Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől
3./ E L Ő T E R J E S Z T É S
a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre
Tárgy:
A helyi adókról szóló 17/2003. (XII. 18.) rendelet felülvizsgálata, az adókoncepció megtárgyalása
Előterjesztő:
Lőrincz György polgármester
Megtárgyalta:
Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
1
Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi háttér bemutatása A helyi adókról szóló, többszörösen módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) biztosítja a helyi önkormányzatok számára az adómegállapítás jogát. Az önkormányzatok szuverén módon dönthetnek arról, hogy feladataik ellátásához és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében bevezetnek-e adókat, és ha igen milyen mértékben és feltételekkel. A helyi adókkal kapcsolatos jogi szabályozás alapján a Htv. és a helyi önkormányzati rendelet alkotják. Az adózás eljárási kérdéseit az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) szabályozza. Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 17/2003. (XII. 18.) rendeletében a lehetséges adók közül az iparűzési adót, az építményadót és a magánszemélyek kommunális adóját vezette be. Az önkormányzat képviselő-testülete kizárólag a Htv. törvényi felhatalmazása és keretei között állapíthatja meg a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket, a felhatalmazás kereteit meghaladó önkormányzati szabályozás törvénysértő. A helyi jogalkotó nem térhet el a Htv.-ben meghatározott kógens rendelkezésektől, önálló szabályokat csak a Htv. kifejezett felhatalmazása alapján, illetve azokban az esetekben alkothat, amelyekben mérlegelésre van lehetősége. A helyi rendeletben az adó tárgya, az adó alanya, a törvényi mentességek, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése szabályozható, az adó alapja nem ismételhető meg, a törvényitől eltérő tartalommal nem szabályozható. A helyi jogalkotó feladata és kötelessége kizárólag az adóalap mértékének meghatározása, a Htv.-ben szabályozottakon kívüli mentességek, kedvezmények rögzítése, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott új forgalmak értelmezése. Az önkormányzat az adó mértékét a helyi sajátosságok figyelembevételével, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapította meg a törvényben meghatározott felső határ volarizált összegére (adómaximum) tekintettel. A fentieknek megfelelően a helyi adórendelet felülvizsgálata jogszabályi változás és a T. Testület korábban megfogalmazott szempontrendszere figyelembe vétele mellett indokolt. A Htv. 6.§-a c) pontja értelmében építményadóra, a telekadóra, a magánszemély kommunális adójára és az idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mértékek a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással – az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs adatával korrigálva – átértékelhető. A törvényi felső mérték és az átértékelés együttesen határozza meg ezen adónemekben az adómaximumot. A Htv. hivatkozott rendelkezése szerint tehát az említett adónemekben az adómaximumot 2016. január 1-jétől a következő táblázat tartalmazza: Adónem Építményadó Telekadó Magánszemély kommunális adója Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó
2016-től maximum 1 848,4 336,0
2015. évben Jánossomorja 900 ----
Ft/m² Ft/m²
28 567,1
1 500
Ft/adótárgy
504,1
----
Ft/vendégéjszaka
2
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab.tv.) 32. §-a értelmében a helyi adó fizetési kötelezettség növekedését eredményező adórendeletet, annak hatálybalépését megelőző 30 nappal ki kell hirdetni. Erre tekintettel, ha az önkormányzat adórendeletét módosítani szeretné, és azt 2016. január 1-jétől hatályba kívánja léptetni, akkor azt legkésőbb 2015. december 1-jén ki kell hirdetnie. A magánszemélyek kommunális adója a bevezetése óta változatlan, azaz az adó évi mértéke adótárgyanként 1.500,- Ft, ami 5,24 %-os beállási szintet jelent. Az építményadó 2004. évi bevezetése óta 3 esetben kerül sor emelésre, jelenleg 900,- Ft/m2 mértékű. Az iparűzési adó mértéke változatlan, azaz 2% mértékű. Jánossomorja Város a kommunális adóztatás terén mérsékelt adópolitikát folytat. Jánossomorja közigazgatási terültén a helyi lakosság által életvitelszerűen használt lakások mellett egyre elterjedtebbé váltak a lakásbérletek, illetve bérlakások megjelenése, amelyekre jelenleg egységes mértékű adóztatás vonatkozik. Ennek megoldása lehet az előterjesztésben kidolgozott új rendelet, mely a jelenleg hatályban lévő építményadó alóli mentességek körét szűkíti akként, hogy kizárólag akkor mentes a lakás céljára szolgáló épület/épületrészt, ha abban a tulajdonos és annak közeli hozzátartozója életvitelszerűen él. Ebből következik, hogy azok az épületek, melyekben nem a tulajdonos, ill. közeli hozzátartozója él, nem lesznek a jövőben mentesek az építményadó megfizetése alól. Természetesen ez magánszemélyek vonatkozásában releváns. Az új rendelet-tervezet a korábban kiküldött, de még bizottság, ill. testület által nem véleményezett és tárgyalt változatokat ötvözi, megtartva a korábbi szabályozási elveket, adónemeket. A magasabb szintű jogszabályokban bekövetkezett változásokat szintén átvezettük az új rendelet-tervezetben. Tájékoztatom továbbá a T. Képviselő-testületet, hogy az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. tv 36. §-a a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-át 2016. január 1-jei hatállyal a következő (4)-(5) bekezdéssel egészíti ki: „(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.” Fentiekre a Magyar Orvosi Kamara is felhívta a figyelmet, egyúttal kéri, hogy amennyiben a település lehetőségei megengedik, támogassa ennek a mentességnek a bevezetését.
HATÁSVIZSGÁLAT a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján Társadalmi hatása: Az önkormányzat tervezett rendeletében az adóztatási gyakorlat fenntartását szolgálja és a megfelelően elosztott közteherviselést biztosítja.
3
A rendelet gazdasági, költségvetési hatása: A beszedett helyi adó az önkormányzat egyik fontos, meghatározó bevétele, mely hozzájárul az önkormányzati, közösségi kiadások finanszírozásához, az önkormányzat gazdálkodását segíti és támogatja. A rendelet célja az igazságos adóteherviselés és a szabályozottabb helyi adórendszer. Környezeti és egészségi következménye: A rendeletben foglaltaknak közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek. A jogszabályok megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet felülvizsgálatának elmaradása esetén bevétel növekedés elmaradása. A jogszabályok alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabályok alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a Közös Önkormányzati Hivatal rendelkezésére állnak. A jogszabály elmaradásának várható következményei: a jogalkotás elmaradásának közvetlen jogi, felügyeleti következménye nincs, a rendelet-tervezet megalkotásának (mint az eredeti alaprendelet módosítása) elmaradása esetén a jelenleg hatályos helyi adókat szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott hatályos adómértékek maradnak érvényben. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tervezetet megtárgyalni, és abban döntést hozni szíveskedjen. Jánossomorja, 2015. november 9.
Lőrincz György s.k. polgármester
4
Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének ………………… önkormányzati rendelete a helyi adókról Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya Jánossomorja Város közigazgatási területére terjed ki. 2. § Jánossomorja Város Önkormányzata az alábbi adó bevezetését rendeli el: a) építményadó b) iparűzési adó c) magánszemélyek kommunális adója
2. Építményadó Az adó alanya 3. § A magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Az adó alapja és mértéke 4. § (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) Az éves adó mértéke: a) lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény) esetén: 350 Ft/m2 b) egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmény esetén: 900 Ft/m2 Adómentesség 5. § (1) Mentes az adó alól: a) a kizárólag lakás céljára szolgáló építmény, amennyiben az építményt a tulajdonosa vagy annak a közeli hozzátartozója életvitelszerűen használja b) magánszemély tulajdonában álló garázs, tároló és melléképület, feltéve, hogy az nem üzleti célt szolgál.
3. Iparűzési adó Az adó alapja és mértéke 6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) szerinti adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5.000 Ft.
5
(3) Bármely a (2) pontba nem sorolható tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, illetve telephellyel, naptári naponként 5.000 Ft.
4. Magánszemélyek kommunális adója Az adó alanya 7. § Az adókötelezettségre és az adó alanyára a Htv.24.§ -ában foglaltak az irányadók. Az adó alapja és mértéke 8. § Az adó mértéke adótárgyanként 1.500 Ft/év. Adómentesség és kedvezmény 9. § (1) Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a) az a magánszemély tulajdonában álló építmény, amely után a tulajdonosnak építményadó-fizetési kötelezettsége keletkezik; b) a garázs, gazdasági épület; c) üresen álló lakás. 10. § Az adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár. 5. Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Jánossomorja Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló, többszörösen módosított 17/2003. (XII.18.) Ör. hatályát veszti. (3) Az adózónak az e rendelet hatályba lépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adó megállapítási, adófizetési, bevallási, adóelőleg fizetési, adóbeszedési kötelezettségét a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. 6. Értelmező rendelkezések 12. § E rendelet alkalmazásában: 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. a lakás céljára szolgáló építmény életvitelszerű használata: a természetes személy adózó az adóhatóság felé bejelentett lakóingatlanát használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, ide ér haza, ezen lakóingatlan vonatkozásában egész éven át közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, ezen lakóingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti címe szerepel elsődleges elérési címeként a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, a 6
magánszemély adózó nem életvitelszerűen használ.
rendelkezik
Lőrincz György polgármester
más
olyan
lakóingatlannal,
melyet
dr. Péntek Tímea jegyző
Kihirdetve: 2015. november…. dr. Péntek Tímea jegyző
7
Indokolás Általános indokolás A Htv. 6. § rendelkezése alapján az Önkormányzat adómegállapítási joga kiterjed arra, hogy a helyi adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességeihez igazodóan – a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – megállapítsa. A jogalkotás szabályainak változása miatt, a helyi rendeletek magasabb rendű jogszabályt nem ismételhetnek, csak a legszükségesebb szabályozást alkalmazhatják. A rendelet-tervezet a kivetett helyi adó közül az építményadó és a magánszemélyek kommunális adó mértékének módosítását tartalmazza. A jelenlegi adórendeletnek a gazdasági és jogszabályi változások miatti aktualizálása indokolt. 2016. évre olyan új jogszabály megalkotása, amely mindenben megfelel a központi és helyi elvárásoknak. Az új adórendelet újabb adónemet nem vezet be, de az építményadót kiterjeszti a lakás célára szolgáló épületekre is. A módosításra kerülő adómértékek a képviselő-testület döntésének megfelelően kerülnek rögzítésre a rendeletben. A rendelet tervezet a helyi iparűzési adó mérték változtatását nem tartalmazza. A rendelet elfogadása adónövekmény eredményezne a költségvetés bevételi oldalán. Részletes indokolás 1. §: A rendelet az adó hatályát rögzíti. 2. §: Az önkormányzat dönt a helyi adók, azon belül az adónemek bevezetéséről és módjáról rendelkezik. 3-5. §: Az építményadóval kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az adó alanyát, alapját és mértékét és a mentességi köreit állapítja meg. A nem lakás célra szolgáló építmények mellett, az építményadó a magánszemélyek tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építményekre is kiterjeszti. 6. §: Az iparűzési adó alapjának és mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, valamint meghatározza az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő adómértéket. 7-9. §: A magányszemélyek kommunális adójának alanyát, alapját, mértékét, mentességeinek és kedvezményeinek körét határozza meg. 10. §: Az adómentesség és kedvezmény esetében megfogalmazza adóztatást nem befolyásoló tényezőket. 11. §: A hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. 12. §: Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
8
9
