenei Tehetség Központhoz vezet. 5. pont GPS-koordináták: É 47.012055, K 17.947044
Időpont: 13:01
Az 5. pontunk közvetlenül a Snétberger Zenei Tehetség Központ előtt lett kijelölve és mivel a patak itt nehezen megközelíthető, így a hídról vettünk mintát egy erre a célra kialakított mintavevő edénnyel, amit egy hozzárögzített kötéllel húztunk fel. A vízmélység szemmel láthatóan itt volt a legnagyobb. Amit fontos még megemlíteni, hogy a híd előtt körülbelül 30 méterrel található egy szennyvízátemelő akna. 6. pont GPS-koordináták: É 47.011944, K 17.947141
Időpont: 13:23 20
A következő pontunk során közvetlenül a híd után mértünk, mivel itt a 4. pontban említett vízfolyás beletorkollott a Malomvölgyi-patakba. Itt a víz mélységét feltűnően sekélyebbnek észleltük, mint a híd előtt. 7. pont GPS-koordináták: É 47.007953, K 17.950174
Időpont: 15:15
Ennél a pontnál szintén a mérőedénnyel vettünk vízmintát egy kisebb hídról. Itt a túraútvonal kettéágazik, az egyik fele a patak mellett halad tovább, a másik pedig a Király-kúti forrás irányába folytatódik. A helyszínen látható nyomok alapján fontos észrevétel, hogy ezen a szakaszon gyakran lovagolnak – amit a mintavételezés alkalmával is tapasztaltunk. 8. pont GPS- koordináták: É 47.006655, K 17.949201
Időpont: 14:18
A 8. mintavételi pontunkat egy újabb befolyás, az ún. Király-kúti patak előtt jelöltük ki. A patak ezen szakasza meglehetősen sekély és könnyen hozzáférhető. 9. pont GPS- koordináták: É 47.003807, K 17.949968
Időpont: 14:55
Az utolsó mintavételi pontunk a Király-kúti patak befolyása után került kijelölésre, melynek egyik oldalán egy rét, a másik oldalán pedig erdő található. A patak mentén viszonylag sűrűbb nádas és növényzet alakult ki, így a mintavételi pontot nehezebben tudtuk megközelíteni. A patak vízminőségének értékelésénél a 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértékeket vettük figyelembe. A mért paraméterek (Balázs Olivér nyomán): 1. Oldott oxigén (mg/l és %) Az első mintavételi pont adatsorában megfigyelhető, hogy az oldott oxigén mennyisége ugyan nem sokkal, de alacsonyabb a megengedett határértéknél. Műtrágyázás miatt beszivárgás és lefolyás által, magas növényi tápanyag koncentráció is kialakulhat a folyó e szakaszán. Az oxigén koncentráció számos tényezőtől függ, pl.: légnyomástól, hőmérséklettől, különböző mikrobiológiai folyamatok általi oxigén felhasználásától stb.. A víz minőségét abban az esetben jellemzi leginkább az oldott oxigéntartalom, ha a telítettségi százalékban kifejezett mennyiségét adjuk meg, nem pedig a koncentrációját. Ekkor az oxigén-tartalom
21
adott helyzetbeli értéke a teljes, vagyis 100% telítettséghez képest a víz biokémiai állapotát jellemzi. Az eltérés jelzi, hogy a mintában van-e oxigént fogyasztó, vagy termelő szervezet. 2. Vezetőképesség (µs/cm) Az adott mintának minél nagyobb a só-tartalma, valamint minél több lúgot vagy savat tartalmaz annál nagyobb a vezetőképessége. Az első négy mintavételi pontnál vett mintákban a vezetőképesség jelentősen meghaladja a 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértéket, az ötös ponttól azonban határérték alá csökkennek az adatok. 3. Zavarosság (NTU) A zavarosság értékeinél megfigyelhető, hogy a Malomvölgyi-patak mentén az 1. mérési adattól az 5. mintavételi helyen vett mintából meghatározott adatig a zavarosság mértéke fokozatosan csökken. Az 5. adat nagyon minimális értéket mutat, míg a 6-nál 0,00 NTU érték lett az eredmény. 4. KOI (mg/l O2) A KOI paramétert csak 3 pontban vizsgáltuk, viszont a rendelkezésre álló adatok közül egyik sem haladta meg a határértéket. 5. Nitrit (mg/l NO2-N) A környezetvédelmi program létrejötte alatt a nitrogén-formák közül csak a nitrittel (NO2-N és NO2; mértékegység: mg/l) foglalkozunk. Maga a nitrit a nitrogén körfolyamat részét képezi. Az ivóvízrendszerekben végbemenő átalakulási folyamat aerob környezetben kialakuló mikrobiológiai aktivitás eredménye. A túlzott műtrágya használat következtében a talajból beoldódik a vízbe. Negatív hatása, hogy a vizek a baktériumok számára tápanyagokban gazdag vizekké alakulhatnak, valamint csökkentheti a vér oxigénfelvevő képességét. Az NO2-N mennyisége minden pontnál meghaladja a határértékként megadott 0,04 mg/l-t. 6. Foszfát (mg/m3 PO4-P) A PO4-P mennyisége a 7. ponttól csökken a határérték alá. A Malomvölgyi-patak felső folyásán mért foszfát többlet eredménye a vízi ökoszisztémák jelentős növekedése. A foszfát mennyiség fő forrása a műtrágya bemosódás. A hirtelen megnövekedett mennyiség az algák növekedését segíti, valamint a gyomok sűrű elszaporodását eredményezi, ugyanakkor a víz szagának és ízének romlását is okozhatja.
22
Az algák pusztulását követően, a lebontás alatt különböző baktériumok a víz oldott oxigéntartalmát csökkentik (az 1. pont), ez megakadályozza a vízben élő oxigénigényes élőlények működését. 7. Vas (mg/l Fe) A vas értékei majdnem minden pontnál megegyeznek (<0,10), ezt az eredménysort pozitívnak vehetjük. 8. Szulfát (mg/l SO4) A mérési eredmények azt mutatják, hogy nincs kiugró adat, határérték feletti eredmény (3. táblázat).
23
3. táblázat A Malomvölgyi- patak vízminőségi adatai
A Malomvölgyi-patak vízminőségi adatai Oldott oxigén pH %
mg/l
Foszfát
Nitrit Vezetőképesség (µs/cm)
Zavarosság (NTU)
KOI (mg/l O2)
NO2-N (mg/l)
NO2 (mg/l)
PO4-P (mg/m3)
PO4 (mg/m3)
Vas (mg/l Fe)
Szulfát (mg/l SO4)
1. pont
7,58
61,80
6,87
1060,46
7,61
-
0,09
0,31
110
340
<0,10
177
2. pont
8,34
89,31
10,15
1045,69
2,97
10,30
0,24
0,77
140
420
0,19
149
3. pont
8,32
65,96
8,11
1037,43
1,21
11,90
0,17
0,54
110
350
<0,10
167
4. pont
8,30
97,17
10,71
1096,98
5,34
-
0,24
0,80
40
130
<0,10
207
5. pont
8,20
96,49
10,78
787,15
0,72
-
0,14
0,46
70
200
<0,10
114
6. pont
8,16
90,00
10,04
799,29
0,00
-
0,13
0,44
40
120
<0,10
142
7. pont
8,36
97,18
10,84
775,53
3,18
-
0,11
0,37
20
60
0,18
133
8. pont
8,39
96,88
11,31
693,48
9,20
-
0,12
0,40
30
80
<0,10
75
9. pont
8,33
95,32
10,70
747,46
2,85
9,80
0,06
0,19
<20
<50
<0,10
63
Vízminőségi határértékek*
6,5-9
85-90
>8
<900
-
<15
<0,04
-
<30
-
-
-
– 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határérték túllépést jelöl * 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettség határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 24
4. táblázat MSZ 12749:1993 szabvány alapján a Felszíni vizek minőségi osztályhatárai
Vízminőségi jellemzők
Mérték-
Az egyes osztályokhoz tartozó határértékek
egység I. II. III. Az oxigénháztartás jellemzői
IV,
V.
Oldott oxigén
mg/l
7
6
4
3
<3
Oxigéntelítettség
%
80-100
70-80
50-70
20-50
<20
Kémiai oxigénigény (KOlcr)
mg/l
12
22
40
60
>60
Vezetőképesség
µS/cm
500
700
1000
2000
>2000
pH Ammónium (NH4N) Nitrit (NO2-N)
-
6,5-8
8,0-8,5
8,5-9,0
9,0-9,5
>9,5
mg/l
0,2
0,5
1
2
>2,0
mg/l
0,01
0,03
0,1
0,3
>0,3
Összes foszfor
ug/l
40
100
200
500
>500
Ortofoszfátok (PO 4-P)
ug/l
20
50
100
250
>250
Vas
mg/l
0,1
0,2
0,5
1
>1
5. táblázat Az egyes vízminőségi kategóriák szín szerinti besorolása
I. osztály
Kiváló
Kék
II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
Jó Tűrhető Szennyezett Erősen szennyezett
Zöld Sárga Piros Fekete
25
6. táblázat MSZ 12749:1993 szerinti vízminőségi osztályba sorolás Savasodási állapot Mérőpont
Vezetőképesség pH
1. pont 2. pont 3. pont 4. pont 5. pont 6. pont 7. pont 8. pont 9. pont
Sótartalom
Kiváló Jó Jó Jó Jó Jó Jó Jó Jó
Oxigén háztartás, szerves szennyezés Oldott Oxigén Oxigén telítettség
Növényi tápanyagok
KOIkr
PO4-P
µS/cm
mg/l
%
mg/l
mg/m 3
Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Jó Jó Jó Jó Jó
Jó Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló
Mérsékelt Kiváló Mérsékelt Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló
Kiváló Kiváló Kiváló
Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Jó Mérsékelt Jó Kiváló Jó Kiváló
Összegzés
Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Jó Jó Jó Jó
Az MSZ 12749:1993 szerinti vízminősítési besorolás (4. táblázat) már 2014 augusztusa óta nincs érvényben, azonban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT 2) szerinti új osztályozás még nem hatályos, a fennálló joghézagból kifolyólag a kiértékelés során, a már nem használatos szabványt, valamint a felszíni vizek vízszennyezettségi határértékeit tartalmazó jogszabályt vettük figyelembe. A régi szabvány szerint végeztük el a patak vízminőségi osztályba sorolását (5. táblázat), míg a hatályos 10/2010. (VIII. 18) VM rendelet alapján csak azt tudtuk meghatározni, hogy a vízfolyás adott szakasza, eléri-e a jó állapotot vagy sem. Az 6. táblázat alapján, a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet szerinti határértékeket figyelembe véve elmondható, hogy pH tekintetében mind a 9 mérőponton meghatározott mérési eredmények szerint a patak vize jó minőségi osztályba sorolható. Oldott oxigén esetén az 1-es és 3-mas mérőpontok nem érik el a jó értéket, a fennmaradó 7 mérési pont továbbra is a jó kategóriába sorolható. A nitritre kapott eredmények valahány pontban meghaladják a jó osztályt jelző határértéket. Vezetőképesség esetén az 1-4. pontban, míg az ortofoszfátnál az 16. pontban nem éri el a víz minősége a kívánt jó szintet. Az MSZ 12749:1993 szabvány által kínált besorolási rendszert figyelembe véve elmondató, hogy a Malomvölgyi-patak felső szakasza (a forrástól számítva, nagyjából a Snétberger zenei központig) mérsékelt ökológiai kategóriába -, a zenei központtól a Király-kúti patakkal történő összefolyásáig már a jó osztályba sorolható a víztest állapota, amelyet a következő 12es ábrán ábrázolunk.
26
12. ábra Malomvölgyi-patak MSZ 12749:1993 szerinti kategorizálásának térképi megjelenítése
2.6 A természeti környezet A település Natura 2000-es területeit, valamint erdőterületeit az Országos Ökológiai Hálózat övezetei közül a Magterületek közé soroljuk. Natura 2000-es területek például a Balatonfüredi-erdő bizonyos részei. A község keleti oldalán folyó patak ökológiai zöldfolyosóként funkcionál, a Felsőörs-Balatonalmádi út által kettészelt magterületet köti össze. [1]
27
A Forrás-hegy lejtőjén található Magyarország első földtani alapszelvénye, amely őslénytani és geológiai érdekesség is köszönhetően az egykori kőbányának. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartoznak az itt található régi zártkerti területek. A térség nagymértékben átalakult az emberi tevékenységek hatására, azonban most is vannak olyan területek, amelyek nagy diverzitású, értékes állat- és növénypopulációknak adnak otthont. Ilyen területek például a Forrás-hegy geológiai tanösvény nyomvonala, a belterületi idős hársfa és a Miske-tető. [1]
2.7 Az élővilág Felsőörs település a Dunántúli-középhegység flóravidékéhez, a Bakonyicumhoz (Pannonicum flóratartomány) tartozik, amely gyakorlatilag a Dunántúli-középhegység területével egyezik meg, valamint a Balaton-vidék flórajárásának, a Balatonicumnak a része, ami pedig a Balaton-felvidéket, a Keszthelyi-hegységet és a Balaton közeli bazaltvulkánokat öleli magába. A terület erdőterületek számára is megfelelő lenne, de az emberi tevékenységek hatására, a medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a melegebb domboldalakon pedig a szőlő- és gyümölcstermesztés vált jellemzővé. [1] [21] Az erdőterületeket tekintve a mészkő hegyeken a molyhos tölgyesek, mint például a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a virágos kőris (Fraxinus ornus), más helyeken pedig a cserestölgyesek fordulnak elő leginkább, melyet az erdei legeltetés és erdőgazdálkodás alakított. A déli lejtő szubmediterrán domboldalain karsztbokorerdők lelhetők fel, melyek legjellemzőbb lakói a cserszömörce (Cotinus coggygria), a sárga koronafürt (Coronilla coronata), a nizzai zörgőfű (Crepis nicaensis) és a gatyás saláta (Lactuca viminea), ezen a területen sok endemikus fajjal találkozhatunk. A dolomit sziklagyepeken leggyakrabban megtalálható növények a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a kékes borkóró (Thalictrum pseudominus), a deres csenkesz (Festuca pallens), a délvidéki árvalányhaj (Stipia ericaulis), a sulyoktáska (Aethionema saxatile) és az ezüstös útifű (Plantago argantea). A lejtősztyepeken fellelhető lappangó sás (Carex humilis), magyar szegfű (Diantus pontederae), sárga iglice (Ononis pusilla), Orlay-murok (Orlaya grandiflora), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), vetővirág (Sternbergia colhiflora), őszi csillagvirág (Prospero elisae) és vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) is. Mészkerülő tölgyesekkel jellemzően a vöröshomokkő hegyeken találkozhatunk. [1] A településen 2012-ben adták át a Malomvölgyi tanösvényt, ami 8 állomáson mutatja be Felsőörs növény és állatvilágát. Az állomások a következők: a cserjék, a fontosabb fafajok,
28
forrásaink, a környék geológiája, Felsőörs virágos növényei, Felsőörs madárvilága, Felsőörsön folytatott gazdasági tevékenységek, az erdőben előforduló állatok. [22] A tanösvény mentén előforduló legjellemzőbb fafajok a húsos som (Cornus mas), a lepényfa (Gleditsia triacanthos), a közönséges dió (Juglans regia), a kecskefűz (Salix caprea), a vadkörte (Pyrus communis), az ezüsthárs (Tilia tomentosa), a mezei szil (Ulmus minor), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a mezei juhar (Acer campestre), a fekete bodza (Sambucus nigra), a csertölgy (Quercus cerris) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). [23] Felsőörsön sok cserjefaj megtalálható, mivel a település száraz és nedves élőhelyekben is gazdag. Leginkább a nyáron zöldellő, nagy levelű cserjékkel találkozhatunk, melyek útszéleken, erdőszéleken és nedves helyeken fordulnak elő. Ilyen fajok például a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), az európai (közönséges) mogyoró (Corylus avellana) és a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). A tövises cserjék, mint például a kökény (Prunus spinosa), a napsütötte, száraz hegyoldalakon találhatóak meg. Jellemzőek még a tűlevelű cserjék a környék erdőszélein, mint a közönséges boróka (Juniperus communis), a félcserjék, mint a levendula nemzetség (Lavandula) és a kakukkfű nemzetség (Thymus) tagjai, a cserje alakú félparaziták, köztük a fehér fagyöngy (Viscum album) és az elfásodott kúszónövények, melyek közé sorolhatjuk a szőlő nemzetséget (Vitis), az erdei iszalagot (Clematis vitalba) és a közönséges borostyánt (Hedera helix). [24] A Malom-völgyben megtalálható, a hazánkban amúgy ritka, kónya vicsorgó (Lathraea squamaria), amely fák gyökerein (gyertyán, mogyoró, szilfák) élősködő virág. A gyümölcsöt termő virágok közül a környéken fellelhető a papsajtmályva vagy közönséges mályva (Malva neglecta) és az erdei szamóca (Fragaria vesca). A vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő és fűszer és gyógynövény a fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata), valamint a fűszerkömény (Carum carvi) is jellemző a területre. Az erdőkben élő virágok az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides), a tavaszi kankalin (Primula veris), az apró nőszirom (Iris pumila) és az orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum). [25] Felsőörsön és környékén néhány védett növénnyel is találkozhatunk, ilyenek például a közönséges hóvirág (Galanthus nivalis), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis nigricans), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a bíboros kosbor
29
(Orchis purpurea), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), valamint az árvalányhaj nemzetség (Stipa). [23] A Malom-völgyben találkozhatunk mind vonuló, mind állandó madárfajokkal is. A völgy nagy részében a gyertyános-tölgyes növénytársulások a jellemzőek, ennek megfelelően az erdei élőhelyet preferáló apró termetű madárfajok fordulnak elő túlnyomó részben. A völgyben végigfolyó Séd partmenti szakasza szintén fontos élőhelyet biztosít a madarak számára, egyrészt a patak bőséges vízhozama, másrészt pedig a parton fellelhető gazdag növényvilág miatt (bodza, mogyoró, fűz). Itt könnyen találnak maguknak fészkelő helyet a cserjeszintű sűrű bozótosokban és a magas lombkoronaszinten. [26] A Malom-völgy leggyakoribb védett költőmadarai az erdei pinty (Fringilla coelebs) és a zöldike (Carduelis chloris), melyek nagy része áttelel, a tengelic (Carduelis carduelis), amely nálunk főként állandó madár, és a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), amely költési időben rejtett életet él. A szintén védett fülemüle (Luscinia megarhynchos) néhány egyede a völgy dús aljnövényzetű erdőrészein, valamint a szárazabb cserjésekben költ. Megtalálható még itt az örvös galamb (Columba palumbus), illetve a védett fajok közül az énekes rigó (Turdus philomelos) és a sárgarigó (Oriolus oriolus). Egyéb, a Malom-völgyben megfigyelt madarak a kék cinege (Parus caeruleus), a zöldike (Carduelis chloris), a karvaly (Accipiter nisus), a kenderike (Carduelis cannabina), a zöld küllő (Picus viridis) és a gyurgyalag (Merops apiaster). [24] Felsőörs környékének természeti adottságai, illetve az élőhelyek sokszínűsége pozitívan hat a vadállomány minőségére és mennyiségére is. A környéki vadfajok populációja gazdag, a nagy erdőterületeknek, valamint a szántóföldi- és szőlőtermesztési kultúrának köszönhetően. [27] A nagyvadállomány legjelentősebb képviselői az őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa), amely fajok trófeáiból a helyi vadgazdálkodó szervezet szép gyűjteményt tudhat magáénak. A Malom-völgyet és környékét összefüggő erdőterület jellemzi, ahol tekintélyes gímszarvasállomány (Cervus elaphus) lelhető fel. [25] A szántóföldi területek és a szőlőtáblák környékén előforduló jelentősebb apróvadak a fácán (Phasianus colchicus) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). A növényvédőszerek elterjedése, valamint az élőhelyek beszűkülése miatt ezen egyedek száma az utóbbi évtizedekben egyre fogyatkozott. [25] A környék legjelentősebb ragadozójának, a vörös rókának (Vulpes vulpes) a példányszáma az utóbbi időben számottevően megnövekedett. Kotorékait az Öreg-hegy lábánál találhatjuk
30
meg. A lakott településeken most már egyre inkább fellelhető a nyest (Martes foina), amely elhagyott présházak padlásain talál otthont magának. A területen előforduló legkisebb ragadozó a rágcsálóirtás miatt védetté nyilvánított menyét (Mustela nivalis), amely a község határánál állandóan megtalálható. A környéken előforduló vadak még, a borz (Meles meles), az erdei pele (Dryomys nitedula), a keleti sün (Erinaceus roumanicus), és az európai mókus (Sciurus vulgaris). [25]
31
III.
Társadalmi környezet bemutatás 3.1 Demográfia
A területen már az őskor embere is megtelepedett, melyről számos a település határában felfedezett régészeti lelet tanúskodik (kőbalta, őskori-, középbronz-kori cserepek). Míg a római pénzek és épületmaradványok a rómaiak ittlétéről és gazdálkodásáról (szőlőművelés a falut körülvevő lankákon) tesznek tanúbizonyságot. Egyes források szerint Felsőörs a honfoglalás korában már bizonyítottan lakott volt. [28] A települést a közelében lévő kőbányák miatt Vágóörs és Kővágóörs néven is említették, lakói kezdetben a királyi és királynéi udvarnak alárendelt udvarnokok, tárnokok, szakácsok, szőlőművelő vincellérek, lovászok voltak. A mohácsi vész és Veszprém elfoglalása után a falu elnéptelenedett és csak a reformáció elterjedésével népesült újra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a település állandó lakosságának száma évről évre folyamatosan növekedett. Míg az 1880-es években csak 700 lakosa volt a községnek, az ezredfordulóra már több mint 1100-an, 2011-ben 1500-an, 2015. november 10én már 1767-en éltek a településen. A 13. ábra alapján jól látszik Felsőörs népességének a növekedése az elmúlt 130 évben.
Az állandó népesség száma 1800
Népesség szma (fő)
1600 1400 1200 1000 800 600 400 200
1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
0
13. ábra Felsőörs állandó népességének alakulása 1880-tól (forrás:KSH)
Ez a gyors népesség növekedés nemcsak a természetes szaporodásnak, vagyis a születések és halálozások különbségének, hanem a település vándorlási egyenlegének (bevándorláskivándorlás) is köszönhető. A 14. ábrán jól látható, hogy az utóbbi időben évről évre több az
32
odavándorlók száma, mint az elvándorlás mértéke. A pozitív vándorlási egyenleg, ezáltal a népesség növekedése feltehetőleg a település kedvező földrajzi helyzetének köszönhető, egyrészt Veszprém és a Balaton közelgése számít vonzó tényezőnek, ugyanis a megyeszékhely munkahelyet és piacot is jelent Felsőörs lakosai és termékei számára, másrészt a község kedvező környezeti adottságai miatt a zsúfolt nagyvárosból sokan költöztek a környező településekre, így Felsőörse is (dezurbanizáció jelensége). A község határában lévő kő(márvány)bánya és az urasági szőlők ugyancsak pozitív hatással voltak a népesség számára, hiszen sok embernek adtak munkalehetőséget.
Vándorlások esetszáma (fő)
Vándorlások száma 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2000.2001.2002.2003.2004.2005.2006.2007.2008.2009.2010.2011.2012.2013. Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)
14. ábra Vándorlások száma (2000-2013)
A korfán (15. ábra) jól látszik, hogy a fiatalok száma a nyugdíjas korúakéhoz képest jóval magasabb, közel kétszer akkora, ezért fiatalodó korfa jellemző a településre. A község fiatalodása valószínűleg a sok betelepülő gyerekes családnak köszönhető. A korfán még jól látszik a 35-44-es korosztály kiemelkedően magas száma, mely a település magját és munkaerejét adja. A Ratkó-korszak politikájának a társadalmi hatása is észrevehető a korfán. A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. A népesedéspolitika, - amely a népességnövekedésére törekedett, melyet az abortusztilalommal és a gyermektelenségi adóval kívántak elérni - sikeresnek tekinthető, ugyanis a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A legnagyobb kiugrást az 60-64 éves nőknél figyelhetjük meg. A Ratkó-gyermekek (akik a fél évtized alatt születtek) magas száma
33
miatt, az ő gyermekeik száma is magas (mostani 35-44-es korosztály), ezáltal él tovább a Ratkó-korszak a korfán. [29]
85< 80−84 75−79 70−74 65−69 60−64 55−59 50−54 45−49 40−44 35−39 30−34 25−29 20−24 15−19 10−14 5−9 0−4 100
80
60
40
20
0 férfi
20 nő
40
60
80
100
15. ábra Felsőörs korfája (2015. november)
Az 60-64 évesektől kezdve minden egyes korosztályba tartozók száma az előző korcsoporthoz képest csökkenést mutat. Az 55-64 évesek a „háborús generáció”, a II. világháború alatt, valamint közvetlenül előtte és utána születettek. A háború hatása azonban nem igazán vehető ki, drasztikusan csökkenő tendenciát nem figyelhetünk meg a születésszámot vizsgálva. Az idősebb korosztályoknál egyre erőteljesebben látszik a nőtöbblet, ami inkább a születéskor várható magasabb élettartamnak tulajdonítható, mintsem a férfiak II. világháborúban való részvételének, ugyanis ezt a korfáról nem tudjuk egyértelműen leolvasni. Összességében 889 férfi és 878 nő él Felsőörsön a legfrissebb adatok szerint.
3.2 Foglalkoztatottság és gazdaság Felsőörs foglalkoztatottsági mutatói a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint kedvezőek, a munkanélküliek aránya a településen 2015 januárjában 4,15% volt. Ez az arány az országos átlaggal együtt változott, 2001-től vizsgálva a 2008-os gazdasági recesszió
34
után 2010-ben érte el a maximumát, akkor 7,75% volt a munkanélküliek aránya a községben, azóta azonban az adatok alapján nőtt a foglalkoztatottság. Felsőörs legjelentősebb ipari vállalkozásai:
a
műanyagipari
feldolgozással
foglalkozó
Omikron
Dokk
Kft.,
a
mezőgazdasági ágazatban működő Morello Kft., a faipari Tivafa Kft., a betongyártó Borbély Beton és a Quad Rapid Kft., mely benzinkutat üzemeltet. Ezek a cégek foglalkoztatják helyben a legtöbb embert. Azonban a községben a kevés munkalehetőség miatt, a munkavállalók nagy része a közeli városba, Veszprémbe ingázik, tehát Felsőörs tipikus példája az alvótelepüléseknek. [1] A településen 187 vállalkozás került bejegyzésre, melyek leginkább kisvállalkozások, mint például asztalosok, autószerelők, mezőgazdasági vállalkozók. A helyiek vásárlási igényeit 2 kiskereskedelmi üzlet szolgálja ki. Vendéglátóhelyei közül legfontosabb a Malomvölgyi Oktatási és Szabadidőközpont, emellett csak közép- és alsó kategóriás éttermek és magánszállás/szobakiadók, valamint 2 kocsma említhető meg. A településen kevés olyan vállalkozás van (vagy esetleg nincs is vállalkozás), mely a helyi adottságokra építve helyi igényeket szolgál ki, azaz a fenntarthatóság kritériumainak eleget tenne. Minőségi, igényes, a település arculatát, hangulatát erősítő, a helyi közösség építésének teret adó kiskereskedelmi szolgáltatóhely azonban nem található a településen. A Balaton közelében fekvő Felsőörsön a turizmus jelentős ágazatnak számít. Habár a település nem rendelkezik közvetlen Balaton-parti kapcsolattal, természeti (pl. geológiai tanösvény) és épített értékeinek (pl. Bűnbánó Magdolna Árpád-kori műemléktemplom), valamint jó infrastruktúrájának köszönhetően fontos a turizmus a település életében. A turisztikai infrastruktúra jól kiépített, számos üdülőingatlan van és a település vállalkozói jelentős szálláshely kapacitással rendelkeznek. Mivel az egész térség fontos desztinációnak számít Magyarországon, ezért Felsőörs a környező településekkel (Alsóörs, Csopak, Lovas és Paloznak) közösen létrehozta a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesületet. Az egyesület célja, hogy összefogja a térségben a turisztikai fejlesztéseket, illetve a térség iránt érdeklődők számára közös megjelenést biztosítson. [30] A területhasználatok százalékos megoszlása a 16. ábrán látható. Felsőörsön a változatos és kedvező adottságok miatt a mezőgazdasági termelés sokoldalú, ugyanis a település magasabb, lejtősebb részein rétek, legelők és szőlők vannak, míg az alacsonyabb, egyenletesebb területeket szántóföldként, gyümölcsösként hasznosítják. A változatos adottságok (mint a lejtőkitettség mértéke, talajtípus, vízháztartás, alapkőzet, erózió, termőréteg vastagsága) miatt a földterületek termőképességüket tekintve változatos 35
aranykorona értékkel bírnak. Összességében a település földjeinek termőképességi adottsága jónak mondható, de a gyengétől kezdődően az egészen jó mértékig is változhat. A területek mezőgazdasági megmunkálását legnagyobb részben 2-3 felsőörsi családi gazdaság végzi, ugyanakkor a kedvező éghajlati és területi adottságokból adódóan, számos családnak van a település külterületén szőlőse, gyümölcsös telke, pincéje – volt zártkertek –, ahol helyi gazdálkodást folytathat. Azonban fontos leszögezni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági művelés csak másodlagos, ugyanis a települést a változatos dombvidéki adottságai végett inkább a kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik, melyek 20%-kal nagyobb területet foglalnak el, mint a szántóterületek. [1] Felsőörs közigazgatási területének a 12,75 %-át (16. ábra) a szántók teszik ki. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a búza és a kukorica játssza a legfontosabb szerepet, s elsősorban a nagyüzemi gazdálkodás (nagy táblákon folyik az intenzív művelés és csak kevés a parlagon hagyott terület) a jellemző. A gyepterületek - melyek főként vízfolyások, medrek mentén helyezkednek el, rajtuk legeltetés, kaszálás zajlik - a területhasznosítás 8 %-át teszik ki. Azokon a területeken, ahol felhagytak a legeltetéssel, a gyep bozótosodása, beerdősülése megindult. Rétek elsősorban a meredekebb partoldalakon vannak, területük 3%-nyit tesz ki. A gyepterületek, rétek, erdők ökológiai- és zöldfolyosót képző területek, ezért a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából fontos területek. Az erdőterületek továbbá jelenősek a települési környezet minősége (térség mezoklímája) szempontjából, valamint tájesztétikai szemszögéből a turisztikai vonzerő megtartása végett. A mezőgazdasági területek 24 %-át a településen nagy hagyománnyal rendelkező szőlő és gyümölcstermesztés adja. A gyümölcsök közül elsősorban a meggyet lehet kiemelni, ugyanis ennek a gyümölcsnek egy nagy táblán folyik a termesztése a 7219. sz. mellékút mentén. A termeléshez kapcsolódóan a Morello Kft. által terményfeldolgozásra is sor kerül, ezért Köveskút-pusztán hűtőház épült. Ahogy a Balaton-felvidéken, így Felsőörsön is évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, így a szőlőművelés hozzátartozik a terület történelméhez, hagyományaihoz, tájképéhez. Habár nagy hagyományokkal rendelkezik a vidék a szőlőművelés terén, az utóbbi évtizedben mégis inkább üdülő/lakó funkcióra cserélődtek a szőlőültetvények mellett lévő présházak. [30] Állattenyésztés a településen nem jellemző, a nagytestű haszonállatok közül egyedül a turizmusban hasznosított lótartás van jelen. A kistestű haszonállatok közül a sertés, a baromfi, a házinyúl és a kecske tartása elvétve előfordul, de nem jellemző a településre. Bár a község
36
felszíni és felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny, a mezőgazdasági gyakorlatba ezek a szempontok nem épültek be. [1]
TERÜLETHASZNÁLATOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA Kivett; 11%
Kert; 1% Szántó; 17%
Gyümölcsös; 16%
Gyep (legelő); 8% Rét; 3% Szőlő; 8%
Erdő; 36%
16. ábra Területhasználatok százalékos megoszlása
3.3 Szociális ellátás Felsőörsön az alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás biztosított, de annak ellenére, hogy a hét 4 napján rendelkezésre áll a közösség számára háziorvosi ellátás, valamint gyógyszertár is, a lakosok inkább a környező nagyobb településeken (Veszprém, Balatonalmádi) használják ki a szélesebb körű ellátást. Balatonalmádival Közös Önkormányzati Hivatala van a településnek. Felsőörs 10 másik település mellett – köztük Balatonalmádival – a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulás tagja. A Társulás többek között a következő feladatokat látja el: alapfokú szociális-, egészségügyi-, és közoktatási ellátás, ifjúság-, gyermek-, és családvédelem, területfejlesztés, közművelődési feladatok, sport feladatok. A gyermek és a családvédelemmel a településen működő Bendola Kft. foglalkozik. Az idősek és a segítségre szorulók ellátását a térségben alakult kis közösség segíti, valamint a gondozásra szoruló idős emberek számára a Faluházban található klubszoba nyújt lehetőséget. A lakhatási szempontok alapján a községben élő közösség legnagyobb része összkomfortos vagy komfortos lakásban lakik, egy elenyésző hányada a lakásoknak és a nyaralóknak viszont félkomforttal rendelkezik vagy komfort nélküli. [1]
37
3.4 Társadalmi szervezetek, és működésük Felsőörs település társadalmi-, kulturális-, vallási-nevelési életének formálásában, valamint a közbiztonság fenntartásában, számos, a településen működő főként civil összefogás eredményeként létrejött szerveződés vesz részt, ezek a következők: Fenntartható Élet és Környezet Egyesület Vendégváró Egyesület Felsőörsi Ifjúsági Közhasznú Sportegyesület, Felsőörsért Közalapítvány Civil Baráti Kör Nők Felsőörsért Egyesület Református Egyházközösség Felsőörsi Bárókert Víziközmű Társulat Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület Nyugdíjasklub Felsőörsi Polgárőr Egyesület Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület Leader Helyi Akciócsoport Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület [1] A fenti egyesületek –, mint általában a hasonló kis községekben kezdeményezett csoportosulások – megalapításukkal és működésükkel olyan célok megvalósítását próbálják helyi kisközösségi szinten elérni, mint az oktatás, a közművelődés fejlesztése és támogatása, a helyi kulturális örökség védelme, emberi-, nemzedékek közötti kapcsolatok ápolása, hagyományok, tradíciók őrzése, környezettudatosság jelentőségének hangsúlyozása, helyi és a környező települések közössége közti kapcsolatok alakítása, a település arculatának és élhetőségének javítása. Teszik mindezt különböző fokú társadalmi szerepvállalással, közösségi programok – falunapok, bálok, mulatságok, önkéntes akciók, kiállítások – részleges, teljes megszervezésével azokban történő aktív részvétellel, aktuális pályázati lehetőségek felkutatásával és azokra történő pályázati anyagok elkészítésével. Kiragadva néhányat a fenti felsorolásból, a Fenntartható Élet és Környezet Egyesület – röviden FÉK – egyik főcélja, a lakosság figyelmének felhívása, saját kertjeik, gazdaságaik ökológiai szemléletű művelési lehetőségeire, vagy háztáji gazdaságok létrehozásával, haszonállatok tartásával jelentkező gazdasági, ökológiai pozitívumokra. Egyéb fontos céljuk például a
38
környezet- és természetvédelem súlyának tudatosítása, ökológiai szemléletű életmódok megismertetése a lakossággal. [31] A célok megvalósítása érdekében –, hogy néhányat említsünk –, a szervezet többek között statisztikai adatokat gyűjt, a lakosság körében termesztett és tenyésztett állatok és növények fajtáiról, azok számáról és mennyiségéről, Felsőörs természeti erőforrásairól – szántók, erdők, szőlők –, kapcsolatokat teremt és ápol helyi és a régió egyéb civil szervezetivel, a helyi önkormányzattal és környező oktatási intézményekkel
főként
ökológiai
és
humánökológiai
kérdések
megvitatásának
vonatkozásában. A Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület pedig az egyesület akcióprogramjának keretein belül a kultúra ápolásával, a településfejlesztés-, a gazdaság-, valamint a környezetvédelem feladataival és fejlesztésével foglalkozik. [1]
3.5 Környezettudatosság, környezetkultúra, környezetetika A környezettudatosság a társadalom és az egyén olyan gondolkodásmódja, és ezen alapuló magatartásformája, valamint rendszeres tevékenysége, amely során a környezet védelme érdekében a tudatos felelősségvállalást tartja szem előtt, rendelkezve környezetével kapcsolatos tájékozottságával, illetve az iránt való érzékenységével, melyet a környezetéről alkotott alapos tudás és erkölcsi meggyőződés alakít ki. A környezettudatos szemléletmódot létre kell hozni, és fenn kell tartani, ami a környezetre káros szokások elhagyásával, illetve lemondásokkal, esetenként anyagi ráfordításokkal jár, azonban ezek a befektetések hosszú távon megtérülnek. A környezettudatosságra való nevelést, már fiatal korban érdemes elkezdeni, ezzel is megelőzve, hogy a lakosság szemléletformálása felnőtt korban történjen meg, ami sokkal nehezebb feladatnak minősül. [32] [33] A település környezettudatosságának felmérésére készítettünk egy-egy kérdőívet a gyerekeknek és a felnőtteknek. A kérdőívek a Felsőörsi Hírmondó 2016. februári számának mellékleteként jutottak el a családokhoz, továbbá opcionálisan online is kitölthetőek voltak. A kezdeti nehézségek ellenére végül 43 db felnőtt és 41 db gyerek kérdőív érkezett vissza a leadási határidő leteltével. A gyerekek (7-14 év között) az iskolában környezetismeret óra keretében töltötték ki a kérdőívet. A nemek közti megoszlás közel 50% lett. A 7-14 éves korcsoportban lévők számához viszonyítva a kitöltési arány mintegy 27% volt. Az első kérdés miszerint, hogy Szoktál-e a szüleiddel környezetvédelemről, környezeti problémákról beszélgetni a válaszadó gyerekek 12 %-a adott egyértelműen pozitív választ, 70% volt az aki, hacsak ritkán is, de hall vagy kapcsolatba kerül a környezetvédelem valamilyen aspektusával családon belül, és a
39
válaszadóknak mindössze 17%-a az aki nem kerül vele kapcsolatba otthon valamilyen okból kifolyólag. A következő 3 kérdést hulladékkal kapcsolatos témakörben tettük fel. Az ehhez tartozó első kérdés a gyerekek környezet-etikus magatartását kívánta felmérni. A válaszok alapján megállapítható, hogy már ebben a korcsoportban kialakult annak a megítélése, hogy helytelen a szemetet nem az arra kijelölt helyen eldobni, sőt a válaszok alapján közel 60 %-os a hajlandóság arra, hogy felvegyék a más által eldobott hulladékot. A témakör további kérdése a hulladékkal kapcsolatos ismeretanyagot ölelte fel. Közel minden gyerek tudta, hogy hova kell elhelyezni a hulladékká vált elemet, valamint jelentős részük tisztában volt azzal, hogy az újrahasznosítás jele látható a képen. Megállapítható tehát, hogy a gyerekek rendelkeznek előzetes ismeretanyaggal a hulladékgazdálkodás területéről az iskola, a média vagy a család révén. Az 5. kérdés alapján, miszerint, hogy hallottak-e már a globális klímaváltozásról, és amennyiben igen akkor fejtsék ki azt egy mondatban, megállapítható, hogy habár közel 60%a a válaszadóknak azt írta, hogy hallott már róla, mégis a többség pontatlanul fogalmazta meg és legtöbbször inkább csak a velejáró felmelegedést tudták megemlíteni. Összességében megállapítható, hogy az általános iskolás gyerekek döntő többségének van valamilyen fokú rálátása a környezetvédelem kérdőívünk által érintett területeire. A visszaérkezett kérdőívek alapján a felnőtteket 5 korcsoportra osztottuk: 14-30, 31-40, 4150, 51-60, 61 év felettiek. A fent említett felnőtt korcsoportokban az 500 kiküldött példánynak a 8,6%-a érkezett vissza kitöltve, azonban ez a lakosságra nézve 2,9%-ot tett ki. A legnagyobb visszaküldési hajlandóságot a 41-50-es korosztály mutatta, ez esetükben 4,4%-ot jelentett. Ellenben fontos hangsúlyozni, hogy messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, ugyanis a kitöltésszám elmaradt a reprezentatívnak vehető értéktől. Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdőíveket a nők szívesebben töltötték ki és küldték vissza, mint a férfiak. A következő ábra az összesített pontok átlagának korcsoportonkénti eloszlását mutatja be:
40
Környezettudatosság szintje 43 42,5
Pontszám
42 41,5 41 40,5 40 39,5 39 14-30
31-40
41-50
51-60
61<
Felnőtt korcsoportok (év)
17. ábra Az összesített pontok átlagának korcsoportonkénti eloszlása
Ahogy a 17. ábra is mutatja a fiatalok, fiatal felnőttek (14-30 év közöttiek) és a munkaképes korosztály magját alkotó 41-50 éves korosztályba tartozó kitöltők átlag (41,44) alatti pontszámot értek el. Ezen alacsony pontszámok leginkább a 8. kérdésre, miszerint „Ha, lehetséges tömegközlekedést és/vagy kerékpáros, gyalogos közlekedést választok”, a 9. kérdésre: „Amennyiben az autós közlekedést választom, többnyire többen utazunk együtt”, valamint a 10. kérdésre: „Vásárlásaim során igyekszem Magyarországon termelt/előállított termékeket választani”, – adott alacsony pontszámoknak köszönhető. A kérdőívben mellesleg a feltett kérdések közül az utóbbi 3 kérdés volt a legmegosztóbb. Továbbá nem hoztak meglepő eredményt az 5. kérdésre – „Energiatakarékos háztartási berendezéseket használok otthon” – érkezett válaszok, ugyanis az előzetes várakozásoknak megfelelően a fiatal korosztály válasza átlag (4,02) alatt helyezkedett. Összességében a válaszok alapján kijelenthető, hogy a többség felelősséget érez a környezete iránt. A községben a komposztáló lakosok aránya magasnak mondható, aminek az okát a Hulladékgazdálkodás c. fejezetben fogjuk tárgyalni. Azonban fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, ugyanis a kitöltésszám elmaradt a reprezentatívnak vehető értéktől.
41
IV.
Települési és épített környezet 4.1 Infrastruktúra
Felsőörs község a 73-mas számú főút mellett fekszik – ennek csak egy kis része érinti magát Felsőörsöt-, alapvetően a 7219-es – Alsóörsöt és Veszprémet összekötő út – valamint a 7218as – Balatonalmádit és Felsőörsöt összekötő – mellékút halad keresztül a településen. A lakóövezet közúti forgalmat biztosító útjai túlnyomó részt burkoltak, kismértékű a burkolatlan utak aránya. A községen áthaladó járműforgalom a nyári időszak kivételével nem mondható számottevőnek, csak abban az esetben szükséges a keresztülhajtás, ha a célforgalom Veszprém felől Alsóörs irányába tart. Parkolók a község központjában, valamint elszórtan a település több pontján vannak kialakítva. A lakók parkolási igényei a lakövezeti részben a saját telkeiken belül biztosítottak. Állandó, jól szervezett tömegközlekedés is biztosított buszjáratokkal a környező települések és Felsőörs között. A gyalogos közlekedés a település jelentős részén járdákkal jól megoldott, kivételt képeznek ez alól a szűkebb utcák. Kerékpárutak jelenleg nincsenek kialakítva – kerékpárút fejlesztési tervezet azonban már készült – a településen így a kerékpáros közlekedés jelenleg közúton zajlik. Az országos vasúthálózat nem érinti a települést. [30] A település infrastruktúráját tekintve elmondható, hogy az ivóvízhálózatra kötött ingatlanok aránya 100%, míg a szennyvízhálózatra rá, és rá nem kötött belterületi ingatlanok megoszlásának aránya közel 100%. A településre hulló csapadékvíz, részben zárt csapadékvíz elvezető csatornán, részben pedig füvesített felületű nyílt árkokon át kerül kivezetésre a faluból, ahonnan időszakos vízfolyáson és árkokon keresztül folyik a Balaton, mint végső befogadó felé. A község energiaellátása javarészt külső energiaforrásokból megoldott, távvezetékeken – villamos és földgáz – át biztosított. Felsőörs intézményi adottságait vizsgálva elmondható, hogy településtervezési szempontból jól átgondolt és megvalósított a struktúrája. A faluközpont ad otthont magának a Polgármesteri Hivatalnak, amely létesítmény egyben helyet biztosít a faluháznak, a helyi könyvtárnak valamint egy fiókgyógyszertárnak egyaránt. A centrumban található továbbá a postahivatal, valamint ennek környezetében a közösség vallási életének legfontosabb színterei, a Református templom valamint az Árpád-kori Római Katolikus templom. A Római Katolikus - egykori prépostsági - templomtól néhány tíz méterre található a volt Prépostsági ház, amely magával a templom épületével együtt műemléki védelem alatt áll. Két további ilyen, műemléki épület található a településen, a Keöves Kúria, továbbá egy népi lakóház. 42
A település rendelkezik oktatási és nevelési intézményekkel egyaránt. Míg a helyi Miske óvoda önkormányzati fenntartású, addig a 4 évfolyamos Malomvölgyi Általános Iskola – amely egy veszprémi általános iskola tagintézményeként működik jelenleg – fenntartását Veszprém város, valamint a helyi települési önkormányzat közösen biztosítja. A falu peremén működik továbbá egy tehetséggondozó, a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész ötlete nyomán került megvalósításra, – a finanszírozást a Magyar Állam és a Norvég Alap biztosította –, amely zeneileg tehetséges roma származású diákok patronálásával és zenei képességeinek továbbfejlesztésével foglalkozó intézmény. [34] A lakóövezeti részt képező magántulajdonú ingatlanok főként a központon is áthaladó Fő út mellett, valamint a Fő úthoz csatlakozó, a község északi részén nyíló mellékutcákban – Kinizsi utca, Kisperjési utca, Táncsics Mihály utca – találhatók. A település belterületének délebben elhelyezkedő utcái – Bárókert-, Király utca – nagyobb számban még beépítésre váró telkekkel rendelkeznek csupán. A lakóingatlanok jelentős hányadáról – funkciójukat nézve – elmondható, hogy főként üdülési, üdültetési célokat szolgálnak. Ezen ingatlanok egyrészt a belterületen találhatók, nagyobb részük azonban – a község keleti felében elhelyezkedő szőlőtermő „pincék” és a hozzájuk tartozó épületek (volt zártkerti területek) – már a község külterületéhez tartozik.
4.2 Zaj- és rezgésvédelem Ahogy az már az előző fejezetben is említésre került, a község belterületén halad keresztül az Alsóörsöt és Veszprémet összekötő 7219 j. mellékút, amely inkább a célforgalom lebonyolítása szempontjából fontos, mivel emellett – az ezzel az úttal párhuzamosan haladó – 73. számú főút jóval nagyobb forgalmat bonyolít le Veszprém és Csopak között – kialakítása és jóval előnyösebb magassági útvonalvezetése végett. A 73. számú főút a község területét észak-nyugaton, a külterületi részen pusztán csak érinti, így nincs számottevő behatással a közösségre zajterhelés szempontjából – éppúgy, mint a Balatonalmádit Felsőörssel összekötő 7218 j. út sem, mivel ennek az útnak valamelyest kisebb a forgalomterhelése. Tehát mindezt összefoglalva a 7219 j. mellékúton áthaladó személygépkocsik és tehergépkocsik zajterhelését tartottuk fontosnak vizsgálni, elsődlegesen a kis keresztszelvényű szakaszokon és a kanyarokban. Az általunk 2016. március 25.-én tartott zajmérés eredményeit a 7. táblázat tartalmazza:
43
7. táblázat Zajmérési eredmények
Mérőpontok
Csendes időszaki mérések Csúcsidőszaki mérések
[dB] 47,2 67,1 55,4 58,7 42,3 48,3 56
József Attila u. (1Z) Falu központ (2Z) Óvoda mellett (3Z) Körmendy prépost u. (4Z) Eperfa sor (5Z) Rózsa u. (6Z) Fő u.- Hóvirág u. (7Z)
[dB] 51,9 73,2 57,8 53,8 44,3 50,3 58
A méréséket Brüel & Kjær 2238 MEDIATOR típusú zajmérő berendezéssel végeztük 1,5 méter magasságban. A mérések időtartama pontonként 10 perc volt. Az időjárási körülmények adottak voltak a mérések elvégzéséhez, a szélsebesség 5 m/s alatti volt, melyet Windmaster 2 típusú mérőműszerrel ellenőriztünk. A településre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeit – a 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint – a következő, 8. táblázat foglalja össze: 8. táblázat Közlekedési zajtól származó határértékek 27/2008 (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelete szerint
Közlekedési zajtól származó határértékek Az országos Az országos közúthálózatba tartozó Kiszolgáló úttól, lakóúttól közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a származó zaj gyorsforgalmi utaktól és Zajtól védendő települési főutaktól terület önkormányzat tulajdonában lévő Nappal 6-22 Éjjel 22-6 Nappal 6- Éjjel 22-6 Nappal 6-22 Éjjel 22-6 óra óra 22 óra óra óra óra Üdülőterület
50 dB
40 dB
55 dB
45 dB
*
*
Falusias lakóterület, különleges terület – temető, zöldterület
55 dB
45 dB
60 dB
50 dB
*
*
Gazdasági terület
65 dB
55 dB
65 dB
55 dB
65 dB
55 dB
44
A *-gal jelzett mezőben zajtól védendő terület helyezkedik el, melyet 73. számú főút nem érint. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a faluközpontban valószínűleg azért kaptunk magasabb értéket a zajterhelésre, mivel ez az útszakasz a legforgalmasabb a községben, továbbá pedig itt több szolgáltató intézmény is található – többek között a posta, a gyógyszertár, bolt, zöldséges – valamint a községen áthaladó vidéki buszoknak is itt található két megállóhelye. A többi mért ponton, amelyek a főúttól távolabb eső lakóövezeti részeken találhatók, nem volt számottevő zajterhelés. A mérési eredmények a 27/2008 (XII.3) KvVM-EüM rendeletben meghatározott határértékhez képest – amely a fenti táblázat alapján 60 dB – 2 esetben kismértékben haladták meg, és mind a kettő a frekventáltnak mondható faluközpontban került rögzítésre. Csendes időszakban 67,1 dB; csúcsidőszakban pedig 73,2 dB értékeket kaptunk. Emellett még fontos megjegyezni azt, hogy a forgalom túlnyomó része a nyári időszakra esik, ekkor esetleg még jobban is átlépheti a zajterhelés a megengedett határértéket. A zajmérés eredményeiből az IMMI szoftver segítségével készítettük el az alábbi zajtérképeket (18. és 19. ábra):
18. ábra Csendes idei zajtérkép
45
19. ábra Csúcsidőszaki zajtérkép
A zajtérképeken látható, hogy a csendes időszakban mért értékek esetében a hatásterület kisebb, a csúcsidőszakban mért értékekhez képest. Valamint konklúzióként levonható az is, hogy a fent említett bekezdésben lévő 2 határértéknek a túllépése is nagyon jól kivehető mind a két zajtérképen a főútvonal mentén. Felsőörs, mivel nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, így a nyári időszakban sem jellemző a szórakozóhelyeken kialakuló esetleges zajterhelés. Továbbá jelentős zajterheléssel járó ipari tevékenység sem jelentkezik a településen, viszont a Fenyves utca 7. szám alatt működő asztalosipari telephelyre külön határozat vonatkozik a zajkibocsátás tekintetében. Emellett pedig a Petőfi utcában üzemelő Omikron Dokk Kft.-re is külön szabályozás vonatkozik, ez a cég már a gazdasági tevékenységgel járó üzemek közé sorolható. A lakosság körében csupán időnként adódik egy-két konfliktus a mezőgazdasági tevékenységből származó zajterhelés miatt, de összességében ez elhanyagolható. A 9. táblázatban láthatjuk a fentebb említett rendelet 1. számú melléklete alapján meghatározott kibocsátási határértékeket, melyek az üzemi létesítményekre vonatkoznak:
46
9. táblázat Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek
Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra terület Üdülőterület 45 dB 35 dB Falusias lakóterület, különleges terület 50 dB 40 dB – temető, zöldterület 60 dB 50 dB Gazdasági terület
4.3 Zöldfelületek Felsőörs mind zöldfelületekben, mind zöldterületekben viszonylag gazdagnak mondható. A települést körbeölelő erdők összterülete, mintegy 600 ha-t tesz ki, ezen kívül belterületen, illetve annak környezetében további, mintegy 6 ha területet borítanak erdők. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a település belterületén, a falusias jellegből adódóan a legtöbb ingatlanhoz tartozik udvar és kert is. Közterületen egy nagy közkertként kijelölt zöldterület található a Hóvirág utcában, amely mellékes funkciójaként szabadtéri színi előadások helyszíneként szolgál. Zöldfelületi elemként említhetők meg a játszóterek, a község határában elhelyezkedő futballpálya, valamint a községi temető. A közutak mentén jelenleg elvétve találkozunk csak telepített fasorokkal valamint „zöldfolyósokkal”, amelyek a település több pontján elszórtan elhelyezkedő zöldterületeket összekötnék. [30]
4.4 Energiaellátás Felsőörsön az energiaellátás elsődlegesen vezetékes energiahordozókkal történik. A vezetékes energiahordozók közül a villamos energiát a villamos hálózat juttatja el, míg a földgáz a földgázvezetékeken keresztül jut el termelőtől a fogyasztóig. A vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan csökkenni kezdett a környezetet jobban szennyező nem vezetékes energiahordozók használata, megjegyzendő továbbá, hogy a fa még ma is jelentős szerepet tölt be a község energiaellátásában (termikus energia). Míg a PB használata főleg a nyaralóingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. [30]
4.4.1 Villamosenergia-ellátás. Felsőörsön és a térségében a Győri központú E.ON-Északdunántúli Áramszolgáltató Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága a villamosenergia-ellátásának üzemeltetője. A terület villamosenergia-ellátása, mely a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja 47
100%-osnak tekinthető. A település ellátása 20 kV-os középfeszültségű hálózatról történik, melynek táppontjai a veszprémi és a litéri 120/20 kV-os alállomások. Ezekről a pontokról indulnak a 20 kV-os vezetékek, amelyek a településen található 9 db transzformátort fűzik fel a hálózatra. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító – üzemeltető kezelésében lévő – hálózat és a közvilágítási hálózat jellemzően szabadvezetékes kivitelű.
4.4.2 Termikusenergia-ellátás Felsőörs községben a gáz és hőenergia szolgáltatásba bevont ingatlanok aránya mintegy 78%. A földgáz lakossági felhasználása a helyi energiaigények közel teljes fedezésére alkalmas, jellemzően lakóingatlanonként rendelkeznek a tulajdonosok annak hasznosítására alkalmas gáztüzelésű kazánnal. A földgázelosztását az országosan is üzemelő E.ON végzi, egész pontosan ennek regionális kirendeltsége, a Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzemigazgatósága. A településre a földgáz, a Felsőörsöt és Alsóörsöt összekötő nagyközépnyomású ágvezetékről érkezik, amely egy a Nagyvázsony felé haladó regionális nagynyomású gázvezetékre csatlakozik. A településre érkező jellemzően 3 bar üzemi nyomáson
működő
vezetékre
csatlakoznak
az
egyes
ingatlanokhoz
tartozó
házi
nyomásszabályzók, amelyektől induló kisnyomású házi bekötések elégítik ki a fogyasztói igényeket. [30]
4.5 Vízellátás A statisztikai adatok alapján az ivóvízvezeték minden utcában megépült, a vezetékes ivóvízellátás a település minden házába bekötött, így a vízellátó hálózat 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. A vízfogyasztás mértéke az ivóvíz hálózatra rákötöttekre vonatkozólag 128 l/fő/nap. [35] A vízellátást a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. Északkelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerének Balatonfüredi Üzemigazgatósága biztosítja. Felsőörs saját vízbázissal rendelkezik. Ivóvízét a karsztvízre települő Malomvölgyi kutak biztosítják, melyek közül jelenleg 3 db üzemel. A vizet szivattyúk segítségével a hálózati rendszer ellennyomó tározóként üzemelő 100 m3-es magastározójába a Vízműtelepen üzemelő 250 m3-es térszíni tározóból nyomják fel. A hálózati rendszer alapzónájának vezetékeiben a víznyomást ez a magastározó biztosítja, míg a felső zóna és az ún. Patkócsárda magasabb zónáiban a víznyomást nyomásfokozókkal biztosítják. A település vízellátó rendszerei
a
Balatonfüred
központú
Északbalatonparti
Fenntartási
Üzemvezetőség
rendszeréhez csatlakoznak, melynek vízbázisa a Nyírádi vízbázis. Az ellátó hálózati rendszer alapvetően körrendszerben épült ki, csupán néhány helyen, főleg a külterületek felé kifutó utcáknál található ágvezetékekben alakulhatnak ki többször pangóvizes állapotok, valamint a 48
rekonstrukciós munkáknál, illetve csőtörés esetén több háztartás maradhat vízellátás nélkül. Az ellátó hálózatot DN 100-as és DN 80-as kemény polivinil-klorid – KM PVC – és kemény polietilén – KPE – csövek alkotják. A hálózatra föld feletti tüzivízcsapok vannak felszerelve. A település ivóvíz fontosabb jellemzőit, minőségi paramétereit a 10. táblázat tartalmazza: [35] 10. táblázat Felsőörs ivóvízminőség paraméterei (Forrás: DRV Zrt.)
Jellemző 0
Összes keménység (nk ) pH Vezetőképesség (µS/cm) KOI ps (mg O2/l) Nátrium (mg/l) Arzén (µg/l) Ammónium (mg/l) Nitrit (mg/l) Nitrát (mg/l) Klorid (mg/l) Szulfát (mg/l) Vas (µg/l) Mangán (µg/l) Alumínium (µg/l) Fluorid (mg/l)
Vízminőség 25 7,43 724 0,68 5,9 1,6 <0,05 <0,05 21 10,1 48,7 40 16,6 <40 0,3
Határérték 5 – 35 6,5 – 9,5 2500 5 200 10 0,5 0,5 50 250 250 200 50 0,2 1,5
A táblázat alapján elmondható, hogy az ivóvíz minősége kifogástalan. A karsztvízből való kivétel után kezelés nélkül fogyasztható, csak fertőtlenítésre van szükség.
4.6 Szennyvízcsatornázás és vízelvezetés Mint már korábban ismertetésre került Felsőörs szennyvízcsatorna hálózata 100%-ban kiépített, a hálózat üzemeltetését a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi, tulajdonosa pedig Felsőörs község önkormányzata. A belterületi ingatlanok majdnem teljes hányada csatornahálózatra kötött, ezen arányszám majd 2/3-ra – 68% - csökken amennyiben a külterületen található ingatlanok rákötését is vizsgáljuk. A rá nem kötött ingatlanoktól a szennyvíz elszállítása hivatalosan szippantással valósul meg. 2016. január 1-jétől – jogszabályi indíttatásból kifolyólag, a 455/2013. (XI. 29.) Kormányrendeletben foglaltak szerint – a település azon külterületi ingatlanjain is végre kell hajtani a szennyvíz, szippantással történő összegyűjtését – évente legalább egyszeri alkalommal -, amelyek vezetékes ivóvíz szolgáltatást vesznek igénybe. [36] A község szennyvízelvezetése, főként elválasztott rendszerű gravitációs csatornán – DN 200-as KM PVC – át, kisebb részben 49
nyomás alatti csatornarendszeren keresztül valósul meg. A településen 3 közbenső szennyvízátemelő és egy regionális végátemelő üzemel. A keletkező összes szennyvizet a végátemelő egy regionális nyomóvezetéken keresztül az alsóörsi gravitációs hálózatra juttatja, ahonnan egy újabb végátemelőn át, már a 2 község szennyvízét közösen vezetik egy nyomás alatti hálózaton keresztül a balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre. Itt alkalmazva a megfelelő eltávolítási eljárásokat, a szennyezőanyag koncentrációkat olyan mértékben csökkentik, hogy azok megfeleljenek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. mellékletében foglaltaknak, majd elvégzik az élővízi befogadóra történő ráengedést, amely jelen esetben a veszprémi Sédet érinti. [4] Felsőörs belterületének jelentős hányadán a csapadékvíz elvezetése a 2014-es évig főként burkolatlan, füvesített medrű nyílt árkokban valósult meg. Több helyütt az utcák kis szélességéből adódóan nem volt elvezető rendszer kialakítva, ezért itt a csapadékvíz az útburkolat felületén folyt, utat keresvén a legközelebbi befogadóig. A 2014-es év folyamán azonban a település egy Európai Unió által kiírt pályázat megnyerését követően komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a csapadékvíz elvezető rendszerét korszerűsítvén kialakítson egy olyan infrastruktúrát, amely hozzájárul a település közel teljes egészének a csapadékvíz károk elleni védelméhez, az elvezetési problémák orvoslásához, a lakossági és önkormányzati vagyon védelméhez, nem utolsó sorban pedig magához a Balaton – amely vízgyűjtő területén fekszik a község – vízminőségének megőrzéséhez. További nem titkolt célja volt a projektnek, egy rendezettebb településkép megalkotása és fenntartása a helyiek és az idelátogató turisták számára. A Fő utca egy meghatározott rövidebb szakaszán már korábban kiépítésre került zárt csapadékvíz elvezető csatorna, amely befogadója az Alsóörsi út szélén haladó nyílt árok volt. A projekt keretén belül, ehhez épült további 1320 m zárt csapadékvíz csatorna, valamint mintegy 2933 m burkolt csapadékvíz csatorna és folyóka. A munkálatok által érintett terület nagysága mintegy 100 ha volt, az érintett utcák között voltak például, Hóvirág utca, Fő utca, Bárókert utca, Petőfi utca, valamint néhány külterületi szakasz. A település területére hulló csapadékvíz, árkok és ideiglenes vízfolyások szállítják a külterületen – domborzati adottságokból adódóan – Alsóörs irányába, amely település nyílt árkain keresztül jut a Balatonba, mint végső befogadóba. A befogadó vízfolyások medrei, és annak partjai főként a település külterületi részein fákkal és talajtakaró növényzettel erősen benőttek, nehezen megközelíthetők. [4]
50
4.7 Hulladékgazdálkodás Felsőörs település elhelyezkedéséből fakadóan, hulladékgazdálkodási szempontból az ÉszakBalatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagja. A településen keletkező kommunális hulladék gyűjtése helyben a lakóházaknál, valamint a falu két pontján – a Fő úton a futballpálya mellett, valamint a faluközpontban a Miske óvoda mellett – kialakított szelektív gyűjtőszigeteken – amely papír, műanyag és üveg hulladék elkülönített gyűjtését biztosítja - valósul meg. Felsőörsön 2016. január 1-jétől házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert vezettek be, a szolgáltatás kiterjed a háztartásokban keletkező műanyag, fém és kisméretű papír hulladék elszállítására, a hulladék elhelyezéséhez szükséges műanyagzsákot és annak havi rendszerességgel történő elszállítását a közüzemi szolgáltató biztosítja. [37] A lakosság körében keletkező üveg hulladék elhelyezésére továbbra is csupán a két kijelölt gyűjtősziget erre a célra kialakított edényzetében van lehetőség. A községben, mind a vegyesen, mind pedig a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék elszállítását a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) biztosítja. A VKSZ adatai alapján a községből hagyományos úton elszállított kommunális hulladék és lomhulladék éves átlagmennyisége az elmúlt 6 évben közel 360 és 15 tonna volt (11. táblázat), míg a szelektíven begyűjtésre került mennyiség kicsivel meghaladta a 8,5 tonnát. [38] Könnyen belátható ez alapján, hogy a faluban üzemelő hulladékgyűjtő szigetek jelenlegi kihasználtsága meglehetősen alacsony a hagyományos elszállítás viszonylatában. 11. táblázat Felsőörsön keletkező kommunális és lomhulladék mennyiségi alakulása 2010 és 2014 között (Forrás: Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.)
EWC kód Év 2010 2011 2012 2013 2014 2015 6 éves átlag
Kommunális hulladék 20 03 01 Lakossági Közület kg kg 356 578 27 802 281 433 52 837 355 536 18 844 311 614 29 656 317 527 49 533 325 439 26 981 358 963
51
Lom hulladék 20 03 07 Lakossági kg 14 630 29 000 23 800 7 260 13 520 17 120 15 177
Mennyiség (tonna)
10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2010
2011
2012
Papír csomagolási hulladék
2013
2014
2015
Műanyag csomagolási hulladék
Üveg csomagolási hulladék
20. ábra A szelektívhulladék mennyiségének alakulása 2010-2015 (Forrás: Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt)
A szelektíven gyűjtött hulladék részaránya lassú növekedést mutat az elmúlt évekhez képest (20. ábra), főként olyan tényezőknek köszönhetően, mint a hazai hulladékgazdálkodási jogszabályok
szigorodása,
a
hulladéklobbi
erősödése,
valamint
a
lakosság
környezettudatosság terén mutatott szélesedő rálátása és elfogadása. A fenti diagramból is kitűnik, ez a kisarányú növekedés, amely leginkább a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének változásában figyelhető meg. A településen jelenleg nem üzemel hulladéklerakó – a régi települési lerakó rekultivációját a közelmúltban fejezték be –, így a vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék a királyszentistváni hulladéklerakón kerül elhelyezésre, míg a szelektíven gyűjtött frakciók hulladékhasznosítása az ugyanitt létesített Mechanikai és Biológiai Hulladékkezelőben valósul meg. A lakosság körében keletkező biológiailag aktív, szerves háztartási és kerti hulladékot a helyiek többsége, – egy a Csalán Környezet és Természetvédő Egyesület által megnyert korábbi pályázatnak köszönhetően – pályázaton nyert és a házaknál elhelyezett komposztálókban tudja hasznosítani. [39] A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok – olajok, olajos göngyölegek, elemek, akkumulátorok – ideiglenes elhelyezésére a Veszprém városi hulladékgyűjtő udvarban van lehetőség.
52
V.
Környezetállapot-értékelés
A környezetvédelemmel foglalkozó vizsgálatokra a 60-as évektől kezdve egyre nagyobb figyelem irányult. Ezek kezdetben a már meglévő technológiákra összpontosultak. Velük párhuzamosan kialakultak azon vizsgálati módszerek, melyek a környezeti hatások közötti kölcsönhatások
feltárására
kezdetlegesnek
számítottak.
irányultak.
Ezen
korai
Idővel
azonban
az
hatásvizsgálati ezekben
módszerek
található
még
hiányosságok
kiküszöbölésére új értékelési szemlélet alakult ki, melyet környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) nevezünk. A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. Egy környezeti hatásvizsgálat során több lépést is el kell végezni, melyek sorrendben a következők: [40] 1. Meg kell határozni a hatótényezőket. 2. Fel kell tárni a hatásfolyamatokat. 3. Be kell határolni a hatásterületet. 4. A környezetállapotát le kell írni a hatásviselők érzékenységének meghatározásával. 5. Meg kell becsülni a hatásfolyamatokat és az állapotváltozásokat. 6. Utolsó lépésben pedig az állapotváltozást szükséges értékelni. A
környezeti
hatásvizsgálat
eredményeképp
keletkező
dokumentum
a
környezeti
hatástanulmány, amely elkészítése helyszíni vizsgálatokat, számításokat, becsléseket, méréseket, tudományos ismereteket igényel. A hatásvizsgálat elkészítéséhez több módszer is rendelkezésre áll, ilyenek például a:
mátrixok
hálózatok
térképfedvények
hatásfolyamat ábrák
ellenőrzőjegyzékek
mennyiségi módszerek
A környezetállapot-értékelésünk során a mennyiségi módszerekkel dolgoztunk, nevezetesen a Battelle-féle környezetértékelési rendszerrel (KÉR), a komplex környezetszennyezési index módszerrel és az integrált mennyiségi módszerrel. [41]
53
A dolgozatunk egyik fő célja Felsőörs környezeti állapotának a meghatározásán keresztül a település környezetvédelmi programjának kiegészítése volt. Ennek érdekében kerültek felmérésre környezeti elemenként a korábban már ismertetett paraméterek, mint a felszíni víz és a felszín alatti vízállapota, a levegő minősége, valamint a község zajterhelése. A különböző környezeti elemek alábbi paramétereit használtuk fel az állapotértékelés során (12. táblázat): 12. táblázat A környezeti elemenként vizsgált paraméterek
Felszíni víz esetében Vezetőképesség KOI
Felszín alatti víz esetében pH
Levegő esetében Kén-dioxid
Vezetőképesség Szén-monoxid
Nitrit – nitrogén
KOI
Foszfát
Klorid
Szulfát Vas Oldott oxigén pH
Nitrát Nitrit Szulfát Ammónium Vas Nátrium
54
Ózon Szálló por (PM10)
21. ábra Mérőpontok
5.1 Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Ez a módszer az USA-ban került kidolgozásra a Battelle Colombus Laboratórium által. 78 környezetértékelési paraméter relatív fontosságát állapították meg összemérhető egységekben a módszer használatával, és ezeket paraméterfontossági egységeknek nevezték el (PFE). Az előbb említett 78 paramétert négy osztályba (környezetszennyezés, ökológia, esztétika, humán érdekek) és 17 kvantitatív kategóriába (pl. víz, levegő, talajszennyezés, fajok és populációk, stb.) osztották fel. A módszerrel meghatározható az osztályok és a paraméterek közötti viszony,
amelyből
pedig
a
különböző
paraméterek
fontosságára,
relatív
súlyára
következtethetünk. A Battelle-módszer alapján minden projekt alternatíva leírható egy mutatóval, mely a környezeti hatásegységgel (KHE) fejezhető ki. A környezeti hatásegységet a következő képlet alapján számolhatjuk ki [42]:
𝐾𝐻𝐸𝑗= Σ (𝐾𝑀)𝑖𝑗 𝑛𝑖=1(𝑃𝐹𝐸)𝑖 KHEj = környezeti hatásegység a j. projektváltozathoz KMij = környezetminőségi skálaérték i. környezeti tényezőhöz és j. projekt változathoz PFEi = paraméterfontossági egységek i. környezeti tényezőhöz.
55
Az alapadatok összefüggései alapján megkapjuk az úgynevezett környezetminőségi skálaértékeket. Minden környezeti paraméterhez tartozik egy diagram, aminek az x tengelyén az adott paraméter koncentrációja van feltűntetve, az y tengelyen pedig a hozzá tartozó környezetminőségi skálaérték. Ez utóbbi érték 0-1 között változhat, ahol a 0 a legrosszabb, az 1 pedig a legjobb környezetminőséget jelöli. A grafikonról meghatározott skálaértéket megszorozva a paraméterfontossági egységgel kapjuk a környezeti hatásegységet. Ezeket az eredményeket összegezve kapunk képet a környezet állapotáról. A módszerhez tartozó értékelési skálát a 13. táblázat tartalmazza: 13. táblázat Battelle-féle módszer értékelési skálája [42]
KHE érték Környezet befolyásoltsága 100< Érintetlen, természeti/természetes környezet. 71-99 Természeti/természetes környezet, enyhe emberi hatással. 46-70 Fokozott emberi hatás, természeti környezet regenerálódhat. 26-45 Erősen befolyásolt, természeti környezet regenerálódása csökkent mértékű. 10-25 Degradált, természeti környezet regenerálódása nélkül. 0-9 Elfogadhatatlan hatás, a természeti környezet visszafordíthatatlan pusztulása. A táblázatból is kitűnik, hogy minél kisebb a KHE érték, annál rosszabb a vizsgált környezet
állapota.
5.2 Komplex környezetszennyezési index módszer A komplex környezetszennyezési index módszer Brindusa Michaela Robu nevéhez fűződik, amelynek alkalmazhatóságát nagyban befolyásolja az értékelést készítő szakmai tapasztalata. A környezeti elemekhez tartozó paramétereket minőségi osztályokba (21. ábra) sorolja, az osztályok száma 1-10 közé esik. A 10-es minőségi kategória a természetes állapotot jelzi, míg az 1-es egy végletekig leromlott állapotot jelöl. A környezeti elemjegyekből számítható az alábbi képlet alapján minden környezeti paraméterhez egy minőségi osztályjegy (14. táblázat) [42]: n
J Jej = ∑ i⁄n i=1
Ahol: Jej: a j. környezeti elem/komponens jegye. Ji: az i. környezeti paraméter minőségi osztályjegye. n: a környezeti paraméterek száma. i: az adott környezeti paramétert jelöli a vizsgált környezeti elem esetében.
56
14. táblázat Környezetminőségi osztályjegyek [42] Minőségi osztály (Ji )
Minőségi kategóriák
Vizsgált paraméter 1
Vizsgált paraméter 2
1
Erősen meghaladó
VP1K1
VP2K1
VP3K1
VP4K1
VP5K1
VP1K2
VP2K2
VP3K2
VP4K2
VP5K2
VP1K3
VP2K3
VP3K3
VP4K3
VP5K3
VP1K4
VP2K4
VP3K4
VP4K4
VP5K4
VP1K5
VP2K5
VP3K5
VP4K5
VP5K5
2 3
Meghaladó
4 5
Határérték közeli
6 7 8
Megfelelő
9
10 Jó Környezetminőségi osztályjegy (Ji)
Vizsgált Vizsgált Vizsgált paraméter 3 paraméter 4 paraméter 5
Adott komponens jogszabályban foglalt határértéke VP1K7
VP2K7
VP3K7
VP4K7
VP5K7
VP1K8
VP2K8
VP3K8
VP4K8
VP5K8
VP1K9
VP2K9
VP3K9
VP4K9
VP5K9
VP1K10
VP2K10
VP3K10
VP4K10
VP5K10
J1
J2
J3
J4
J5
A környezetminőségi jegy ismeretében utolsó lépésben meghatározható a komplex környezetszennyezési index a következő egyenlet felhasználásával:
IPG = 100⁄ 2 J ( ∑aj=1 ej⁄a ) Ahol: IPG – komplex környezetszennyezési index Jej – a j. környezeti elem vagy komponens jegye a – a vizsgált környezeti elem vagy komponens száma j – a vizsgált környezeti elemet vagy komponens. A meghatározott komplex környezetszennyezési index alapján a 15. táblázatból kiolvashatjuk a tanulmányozott terület környezetének állapotát: 15. táblázat A környezet állapota az IPG index szerint [42] IPG
A környezet állapota
IPG=1
Az emberi tevékenység által nem befolyásolt környezet.
1
Megengedet határok mellet, emberi tevékenység hatásának kitett környezet.
2
Emberi tevékenység hatásának kitett környezet zavaró helyzetet okozva.
3
Emberi tevékenység hatásának kitett környezet, rendellenességeket okozva.
4
Az emberi tevékenység által súlyosan befolyásolt környezet.
6
Degradált környezet, nem megfelelő az életformák fennmaradására.
Minél nagyobb az IPG értéke, annál rosszabb minőségű a környezet állapota.
57
5.3 Integrált mennyiségi módszer Ezt a módszert is Brindusa Michaela Robu publikálta a doktori disszertációjában. Összehasonlítva az IPG módszerrel ez a vizsgálat a környezet állapotának leírásán túl a környezeti kockázatok megállapítására is alkalmazható. Első lépésben a vizsgált környezeti elemeket mátrixba kell rendezni. A mátrix soraiban illetve oszlopaiban vizsgált környezeti elemek egymáshoz viszonyított fontossági értékének hányadosai szerepelnek, és ezen elemek fontossági értékét az állapotértékelést végző személy határozza meg szakmai tapasztalatai alapján. Az érték 0-1 közé eső skálán terjedhet, ahol a 0 a legkisebb fontosságot jelöli. Második lépésben ki kell számolni a standardizált pontszámot (SN), ebből pedig a fontossági egységet (UI) minden egyes környezeti elemre, amely a 16. ábrán látható [42]: 16. táblázat A standardizált pontszám és a fontossági egység meghatározása [42]
Ezután az adott környezeti paraméterek minőségét (Qpi) a határérték koncentrációjának (CMA) és a mért koncentrációjának (Cdi) hányadosából kapjuk:
Qpi =
CMA ⁄C di
A környezeti hatás (IMi) egyenlő a környezeti elem fontossági egységének (UIj) és a környezeti paraméter minőségének (Qpi) a hányadosával:
𝐼𝑀𝑖 =
𝑈𝐼𝑗 ⁄𝑄 𝑝𝑖
58
Ahol: i: az adott környezeti paraméter a vizsgált környezeti elem esetében (pl. KOI) j: a vizsgált környezeti elem A környezeti paraméterenként meghatározott környezeti hatások (IMi) összegét ezután osztjuk az összes paraméter számával (n). Ebből megkapjuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti hatás értéket (IMej): n
IMej = ∑
𝐼𝑀i⁄ n
i=1
A környezet egészére vonatkozó környezeti hatás eredményét (IMk) úgy kapjuk, hogy a környezeti elemként számolt IMej összegét osztjuk a vizsgált környezeti elemek számával (a). n
IMk = ∑
𝐼𝑀ej⁄ a
i=1
Végül a kapott környezeti hatás értékét (IMej) szorozzuk az adott környezeti elemhez meghatározott standardizált pontszámmal (SNej), amelyből megkapjuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti kockázatot (RMej): n
RMej = ∑ 𝐼𝑀𝑒𝑗 ∗ 𝑆𝑁𝑒𝑗 i=1
A környezet egészére vonatkozó környezeti kockázat mértékét az egyes környezeti elemekre számított kockázati értékek összeadásával kapjuk meg: n
RMk = ∑ 𝑅𝑀𝑒𝑗 i=1
A környezeti kockázatot (RMk) az előbbiekben kiszámolt környezeti elemekre meghatározott RMej értékek összegéből nyerjük, amit a 17. táblázat alapján besorolhatunk a megfelelő kategóriába:
59
17. táblázat A környezeti hatás és a környezeti kockázat osztályozása [42]
Környezeti hatás (IM) <100 100-350
Környezeti kockázat (RM)
Leírás Az emberi tevékenység által nem befolyásolt környezet. Megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet.
<100 100-200
350-500
Emberi tevékenység hatásának kitett környezet zavaró helyzetet okozva.
200-350
500-700
Emberi tevékenység hatásának kitett környezet, rendellenességeket okozva.
350-700
700-1000
Az emberi tevékenység által súlyosan befolyásolt környezet.
>1000
Degradált környezet, nem megfelelő az életformák fennmaradására.
Leírás Elhanyagolható kockázat. Minimális kockázat, ellenőrzési folyamat szükséges. Közepes kockázat, elfogadható szinten, ellenőrzési és megelőzési folyamat Közepes kockázat, nem elfogadható szinten, megelőzési folyamatok szükségesek.
700-1000
Közepes kockázat, megelőzési és kontrol folyamat szükséges.
>1000
Fontos kockázat, megelőzési folyamat szükséges.
5.4 Saját eredmények értékelése a különböző módszerek alapján 5.4.1 Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR) Első lépésként meghatároztuk a környezeti elemekhez kapcsolódó paraméter fontossági egységeket (PFE). A paraméterfontossági egységet összességében 100 egységnek vettük és ezt osztottuk fel a környezeti elemek között annak függvényében, hogy melyiket tartottuk a legérzékenyebb elemnek és melyiket a legkevésbé érzékenynek. A felosztás az alábbi diagramon látható (22. ábra):
60
PFE MEGOSZLÁS Zaj; 6%
Felszínalatti víz; 30%
Víz; 40%
Levegő; 24%
22. ábra PFE megoszlása a környezeti elemek között
A vizsgált paraméterek számától függően az adott elemen belül egyenlő részekre továbbosztottuk ezt a 4 egységet, így az egyes komponensek PFE értékei a következők lettek:
Felszíni víz esetén: 5
Felszín alatti víz esetén: 3
Levegő esetén: 6
Zaj esetén: 6
A továbbiakban a környezeti elemekhez kapcsolódóan meghatároztuk a környezetminőségi skálaértékeket (KMi), melyet a 18, 19, 20, 21. táblázatokban tekinthetünk meg összegezve: 18. táblázat Környezetminőségi skálaértékek a felszíni víz esetén
Környezetminőségi skálaértékek a felszíni víz egyes komponenseire Mérőpont
Vezetőképesség
1. pont 2. pont 3. pont 4. pont 5. pont 6. pont 7. pont 8. pont 9. pont
0,57 0,58 0,58 0,57 0,64 0,63 0,64 0,66 0,65
KOIcr
NO2 -N 0,44 0,28 0,34 0,28 0,37 0,38 0,41 0,39 0,51
0,71 0,67
0,72
61
PO4 -P SO4 20,35 0,27 0,35 0,64 0,49 0,64 0,76 0,69
0,65 0,68 0,66 0,62 0,72 0,69 0,7 0,77 0,78
Fe 0,66
0,67
pH
DO
0,94 0,87 0,87 0,87 0,88 0,88 0,86 0,86 0,87
0,6 0,29 0,49 0,24 0,23 0,31 0,22 0,18 0,24
19. táblázat Környezetminőségi skálaértékek a felszíni alatti víz esetén Környezetminőségi skálaértékek a felszíni alatti víz egyes komponenseire Mérőpont
Vezetőképesség
KOIps
NO2
-
NO3
-
4F 5F
0,84 0,7
0,87 0,75
0,8 0,56
0,79 0,59
NH4
+
0,85 0,83
Cl0,86 0,82
SO4
2-
0,82 0,64
Fe
pH
Na
0,85 0,97 0,85 0,96
0,84 0,81
20. táblázat Környezetminőségi skálaértékek a környezeti levegő esetén Környezetminőségi skálaértékek a levegő egyes komponenseire CO
SO2
O3
PM10
0,92
0,86
0,68
0,84
21. táblázat Környezetminőségi skálaértékek zaj esetén Mérőpont Csendes időszak Csúcsidőszak
Környezetminőségi skálaértékek zaj esetén 2. 3. 4. 5. 0,54 0,63 0,6 0,73 0,49 0,61 0,64 0,72
1. 0,69 0,66
6. 0,69 0,67
7. 0,62 0,61
Ezután kiszámoltuk a környezeti hatásegységeket az összes paraméterre az előző fejezetben feltűntetett egyenlet alapján, tehát a fenti skálaértékeket megszoroztuk a paraméterfontossági tényezőkkel, majd a kapott eredményeket összegezve kaptuk meg a környezeti hatásegység értékeket az összes mintavételi pontra. A módszer alapján minél nagyobb értéket kaptunk az egyes pontokban, annál jobb állapotú a vizsgált környezet. Ennek eredményeit a 22, 23. táblázatban és 23, 24. ábrán foglaltuk össze:
Batelle végeredmény (Felszíni víz) 25,00
KHE-érték
20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1
2
3
4
5
6
7
8
Mérési pontok
23. ábra Felszíni víz mérőpontok környezeti hatásegységei
62
9
22. táblázat Felszín alatti víz mérőpontok környezeti hatásegységei Felszín alatti víz (KHE-értékek) Mérőpont
pH
Vezetőképesség
KOIps
4F 5F
2,9 2,89
2,52 2,09
2,62 2,24
Cl-
NO3- SO42- NO2- NH4+
Fe
2,57 2,38 2,47 2,41 2,54 2,54 2,45 1,78 1,92 1,69 2,49 2,54
Na
SZUM
2,51 2,42
25,46 22,51
23. táblázat Környezeti levegő környezeti hatásegységei Levegő (KHE-értékek) SO2
CO
O3
PM10
SZUM
5,18
5,5
4,06
4,46
19,21
Batelle végeredmény (Zaj) KHE-érték
5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Mérési pontok Csendes időszak
Csúcsidőszak
24. ábra Zaj mérőpontok környezeti hatásegységei
Az előzőekben feltűntetett KHE értékek átlagát kiszámítottuk környezeti elemenként, majd ezeket összegezve megkaptuk a település egészére vonatkozó, annak környezeti állapotát leíró KHE mutatószámot, ami a 24. táblázatban van feltűntetve: 24. táblázat Felsőörs környezeti állapota elemenként
Környezeti elem
Felszíni víz
Felszín alatti víz
Levegő
Zaj
ΣKHE
KHEi
18,62
23,99
19,21
3,82
65,64
Mivel a KHE értékére 65,64-et kaptunk, így a környezet befolyásoltsága a 13. táblázat szerint a 46-70-es kategóriába esik bele, ami alapján a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra.
63
5.4.2 Komplex környezetszennyezési index módszer A módszer alapján a mért adatokból először a környezetminőségi osztályjegyeket határoztuk meg minden környezeti elem minden környezeti paraméterére. A környezetminőségi osztályjegyek számításának elve az előző fejezetben már ismertetésre került. Ezt követően kiszámítottuk az adott környezeti elemre vonatkozó minőségi jegyet. Utolsó lépésben pedig meghatároztuk ebből a komplex környezetszennyezési indexet. A módszerrel végzett számítások alapján a következő eredményeket kaptuk (25, 26, 27, 28. táblázat): 25. táblázat A számított IPG értékek felszíni víz esetén Felszíni víz Mérőpontok Vezetőképesség 1. pont 2. pont 3. pont 4. pont 5. pont 6. pont 7. pont 8. pont 9. pont
KOIcr
5 5 5 5 6 6 6 7 7
7 7
8
NO2 -N
PO4 -P
5 3 4 3 4 4 4 4 6
4 3 4 5 4 5 7 6 8
SO4
2-
7 7 7 7 8 7 7 8 8
Fe
pH
DO
8 7 8 8 8 8 7 8 8
8 7 7 7 7 7 7 7 7
4 8 6 8 8 8 8 9 8
Környezeti elemjegye 5,86 5,88 6 6,14 6,43 6,43 6,57 7 7,5
IPG 2,91 2,9 2,78 2,65 2,42 2,42 2,32 2,04 1,78
26. táblázat A számított IPG értékek felszíni alatti víz esetén Felszín alatti víz Mérőpont
pH
Vezetőképesség
4F
9
8
8
9
7
8
7
5F
9
7
7
8
5
5
5
KOIps
Cl-
NO3-
Fe
Na
Környezeti elemjegye
IPG
10
9
9
8,4
1,42
9
10
8
7,3
1,88
SO42- NO2 - NH4+
27. táblázat A számított IPG értékek környezeti levegő esetén Levegő SO2
CO
O3
PM10
Környezeti elemjegye
IPG
10
10
7
7
8,5
1,38
28. táblázat A számított IPG értékek zajterhelés esetén Zaj
Csúcs időszak Nyugalmi időszak
1. pont
2. pont
3. pont
4. pont
5. pont
6. pont
7. pont
7 7
4 5
7 7
7 7
8 8
7 8
7 7
64
Környezeti elemjegye 6,71 7
IPG 2,22 2,04
Az előzőekben feltűntetett IPG értékek átlagát kiszámítottuk környezeti elemenként, majd ezeket összegezve és átlagolva megkaptuk a település egészére vonatkozó, annak környezeti állapotát leíró IPG mutatószámot, ami a 29. táblázatban van feltűntetve: 29. táblázat Felsőörs környezeti elemeinek IPG mutatószáma Környezeti elem
Felszíni víz
Felszín alatti víz
Levegő
Zaj
ΣIPG
IPG
2,47
1,65
1,38
2,13
1,91
Mivel az IPG értékére 1,91-et kaptunk, így a környezet befolyásoltsága a 15. táblázat szerint az 1 < IPG < 2-es kategóriába esik bele, ami alapján a környezet állapota a megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet.
5.4.3 Integrált mennyiségi módszer A vizsgált környezeti elemek alapján, mindegyik elemhez fontossági súlyokat rendeltünk, amiből először standardizált pontszámokat (SN), majd ebből fontossági értékeket (UI) számoltunk. A súlyozást a 30. táblázat szemlélteti: 30. táblázat Környezeti elemenként meghatározott standardizált pontszámok és fontossági értékek Felszíni víz Felszínalatti víz Levegő Zaj
Felszíni víz 1 1,17 1,33 1,5
Felszínalatti víz 0,86 1 1,14 1,29
Levegő 0,75 0,88 1 1,13
Zaj 0,67 0,78 0,89 1
SN 0,3 0,3 0,2 0,2
UI 305 262 229 204
A súlyozás után környezeti elemenként meghatároztuk minden környezeti paraméter minőségét a rá vonatkozó határérték és a mért koncentráció hányadosából. Majd a környezeti hatást úgy számoltuk ki, hogy a fontossági értéket osztottuk a környezeti paraméter minőségével. Az így kapott eredményeket ezután elosztottuk az adott környezeti elemen belül mért paraméterek számával és így megkaptuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti hatás értékét. A számított értékeket összegeztük és megszoroztuk az SN értékkel és megkaptuk az adott környezeti elemre vonatkozó környezeti kockázatot. Az értékelés során a következő végeredményeket kaptuk (31, 32, 33, 34. táblázat):
65
31. táblázat Felszíni vízre számított környezeti hatás és környezeti kockázat értékei Felszíni víz
IMi
Mérési pontok
Vezetőképesség
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
359,91 354,9 352,1 372,31 267,15 271,27 263,21 235,36 253,68
KOI
NO2
PO4
687,27 1120 209,75 1832,7 1425 242,33 1298,2 1120 1832,7 407,3 1069,1 712,7 992,73 407,3 840 203,6 916,36 305,5 199,56 458,18 -
pH
DO
257,26 283,05 282,38 281,7 278,3 276,95 283,73 284,75 282,72
262,31 387,55 309,65 408,93 411,6 383,35 413,89 431,84 408,55
IME SZUM
RMe
447,79 748,9 600,77 550,49 456,48 388,59 334,08 362,29 267,11
134,34 224,67 180,23 165,15 136,94 116,58 100,22 108,69 80,13
32. táblázat Felszín alatti vízre számított környezeti hatás és környezeti kockázat értékei IMi Felszín alatti víz 4F 5F
pH 213,5 214,7
Vezetőképesség KOIps 87,24 173,85
Cl-
NO3
-
SO4
2-
NO2
-
NH4
+
Fe
Na
IME SZUM
RMe
61,02 173,51
18,31 52,05
52,36 8,38 89,02 52,36 68,07 20,95 1,32 17,02 146,62 59,69 340,36 314,2 387,49 36,65 0,07 61,53
33. táblázat Környezeti levegőre számított környezeti hatás és környezeti kockázat értékei IMi Levegő
SO2
CO
O3
PM10
9,87
0,01
139,65
111,65
IME SZUM
RMe
65,3
13,06
34. táblázat Zajra számított környezeti hatás és környezeti kockázat értékei IMi
Zaj Mérési pontok Csúcsidőszak Nyugalmi időszak
1. 176,15 160,19
2. 248,44 227,73
3. 196,17 188,02
4. 182,59 199,22
5. 150,35 143,56
6. 7. 170,7 196,85 163,9 190,06
IME SZUM RMe 188,75 181,82
37,8 36,4
Az előzőekben feltűntetett RMe és IME értékek átlagát kiszámítottuk környezeti elemenként, majd ezeket összegezve és átlagolva megkaptuk a település egészére vonatkozó, annak környezeti állapotát és környezeti kockázatát leíró RMe és IME mutatószámokat, ami a 35. táblázatban van feltűntetve: 35. táblázat Felsőörs település környezeti elemeire számolt környezeti hatás és környezeti kockázat értékei Környezeti elem
Felszíni víz
Felszín alatti víz
Levegő
Zaj
Σ
Imk
461,84
117,27
65,3
185,28
207,42
RMk
138,55
35,18
13,06
37,06
223,85
Mivel az IMk értékére 207,42-őt kaptunk, így a környezet befolyásoltsága a 17. táblázat szerint az 100 < IMk < 350 kategóriába esik bele, ami alapján a környezet állapota a
66
megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet. Az RMk szerinti besorolás alapján a 200-300 közötti intervallumba esik a kapott eredményünk, ami közepes kockázatot jelöl, elfogadható szinten, tehát ellenőrzési és megelőzési folyamat szükséges.
67
VI.
Javaslatok, teendők a környezeti állapot javítására
A vizsgálati módszereket összevetve a 3 módszer közül a Battelle-féle értékelés hozott egy kategóriával rosszabb besorolást, míg az IPG és az integrált módszer esetében azonos eredményt kaptunk. A Battelle-féle számítás során a súlyozás meghatározásakor a felszíni víz értékére, ha csak kis mértékben is, de nagyobb súlyt helyeztünk. Véleményünk szerint ebből kifolyólag kaptuk meg a rosszabb környezetminőségi besorolást – továbbá nagy szerepet játszhatott ebben az egyes paraméterek határértéket meghaladó koncentrációja is. Az integrált mennyiségi módszernél a súlyozás sorrendje megegyezik a Battelle-vel, viszont itt arányaiban egyenlőbb mértékben oszlanak meg a súlyok az egyes környezeti elemek között. Valószínűsíthető, hogy emiatt kaptunk egy kategóriával jobb végeredményt. Az IPG számolásakor pedig ugyanarra az eredményre jutottunk, mint az előző módszer esetében. Összefoglalva a vizsgálatokat, azt a következtetést vontuk le, hogy mivel az utóbbi két módszer ugyanazt az eredményt hozta, így az általuk kapott környezetminőségi kategóriát tekintjük mérvadónak. Alapvetően a község környezeti állapota jónak mondható, de a minőségének további javítása érdekében a lentebb vázolt javaslatokat tesszük, amelyek összhangban vannak a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott stratégiai célokkal:
6.1 Levegőtisztaság-védelem Célok: A település jelenlegi, megfelelőnek mondható levegőminőségének fenntartása, az esetleges időszakos határérték túllépések kiváltó okainak felderítése és megszűntetése. A 2012-es Környezetvédelmi program céljai (36. táblázat): 36. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program levegőtisztaság-védelmet érintő javaslatai
Levegőtisztaság-védelmi javaslatok Megvalósult-e Zöldfelületek kialakítása őshonos növényfajok ültetésével – Civil Ház igen parkosítása. Közparkok, közterületek természetbarát felújítása őshonos fák ültetésével. igen Lakosság motiválásának növelése a fák megőrzésében, telepítésében közös igen faültetéssel, zöld területek gondozásával. Rendezési terv módosítása annak érdekében, hogy a kertgazdálkodás, igen parkosítás előnyben részesüljön a beépítéssel, burkolással szemben. Utak állagmegóvása a szegélyek menti árkok feltöltésével, csapadékvíz igen elvezető folyókák kialakításával. Lakossági tájékoztató rendezvény a hulladékégetések visszaszorítására. igen
68
Az 5 év leforgása alatt az akkori programban kitűzött célok mind teljesültek a levegőtisztaságvédelmi intézkedések vonatkozásában. Így újak meghatározása vált szükségessé, amelyek a felmért adatok alapján a következőek lehetnek. A jövőbeni célok:
Tudatformálás, felvilágosítás, ismeretterjesztés (tapasztalatok alapján még manapság is néhány háznál hulladékokat égetnek el lakossági tüzelő berendezésekben; környezetkímélő járművezetés stb.).
Diffúz légszennyezés (nyílt téri égetés) szabályozásának fenntartása, betartásának fokozott ellenőrzése.
Utak állagmegóvása, burkolt utak arányának növelése (közlekedés okozta kiporzás csökkentése).
A kerékpáros közlekedés fejlesztésének kiemelt kezelése, kiterjesztésének elősegítése.
6.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme Célok: A felszín alatti - és felszíni vízkészletek mennyiségének és minőségének megóvása, javítása. A közigazgatási területének jelentős része felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik. A 2012-es Környezetvédelmi program céljai (37. táblázat): 37. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program vízvédelmet érintő javaslatai
Vízvédelmi javaslatok Területrendezési terv felülvizsgálata a vízbázis-védelem szempontjai alapján. A külterületek szennyvíz elhelyezésére intézkedési terv kidolgozása. Gazdafórum a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatért. A vízkitermelő kutak és a vízbázis védőterületek kezelési kontroljának kidolgozása.
Megvalósult-e igen igen nem igen
Az 5 év leforgása alatt az akkori programban kitűzött célok részben teljesültek a vízvédelmi intézkedések vonatkozásában. Ezek pótlása mellett újabb célok kerültek meghatározásra:
A sérülékeny környezetben lévő vízbázisok lehatárolt védőterületi rendszerének karbantartása.
69
Biztonság megőrzése érdekében
tiltó és korlátozó rendelkezések bevezetése és a
rendelkezések érvényre juttatása, ellenőrzése.
Vízkárelhárítás terv kidolgozása a Malomvölgyi-patakra.
Ismeretterjesztés (korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdasági művelés).
Malomvölgyi-patak parti sávjainak védelme, rendezése.
Malomvölgyi-patak
vízminőségének
felülvizsgálata
réz
terhelés
tekintetében,
ismételten magas koncentráció meghatározása esetén, annak potenciális forrásának felkutatása.
6.3 Földtani közeg védelme Célok: Talaj kémiai, fizikai, ökológiai állapotának megőrzése, termékenységének hosszú távú fenntartása. A talaj védelmére különösen nagy figyelmet kell fordítani a községnek, mivel a 27/2006 (II.7.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a térséget nitrát érzékennyé nyilvánították – aminek a két forrása a mezőgazdaság és a szennyvizek. A védelem és a megelőzés szempontjából tehát kiemelt figyelmet igényel a talaj, ami környezetkímélő eszközök használatával és következetes tájhasználattal érhető el – valamint a község egész területén meg kell oldani a szennyvíz biztonságos elvezetését, amihez a csatornahálózat teljes körű kiépítése szükséges. A 2012-es Környezetvédelmi program célja (38. táblázat): 38. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program talajvédelmet érintő javaslatai
Talajvédelmi javaslatok Gazdafórum a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatért.
Megvalósult-e nem
Az általunk javasolt elérendő célok:
Eróziós folyamatok hatásainak csökkentése a művelési ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével (vízeróziónak kitett területek száma nagy: pl. Öreghegy, Cserhegy, Malomvölgyi-patak völgye stb.).
70
Ismeretterjesztés (korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdasági művelés).
6.4 Természet- és tájvédelem Célok: A község természeti és táji értékeinek megőrzése, az ökológiai hálózat és a biodiverzitás fenntartása és növelése. A 2012-es Környezetvédelmi program céljai (39. táblázat): 39. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program természeti és tájvédelemi helyi értékeinek védelmet érintő javaslatai
Helyi értékek védelme A védett értékek helyi kommunikációs csatornákon történő megismertetése a lakossággal, vetélkedőszervezés. Vezetett túrák szervezése a lakosság részvételével a helyi védett értékek megismeréséhez. Tájékoztató táblák kihelyezése a védett értékek bemutatásához. Tájékoztató anyagok a védett értékekről, turisztikai kínálat gazdagítása velük. A helyi értékeket bemutató tanösvény létrehozása. A helyi védelemre méltó értékek védetté nyilvánítása.
Megvalósult-e igen igen igen igen igen igen
Az 5 év leforgása alatt az akkori programban kitűzött célok mind teljesültek a természet- és tájvédelmi intézkedések vonatkozásában. Így újak meghatározása vált szükségessé, amelyek a felmért adatok alapján a következőek lehetnek. A jövőbeni célok:
Meglévő és tervezett területek, értékek védelme, fenntartása.
Tanösvény állagának megóvása.
Táji értékek megőrzése, fejlesztése.
Regionális természeti kapcsolatok bővítése.
Ismeretterjesztés, turisztikai kínálat növelése.
6.5 Települési és épített környezet védelme Cél: Zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése, utak menti fásítás őshonos fafajokkal, a meglévő faállomány megfelelő gondozása, faápolás, fapótlás, műemlékvédelem (40. táblázat).
71
40. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program épített környezeti helyi értékeinek védelmet érintő javaslatai
Helyi értékek védelme az épített környezet vonatkozásában A védett értékek helyi kommunikációs csatornákon történő megismertetése a lakossággal, vetélkedőszervezés. Védelemre javasolt helyi értékek számbavétele. A hagyományok ápolása, megőrzése az épített környezetben jogi eszközökkel. Tájékoztató anyagok a védett értékekről, turisztikai kínálat gazdagítása velük. A helyi védelemre méltó értékek védetté nyilvánítása.
Megvalósult-e igen igen igen igen igen
A 2012-es környezetvédelmi programban meghatározott célok mind teljesültek, azonban további eredményeket fogalmaztunk meg, aminek elérésére törekedhet a község. Ezek a következők:
Parkok, játszóterek állagának megőrzése, korszerűsítése.
Zöldterületek arányának növelése, fenntartási tervének elkészítése.
A zöldfelületek karbantartására (pl. rendszeres kaszálással vagy fák veszélyessé vált ágainak eltávolításával).
Műemléki értékek felújítása.
Ismeretterjesztés, turisztikai kínálat növelése.
Óvodai és általános iskolai férőhelyek növelése.
6.6 Ivóvízellátás, szennyvíz- csapadékvíz elvezetés és kezelés Cél: A község egészséges ivóvízzel történő ellátása, a keletkező szennyvizek gyűjtése és hatékony kezelése (41. táblázat). A község jó minőségű ivóvízzel történő ellátása saját vízbázisáról hosszú távon megoldott, az ivóvíz kutak azonban nincsenek önkormányzati kézben, így e téren a függetlenedés elérését szem előtt tartva azok visszaigénylése fontos feladat lenne. A településen keletkező szennyvíz és csapadékvíz gyűjtésére kialakított rendszer, az adott feladat ellátására megfelelőnek mondható.
72
41. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program ivóvízellátást és csapadékvíz kezelést érintő javaslatai
Ivóvízellátást és csapadékvíz kezelést szolgáló javaslatok Ivóvíztermelő kutak önkormányzati tulajdonba igénylése az államtól. Víziközmű szerződés felülvizsgálata, újrakötése. Víztakarékosságot ösztönző tájékoztató kampány a lakosságnak. Víztakarékos életmód kialakítása a településen. A csapadékvíz visszatartását, hasznosítását célzó terv készítése. Esővízgyűjtés propagálása példamutatással, önkormányzati intézmények esővízgyűjtésének kiépítése és hasznosítása. Esővízgyűjtést népszerűsítő kampány. Esővízgyűjtés propagálása. Helyi szennyvíztisztítás és tisztított szennyvíz helyben tartás lehetőségének vizsgálata (TSZP).
Megvalósult-e nem igen igen igen nem nem nem nem igen
Jövőbeni célok:
Vízellátás, szennyvízelvezetés és - kezelés biztonságának fenntartása.
Takarékos vízhasználatot ösztönző szabályozás.
Települési folyékony hulladék gyűjtésének, szállításának, kezelésének fenntartása.
Vízbázisok védelmének folyamatos biztosítása, a védelem rendszeres ellenőrzése.
6.7 Közlekedésfejlesztés Cél: A kerékpáros közlekedés fejlesztésének kiemelt kezelése, kiterjesztésének elősegítése (42. táblázat). 42. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program közlekedésfejlesztést érintő javaslatai
Közlekedésfejlesztés Gyalogos járdák felújítása, építése, gyalogátkelők építése Felsőörs Község Gazdasági Programja (2011-2014 szerint). Alsóörsre vezető kerékpáros útvonal kitáblázása. Gyalogos átkelők kijelölése. Alsóörs-Felsőörs-Veszprém kerékpárút tervezése. Alsóörs-Felsőörs-Veszprém kerékpárút elkészítése. Településen belüli és települések közötti kerékpárút hálózat tervezése.
Megvalósult-e igen nem igen igen nem igen
Jövőbeni célok:
Burkolt közutak arányának növelése, minőségének megőrzése, szükség esetén állapotuk javítása.
73
Kerékpárút kialakítása a községen belül.
Alsóörs-Felsőörs-Veszprém összekötő kerékpárútjának kivitelezése.
6.8 Zajterhelés Cél: Jogszabályi előírásoknak megfelelő kidolgozottságú zajtérkép és intézkedési terv készítése. A 7219-es út szűkebb szakaszain nagyon fontos lenne a terhelés csökkentése a fenntarthatóbb élet kialakítása szempontjából. A közlekedés által okozott zajterhelés csökkentésére az út mentén növényzet – zöldsáv, fasor – lehet a megoldás, a rezgésvédelem pedig sebességkorlátozással oldható meg a problémás szakaszokon. Ezeken a szakaszokon aktív és passzív módszerek alkalmazását kell biztosítani egy terület kialakítása során, amik lehetnek: a homlokzatok és nyílászárók szigetelése, az épületek tájolása, és a növényzet kialakítása. Ezen intézkedések megalapozására és elősegítésére ezen Környezetvédelmi Program elkészítésének keretében a zajtérkép elkészült.
6.9 Hulladékgazdálkodás Cél: A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, környezetkímélő és gazdaságos gyűjtése, szállítása, kezelése, újrahasznosítása (43. táblázat). 43. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodást érintő javaslatai
Felelős hulladékgazdálkodás
Megvalósult-e
A település intézményeiben dolgozók tudatformálása. Szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, és példamutató működtetése a település intézményeiben. Gyermekek környezeti tudatformálás az óvodán, iskolán keresztül foglalkozásokkal, vetélkedőkkel, rajzpályázattal. Lakossági kommunikációs kampány a felelős hulladékgazdálkodási gyakorlat kialakításáért. Illegális hulladéklerakók feltérképezése. Illegális hulladéklerakás megállítása jogi eszközökkel. A lezárt hulladéklerakó rekultivációjának kontrollja. Kisebb hulladéklerakások felszámolása lakossági összefogással, szemétszedés.
nem
Jövőbeni célok:
Korszerű ártalmatlanítási/hasznosítási lehetőségek keresése.
Illegális hulladéklerakók feltérképezése és felszámolása.
Kommunális hulladék mennyiségének csökkentése. 74
nem igen igen igen igen igen igen
Szelektíven gyűjtött hulladékok arányának tovább növelése.
Hulladék használható komponenseinek helyben történő hasznosítása.
Energetikai hasznosítás lehetőségének vizsgálata.
Lakossági hulladékégetés visszaszorítása.
6.10 Környezet-egészségügy Cél: Közegészségügyi állapotfelmérés, egészségügyi akcióprogram kidolgozása. Jövőbeni célok:
Lakosság közegészségügyi állapotának vizsgálata és értékelése, a környezeti adatok és a háziorvosi szolgálat adatainak feldolgozásával.
Környezet-egészségügyi akcióprogram kidolgozása.
Az állapotfelmérés során feltárt problémák kezelésére intézkedési javaslatok kidolgozása.
Szakmai, társadalmi egyeztetés.
A biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedtségének visszaszorítása.
Radiológiai felmérések.
6.11 Energiastratégia Cél: Átfogó községi energiapolitika kialakítása (44. táblázat). 44. táblázat A 2012-es Környezetvédelmi Program energiaellátás fejlesztést érintő javaslatai
Energiaellátás fejlesztése
Megvalósult-e
Zöld önkormányzat kialakítása. A lakossági tudatosság ösztönzése a hulladékcsökkentéssel járó anyagi előnyök bemutatásával. A lakosság energiafogyasztásának feltérképezése. Önkormányzati ingatlanok energiafogyasztásának feltérképezése. A lakosság energiatudatosságát megalapozó kampány. Lakossági egyeztető fórumok szervezése az energiastratégia készítéséhez. Települési energiastratégia készítése. Lakossági tudatformáló kampány. Önkormányzati intézmények, szolgáltatások energiatakarékos átalakítása. Zöld adózás: környezetvédelmi szempontok érvényesülése az építményadóban.
igen
75
igen nem igen nem nem nem nem igen nem
Jövőbeni célok:
Energia stratégiai koncepció kialakítása.
Megújuló energia felhasználás növelése (pl. napenergia, biogáz).
6.12 Ökofalu program Cél: Fenntartható fejlődés elvének érvényesítése, versenyképesség fokozása. A helyi erőforrásokra
építő
hagyományos,
helyi
termékek
és
szolgáltatások
kínálatának,
ismeretségének és az irántuk való keresletnek a bővítése. Jövőbeni célok:
Helyi humán erőforrás-kapacitások kihasználása a fejlesztések során.
Megújuló erőforrások használatának előtérbe helyezése.
Hagyományos gazdálkodási módok felelevenítése.
Ökoturizmus fejlesztése.
Helyi közösség építésének teret adó kiskereskedelmi szolgáltató helyek bővítése.
Helyi környezetbarát élelmiszerek népszerűsítése kampányokkal, rendezvényekkel
Helyi adottságokra épülő vállalkozások számának növelése.
Ahol a táblázatokban felsorolt tevékenységek nem valósultak meg, azok a feladatok természetesen a jövőbeni célok kötött ugyanúgy szerepelnek javaslatként az általunk kidolgozott pontok mellett.
76
VII.
Összegzés
Tervezési feladatunk alapvető célja Felsőörs település környezetvédelmi programjának elkészítése volt, a már meglévő 2012-es programra alapozva, illetve annak kiegészítése saját mérésekből származó felszíni vízminőségi, levegőminőségi, zajterhelési, és külsős cég által mért talaj-és talajvíz minőségi értékekkel, valamint ezek elemzésével. A különböző környezeti elemek vizsgálatának fő oka az volt, hogy a kapott eredményeket fölhasználva, elvégezhessük a település környezetállapot-értékelését. További célkitűzés volt még Felsőörs környezettudatosság felmérése, melyet általunk készített, gyerekekre, illetve felnőttekre szabott kérdőívekkel törekedtünk megvalósítani. A település környezettudatosságának felmérésére irányuló kérdőíveket sajnálatos módon a lakosságnak csak a töredéke töltötte ki, ezáltal nem sikerült igazán reprezentatív képet kapnunk a felsőörsi lakók környezeti érzékenységéről, illetve környezettudatosságáról. A visszakapott 43 db felnőtt, valamint 41 db gyerek kérdőív alapján azonban megállapítható, hogy az általános iskolás gyerekek rendelkeznek bizonyos fokú tudással a környezetvédelmet illetően, a felnőttek többsége pedig felelősséget érez a környezete iránt. 2015. október 28-án a Felsőörs mellett folyó Malomvölgyi-patak vízminőség vizsgálata céljából 9 ponton vettünk vízmintát a vízfolyás mentén. A pontokat a forrástól elkezdve vettük föl, a települést elhagyó szakaszáig, figyelembe véve, hogy a vízfolyás mentén hol fordulhat elő esetleges szennyező, minőségi változást kiváltó hatás. Az első mintavételi pontot közvetlenül a forrásnál szerettük volna felvenni, azonban az alacsony vízszint, illetve a patak megközelítését akadályozó terepi viszonyok miatt, csak jóval arrébb tudtuk elkezdeni a mintavételezést. A kijelölt pontoknál, 4 szenzorral helyszíni méréseket végeztünk, oldott oxigénre, pH-ra, vezetőképességre és zavarosságra nézve. A laboratóriumi mérések során pedig a következő paramétereket vizsgáltuk: KOI, nitrit, foszfát, vas, szulfát. A felszíni víz vízszennyezettség határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet alapján, a mért paraméterek közül az oldott oxigén és a vezetőképesség esetében néhány pontnál, a foszfát esetében a legtöbb pontnál, nitrát tekintetében pedig minden pontnál észleltünk határérték túllépést. A felszíni vizek minőségével, minőségi jellemzőivel és minősítésével foglalkozó, már érvényen kívüli MSZ 12749:1993 szabvány szerinti vízminősítési besorolást alkalmaztuk a kiértékelés során, mivel új osztályozás még nincs hatályban. Ezt a besorolási rendszert figyelembe véve elmondató, hogy a Malomvölgyipatak felső szakasza mérsékelt, alsó szakasza pedig jó vízminőségi osztályba sorolható.
77
2016 márciusában a község levegőminőségét, a Pannon Egyetem levegőminőség mérő busza segítségével, különböző légszennyező anyagok és meteorológiai paraméterek mérésével igyekeztünk nyomon követni, közel két hetes időintervallum alatt. A műszerek kalibrálásából adódó kezdeti nehézségek ellenére a meteorológiai paraméterek mellett kén-dioxid, ózon, szén-monoxid és szálló por (PM10) mérését sikerült elvégeznünk. A tervezett BTEX-mérés ugyan megvalósult, és a műszer folyamatosan mért a busz kint léte alatt, azonban a számítógép két nap után nem rögzítette tovább a mért adatokat, így ezt a paramétert ki kellett hagynunk a település levegőminőség értékelése során. Elmondható, hogy a vizsgált szennyező anyagok egyik esetben sem lépték túl a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott határértékeket. 2016. március 25-én a település 7 különböző pontján zajmérést végeztük. Minden ponton kétszer végeztük el a 10 perces mérést, egyszer csendes időszakban, egyszer pedig csúcsidőszakban. Mivel a faluközponton átmenő útszakasz a legforgalmasabb, illetve itt található a település legtöbb szolgáltató intézménye is ezért érthető, hogy itt mértük a legmagasabb zajterhelést. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti határértéket is csak ezen a ponton mért értékek haladták meg. A zajmérés eredményeiből az IMMI szoftver segítségével zajtérképeket készítettünk, mindkét mérési időszakra vonatkozóan. A talaj- és talajvízre vonatkozó adatok a GEOHIDRO Geotechnikai Kft. által 2016 februárjában
5
különböző
helyen
elvégzett
talajfúrásból
származnak.
Akkreditált
laboratóriumi vizsgálataikból megállapítható, hogy a talaj általános kémiai komponensei között nem található kiugró értek, illetve a talajok döntő többsége vízzárónak, valamint alárendelten gyengén vízvezetőnek minősíthető. A vízkémiai vizsgálati eredmények pedig azt mutatják, hogy a talajvízben kis mértékű nitrát-, nitrit- es szulfát-szennyeződés lelhető fel, azonban a talajban ezek a komponensek egyelőre nem kötődtek meg. A környezet állapotnak értékelését 3 különböző mennyiségi módszer (Battelle-féle környezetértékelési rendszer (KÉR), komplex környezetszennyezési index módszer, integrált mennyiségi módszer) segítségével végeztük el. A Battelle-féle módszer alapján kiszámított környezeti hatásegység értéke olyan kategóriába sorolható, mely alapján elmondható, hogy a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra. A komplex környezetszennyezési index módszer elvégzésével megállapítható, hogy a környezet állapota a megengedett határok mellett, emberi tevékenység hatásának kitett környezet. Az integrált
78
mennyiségi módszer alkalmazásából pedig szintén az derül ki, hogy a környezet fokozott emberi hatásnak van kitéve, de képes a regenerálódásra, illetve kockázatnak van kitéve, elfogadható szinten, tehát ellenőrzési és megelőzési folyamat szükséges. Összességében elmondható, hogy a tervezési feladatunk kezdetén meghatározott fő célkitűzéseinket kiegészítettük
teljesítettük. a
különböző
Felsőörs környezeti
már
meglévő
elemek
környezetvédelmi
minőségének
programját
vizsgálatából
adódó
eredményekkel, ezek alapján többféle módszer segítségével elkészítettük a település környezetállapot-értékelését, illetve felmérést készítettünk a lakosok környezettudatosságáról. Habár ez utóbbi a kevés visszaérkező válasz miatt nem adott reprezentatív eredményt, de egy árnyalt képet kaptunk a helyiek környezetvédelemhez való hozzáállásáról. A 2012-es programban megfogalmazott, a környezeti állapot javítására szolgáló teendők döntő többsége az azóta eltelt idő alatt teljesült. Dolgozatunkban további javaslatokat tettünk, melyek megvalósítása elősegítheti a környezeti állapot további javulását, a környezeti elemek védelmét, a természeti értékek megőrzését, valamint a környezetvédelmi tevékenységek hatékony működését.
79
VIII.
Irodalomjegyzék
[1] Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületet , „Felsőörs Környezetvédelmi Programja,” 2012. [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Egyeb/Egyeb/TKP_felsoors.pdf. [Hozzáférés dátuma: 23. 10. 2015.]. [2] „Magyar Közlöny,” 2015. [Online]. Available: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15083.pdf. [Hozzáférés dátuma: 05. 05. 2016.]. [3] Mezősi, G. in Magyarország természetföldrajza, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011, pp. 119-207.. [4] V. M. Kft., „FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT,” 12. 2014.. [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Rendeletek/Telepules_rendezes/felsoorstrt foep141212.pdf. [Hozzáférés dátuma: 07. 11. 2015.]. [5] „Nemzet Éghajlatváltozási Stratégia,” 2007.. [Online]. Available: http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/nes080214.pdf. [Hozzáférés dátuma: 06. 05. 2016.]. [6] Rakonczai, J. in Globális környezetiproblémák, Szeged, Lazi könyvkiadó, 2003., p. 191.. [7] Moser. M. &. Pálmai. Gy., in A környezetvédelem alapjai, Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 1999.. [8] Pálfi J. és Pazonyi, P. „Őslénytani kirándulások - Magyarországon és Erdélyben,” Hantken Kiadó, Budapest, 2007.. [9] „Földtan, természetföldrajz,” [Online]. Available: http://www.balatonregion.hu/images/doc/public/foldtan-278.pdf. [Hozzáférés dátuma: 23. 10. 2015.]. [10] GEOHIDRO GEOTECHNIKAI Kft. HUNGARY, „Felsőörs Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségeinek vizsgálata,” GEOHIDRO GEOTECHNIKAI Kft. HUNGARY, Budapest, 2016.. [11] Vörös, A. „Lesz-e rétegtani "aranyszög" Felsőörsön?,” A Természet Világa, %1. kötetII. különszám, pp. 36-41., 1998. [12] Gyalog, L. „Magyarázó - Magyarország fedett földtani térképéhez,” Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 2005.. [13] B.F.N.P. IGAZGATÓSÁG, „Felsőörs geológiai kincsei: 2014-ben az Év Földtani Értéke a Bakony– Balaton Geoparkban,” [Online]. Available: http://www.geopark.hu/aktualis/hirek/2039-2014ben-az-ev-foldtani-erteke-a-bakony-balaton-geoparkban-felsoors-geologiai-kincsei. [Hozzáférés dátuma: 23. 10. 2015.].
80
[14] Filep, G., Füleky G. és Stefanovits, P. „Talajtan,” Digitális Tankönyvtár, [Online]. Available: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Talajtan/ch18s05.html. [Hozzáférés dátuma: 25. 10. 2015.]. [15] FÉK Egyesület, „Az élető víz,” [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/viz.pdf. [Hozzáférés dátuma: 28. 10. 2015.]. [16] Falusy, Z. „Kitört a balatoni vízháború,” index.hu, 07. 05. 2014.. [Online]. Available: http://index.hu/belfold/2014/05/07/kutkeresok/. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [17] „ Közlemény,” Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség, 08. 08. 2013.. [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Egyeb/Hirdetmenyek/kdktvfelugyelosegkoz lemenye.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [18] KvvM rendelet a felszín alatti víz állapota érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 27/2004 (XII.25.). [19] „Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek alkategóriák szerint,” [Online]. Available: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/erzekeny/nagy/3a.htm. [Hozzáférés dátuma: 05. 05. 2016.]. [20] „AccuWeather.com,” [Online]. Available: http://www.accuweather.com/hu/hu/felsoors/1258600/octoberweather/1258600?monyr=10/1/2015&view=table. [Hozzáférés dátuma: 28. 10. 2015.]. [21] Borhidi, A. „Magyarország növénytársulásai,” Digitális Tankönyvtár, 2007.. [Online]. Available: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag/ch01s08.html. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [22] [Online]. Available: http://www.gelleripince.hu/malomvolgyi.html. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [23] [Online]. Available: http://felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/fafajokszines.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [24] FÉK Egyesület, „Cserjék,” [Online]. Available: http://felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/cserjek.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [25] FÉK Egyesület, „Felsőörs virágos növényei,” [Online]. Available: http://felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/virag.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [26] FÉK Egyesület, „Madarak,” [Online]. Available: http://felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/madarak.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11. 2015.]. [27] FÉK Egyesület. [Online]. Available: http://felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Turizmus/vadak.pdf. [Hozzáférés dátuma: 03. 11.
81
2015.]. [28] [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/tortenet. [Hozzáférés dátuma: 20. 10. 2015.]. [29] Rudl, J. A Demográfia alapjai, Pécs: PTE TTK, 2007.. [30] Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, „Felsőörs Község Fenntarthatósági Stratégiája,” 2012.. [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/Egyeb/Egyeb/TFS_felsoors.pdf. [Hozzáférés dátuma: 23. 10. 2015.]. [31] FÉK Egyesület, „A Fenntartható Élet és Környezet Egyesület alapszabálya,” 18. 05. 2010.. [Online]. Available: http://www.felsoors.hu/user_files/Dokumentumok/civilszervezetek/2012/fek%20alapszabaly.p df. [Hozzáférés dátuma: 20. 10. 2015.]. [32] Cseresznye, G. „A környezettudatos ember,” [Online]. Available: http://www.zoldmuzeum.hu/akornyezettudatos-ember-0. [Hozzáférés dátuma: 20. 10. 2015.]. [33] Kovács, D. A. „A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata,” in Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008. [34] [Online]. Available: http://www.snetbergerkozpont.hu/hu/Kozpontunk/Igy-kezdodott. [Hozzáférés dátuma: 23. 10. 2015.]. [35] DRV, [Online]. Available: http://www.drv.hu/drv/drv.kozseg.page?nodeid=601. [Hozzáférés dátuma: 24. 10. 2015.]. [36] Dr. Kulcsár, T. „Önkormányzati Hírek,” Felsőörsi Hírmondó, p. 3., 05. 2015.. [37] Dr. Kulcsár , T. „Önkormányzati Hírek,” Felsőörsi Hírmondó, p. 3., 12. 2015.. [38] [Online]. Available: https://www.teir.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=strfr&dbid=31&ev=2012. [Hozzáférés dátuma: 15. 10. 2015.]. [39] „Humusz,” 01. 10. 2009.. [Online]. Available: http://www.humusz.hu/hirek/komposzthirek/csalane-nyertes-komposztprogram/4448. [Hozzáférés dátuma: 3. 12. 2015.]. [40] dr. Barótfi, I. Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, 2000.. [41] Dr. Rédey, Á., Utasi, A., Dr. Yuzhakova T.; és Dr. Dióssy, L. Környezetállapot értékelés, Veszprém: Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet, 2014.. [42] Fejes Lászlóné Utasi, A., Korszerű környezeti hatásvizsgálati mennyiségi módszer fejlesztése. Doktori (Ph. D.) értekezés, Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola, 2015.. [43] „Ponsel Szenzor,” [Online]. Available: http://www.combit.hu/hu/ponsel. [Hozzáférés dátuma: 28. 10. 2015.].
82
Mellékletek
IX.
1) Melléklet Jegyzőkönyv Nitrit A nitrit meghatározását alacsony méréstartományban, tesztcsőben végeztük el. A méréstartomány: NO2-N 0,03 – 0,6 mg/l NO2 0,1-2 mg/l A mintánkat 16 mm átmérőjű tesztcsövekben mértük ki. A mérés menete: 1. A vak mintát belehelyeztük a mérőműszerbe úgy, hogy a műszerben található jel és a tesztcsövön lévő jel egy vonalban legyenek. 2. Ezután a „Zero” gomb megnyomásával kalibráltuk a fotométert. 3. Kivettük a tesztcsövet a mérőműszerből. 4. A következő lépésben 2 ml vízmintát mértünk ki egy tesztcsőben. 5. Ezután szorosan lezártuk a csövet és gondosan, többször átöblítettük/átmostuk a mintával. 6. Majd hozzáadtunk egy csapott mérőkanálnyi No. 8 (fekete) nitrit-101-es port. 7. Megint szorosan lezártuk a tesztcső tetejét és ezután addig ráztuk a mintánkat, amíg a por teljesen elkeveredett a vízben. 8. A mérendő mintát a mérőműszerbe helyezzük úgy, ahogy az első esetben is eljártunk, tehát a két jelnek egy vonalban kell állnia. 9. A „Teszt” gomb lenyomásával elindítottuk a mérést. A mintákban kapott nitrit mennyiségét 10 perc várakozási idő után kaptuk meg, amit a gép automatikusan mért és a kijelzőn mind a nitrit-nitrogén (NO2-N) és mind a nitrit (NO2) esetében mg/l egységben adott meg. Szulfát Méréstartomány: SO4 2 – 100 mg/l A mérés menete: 1. Egy 24 mm átmérőjű üvegcsét megtöltöttünk 10 ml vízmintával, majd szorosan lezártuk az üvegcse tetejét. 2. A mintát belehelyeztük a mérőműszerbe úgy, hogy a műszerben található jel és a tesztcsövön lévő jel egy vonalban legyenek. 3. Ezután a „Zero” gomb megnyomásával kalibráltuk a fotométert.
83
4. Majd kivettük a tesztcsövet a mintatartóból. 5. Ezután hozzáadtunk egy csomag Vario szulfát 4 / F10 port a vízmintánkhoz. 6. Ezt követően szorosan lezártuk a csövet és gondosan, többször átöblítettük/átmostuk a mintával. 7. A mintát belehelyeztük a mérőműszerbe úgy, hogy a műszerben található jel és a tesztcsövön lévő jel egy vonalban legyenek. 8. A „Teszt” gomb lenyomásával elindítottuk a mérést. A mintákban kapott szulfát mennyiségét 5 perc várakozási idő után kaptuk meg, amit a gép automatikusan mért és a kijelzőn mg/l egységben adott meg. Foszfát A méréstartomány: PO4-P 0,02-1,3 mg/l P PO4 0,05-4 mg/l P A mérés menete: 1. Egy 24 mm átmérőjű tiszta üvegcsét 10 ml vízmintával töltöttünk meg, majd a tetejét szorosan rázártuk. 2. Az üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek. 3. A „Zero” gomb megnyomásával kalibráltuk a fotométert. 4. Az üvegcsét kivettük a mérőműszerből. 5. Először egy PHOSPHATE No. 1 LR tablettát, majd egy PHOSPHATE No. 2 LR tablettát adtunk a vízmintához, és összezúztuk őket egy tiszta keverő pálca segítségével. 6. Az üvegcsét szorosan lezártuk, néhány alkalommal összeráztuk, amíg a tabletta teljesen fel nem oldódott a mintában. 7. Az üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek. 8. A „Teszt” gomb lenyomásával elindítottuk a mérést. A mintákban lévő foszfor mennyiségét 10 perc várakozási idő után kaptuk meg, amit a gép automatikusan mért és a kijelzőn mind a foszfát-foszfor (PO4-P) és mind a foszfát (PO4) esetében mg/l egységben adott meg. Vas A méréstartomány: 0,1-3 mg/l Fe A mérés menete: 1. Egy 24 mm átmérőjű tiszta üvegcsét 10 ml vízmintával töltöttünk meg, majd a tetejét szorosan rázártuk. 2. Az üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek.
84
A „Zero” gomb megnyomásával kalibráltuk a fotométert. Az üvegcsét kivettük a mérőműszerből. Egy csomag Vario Ferro F10 port kibontottunk, majd hozzáöntöttük a vízmintához. Az üvegcsét szorosan lezártuk, majd többször átöblítettük/átmostuk a mintával. Az üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek. 8. A „Teszt” gomb lenyomásával elindítottuk a mérést. 3. 4. 5. 6. 7.
A mintákban lévő vas mennyiségét 3 perc várakozási idő után kaptuk meg, amit a gép automatikusan mért és a kijelzőn mg/l egységben adott meg. KOI A méréstartomány: 0-150 mg/l O2 A mérés menete: 1. Egy tesztcső fehér kupakját lecsavartuk, és hozzáadtunk 2 ml desztillált vizet (ez a vak minta). 2. Egy másik tesztcsőhöz pedig hozzáadtunk 2 ml vízmintát (ez a mérendő minta). 3. A tesztcsöveket szorosan lezártuk, majd néhányszor óvatosan megfordítgattuk őket, hogy az összetevők elkeveredjenek egymással. 4. A tesztcsöveket 120 percig hevítettük egy roncsolóban, 148 °C-on. 5. A forró csöveket eltávolítottuk majd hagytuk őket hűlni legalább 60 °C-ig. Amíg még az üvegcsövek melegek voltak, néhányszor óvatosan megfordítgattuk őket, hogy az összetevők elkeveredjenek egymással. Majd hagytuk, hogy a csövek lehűljenek a mérés előtt. 6. A vakot tartalmazó üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek. 7. A „Zero” gomb megnyomásával kalibráltuk a fotométert. 8. Az üvegcsét kivettük a kamrából. 9. A mintát tartalmazó üvegcsét a mérőműszerbe helyeztük, úgy hogy a műszerben és az üvegcsén lévő jelek egy vonalban legyenek. 10. A „Teszt” gomb lenyomásával elindítottuk a mérést. A mintákban megtalálható KOI mennyiségét a műszer a kijelzőn mg/l egységben adta meg.
2) Melléklet PONSEL Nefelometriás turbiditás és hőmérsékletmérő IR optikai szálas érzékelő Mérési tartomány:
0-4000 NTU 0-4500 mg/l
Alkalmazási területe:
Kommunális szennyvizek –
85
Elfolyó ipari vizek Felszíni vizek Ivóvíz monitorozása
Mérési elve infravörös nefelometrián alapul 850 nm-en, kalibrálása formazin standard oldattal lehetséges Működési hőmérséklet: 0-50 C Pontosság, eltérés: <5% a leolvasott értékhez viszonyítva Anyaga: PVC, DELRIN, Kvarc, PMMA, Poliamid Súly: 300 g (mérő + 3 méter kábel) Méretei: Szélesség/átmérő: 27 mm Hossz: 170 mm
PONSEL Vezetőképesség, sótartalom - és hőmérsékletmérő Alkalmazási területe:
Kommunális szennyvizek – Elfolyó ipari vizek Felszíni vizek Ivóvíz monitorozása
Mérési tartománya: 0-200 mS/cm /Vezetőképesség/ 5-60 g/kg /Sótartalom/ Felépítése: 4 elektróda (2 grafit, 2 platina) Pontossága: a teljes mérési tartományhoz képest +/- 1%-os eltérés Működési hőmérséklet: 0-50 C Méretei: Szélesség/átmérő: 27 mm Hossz: 207 mm Anyaga: PVC, DELRIN, Platina, Üveg, Poliamid Súly: 350g (mérő + 3 méter kábel)
PONSEL pH, redox potenciál - és hőmérsékletmérő Alkalmazási területe:
Kommunális szennyvizek – Elfolyó ipari vizek Felszíni vizek -
86
Ivóvíz monitorozása
Mérési tartománya: pH 0-14 Redox -1000 - +1000 mV Pontossága: a teljes mérési tartományhoz képest +/- 1%-os eltérés Működési hőmérséklet: 0-50 C Méretei: Szélesség/átmérő: 27 mm Hossz: 177 mm Anyaga: PVC, DELRIN, rozsdamentes acél Súly: 350g (mérő + 3 méter kábel)
PONSEL Oldott oxigén Alkalmazási területe:
Kommunális szennyvizek – Elfolyó ipari vizek Felszíni vizek Ivóvíz monitorozása
Mérési elve lumineszcens optikai technológián alapul, alacsony oxigén koncentrációk mellett alkalmazható Mérési tartománya: 0-20 mg/l 0-200 %Sat Pontossága: a teljes mérési tartományhoz képest +/- 1%-os, 0,1mg/l-es eltérés Méretei: Szélesség/átmérő: 25 mm Hossz: 146 mm Anyaga: rozsdamentes acél Súly: 450g (mérő + 3 méter kábel)
87
3) Melléklet Minta jellege: Felszín alatti víz EPA Method 6010C:2007 MSZ EN ISO 11885:2009 MSZ EN ISZO 10523:2012 MSZ EN ISO 27888:1998 MSZ EN ISO 8467:1998 MSZ EN ISO 9963-1:1998 MSZ EN ISO 310.1:1978
EPA Method 9056A:2007 MSZ EN ISO 10304-1:2009 MSZ EN ISO 6878:2004 MSZ EN ISO 26777:1998 MSZ EN ISO 7150-1:1992 MSZ 448-21:1986 4., 5. fejezet és Függelék Minta Jele 4F 5F 7,34 7,38
Komponens
Mértékegység
pH
µS/cm
Vezetőképesség 25 C-on
mgO2/dm3
833
1660
-
KOIps
mmol/dm3
1
2,8
-
p-lúgosság
mmol/dm3
<0,1
<0,2
-
m-lúgosság
mg/m3
8,5
12,6
-
mg/m3
519
796
-
mg/m3
<6
<6
-
3
<2
<2
-
3
mg/m
<0,5
<0,5
1,5
mg/m3
8
<57
250
mg/m
<0,5
<0,5
-
mg/m3
17
65
50
3
mg/m
50
300
250
mg/m3
Hidrogénkarbonát Karbonát Hidroxid Flourid Klorid Bromid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Mangán Vas Nátrium Kálium Kalcium
mg/m
3
B szennyezettségi határérték 9
<0,06
<0,06
0,5
3
mg/m
0,13
0,74
0,5
mg/m3
0,04
0,07
0,5
3
1,01
0,05
-
3
mg/m
0,02
<0,01
-
mg/m3
13
47
200
3
mg/m
1,7
1,8
-
mg/m3
113
131
-
Magnézium
mg/m3
47,8
144
-
Összeskeménység
mgCaO/dm3
268
516
-
mg/m
88
Minta jellege: Talaj
Minta-előkészítés:
MSZ 21470-50:2006 3. 4. szakasz MSZ EN 12457-2:2003
Mérés:
MSZ 21470-2:1981 MSZ EN ISO 10523:2012
MSZ EN 27888:1998 MSZ EN ISO 9963-1:1998 EPA Method 9056A:2007 MSZ EN ISO 6878:2004 MSZ ISO 7150-1:1992 MSZ EN ISO 26777:1998 MSZ 1484-3:2006 MSZ EN ISO 11885:2000
Minta Jele 1F/2,0m 2F/2,0m 4F/2,0m 7,78 7,8 7,9
Komponens
Mértékegység
pH
µS/cm
Vezetőképesség 25 C-on
mgO2/dm3
79
74
68
KOIps
mmol/dm3
1
1,3
<0,5
p-lúgosság
mmol/dm3
<0,1
<0,1
<0,1
m-lúgosság
mg/m3
1
0,8
0,9
Hidrogénkarbonát
mg/m3
61
49
55
Karbonát
mg/m3
<6
<6
<6
Hidroxid Flourid Klorid Nitrát Bromid Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Mangán Vas Nátrium Kálium Kalcium Magnézium
mg/m3
<2
<2
<2
mg/m3
Összeskeménység
<0,5
<0,5
<0,5
3
mg/m
<5
<5
<5
mg/m3
<5
<5
<5
3
<0,5
<0,5
<0,5
3
mg/m
<25
<26
<27
mg/m3
<0,3
<0,4
<0,5
mg/m
<0,05
<0,05
<0,05
mg/m3
<0,1
<0,1
<0,1
mg/m
<0,01
<0,01
<0,01
mg/m3
mg/m
3
3
0,54
0,26
0,02
3
mg/m
0,9
0,5
0,8
mg/m3
0,6
0,2
0,4
mg/m
13,8
11,9
9,6
mg/m3
1
1,2
1,6
mgCaO/dm3
22
19
17
3
89
4) Melléklet Környezettudatosság felmérése Felsőörs településen Kérdőív A veszprémi Pannon Egyetem Mérnöki Karának Környezetmérnök mesterszakának hallgatói vagyunk, akik jelenleg egy tervezési feladat keretein belül Felsőörs környezetvédelmi programját próbálják aktualizálni. Jelen felmérés a lakosság környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának, és a fenntartható életmód ismeretének felmérésére irányul. Kérdőívünk kitöltésére opcionálisan interneten keresztül is lehetőség van a község honlapján (http://www.felsoors.hu/) megadott linkeket követve. A kérdőív kitöltésével nagyban hozzájárul munkánk előmenetelének megsegítéséhez, melyet ezúton is köszönünk. Visszaküldés helye: Felsőörs Faluház (Szabadság tér 2.) – Aulájában elhelyezett gyűjtőláda Neme (férfi/nő): Életkora: A következőkben állításokat olvashat. Azt kell eldöntenie, hogy azok mennyiben igazak Önre nézve. Döntései eredményét az állítás mellett lévő szám bekarikázásával jelölje. A számok jelentése a következő: 1: Teljes mértékben hamis 2: Többnyire hamis 3: Nem tudom 4: Többnyire igaz 5: Teljes mértékben igaz 1. Felelősséget érzek a környezetem iránt.
1
2
3
4
5
2. Foglalkoztatnak a környezetvédelmi témák/problémák, ezekről mással (család, kolléga, stb.) beszélgetek. 3. A keletkező zöld hulladékot rendszeresen komposztálom.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
4. Szelektíven gyűjtöm otthon a hulladékot.
1
2
3
4
5
5. Energiatakarékos háztartási berendezéseket használok otthon. 6. Ha feleslegesen folyik a víz, elzárom a vízcsapot.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
7. Amennyiben lenne lehetőségem a jövőben hasznosítanék a háztartásomban megújuló energiaforrást – pl. napelem beszerelésével. 8. Ha lehetséges, tömegközlekedést és/vagy kerékpáros, gyalogos közlekedést választok. 9. Amennyiben az autós közlekedést választom, többnyire többen utazunk együtt. 10. Vásárlásaim során igyekszem Magyarországon termelt/előállított termékeket választani.
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
90
Az alábbi néhány kérdés 7-14 éves korú gyermekek számára íródott. Amennyiben családjában található általános iskolás korú gyermek kérjük, töltesse ki vele vagy vele együtt töltse ki. Nemed (fiú/lány): Életkorod: A következőkben kérdéseket olvashatsz, válaszodat a betűjel bekarikázásával jelöld. Ahol üres hely van, a pontozott helyre írd a válaszod. 1. Szoktál-e a szüleiddel környezetvédelemről, környezeti problémákról beszélgetni? A – Igen, gyakran. B – Igen, ritkán. C – Nem szoktam. 2. Milyen érzéssel tölt el, ha szemetet látsz az utcán vagy az osztályban? A - Rossz, azonnal felszedem és kidobom. B - Rossz, de nem szedem fel más szemetét. C - Nem zavar, hozzászoktam. D - Szerintem nem baj, én is eldobom az utcán vagy az osztályban a szemetet. 3. Peti szelektíven gyűjti a szemetet, ezért a használt elemeket a kukába dobja. Peti helyesen cselekszik? A – Peti helyesen cselekszik, az elem helye a kukában van. B – Peti nem cselekszik helyesen, mert az elemeket külön gyűjtőhelyre kell dobni. 4. Szerinted minek a jele látható a képen?
.............................................. 5. Hallottál már a globális klímaváltozásról? Ha igen, akkor fejtsd ki egy mondatban, hogy mi az! A – Igen …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… B – Nem
91
5) Melléklet
1. kép Felsőörs mezőgazdasági terület
92
Köszönetnyilvánítás Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Környezetmérnöki Intézet oktatóinak: Kovács Zsófiának, Nagy Georginának, valamint Dr. Domokos Endrének, a mérések lebonyolításában nyújtott segítségért. Szeretnénk megköszönni továbbá Bui Pál technikus Úrnak a segítséget. Külön köszönettel tartozunk témavezetőnknek, Fejes Lászlóné Dr. Utasi Anettnek, tervezési feladatunk koordinálásáért, a konzultációk megszervezéséért, szakmai tanácsaiért, hasznos javaslataiért. Külön köszönettel tartozunk továbbá Szabó Balázs polgármester Úrnak, a számos konzultáció során adott hasznos ötleteiért, jó tanácsaiért, segítségéért, a levegőminőség mérő busz felügyeletéért és működésének ellenőrzéséért.
93
