E L Ő T E R J E S Z T É S. a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság június 29-i ülésére

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Szám: 04/223-2/2016

E LŐTE RJE S ZTÉ S a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság 2016. június 29-i ülésére

Tárgy:

Felsőörs Község Önkormányzata Települési S zennyvízkezelési Program tervezetének véleményezése

Előadó:

Dr. Áldozó Tamás, a bizottság elnöke

Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző

Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési és Területrendezési Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens

Tisztelt Bizottság! Felsőörs község polgármestere véleménykérés cél jából megküldte Felsőörs Község Önkormányzata Települési Szennyvízkezelési Program egyeztetési dokumentációját. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. § ( 1) be kezdés b) pontja s zerint a t elepülési önkor mányzat i lletékességi t erületükre önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá. A t elepülési kör nyezetvédelmi pr ogram r észeként a t elepüléseknek a Települési Szennyvízkezelési Programot (továbbiakban TSZP) is el kell készíteniük a vizek hasznosítását, védelmét és ká rtételeinek el hárítását s zolgáló tevékenységekre és l étesítményekre v onatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 20. §-ban foglalt tartalommal A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról. A V eszprém Megyei Ö nkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata al apján átruházott ha táskörben a megyei közgyűlés Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága nyilvánít véleményt a programokról. A Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Siófok által készített Felsőörs Települési Szennyvízkezelési Program tervezete helyszíni talajmechanikai f urásokkal alátámasztott, alaposan egyeztetési dokumentáció. A települési szennyvízkezelései program célja: Felsőörs település belterülete 100%-ban csatornázott. A települési szennyvízkezelési program elsődleges célja, hogy ismertesse a település külterületi, csatornázatlan területeinek lehetséges szennyvízkezelési módjait. A te lepülés kül területén számos á llandó jelleggel la kott in gatlan található, melyek ivóvízhálózattal e llátottak, csatornahálózattal vi szont n em r endelkeznek. Továbbá ol yan területek, ahol a későbbiekben várható állandó lakosok betelepülése az ivóvízhálózat kiépítésével, azonban a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése nélkül. Ezen túlmenően vannak olyan külterületi ingatlanok, ahol jelenleg is gazdasági tevékenységet folytatnak (Gksz terület), illetve ahol a későbbiekben várható vállalkozások telepítése (K-mü terület) az i vóvízhálózat ki építésével. Ezen területek kommunális s zennyvízének elvezetése céljából a zonban a s zennyvízcsatorna-hálózat ki építése nem valószínűsíthető. A környezetvédelmi pr ogram c élja a te lepülési kö rnyezet és a t ermészeti értékek vé delme a társadalmi fejlődés hosszú távú biztosítása érdekében. Ezen ingatlanok területi szétszórtsága, valamint a csatornázott belterületi településrészektől való nagy távolsága miatt gazdaságilag nem érné meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Jelenleg a csatornahálózatra rá nem kötött, külterületi ingatlanokon keletkező szennyvizek az ingatlanokhoz kapcsolódó egyedi szennyvíztárolókban gyűlnek, melyet hivatalosan szippantással üríttetnek az érintettek. Gyakorlati tapasztalat azonban, hogy az említett szennyvíztárolók sok esetben nem vízzáróak, a gyűjtött szennyvíz ezekből elszikkadhat. Így fennáll a lehetősége a környezetterhelésnek, a szennyvíztárolókból esetlegesen e lszikkadó s zennyvíz a t elepülés hidrogeológiai adottságaiból kifolyólag közvetlenül szennyezheti a felszíni és felszínalatti vizeket. 2

Fentiek értelmében a szennyvízkezelési program elsődleges célja az egyedi szennyvízkezelő berendezések al kalmazhatóságának v izsgálata, a t elepítés fe ltételrendszerének m eghatározása, lehetséges technológia ismertetése, valamint az egyedi szennyvízkezelő

A szennyvízkezelési program felépítése: − A település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzői − Felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg állapota − Általános jellemzés − Felszíni vizek állapota − Felszín alatti vizek állapota − Talajvíz vizsgálata − Rétegvizek − Karsztvizek − Vízbázisok − A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek lehatárolása − A magas talajvízállású területeknek minősülő településrészek lehatárolása − Földtani közeg, talaj vizsgálata − Geológiai viszonyok − Talajvizsgálatok − Egyes településrészeken alkalmazott szennyvízelvezetési, -tisztítási és egyéb szennyvízkezelési megoldások − Szennyvízelvezetés − Szennyvíztisztítás. − A közcsatornára rá nem kötött ingatlanok − A szennyvízelvezetés és tisztítás célkitűzései a településen − Meglévő csatornahálózat fenntartása − Egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése − A keletkező szennyvíz várható mennyisége, minősége − A tisztított szennyvíz befogadója, a tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények − Szennyvíztisztítási technológia ismertetése1 − A telepítési hely kiválasztása és ennek feltételei − Tisztított szennyvíz elszikkasztása − Üzemeltetés, karbantartás − Gazdasági mutatók − Ütemezés − Zárt szennyvíztárolók − Az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságának környezetvédelmi szempontú vizsgálata − Jogszabályi megfelelőség vizsgálata − A felszín alatti vízre, földtani közegre vonatkozó vizsgálatok következtetései − A szikkasztási vizsgálatból levont következtetések − A felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülő anyagok viselkedése 3

− A felszín alatti vizek állapotváltozásainak nyomon követése − Monitoring rendszer kiépítése − Monitoring rendszer üzemelése − A felszíni vizek minőségének várható alakulása Környezetvédelmi szempontból különösen védett területek lehatárolásának összefoglalása A települési szennyvízkezelései program főbb megállapításai: A felszín alatti vizek szempontjából Felsőörs közigazgatási területe fokozottan érzékeny és a kiemelten érzékeny felszín alatti terület található a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések lehetséges telepítési helyének meghatározásánál az alábbi érzékenységi szempontokat vették alapul: − A tervezési területek üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló ví zkivételek - külön j ogszabály s zerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai „A” és „B” védőterületet nem érintenek. − Azokat a területeket, ahol olyan karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dol omitmárga ké pződmények találhatók, a tervezésből kizártuk. − A vizsgált területek állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávjába nem esnek. − A területek Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területet, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyeit nem érintenek. A fentiek alapján a vizsgálati területek közül a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kor m. r endelet 2. s zámú m ellékletében m eghatározott f elszín a latti víz ál lapota szempontjából fokozottan érzékeny területeket kizárták.

Az ér intett t erületeken a cs apadékból s zármazó utánpótlódás s okévi át lagos ér téke meghaladja a 20 mm/évet. − Az é rintett te rületeken a f elszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények nem találhatók. − A vizsgálati területeken, a fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en kívül található. − A vizsgálati területek külön jogszabály által kijelölt védett természeti területeket nem érint. −

Az egyedi szennyvízkezelő berendezések lehetséges/tervezett telepítési területei térképen kerültek ábrázolásra, az érzékenységi besorolások feltűntetésével. Az arra alkalmas külterületi ingatlanokon javasolt az egyedi szennyvízkezelő berendezések megvalósítása, az egyedi vizsgálatok által meghatározott szikkasztási módszerrel. Ahol ez nem lehetséges, illetve a fennmaradó területeken zárt közműpótlók használata javasolt.

4

Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: .../2016. (VI. 29.) Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsági határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági B izottsága megtárgyalta Felsőörs Község Önkormányzata Környezetvédelmi Program tervezetének véleményezése tárgyú előterjesztést. 1) A bizottság megállapítja, hogy Felsőörs Község Települési Szennyvízkezelési Program egyeztetési dokum entációja összhangban van V eszprém Megye Környezetvédelmi Programja 201 1-2016 dokumentációjában megfogalmazott „ C.II:3: VÍZ” s tratégiai program célkitűzéseivel. 2) A bi zottság e gyetért Felsőörs Települési S zennyvízkezelési P rogramban megjelölt célokkal, melyek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére irányulnak. 3) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági B izottsága a Felsőörs Község Önkormányzata Települési Szennyvízkezelési Program tervezetével kapcsolatban észrevételt nem tesz, azt jóváhagyásra javasolja. 4) A bizottság felkéri a megyei jegyzőt, hogy a határozatot küldje meg Felsőörs Község Önkormányzatának. Felelős: Határidő:

Dr. Imre László megyei jegyző 2016. július 15.

Veszprém, 2016. június 22.

Dr. Áldozó Tamás a bizottság elnöke Melléklet: Felsőörs Község Önkormányzata Települési S zennyvízkezelési P rogram egyeztetési dokumentáció

5

Központi iroda: 8600 Siófok, Fő u. 15 Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr u. 4. Telefon: 84/510-088 | Fax: 84/316-338. T: 84/510-089,30/328-6401|F: 84/312-931 E-mail: [email protected]

FELSŐÖRS TELEPÜLÉS

TELEPÜLÉSI

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM TERVSZÁM: 1532 Siófok, 2016. április

Kristály Kft.

Munkaszám.: 1532-TSZP

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................. 3 1.

JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA ................................................................................................ 3 1.1. A TELEPÜLÉS SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM CÉLJA ........................................................................ 4 1.2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS JELLEMZŐI ................................................ 5 1.3. FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS A FÖLDTANI KÖZEG ÁLLAPOTA .............................................. 7 1.3.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS ............................................................................................................. 7 1.3.2. FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA ........................................................................................................ 8 1.3.3. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA ........................................................................................... 10 1.3.3.1. 1.3.3.2. 1.3.3.3. 1.3.3.4. 1.3.3.5. 1.3.3.6.

1.3.4. 1.4.

1.3.4.1. 1.3.4.2.

Talajvíz vizsgálata ............................................................................................................................... 10 Rétegvizek ........................................................................................................................................... 13 Karsztvizek .......................................................................................................................................... 15 Vízbázisok ........................................................................................................................................... 18 A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek lehatárolása ................................ 21 A magas talajvízállású területeknek minősülő településrészek lehatárolása ........................................ 22

FÖLDTANI KÖZEG, TALAJ VIZSGÁLATA ................................................................................... 24

Geológiai viszonyok ............................................................................................................................ 24 Talajvizsgálatok .................................................................................................................................. 25

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKEN ALKALMAZOTT SZENNYVÍZELVEZETÉSI, -TISZTÍTÁSI ÉS EGYÉB SZENNYVÍZKEZELÉSI MEGOLDÁSOK ...............................................................................................................

29 1.4.1. SZENNYVÍZELVEZETÉS ............................................................................................................ 29 1.4.2. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ............................................................................................................. 29 1.4.3. A KÖZCSATORNÁRA RÁ NEM KÖTÖTT INGATLANOK ............................................................... 30 1.5. A SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI A TELEPÜLÉSEN........................................ 31 1.5.1. MEGLÉVŐ CSATORNAHÁLÓZAT FENNTARTÁSA ....................................................................... 31 1.5.2. EGYEDI SZENNYVÍZKEZELŐ BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE ..................................................... 34 1.5.2.1. 1.5.2.2. 1.5.2.3. 1.5.2.4. 1.5.2.5. 1.5.2.6. 1.5.2.7. 1.5.2.8.

A keletkező szennyvíz várható mennyisége, minősége ....................................................................... 36 A tisztított szennyvíz befogadója, a tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények ........ 39 Szennyvíztisztítási technológia ismertetése ......................................................................................... 41 A telepítési hely kiválasztása és ennek feltételei ................................................................................. 44 Tisztított szennyvíz elszikkasztása ...................................................................................................... 44 Üzemeltetés, karbantartás .................................................................................................................... 53 Gazdasági mutatók .............................................................................................................................. 58 Ütemezés ............................................................................................................................................. 59

1.6.2.1. 1.6.2.2.

A szikkasztási vizsgálatból levont következtetések ............................................................................. 65 A felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülő anyagok viselkedése ................................................... 66

1.5.3. ZÁRT SZENNYVÍZTÁROLÓK...................................................................................................... 60 1.6. AZ EGYEDI SZENNYVÍZELHELYEZÉS ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA ..................................................................................................................................................... 61 1.6.1. JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉG VIZSGÁLATA ........................................................................... 61 1.6.2. A FELSZÍN ALATTI VÍZRE, FÖLDTANI KÖZEGRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK KÖVETKEZTETÉSEI ...................................................................................................................................... 65 1.6.3.

1.6.3.1. 1.6.3.2.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE............................. 68

Monitoring rendszer kiépítése ............................................................................................................. 68 Monitoring rendszer üzemelése ........................................................................................................... 69

1.6.4. A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA ...................................................... 69 1.7. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL KÜLÖNÖSEN VÉDETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA............................................................................................................................................ 70 2.

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK ............................................................................................................ 72

3.

JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ................................................................................................................ 73

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE .............................................................................................................................. 75

2

X:\1532_Felsőörs_Települési Szennyvízkezelési Program\07 Települési szennyvízkezelési dokumnetáció\Javított változat_Önk. észrevételek alapján_20160414\1532_Felsőörs_TSZP_dokumentáció_javított_20160414.doc

Kristály Kft.


3


Kristály Kft.


BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok k örnyezetvédelmi f eladatai k özött a z ö nálló te lepülési k örnyezetvédelmi program kidolgozását. A t elepülési k örnyezetvédelmi p rogram r észeként a településeknek a T elepülési Szennyvízkezelési P rogramot ( továbbiakban TSZP) i s e l ke ll ké szíteniük a v izek hasznosítását, v édelmét és k ártételeinek el hárítását s zolgáló t evékenységekre és létesítményekre vona tkozó á ltalános s zabályokról s zóló 147/ 2010. ( IV. 2 9.) K orm. r endelet 20 §-ban foglalt tartalommal. A szennyvízkezelési program 9. számú mellékletét képezi az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben előírt környezeti értékelés. Felsőörs Község Önkormányzata a TSZP elkészítésével a Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t (8600 Siófok, Fő u. 15.) bízta meg.

1. JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA Felsőörs település belterülete a Balatontól északra mintegy 3 km-re, Veszprémtől déli irányban pedig 7 km -re helyezkedik el. Veszprém irányából a 7 3-as jelű, a Balaton irányából pedig a 71-es jelű másodrendű főúton keresztül közelíthető meg. Felsőörs település területe természetföldrajzi felosztás szerint – Magyarország k istájainak katasztere, MTA Földrajztudományi K utatóintézet, B udapest, 2010. alapján – a D unántúliközéphegység na gytájhoz, B akony-vidék köz éptájhoz é s a B alaton-felvidék és k ismedencéi kistájhoz tartozik. Földtani szempontból alapvetően három szerkezeti építmény jellemzi: a metamorf-magmás és üledékes kőzetekből épült pleozoos alapzat; a mezozoos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkő sasbércsorozata; valamint a harmadidőszaki és üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A település közigazgatási területén több forrás is fellelhető, illetve az egyetlen említésre méltó vízfolyása a Lovasi-séd (Malomvölgyi-Séd).

4


Kristály Kft.


A vizsgálattal érintett terület az alábbi:

1. ábra: Felsőörs település, mint tervezési terület elhelyezkedése A t elepülésre vona tkozó á ttekintő helyszínrajzot a Térképmelléklet 1. s zámú t érképe tartalmazza.

1.1. A TELEPÜLÉS SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM CÉLJA Felsőörs település belterülete 100%-ban cs atornázott, ez ért a szennyvízcsatorna-hálózatra vonatkozóan a célokat a hálózat üzemeltetésre és felújítására vonatkozóan állapítottunk meg. Jelen települési szennyvízkezelési program elsődleges célja, hogy ismertesse a település külterületi, csatornázatlan területeinek lehetséges szennyvízkezelési módjait. A te lepülés k ülterületén számos állandó je lleggel la kott in gatlan található, me lyek ivóvízhálózattal e llátottak, c satornahálózattal vi szont ne m r endelkeznek. Továbbá ol yan területek, ahol a későbbiekben várható állandó lakosok betelepülése az i vóvízhálózat kiépítésével, azonban a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése nélkül. Ezen túlmenően vannak olyan külterületi ingatlanok, ahol jelenleg is gazdasági tevékenységet folytatnak (Gksz terület), illetve ahol a későbbiekben várható vállalkozások telepítése (K-mü terület) a z i vóvízhálózat ki építésével. E zen t erületek k ommunális s zennyvízének el vezetése céljából azonban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem valószínűsíthető. Megjegyzés: A la kott (illetve a későbbiekben várhatóan lakott) külterületek jellemzően Felsőörs külterületének volt zártkerti részei, melyek az alábbiak: • Pocca-Főszőlők, • Kishegy, • Öreghegy. A gazdasági tevékenységeket jelenleg, illetve a későbbiekben folytató érintett területek az alábbiak: • Köveskútpuszta építményeket, üzemelő vállalkozásokat tartalmazó Gksz területe, • valamint a településtől ÉNy-i irányba eső, jelenleg építményekkel, vízvezeték-hálózattal nem rendelkező K-mü területe.

5


Kristály Kft.


Ezen in gatlanok te rületi s zétszórtsága, v alamint a cs atornázott belterületi településrészektől való nagy távolsága miatt gazdaságilag nem érné meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Jelenleg a csatornahálózatra rá nem kötött, külterületi ingatlanokon keletkező szennyvizek az ingatlanokhoz ka pcsolódó e gyedi s zennyvíztárolókban gyűlnek, m elyet h ivatalosan szippantással ür íttetnek az ér intettek. Gyakorlati t apasztalat azonban, hog y a z e mlített szennyvíztárolók sok esetben nem vízzáróak, a gyűjtött szennyvíz ezekből elszikkadhat. Így fennáll a lehetősége a környezetterhelésnek, a s zennyvíztárolókból esetlegesen e lszikkadó szennyvíz a t elepülés h idrogeológiai adottságaiból ki folyólag köz vetlenül s zennyezheti a felszíni és felszína alatti vizeket. Fentiek értelmében a szennyvízkezelési program elsődleges célja az egyedi szennyvízkezelő berendezések al kalmazhatóságának v izsgálata, a t elepítés f eltételrendszerének meghatározása, lehetséges technológia ismertetése, valamint az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére javasolt területek felsorolása/bemutatása. Az eg yedi ki sberendezések t elepítését tekintve szóba jöhető külterületi i ngatlanok lehatárolását a Térképmelléklet 15. számú térképe szemlélteti. A s zennyvízkezelési p rogram eg y v áltozatban k észült i terációs f olyamat er edményeként, hiszen e gy s pecifikus t echnológia a lkalmazhatóságának v izsgálatáról van s zó, me lynél nem volt létjogosultsága a különböző változatok vizsgálatának.

1.2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS JELLEMZŐI A t elepülés t erülete a KSH ad atai al apján 1 723 ha , állandó l akossága az Ö nkormányzat adatszolgáltatása alapján 2015. évben 1 766 fő volt. A társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőket az alábbiakban részletezzük. Vízellátás: A t elepülés i vóvíz há lózata 100 % -ban kiépített a t elepülés t eljes b elterületén, i lletve az állandó lakossal rendelkező külterületeken is. Üzemeltetője a DRV Zrt. A község saját vízbázissal rendelkezik. Vízbázisa a Malomvölgyi vízbázis, ahol több fúrt kút található. A kutak közül jelenleg 3 db üzemel. Szennyvízelvezetés: Felsőörs szennyvízcsatorna-hálózata 100 %-ban kiépített, a teljes körű, elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat t eljes m értékben 2 003-ban va lósult m eg, melyhez 2007 -ben csatlakozott a Kertvég utca és a Bárókert utca. A csatornahálózat gravitációs elven működik, szükség szerinti átemelő berendezésekkel, nyomóvezetékekkel. A beruházás kivitelezője a mára már megszűnt Hoffmann Kft. volt, jogutódja a COLAS Alterra Zrt. Felsőörs település a szennyvízelvezetést tekintve 7 másik településsel együtt a Balatonfűzfői szennyvízelvezetési ag glomerációba t artozik, a k eletkezett s zennyvizek a D RV üzemeltetésében lévő Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre kerülnek elvezetésre. A tisztított szennyvíz a Veszprémi Sédbe folyik. 6


Kristály Kft.


Csapadékvíz-elvezetés: A településen található zárt csapadékvíz elvezető csatorna, de a füves felületű nyílt árkok a jellemzőbbek. Burkolt felületű árok jelenléte meglehetősen ritka a településen. Több utcában a keskeny szabályozási szélesség miatt nincs lehetőség csatorna kialakítására, ezekben az utca felületén folyik el a csapadékvíz. Néhány utca csapadékvíz-elvezetése KDOP pályázat keretén belül valósult meg 2014-ben. Villamosenergia-ellátás: A településen a villamosenergia-ellátás 100 %-osnak minősíthető. A villamos energia 20 kVos középfeszültségű vezetéken érkezik a településre. A transzformátorokról kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító üzemeltető kezelésében lévő hálózat és a közvilágítási hálózat jellemzően légvezetékes kivitelű. Gázellátás: A regionális földgázellátó hálózat a Veszprémi gázátadótól épült meg Nagyvázsony irányába, erről a vezetékről ágazik le a Felsőörsöt és Alsóörsöt ellátó nagy/középnyomású ágvezeték. A településen a gázelosztás jellemzően középnyomáson épült ki, amelyről az egyedi, illetve házi n yomásszabályozókat t áplálják. A n yomásszabályozótól i nduló ki snyomású há lózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A szolgáltatásba való bekapcsolódás lehetősége a belterületi ingatlan s zámára t öbbnyire b iztosított, a t elepülésen a t énylegesen b ekapcsolt ingatlanok száma 78%-ra tehető. Demográfia: A településen a népesség a m agyar átlagnál fiatalabb korösszetételű, köszönhetően az utóbbi évek-évtizedek folyamatos betelepülőinek. Felsőörsön óvoda, alsó tagozatos általános iskola, Szociális Szolgáltató Ház, posta, faluház, valamint a külterületen élők magas száma miatt tanyagondnoki szolgálat működik. Gazdaság: A településen működő ipari vállalkozások közül 3 jelentős található, melyek műanyagipari feldolgozással, mezőgazdasággal, illetve faiparral foglalkoznak. A fenti vállalkozások helyben egyben a legnagyobb foglalkoztatók is. A belterületen és a külterületen további mezőgazdasági vállalkozók rendelkeznek telephellyel, az e gyéni gazdaságok száma 4. A településen 187 vállalkozás került b ejegyzésre. Minőségi, igényes, a település arculatát, hangulatát erősítő, a helyi közösség építésének teret adó kiskereskedelmi szolgáltató hely nem található a településen. A mezőgazdasági termelés meglehetősen sokszínű Felsőörsön, köszönhetően a változatos adottságoknak. A t elepülésen erdők, rétek, legelők, szőlők találhatóak a magasabb területeken, míg a laposabbakat szántóföldként, gyümölcsösként hasznosítják. A településen nagy hagyománya van a szőlő és gyümölcstermelésnek, mely a külterületek 16 %-án valósul meg. A nagy hagyományok ellenére a szőlőművelést kezdi háttérbe szorítani a szőlők és gyümölcsösök helyét átvevő üdülő funkció. Az utóbbi évtizedek alatt felerősödött ezeken a területeken a lakóingatlanok kialakítása, valamint a kedvező termőképességű területeket is hétvégi házak és lakóingatlanok fedik. Állattenyésztés a településen nem jellemző, egyedül a turizmusban ha sznosított l ótartás va n jelen. 7


Kristály Kft.


Szociális jellemzők: Felsőörs foglalkoztatottsági mutatói kedvezőek, a m unkanélküliség aránya 4,15 %. A település l akóinak az onban cs ak k is r észe t alál m unkahelyet h elyben, z ömmel a k özeli városba, Veszprémbe ingáznak. A te rv elkészítése s zempontjából legfontosabb társadalmi, gazdasági alapadatokat az al ábbi táblázat tartalmazza: 1. táblázat: A település társadalmi, gazdasági és infrastrukturális alapadatai Felsőörs Állandó lakosság (fő) Összes lakás (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma (db) Ebből ivóvízvezetékkel ellátott külterületi lakásszám (db) Ivóvíz felhasználás (m3/év) Ebből lakossági ivóvíz felhasználás (m3/év) Fajlagos vízfogyasztás (l/fő d) Fajlagos lakosszám (fő/lakás) Keletkező szennyvíz mennyiség (m3/év) Ebből lakossági szennyvíztermelés (m3/év) Szippantott szennyvíz (m3/év) Szennyvízbekötéssel ellátott lakások száma (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Forrás: Önkormányzat, DRV Zrt. * 2014. évi adatok alapján becsült értékek

2015. 1 766 1 413 667 746 1 413 746 90 454* 84 794* ≈140 1,3 47 642* 44 409* ≈2 700 700 667 33

1.3. FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS A FÖLDTANI KÖZEG ÁLLAPOTA 1.3.1.ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS Felsőörs területe a Dunántúli-középhegység na gytájhoz, B akony-vidék köz éptájhoz é s a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájhoz tartozik. Az ap ró v ízgyűjtő egységekre tagolt kistájnak a B alaton f elé v an l efolyása, az o da f olyó patakok vízgyűjtő területéhez tartozik. A ví zfolyások köz ül a Lovasi-Séd (Malomvölgyi-séd) átfolyik Felsőörs területén, melynek vize a B alatonba jut. A településen több kisebb, ex lege védett forrás is található. A patakok tavasszal és nagy nyári záporok után megáradnak, ősszel kisvizek alakulnak ki. Összefüggő talajvizet a kistájon csak a völ gyekben t alálunk 4 -6 m köz ött. M ennyisége n em számottevő. Jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége Ny-on 25 nk°, K en 35 nk° körül van. A szulfáttaratlom 60 mg/l alatti. A nitrát sok helyen koncentrálódik. 8


Kristály Kft.


A r étegvíz m ennyisége csekély. A z ar tézi k utak s záma k icsi. M élységük a 1 00 m -t r itkán haladja m eg, d e s zámos h elyen t ekintélyes v ízmennyiséget t ermelnek. A v izsgált t erület hegységi, dombsági jellegű és síksági domborzattípusokból tevődik össze.

9


Kristály Kft.


A ki stáj t úlnyomó r észe a m ezozóos dol omit- és mészkőformációk anyagaiból épül fel. A Balaton-felvidék hegyeit nagyrészt a Föld történetének triász időszakában, mintegy 200-245 millió évvel ezelőtt, a Tethys ősóceán medencéjében lerakódott üledékekből megszilárdult kőzetek, őslények maradványai építik fel. Szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának része. Alakrajzilag kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzetű fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, he gyközi m edencék é s e róziós völ gyek, de ráziós völ gyekkel e nyhén t agolt hegylábfelszínek változatos formái jellemzik. Függőleges tagoltsága mérsékelt, a 40-50 m /km2 relatív r elief ér tékek a f ennsík-központ egyveretűségét hangsúlyozzák. E zzel s zemben a fennsík-peremek n agy r elatív relief értékeikkel ( 80-100 m /km2) tűnnek ki. A hegyközi medencék g yengén tagoltak, a völgyhálózatuk fejletlen. 1.3.2.FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA A település közigazgatási területén fellelhető nyilvántartott források az alábbiak: • a Pecei-kút (Peszely), • Malom-völgy forrásai, • Királykút, • Cserelaki forrás, • Szentkereszthegyi-forrás, • Aranyos-forrás, • Felsőforrással szembeni-forrás. A fo rrások elhelyezkedését a dokum entáció Térképmellékletének 8 . s zámú t érképe tartalmazza. Felsőörs település egyetlen em lítésre m éltó v ízfolyása a Lovasi-Séd ( Malomvölgyi-Séd), melynek vize a Balatonba jut. A L ovasi-Séd me ntén ta lálhatók a f alut e llátó iv óvíz-kitermelő kutak. A kutaktól D-re eső patakmeder ví zhozama s zorosan ös szefügg a k utakból k itermelt i vóvíz m ennyiségével, és ennek megfelelően a kutak vízminőségével egyaránt. A kutaktól É-ra eső patakmeder időszakos jelleget mutat. A Lo vasi-séd tip ológiáját a 31/2004. ( XII. 30 .) K vVM r endelet 5. s zámú m ellékletét figyelembe véve a Kéki-séd és az Arácsi-séd analógiájára határoztuk meg az alábbiak szerint: típusszám: 4 al-ökorégió: dombvidék hidrogeokémiai jelleg: meszes mederanyag: durva vízgyűjtő mérete: kicsi hazai elnevezés: patak A Lovasi-séd vízminősége az ivóvíz termelő kutak vízminőségi paramétereivel jellemezhető. A vízfolyás Felsőörs I., II., és IV. termelő kutaktól D-re eső mederszakaszának vízminősége a termelő kutak vízminőségi paramétereivel jellemezhető. 10


Kristály Kft.


Az erre vonatkozó vízminőségi vizsgálati eredmények 2013. é s 2 015. é vek köz ötti átlagértékeit az alábbi táblázat tartalmazza.

11


Kristály Kft.


2. táblázat: Lovasi-séd vízminőségi adatai a Malomvölgyi üzemelő termelő kutak vízminőségi adataira vonatkoztatva Lovasi-séd vízminőségi adatai a Malomvölgyi üzemelő termelő kutak vízminőségi adataira vonatkoztatva Mintavétel dátuma

2013. átlag 2014. átlag 2015. átlag 2013. átlag 2014. átlag 2015. átlag 2013. átlag 2014. átlag 2015. átlag

Mintavétel helye ammónium mg/l fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm hidrogén-karbonát mg/l

Malomvölgyi kút I.

Malomvölgyi kút II.

Határérték*

Malomvölgyi kút VI.

0,03

0,03

0,04

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

-

743,50

759,50

762,00

747

764,5

773

753,5

762,5

777,5

<900

481,00

488,00

488,00

469

494,1

488

472

481,9

488

-

kálcium mg/l

116,00

119,00

114,00

118

121

117

116

122

117

-

kálium mg/l

1,31

1,25

1,73

1,42

1,39

1,59

1,43

1,37

1,75

-

karbonát-ion mg/l kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l

0,00

0,00

0,00

0

0

0

0

0

0

-

0,70

0,52

0,50

0,75

0,515

0,53

0,6

0,435

0,625

<15**

8,50

9,00

9,50

9

9,5

10,5

9

11

11,5

<50

magnézium mg/l

44,40

41,30

42,00

40,8

39,3

39,9

41

37,3

38

-

Nátrium mg/l

11,20

5,09

5,44

11,5

5,21

5,25

14,2

6,26

6,35

-

nitrát mg/l

20,25

21,00

21,50

21,5

21,5

24,5

23

23

24

-

nitrit mg/l

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

0,01

-

264,00

263,00

256,00

260

260

256

258

259

251

-

összes mangán mg/l

0,05

0,03

0,02

0,03

0,04

0,02

0,03

0,03

0,02

-

összes vas mg/l

0,12

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

-

pH -

7,34

7,42

7,24

7,32

7,33

7,01

7,28

7,33

7,24

6,5-9

összes keménység mg/l CaO

szulfát mg/l 40,00 34,00 44,00 38 38 44 33 37 Forrás: DRV Zrt. *10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet – a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 4-es típusú vízfolyásra **A jogszabály a kromátos KOI értékre ad csak határértéket.

12


44

Kristály Kft.


A fenti adatok alapján a Lovasi-séd vízminősége megfelel az előírt határértékeknek. A termelő kutak részletes vízminősig vizsgálati er edményeit jelen doku mentáció 3. s zámú melléklete tartalmazza. A tervezési te rületek n em é rintik a Lovasi-séd vízfolyást, a ttól j óval t ávolabb he lyezkednek el. Az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel megtisztított szennyvíz nem kerül az élővízbe, így annak minőségét sem befolyásolja. A t elepülés K-re fekvő külterületét érinti az Alsóörsi-séd, mely vízfolyás időszakos jellegű, szárazabb időszakban a meder gyakran kiszárad. Az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel megtisztított szennyvíz nem kerül bevezetésre a vízfolyásba. A település vízrajzát a Térképmelléklet 7. számú térképe szemlélteti. 1.3.3.FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA A település területe a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti terület az alábbiak szerint: 3. táblázat: Felsőörs település érzékenységi besorolása Település Felsőörs

Fokozottan érzékeny X

Érzékeny

Kevésbé érzékeny

Kiemelten érzékeny felszín alatti terület +

A település alatt elhelyezkedő felszín alatti vízkészlet védelme mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a település egyik kiemelkedő feladata. A földtani közegre és a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi határértékeket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet mellékletei tartalmazzák. Vízbázis termelőkútjainak vízminőségi határértékeit az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

1.3.3.1.

Talajvíz vizsgálata

A te rvezési te rület földtani, v ízföldtani v iszonyait, v alamint ta laj- és ta lajvíz v izsgálati eredményeit t artalmazó, a „Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségének hidrogeológiai é s k örnyezetföldtani v izsgálata” című dokumentációt (továbbiakban: Szakvéleményt) a GE OHIDRO G eotechnikai Kft. ( 1142 Budapest, Tengerszem u. 25. ) munkatársa, R eisinger Krisztián okl . f öldtudományi m érnök ( Eng. sz.: SZÉS8/GT/VZTEL/VZ-TER/VZ-VKG 01-12170/2020) készítette el 2014. márciusában. A t alajvíz v izsgálati e redményei a S zakvéleményben f oglaltak s zerint az al ábbiakban ismertetjük. 13


Kristály Kft.


A Szakvéleményt a dokumentáció 5. számú melléklete tartalmazza. A talajvíz minőségét a természeti tényezők, illetve ma már egyre inkább az em beri beavatkozások határozzák meg. A közműolló nyitottsága miatt a települések jelentős részénél alkalmazott szennyvízszikkasztások felelősek ezért, illetve sok helyen komoly szennyező a mezőgazdaság is. A ta lajvíz s zakirodalomban le írt je llegének ellenőrzésére, elhelyezkedésére és minőségének jellemzésére a 2016.02.23 – 02.24. között készített feltárások kerültek felhasználásra. Általános morfológia alapján a talajvíz irányadó áramlási iránya É-D-i irányúnak mondható a településen. A v izsgálatok c éljából 5 pont on t örtént t alajfeltárás, m elynek r észleteit az 1.3.4.2. fejezet tartalmazza. A feltárások/fúrási pontok koordinátái az alábbiak: 1.F jelű fúrás EOV koord.: 2.F jelű fúrás: EOV koord.: 3.F jelű fúrás: EOV koord.: 4.F jelű fúrás: EOV koord.: 5.F jelű fúrás: EOV koord.:

Y: 563 934,

X: 188 589

Y: 567 630

X:184 300

Y: 568 073,

X: 186 750

Y: 568 260

X:186 240

Y: 569 503,

X: 185 820

Talajvíz a fúrási pontokon az alábbi táblázatban ismertetettek szerint jelentkezett: 4. táblázat: Talajvíz szintek a vizsgálati területen

Fúrás jele megütött talajvíz a terep alatt (m) nyugalmi talajvíza terep alatt (m) 1F Talajvíz 3,5 m-ig nem jelentkezett 2F Talajvíz 4,5 m-ig nem jelentkezett 3F Talajvíz 6,0 m-ig nem jelentkezett 4F 4,9 4,5 5F 1,5 1,5 Forrás: GEOHIDRO Kft.

A talajfúrások, ille tve talajvíz min tavételi p ontok elhelyezkedését j elen d okumentáció Térképmellékletének 12. számú térképe ábrázolja.

14


Kristály Kft.


Magyarország t alajvíz t érképe al apján F elsőörs területén nincs összefüggő talajvíztükör, melyet az alábbi ábra szemléltet.

Forrás: GEOHDIRO Kft.

2. ábra: Magyarország talajvíz térképe M=1: 500 000 A m agas t alajvízállású t erületek l ehatárolásával j elen d okumentáció 1.3.3.6. fejezete foglalkozik. A t ervezési t erületre v onatkozóan a m agas t alajvízállású t erületek l ehatárolását j elen dokumentáció Térképmellékletének 10. számú térképe tartalmazza. A fúrások közül a 4F és 5F jelűből történt talajvíz min tavétel az á ltalános vízkémiai paraméterek m eghatározása cél jából. A t alajmintavételt és a k émiai la boratóriumi vizsgálatokat a N AT ál tal N AT-1-1398/2015 s zámon a kkreditált W essling H ungary K ft. (1047 Budapest, Fóti út 56.) végezte el. A talajvíz kémiai vizsgálatának eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. A vizsgálati eredmények a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e gyüttes r endelet 2 . mellékletében szereplő, a felszín alatti vízre vonatkozó „B” határértékkel kerültek összehasonlításra.

15


Kristály Kft.


5. táblázat: Felszín alatti vízminták kémiai vizsgálata pH Vezetőképesség 25 °C-on KOIps p-lúgosság

μS/cm mgO2/dm3 mmol/dm3

Minta jele 4F 5F 7,34 7,38 833 1660 1,0 2,8 <0,1 <0,1

m-lúgosság Hidrogén-karbonát Karbonát Hidroxid Fluorid Klorid

mmol/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3

8,5 519 <6 <2 <0,5 8

12,6 769 <6 <2 <0,5 57

1,5 250

Bromid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium

mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3

<0,5 17 50 <0,06 0,13 0,04

<0,5 65 300 <0,06 0,74 0,07

50 250 0,5 0,5 0,5

Vas Mangán

mg/dm3 mg/dm3

1,01 0,02

0,05 <0,01

-

Nátrium

mg/dm3

Komponens

Kálium

Mértékegység

13,0

47,0

200

3

1,7

1,8

-

3

113

131

-

3

47,8 268

144 516

-

mg/dm

Kalcium

mg/dm

Magnézium Összes keménység

„B” szennyezettségi határérték 6,5-9,0 -

mg/dm mgCaO/dm3

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talajvíz-minták nitrát, nitrit és szulfát tartalma haladja meg kis mértékben a „B” szennyezettségi határértéket. A h atárértéket meghaladó szennyezőanyag koncentrációk közül a s zulfát-ion koncentrációja valószínűsíthetően geokémiai eredetű, a nitrit-, nitrát-ion területi adottság lehet. A talajvíz vizsgálati jegyzőkönyveket jelend dokumentáció 6. számú melléklete tartalmazza.

1.3.3.2.

Rétegvizek

A r étegvizek i smertetése a kor ábban hi vatkozott, a 2016. f ebruárjában vé gzett he lyszíni vizsgálatok a lapján e lkészített Szakvélemény s zerint történik. A S zakvéleményt a dokumentáció 5. számú melléklete tartalmazza. A r étegvizek elhelyezkedésének, m ennyiségi- és minőségi jellemzőinek meghatározására a Felsőörs területén 5 db á sott kút ke rült ki választása, e zeknek a z á sott kut aknak a z adatai kerültek felhasználásra. A kutak főbb jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 16


Kristály Kft.


6. táblázat: Felsőörs – vizsgált ásott kutak főbb jellemzői A kút neve

EOV X

EOV Y

Kút kiállás (m)

Kútmélység (m) 15,5 18,0

Lovasi kút 567 217 184 848 0,70 Öreghegyi kút 568 727 186 180 0,85 Árva Ibolya 0,10 7,40 Zsuzsanna kútja Főszőlők kút* 568 313 186 880 0,00 Ekert Anikó 567 213 186 093 0,60 11,8 kútja *Káva nélküli, pozitív nyomású, szabad kifolyású ásott kút pontos mélysége nem ismert.

Nyugalmi vízszint a kút peremétől (m) 5,55 7,70 9,00 0,00 1,88

A m érési e redmények azt m utatják, hogy ezekben az ásott kutakban összegyűlhetnek a szivárgó vizek, és természetes formában, források formájában a felszínre is bukkanhatnak. A B akony-hegység vízföldtani térképe alapján elmondható, hogy Felsőörs területén r észben vízrekesztő kőzetek, részben jó és igen jó víztároló képességű mészkő és dolomit kőzetek találhatók. Szikkasztásra egyik kőzettípus sem alkalmas. A Bakony-hegység vízföldtani térképét az alábbi ábra szemlélteti:


3. ábra: Magyarország talajvíz térképe M=1: 500 000 17


Kristály Kft.

1.3.3.3.


Karsztvizek

A ka rsztvizek i smertetése a kor ábban hi vatkozott, a 2016. f ebruárjában vé gzett he lyszíni vizsgálatok a lapján e lkészített Szakvélemény s zerint történik. A S zakvéleményt a dokumentáció 5. számú melléklete tartalmazza. A D unántúli-középhegységi f első-triász f őkarsztvíztároló az o rszág l egjelentősebb karsztvíztartó képződménye. A Dunántúli-középhegység fedetlen karszt előfordulásai az alábbi ábra helyszínrajzán, illetve a Térképmelléklet 11. számú térképén látható.


4. ábra: A Dunántúli középhegység fedetlen karszt előfordulásai A helyszínrajzok alapján elmondható, hogy Felsőörs területe – elsősorban az É-i és É Ny-i része – részben f edetlen karsztos területen fekszik. A karsztívztározó képződmény az al ábbi általános tulajdonságokkal jellemezhető. Kőzettani viszonyok A triász időszaki üledékösszlet kőzettani felépítése egyszerű. Uralkodóan vastagpados dolomit, alárendeltebben pedig többnyire vastagpados mészkő. A karni dolomit és a nóri mészkőösszlet határán vékony réteges dolomitos mészkő és márgás dolomit fejlődött ki. A dolomit helyenként szaruköves betelepüléseket tartalmaz. A dolomit és mészkő kristályos szövetű, tömött kőzet. A dolomit sokszor elbomlott, murvásodott, porló.

18


Kristály Kft.


A t riász ka rbonátos kőzetek vegyi és biogén üledékek, a fedőképződményt alkotó eocén mészkő többnyire biogén. Az eocén mészkő jóllehet ugyancsak tömött, de mégis heterogénebb szövetű, mint a triász üledékek.

19


Kristály Kft.


Hézagosság A hézagosságot s annak jellegét elsősorban a tároló kőzet típusa határozza meg. Így a tömött, kristályos szövetű triász mészkövet és dolomitot igen kis elsődleges porozitás jellemzi. A h ézagosság ér téke r endszerint 1 – 5 % köz ött va n, de g yakorlatilag hézagmentesnek tekinthető. A fenti adat becsült érték (mérési adatok hiányában) és a hasonló jellegű tároló kőzetek esetében általánosan elfogadott. Áteresztőképesség Miként a hézagosság, úgy az áteresztőképesség is a karbonátos hévíztároló képződményekben a kőzettani viszonyok, valamint a hegységszerkezeti mozgások függvénye. A kristályos, rendkívül tömött kőzetövezet következtében az elsődleges áteresztőképesség – akárcsak a hézagosság – rendkívül kicsi, s általában tized- illetve század millidarcy nagyságrendű. Tényleges mátrix áteresztőképesség mérési adatokkal nem r endelkezünk. A ha sonló kr istályos s zövetű karbonátos kőzetek áteresztőképessége az irodalmi adatok szerint 0,5 – 0,0005 millidarcy. A kőzet fizikai jellege és a kőzetté válást követő tektonikai folyamatok azonban helyenként igen jelentős, ún. hasadékos áteresztőképességet eredményeztek. A permeabilitás főleg a rétegeződésre merőleges, tehát általában függőleges i rányú hasadékrendszerrel p árhuzamos v agy k özel p árhuzamos. A p ermeabilitás és a n yitott hasadékrendszer közel azonos fogalom a tömött kristályos karbonátos kőzetben. Hasadék, repedés- és kőzetrés-rendszer A karbonátos kőzettömeg leggyakoribb és legközönségesebb szerkezeti elemei a hasadékok, repedések és kőzetrések. A törésekhez – vetődésekhez hasonlóan ezek is közel függőleges helyzetűek. Lefutásuk t öbbnyire e gyenes, r itkán a lkotnak g örbült felületeket. Hidrológiai szempontból elsőrendű fontosságú a hasadék, repedés- és kőzetrésrendszer iránya, jellege és gyakorisága. Irányuk még a k isebb részterületeken belül is igen változatos, és uralkodó irányok nem állapíthatók meg egyértelműen. A karsztvizek kémiai tulajdonságai A Dunántúli Középhegységben a bőhozamú vízelőfordulások igen nagy távolságban is állandó összetételű „főkarsztvíz alaptípus”- ban j elentkeznek: 10 – 14 C º vízhőmérséklet 300 – 700 mg /l o ldott s zilárd a nyagtartalom, u ralkodóan ka lcium – magnézium hidrogénkarbonát formában. A középhegység peremvidékén viszont igen közeli szomszédságban eltérő hőmérsékletű, töménységű, kémiai összetételű vizek fordulhatnak elő. Felsőörs és környékének karsztvizei A vizsgált terület a k.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztestre esik. A Vízgyűjtő-gazdálkodási T erv ( VGT1) s zerint a Felsőörsöt érintő, a Balatonfelvidéki karszt víztest minőségi állapota gyenge. J elenleg f olyamatban v an a V GT1 felülvizsgálata, az onban a Vízgyűjtő-gazdálkodási T erv f elülvizsgálata ( VGT2) vitaanyagában is gyenge minősítést kapott az érintett terület az alábbiak alapján:

20


Kristály Kft.


7. t áblázat: Balaton részvízgyűjtő VGT 2. v itaanyag 6 _6 m elléklete: F elszín a latti v íztestek kémiai állapotának minősítése, Balaton-felvidéki víztest A víztest neve

Balatonfelvidéki karszt

Víztest kódja

k.4.2

FAV típusa

leáramlás

Diffúz szennyeződés (nitrát, ammónium) a víztesten (>20%)

3

gyenge (NO )

Minősítés megbízhatósága

Szennyezett ivóvízbázis védőterület

Minősítés megbízhatósága

Összesített trend szerinti víztest minősítés (jó, gyenge, kockázatos)

Trend minősítés megbízhatósága

Felszíni vizek állapota

Minősítés megbízha tósága

Összesített minősítés

magas

jó

közepes

jó

alacsony

gyenge

Komponens

közepes

jó, de gyenge kockázata (NO3)

Forrás: VGT 2. vitaanyag

Az é rintett ví ztest e setén ug yanakkor ne m be szélhetünk e gységes ví zadóról, a területen több, eltérő korú és kifejlődésű karsztos részvízgyűjtő található. Emiatt az egymástól e lkülönülő, kis vízgyűjtő területű vízbázisok minőségi állapota a beszivárgás-változás hatására gyorsan reagálhat. Északról a ví zzáró t ulajdonságokkal rendelkező, Veszprémi-törés f eltolódási vona la jelenti a zt a h idrogeológiai h atárt, am ely m egakadályozza a B alaton-Felvidék és a főkarsztvíztároló közötti, hidraulikai kapcsolatot (a n agyarányú b ányászati vízkivételeknek a Felvidék forrásaira nem volt jelentős hatása). Az egyes triász karsztos bl okkok köz ött ví zzáró m árga rétegek kor látozzák a ví zforgalmat ( Arácsi Márga, Csopaki Márga, Veszprémi Márga). Emellett a fennsíkok közötti völgyeket kis vastagságú, de jó vízvezető képességű harmadkori rétegek is kitöltik. ÉK-felé a Litéri Törés, dé l-felé az ú n. Déli f eltolódás a h atárvonal. A ví zadók a F elvidék n yugati területén a Megyehegyi Dolomit (másodlagos az Aszófői Dolomit és az Iszkahegyi Mészkő), kelet felé megjelenik a Felsőörsi és Füredi Mészkő is, a fő víztároló azonban a felső triász Fődolomit. A Felsőörs-Csopak-Balatonfüred ví zbázis ut ánpótlódási t erülete 23. 6 km 2, a Fődolomithoz csatlakozó területrészekkel együtt ez a Felvidék legnagyobb, egybefüggő beszivárgási felülete. A Fődolomit vonulat DK-i peremén, a vízzáró karni márgacsoport kőzeteivel érintkezve, nagy hozamú források lépnek a f elszínre, amiknek a hozamát, valamint a tároló nyomásállapotát döntő részben a természetes utánpótlódás határozza meg. Keletről Nyugat-felé haladva először Felsőörs / Malomvölgy forrásvízmű mellé fúrt kutak, m ajd C sopak / N osztori-forrás, vé gül B alatonfüred / S iske- és K éki-források következnek. E zen f orrások j elenleg i s üz emelnek, vi züket a z É KBRV r egionális rendszerre t ovábbítják. A t erületen t alálható, m onitoring kut ak adatainak e lemzése alapján északról délre tartó vízáramlás jellemző. Nagy mennyiségű, tárolt vízkészlet itt nem t alálható, m ivel a f orrások „ szinte r ögtön” elvezetik a z es etlegesen megnövekedett be szivárgásból s zármazó t öbblet-vízmennyiséget. E miatt e zek a vízbázisok fokozottan sérülékenynek tekinthetők. Csopak / Nosztori-forrás kivételével mindegyik ví zbázis r endelkezik a K ÖDU-KTVF á ltal k iadott, v édőterület-kijelölési határozattal.

21


Kristály Kft.


A forrásvizek minősége a vízgyűjtőterületen található tevékenységekkel van összefüggésben. A Kéki-forrás védőterületeinek 90 %-ában erdő található, a f orrásvíz nitrát-tartalma 3-4 m g/l körüli. A M alomvölgyi-kutak védőterületein már jelentősebb mezőgazdasági tevékenység is előfordul, itt a termelt víz nitrát-tartalma 2 0 mg /l körüli. A kitermelhető vízkészlet a beszivárgás változására nagyon érzékeny.

1.3.3.4.

Vízbázisok

A f elszín a latti v izek védelme kül önösen fontos, m ivel Felsőörs ivóvízellátását a település területén található Malomvölgyi vízbázis biztosítja, mely karszt vízbázis. Felsőörs/Malomvölgy vízbázis bi ztonságba he lyezését m egalapozó d iagnosztikai f ázis munkáit – védőterület m eghatározás, b iztonságba h elyezési t erv el készítés – a VITUKI R t. készítette 1999-ben. Tekintettel a d iagnosztikai mu nkák le zárása ó ta e ltelt id őre, a K özép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi é s V ízügyi Felügyelőség e lőírta a v édőterület újraértékelését. Ennek megfelelően a Felsőörs/Malomvölgy üzemelő sérülékeny v ízbázisok v édőterületének lehatárolása – az üzemeltető DRV Zrt. által megbízott – a HYDROSYS Kf t. 2 009-ben és 2010-ben k észített ( „A F elsőörs M alomvölgy vízbázis b iztonságba h elyezési t ervének felülvizsgálata" címen) tervei alapján történt. A kitermelt víz típusa karsztvíz, vízadója felső-triász fődolomit. A vízbázis vízminőségének védelmére külső és hidrogeológiai „A” és „B” védőterület kijelölése történt meg a 882/2010. ügyiratszámú, 76139/2011. iktatószámú (Vksz.: D06/1521-10404) határozatban. A védőterületek öv ezeteire vona tkozó kor látozásokat a 123/ 1997. ( VII. 1 8.) K orm. r endelet határozza m eg. Fenti korlátozásokat Felsőörs településre jelen doku mentáció 1.6.1 f ejezete részletezi. A védőterületeken belüli fejlesztéseknél, egyedi szennyvízkezelő berendezések létesítésénél a fenti előírásokat kell figyelembe venni. A működő víztermelő kutak és a távlati vízbázisok védőterületeinek elhelyezkedését Felsőörs település K ülterületi S zabályozás T erve ( SZT-2) ábrázolja, i lletve j elen dokum entáció Térképmellékletének 9. számú térképe mutatja be. A védőterületek helyrajzi számok szerinti lehatárolását a dokumentáció 2. s zámú m elléklete tartalmazza. A települést érintő további vízbázisokkal kapcsolatos i nformációkat a d okumentáció 1.6.1. fejezete tartalmazza.

22


Kristály Kft.


A vízbázis termelő kutjainak paraméterei és VGT szerinti jellemzése A vízbázist a Malomvölgyi forrás galériarendszere és 5 db termelőkút (Felsőörs K-1, K-2, K3, K -4, K-5 ka taszteri s zámú kut ak) képezi, mely Felsőörs külterületén helyezkedik el , a 0109/2 hr sz.- ú i ngatlanon, a t elepülés belterületétől ÉN y-ra. A v ízbázis a z É szak-kelet Balatoni Regionális Vízmű részét képezi. A t öbbször m ódosított, 15505/ 2011. ügy számú, 84450/ 2011. i ktatószámú ( Vksz.: „D06”/1521-10404) vízjogi üzemeltetési engedély szerint: • a Malomvölgyi forrás, • valamint a Felsőörs K-4 és K-5 kataszteri számú kutak véglegesen üzemen kívül kerültek. Az alábbi táblázat a Malomvölgyi vízbázis termelőkútjainak paramétereit tartalmazza. 8. táblázat: A Malomvölgyi vízbázis termelőkútjainak főbb adatai Kutak jele Üzemelés módja Kataszteri szám Helyrajzi szám EOV X EOV Y Csövezett talpmélység (m) Forrás: DRV Zrt.

I. üzemelő Felsőörs K-1 0109/2 186 620 565 574 45,0

II. üzemelő Felsőörs K-2 0109/2 186 655 565 499 45,0

IV. üzemelő Felsőörs K-3 0109/2 186 791 565 407 45,0

V. felhagyott Felsőörs K-4 0109/2 186 802 565 378 45,0

VI. felhagyott Felsőörs K-5 0109/2 186 878 565 343 45,0

A fenti termelő kutak üzemeltetője a DRV Zrt. A jelenleg üzemelő I., II. és IV. kutak 2013-2015. közötti időszak vízminőségi paramétereit tájékoztató jelleggel a 3. számú melléklet tartalmazza. A termelő kutak vízminősége megfelel a 201/2001 (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet ivóvíz minőségi határértékeinek/parametrikus értékeinek. Az üzemelő ivóvíz termelő kutak elhelyezkedését a Térképmelléklet 7 . és 9 . számú t érképei tartalmazzák. A vízbázis monitoring kútjainak paraméterei, minőségi vizsgálatok eredményei A Malomvölgyi vízbázis megfigyelő kútjainak paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza. 9. táblázat: A Malomvölgyi vízbázis monitoring kútjainak főbb adatai Monitoring kút jele Kataszteri szám Helyrajzi szám EOV X EOV Y Csövezett talpmélység Maximális vízhozam (l/p) Forrás: DRV Zrt.

Fé-1 jelű kút Felsőörs K-7 0102/15 187 573 565 351 51,1 40



A monitoring kutak üzemeltetője a DRV Zrt. 23


Kristály Kft.


A monitoring kutak elhelyezkedését a Térképmelléklet 9. számú térképe tartalmazza. A monitoring kutak 2013. és 2015. évek közötti minőségi vizsgálati eredményeit a dokumentáció 4. számú melléklete tartalmazza. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a Malomvölgyi vízbázis monitoring kútjai által ellenőrzött karsztvíz ivóvíz minőségű, azonban az Fé-1 és Fé-2 figyelőkutak mért nitrátkoncentrációja – és ennek megfelelően a nitrát és nitrit együttes koncentrációja – 2013., 2014, és 2015. á prilisában m eghaladja a z i vóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. me lléklete által me ghatározott határértéket. Az Fé -3 jelű monitoring kútban a 2014. áprilisi mérés minimálisan határérték feletti KOIps értéket mutatott. A víztest nitrát szennyezettségét a VGT szerinti jellemzés is kimutatta. Statisztikai adatok a vízbázist érintően A település belterületén megépült teljes körű csatornázottsága védelmet jelent a sérülékeny Malomvölgyi ví zbázisra né zve, mely a t elepülés g eológiai- földtani viszonyai mia tt is szükséges volt. A z árt szennyvíztárolók, közműpótlók megléte nem a legjobb megoldás a keletkező szennyvíz gyűjtésére, elvezetésére az alábbiak miatt: 10. táblázat: Statisztikai adatok (vízellátás, szennyvízelvezetés)

Felsőörs Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma (db) Szennyvízbekötéssel ellátott lakások száma (db) Ivóvíz felhasználás (m3/év) Ebből lakossági ivóvíz felhasználás (m3/év) Keletkező szennyvíz mennyiség (m3/év) Ebből lakossági szennyvíztermelés (m3/év) Szippantott szennyvíz (m3/év) Forrás: Önkormányzat, DRV Zrt. *2014. évi adatok alapján becsült értékek

2015. 1413 700 90 454* 84 794* 47 642* 44 409* ≈2 700

A szolgáltatott lakossági ivóvíz felhasználás 84 794 m3/év volt, a lakossági szennyvíztermelés pedig 44 409 m3/év volt. A k ülönbség a s zolgáltatott i vóvíz f elhasználás és a k özcsatornán el vezetett, va lamint a szippantott s zennyvíz me nnyisége k özött a z a me nnyiség, me lyet a z egyedi szennyvíztárolókba vezetnek, a honnan annak nagy r észe a t alajban el szivárog, s zennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. Megjegyezzük, hogy ez az érték felülről becsült, mert ez a mennyiség tartalmazhatja a lakosok locsolásra f ordított – jelentős – vízmennyiségét is, i lletve eg yéb h áztartási ví zigényre felhasznált vízmennyiséget is, melyből nem keletkezik szennyvíz. A f ent leírtak miatt Felsőörs állandó lakosú külterületein – ahol nincs k izáró ok – javasolt az egyedi szennyvízkezelő berendezések megvalósítása. 24


Kristály Kft.


Felsőörs település közigazgatási területén • a közcsatornával el nem látott külterületeken, • vagy k özcsatornával e llátott, d e k özcsatornára rá n em k ötött ingatlan tulajdonosára vonatkozóan, • illetve a zokra a kül területi i ngatlanokra vona tkozóan, a hol a z e gyedi szennyvízkezelő berendezés nem valósítható meg, a 18/2015. (VI.30.) Önkormányzati rendelet tartalmaz kötelezettségeket (Lásd. 1.5.1 és 1.5.3. fejezetek).

1.3.3.5. A f elszín al atti v izek s zempontjából f okozottan é rzékeny te rületek lehatárolása

A település területe a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti terület az alábbiak szerint: 11. táblázat: Felsőörs település érzékenységi besorolása Település Felsőörs

Fokozottan érzékeny X

Érzékeny

Kevésbé érzékeny

Kiemelten érzékeny felszín alatti terület +

A f okozottan ér zékeny t erületek, i lletve a k iemelten ér zékeny f elszín al atti t erületek kategóriáinak részletes besorolását a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (FavR.) 2. számú melléklete tartalmazza. A tervezési területek FavR. szerinti érzékenységi besorolása: A v izsgálattal é rintett te rületek a 2 0 m m/év-nél n agyobb c sapadék u tánpótlódású területeknek helyezkednek el (2a kategória). • A t ervezési t erületek ü zemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai „A” és „B” védőterületet nem érintenek. Megjegyzés: A tervezési területet érintik az alábbi, üzemen kívüli vízbázisok: • É-i irányból a felhagyott Balatonalmádi Ferenc forrás vízbázis védőterülete, • K-i és D K-i i rányból az A lsóörsi, 2 db, m ára m ár f elhagyott ví zbázis védőterülete. Az i lletékes vízügyi hat óságtól k apott t ájékoztatás al apján az e mlített, f elhagyott vízbázis védőterületeket nem vesszük figyelembe a tervezés szempontjából. Az egyeztetés alapján ezeken a t erületeken az érzékenységi besorolás (2a: 20 mm-nél nagyobb utánpótlódási terület) a mérvadó. Azonban a T érképmelléklet 17-19. s zámú t érképe ál tal a felszín al atti k özeg szennyeződés érzékenységi ábrázolásánál még fel vannak tüntetve a szóban forgó felhagyott vízbázis védőterületek a 219/2004 (VII. 21.) Kormányrendelet (Favi) hatályánál f ogva. F entiek ér telmében a f enti t erületekre n ézve a F avi rendelet felülvizsgálata szükséges. 25


Kristály Kft.


• Azokat a t erületeket, ahol ol yan ka rsztos t erületek, a hol a f elszínen, va gy 10 m -en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, a tervezésből kizártuk. • A v izsgált te rületek á llami tu lajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávjába nem esnek. • A területek Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területet, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyeit nem érintenek. A f elszín a latti v izek s zempontjából f okozottan érzékeny t erületek l ehatárolását a t ervezési területre nézve a dokumentáció Térképmellékletének 18. számú térképe szemlélteti. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. ( VII. 21. ) K orm. rendeletben (Favr.) megfogalmazott, a tervezett egyedi szennyvízkezelő berendezésekre vonatkozó előírásokat jelen dokumentáció 1.6.1. fejezete tartalmazza.

1.3.3.6. A magas lehatárolása

talajvízállású

területeknek

minősülő

településrészek

A ma gas t alajvízállású te rületek d efiníció s zerinti m eghatározását a 1 47/2010. ( IV. 29. ) Korm. rendelet 2. § 19. pontja tartalmazza, mely szerint: „Magas ta lajvízállású te rület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van,”

Jelen dokum entáció 1.3.3.1. fejezetében leírtak s zerint Felsőörs területén nincs összefüggő talajvíztükör. A település területén jellemzően a patakmeder mentén, a völgytalpak környékén, mélyebben fekvő területeken jelenik meg a talajvíz a felszín közelében, mint magas talajvízállású területek, melyet az alábbi ábra és a Térképmelléklet 10. számú térképe szemléltet. A fúrási pontok talajvíz szintjeit a dokumentáció 4. táblázata tartalmazza. Egyedül az 5F jelű fúrásban érin el az 1,5 m-t a megütött és a nyugalmi talajvízszint, azonban a vizsgálati pont nem érint tervezési területet. Lakossági tapasztalatok alapján a település alacsonyan fekvő, D-i belterületi településrészén (pl. Bárókert u., Kertvég u.), illetve fakadóvizek környeztében időszakosan lehetnek magas talajvíz állású területek, amelyek nem érintenek tervezési területet.

26


Kristály Kft.


27


Kristály Kft.


5. ábra: A település magas talajvízállású területeinek lehatárolása

28


Kristály Kft.


Fentiek s zerint elmondható, ho gy a tervezési t erületek n em ér intenek a 147/2010. ( IV. 29. ) Korm. rendelet 2. § 19. pontja által definiált magas talajvízállású területeket. 1.3.4.FÖLDTANI KÖZEG, TALAJ VIZSGÁLATA A vizsgálati terület földtani viszonyait, talajjellemzőit a korábban hi vatkozott, a 2016 . februárjában v égzett h elyszíni v izsgálatok al apján el készített Szakvélemény szerint ismertetjük. A Szakvéleményt a dokumentáció 5. számú melléklete tartalmazza.

1.3.4.1.

Geológiai viszonyok

Felsőörs környéke alacsony középhegységi vidék, a tetők magassága 230-280 m , a köz tes hátságoké, fennsíkszerű részeké 210-260 m. A terület legfontosabb völgye a meredek oldalú, ÉNy-DK lefutású Malom-völgy. A V a lakú völ gy e róziós h atásra kiszélesedő kőzethasadék; keskeny, f eltöltött t alpába a pa tak be vágódik. A ki stáj m agaslatai ur alkodóan dolomit és mészkő sasbércek. A lankásabb idomok gyakran márgás, tufás, homokköves képződményeken alakultak ki. Felsőörs környékének legidősebb képződménye a pe rm kor ú Balaton-felvidéki Homokkő Formáció, amely több helyen észlelhető a felszínen. Itt, a Balaton-felvidéken jól látható, hogy a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles s zínváltással te lepül a tr iász k orú, v ilágosszürke dol omit (Aszófői Dolomit Formáció), amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete. Az Aszófői Dolomit fedőjében az a sötétszürke, bitumenes, jól rétegzett, alsó szakaszán vékonyréteges-lemezes, feljebb i nkább pa dos, bi oturbált ( hieroglifás) mészkő, az Iszkahegyi Mészkő Formáció települ. Az Iszkahegyi Mészkő fedőjét a terület legelterjedtebb triász képződménye, a Megyehegyi Dolomit F ormáció alkotja. Á ltalában vi lágosszürke, p ados va gy vastagpados, dol opátit szövetű, a fekü és a fedő közelében vékonyréteges dolomikrit vagy mikropátit. Az eg ész B alaton-felvidék vi szonylatában t ekintve, a Megyehegyi Dolomit az a legidősebb középső-triász litofácies, amelynek laterális irányban számottevően változik a vastagsága. A Felsőörsi Mészkő Formáció barnásszürke, vé konypados dol omárga rétegsorral kezdődik. Erre települ a világosabb színű, vékonypadosan rétegzett tűzköves mészkő. A Felsőörsi Mészkőre a Vászolyi Formáció világoszöld tufaösszlete települ. A B alaton-felvidék v iszonylatában a Dörgicse é s P écsely k özötti te rületen a le gszélesebb a Buchensteini Formáció pásztája. A Buchensteini Formáció fedőjét világosszürke, halványan drapp foltos, pados, gumós mészkő, a Füredi Mészkő Formáció alkotja. A Füredi Mészkő a rátelepülő Veszprémi Márga Formáció felé is fokozatos átmenetet mutat. A Füredi Mészkőre, illetve annak hiányában közvetlenül a Buchensteini Formációra települő Budaörsi D olomit F ormáció rétegsora felfelé csökkenő vulkanit-tartalommal je llemzett agyag, szürke, zöldesszürke, áthalmozott, tufás dolomitrétegek, melyek vastagsága kb. 20 m . A Fődolomit Formációba a Sándorhegyi Formáció fedőjében megjelenő, gyakorlatilag tiszta dolomitból álló, általában ciklusos felépítésű platform karbonátot soroljuk. 29


Kristály Kft.


A Neogén üledékciklus első képviselője a Vöröstói Agyag Formáció. A pannon végén kialakult sekély lagúna édesvízi, tavi-mocsári üledékeiből áll a Nagyvázsonyi Mészkő Formáció, mely az egyik legnagyobb felszíni elterjedésű képződmény. Viszonylag nagy területet lefedő képződmény a pleisztocénban kialakult lösz, m ely n éhol közvetlenül a Veszprémi Márga Formációra települ. A bazalt-, dolomit- és mészkőterületeken egyaránt jelentős fagyaprózódás zajlott a pleisztocén során, a fellazított kőzettörmelék máig mozog a lejtőkön. Lejtőtörmelék elsősorban a márgamedencék p eremét b orítja és a m edencékbe b etorkolló völgyek egy részét tölti ki. A holocén völgyi és lejtőüledékekben (árhordalék, deluvium) a völgyi, eróziós üledékek és a lejtőkről lemosott üledékek keverednek. A legfiatalabb, jelenleg is képződő, finomszemű, agyag, al eurit összetételű, általában talajosodott üledékek, réti és öntéstalajok sorolhatók ide.

1.3.4.2.

Talajvizsgálatok

Talajfeltárás A vizsgált terület talaj- és talajvíz-viszonyainak megállapítása céljából 5 db kisgépi BORRO fúrást készítettek 2016.02.23 – 02.24. között. A feltárások helyét az alábbi ábra és a Térképmelléklet 12. számú térképe szemlélteti.


6. ábra: Talajfeltárás helyszínrajza A feltárások tervezett mélysége 6,0 m volt, melyet csak a 3F és 4F jelű fúrás ért el. Az 1 F jelű fúrás 3,5 m-ben, szálban álló mészkőben, a 2F jelű fúrás 4,5 m-ben kőtörmelékes agyagban, az 5F jelű fúrás 5,0 m-ben kőtörmelékes közepes agyagban elakadt. A feltárások magassága a terepszinttel vehetők azonosnak. 30


Kristály Kft.


A feltárások alapadatait az alábbi táblázat tartalmazza: 12. táblázat: Feltárások adatai

Fúrás elért mélysége (m) 3,5

EOV Y

EOV X

kisgépi BORRO fúrás

Fúrás tervezett mélysége (m) 6,0

563 934

188 589


6,0

4,5

567 630

184 300

3F kisgépi BORRO fúrás 4F kisgépi BORRO fúrás 5F kisgépi BORRO fúrás Forrás: GEOHIDRO Kft.

6,0 6,0 6,0

6,0 6,0 5,0

568 073 568 260 569 503

186 750 186 240 185 820

Fúrás jele

Fúrás típusa

1F 2F

A f úrásokban feltárt ta lajok rétegződését, a rétegek vastagságát, osztályozó- és állapotjellemzőit, fejtési osztályukat a csatolt S zakvélemény mellékletét képező fúrásszelvények tartalmazzák részleteiben. A t alaj- és ta lajvízminták la boratóriumi v izsgálatát a G EOHIDRO K ft. ISO 9001 :2008. szerint tanúsított talajmechanikai laboratóriumában végezték el. A laborvizsgálatok készítése a feltárások készítésével párhuzamosan, a minták beérkezésének megfelelő sorrendiségben történt (2015. 02. hónapban). Talajrétegződés, talajállapot A f eltárások és laborvizsgálati eredmények alapján a vizsgált területen a felső 6 m-en az altalaj felépítésében jellemzően plasztikus rétegek (agyag- és iszap talajok) vesznek részt, az 1F jelű fúrásban pedig 3,0 m-ben elérésre került a szálban álló mészkő. A fúrások alapján az altalaj felépítésében az alábbi főbb rétegcsoportok vesznek részt: • Plasztikus talajok: kövér-, közepes- és sovány agyag, (homokos) iszap • Szálban álló mészkő Plasztikus talajok: o Nagy pl aszticitású t alajok: A f eltárásokban kövé r a gyagként jelentkező réteg. Színe szürke; konzisztenciáját tekintve kemény/merev állapotú (Ic=0.97-1,05). Feltáráskori víztartalma w = 16-20 %, a plasztikus indexe Ip = 30-31 % volt. Jellemzően kőtörmelékesek. Vízvezető tulajdonságait tekintve gyakorlatilag vízzáró. o Közepes pl aszticitású t alajok: A feltárásokban jellemzően sovány- és kö zepes agyagként jelentkeznek. S zínük ( szürkés-)barna; jellemzően ezen rétegek is kőtörmelékesek, konzisztenciájuk alapján merev/kemény állapotúak (Ic=0.86 – 1.17). A talajok feltáráskori víztartalma w = 12 – 36%, a plasztikus indexe Ip = 15 – 21 % volt. Jellemzően kőtörmelékesek. Vízvezető tulajdonságait tekintve gyakorlatilag vízzáró. o Kis p laszticitású ta lajok: A f eltárásokban ( homokos) i szapként j elentkező réteg. S zíne (sárgás-)szürke, ( sárgás-)barna; k onzisztenciáját t ekintve kemény/merev állapotú (Ic=0.80-1,78). Feltáráskori víztartalma w = 9-24 %, a plasztikus indexe Ip = 11-15 % volt. Vízvezető tulajdonságait tekintve gyengén vízvezető. 31


Kristály Kft.


A feltárt talajok főbb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: 13. táblázat: Feltárt talajok főbb jellemzői

Talajfajta Víztartalom [w%] kövér agyag 16 – 20 közepes agyag 20 – 28 sovány agyag 12 – 36 (homokos) iszap 9 – 23 Forrás: GEOHIDRO Kft. CU: egyenlőtlenségi modulus IP: plasztikus index A - I: agyag/iszap-tartalom H: homoktartalom

A ta lajvizsgálatot is tartalmazza.

IP [%] 30 – 31 20 – 21 15 – 18 11 – 15

Ic 0,97 – 1,05 0,86 – 1,17 0,70 – 1,13 0,80 – 1,78 Ic: konzisztencia index K: kavicstartalom

magába foglaló S zakvéleményt a dokum entáció 5. s zámú m elléklete

A talaj általános minőségi állapotának jellemzése céljából a fúrások közül az 1F, 2F és 4F jelűből talajminta vételezés történt az általános kémiai paraméterek meghatározása céljából 2 m mélységből. A ta lajmintavételt é s a kémiai la boratóriumi v izsgálatokat a N AT által N AT-1-1398/2015 számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte el. A mérési eredmények a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e gyüttes r endelet 1. é s 3. mellékletében szereplő, a földtani közegre vonatkozó „B” határértékkel kerültek összehasonlításra. A vizsgálati eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: 14. táblázat: Talajminták kémiai vizsgálata desztillált vizes kivonatból (1:10) Komponens

Mértékegység

1F/2,0m 7,78 79 1,0 <0,1 1,0 61 <6 <2 <25 <5 <0,3 <0,1 22

Minta jele* 2F/2,0m 7,80 74 1,3 <0,1 0,8 49 <6 <2 <25 <5 <0,3 <0,1 19

4F/2,0m 7,90 68 <0,5 <0,1 0,9 55 <6 <2 <25 <5 <0,3 <0,1 17

„B” határérték

pH 6,5-9,0** Vezetőképesség 25 °C-on μS/cm 2 500 KOIps mgO2/dm3 p-lúgosság mmol/dm3 m-lúgosság mmol/dm3 Hidrogén-karbonát mg/dm3 Karbonát mg/dm3 Hidroxid mg/dm3 Szulfát mg/dm3 250** Nitrát mg/dm3 50** Ortofoszfát mg/dm3 0,5** Ammónium mg/dm3 0,5** Összes keménység mgCaO/dm3 *Az eredmények a kivonatra vonatkoznak **A határértékek a felszín alatti vízre vonatkozóan kerültek megadásra a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletének megfelelően

32


Kristály Kft.


15. táblázat: Talajminták kémiai vizsgálata szárazanyagra vonatkoztatva Komponens

Mértékegység

Fluorid mg/kg Klorid mg/kg Bromid mg/kg Ortofoszfát mg/kg Nitrit* mg/kg Mangán mg/kg Vas mg/kg Nátrium mg/kg Kálium mg/kg Kalcium mg/kg Magnézium mg/kg *Termőföldnek nem minősülő földtani közegre. Forrás: GEOHIDRO Kft.

1F/2,0m <5 <50 <5 <3 <0,5 <0,1 5,4 9 6 138 10

Minta jele 2F/2,0m <5 <50 <5 <3 <0,5 <0,1 2,6 5 2 119 12

4F/2,0m 5 <50 <5 <3 <0,5 <0,1 0,2 8 4 96 16

„B” határérték 100 -

Az e redmények a lapján me gállapítható, h ogy a ta laj általános k émiai k omponensei megfelelnek a vonatkozó határértékeknek. A talajminták vizsgálati jegyzőkönyveit jelen dokumentáció 6. számú melléklet tartalmazza. A tervezési terület környezetében jellemző genetikus talajtípusokat a Térképmelléklet 4 . számú térképe, a talajképző kőzettípusokat a Térképmelléklet 5. számú térképe, a t alaj mintavételi pontok elhelyezkedését pedig a Térképmelléklet 12. számú térképe mutatja be. Szikkasztási vizsgálat A vizsgált területen az altalaj vízáteresztő-képességének meghatározása céljából, valamennyi furatban a terep alatt 1,0 m-ben szikkasztás-vizsgálatokat végeztek (nyeletéssel). A v izsgálatokat 6 5 mm Ø-jű (r0= 0,0325 m ), 1, 0 m hos szúságú (hm=1,0 m) PVC csőben végezték e l. A vi zsgálat s orán m érték, hogy 1 cm vízszintcsökkenés (Δh= 0,01 m ) h ány másodperc (Δt) alatt következik be. A szivárgási tényező (k) értéke Khafagi k épletével került m eghatározásra (Juhász J .: Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, 2002. 273. oldal). Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: 16. táblázat: Szivárgási tényezők a vizsgált területeken

Fúrás EOV Y jele 563 934 1F 567 630 2F 568 073 3F 568 260 4F 569 503 5F Forrás: GEOHIDRO Kft.

EOV X 188 589 184 300 186 750 186 240 185 820

Talajtípus a vizsgálat mélységében közepes agyag sovány agyag sovány agyag homokos iszap sovány agyag

Szivárgási tényező k [m/s] 1,4x10-11 – 2,5x10-11 1,5x10-10 – 2,5x10-10 1,4x10-10 – 2,5x10-10 1,4x10-9 – 2,5x10-9 1,5x10-10 – 2,5x10-10

Minősítés vízzáró vízzáró vízzáró gyengén vízvezető vízzáró

Az e redményeket ös szefoglalva m egállapítható, hog y a vi zsgált t alajok dönt ően vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősíthetők. A szikkasztási vizsgálatok alapján levont következtetéseket, szükségesnek ítélt intézkedéseket jelen dokumentáció 1.6.2.1. fejezete tartalmazza. 33


Kristály Kft.


A szikkasztási vizsgálatok helyét a Térképmelléklet 12. számú térképe szemlélteti.

34


Kristály Kft.


1.4. EGYES T ELEPÜLÉSRÉSZEKEN A LKALMAZOTT SZENNYVÍZELVEZETÉSI, TISZTÍTÁSI ÉS EGYÉB SZENNYVÍZKEZELÉSI MEGOLDÁSOK

1.4.1.SZENNYVÍZELVEZETÉS Felsőörs szennyvízcsatorna-hálózata 100% -ban kiépített, a teljes körű elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna há lózat t eljes m értékben 2003 -ban valósult m eg, m elyhez 2007 -ben csatlakozott a Kertvég utca és a Bárókert utca. A csatornahálózat gravitációs elven működik, szükség szerinti átemelő berendezésekkel, nyomóvezetékekkel. A szennyvízelvezető-hálózat p ályázati f orrásból k erült k iépítésre. A szennyvízcsatornahálózat kivitelezője a mára már megszűnt Hoffmann Kft. volt, jogutódja a COLAS Alterra Zrt. A s zennyvízcsatorna-hálózat szennyvize a települési rendszer regionális végátemelőjébe kerül, ami regionális nyomóvezetéken keresztül jut el Alsóörsre, majd onnan a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre. A c satornahálózatra r ákötöttek a ránya be lterületen köz el 100 % ( külterülettel e gyütt né zve 49,5%), míg a vízhálózatra kötöttek aránya 100 % (bel- és külterületre együttesen). A Felsőörs település szennyvízcsatorna-hálózata a DRV Zrt. „D”6/1521-11650 Vksz. számú egységes vízjogi üzemeltetési engedélye alapján üzemel. Az üzemeltetési engedély egységes szerkezetben magába foglalj a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélyét is. Az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján a szennyvízelvezető hálózat statisztikai adatai az alábbiak: • Hálózat hossza: 15 772 + 464 + 698 = 16 934 m • Nyomott rendszer: 698 m • Átemelők: 5 db (Fe1-Fe5) (VI. régió szennyvízgyűjtő hálózat része) A település szennyvízcsatorna-hálózatának és az átemelők helyének áttekintő helyszínrajzát a dokumentáció 7. számú melléklete tartalmazza 1.4.2.SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Felsőörs település szennyvíztisztítását a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep lá tja e l. E nnek megfelelően Felsőörs a Balatonfűzfői szennyvízelvezetési agglomerációba tartozik. Az érintett a gglomerációt a N emzeti T elepülési S zennyvízelvezetési é s -tisztítási M egvalósítási Programról s zóló 25/ 2002. ( II. 27.) K orm. r endelet 2. m ellékeltében lévő agglomerációs jegyzék 8 településre vonatkozóan, Balatonfűzfő központtal jelöli ki.

35


Kristály Kft.


A Balatonfűzfői szennyvízelvezetési agglomerációba tartozó települések az alábbiak: • Alsóörs, • Balatonalmádi, • Balatonfüred (Szívkórháztól K-re), • Balatonfűzfő, • Csopak, • Felsőörs, • Lovas, • Palóznak. A szennyvíztisztító rendszer üzemeltetője a DRV Zrt. A Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep a „D”6/1521-11650 V ksz. s zámú e gységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedélye alapján üzemel. Az elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi-Séd. Mivel a te lepülés ö nálló s zennyvíztisztító te leppel n em rendelkezik, a tis ztítási te chnológia ismertetése nem képezi jelen dokumentáció részét. 1.4.3.A KÖZCSATORNÁRA RÁ NEM KÖTÖTT INGATLANOK Felsőörs belterületén az Önkormányzat kiépítette a közcsatornát. Belterületi, 100% -ban c satornázott t elepülésrészeken a s zennyvízhálózatra r á ne m köt ött fogyasztók száma minimális, kb. 3 ingatlan. Felsőörs állandó népességének több, mint 10%-a él külterületen. A kül területi te lepülésrészek állandó la kossal é rintett te rületein (Pocca-Főszőlők, Kishegy, Öreghegy, Köveskútpuszta) a csatornázott belterületektől való nagy távolságuk miatt a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése nem történt meg és a későbbiekben sem várható. A cs atornahálózatra r á n em k ötött, külterületi ingatlanokon keletkező szennyvíz jelenleg az ingatlanokhoz ka pcsolódó – jellemzően saját építésű – egyedi s zennyvíztárolókban gyűlik, melyet hivatalosan szippantással ürítenek az érintettek. Gyakorlati tapasztalat azonban, hogy az említett szennyvíztárolók sok esetben nem vízzáróak, a gyűjtött szennyvíz ezekből elszikkadhat. Így fennáll a lehetősége a környezetterhelésnek, a szennyvíztárolókból esetlegesen e lszikkadó s zennyvíz a t elepülés hi drogeológiai a dottságaiból ki folyólag közvetlenül szennyezheti a felszíni és felszína alatti vizeket.

36


Kristály Kft.


1.5. A SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI A TELEPÜLÉSEN Felsőörs település belterületén a csatornázottság mértéke közel 100 %-os. Jellemzően a külterületen találhatók olyan – állandó lakossal rendelkező – ingatlanok, ahol a vízvezeték-hálózat kiépült ugyan, azonban a szóban forgó területek szennyvízelvezetőhálózattal nem rendelkeznek. A t elepülés kül területe t ovábbá r endelkezik olyan t erületekkel, a hova á llandó l akosok betelepülése várható, és a későbbiekben az ivóvízvezeték-hálózat is kiépítése kerül, azonban a szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül megvalósításra. Ezen túlmenően vannak olyan külterületi ingatlanok, ahol jelenleg is gazdasági tevékenységet folytatnak ( Gksz t erület) rendelkezésre álló i vóvíz-hálózattal, illetve ahol a későbbiekben várható v állalkozások t elepítése ( K-mü terület) a z ivóvízhálózat kiépítésével. Ezen területek kommunális szennyvízének elvezetése céljából azonban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem valószínűsíthető. Gazdaságossági okokból ki folyólag a f enti kül területi i ngatlanok c satornázása ne m vá rható, ez vonatkozik az ivóvíz-hálózattal ellátott külterületi ingatlanokra is. Ezeken a területeken egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése javasolt/tervezett, természetesen ah ol az t a f öldtani ad ottságok, v ízbázis-védelmi s zempontok é s a j ogi szabályozás lehetővé teszi. A fennmaradó külterületeken a zárt tárolókban való szennyvízgyűjtés javasolt. Fentiek alapján n em t elepülésrészenként, h anem a szennyvízelvezetés, i lletve egyéb szennyvízkezelési m egoldások s zerint m utatjuk b e a t elepülést, ki hangsúlyozva a kül terület geológiai, hidrogeológia és a jogi szabályozás adta lehetőségeit az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére nézve. 1.5.1.MEGLÉVŐ CSATORNAHÁLÓZAT FENNTARTÁSA Tekintettel ar ra, h ogy a településen a s zennyvízcsatorna-hálózat 100 % -ban ki épült, ezért a szennyvízcsatorna-hálózatra v onatkozóan a cél okat a h álózat f elújításra és ü zemeltetésre vonatkozóan állapítottunk meg. Felsőörs szennyvízelvezető hálózatának a 2016-2030. közötti időszak 15 éves Gördülő fejlesztési terve alapján az alábbiakban ismertetjük a rövid-, közép- és hosszú távú beruházási, és felújítási, valamint pótlási terveket. Az adatokat a DRV Zrt. szolgáltatta. Rövid távú célok: • FE-3 át emelő nyomóvezeték bővítésének k ivitelezése (A meglévő D63 KPE nyomóvezeték már nem képes szállítani a keletkező szennyvízmennyiséget). • Aknák rekonstrukciója 4 db, aknafedlap cserék, kerettel, szintreemeléssel. • Fe-5 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása. • Fe-3 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása. Tervezett megvalósítás: 2016. 37


Kristály Kft.


Közép távú célok: • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalék szivattyú. • Fe-4 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db. • Fe-1 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db. • Aknák rekonstrukciója, 3 db, aknafedlap cserék, kerettel, szintreemeléssel. Tervezett megvalósítás: 2017. • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalék szivattyú. • Kerítés drótháló cseréje Fe-1 átemelőnél, 1,5 m magas, 24 fm szögesdróttal, vezérszál 3~4 fm. Tervezett megvalósítás: 2018. • Fe-3 átemelőbe új szivattyú beszerzése, 1 db, a meglévővel megegyező képességű. • Fe-4 átemelőben üzemelő szivattyú f elújítása, 1 db, működővel megegyező kapacitású. • Az i nfiltráció c sökkentése érdekében t isztítóaknák rekonstrukciója, el őzetes felmérés alapján 5 db. • Kerítés dróthaló cseréje Fe-5 átemelőnél, l,5 m magas, 18 fm. Tervezett megvalósítás: 2019. • Fe-5 átemelőbe új szivattyú beszerzése l db, üzemképes szivattyú biztosítása • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalék szivattyú. • Kerítés d rótháló cs eréje F e-3 át emelőnél, 1,5 m magas, 20 fm (Szögesdróttal. "vezér szál 3x20 fm együtt) Tervezett megvalósítás: 2020. Hosszú távú célok: • Fe-3 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 d b, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-1 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Tisztítóaknák r ekonstrukciója, előzetes felmérés alapján 5 d b, a z' a knák vizzárósága nem megfelelő, a területi szennyvízátemelő csapadékos időszakban túlterhelt. Cél az infiltráció csökkentése. Tervezett megvalósítás: 2021. • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalékszivattyú. • Fe-4 átemelőbe új szivattyú beszerzése, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Szennyvízakna rekonstrukciója F e-3 átemelő előtt. A z átemelő fogadóaknájának felújítása indokolt. Tervezett megvalósítás: 2022.

38


Kristály Kft.


• Fe-3 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója • Tisztítóaknák rekonstrukciója, előzetes felmérés al apján 10 db, az aknák vi zzárósága nem megfelelő, a területi szennyvízátemelő csapadékos időszakban t últerhelt. Cél az infiltráció csökkentése. • Kerítés d rótháló cseréje F e-4 átemelőnél, 1,5 m magas, 18 f m. ( Szögesdróttal, v ezér szál 3xl8 fm együttl) Tervezett megvalósítás: 2023. • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalék szivattyú. • Fe-4 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója • Szennyvízakna rekonstrukciója Fe-4 átemelő előtt. Az átemelő fogadóaknája egyben, felújítása indokolt. Tervezett megvalósítás: 2024. • Fe-3 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db , a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-1 át emelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-1 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója. Tervezett megvalósítás: 2025. • 3 db szivattyú beszerzése házi átemelőhöz. Tartalék szivattyú. • Fe-5 át emelőben üzemelő szivattyú f elújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-5 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója. Tervezett megvalósítás: 2026. • Fe-3 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója. • Aknák rekonstrukciója (3 db), aknafedlap cserék, kerettel, szintreemeléssel. • Tisztítóaknák rekonstrukciója,előzetes f elmérés a lapján 1 0 d b, a z ak nák vizzárósága nem m egfelelő, a területi szennyvízátemelő csapadékos i dőszakban túlterhelt. C él az infiltráció csökkentése Tervezett megvalósítás: 2027. • Fe-3 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-1 át emelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-2 átemelő villamos kapcsoló szekrény rekonstrukciója. Tervezett megvalósítás: 2028. 39


Kristály Kft.


• Fe-5 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Fe-4 átemelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a megfelelő mennyiségű és üzemképes szivattyú biztosítása. • Tisztítóaknák rekonstrukciója előzetes f elmérés alapján 5 d b, a z ak nák vízzárósága nem m egfelelő, a t erületi szennyvízátemelő csapadékos i dőszakban t últerhelt. Cél az infiltráció csökkentése. Tervezett megvalósítás: 2029. • Fe-2 á temelőben üzemelő szivattyú felújítása, 1 db, a üzemképes szivattyú biztosítása. Tervezett megvalósítás: 2030.

megfelelő mennyiségű és

Felsőörs 2016-2030. évi beruházási-felújítási és pótlási tervét részleteiben a dokumentáció 8. számú melléklete tartalmazza. 1.5.2.EGYEDI SZENNYVÍZKEZELŐ BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE A vizek h asznosítását, v édelmét és k ártételeinek el hárítását s zolgáló t evékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2 §-a szerint: „egyedi szennyvízkezelés: olyan egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják” Az egyedi szennyvízkezelő létesítmény lehet: • „egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan ví zilétesítmény, a mely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi” • „tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi” A 147/2010. ( IV. 29.) K orm. rendelet 25.§ (2) szerint „ egyedi s zennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés es etén akkor l ehet l étesíteni, h a a t elepülési ö nkormányzat á ltal e lfogadott é s a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi.” Lásd jelen dokumentáció 1.6.1 fejezete a jogszabályi megfelelőség vizsgálatáról.

40


Kristály Kft.


Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére javasolt területek Felsőörs település Önkormányzata a település azon külterületein: • amelyek állandó lakossal rendelkeznek, a vízvezeték-hálózat kiépült, azonban a terület szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik, • ahova a jövőben várható állandó lakosok betelepülése és várható a vízvezetékhálózat kiépülése, azonban a szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül bevezetésre, • a t elepülés ÉNy-i te rületén (Köveskútpusztán) elhelyezkedő, i vóvízvezetékkel rendelkező Gksz (Kereskedelmi s zolgáltató te rület) területek – a keletkező kommunális s zennyvizek ke zeléséhez –, ahol j elenleg gazdasági t evékenységet folytatnak, azonban szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése nem várható, • a belterülettől ÉNy-i irányban elhelyezkedő K-mü ( Különleges t erület – mezőgazdasági üzemi t erület) területek, ahol a jövőben várható kommunális szennyvíz keletkezése és várható a vízvezeték-hálózat kiépülése, • illetve ahol a fentieket a f öldtani ad ottságok, a ví zbázis-védelmi s zempontok és a jogi szabályozás lehetővé teszi, egyedi s zennyvízkezelő berendezések telepítését tervezi l akott i ngatlanonként. A tisztított szennyvíz szikkasztással kerül elvezetésre. Ennek megfelelően a továbbiakban az egyedi szennyvízkezelő berendezések alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések tervezett telepítési területeit a Térképmelléklet 15., 16. térképei szemléltetik. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések megvalósítása előre láthatóan egyedi szinten – ingatlan t ulajdonosonként – történik, amennyiben azonban lehetőség nyílik pályázati forrás igénybevételére, programszerű telepítés sem kizárt. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés építésével kapcsolatos elvárások • A tervezett technológia elégítse ki az adott befogadóra előírt határértékeket, • A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetőségét, • Alkalmas legyen szezonális terheléseket is kezelni, • A berendezésben stabil iszap képződjön, • A berendezés működése költséghatékony legyen, • Üzemeltetése egyszerű és átlátható legyen, • Segítse elő a korábbi illegális szennyvízelvezetések/szikkasztások felszámolását. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések általában a n agyüzemi s zennyvíztisztítók (és s zennyvíztisztítási technológiák) k icsinyített m ásaként k ifejlesztett, az aer ob biológiai l ebontáson alapuló, előre gyártott, a he lyszínen könnyen összeszerelhető és 41


Kristály Kft.


telepíthető automatizált kis szennyvíztisztítók, amelyek alapvető tulajdonsága, hogy a szennyezőanyag lebontást külső energia bevitel segítségével végzik.

42


Kristály Kft.


Alkalmasak a ki sebb l akóközösségek, l akóparkok va gy pl . egyedülálló pa nziók, intézmények, ille tve, a c saládi h ázak k ommunális s zennyvizeinek tis ztítására. A piacon s zámos ha zai é s kül földi gyártó berendezései m egtalálhatók, köz ös jellemzőjük, hogy a tisztítási kapacitásuk lépcsőzetesen 1- 50 l akosegyenértékig változik. Jelen dokumentációban e gy l ehetséges ki alakítást i smertetünk, m elyet jelen dokumentáció 1.5.2.3. fejezete részletez. A megvalósítás s orán csak az on b erendezések al kalmazását j avasoljuk, m elyek rendelkeznek a CE (MSZ-EN 12566-3) minősítéssel. Az eg yedi s zennyvízkezelő berendezések telepítését megelőzően, minden esetben egyedi vizsgálatokkal kell e ldönteni, h ogy az é rintett t erület al kalmas-e a ti sztított s zennyvíz elszikkasztására, illetve a szikkasztás milyen módon történhet. A javasolt egyedi vizsgálatokat az 1.6.2.1. fejezet, a szikkasztás lehetséges módjait az 1.5.2.5. fejezet részletezi. Az érintett lakosság egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére történő ösztönzése Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére ösztönző erejű lehet: • a Fe lsőörs Község Önkormányzata Képviselő–testületének 23/ 2015. ( XI.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról, • valamint a Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (VI.30.) önko rmányzati r endelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról. Fontos hangsúlyozni, hogy bármely fejlesztési lépés a jelenlegi, nem vízzáróan kialakított szennyvíztárolókhoz képest környezetvédelmi szempontból előrelépést jelent.

1.5.2.1.

A keletkező szennyvíz várható mennyisége, minősége

Mennyiségi adatok Az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel megtisztítandó szennyvíz mennyisége előre nem prognosztizálható a berendezések várhatóan egyedi szintű telepítése miatt. Ennek megfelelően az ingatlanonként keletkező szennyvizek mennyiségi adatait adjuk meg – a f ajlagos l akosszámot é s f ajlagos ví zfogyasztási a datokat a lapul vé ve – Önkormányzati adatszolgáltatás alapján: 1. Családi házas ingatlanok kommunális szennyvize: A keletkező kommunális szennyvíz ingatlanonkénti mennyiségét jelen dokumentáció 1. táblázata adatai alapján határoztuk meg. A táblázat szerint a teljes település fajlagos lakosszáma 1,3 fő/lakás. Fentiek alapján a lakosegyenérték 2. 43


Kristály Kft.


Ennek megfelelően a családi h ázas i ngatlanok egyedi s zennyvízkezelő kisberendezésekkel megtisztítandó s zennyvíz mennyisége – 140 l/fő d fajlagos vízfogyasztást alapul véve – ingatlanonként: LE: 2 Qd: 280 l/d, (0,28 m3/d) 2. Gksz ( Kereskedelmi s zolgáltató t erület) é s K-mü ( Különleges t erület – mezőgazdasági üzemi terület) kommunális szennyvize: Az érintett Gksz területen jelenleg is üzemelő vállalkozások vannak. A K-mü területen jelenleg s emmilyen t evékenységet n em f olytatnak, az i vóvízvezeték-hálózat (még) nem került kiépítésre. Azonban Felsőörs település és hasonló a dottságú t elepülések vá llalkozásainak paramétereit alapul véve, a fenti területek jelenlegi és majdani vállalkozásait tekintve maximum 20 fő (dolgozó) kibocsátásával számolhatunk, ennél magasabb létszám nem várható. Ennek megfelelően a Gksz területeken keletkzeő és K-mü t erületeken m ajdan keletkező, az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel megtisztítandó kommunális szennyvíz mennyisége vállalkozásonként – 60 l/fő d dolgozói fajlagos vízfogyasztást alapul véve az alábbi: LE: 10 Qd: 600 l/d, (0,6 m3/d) Az eg yedi k isberendezések t elepítésére al kalmas k ülterületi i ngatlanok l ehatárolását a Térképmelléklet 15. térképe szemlélteti. Fentiek értelmében az egyedi szennyvízkezelő berendezések által megtisztított szennyvíz mennyisége előre láthatólag nem haladja meg az évi 500 m3-t. Minőségi adatok A megtisztítandó szennyvíz tipikusan háztartási jellegű. A szennyvízminőség meghatározása a lakosegyenértékszám és a (fajlagos) vízfogyasztási é rtékek a lapján tö rtént, a s zámítási eredményeket az alábbi táblázatok tartalmazzák külön a családi házas ingatlanokra és külön a Gksz és K-mü területekre nézve.

44


Kristály Kft.


17. t áblázat: Várható s zennyvízminőség egyedi s zennyvíztisztító b erendezésenként, c saládi házas ingatlanok esetén Felsőörs egyedi szennyvízkezelő berendezések szennyvíztisztítása - tervezési alapadatok mennyiségre és minőségre Qdnévl (m3/d)

FVF (l/fő d) Felsőörs családi házas ingatlanok (LE):

LEÉ

0,28

0,280 m3/d

Települési szennyvíz ingatlanonként (m3/d):

Paraméter

140

2

Fajlagos kibocsátás

Összes terhelés

Települési minőség

g/fő d

kg/d

mg/L

KOI

2

110,0

0,22000

786

BOI5

2

60,0

0,12000

429

ÖLA

2

70,0

0,14000

500

ÖN

2

12,0

0,02400

86

NH4-N

2

9,0

0,01800

64

ÖP

2

2,0

0,00400

14

18. táblázat: Várható szennyvízminőség egyedi szennyvíztisztító berendezésenként, Gksz és Kmü területre nézve Felsőörs egyedi szennyvízkezelő berendezések szennyvíztisztítása - tervezési alapadatok mennyiségre és minőségre FVF (l/fő d) Felsőörs Gksz és K-mü külterületi ingatlanok (LE): Települési szennyvíz ingatlanonként (m3/d):

Paraméter

LEÉ

60

10

Qdnévl (m3/d) 0,6

0,600 m3/d

Fajlagos kibocsátás

Összes terhelés

Települési minőség

g/fő d

kg/d

mg/L

KOI

10

110,0

1,10000

1833

BOI5

10

60,0

0,60000

1000

ÖLA

10

70,0

0,70000

1167

ÖN

10

12,0

0,12000

200

NH4-N

10

9,0

0,09000

150

ÖP

10

2,0

0,02000

33

45


Kristály Kft.


A tisztítóberendezések kapacitásonkénti szennyezőanyag terhelését tájékoztató je lleggel az alábbi táblázat szemlélteti. 19. t áblázat: Az egyedi szennyvízkezelő berendezésre érkező maximális szennyezőanyag terhelés Paraméter KOI BOI5 ÖLA ÖN NH4-N ÖP

1-4 LE (kg/d) 0,44 0,24 0,28 0,048 0,036 0,008

Maximális terhelés 4-8 LE (kg/d) 0,44-0,88 0,24-0,48 0,28-0,56 0,048-0,096 0,036-0,072 0,008-0,016

9-17 LE (kg/d) 0,88-1,87 0,48-1,02 0,56-1,19 0,096-0,204 0,072-0,153 0,016-0,034

1.5.2.2. A ti sztított s zennyvíz b efogadója, a ti sztított s zennyvízzel s zemben támasztott követelmények

A tisztított szennyvíz elhelyezése az adott egyedi szennyvízkezelő kisberendezéssel azonos ingatlanon, szikkasztással történik. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőzően egyedi vizsgálatokkal kell eldönteni, hogy az é rintett t erület alkalmas-e a t isztított sze nnyvíz e lszikkasztására, i lletve a szikkasztás milyen módon történhet. A javasolt egyedi vizsgálatokat az 1.6.2.1. fejezet, a szikkasztás lehetséges módjait az 1.5.2.5. fejezet részletezi. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére alkalmasnak m ondható külterületi ingatlanok lehatárolását – jelen dokumentáció 1.6 fejeztében elvégzett vizsgálatok alapján – a Térképmelléklet 15., 16. számú térképe szemlélteti.) Kibocsátási határértékek A tisztított szennyvíz szikkasztása a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet követelményeinek betartása szerint történhet. A tis ztított s zennyvíz s zikkasztása nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot a felszín alatti ví z és a földtani k özeg esetében, m int a 6/ 2009. ( IV. 14. ) KvVM-EüM-FVM e gyüttes rendelet 2 . me llékletében me ghatározott ( B) s zennyezettségi h atárérték, illetve a b izonyított háttér konc entrációk ( Ab), a melyeket a 219/ 2004. ( VII. 21.) K ormányrendelet 1. s zámú mellékletében meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet 2. mellékletében szereplő, a felszín alatti vi zekre vona tkozó – a kommunális eredetű tisztított szennyvizekből származó – szennyező komponensek (B) szennyezettségi határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza. 46


Kristály Kft.


20. táblázat: Felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek Szennyező komponens

Mértékegység

Foszfát (PO43-) mg/l Nitrát talajvízre mg/l Ammónium mg/l Megjegyzés: A határértékek talajvízre vonatkoznak.

(B) szennyezettségi határérték 0,5 50 0,5

Az egyedi szennyvízkezelő létesítmények által k ibocsátott tis ztított s zennyvíz szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 4. s zámú m ellékletében m eghatározott kibocsátási határértékeket. Az e gyedi b erendezések tis ztított s zennyvízével s zemben tá masztott kibocsátási határértékeket az alábbi táblázat tartalmazza: 21. t áblázat: A z e gyedi s zennyvízkezelő létesítmények tisztított szennyvízének ki bocsátási határértékei Szennyezőanyagok

Mértékegység

Mintavétel típusa

Földtani közegbe történő bevezetés esetén határérték felszín alatti víz szempontjából (30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerint) fokozottan érzékeny és magas nem fokozottan érzékeny talajvízállású területen területen (1)

minősített 150 pontminta mg/l KOIk 24 órás 100 75 átlagminta minősített pontminta mg/l NH4-N 24 órás 10 átlagminta minősített pontminta mg/l öN 24 órás 25 átlagminta (1) A mintavétel típusa vagylagosan írható elő, egy-egy paraméterre mindkettő együtt nem alkalmazható.

A CE minősítéssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések szakszerű üzemeltetés mellett biztonsággal teljesítik a fenti határértékeket. A szikkasztás során a célkitűzés, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek állapota ne romoljon. A terepi adottságoktól függő, lehetséges szikkasztási módokat az 1.5.2.5. f ejezet, az e gyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőző egyedi vizsgálatokat az 1.6.2.1. f ejezet részletezi. Az ar ra al kalmas t erületeken a szennyvízkezelő berendezések megvalósításával ez a cél teljesülni fog, ugyanis ezek a b erendezések az esetleges illegális szennyvízelszikkasztásokkal szemben 70-99% közötti szennyezőanyag-eltávolítást valósítanak meg. 47 X:\1532_Felsőörs_Települési Szennyvízkezelési Program\07 Települési szennyvízkezelési dokumnetáció\Javított változat_Önk. észrevételek alapján_20160414\1532_Felsőörs_TSZP_dokumentáció_javított_20160414.doc

Kristály Kft.


Mintavétel gyakorisága A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 28. § (1a) pontja kimondja, hogy: „Egyedi telepítésnél, ha a k ibocsátás m eghaladja az 500 m 3/év m ennyiséget, év ente mintavételt és analitikai vizsgálatot kell végezni. Programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20%-ánál a m intavételt é s az anal itikai vizsgálatot el kel l vég ezni ú gy, h ogy va lamennyi l étesítmény l egalább 5 évente b ekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.” Mivel a település érintett külterületein nagy valószínűséggel az egyedi szennyvízkezelő berendezések egyedi telepítése kerül megvalósításra, illetve a keletkező szennyvíz mennyisége sehol sem haladja meg az évi 500 m 3 mennyiséget, ezért a berendezések elfolyó tisztított s zennyvízének mintavételezését é s a nalitikai vi zsgálatát berendezésenként 5 évente javasoljuk elvégeztetni. A programszerű telepítés megvalósítás esetén az elfolyó tisztított szennyvíz mintavételezését és analitikai vizsgálatát a fenti jogszabályban előírt módon és gyakorisággal javasoljuk elvégeztetni.

1.5.2.3.

Szennyvíztisztítási technológia ismertetése

Egyedi szennyvízkezelő berendezések jellemzői: • zárt, cseppszóródás ellen védett technológia, • 5-100 % közötti terhelhetőség, • energiatakarékos üzemeltetés, • alacsony beruházási költségigény. A rendszerből kikerülő stabil iszap elszállításra kerül. A szennyvíztisztító kisberendezések általában a következő részből állnak: Előülepítő: A mechanikai tisztítási fokozat szerepét tölti be. Feladata a nyers szennyvízben lévő durva szennyeződések leválasztása. Aerob medence: Ebben a térben megvalósul a teljes biológiai lebontás (külső energia-bevitel segítségével) és végbemegy a teljes nitrifikációs folyamat. Utóülepítő: Feladata az ülepíthető anyagok, iszap leválasztása. A kiülepedett iszap recirkulációját általában az utóülepítőben elhelyezett mamutszivattyú biztosítja. A recirkulációs iszap az aerob térbe kerül.

48


Kristály Kft.


Átemelő szivattyú: Feladata a t isztított szennyvíz a szikkasztómezőre való eljuttatása, az olyan es etekben, amikor a tis ztított s zennyvíz k ifolyó c sonkja mélyebben h elyezkedik e l, m int a szikkasztómező dréncső vezetéke. Ez általában külön aknában kap helyet. A szennyvíz a z i ngatlanból á ltalában NA 110 átmérőjű KG-PVC v ezetéken k eresztül gravitációsan kerül a berendezésbe. A berendezés általában egy henger alakú nyitható fedéllel ellátott tartály, melyben belső merülő- és bukófalak ill. belső cirkulációs és recirkulációs rendszer van kialakítva. Az alábbi ábra különböző típusú szennyvízkezelő berendezések műanyag hengerének felépítését szemlélteti.

Forrás: Tájékoztató a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjáról, Budapest 2010

7. ábra: Különböző típusú egyedi szennyvízkezelő berendezések műanyag hengerének felépítése Talajvíz előfordulása esetén a telepítés helyén a tartályt megfelelő módon felúszás ellen védeni kell. A tartályt egy 20-30 cm vastag kavics ágyazatra kell elhelyezni a talajmechanikai adottságok szerint. Az általunk vizsgált berendezés esetén a biológiai reaktor kis terhelésű, teljesoxidációs lebegőágyas eleveniszapos rendszerrel működik. A kontinuális üzemmódú kompakt szennyvíztisztító r eaktor eleveniszapos térre és utóülepítő térre oszlik, melyeket belső iszaprecirkuláció köt ös sze. A z eleveniszapos tér levegőztetett, nitrifikációs zónára és nem levegőztetett, anaerob-fermentációs és denitrifikációs zónára oszlik. A n yers s zennyvíz az an aerob-fermentációs zóna első szekciójába folyik, m elyben a mechanikus előtisztítás játszódik le a darabos szennyeződések felfogására szolgáló kiemelhető kosárszűrőben. A bukó és merülőfalak váltakozó elrendezése az eleveniszapszennyvíz keverékének a fel és lefelé irányuló áramlását idézi elő és biztosítja az eleveniszap lebegő állapotban való tartását, az anaerob fermentációs zóna és a d enitrifikációs z óna keverését. A z el eveniszap-szennyvíz k everék a denitrifikációs z óna ut olsó s zekciójából a nitrifikációs zónába folyik a két zónát elválasztó bukófalon keresztül. 49


Kristály Kft.


Az el eveniszap-szennyvíz keverék a nitrifikációs zónából az utóülepítő térbe az eleveniszap tér és az utóülepítő tér közötti falon kialakított résen keresztül jut. A fölösiszap eltávolítása buvárszivattyú segítségével történik. A s zennyvíztisztító le vegőztetésére oldalfúvós légsűrítővel történik. A reaktorban lévő vízmozgatást a mammutszivattyúkkal lehet elérni, melybe a sűrített levegőt a légsűrítő adja, mely a biológiai reaktor egyetlen mozgó gépi berendezése. A levegőztetés és keverés ciklusait mikroprocesszoros vezérlés szabályozza, ez vezérli a mammutszivattyú ciklusait is. A légsűrítők, és a mikroprocesszoros vezérlőegység az elektromos kapcsolószekrényben van elhelyezve. Abban az esetben, ha a befogadóba történő bevezetés esetén a foszfor eltávolítás is igény, ez vegyszeradagolással oldható meg. Az iszapok (nyers, primér iszap, aerob fölösiszap) stabilizálása anaerob körülmények között folyik, az iszaptárolós előülepítő medence részben. A medence iszap tere a LE-től függően 10-12 hónap tartózkodási időt biztosít. Ez kedvező iszap stabilitást tesz lehetővé. A stabilizált iszap elszállítása szippantó tartályos gépkocsival történik. A tisztított szennyvíz esetünkben szikkasztó mezőn kerül elszikkasztásra. Műszaki adatok Az eg yedi szennyvízkezelő berendezések esetén várhatóan átlagosan 2 -3 L E szennyvízterheléssel ke ll s zámolnunk, a zonban t ájékoztató j elleggel a z e gyel na gyobb kapacitású berendezések paramétereit is megadjuk. 22. táblázat: Az egyedi szennyvízkezelő berendezések műszaki paraméterei Egyedi szennyvízkezelő berendezés Kapacitás 1-4 LE 5-8 LE Anyag: műanyag műanyag Térfogat (m3): 1,6-2,1 2,1-2,9 Elektromos csatlakozás (V): 230 230 Befolyó csatlakozóméret (mm): DN 110-125 PVC cső DN 110-125 PVC cső Elfolyó csatlakozóméret (mm): DN 110-125 PVC cső DN 110-125 PVC cső Energiafelhasználás (kWh/nap): 0,5-0,7 0,7-1,1 Keletkező iszap (m3/év) 1,0-1,5 1,5-2,0

Iszapkezelés A keletkező szennyvíziszap átlagos mennyisége a fenti táblázat adatai szerint a lakul, szárazanyag tartalma kb. 1%. Az iszap lehetséges elhelyezése: A k ezelt is zapot s zippantó a utóval e lszállítják a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre további kezelés céljából. A f ölösiszap el távolítását m egrendelés al apján az er re s zakosodott és a megfelelő engedélyekkel rendelkező cégek végezhetik.

50


Kristály Kft.


Megjegyzés: lehetőség van zsákos iszapgyűjtésre, mely a háztartási eredetű hulladékkal együtt elszállítatható.

51


Kristály Kft.

1.5.2.4.


A telepítési hely kiválasztása és ennek feltételei

Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőzően egyedi vizsgálatokkal kell eldönteni, hogy az é rintett t erület alkalmas-e a tisztított s zennyvíz e lszikkasztására, illetve a szikkasztás milyen módon történhet. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés telepítésére vonatkozó követelmények az alábbiak: • A t artály el helyezéséhez eg y l egalább 2 -3 m átmérőjű szabad terület álljon rendelkezésre, hogy a gödör akadálymentesen elkészíthető legyen. • A tartály és a legközelebbi épület között legalább 5m védőtávolságot ajánlatos megtartani. Ha a munkagödör mélysége meghaladja a védőtávolságot, akkor azt a gödör mélységének megfelelőek meg kell növelni. A tartály fölé építeni tilos! • Kerülni kell a tartály talajvizes területre történő telepítését. Amennyiben ez elkerülhetetlen, a tartály lehorgonyzására van szükség. • A tartály gyalogos forgalomnak kitett közlekedési útvonal alá elhelyezhető, ugyanakkor a gépjárműforgalomnak kitett területre nem ajánlatos a telepítése. • Fák és növények környezetében a tartály a fatörzstől 2,5m-nél közelebbre ne kerüljön. A tartály fölé és mellé csak olyan növényeket telepítsen, melyek gyökérzetének nem lesz útban a tartály, illetve a gyökér növekedés közben sem nyomja a tartály falát. • Lejtők esetén szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a tartály 5 méteres körzetében szükség van-e támasztófal építésére. A javasolt egyedi vizsgálatokat az 1.6.2.1. fejezet részletezi. Az egyedi vizsgálatok szerint, a talajtani/földtani adottságoknak megfelelő, lehetséges szikkasztási módokat az alábbi fejezet részletezi.

1.5.2.5.

Tisztított szennyvíz elszikkasztása

A v izsgálattal é rintett te rületen s zikkasztási p róbákat v égeztek. A s zikkasztási p róbák eredményei szerit a vizsgált talajok döntően vízzáróak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősíthetők. Ennek megfelelően az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőzően a telepítésre s zánt in gatlanon e gyedi v izsgálattal kell v izsgálni az ad ott t erület szikkasztásra vonatkozó alkalmasságát. A szikkasztási vizsgálatok eredményeit jelen dokumentáció 1.3.4.2. fejezete, a vizsgálatokból levont következtetéseket pedig az 1.6.2.1. fejezete tartalmazza. Ennek megfelelően, az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőző egyedi vizsgálatok al apján, amennyiben a s zikkasztás megengedett, a talajadottságoktól függően az alábbi szikkasztási módok lehetségesek: • szikkasztómező, • drénblokkos szivárogtatás.

52


Kristály Kft.


SZIKKASZTÓMEZŐ Abban az e setben, a mennyiben az e gyedi v izsgálatok a j elenlegi doku mentációban ismertetett földtani viszonyoknál kedvezőbb helyi adottságokat tükröznek, akkor alkalmazhatók a szikkasztómezők. Szikkasztómezőnek nevezzük az egymás mellett elhelyezett szikkasztó árkok együttesét, m elyekre általában s zakaszosan k erülnek a vi szonylag na gy – akár 1,5 m3/d – szennyvízhozamok. A talajban történő tisztított szennyvíz elhelyezés feltételei A talajba történő tisztított szennyvíz elhelyezés (szikkasztás) esetén az alábbi helyi feltételeket kell figyelembe venni: Tereplejtés: • 2%-nál kisebb tereplejtésnél a talajban történő szikkasztás nagyon kedvező • 2–8% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kedvező • 8–15% közötti tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztás kevésbé kedvező • 15%-nál nagyobb tereplejtésnél a talajban történő szennyvízszikkasztást kerülni kell Áteresztő réteg, repedezett kőzet mélysége: • Nagyon kedvező a helyzet, ha a repedezett alapkőzet a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 2 m, vagy ennél nagyobb. • Kedvező, ha ez a távolság 1,5–2,0 m között van. • Kevésbé kedvező, ha a távolság 1,0–1,5 m között van. • Ha a r epedezett al apkőzet a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1 m, vagy ennél kisebb távolságra van, a talajban történő szennyvízszikkasztást csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg. (Lásd 10. ábra) Vízzáró réteg mélysége: • Ha a v ízzáró r éteg a s zikkasztási f elület a lsó s íkjától 2 ,5 m tá volságra v an, a szikkasztás nagyon kedvező. • Ha ez a távolság 1,5–2,5 m között van, akkor a szikkasztás kedvező. • Kevésbé kedvező a szikkasztás, ha ez a távolság 1,0–1,5 m között van. • Ha a v ízzáró réteg mélysége és a szikkasztási felület alsó síkjától számítva 1,0 m-en be lül van, a talajban történő szennyvízszikkasztás csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg. (Lásd 10. ábra) Talajvízszint mélysége: • Nagyon kedvező a helyzet, ha a m ax. t alajvízszint 3,0 m-re, v agy ennél nagyobb távolságra helyezkedik el a szikkasztási felület alsó síkjától. • Kedvező a szikkasztás feltétele, ha ez a távolság 1,5–3,0 m között van. • Kevésbé kedvező, ha ez a távolság 1,0 – 1,5 m közötti érték. • Ha a m aximális ta lajvízszint k evesebb, min t 1 ,0 m -re k özelíti meg a szikkasztási felület alsó síkját, tartósan (1 hónap), a talajban történő szikkasztás 53


Kristály Kft.


csak a dombos szikkasztási rendszer alkalmazása esetén engedhető meg. (Lásd 10. ábra)

54


Kristály Kft.


Szikkasztómező lehetséges kialakításai A bi ztonságos s zikkasztáshoz s zükséges t alajréteg v astagság a s zikkasztóárok a ljától minimum 1 m. A szikkasztó árok legnagyobb lejtése <2-5% esetén a legmegfelelőbb, az egyes árkok legnagyobb hossza ne haladhatja meg a 25 métert. Ha a tereplejtés 3% felett van, az árkokat közel a rétegvonalak irányában célszerű elhelyezni. A szikkasztómezők kialakítását az alábbiakban ismertetjük: 1. Talajcserés árkos rendszer alkalmazása: A r endszer a t alajfelszín al att v an k ialakítva. A z 1 ,2-1,4 m mélységű árok aljára 6 0-90 cm zúzott kő (szemcseméret 5 -8 m m) ke rül, e rre j ön a 4 0 c m zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó dr énhálózat, a hová gr avitációsan v agy s zivattyú s egítségével kerül a szennyvíz. A ka vicsréteg f ölé geotextília, ma jd te rmészetes ta lajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4-0,5 m. Javasolt alkalmazása:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen Az árkos rendszert talajcserével az alábbi ábra szemlélteti:

8. ábra: Árkos rendszer talajcserével

55


Kristály Kft.


2. Sekély mélységű árkos rendszer alkalmazása: A rendszer a talajfelszín magasságban van kialakítva. A sekély mélységű árok aljára 30 - 40 cm homokréteg van terítve, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics á gyazat (szemcseméret 3 -5 mm). A z á gyazatba k erül a z e losztó drénhálózat, ahová gravitációsan vagy szivattyú segítségével kerül a szennyvíz. A k avicsréteg f ölé geotextília, ma jd te rmészetes ta lajból 1 5-30 c m bo rítás kerül. Az árok szélessége 0,9-1 m Javasolt alkalmazása:  magas talajvíz szintű területeken,  olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvezőtlen. A sekély mélységű árkos rendszert az alábbi ábra szemlélteti:

9. ábra: Sekély mélységű árkos rendszer

56


Kristály Kft.


3. Kiemelt, vagy dombos rendszerek alkalmazása: A r endszer a t alajfelszín f eletti ma gasságban van k ialakítva. A f ellazított fedőrétegre 40 - 60 cm homokréteg van felhordva, erre van helyezve a 40 cm zúzottkő vagy kavics ágyazat (szemcseméret 3-5 mm). Az ágyazatba kerül az elosztó dr énhálózat, a hová gr avitációsan v agy s zivattyú s egítségével kerül a szennyvíz. A kavicsréteg fölé geotextília, majd természetes talajból min. 50 cm borítás kerül. Az ágyazat szélessége 2 m. Javasolt alkalmazása:  igen magas talajvíz szintű területeken,  olyan helyeken, ahol az alsó kőzet nagyon porózus és a hagyományos rendszerek nem alkalmazhatók,  ahol a lejtés kisebb, mint 12 %,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kicsi. A dombos rendszert az alábbi ábra szemlélteti:

10. ábra: Dombos rendszer

57


Kristály Kft.


4. Árkos rendszer alkalmazása: A r endszer a t alajfelszín al att v an k ialakítva. A z 0 ,8-1,0 m mélységű árok aljára 5 0-60 cm zúzott kő kavics ág yazat ( szemcseméret 3 -5 m m) ke rül. A z ágyazatba k erül az e losztó dr énhálózat, a hová gravitációsan v agy s zivattyú segítségével k erül a szennyvíz. A k avicsréteg fölé geotextília, ma jd természetes talajból a visszatöltés a földfelszínig. Az árokszélesség 0,4-0,5 m. Javasolt alkalmazása:  alacsony talajvíz szintű területeken,  ahol a talaj vízáteresztő képessége kedvező. Az árkos rendszert az alábbi ábra szemlélteti:

11. ábra: Árkos rendszer Szikkasztómező típusa, nagysága, drénezés A s zikkasztómezők kialakítását, ill. a keletkező tisztított szennyvíz mennyisége szerinti m éretezését az előzetes helyszíni felmérések, e gyedi vi zsgálatok alapján minden eg yes érintett ingatlanra k ülön-külön meg k ell h atározni, és meg k ell tervezni. A szikkasztáshoz szükséges drén mélységének minimális távolsága a talajvíztől 1 m, ahol ez nem teljesül, ott meg kell emelni a csővezeték fektetési magasságát.

58


Kristály Kft.


Szikkasztómező javasolt védőtávolságai A szikkasztómező kialakításánál az alábbi védőtávolságokat javasolt szem előtt tartani: • A szikkasztómező és a l egközelebbi é pület között legalább 3,0-8,0 m védőtávolság javasolt, • Fák és növények környezetében a fatörzstől 2,5-5 m védőtávolság javasolt, • Ásott, vagy fúrt kerti kúttól eső védőtávolság 15-30 m, • Kerítéstől 1,5-3,0 m távolság javasolt. DRÉNBLOKKOS SZIVÁROGTATÁS Abban az e setben, a mennyiben az e gyedi v izsgálatok igazolják, hogy a s zikkasztás szempontjából kedvezőtlenek a földtani adottságok, akkor al kalmazhatók a drénblokk rendszerek. A drénblokk rendszerek általános jellemzői Tulajdonságok • Anyaga 100% tiszta HD-PE (Nagy sűrűségű polietilén) • Fröccsöntött • Nagyon könnyű • Nagy stabilitás • Vegyszerekkel szemben igen ellenálló • -40 °C-ig fagyálló • Ellenáll az ultraibolya-sugárzásnak • Halmazolható • Környezetbarát Előnyök • Könnyű és olcsó szállítás • Gyors és egyszerű beépítés • Egyszerű karbantartás • Nincs törés miatti többletköltség • Helyszínen, könnyen vágható

59


Kristály Kft.


A szivárogtató drénblokk rendszer lehetséges kialakítását az alábbi ábra szemlélteti:

Forrás: GEOHIDRO Kft.

12. ábra: Szivárogtató drénblokk rendszer Általános előírások A h elyi adot tságok miatt e setleg s zükséges kü lönleges be építési m ódokat szaktervezőnek kell meghatároznia. A létesítés során figyelembe kell venni a műtárgyra vonatkozó hatósági előírásokat és szabványokat. A s zikkasztó-modulok káros a nyagokkal ne m szennyezett vi zek vá pás é s galériás szikkasztására h asználhatók. A beépítésre kerülő elemek méretezéssel határozhatók meg. A megfelelő mélységű és a modulok fektetéséhez szükséges hely figyelembevételével lemélyített munkagödör alját sík felületűre kell készíteni. A munkagödör kialakításánál a földmunkára és a fagyhatárra vonatkozó szabványokat be kell tartani. A s zikkasztó-modulok épületek közelében történő telepítése esetén a s zükséges távolságot m eg ke ll ha tározni. A t ávolság, ha a l egmagasabb t alajvízszint kö zepes értékű, legalább 1 m legyen. A fáknak a beszivárogtató-műtárgyaktól való távolsága a teljesen kifejlett fa korona-átmérőjének fele legyen. A m unkagödröt a geotextílival ki ke ll bé lelni o ly m ódon, ho gy a m odulok k ésőbbi beburkolása során az illesztéseknél kb. 50 c m széles átlapolást lehessen kialakítani. A geotextília szükséges mennyiségét a méretezés keretében határozzák meg. A modulok túlnyúlással való egymásra fektetése statikai okokból nem megengedett. A fektetést követően a modulokból épített tömb teljes felületét geotextíliával kell beburkolni. A geotextília-burkolatot a z ille sztéseknél 5 0 cm -es átlapátolással k ell kialakítani, és l ecsúszás el len a m unkagödör fe ltöltő-anyagának f elhordásával k ell rögzíteni. A be- és kiömlő aknák beépítését követően az összekötő-csővezetékek bekötéseinél a modulokból épített tömbön a megfelelő helyeken a modulok előregyártott csatlakozó csonkjának du góját e l k ell t ávolítani. Ehhez előzetesen a g eotextília-burkolaton kör alakú n yílást k ell k észíteni. M inden e gyes m odulon t öbb i lyen, 100 m m é s 150 m m 60


Kristály Kft.


névleges átmérőjű csatlakozó-csonk t alálható, í gy a m odulokból f elépített t ömbhöz tetszőleges számú ellenőrző-akna csatlakoztatható. A finomszűrő előtti, valamint a modulokból épült tömb felé menő vezetékek csatlakozó csonkjai a beömlő-aknán és az ellenőrző aknákon gyárilag, előre elkészíthetők. A fektetési terv alapján az ellenőrző kamera bejuttatásához s zükséges nyílás ugyanígy gyárilag, előre elkészíthető. A csőcsatlakozó-nyílásoknál a geotextília k ivágásának s zélét a t alaj b ejutása el len ragasztással kell biztosítani. A bekötő-vezetékeket a l egnagyobb r agasztással k ell biztosítani. A bekötő-vezetékeket a legnagyobb egyidejű vízhozamra kell méretezni. A szikkasztó galéria légtelenítése a beömlő-aknán, vagy az ellenőrző-aknákon á t történhet, melyet az alábbi ábra szemléltet:


13. ábra: 1. változat: aknás légtelenítés, 2. változat: csöves légtelenítés Ha a galéria légtelenítése nem az aknák valamelyikéhez csatlakozik, a légtelenítő csövet a modulokból épült tömb felső részén kell csatlakoztatni, az előzőleg leírtak szerint. Ennél a kivitelnél egy további csövet túlfolyóként lehet kialakítani, pl. a galéria feletti vápa számára. Az építési munkagödör széleit hatásos szűrőképességű, kötődésre nem hajlamos talajféleséggel k ell v isszatölteni, é s a lkalmas eszközzel tö möríteni k ell. A tö mörítést 61


Kristály Kft.


rétegesen k ell v égezni, pl . f elületi ha tású l apvibrátorral. E nnek s orán az eg yes tömörített rétegek vastagsága nem lehet nagyobb, mint 20 cm. Tömörítő-henger n em alkalmazható.

62


Kristály Kft.


Figyelembe kell venni a tervezés során megállapítandó beépítési feltételeket, így pl. a munkagödör vi sszatöltéséhez al kalmazható t alajféleségre, v agy a f öldnyomás h atását csökkentő kivitelezési módra vonatkozó előírásokat. Ahhoz, h ogy a geotextília a s zikkasztás f eladatát h iánytalanul el láthassa, a s érülés elkerülése é rdekében a m unkagödör vi sszatöltése é s t ömörítés s orán g ondosan ke ll eljárni. A fedő talajréteg l egkisebb va stagsága és a l egnagyobb építési m élység a közlekedési terhelés függvénye, és azok valamely konkrét műtárgyra nézve méretezés során határozhatók meg. A járműközlekedés közvetlenül a modulok felületén nem megengedett. A modulok feletti fedőréteget a műtárgyak előfejénél szokásos, réteges terítéssel é s tö mörítéssel k ell k ialakítani. 5 0 c m-nél nagyobb fedőréteg esetén a műtárgyon 12 t engedélyezett össztömegű tehergépjárművek közlekedése, vagy ezzel egyenértékű építési forgalom engedhető meg. A szikkasztás módját a fentieknek megfelelően az előzetes helyszíni felmérések, egyedi vizsgálatok al apján m inden e gyes i ngatlanra k ülön m eg k ell h atározni, é s meg k ell tervezni. A terveket, a területileg illetékes jegyzőnek engedélyeztetésre be kell nyújtani. Az építés csak a jegyző által kiadott jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg. Amennyiben a terepi adottságok a szikkasztást nem teszik lehetővé, zárt szennyvíztárolók kiépítése javasolt.

1.5.2.6.

Üzemeltetés, karbantartás

Hatósági előírások A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) és (2) pontja alapján az gyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell: az üzemeltetés feltételeinek biztosításáról, a berendezés működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről, a berendezés megközelíthetőségéről, a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről, a keletkező hulladéknak a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, és • a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról. • az egyedi telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról, • programszerű telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak, valamint a felelős szolgáltatónak történő bemutatásáról. • • • • •

A f enti k ormányrendelet al apján az e gyedi szennyvízkezelő létesítmény tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. 63


Kristály Kft.


A 147/2010. ( IV. 29.) Korm. r endelet 28. § ( 1) pont ja a lapján a z e gyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell: • • • • • • • • • •

a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával a rendszeres helyszíni szemléről, a szükséges karbantartási munkák elvégzéséről, az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok berendezésenként 5 évente történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság részére történő megküldéséről. kifogásolhatóan működő létesítmény esetén a hiba kijavításáról és az ismételt mintavételről, tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről; a szükséges monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról; a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról; a szervizszolgáltatásról, rendelkezésre állásról; továbbá a lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról.

A Kormányrendelet alapján felelős szolgáltató az lehet, aki • képes hiánytalanul ellátni a fentieken meghatározott alapfeladatokat, és • rendelkezik szennyvíztechnológus, vagy azzal egyenértékű, illetve magasabb szakirányú végzettséggel. (Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezheti ez t a tevékenységet, ha t agja vagy vele m unkavégzésre i rányuló j ogviszonyban á lló m ás s zemély rendelkezik a fent meghatározott képzettséggel, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.) A felelős szolgáltató a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közüzemi szerződés alapján szolgáltat. Megjegyzés: Felsőörs esetében az egyedi szennyvízkezelő berendezések üzemeltetői eg yedi telepítés esetén az ingatlantulajdonosok lesznek.

64


Kristály Kft.


Az egyedi szennyvízkezelő berendezés ellenőrzése, és annak gyakorisága A b erendezések ü zemelése s orán folyamatos ellenőrzés nem szükséges. Az ellenőrzéseket időszakosan kell elvégezni az alábbi táblázat alapján. (Megjegyzés: A z ellenőrzésnek ki kell terjednie a berendezésen kívül a csatlakozó műtárgyakra is.) 23. táblázat: A berendezések üzemeltetéséből adódó szükséges vizsgálatok gyakorisága Tevékenység megnevezése A berendezés ellenőrzése szemrevételezéssel Folyadék áramlások ellenőrzése Tisztított szennyvíz minőségének szemrevételezése (zavarosság, szaghatás, stb.) A villamosenergia-ellátás biztosítása Iszapmagasság mérése az iszaptárolós előülepítőben. Az előülepítő zavarosság ellenőrzése Iszap kiszippantás az előülepítőből és az utóülepítőből** Mintavétel a befolyó és elfolyó szennyvíz minőségének megállapítására (KOIk, BOI5, lebegő anyag) Helyszíni e llenőrzés, karbantartás minden berendezés esetén A levegő szelepek utánállítása Az áramlásgátló berendezés tisztítása

Hetente Havonta Havonta

Gyakoriság

Folyamatosan Havonta Havonta Évente* Ötévente Évente Szükség szerint a vizuális ellenőrzés alapján Szükség s zerint a vizuális ellenőrzés alapján (legalább 1 x negyedévente) Szükség szerint a vizuális ellenőrzés alapján

A kosárszűrő tisztítása (befolyó cső tisztítása, kosárszűrő kiürítése) A légfúvó porszűrőjének kitisztítása 1 x negyedévente A légfúvó membránjának cseréje kb. 2 évente *Zavarosság esetén szükség szerint. **Megjegyzés: lehetőség van zsákos iszapgyűjtésre, mely a háztartási eredetű hulladékkal együtt elszállítatható.

Megjegyzés: A karbantartási feladatok a választott berendezések típusától függően eltérőek lehetnek. A berendezések kifogásolható működése esetén a hibát el kell hárítani, mintavételt meg kell ismételni és ellenőrzéssel igazolni kell a zavartalan működést. A szikkasztást tekintve, a mennyiben drénblokk r endszer kerül al kalmazásra, az al ábbi vizsgálatok szükségesek a drénblokkra vonatkozóan: • az ellenőrző-aknában félévente ellenőrizni kell a szikkasztó-galériában k ialakult vízállást, • A beömlő akna szűrőzsákját (finomszűrő) szükség szerint, különösen erős esőzést követően meg kell tisztítani. • A l étesítés és a h asználat s orán ü gyelni k ell ar ra, h ogy a s zikkasztó galériába n e kerülhessen be szennyeződés vagy talaj, mivel azok veszélyezteti a műtárgy t artós működését. Megjegyzés: A be rendezések t ulajdonosai – mint ü zemeltetők – a szaktudást igénylő ellenőrzések, karbantartási műveletek elvégzésével kapcsolatban a b erendezés forgalmazójától tudnak segítséget kérni. 65


Kristály Kft.


Az üzemelésre ható káros hatások ismertetése A szennyvíztisztítót a gyártó által kibocsátott használati útmutató szerint kell üzemeltetni. Az ellenőrzés hozzásegít a hibátlan működéshez, és biztosítja az állandóan t iszta s zennyvíz elfolyását. A berendezés működése biológiai elven alapul. Emiatt a szennyvíztisztítót védeni kell a biológiai folyamatokat zavaró körülményektől. A folyamatos és hibátlan üzemelés a következő esetekben lehetséges: • A ba ktériumok számára az o ptimális p H 6 ,5- 7,5 köz ött va n. A mosásból s zármazó szennyvíz emeli a p H-t. Ebből kifolyólag napi 1, vagy legfeljebb 2 mosógép program futtatása javasolt; • A maximális szennyezőanyag terhelés a befolyón 400 mg/l BOI5; A biológiai szennyvíztisztító alkalmazása esetén nem javasoljuk: • a savak és lúgok használatát, pl. a csatorna vezetékek, lefolyók tisztításához; • kondenzációs és más fűtő kazán vizek kiengedését; • magas koncentrátumú organikus szennyezőanyagok, pl. ételmaradékok, gyümölcs-, zöldség maradékok, konyhamalacban való megsemmisítését; • esővíz bevezetése, úszómedencék vizének kiengedése; • állattartásból származó szennyvizek bevezetése; • toxikus anyagok kiengedése: hígítók, gyúlékony anyagok, növény védőszerek, motorolaj, stb; • nem l ebontható a nyagok (pl. pa pírpelenka, i rodai pa pír, t isztasági b etét, csomagolóanyag, fóliák, i mpregnált pa pír, c igarettacsikk, pa radicsomhéj, na praforgó héj, stb); • korlátozni kell a használt étolaj kiengedését. Ezek az olajak nagyon kedvezőtlenek a mikroorganizmusok s zámára. A h áztartásban k eletkezett h asznált ét olaj cca. 1 -2 dl mennyiségben kiönthető. A használt étolaj komposztálását, gyűjtését ajánljuk; • klórtartalmú tisztító és fertőtlenítőszerek (pl. Domestos, Asanox, Clorox, Bref Duo Active, Devil, T iret P rofesional, C illit D uo...) na gy m ennyiségben m egállítják a biológiai folyamatokat a szennyvíztisztítóban. E klórtartalmú szerekből a napi biztonságosan kiengedhető mennyiség 1 dl . Előnyös a klórtartalmú anyagok kisebb mennyiségben v aló többszöri ha sználata. Leginkább a ne m kl óralapú t isztítószerek használatát ajánljuk. Fölös iszap eltávolítása Az iszapkezelést jelen dokumentáció 1.5.2.3. fejezete részletezi. A fölösiszap eltávolítása a következők szerint történhet: A szennyvíztisztítóban lévő elegyet kb. fél óráig ül epedni ke ll ha gyni. A z e gyes ne m levegőztetett terekből és a levegőztetett térből egyenletesen kell eltávolítani a fölösiszapot búvárszivattyú segítségével. A l eszívást eg yenletesen ke ll vé gezni úg y, hog y e gyformán c sökkenjen a ví z s zintje a berendezés összes t erében és r ekeszében. A l eszívás u tán a s zennyvíztisztítót f el k ell t ölteni 66


Kristály Kft.


tiszta vízzel, a feltöltésnél ü gyelni k ell ar ra, h ogy egyenletesen t öltsük f el a r ekeszeket és a tisztító belső tereit.

67


Kristály Kft.


Biztonsági előírások • A k arbantartást cs ak a 1 8. életévét be töltött s zemély vé gezheti, a ki bi rtokában va n a szennyvíztisztító üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó ismereteknek; • Az elektromos alkatrészekkel kapcsolatos beavatkozást csak elektromos képzettséggel rendelkező személy végezheti; • Az ü zemeltetőnek következetesen be kell tartani az alap munkavédelmi és egészségügyi előírásokat; • Az üzemeltetés közben az üzemeltetőnek munkavédelmi eszközöket kell használnia, az eszközöket karban kell tartania; • Minden eleveniszappal való érintkezés után fertőtlenítőszerrel kezet kell mosni; • Téli időszakban is hó- illetve jégmentesen kell tartani a járdát a fedél körül; • Fontos, hogy a fedél terhelhetősége 50 kg, így a fedélre lépni tilos!!! • A szennyvíztisztító munkaterébe lépni, amikor a medence nincs kiürítve, tilos; • Az üzemeltetőnek munka előtt és közben alkohol vagy figyelem csökkentő szer használata tilos.

68


Kristály Kft.

1.5.2.7.


Gazdasági mutatók

Beruházási költségek Az alábbi táblázatban ismertetjük az egyedi szennyvízkezelő berendezések beruházási költségeit. 24. táblázat: A tervezett egyedi szennyvízkezelő berendezések beruházási költségei Felsőörs egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésének fajlagos költségei Egyedi szennyvízkezelő berendezés Anyag- MértékMértékMunkadíj (1-4 LE) költség egység egység

Általános terepmunka, terepelőkészítés Tisztítóberendezés (1-4 LE) Folyamatos technológiájú, rekeszes kialakítású, egyedi szennyvízkezelő kisberendezés Tisztított szennyvízelvezetés - szikkasztás DN 125 PVC drainvezeték, DN 110 KGPVC tisztított szv. vezeték, földkiemelés, ágyazatkészítés, földvisszatöltés, tömörítés, betorkollás kialakítás (25 m vezetékfektetés/egyedi berendezés) Bekötővezeték kiépítése

Tereprendezés/parkosítás

0 Ft/db

27 500 Ft/db

27 500

770 000 Ft/db

66 000 Ft/db

836 000

Anyagköl Mértéktség egység

Ft/beren 99 000 dezés Anyagköl Mértéktség egység Ft/beren 27 500 dezés Anyagköl Mértéktség egység Ft/beren 5 500 dezés Anyagköl Mértéktség egység Ft/beren 5 500 dezés

Beüzemelés

ÖSSZES KÖLTSÉG (Ft)

EGYÉB KÖLTSÉGEK Monitoring rendszer

Munkadíj

Mértékegység

Ft/berend 165 000 ezés

264 000

Mértékegység Ft/berend 44 000 ezés

71 500


6 600

Munkadíj

Egységár


Egységár

44 000 1 249 600

Mértékegység 150 000 Ft/db

Egységár

Építés: 2 db monitoring kutat feltételezve

Megjegyzés: A beruházási költségek kizárólag tájékoztató jellegűek. A szikkasztást tekintve a hagyományos szikkasztás (szikkasztómező) általános be ruházási k öltségeit f oglalja m agába. Az adot t t elepítési t erületek t alajviszonyainak i smerete né lkül a m ajdani s zikkasztás m ódja, méretezése és ennek megfelelően a beruházási költségei sem meghatározhatók előre. 69


Kristály Kft.


Üzemeltetési költségek A szennyvízkezelő berendezések üzemeltetési költségei az alábbi tételekből tevődnek össze: • Gépészeti és villamos berendezések üzemeltetési költsége, mely a gépészet beruházási költségének a 2 %-a. (A gépészet b eruházási k öltsége a t eljes b erendezés anyagköltségének a 40 %-a. • Villamos energia felhasználás költsége, • Mintavétel laborköltségek 5 évente, • Iszapelszállítás* költsége, • Amortizáció költsége: o Építmény amortizáció, amortizációs kulcs 2%, o Gépészeti és villamos berendezések amortizációja, amortizációs kulcs 14,5 %. • /Ehhez programszerű telepítés esetén hozzáadódnak a személyi eredetű ráfordítások: 1 fő kezelő, alapbére a mindenkori minimálbér/ Megjegyzés: lehetőség van zsákos iszapgyűjtésre, mely a háztartási e redetű hulladékkal együtt elszállítatható. Az üzemeltetési költségeket számszerűsítve az alábbi táblázat tartalmazza: 25. táblázat: A tervezett egyedi szennyvízkezelő berendezések üzemeltetési költségei Üzemeltetési feladatok Gépészeti és villamos berendezések üzemeltetési költsége: Villamos energia felhasználás: Mintavétel, laborköltség: Iszapelszállítás*

Ár

Mértékegység 6 160

Ft/év

50 000 13 804 428

Ft/5év Ft/szállítás Ft/m3

Havi költségek 513 2 000 833 1 222

Mértékegység Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/hó

Amortizációs költségek: Építmény amortizáció: 18 744 Ft/év 1 562 Ft/hó Gépészeti és villamos berendezések amortizációja: 45 298 Ft/év 3 775 Ft/hó ÖSSZESEN: 9 905 Ft/hó *18/2015. (VI.30.) Önkormányzati rendelet alapján Megjegyzés: lehetőség van zsákos iszapgyűjtésre, mely a háztartási eredetű hulladékkal együtt elszállítatható.

1.5.2.8.

Ütemezés

Jelen T elepülési S zennyvízkezelési P rogram dokumentációban leírtak s zerint az eg yedi szennyvízkezelő berendezések telepítése várhatóan egyedi szinten fog történni az ingatlantulajdonosok dönt ése a lapján. A zonban tá jékoztató je lleggel is mertetjük a programszerű telepítés ütemezését, mint a későbbiekben lehetséges megvalósulási alternatíva. Jelen Települési Szennyvízkezelési Program elfogadását követően az alábbiakban ismertetett lépésekkel valósítható meg a berendezések – esetleges – programszerű telepítése: 70


Kristály Kft.

1. lépés: • 2. lépés: • • • • 3. lépés • • 4. lépés • • • •


Lakossági igényfelmérés Engedélyes terv készítése, egyedi vizsgálatok elvégzése Lehetséges EU és hazai források felkutatása Pályázat kiválasztása és elkészítése Pályázat benyújtása Pályázat elbírálása Pozitív döntés esetén a Támogatói szerződés megkötése LTP szerződések felmérése a lakosság körében Terület előkészítés A közbeszerzés lefolytatása Beruházás megvalósulása, az egyedi szennyvízkezelő berendezések kiépítése

Megjegyzés: Programszerű telepítésre is csak a jelen dokumentáció Térképmellékletének 15. számú térképe által jelölt területek alkalmasak egyedi vizsgálat alapján! 1.5.3. ZÁRT SZENNYVÍZTÁROLÓK Felsőörs területén, azokon az állandó lakossal rendelkező külterületi településrészeken, ahol az egyedi szennyvízkezelő berendezések nem megvalósíthatók, a keletkező szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztárolókban történhet. Az összegyűlt szennyvíz elszállításáról 2015-ig a z i ngatlantulajdonos e gyedileg, 2016 -tól azonban közszolgáltató gondoskodik az alábbiak szerint: A szennyvízelvezető-hálózattal nem rendelkező ingatlanokról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló 18/2015. (VI.30.) Önkormányzati rendelet rendelkezik. A rendelet 5§(5) pontja kimondja, hogy: „Az i ngatlantulajdonos k öteles a s zennyvíz e lszállítására é s ár talmatlanítására a közszolgáltatást a keletkezett szennyvízmennyiségnek megfelelő mértékben, de legalább évente egy a lkalommal i génybe v enni, é s a s zolgáltatást az e r endelet 1. m ellékletében m egjelölt Közszolgáltatótól megrendelni.” Ennek megfelelően az Önkormányzat ellenőrizheti, hogy a zárt szennyvíztárolókból a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállított m ennyisége arányos-e a vízfogyasztási adatokkal. A fenti önkormányzati rendelet 1. mellékelte alapján: Felsőörs község közigazgatási területén a szennyvíz begyűjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését Parrag György (8200 Veszprém, Erdősáv u. 16.) Közszolgáltató végzi. 71


Kristály Kft.


A kötelező közszolgáltatás igénybevétele jelentős terheket ró a külterületen élőkre. Az önkor mányzat t ovábbá 2011 -ben a szennyvízelvezető-hálózatra r á n em köt ött l akosok számára b evezette a t alajterhelési d íjat, m elyre v onatkozóan a ta lajterhelési d íjról s zóló, 23/2015. (XI.17.) Önkormányzati rendelet tartalmazza az előírásokat, további terheket róva a közcsatornával el nem látott területek lakosaira.

1.6. AZ EG

YEDI S ZENNYVÍZELHELYEZÉS A LKALMAZHATÓSÁGÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

1.6.1.JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉG VIZSGÁLATA • a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési S zabályzat m egállapításáról szóló 2000. é vi C XII. törvény (Btv.) A Btv. szerint Felsőörs a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó partközeli települése. A Btv. nem tiltja a település tervezési területein az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését. • A f elszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti vizsgálat A rendelet melléklete szerint Felsőörs település területe fokozottan érzékeny terület, kiemelten érzékeny felszín alatti területekkel (Lásd 1.3.3. fejezet 3. táblázata). A f okozottan ér zékeny t erületek, i lletve a k iemelten ér zékeny f elszín a latti t erületek kategóriáinak részletes besorolását, illetve az adott kategóriákra vonatkozó előírásokat a 219/2004. ( VII. 21. ) K orm. rendelet t artalmazza, í gy a t ovábbi vizsgálatokat as zerint végezzük. • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Favr.) szerinti vizsgálat A Favr. 2. számú melléklete szerint Felsőörsöt érintő kategóriák:

„1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. b) Azok a ka rsztos t erületek, ahol a felszínen, vagy 1 0 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület a) Azok a t erületek, a hol a cs apadékból s zármazó u tánpótlódás s okévi át lagos ér téke meghaladja a 2 0 mm/évet.” b) Azok a f elszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

72


Kristály Kft.


Favr. 3.§ 19. pontja szerint:

„kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi t erület: a 2 . s zámú melléklet s zerint az 1 . ér zékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek;”

A Favr. 10§ (2) pontja szerint:

„(2) Tilos – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak ad) a f elszín al atti v izek ál lapota s zempontjából f okozottan ér zékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett b evezetése, kivéve egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított háztartási szennyvíz bevezetésének a vizek h asznosítását, v édelmét és kártételeinek el hárítását szolgáló t evékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteit;”

Mivel Felsőörs érzékenységi besorolása szerint a f elszín a latti v íz á llapota s zempontjából fokozottan é rzékeny t erülten he lyezkedik el, e zért vi zsgálni s zükséges a z e gyedi szennyvízkezelő berendezés telepítésének alkalmazhatóságát.

A Fa vr.-ben hivatkozott, az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel tisztított h áztartási szennyvíz felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésére vonatkozó előírásokat a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet tartalmazza az alábbiak szerint: • A vizek h asznosítását, v édelmét és k ártételeinek el hárítását s zolgáló tevékenységekre és l étesítményekre von atkozó ál talános s zabályokról s zóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet egyedi szennyvízkezelő berendezésekre vonatkozó előírásai A rendelet 25.§-a az egyedi szennyvízkezelésről:

„25. § (1) A t alaj ad ottságainak, a felszín al atti v íz mélységének és a települési s zennyvíz mennyiségének figyelembevételével méretezett, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi szennyvízkezelő berendezés (a továbbiakban együttesen: egyedi szennyvízkezelő létesítmény) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletnek, valamint e § -ban és a 2 6. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesíthető. (2)11 Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés e setén akkor le het létesíteni, h a a te lepülési önkormányzat által elfogadott é s a v ízügyi hatóság á ltal jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi. (3)12 Egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül csak azokon a helyeken lehet létesíteni, ahol a) a vízbázisok, a t ávlati v ízbázisok, v alamint az i vóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja, és b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet.”

73


Kristály Kft.


Felsőörs település területén nyílt karsztos területek találhatók. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT1) szerint a Felsőörsöt érintő, a Balaton-felvidéki kar szt v íztest ( kódja k.4.2.) minőségi állapota gyenge. Jelenleg f olyamatban v an a V GT1 felülvizsgálata, az onban a Vízgyűjtő-gazdálkodási T erv felülvizsgálata ( VGT2) vitaanyagában i s gyenge minősítést kapott a z é rintett te rület, m elyet j elen d okumentáció 1.3.3.3. f ejezetének 7. t áblázata részletez. Ennek megfelelően a szennyvíztisztító kisberendezések telepítése Felsőörs 1b) érzékenységi kategória – nyílt karszt – által lefedett területein nem lehetséges, így ezeket a területeket a tervezésből kizártuk. A felszín a latti v íz á llapota s zempontjából f okozottan é rzékeny, 1 b) k ategóriájú te rületek lehatárolását a Térképmelléklet 17., 18. térképe tartalmazza. Felsőörs felszín alatti vizeinek vízminőségi adatait jelen dokumentáció 1.3.3. f ejezete, valamint a 3. és 4. számú melléklete tartalmazza. • A vízbázisok, a t ávlati ví zbázisok, val amint az i vóvízellátást s zolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet A rendelet 5. számú mellékletének 1. táblázat 10. pont ja értelmében egyedi szennyvízkezelő berendezések (házi szennyvíz szikkasztása) felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetein nem létesíthetők. Felsőörs területén található sérülékeny v ízbázis, n év s zerint a M alomvölgyi v ízbázis. A vízbázis vízminőségének védelmére külső és hidrogeológiai „A” és „B” védőterület kijelölése történt m eg a 882/ 2010. üg yiratszámú, 76139/ 2011. i ktatószámú ( Vksz.: D 06/1521-10404) határozatban. A település közigazgatási területét érintő további vízbázisok: • Felsőörs közigazgatási határát Ny-i, DNy-i irányból érinti a Lovasi vízbázis vízbázisvédelmi védőterülete, mely használaton kívüli vízbázis. • A te lepülést Északi i rányból a Balatonalmádi F erenc f orrás v ízbázis védőterülete érinti, mely felhagyott vízbázis. • Továbbá Felsőörs K-i é s DK -i k ülterületét é rinti A lsóörs 2 d b, j elenleg m ára m ár felhagyott vízbázis védőterülete. Megjegyzés: Az ille tékes vízügyi hatóságtól k apott tá jékoztatás a lapján a z e mlített, felhagyott vízbázis védőterületeket n em ves szük f igyelembe a t ervezés s zempontjából. A z egyeztetés a lapján ezeken a t erületeken az ér zékenységi b esorolás (2a: 20 m m-nél nagyobb utánpótlódási terület) a mérvadó. Azonban a Térképmelléklet 17. é s 18 . szá mú t érképei által a fe lszín a latti k özeg szennyeződés érzékenységi ábr ázolásánál még f el v annak t üntetve a s zóban f orgó felhagyott vízbázis védőterületek a 219/ 2004 ( VII. 21.) K ormányrendelet (Favi) hatályánál fogva. Fentiek értelmében a fenti területekre nézve a Favi rendelet felülvizsgálata szükséges.

74


Kristály Kft.


A tervezési területek közül az üzemelő Malomvölgyi vízbázis belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületeit kizártuk. A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, 1a) érzékenységi kategóriájú területek – vízbázisok belső-, külső és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezetei – lehatárolását a Térképmelléklet 9., 17. és 18. számú térképe tartalmazza. A M alomvölgyi ví zbázisról r észletes információkat jelen dokum entáció 1.3.3.4. f ejezete, valamint a 3. és 4. számú melléklet tartalmaz. • A települési s zennyvíztisztítás s zempontjából érzék eny f elszíni v izek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet A r endelet 1 . s zámú mellékletében felsorolt felszíni v izeket " érzékeny felszíni v íznek" jelölték k i. Az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területét a 2. számú mellékletben f elsorolt települések k ülterületi h atárai h atározzák m eg. A r endelet s zerint Felsőörs a Balaton érzékeny vízgyűjtő területéhez tartozik. Felsőörs területén a tisztított szennyvíz nem kerül bevezetésre élővízfolyásba. • A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet A r endelet m elléklete t artalmazza a n itrátérzékeny t erületek t elepülésenkénti l ehatárolását, összhangban a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5.§-val. A rendelet melléklete alapján Felsőörs település nitrátérzékeny terület. • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A N atura 2 000 h álózat á ltal é rintett te rületekről és szabályozásukról a 275/2004. ( X. 8.) Korm. r endelet rendelkezik. E kor mányrendelettel ös szhangban a 14/2010. ( V. 11.) K vVM rendelet rögzíti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket. A r endelet cél ja az eu rópai k özösségi j elentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Felsőörs település területe érinti a HUBF20034 területkódú, Balatonfelvidéki-erdő elnevezésű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket. Fenti területen egyedi szennyvízkezelő berendezés nem kerül betervezésre. A N atura 2 000 te rületek á ltal é rintett te rületek l ehatárolását a Térképmelléklet 14. számú térképe szemlélteti.

75


Kristály Kft.


• A települések á r- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet A rendelet szerint Felsőörs település területe nem tartozik a veszélyeztetett kategóriába. 1.6.2.A

FELSZÍN AL ATTI

VÍZRE,

FÖLDTANI K ÖZEGRE V ONATKOZÓ

VIZSGÁLATOK

KÖVETKEZTETÉSEI

1.6.2.1.

A szikkasztási vizsgálatból levont következtetések

Az 1.3.4.2. f ejezet által is mertetett szikkasztási v izsgálatok során 5 db f úrás ke rült elmélyítésre. A f uratokban a t erep al att 1 ,0 m-ben vé gezték a s zikkasztás-vizsgálatokat (nyeletéssel). A szivárgási tényezők alakulását a vizsgálati helyeken az alábbi táblázat szemlélteti: 26. táblázat: Szivárgási tényezők a vizsgált területeken A fúrás jele 1F 2F 3F 4F 5F Forrás: GEOHIDRO Kft.

Szivárgási tényező k (m/s) 1,4x10-11 – 2,5x10-11 1,5x10-10 – 2,5x10-10 1,4x10-10 – 2,5x10-10 1,4x10-9 – 2,5x10-9 1,5x10-10 – 2,5x10-10

Minősítés vízzáró vízzáró vízzáró gyengén vízvezető vízzáró

A szivárgási tényező (vízáteresztő képességi e gyüttható) értékeit ös szevetve a szikkasztásra való alkalmassággal, az alábbiakban ismertetjük: 27. táblázat: A „k” vízáteresztő képességi együttható értékei

-

Talajnem Homokos kavics Vegyes szemeloszlású iszapmentes homok Iszapos homok Egyenletes szemeloszlású finom homok Homokliszt Iszapos homokliszt Iszap Sovány agyag Kövér agyag

„k” , m/s 1*10-2 – 1*10-3 1*10-3 – 1*10-4 5*10-5 – 5*10-5 1*10-4 – 1*10-5 5*10-5 – 5*10-7 1*10-6 – 1*10-7 1*10-7 – 1*10-8 1*10-7 – 1*10-8 1*10-8 – 1*10-10

1*10-5 m/s feletti vízáteresztő képességű talaj, szikkasztásra rendkívül kedvező. 1*10-5 – 5*10-6 m/s v ízáteresztő képesség közötti érték esetén kedvező a szikkasztás. 5*10-6 – 5*10-7 m/s vízáteresztő képesség közötti érték esetén átlagos minősítésű a szikkasztás. Ha a talaj vízáteresztő képessége kisebb, mint 5*10-7 m/s, a talajban történő szennyvízszikkasztás nem kedvező (a meglévő talajban történő szikkasztás esetén 76


Kristály Kft.


nagy szikkasztási f elület ig ény je lentkezik, e zért a szikkasztó-árkoknál javasolt talajcserét alkalmazni). A f enti adat ok, v izsgálati e redmények al apján m egállapítható, h ogy a vizsgált ta lajok döntően vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősíthetők.

77


Kristály Kft.


Ennek megfelelően az egyedi szennyvízkezelő berendezésekre vonatkozóan az alábbi javaslatokat tesszük: • A kisberendezések telepítésének lehetőségét minden esetben egyedi v izsgálatokkal kell meghatározni, melynek s orán 1 -1 db f úrással é s s zikkasztás-vizsgálattal le het eldönteni, hogy a földtani, vízföldtani viszonyok lehetővé teszik-e az adott ingatlanon belül a tisztított szennyvíz elszikkasztását. • A vizsgált f úrásokban gyenge vízvezető képességű plasztikus talajok kerültek feltárásra. Ezeknél a talajfajtáknál közelítő számítások szerint 1 -10 l/m 2/nap vízmennyiség e lszikkasztásával l ehet s zámolni. (A kisberendezések ál tal megtisztítandó szennyvíz várható mennyisége családi házas ingatlanok esetén Q d=405 l/d, Gksz, K-mü területek esetén várhatóan Qd= 600 l/d. Lásd 1.5.2.1. fejezet.) • Abban a z esetben, ha az e gyedi vi zsgálatok e nnél ke dvezőbb földtani viszonyokat tárnak fel, úgy alkalmazhatóak a hagyományos szikkasztási módszerek (pl. szikkasztó mező). • Abban a z esetben, ha az e gyedi vi zsgálatok i gazolják a s zikkasztás s zempontjából kedvezőtlen földtani viszonyokat, szükség lehet drénblokkos megoldás alkalmazására. A drénblokkos szivárogtatás az utóbbi években jelentősen elterjedt csapadékvizek elszikkasztásához alkalmazva, így kellő tapasztalatok állnak rendelkezésre a kialakításukhoz / működtetésükhöz. A s zikkasztási v izsgálatok h elyét a Térképmelléklet 1 2. s zámú t érképe szemlélteti, az eg yes furatok EOV koordinátáit a dokumentáció 1.3.4.2 fejezetének 16. táblázata tartalmazza.

1.6.2.2.

A felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülő anyagok viselkedése

A felszín a latti v íz v izsgálati e redményeit a d okumentáció 1.3.3.1. f ejezetének 5. t áblázata ismerteteti. A h ivatkozott f ejezetben is mertetett e redményeknél megjegyzendő, hogy az a jelenlegi állapotot tükrözi, mely a kezelés nélküli szennyvíz – esetleges – kibocsátása mellett alakult ki, a tisztítással ennél jóval kedvezőbbre lehet számítani. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések tisztított szennyvízével s zemben t ámasztott kibocsátási határértékeket jelen dokumentáció 1.5.2.2. fejezetének a 21. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján a következő megállapításokat tesszük a szennyező anyagok felszín alatti közegben való viselkedésére vonatkozóan: Dikromátos oxigénfogyasztás A tervezett KOIk kibocsátás 75 mg/l. A dikromátos oxigénfogyasztás a talajvízben a vizsgálati eredmények alapján 1 mg/l, illetve 2,8 mg/l. A jelenlegi állapot a k ezelés nélküli szennyvíz kibocsátása és s zikkasztása mellett 78


Kristály Kft.


alakult ki. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések által biztosított szennyvíz tisztítással ennél jóval kedvezőbb eredményre lehet számítani.

79


Kristály Kft.


Ammónium és nitrát A tervezett NH4-N kibocsátás 10 mg/dm3, tehát 12,9 mg/dm3 ammónium. A szivárgás során beálló változásokról szakirodalmi adatok vannak. Ezek szerint a talajban az ammónium ox idációja 100 m -en be lül bi ztosan l ejátszódik. A f olyamatot be folyásolja a növényzet nitrogénfelvétele, amely jelentős, akár 95 % hatásfokú is lehet. A talajvízben kimutatott ammóniumtartalom 0,04-0,07 mg/dm3. A ta lajvízben k imutatott n itrát 1 7-65 m g/dm3, a n itrittartalom 0 ,13-0,74 m g/dm3. E z a zt mutatja, hogy a nitrátot, nitritet illetően a háttérből bizonyos terhelés érkezik, a mért értékek a 6/2009. ( IV. 14. ) K ÖMKvVM-EüM-FVM együttes r endeletben m eghatározott B szennyezettségi határértéket az 5F jelű fúrási ponton meghaladják. Jelen t anulmánynak n em f eladata a s zennyezés f orrásának m egállapítása. A z az onban mindenképpen megállapítható, hogy a szennyeződés összefüggésbe hozható az ingatlanokon keletkező, nem megfelelően kezelt és tárolt (tisztítatlan) szennyvíz évtizedek óta tartó talajba, illetve talajvízbe jutásával. A tisztított szennyvíz összes nitrogén kibocsátási határértéke 25 mg/dm3, (nitrátra átszámolva ez 110 ,7 mg/dm3 kibocsátást je lent). A tisztítatlan s zennyvíz össz. ni trogén ki bocsátása családi h ázas kibocsátásra n ézve 8 9 mg/dm3 (Lásd 1.5.2.1. f ejezet 17. t áblázata), nitrátra átszámolva ez 394 mg/dm3 kibocsátást j elent, G ksz és K -mü te rületek k ommunális szennyvízének ö ssz. ni trogén ki bocsátása 200 m g/dm3 (Lásd 1.5.2.1. f ejezet 18. t áblázata), nitrátra átszámolva ez 886 mg/dm3 kibocsátást jelenthet. Mivel a ta lajvíz n itráttartalma 17-65 mg/dm3, ez az t jelenti, h ogy a j elenlegi tis ztítatlan szennyvíz szikkasztása ekkora nitrátterhelést jelent a k örnyezetre. A jelenlegi állapot, (amely kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása, és szikkasztása mellett alakult ki), az előírt szennyvíztisztítással mindenképpen javulni fog. Összegzés Jelenleg a t erületen az ál talános v ízkémiai vizsgálatok nitrát tekintetében háttérből (valószínűleg a lakossági kommunális szennyvizek elszikkadása és a mezőgazdasági művelés) származó szennyezettség feltételezhető. Ezen eredményeknél megjegyzendő, hogy az a jelenlegi á llapotot tü krözi, m ely a k ezelés né lküli s zennyvíz k ibocsátása m ellett al akult k i, a tisztítással ennél jóval kedvezőbbre lehet számítani. Az e lvégzett s zikkasztási v izsgálatok al apján azonban m egállapítható, hogy a v izsgálati területeken 1 0-9-10-11 m/s vízvezető képesség várható 1 m-en, am i szerint a vizsgált ta lajok döntően vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetőnek minősíthetők. Azonban a t alajok vízzárósága előnyös is abból a szempontból, hogy megakadályozzá a szennyeződés mélyebb talajrétegekbe, illetve felszín alatti vizekbe való továbbjutását. Ennek megfelelően az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését megelőzően a telepíthetőség alkalmasságát minden e setben e gyedi v izsgálatokkal ke ll m eghatározni, melynek s orán 1 -1 db f úrással é s s zikkasztás-vizsgálattal le het e ldönteni, h ogy a földtani, vízföldtani v iszonyok lehetővé teszik-e a z a dott in gatlanon b elül a tis ztított s zennyvíz elszikkasztását.

80


Kristály Kft.


1.6.3.A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 26§ (4) pontja szerint:

„(4) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi t elepítés es etében – amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges – a kockázat, a b eruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését.”

Felsőörs település egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére alkalmas külterületein, az egyedi szennyvízkezelő berendezések által k ibocsátott tis ztított s zennyvíz e lszikkasztása következtében a felszín a latti v ízre g yakorolt – esetleges – hatások ellenőrzése/nyomon követése céljából szükséges lehet a monitoring rendszer kiépítésére. Az e gyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése előre láthatóan egyedi szinten fog történni, ebből kifolyólag előre nem prognosztizálható a meghatározott idő alatt megvalósuló berendezések száma. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések tisztított szennyvízének szennyezőanyag kibocsátása nem jelentős (Lásd jelen dokumentáció 1.5.2.2 . f ejezet), különösen a j elenlegi illegális szennyvízszikkasztásokkal szemben. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések szennyezőanyag kibocsátási paramétereit szem előtt tartva 1-2 db kisberendezés telepítése nem teszi indokolttá a figyelőkút rendszer kialakítását. A m onitoring r endszer t elepítése akkor j avasolt, ha a b erendezések s záma 5 ha na gyságú területen belül meghaladja a 10 db-ot. A t erületi k orlát m eghatározását a b erendezések t elepítésére alkalmas k ülterületi i ngatlanok szétszórtsága miatt tartottuk szükségesnek. Az a lábbiakban a 10 db -ot meghaladó egyedi szennyvízkezelő berendezés ellenőrzését szolgáló, tervezett monitoring rendszert ismertetjük.

1.6.3.1.

Monitoring rendszer kiépítése

Felsőörs település területén általános morfológia alapján a talajvíz irányadó áramlási iránya ÉD-i irányúnak mondható. A t alajvíz á llapotának nyomon köve tésére h árom kút ból á lló m onitoring r endszer ki építését javasoljuk, melyek közül az egyik kút referenciakút, a másik kettő pedig figyelőkút. A f elszín a latti v izek minőségében bekövetkező változások nyomon-követése c éljából javasoljuk a Főszőlők ásott kutat referencia monitoring kútként üzemeltetni (vagy h a a f enti ásott kút vé delme ne m megoldható, a nnak kör nyezetében lé tesítendő referencia monitoring kút). V alamint a h elyszíni v izsgálatok s orán mélyített 4F és 5F jelű fúrásokat monitoring kútként javasolt kialakítani. 81


Kristály Kft.


A monitoring kutak főbb jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 28. táblázat: A monitoring kutak paraméterei A kút neve

EOV X

EOV Y

Kút kiállás (m) 0,00 -

Kútmélység (m) 6,0 6,0

Főszőlők kút 568 313* 186 880* 4F 568 260 186 240 5F 569 503 185 820 Forrás: GEOHIDRO Kft. *Vagy a Főszőlők ásott kút környeztében kialakítandó monitoring kút

Nyugalmi vízszint a kút peremétől (m) 0,00 4,5 1,5

Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítési lehetőségeinek vizsgálatát követően – az egyedi kisberendezések számától és telepítési helyétől függően – célszerű a javasolt monitoring rendszert időszakosan felülvizsgálni és szükség esetén újabb kutakkal kibővíteni. A monitoring kutak javasolt elhelyezkedését a Térképmelléklet 20. számú térképe szemlélteti. A monitoring kutak engedélyezése más eljárás keretein belül történik.

1.6.3.2.

Monitoring rendszer üzemelése

A monitoring rendszer által vizsgálni javasolt paramétereket az alábbi táblázat tartalmazza a jelen dokumentáció 1.5.2.2 fejezet 20. táblázata alapján: 29. táblázat: A javasolt monitoring rendszer által vizsgálandó paraméterek listája

(B) szennyezettségi határérték* Foszfát (PO43-) mg/l 0,5 Nitrát talajvízre mg/l 50 Ammónium mg/l 0,5 Coliform 1/100 cm3 Vezetőképesség µS/cm *A 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet 2. mellékletében szereplő, a kommunális eredetű tisztított szennyvizekből származó szennyező komponensek (B) szennyezettségi határértékei felszín alatti vizekre. Szennyező komponens

Mértékegység

A m onitoring rendszer kút jaiból a mintavételezést valamint a meghatározását éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni.

nyugalmi v ízszint

A talajvíz mintavételezést és a laboratóriumi vizsgálatát csak akkreditált szervezet végezheti! 1.6.4.A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA Az előzetes felmérések alapján az egyedi szennyvízkezelő kisberendezésekből kikerülő tisztított szennyvíz nem kerül élővíz befogadóba, így azok minőségét nem befolyásolja. 82


Kristály Kft.

1.7. KÖRNYEZETVÉDELMI S


ZEMPONTBÓL

KÜLÖNÖSEN V

ÉDETT T

ERÜLETEK

LEHATÁROLÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A f elszín a latti v izek s zempontjából Felsőörs közigazgatási t erülete fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti terület a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések lehetséges telepítési helyének meghatározásánál az alábbi érzékenységi szempontokat vettük alapul: • A tervezési t erületek üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai „A” és „B” védőterületet nem érintenek. • Azokat a t erületeket, ahol ol yan ka rsztos t erületek, a hol a f elszínen, va gy 10 m -en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, a tervezésből kizártuk. • A vizsgált területek állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávjába nem esnek. • A területek Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területet, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyeit nem érintenek. A fentiek alapján a vizsgálati területek közül a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21. ) K orm. r endelet 2. s zámú m ellékletében m eghatározott f elszín al atti v íz ál lapota szempontjából fokozottan érzékeny területeket kizártuk • Az ér intett t erületeken a cs apadékból származó ut ánpótlódás s okévi á tlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. • Az é rintett te rületekenn a f elszín a latt 1 00 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények nem találhatók. • A vizsgálati területeken, a fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en kívül található. • A vizsgálati területek külön jogszabály által kijelölt védett természeti területeket nem érint. A t ervezési t erületek a 219/2004. ( VII. 21. ) K orm. r endelet 2. s zámú m elléklete s zerinti részletes ér zékenységi t érkép ad atai al apján „ 2a” ér zékenységi k ategóriába t artoznak. A vizsgálattal é rintett területek ér zékenységi b esorolását j elen d okumentáció Térképmellékletének 17., 18. és 19. számú érzékenységi térképei tartalmazzák. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések lehetséges/tervezett telepítési területeit érzékenységi besorolást feltűntetve, az alábbi ábra szemlélteti.

83


Kristály Kft.


84


Kristály Kft.


14. ábra: Környezetérzékenység az egyedi szennyvízkezelő berendezések lehetséges/tervezett telepítési területeire nézve

85


Kristály Kft.


A fenti térkép alapján megállapítható, hogy a település közigazgatási határán belül lévő teljes terület valamilyen mértékben mutat szennyeződési érzékenységet. Az arra alkalmas külterületi ingatlanokon javasolt az egyedi szennyvízkezelő berendezések megvalósítása, az egyedi v izsgálatok ál tal meghatározott s zikkasztási módszerrel. A hol e z nem lehetséges, illetve a fennmaradó területeken zárt közműpótlók használata javasolt. Az Önkormányzat saját hatáskörén belül ellenőrizheti, hogy a zárt szennyvíztárolókból a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállított mennyisége arányos-e a vízfogyasztási adatokkal.

2. KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK Földtani, vízföldtani elemzés: Reisinger Krisztián 1144 Budapest Tihany u. 38-40. IV. em. 111. SZÉS8/GT/VZ-TEL/VZ-TER/VZ-VKG 01-12170/2020 Kamarai nyilvántartási szám: 01-12170

Siófok, 2016. április hó

……………………………………………………. Vitai Gertrúd okl. környezetmérnök

…………………………………………. Sulyok István okl. vízépítő mérnök vezető tervező VZ-TEL/VZ-TER/VZ-VKG/SZEM3/14-0274

…………………………………………………. Dr. Pásztor István okl. környezetmérnök SZKV-hu/le/vz/zr 19-0917/2015

86


Kristály Kft.


3. JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE A felülvizsgálat elkészítése során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1994. évi LV. törvény a termőföldről, 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 123/1997. (VII. 18.) Korm. r endelet a ví zbázisok, a t ávlati ví zbázisok, valamint a z ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, 2/2005. ( I. 11. ) K orm. r endelet e gyes t ervek, i lletve pr ogramok kör nyezeti vizsgálatáról, 284/2007. ( X. 29.) K orm. r endelet a kör nyezeti z aj é s r ezgés el leni v édelem e gyes szabályairól, 147/2010. ( IV. 29.) K orm. r endelet a v izek h asznosítását, v édelmét és k ártételeinek elhárítását s zolgáló t evékenységekre és l étesítményekre v onatkozó ál talános szabályokról, 4/2002. ( X. 7.) K vVM r endelet a l égszennyezettségi a gglomerációk és z ónák kijelöléséről, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, 20/2006. ( IV. 5.) K vVM r endelet a hul ladéklerakással, va lamint a hul ladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 93/2007. ( XII. 18.) K vVM r endelet a z ajkibocsátási ha tárértékek m egállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról, 27/2008. (XII. 3) K vVM-EüM e gyüttes r endelet a k örnyezeti z aj- és r ezgésterhelési határértékek megállapításáról, 30/2008. ( XII. 31.) KvVM r endelet a vizek ha sznosítását, vé delmét é s kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 6/2009. ( IV. 14.) K vVM-EüM-FVM e gyüttes r endelet a f öldtani k özeg és a f elszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, 2/2002. ( I. 23. ) K öM-FVM e gyüttes rendelet Az ér zékeny t ermészeti t erületekre vonatkozó szabályokról, 87


Kristály Kft.


• 4/2011. ( I. 14.) V M rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a h elyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, • 246/2014. ( IX. 29.) K orm. r endelet a az e gyes hulladékgazdálkodási l étesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól, • 12/1996. ( VII. 4.) K TM r endelet a kör nyezetvédelmi f elülvizsgálat v égzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről

88


Kristály Kft.


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet:

Szakértői jogosultságot igazoló dokumentumok

2. számú melléklet:

Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis védőterületeinek helyrajzi számok szerinti lehatárolása


Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis ivóvíz termelő kútjainak vízminőségi eredményei


Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis ivóvíz termelő kútjait ellenőrző monitoring rendszer minőségvizsgálati eredményei


Szakvélemény – Felsőörs, Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségének hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata


Talaj-, talajvíz vizsgálati jegyzőkönyvek


A t elepülés s zennyvízcsatorna-hálózatának és az átemelők helyének áttekintő helyszínrajza


Felsőörs szennyvízelvezető mű 15 éves Gördülő fejlesztési terve

9.

2/2005. ( I. 11. ) K orm. rendelet s zerinti Környezeti ér tékelés

számú melléklet:

dokumentáció 10. számú melléklet:

Térképmelléklet

89


Kristály Kft.


MELLÉKLETEK

90


Kristály Kft.


1. SZÁMÚ MELLÉKLET Szakértői jogosultságot igazoló dokumentumok

91


Kristály Kft.


2. SZÁMÚ MELLÉKLET Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis védőterületeinek helyrajzi számok szerinti lehatárolása

92


Kristály Kft.


A Malomvölgyi vízbázis határozattal kijelölt külső, valamint hidrogeológiai „A" és „B" védőterületeinek helyraji számok szerinti felosztása Belső védőterület: Felsőörs külterület, 0109/2 hrsz A 0109/2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a DRV Zrt. Külső védőterület: Felsőörs külterület, 0101, 0102/25b, 0102/26b, 0103, 0109/1a Hidrogeológiai „A” védőterület: Felsőörs külterület, 0101/1, 010/3a, 010/4a, 098, 0100, 0102/16, 0102/17, 0102/18, 0102/19, 0102/20, 0102/21, 0102/22, 0102/23, 0102124, 0102/25a, 0102/26a, 010 2/35a, 0109/ 1a, 01 25. A d őlt betűvel szedett helyrajzi számú ingatlanok érintik a külső védőterületet is , íg y a z ingatlan az on r észén a k ülső védőterületre v onatkozó e lőírásokat é s korlátozásokat k ell figyelembe venni. Hidrogeológiai „B” védőterület: 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/10, 03/12, 03/13, 03/ 14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/31, 03/32, 03/33, 03/34, 03/40, 07, 08/1, 08/2, 083, 08/4, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11, 08/12, 08/13, 08/14, 08/15 a,b, 08/16, 09/1, 09/ 2 a ,b,c 010/1, 010/ 2, 010/ 3a, 010/4a, 010/7, 012, 013/1a, 013/2, 01021/1, 0102/2, 0102/3, 0102/4, 0102/5, 0102/6, 0102/7, 0102/9, 0102/ 10, 0102/11, 0102/ 12, 0102/13, 0102/16, 0102/ 17, 0 102/24, 0102/25a, 0102/26a, 0102/27, 0102/28, 0102/30, 0102/31, 0102/ 32, 0102/33a,b,c, 0102/ 34, 0102/35b,c,d,f,g,h, 0103, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0104/8, 0104/9, 0104/10, 0104/11, 0104/12, 01041/13, 0104/14a,b,c, 0104/15, 0104/16, 0104/17, 0104/18, 0104/19, 0105, 0106, 0108/1, 0108/2a,b, 0 108/3, 0108/4, 0108/5, 0108/6, 0108/ 7, 0108/8, 0108/9, 0108/10a,b, 0108/11, 0108/12, 0108/13, 0108/14, 0108/15, 0108/16, 0108/17, 0108/18, 0108/19, 0108/20, 0108/21, 0108/22, 0108/23, 0108/24, 0108/25, 0108/26, 0108/27, 0108/28, 0109/1a,b, 0110, 0111/1a,b,c, 0119/ 9, 0119/10, 0119/11, 0119/12, 0119/13, 0119/14a, 0119/15, 0119/17, 0119/20, 0119/21a,b, 0119/22, 0119/23, 0119/24, 0119/69, 0119/70, 0119/71, 0119/72, 0119/73, 0119/135, 0119/136, 0120/l, 0120/2, 0125. A d őlt betűvel szedett helyrajzi számú ingatlanok érintik a hidrogeológiai „A" védőterületet is, í gy az i ngatlan az on részén a hi drogeológiai „A" védőterületre vo natkozó el őírásokat és korlátozásokat kell figyelembe venni. Az aláhúzott helyrajzi számú ingatlanok érintik a külső védőterületet is, így az ingatlan azon részén a külső védőterületre vonatkozó előírásokat és korlátozásokat kell figyelembe venni. 93


Kristály Kft.


3. SZÁMÚ MELLÉKLET Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis ivóvíz termelő kútjainak vízminőségi adatai

94


Kristály Kft.


Táblázat: Felsőörs /Termelő Kút I. (Kataszteri szám: Felsőörs K-1) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma Mintavételi hely

2013.05.06

2013.11.13

2014.03.05

2014.07.30

2015.09.30

0,04 761

< 0,03 763 488 114 1,73 0,0

0,57

0,43

3,5

D

9

10 42,0 5,44 21 < 0,01 256 < 0,02 < 0,03 7,24 44

100 200 50 0,1 min. 50, max. 350 0,05 0,2 16,5 és Ł9,5 250

D C B D C C C C C

Felsőörs Termelő Kút I.

ammónium mg/l < 0,03 < 0,03 < 0,03 < 0,03 fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm 734 753 758 761 hidrogén-karbonát mg/l 481,0 488,0 kálcium mg/l 116 119 kálium mg/l 1,31 1,25 karbonát-ion mg/l 0,0 0,0 kémiai oxigénigény/permanganát index 0,75 0,65 0,42 0,61 (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l 8 9 9 9 magnézium mg/l 44,4 41,3 Nátrium mg/l 11,2 5,09 nitrát mg/l** 19,5 21 21 21 nitrit mg/l** < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 összes keménység mg/l CaO 264 263 összes mangán mg/l 0,05 < 0,03 összes vas mg/l 0,12 < 0,03 pH 7,34 7,42 szulfát mg/l 40 34 Forrás: DRV Zrt. *201/2001 (X. 25)(Korm. rend.) 1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

201/2001 (X. 25) Korm. rend. 1. melléklet Határérték/Parametrikus * érték 0,50 C 2 500 C -

2015.04.15

22 < 0,01

**201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1 melléklet B) táblázat 6.pontja: A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát] + [nitrit] Ł1 50 3 A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben ki fejezett ér tékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni.

95


Kristály Kft.


Táblázat: Felsőörs /Termelő Kút II. (Kataszteri szám: Felsőörs K-2) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma Mintavételi hely

2013.05.06

2013.11.13

2014.03.05

2014.03.05

2014.07.30

2015.11.04

0,03 779

< 0,03 767 488 117 1,59 0,0

0,54

0,52

3,5

D

10

11 39,9 5,25 26 < 0,01 256 < 0,02 < 0,03 7,01 44

100 200 50 0,1 min. 50, max. 350 0,05 0,2 16,5 és Ł9,5 250

D C B D C C C C C

Felsőörs Termelő Kút II.

ammónium mg/l < 0,03 0,03 < 0,03 < 0,03 fajl. elektromos vezetőképesség µS/cm 734 760 762 767 hidrogén-karbonát mg/l 469,0 494,1 kálcium mg/l 118 121 kálium mg/l 1,42 1,39 karbonát-ion mg/l 0,0 0,0 kémiai oxigénigény/permanganát index 0,70 0,80 0,40 0,63 (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l 9 9 9 10 magnézium mg/l 40,8 39,3 Nátrium mg/l 11,5 5,21 nitrát mg/l** 20 23 22 21 nitrit mg/l** < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 összes keménység mg/l CaO 260 260 összes mangán mg/l < 0,03 0,04 összes vas mg/l < 0,03 0,03 pH 7,32 7,33 szulfát mg/l 38 38 Forrás: DRV Zrt. *201/2001 (X. 25)(Korm. rend.) 1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

201/2001 (X. 25) Korm. rend. 1. melléklet Határérték/Parametrikus * érték 0,50 C 2 500 C -

2015.04.15

23 0,01

**201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1 melléklet B) táblázat 6.pontja: A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát] + [nitrit] Ł1 50 3

96


Kristály Kft.


A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk m g/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni.

Táblázat: Felsőörs /Termelő Kút IV. (Kataszteri szám: Felsőörs K-3) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma Mintavételi hely

2013.05.06

2013.05.06 2013.11.13 2014.03.05

2014.07.30

2015.04.15

2015.09.30

0,03

< 0,03

783

772

2 500

C

488 117 1,75 0,0

-

-

0,90

0,35

3,5

D

11

12 38,0 6,35 24 < 0,01 251 < 0,02 < 0,03 7,24 44

100 200 50 0,1 min. 50, max. 350 0,05 0,2 16,5 és Ł9,5 250

D C B D C C C C C

Felsőörs Termelő Kút IV.

ammónium mg/l < 0,03 < 0,03 < 0,03 < 0,03 fajl. elektromos vezetőképesség 744 763 761 764 µS/cm hidrogén-karbonát mg/l 472,0 481,9 kálcium mg/l 116 122 kálium mg/l 1,43 1,37 karbonát-ion mg/l 0,0 0,0 kémiai oxigénigény/permanganát 0,55 0,65 0,38 0,49 index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l 9 9 11 11 magnézium mg/l 41,0 37,3 Nátrium mg/l 14,2 6,26 nitrát mg/l** 22 24 23 23 nitrit mg/l** < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 összes keménység mg/l CaO 258 259 összes mangán mg/l < 0,03 < 0,03 összes vas mg/l < 0,03 < 0,03 pH 7,28 7,33 szulfát mg/l 33 37 Forrás: DRV Zrt. *201/2001 (X. 25)(Korm. rend.) 1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

24 < 0,01

201/2001 (X. 25) Korm. rend. 1. melléklet Határérték/Parametrikus * érték 0,50 C

**201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1 melléklet B) táblázat 6.pontja: A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell:

[nitrát] 50

+ [nitrit] 3 97

Ł1


Kristály Kft.


A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni.

98


Kristály Kft.


4. SZÁMÚ MELLÉKLET Felsőörs – Malomvölgyi vízbázis ivóvíz termelő kútjait ellenőrző monitoring rendszer minőségvizsgálati eredményei

99


Kristály Kft.


Felsőörs – Malomvölgy vízbázis ivóvíz termelő kútjait ellenőrző monitoring rendszer minőségvizsgálati eredményei Táblázat: Felsőörs /Malomvölgy Fé-1 figyelőkút (Kataszteri szám: Felsőörs K-7) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma

2013.04.25

2013.05.22

Mintavételi hely

2014.04.24

2014.04.24

2015.04.23

2015.07.09

0,19

0,17

Felsőörs / Malomvölgy Fé-1 figyelőkút

acetoklór µg/l

< 0,01

AD-67 µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01 < 0,01 0,03

ammónium mg/l atrazin (Aktinit PK) µg/l

2013.04.25

< 0,01

< 0,01

0,06 < 0,01

<6

cianid µg/l

-

-

0,50

C

-

-

<6

50

B

0,03 0,12

<6

201/2001 (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet Határérték /Parametrikus * érték -

0,03

DDD µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

-

-

DDE µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

-

-

DDT µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

-

-

DDT/DDD/DDE µg/l

0,0

0,0

0,0

-

-

Dezetil-atrazin µg/l

0,02

< 0,01

< 0,01

0,04

-

-

Dezipropil-atrazin µg/l

0,0

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

-

-

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

0,02

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

< 0,01

Dezmetrin µg/l Diazinon µg/l diklór-fenoxi-ecetsav µg/l Endoszulfán I. µg/l

< 0,001

-

-

Endoszulfán II. µg/l

< 0,001

-

-

Endrin µg/l fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm

< 0,001

< 0,001

-

-

< 0,001

fenolftalein-lúgosság mmol/l Forát µg/l

< 0,01

< 0,01

945

854

897

2 500

C

< 0,1

< 0,1

< 0,1

-

-

< 0,01

-

-

< 0,01

100


Kristály Kft.

Mintavétel dátuma


2013.04.25

2013.05.22

Mintavételi hely

2013.04.25

2014.04.24

2014.04.24

2015.04.23

2015.07.09


Hexaklórbenzol µg/l

< 0,001

< 0,001

Hexazinon µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,001 < 0,01

< 0,01


-

421,0

378,2

378

-

-

kálcium mg/l

110

94

106

-

-

kálium mg/l

24,9

22,7

<1

-

-

karbonát-ion mg/l kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2

0,0

0,0

0,0

-

-

0,90

2,9

0,54

3,5

D

47

45

43

100

D

< 0,01

-

-

< 0,001

-

-

60

-

-

hidrogén-karbonát mg/l

klorid mg/l Klórpirifosz µg/l

< 0,01

< 0,01

Lindán µg/l

< 0,001

< 0,001

< 0,01 60

magnézium mg/l

64

malation µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

MCPA µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

metilparation µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

metolaklór µg/l

< 0,01

-

-

Metribuzin µg/l

< 0,01

< 0,01

-

-

6,28

200

C

Nátrium mg/l

< 0,01 < 0,01

< 0,01 8,02

7,83

nitrát mg/l**

59

52

104

50

B

nitrit mg/l**

< 0,01

< 0,01

< 0,01

0,1

D


294

279

286

min. 50, max. 350

C

összes lúgosság mmol/l

6,9

6,2

6,2

-

-


0,03

< 0,03

< 0,03

0,05

C

101


Kristály Kft.

Mintavétel dátuma


2013.04.25

2013.05.22

Mintavételi hely

2013.04.25

2014.04.24

2014.04.24

2015.04.23

2015.07.09

Felsőörs / Malomvölgy Fé-1 figyelőkút 0,36

összes peszticid µg/l összes vas mg/l pH -


< 0,03

0,03

< 0,03

0,2

C

7,43

7,71

7,29

16,5 és Ł9,5

C

prometrin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

propaklór µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

Propazin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

0,01

-

-

propizoklór µg/l

< 0,01

-

-

simazin (Aktinit DT) µg/l

< 0,01

-

-

-

-

68

250

C

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

0,0

Szebutalizin µg/l 120

szulfát mg/l

110

Terbutilazin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

terbutrin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

-

-

-

-

-

-

-

-

0,0

Triazinok összesen µg/l trifluralin µg/l

< 0,01 < 0,01

< 0,01 < 0,01

< 0,01

2,4,5-T µg/l Forrás: DRV Zrt. *1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

102

< 0,01


Kristály Kft.


**201/2001. ( X. 25.) K orm. r endelet 1 m elléklet B ) t áblázat 6.pont ja: A ni trát é s ni trit e gyüttes konc entrációjára a kö vetkező feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát] + [nitrit] Ł 1 50 3 A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni. (Megjegyzés: A fenti táblázatban feltűntetett mért értékek a monitoring kutakban mért paraméterek, nem pedig az ivóvíztermelő kutak minőségi értékei) Táblázat: Felsőörs /Malomvölgy Fé-2 figyelőkút (Kataszteri szám: Felsőörs K-8) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma

2013. 04.25

2013.05.22

Mintavételi hely acetoklór µg/l AD-67 µg/l

2014.04.24

2014.07.16

2014.11.05

2015.04.23

2015.07.09

2015.11.04

0,17

0,16

Felsőörs / Malomvölgy Fé-2 figyelőkút 0,18

0,09

< 0,01

< 0,01

0,11

< 0,01

0,18

< 0,01 0,0

Ametrin µg/l ammónium mg/l atrazin (Aktinit PK) µg/l

< 0,03 0,05

0,05 0,04

0,06

< 0,03 0,02

< 0,01

0,10

0,04

Cianazin µg/l cianid µg/l

<6

<6

DDD µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

DDE µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

DDT µg/l

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

< 0,0002

DDT/DDD/DDE µg/l

0,0

0,0

0,0

0,0

Dezetil-atrazin µg/l

0,02

< 0,01

< 0,01

0,03

0,01

103

0,02


-

-

-

-

0,50

C

0,04

-

-

0,0

-

-

0,02

50 -

B -

<6

< 0,01

201/2001 (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet Határérték * /Parametrikus érték -

Kristály Kft.

Mintavétel dátuma


2013. 04.25

2013.05.22

Mintavételi hely

2014.04.24

2014.07.16

2014.11.05

2015.04.23

2015.07.09

2015.11.04


201/2001 (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet Határérték * /Parametrikus érték

Diazinon µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

diklór-fenoxi-ecetsav µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

Endoszulfán I. µg/l

< 0,001

Endoszulfán II. µg/l

< 0,001

Endrin µg/l fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm

< 0,001

< 0,001

< 0,001

-

Dezipropil-atrazin µg/l

0,0

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01 0,0

Dezmetrin µg/l

< 0,001

-

816

824

898

2 500

C

fenolftalein-lúgosság mmol/l

< 0,1

< 0,1

< 0,1

Forát µg/l

< 0,01

< 0,01

Hexaklórbenzol µg/l

< 0,001

< 0,001

Hexazinon µg/l

< 0,01

< 0,01

hidrogén-karbonát mg/l

372,0

378,2

372

kálcium mg/l

106

101

105

kálium mg/l

<1

<1

<1

karbonát-ion mg/l kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2

0,0

0,0

0,0

-

-

0,70

3,4

0,60

3,5

D

36

38

43

100 -

D -

klorid mg/l Klórpirifosz µg/l

< 0,01

< 0,01

Lindán µg/l

< 0,001

< 0,001

< 0,01 < 0,01

< 0,01

104

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,001

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,001

< 0,001


< 0,01

Kristály Kft.

Mintavétel dátuma


2013. 04.25

2013.05.22

Mintavételi hely magnézium mg/l

2014.04.24

2014.07.16

2014.11.05

2015.04.23

56

57

59

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

MCPA µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

metilparation µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

metolaklór µg/l

< 0,01

Metribuzin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01 < 0,01

< 0,01

Nátrium mg/l

5,21

5,13

6,19

nitrát mg/l**

95

102

103

nitrit mg/l**

< 0,01

< 0,01

< 0,01


281

273

284

összes lúgosság mmol/l

6,1

6,2

6,1


0,03

< 0,03

< 0,03

< 0,03

0,03

< 0,03

7,37

7,71

7,31

prometrin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

propaklór µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

Propazin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

propizoklór µg/l

< 0,01

simazin (Aktinit DT) µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01 < 0,01

0,0

Szebutalizin µg/l szulfát mg/l

< 0,01

0,31

összes peszticid µg/l pH -

2015.11.04


malation µg/l

összes vas mg/l

2015.07.09

62

< 0,01 < 0,01 0,0

61

72

105



200 50 0,1 min. 50, max. 350 0,05 0,2 16,5 és Ł9,5 250

C B D C C C C C

Kristály Kft.

Mintavétel dátuma


2013. 04.25

2013.05.22

Mintavételi hely

2014.04.24

2014.07.16

2014.11.05

2015.04.23

2015.07.09

2015.11.04


Terbutilazin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

terbutrin µg/l

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

< 0,01

0,07

Triazinok összesen µg/l trifluralin µg/l

< 0,01


0,06

< 0,01

< 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 2,4,5-T µg/l Forrás: DRV Zrt. *1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

< 0,01

-

**201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1 melléklet B) táblázat 6.pontja: A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát] + [nitrit] Ł1 50 3 A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni. (Megjegyzés: A fenti táblázatban feltűntetett mért értékek a monitoring kutakban mért paraméterek, nem pedig az ivóvíztermelő kutak minőségi értékei)

106


-

Kristály Kft.


Táblázat: Felsőörs /Malomvölgy Fé-3 figyelőkút (Kataszteri szám: Felsőörs K-9) vizsgálati eredményei 2013-2015. Mintavétel dátuma Mintavételi hely acetoklór µg/l AD-67 µg/l ammónium mg/l atrazin (Aktinit PK) µg/l cianid µg/l Dezetil-atrazin µg/l Dezipropil-atrazin µg/l Diazinon µg/l diklór-fenoxi-ecetsav µg/l fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm fenolftalein-lúgosság mmol/l Forát µg/l Hexazinon µg/l hidrogén-karbonát mg/l kálcium mg/l kálium mg/l karbonát-ion mg/l kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l Klórpirifosz µg/l magnézium mg/l

2013.04.25 2014.04.24 2015.04.23 Felsőörs / Malomvölgy Fé-3 figyelőkút

< 0,03 <6

638 < 0,1

427,0 92 <1 0,0 0,70 6 43,9

107

< 0,01 < 0,01 0,06 < 0,01 9,6 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 684 < 0,1 < 0,01 < 0,01 457,5 103 1,27 0,0 3,9 9 < 0,01 42,0

0,03 7,8

666 < 0,1

445 95 1,05 0,0 0,64 7 41,0

201/2001 (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet Határérték /Parametrikus * érték

0,50 50

C B

3,5 100 -

D D -

2 500


C

Kristály Kft.


Mintavétel dátuma Mintavételi hely malation µg/l MCPA µg/l metilparation µg/l metolaklór µg/l Metribuzin µg/l Nátrium mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l összes keménység mg/l CaO összes lúgosság mmol/l összes mangán mg/l összes vas mg/l pH prometrin µg/l propaklór µg/l Propazin µg/l simazin (Aktinit DT) µg/l Szebutalizin µg/l szulfát mg/l


<4 11,4 < 0,01 232 7,0 0,04 < 0,03 7,30

40

108

< 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 4,33 16,9 0,01 240 7,5 0,06 0,08 7,46 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 0,0 44

<4 11,0 < 0,01 227 7,3 < 0,03 < 0,03 7,66

34


200 50 0,1 min. 50, max. 350 0,05 0,2 16,5 és Ł9,5 -


C B D C C C -

Kristály Kft.


Mintavétel dátuma Mintavételi hely


< 0,01 Terbutilazin µg/l < 0,01 terbutrin µg/l 0,0 Triazinok összesen µg/l < 0,01 trifluralin µg/l < 0,01 2,4,5-T µg/l Forrás: DRV Zrt. *1. melléklet táblázatai: A: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők B: Kémiai vízminőségi jellemzők C: Indikátor vízminőségi jellemzők D: Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében


250 -

C -

**201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1 melléklet B) táblázat 6.pontja: A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát] + [nitrit] Ł1 50 3 A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni. (Megjegyzés: A fenti táblázatban feltűntetett mért értékek a monitoring kutakban mért paraméterek, nem pedig az ivóvíztermelő kutak minőségi értékei)

109


Kristály Kft.


5. SZÁMÚ MELLÉKLET GEOHIDRO Kft. Szakvélemény Felsőörs, Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetőségének hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata

110


Kristály Kft.


6. SZÁMÚ MELLÉKLET Talaj-, talajvíz vizsgálati jegyzőkönyvek

111


Kristály Kft.


7. SZÁMÚ MELLÉKLET A település szennyvízcsatorna-hálózatának és az átemelők helyének áttekintő helyszínrajza

112


Kristály Kft.


8. SZÁMÚ MELLÉKLET Felsőörs szennyvízelvezető mű 15 éves Gördülő fejlesztési terve

113


Kristály Kft.


9. SZÁMÚ MELLÉKLET 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti Környezeti értékelés dokumentáció

114


Kristály Kft.


10. SZÁMÚ MELLÉKLET Térképmelléklet 1.

számú térkép: Áttekintő helyszínrajz

M=1:75 000

2.

számú térkép: Átnézetes helyszínrajz

M=1:25 000

3.

számú térkép: Csatornával ellátott településrészek

M=1:15 000

4.

számú térkép: Genetikus talajtípusok

M=1:40 000

5.

számú térkép:Talajképző kőzetek

M=1:40 000

6.

számú térkép: Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai

M=1:40 000

7.

számú térkép: Vízrajz

M=1:25 000

8.

számú térkép: Nyilvántartott források

M=1:25 000

9.

számú térkép: Vízbázis védőterületek

M=1:25 000

10.

számú térkép: Magas talajvíz állású területek

M=1:25 000

11.

számú térkép: Nyitott karsztos területek

M=1:25 000

12.

számú térkép: Talaj-, talajvíz mintavételi pontok és szikkasztási próbák helyei

13.

M=1:25 000

számú térkép: Rétegvizek vizsgálatát szolgáló kutak elhelyezkedése

M=1:25 000

14.

számú térkép: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek

M=1:25 000

15.

számú térkép: Egyedi kisberendezésekkel ellátandó területek

M=1:20 000

16.

számú térkép: Egyedi kisberendezésekkel ellátandó területek és szabályozási terv

17.

M=1:25 000

számú térkép: Felszín alatti közeg szennyeződés érzékenysége a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet alapján

18.

M=1:25 000

számú térkép: Felszín alatti közeg szennyeződés érzékenysége a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet alapján és tervezett kisberendezésekkel ellátandó területek

19.

számú térkép: Környezetérzékenység és tervezett kisberendezésekkel ellátandó területek

20.

M=1:25 000 M=1:25 000

számú térkép: Egyedi kisberendezésekkel ellátandó területek és tervezett monitoring kutak 115

M=1:20 000


GEOHIDRO GEOTECHNIKAI Kft. HUNGARY

Cím:

1142 Budapest, Tengerszem u. 25.

Telef on:

3 0 / 2 8 8 -3 8 -6 2 7 0 / 3 8 4 -6 0 -5 4 [email protected] www.geohidro.hu

E-mail: W eb:

(Cg.: 01-09-066730) Megbízó

Tervszám

KRISTÁLY KFT. A terv címe

FELSİÖRS 2893 / 16

Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetıségének vizsgálata Vezetı tervezı

Ellenır Egyeztette:

Reisinger Krisztián

A munkarész tárgya

Munkarész szám

GT/VZ 01 12-170

Hidrogeológiai és környezetföldtani

Petró Iván

vizsgálatok

GT 05-1214

Vitai Gertrúd (Kristály Kft.)

Ügyvezetı:

Nyikos Gábor Kelt

2016.03.

Ez a terv a GEOHIDRO Kft. szellemi tulajdona, védelmét jogszabály biztosítja.

FELSİÖRS Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetıségének hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata

Tervszám: 2893/16

FELSİÖRS, Szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetıségének hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata 1. ELİZMÉNYEK, ALAPADATOK A KRISTÁLY Kft. (8600 Siófok, Fı u. 15-17.; továbbiakban Megbízó) a címben említett helység területén szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetıségeinek hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálatainak elkészítésével bízta meg a GEOHIDRO Geotechnikai Kft-t (1142 Budapest, Tengerszem u. 25.; továbbiakban Tervezı). Megbízó a következı alapadatokat juttatta el a Tervezınek. Helyszínrajzok A munkánkhoz az alábbi dokumentumot használtuk fel tájékoztató jelleggel: Elızetes tájékoztató talajmechanikai szakvélemény Felsıörs csatornázásához – Dr. Wagner és Tsa. Kft. 2001.

GEOHIDRO Kft., ’16 április

1. oldal


Tervszám: 2893/16

2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A vizsgált terület (Felsıörs) Veszprém megyében, a Balatontól északi irányban kb. 3 km-re található (1. ábra).

1. ábra A vizsgált terület elhelyezkedése1

1

www.googlemaps.hu


2. oldal


Tervszám: 2893/16

A vizsgált terület földrajzi értelemben a Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj területén helyezkedik el. Hegységi, dombsági jellegő és síksági domborzattípusokból tevıdik össze. A kistáj túlnyomó része a mezozóos dolomit- és mészkıformációk anyagaiból épül fel. A Balaton-felvidék hegyeit nagyrészt a Föld történetének triász idıszakában, mintegy 200-245 millió évvel ezelıtt, a Tethys ısóceán medencéjében lerakódott üledékekbıl megszilárdult kızetek, ıslények maradványai építik fel. Szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának része. Alapvetıen három szerkezeti építmény jellemzi: a) metamorf magmás és üledékes kızetekbıl épült palozóos alapzat, b) a mezozóos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkı sasbércsorozata, c) harmadidıszaki és üledékes kızetekbıl épült fedı építménye. A fıtörésekkel határolt területet tektonikailag törések és vetıdések, győrıdések és lokális felboltozódások, pikkelyezıdések és feltolódások jellemzik. Szeizmikusan érzékeny területek közé sorolható. Alakrajzilag kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzető fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek, deráziós völgyekkel enyhén tagolt hegylábfelszínek változatos formái jellemzik. Függılegesd tagoltsága mérsékelt, a 40-50 m/km2 relatív relief értékek a fennsík-központ egyveretőségét hangsúlyozzák. Ezzel szemben a fennsíkperemek nagy relatív relief értékeikkel (80-100 m/km2) tőnnek ki. Ezzel öszszefüggésben legnagyobb a völgysőrőség a száraz aszóvölgyekkel, eróziós völgyekkel szabdalt fennsík-peremeken (2,5-2,6 km/km2). A hegyközi medencék gyengén tagoltak, a völgyhálózatuk fejletlen. A domborzati adottságok az erdıgazdasági és rekreációs célú területhasznosítás szempontjából kedvezıek, a mezıgazdasági termelés tekintetében területenként változóak.2

2

Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1990.


3. oldal


Tervszám: 2893/16

3. A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDTANI – VÍZFÖLDTANI LEÍRÁSA 3.1 Geológiai viszonyok Felsıörs környéke alacsony középhegységi vidék, a tetık magassága 230280 m, a köztes hátságoké, fennsíkszerő részeké 210-260 m. A terület legfontosabb völgye a meredek oldalú, északnyugat-délkelet lefutású Malomvölgy. A V alakú völgy eróziós hatásra kiszélesedı kızethasadék; keskeny, feltöltött talpába a patak bevágódik. A kistáj magaslatai uralkodóan dolomit és mészkı sasbércek. A lankásabb idomok gyakran márgás, tufás, homokköves képzıdményeken alakultak ki. A Balaton-felvidék földtani kutatása a XIX. században kezdıdött, és napjainkig folyamatosan tart. Felsıörs térségére vonatkozóan számos triász kızetrétegtani, ıslénytani, tektonikai felismerés született, amelynek alapján viszonylag jól ismert a térség geológiai felépítménye. Felsıörs környékének legidısebb képzıdménye a perm korú Balaton-felvidéki Homokkı Formáció, amely több helyen észlelhetı a felszínen. A felsı-perm/alsó-triász határ szelvényét a közeli Kis-hegyen tanulmányozhatjuk, de fúrás is feltárta a lilásvörös, vörös, jól cementált homokkövet, valamint a rátelepülı sekélytengeri alsó-triász formációk szürke dolomit és törmelékes rétegeit. A földtörténeti perm korban a kontinensek elhelyezkedése teljesen eltért a maitól: az összes szárazföld egyetlennagy kontinenst alkotott, a Pangeát, amelyet egyetlen ısóceán, a Panthalassza ölelt körbe, Ennek egyik hatalmas öble, a Thetys, melynek nyugati végében lehetett az a terület, amelyen a Dunántúli-középhelység rétegsora képzıdött. Korábban, a karbon idıszakban, a variszkuszi hegységképzıdés idején a terület kiemelkedett hegységé vált, amely a permben intenzíven erodálódott. A több tízmillió éven át tartó lepusztulásból származó törmeléket a hegységben redı patakok és folyók lassan süllyedı szárazföldi medencékben nagy vastagságban halmozták fel. Ilyen a Balatonfelvidéki Homokkı Formáció homokkıbıl, kavicsos homokkıbıl, iszapkıbıl álló több száz méter vastag rétegsora. A félsivatagi éghajlatnak köszönhetıen a lerakódó üledékek vörös, GEOHIDRO Kft., ’16 április

4. oldal


Tervszám: 2893/16

lilásvörös színőek. A permi vörös homokkı a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfőzfıtıl Aszófıig egy 3 km széles, valamint Zánka–Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltőnı színő homokkıvel, ami évszázadok óta kedvelt építıanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belıle napjainkban is. A Felsıörsön található románkori templom a Balaton felvidéki Homokkı leghíresebb építészeti elıfordulása. Természetes elıfordulásában uralkodóan összecementált kavics, azaz konglomerátum bukkan a felszínre, amit vékonyabb, finomabb szemcsés homokkırétegek tagolnak. A mélyfúrások által feltárt több száz méter vastag rétegsorban még finomabb szemcsés rétegek is elıfordulnak. A durvább anyagú, kavicsos rétegek az egykori folyómedrekben rakódtak le, míg a finomabb szemcsés, homokos, iszapos üledékek az egykori árterek és holtágak maradványaiként ırzıdtek meg. İsmaradványok nagyon ritkán fordulnak elı benne: néhány ıshüllı lábnyomán kívül csak féregjáratok nyomai, az egykori növények spórái és néhány kovásodott fatörzs ırzıdött meg. A homokkı szemcséinek jelentıs része kemény kvarcszemcse és savanyú vulkanit, dácit. Emiatt a kızet olyan, mint egy borzasztóan kemény csiszolópapír. Ez az a tulajdonsága, ami miatt ıseink már 8000–9000 évvel ezelıtt, az újkıkorszak kezdetén használták: a finomabb szemcsemérető fajtáiból ırlıköveket készítettek.

2. ábra Permi homokkı és triász dolomit GEOHIDRO Kft., ’16 április

5. oldal


Tervszám: 2893/16

Ezt a nagy kiterjedéső folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelıtt (a perm és a triász idıszak határán) elöntötte az északkelet felıl elırenyomuló tenger. Itt, a Balaton-felvidéken a határ jól követhetı: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkıre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit (Aszófıi Dolomit Formáció), amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképzıdés legidısebb kızete. Az Aszófıi Dolomit Formáció vékonyréteges-lemezes szerkezető, piszkosfehér vagy sárgásszürke, viszonylag lazán cementált dolomit. Jellegzetes szövetére az apró sejtüregek, valamint sőrő, pókhálószerő kalciterekbıl álló szerkezet jellemzı. Az üregek az üledékképzıdés során kivált evaporit ásványok (gipsz, anhidrit) kioldódása után töltıdtek ki kalcittal. A jellegzetes üledékszerkezetek, valamint a ritkán elıforduló ısmaradványok csökevényes jellege arra utal, hogy a hiperszalin, idınként beszáradó lagúnákban rakódott le. Az Aszófıi Dolomit fedıjében az a sötétszürke, bitumenes, jól rétegzett, alsó szakaszán vékonyréteges-lemezes, feljebb inkább pados, bioturbált (hieroglifás) mészkı, az Iszkahegyi Mészkı Formáció települ, amelyet a korábbi irodalomban lemezes mészkı néven különítettek el. A mészkı folyamatos átmenetet mutat mind a feküjében (Aszófıi F), mind a fedıjében települı dolomit felé (Megyehegyi F.). A formáció ısmaradványokban általában nem bıvelkedik, rossz megtartású kagylók és csigák leginkább a márgás fáciesében győjthetık, pl. a Középsı-Kis-hegyen. A tektonikus hatásokra győrıdéssel reagáló képzıdmény valódi vastagsága csak becsülhetı, kb. 250-300 m.

3. ábra Iszkahegyi Mészkı Formáció GEOHIDRO Kft., ’16 április

6. oldal


Tervszám: 2893/16

Az Iszkahegyi Mészkı fedıjét a terület legelterjedtebb triász képzıdménye, a Megyehegyi Dolomit Formáció alkotja. Általában világosszürke, pados vagy vastagpados, dolopátit szövető, a fekü és a fedı közelében vékonyréteges dolomikrit vagy mikropátit. Ridegsége folytán a szerkezeti mozgások övében erısen összetört, helyenként porlott. Kevés ısmaradványt tartalmaz, ritkán a kékeszöld algák életmőködésébıl erdı, a kızet felszínén nehezen észlelhetı finom sávozottság is elıfordul. Az egész Balaton-felvidék viszonylatában tekintve, a Megyehegyi Dolomit az a legidısebb középsı-triász litofácies, amelynek

laterális

irányban

számottevıen

változik

a

vastagsága.

A

Balatonfelvidéken Balatonudvari és Vászoly között éri el a legnagyobb, mintegy 250-300 méterre tehetı vastagságát.

4. ábra Megyehegyi Dolomit Formáció

A Felsıörsi Mészkı Formáció barnásszürke, vékonypados dolomárga rétegsorral kezdıdik. Az ısmaradványok még ritkák. Erre települ a világosabb színő, vékonypadosan rétegzett tőzköves mészkı. Gyakoriak az ısmaradványok: lábasfejőek, tengeri liliomok, kagylós férgek. Az ısmaradványoknak gyakran csak vázlenyomatuk maradt meg, vagy ízeikre estek szét. Nemzetközi jelentıségő idıjelzı határ a Felsıörsi Mészkı Formáció legfelsı határfelülete, mely 239,5 millió évet mutat. Ez a középsı-triász anisusi és ladin emelet határfelülete. Az árokszerő kimélyülések rétegtani tartalmukkal, különösen az anisusi/ladin határ többirányú igazolásával a felsıörsi szelvény egyedülálGEOHIDRO Kft., ’16 április

7. oldal


Tervszám: 2893/16

ló a balaton-felvidéki triász szelvények között. A Felsıörsi Mészkı vastagsága a törmelék elterjedése alapján (monoklinális dılést feltételezve) a 150-180 métert is elérheti a Farkó-kı alatt, amely érték - a Balatonfelvidék egyéb részein ismerthez képest - kiugróan nagy.

5. ábra Felsıörsi Mészkı Formáció

A Felsıörsi Mészkıre a Vászolyi Formáció világoszöld tufaösszlete települ. Az óceánban zajló heves tőzhányó-mőködésrıl árulkodik a fehér, zöld és néhol vörös, vulkáni porból és törmelékbıl képzıdött, tufitból és tőzköves mészkıbıl álló rétegsor. A vulkáni eredető anyag a tengervízben nagyrészt agyaggá alakult.

6. ábra Vászolyi Formáció GEOHIDRO Kft., ’16 április

8. oldal


Tervszám: 2893/16

A Balaton-felvidék viszonylatában a Dörgicse és Pécsely közötti területen a legszélesebb a Buchensteini Formáció pásztája. Gumós mészkı, sötétvörös és szürke tőzkıvel. A formáció neve a Déli Alpokból származik. A formáció bázisrétegeit barna vagy szürke, zöldesszürke (a Szakadék-völgynél és a Balázs-tetın vörös), krinoideás, gyakran tufás mészkı alkotja, amelyben sok helyen gazdag ammonites-fauna győjthetı. A krinoideás-ammoniteszes mészkı csak törmelékben, míg a rátelepülı néhány méter vastag tufás összlet csak mesterséges feltárásokban tanulmányozható. A vulkáni eredető anyag, fölfelé haladva a rétegsorban, egyre kevesebb. A rétegek képzıdése az egykori tengeralatti magaslatokhoz kapcsolódik.

7. ábra Vulkáni és karbonátos kızetek képzıdése

A Buchsteini Formáció rétegsora igen változatos litológiai felépítéső és a szó szoros értelmében is rendkívül sokszínő. A vulkanitból és karbonátból felépülı sorozatban a kétféle üledék egymáshoz viszonyított aránya tág határok között és szeszélyesen változik, így a rétegsorban a tiszta mészkıtıl a tufás, tőzköves mészkövön, radiolariton és tufiton át a kristálytufáig minden lehetséges változat és átmenet elıfordul. A rétegsort felépítı kızetekre jellemzı a GEOHIDRO Kft., ’16 április

9. oldal


Tervszám: 2893/16

nagy mennyiségő diszperz kovaanyag, amelynek eredete a vulkanizmushoz köthetı. A tengervíz hatására a kiszórt kızetanyag kémiai mállásnak indult (halmirolizis), a szilikátásványok átalakulása során kova szabadult fel és mobilizálódott. Ez szolgáltathatta a gumós mészkövekre jellemzı nagy menynyiségő tőzkı, illetve a kovás tufit cementáló anyagát is.

8. ábra Buchensteini Formáció

A Buchensteini Formáció fedıjét világosszürke, halványan drapp foltos, pados, gumós mészkı, a Füredi Mészkı Formáció alkotja, amely a dörgicsei területen a vulkánit mennyiségének fokozatos csökkenésével, majd eltőnésével folyamatosan fejlıdik ki az ugyancsak gumós mészkı alkotta fekübıl, míg Vászoly környékén élesen határolódik el a vékonyréteges, posidoniás mészkıtıl. Az egyes rétegek alsó vagy felsı részén sötétszürke tőzkı elnyúlt lencséi, illetve zsinórjai figyelhetık meg, a tőzkı mennyisége azonban lényegesen kisebb, mint a tufával váltakozó fekü mészkövekben. A Füredi Mészkı a rátelepülı Veszprémi Márga Formáció felé is fokozatos átmenetet mutat. A formációba soroljuk a Füredi Mészkı Formációra, vagy a Budaörsi Dolomit Formációra települı agyagmárga, márga, mészmárga összletet, melyet egy GEOHIDRO Kft., ’16 április

10. oldal


Tervszám: 2893/16

kb. 10-30 m vastag mészkı tagozat oszt ketté. A több száz méter vastag, medenceüledékekbıl álló rétegsor a Budaörsi és az Edericsi Formáció platform karbonátjával fogazódik össze, fedıje a Sándorhegyi Formáció, mely a Veszprémi Márga és a Fıdolomit között települı, átmeneti fácieső rétegtani egység. Horizontálisan és vertikálisan egyaránt változatos fácieső és litológiájú. A formáció litosztratigráfiai szempontból jól definiált és térképezhetı tagozatokra osztható. Az alsó (Pécselyi) és a felsı (Barnagi) tagozat pados, vastagpados mészkıvel induló, felfelé elmárgásodó összletén jellegzetes domborzat alakult ki. A Füredi Mészkıre, illetve annak hiányában közvetlenül a Buchensteini Formációra települı Budaörsi Dolomit Formáció rétegsora felfelé csökkenı vulkanit-tartalommal jellemzett agyag, szürke, zöldesszürke, áthalmozott, tufás dolomitrétegek, melyek vastagsága kb. 20 m. A vulkánit kimaradásával szürke, barnásszürke, mikrokristályos, lemezes, vékonypados, pados, gyakran iszapfolyásos, autigén breccsás, intraklasztos szerkezető dolomit fejlıdik ki. A Fıdolomit Formációba a Sándorhegyi Formáció fedıjében megjelenı, gyakorlatilag tiszta dolomitból álló, általában ciklusos felépítéső platform karbonátot soroljuk. Erodált felszínére neogén vagy annál fiatalabb rétegek települnek a Balaton-felvidéken. A tárgyalt területen a formációnak csak az alsó, legfeljebb 200-300 m vastag szakasza ırzıdött meg a lepusztulástól. A Fıdolomit elıfordulása K felé a Pécsely és Barnag között húzódó szinklinális tengelyzónájában követhetı. A terepi tapasztalatok szerint a formáció jellegzetes ciklusos árapályövi kifejlıdése a rétegsor alsó szakaszán nem jellemzı. A vörös, breccsás rétegek idıszakos kiemelkedésre, szárazulati térszínre utalnak, ugyanúgy, mint a lokális kiemelkedések környezetében az üledékgyőjtıben felhalmozódott, a környezı területrıl származó tőzkıtörmelékes, litoklasztos üledékek. A Neogén üledékciklus elsı képviselıje a Vöröstói Agyag Formáció. Változatos vastagságú (1-100 m), gyakran dolomit és bauxit anyagú kavicsot, törmeléket tartalmazó, általában nagy kaolinit tartalmú, vörös színő agyagos képzıdmény. Felszínen Tótvázsony környékén található néhány kis kiterjedéső


11. oldal


Tervszám: 2893/16

feltárásban és néhány helyen repedéskitöltésként. Valószínőleg a neogén rétegekkel fedett területen is elıfordul a triász térszín mélyedéseiben. Képzıdésének idejére nincs közvetlen adat. Annyi azonban bizonyos, hogy az alsópannóniai hegyközi lagúna üledékeivel kitöltött Nagyvázsonyi-medencétıl Dre is megtalálhatók a Szıc-Halimba környékérıl származtatható bauxitkavicsok. Ennek alapján a vörösagyag pannóniainál idısebb, középsı- vagy felsı-miocén korú lehet. A pannon végén kialakult sekély lagúna édesvízi, tavi-mocsári üledékeibıl áll a Nagyvázsonyi Mészkı Formáció, mely az egyik legnagyobb felszíni elterjedéső képzıdmény. Az alig vagy egyáltalán nem tagolt domborzat miatt a formáció rendkívül rosszul feltárt, felszínen kizárólag törmelékben ismert. A fúrások változatos, mésziszap, agyag, vörösagyag, huminites agyag, aleurolit, homok, homokkı rétegsorával ellentétben a felszínen csak a kemény, pados, porózus, helyenként kavicsos édesvízi mészkı fordul elı. A formáció legjellegzetesebb felszíni képzıdménye az édesvízi mészkı, noha ennek aránya alárendelt a rétegsor egészéhez viszonyítva. Piszkosfehér, világosbarna színő, tömött szövető, porózus és makroporózus változatai egyaránt elıfordulnak. Az üregek, lyukak egy része valószínőleg egykori gyökerek nyoma. A formáció vastagsága 30-40 m. Faunája meglehetısen egyhangú, a mészkıben elsısorban édesvízi csigák fordulnak elı. Viszonylag nagy területet lefedı képzıdmény a pleisztocénban kialakult lösz, mely néhol közvetlenül a Veszprémi Márga Formációra települ. A lösz-összlet bázisrétege szürke, csernozjom jellegő talaj roncsa. Fölötte kb. 1 m-rel 0,51,5 m vastag, gyengén agyagosodott, vörösbarna erdei talaj következik. A meszes, porózus, típusos lösz alig tartalmaz törmeléket, a löszcsigák viszont meglehetısen gyakoriak benne. A típusos löszön kívül elıfordulnak egyéb löszváltozatok is területünkön. Ilyen a homokos lösz, löszös homok, a törmelékes lösz, lejtılösz. Fedıje általában holocén-pleisztocén törmelék vagy recens talaj, ami alól a márgamedencék lejtıjének domború, inflexiós zónáiban bukkan ki a felszínre. A lösz-összlet vastagsága területünkön helyenként meghaladhatja a 10 m-t is.


12. oldal


Tervszám: 2893/16

A bazalt-, dolomit- és mészkıterületeken egyaránt jelentıs fagyaprózódás zajlott a pleisztocén során, a fellazított kızettörmelék máig mozog a lejtıkön. A würm korú lösz feküjében és fedıjében egyaránt elıfordul, csakúgy, mint azokon a lejtıkön, ahol löszképzıdés nem történt. A törmelék mérete a bazaltterületeken általában durvább, nem ritkák a 40-50 cm-t is elérı vagy meghaladó törmelékdarabok. Az üledékes kızetek felépítette területeken az átlagos törmelékméret 5-30 cm körüli. Természetesen itt is elıfordulnak durvább törmelékek, pl. az alig átmozgatott édesvízi mészkı darabok mérete akár 50 cm körüli is lehet. Lejtıtörmelék elsısorban a márgamedencék peremét borítja és a medencékbe betorkolló völgyek egy részét tölti ki. Anyaga a Veszprémi Márgából, löszbıl és recens talajból származó finomszemő, laza üledék, ami sok helyen valószínőleg az árhordalékokra települ. Vastagsága feltehetıen sehol nem haladja meg az 5 m-t. A pleisztocén végétıl napjainkig folyamatosan képzıdik A holocén völgyi és lejtıüledékek (árhordalék, deluvium) a pleisztocén hordalékoknál finomabb, kissé koptatott, sokkal kevesebb durva törmeléket tartalmazó, általában szürkésbarna, barna, sok szerves anyagot tartalmazó rétegek, amelyekben a völgyi, eróziós üledékek és a lejtıkrıl lemosott üledékek keverednek. A legfiatalabb, jelenleg is képzıdı, finomszemő, agyag, aleurit összetételő, általában talajosodott üledékek, réti és öntéstalajok sorolhatók ide. Vastagságuk általában 2,0-2,5 m közötti. Elterjedése a Pécselyi-medence és a Balatoncsicsói-medence legmélyebb területén kívül a Nagyvázsony-Veszprémifennsík völgytalpaira is kiterjed.3

3

Budai Tamás, Csillag Gábor – A Balaton-felvidék középsı részének földtana 1998.


13. oldal


3P 20T 17T 16T

Tervszám: 2893/16

- Folyóvízi homokkı, aleurolit, konglomerátum — Balatonfelvidéki Homokkı - Sekélytengeri márga, mészkı, homokkı, dolomit —bakonyi alsó-triász - Sekélytengeri mészkı, dolomit — Iszkahegyi, Lapisi Mészkı, Aszófıi Dolomit - Platform mészkı, dolomit — Tagyoni, Steinalmi Mészkı, Megyehegyi Dolomit 9. ábra Magyarország földtani térképe M=1:500 0004

4

MÁFI adattár


14. oldal


Tervszám: 2893/16

3.2 Vízrajzi viszonyok és vízföldtan A vizsgált terület a Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj területén helyezkedik el. A Balatonhenyétıl Királyszentistvánig terjedı, apró vízgyőjtı egységekre tagolt területnek a Balaton felé van lefolyása, az odafolyó patakok vízgyőjtı területéhez tartozik. Ezek: Burnóti-patak (9,5 km, 82 km2)), Csorszipatak (8 km, 21 km2), Örvényesi-patak (8 km, 20 km2), Tavi-Séd

(9 km, 14

km2), Kéki-patak (10 km, 17 km2), Arácsi-patak (5 km, 14 km2), Csopaki-Séd (5 km, 14 km2), Lovasi-patak (7 km, 44 km2), Vörösberényi-Séd (5 km, 11 km2). Ny-on még szerény vízfeleslege van, de K-en már vízhiány mutatkozik:

Ny-on:Lf=4 l/s.km2;

Lt=19%;

Vf=20 mm/év

K-en: Lf=5 l/s.km2;

Lt=15%;

Vf=40 mm/év

A vízfolyások vízhozamáról csak becsült adataink vannak. Így például a Séd (Kéki-patak) árvízhozamát 8,7 m3/s-ra számítják, amibıl a többire is hasonló értéket tételezhetünk fel. Többségének vízszállítása idıszakos. Vízminıségük eléggé szennyezett. Az ártér kevés,, alig 4,3 km2 kiterjedéső. Ebbıl 0,2 km2 belterület, 1,3 km2 szántó, 2,2 km2 rét és legelı, 0,6 km2 erdı. A források száma sok, de vízhozamuk ritkán tetemes. Nevezetesebbek: köveskáli

Sásdi-forrás

(300

l/p),

óbudavári

Mosó-forrás

(65

l/p),

szentjakabfai Árva-kút (33 l/p), pécselyi Zádor-kút (32 l/p), vászolyi Nagyforrás (50 l/p). Összefüggı talajvízszintet csak a völgyekben találunk 4-6 m között. Mennyisége nem számottevı, jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 25-35 nk° között van. A szulfáttartalom 60 mg/l alatti, a nitrát sok helyen koncentrálódik. A rétegvíz mennyisége 1 l/skm2 körül van. Az ártézi kutak száma kevés. Mélységük a 100 m-t ritkán haladja meg, de számos helyen tekintélyes vízmennyiségeket termelnek.


15. oldal


Tervszám: 2893/16

3.2 Érzékenységi besorolás A települések szennyezettségi érzékenységi besorolása alapján Felsıörs település az „A” fokozottan érzékeny területek közé tartozik. Az érzékenységi térkép alapján, Felsıörs területén az alábbi alkategóriák jelennek meg: • Vízbázisvédelmi védıterület • Felszíni karszt • 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású terület

10. ábra Felsıörs környékénk érzékenységi térképe


16. oldal


Tervszám: 2893/16

4. TALAJFELTÁRÁSOK 4.1 Talajfeltárás A vizsgált terület talaj- és talajvíz-viszonyainak megállapítása céljából a Megrendelıvel egyeztetett helyeken és mélységekkel 5 db kisgépi BORRO fúrást készíttettünk 2016.02.23 – 02.24. között. Helyeiket az 11. ábra tartalmazza.

11. ábra Talajfeltárás helyszínrajza (lépték nélkül)

A feltárások tervezett mélysége 6,0 m volt, melyet csak a 3F és 4F jelő fúrás ért el. Az 1 F jelő fúrás 3,5 m-ben, szálban álló mészkıben, a 2F jelő fúrás 4,5 m-ben kıtörmelékes agyagban, az 5F jelő fúrás 5,0 m-ben kıtörmelékes közepes agyagban elakadt. A feltárások magassága a terepszinttel vehetı azonosnak. A fúrásokban feltárt talajok rétegzıdését, a rétegek vastagságát, osztályozóés állapotjellemzıit, fejtési osztályukat a mellékelt fúrásszelvényeken adtuk meg (Rsz. 3.1. – 3.5.). A talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálatát a FÜGGELÉKBEN megadott szabványok elıírásai alapján végeztük el, saját, ISO 9001:2008. szerint tanúsított talajmechanikai laboratóriumunkban (laborvezetı: SZABÓ GÁGEOHIDRO Kft., ’16 április

17. oldal


Tervszám: 2893/16

BORNÉ laboráns). A laborvizsgálatok készítése a feltárások készítésével párhuzamosan, a minták beérkezésének megfelelı sorrendiségben történt (2015. 02. hónapban). A feltárások részletezése az 1. táblázatban található. 1. táblázat Fúrás jele

Fúrás típusa

Fúrás tervezett mélysége (m)

1F


6,0

3,5

563 934

188 589

2F


6,0

4,5

567 630

184 300

3F


6,0

6,0

568 073

186 750

4F


6,0

6,0

568 260

186 240

5F


6,0

5,0

569 503

185 820

Fúrás elért mélysége (m)

EOV Y

EOV X

4.2 Talajrétegzıdés, talajállapot A feltárások és laborvizsgálati eredmények alapján a vizsgált területen a felsı 6 m-en az altalaj felépítésében jellemzıen plasztikus rétegek (agyag- és iszap talajok) vesznek részt, az 1F jelő fúrásban pedig 3,0 m-ben elértük a szálban álló mészkövet. A fúrások alapján az altalaj felépítésében az alábbi fıbb rétegcsoportok vesznek részt: •

Plasztikus talajok: kövér-, közepes- és sovány agyag, (homokos) iszap

•

Szálban álló mészkı

PLASZTIKUS TALAJOK:

Nagy plaszticitású talajok: A feltárásokban kövér agyagként jelent-

kezı réteg. Színe szürke; konzisztenciáját tekintve kemény/merev állapotú (Ic=0.97-1,05). Feltáráskori víztartalma w = 16-20 %, a plasztikus indexe Ip = 30-31 % volt. Jellemzıen kıtörmelékesek. Vízvezetı tulajdonságait tekintve gyakorlatilag vízzáró.


18. oldal


Tervszám: 2893/16

Közepes plaszticitású talajok: A feltárásokban jellemzıen sovány-

és közepes agyagként jelentkeznek. Színük (szürkés-)barna; jellemzıen ezen rétegek is kıtörmelékesek, konzisztenciájuk alapján merev/kemény állapotúak (Ic=0.86 – 1.17). A talajok feltáráskori víztartalma w = 12 – 36%, a plasztikus indexe Ip = 15 – 21 % volt. Jellemzıen kıtörmelékesek. Vízvezetı tulajdonságait tekintve gyakorlatilag vízzáró.

Kis plaszticitású talajok: A feltárásokban (homokos) iszapként je-

lentkezı réteg. Színe (sárgás-)szürke, (sárgás-)barna; konzisztenciáját tekintve kemény/merev állapotú (Ic=0.80-1,78). Feltáráskori víztartalma w = 9-24 %, a plasztikus indexe Ip = 11-15 % volt. Vízvezetı tulajdonságait tekintve gyengén vízvezetı.

A feltárt talajok fıbb jellemzıit a 2. táblázatban foglaljuk össze.

2. táblázat Talajfajta

Víztartalom w%

IP [%]

Ic

kövér agyag

16 – 20

30 – 31

0,97 – 1,05

közepes agyag

20 – 28

20 – 21

0,86 – 1,17

sovány agyag

12 – 36

15 – 18

0,70 – 1,13

(homokos) iszap

9 – 23

11 – 15

0,80 – 1,78

CU: egyenlıtlenségi modulus A - I: agyag/iszap-tartalom


IP: plasztikus index H: homoktartalom

Ic: konzisztencia index K: kavicstartalom

19. oldal


Tervszám: 2893/16

A talaj általános minıségi állapotának jellemzése céljából a fúrások közül az 1F, 2F és 4F jelőbıl talajmintát vettünk az általános kémiai paraméterek meghatározása céljából 2 m mélységbıl. A talajmintavételt és a kémiai laboratóriumi vizsgálatokat a NAT által NAT-1-1398/2015 számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte el. A vizsgálati eredményeket az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: 3. táblázat

Komponens pH Vezetıképesség 25 °C-on KOIps p-lúgosság m-lúgosság Hidrogénkarbonát Karbonát Hidroxid Fluorid Klorid Nitrát Bromid Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Mangán Vas Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Össz. keménység


Mértékegység

Minta jele 1F/2,0m 2F/2,0m 4F/2,0m 7,78 7,80 7,90

µS/cm

79

74

68

mgO2/dm3 mmol/dm3 mmol/dm3

1,0 <0,1 1,0

1,3 <0,1 0,8

<0,5 <0,1 0,9

mg/dm3

61

49

55

mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mgCaO/dm3

<6 <2 <0,5 <5 <5 <0,5 <25 <0,3 <0,05 <0,1 <0,01 0,54 0,9 0,6 13,8 1,0 22

<6 <2 <0,5 <5 <5 <0,5 <25 <0,3 <0,05 <0,1 <0,01 0,26 0,5 0,2 11,9 1,2 19

<6 <2 0,5 <5 <5 <0,5 <25 <0,3 <0,05 <0,1 <0,01 0,02 0,8 0,4 9,6 1,6 17

20. oldal


Tervszám: 2893/16

4. táblázat

Komponens pH Vezetıképesség 25 °C-on KOIps p-lúgosság m-lúgosság Hidrogénkarbonát Karbonát Hidroxid Fluorid Klorid Nitrát Bromid Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Mangán Vas Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Össz. keménység

Mértékegység

Minta jele 1F/2,0m 2F/2,0m 4F/2,0m 7,78 7,80 7,90

µS/cm

79

74

68

mgO2/dm3 mmol/dm3 mmol/dm3

1,0 <0,1 1,0

1,3 <0,1 0,8

<0,5 <0,1 0,9

mg/dm3

61

49

55

mg/dm3 mg/dm3 mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mgCaO/dm3

<6 <2 <5 <50 <50 <5 <300 <3 <0,5 <1 <0,1 5,4 9 6 138 10 22

<6 <2 5 <50 <50 <5 <300 <3 <0,5 <1 <0,1 2,6 5 2 119 12 19

<6 <2 5 <50 <50 <5 <300 <3 <0,5 <1 <0,1 0,2 8 4 96 16 17

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talaj általános kémiai komponensei között nem találtunk kiugró értéket.


21. oldal

Tervszám: 2893/16


3.4. Szikkasztás-vizsgálat A vizsgált területen az altalaj vízáteresztı-képességének meghatározása céljából, valamennyi furatban végeztünk a terep alatt 1,0 m-ben szikkasztásvizsgálatokat (nyeletéssel). A vizsgálatokat 65 mm Ø-jő (r0=0,0325 m), 1,0 m hosszúságú (hm=1,0 m) PVC csıben végeztük el. A vizsgálat során mértük, hogy 1 cm vízszintcsökkenés (∆h=0,01 m) hány másodperc (∆t) alatt következik be. A szivárgási tényezı (k) értékét Khafagi képletével számoltuk (Juhász J.: Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, 2002. 273. oldal). 5. táblázat A fúrás jele

Talajtípus a vizsgálat mélységében

Szivárgási tényezı k [m/s]

Minısítés

1F

közepes agyag

1,4x10-11 – 2,5x10-11

vízzáró

2F

sovány agyag

1,5x10-10 – 2,5x10-10

vízzáró

3F

sovány agyag

1,4x10-10 – 2,5x10-10

vízzáró

4F

homokos iszap

1,4x10-9 – 2,5x10-9

gyengén vízvezetı

5F

sovány agyag

1,5x10-10 – 2,5x10-10

vízzáró

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált talajok döntıen vízzárónak, alárendelten gyengén vízvezetınek minısíthetık.

A Btv 4/10. számú melléklete szerint a vízeróziónak kitett terület övezetét az alábbi ábra szemlélteti.

12. ábra Vízeróziónak kitett területek


22. oldal


Tervszám: 2893/16

5. TALAJ- ÉS RÉTEGVÍZ 5.1. Talajvíz A talajvíz minıségét a természeti tényezık, illetve ma már egyre inkább az emberi beavatkozások határozzák meg. A közmőolló nyitottsága miatt a települések jelentıs részénél alkalmazott szennyvízszikkasztások felelısek ezért, illetve sok helyen komoly szennyezı a mezıgazdaság is. A talajvíz szakirodalomban leírt jellegének ellenırzésére, elhelyezkedésére és minıségének jellemzésére a 2016.02.23 – 02.24. között készített feltárásokat használtuk fel, melyekben a talajvíz az alábbiak szerint jelentkezett:

1F

6. táblázat megütött talajvíz nyugalmi talajvíz a terep alatt a terep alatt (m) (m) Talajvíz 3,5 m-ig nem jelentkezett

2F

Talajvíz 4,5 m-ig nem jelentkezett

3F

Talajvíz 6,0 m-ig nem jelentkezett

Fúrás jele

4F

4,9

4,5

5F

1,5

1,5

Magyarország

talajvíz

térképe

alapján

Felsıörs

területén

nincs

összefüggı talajvíztükör (13. ábra).

13. ábra Magyarország talajvíz térképe M=1:500 0005 5

MÁFI adattár


23. oldal


Tervszám: 2893/16

A fúrások közül a 4F és 5F jelőbıl talajvíz mintát vettünk az általános vízkémiai paraméterek meghatározása céljából. A talajmintavételt és a kémiai laboratóriumi vizsgálatokat a NAT által NAT-1-1398/2015 számon akkreditált Wessling Hungary Kft. végezte el. A vizsgálati eredményeket – melyek számszerő értékei az alábbi táblázatban láthatók – összevetettük 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben szereplı „B” szennyezettségi határértékekkel. 7. táblázat

4F

5F

„B” szennyezettségi határérték

7,34 833 1,0 <0,1 8,5 519 <6 <2 <0,5 8 <0,5 17 50 <0,06 0,13 0,04 1,01 0,02 13,0 1,7 113 47,8 268

7,38 1660 2,8 <0,1 12,6 769 <6 <2 <0,5 57 <0,5 65 300 <0,06 0,74 0,07 0,05 <0,01 47,0 1,8 131 144 516

9,0 1,5 250 50 250 0,5 0,5 0,5 200 -

Minta jele Komponens

pH Vezetıképesség 25 °C-on KOIps p-lúgosság m-lúgosság Hidrogén-karbonát Karbonát Hidroxid Fluorid Klorid Bromid Nitrát Szulfát Ortofoszfát Nitrit Ammónium Vas Mangán Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Összes keménység

Mértékegység

µS/cm mgO2/dm3 mmol/dm3 mmol/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mg/dm3 mgCaO/dm3

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talajvíz-minták nitrát, nitrit és szulfát tartalma haladja meg kis mértékben a „B” szennyezettségi határértéket.


24. oldal


Tervszám: 2893/16

5.2 Rétegvizek A rétegvizek elhelyezkedésének, mennyiségi- és minıségi jellemzıinek meghatározására a Felsıörs területén fellelhetı kutak adatait használtuk fel, melyek fıbb jellemzıit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

8. táblázat A kút neve

EOV X

EOV Y

Kút kiállás [m]

Kútmélység [m]

Nyugalmi vízszint a kút peremétıl [m]

Lovasi kút

567 217

184 848

0,70

15,5

5,55

Öreghegyi kút

568 727

186 180

0,85

18,0

7,70

Árva Ibolya Zsuzsanna kútja

-

-

0,10

7,40

9,00

Fıszılık kút*

568 313

186 880

0,00

-

0,00

Ekert Anikó kútja

567 213

186 093

0,60

11,8

1,88

*káva nélküli, pozitív nyomású, szabad kifolyású ásott kút, pontos mélysége nem ismert

A mérési eredmények azt mutatják, hogy ezekben az ásott kutakban összegyőlhetnek a szivárgó vizek, és természetes formában, források formájában a felszínre is bukkanhatnak. A Bakony hegység vízföldtani térképe alapján elmondható, hogy Felsıörs területén részben vízrekesztı kızetek, részben jó és igen jó víztároló képességő mészkı és dolomit kızetek találhatók. Szikkasztásra egyik kızettípus sem alkalmas.


25. oldal


Tervszám: 2893/16

14. ábra A Bakony-hegység vízföldtani térképe6

6

Magyarország vízföldtani atlasza


26. oldal


Tervszám: 2893/16

5.2 Karsztvizek A Dunántúli-középhegységi felsı-triász fıkarsztvíztároló az ország legjelentısebb karsztvíztartó képzıdménye. A Dunántúli-középhegység fedetlen karszt elıfordulásai az alábbi ábrán látható.

Felsıörs

15. ábra A Dunántúli középhegység fedetlen karszt elıfordulásai7

Az ábra alapján elmondható, hogy Felsıörs területe – elsısorban az É-i és ÉNy-i része – részben fedetlen karsztos területen fekszik. A karsztívztározó képzıdmény az alábbi általános tulajdonságokkal jellemezhetı.

Kızettani viszonyok A triász idıszaki üledékösszlet kızettani felépítése egyszerő. Uralkodóan vastagpados dolomit, alárendeltebben pedig többnyire vastagpados mészkı. A karni dolomit és a nóri mészkıösszlet határán vékony réteges dolomitos 7

A Dunántúli-középhegység fıkarsztvíztárolója vízforgalmának modellezése, Csepregi András


27. oldal


Tervszám: 2893/16

mészkı és márgás dolomit fejlıdött ki. A dolomit helyenként szaruköves betelepüléseket tartalmaz. A dolomit és mészkı kristályos szövető, tömött kızet. A dolomit sokszor elbomlott, murvásodott, porló. A triász karbonátos kızetek vegyi és biogén üledékek, a fedıképzıdményt alkotó eocén mészkı többnyire biogén. Az eocén mészkı jóllehet ugyancsak tömött, de mégis heterogénebb szövető, mint a triász üledékek.

Hézagosság A hézagosságot s annak jellegét elsısorban a tároló kızet típusa határozza meg. Így a tömött, kristályos szövető triász mészkövet és dolomitot igen kis elsıdleges porozitás jellemzi. A hézagosság értéke rendszerint 1 – 5 % között van, de gyakorlatilag hézagmentesnek tekinthetı. A fenti adat becsült érték (mérési adatok hiányában) és a hasonló jellegő tároló kızetek esetében általánosan elfogadott.

Áteresztıképesség Miként a hézagosság, úgy az áteresztıképesség is a karbonátos hévíztároló képzıdményekben a kızettani viszonyok, valamint a hegységszerkezeti mozgások függvénye. A kristályos, rendkívül tömött kızetövezet következtében az elsıdleges áteresztıképesség – akárcsak a hézagosság – rendkívül kicsi, s általában tized- illetve század millidarcy nagyságrendő. Tényleges mátrix áteresztıképesség mérési adatokkal nem rendelkezünk. A hasonló kristályos szövető karbonátos kızetek áteresztıképessége az irodalmi adatok szerint 0,5 – 0,0005 millidarcy. A kızet fizikai jellege és a kızettéválást követı tektonikai folyamatok azonban helyenként igen jelentıs, ún. hasadékos áteresztıképességet eredményeztek. A permeabilitás fıleg a rétegezıdésre merıleges, tehát általában függıleges irányú hasadékrendszerrel párhuzamos vagy közel párhuzamos. A permeabilitás és a nyitott hasadékrendszer közel azonos fogalom a tömött kristályos karbonátos kızetben.


28. oldal


Tervszám: 2893/16

Hasadék, repedés- és kızetrés-rendszer A karbonátos kızettömeg leggyakoribb és legközönségesebb szerkezeti elemei a hasadékok, repedések és kızetrések. A törésekhez – vetıdésekhez hasonlóan ezek is közel függıleges helyzetőek. Lefutásuk többnyire egyenes, ritkán alkotnak görbült felületeket. Hidrológiai szempontból elsırendő fontosságú a hasadék, repedés- és kızetrésrendszer iránya, jellege és gyakorisága. Irányuk még a kisebb részterületeken belül is igen változatos, és uralkodó irányok nem állapíthatók meg egyértelmően.

A karsztvizek kémiai tulajdonságai A Dunántúli Középhegységben a bıhozamú vízelıfordulások igen nagy távolságban is állandó összetételő „fıkarsztvíz alaptípus”- ban jelentkeznek: 10 – 14 Cº vízhımérséklet 300 – 700 mg/l oldott szilárd anyagtartalom, uralkodóan kalcium – magnézium hidrogénkarbonát formában. A középhegység peremvidékén viszont igen közeli szomszédságban eltérı hımérséklető, töménységő, kémiai összetételő vizek fordulhatnak elı.

Felsıörs és környékének karsztvizei A vizsgált terület a Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv (VGT 2) alapján a K.4.2. jelő, Balaton-felvidéki víztestre esik (16. ábra). Ugyanakkor, nem beszélhetünk egységes vízadóról, a területen több, eltérı korú és kifejlıdéső karsztos részvízgyőjtı található. Emiatt az egymástól elkülönülı, kis vízgyőjtı területő vízbázisok minıségi állapota a beszivárgásváltozás hatására gyorsan reagálhat, ezért ezek gyenge minısítéssel jellemezhetık.


29. oldal


Tervszám: 2893/16

16. ábra Felszín alatti karszt és termálkarszt víztestek8

Északról a vízzáró tulajdonságokkal rendelkezı, Veszprémi-törés feltolódási vonala jelenti azt a hidrogeológiai határt, amely megakadályozza a BalatonFelvidék és a fıkarsztvíztároló közötti, hidraulikai kapcsolatot (a nagyarányú bányászati vízkivételeknek a Felvidék forrásaira nem volt jelentıs hatása). Az egyes triász karsztos blokkok között vízzáró márga rétegek korlátozzák a vízforgalmat (Arácsi Márga, Csopaki Márga, Veszprémi Márga). Emellett a fennsíkok közötti völgyeket kis vastagságú, de jó vízvezetı képességő harmadkori rétegek is kitöltik. ÉK-felé a Litéri Törés, dél-felé az ún. Déli feltolódás a határvonal. A vízadók a Felvidék nyugati területén a Megyehegyi Dolomit (másodlagos az Aszófıi Dolomit és az Iszkahegyi Mészkı), kelet felé megjelenik a Felsıörsi és Füredi Mészkı is, a fı víztároló azonban a felsı triász Fıdolomit. 8

Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv felülvizsgálata, www.vizugy.hu


30. oldal


Tervszám: 2893/16

A Felsıörs-Csopak-Balatonfüred vízbázis utánpótlódási területe 23.6 km2, a Fıdolomithoz csatlakozó területrészekkel együtt ez a Felvidék legnagyobb, egybefüggı beszivárgási felülete. A Fıdolomit vonulat DK-i peremén, a vízzáró karni márgacsoport kızeteivel érintkezve, nagy hozamú források lépnek a felszínre, amiknek a hozamát, valamint a tároló nyomásállapotát döntı részben a természetes utánpótlódás határozza meg. Keletrıl Nyugat-felé haladva elıször Felsıörs / Malomvölgy forrásvízmő mellé fúrt kutak, majd Csopak / Nosztori-forrás, végül Balatonfüred / Siske- és Kéki-források következnek. Ezen források jelenleg is üzemelnek, vizüket az ÉKBRV regionális rendszerre továbbítják. A területen található, monitoring kutak adatainak elemzése alapján északról délre tartó vízáramlás jellemzı. Nagy mennyiségő, tárolt vízkészlet itt nem található, mivel a források „szinte rögtön” elvezetik az esetlegesen megnövekedett beszivárgásból származó többlet-vízmennyiséget. Emiatt ezek a vízbázisok fokozottan sérülékenynek tekinthetık. Csopak / Nosztori-forrás kivételével mindegyik vízbázis rendelkezik

a

KÖDU-KTVF

által

kiadott, védıterület-kijelölési

határozattal.

A forrásvizek minısége a vízgyőjtıterületen található tevékenységekkel van összefüggésben. A Kéki-forrás védıterületeinek 90 %-ában erdı található, a forrásvíz nitrát-tartalma 3-4 mg/l körüli. A Malomvölgyi-kutak védıterületein már jelentısebb mezıgazdasági tevékenység is elıfordul, itt a termelt víz nitrát-tartalma 20 mg/l körüli. A sokévi, 1951-2010. idıszakot figyelembe véve, 4070 m3/nap szabadon kitermelhetı vízkészletet vehetı figyelembe. Ez a vízkészlet azonban a beszivárgás változására nagyon érzékeny.


31. oldal


Tervszám: 2893/16

6. ÖSSZEFOGLALÁS A KRISTÁLY Kft. Felsıörs területén szennyvíztisztító kisberendezések üzemeltetési lehetıségeinek hidrogeológiai és környezetföldtani vizsgálatainak elkészítésével bízta meg a GEOHIDRO Geotechnikai Kft-t. A szakirodalom és az általunk lemélyített feltárások alapján az alábbiakban jellemezhetı a terület: Talajvíz • Összefüggı talajvizet a vizsgált területen 6 m-es mélységig nem találtunk. Lokálisan, egyes fúrások környezetében 1,5-4,5 m mélységben megjelent a talajvíz/általajvíz. • Elsısorban a völgytalpak környékén, mélyebben fekvı területeken megjelenik a talajvíz a felszín közelében, áramlási iránya az alacsonyabb térszínek felé mutat. • A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a felszín közelében feltárt talajok vízvezetı/víztartó tulajdonságai is meglehetısen gyengék, ezért szikkasztásra csak korlátozottan alkalmasak • A vízkémiai vizsgálati eredményeket tekintve a talajvízben kis mértékő nitrát-, nitrit- és szulfát-szennyezıdés mutatható ki. A talajban ezek a komponensek egyelıre nem kötıdtek meg. Rétegvizek • A település területén fellelhetı ásott kutakban összegyőlhetnek a szivárgó vizek, és természetes formában, források formájában a felszínre is bukkanhatnak. • A Bakony hegység vízföldtani térképe alapján elmondható, hogy Felsıörs területén részben vízrekesztı kızetek, részben jó és igen jó víztároló képességő mészkı és dolomit kızetek találhatók. Szikkasztásra egyik kızettípus sem alkalmas. • A település ásott kútjai, a környékbeli források alkalmasak lehetnek monitoring rendszerben történı üzemeltetésre


32. oldal


Tervszám: 2893/16

Karsztvizek • A Felsıörs területe – elsısorban az É-i és ÉNy-i része – részben a Dunántúli-középhegységi felsı-triász fıkarsztvíztároló fedetlen karsztos területén fekszik. • A vízbázisok minıségi állapota a beszivárgás-változás hatására gyorsan reagálhat, ezért ezek gyenge minısítéssel jellemezhetık.

7. JAVASLATOK • A kisberendezések telepítésének lehetıségét minden esetben egyedi vizsgálatokkal kell eldönteni, melynek során 1-1 db fúrással és szikkasztás-vizsgálattal lehet eldönteni, hogy a földtani, vízföldtani viszonyok lehetıvé teszik-e az adott ingatlanon belül a tisztított szennyvíz elszikkasztását. • Az általunk készített fúrásokban gyenge vízvezetı képességő plasztikus talajokat tártunk fel. Ezeknél a talajfajtáknál közelítı számításaink szerint 1-10 l/m2/nap vízmennyiség elszikkasztásával lehet számolni. • Abban az esetben, ha az egyedi vizsgálatok ennél kedvezıbb földtani viszonyokat tárnak fel, úgy alkalmazhatóak a hagyományos szikkasztási módszerek (szivárgó árok, szikkasztó mezı, stb.). •

Abban az esetben, ha az egyedi vizsgálatok igazolják a szikkasztás szempontjából

kedvezıtlen

földtani

viszonyokat,

szükség

lehet

drénblokkos megoldás alkalmazására. A drénblokkos szivárogtatás az utóbbi években jelentısen elterjedt csapadékvizek elszikkasztásához alkalmazva, így kellı tapasztalatok állnak rendelkezésre a kialakításukhoz / mőködtetésükhöz. • A drénblokk rendszer kialakítását a 17. ábra szemlélteti.


33. oldal


Tervszám: 2893/16

A drain-block rendszerek általános jellemzıi Tulajdonságok Anyaga 100% tiszta HD-PE (Nagy sőrőségő polietilén) Fröccsöntött Nagyon könnyő Nagy stabilitás Vegyszerekkel szemben igen ellenálló -40 °C-ig fagyálló Ellenáll az ultraibolya-sugárzásnak Halmazolható Környezetbarát Elınyök Könnyő és olcsó szállítás Gyors és egyszerő beépítés Egyszerő karbantartás Nincs törés miatti többletköltség Helyszínen, könnyen vágható

17. ábra Szivárogtató drénblokk-rendszer

.


34. oldal


Tervszám: 2893/16

Általános elıírások A helyi adottságok miatt esetleg szükséges különleges beépítési módokat szaktervezınek kell meghatároznia. A létesítés során figyelembe kell venni a mőtárgyra vonatkozó hatósági elıírásokat és szabványokat. A szikkasztó-modulok káros anyagokkal nem szennyezett vizek vápás és galériás szikkasztására használhatók A beépítésre kerülı elemek méretezéssel határozhatók meg. A megfelelı mélységő és a modulok fektetéséhez szükséges hely figyelembevételével lemélyített munkagödör alját sík felületőre kell készíteni. A munkagödör kialakításánál a földmunkára és a fagyhatárra vonatkozó szabványokat be kell tartani. A szikkasztó-modulok épületek közelében történı telepítése esetén a szükséges távolságot meg kell határozni. A távolság, ha a legmagasabb talajvízszint közepes értékő, legalább 1 m legyen. A fáknak a beszivárogtató-mőtárgyaktól való távolsága a teljesen kifejlett fa korona-átmérıjének fele legyen. A munkagödröt a geotextílival ki kell bélelni oly módon, hogy a modulok késıbbi beburkolása során az illesztéseknél kb. 50 cm széles átlapolást lehessen kialakítani. A geotextília szükséges mennyiségét a méretezés keretében határozzák meg. A modulok túlnyúlással való egymásra fektetése statikai okokból nem megengedett. A fektetést követıen a modulokból épített tömb teljes felületét geotextíliával kell beburkolni. A geotextília-burkolatot az illesztéseknél 50 cm-es átlapátolással kell kialakítani, és lecsúszás ellen a munkagödör feltöltı-anyagának felhordásával kell rögzíteni. A be- és kiömlı aknák beépítését követıen az összekötı-csıvezetékek bekötéseinél a modulokból épített tömbön a megfelelı helyeken a modulok elıregyártott csatlakozó csonkjának dugóját el kell távolítani. Ehhez elızetesen a geotextília-burkolaton kör alakú nyílást kell készíteni. Minden egyes modulon több ilyen, 100 mm és 150 mm névleges átmérıjő csatlakozó-csonk


35. oldal


Tervszám: 2893/16

található, így a modulokból felépített tömbhöz tetszıleges számú ellenırzıakna csatlakoztatható. A finomszőrı elıtti, valamint a modulokból épült tömb felé menı vezetékek csatlakozó csonkjai a beömlı-aknán és az ellenırzı aknákon gyárilag, elıre elkészíthetık. A fektetési terv alapján az ellenırzı kamera bejuttatásához szükséges nyílás ugyanígy gyárilag, elıre elkészíthetı. A csıcsatlakozó-nyílásoknál a geotextília kivágásának szélét a talaj bejutása ellen ragasztással kell biztosítani. A bekötı-vezetékeket a legnagyobb ragasztással kell biztosítani. A bekötı-vezetékeket a legnagyobb egyidejő vízhozamra kell méretezni. A szikkasztó galéria légtelenítése a beömlı-aknán, vagy az ellenırzı-aknákon át történhet (18. ábra). Ha a galéria légtelenítése nem az aknák valamelyikéhez csatlakozik, a légtelenítı csövet a modulokból épült tömb felsı részén kell csatlakoztatni, az elızıleg leírtak szerint. Ennél a kivitelnél egy további csövet túlfolyóként lehet kialakítani, pl. a galéria feletti vápa számára.

18. ábra 1. változat: aknás légtelenítés

2. változat: csöves légtelenítés

Az építési munkagödör széleit hatásos szőrıképességő, kötıdésre nem hajlamos talajféleséggel kell visszatölteni, és alkalmas eszközzel tömöríteni kell. A tömörítést rétegesen kell végezni, pl. felületi hatású lapvibrátorral. Ennek során az egyes tömörített rétegek vastagsága nem lehet nagyobb, mint 20 GEOHIDRO Kft., ’16 április

36. oldal


Tervszám: 2893/16

cm. Tömörítı-henger nem alkalmazható. Figyelembe kell venni a tervezés során megállapítandó beépítési feltételeket, így pl. a munkagödör visszatöltéséhez alkalmazható talajféleségre, vagy a födnyomás hatását csökkentı kivitelezési módra vonatkozó elıírásokat. Ahhoz, hogy a geotextília a szikkasztás feladatát hiánytalanul elláthassa, a sérülés elkerülése érdekében a munkagödör visszatöltése és tömörítés során gondosan kell eljárni. A fedı talajréteg legkisebb vastagsága és a legnagyobb építési mélység a közlekedési terhelés függvénye, és azok valamely konkrét mőtárgyra nézve méretezés során határozhatók meg. A jármőközlekedés közvetlenül a modulok felületén nem megengedett. A modulok feletti fedıréteget a mőtárgyak elıfejénél szokásos, réteges terítéssel és tömörítéssel kell kialakítani. 50 cm-nél nagyobb fedıréteg esetén a mőtárgyon 12 t engedélyezett össztömegő tehergépjármővek közlekedése, vagy ezzel egyenértékő építési forgalom engedhetı meg. Az ellenırzı-aknában félévente ellenırizni kell a szikkasztó-galériában kialakult vízállást. Az ellenırzést kamera-beeresztı nyílással lehet elısegíteni. A beömlı akna szőrızsákját (finomszőrı) szükség szerint, különösen erıs esızést követıen meg kell tisztítani. A létesítés és a használat során ügyelni kell arra, hogy a szikkasztó galériába ne kerülhessen be szennyezıdés vagy talaj, mivel azok veszélyezteti a mőtárgy tartós mőködését. Ha a beömlı-akna ülepítıként is mőködik, azt szükség szerint, de legalább félévenként ki kell tisztítani.


37. oldal


Tervszám: 2893/16

Javaslat a monitoring rendszer kialakítására A felszín alatti vizek minıségében bekövetkezı változások nyomon-követése céljából javasoljuk a Fıszılık kutat monitoring kútként üzemeltetni, valamint az általunk mélyített 4F és 5F jelő fúrásokat monitoring kútként kialakítani. A kutak fıbb jellemzıit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

9. táblázat A kút neve

EOV X

EOV Y

Kút kiállás [m]

Kútmélység [m]

Nyugalmi vízszint a kút peremétıl [m]

Fıszılık kút

568 313

186 880

0,00

-

0,00

4F

568 260

186 240

-

6,0

4,5

5F

569 503

185 820

-

6,0

1,5

Az egyedi berendezések telepítési lehetıségeinek vizsgálatát követıen célszerő a javasolt monitoring rendszert felülvizsgálni és szükség esetén újabb kutakkal kibıvíteni.

Budapest, 2016. március 31.

Reisinger Krisztián okl. földtudományi mérnök tervezı VZ / GT 01-12170


38. oldal


Tervszám: 2893/16

MELLÉKLETEK

Hatósági bizonyítvány

Fúrásnaplók

Fúrásszelvények és laborvizsgálati jegyzıkönyvek

A Wessling Hungary Kft. vizsgálati- és mintavételi jegyzıkönyvei


39. oldal

Fúrásszelvény

25% 50% 75%

szürkésbarna közepes agyag

Ic

e

Iv

ρ

φ

c

k

Ip=20% 0.86 III-IV.

Ip=20% 1.17 1.5

IV.

Ip=15% 0.9 III-IV.

barna sovány agyag

Ip=15% 0.91

3 3.5

szivárgási tény. (m/sec)

mRel

kohézió (kN/m2)

kötött: w-wp-wl-Ip szemcsés: A-I-H-K

1F. jelő. fúrás terep:

átmérı: 55 mm

súrlódási szög (fok)

M = 1 : 50

térfogatsúly (kN/m3)

Budapest, 2016.03.

Laboráns:Szabó G.-né

Rsz.:3.1

izzítási veszt. (%)

Szerkesztı: Juhász Zs.

Mrsz.:

hézagtényezı (-)

Munkahely: Felsıörs

fejtési osztály

Tsz.:2903/16 konziszt. index (-)

GEOHIDRO Geotechnikai Kft.

V.

szürkésfehér mészkıtörmelék

A fúrásban talajvíz nem jelentkezett.

megjegyzés: zavartalan zavart

nyugalmi víz: 2016.02.24. megütött víz: 2016.02.24. Von.Szabv.: MSZ EN 14688-1:2003 MSZ EN 14688-2:2005 MSZ 14043-2:2006

Folyási és plasztikus határ meghatározása Folyási határ: 1. ütés= Gn= Gs= w=

30 27,01 18,64 44,90

2. ütés= Gn= Gs=

23 29,38 20,16

w=

45,73

3. ütés= Gn=

16 28,10

Gs= w= 4. ütés= Gn= Gs=

19,23 46,13 10 26,70 17,90

w=

49,16

Plasztikus határ: Gn= Gs= w p=

21,82 17,48 24,83

Plasztikus index: w L= w p= Ip =

45,45 24,83 20,62

Munkahely:

Felsıörs

Tsz.: Mrsz.: Rsz: Fúrás

2903/16

jele: mélysége [m]: ideje :

1 0,40 2016.03.04.

3.1

Víztartalom:

Izzítási veszteség:

Gn= Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

40,13 31,38 27,88

Talaj megnevezése: Konzisztencia index:

w L=

közepes agyag

45,45 Ic=

0,85

Folyási határ meghatározása 50,0

Víztartalom (w%)

49,0

48,0

47,0

46,0

45,0

44,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

44,9

Geotechnikai Kft.

23

45,7

16

46,1

10

49,2

Szerkesztette: Laboráns: Dátum:

Juhász Zs. Szabó G.-né 2016.03.04.

Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


31 29,53 21,50 37,35

2. ütés= Gn= Gs=

24 27,33 19,79

w=

38,10

3. ütés= Gn=

17 27,60


19,69 40,17 10 28,51 19,91

w=

43,19


21,75 17,67 23,09


38,40 23,09 15,31

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


1 2,00 2016.03.04.

3.1

Víztartalom:


Gn= Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

39,25 31,50 24,60


w L=

sovány agyag

38,40 Ic=

0,90

Folyási határ meghatározása 44,0 43,0

Víztartalom (w%)

42,0 41,0 40,0 39,0 38,0 37,0 36,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

31

37,3

Geotechnikai Kft.

24

38,1

17

40,2

10

43,2



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980

Fúrásszelvény

25% 50% 75%

barna sovány agyag

Ic


mRel

kohézió (kN/m2)



átmérı: 55 mm


M = 1 : 50


Budapest, 2016.03.


Rsz.:3.2



Mrsz.:

hézagtényezı (-)


fejtési osztály



e

Iv

ρ

φ

c

k

Ip=17% 0.69 III-IV.

Ip=17% 0.49 1.5

szürke homokos iszap

Ip=13% 1.71

III.

Ip=13% 1.45 3.2 barna (kıtörmelékes) homokos sovány agyag

4.5

Ip=15% 1.13 III-IV.

Ip=15% 1.03

A fúrásban talajvíz nem jelentkezett.




30 30,67 21,28 44,13

2. ütés= Gn= Gs=

23 28,07 19,38

w=

44,84

3. ütés= Gn=

16 28,39


19,41 46,26 10 28,35 19,10

w=

48,43


20,98 16,48 27,31


44,80 27,31 17,49

Felsıörs


2903/16


2 0,40 2016.03.04.

Gn= Gs= w=

24,48 13,46 45,02

30,56 23,04 32,64


w L=

3.2

Víztartalom:

Izzítási veszteség: Gs= Gi= Iv=

Munkahely:

nagyon szerves

sovány agyag

44,80 Ic=

0,70


Víztartalom (w%)

48,0

47,0

46,0

45,0

44,0

43,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

44,1

Geotechnikai Kft.

23

44,8

16

46,3

10

48,4



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


28 25,73 19,57 31,48

2. ütés= Gn= Gs=

22 29,08 21,93

w=

32,60

3. ütés= Gn=

16 30,41


22,73 33,79 10 28,97 21,32

w=

35,88


Felsıörs


2903/16


2 2,00 2016.03.04.

19,12 16,09 18,83


Munkahely:

32,00 18,83 13,17

3.2

Víztartalom:


Gn= Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

31,39 28,69 9,41


w L=

iszap

32,00 Ic=

1,72


Víztartalom (w%)

36,0

35,0

34,0

33,0

32,0

31,0 0

5

10

15

20

25

30

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

28

31,5

Geotechnikai Kft.

22

32,6

16

33,8

10

35,9



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


30 33,95 26,28 29,19

2. ütés= Gn= Gs=

23 28,48 21,90

w=

30,05

3. ütés= Gn=

16 29,74


22,58 31,71 10 28,13 20,92

w=

34,46


20,33 17,77 14,41


30,00 14,41 15,59

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


2 3,60 2016.03.04.

3.2

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

22,43 19,96 12,37


w L=

sovány agyag

30,00 Ic=

1,13


Víztartalom (w%)

30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

29,2

Geotechnikai Kft.

23

30,0

16

31,7

10

34,5



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980

Szemeloszlási vizsgálatok

munkahely: Felsıörs /0/ szitálva:

m (g)

86,46

ülepítve:

d (mm)

mi (g)

a (%)

d (mm)

azonosító

tervszám:

a (%)

2093/16

mrsz.:

63

0,06

rsz.:

31,5

0,044

51,70

fúrásszám:

2F

mélység (m):

3,60

Cl (%)

14

16

100,00

0,033

45,90

8

98,50

0,022

39,00

4

97,90

0,013

33,20

Si (%)

45

2

96,90

0,0078

27,70

Sa (%) F-M-C

26-8-4=38

1

94,60

0,0049

22,00

Gr (%) F-M-C

1-2-0=3

0,5

92,70

0,0034

17,70

d60 (mm)

0,065

0,25

90,20

0,0016

12,20

0,125

75,90

0,063

59,10

összetétel

jellemzık

d10 (mm) Cu (-) tájékoztató dm (Zam.) (mm)

0,007

sziv.tény.

n (%)

30

(Zamarin)

k (m/mp)

6,6E-08

Laboráns:

Szabó G.-né

Vizsgálat ideje:

2016.03.04.

megnevezés: agyagos (cl), homokos (sa), ISZAP (Si)

KAVICS(Gr) 100

dur(C) köz(M)

HOMOK(Sa)

dur(C) köz(M)

apr(F)

ISZAP(Si)

fin(F)

dur(C) köz(M)

fin(F)

AGYAG (Cl)

90 80

a (%)

70 60 50 40 30 20 10 0 100 63

20

10 6,3

2

1 0,63

0,2

0,1 0,063

0,02

0,01 0,0063

0,002 0,001

log d (mm)

Von.Szabv.: MSZ. 14043-3:1979

Fúrásszelvény

25% 50% 75%

barna sovány agyag (Azonos: 2F/0,40)

Ic


mBf

kohézió (kN/m2)



átmérı: 55 mm


M = 1 : 50


Budapest, 2016.03.


Rsz.:3.3



Mrsz.:

hézagtényezı (-)


fejtési osztály



e

Iv

ρ

φ

c

k

Ip=17% 1.08

Ip=17% 1.15 1.6

(kıtörmelékes)

Ip=16% 1.57

sárgásszürke homokos iszap

Ip=10% 1.78

Ip=10% 1.71

Ip=11% 1.5

Ip=11% 1.52

(szürke)

6

Ip=13% 1.09

Ip=13% 1.09

A fúrásban talajvíz nem jelentkezett. Azonos (2F/0,40) : (fúrás/mélység)




30 29,05 20,90 39,00

2. ütés= Gn= Gs=

23 26,07 18,59

w=

40,24

3. ütés= Gn=

16 27,46


19,48 40,97 10 29,74 20,53

w=

44,86


22,40 18,23 22,87


39,80 22,87 16,93

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


3 1,50 2016.03.04.

3.3

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

39,46 34,85 13,23


w L=

sovány agyag

39,80 Ic=

1,57


Víztartalom (w%)

44,0 43,0 42,0 41,0 40,0 39,0 38,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

39,0

Geotechnikai Kft.

23

40,2

16

41,0

10

44,9



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


28 30,87 23,58 30,92

2. ütés= Gn= Gs=

22 26,57 20,15

w=

31,86

3. ütés= Gn=

16 33,40


25,24 32,33 10 32,85 24,19

w=

35,80


Felsıörs


2903/16


3 2,20 2016.03.04.

24,19 20,09 20,41


Munkahely:

31,20 20,41 10,79

3.3

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

27,52 24,58 11,96


w L=

iszap

31,20 Ic=

1,78


Víztartalom (w%)

35,0 34,0 33,0 32,0 31,0 30,0 0

5

10

15

20

25

30

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

28

30,9

Geotechnikai Kft.

22

31,9

16

32,3

10

35,8



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


30 27,58 20,94 31,71

2. ütés= Gn= Gs=

23 27,95 21,02

w=

32,97

3. ütés= Gn=

16 30,87


22,99 34,28 10 31,01 22,61

w=

37,15


22,46 18,57 20,95


32,60 20,95 11,65

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


3 3,80 2016.03.04.

3.3

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

30,18 26,23 15,06


w L=

iszap

32,60 Ic=

1,51


Víztartalom (w%)

36,0 35,0 34,0 33,0 32,0 31,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

31,7

Geotechnikai Kft.

23

33,0

16

34,3

10

37,2



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


31 35,29 26,59 32,72

2. ütés= Gn= Gs=

24 33,76 25,05

w=

34,77

3. ütés= Gn=

17 32,94


24,27 35,72 10 31,58 22,85

w=

38,21


28,62 23,63 21,12


34,30 21,12 13,18

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


3 5,20 2016.03.04.

3.3

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

38,60 32,18 19,95


w L=

iszap

34,30 Ic=

1,09


Víztartalom (w%)

37,0 36,0 35,0 34,0 33,0 32,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

31

32,7

Geotechnikai Kft.

24

34,8

17

35,7

10

38,2



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980

Fúrásszelvény

25% 50% 75%

Ic

barna homokos iszap

Ip=12% 1.2

(sárgásbarna)

Ip=11% 1.04


mBf

kohézió (kN/m2)



átmérı: 55 mm


M = 1 : 50


Budapest, 2016.03.


Rsz.:3.4



Mrsz.:

hézagtényezı (-)


fejtési osztály



e

Iv

ρ

φ

c

k

III.

Ip=11% 1.12

Ip=11% 1.07 3.2

--4.5

barna (kıtörmelékes) sovány agyag

Ip=15%

1

III-IV.

Ip=15% 0.99

-4.9

4.8 szürke (homokszemes, kıtörmelékes) kövér agyag

Ip=30% 0.97

6

IV.

Ip=30% 0.93


nyugalmi víz: 2016.02.23 megütött víz: 2016.02.23 Von.Szabv.: MSZ EN 14688-1:2003 MSZ EN 14688-2:2005 MSZ 14043-2:2006


30 32,85 25,18 30,46

2. ütés= Gn= Gs=

23 36,79 28,17

w=

30,60

3. ütés= Gn=

16 32,90


24,69 33,25 10 34,63 25,44

w=

36,12


21,62 18,10 19,45


31,50 19,45 12,05

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


4 0,40 2016.03.04.

3.4

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

39,94 34,14 16,99


w L=

iszap

31,50 Ic=

1,20


Víztartalom (w%)

30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

30,5

Geotechnikai Kft.

23

30,6

16

33,3

10

36,1



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


28 29,67 22,65 30,99

2. ütés= Gn= Gs=

22 31,10 23,56

w=

32,00

3. ütés= Gn=

16 32,63


24,57 32,80 10 33,46 24,93

w=

34,22


Felsıörs


2903/16


4 1,20 2016.03.04.

22,76 18,94 20,17


Munkahely:

31,45 20,17 11,28

3.4

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

42,70 35,66 19,74


w L=

iszap

31,45 Ic=

1,04


Víztartalom (w%)

33,5 33,0 32,5 32,0 31,5 31,0 30,5 0

5

10

15

20

25

30

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

28

31,0

Geotechnikai Kft.

22

32,0

16

32,8

10

34,2



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


31 32,25 24,31 32,66

2. ütés= Gn= Gs=

24 28,97 21,68

w=

33,63

3. ütés= Gn=

17 26,89


20,01 34,38 10 25,81 18,83

w=

37,07


22,82 19,36 17,87


33,60 17,87 15,73

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


4 3,60 2016.03.04.

3.4

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

40,53 34,37 17,92


w L=

sovány agyag

33,60 Ic=

1,00


Víztartalom (w%)

37,0

36,0

35,0

34,0

33,0

32,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

31

32,7

Geotechnikai Kft.

24

33,6

17

34,4

10

37,1



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


30 29,99 20,37 47,23

2. ütés= Gn= Gs=

23 27,74 18,67

w=

48,58

3. ütés= Gn=

16 23,26


15,54 49,68 10 19,31 12,55

w=

53,86


25,19 21,44 17,49


48,20 17,49 30,71

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


4 5,20 2016.03.04.

3.4

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

31,80 26,87 18,35


w L=

kövér agyag

48,20 Ic=

0,97


Víztartalom (w%)

53,0 52,0 51,0 50,0 49,0 48,0 47,0 46,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

47,2

Geotechnikai Kft.

23

48,6

16

49,7

10

53,9



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980

Fúrásszelvény

25% 50% 75%

e

Iv

ρ

φ

c

k

Ip=15% 0.88 III-IV.

barna sovány agyag

-1.5 -1.5

Ic


mBf

kohézió (kN/m2)



átmérı: 55 mm


M = 1 : 50


Budapest, 2016.03.


Rsz.:3.5



Mrsz.:

hézagtényezı (-)


fejtési osztály



1.3

Ip=15%

sárgásszürke (kıtörmelékes) iszap

1

Ip=14% 0.8

III.

Ip=14% 1.14 3.2 szürkésbarna sovány agyag

3.8 4.3

szürke (homokszemes, kıtörmelékes) kövér agyag (Azonos: 4F/5.20)

Ip=18% 0.94 III-IV.

Ip=30% 1.05

szürkésbarna (kıtörmelékes) közepes agyag

IV. III-IV.

Ip=20% 0.98

5

A fúrásban vízér megjelenését észleltük. Azonos: (4F/5.20) : (fúrás/mélység)




31 31,29 23,47 33,32

2. ütés= Gn= Gs=

24 31,17 23,07

w=

35,11

3. ütés= Gn=

17 35,85


26,39 35,85 10 31,92 23,04

w=

38,54


22,39 18,74 19,48


34,70 19,48 15,22

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


5 0,40 2016.03.04.

3.5

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

40,21 33,13 21,37


w L=

sovány agyag

34,70 Ic=

0,88


Víztartalom (w%)

37,0 36,0 35,0 34,0 33,0 32,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

31

33,3

Geotechnikai Kft.

24

35,1

17

35,8

10

38,5



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


30 34,93 25,87 35,02

2. ütés= Gn= Gs=

23 30,02 22,08

w=

35,96

3. ütés= Gn=

16 23,85


17,37 37,31 10 25,88 18,72

w=

38,25


20,42 16,89 20,90


35,75 20,90 14,85

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


5 2,00 2016.03.04.

3.5

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

30,85 24,91 23,85


w L=

iszap

35,75 Ic=

0,80


Víztartalom (w%)

37,5 37,0 36,5 36,0 35,5 35,0 34,5 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

35,0

Geotechnikai Kft.

23

36,0

16

37,3

10

38,2



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


31 29,49 21,32 38,32

2. ütés= Gn= Gs=

24 35,85 25,68

w=

39,60

3. ütés= Gn=

17 32,31


23,08 39,99 10 29,42 20,68

w=

42,26


20,30 16,80 20,83


39,25 20,83 18,42

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


5 3,60 2016.03.04.

3.5

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

34,01 27,88 21,99


w L=

sovány agyag

39,25 Ic=

0,94


Víztartalom (w%)

41,5 41,0 40,5 40,0 39,5 39,0 38,5 38,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

31

38,3

Geotechnikai Kft.

24

39,6

17

40,0

10

42,3



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980


30 32,22 23,11 39,42

2. ütés= Gn= Gs=

23 30,07 21,47

w=

40,06

3. ütés= Gn=

16 26,98


19,14 40,96 10 30,13 20,96

w=

43,75


20,04 16,83 19,07


40,00 19,07 20,93

Munkahely:

Felsıörs


2903/16


5 5,00 2016.03.04.

3.5

Víztartalom:


19,96 Gs= w=

Gs= Gi= Iv=

32,18 26,92 19,54


w L=

közepes agyag

40,00 Ic=

0,98


Víztartalom (w%)

43,0

42,0

41,0

40,0

39,0

38,0 0

5

10

15

20

25

30

35

Ütésszám (n)

Ütés:

Víztartalom:

GEOHIDRO

30

39,4

Geotechnikai Kft.

23

40,1

16

41,0

10

43,8



Von.Szabv.: MSZ.14043-4/1980

Központi iroda: 8600 Siófok, Fő u. 15 Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr u. 4. Telefon: 84/510-088 | Fax: 84/316-338. T: 84/510-089,30/328-6401|F: 84/312-931 E-mail: [email protected]

FELSŐÖRS TELEPÜLÉS

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TELEPÜLÉSI

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMHOZ TERVSZÁM: 1532 Siófok, 2016. április

Kristály Kft.

Munkaszám.: 1532 - Környezeti értékelés

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA.................................................... 4 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

ELŐZMÉNYEK ....................................................................................................................................... 4 KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ ................................................................ 4 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA 4 A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA, AZ ÁLTALUK ADOTT VÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................... 5 1.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK ......................................................................................................................................... 5 2.

A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM RÖVID ISMERTETÉSE ................................................. 6 2.1. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE.......................................... 6 2.1.1. JELENLEGI ÁLLAPOT ................................................................................................................... 6 2.1.2. A TERVEZETT ÁLLAPOT .............................................................................................................. 8 2.2. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL ............................ 9 2.3. A TERVVÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI ...................................................................... 10

3. A S ZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM M EGVALÓSÍTÁSA K ÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ......................................................................................................................... 11 3.1.

A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A TERV SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL .............................................................................. 11

3.2. 3.3.

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK FIGYELEMBE VÉTELE A TERVBEN ........................... 11 A TERV CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS TERVEK CÉLJAIVAL VALÓ KONZISZTENCIÁJA KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL ............................................................................... 12 3.4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ISMERTETÉSE.......................................................................... 14 3.4.1. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA ........................................................................... 14 3.4.2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA .............................................................. 15 3.4.3. A FEJLESZTÉSI TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁT JELLEMZŐ EGYÉB TÉNYEZŐK ................. 21 3.4.4. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK ....................................................... 21 3.5. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLENÜL, VAGY KÖZVETVE KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK...................................................................................................... 23 3.5.1. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KÖZVETLEN IGÉNYBEVÉTELE, ÉS A KÖRNYEZETI ELEMEK TERHELÉSE A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................................ 23 3.5.2. KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNNYEL JÁRÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FOLYAMATOKAT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ......................... 24 3.6. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ................ 24 3.6.1. KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTEL, ILLETVE TERHELÉS .................................................................. 24 3.6.2. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ KÖZVETETT HATÁSOK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................... 28 3.7. A HELYI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN 29 4. A S ZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM M EGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ, KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS JAVASLATOK ....................................................................................................................................................... 30 5. A S ZENNYVÍZKEZELÉSI P ROGRAM ÁL TAL B EFOLYÁSOLT M ÁS TE RVEKBEN FIGYELEMBE VEENDŐ INTÉZKEDÉSEK, FELTÉTELEK, SZEMPONTOK.................................. 30 6. A S ZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM M EGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITOROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK ........................ 30 7.

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ......................................................................................................... 31

8.

JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ................................................................................................................ 32

2

X:\1532_Felsőörs_Települési Szennyvízkezelési Program\07 Települési szennyvízkezelési dokumnetáció\Javított változat_Önk. észrevételek alapján_20160414\9._melléklet_Környezeti értékelés_dokumentáció_javított_20140414.doc_Mellékletek_9. melléklet_Környezeti értékelés.doc

Kristály Kft.


3


Kristály Kft.


1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. ELŐZMÉNYEK A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok k örnyezetvédelmi f eladatai k özött a z ö nálló te lepülési k örnyezetvédelmi program kidolgozását. A települési k örnyezetvédelmi p rogram r észeként a településeknek a T elepülési Szennyvízkezelési P rogramot ( továbbiakban TSZP) i s e l ke ll k észíteniük a v izek hasznosítását, v édelmét és k ártételeinek e lhárítását s zolgáló t evékenységekre és létesítményekre v onatkozó á ltalános s zabályokról s zóló 147/ 2010. ( IV. 2 9.) K orm. r endelet 20 §-ban foglalt tartalommal. Felsőörs Község Önkormányzata a T SZP el készítésével a Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t (8600 Siófok, Fő u. 15.) bízta meg. Jelen k örnyezeti ér tékelés a Felsőörs Települési Szennyvízkezelési Programjának r észét képezi. A s zennyvízkezelési programok kör nyezeti vi zsgálatát a 147/ 2010. (IV. 29.) K orm. rendelet 20.§ (3) bekezdés szabályozza. A jelenlegi környezeti értékelés a r endelet 20.§-ban előírt tartalmi köve telményeket köve ti, ös szhangban a z egyes t ervek, illetve pr ogramok környezeti vi zsgálatáról szóló 2/2005. ( I. 11.) K orm. r endelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményekkel.

1.2. KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ Jelen környezeti értékelés a Települési Szennyvízkezelési Program részeként kezelendő. A környezeti értékelés a szennyvízkezelési p rogram al apadatainak f elhasználásával k észült, figyelembe v éve a település H elyi É pítési S zabályzatról s zóló 9/ 2015. ( IV. 16.) önkormányzati r endeletét, és a ta lajterhelési d íjról s zóló 2 3/2015. ( XI. 1 7.) Ö nkormányzati rendeletet.

1.3. A KÖRNYEZETI ÉR TÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV ALAKULÁSÁRA

A Szennyvízkezelési Program kidolgozása során a tervkészítők különös tekintettel voltak a környezeti ér tékelés ad ataira. A k örnyezeti ér tékelésben f eltüntetett h atások f igyelembe vételével lettek kitűzve célok.

4


Kristály Kft.


1.4. A KÖRNYEZET V ÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG B EVONÁSA, AZ Á LTALUK A DOTT V ÉLEMÉNYEKNEK, SZEMPONTOKNAK A KÖR NYEZETI ÉR TÉKELÉS K ÉSZÍTÉSE SO RÁN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELE, AZ INDOKOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A Szennyvízkezelési P rogram kidolgozása során a tervkészítők különös tekintettel voltak az érdekeltek javaslataira. A te rvezés s orán f igyelembe v ették a f elmerült ja vaslatokat, a z é rdekelt f elek igényeit, érdekeit. Az előkészítési fázisban az Ö nkormányzat által tett ja vaslatokat áttanulmányozták. Ezek kedvező tapasztalatait beépítve, valamint a vonatkozó jogszabályok követelményeit és az érintettek véleményét figyelembe véve készítették el a végleges változatot. A t elepülési s zennyvízkezelési p rogram, ill. a k örnyezeti é rtékelés elkészítése k apcsán a következő szervek kerültek bevonásra: • •

Felsőörs Község Önkormányzata, DRV Zrt.

1.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSAI, A FELMERÜLT BIZONYTALANSÁGOK A helyi szennyvízkezelési program és a szennyvízkezelési program részét képező környezeti értékelés a s zennyvízkezelésért és el vezetésért f elelős közszolgáltató, valamint az önkormányzat ál tal s zolgáltatott ad atokon alapul. A t erv és a k örnyezeti ér tékelés k észítése során figyelembe vettük a település Területrendezési Tervét, valamint Felsőörs Község Helyi Építési Szabályzatát. Az önkormányzattal az adatok egyeztetésre kerültek. Az adatok összegyűjtése után kezdődött meg a meglévő adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása. Jelen környezeti értékelés a szennyvízkezelési program készítés alapadatait használja fel.

5


Kristály Kft.


2. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A

SZENNYVÍZKEZELÉSI P

ROGRAM T

ARTALMÁNAK R

ÖVID

ISMERTETÉSE

2.1.1. JELENLEGI ÁLLAPOT Felsőörs t elepülés belterülete a B alatontól északra mintegy 3 km -re, Veszprémtől déli irányban pedig 7 km -re helyezkedik el. Veszprém irányából a 73-as jelű, a Balaton irányából pedig a 71-es jelű másodrendű főúton keresztül közelíthető meg.

1. ábra: Felsőörs település, mint tervezési terület elhelyezkedése Felsőörs település területe te rmészetföldrajzi f elosztás s zerint – Magyarország k istájainak katasztere, M TA Földrajztudományi K utatóintézet, B udapest, 2010. alapján – a D unántúliközéphegység n agytájhoz, B akony-vidék köz éptájhoz é s a B alaton-felvidék és k ismedencéi kistájhoz tartozik. Földtani szempontból alapvetően három szerkezeti építmény jellemzi: a metamorf-magmás és üledékes kőzetekből épült pleozoos alapzat; a mezozoos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkő sasbércsorozata; valamint a harmadidőszaki és üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A település közigazgatási területén több forrás is fellelhető, illetve az egyetlen említésre méltó vízfolyása a Lovasi-séd (Malomvölgyi-Séd). Felsőörs éghajlata mérsékelten me leg. Az évi középhőmérséklet 9,7-10,0 °C körüli, a fagymentes időszak hossza190-195, illetve 200 nap körüli. Az évi csapadékösszeg 600 mm. A t elepülés t erülete a K SH ad atai al apján 1 723 ha , állandó l akossága az Ö nkormányzat adatszolgáltatása alapján 2015. évben 1 766 fő volt.

6


Kristály Kft.


A dokumentáció elkészítése s zempontjából fontos t ársadalmi, g azdasági al apadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A település társadalmi, gazdasági és infrastrukturális alapadatai Felsőörs Állandó lakosság (fő) Összes lakás (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma (db) Ebből ivóvízvezetékkel ellátott külterületi lakásszám (db) Ivóvíz felhasználás (m3/év) Ebből lakossági ivóvíz felhasználás (m3/év) Keletkező szennyvíz mennyiség (m3/év) Ebből lakossági szennyvíztermelés (m3/év) Szippantott szennyvíz (m3/év) Szennyvízbekötéssel ellátott lakások száma (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Forrás: Önkormányzat, DRV Zrt. * 2014. évi adatok alapján becsült értékek

2015. 1 766 1 413 667 746 1 413 746 90 454* 84 794* 47 642* 44 409* ≈2 700 700 667 33

A szennyvíz kezelés és elvezetés jelenlegi állapota Szennyvízelvezetés Felsőörs szennyvízcsatorna hálózata 100%-ban k iépített, a t eljes körű elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna há lózat t eljes m értékben 2003 -ban va lósult m eg, melyhez 2007 -ben csatlakozott a Kertvég utca és a Bárókert utca. A csatornahálózat gravitációs elven működik, szükség szerinti átemelő berendezésekkel, nyomóvezetékekkel. A s zennyvízcsatorna-hálózat szennyvize a települési rendszer regionális végátemelőjébe kerül, ami regionális nyomóvezetéken keresztül jut el Alsóörsre, majd onnan a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre. A cs atornahálózatra r ákötöttek aránya b elterületen köz el 100 % (külterülettel e gyütt né zve 49,5 %), míg a vízhálózatra kötöttek aránya 100 %. A Felsőörs település szennyvízcsatorna-hálózata a DRV Zrt. „D”6/1521-11650 Vksz. számú egységes vízjogi üzemeltetési engedélye alapján üzemel. Az üzemeltetési engedély egységes szerkezetben magába foglalj a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélyét is. Az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján a szennyvízelvezető hálózat statisztikai adatai az alábbiak: • Hálózat hossza: 15 772 + 464 + 698 = 16 934 m • Nyomott rendszer: 698 m • Átemelők: 5 db (VI. régió szennyvízgyűjtő hálózat része)

7


Kristály Kft.


Szennyvízkezelés Felsőörs település szennyvíztisztítását a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep látja el. Ennek megfelelően Felsőörs a Balatonfűzfői szennyvízelvezetési agglomerációba tartozik. Az érintett a gglomerációt a N emzeti T elepülési S zennyvízelvezetési é s -tisztítási M egvalósítási Programról s zóló 25/ 2002. ( II. 27.) K orm. r endelet 2. m ellékeltében lévő agglomerációs jegyzék 8 településre vonatkozóan, Balatonfűzfő központtal jelöli ki. A Balatonfűzfői szennyvízelvezetési agglomerációba tartozó települések az alábbiak: • Alsóörs, • Balatonalmádi, • Balatonfüred (Szívkórháztól K-re), • Balatonfűzfő, • Csopak, • Felsőörs, • Lovas, • Palóznak. A szennyvíztisztító rendszer üzemeltetője a DRV Zrt. Az e lfolyó tisztított s zennyvíz befogadója a Veszprémi-Séd. 2.1.2. A TERVEZETT ÁLLAPOT A t elepülés be lterületén 100% -ban ki épült s zennyvízcsatorna-hálózatra vonatkozóan a nnak fenntartása, üzemetetése és az esetlegesen szükséges felújítása a feladat. Felsőörs település Önkormányzata a település azon külterületein: • amelyek á llandó l akossal r endelkeznek, a ví zvezeték-hálózat ki épült, a zonban a terület szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkezik, • ahova a jövőben várható állandó lakosok betelepülése és várható a vízvezetékhálózat kiépülése, azonban a szennyvízcsatorna-hálózat nem kerül bevezetésre, • a t elepülés É Ny-i területén (Köveskútpusztán) elhelyezkedő, ivóvízvezetékkel rendelkező Gksz ( Kereskedelmi s zolgáltató te rület) te rületek – a keletkező kommunális s zennyvizek ke zeléséhez –, ah ol jelenleg g azdasági t evékenységet folytatnak, azonban szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése nem várható, • a belterülettől ÉNy-i irányban elhelyezkedő K-mü ( Különleges t erület – mezőgazdasági üzemi terület) területek, ahol a jövőben várható kommunális szennyvíz keletkezése és várható a vízvezeték-hálózat kiépülése, • illetve ahol a fentieket a földtani adottságok, a vízbázis-védelmi szempontok és a jogi szabályozás lehetővé teszi, egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítését tervezi lakott ingatlanonként. A tisztított szennyvíz szikkasztással kerül elvezetésre. A tisztított szennyvíz szikkasztása a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet követelményeinek betartása szerint történhet. A tisztított szennyvíz szikkasztása nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot a felszín alatti ví z és a földtani k özeg esetében, m int a 6/ 2009. ( IV. 14. ) KvVM-EüM-FVM e gyüttes rendelet 2. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték. 8


Kristály Kft.


A kisberendezések által kibocsátott tisztított szennyvíz szennyezőanyag-tartalma n em haladhatja meg a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 4. s zámú mellékletében meghatározott szennyezőanyag mértéket.

2.2. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PR OGRAM Ö SSZEFÜGGÉSE M ÁS R ELEVÁNS TERVEKKEL

A s zennyvízkezelési p rogramban b emutatott, me gvalósult s zennyvízelvezetési é s a te rvezett egyedi szennyvíztisztítási megoldások illeszkednek a település területhasználatához. Annak a tendenciának az erősödését mu tatják, ami a település t ermészeti és k örnyezeti értékeinek megóvását jelenti. A készítés során figyelembe vett releváns tervek az alábbiak: • Veszprém Megye Területrendezési Terve, • Nemzeti Környezetvédelmi Program • Nemzeti Települési Szennyvízkezelési és – tisztítási Megvalósítási Program • Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia • 2000. é vi C XII. t örvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni T erületrendezési S zabályzat m egállapításáról (Balatontörvény, továbbiakban: Btv.) Megjegyzés: A Btv 4/8. s zámú m elléklete, v agyis a f elszíni s zennyezésre f okozottan ér zékeny t erület övezete ( SZ-1) jelentős mértékben érinti Felsőörs település területét. A zonban az SZ-1 övezetbe t artozás – értelmezésünk s zerint – nem z árja k i a k isberendezés l étesítését az alábbiak szerint: Az SZ-1 övezet lehatárolását az alábbi ábra szemléltet:

2. ábra: Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területek lehatárolása a Btv. szerint A B tv 31. § 123. pont ja szerint a felszíni s zennyezésre f okozottan ér zékeny t erület ö vezete (SZ-1) t ekintetében az O TrT ál tal m eghatározott k iemelten ér zékeny f elszín al atti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásait is figyelembe kell venni. 9


Kristály Kft.


A jelenleg hatályos Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) nem tartalmaz előírásokat a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre nézve, í gy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. ( VII. 2 1.) K orm. r endelet (továbbiakban: Favr.) előírásait vesszük figyelembe a szennyvíztisztító k isberendezések telepítésével érintett településrészekre nézve. A Favr. a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekre nézve részletesebb területi le határolást ad, min t a B tv. A z e gyedi s zennyvízkezelés fentiekre vona tkozó alkalmazhatósági vizsgálatát a TSZP dokumentáció 1.6. fejezete tartalmazza.

2.3. A TERVVÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI Felsőörs belterületének teljes körű csatornázottsága megvalósult, ezért a csatornahálózatra vonatkozóan a fejlesztésére irányuló célkitűzéseket a hálózat üzemeletetésre, karbantartására és felújítására tettük. A te lepülés k ülterületén s zámos á llandó je lleggel la kott in gatlan található, me lyek ivóvízhálózattal e llátottak, c satornahálózattal vi szont ne m r endelkeznek. T ovábbá ol yan területek, ahol a későbbiekben várható állandó lakosok betelepülése az ivóvízhálózat kiépítésével, azonban a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése nélkül. Ezen túlmenően vannak olyan külterületi ingatlanok, ahol jelenleg is gazdasági tevékenységet folytatnak (Köveskútpuszta Gksz területe), illetve ahol a későbbiekben várható vállalkozások telepítése ( belterülettől Ény-ra ta lálható K-mü t erület) az i vóvízhálózat ki építésével. E zen területek kommunális szennyvízének elvezetése céljából azonban a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem valószínűsíthető. Ezen in gatlanok te rületi s zétszórtsága, valamint a csatornázott belterületi telelpülésrészektől való nagy távolsága miatt gazdaságilag nem érné meg a s zennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, ezért az egyedi szennyvízkezelő berendezések me gvalósítása p referált a t isztított s zennyvíz helyben történő elszikkasztásával, ahol azt a földtani adottságok, a vízbázis-védelmi szempontok és a jogi háttér lehetővé teszi. A fennmaradó területeken a zárt szennyvízgyűjtés marad, min t le hetséges opc ió, a z ellenőrzések szigorításával. A s zennyvízkezelési pr ogram e gy vá ltozatban készült iterációs f olyamat er edményeként, hiszen e gy s pecifikus technológia al kalmazhatóságának v izsgálatáról van s zó, m elynél nem volt létjogosultsága a különböző változatok vizsgálatának.

10


Kristály Kft.


3. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA 3.1. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PR OGRAM CÉLJAINAK ÖS SZEVETÉSE A TERV SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL

KÖRNYEZETVÉDELMI

ÉS

A t elepülés t erülete a f elszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny f elszín alatti terület. A település területe alatt elhelyezkedő felszín alatti vízkészlet v édelme m ind m ennyiségi, mind minőségi szempontból a település egyik kiemelkedő feladata. A település belterületén megépült teljes körű csatornázottsága védelmet jelent a sérülékeny Malomvölgyi v ízbázisra n ézve, m ely a t elepülés g eológiai- földtani vi szonyai mia tt is szükséges vol t. A z árt szennyvíztárolók, közműpótlók megléte nem a legjobb megoldás a keletkező szennyvíz gyűjtésére. Felsőörs település közigazgatási t erületén a k özcsatornával e l n em l átott külterületi területen, vagy köz csatornával e llátott, d e k özcsatornára r á n em k ötött in gatlan tulajdonosára vona tkozóan, i lletve a zokra a kül területi i ngatlanokra vona tkozóan, ahol az egyedi szennyvízkezelő berendezés nem valósítható meg, a 18/2015. (VI.30.) Önkormányzati rendelet tartalmaz kötelezettségeket. A N emzeti T elepülési S zennyvízelvezetési és –tisztítási M egvalósítási P rogramban (NTSZMP) e lőírtak s zerint me gvalósult má r Felsőörsön a s zennyvízberuházás, a r ákötési arány közel 100 %-os. Ennek megfelelően a külterületi, csatornahálózattal nem rendelkező ingatlanokon, ahol azt a körülmények lehetővé teszik, a m eghatározott e gyedi v izsgálat (Lásd. T SZP dok umentáció 1.6.2.1. f ejezet) eredményeitől függően javasolt az egyedi szennyvízkezelő berendezések kiépítése.

3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI C ÉLOK É S SZEMPONTOK F IGYELEMBE V ÉTELE A TERVBEN

A s zennyvízkezelési p rogramban megfogalmazottak v égrehajtásával a k iépült s zennyvíz elvezetési rendszer biztonságos fenntartása megmarad, ezáltal a felszín alatti és felszíni vizek minősége továbbra is ellenőrzött körülmények között védhető. Az egyedi v izsgálatok f eltételrendszere al apján m egvalósítható egyedi s zennyvízkezelő berendezésekkel megszűnik a kockázata annak, hogy a nem megfelelő tároló aknákból a szennyvíz a talajba, illetve a felszín alatti vizekbe kerüljön. Ennek megfelelően a felszín alatti vizek terhelése csökken, a felszíni vizek minősége ellenőrzött körülmények között magasabb színvonalon védhető.

11


Kristály Kft.


A t elepülés j elenleg h atályos, a Helyi É pítési S zabályzatról s zóló 9/2015. ( IV.16.) Önkormányzati rendelete m ódosításra k erül, ho gy minden pont jában ös szhangba ke rüljön a település szennyvízkezelési programjával. A s zennyvízkezelési pr ogram i lleszkedik a ki stérségi kör nyezetvédelmi, i vóvízvédelmi é s szennyvízelvezetési programokhoz.

3.3. A TERV CÉLJAINAK EGYMÁS K ÖZTI, ILLETVE A RELEVÁNS T ERVEK CÉLJAIVAL V SZEMPONTBÓL

ALÓ

KONZISZTENCIÁJA

KÖRNYEZETVÉDELMI

Jelen k örnyezeti ér tékelés Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a H elyi Építési S zabályzatról szóló 9/ 2015 ( IV.16.) Ö nkormányzati r endelete, v alamint a N emzeti Vízstratégia közötti összefüggéseket mutatjuk be. 2. táblázat: A HÉSZ és a Nemzeti Vízstratégia közötti összefüggések

Felsőörs Község Önkormányzata Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzata Szennyvízcsatornára történő további A település belterülete 100 %-ban csatornázott, a rákötési arány közel 100 rákötések %-os. A rá nem kötött fogyasztók száma minimális, kb. 3 ingatlan, azonban javasolt a 100 %-os rákötés elérése. Külterületi ingatlanok Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: szennyvízelvezetése/szennyvízkezelése a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül • a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt tárolókba kell összegyűjteni és • az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: • ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, • amennyiben a földtani adottságok szerint, egyedi vizsgálattal alátámasztva lehetséges a tisztított szennyvíz meghatározott módon történő elszikkasztása, • ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, • a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, • a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét. Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. Célkitűzés

Megjegyzés: A HÉSZ fenti pontjai módosításra kerülnek, miszerint egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése méretmegkötés nélkül javasolt

12


Kristály Kft.

Munkaszám.: 1532 - Környezeti értékelés Felsőörs minden olyan külterületén: • amelyek ál landó l akossal r endelkeznek, a ví zvezeték-hálózat kiépült, az onban a t erület s zennyvízcsatorna-hálózattal ne m rendelkezik, • ahova a jövőben várható állandó lakosok betelepülése és várható a ví zvezeték-hálózat k iépülése, az onban a s zennyvízcsatornahálózat nem kerül bevezetésre, • a te lepülés É Ny-i területén (Köveskútpusztán) elhelyezkedő Gksz (Kereskedelmi s zolgáltató te rület) te rületek kommunális szennyvízének kezeléséhez, ahol jelenleg gazdasági tevékenységet folytatnak, az onban s zennyvízcsatorna-hálózat k iépülése ne m várható, • a belterülettől ÉNy-i irányban elhelyezkedő K-mü ( Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület) területek, ahol a jövőben várható ko mmunális s zennyvíz kel etkezése és vá rható a vízvezeték-hálózat kiépülése, • illetve a hol a fentieket a földtani adottságok, a v ízbázis-védelmi szempontok és a jogi szabályozás lehetővé teszi.

Szennyvízkezelés, védőtávolságok

A tisztított szennyvíz elvezetése szikkasztással történjen, amennyiben azt az egyedi vizsgálatok eredményei lehetővé teszik, az egyedi vizsgálat által meghatározott módon. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: • beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető. • beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. Az ipari kibocsátók által kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. Egyedi szennyvízkezelő berendezések esetén: • A tartály és a legközelebbi épület között legalább 5m védőtávolságot ajánlatos megtartani. • A tartály gyalogos forgalomnak kitett közlekedési útvonal alá elhelyezhető, ugyanakkor a gépjárműforgalomnak kitett területre nem ajánlatos a telepítése. • Fák és növények környezetében a tartály a fatörzstől 2,5m-nél közelebbre ne kerüljön. A tartály fölé és mellé csak olyan növényeket telepítsen, melyek gyökérzetének nem lesz útban a tartály, illetve a gyökér növekedés közben sem nyomja a tartály falát. • Lejtők esetén szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a tartály 5 méteres körzetében szükség van-e támasztófal építésére. A szikkasztómező kialakításánál az alábbi védőtávolságokat javasolt figyelembe venni: • A szikkasztómező és a legközelebbi épület között legalább 3,08,0 m védőtávolság javasolt, • Fák és növények környezetében a fatörzstől 2,5-5 m védőtávolság javasolt,

13


Kristály Kft.

Munkaszám.: 1532 - Környezeti értékelés • •

Célkitűzés Tisztított szennyvíz hasznosítása

Ásott, vagy fúrt kerti kúttól eső védőtávolság 15-30 m, Kerítéstől 1,5-3,0 m távolság javasolt.

Nemzeti Vízstratégia A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdése szerint: „A kezelt szennyvizet, ha lehet, ismét fel kell használni. A felhasználás módjának olyannak kell lennie, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a környezetet.”

3.4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 3.4.1. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA A terv elkészítése szempontjából fontos társadalmi, gazdasági alapadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A település legfontosabb társadalmi, gazdasági és infrastrukturális adatai Felsőörs

Állandó lakosság (fő) Összes lakás (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma (db) Ebből ivóvízvezetékkel ellátott külterületi lakásszám (db) Ivóvíz felhasználás (m3/év) Ebből lakossági ivóvíz felhasználás (m3/év) Keletkező szennyvíz mennyiség (m3/év) Ebből lakossági szennyvíztermelés (m3/év) Szippantott szennyvíz (m3/év) Szennyvízbekötéssel ellátott lakások száma (db) Ebből belterületi lakásszám (db) Ebből külterületi lakásszám (db) Forrás: Önkormányzat, DRV Zrt. * 2014. évi adatok alapján becsült értékek

14

2015. 1 766 1 413 667 746 1 413 746 90 454* 84 794* 47 642* 44 409* ≈2 700 700 667 33


Kristály Kft.


3.4.2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA 3.4.2.1.

Levegőminőség

A település helyi légszennyező forrásai

A levegő minőségének alakításában meghatározóak a település légszennyező forrásai és a háttérszennyezés. A t elepülési l égszennyezési f orrások az al ábbi k ibocsátásokból összegződnek: • közlekedés, elsősorban a 7219-es, Alsóörs –Veszprémi összekötő út forgalma; • szeles időben a szentkirályszabadjai kőbányából és a murvás utakról származó szállóport terhelése; • fűtésből eredő légszennyezés; • kerti hulladékok égetése; • ipari tevékenységből eredő esetleges bűzhatás. A település levegőminőségét a háttérszennyezésen kívül az előzőekben felsoroltak emissziója határozza meg. Az ipari tevékenységből eredő szennyezettség a t elepülésen elhanyagolható mértékű, ille tve primer/szekunder l égszennyezés-csökkentő eljárásokkal a k áros h atás cs ökkenthető. A lakossági f űtésből származó, illetve a kerti hulladékok égetéséből adódó terhelés a település légszennyezettségi á llapotára h atást gyakorol. A t elepülés es etében a k özlekedésből a dódó légszennyezőanyag kibocsátás mértéke elsősorban a nyári időszakban meghatározó. Összességében megállapítható, hogy a l égszennyezés szempontjából a legjelentősebb káros hatás a közlekedésnek tulajdonítható, elsősorban a nyári időszakban.

3.4.2.2.

A vizek állapota

Felszíni vizek Felsőörs területe a D unántúli-középhegység n agytájhoz, B akony-vidék köz éptájhoz é s a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájhoz tartozik. A ví zfolyások köz ül a Lovasi-Séd ( Malomvölgyi-Séd) átfolyik Felsőörs területén, melynek vize a Balatonba jut. A Lovaso-Séd mentén találhatók a falut ellátó ivóvíz-kitermelő kutak. A patak vízhozama szorosan összefügg a kutakból kitermelt ivóvíz mennyiségével. A településen több kisebb, ex lege védett forrás is található. A patakok tavasszal és nagy nyári záporok után megáradnak, ősszel kisvizek alakulnak ki. Felszín alatti vizek Összefüggő talajvizet a k istájon csak a v ölgyekben t alálunk 4 -6 m köz ött. M ennyisége n em számottevő. Jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége Ny-on 25 nk°, Ken 35 nk° körül van. A szulfáttaratlom 60 mg/l alatti. A nitrát sok helyen koncentrálódik. A r étegvíz m ennyisége csekély. A z a rtézi kut ak s záma ki csi. M élységük a 100 m -t r itkán haladja meg, de számos helyen tekintélyes vízmennyiséget termelnek. 15


Kristály Kft.


A f elszíni é s f elszín a latti v izek á llapotát r észleteiben TSZP dok umentáció 1.3.2. é s 1.3.3. fejezetei ismertetik.

16


Kristály Kft.


3.4.2.3. Talaj állapota és igénybevétele

A kistáj hegységi, dombsági jellegű és síksági domborzattípusból tevődik össze. Szerkezetileg a köz éphegységi pá szta D K-i szárnyának része. Alapvetően három szerkezeti építmény jellemzi: a m etamorf-magmás és üledékes kőzetekből épült paleozoos alapzat; a mezozoos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkő sasbércsorozata; a harmadidőszaki és üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A változatos földtani felépítés következtében természeti értékekben igen gazdag: kovásodott felső-miocén homokkőből kialakult kőtenger, miocén végi vulkáni működés során létrejött bazaltoszlopok, édesvízi mészkőkúpok stb. A kistáj homokkő felszínein vályog mechanikai összetételű, agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződnek. A meredek lejtőkön a talajpusztulás következtében termőrétegük vékony és a sekély termőréteg következtében vízgazdálkodásuk szélsőséges, termékenységük alacsony. A t elepülés t alajképző kőzete a homokkő; mészkő, dolomit; löszös üledékek valamint a harmadkori és idősebb üledékek. Genetikus talajtípus a barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok), agyagbemosódásos barna erődtalajok és rendzina talajok. A genetikus talajtípusokat és talajképző kőzeteket a Térképmelléklet (10. számú melléklet) 4., és 5. számú térképe szemlélteti. A talaj állapotát részleteiben TSZP dokumentáció1.3.4.2. fejezete ismerteti.

3.4.2.4.

Az élővilág állapota

A k istáj a D unántúli-középhegység f lóravidéke ( Bakonyicum) B alaton-vidék f lórajárása (Balatonicum). Bár a terület ideális erdők számára, az emberi tevékenységnek köszönhetően a medencékben s zántó- és gyepgazdálkodás, a meleg domboldalakon szőlő- és gyümölcstermesztés terjedt el. Az erdőterületek közül a mészkő hegyeken molyhos tölgyesek (benne molyhos tölgy – Quercus pubescens, virágos kőris – Fraxinus ornus), másutt cserestölgyesek jellemzőek, melyet az erdei legeltetés és erdőgazdálkodás formált. A déli lejtő szubmediterrán domboldalain endemikus fajokban gazdag karsztbokorerdők találhatók (cserszömörce – Cotinus coggygria, sárga koronafürt – Coronilla coronata, nizzai zörgőfű – Crepis ni caensis, gatyás saláta). A dolomit sziklagyepek jellemző növényei a magyar gurgolya – Seseli leucospermum, kékes borkóró – Thalictrum pseudominus, drees csenkesz – Festuca pallens, délvidéki árvalányhaj – Stipia ericaulis, sulyoktáska - Aethionema saxatile, ezüstös útifű – Plantago argantea. A lejtősztyepeken lappangó sás – Carex humilis, m agyar szegfű – Diantus pont ederae, s árga i glice – Ononis pus illa, O rlay-murok – Orlaya grandiflora, borzas szulák – Convolvulus cantabrica, vetővirág – Sternbergia colhiflora, őszi csillagvirág – Prospero e lisae, vi tézvirág – Anacamptis py ramidalis található. A vöröshomokkő hegyeken mészkerülő tölgyeseket is találunk.

17


Kristály Kft.


Felsőörs területei erősen változtak az emberi tevékenység hatására, azonban maradtak meg nagy d iverzitású, é rtékes ál lat- és növénypopulációval rendelkező területek, m int pé ldául a Forrás-hogy geológiai tanösvény nyomvonala, a belterületi idős hársfa és a Miske-tető.

18


Kristály Kft.

3.4.2.5.


Ökológiai kapcsolatok

A térség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Felsőörs közigazgatási területén NATURA 2000 terület, valamint helyi jelentőségű védett természeti terület található. Felsőörs területén található Natura 2000 területek: SCI – Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Terület megnevezése: Balatonfüredi erdő Azonosító: HUBF20034 Érintett helyrajzi számok: 082, 083, 084/ 1, 084/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/10, 085/ 11, 085/ 12, 085/ 13, 085/ 14, 085/ 15, 085/16, 085/ 17, 085/ 18, 085/ 19, 085/ 20, 085/ 21, 085/22, 085/ 23, 085 /24, 085/ 25, 085/ 26, 085/ 27, 085/28, 085/ 29, 085/ 30, 085/ 31, 085/ 32, 085/ 33, 085/34, 085/ 35, 085/ 36, 085/ 37, 085/ 38, 085/ 39, 085/40, 085/ 41, 085/ 42, 085/ 43, 085/ 44, 087, 0 93, 094, 095, 098, 0100, 0101, 0103, 0109/1, 0109/2 Országos jelentőségű, „ex lege” védett természeti területek: Források: 040/17, 082, 0102/7, 0109/2 hrsz Helyi természetvédelmi területeket mutatja az alábbi táblázat: 4. táblázat: A település társadalmi, gazdasági és infrastrukturális alapadatai Ssz. 1. 2.

Hrsz 254/3 079/5, 079/9, 079/10, 082

Funkció Forrás-hegy geológiai tanösvény nyomvonala Miske-tető

A te rmészetvédelmi o ltalom a latt á lló te rületek le határolását a Térképmelléklet (10. s zámú melléklet) 14. számú térképe mutatja be.

3.4.2.6.

Az épített környezet állapota

Műemlék jellegű épületek

Felsőörs országos műemléki védettség alatt álló építményeit, környezetét Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-Testületének a H elyi É pítési S zabályzatról s zóló 9/ 2015 ( IV.16.) Önkormányzati r endeletének 1. f üggeléke, a helyi v édelem al att ál ló ép ítményeket Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének az épített környezet helyi védelméről szóló 5/2015. (III.04.) Önkormányzati rendeletének 1. melléklete alapján adjuk meg. Felsőörs műemlékeinek jegyzékét jelen dokumentáció Melléklete tartalmazza.

19


Kristály Kft.


Közlekedés:

Felsőörs település területén a 7219 számú A lsóörs-Veszprém összekötő út, valamint a 218 számú Balatonalmádi-Felsőörs összekötő út halad keresztül. A lakóövezetben ezeken túlmenően a közúti forgalom több kisebb burkolt, vagy burkolatlan úton történik. Kerékpáros k özlekedés – bár a településen, és a környező települések irányába is gyakori – közúton történik, kerékpárutak nem találhatóak a településen. Vasúti ú thálózat n em é rinti a te lepülést, legközelebbi v asútállomás V eszprémben, Balatonalmádiban és Alsóörsön található.

3.4.2.7.

Önállóan kezelt hatótényezők

Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás

5. táblázat: Nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük 2015.-ben Hulladék Települési szilárd hulladék Egyéb nyilvántartott hulladék

Mennyiség (t/év)

1 089 172

Felsőörs település közigazgatási területén a települési szilárd hulladék begyűjtését, elszállítását és környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítását a „VHK” Veszprémi Hulladékgazdálkodási K özszolgáltató N onprofit K ft. (Veszprém, H ázgyári út 1.) és az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. (Veszprém, Házgyári út 1.) (a továbbiakban: Közszolgáltató) szervezett közszolgáltatás útján biztosítja. A k özszolgáltatás Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének rendjéről, az ingatlanok és közterületek tis ztántartásáról szóló 20/2015. ( XI.17.) önkor mányzati r endelete alapján történik. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a településen: 1 413. A településen termelődő kommunális hulladék csökkentésére már történtek lépések, 2009-től kezdve az Ö nkormányzat és a C salán Környezet- és Természetvédő Egyesület együttműködésének köszönhetően a település l akosai s zerves h ulladékaikat h elyben komposztálhatják a számukra biztosított eszközök használatával. A hulladék hasznosítása céljából a t elepülés két pontján (58/2 hrsz – óvoda parkoló és 255/1 hrsz – sportpálya pa rkoló) találhatóak s zelektív hul ladékgyűjtő szigetek, ahol a papír, a műanyag és az üveg hulladékok elkülönített gyűjtése valósul meg. A hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényeit a Közszolgáltató üríti szükség szerinti gyakorisággal. Veszélyes hul ladékok l eadására V eszprémben, a H ulladékudvarban ( Kistó u. 9.) n yílik lehetősége a település lakosainak, illetve szárazelem gyűjtők a település óvodájában és az önkormányzat épületében i s va nnak ki helyezve. G yógyszerhulladékaikat a l akosok a he lyi gyógyszertárban leadhatják. 20


Kristály Kft.


A h ulladékszállítás h eti gyakorisággal történik a településről. A bel- és kül területen min den ingatlantól a h ulladékszállítás me goldott. Külterületen zsákos r endszerben t örténik ezen feladat ellátása. A szelektív hulladék gyűjtése 2016-tól házhoz menő rendszerben, zsákokban havi gyakorisággal működik. Zajterhelés

Felsőörs legjelentősebb zajforrása a 7219-es, A lsóörs –Veszprémi összekötő út forgalma, mely a településen áthaladóan nyári időszakban lehet jelentős mértékű, és főként a keskenyebb útszakaszokon és a kanyarokban jelentkezik erősebben. A településen jelentős zajjal járó ipari létesítmény nem található. 3.4.3. A FEJLESZTÉSI TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁT JELLEMZŐ EGYÉB TÉNYEZŐK Vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás

Felsőörs település vízellátásának biztosítását, és szennyvízének tisztítását a DRV Zrt. végzi. A település vízellátását a Malomvölgyi vízbázisa biztosítja. Felsőörs szennyvízcsatorna-hálózata 100% -ban k iépített, a teljes körű elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna h álózat t eljes m értékben 2003 -ban va lósult m eg, melyhez 2007 -ben csatlakozott a Kertvég utca és a Bárókert utca. A csatornahálózat gravitációs elven működik, szükség szerinti átemelő berendezésekkel, nyomóvezetékekkel. Felsőörs település a szennyvízelvezetést tekintve 7 másik településsel együtt a Balatonfűzfői szennyvízelvezetési ag glomerációba t artozik, a k eletkezett s zennyvizek a D RV üzemeltetésében lévő Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre kerülnek elvezetésre. A tisztított szennyvíz a Veszprémi-Sédbe folyik. 3.4.4. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A település környezeti állapotára vonatkozó adatok összegzése alapján megállapíthatjuk, hogy mely jellemzők adják a település erősségeit, mik okozzák a gyengeségeket, valamint milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a t elepülés f ejlesztéséhez, és m ilyen f enyegetéseket k ell figyelembe venni a tervezés, a célok, programok meghatározása során.(SWOT-analízis.)

21


Kristály Kft.


A jellemzőket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 6. táblázat: SWOT elemzés

Erősségek Gyengeségek • műemlékek, régészeti lelőhelyek száma • a közlekedésből származó zajterhelés és kiemelkedő légszennyezés értéke magas • megfelelő az infrastrukturális ellátottság (víz, • a fűtésből és zöldhulladék égetéséből szennyvíz, gáz, villamos energia) származó légszennyezés mértéke számottevő • a belterület tiszta, rendezett • a közvetlen vasúti összeköttetés hiánya • a t urisztikai szolgáltatásokból s zármazó • közúton is könnyen megközelíthető veszélyes hulladékok kezelése nem ismert • Balaton és Veszprém közelsége • a turizmusból eredő hulladéktermelés mértéke • kiváló természeti adottságok jelentős • az Ö nkormányzat r endelkezik t alajterhelési • az á llandó j elleggel la kott k ülterületek díjról szóló önkormányzati rendelettel szennyvízelvezetése/tisztítása nem megoldott • nehezen ellenőrizhető a zárt szennyvíztárolók rendszeres szippantása, illetve hogy történik-e illegális szikkasztás • a talajok vízáteresztő képessége kisberendezések szikkasztása szempontjából helyenként kedvezőtlen, mert vízzáróak, illetve alárendelten gyengén vízvezetők Lehetőségek Fenyegetések • zöld felületek növelése • környezetterhelő ipar betelepülése • falusi/ökoturizmus, „szelíd turizmus” • környezeti k áresemény a települést átszelő megteremtése a „Balatoni” turizmus mellett összekötőúton • tisztított s zennyvíz helyben történő • EU támogatás elmaradása hasznosítása • az ivóvíztermelő kutak vízbázis-védelmi védőterületeinek elszennyeződése az ille gális • szelektív gyűjtés kiterjesztése szennyvízszikkasztások hatására • külterületi eg yedi s zennyvízkezelő • a te rvezett ú jv ízkivételi kutak berendezések l étesítésével a t alaj, -talajvíz megvalósulásával a források el apadásának, védelme biztosítható valamint a meglévő víztermelő kutak vízhozamának csökkenési lehetősége

22


Kristály Kft.


3.5. A

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLENÜL, VAGY KÖZVETVE KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ

TÉNYEZŐK

3.5.1. TERMÉSZETI

ERŐFORRÁSOK K ÖZVETLEN

ELEMEK TERHELÉSE A

IGÉNYBEVÉTELE, ÉS A K

ÖRNYEZETI

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN

A szennyvízkezelési programban rögzített célok megvalósulása során a környezetterhelést és a k örnyezet i génybevétele v árható m értékének b ecslését az ad atok bizonytalanságának figyelembevételével az alábbi táblázatban mutatjuk be. 7. táblázat: A környezetterhelés várható értékének becslése Környezeti elemek

Hatótényezők

Közvetlen hatás

Csatornahálózat rekonstrukciója, felújítása, javítása Levegő Egyedi s zennyvízkezelő berendezések üzemeltetése/ellenőrzés e/karbantartása Szennyvízcsatornára történő további rákötések (kb. 3 db Felszíni vizek érintett ingatlan) Egyedi s zennyvízkezelő berendezések üzemeltetése Szennyvízcsatornára történő további rákötések (kb. 3 db érintett ingatlan) Talaj Egyedi szennyvízkezelő berendezések t ovábbi telepítése Épített környezet

Hulladék

Zaj

Gépkocsik légszennyezőanyag kibocsátása

Hatásfolyamat, Közvetett hatások

Egyesített hatásterület Javítás közvetlen környezete

Gépkocsik légszennyezőanyag kibocsátása

Az egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel érintett külterületi településrészek

Szennyvíz keletkezése

A települési belterület teljes területe

Szennyvíz keletkezése


Talajszennyező anyagok mennyiségének minimális csökkenése Talajszennyező anyagok mennyiségének csökkenése

Talajvíz-minőség minimális javulása


Talajvíz-minőség javulása


nem releváns Szennyvízcsatornára történő további rákötések (kb. 3 db érintett ingatlan) Egyedi szennyvízkezelő berendezések t ovábbi telepítése Csatornahálózat rekonstrukciója, felújítása, javítása Egyedi szennyvízkezelő berendezések üzemeltetése/ellenőrz ése/karbantartása

Folyékony hu lladék mennyiségének minimális csökkenése

Hulladékok kezelése Hulladékkezelés


Folyékony hu mennyiségének csökkenése

Hulladékok kezelése Hulladékkezelés


Gépjárművek, munkagépek, berendezések zajhatása

Zajterhelés

Javítás közvetlen környezete

Gépjárművek, munkagépek zajhatása

Zajterhelés

Karbantartás közvetlen környezete

lladék

23


Kristály Kft.


Környezeti elemek Élővilág

Hatótényezők

Közvetlen hatás

Hatásfolyamat, Közvetett hatások

Egyesített hatásterület

nem releváns

3.5.2. KÖRNYEZETI

KÖVETKEZMÉNNYEL JÁRÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FOLYAMATOKAT

ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK

A M ÓDOSÍTOTT S ZABÁLYOZÁSI T ERV M EGVALÓSÍTÁSA

SORÁN

A szennyvízkezelési programban leírt célok megvalósulásával az igényeket és a lehetőségeket összehangolva a korszerű szennyvízkezelés biztosítása/fenntartása v alósul m eg, m ely környezetterhelő tevékenységgel ne m j ár, illetve a z ille tékes jogszabályokban előírt határértékek betartása megvalósul, valamint nem indukál környezeti következményekkel járó társadalmi és gazdasági folyamatokat. Fontos t ovábbá ha ngsúlyozni, ho gy b ármely f ejlesztési lépés a j elenlegi, ne m ví zzáróan kialakított szennyvíztárolókhoz képest környezetvédelmi szempontból előrelépést jelent.

3.6. A

SZENNYVÍZKEZELÉSI PR

OGRAM M

EGVALÓSÍTÁSÁVAL J

ÁRÓ

KÖRNYEZETI HATÁSOK

3.6.1. KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTEL, ILLETVE TERHELÉS 3.6.1.1. Az egyes illetve terhelés

környezeti

elemekre

vonatkozó

igénybevétel,

A terv megvalósításának várható környezeti hatásai elsősorban a talajt, és a felszín alatti vizeket, mint környezeti elemeket érintik. Levegő igénybevétel, terhelés

A terv megvalósításának időszakában levegőre gyakorolt hatás: • A csatornahálózaton szükséges rekonstrukció, felújítás, javítás során esetlegesen fellépő szaghatás, • Az egyedi szennyvízkezelő berendezések karbantartása során fellépő esetleges szaghatás Az egyedi szennyvízkezelő berendezések üzemeléséből adódó levegőszennyezés veszélye elhanyagolhatóan kis mértékű. E zen a t éren a l ehetséges h atást a szennyvízben lévő és a szerves anyagok lebontása közben is keletkező ammónia jelenti, amely illékony és viszonylag könnyen a levegőbe kerülhet, de ennek átalakulása a talajban a nitrifikáció során gyorsan és rendszerint j ó ha tásfokkal vé gbe m egy. A denitrifikáció során keletkező és a levegőbe kidiffundáló nitrogén pedig nem légszennyező anyag. A levegőminőségre gyakorolt hatás elviselhetőnek minősíthető.

24


Kristály Kft.


A vizek igénybevétele és terhelése

Vízellátás A település vízellátását a Malomvölgyi vízbázisa biztosítja. A vízkivételi művek üzemeltetője a DRV Zrt. A szennyvízkezelési programban feltűntetett fejlesztések a vízellátást nem érintik. Szennyvízelvezetés és tisztítás Felsőörs belterületén a szennyvíz-csatornázottság 100 % -os. A t elepülés n em r endelkezik önálló szennyvíztisztító teleppel, a Balatonfűzfői szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik. A k eletkezett s zennyvizek a DRV üzemeltetésében lévő Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre kerülnek elvezetésre. Egyedi szennyvízkezelő berendezések Az eg yedi s zennyvízkezelő berendezések a f öldtani a dottságoknak, a ví zbázis-védelmi szempontoknak, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelő külterületi településrészeken – egyedi v izsgálatok al apján – kerülnek m egvalósításra. A k isberendezések ü zemeltetést a berendezések tulajdonosai végzik. Felszín alatti vizek A szennyvízelvezető hálózat, valamint a tervezett beruházás normál működése során a felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. Az e gyedi szennyvízkezelő berendezések tisztítási hatásfoka által a kibocsátott tisztított szennyvíz minősége az előírásoknak megfelel, valamint a szikkasztás megfelelő módjának kiválasztása/méretezése ú gy tö rténik, h ogy a s zennyvíz tis ztulása ot t bi ztonságosan végbemenjen, hiszen ez az alkalmazott technológia lényegéhez tartozik. Felszíni vizek A projekt megvalósítása során a felszíni vizek szennyezése nem valószínűsíthető. A beruházás megvalósulásával a tevékenység felszíni víz felhasználását nem tervezi. A s zennyvízkezelési t ervben m egfogalmazott c élok t eljesülése s orán a f elszíni és felszín alatti vizeket, mint környezeti elemeket érő hatások elviselhetők. A talaj igénybevétele és terhelése

Felsőörs település belterületén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 100 %-os. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésével megszűnnek az illegális szikkasztásokból eredő talajterhelések. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések kibocsátott tisztított szennyvízének szerves anyagait a talajban lévő, illetve ott elszaporodó mikroorganizmusok bontják le, alakítják át, használják fel részben, vagy egészben a saját működésükhöz. Így a szennyvíz potenciálisan szennyeződést okozó összetevőit eltávolítják. A ki sberendezések t isztított vi zének elszikkasztása s orán a 6/ 2009. ( IV. 14.) K vVM–EüM– FVM e gyüttes r endeletben, a felszín a latti v ízre é s f öldtani közegre előírt határértékek betartásra kerülnek. A talajra gyakorolt hatásokat részleteiben a TSZP dokumentáció 1.6.2.2. fejezete tartalmazza.

25


Kristály Kft.


A s zennyvízcsatornára történő rákötések folytatásának, i lletve – ahol m egvalósítható az egyedi szennyvízkezelő berendezések talajterhelésre gyakorolt hatása javító.

26


Kristály Kft.


Élővilág

A szennyvízkezelési pr ogramban megfogalmazott célok az élővilág környezet állapotáta nézve nincsenek terhelő hatással. Az egyedi szennyvízkezelő berendezések nagymértékben felhasználnak természetes folyamatokat, a természetes környezetben is jelenlévő élőlényeket és azok tevékenységét a szennyvíz megtisztításához. Ennek révén közvetlen kapcsolatba is kerülnek a t ermészettel és az ott élő szervezetekkel. Hatásuk inkább kedvező, mint kedvezőtlen, vagy káros. Miután ezek a létesítmények zárt telekhatárokon belül helyezkednek el, a vadon élő állatokra sincs semmilyen káros hatása, sőt sok es etben helyi m ikroklímát h ozhat lé tre vízigényes populációk számára. Az élővilágra semleges, illetve javító hatással lesznek a tervben foglalt célok. Hulladékképződés

Szennyvízcsatornára történő rákötés folytatásának, va lamint a z e gyedi s zennyvízkezelő berendezések megvalósulásának eredményeként a hulladékok mennyisége csökken. A hulladékkeletkezés szempontjából javító hatásúak a fent felsorolt tevékenységek. Zajkibocsátás és terhelés

A szennyvízkezelési programban megvalósulása során fellépő zajhatások a szállítóeszközök, a technológiai berendezések ill. munkagépek működéséből eredő hatások. A zajterhelés elviselhető hatásnak minősül. Épített környezet

A szennyvízkezelési pr ogramban megfogalmazott c élok a z é pített k örnyezet á llapotát n em befolyásolják, a hatás semlegesnek tekinthető. Az épített környezetre semleges hatással lesznek a tervben foglalt célok. 3.6.1.2.

A környezeti elemek rendszereit, folyamatait érő hatások

Tájképi, tájhasználati jellemzők

A terv egyedi jogszabály által kihirdetett védett természeti területet nem érint. A t ervezett b eruházással ér intett t erületek s zélesebb k örnyezetét az em beri t evékenység átalakítottak, a tervezési területek magántulajdonban lévő ingatlanok területei, ahol a művelési ágaknak megfelelő gazdálkodás folyik/folyhat. A te rmészeti á llapotfelmérés alapján me gállapítható, h ogy a te rv me gvalósulása k imagasló florisztikai elemet, védett természeti értéket nem tartalmaz. 27


Kristály Kft.


3.6.1.3. A Natura 2000 területek állapotára, illetve a területen lévő élőhelyekre és fajokra irányuló hatások

A s zennyvízkezelési p rogram me gvalósulásával érintett te rületen N atura 2 000 te rület n em található. 3.6.1.4. Az ér intett em berek eg észségi á életminőségében fellépő változások

llapotában, i

lletve

A t ervezett f ejlesztés f enntartja az emberek j ó k özérzetét, és ezáltal életminőségük javul. A megvalósuló környezet az ott élők egészségi állapotát közvetlenül és közvetve nem befolyásolja. 3.6.2. A

SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ KÖZVETETT

HATÁSOK BEMUTATÁSA

3.6.2.1. Új környezeti problémák, megvalósítás következtében

konfliktusok

megjelenése

a

A s zennyvízkezelési p rogramban l eírt cél ok megvalósulásával ú j k örnyezeti p roblémák megjelenésére a településen várhatóan nem kell számítani. 3.6.2.2. Környezettudatos magatartás, gyengítését okozó hatások

életmód

lehetőségeinek

A szennyvízkezelési programban meghatározott fejlesztési célok, gyengítést okozó hatást nem fejtenek ki. A t ervezett f ejlesztések t ámogatják és el várják a k örnyezettudatos gondolkodásmódot a lakosoktól. 3.6.2.3. A helyi adottságoknak megfelelő térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérést okozó hatások

A szennyvízkezelési programban meghatározott célok az alábbiak: • cél, hogy a település a meglévő szennyvízkezelési rendszert fenn tudja tartani, • valamint kiemelkedő cél, hogy a település a zon r észein, a hol a kör nyezeti/földtani adottságok (egyedi vizsgálat alapján is meghatározva), vízbázis-védelmi szempontok, valamint jogszabályi háttér lehetővé teszik, az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítése megvalósuljon. Elsődleges szempont, h ogy a település a lehető legkörnyezetkímélőbb módon kezelje a településen keletkező szennyvizet, szem előtt tartva a környezeti elemek védelmét, a biodiverzitás fenntartását. A helyi adottságoknak nem megfelelő fejlesztésekre a tervezési területen nem kerül sor. 28


Kristály Kft.


A bemutatott változtatások illeszkednek a település nagytávlatú tervezett területhasználatához, annak a tendenciának az erősödését mutatják, ami tervezés kezdetétől ismert és elfogadott volt, és ami a település természeti és környezeti értékeinek megóvását jelenti. 3.6.2.4. A h elyi t ársadalmi-kulturális, ille tve a g azdaságigazdálkodási hagyományok gyengülését okozó hatások

A t ársadalmi-kulturális, ille tve g azdasági-gazdálkodási ha gyományok gyengülését okoz ó hatást a Program megvalósítása nem okoz. 3.6.2.5.

A természeti erőforrások megújulását korlátozó hatások

A természeti erőforrások megújulását akadályozó hatásokkal a szennyvízkezelési programban meghatározott célok megvalósulása nyomán nem kell számolni. 3.6.2.6. Nem helyi természeti erőforrások jelentős felhasználását okozó hatások

Nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű felhasználása a Program megvalósulása nyomán nem történik

3.7. A HELYI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN

A t elepülésrendezési t ervben m egfogalmazott cél ok m egvalósításával a k örnyezeti el emeket és a környezeti elemek rendszereit, folyamatait, szerkezetét jelentős környezeti hatás nem éri.

29


Kristály Kft.


4. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ, KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS JAVASLATOK A k örnyezeti elemek v édelmére, i lletve a m egvalósítás s orán a k örnyezet t erhelésének csökkentésére vonatkozó legfontosabb intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze. • A fejlesztési terület természeti környezetének állapotával kapcsolatos célok: o Levegőminőség javítása o Talaj állapotának megőrzése, javítása o Felszíni és felszín alatti vizek állapotának megőrzése, javítása o Élővilág, táj változatosságának megőrzése o Környezetvédelem, épített környezet és infrastruktúra fejlesztése o Zöldfelületek fennmaradása és megóvása o Hulladékok gyűjtése szelektíven történik és korszerű rendszerhez kapcsolódik. •

Épített környezet és infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok o Épített környezet védelme o Infrastruktúra fejlesztése

•

Környezettudatos nevelés, tudatformálás a lakosság körében

A m eghatározott k örnyezetvédelmi cél ok el érésével az ér intett t erület a k örnyezetre n em jelent kockázatot.

5. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKBEN FIGYELEMBE VEENDŐ INTÉZKEDÉSEK, FELTÉTELEK, SZEMPONTOK A he lyi r endeletekben, pr ogramokban é rvényesíteni ke ll a s zennyvízkezelési pr ogramban megfogalmazottakat.

6. A SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITOROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK A t ervezett e gyedi s zennyvízkezelő berendezések j avasolt m onitorozására vona tkozóan a TSZP dokumentáció 1.3.6.fejezete tartalmaz részletes információkat.

30


Kristály Kft.


7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok kö rnyezetvédelmi f eladatai kö zött a z öná lló t elepülési kör nyezetvédelmi program kidolgozását. A t elepülési k örnyezetvédelmi p rogram r észeként a településeknek a T elepülési Szennyvízkezelési P rogramot ( továbbiakban TSZP) i s e l ke ll k észíteniük a v izek hasznosítását, v édelmét és k ártételeinek e lhárítását s zolgáló t evékenységekre és létesítményekre vona tkozó á ltalános s zabályokról s zóló 147/ 2010. ( IV. 2 9.) K orm. r endelet 20 §-ban foglalt tartalommal. Felsőörs Község Önkormányzata a TSZP elkészítésével a Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t (8600 Siófok, Fő u. 15.) bízta meg. Jelen k örnyezeti ér tékelés a Felsőörs Települési Szennyvízkezelési Programjának r észét képezi. A s zennyvízkezelési pr ogramok kör nyezeti vi zsgálatát a 147/ 2010. (IV. 29.) K orm. rendelet 20.§ (3) bekezdés szabályozza. A jelenlegi környezeti értékelés a r endelet 20.§-ban előírt tartalmi követelményeket követi. A f entiekben el végzett v izsgálatok és ér tékelés al apján a s zennyvízkezelési p rogram megvalósítása nem terheli a környezetet, határérték feletti, vagy káros környezetterhelés egyik környezeti elem esetében sem várható. A t elepülés j elenleg h atályos, a Helyi É pítési S zabályzatról s zóló 9/ 2015. ( IV.16.) Önkormányzati rendelete m ódosításra k erül, ho gy minden pont jában ös szhangba ke rüljön a település szennyvízkezelési programjával. A s zennyvízkezelési p rogramban m egfogalmazottak vé grehajtásával a ki épült s zennyvíz elvezetési rendszer biztonságos fenntartása megmarad, ezáltal a felszín alatti és felszíni vizek minősége továbbra is ellenőrzött körülmények között védhető. Az – egyedi vizsgálat alapján telepíthető – egyedi s zennyvízkezelő berendezések megvalósításával megszűnik a kockázata annak, hogy a nem megfelelő szennyvíztárolókból a szennyvíz a talajba, illetve a felszín alatti vizekbe kerüljön. Ennek megfelelően a felszín alatti vizek terhelése csökken, a felszíni vizek minősége ellenőrzött körülmények között magasabb színvonalon védhető.

31


Kristály Kft.


8. JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE A környezeti értékelés készítése során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 123/1997. ( VII. 18. ) K orm. r endelet a v ízbázisok, a tá vlati v ízbázisok, v alamint a z ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 240/2000. ( XII. 23.) K orm. r endelet a t elepülési s zennyvíztisztítás s zempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 253/1997. ( XII.20.) K orm. r endelet az o rszágos t elepülésrendezési és ép ítési követelményekről, 147/2010. ( IV. 29.) K orm. r endelet a vi zek ha sznosítását, vé delmét é s k ártételeinek elhárítását s zolgáló t evékenységekre és l étesítményekre v onatkozó ál talános szabályokról, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, 58/2013. ( II. 27.) K orm. r endelet a víziközmű-szolgáltatásról s zóló 2011. é vi C CIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 4/2002. ( X. 7.) K vVM rendelet a l égszennyezettségi a gglomerációk és z ónák kijelöléséről, 18/2003. ( XII. 9.) K vVM–BM e gyüttes r endelet a t elepülések ár- és b elvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 27/2006. ( II. 7. ) K orm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, 93/2007. ( XII. 18.) KvVM r endelet a z ajkibocsátási ha tárértékek m egállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról, 27/2008. ( XII. 3) K vVM-EüM eg yüttes r endelet a k örnyezeti z aj- és r ezgésterhelési határértékek megállapításáról, 6/2009. ( IV. 14. ) K vVM-EüM-FVM együttes r endelet a f öldtani k özeg és a f elszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, 4/2011. ( I. 14. ) V M r endelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, 32


Kristály Kft.


• 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és v édetté n yilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól, • 27/2015. ( VI. 17.) OGY ha tározat a 2015 –2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról.

Siófok, 2016. április hó

……………………………………………………. Vitai Gertrúd okl. környezetmérnök

…………………………………………. Sulyok István okl. vízépítő mérnök vezető tervező VZ-TEL/VZ-TER/VZ-VKG/SZEM3/14-0274

…………………………………………………. Dr. Pásztor István okl. környezetmérnök SZKV-hu/le/vz/zr 19-0917/2015

33


MELLÉKLET Műemlékek jegyzéke

34


1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények Ssz. 1. 2. 3. 4.

Cím Batthyányi tér Batthyányi tér 3. Szabadság tér 4. Öreg-hegy – Almádi út

Hrsz 290 144/1 316/1-4 1296

Funkció Római katolikus volt prépostsági templom Egykori prépostsági ház Keöves kúria Népi lakóház

Törzsszám 5491 5490 542 10076

2. Országos műemléki védelem alatt álló műemléki környezet Ssz. 1.

Hrsz 44, 116/1,2, 140/1, 141- 143, 144/1, 280, 289, 291- 294

Funkció A katolikus templom kijelölt műemléki környezete

Törzsszám 6633

3. Helyi védelem alatt álló építmények BELTERÜLET Ssz. 1. 2. 3. 4. 9. 11. 12. 13. 14. 15. 17.

Cím Fő út Fő út Fő út Almádi utca Fő út Szabadság tér Szabadság tér Körmendy prépost utca Körmendy prépost utca Körmendy prépost utca Batthyányi tér

Ház sz. 20. 20. 12. 1. 41. 9. 5. 19. 12. 8. 5.

Hrsz 11 12 18/2 21/9 70 85 86/1 108 134/9 134/22 144/7-8

Funkció Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Civilház Lakóház Lakóház Lakóház Prépostság

19. 21. 22. 24.

Petőfi S. utca Petőfi S. utca Petőfi S. utca Szabadság tér

15. 8. 10.

273 302 306 318

25.

Szabadság tér

Lakóház Lakóház Lakóház Felsőörsi református parókia Református templom

320

35

Megjegyzés volt Udvarház étterem

szociális szolgáltató ház, lakóépület, gazdasági épület, a 144/8 hrsz alatti gazdasági épülethez később hozzáépített épületrészre a védettség nem terjed ki


KÜLTERÜLET Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. .6. 7. 8. 9.

Cím Keleti köz Panoráma utca Király köz Szőlő sor Erdőalja utca Erdőalja utca Almádi út

Hrsz 1004/1 1056/A 1095/3/B 1149 1234/1 1286/6/A 1288/2 1428/A 1509

Funkció Présház Pince-présház Pince Présház Pince-présház Présház Pince-présház Présház Présház

Megjegyzés zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert zártkert, egykori tsz pince zártkert, Püspöki pincészet zártkert

EGYÉB VÉDETT ÉRTÉK Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Cím F út Bárókert utca Római Katolikus temető Római Katolikus temető Római Katolikus temető Batthyány tér Eperfa sor Miske tető Köveskút puszta

Hrsz 35 55/16, 64/1 257 257 257 290 1100/10 082 0119/24

36

Funkció Kőkereszt Kőkerítés Családi kripta Kőkereszt Keöves családi kripta Kőkereszt Kőkereszt Kőkereszt Kőkereszt


E L Ő T E R J E S Z T É S. a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság június 29-i ülésére

Recommend Documents