ELŐTERJESZTÉS a szécsényi zsidótemető helyi védettség alá helyezésére Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 24-i ülésére Előterjesztő: Őze János városi főépítész
Tisztelt Képviselő-testület! A Salgótarjáni Zsidó Hitközség 2011. évben kérte a szécsényi zsidótemető helyi védettség alá helyezését. A szécsényi zsidóság története a XVIII. századtól összeforrt a város történelmével. Jelenlétükkel, a kornak megfelelően, a szellemi élet és vállalkozói szerepükkel tevékenyen részt vettek a kisvárosi polgárság létrejöttében, ezáltal az épített környezet - városközpont kialakításában is. Az eltelt időszak városunk gazdag történetének egyik fontos szakasza volt, melyből a fennmaradt zsidótemető biztosíthatja a jelennek és az utókornak az elődökre való emlékezését. Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló, 11/2003.(VIII.01.) önkormányzati rendeletében előírtaknak megfelelően, az épített és természeti környezet védelméről a 12/2003.(VIII.01.) rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § rendelkezése szerint, az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdés értelmében a helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata. Fentieknek megfelelően a helyi védettséghez szükséges előzetes értékvizsgálati adatlapot elkészítettem, melyet az előterjesztéshez mellékelek. A zsidótemető Szécsény településtörténelme szempontjából meghatározó „épített” és természeti érték, melynek védelme és megóvása fontos a jövő nemzedék számára. A település építészeti és természeti öröksége a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk közérdekű feladat, ezért javaslom a zsidótemető helyi védettség alá helyezését. A szabályozási tervünkben (térképi rész) a zsidótemető már védett temetőként szerepel. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására, és a rendelet-tervezet elfogadására! Szécsény, 2012. április 16. Őze János városi főépítész Az előterjesztés törvényes: Bárányné Márton Melinda jegyző
RENDELET-TERVEZET Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének …/2012.(….) önkormányzati rendelete a szécsényi zsidótemetı helyi védettség alá helyezésérıl
Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló a 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el: 1. § Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Szécsény, Mónus Illés utca 7., hrsz alatt lévő, Zsidótemető megnevezésű ingatlant helyi védettség alá helyezi. 2. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Szécsény, 2012. április „...”
Stayer László polgármester
Bárányné Márton Melinda jegyző
161
Melléklet
Helyi védettséghez előzetes értékvizsgálati adatlap
1. Megnevezés: Zsidótemető 2. Helye: Szécsény, Mónus Illés utca 7., 161 hrsz. 3. Tulajdonos: Salgótarjáni Zsidó Hitközség, 3101 Salgótarján 1. Pf: 239 4. Rendeltetés: temetkezési hely - sírkert 5. Temető leírása Elhelyezkedése: Csaknem háromszáz évre visszatekintő hitközség temetője a jelenlegi helyén folyamatosan működve, a történelmi városrész nyugati szélén található, történelmi környezetben. A körülkerített, jelenleg is használatos temetőben több mint 500 síremlék van. Síremlékek: Temetkezési rend, sírkövek díszítése és felállítása alkalmazkodik a zsidó hagyományokhoz. Sírhelyek tájolása kelet (Jeruzsálem) felé történt, úgy hogy a halottat kelet felé tekintve - lábbal előre - tették a sírba. Ha megállunk egy sírkő előtt, akkor arcunkat a halottal azonos égtáj felé fordítjuk. Síremlékek korábban egyszerű Mózes-táblát utánzó lapok (tömbök) homokkő és mészkőből készültek, későbbiekben márvány és gránit sírkövek váltogatták egymást. Megfigyelhető az eltérés a kövek formája, anyaga és díszítettsége között, amit elsősorban a vagyoni helyzet határozott meg. Sírfeliratok, szimbólumok, jelképek: A legrégebbi táblás sírkövek közönséges, Mózes kőtábláira emlékeztető kőtömbök. Díszítés nincs rajtuk, egyetlen ékességük a héber felirat. Az első díszítőelemek a sírkövek felső harmadán, a koronán jelentek meg. Ezen díszítőelemeket a zsidóvallás jelképrendszere szolgáltatta. Ilyenek az áldást osztó kezek, vizes kancsó és tál, tóra-tekercs, pálma, Dávid-csillag és a keresztény temetőkben használatos fűzfa jelképek. Kőmegmunkálás szempontjából két sírkőtípust különíthetünk el. Az első csoportba a vésett motívumúak tartoznak, melyeket a legrégebbi sírköveken találunk. A másik csoportba a faragottak, a domborított motívumúak tartoznak. A sírok egyszerű földhantok voltak, de a XIX-XX. század fordulótól a keresztény temetőkre jellemző kerettel és fedlappal ellátottak terjedtek el. - Felhasznált irodalom: Matyikó Sebestyén József /Zsidók Siófokon/ A temetkezés ideje szerint a terület három szakaszra bontható: I. A temető északi és keleti része (XVIII-XIX. század) II. A temető északi és nyugati része (XIX-XX. század) III. A temető középső része (XX. század)
Emlékművek: - A temető bejárata mellett áll az 1947-ben felállított Holokauszt emlékmű. - A lebontott zsinagóga bejáratának rekonstruált kőkerete is itt található. Kerítés: Bejárattól a közterület (Mónus Illés utca) felől és a kastélyhoz tartozó Várkert felől támfalas kőkerítés, tetején végigfutó betonoszlopos drótkerítéssel. További részeken a kapcsolódó ingatlanok telekhatárai zárják a temetőt. 6. Közművek: ivóvíz (kerti csap) 7. Temető állapota: Az évenként karbantartott terület és a kerítés állapota jónak mondható. Síremlékek állapota nagymértékben függ a korától és az anyagától, ennek következtében a régebbi részeknél a kövek pusztulásával a parcellakiosztás már nem látható. 8. Tulajdonos tervei: A temető éves gondozása és az emlékmű felújításán kívül a hitközség pályázni szeretne a temető sírhelyeinek felmérésére, digitalizálására. Ezzel egy időben sor kerülne a régi rész ledőlt köveinek (idetartozik a fűvel benőtt és eltakart kövek is) helyreállítására, elmosódott héber nevek átírására is. 9. Javaslat: A zsidótemető Szécsény településtörténelme szempontjából meghatározó „épített” és természeti érték, melynek védelme és megóvása fontos a jövő nemzedék számára. A település építészeti és természeti öröksége a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk közérdekű feladat.
10. Dokumentációk: fotók és térképek Szécsény, március 23.
Őze János városi főépítész
Előzetes értékvizsgálat a
Szécsényi Zsidótemető helyi védelméhez
Készítette: Őze János városi főépítész
2012
Tartalomjegyzék 1. Címlap 2. Térképszelvény 1850-es évekből 3. Légi fotó (Szabó Zoltán felvétele) 4. Helyszínrajz, koronkénti parcella meghatározással 5. Fotók , 1 – 14 lap
Szécsény, 2012. április
1 lap
Temető bejáratnál lévő márvány táblás-sírkövek a járda mellett XIX. szd. Háttérben az 1958-ban elbontott Mártírok utcai zsinagóga, ajtó kőkeretének rekonstrukciós emléke látható.
Holokauszt emlékmű (1947) a bejáratnál a járda mellett, előtérben XIX. századi táblás sírkövekkel.
2. lap
Járda melletti sírkövek a XIX. századból. Az áldást adó kéz jellel ellátott sírkövön 1836-os míg a másikon 1883-as évszám látható. Háttérben XX. századi sírkövek.
C parcella - régi temetőrész
Ny-i fele, XIX. század, homokkő és mészkő táblás sírkövekkel
3. lap
A
parcella – legkorábbi temetőrész, feltételezhetően a XVIII. századból
Sírkő formája: Mózes kőtábláira emlékeztető kőtömb anyaga: üledékes(homok)kő, felülete: vésett feliratozású és nagyon szépen megmunkált jelkép szimbólummal ellátott Temető egyik legértékesebb sírköve. A jelképen látható két oroszlán és a korona magas méltóságra utal.
4. lap
D/2 parcella
XIX – XX. századból a temető délkeleti sarkában Sírkövek anyaga: mészkő és műkő Forma: tábla és a keresztényeknél is használt szögletes műkő, márványlap betéttel
Ugyanitt található az 1911. évszámmal ellátott, tábla formájú sírkő is.
5. lap
A
parcella É-i oldala - legkorábbi temető rész XVIII. századból Sírkövek anyaga: homokkő Formája: változatos a kőtáblák mellett „emberalakú” (saját vélemény) kövekkel
Ún.„ember alakú” sírkő a zsidó formavilágban nem használatos!
6. lap
„ember alakú” sírkő, vésett felirattal feltételezhetően XVIII. század
Tábla formájú sírkő, babérkoszorú jelképpel feltételezhetően XVIII. század
7. lap
B parcella
XVIII század
Régi tábla alakú, homokkő anyagú sírkő, vésett felirattal.
Változatos formájú (homokkő) faragott sírkövek mellett mészkő és márvány kövek is megjelennek. Háttérben a kerítésen túl, árokkal elkülönítve középkori várfalakat rejtő strázsadomb látható.
8. lap
B parcella XVIII-XIX. század Nagyon szépen faragott barokkos sírkő, mészkőből.(sérült)
9. lap
C
parcella XIX. század Sírkő anyaga: márvány- formája: tábla és obeliszk - Díszítése: vésett és faragott felületek
Nagyméretű tábla formájú márvány sírkő, romantikus ízléssel kifaragva.
10. lap
C parcella – XIX. század Tábla formájú homokkő, nagyon szép hatszirmú virág motívummal, mögötte egy faragott „szív” alakú márvány sírkő látható.
C parcella – XIX. század Temető Ény-i része, márvány, mészkő és homokkő anyagú sírkőlapokkal
11. lap
D/1 parcella Temető Ny-i felében XIX – XX. század Márványlapok mellett a századfordulón megjelentek az obeliszkek.
Márvány sírkőlapok romantikus ízlésben kifaragva XIX.század
12. lap
D/1 parcella Ny-i része a kerítés előtt, XIX – XX. század vörös márvány táblákkal és kékesszürke márvány obeliszkekkel
Az előtérben lévő sírkőlapon kancsó formájú jelkép látható.
13. lap
D/1
parcella DNy-i részen XIX – XX. század kőlapok mellett megjelent a gránit obeliszk síremlék
E parcella XX. század vagyonosságot jelentő nagy méretű gránit síremlékek, a temető közepén
14. lap
E parcella XX. század Keresztény szokásoknak megfelelő sírhely kialakítása műkőből, 1982
E parcella bejárathoz közel XX. század hasonló az előzőhez, de a fejlap gránitból készült
