E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvény tervezetéről

Budapest, 2010. október

1

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

Jelen dokumentum csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetésre bocsátására még nem került sor. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!

A tervezet előterjesztője

2

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

2010. évi … törvény egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról 1. § (1)

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép: „(4) A Hatóság ügyintézési határideje két hónap.” (2)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75. § (3) bekezdés d) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép: [Az ügyintézési határidő:] „d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentést követő naptól számított ötven nap;” (3)

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és

forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet a vetőmag előállítója nyújthatja be a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt nyolc napon belül továbbítja azt a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét. A növénytermesztési hatóság zárt körzet engedélyezésére irányuló eljárásában az ügyintézési határidő nyolc nap. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban a vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása érdekében egyes idegen beporzást, vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, -fajták termesztése korlátozható, megtiltható. Az engedélyezést a növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg, ha a zárt körzet kialakítása

3


megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni.” (4)

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. Az ügyintézési határidő kezdő napja a kérelemnek az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltak szerinti befogadását követő nap.” (5)

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb

intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő két hónap. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.” (6)

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a

könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.” (7)

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 40. § (2)

bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a növényvédő szerek párhuzamos behozatala engedélyezésére irányuló eljárásában az ügyintézési határidő két hónap.” (8)

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a következő 22/A. §-sal

egészül ki:

4


„22/A. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a megyei, fővárosi kormányhivatalokon belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az illetményalap 20%-a.” 2. § (1)

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.

törvényerejű rendelet 23. § (7) bekezdésében a „20 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 26/D. § (7) bekezdésében a „20 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg lép. (2)

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/B. § (1) bekezdésében a „8

munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 29. § (5) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 29/B. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (3)

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon”

szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (4)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

27. § (8) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 36. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „huszonegy nappal” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 54. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (5)

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (4)

bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 13/B. § (2) bekezdésében a „huszonkettedik munkanapig” szövegrész helyébe a „harmincadik napig” szöveg lép. (6)

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) bekezdésében a

„10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „15 napon” szöveg, 26/B. § (5) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a

5


„nyolc napon” szöveg, 29/B. § (8) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép. (7)

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (8) bekezdésében a „tíz munkanapon”

szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 31/D. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (8)

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdésében a „45 munkanap”

szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (9)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/B. § (12)

bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (10) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (11) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/I. § (1) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „tizenöt munkanapos” szövegrész helyébe a „legfeljebb húsz napos” szöveg, 18/I. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 18/K. § (6) bekezdésében a „nyolc munkanap” szövegrész helyébe a „tíz nap” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében az „öt munkanapos” szövegrész helyébe a „nyolc napos” szöveg, 64/D. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 64/D. § (6) bekezdésében a „harminckét munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 64/D. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 64/D. § (8) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 96. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 121/C. § (11) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 121/C. § (12) bekezdésében az „előterjesztését követő huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő harminc napon” szöveg lép. (12) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 9/D. § (2)

6


bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 12/A. § (3) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 12/B. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 12/D. § (3) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (13) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 10. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 26/A. § (3) bekezdésében a „benyújtásának időpontjától” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól” szöveg, a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 50/A. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 50/A. § (10) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (14) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 43/B. § (1) bekezdésében a „15 munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg, 43/B. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (15) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 4/B. § (9) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „tudomásra jutástól számított három munkanapon” szövegrész helyébe a „tudomásra jutástól számított öt napon” szöveg, a „beérkezéstől számított három munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezést követő naptól számított öt napon” szöveg lép. (16) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (17) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (5) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrészek helyébe az „öt napon” szöveg lép.

7


(18) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. módosítása 83/D. §-ában a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (19) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38/B. § (3), (6) és (10) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 64. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (20) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 8. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (21) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/E. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 25/F. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (22) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 44. §-ában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (23) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, a „huszonkét munkanapos” szövegrész helyébe a „harmincnapos” szöveg lép. (24) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „megérkezésétől számított 33 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon” szöveg, a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (25) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 4/I. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (26) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (4) bekezdésében a „határozatot a határozat meghozatalától számított huszonkét munkanapon belül kell a kérelmezővel közölni” szövegrész helyébe a „határozat közléséről a határozat meghozatalától számított harminc napon belül kell gondoskodni” szöveg lép.

8


(27) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1/A. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 3/C. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 9/A. § (1) bekezdésében a „benyújtásától számított 22 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 9/A. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (28) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (1) bekezdésében a „22 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg lép. (29) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „beérkezésétől számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 8. § (9) bekezdésében az „annak beérkezésétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe az „a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 9/A. § (5) bekezdésében a „hatvanöt munkanap” szövegrész helyébe a „három hónap szöveg, 9/B. §-ában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, a „harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „annak beérkezésétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe az „a beérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (30) természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdés b) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg lép. (31) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 81. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 84. § (1) bekezdés i) pontjában az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (32) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 43/I. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc

9


napon” szöveg, a „huszonkét munkanapnál” szövegrész helyébe a „harminc napnál” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 53. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 63. § (3) bekezdésében a „beérkezésétől” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól” szöveg, 63. § (3) bekezdés a) pontjában a „harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe az „ötven napon” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „beérkezésétől” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól” szöveg, a „harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe az „ötven napon” szöveg, 63. § (6) bekezdésében a „negyvenöt munkanappal” szövegrészek helyébe a „két hónappal” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „húsz nappal” szöveg, 65/A. § (9) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 82. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 91. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 91/C. §-ában a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (33) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében a „30 munkanapos” szövegrész helyébe a „negyvenöt napos” szöveg lép. (34) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (35) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 32/E. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 32/F. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (36) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 18/B. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét követő huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a

10


„megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 87/B. § (1) bekezdésében a „követő – negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „követő naptól számított – két hónapon” szöveg lép. (37) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „7 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 11/A. § (4) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 21/A. § (5) bekezdésében a „harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg lép. (38) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. § (7) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (39) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. § (4) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 25. § (7) bekezdésében a „benyújtását követő 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 68/B. § (3) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 71/B. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 73. § (1) bekezdés a) pontjában a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 73. § (1) bekezdés b) pontjában a „27 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 73. § (1) bekezdés c) pontjában a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 74. § (1) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 75. §-ában a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 81/B. § (4) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg, 81/B. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 83. § (8) bekezdésében az „annak benyújtásától számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe az „az annak megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg, az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 93. § (8) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 104. § (8) bekezdésében a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, 131. § (5) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 132/A. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.

11


(40) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 88/A. §-ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 90. §-ában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 97. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (41) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 22. § (7) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 66/A. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 66/A. § (6) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 75. § (1) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 96/B. § (6) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 99. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (42) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68/A. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (43) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 39. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 47/A. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 52/A. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 54. § (3) bekezdésében az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 56. § (4) bekezdésében az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 59. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (44) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (15) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 112/A. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 158. § (3) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe az „ötven nap” szöveg, 159. § (7) bekezdésében a „beérkezését követő hatvan napon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 164/A. § (2) bekezdésében a „benyújtását követő” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított” szöveg lép.

12


(45) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. § (4) bekezdés a) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 10/A. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 10/A. § (5) bekezdésében a „beérkezéstől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 15/B. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (46) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe az „a kérelem beérkezését követő naptól számított negyvenöt napon” szöveg, 106. § (3) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 107. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (47) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/E. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (48) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 11. § (4) bekezdésében a „beszerzését” szövegrész helyébe a „kikérését” szöveg, 21/C. § (6) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (49) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (4) bekezdésében a „benyújtását követő 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg, 41. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 43. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (50) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7. § (7) bekezdés b) pontjában az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 23. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 23. § (6) bekezdésében a „beérkezéstől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg lép.

13


(51) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/B. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (52) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 30/A. § (1) bekezdésében a „harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe az „ötven napon” szöveg, 38/A. §ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (53) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (5) bekezdésében a „beérkezésétől számított öt munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg lép. (54) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „három munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (55) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 7. § (4) bekezdésében a „beérkezésétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 8. § (5) bekezdésében a „beérkezésétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított tizenöt” szöveg lép. (56) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 17. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (57) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (58) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (59) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 20. § (3) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (60) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 19. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.

14


(61) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 29/B. § (6) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (62) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg lép. (63) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrészek helyébe a „megérkezését követő naptól” szöveg, 25. § -ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (64) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 22. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő tíz nap” szöveg, 35. § (5) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 35. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 40. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, a „harminc munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „benyújtástól számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezést követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, a „három munkanapos” szövegrész helyébe az „öt napos” szöveg, a „három munkanapon belül határoz” szöveg helyébe az „öt napon belül dönt” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 74. § (8) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 80/A. § (1) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 205. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 205. § (4) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 205. § (10) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 252. § (2) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 256. § (5) bekezdésében a „kettő munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 262. § (4) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés f) pontjában a „két

15


munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés i) pontjában a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés j) pontjában a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés l) pontjában a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés m) pontjában a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 290. § (1) bekezdés o) pontjában a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 296/H. § (6) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 309. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 342. § (1) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 342. § (2) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg, 342. § (3) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon belül” szöveg, 389. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „húsz munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 389. § (4) bekezdésében a „húsz munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (65) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. § (3) bekezdésében a „22 munkanapos” szövegrész helyébe a „harminc napos” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 12. § (2) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 16. §-ában a „22 munkanapos” szövegrész helyébe a „harmincnapos” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „22 munkanapos” szövegrész helyébe a „harmincnapos” szöveg, a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg lép. (66) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (67) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 83. § (1) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét követő huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 85. § (3) bekezdésében a „kézhezvételét követő huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól

16


számított harminc napon” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 131. § (4) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg lép. (68) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (1) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 24. §-ában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 54. §-ában a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 71/A. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (69) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (20) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 175. § (21) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (70) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 34. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „öt munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „harmincöt munkanapon” szövegrész helyébe az „ötven napon” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az „ötvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „hetven nap” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 50. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg, 63. § (5) bekezdése b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 65. § (6) bekezdésében a „kézhezvételétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 76. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép.

17


(71) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (8) bekezdésében a „követő negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „követő naptól számított két hónapon” szöveg lép. (72) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 72. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép. (73) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 22. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 22/A. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 26/A. § (4) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 39. § (7) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 43. § (10) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 48. § (4) bekezdésében az „5 munkanap” szövegrész helyébe a „nyolc nap” szöveg, 67/A. § (1) bekezdésében a „3 munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 67/A. § (3) bekezdésében a „legkésőbb a bejelentés napját követő 5. munkanapon” szövegrész helyébe az „a bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül” szöveg, 73. § (10) bekezdésében a „harmadik munkanapig” szövegrész helyébe az „ötödik napig” szöveg, 104. § (16) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 109. § (5) bekezdésében a „6 munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 110. § (11) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 120. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (74) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 13. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (75) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. § (7) bekezdésében a „négy munkanapon” szövegrész helyébe a „négy napon” szöveg, 347. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 348. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 350. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 387. § (5) bekezdésében a „negyvenöt

18


munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „negyvenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg lép. (76) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61/A. § (1) bekezdésében a „beérkezésétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 62. § (4) és (5) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 62. § (6) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 63. § (3) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg lép. (77) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 23. § (7) bekezdésében a „3 munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 23. § (10) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 43. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 43/A. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (78) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/C. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 3/C. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 3/C. § (8) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (79) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 14. § (3) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (80) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5. § (5) bekezdésében a „beérkezésétől számított 15 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított húsz napon” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon”

19


szöveg, 57/A. § (3) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (81) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (6) bekezdésében a „húsz munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „benyújtásától számított 30 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 30. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (82) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 13. § (6) bekezdésében a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe az „ötven nap” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „húsz nappal” szöveg, 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapos” szövegrész helyébe a „harminc napos” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapos” szövegrész helyébe a „harminc napos” szöveg, 19. § (8) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „húsz nappal” szöveg, 20. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „hatvan munkanap” szövegrész helyébe a „nyolcvan nap” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „húsz nappal” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg, 21. § (8) bekezdésében a „nyolc munkanap” szövegrész helyébe a „tíz nap” szöveg, a „nyolc munkanappal” szövegrész helyébe a „tíz nappal” szöveg lép. (83) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 5. § (6) bekezdésében a „benyújtásától számított” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „benyújtásától számított 90 napon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított három hónapon” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „benyújtásától számított kilencven napon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított három hónapon” szöveg, 25. § (8) bekezdésében a „benyújtását követő tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a

20


„megérkezését követő naptól számított huszonegy napon” szöveg, 25. § (8) bekezdésében a „2 munkanapon” szövegrész helyébe a „három napon” szöveg lép. (84) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (6) bekezdésében a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe az „ötven nap” szöveg lép. (85) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 22. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 23. §-ában a „követően öt munkanapon” szövegrész helyébe a „követő naptól számított nyolc napon” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „naptól számított nyolc napon” szöveg lép. (86) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (87) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 53/C. § (4) bekezdésében a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 74. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 74. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 80. § (8) bekezdésében a „beérkezésétől számított 20 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 80. § (9) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, a „20 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 80/A. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (88) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 4/A. § (6) bekezdésében a „beérkezésétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapot” szövegrész helyébe a „nyolc napot” szöveg, 4/A. § (9) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „huszonegy nap” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg, az „öt

21


munkanappal” szövegrész helyébe a „nyolc nappal” szöveg, 6/A. §-ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (89) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 25. § (5) bekezdés a) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „benyújtását követő” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított” szöveg, 32. § (10) bekezdés a) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 32. § (10) bekezdés b) pontjában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (90) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 5/B. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 5/B. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 5/B. § (4) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 7. § (7) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg, a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. (91) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 41. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 52. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 54. § (1) bekezdés d) pontjában az „öt munkanapon belül,” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanapig” szövegrész helyébe a „két hónapig” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „beérkezését követő negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.

22


(92) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdésében az „a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonkét napon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „22 munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 170. § (2) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 170. § (4) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (93) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 7. § (6) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 7. § (7) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (94) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 93. § (1) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 106. § (2) bekezdésében a „15 munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg, 117. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 168. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 168. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „22 munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 168. § (6) bekezdésében a „beérkezésétől számított 22 munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg lép. (95) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. § (1) bekezdésében a „kézhezvételét követő” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított harminc napon” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „bejelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe

23


a „bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított” szöveg, 24. § (4) bekezdésében a „kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrészek helyébe a „két hónapon” szöveg, 31. § (10) bekezdésében a „kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított” szöveg, 42. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 43. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 44. § (4) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 70/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét követő negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételét követő naptól számított két hónapon” szöveg, 83. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (96) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/I. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (97) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 19. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (98) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 39. § (1) bekezdésében a „Huszonkét munkanapos” szövegrész helyébe a „Harminc napos” szöveg, a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 40. § (5) és (6) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „harminckét munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, a „huszonkét munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc nappal” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a

24


„huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 48/C. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (99) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 69. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg, 71. § (4) bekezdésében a „benyújtásától számított negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított két hónapon” szöveg lép. (100) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 66. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 71. § (8) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 77. § (3) bekezdésében a „kézhezvételtől számított 10 munkanapon” szövegrész helyébe a „kézhezvételt követő naptól számított tizenöt napon” szöveg, 123. § (1) bekezdésében a „30 munkanapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „45 munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg lép. (101) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 40. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe a „tizenöt napon” szöveg lép. (102) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 20. § (1) bekezdésében a „kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „beérkezésétől számított huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított harminc napon” szöveg lép. (103) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 43. § (2) bekezdés a) pontjában a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép.

25


(104) Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 8. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 12. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (105) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/B. § (1) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg lép. (106) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 13. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „megérkezésétől számított tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 46. § (4) bekezdésében a „megérkezését követő naptól számított tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg lép. (107) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. § (4) bekezdésében a „munkanaptól számított öt munkanapon” szövegrész helyébe a „naptól számított nyolc napon” szöveg lép. (108) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg, 5. § (5) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 5. § (6) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép. (109) A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenkét napon” szöveg, a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe „harminc napon” szöveg, a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenkét napon” szöveg, 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „44 munkanapos” szövegrész helyébe a „két hónapos” szöveg lép. (110) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 16. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg lép. (111) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 16. § (2) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 16. § (3) bekezdésében a „10

26


munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg, a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe az „nyolc napon” szöveg lép. 3. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész a „harminc napon” szöveggel, 46. § (3) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész a „harminc napon” szöveggel, 51. § (4) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész a „két hónap” szöveggel, 51. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész a „tizenöt napon” szöveggel, 58. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész az „öt napon” szöveggel, 59. § (3) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész az „öt napon” szöveggel, 67. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanap” szövegrész a „két hónap” szöveggel, 67. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész a „tizenöt napon” szöveggel, 89. § (3) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész a „nyolc napon” szöveggel lép hatályba. 4. § Hatályát veszti a) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 41. § (2) bekezdése, 41.§ (4) bekezdése, b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5/A. §-a. 5. § Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti. 6. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27


INDOKOLÁS A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2011. január 1-jével ismét naptári napokban számítja az eljárási határidőket. A Ket. mint a hatósági eljárások kódexe meghatározott kivétellel valamennyi hatósági eljárásban érvényesül, ugyanakkor például az egyes eljárási határidők mértékét illetően is nagy szabadságot biztosít az ágazati szabályozásnak, hogy eltérjen rendelkezéseitől. Mivel az ágazati joganyag ezzel az eltérési lehetőséggel széles körben élt is, így a Ket. határidő-számításra vonatkozó szabályainak változása szinte az összes hatósági eljárást érinti. Emellett a hatósági eljárásokat az ügyintézési határidő mellett a Ket. alapján számos belső határidő is tűzdeli, az ágazati szabályok változatlan hatályban tartása azt eredményezné, hogy a hatóságnak és az ügyfélnek egyes eljárási cselekményeinél a Ket. alapján naptári napban, a speciális ágazati szabályozás alapján más eljárási cselekményeknél munkanapban kell számítania az irányadó határidőt. Ez a szabályozási háttér nyilvánvalóan ellentétes lenne a kiszámítható jogalkalmazás követelményével, jelentős megterhelést jelentene az eljárás valamennyi résztvevőjének. A törvénytervezet célja ezért, hogy az ágazati törvények közigazgatási hatósági eljárási rendelkezéseiben – az érintett törvények módosításával – a hatósági eljárási határidők munkanapban való számítása helyett áttérjen azok naptári napban való számítására. A határidőszámítás módosításának általános célja, hogy visszatérjen a korábban megszokott rendszerhez, kiszámíthatóvá tegye a hatóságok működését és az ügyfeleket terhelő kötelezettségek teljesítésének határidejét is. A szabályozás eredményként az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A törvénytervezetben a fentiektől eltérő mértékű (például kettő vagy harminc munkanapos) eljárási határidők is értelemszerűen módosításra kerülnek, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében – tekintettel arra, hogy az alábbi megoldás egyszerűségénél fogva mind a hatóságnak, mind az ügyfélnek kényelmesebb – a hatvan napos határidők helyett két hónap, a kilencven napos határidők helyett pedig három hónap kerül megállapításra.

28


A naptári napokban meghatározott eljárási határidők rendszerét egységesebbé és áttekinthetőbbé teszi az a szabályozási megoldás, hogy a tíz napos és annál hosszabb határidők esetén a határidőket – lehetőség szerint – öttel osztható módon állapítja meg. A Ket. 2009. október 1-jén hatályba lépő módosításainak való megfelelést célzó jogszabályi felülvizsgálat eredményeképpen több hatósági eljárás a naptári napok helyett a hónapokban történő határidő-számításra tért át. Mivel ez a számítási mód egyértelmű mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára, és a naptári napban való számítástól sem idegen, a jelenleg hónapokban megállapított határidőket a törvénytervezet érintetlenül hagyja. A szűk értelemben vett közigazgatási eljárási határidők mellett a naptári napban történő határidőmegállapítás kiterjed egyes – elsősorban hatósági eljáráshoz kötődő – adminisztratív kötelezettségek (például az ügyfelet terhelő adatbejelentés, a hatóságot kötelező jelentéstétel) teljesítésére vonatkozó határidőkre is, elkerülendő ugyanis, hogy egy hatóságnak folyamatosan váltogatnia kelljen, milyen „naptár” szerint számítja az egyes határidőket. A határidő-számítással kapcsolatos módosításokkal összefüggésben a törvénytervezet az ágazati törvényekben a kérelemre induló hatósági eljárások kapcsán – a Ket. 33. §-ának 2011. január 1jétől hatályos (5) bekezdésének megfelelően – egyértelművé teszi, hogy az ügyintézési határidő nem a kérelem megérkezésének a napján, hanem az azt követő napon kezdődik. A határidő-számítással kapcsolatos Ket.-módosítás számos feladat- és hatáskört telepít meg az integrált ügyfélszolgálati irodákhoz is. A 2011. január 1-jével létrejövő megyei, fővárosi kormányhivatalok keretei között kialakítandó integrált ügyfélszolgálati irodák kiemelt szerepet kapnak a jövőben a hatósági eljárások és szolgáltatások lefolytatásában való közreműködésük révén. Az integrált ügyfélszolgálati irodák létrehozásának alapvető célja ugyanis, hogy az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében úgynevezett egyablakos ügyintézés keretében is intézhetők legyenek a hatósági ügyek. Ennek megfelelően a jövőben a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáján többféle, eredetileg más-más hatóságok döntését igénylő kérelmet (például engedélyezési kérelmeket) egyszerre, egy helyen is benyújthatnak, a több hatósági nyilvántartásban is szereplő adatokban bekövetkezett változásokat egyszerre, egy helyen jelenthetik be, továbbá az eljárásokkal kapcsolatos díjakat és illetékeket is egy helyen – több kérelem vonatkozásában akár egy összegben – fizethetik meg. Az ügyfélszolgálati irodák segítségével lehetőség lesz továbbá más hatóságok elektronikus

tájékoztatásához,

illetve

elektronikus

29

kapcsolattartási

rendszeréhez

történő


hozzáférésre,

a

hatósági

nyilvántartásban

szereplő

adatokról

való

másolatkészítésre,

adatszolgáltatásra, valamint széleskörű tájékoztató és – akár elektronikus – ügysegédi feladatok ellátására is. Ezek, a hatóságokkal való könnyebb érintkezést biztosító, a jövő év kezdetével fokozatosan kiépülő ügyfélszolgálati irodák a fentiek alapján a hagyományos ügyfélszolgálati teendőket messze meghaladó feladat elé állítják az ott dolgozó kormánytisztviselőket, mivel számos hatóság ügymenetével, az azokhoz kapcsolódó összes, az ügyfél számára jelentőséggel bíró információval kell majd az ügyfelek rendelkezésére állniuk. E komplex tudásanyag magas kvalifikációjú ügyintézőket kíván, akiknek még további, kifejezetten az integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátását biztosító képzést is teljesíteniük kell. Mindemellett az ügyfélszolgálati irodákon dolgozók többletterheit az is érdemben növelni fogja a hagyományos ügyfélszolgálati feladatokhoz képest, hogy kétműszakos munkarendben látják majd el tevékenységüket, tekintve, hogy összességében az ügyfélszolgálatok napi tizenkét órás nyitvatartási rendben fognak működni azért, hogy ne csak munkaidőben, hanem munkaidőn túl is lehessen majd ügyeket intézni. Mindezekre tekintettel a rendkívüli munkateher és az elvárt kiemelt szakmai tudás indokolttá tette ennek elismerését kifejező illetménypótlék létrehozását. A törvénytervezet végül a határidő-számítással kapcsolatban egyébként is érintett törvényekben átvezeti azt a változást, amely szerint – a Ket. 50. §-ának 2011. január 1-jétől hatályos (5) bekezdéséből fakadóan – az eljáró hatóságnak a véleményezésre jogosult szerv véleményét kikérnie kell, nem beszereznie.

30


Függelék BELÜGYMINISZTÉRIUM ............................................................................................................ 32 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ................................................................................................. 47 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ......................................................... 48 KÜLÜGYMINISZTÉRIUM............................................................................................................ 70 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM ................................................................................. 71 NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ............................................................................... 142 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM .................................................................................. 165 VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ..................................................................................... 245

31


BELÜGYMINISZTÉRIUM Hatály: 2010.I.1.-től. Később esedékes módosulás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot)

Megjegyzés, indokolás

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 64/D. § (1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről és az arra jogosult, a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az engedéllyel rendelkező természetes személy vagy az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az értesítési címét, a szakképzettséget tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát. (2) A nyilvántartásba vett természetes személy, egyéni vállalkozó neve, értesítési címe, szakmai tevékenységének megnevezése és a nyilvántartásba vétel száma nyilvános, amelyről bárki tájékoztatást kérhet. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság részére tájékoztatást lehet adni; a más - kívülálló - harmadik személy részére történő tájékoztatás megadásához az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót: a) aki meghalt vagy a törlését kéri, b) aki büntetett előéletű, c) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll. (4) A nyilvántartásban szereplő személy köteles az (1) bekezdésben foglalt adatok megváltozásáról az eljáró hatóságot a változástól számított tíz[nyolc munka]napon belül tájékoztatni.

(5) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az ingatlanközvetítői, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanközvetítő, illetve az ingatlanvagyon-értékelő és ingatlanvagyon-közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (6) A 64/C. § (8) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a) az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző személy nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

32

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.


Megjegyzés

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges. (2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. (3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdősítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. (4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak. (5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül kell elbírálni. A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében az ügyintézési határidő [22 munkanap] harminc nap. (6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el. (7) Az állami főépítész a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal. (8) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.

33


Megjegyzés

1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 29. § (1) A tag kötelezettsége, hogy a) megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat, b) megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat, c) szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelően végezze. (2) (3) Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – [30 munkanapos] negyvenöt napos határidő biztosításával - a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell helyezni.

34



Megjegyzés

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról 4. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban a) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását; b) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja, visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványát; c) határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását; d) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását; e) kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését; f) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat. (2) A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat. (3) Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a) az 1. § (3) bekezdése szerinti, jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik, b) a fegyveres biztonsági őrséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette, c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak, határozattal felhívja a kötelezettet vagy – a c) pontban meghatározott esetben – a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére. (4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt [tíz munka]napon belül, b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére - a rendőrség hajtja végre. 7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és b) a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett. (2) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető

35


szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett. (3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt [tíz munka]napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal a) visszavonja, ha aa) a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt, ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek, ac) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak; b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették. (4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja. (5) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának a tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja. 10/A. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendőrségnek. (2) Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. (4) A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc [öt munka]napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (5) A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tizenöt [tíz munka]napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt. 15/B. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi őrszolgálat vagy az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat kezdeményezésére hivatalból állítja ki. (2) A természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat haladéktalanul értesíti a természetvédelemért felelős minisztert arról, ha a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett. (3) A természetvédelemért felelős miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt [tíz munka]napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha a) a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt, b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.

36

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés


Megjegyzés

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatait a felügyelet illetékességi területén látja el. (2) A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. (3) A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselőtestület dönt. (4) A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. (5) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről. (6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a rögzítés helyszínén a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban, b) elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban, c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel. (7) A felügyelet a) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével, b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő nyolc [öt munka]nap elteltével

haladéktalanul törli. (8) A felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a felügyelő kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a felügyelőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a felügyelő a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot. (9) Ha a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell. (10) Ha a rögzített felvételt a felügyelő az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a

37

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A szabály tartalmára figyelemmel jelen esetben nem javasolt a határidő naptári napban történő megállapítása.


felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell. 13. § (1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetőjének kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki. (2) A jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett. (3) A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt[tíz munka]napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha a) a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt, b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak. 23. § (1) A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók. (3) Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. (4) A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. (5) A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc [öt munka]napon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (6) A rendőrség a panaszról a [beérkezéstől számított tíz munkanapon] megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

38



1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről


27/B. § (2) Az adatközlést a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított [három munkanapon]öt napon belül elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatváltozást az adategyeztetés után a szabálysértési nyilvántartásban át kell vezetni.


39


Megjegyzés

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 30/A. § (1) Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történő [beérkezésétől számított harmincöt munkanapon] beérkezését követő naptól számított ötven napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt. (2) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti. (3) 38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart. A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hatóság az üzemeltető számára az ellenőrzés időpontjától számított harminc [huszonkét munka]napon belül megküldi.

40


Megjegyzés

2001. évi XVIII. törvény a személy- és tárgykörözésről 28. § (1) A Rendőrség az adatszolgáltatást kérelemre, az adatigénylés kézhezvételétől számított tizenöt [tíz munka]napon belül, és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében - teljesíti.

41


Megjegyzés

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

I. Fejezet 9/B. § (1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki. (2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, b) a térségi területfelhasználási engedélykérelmet [45 munkanapon] két hónapon belül el kell bírálni, c) a térségi területfelhasználási engedélykérelem tárgyában hozott határozat ellen keresetet a bíróság soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerinti eljárásban.

42


Megjegyzés

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 3/C. § (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg. (2) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy a) tizennyolcadik életévét betöltött, b) cselekvőképes és c) büntetlen előéletű személy lehet. (3) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - ha az engedéllyel rendelkező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését harminc [huszonkét munka]nappal megelőzően - a rendőrségnek be kell jelenteni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel. (6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a) a színházi fegyver tartásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) a színházi fegyver tartásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. (7) Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt [tíz munka]napon belül a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről - a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg - a rendőrséget értesítse. (8) Ha a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított harminc [huszonkét munka]napon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.

43



2006. évi LIII. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről A hatósági eljárás szabályai 3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel legfeljebb [negyvenöt munkanap] két hónap lehet. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb [huszonkét munkanap] harminc nap. (3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. (4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb [tíz munkanappal] tizenöt nappal meghosszabbíthatja. (5) 4. § (1) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben a tervezést elősegítő tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával hatósági bizonyítványt állít ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléért a hatóságot, és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokra. 4/A. § (1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett választhatja az e §-ban és a 4/B. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás). (2) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárás a) elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és b) építési engedélyezési szakaszból áll. (3) Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az építtető írásban az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő. (4) Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete elvi keretengedélyezéshez a) a 2. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, és

44


b) a tervezői nyilatkozat. (5) Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges - az építési engedélyezési eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott mellékleteit az elvi keretengedélyezést követően, az elvi építési keretengedélyben meghatározottak szerint és annak hatályán belül kell benyújtani. (6) Az összevont eljárás iránti kérelem [beérkezésétől számított tíz munkanapon] beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további [öt munkanapot] nyolc napot kérhet. (7) Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi építési keretengedélyt (a továbbiakban: elvi keretengedély) ad ki. (8) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit. (9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje [tizenöt munkanap] huszonegy nap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (10) A jogerős elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatálya egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. 4/B. § (1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek elvi keretengedély hatályán belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott, vagy állásfoglalást adott ki - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok megváltoztak. Az építésügyi hatóság, a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat, állásfoglalás kialakításakor az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult. (2) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, és szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. (3) 5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – [tíz munkanap] tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb [öt munkanappal] nyolc nappal meghosszabbíthat. (2) 6. § (1) A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához

45


szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető. (2)

(3) Az építésügyi hatóság akkor állapítja meg a hozzá benyújtott, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát, ha a) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerzett, a kérelem tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalás rendelkezésére áll, és b) az építésügyi hatósági eljárások szabályait meghatározó jogszabályokban a szakhatósági állásfoglalás megadására előírt feltételek teljesülését megállapította. 6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb [huszonkét munkanapon] harminc napon belül el kell bírálni. 6/B. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti. (2)

46


HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Időállapot: 2010. IV. 1-jétől


1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról A hadigondozásra jogosultság kizárása és megszűnése, egyes nemzeti gondozottak hadigondozottá történő átminősítése 8. § (4) A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kiható változást [öt munkanapon] nyolc napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni.

47



KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1982. évi 17. törvényerejű rendelet

Megjegyzés, indokolás 2010. IX. 1-2010. XII. 31-ig tartó szövegállapot.

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 10. § (1) A születést és a halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni.

23. § (7) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje [20 munkanap] harminc nap.

26/D. § (7) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje [20 munkanap] harminc nap.

48

Ebben az esetben indokolt fenntartani a munkanapra utalást, a szabály nem változott a tvr. hatálybalépése óta. Bár 20 munkanap helyett elvileg 28 napra kellene módosulnia a határidőnek, az egyszerűbb számítás érdekében javasolom a 30 napos ügyintézési határidő megállapítását. Bár 20 munkanap helyett elvileg 28 napra kellene módosulnia a határidőnek, az egyszerűbb számítás érdekében javasolom a 30 napos ügyintézési határidő megállapítását.



1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 11/A. § (8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb [tíz munkanapon]tizenöt napon belül kell kibocsátania. 31/D. § (2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt [negyvenöt munkanapon]két hónapon belül megadja, ha a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak, b) tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek. 32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel.

49

A rendelkezés nem közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozik, ezért nem indokolt módosítani.



1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 27/B. § (12) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított [tizenöt munkanapon]huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet értesítse. 27/C. § (2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely a) nem rendelkezik lejárt köztartozással, b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal, c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás, d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan, e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat, f) írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról, feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő [5 munkanapon]nyolc napon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként vagy vagyonfelügyelőként kijelölték, továbbá a kijelölés kezdetének és megszűnésének dátumát,

50

Az igazságügyi és a magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárság álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidőszámítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

A igazságügyi és a magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárság álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidőszámítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.



1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról Kárpótlás az élet elvesztéséért 2. § (7) Ha az egyösszegű kárpótlást az (1) bekezdés d) pontja alapján vagy olyan sérelem miatt állapítják meg, amely a szabadságelvonás alatt (3. §) történt, a túlélő házastársat (özvegyet) választása szerint illeti meg vagy az egyösszegű kárpótlás, vagy a sérelmet elszenvedő deportálása, kényszermunkára hurcolása, szabadságelvonása miatt járó kárpótlás, feltéve, hogy a jogosultságot mindkét jogcímen jogerősen megállapították. A túlélő házastárs a választását a második jogcímet megállapító jogerős határozat kézhezvételét, illetőleg - ha ez később történik - a (2) bekezdésben említett törvény hatálybalépését követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül jelentheti be írásban a kárpótlási hatóságnak. Ha a túlélő házastárs bejelentést nem tesz, a korábban jogerőre emelkedett határozat alapján jár a kárpótlás.

51




1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról A lakcím bejelentése és nyilvántartása 26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

52

Adminisztratív kötelezettség, a Ket. novella hatályba lépése előtt is munkanapokban volt meghatározva, álláspontom szerint módosítása nem szükséges.


Időállapot: 2009. XI. 1-jétől


1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről 30. § (3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított [huszonkét munkanapon]harminc napon belül - a hiánypótlásra nyitva álló határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább [huszonkét munkanapos]harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.

53


1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról 1/A. § (6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított [tíz munkanapon]tizenöt napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. (7) 3/C. § (4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított [tíz munkanapon]tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be a MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést fontos közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. 9/A. § (1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a [benyújtásától számított 22 munkanapon] megérkezését követő naptól harminc napon belül határoz. (2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított [tíz munkanapon]tizenöt napon belül a MISZK elnökségéhez fellebbezhet.

54




1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 35/§. § (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított [tizenöt munkanapon] húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti. 43/I. § (2) Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt [tíz munkanapon] tizenöt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni. (3) A panaszt a beérkezésétől számított [huszonkét munkanapon] harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag [huszonkét munkanapnál] harminc napnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja. 51. § (1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentésétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját. 53. § (1) A kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított [huszonkét munkanapon] harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását. 62. § (1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes. 63. § (3) Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem [beérkezésétől] beérkezését követő naptól, illetve a hiányok pótlásától számított a) [harmincöt munkanapon] ötven napon belül kell meghozni, amennyiben aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg; b) négy hónapon belül kell meghozni minden egyéb esetben. (4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem [beérkezésétől] beérkezését követő naptól, illetve a hiányok pótlásától számított [harmincöt munkanapon] ötven napon belül dönt. (6) Az ügyintézési határidő indokolt esetben legfeljebb [negyvenöt

55




munkanappal] két hónappal, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb [negyvenöt munkanappal] két hónappal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal, a (3) bekezdés a) pontja esetében [tizenöt munkanappal] húsz nappal meghosszabbítható. 65/A. § (9) Az e § szerinti vizsgálati cselekmény során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de e törvény 11. vagy 21. §-ának, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Az engedély iránti kérelmet legkésőbb a vizsgálati cselekmény lefolytatásától számított [huszonkét munkanapon] harminc napon belül kell előterjeszteni. Ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/B. § szerinti eljárás kerül lefolytatásra, a bírói engedély iránti kérelmet ennek befejezésétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül kell előterjeszteni. Utólagos bírói engedély hiányában a bizonyítási eszköz nem használható fel. 68. § (4) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell. Ennek hiányában a vizsgáló a kérelmet a [beérkezéstől számított tíz munkanapon] beérkezést követő naptól számított tizenöt napon belül egy alkalommal - határidő megjelölésével - hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlásra szolgáló határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a hiánypótlásra történő felhívás után a kérelmező a kérelem hiányait nem vagy nem megfelelően pótolja, a vizsgáló az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). 82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - halasztó hatálya nincs. Jogorvoslati kérelmet - a végzés közlésétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül - terjeszthet elő az ügyfél, valamint akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell. 85. § (2) Amennyiben a hatóság az (1) bekezdésben foglalt felszólításnak [huszonkét munkanapon] harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal keresettel a hatóság által hozott, a verseny szabadságát sértő döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a hatósági döntés felülvizsgálatát kizárja. A döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével ilyen kérelemnek nincs helye, illetve a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő. 91. § (2) A Versenytanács elnöke a végrehajtási kifogásról [öt munkanapon] nyolc napon belül dönt. A végzéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. 91/C. § Az eljáró versenytanács a tárgyalás kitűzése előtt megküldi saját előzetes álláspontját (73. §) az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az Európai Bizottság értesítését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben az ügyintézési határidő [huszonkét munkanappal] harminc nappal meghosszabbodik.

56



1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 15. § (1) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb [30 munkanapon] a kérelem beérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. 89/J. § (2) Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni. 106. § (3) A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. 107. § (2) A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított [10 munkanapon]tizenöt napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint.

57

A munkanap indokolt.

előírása


1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 57/B. § (5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem [beérkezésétől számított öt munkanapon] beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról, c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

58



2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 23. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb [3 munkanapon] öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig [10 munkanapon] tizenöt napon belül dönt. 24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak [3 munkanapon] öt napon belül bejelenteni. 54. § A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles [3 munkanapon] öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig. 65. § (2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról a jogi segítségnyújtó szolgálatot [5 munkanapon] nyolc napon belül köteles értesíteni. 71/A. (2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat [22 munkanapon] harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő [10 munkanapon] tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.

59




2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 8. § (3) Ha a kérelem hiányos, a miniszter a kérelmezőt harminc [22 munka]napos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel. 10. § (2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc [22 munka]nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.

12. § (2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc [5 munka]napon belül átadni.

16. § Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harminc [22 munka]napos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására. 17. § (2) A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harminc [22 munka]napos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további harminc [22 munka]nappal meghosszabbítható. 33. § (3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

60

Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó, támogatható-e a határidő naptári napban történő megállapítása. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó, támogatható-e a határidő naptári napban történő megállapítása.

Módosítása nem szükséges.


2003. évi CXXV. törvény


az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 17/A. § (2) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon. 63/A. § (8) A hatóság a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a többcélú kistérségi társulás esetében a társulási tanács elnökének kérelmére megvizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, és ezt a tényt a kérelem beérkezését követő [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatóság a hatósági bizonyítványokat a honlapján közzéteszi.

61

A Ket.-novella hatálybalépését megelőzően is munkanapokban volt meghatározva a határidő, módosítását nem javasolom.


2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 3. § (6) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő [húsz munkanap]harminc nap. 9. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kérelem [benyújtásától számított 30 munkanapon] megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. 13. § (4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított [három munkanapon]öt napon belül - szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén [nyolc munkanapon]tíz napon belül, annak vezetője útján - közölni a kirendelő hatósággal, ha a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie, d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni, f) a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni. 30. § (4) A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében [10 munkanapon]tizenöt napon belül hatósági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő a tagja.

62


Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó, támogatható-e a módosítás.


2005. évi CXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről


22. § (2) Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő [3 munkanapon]öt napon belül lehet előterjeszteni.


23. § Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - az igazolás beérkezését [követően öt munkanapon] követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt. 35. § (1) A döntő hatóság a kérelem beérkezését követő [5 munkanapon]naptól számított nyolc napon belül dönt arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson.

63


2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról 39. § (1) Ha az előmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének időpontja megállapítható, azt a kérelemnek helyt adó határozatban kell megjelölni. (2) Az előmunkálatokat végző szerv az előmunkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés időpontját a közigazgatási hivatalhoz bejelenteni. A közigazgatási hivatal az előmunkálatok megkezdésének időpontja előtt legalább három munkanappal a 38. § (2) bekezdésében említett érdekelteket az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról írásban értesíti. (3) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) köteles tűrni, hogy az engedélyezett előmunkálatokat elvégezzék, az ezzel okozott kár megtérítéséért a kisajátítást kérő és az előmunkálatokat végző egyetemlegesen felelős. (4) A közigazgatási hivatal az előmunkálatokat engedélyező határozatában a kisajátítást kérő kérelmére - a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából - szakértőt rendel ki. (5) Az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkért járó kártalanítást - a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával - a közigazgatási hivatal állapítja meg.

64




2009. évi LXXVI. törvény

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 13. § (4) Az ügyfelet az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt [3 munka]napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamról. 23. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc[öt munka]napon belül, a) ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti; b) ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. 27. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezésétől számított tizenöt [tíz munka]napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak. 46. § (4) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől számított húsz [tizenöt munka]nap elteltével megteheti a szükséges intézkedéseket, kivéve ha az Európai Bizottság e határidőn belül az értesítés alapján úgy határozott, hogy a tervezett intézkedés nem összeegyeztethető az Európai Unió jogával.

65

A tárca álláspontja irányadó, hogy támogatható-e a módosítás.



2009. évi CXV. törvény

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 10. § (4) Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő [munkanaptól számított öt munkanapon] _naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.

66


2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 44. § (4) Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megkeresésére [huszonkét munkanapon]harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. 46. § (3) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos kisebbségi önkormányzatnak a megkereséstől számított [huszonkét munkanapon]harminc napon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó. 51. § (4) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje [negyvenöt munkanap]két hónap. (5) Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított [tíz munkanapon]tizenöt napon belül kell kibocsátani. 58. § (3) A bejelentést felvevő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés végett megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető [három munkanapon]öt napon belül gondoskodik a papíralapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkereső anyakönyvvezetőt. 59. § (3) Az adattovábbítást teljesítő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés végett megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papíralapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt. A papíralapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető [három munkanapon]öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkereső anyakönyvvezetőt. 61. § (1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

67. § (2) A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje [negyvenöt munkanap]két hónap. (3) Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított [tíz munkanapon]tizenöt napon belül kell kibocsátani. 89. § (3) Az anyakönyvvezető - a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével - a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről [öt munkanapon]nyolc napon belül értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az anyakönyvvezető az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során elveszi, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja.

67

Megjegyzés, indokolás 2012. január 1-jén hatályba

lép

A szabályozás fenntartása indokolt, mivel csak így biztosított a bejelentés és a annak fogadása is. A rendelkezés ugyanígy szerepel az 1982. évi 17. tvrben is.



2010. évi XVIII. törvény

a gondnokoltak nyilvántartásáról 16. § (1) A Hivatal a kérelmet [öt munkanapon]nyolc napon belül bírálja el.

68


2010. évi XXXVIII. törvény


a hagyatéki eljárásról 16. § (2) A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított [3 munkanapon]öt napon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkeresőt. (3) A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb [10 munkanappal]tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést [3 munkanapon] öt napon belül kell teljesíteni. 19. § (3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt [5 munkanapon]nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. Az e bekezdés szerinti megszüntető végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A jegyző az eljárás megindulását követő [5 munkanapon]nyolc napon belül megkezdi a leltározást. 59. § (2) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet. Az országos kamara a hirdetményt az érkezését követő munkanapon köteles a közzététele időpontjának megjelölésével együtt a nyilvántartásban közzétenni. A közzététel 15. napján e tényről az országos kamara a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti. 60. § (1) A hirdetmény útján kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára is.

69

Nem közigazgatási hatósági eljárási szabály, ezért a fenntartása indokolt.

Nem közigazgatási hatósági eljárási szabály, ezért a fenntartása indokolt.


KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Hatály: 2010. január 1., nincs későbbi időállapot.


2001. évi XLVI. törvény a konzuli védelemről Közigazgatási hatósági eljárási szabályok 19. § (1) A konzuli szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő, valamint a miniszter gyakorolhat. (2) A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter azonban a megbízásban felhatalmazást adhat számára kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenőrzi, és a kérelmet - az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő továbbítás érdekében – [három munkanapon] öt napon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők. (3) A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási hatósági ügyekben jár el: a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti úti okmányok kiállítása, b) konzuli kölcsön nyújtása, c) halottszállítási engedély kiállítása. (4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási hatósági feladatokon túl a konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági bizonyítványt állíthat ki. (5) A miniszter közigazgatási hatósági jogkörében eljárva hitelesíti felül a külföldön felhasználásra kerülő okiratokat. (6) Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult. (7) A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható. (8) Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg. (9) A konzuli tisztviselő eljárásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A konzuli védelemhez való jog fokozottabb érvényesülése érdekében, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre a konzuli tisztviselő dönthet az igazgatási szolgáltatási díj elengedéséről vagy mérsékléséről. (10) Ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő az eljárási határidőbe nem számít bele.

70



NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Időállapot: 2010. IX. 16-tól


1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről Az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági jogköre 10. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzése során az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzéshez szükséges munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekből a szemle haladéktalanul megtartható. (3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a ténymegállapításokon kívül tartalmaznia kell a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. (4) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül megteheti. (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. 13/B. § (1) Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a) a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt, b) a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű állapot helyreállításától számított egy év eltelt, vagy c) (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított [huszonkettedik munkanapig] harmincadik napig meg kell fizetni. (3) A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett egészségügyi bírságot és késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele. (5) A befolyt összeg - a miniszter jóváhagyásával - az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint szakfelügyeleti és közegészségügyi-járványügyi tevékenységére használható fel.

71


1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Eljárási rendelkezések 8. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb [tíz munkanappal] tizenöt nappal meghosszabbíthatja. (2) 10. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. (6) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (7) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság [tíz munkanapon] tizenöt napon belül köteles közölni a szociális

72


ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját. (8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni. (9) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a kincstár három hónapon belül köteles a (8) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni. 26/A. § (1) A 25. § (4) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérelmezheti a jegyzőtől. A kérelem a jogosultság időtartama alatt a hónap 5. napjától 25. napjáig nyújtható be. (2) Előlegként a folyósított ellátás havi összegének legfeljebb 50%-a kérelmezhető. (3) Az előleget a jegyző a kérelem [benyújtásának időpontjától] megérkezését követő naptól számított [három munkanapon] öt napon belül a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével - egyszerűsített határozattal állapítja meg.

Mivel itt már a Ket. 2009. évi változásait megelőzően munkanapban megállapított határidő szerepelt, szükséges a tárca álláspontja, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel támogatja-e a módosítást.

(4) Az előleget a folyósításra kerülő ellátás - közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztatásból származó havi kereset összege - terhére, hat egyenlő részletben kell levonni. A levonás az előleg kifizetését közvetlenül követő folyósítással kezdődik. (5) Az előleg teljes összegének levonásáig újabb előleg nem állapítható meg. (6) Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnik meg, az ellátásban részesült személy még fennálló tartozásának visszafizetése a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben válik esedékessé. Ha az ellátásban részesült személy a tartozás elengedését, vagy részletekben történő visszafizetését kérelmezi, a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ha az ellátásra való jogosultság a jogosult, továbbá ápolási díj esetén az ápolt halála miatt szűnik meg, a tartozást nem kell visszafizetni.

Köztemetés 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

73

Bár nem hatósági eljárásról van szó, a határidő munkanapban való számítása összefüggött a 2009. évi felülvizsgálattal. A tárca álláspontja irányadó, hogy vissza kíván-e a térni a naptári napban történő határidő-számításhoz.


(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni. (3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (4) A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. (5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el. 50/A. § (1) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető. (2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja. (3) Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, TAJ számát, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja. (4) A háziorvos igazolását a jegyző [három munkanapon] öt napon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. Az 50. § (2)-(3) bekezdése alapján közgyógyellátást kérelmező személy esetében az igazolást a jegyző csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.

(5) Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet az egészségbiztosítási szerv nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost. (6) Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A 49. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni. (7) A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön

74

Mivel itt már a 2009. évi felülvizsgálatot megelőzően munkanapban megállapított határidő szerepelt, szükséges a tárca álláspontja, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel támogatja-e a módosítást.


jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség). A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg. (8) Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. (9) Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel. (10) A jegyző [öt munkanapon] nyolc napon belül dönt a) a közgyógyellátásra való jogosultságról, b) a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról, c) a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve - a (6) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás alapján - az egyéni gyógyszerkeret összegét. (11) Az 50. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetében - amennyiben rendszeres gyógyszerköltség hiányában egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem igényli - az eljárásra a (2)-(8) bekezdést nem kell alkalmazni. (12) Ha az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összege, illetőleg az eseti keret összege a (8)-(9) bekezdés szerint, az éves központi költségvetésről szóló törvény alapján változik, a megváltozott összegeket a hatálybalépés időpontját követően megállapított új jogosultság esetében kell alkalmazni. (13) Az igazolvánnyal rendelkező személy a gyógyszerkerete erejéig kiváltott, külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat a gyógyszerkerete terhére fizeti meg.

Az ellátottjogi képviselő 94/K. § (1) Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. (2) Az ellátottjogi képviselő feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza

75


megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. (3) Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. (5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. (6) (7) Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel. (8) Az ellátottjogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. (9) Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. (10) Nem lehet ellátottjogi képviselő, aki a) büntetett előéletű, vagy b) a tevékenységének ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. (11) Azt a tényt, hogy a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg, b) az ellátottjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetőjének írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az ellátottjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (12) Az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az ellátottjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellátottjogi képviselőt annak igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha az ellátottjogi képviselő igazolja, hogy vele

76

Nem hatósági eljárási szabály. Módosítást nem javaslok, de a kérdésben a tárca álláspontja az irányadó.


szemben nem áll fenn a (10) bekezdés szerinti kizáró ok, az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ellátottjogi képviselő részére megtéríti. (13) Az ellátottjogi képviselő megbízatását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője megszünteti, ha a) az ellátottjogi képviselő a (11) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon, b) ha a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak az ellátottjogi képviselő részére történő kézbesítése napján. (14) A (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig, b) az ellátottjogi képviselő megbízatása megszűnéséig kezeli.

77

Nem hatósági eljárási szabály. Módosítást nem javaslok, de a kérdésben a tárca álláspontja az irányadó..


1993. évi LXXIX. törvény

Időállapot: 2011. I. 1.

a közoktatásról 84. § (1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiaiművelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. (2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, a közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni. (4) A 83. § (8) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (5) A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz - a döntést követő [három munkanapon] öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal [három munkanapon] öt napon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, valamint a 84. §ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - a közoktatási szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. (7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

78



(8) A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie. (9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A közigazgatási hivatal kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását. (11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. (13) A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását, ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését, b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak, c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelésioktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele. (15) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető. 95. § (1) Az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

79


a) a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása; b) az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése, c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulása figyelemmel kísérése; d) a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése; e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása; f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése; g) a fővárosi, megyei fejlesztési, illetőleg az önkormányzati intézkedési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása; h) a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése; i) a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése; j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - kidolgozása, kiadása; k) a vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése; l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése; m) az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola kidolgoztatása, elterjedésének támogatása; n) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele; o) p) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása. (2) Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények. (3) Az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását. (4) Az oktatásért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését. (5) Az oktatásért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását. (6) Az oktatásért felelős miniszter - az Országos Diákjogi Tanács közreműködésével - három évenként összehívja diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza

80


véleményét, javaslatát. (7) Az oktatásért felelős miniszter - az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogköre alapján - határozattal a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása, b) (8) Az oktatásért felelős miniszter - ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség - a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti. (9) Az oktatásért felelős miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Az oktatásért felelős miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését. (10) Az oktatásért felelős miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.

81

Nem javasolt a módosítás a határidő és az eljárás természetére figyelemmel.



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Óvodáztatási támogatás 20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb [15 munkanapon] huszonegy napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

Otthonteremtési támogatás 25. § (1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. (2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött -

82



nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. (3) A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el. (4) Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére a 80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott okból került sor. (5) A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakáselőtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. (6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködik. (7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem [benyújtását követő 10 munkanapon] megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt. 68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője - a 68/A. § szerinti esetet kivéve a) ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és c) alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig - a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. (2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb hat hónap időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető. (3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának

83


eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását. (4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről. (5) A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, annak mértékéről, időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről, és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás 71/B. § (1) A szolgáltató külön jogszabályban meghatározott tartalmú írásbeli megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására a) a vér szerinti szülővel, b) a várandós anyával, c) ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével, d) az örökbe fogadandó gyermek gyámjával, e) az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhivatali határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó ea) házaspárral együttesen vagy eb) egyedülálló személlyel [az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a szolgáltatást igénybe vevő]. (2) A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban bármikor felmondhatja. (3) A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha a) annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, b) tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek számára haszonszerzéssel jár. (4) A szolgáltató a megállapodásnak a (2)-(3) bekezdés szerinti felmondásáról [három munkanapon] öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhivatalt. 73. § (1) A gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétől számított a) [22 munkanapon] harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b) [27 munkanapon] harminc napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy

84


A 2009. évi felülvizsgálat előtt harminc nap volt az ügyintézési határidő, erre tekintettel tettük meg javaslatunkat.


c) [45 munkanapon] két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak. (3) A külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Kormány által kijelölt gyámhivatal haladéktalanul a) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett, és/vagy b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő visszajuttatása céljából. (4) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy - ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki - az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról. 74. § (1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, [45 munkanapon] két hónapon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. (2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. 75. § Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, [45 munkanapon] két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el, b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, c) gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. 81/B. § (1) A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a) a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, továbbá a 77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi

85





vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját vagy mások életére, testi épségére - jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el. (2) A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot. (3) A gyámhivatal a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott gyermek a) a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék, b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja, c) a gyám (hivatásos gyám) egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. (4) A gyámhivatal a határozathozatal előtt - a gyermek állapotát figyelembe véve - meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint [beszerzi] kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. (5) A gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményétől csak kivételesen indokolt esetben térhet el. (6) A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletéről [5 munkanapon] nyolc napon belül határoz. (7) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fővárosi szakértői bizottság véleménye alapján. 83. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti - a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. (2) Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv. (3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak, b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti. (5) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét. (6) Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha a) kórházi kezelés alatt áll, vagy b) diákotthonban, kollégiumban van, vagy c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából 30 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, vagy d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb

86

A T/1248. számú törvényjavaslatnak a Ket. 50. § (5) bekezdésének módosítására tekintettel javasolt módosítás.


büntetését tölti. (7) A gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez, illetve megváltoztatásához - a (6) bekezdés a) és d) pontjának kivételével - a gyám előzetesen beszerzi a gyámhivatal jóváhagyását. A (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a gyám értesíti a gyámhivatalt a tartózkodási hely kijelöléséről vagy megváltozásáról. (8) A gyámhivatal a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról [annak benyújtásától számított 5 munkanapon] az annak megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha a gyámhivatal [5 munkanap] nyolc nap alatt nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhivatal a gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.

Utógondozói ellátás 93. § (1) A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy b) a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. d) (2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonegyedik életévének, b) az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonnegyedik életévének betöltéséig kérheti. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg, feltéve, ha lakhatása saját vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható. (4) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került. (5) Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon befogadó nyilatkozatát vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó nyilatkozatát. A befogadó nyilatkozat megtagadása esetén a gyámhivatal köteles kikérni az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét. (6) Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltéséig, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltéséig. Nincs helye az ismételt elrendelésnek, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak miatt került

87


sor, és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év még nem telt el. (7) Az utógondozói ellátásban részesülő, tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnőtt köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. (8) Az utógondozói ellátást nyújtó az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat közlésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül megkeresi a gyámhivatalt, és kezdeményezi az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem veszi igénybe, és ennek okáról nem értesíti az ellátást nyújtót. (9) Megszűnik az utógondozói ellátás a) a fiatal felnőttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő - a házirendben meghatározott - idő elteltével, b) - ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltésével, c) - ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb huszonötödik életévének betöltésével, d) - ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltésével. (10) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn, b) ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja, c) a nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, d) a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdek-képviseleti fóruma is egyetért.

XVI. Fejezet A fenntartó feladat- és jogköre 104. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat, c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, f) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, g) gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat, h) gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, i) kikéri a gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén,

88



j) kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet. (2) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek. (3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeképpen az állami és nem állami fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy más belső szabályzatot megsemmisíti. (4) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szakmai munka eredményességét különösen a Névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, a gyámhivatal szakmai ellenőrzése, illetve az intézmény által készített beszámoló alapján értékeli. (5) Az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon. (6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény egyházi fenntartója az (1) bekezdés a), b), f), g), i) pontjában meghatározott feladatokon túl gondoskodik az intézmény a) szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának elkészítéséről, b) gazdálkodásának és működésének törvényességéről. (7) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát. (8) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója a gyámhivatal számára hozzáférhetővé teszi azokat az információkat, amelyek az intézmény működését érintő lényeges fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére állnak. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt úgy kell a gyámhivatal véleményét kikérnie, hogy a gyámhivatalnak - a szükséges információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább [10 munkanap] tizenöt nap álljon rendelkezésre véleménye kialakításához. 131. § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. (2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra. (3) A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásától esedékes. (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (5) A települési önkormányzat képviselő-testülete, jegyzője, illetve a gyámhivatal megkeresésére az állami adóhatóság [10 munkanapon] tizenöt napon belül köteles közölni a pénzbeli ellátást igénylő szülő vagy más törvényes képviselő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő, a 19. § (4) bekezdése

89

Belföldi jogsegély egy fajtája, javasolom a munkanapokban történő határidő-számítást.


szerinti közeli hozzátartozó személyi jövedelemadójának alapját. 132/A. § (1) A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételét végzéssel rendeli el, amelyet közöl a közvetítővel. A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének elrendelésével egyidejűleg az előtte folyó eljárást felfüggeszti. (2) A közvetítőt az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékbe vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett személyek közül a gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti végzésében kéri fel. (3) Ha a gyermekvédelmi közvetítői eljárás kérelemre indult, a közvetítő személyére a szülők együttesen tesznek javaslatot, amelyhez a gyámhivatal kötve van. (4) A közvetítő a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől számított [3 munkanapon] öt napon belül írásban nyilatkozik a gyámhivatal felé a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a felkérés elfogadása esetén arról, hogy nem elfogult és nem állnak fenn vele szemben a jogszabályban meghatározott kizáró okok. Ha a közvetítő a felkérést visszautasítja, a gyámhivatal a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint másik közvetítőt kér fel. (5) A gyámhivatal az eljárást folytatja, ha a) a szülők között a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás megküldésével a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás eredményre vezetett, b) a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás nem vezetett eredményre, megjelölve annak okát is, c) bármelyik szülő - a közvetítőnek a gyermekvédelmi közvetítői eljárás eredménytelenségéről kiállított igazolásra hivatkozva - azt kéri, d) a hivatalból indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított 2 hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a közvetítő a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkozik, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatásától eredmény nem várható, e) a kérelemre indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított 4 hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a szülők a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkoznak, hogy nem kérik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatását. (6) A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás alapján a szülők a gyámhivatal előtt egyezséget kötnek, amelyet a gyámhivatal jóváhagy, ha az a gyermek érdekében áll és megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.

90



Időállapot: 2011. I. 1-jétől


1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról VII. Fejezet A nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítása 79. § (1) A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjfolyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja. A nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására az e célra rendszeresített nyomtatványon - az érintett személy részére díjmentesen igazolást ad ki. (2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat vele való közlését követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül

a) pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, b) a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással teljesíti. A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig. (3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) (5) Ha a korengedményes nyugdíjban részesülő a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított korengedményes nyugdíjat részére öregségi nyugdíj címén kell folyósítani.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség 88/A. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87-88. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény

91



érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv [huszonkét munkanapon] harminc napon belül köteles megküldeni.

Késedelmi kamat 90. § Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül nem folyósítja, a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - késedelmi kamatot fizet. A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.


Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség 97. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kell közölni. (2)-(4) (5) A nyugellátásban részesülő személy [tíz munkanapon] tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. (6) (7) A kincstár, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, az egészségbiztosítási szerv a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátásokkal kapcsolatos adatokról havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kötelesek adatszolgáltatást teljesíteni. (8) A kincstár az ápolási díjban, az általa folyósított gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyről havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít. (9) A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra irányuló megállapodást kötő igazgatási szerv adatszolgáltatási kötelezettsége nem tartozik az Art. hatálya alá. (10) A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre vonatkozó tárgyévi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást az előírt határidőig a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.

92



Időállapot:2010. X. 1-jétől


1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól VIII. Fejezet FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK Visszafizetési és megtérítési kötelezettség 68/A. § (1) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. (2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. (3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti. (4) Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv [huszonkét munkanapon] harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

93




1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről V. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 3. Cím Személyi feltételrendszer 110. § (1) Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. (2) Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység a (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (3) A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdése alapján töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki a 113. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik. (4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben - a kormányrendeletben meghatározott hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a kormányrendeletben foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását

94


kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges. (5) Egészségügyi tevékenységben a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett személy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint működhet közre. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga - ide nem értve a munkáltatói utasítási joggyakorlást csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható. (6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja. (7) A (5)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyekre. (8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre figyelemmel egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez - a 15. §-ra figyelemmel - beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg. (9) A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a (8) bekezdés szerinti személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a (8) bekezdés szerinti személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta. (10) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá b) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, akinek egészségügyi szakképesítést igazoló okirata a Magyar Köztársaság területén megszerezhető szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT-állam területén, ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi tevékenységet végezni, és valamely EGT-államban letelepedettként már szolgáltatást nyújt, ezt a szándékát a kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében bejelenti a kormányrendeletben meghatározott hatóság részére. A bejelentési eljárás során a valamely nem EGT-állam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét is meg kell vizsgálni. (11) A kormányrendeletben meghatározott hatóság nyilvántartást vezet a) a (4) bekezdés alapján kiadott engedélyekről, és b) a (10) bekezdés alapján regisztrált bejelentésekről, továbbá c) az ezekhez kapcsolódó adatokról, illetve d) azon személyek természetes személyazonosító adatairól is, akik egy korábbi esetben a tevékenység gyakorlásának megkezdése után tették meg a (10) bekezdés szerinti bejelentést, és a kormányrendeletben meghatározott hatóság a bejelentés alapján megállapította, hogy a szolgáltatás nyújtására a személy nem volt jogosult.

95


(12) A kormányrendeletben meghatározott hatóság elutasítja a nyilvántartásba vételt a (10) bekezdés szerinti eljárásban, ha a kormányrendeletben foglalt feltételeknek a bejelentés nem felel meg. Ha a bejelentés hiánypótlással jogszerűvé tehető, akkor a hiánypótlásig a szolgáltatás nyújtásának jogát a kormányrendeletben meghatározott hatóság felfüggesztheti. Ha a hiánypótlás nem vezet eredményre, vagy a szolgáltatás nyújtása jogszerűen nem folytatható, úgy annak folytatását a jövőre nézve tiltja meg a kormányrendeletben meghatározott hatóság. (13) A kormányrendeletben meghatározott hatóság elutasíthatja a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt, ha a bejelentésre a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott személy tekintetében kerül sor. A kormányrendeletben meghatározott hatóság a (11) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tevékenységet végző személy letelepedésének helye szerinti illetékes hatóságot a jogosulatlan szolgáltatás nyújtásról soron kívül értesíti. (14) A kormányrendeletben meghatározott hatóság a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt elutasítja, ha a bejelentő a működési nyilvántartásba a 113. § (1) bekezdés d), illetve e) pontjai alapján nem lehetne felvehető, vagy a nyilvántartásból törölni kellene. (15) A (3) bekezdés szerint felügyeletet ellátó személy köteles a felügyeleti tevékenység ellátását legkésőbb annak megkezdésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül a felügyelt személy 112. § (4) bekezdése a), f) és m) pontjára vonatkozó adataival együtt bejelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek. A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik. A felügyeletet ellátó személy a felügyeleti tevékenység ellátásáért a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési pontokra jogosult. (16) A működési nyilvántartást vezető szerv a) a külön jogszabályban meghatározott, bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző külföldi szerv részére annak megkeresése esetén - az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi szakképesítések megszerzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerése során, az elismerés jogszabályban meghatározott feltételeit képező adatok körében tájékoztatást nyújt a működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozókra vonatkozó, a működési nyilvántartásba felvett adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról, b) az a) pont szerinti szervtől származó, az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat kezeli és nyilvántartja, továbbá etikai vétség gyanúja esetén az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásában szereplő, bárki számára megismerhető adataival együtt megküldi a 140/B. § szerinti szerv részére, c) a 140/B. § szerinti etikai eljárás eredményéről tájékoztatja az a) pont szerinti szervet, amennyiben az a b) pont szerinti olyan adatot küldött, ami alapján etikai eljárás indult. (17) A nem a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-a szerinti tagállamban vagy állampolgár által megszerzett, illetve a nem valamely tagállam arra feljogosított intézménye által kiállított szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi vagy egyéb felsőfokú szakirányú szakképzés során megszerezhető szakképzettséget tanúsító oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatok ellátása az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Az elismert oklevél az elismerésről szóló határozatban foglaltak szerinti egészségügyi tevékenységvégzésre jogosít. (18)

96



(19) A (17) bekezdés szerinti elismerési eljárás során az oklevél - kérelemre, az eljárás díjának megfizetését követően - további feltételek előírásával vagy azok nélkül ismerhető el. Az oklevél további feltételek előírása nélkül abban az esetben ismerhető el, ha az oklevél megszerzésére irányuló külföldi tanulmányok képzési ideje nem volt rövidebb az annak megfelelő oklevél megszerzéséhez Magyarországon szükséges képzési időnél, továbbá a képzés központi, illetve képzési programja megfelel a hazai tantervnek. (20) A (19) bekezdés szerint elismerési eljárásra a) az elismerés alapelvei, az elismerés fogalma és az elismerési eljárás közös eljárási szabályai tekintetében az Etv. I. Fejezetét, b) a szakképesítés elismerése tekintetében az Etv. IV. Fejezetét, c) az elismerés további feltételei tekintetében az Etv. V. Fejezetét kell alkalmazni. (21) Ha az oklevél a (19) bekezdés alapján további feltételek előírása nélkül nem ismerhető el, az elismerés feltétele - a kérelmező által folytatott tanulmányok, valamint a megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével - az e törvényben, továbbá külön jogszabályban meghatározott szempontok alapján kialakított szakmai tartalom és feltételrendszer szerinti kompenzációs intézkedések teljesítése. (22) A (17) bekezdés szerinti elismerési eljárást kérelmezőnek az eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér háromnegyedének megfelelő összeget kell eljárási díjként befizetnie az elismerő hatóságként eljáró egészségügyi államigazgatási szerv számlájára. (23) Amennyiben a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, egészségügyi tevékenységet végző, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel kapcsolatban olyan adat jut a kormányrendeletben meghatározott szerv tudomására, amely egyébként a 113. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerint a működési nyilvántartásból való törlést vonná maga után, a kormányrendeletben meghatározott szerv tájékoztatja a letelepedés szerinti EGT-államnak, illetve annak az EGT-államnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek területén az adott személy gazdasági célú letelepedéssel nem járó tevékenységet kíván végezni. (24) Az (1) bekezdés szerinti szakképesítését a szakképesítés szerinti egészségügyi tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben a tevékenységet végző köteles erre irányuló külön kérelem vagy felhívás nélkül megismerhetővé tenni. (25) Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása 112/A. § (1) A 112. § (10) bekezdés a) pontja szerinti megújításra vonatkozó kérelmet a működési nyilvántartás lejáratának napjáig lehet benyújtani. A 112. § (10) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás iránti kérelmet a szüneteltetés tényének igazolásával együtt, annak megkezdése előtt, de legkésőbb a szüneteltetés megkezdésétől számított [5 munkanapon] nyolc napon belül kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előre nem tervezhető események - különösen súlyos betegség, baleset - miatti szüneteltetés esetén a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztésére - a szüneteltetés tényének igazolásával együtt - az esemény bekövetkeztét követően 90 napig van lehetőség. (3) A 112. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a nyilvántartott személy a külön jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, abban az esetben kérelmére a

97



közfeladat ellátásának teljes idejével hosszabbodik meg a működési nyilvántartás időtartama. (4) A meghosszabbítás iránti kérelem - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a működési nyilvántartás lejárta napját követően nem nyújtható be, akkor sem, ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti határidő még nem telt el. (5) A szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnését a működési nyilvántartásban szereplő személy 30 napon belül köteles bejelenteni.

VIII. Fejezet AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK 158. § (1) A kutatás - gyógyszerek klinikai vizsgálata tekintetében a külön törvényben foglalt eltérésekkel - az e törvényben meghatározott keretek között végezhető. (2) A kutatás szakmai feltételeit és részletes szabályait a miniszter - az ETT véleményének figyelembevételével - rendeletben állapítja meg, azzal, hogy kutatás engedélyezéséről szóló határozat ellen külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában fellebbezésnek helye nincs. (3) A kutatásengedélyezési eljárás ügyintézési határideje [negyvenöt munkanap] két hónap, az ETT, az ETT Elnöksége és az ETT bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje [harmincöt munkanap] ötven nap. Az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. 159. § (1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető: a) a kutatási tervet engedélyezték, b) a kutatást megelőző vizsgálatok igazolják az alkalmazott tényezők hatásosságát és biztonságosságát, c) nem létezik más, az emberen végzett kutatáshoz hasonló hatékonyságú eljárás; d) a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljának jelentőségével; e) a kutatás alanya - a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően - írásos beleegyezését adta a kutatáshoz. Ha a kutatás alanya írásbeli beleegyezés adására írásképtelensége, illetve írástudatlansága okán nem képes, két, a kutatásban nem érdekelt, abban részt nem vevő tanú együttes jelenlétében tett szóbeli beleegyezése szükséges a kutatáshoz. Szóbeli beleegyezés esetén a nyilatkozatot írásba kell foglalni, amelyen a két tanú aláírásával igazolja a szóbeli beleegyezés megtörténtét. A kutatás alanya írásképességének visszanyerése esetén a beleegyező nyilatkozatot a kutatás folytatását megelőzően írásban megerősíti, ennek hiányában a beleegyező nyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni, és a kutatás az érintett személyen nem folytatható tovább. (2) Kutatás nem végezhető, ha az aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére. (3) A kutatás alanyát a kutatásba való beleegyezését megelőzően szóban és írásban tájékoztatni kell a) a kutatásban való részvételének önkéntességéről, valamint arról, hogy a

98


beleegyezés bármikor, indoklás és hátrányos következmények nélkül visszavonható; b) a tervezett vizsgálat, vagy beavatkozás kísérleti jellegéről, céljáról, várható időtartamáról; c) a kutatás során elvégzendő vizsgálatok, illetve egyéb beavatkozások jellegéről, tartalmáról és esetleges kockázatairól, következményeiről, valamint a kutatással járó kellemetlenségekről; d) a kutatás alanya vagy mások számára várható előnyökről; e) a kutatásban való részvétel helyett alkalmazható esetleges egyéb vizsgálatokról, beavatkozásokról; f) a kutatásban való részvétel kockázatának körébe tartozó egészségkárosodás jellegéről és gyógykezeléséről, valamint a kártalanításról, illetve kártérítésről; g) a kutatatásért felelős személy(ek) nevéről. (4) Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető: a) az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek; b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét; c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal cselekvőképes személyen; d) a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy esetén a beteg - figyelemmel a 16. § (5) bekezdésben foglaltakra is - a beleegyezését adta. (5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől kivételesen a következő feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni: a) a kutatás célja az, hogy a kutatás alanyának állapotához, betegségéhez kapcsolódó tudományos ismeretek gyarapításával belátható időn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak a kutatás alanyának vagy más hasonló korú és azonos betegségben szenvedő, illetőleg hasonló jellegzetességeket mutató és hasonló egészségi állapotú személy számára; b) a kutatás a kutatás alanyára nézve a minimálist jelentősen meg nem haladó kockázattal és enyhe igénybevétellel jár; c) a kutatásra - az ETT-nek az a) és b) pontban foglalt feltételek fennállása kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján - a miniszter engedélyt ad. (6) A kutatást az elsőfokú eljárásban az ETT bizottságának, a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján, vagy a külön jogszabályban meghatározott esetekben és az ott meghatározottak szerint, az erre a célra létrehozott független, orvos, jogász, teológus, etikus és pszichológus szakemberekből álló bizottság véleményének kikérésével az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az ott meghatározott esetben a (7) bekezdés szerinti szerv engedélyezi. (7) Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó III. osztályba tartozó, valamint a II.a vagy II.b osztályba tartozó beültethető, tartós használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem [beérkezését követő hatvan napon] beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgálatot nem tiltja meg. 164/A. § (1) A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. és 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése és az ETT engedélye alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó (retrospektív) vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat

99


meg. (2) A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt a külön jogszabály szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem [benyújtását követő] megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül adja meg.

100



1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése 23/E. § (1) A fogyatékossági támogatást a kincstár folyósítja. (2) A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. (3) A fogyatékossági támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja. (4) Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki a) arra nem jogosult, vagy b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. (5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított [22 munkanapon] harminc napon belül határozatban kötelezték. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb mint három év telt el. (7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg. (8) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre határozatban kötelezték.

101



1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról V. Fejezet A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az igényelbírálás szabályai 34. § (1) A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. (2) (3) A kincstár - a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerint az életkezdési támogatás érvényesítése érdekében az állami adóhatóság által átadott természetes személyazonosító és lakcímadatok alapján a 2007. december 31-e után született gyermek törvényes képviselője részére megküldi a családi pótlék iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint az ellátásokról szóló tájékoztatást. 37. § (1) Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. (2) Az ellátás folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. (3) Az ellátást - a (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel - utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. (4) Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem [benyújtását követő 5 munkanapon] megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. (5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik a természetben nyújtott résznek a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról. (6) A családi pótlék meghatározott mértékét az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás

102


41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki a) arra nem jogosult, vagy b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. (2) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított [22 munkanapon] harminc napon belül határozattal kötelezték. (3) A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. (4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a) az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; b) az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. (5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet. (6) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni. (7) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek. 42. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. (2) Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 43. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. (2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg. (3) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. (4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. (5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt. (6) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt

103


családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

Jogorvoslat 44. § (1) Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. (2) A 22. § és a 43. § (5)-(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (3) (4) (5) A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

104


Időállapot: 2010. XII. 1-jétől


2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról III. Fejezet Veszélyes anyag bejelentése 7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére. (2) A bejelentő a bejelentőlaphoz csatolja a biztonsági adatlapot, illetve külön jogszabályban meghatározott esetben a címketervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt. (3) A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. (4) A bejelentés tudomásulvételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az előírt mellékletekkel rendelkező bejelentőlap [beérkezésétől számított tíz munkanapon] beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, az (1) bekezdés szerinti bejelentőlap igazoló szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékbe.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. 33. § (5) bekezdésének módosítása miatt javasolt pontosítás.

Veszélyes keverékek bejelentése 8. § (1) A veszélyes keverékeket az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles csatolni a veszélyes keverékek biztonsági adatlapját. (2) (3) A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. (4) (5) A bejelentés tudomásulvételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az előírt mellékletekkel rendelkező bejelentőlap [beérkezésétől számított tíz munkanapon] beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, a bejelentőlap igazoló szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. 33. § (5) bekezdésének módosítása miatt javasolt pontosítás.

105


Megjegyzés, indoklás

2001. évi LXIV. törvény

a kulturális örökség védelméről A hatósági eljárások szabályai 75. § (1) (2) (3) Az ügyintézési határidő: a) ha a hatóság építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, három hónap; b) az előzetes nyilatkozat, előzetes szakhatósági állásfoglalás, valamint ha a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, két hónap; c) d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentés[től]t követő naptól számított [harmincöt munkanap] ötven nap; e) f) a hiánypótlási felhívás és a hatósági bizonyítvány kiadása esetén [tíz munkanap] tizenöt nap.

106

Időállapot: 2010. VIII. 28.-



Időállapot:

2001. évi C. törvény

2010. I. 1.-2011. V. 30. (a további módosítás a felülvizsgálatot nem érinti)

a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 9. § (1) Az eljáró hatóság [huszonkét munkanapon] harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelem [benyújtásától] megérkezését követő naptól számított két hónapon belül, a IV. és V. fejezet, valamint a VIII-IX. fejezet szerinti eljárásban a kérelem [benyújtásától] megérkezését követő naptól számított három hónapon belül dönt. (3) (4) Nem hosszabbítható meg a IX. Fejezet szerinti eljárás határideje. 10. § A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. 11. § (1) Oktatási intézmény eljárása esetén az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős miniszterhez lehet fellebbezni. (2) Résztanulmányok beszámítása esetén, ha közoktatási intézmény jár el, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni. (3) 25. § Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított [huszonkét munkanapon] harminc napon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről.

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentése, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése 40. § (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmát, a bejelentés esetleges megújítása szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A szolgáltatásnyújtó a tevékenysége e fejezet szerinti folytatásakor - a (4) bekezdésben és a 41. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytathatja, hogy a külföldi

107


szakmai címet odaítélő intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű cím használatával folytathatja. (4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytathatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik. 41. § (1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje. (2) [Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a bejelentés és a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok beérkezését követő egy hónapon belül dönt.] (3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés előzetes ellenőrzése nélkül engedélyezi, ha azonos képesítés előzetes ellenőrzése alapján az adott szakma folytatását korábban már az (5) bekezdés szerinti feltétel kikötése nélkül engedélyezte, b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi, c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak. (4) [Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője a (2) bekezdés szerinti határidőt a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belül egy hónappal meghosszabbíthatja.] (5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően folytathatja tevékenységét, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - igazolta, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte. (6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetében a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a szolgáltatásnyújtást feltétellel engedélyező döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse. (7) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytathatja a tevékenységét. (8) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozza meg a döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni. (9) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a képesítéseknek a felsorolását, amelyek esetében az (3) bekezdés a) pontja szerint eltekint az előzetes ellenőrzéstől.

108

A Ket. 33. §-ával párhuzamos rendelkezés, elhagyását javasolom.

A Ket. 33. § (7) bekezdését ismétlő rendelkezés, deregulálását javaslom.


Megjegyzés

2004. évi I. törvény a sportról 8. § (1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető, b) próbaidő nem köthető ki, c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével, e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet, g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít. (5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt előírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is. 39/A. § (1) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő

109

Nem eljárási jellegű határidő.



(a továbbiakban együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván. (2) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (3) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (4) A a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására, b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (5) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik. (7) A MOB főtitkár a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig, b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig kezeli. 41/A. § (1) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB főtitkár) tartja nyilván. (2) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (3) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (4) Az a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására, b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (5) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (6) Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik. (7) Az MPB főtitkár a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

110




b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig kezeli. 46/A. § (1) A nemzeti sportszövetségek a) elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően, b) elnökségi tagja megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. (2) Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett előéletű, nem választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává. (3) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a nemzeti sportszövetség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik. (5) A főtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli. 48/A. § (1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű a kuratóriumi tagnak javasolt személy a kinevezését megelőzően, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi tagsági megbízatás időtartama alatt a miniszter írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására, a [felhívástól számított tizenöt munkanapon] felhívást követő naptól számított húsz napon belül, ha e határidőn belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul. (2) Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett előéletű, nem nevezhető ki kuratóriumi taggá. (3) Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a sportigazgatási szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha a) a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű [felhívástól számított tizenöt munkanapon] felhívást követő naptól számított húsz napon belül sem tesz eleget, vagy b) a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a kuratóriumi tag büntetett előéletűvé vált. (5) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a) a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy b) a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszűnéséig kezeli. 59. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként: a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketlimpián

111


A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.



első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes). (2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától annak edzője - az érmes járadékra jogosultságának időpontjára tekintet nélkül -, a negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától. Az edző járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár, és a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Olimpiai járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezető edző részére is megállapítható. (4) Megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek. (5) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki a) büntetett előéletű, b) büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt, ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig; bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig; bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig; bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig. (6) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha az (5) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását. (7) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult. (8) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be az (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított [huszonkét munkanapon] harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (7) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra. (9) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn az (5) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a sportigazgatási szerv részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a sportigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. (10) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportigazgatási szerv felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni. 61/A. § (1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított harminc [huszonkét munka]napon belül nem hoz döntést. (2) Az érmes - halála esetén az özvegye -, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az

112

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.


özvegyi járadék, valamint az edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szervvel elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot. 62. § (1) A Kormány a miniszter javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. (2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható. (3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv a beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv a jelölti lista elkészítéséig tarthatja nyilván az adatokat. (4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított tíz [nyolc munka]napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie. (5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított tíz [nyolc munka]napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult. (6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított harminc [huszonkét munka]napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot. (7) A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. (8) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti. 63. § (1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az: a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel, b) a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot, c) megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek. (2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is. (3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas

113

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.

A tárca álláspontja irányadó,


sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább tizenöt [tíz munka]nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket. (4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. 69. § (1) A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. (2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.

114

hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.

Nem eljárási jellegű



2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 5. § (1) A forgalomba hozatali engedély az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott, a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. Ha e törvény másként nem rendelkezik, gyógyszer - a magisztrális gyógyszer kivételével - csak akkor hozható forgalomba, ha forgalomba hozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság engedélyezte. (2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét akkor adja ki, ha annak a) minősége, mennyiségi összetétele - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott, továbbá b) terápiás hatásossága - az egyszerűsített eljárással törzskönyvezhető homeopátiás gyógyszerek kivételével - klinikailag is bizonyított, valamint c) előny/kockázat aránya kedvező. (3) A forgalomba hozatali engedély kiadása iránti eljárás során a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az EGT-megállapodásban részes államon kívül végzett vizsgálatok eredményét abban az esetben fogadja el, ha a) azt jogszabály, nemzetközi egyezmény előírja, vagy b) meggyőződött arról, hogy az EGT-megállapodásban részes államon kívüli államban végzett vizsgálatok végrehajtása és annak ellenőrzési gyakorlata megfelel a Magyar Köztársaságban előírt követelményeknek. (4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv elutasítja a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet, ha a közvetlen vagy külső csomagoláson feltüntetett e törvény szerinti közérthető tájékoztatás (a továbbiakban: címke) vagy a betegtájékoztató nem felel meg az e törvény és a külön jogszabály címkére és betegtájékoztatóra vonatkozó rendelkezéseinek, illetve az alkalmazási előírásban felsorolt adatoknak. (5) A forgalomba hozatali engedély - a gyógyszer azonosító adatain kívül tartalmazza a gyógyszer a) forgalomba hozatali engedélyének számát, a forgalomba hozatali engedélyének jogosultját és a gyártójának székhelyét, b) alkalmazási előírását, c) címkeszövegét, d) betegtájékoztatóját, e) osztályozását, f) lejárati idejét és tárolásának körülményeit. (6) A forgalomba hozatali eljárás ügyintézési határideje a kérelem [benyújtásától számított] beérkezését követő naptól számított legfeljebb kettőszáztíz nap. Forgalomba hozatali engedély csak EGT-megállapodásban részes államban letelepedett kérelmezőnek adható. A forgalomba hozatali engedély jogosultja felelős a gyógyszer forgalomba hozataláért. A képviselő kijelölése nem mentesíti a forgalomba hozatali engedély jogosultját a termékért viselt egyéb jogi felelősség alól. (7) Az (1)-(6) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedély öt évig hatályos. Az engedély - a hatályosság lejártát megelőzően legalább hat hónappal benyújtott kérelemre, az előny/kockázat arány újraértékelése alapján - megújítható. A

115

A Ket. ebben az eljárásban szubszidiárius, azonban javasoljuk megfontolni a javaslatot a Ket. 33. § (5) bekezdésének módosítása miatt.


megújítást követően a gyógyszer forgalomba hozatali engedélye korlátlan ideig hatályos, kivéve, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv úgy dönt, hogy a külön jogszabály szerinti mellékhatás bejelentési kötelezettség alapján beérkezett adatok alapján legfeljebb csak öt évre újítja meg. (8) (9) Ha a gyógyszer gyártója, illetve a forgalomba hozatali engedély jogosultja személyében változás következik be, a forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles a változást - a változást megtörténtét követő harminc napon belül - a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez bejelenteni. 10. § (1) A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem mellékleteként a gyógyszer külső csomagolásának és közvetlen csomagolásának, valamint a betegtájékoztató tervezetének mintáját is be kell nyújtani a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez. (2) A címke szövegére vagy a betegtájékoztatóra vonatkozó módosítások tervezetét a forgalomba hozatali engedély jogosultja kérelmére a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezi. Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a kérelem [benyújtásától számított 90 napon] megérkezését követő naptól számított három hónapon belül a változtatást nem utasítja el, a forgalomba hozatali engedély jogosultja a kívánt módosításokat végrehajthatja. (3) A betegtájékoztatót úgy kell megírni és megszerkeszteni, hogy a beteg megfelelően tudja alkalmazni a gyógyszert, szükség esetén az egészségügyi szakember segítségével. A betegtájékoztató szövegének jól olvashatóan, magyar nyelven kell tartalmaznia a külön jogszabályban meghatározott adatokat. Az adatok a magyar nyelven kívül több nyelven is feltüntethetők, amennyiben mindegyik nyelven tartalmilag ugyanazok az információk szerepelnek. (4) Amennyiben a gyógyszert nem közvetlenül a betegnek való kiadásra szánják, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv eltekinthet attól, hogy a csomagoláson és betegtájékoztatón minden egyes adat feltüntetésre kerüljön, továbbá attól, hogy a betegtájékoztatón szereplő adatok magyar nyelven kerüljenek feltüntetésre. (5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv által nem a külön közösségi jogszabályban rögzített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények egyéb módosítási kérelmeit a Bizottság 1234/2008/EK rendeletében rögzített módon és határidőkkel kell elbírálni. 11. § (1) A gyógyszer-nagykereskedelem a beszerzett gyógyszerek viszonteladónak történő értékesítése, ideértve a gyógyszerek raktározásával, szállításával, EGTmegállapodásban részes államon kívülről történő behozatalával, illetve nem e térség országaiba irányuló kivitelével kapcsolatos valamennyi tevékenységet, melynek eredményeként a gyógyszer - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az előállítótól a lakossági gyógyszerellátóhoz eljut. Gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytatni - ha e törvény másként nem rendelkezik - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv e tevékenység végzésére jogosító engedélyének birtokában lehet. (2) Az engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek. (3) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja - a külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - az általa forgalmazott termékeket közvetlenül lakosság részére nem forgalmazhatja, illetve csak olyan megrendelőnek szállíthat gyógyszert, aki gyógyszerekkel kapcsolatos nagykereskedelmi, illetve egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik. (4) Az engedély kiadásáról a hatóság a kérelem [benyújtásától számított kilencven napon] megérkezését követő naptól számított három hónapon belül dönt. A nagykereskedelmi engedély visszavonásáig hatályos.

(5) 25. § (1) Gyógyszert rendelni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 129. §-ában foglaltakra figyelemmel - az e törvényben és az annak végrehajtására megalkotott rendeletben foglalt kivétellel - csak a forgalomba hozatali engedélyében

116




jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplő - a Vényminták Gyűjteményében szereplő készítmény esetén az ott közölt - javallatban lehet. Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos (a továbbiakban együtt: orvos), aki az orvosi oklevélhez kötött tevékenység folytatására jogosult, és a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkezik. (2) Azt a gyógyszert, amely az EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, különleges esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha a felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja, és alkalmazását - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezte. Azt a gyógyszert, amelyet az EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyeztek, gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha azt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelentették. (3) Az orvosi gyógyszerrendelés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4) A Magyar Köztársaság területén külföldre küldött és a Magyarországra érkező gyógyszeradományok az alábbi feltételekkel kerülhetnek kivitelre, illetve behozatal esetén hazai alkalmazásra: a) amennyiben a gyógyszer az EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, abban az esetben, ha a gyógyszer kivitelét vagy behozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezi, b) amennyiben a gyógyszer az EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, abban az esetben, ha annak kivitelét, illetve behozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez bejelentették. (5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv minőségi hiba gyanúja esetén három napon belül a gyógyszer hazai felhasználását megtilthatja, illetve kivitel esetén értesíti az illetékes ország gyógyszerhatóságát. (6) Gyógyszert a forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban (a továbbiakban: indikáción túli gyógyszerrendelés) kizárólag abban az esetben lehet rendelni, illetve alkalmazni, ha a) az adott beteg kezelése más forgalomban lévő gyógyszer alkalmazási előírása szerint nem lehetséges vagy eredménytelen, és a külön jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, b) az adott gyógyszer Magyarországon vagy más országban forgalomba hozatalra engedéllyel rendelkezik, és c) az adott terápiás terület szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosa a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kérelmezte és azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv egyedileg engedélyezte. (7) Amennyiben a gyógyszer rendelése a forgalomba hozatali engedélyének alkalmazási előírása alapján az adott esetben ellenjavallt, nem lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében sem alkalmazni. (8) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (6) bekezdés szerinti engedély kiadásáról a kérelem [benyújtását követő tizenöt munkanapon] megérkezését követő naptól számított huszonegy napon - sürgős szükség esetén soron kívül, de legkésőbb [2 munkanapon] három napon - belül dönt, szükség esetén az illetékes szakmai kollégium véleményének kikérését követően. (9) Sürgős szükség esetén indokolt, indikáción túli gyógyszerrendelés szabályait külön jogszabály tartalmazza. (10) Az orvos a (8) bekezdés szerinti engedély másolatát a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően átadja a betegnek, aki az átvételt aláírásával igazolja. Az átvételről szóló igazolást az orvos csatolja a betegdokumentációhoz. (11) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (6) bekezdésben foglalt gyógyszerrendelésről nyilvántartást vezet a beteg állapotának, valamint a gyógyszer

117



hatásának folyamatos nyomon követése érdekében, mely nyilvántartás tartalmazza az orvos nevét és pecsétszámát, a beteg nevét, születési idejét és TAJ-számát, a gyógyszer nevét, hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, valamint annak a javallatnak a pontos megnevezését, amelyben a kezelőorvos a gyógyszert rendelni kívánja, valamint a gyógyszer tervezett adagolását, a kezelés várható időtartamát. (12) A (6) bekezdés c) pontja szerinti kérelemre, a (8) bekezdés szerinti engedélyre és a (10) bekezdés szerinti betegtájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

118



2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 23. § (1) A gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében - e törvényben meghatározottak szerint - közreműködő testület. (2) Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell hozni, a nem állami felsőoktatási intézményekben - az alapító okiratban meghatározottak szerint - a gazdasági tanács létrehozható. (3) A gazdasági tanácsnak hét vagy kilenc tagja van. A gazdasági tanács létszámát a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározott hallgatói létszám adatai alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszáma a) nem éri el a tizenötezret, hét, b) eléri a tizenötezret, kilenc tagból áll. A gazdasági tanács tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdasági tanács tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. (4) A gazdasági tanácsba - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint három, illetve négy főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató. A szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A szenátus által delegált tagok legalább fele nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. (5) A miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - a gazdasági tanácsba két, illetve három főt, ebből egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslata alapján delegál. A miniszter által delegált tagok közül legalább egynek a felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti tevékenységének megfelelő felsőfokú végzettséggel, továbbá a szakképzettségének megfelelő területen szerzett legalább öt év vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. (6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. 2010. január 1-jétől kezdődően a (4) és (5) bekezdés alapján történő delegálás, megismételt delegálás esetén a gazdasági tanács tagjával a felsőoktatási intézmény létesít megbízási jogviszonyt. (7) Nem lehet tagja a gazdasági tanácsnak az, aki a) büntetett előéletű, b) köztisztviselő, vagy polgármesteri tisztséget tölt be, c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, e) önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, f) tagja a szenátusnak, g) tagja más felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának, h) az állami felsőoktatási intézmények kivételével, a miniszter felügyelete alatt álló

119


költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll, i) betöltötte a hetvenedik életévét. (8) A rektor tekintetében - az a) és a g)-i) pont kivételével - a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (9) A gazdasági tanács ülésére - a napirend és az előterjesztések megküldésével, az ülés előtt legalább öt munkanappal - meg kell hívni a kincstár képviselőjét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználását érinti. A megbízott részére a felsőoktatási intézmény köteles a szükséges információkat megadni. A megbízott véleményét, kérésére, a felsőoktatási intézmény és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A megbízott a tevékenységéről évente legalább egyszer tájékoztatást ad a felsőoktatási intézmény fenntartójának és a kincstárnak. (10) A gazdasági tanács tagjának delegált személy a rektor részére - a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (11) A gazdasági tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül az igazolásra felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (12) Ha a gazdasági tanács tagjának delegált személy büntetett előéletű, a rektor felhívja az őt delegálót, hogy gazdasági tanács tagjaként új személyt delegáljon. 33. § (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (2) A teljes idejű képzést - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. (3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (4) 83/A. § (1) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul. (2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére, b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (3) A megbízási jogviszony fennállása alatt a rektor írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a megbízottat annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.

120

Nem hatósági eljárás. Módosítást nem javaslok, de a kérdésben a tárca álláspontja az irányadó.


Módosítást nem javaslok.

Módosítást nem javaslok.



(4) A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha a) a megbízott a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. (5) A rektor a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli. 147. § E törvény alkalmazásában: 3/A. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor, 26/A. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,

121


Módosítást nem javaslok. Módosítást nem javaslok.



2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 25. § (1) Amennyiben a forgalomba hozatali engedély jogosultja az egészségbiztosítási szerv 23. § szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható gyógyszer árát érintő változtatással kíván élni, új kérelmet kell előterjesztenie a támogatás iránt. (2) Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 23. § (6) bekezdése szerinti eljárását követően valamely gyógyszer, tápszer a) támogatásának megszüntetéséről vagy nulla százalékra csökkentéséről dönt, a támogatás megszüntetésének vagy nulla százalékra csökkentésének napját a határozat meghozatalának napjától számított 90 napnál korábbi időpontban nem lehet meghatározni, b) támogatási mértékének vagy összegének csökkentéséről dönt, a megváltozott összegű finanszírozás kezdőnapját a határozat meghozatalának napját követő naptári negyedév első napjában kell megállapítani. (3) A 23. § (2) bekezdés szerinti eljárásban nincs helye újrafelvételi eljárásnak. (4) (5) Az egészségbiztosítási szerv a 23-25. §-ban szabályozott eljárására vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében az internetes honlapján elektronikus úton közzéteszi a) a formai szempontból megfelelő kérelmet a kérelem beérkezését követő [öt munkanapon] nyolc napon belül, továbbá

b) a kérelmezővel való közlésen túl - a külön jogszabály szerinti tájékoztató jellegű közzététellel - az ügyben hozott jogerős határozatot a kérelem elbírálását követő hónap 5. napjáig. 32. § (1) A gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások kérelemre vagy hivatalból indulnak. (2) A kérelem a) még be nem fogadott gyógyászati segédeszközök aa) támogatásának megállapítására, ab) kölcsönzési napidíj támogatásának megállapítására azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki, b) már befogadott gyógyászati segédeszközök ba) kölcsönzési napidíjának emelésére azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki, bb) kölcsönzési napidíjának csökkentésére azon termék esetében, amely kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki, bc) más funkcionális csoportban (alcsoportban) történő támogatására, bd) nevének külön jogszabály szerinti megváltoztatására, be) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának csökkentésére, bf) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának emelésére, bg) támogatásból való törlésére, bh) külön jogszabály szerinti méretváltoztatására vagy új méretváltozata

122



ártámogatásának megállapítására irányulhat. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet - a (11) bekezdés szerinti csoportos kérelem kivételével - kizárólag az egészségbiztosítási szerv 32/B. § szerinti szállítójegyzékében szereplő minősített forgalomba hozó nyújthatja be az egészségbiztosítási szervhez. (4) Az egészségbiztosítási szerv a) a (2) bekezdés aa), ab), ba), bc) és bf) alpontja szerinti kérelmekről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján, normál eljárásban 90 napon belül dönt; b) a (2) bekezdés aa), ab) és bc) alpontja szerinti kérelmekről - az a) pontban foglaltaktól eltérően, külön jogszabályban foglalt feltételek alapján - gyorsított eljárásban, 60 napon belül dönt abban az esetben, ha a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a termékre vonatkozóan ba) kérelmében az adott funkcionális csoportba (alcsoportba) már befogadott, legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árú termék áránál legalább 10%-kal alacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árat jelöl meg, vagy bb) kérelméhez legalább 100 betegre kiterjedő, Magyarországon végzett klinikai vizsgálat evidenciáit csatolja. (5) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés bd) és bh) alpontja szerinti kérelmekről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján egyszerűsített eljárásban, a kérelem [benyújtását követő] megérkezését követő naptól számított 30 napon belül határozatban dönt. (6) A támogatott gyógyászati segédeszköz forgalomba hozójának a (2) bekezdés bb), be) és bg) alpontja esetében bejelentési kötelezettsége van. Az egészségbiztosítási szerv e bejelentéseket a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a bejelentést követő 15 napon belül közzéteszi. (7) A (4)-(5) bekezdés alapján hozott határozat - az elutasító határozat kivételével - tartalmazza a támogatás megállapítására vonatkozóan külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a) a gyógyászati segédeszköz pontos megnevezését, funkcionális csoportját (alcsoportját) és ISO-kódját, b) a gyógyászati segédeszköz kiszerelését, c) azon eszköz esetében, amely ca) nem kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árát, cb) kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott kölcsönzési napidíját, d) a támogatási mértéket és támogatási technikát, e) a támogatás nettó összegét, f) az eszköz kihordási idejét és a kihordási időre felírható maximális mennyiségét, g) a konkrét rendelhetőségi feltételeket (indikáció, szakképesítési követelmények, egyéb feltételek), h) a támogatás, illetve a módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját, i) azt, hogy az eszköz közgyógyellátás jogcímen kiszolgáltatható-e, j) olyan eszköz esetében, amely a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot követően adható, az eszköz funkcionális csoportjához (alcsoportjához) rendelt, külön jogszabály szerinti kölcsönzésidíj-szorzót, k) tartós használati célú gyógyászati segédeszköz esetében az adott funkcionális csoportra (alcsoportra) jellemző javításidíj-átalányt, l) az eszköz beteg által fizetendő térítési díját. (8) A forgalomba hozó a (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásért a külön jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet. (9) A (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (10) A nyilvánosság biztosítása érdekében az egészségbiztosítási szerv internetes honlapján közzéteszi: a) a formai szempontból megfelelő kérelmet, a kérelem beérkezését, illetve a

123

A tárca álláspontja irányadó,


hiánypótlás teljesítését követő [tizenöt munkanapon] huszonegy napon belül, továbbá

b) az ügyben hozott jogerős határozatát az ügy elbírálását követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül.

(11) Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök esetén az eszköz valamennyi, az egészségbiztosítási szervvel támogatás elszámolására érvényes szerződéssel rendelkező forgalomba hozója vagy meghatalmazott képviselője kizárólag közösen nyújthat be külön jogszabály szerinti csoportos kérelmet az eszköz típusára vonatkozóan. Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások szabályait e törvénnyel összhangban külön jogszabály tartalmazza. (12) A (11) bekezdés szerinti kérelmet csak a (2) bekezdés aa), be), bf), bg) alpontjai tárgyában lehet az egészségbiztosítási szervhez benyújtani. (13) 48. § (1) Gyógyszertár csak működési engedély alapján működtethető. Új gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről (a továbbiakban együtt: működtetés) egy hatósági eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működtetésére irányuló kérelem [benyújtásától] megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül dönt. Az új gyógyszertár létesítéséről és működésének engedélyezéséről szóló határozatot a hatóság a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzattal is közli. (2) Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: a) az új gyógyszertár típusát, b) az új gyógyszertár működtetési helyének pontos címét, c) az új gyógyszertár megnyitásának tervezett időpontját, d) közforgalmú gyógyszertár esetén, a vezetést ellátó személyi joggal rendelkező gyógyszerész megnevezését, e) fiókgyógyszertár esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a fiókgyógyszertárat egész évben vagy meghatározott időszakban (idényben) kívánja működtetni, f) a gyógyszertár működtetőjének nyilatkozatát arról, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén ő, illetve az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a hatósági vezető kirendeléséhez. (3) A gyógyszertár működtetését engedélyező határozatot közegészségügyi okból az egészségügyi államigazgatási szerv fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. 53. § (1) A gyógyszertár működtetése akkor kezdhető meg, ha a) a működtető gyógyszertár működésével összefüggésben okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik és b) a gyógyszertár berendezése, felszerelése és készlete a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szerződést a tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell mutatni és a gyógyszertár megnyitását be kell jelenteni. 54. § (1) A gyógyszertárak működtetését az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi. A működési engedélyt visszavonja, ha az ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár működtetője a működés szakmai szabályait, illetve a) a gyógyszerek készletben tartására, b) a szolgálati rendre, c) a gyógyszer kiadására - ideértve a gyógyszer árára -, valamint

124

hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.



d) a gyógyszertár berendezésére, felszerelése és a forgalmazható termékekre vonatkozó előírásokat ismételten és súlyosan megsérti. (2) A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha a) közforgalmú gyógyszertár a működését a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem kezdi meg, vagy a 49. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek - amennyiben ezt vállalta - nem tesz eleget; b) a kézigyógyszertár ba) működési engedélyében megjelölt településen közforgalmú vagy fiókgyógyszertár kezdi meg működését, bb) tartására jogosult személy már nem felel meg az engedély megadásához szükséges feltételeknek; c) a gyógyszertár hatósági ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzéseik során olyan hiányosságot állapítottak meg, amely miatt a gyógyszertár működését két éven belül ismételten fel kell függeszteni; d) az intézeti gyógyszertár működési engedélyét vissza kell vonni, ha a fekvőbeteg gyógyintézet megszűnik. (3) A működési engedélyt a (2) bekezdés a) a) pontjában foglalt esetben a határidő elteltével, b) b) pontjában foglalt esetben a változás bekövetkezésének napjával, c) c) pontjában foglalt esetben a tudomásszerzés napjával kell visszavonni.

125



2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 4. § (1) Az egészségbiztosító minden év május 31-éig a megelőző finanszírozási év adatai alapján régiónként megvizsgálja a régióban működő szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók lekötött kapacitásainak kihasználtságát és a kapacitásbevonás szükségességét. (2) Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye, valamint a 4/A. §-ban meghatározott szempontokra vonatkozó előző évi adatok alapján régiónként javaslatot készít a kapacitásfelosztás módosítására. A javaslatot minden év szeptember 1-jéig kell az illetékes RET-eknek, illetve a RET székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek megküldeni. (3) A RET az egészségbiztosító (2) bekezdés szerinti javaslatát köteles véleményezni. (4) A RET a (2) bekezdés szerinti javaslat kézhezvételét követő 45 napon belül küldi meg a székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek a (2) bekezdés szerinti javaslathoz készített véleményét. Amennyiben a RET a határidőn belül nem ad véleményt, ezt az egészségbiztosító javaslatával való egyetértésének kell tekinteni. (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti javaslat és a 4/A. §-ban meghatározott szempontok alapján, a RET véleményének figyelembevételével a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül dönt a kapacitásfelosztás módosításáról. (6) Amennyiben a RET az egészségbiztosító javaslatát részben vagy egészében kifogásolja, ellenvéleményt fogalmaz meg, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv köteles a RET-tel erről egyeztetni, majd a fennmaradt eltérésről a RET-et tájékoztatni. (7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával az egyes, 2. számú mellékletben meghatározott szakmacsoportokhoz tartozó, az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás szerinti kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosíthatja, azzal, hogy összességében az aktív kapacitások, illetve a krónikus kapacitások mennyisége nem változhat. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata az 1. számú mellékletben szereplő szolgáltatóknak, illetve az azok jogutódjainak lekötött kapacitásain belül nem érintheti az 1. számú mellékletben meghatározott kapacitásokat. (8) Az egészségügyi államigazgatási szerv a járóbeteg-szakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával a 3. számú mellékletben meghatározott mennyiségen felül legfeljebb annak 5 százalékával több kapacitásról rendelkezhet. (9) Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot közli a RET-tel és az egészségügyért felelős miniszterrel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja az egészségbiztosítót. (10) Az (1)-(9) bekezdés szerinti eljárásban ügyfél az egészségügyi szolgáltató, annak fenntartója/tulajdonosa, az egészségbiztosító és az ellátási kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat. (11) 5/B. § (1) Az 5/A. § (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területet az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói/tulajdonosai megállapodásukban módosíthatják az 5/A. § (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megállapodást az azt aláíró fenntartók/tulajdonosok az aláírástól számított 5 napon belül kötelesek megküldeni az egészségügyi

126


államigazgatási szervnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás akkor eredményezheti az egészségügyi szolgáltatók ellátási területének a régióhatáron történő túlterjeszkedését, ha azt ellátási érdek indokolja. Az ellátási érdek fennállását az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg a megállapodás [kézhezvételétől számított tíz munkanapon] kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül. (3) Amennyiben az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási terület módosítása ellátási érdekből szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartóit/tulajdonosait az ellátási terület (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítására. Ha a fenntartók/tulajdonosok a felhívástól számított 30 napon belül nem állapodnak meg az ellátási terület módosításáról, és a módosítás elmaradása az ellátás biztonságát súlyosan veszélyeztetné, az egészségügyi államigazgatási szerv a megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül módosíthatja az ellátási területet. (4) A települési önkormányzat ellátási érdekből kezdeményezheti az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójánál/tulajdonosánál az egészségügyi szolgáltató 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területének (1) bekezdés szerinti módosítását. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató fenntartója/tulajdonosa a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem állapodik meg az ellátási terület módosításáról annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartójával/tulajdonosával, akit a települési önkormányzat a kezdeményezésben megjelölt, az egészségügyi államigazgatási szerv a kezdeményező települési önkormányzat kérelmére a megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül módosíthatja az ellátási területet, ha a) a módosítás az érintett településen élők szakellátáshoz való hozzájutását javítja, és b) a módosítással egyetért annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa, amelyik ellátási területe adott szakma tekintetében a módosítás következtében a módosítást kezdeményező településre ki fog terjedni. (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartást abban az esetben, ha a kapacitást érintő e törvény szerinti módosulás miatt szükséges. (6) Az 5/A. § szerinti és (1)-(5) bekezdés szerinti eljárásban ügyfél az egészségügyi szolgáltató, annak fenntartója/tulajdonosa, az egészségbiztosító, valamint annak a településnek az önkormányzata, amelyikre az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettsége kiterjed. (7) 7. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a külön jogszabályban meghatározott ellátási formában lekötött kapacitása legfeljebb 10 százalékának külön jogszabályban meghatározott ellátási formába történő átcsoportosítását. (2) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével az egyes szakmacsoportokban lekötött krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásai legfeljebb 10 százaléka erejéig kezdeményezheti a krónikus szakmacsoportok közötti átcsoportosítást. (3) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az ellátási forma megváltoztatása nélkül kezdeményezheti a finanszírozási szerződése szerinti szakmáihoz tartozó kapacitásai más, a finanszírozási szerződésében szereplő, illetve abban nem szereplő szakmákba - külön jogszabály szerinti mértékben - történő átcsoportosítását, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma összességében nem változhat. (4) A fenntartó kezdeményezheti a saját fenntartásában lévő, azonos régióban vagy egymással szomszédos régióban működő szolgáltatói közötti kapacitásátcsoportosítást, azzal, hogy az átcsoportosítás az egyes régiókra a 2. számú mellékletben megállapított összkapacitások számát nem változtathatja

127

A Ket. 33. § (5) bekezdésének módosítása miatt szükséges pontosítás.


meg. (5) Az egészségügyi szolgáltató nem kezdeményezhet olyan kapacitásátcsoportosítást, amely az adott szolgáltató érvényes finanszírozási szerződésében szereplő szakma megszűnéséhez vezetne, vagy a létrehozandó állapot nem teljesítené a külön jogszabályban meghatározott működési feltételeket valamely szakma vonatkozásában. (6) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó az (1)-(4) bekezdés szerinti kérelmek mindegyikét évente csak két alkalommal nyújthatja be. (7) A kérelmet az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervhez kell benyújtani. Az egészségügyi államigazgatási szerv a döntést megelőzően [beszerzi] kikéri az egészségbiztosító véleményét. Az egészségügyi államigazgatási szerv [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül dönt. (8) Az egészségügyi államigazgatási szerv nem engedélyezheti a kérelemben foglalt átcsoportosítást, ha a) az annak következtében létrejövő állapot nem felelne meg a 4/A. §-ban foglaltaknak, b) nem biztosított a csökkentett aktív fekvőbeteg-szakellátás más ellátási formával történő kiváltása, c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportból vagy más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul, d) az átcsoportosítás veszélyeztetné az ellátási kötelezettség teljesítését, illetve az átcsoportosítás előreláthatólag az ellátás szakmai színvonalának csökkenésével járna, e) a kérelem az (1)-(6) bekezdésbe ütközik. (9) Az átcsoportosítható kapacitásmennyiség megállapítása során a kerekítés szabályait kell alkalmazni. (10) Amennyiben az (1)-(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés alapján kerül sor, a kapacitások csökkentésének mértéke az előző év országos átlaga mértékének eléréséig terjedhet.

128




2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről Időállapot: 2010. I. 1-jétől 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről I. Fejezet Általános rendelkezések Tevékenységi engedély 9. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét kizárólag a Felügyelet által kiadott, tevékenységi engedélyről szóló jogerős határozat birtokában kezdheti meg. A tevékenységi engedély iránti kérelmet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását igazoló okirat [kézhezvételét követő] kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell benyújtani. (2) A tevékenység engedélyezésének eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A tevékenységi engedély megszerzéséig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag a tevékenység megszervezésére irányulhat, kifizetések csak ezzel összefüggésben teljesíthetők. (4) A tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell: a) az alapszabályt, b) az üzleti tervet, c) a cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelem másolatát, d) igazolást arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzforgalmi számlaszámmal rendelkezik, e) a gazdálkodási, befektetési, adminisztrációs és nyilvántartási vagy járadékszolgáltatási üzletmenet kiszervezése esetén az erre vonatkozó szerződést, f) a szervezeti felépítést bemutató dokumentumot, g) a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását, h) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását, i) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb vezetők alkalmazására vonatkozó igazolást, j) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, k) az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, valamint nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, l) számviteli politikáját, részletes számviteli rendszerének tervezetét, m) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet, n) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel, o) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 11. § (3) bekezdése szerinti belső szabályzatot, p) a tervezett működési terület meghatározását tartalmazó dokumentumot, q) a működési szabályzatot. (5) A működési szabályzat tartalmazza: a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatások

129



jellegét (befizetéssel vagy szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció); b) a nyugdíjszolgáltatás iránti igény bejelentésének módját, határidejét; c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, illetve más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből történő átlépésének feltételeit és az ezekre vonatkozó eljárási rendet; d) a munkaviszony megszűnésével összefüggően a tagi jogviszony alakulásával kapcsolatos eljárás rendjét; e) a foglalkoztatók csatlakozásának eljárási rendjét; f) mindazt, amit törvény vagy törvény felhatalmazása által kiadott jogszabály a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működési szabályzatába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart. (6) Az üzleti terv tartalmazza: a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításkori vagyonát tételes és értékkel ellátott bontásban; b) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésének napjáig tervezetten felmerülő költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét; c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a pénzügyi év lejártáig, valamint a következő három pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét. (7) Az induló üzleti tervnek a (6) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír. A vezető állású személy 10. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél az igazgatóság tagjának, a felügyelőbizottság tagjának, valamint cégvezetőnek (a továbbiakban: vezető állású személy) az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet [huszonkét munkanapon] harminc napon belül nem hozza meg határozatát. (3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles felügyelőbizottságot létrehozni. (4) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki a) büntetett előéletű, vagy a vezető állás betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig, bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett

130


szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 91. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik, d) legalább ötéves biztosítási, pénztári vagy vállalatgazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, azzal, hogy az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra, e) felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, vagy f) könyvvizsgálói tevékenységet folytat. (5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelőbizottságának tagjai közül a (4) bekezdés c) és d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság elnökére nézve kötelezőek. (6) Akivel szemben a) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből fel kell függeszteni. (7) A vezető állású személyek mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal, a tagok, a járadékosok és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A vezető állású személyek a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, belső szabályzatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek okozott károkért. Egyéb vezetők 11. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust), b) számviteli rendjéért felelős vezetőt, c) belső ellenőrt, d) jogászt, és e) befektetésekért felelős vezetőt (a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja. (2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni. (3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet [huszonkét munkanapon] harminc napon belül nem hozza meg határozatát. (4) Az egyéb vezetők legfeljebb két foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménynél tölthetnek be ilyen pozíciót. (5) A foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből a tárgyévet megelőző évben 300 millió forint éves bevételt el nem érő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő személyt foglalkoztató - szervezetet is megbízhat.

131


(6) Vezető biztosításmatematikus (aktuárius) alkalmazása csak biometriai kockázatot is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében kötelező. Változások bejelentése 21. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a személyi és tárgyi feltételekben, továbbá a vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban történt változást a szerződés megkötését, illetve megszűnését követően [három munkanapon] öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti. (2) Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot rendszeresíthet. Határon átnyúló tevékenység végzése 22. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezni másik állam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény általi bejelentésnek a fogadó állam nevét, a foglalkoztató megnevezését, valamint a nyugdíjkonstrukció csatlakozási szerződésben rögzített elemeit tartalmaznia kell. (2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés [kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon] kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül tájékoztatja a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik tevékenységi engedéllyel, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével és az előírt tartalékok fedezete rendelkezésre áll. A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel is. (3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az előzetes bejelentésében az (1) bekezdésben foglalt adatokat nem közli, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételeknek. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, erről legkésőbb a [bejelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon] bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül köteles határozatot hozni.

(4) A Felügyelet a másik állam illetékes hatóságai által a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről küldött tájékoztatását továbbítja a foglalkoztatói nyugdíjintézmény részére. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét a Felügyelet által továbbított tájékoztatás kézhezvételét követően vagy (ennek hiányában) a (2)

132





bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt napon belül kezdheti meg. (5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a Felügyelet tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságát. A Felügyelet eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók. (6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettségek teljesítése során a foglalkoztató székhelye szerinti államban előírt kötelezettségeknek is meg kell felelni. 23. § (1) Amennyiben a Felügyelet értesítést kap a másik állam illetékes hatóságaitól arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra, illetve a tagok tájékoztatására vonatkozó követelményeinek nem tesz eleget, a Felügyelet eseti ellenőrzést végez az intézménynél és szükség esetén intézkedéseket alkalmaz. (2) A Felügyelet megküldi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a másik állam illetékes hatóságaitól kapott, a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményei, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásai terén bekövetkezett változásokról szóló tájékoztatást. (3) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől a határon átnyúló tevékenység során alkalmazott szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a foglalkoztató székhelye szerinti állam jogszabályainak. A másik államban történő fióktelep-létesítés szabályai 24. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik államban fióktelepet kíván létesíteni. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesíthet. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak az államnak a megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fióktelepet kívánja létesíteni, b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat, c) az üzleti tervet, d) a fióktelep irányítását ellátó vezető állású személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését, és e) a fióktelep nevét és címét. (3) Ha a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés [kézhezvételétől számított] kézhezvételét követő naptól számított három hónapon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt is. (4) A Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (2) bekezdésben felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tájékoztatás megtagadását a Felügyelet legkésőbb a bejelentés [kézhezvételétől számított] kézhezvételét követő naptól számított három hónapon belül köteles határozatot hozni. (5) A másik állam illetékes felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított negyvenöt munkanapon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep

133



A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására


tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. A másik állam illetékes felügyeleti hatóságától megkapott, a fióktelep tevékenységét meghatározó feltételekre vonatkozó tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. Amennyiben a másik állam illetékes felügyeleti hatósága a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a másik állam illetékes felügyeleti hatóságának (3) bekezdésben foglalt tájékoztatását követő [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. (6) A fióktelep az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás, illetve értesítés kézhezvételét követően hozható létre és kezdheti meg működését. (7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legkésőbb harminc nappal a változást megelőzően, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák. A tag halála esetén követendő eljárás a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén 31. § (1) A tag a halála esetére a működési szabályzatban és e törvényben foglaltak szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezményezett személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét. (2) A kedvezményezettjelölés a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés időpontját. (3) Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. (4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. (5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezettjelölését visszavonja, b) a tag másik kedvezményezettet jelöl, c) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, d) a tag - a bíróság jogerős ítélete szerint - a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett a tagi számlából nem részesülhet. (6) Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor a tagi számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. (7) Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor a tagi számlán lévő összeg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag foglalkoztatójával munkaviszonyban álló tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el. (8) A kedvezményezett a tag halálának időpontjában a tagi számla kizárólagos tulajdonosává válik. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően három munkanapon belül megteszi a

134

figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.


kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. (9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, vagy b) amennyiben a működési szabályzat lehetővé teszi, saját nevén - a felhalmozás folytatásával vagy anélkül - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy c) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutaltatja, vagy d) a tagi számlán jóváírt összeget egy összegben felveszi. (10) A kedvezményezett a (9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot bármikor megteheti. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt [kézhezvételétől számított] kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta volna. (11) Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta, a nyilatkozat megtételének napjától a tagokkal egy megítélés alá esik. (12) Az (1)-(11) bekezdésektől eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tag halála esetére nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán lévő összeg a tag halála időpontjában a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elhunyt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, a nyugdíjkonstrukció nem tartalmazhat kedvezményezett jelölésének kizárására vonatkozó rendelkezést. II. Fejezet A tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályai A pénzügyi terv 42. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő. (2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának [kézhezvételétől számított] kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül kell a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania. (3) A Felügyelet a pénzügyi terv [benyújtásától számított huszonkét munkanapon] benyújtását követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. (4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. A szanálási terv 43. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje kevesebb, mint a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. (2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói

135



nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (3) A Felügyelet a szanálási terv [benyújtásától számított negyvenöt munkanapon] benyújtását követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőke hiányának megszüntetésére. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. Pénzügyi helyreállítási terv 44. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. (2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia: a) a működési költségek várható alakulását, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet, c) az előzetes mérlegtervet, d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását. (3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv [benyújtásától számított negyvenöt munkanapon] benyújtását követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonságos működésének helyreállítására. (5) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára a Bit. 8. számú melléklete szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat. (6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 65. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. III. Fejezet A befektetési politika 46. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját az alapszabály rendelkezéseivel összhangban - az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők: a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona befektetésének célja, alapelvei, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által megszerezhető eszközök köre, c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállaló képessége, kockázatkezelése, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum- és maximumarányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek), d) a befektetési kockázat mérésének, a befektetési teljesítmény értékelésének módja, és e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukciók jellege és futamideje. (2) A befektetési politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal annak elfogadását követő tizenöt napon belül - köteles a Felügyelethez

136




benyújtani. A Felügyelet [huszonkét munkanapon] harminc napon belül megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Amennyiben a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési politika nem áll összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, határidő kitűzésével felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a befektetési politika módosítására. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a felszólításban meghatározott határidő eltelte után sem biztosítja a vonatkozó jogszabályi előírásokkal történő összhangot, a Felügyelet bírságot szabhat ki. (3) Az igazgatóság legalább évente - jogszabályi változás vagy más, a befektetési politikát lényegesen érintő ok miatt harminc napon belül - köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjait és járadékosait. (4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon portfóliójelentést küld a Felügyeletnek. IV. Fejezet A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények felügyelete Felügyeleti biztos 70/A. § (1) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a felügyeleti biztos a) a kirendelésével egyidejűleg, b) a Felügyelet írásbeli felhívására - kirendelésének időtartama alatt - a felhívástól számított [tizenöt munkanapon] huszonegy napon belül, ha e határidőn belül a felügyeleti biztoson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (2) A Felügyelet a felügyeleti biztos megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a vezető tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a vezető tisztségviselő részére megtéríti. (3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Felügyelet a felügyeleti biztos megbízatásának megszűnéséig kezeli. Szükséghelyzet 73. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt [öt munkanapon] nyolc napon belül nem tesz eleget, vagy

b) nyugdíjtechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)-e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet], a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a tagok és a járadékosok

137




érdekében szükségintézkedést tehet. (2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 64. §-ban meghatározott bármely intézkedés együttes alkalmazására is jogosult. A felszámolás 80. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolási eljárást a Felügyelet megindítja, ha a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt [5 munkanapon] nyolc napon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás). V. Fejezet A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények működése a Magyar Köztársaság területén A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet 83. § (1) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztatók feletti felügyeletet - a (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően - a Felügyelet látja el. (2) Ha a Felügyelet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti állam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni valamely foglalkoztatótól, az értesítés [kézhezvételét követő negyvenöt munkanapon] kézhezvételét követő naptól számított két hónapon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar szociális és munkajognak a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését érintő szabályairól, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról. (3) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti állam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével. (4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a más EGTállamban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi működésének idején bekövetkező minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a tagok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti állam illetékes hatóságainak.

138






2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 5. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. (3) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére - ellenőrzés céljából - az állami adóhatóság [tíz munkanapon] tizenöt napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott időtartamra vonatkozóan az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat. (4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. (5) A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja. 7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. (2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza: a) a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy aa) vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint ab) elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá b) a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit; c) az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint d) a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját. (3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő a határozat közlésétől számított [tizenöt munkanapon] huszonegy napon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében. (4) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot közli az állami foglalkoztatási szervvel, és haladéktalanul értesíti a határozatnak a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedésről szóló értesítést követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.

139

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.


(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is. (6) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő [10 munkanapon] tizenöt napon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni. (7) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv [3 munkanapon] öt napon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történő megszüntetését. (9) A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 8. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő [10 munkanapon] tizenöt napon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha

a) az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be. (2) 13. § (1) Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt, b) a rehabilitációs járadékban részesülő kérte, c) az ellátás időtartama eltelt, d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik, e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy h) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a

140




foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d) és f)-g) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén [öt munkanapon] nyolc napon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követő hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik. (4) (5) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni. A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés d) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni. (6) Az (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni. (7) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is - a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.

141



NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Megjegyzés, indokolás

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

A közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételei 24/B. § (1) Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű a közúti forgalomban történő részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendő, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követő [8 munkanapon] tíz napon belül a gépjármű műszaki vizsgálatát rendeli el.

29. § (5) Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje [45 munkanap] két hónap. 29/B. § (2) b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság [öt munkanapon] nyolc napon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton, 29/B. § (6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított [öt munkanapon] nyolc napon belül.

142

Eljárás megindítását megelőző határidő. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.



1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról IV. RÉSZ A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE A BÁNYAFELÜGYELET 43/A. § (2) A bányafelügyelet az eljárás megindításáról az ügyfelet [8 munkanapon] tíz napon belül értesíti. 43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje három hónap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje [15 munkanap] húsz nap. 43/B. § (2) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

143



1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről NEGYEDIK RÉSZ A REPÜLŐTÉR A repülőtér és a leszállóhely 37. § (3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat véleményének [megkérésével] kikérésével ad engedélyt. 37. § (4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének [megkérésével] kikérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.

144

Terminológiai pontosítás. Terminológiai pontosítás.



1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról III. Fejezet Hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet Az ügyfélre vonatkozó szabályok 11/A. § (3) A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról: 11/A. § (3) a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított [22 munkanapon] harminc napon belül,

A Ket. szubszidiárius.

11/A. § (3) b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított [7 munkanapon] tíz napon belül.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. hatálya szubszidiárius.

11/A. § (4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 4 hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál [22 munkanapon] harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

hatálya

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. hatálya szubszidiárius. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

Az engedélyezés általános rendje 12. § (1) Az ügyintézés határideje: 12. § (1) b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben [45 munkanap] két hónap.


hatálya

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban

145


történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

Az egészségügyért felelős miniszter hatásköre az egészségügyért felelős miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban 21/A. § (5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy [harminc munkanapon] negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.


hatálya

Adminisztratív kötelezettség. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. Ha a tárca álláspontja szerint indokolt áttérni, a naptári napok számára is javaslatot kérünk.

146



1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról II. Fejezet A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI NYILVÁNTARTÁS SZERVEZETE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI HATÁSKÖRÖK Az okmányellátás rendszere 5. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság: 5. § (1) j) a vezetői engedélyt - ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma a nyilvántartó értesítése szerint elérte vagy meghaladta a 18-at - az értesítéstől számított [három munkanapon] nyolc napon belül határozattal visszavonja, és a határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat törli.

A 2009. évi felülvizsgálatot megelőzően nyolc nap szerepelt ebben a rendelkezésben, erre tekintettel tettük meg a szövegjavaslatot.

V. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 33. § (5) A jármű tulajdonosa (üzemben tartója) a járműokmány és a jármű hatósági jelzése, a jogosított - parkolási igazolvány esetében a jogosított vagy annak törvényes képviselője - a járművezetésre jogosító okmány, illetve a parkolási igazolvány elvesztését, megsemmisülését, eltulajdonítását a közlekedési igazgatási hatóságnál köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított [három munkanapon] öt napon belül bejelenteni.

147

Adminisztratív kötelezettség. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.



2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről 5. § (5) A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő [három munkanapon] öt napon belül értesíti.

Adminisztratív kötelezettség a hatóság oldaláról, a nyilvántartás miatt szubszidiárius is. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

148



2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról A Hatóság feladatai 17. § (4) [A Hatóság az érdemi döntést a kérelem előterjesztésétől számított 45 munkanapon belül köteles meghozni.] A Hatóság ügyintézési határideje két hónap. 20. § (3) A Hatóság a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő [22 munkanapon] harminc napon belül a minősített szolgáltatónál felügyeleti ellenőrzést végez a következő területeken:

149


Megjegyzés, indokolás Hatály: 2010.VIII.11.-től, nincs későbbi időállapot.

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről Nyilvános meghallgatás 34. § (1) A Hatóság, ha feladatainak ellátásához megítélése szerint az 1. § b)d) pontjaiban meghatározottak, illetve a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közreműködése, szakmai álláspontjuk, illetve véleményük megismerése indokolt - de legalább félévente - nyilvános meghallgatást tart az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok végrehajtására vonatkozó intézkedések előkészítésével, továbbá az elektronikus hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából. 34. § (2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább [huszonkét munkanappal] harminc nappal megelőzően közzéteszi.

34. § (3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő információkat - az üzleti titkok kivételével - legalább [tíz munkanappal] tizenöt nappal megelőzően közzéteszi.

35. § (1) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját legkésőbb [öt munkanappal] öt nappal megelőzően elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat az internetes oldalán közzéteszi. (2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő [huszonkét munkanapon] harminc napon belül közzéteszi, és külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

A 23. § alapján a Ket. szubszidiárius. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben 36. § (1) b) a Hatóság megítélése szerint az érdekeltekkel egyébként egyeztetést igénylő határozatának meghozatala előtt legalább [huszonkét munkanappal] harminc nappal közzéteszi a határozat tervezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos előkészítő anyagokat, kivéve az érdekeltek által üzleti titoknak minősített adatokat. 36. § (2) Akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érintheti, a határozat tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított [tizenöt

150

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban


munkanapon] húsz napon belül írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett határozatra vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel).

történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

Ügyintézési határidő 44. § (1) Az Elnök - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - az e törvénynek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás megindításától számított [harmincöt munkanapon] ötven napon belül köteles határozatot hozni. 44. § (2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő [ötvenöt munkanap] hetvenöt nap.

44. § (3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb [tíz munkanappal] tizenöt nappal meghosszabbítható; erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

50. § (2) A kérelmet az eljáró tanács annak beérkezését követően haladéktalanul megküldi a másik ügyfélnek, és legfeljebb [tíz munkanapos] tizenöt napos határidő tűzésével felhívja, hogy észrevételeit és bizonyítékait terjessze elő, illetve a kérelmező részére közvetlenül küldje meg.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

Eljárás árprés vizsgálata során 63. § (5) b) 15 napos határidő tűzésével a költségekhez nem igazodó ellenérték révén árprést okozó árat tartalmazó referenciaajánlat módosítására kötelezi a szolgáltatót, a határidő eredménytelen elteltét követően [tíz munkanapon] tizenöt napon belül a referenciaajánlatot a jogszerű árnak megfelelően határozattal módosítja, valamint


Egyeztetés az Európai Bizottsággal és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal 65. § (6) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás kézhezvételétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül határozatban dönt.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás bejelentése

151



76. § (3) A Hatóság a bejelentőt a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi az elektronikus hírközlő hálózatokról és elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított [öt munkanapon] nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyúttal a hírközlési szolgáltató írásos kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a szolgáltató a 74. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.

152




2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről III. Fejezet A hatósági eljárás egyes szabályai 4. § (4) A közműszolgáltató - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű - 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni. 9. § (2) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét [beszerezni] kikérni. 13. § Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére [10 munkanapon] tizenöt napon belül adja ki. 16. § (2) A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő [öt munkanapon] nyolc napon belül nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni.

153

A tárca álláspontja irányadó, a Ket.-módosításra figyelemmel javasolt-e ennek a rendelkezésnek a módosítása.


Megjegyzés, indokolás Hatály: 2010. IX. 30., nincs későbbi időállapot

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről

MÁSODIK RÉSZ A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IV. Fejezet ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 3. Cím A NYÍLT ELJÁRÁS Kizáró okok 63. § (7) A 60. § (1) bekezdés e) pontja és 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. E hatósági igazolást a hatóság [négy munkanapon] négy napon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg.

HETEDIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

154

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. (2009. október 1-jét megelőzően négy nap volt a határidő).


IX. Fejezet A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI JOGORVOSLAT 50. Cím A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA A jogorvoslati eljárás megindítása 327. § (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást.

A Ket. novella hatálybalépését megelőzően is munkanapokban volt meghatározva a határidő, módosítását nem javasolom.

51. Cím JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen 347. § (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő [három munkanapon] öt napon belül továbbítja a bírósághoz. 348. § (2) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő [három munkanapon] öt napon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.

X. Fejezet A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS

155



EGYÉB PEREK A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per 350. § (6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő [három munkanapon] öt napon belül továbbítja a bírósághoz.


NYOLCADIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzéke 384. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a 380. § (3)-(4) bekezdése és a 11. § (2)-(4), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 11. § (2)-(4), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti feltételeknek, a Tanács törli a névjegyzékből.

A Ket. novella hatálybalépését megelőzően is munkanapokban volt meghatározva a határidő, módosítását nem javasolom.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke 387. § (5) A Tanács a kérelemről - a kézhezvételét követő [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül - határozattal dönt. A határidő - indokolt esetben - egy alkalommal [negyvenöt munkanappal] két hónappal meghosszabbítható. 389. § A minősített ajánlattevő köteles a Tanácsnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Tanács törli a hivatalos jegyzékből.

156

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. novella hatálybalépését megelőzően is munkanapokban volt meghatározva a határidő, módosítását nem javasolom.



2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról II. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM A Magyar Energia Hivatal feladatai 5. § (4) A Hivatal az eljárás megindításáról az ügyfelet [10 munkanapon] tizenöt napon belül értesíti. 5. § (5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem [beérkezésétől számított 15 munkanapon] beérkezését követő naptól számított húsz napon belül hiánypótlásra hívja fel.

Az önkormányzat jegyzőjének feladatai 7. § (2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárásában az ügyintézés határideje [45 munkanap] két hónap, engedélyezési eljárások esetében három hónap. Az önkormányzat jegyzőjének határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének határozatát jogosult megváltoztatni.

III. Fejezet AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 13. § (4) Az engedélyező által az e törvény alapján kiadott, a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos engedélyeket és azok indoklását az engedélyező hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon, [három munkanapon] öt napon belül kell közzétenni.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. (Nem Ket.-tel összefüggő rendelkezés)

VII. Fejezet ÁRMEGÁLLAPÍTÁS 57/A. § (3) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a

157


Hivatalnak megküldi, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében [22 munkanapon] harminc napon belül dönt arról, hogy a díj a távhőszolgáltató által alátámasztott megváltozása esetén megfelel-e az 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A Hivatal a határozatát nyilvánosan közzéteszi.

158



2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről XII. Fejezet A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ VALÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉS A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT KAPACITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA A vasúti pályahálózat kapacitásának biztosítása 53/C. § (4) A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy szerveket és a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaságot a megalapozott döntéshez szükséges információk átadására hívhatja fel. A vasúti igazgatási szerv - szükség esetén az érintett felekkel való konzultációt követően - az összes lényeges információ kézhezvételét követő [45 munkanapon] két hónapon belül határoz. A vasúti igazgatási szerv a határozatában megállapítja a (2) bekezdésben meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében szükséges intézkedéseket, valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat felülvizsgálatát

XIV. Fejezet A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSA A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV FELADATAI 74. § (2) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének határideje [45 munkanap] két hónap. A határidő a jogvitás eljárásban nem hosszabbítható meg. 74. § (4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG FELADATAI

159


A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre 80. § (8) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem [beérkezésétől számított 20 munkanapon] beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki. 80. § (9) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban három hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül értesíti. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje [20 munkanap] harminc nap. 80/A. § (3) A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított [öt munkanapon] nyolc napon belül értesíti.

160



2007. évi LXXXVI. törvény

A későbbi időállapotok a felülvizsgálandókat nem érintik.

a villamos energiáról XI. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 93. § (1) A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított [30 munkanapon] negyvenöt napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A naptári napok számának meghatározásánál kikérni a tárca véleményét (eleve munkanapban lett meghatározva a Ket. salátában).

XIII. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE 106. § (2) Az értékesítésre kötelezett tárgyév október 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz az értékesíteni kívánt mennyiséget, és az értékesítés részletes szabályait. A Hivatal e bekezdés szerinti jóváhagyásra irányuló eljárásának ügyintézési határideje [15 munkanap] húsz nap.

109. § (4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.


hatálya

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. hatálya szubszidiárius. Csak szóhasználatban tér el a Ket.-től, tartalmában ugyanaz, nem szükséges

161


112. § (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

módosítani. A Ket. szubszidiárius.

hatálya

Nem szükséges módosítani.

XIV. Fejezet VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 117. § (2) A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje [45 munkanap] két hónap.

XIX. Fejezet A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal 162. § (2) A 110-111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok 168. § (4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap, b) amennyiben a Hivatal ba) a hálózathoz való csatlakozásra, vagy a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések megsértése ügyében, valamint 168. § (4) bb) a 159. § s)-sz) pontjaiban meghatározott hatáskörében, jár el, [45 munkanap] két hónap, 168. § (4) c) a korlátozott villamos energia kereskedelmi engedélyezési ügyekben [22 munkanap] harminc nap, 168. § (4) d) amennyiben a Hivatal a határkeresztező kapacitások elosztásának, az 1228/2003/EK rendelet 6. cikke szerinti kezelésére vonatkozó eljárással összefüggésben a rendszerhasználó kérelmére indult eljárásban jár el, 22 munkanap] harminc nap, 168. § (6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem [beérkezésétől számított 22 munkanapon] beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

162


hatálya

Nem szükséges módosítani.


Megjegyzés, indokolás A 129. § (2) bekezdése kivételével (lásd ott) a későbbi időállapotok a felülvizsgálandókat nem érintik.

2008. évi XL. törvény

a földgázellátásról IV. Fejezet

FELHASZNÁLÓK, FOGYASZTÓVÉDELEM Védendő fogyasztók 66. § (4) A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint 65. § (3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben valamint a 65. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót [5 munkanapon] nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca javasolta korábban.

V. Fejezet Kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés 71. § (8) Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők, a külön jogszabályban meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó lekötött kapacitása földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal [10 munkanapon] tizenöt napon belül dönt a kapacitáslekötésekről. 77. § (3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását az alapul szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 3 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül kivizsgálja.

163


hatálya

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A Ket. hatálya szubszidiárius. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására


figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.

XIV. Fejezet

EGYES CÉGJOGI ESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 123. § (1) A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított [30 munkanapon] negyvenöt napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


hatálya


XVI. Fejezet

A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 129. § (2) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben foglalt a Hivatal eljárására vonatkozó - általános szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a 64. § (2) bekezdés, a 67. § (3) bekezdés, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti eljárásokban a Hivatal ügyintézési határideje [45 munkanap] két hónap.

164

2011. III. 3-tól hatályos szöveg: „(2) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben foglalt - a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a 64. § (2) bekezdés, a 67. § (3) bekezdés, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti eljárásokban a Hivatal ügyintézési határideje 45 munkanap, a 128. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban 4 hónap, a 128. § (10) bekezdése szerinti eljárásban pedig 2 hónap.”


NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Hatály: 2011.I.1.-től, később esedékes módosulás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot)

1990. évi C. törvény a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet 13/A. § (4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság tizenöt [10 munka]napon belül válaszol a megkeresésre.

165





1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról V. Fejezet Álláskeresési járadék folyósításának időtartama 27. § (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül kell kifizetni.


Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések 36. § (3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább [tizenöt munkanappal] huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni. 54. § (4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül kell meghozni. (6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kell dönteni.

166



Hatály: 2010.V.1.től. Később esedékes módosulás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot)

1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről 7/A. § (1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal. (2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. (3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt[10 munka]napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. (4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon[45 munkanapon], játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt[10 munka]napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható. (5) (6) Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. (7) A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami

167



adóhatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. (8) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. (9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

168



1991. évi XLV. törvény a mérésügyről Hitelesítési engedély, típusvizsgálat 8. § (1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt a mérésügyi szerv típusvizsgálat alapján adja ki. (2) A mérőeszköz hitelesítési engedély nélkül akkor hitelesíthető, ha a) az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabály ezt kifejezetten megengedi, vagy b) a mérőeszköz a 6. § (4) bekezdése alapján került hazai forgalomba. (3) A hitelesítési engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő [45 munkanap] két hónap. (4) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni. (5) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.

169



1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról A kincstári rendszer szervezetei és feladatai 18/I. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés l) pontjában említett jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során - az e törvényben szabályozott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő [tíz munkanap] tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére [tizenöt munkanapos] legfeljebb húsz napos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. (6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár e törzskönyvi jogi személyt jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a törvény hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül - a jogutód feltüntetésével - törli a nyilvántartásból. 18/K. § (6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi jogi személy adatszolgáltatási (bejelentési, változásbejelentési, okirat-benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, változásától számított [nyolc munkanap] tíz nap.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE 64/D. § (2) Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérést tár fel, akkor [öt munkanapos] nyolc napos határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított (1) bekezdés szerinti eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása marad irányadó. (3) Az elszámolás felülvizsgálatára - az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról, illetve a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől számított [tíz munkanap] tizenöt nap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő átadására. (6) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár - az Állami Számvevőszék

170

Adminisztratív kötelezettség, megfontolásra javasolom ennek tekintetében is a naptári napban történő számítás alkalmazását.


megállapításainak (1) bekezdés szerinti figyelembevételével kialakított álláspontja között különbség maradt fenn, a kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő [harminckét munkanapon] negyvenöt napon belül - külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára. (7) A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. (8) A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, illetve - amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott-a határidő eredménytelen elteltét követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül határozatot hoz.

A költségvetési szervek átalakítása, megszüntetése 96. § (4) Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetést követő harminc napon belül - a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított [nyolc munkanapon] tíz napon belül a kincstárhoz kell benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja 121/C. § (11) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje [negyvenöt munkanap] két hónap. (12) [Amennyiben a kérelmező az engedélykérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (3) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem [előterjesztését követő huszonkét munkanapon] beérkezését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.] A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a kérelem vonatkozásában a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a határideje harminc nap.

171

A rendelkezés részben a Ket.-tel párhuzamos.



1993. évi LXXVI. törvény


a szakképzésről 4/A. § (6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a Hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő [5 munkanapon] nyolc napon belül frissíteni kell. A Hivatal az Engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek. 4/B. § (9) A Hivatal a (7)-(8) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. § (4) bekezdés szerint jár el. A szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül maradéktalanul visszatéríteni. 14. § (6) A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított [három munkanapon] öt napon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a [beérkezéstől számított három munkanapon] beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

172

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A törvényességi kérelemmel kapcsolatban a törvény a Ket.-et rendeli alkalmazni, erre tekintettel javasolt a határidők naptári napban történő számítása.


Időállapot: 2010. IV. 1-jétől


1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről VII. Fejezet A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE 83/D. § A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított [negyvenöt munkanap] két hónap: a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban.

VII/A. Fejezet A TÁVMUNKAVÉGZÉS ELTÉRŐ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI 86/A. § (1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen fejezetben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 2. § (2) bekezdése harmadik mondatában, illetve az 54. § (7) bekezdése c) pontjában foglaltakhoz képest a távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi. A vizsgálat elvégzésére megfelelően irányadók a 21. § (3)-(4) bekezdéseiben előírtak. (3) Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket. (4) Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minősül a munkáltató vagy megbízottjának ellenőrzése, ha az az 54. § (7) bekezdése b) pontjában leírt feladatok végrehajtása érdekében történik. (5) A (4) bekezdésben szereplő ellenőrzésen túlmenően a munkáltató vagy megbízottja - így különösen a 8. §-ban, illetve 57-58. §-ban megjelölt személy - a szükséges munkavédelmi feladatok elvégzése, a munkavédelmi eljárások lefolytatása - így különösen az üzembe helyezés, kockázatértékelés, felülvizsgálat, balesetvizsgálat - céljából léphet be és

173


tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. (6) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. (7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.

174

A határidő rövidségére garanciális jelentőségére tekintettel indokolt a munkanapban történő határidő-számítás fenntartása; a tárca álláspontja az irányadó.


Megjegyzés

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 38/B. § (3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy [tizenöt munka]napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok -, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát. (6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy vele szemben fennáll a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy [tizenöt munka]napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse. (10) Nem lehet a vagyonkezelői tevékenység irányítója az a személy, aki a pénztár (7) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított huszonegy [tizenöt munka]napon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja hatósági bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, nem áll a vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. 64. § (4) A pénztár az (1)-(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben, valamint a letétkezelő, számlavezető, szolgáltatás-szervező, valamint a kiszervezett tevékenységet végző személyében történt változást a szerződés megkötését követő öt [3 munka]napon belül a Felügyeletnek a rendszeresített adatlapon bejelenti.

175

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés.


Megjegyzés

1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról 6. § (3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc [huszonkét munka]napon belül megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. (4) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül köteles határozni.

Személyi feltételek 7. § (3) A vezetőjelöltet - a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző [huszonkét munkanappal] harminc nappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet. 8. § (9) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet [annak beérkezésétől számított tizenöt [tíz munka]napon] a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak. 9. § (5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt [tíz munka]napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat. 9/A. § (5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő [hatvanöt munkanap] három hónap. 9/B. § Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója aa) büntetett előéletű, ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény,

176

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés.


bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli, ac) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll vagy ad) az ab) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy [tizenöt munka]napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy harminc munkanapon belül a minősített befolyását szüntesse meg. 13. § (2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről [annak beérkezésétől számított huszonkét munkanapon] a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt. (4) A felügyelet harminc [huszonkét munka]napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.

177

Nem eljárási jellegű. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a naptári napban történő határidő-számításra való áttérés.


Időállapot: 2010. IV. 1-jétől


1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 8/A. § (1) A munkaügyi eljárás határideje az eljárás megindításától számított [negyvenöt munkanap] két hónap a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, b) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint c) a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban. Amennyiben a munkaügyi hatóság előtt olyan ügy van folyamatban, amelyre különböző eljárási határidők vonatkoznak, a hosszabb eljárási határidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a hatósági ellenőrzés keretében a 3. §-ban foglalt több ellenőrzési tárgykör egyidejű ellenőrzésére kerül sor, a határozatot az eljárás megindításától számítva a jogsértésre irányadó leghosszabb határidő alatt kell meghozni. (2) A munkaügyi ellenőrzés alapján indult eljárásokban vélelmezni kell a tanúnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította. (3) (4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye, b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye. (5) (6) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni. (8) A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 8/C. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a

178


munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, c) a jogsértés megjelölését, d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással, e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott. (2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon. (3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli. (4) A munkaügyi hatóság - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett nyilvántartás adataiból az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (5) bekezdésében meghatározott jogsértést elkövetett, és az Áht. 15. § (8) bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő, jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén - bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az e) pontban foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. E rendelkezés alkalmazása során a határozat végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti végrehajthatóvá válást kell érteni. (5) A munkaügyi hatóság az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott munkaügyi jogsértést elkövető foglalkoztatókra vonatkozó adatokat az Áht. 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti ismételt jogsértés jogerős és végrehajtható határozattal történő megállapítása esetén hozza nyilvánosságra. E rendelkezés alkalmazásában - több telephellyel rendelkező munkáltató esetében - ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni. (6) Ha a munkaügyi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a) a (4)-(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, b) - amennyiben a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről. (7) A munkaügyi hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy

179

Javasolt a határidő munkanapban való megállapításának a fenntartása; a tárca álláspontja az irányadó.


jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

180


Hatály: 2011.I.1.-től. Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 24.-i állapot)


1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 14/B. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás). (3) Amennyiben az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő három hónapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát. (5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását. 18/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő nyolc[öt munka]napon belül bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét [3. § (1) bekezdés d) pontja] megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítővel kívánja végezni. (7) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

26. § (2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét. (3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési

181




A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. Módosítása nem szükséges.



vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik. 32. § (1) A pénzforgalmi intézmény kettő munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére. 36. § (2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

38/A. § (1) A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)-(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is. (2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e. (3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás). (4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá. 41. § (2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

87/B. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a

182

A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot.

A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot.


87/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő – két hónapon [negyvenöt munkanapon] belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját. 132. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni. 142. § (2) A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenteni

a) b) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását, c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek korlátozását, megszüntetését.

183

szüneteltetését,

A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot. A rendelkezésben megállapított határidő a Ket.novellától függetlenül munkanapokban van meghatározva. Módosítására nem teszek javaslatot.


Hatály: 2010.III.1.-től. Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot).

1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről 5. § (7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság soron kívül, nyolc [öt munka]napon belül dönt.

184



Megjegyzés

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 22. § (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja, a) a kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja, b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja. (2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését - a (7) és (8) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. (3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre. (4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak - a záradékolást követő 8 napon belül történő - megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről. (5) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlájának számát. (6) (7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított öt [3 munka]napon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag - a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik. (8) Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő). Amennyiben az irányított pályakezdő Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, e szempontból lakóhely alatt a foglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak) a Magyarország területén bejegyzett székhelyét, telephelyét, képviseletét, fióktelepét kell érteni. (9) A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről. (10) A munkáltató a) a (7) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő, vagy b) ha az irányított pályakezdő az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét

185



követő 15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - közli a területi pénztárral a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait. 29. § (1) A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). (2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. (3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. (4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. (5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. (6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak. (7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. (8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. (9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) egy összegben felveszi, b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja. (10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíjkiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében

186

Nem hatósági eljárási szabály.


foglaltak szerint köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni. 39/A. § (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn. 47. § (1) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el: a) ellenjegyzi - a pénztár pénzügyi tervét, - a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, - a pénztár szolgáltatási szabályzatát, - a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot, - a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket; b) elkészíti - az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést, - a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket; c) elvégzi - a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását, - a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat; d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében. (2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik, b) legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Felügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll, d) büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok. (3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során

187



szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés. (4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Felügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat. (5) A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (6) A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (7) A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok. (8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti. (9) A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, b) a biztosításmatematikus azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (10) A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli. (11) A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon, b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján. 66/A. § (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli. (3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy [tizenöt munka]napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok

188



A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a


hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (5) A Felügyelet az ingatlanértékelő a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig, b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig kezeli. (6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy [tizenöt munka]napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse. 68/A. § (1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre. (2) A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak: a) klasszikus, b) kiegyensúlyozott, c) növekedési. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában alkalmazott kategóriákat a pénztár választható portfólióinak megnevezéseiben alkalmazni kell. (4) A választható portfóliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján: a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba, b) amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba, c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba sorolja be. (5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a pénztár rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni. (6) (7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet. (8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja.

189

naptári napban határidő-számításra áttérés

történő való




A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólió-váltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőzően a pénztár által meghatározott, de legfeljebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie. (9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként kell elvégezni. (10) A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni. 69. § (1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni. (2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni. (3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. (4) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni. (5) A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat. (6) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével. (7) Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg. (8) A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi. (9) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul. (10) A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyammegállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a

190



helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. (11) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha: a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket; b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket; c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi. (12) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni. (13) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (14) A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (15) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg. 70. § (1) (2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére szabályozott piacon került-e sor. (3) Az értékelés elsődlegesen a szabályozott piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó. (4) A pénztári jelentésekhez és hozamszámításhoz a befektetési portfóliót a 62. § (7) bekezdése alapján a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni. (5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai

191

Nem eljárási jellegű határidő. Nem eljárási jellegű határidő.



statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi. (6) Nyilvánosságra kell hozni: a) a pénztár működése megkezdésének időpontját, önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése megkezdésének időpontját is, b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosztásának megnevezését, c) d) a pénztár taglétszámát, e) f) a bevételek tartalékok közötti megosztását, g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását), h) a pénztár működési költségeit, i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását), j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (változásokat), k) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait, l) az Alap igénybevételét, m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi. (7) A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni. (8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül - a változások kiemelésével - internetes honlapján közzétenni. (9) A pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni. (10) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi. (11) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen. 75. § (1) A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár öt [3 munka]napon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével. (2) (3) Valamely pénztári tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerződés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén

192




arról a pénztártagot tájékoztatni kell. 76. § (1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti „letétkezelés” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak. (2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet. (3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit. (4) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. (5) Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. (6) 77/C. § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. (2) A pénztár a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja. (3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. (5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

193

A bejelentés csak munkanapon tehető meg, nem javasolt a módosítás.



(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak. (8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét. (9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja. (10) A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról. (11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. (12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá e) a panasz megválaszolásának időpontját. (13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. 94/A. § (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére, b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére, c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. (2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából. (3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli. 96/B. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből. (2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 96. § (3) bekezdésben

194



meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagság betöltéséből. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (4) A Felügyelet a 96. § (3) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy, b) az ellenőrző bizottsági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve - az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés esetén - az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli. (6) Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól számított [tizenöt munkanapon] huszonegy napon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből. 99. § (1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatározással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden pénztári tevékenységét megszüntette, és igazolja, hogy a pénztártagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett. (2) Az Alap a tagot kizárja, ha a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének. (3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást. (4) A kizárásról az Alap a Felügyeletet egy munkanapon belül értesíti. A Felügyelet a kizárt pénztár tevékenységi engedélyét azonnali hatállyal visszavonja, s erről haladéktalanul, legkésőbb [5 munkanapon] nyolc napon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé.

195




Megyjegyzés

2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 29/B. § (6) A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt [tíz munka]nap.

196


Hatályállapot: 2011. január 1.

A felügyeleti szubszidiárius.


tevékenység

vonatkozásában

a

Ket.

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala 22. § (7) A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban [tíz munkanapon] tizenöt napon belül dönt. Ha a Felügyelet a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek. 32. § (3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az [engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el] ügyintézési határidő tíz nap. 35. § (5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatala előtt legalább [öt munkanappal] nyolc nappal be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik. (6) Ha a Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció tervezetének benyújtását követő [öt munkanapon] nyolc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy annak nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - jóváhagyta. 39. § (1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő [három munkanapon] öt napon belül értesíti. 40. § (3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő [három munkanapon] öt napon belül, illetőleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

197

Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően.


Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok 44. § (5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját [három munkanappal] öt nappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése 60. § (3) A Felügyelet a kérelem tárgyában [huszonkét munkanap] harminc nap után, de legkésőbb [harminc munkanapon] negyvenöt napon belül dönt. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján 70. § (1) A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb [három munkanapos] öt napos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet [három munkanapon belül határoz] öt napon belül dönt. (2) A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában [tíz munkanapon] tizenöt napon belül, illetve hiánypótlás esetén [három munkanapon] öt napon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. (8)

A vételi ajánlat elfogadása 74. § (8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek [két munkanapon] három napon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Felügyeleti együttműködés 80/A. § (1) Ha a céltársaság részvényei több tagállam szabályozott piacára be vannak vezetve, akkor a Felügyelet a befolyásszerzéssel és a vételi ajánlattal kapcsolatos döntéseit a határozatok meghozatalától számított [két munkanapon] három napon belül megküldi az érintett tagállamok felügyeletei hatóságainak.

198



Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése 205. § (1) Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: bejelentésre kötelezett személy) köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt [öt munkanapon] nyolc napon belül írásban is meg kell ismételni. (4) A bejelentésre kötelezett személy kijelöl - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdésben előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére. (10) A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt - a (9) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében - a bejelentés beérkezését követő [két munkanapon] három napon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz.



Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása 252. § (2) A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb [tíz munkanappal] tizenöt nappal megelőzően a kibocsátó a (3) bekezdésben szereplő információval kibővített - a 17. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített - nyilvános tájékoztatót, a 16. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített kezelési szabályzatot és a 18. számú mellékletnek megfelelő tartalommal elkészített rövidített tájékoztatót és azok hiteles magyar fordítását és a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyét benyújtja a Felügyeletnek.


Befektetési alap megszűnése 256. § (5) A befektetési alap (1)-(4) bekezdés szerinti megszüntetését az alapkezelő, illetőleg a letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a (3) bekezdésben foglalt időszak elteltét követő [kettő munkanapon] három napon belül köteles közzétenni.


Befektetési alapok beolvadása 262. § (4) A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő [nyolc munkanapon] tíz napon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy

199



befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség 290. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, [két munkanapon] három napon belül; i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, [két munkanapon] három napon belül; j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását [két munkanapon] három napon belül; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő [két munkanapon] három napon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet [két munkanapon] három napon belül; n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő [két munkanapon] három napon belül;

Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően. Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően.

A KOCKÁZATI TŐKEALAP 296/H. § (6) A jogutód kockázati tőkealap kezelője az egyesülésről, az egyesülés napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet az egyesülést követő [nyolc munkanapon] tíz napon belül megküld a Felügyeletnek. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a kockázati tőkealap-jegyek darabszámát, az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód kockázati tőkealap kezelője és könyvvizsgálója is aláírja.


A TŐZSDE TULAJDONOSAIRA ÉS A TULAJDONSZERZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 309. § (2) A tőzsde [öt munkanapon] nyolc napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a Felügyelet által üzemeltetett

200



honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza.

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI 342. § (1) A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a befolyásszerzést [két munkanapon] három napon belül a) bejelenti a Felügyeletnek, b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van. (2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy - ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken vagy megszűnik - a befolyásszerzést [két munkanapon] három napon belül - a bejelentés pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével a) bejelenti a Felügyeletnek, b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van. (3) A központi értéktár [két munkanapon] három napon belül bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA 389. § (3) Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama [tíz munkanap] tizenöt nap. Ha a kibocsátó első alkalommal hoz értékpapírt nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama [húsz munkanap] harminc nap. Tájékoztató, illetőleg alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye. (4) A 245. § (5) bekezdése szerinti alapsorozatba tartozó alapok első alapja esetében a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint a közzétételének engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás időtartama [húsz munkanap] harminc nap, az alapsorozat azt követő, többi alapja esetében [tíz munkanap] tizenöt nap. A tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.

201





Megjegyzés

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 71. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, c) szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét, d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) székhelye megváltozott, g) könyvvizsgálója megbízatása megszűnt, h) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát, i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be. 72. § (1) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

202

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő


(2) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait - azok bevezetését követő 15 munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a megszüntetés okát, az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

73. § (1) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosításközvetítő tevékenységet végző természetes személy a 36. § (5) bekezdésében és a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 41. § (2), 48. § (4) bekezdésekben előírt végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.

203

módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ


(3) A biztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

74. § (2) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését, b) a székhely vagy telephely címének megváltozását. (5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.

204

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az


83. § (1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc [22 munka]nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc [huszonkét munka]napon belül nem hoz döntést. 85. § (2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját harminc [22 munka]nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni. (3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc [huszonkét munka]napon belül nem hoz döntést. 111/B. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 111. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

205

értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ


(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

206

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS


A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL a) székhelye harmadik országban található, vagy b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá. 113. § (1) A biztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.

114. § (2) A biztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 111. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

116. § (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

207

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK,


a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL 129. § (3) A Felügyelet a pénzügyi terv [benyújtásától számított huszonkét munkanapon] benyújtását követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. 130. § (3) A Felügyelet a szanálási terv [benyújtásától számított [negyvenöt munkanapon] benyújtását követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére. 131. § (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv [benyújtásától számított negyvenöt munkanapon] benyújtását követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmase a biztosító biztonságos működésének helyreállítására. 133. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban a saját tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, azt a Felügyeletnek 2 munkanapon belül be kell jelentenie.

142. § (1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.

208

A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai


(2) A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkár tartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

151. § (9) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról, illetve a vele kötött szerződés megszűnéséről a Felügyeletet 2 munkanapon belül tájékoztatni, és 2 hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megbízásának lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően 2 hónappal kell tájékoztatni.

179. § (3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

209

tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL A törvény a munkanapok vonatkozásában átültetési szabályokat is tartalmaz a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő


módosításáról szóló szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK IRÁNYELVÉVEL 216. § (1) Ha a biztosító a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást - a miniszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

210






2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 5/A. § (1) Adóügyekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(2) Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről. (3) Adóügyekben: a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz; b) az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot; c) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult; d) belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést, da) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül, db) egyéb esetben 8 napon belül teljesíti; e) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg; f) az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el; g) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; h) a kizárási ok fennállását ha) az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve hb) az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be; i) az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (4) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

211

A szakasz hatályon kívül helyezése indokolt: mivel a Ket is visszatért a naptári napban történő határidőszámításhoz, a szakasz szükségtelen párhuzamos szabályozást tartalmaz. A tárca álláspontja irányadó, hogy az 5/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezhető-e, vagy a rendelkezés módosítása indokolt.


törvényben, valamint a (3) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni. 47. § (2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat [3 munkanapon] öt napon belül be kell mutatni.

Nyomtatványok, elektronikus űrlapok, adóügyek elektronikus intézése, felhatalmazás rendeletalkotásra 175. § (20) A (16) bekezdés szerinti hatósági eljárás ügyintézési határideje [45 munkanap] két hónap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - ha a (16) bekezdés szerinti engedélyező szerv a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. (21) Amennyiben a kérelmező az eljárás iránti kérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (17) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletekkel felszerelve terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő [22 munkanapon] harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

212

Adminisztratív kötelezettség, a tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel jelen esetben indokolt-e áttérni a naptári napban történő módosítására.



2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról A vámkódex 76. Cikkéhez 33. § (2) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett AEOtanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. [A határidő attól a naptól számítandó, amikor a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltakra tekintettel befogadja a kérelmet.] Az ügyintézési határidő kezdő napja a kérelemnek az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltak szerinti befogadását követő nap. 72. § (1) A kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más díjat (a továbbiakban: díj) - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámmal együtt, vagy a vámhatóság eljárása során kell kiszabni és beszedni. A díjat a készpénzben történő befizetésnél felmerülő, valamint a laboratóriumi vizsgálati díj kivételével a vámhatóság külön szabja ki. A díj beszedése az eljáró vámhatóság feladata. A díjat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni, melynek tényét a díjat kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig. (2) Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér díj megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a díjat hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő [3 munkanapon] öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

213

A Ket. jelen eljárásban szubszidiáriusan érvényesül, a tárca álláspontja irányadó a módosítást illetően.

Nem indokolt a módosítás.

A tárca álláspontja irányadó, hogy jelen esetben a Ket. naptári napban történő határidő-számítási szabályaira figyelemmel támogatható-e a módosítás.


Megjegyzés

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 7. § E törvény alkalmazásában 1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve: d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést pedig előzetesen legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik, 22. § (4) Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő [5 munkanapon] nyolc napon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt - a külön jogszabály szerinti kiegészítő adatok megadásával - a vámhatósághoz benyújtani. 22/A. § (1) Amennyiben üzemszünet miatt a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolásáról a betárolást követő [5 munkanapon] nyolc napon belül nem nyújtható be az elektronikus átvételi elismervény, az adóraktár-engedélyes köteles üzemszüneti átvételi elismervényt benyújtani a vámhatósághoz. 26/A. § (4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság huszonegy [tizenöt munka]napon belül bírálja el a kérelmet. 31. § (4) Az adóügyi képviselő köteles minden szállítmányt legkésőbb a belföldre történő feladás napját követő első munkanapon a vámhatósághoz bejelenteni.

39. § (7) Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított [5 munkanapon] nyolc napon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére. 43. § (10) A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó - az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított [5 munkanapon] nyolc napon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére. 48. § (4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve

214

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. Eljárást megelőző cselekmény, nem szükséges módosítani, a tárca álláspontja irányadó a kérdésben. Eljárást megelőző cselekmény, nem szükséges módosítani, a tárca álláspontja irányadó a kérdésben.

Eljárását megelőző, nem javasolt a módosítás, a határidő rövidségére figyelemmel célszerű a határidő munkanapban történő megállapítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.


a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére nyolc [5 munka]nap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleghavizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. 57. § (3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolajfelhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát, b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző 3 hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m /nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel, c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolajnyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen. (4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolajfelhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen. 67/A. § (1) A magánfőző a 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti - az adókötelezettség keletkezését [3 munkanappal] öt nappal megelőzően - az adó megállapításához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül. (3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján [legkésőbb a bejelentés napját követő 5. munkanapon] a bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette. 73. § (10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 litert meghaladó, egyedileg beazonosítható göngyölegben való szabad forgalomba bocsátása, illetve más tagállamból történt behozatalt követően a forgalomba hozatala az adóraktár, a bejegyzett kereskedő, az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által a vámhatósághoz teljesített előzetes bejelentés és annak a vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követően lehetséges. A bejelentést esetenként, legkésőbb a forgalmazást, tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig kell elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül megtenni. A vámhatóság a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi és arról a bejelentőt elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül értesíti. 104. § (16) A jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló köteles az engedélye eredeti példányát és annak hiteles másolatait a visszavonást, illetve a tevékenység megszüntetését követő 5 munkanapon belül a

215

Eljárást megelőző, nem kell módosítani, a határidő rövidségére figyelemmel célszerű a határidő munkanapban történő megállapítása.

Eljárást megelőző, nem kell módosítani, a határidő rövidségére figyelemmel célszerű a határidő munkanapban történő megállapítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a


vámhatóság részére visszaszolgáltatni. 109. § (4) A kereskedelmi hatóság a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazására jogosító működési engedélyről szóló döntéseket a működési engedélyről szóló döntés meghozatalával egyidejűleg, a nem kizárólag üzletben forgalmazható jövedéki termék forgalmazására irányuló, a Kertv. szerinti bejelentések másolatát pedig legkésőbb a bejelentés nyilvántartásba vételét követő munkanapon küldi meg a vámhatóságnak. (5) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a dohánygyártmány kivételével, illetve figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt feltételre - mozgóbolt útján is értékesíthet, ha a székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb 6 munkanappal megelőzően írásban, a (7) bekezdés szerint bejelenti. 110. § (11) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés [Kertv. 2. § 14. pont], valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység [Kertv. 2. § 19., illetve 29. pont] keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz - legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal - bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát). 120. § (3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek. 125. § (1) Amennyiben a felhasználói engedélyt kérelmező személy

a) kérelmét legkésőbb 2004. március 17-éig benyújtja és b) a kérelem benyújtásakor ba) a megfigyelt termék előállítására irányuló kérelem esetén a Jöt. szerinti, érvényes adóraktári engedéllyel rendelkezik a kérelemben megjelölt megfigyelt termék előállítására, vagy bb) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék felhasználására, kiszerelésére irányuló kérelem esetén a Jöt szerinti, érvényes keretengedéllyel rendelkezik a kérelemben megjelölt egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék adómentes beszerzésére és felhasználására, a kérelem benyújtására és az engedély kiadására csak e törvény 59. § (3) bekezdés d) pontjának és (5)-(6) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni azzal, hogy a jövedéki biztosíték összegének az 59. § (6) bekezdés szerint lehetséges csökkentéseinél az adóraktári engedélyesként, illetve az adómentes felhasználóként végzett tevékenységet figyelembe kell venni.

216

munkanapban megállapított határidő módosítása. A határidő rövidségére figyelemmel a rendelkezés módosítása nem javasolt.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása.

A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. módosítására figyelemmel indokolt-e a munkanapban megállapított határidő módosítása. A tárca álláspontja irányadó, hogy a 125. §-ban foglalt átmeneti rendelkezések végrehajtottá váltak-e, így hatályon kívül helyezésének van-e indoka.



2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról Az akkreditáló bizottság 12. § (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, bővítéséről, szűkítéséről és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz. (2) Az akkreditáló bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (3) Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (4) Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság elnöke és a szakterületen jártassággal rendelkező tagjai, de legalább két tag vesz részt. (5) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről szóló határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá.

A fellebbviteli bizottság 13. § (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személyből áll. Elnökét a bizottság maga választja meg tagjai közül. (2) A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (3) A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb felsőfokú végzettségű tagja vesz részt. (4) A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (5) A fellebbviteli bizottság dönt a) az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésekről, b) a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekről, c) a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekről, d) mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal. (6) A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje [harmincöt munkanap] ötven nap.

217

A törvény 18. § (9) bekezdésére figyelemmel javasolt módosítás.


III. Fejezet AZ AKKREDITÁLÁS FOLYAMATA Az akkreditálási eljárás 18. § (1) Az 1. §-ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk céljából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet. (2) Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok szerint működik. (3) A Testület a kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan ajánlást készíthet, amelyet honlapján közzétesz. (4) (5) Az akkreditált státusz odaítéléséről az akkreditáló bizottság határoz. Az akkreditált státusz 4 évre szól. (6) (7) Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik, és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (8) (9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. (10) (11) A 12. § (1) bekezdésében meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (12) A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. § (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 19. § (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (2) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje öt hónap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal [tizenöt munkanappal] húsz nappal meghosszabbíthat. Az értékelési szakasz kezdetén az Akkreditálási Iroda a kérelmet megvizsgálja és az ügyvezető igazgató a) szükség esetén a kérelmezőt a kérelem beérkezését követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel, b) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény által meghatározott esetekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,

218


c) dönt az eljárás megindításáról. (3) Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezető igazgató minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelőségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezető igazgató az értékelő csoport javaslatára a kérelmezőt legfeljebb [huszonkét munkanapos] harminc napos határidő kitűzésével a hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére hívja fel. (4) Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az ügyvezető igazgató az értékelő csoport jegyzőkönyvében rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezőt legfeljebb [huszonkét munkanapos] harminc napos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel. (5) Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezető igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezéséről és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki. (6) Az akkreditálási eljárás felfüggesztéséről az ügyvezető igazgató dönt. (7) Az ügyvezető igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következő ülésére előterjeszti. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje [tizenöt munkanap] húsz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal [tizenöt munkanappal] húsz nappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról. (9) Az akkreditáló bizottságnak az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére. (10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szűkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét - a kérelemben foglaltak szerint - mérlegelés nélkül szűkíti. (11) Az akkreditált státusz területének bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bővítése az eredeti akkreditált státusz időbeli hatályára terjed ki. (12) Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz hatályának lejárta előtt 1 évvel nyújtható be.

Az akkreditálási okirat 20. § (1) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján a Testület erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amely a határozat rendelkező részének megfelelően tartalmazza a) a Testület jelét, b) az akkreditált szervezet (szervezeti egység) elnevezését, illetve természetes személy nevét, székhelyét (lakcímét), valamint valamennyi telephelyét, ahol az akkreditált tevékenységet végzi, c) az akkreditálás egyedi nyilvántartási számát,

219


d) az akkreditált státusz odaítélésének tényleges időpontját és lejáratának időpontját, e) az akkreditált tevékenység megnevezését az 1. §-ban felsoroltak szerint, f) a megfelelőségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá g) azon szabványra vagy egyéb dokumentumra történő hivatkozást, amely alapján a szervezet (szervezeti egység), illetve természetes személy értékelése történt. (2) Az akkreditálási okiratot az ügyvezető igazgató állítja ki. Az akkreditálási okirat önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. Ha a határozat és az akkreditálási okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni. (3) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bővítéséről vagy szűkítéséről hoz határozatot, az akkreditálási okiratot a határozatnak megfelelően módosítani kell. (4) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre a határozat kiterjed. (5) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy [öt munkanapon] nyolc napon belül köteles értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkező, valamint a további bekövetkezett minden jelentős változásról, amely az akkreditált státuszával kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzőjét érinti, így különösen a változást a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában, b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben, c) a fő működési politikában, d) az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek), e) az akkreditált területben. (6) Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentősnek minősítheti, és erről bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel. (7) A jelentős változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüggesztését eredményezheti.

Az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata 21. § (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell. (2) Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél, illetve természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. § (5) bekezdés] esetén kerülhet sor. (3) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (4) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje [hatvan munkanap] nyolcvan nap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal [tizenöt munkanappal] húsz nappal meghosszabbíthat. (5) Az ügyvezető igazgató a felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési szakasza során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, valamint értékelő csoportot jelöl ki, amely helyszíni értékelést tart. (6) A felügyeleti vizsgálati eljárás során megállapított hiányosságok,

220



nemmegfelelőségek kiküszöbölésére az értékelő csoport javaslatára az ügyvezető igazgató legfeljebb [tíz munkanapos] tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja az akkreditált szervezetet, illetve természetes személyt. (7) Az értékelési szakasz befejezéséről az ügyvezető igazgató végzésben dönt. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje [nyolc munkanap] tíz nap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal [nyolc munkanappal] tíz nappal meghosszabbíthat. (9) Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően a) az akkreditált státuszt fenntartja vagy b) az akkreditált státuszt ba) részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, bb) részlegesen vagy teljes körűen visszavonja. (10) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, felfüggeszti, vagy akkreditált területét szűkíti, erről a Testület értesíti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak.

221



2005. évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről 3. § (1) A 2. § szerinti engedély gazdasági társaság, egyéni cég, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet, egyéni vállalkozó, valamint - a 2/A. § szerinti esetben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más EGT-államban letelepedett vállalkozás részére adható ki. (2) Engedély - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - csak annak a kérelmezőnek adható, amelynek a) cégbírósági nyilvántartásba vétele vagy a vállalkozói igazolványának kiadása legkésőbb a kérelem benyújtását egy évvel megelőzően megtörtént; b) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; c) nyilvántartásba vett tevékenységi körei között a haditechnikai termék gyártása vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása szerepel. (3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenőrzi. (4) A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik; b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet; c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; d) megfelel az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) El kell tekinteni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől, ha a kérelmező a) a korábban hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerinti értékesítése, illetve a gazdasági társaság átalakulása folytán létrejött gazdasági társaság, b) többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tagja vagy részvényese hadiipari tevékenységet folytat. (6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje [harmincöt munkanap] ötven nap.

222



2005. évi CLXIV. törvény

a kereskedelemről A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei 5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat [három munkanapon] öt napon belül bemutatni.


Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje 6. § (2) A kereskedő köteles

a) az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző [öt munkanapon] nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni; b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

223




2006. évi LIII. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről A hatósági eljárás szabályai 3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel legfeljebb [negyvenöt munkanap] két hónap lehet. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb [huszonkét munkanap] harminc nap. (4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb [tíz munkanappal] tizenöt nappal meghosszabbíthatja. 4/A. § (6) Az összevont eljárás iránti kérelem [beérkezésétől számított tíz munkanapon] beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további [öt munkanapot] nyolc napot kérhet. (9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje [tizenöt munkanap] huszonegy nap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. 5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – [tíz munkanap] tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb [öt munkanappal] nyolc nappal meghosszabbíthat. 6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb [huszonkét munkanapon] harminc napon belül el kell bírálni.

224


Hatályállapot: 2010. május 1.


2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről Kamarai hatósági eljárások 7. § (1) Az egyes kamarai hatósági eljárásokban első fokon az e törvényben kijelölt testület jár el. (2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet írásban, vagy elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. (3)-(4) (5) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt [a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon] huszonkét napon belül kell felhívni hiánypótlásra.

A határidő kezdetét nem kell megjelölni, mert az következik a Ket. 37. § (3) bekezdéséből is.

8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a kamara elnökségéhez fellebbezhet. (2) [Az elnökség a fellebbezésről 45 munkanapon belül határoz.] A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő két hónap. (3) Az elnökség a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb [22 munkanappal] harminc nappal meghosszabbíthatja.

IV. Fejezet A kamarai tag könyvvizsgálóra és a könyvvizsgáló cégre vonatkozó közös szabályok Általános szabályok 47. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül köteles bejelenteni.

Ismeretek ellenőrzése 94. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban vizsgát tenni csak a kamara szervezésében, a kamara által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet. (2) A vizsgabizottság 2 tagból álló független szakmai testület. A

225

Nem hatósági eljárási szabály, álláspontunk szerint nem indokolt a módosítás.


vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a - minősített oktatók közül felkért - vizsgáztató. (3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga letételére engedélyt kell kérni. Az engedélyezés tekintetében - az OKKT egyetértésével - a kamara oktatási bizottsága jár el. (4) A (3) bekezdés szerinti vizsga díjköteles. A vizsga díját a kamara állapítja meg és a díjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni. (5) A vizsgabizottság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogorvoslati kérelmet nyújthat be az intézkedés vagy annak elmulasztása időpontjától számított 10 munkanapon belül.

A tárca álláspontja szükséges, hogy jelen esetben indokolt-e a határidő naptári napban történő megállapítása, különös figyelemmel a következő bekezdésre (hiszen a 8. §-ban javasoljuk a naptári napban történő számítást).

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem tekintetében a 8. § előírásait kell megfelelően alkalmazni. A kérelem elbírálása során az OKKT véleményét ki kell kérni.

A minőségellenőrzés lefolytatása 170. § (1) A minőségellenőrzésről a minőségellenőr záró jelentést készít. (2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül kell elkészíteni.

Az 5. § k) pontja alapján közigazgatási hatósági eljárásról van szó.

(3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, valamint a bizottságnak meg kell küldeni. (4) A záró jelentésre az átvételétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a bizottsághoz kell benyújtani. (5) A bizottság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.

Jogorvoslat 178. § (1) A fegyelmi bizottság által lefolytatott fegyelmi tárgyaláson hozott, indoklással ellátott, írásbeli határozatot a határozathozatal napjától számított 22 munkanapon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vontnak. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 22 munkanapon belül a fegyelmi eljárás alá vont vagy annak jogi képviselője, valamint a fegyelmi megbízott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezést a kamara elnökségéhez címezve, a fegyelmi bizottságnak kell írásban benyújtani. A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég (azok jogi képviselője) és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 45 munkanapon belül. (3) Az elnökség a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi határozatot a) helybenhagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, vagy b) amennyiben a döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja. (4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a kamara elnöke 10 munkanapon belül kézbesítteti a fegyelmi bizottságnak és az

226

Nem Ket.-es eljárás, a tárca álláspontja irányadó, át kíváne térni a naptári napban történő határidő-számításra. Nem Ket.-es eljárás, a tárca álláspontja irányadó, át kíváne térni a naptári napban történő határidő-számításra.

Nem Ket.-es eljárás, a tárca álláspontja irányadó, át kíván-


eljárás alá vontnak.

e térni a naptári napban történő határidő-számításra.

(5) A (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetést, figyelmeztetést tartalmazó elnökségi döntés ellen - a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a közigazgatási perekre (Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. (6) Ha a 177. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés ellen az eljárás alá vont az (5) bekezdés szerint bírósághoz fordult, a bíróság jogerős ítéletéig a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem nyújthat szakmai szolgáltatást, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei a szüneteltetésre vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak. (7) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a kamara alapszabálya, valamint az etikai szabályzata tartalmazza.

Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság A bizottság tagjai 191/A. § (1) A pályázó azt a tényt, hogy vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a pályázat benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (2) A bizottsági tagság ideje alatt a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a bizottsági tagot annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok. (3) A bizottsági tag a miniszter (2) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a bizottsági tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a bizottsági tag igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok, a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bizottsági tag részére megtéríti. (5) A miniszter a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából kezeli a) pályázó, b) a bizottsági tag azon személyes adatait, amelyeket a hatósági bizonyítvány tartalmaz. (6) A miniszter az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pályázatról meghozott döntés időpontjáig vagy - a bizottsági tagság fennállása esetén - a bizottsági tagság megszűnéséig kezeli. 192. § (1) Megszűnik a bizottság tagjának megbízatása, ha a) a megbízatás időtartama lejárt, b) a tag lemondott, c) a tagot a bizottsági tagsága alól felmentették, d) a tag elhalálozott. (2) A miniszter a) ha a tag a 190. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg, vagy b) ha a bizottság tagja a 191/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól

227

Nem Ket.-es eljárás, a tárca álláspontja irányadó, át kíváne térni a naptári napban történő határidő-számításra.

Nem Ket.-es eljárás, a tárca álláspontja irányadó, át kíváne térni a naptári napban történő határidő-számításra.


számított tizenötödik munkanapon felmenti a bizottság tagját. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a miniszter felmenti a bizottság 191. § szerint felkért tagját, ha a felkérés feltételei már nem teljesülnek. (4) A bizottság tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (5) A bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot felkérni.

228


Hatály: 2010.VI.17.-től. Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot)


2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 251/I. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóvisszatéríttetési kérelem elfogadásáról vagy részleges elfogadásáról dönt, az adóvisszatérítésről a döntés meghozatalával egyidejűleg, de legkésőbb az attól számított tizenöt [10 munka]napon belül intézkedik.

229



Megjegyzés

2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 39. § (1) [Huszonkét munkanapos] Harminc napos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb tíz munkanapon belül bocsátja ki. 44. § (5) A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított [harminckét munkanapon] negyvenöt napon belül az ellenőrzési eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb huszonkét munkanappal meghosszabbítható.

230

A javaslat indoka, hogy a 2009. évi felülvizsgálat előtt is a negyvenöt napos határidő szerepelt a törvényben.


Megjegyzés

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 37/B. § (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.

38. § (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

231

A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv


(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá. (5) 39. § (4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.

67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében - kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet végrehajtott megbízást követően a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról, b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik

232

módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók.

A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók.

A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a


személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.

113. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződése megkötését - ha a szerződést függő ügynökkel kötötte - a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.

233

85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók. A törvényben megjelenő munkanapok jelentősen a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv átültetését szolgálják, ezért azok nem módosítandók.



2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei 32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, c) ha a szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét, d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) ha a székhelye megváltozott, g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszűnt, h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát. 33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

34. § (2) A viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

54/A. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és az 53. § (1) bekezdésében előírt engedély

234

A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva.

A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998.


megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére.

(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít. (6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá. 56. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.

235

október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva.

A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva.

A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és


57. § (2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

59. § (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva.

A pénzügyi terv 69. § (3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc [huszonkét munka]napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

A szanálási terv 70. § (3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított két hónapon[negyvenöt munkanapon] belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

A pénzügyi helyreállítási terv 71. § (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított két hónapon[negyvenöt munkanapon] belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos működésének helyreállítására. 102. § (3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

130. § (1) Ha a viszontbiztosító a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

236

A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva. A törvény a biztosítási csoportok biztosítóinak és viszontbiztosítóinak kiegészítő


felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését tartalmazza, határidők emiatt vannak munkanapban megadva.

237



2008. évi XLVII. törvény

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó különös rendelkezések 20. § (1) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a fogyasztóvédelmi hatóság a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a [kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon] kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljárására vonatkozó különös rendelkezések 23. § (1) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) bármely ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Felügyelethez benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Felügyelet a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a [kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon] kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések 25. § (2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a vizsgáló a bejelentés [beérkezésétől számított huszonkét munkanapon] beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg a Tpvt. 43/H. §-ának (8) bekezdése szerinti végzést.

238



2009. évi LXI. törvény

egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról A fémkereskedelmi engedély 8. § (1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tevékenység megjelölését; b) az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható, raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét; c) a kérelmező nevét, megjelölését; d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását; e) a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását; f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét; g) a kérelmező nyilatkozatát az engedély érvényességi idejére felajánlott tevékenységi biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról; h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget; i) a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton történő kialakításáról. (2) Az (1) bekezdés g) pontja szerint felajánlott tevékenységi biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. Pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el. A tevékenységi biztosíték összegét a fémkereskedelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a fémkereskedelmi engedély kiadását megelőzően, külön határozatban állapítja meg. (3) A tevékenységi biztosíték az esedékességkor a) harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által - az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott - kár, b) végrehajtható bírságtartozás, c) a fémkereskedőt terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen nem teljesít. (4) A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül - a harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig - a fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő - a fémkereskedelmi hatóság erre

239


vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül - az engedélyben meghatározott összegig kiegészíteni köteles. (5) Az engedélykérelemhez csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló, közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát. A benyújtott kérelmet és a kiadott engedélyt a fémkereskedelmi hatóság - a csatolt iratok kivételével - honlapján nyilvánosságra hozza. (6) Ha az engedélykérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel, a fémkereskedelmi hatóság az engedélyt a tevékenységi biztosíték nyújtásának igazolását követő [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kiadja. (7) A fémkereskedő az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a fémkereskedelmi hatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli. (8) Ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania. 12. § (1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytató személytől a jogsértéssel érintett anyagot, valamint az annak szállítására, tárolásra, raktározására és hasznosítására használt eszközt lefoglalja. (2) A fémkereskedelmi hatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a fémkereskedelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (3) A lefoglalást meg kell szüntetni a) ha a fémkereskedelmi hatóság eljárásában a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot nem szabott ki, b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el, c) a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel. (4) A lefoglalt anyag, dolog és eszköz - a (3) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék. (5) A lefoglalt anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabnak ki. (6) A jogsértéssel érintett anyag szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek. 13. § (1) A fémkereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet az eltulajdonított fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok azonosításához szükséges adatokról, amelyet honlapján közzétesz. (2) A fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

240


szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések 15. § (1) E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 16-18. §-a 2010. január 2-án hatályát veszti.

(3) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy által a 8. § (1) bekezdése alapján e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül benyújtott engedélykérelmet a fémkereskedelmi hatóság e törvény hatálybalépését követő hatvannyolc munkanapon belül bírálja el. (4) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységét a) az e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig, b) a (3) bekezdés szerinti engedélykérelem benyújtása esetén a kérelem jogerős elbírálásáig folytathatja. (5) A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvény kihirdetésekor az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvényes működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott időpontig nem kell alkalmazni a 4. § (1), valamint (4)-(9) bekezdését, az 5. § (1)-(3) bekezdését, a 6-9. §-okat, továbbá a 11-12. §-okat.

241

A tárca álláspontja irányadó, hogy az átmeneti rendelkezések végrehajtottá váltak-e teljes körben (a 15. § (4) bekezdés b) pontjára figyelemmel), így indokolt-e a végrehajtott rendelkezések hatályon kívül helyezése.



2009. évi LXII. törvény

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított [8 munkanapon] tíz napon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

242

Adminisztratív kötelezettség. A tárca álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra. (2010. április 1-jétől hatályos)



2009. évi CXXXIII. törvény

a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről 5. § (1) A 4. §-ban foglalt követelmények megsértését bárki bejelentheti a kijelölő hatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kijelölő hatóság kivizsgálja. Ha a bejelentés megalapozott, továbbá ha az összeférhetetlenséget saját hatáskörben maga észleli, a kijelölő hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt szervezetet, amely az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul köteles felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet. (3) A kijelölt szervezet az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a kijelölő hatóságnak a 4. §-ban foglalt követelmények megsértését és felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet. (4) A kijelölt szervezet köteles tájékoztatni a kijelölő hatóságot a függetlenség helyreállítására tett vagy tervezett intézkedéseiről a (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság értesítésének kézhezvételétől számított, a (3) bekezdés szerinti esetben pedig a saját bejelentésétől számított [tizenöt munkanapon] huszonegy napon belül. (5) A kijelölő hatóság a függetlenség helyreállítására tett intézkedésekről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül dönt az intézkedések kielégítő voltáról. Ha a függetlenség helyreállítása biztosított, a kijelölt szervezet a hatóság döntése alapján a tevékenységet folytathatja, ellenkező esetben a kijelölő hatóság megszüntethető összeférhetetlenség esetén az engedélyt a megszüntetésig felfüggeszti, a meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén visszavonja. (6) A kijelölő hatóság a 4. §-ban foglalt követelmények megsértésével végzett megfelelőségértékelési tevékenységek eredményének, továbbá az így kiadott tanúsítványok visszavonására kötelezi a kijelölt szervezetet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést, ha az összeférhetetlenség a megfelelőségértékelési tevékenységet elvégző munkavállaló vagy a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vonatkozásában állt fenn, azonban a kijelölt szervezet más, összeférhetetlenséggel nem érintett munkavállalója vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló ilyen személy által [huszonkét munkanapon] harminc napon belül elvégzett megfelelőségértékelés azonos eredményre vezetett.

243




Hatály: 2010.IV.1.-től. Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 24.-i állapot).

2009. évi CLXIII. törvény

a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról A vizsgálati eljárás megindítása 5. § (5) Ha a Hivatal bejelentés alapján jár el, a vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentéstől számított tizenkét [nyolc munka]napon belül dönt. Ha a tudomására jutott tények, adatok alapján az elért, vagy elérni kívánt előny jelentős mértéke valószínűsíthető, de a rendelkezésre álló tények és adatok alapján a vizsgálati eljárás megindításának szükségességéről más okból nem lehet egyértelműen állást foglalni, a Hivatal elnöke intézkedik az eljárás megindításáról szóló döntéshez szükséges adatok további húsz [tizenöt munka]napon belüli beszerzéséről.

Más eljárás kezdeményezése, feljelentés 7. § (2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harminc [huszonkét munka]napon belül, a testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított tizenkét [nyolc munka]napon belül a Hivatallal köteles közölni. 13. § (1) A Hivatal elnöke a vizsgálati eljárás során feltárt tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján a) ha a vizsgált magatartás, tevékenység a 2. §-ban meghatározott valamely tényállást megvalósította, e tényt határozatában megállapítja, és aa) elrendeli a tisztességes eljárás követelményeit sértő állapot megszüntetését, ab) megtiltja a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartás további folytatását, továbbá ac) az e törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazza; b) az eljárást megszünteti és a határozatában megállapítja, hogy a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó feltételezett körülmények nem állnak fenn, vagy a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményeinek megsértése, és a vizsgálati eljárás folytatásától sem várható eredmény; vagy c) végzésben úgy rendelkezhet, hogy az iratokat a vizsgálónak visszaadja, ha megállapítja, hogy a tényállás teljes körű tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve a vizsgálati eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt, ebben az esetben legfeljebb [44 munkanapos]két hónapos határidőt állapíthat meg a vizsgáló részére. (2) A döntést a bejelentővel is közölni kell.

244



VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Hatályállapot: 2009. október 1.


1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása 7/A. § (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet - művelési ága és AK érték megjelölése nélkül - a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarányföldtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarányföldtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarányföldtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben. (3) (4) Az ingatlanügyi hatóság az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő [negyvenöt munkanapon] hatvan napon belül értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A mezőgazdasági igazgatási szerv az értesítés alapján határozattal dönt a kártalanításról. (5) A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása 9/D. § (1) Ha a részaránytulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek választásuk szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő

245


földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részaránytulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt. (2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részaránytulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb [huszonkét munkanapon] harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt. (3) Termőföld igénylés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság igazolása, a földalapkezelő szerv, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföldjuttatásról határoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot a részaránytulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a földalapkezelő szerv által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részaránytulajdonát, az AK értékkülönbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről a mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföldjuttatással egyidejűleg határoz. (4) Pénzbeli kártalanítás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogerős határozatot közli az ingatlanügyi hatósággal a részaránytulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatokat a földalapkezelő szervvel is közölni kell.

Egyéb bizottsági feladatok 12/A. § (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül fellebbezhet. (4) Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi. 12/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe

246

További szövegpontosítást javasolunk.


foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal pótolja. (2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést -, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni. (3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de a mezőgazdasági igazgatási szerv felszólítása ellenére, annak közlésétől számított 90 napon belül nem nyújtja be az ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt a mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb [huszonkét munkanappal] harminc nappal meghosszabbíthatja. 12/D. § (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek. (3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül fellebbezhet. (4) Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi. (5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni. (6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések 13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvény alkalmazásában a) tanya: a település külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni; b) c) tanyatulajdonos: e törvény vonatkozásában tanyatulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban a tanya e törvény hatálybalépésekor feltüntetett tulajdonosát, annak házastársát, egyeneságbeli rokonát és testvérét. (3) A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezhetik a

247


kárpótlási hatóságnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarányföldtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni. (4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart, az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább [huszonkét munkanappal] harminc nappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A közleményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. (5) (6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészletek művelési ágát a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni. (7) (8) Az 5. § (1) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § (5) bekezdésében meghatározott határidőket az 1992. évi II. törvény 13-21. §-ai szerinti földkijelölési határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A földkiadó bizottság a földkijelölési határozat jogerőre emelkedéséről az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíti.

248


Hatályállapot: 2010. szeptember 1.


A földhasználati szubszidiárius.

nyilvántartási

eljárásban

a

Ket.

1994. évi LV. törvény a termőföldről A földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 25/E. § (1) A díjat kérelemre indult eljárásban a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie. (2) A díjfizetési kötelezettség kérelemre indult eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot. (3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését. 25/F. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. (3) A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről [huszonkét munkanapon] harminc napon belül intézkedni kell.

249




1994. évi CII. törvény a hegyközségekről Közigazgatási hatósági ügyek 44. § A hegybíró a műveletlenül hagyott ültetvény használóját megfelelő határidő biztosításával felszólítja, hogy a szükséges talaj- és növényvédelmi munkákat végezze el, illetve a szőlőt művelje meg. Ha a felszólítás eredménytelen, a hegybíró a határidő lejártát követő [öt munkanapon] nyolc napon belül köteles erről tájékoztatni az ingatlanügyi hatóságot.

250


Hatály: 2010.VIII.28.-tól Később esedékes módosulás: nincs (2010. 09. 22.-én)


1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 67. § (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított [33 munkanapon] negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap[45 munkanap]. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles. 91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb három hónap. (2) Ha a környezetvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.

251


Hatály: 2011.I.1-től Később esedékes módosulás: nincs (2010. 09. 22.-i állapot)


1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 4/I. § (1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíj bírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg, továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az elkobzott termékdíjköteles terméket és/vagy az elkobzott tevékenység eszközét a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti. (2) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a kötelezett a terméket a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének, b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint, c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával átadja. (3) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni: a) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez; b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez. (4) Nem kobozható el az áru, ha a 4/H. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható. (5) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel aránytalan és jelentős költséggel járna. (6) Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

252

A VM álláspontja irányadó, hogy a Ket. naptári napban történő határidő-számítására figyelemmel jelen esetben is indokolt-e áttérni a naptári napban történő számításra.




A nyilvántartási szubszidiárius.

eljárással

kapcsolatban

a

Ket.

1995. évi XCIV. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról V. Fejezet A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZŰNÉSE 18. § (1) Az állatorvos a kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén magán-állatorvosi tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az állatorvos, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott. (2) Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni magán-állatorvosi tevékenységet, a székhelye szerinti területi szervezet vezetőségénél kérheti tagfelvételét. A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is. (3) Ha az állatorvost a kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a névjegyzékbe be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt. (4) A tagfelvételt elutasító [határozatot a határozat meghozatalától számított huszonkét munkanapon belül kell a kérelmezővel közölni] határozat közléséről a határozat meghozatalától számított harminc napon belül kell gondoskodni. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

(5) (6) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra az (1)(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

253

További szövegpontosítást javasolok. Mivel a közlés az ügyfél általi kézhezvételt jelenti, a kamara csak a határozat elküldéséről tud biztosan gondoskodni a megadott határidőn belül.


Hatály: 2010.I.1.-től Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 22.-i állapot)

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 24. § (1) Természeti területet [15. § (1) bekezdés] és más - e törvény 22. §-a alapján - védelemre érdemes földterületet a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter b) helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté. (2) A miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket, továbbá fokozottan védetté a területet. A miniszter határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter a védett élő szervezet meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják. (3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a 38-39. §-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a 36. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv), továbbá; c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. (4) Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni. 66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. (2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult a) védett természeti területekre belépni; b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni; c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani; d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni. (3) Nem lehet polgári természetőr az a személy, aki a) büntetett előéletű, b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá

254



c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. (4) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok, a) a polgári természetőrnek jelölt személy, b) a polgári természetőrnek megbízott személy - az igazgatóság vagy a települési önkormányzat írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a megbízott polgári természetőrön kívülálló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (5) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat felhívhatja a polgári természetőrt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok. Ha a polgári természetőr igazolja, hogy vele szemben a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az igazgatóság vagy a települési önkormányzat az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (6) Nem lehet polgári természetőr az a személy sem, a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig, b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig. (7) A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. (8) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat a (4) bekezdés alapján megismert adatokat a polgári természetőr megbízásáról meghozott döntésig, az (5) és a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a polgári természetőr megbízatása megszűnéséig kezeli. 76. § (1) Az eljárási határidő a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban három hónap. (2)-(3) (4)

255



Hatályállapot: 2010. március 12.


1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról A kár megállapítása 81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. (3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző [öt munkanapon] nyolc napon belül rendeli ki. (4) A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. (5) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. (6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. (7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. (8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

256

A jegyzői birtokvédelemhez hasonlóan kvázi közig hatósági eljárás; ettől függetlenül az átírás itt is indokolt lehet.


A vadvédelmi bírság 84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni: a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének; b) a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti; c) aki a vadat szándékosan kínozza; d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket; e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el; f) aki a vadat tiltott módon zaklatja; g) aki jogosulatlanul vadászik; h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza; i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását [5 munkanapon] nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak; j) aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el. (2) Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható. (3) Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet. (4) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg.

257

Adminisztratív kötelezettség


Hatály: 2010.I.1.-től. Később esedékes módosítás: nincs (2010. 09. 23.-i állapot)

1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról 32. § (1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. (3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről [huszonkét munkanapon] harminc napon belül intézkedni kell. 32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. (2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. (3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését. (4) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzőtől, illetve jogosulttá válótól kell behajtani. (5) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénzátutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. (6) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás

258



lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. (7) A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hiteles vagy hitelesítés nélküli másolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető. 32/F. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. (3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről [huszonkét munkanapon] harminc napon belül intézkedni kell.

259




Az eljárásban a Ket. szubszidiárius.

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról Hiánypótlás 39. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van - ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt [tíz munkanapon] tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kell kiadni. (2) Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e. (3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a) a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni, b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével, c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni, d) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, f) a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja, g) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni, h) az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni. (4) A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a) a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak, c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-

260


nyilvántartásban nem szerepel, d) vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be.

Függőben tartás 47/A. § (1) Függőben kell tartani a beadvány elintézését: a) a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig, b) a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig, c) az ügyész értesítése esetén, az e törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezéséig, d) ha törvény így rendelkezik. (2) A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság a beadvány beérkezését követő [öt munkanapon] nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt. (3) A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni. (4) A függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályok az irányadók.

A határozat kézbesítése 52/A. § (1) Kézbesítettnek kell tekinteni a határozatot a kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre történő postai kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba (postaládába) helyezésének napját követő ötödik munkanapon. (2) Az az adott ügyben érintett ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a földhivatali határozat kézbesítéséhez, saját költségére kérheti a határozatot tartalmazó irat végrehajtói kézbesítését az ingatlan tulajdonosa (érintett tulajdonosa) és annak a részére, akinek bejegyzett joga keletkezett, módosult vagy megszűnt. A végrehajtói kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérő és a földhivatal kap értesítést. Ha a végrehajtói kézbesítés során a címzett az irat másolatát átvette, [tíz munkanapon] tizenöt napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését. (3) Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére egyébként a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetőleg a postai tevékenységről szóló jogszabály az irányadó.

Kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonás 54. § (1) A határozatban, a végzésben, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más elírást az ingatlanügyi hatóság saját hatáskörében kijavítja. Kiegészíti az ingatlanügyi hatóság a határozatát, ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. (2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul. (3) A bírósági felülvizsgálati kérelem esetében az ingatlanügyi hatóság a határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem érkezésétől számított [öt munkanap] nyolc nap alatt saját hatáskörében a kérelem tartalmának megfelelően módosíthatja, illetve visszavonhatja.

261


(4) A bejegyzés, a feljegyzés, az átvezetés, a határozat kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, törölni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták. A végzés kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetőleg visszavonásáról újabb végzést kell hozni, amelyet kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti végzést megkapták. (5) A (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a döntés fellebbezés folytán történő módosítását, illetve visszavonását kivéve az ingatlanügyi hatóság a döntést nem vonhatja vissza és nem módosíthatja. (6) A jogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti eljárás során hozott ingatlanügyi hatósági döntés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.

Fellebbezés 56. § (1) (2) A beadvány megtartja a kérelem eredeti rangsorát, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, a határozat fellebbezéssel megtámadható és a fellebbezés során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat. (3) Ha a jogorvoslat az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a jogorvoslati kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a jogorvoslat tényének az érintett tulajdoni lapokra történő feljegyzésével egyidejűleg. (4) Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat saját hatáskörben történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására nincs lehetőség, és a jogorvoslati kérelmet új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a jogorvoslati kérelem tényét az érkezésétől számított [öt munkanap] nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell jegyezni. (5) A fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed. (6) A másodfokú ingatlanügyi hatóság által elsőfokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Bírósági jogorvoslati kérelem 59. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni. Ha az ingatlanügyi hatóságnak a saját hatáskörben történő eljárásra nincs lehetősége, az iratokat a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított [öt munkanapon] nyolc napon belül megküldi a bíróságnak. (2) (3) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a bíróságnál nyújtották be, azt az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a bíróság megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.

262


Időállapot: 2009. V. 15-től


1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről A nem forgalomba hozatali célú kibocsátás felülvizsgálata 11. § (1) A hasznosítónak a nem forgalomba hozatali célú kibocsátási engedély érvényességi időtartama alatt minden évben legkésőbb a kibocsátás befejezését - géntechnológiával módosított magasabb rendű növények esetén a betakarítást - követő 30. napig jelentést (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtania a géntechnológiai hatósághoz a külön jogszabály szerinti formában, a külön jogszabályban és az engedélyben meghatározott tartalommal. Amennyiben a hasznosító az engedélyezett tevékenységet a következő évben nem kívánja folytatni, az éves jelentéshez mellékelnie kell egy erről szóló nyilatkozatot, valamint információt kell szolgáltatnia a géntechnológiai hatóság részére arról, hogy az engedélyezett tevékenységgel véglegesen felhagy, vagy az engedély érvényességi idején belül egy meghatározott későbbi időpontban kívánja azt folytatni. Ez utóbbi esetben a hasznosítónak a kibocsátás folytatásáról annak megkezdése előtt 30 nappal tájékoztatnia kell a géntechnológiai hatóságot. (2) A géntechnológiai hatóság az éves jelentés alapján a nem forgalomba hozatali célú kibocsátást felülvizsgálja, amelynek során figyelembe veszi az ellenőrzésre jogosult hatóság által a területi bejárásról évközben megküldött ellenőrzési jegyzőkönyveket is. (3) A géntechnológiai hatóság az éves jelentést, illetve az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot véleményezés céljából megküldi a Géntechnológiai Bizottságnak és az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságnak. A Géntechnológiai Bizottság a jelentéssel kapcsolatos véleményét, valamint az engedély esetleges módosítására vagy visszavonására vonatkozó véleményét a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a géntechnológiai hatóságnak megküldi. (4) Ha a felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy az engedély megadásakor figyelembe vett feltételek, illetve körülmények megváltoztak, a géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményének beszerzését követően az engedélyt módosítja. Ha azonban a megváltozott feltételek, illetve körülmények folytán az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn vagy a kibocsátás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetve nem tesz eleget az engedélyben foglaltaknak, a géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményének [beszerzését] kikérését követően az engedélyt visszavonja. 21/C. § (1) A kérelmezőnek az előzetes állásfoglalás megadását követően be kell szereznie a géntechnológiával módosított növények termesztésének engedélyezéséhez a) az előzetes állásfoglalásban meghatározott pufferzónán belüli földtulajdonosok írásos hozzájárulását, és b) ha a pufferzónán belüli földterületet nem a tulajdonos használja, a földhasználó írásos hozzájárulását is (a továbbiakban a) és b) pontban szereplő személyek együtt: pufferzónán belüli földtulajdonosok, illetve földhasználók), valamint c) ha a kérelmező nem tulajdonosa annak a földterületnek, ahol a

263



géntechnológiával módosított növényeket termeszteni szándékozik, úgy e földterület tulajdonosának írásos hozzájárulását is. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti földterület tulajdonosa az állam, akkor a vagyonkezelő szervezet, ennek hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet írásos hozzájárulását kell beszerezni. (3) A hozzájárulással egyidejűleg a pufferzónán belüli földtulajdonos, illetve földhasználó nyilatkozatban vállalja, hogy a termesztési engedély érvényességi ideje alatt a pufferzóna területén nem termeszt a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növényt (a továbbiakban: nyilatkozat). A hozzájárulások és a nyilatkozatok bíróság által nem pótolhatók. A hozzájárulások és a nyilatkozatok hiányában a termesztési engedély nem adható meg. A géntechnológiával módosított növények termesztéséhez való írásos hozzájárulás és a nyilatkozat mintáját külön jogszabály tartalmazza. (4) A kérelmezőnek legkésőbb a vetés tervezett időpontját megelőző 20. napig kell a hozzájárulásokat, valamint a pufferzónán belüli földtulajdonosok, illetve földhasználók nyilatkozatát benyújtania a termesztési hatóságnak. A termesztési hatóság a hozzájárulások és a nyilatkozatok benyújtását követő 15 napon belül döntést hoz a termesztési engedély megadásáról vagy elutasításáról, az engedélyező határozatban egyúttal kötelezi a pufferzónán belüli földtulajdonost, illetve földhasználót a nyilatkozatában foglaltak betartására. (5) A termesztési engedély szántóföldi növények esetében egy vetési ciklusra, egyéb esetekben a termesztési engedélyben meghatározott időtartamra szól, lejártát követően új engedély iránti kérelmet kell benyújtani. (6) A termesztési engedély megadását követően a termesztési hatóság a kérelemben szereplő, illetve a termesztésre vonatkozó adatokat nyilvántartja és országos adatbázisban közzéteszi, valamint ezzel egy időben a határozat másolati példányát továbbítja az ellenőrzést végző hatóság részére. A kérelmező, illetve az engedély jogosultja a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változásokat [3 munkanapon] öt napon belül, írásban köteles bejelenteni a termesztési hatóságnak. (7) A termesztésre jogosult köteles megküldeni a termesztési hatóság részére az elvetett szaporítóanyag címkéjének másolatát, legkésőbb a vetést követő 30. napig. (8) A 21/B. § (3) bekezdése szerinti közös engedély esetén a termelők a határozatban, illetve a jogszabályokban foglalt előírások betartásáért saját földterületük és termesztési tevékenységük vonatkozásában felelősek. (9) Az engedélyezés és a nyilvántartás során a földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet a termesztési hatóságnak díjmentesen adatot szolgáltatnak. (10) Az egymás melletti termesztés, valamint a termény kezelésének, szállításának, raktározásának és forgalmazásának részletes szakmai szabályait és feltételeit külön jogszabály tartalmazza.

264

A tárca álláspontja irányadó a módosítás szükségességét illetően.




A nyilvántartások kapcsán a Ket. szubszidiárius.

2000. évi LXXXIV. törvény a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról V. Fejezet TAGSÁGI VISZONY 17. § (1) A növényvédő mérnök-növényorvos a Kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye szerinti illetékes, vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott. (2) Az a növényvédő mérnök-növényorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét. A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is. (3) Ha a Kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt, valamint egyéb jogosító igazolásokat. (4) A tagfelvételt elutasító határozatot a határozat meghozatalától számított [három munkanapon] öt napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni.

265

Ez a Ket. 33. § (1) bekezdésével együtt értelmezve egyébként azt jelenti, hogy a határozat meghozatalára legfeljebb annyi napja van a hatóságnak, hogy ahhoz hozzáadva a megküldésig eltelt időt, még harminc napon belül maradjon.


Hatályállapot: 2009. október 1.


2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról Szaporítóanyag előállítási zárt körzet 18. § (1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából - a külön jogszabályban meghatározott védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. A zárt körzet kialakításának feltételét és módját külön jogszabály szabályozza. (2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a védőtávolságon belül lévő termőföld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módját és mértékét. (3) A zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet a vetőmag előállítója nyújthatja be a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt [öt munkanapon] nyolc napon belül továbbítja azt a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét. [A zárt körzet engedélyezéséről a növénytermesztési hatóság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül dönt.] A növénytermesztési hatóság zárt körzet engedélyezésére irányuló eljárásában az ügyintézési határidő nyolc nap. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban a vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása érdekében egyes idegen beporzást, vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, -fajták termesztése korlátozható, megtiltható. Az engedélyezést a növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg, ha a zárt körzet kialakítása megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni. (4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi. Ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül tiltott növényfaj található, a föld használója köteles tűrni, hogy saját költségére e növényállomány megsemmisítésre kerüljön. (5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására, valamint a kártalanítás módjára és mértékére - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

266

További szövegpontosítás indokolt a Ket. 80. § (4) bekezdésére tekintettel.


Hatályállapot: 2009. október 1.


2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Telepítés, kivágás 7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv engedélyével lehet. A telepítéskori tőkeszám 25%-ot meghaladó hiányának pótlása, vagy az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza. (2) Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt javaslatával együtt [8 munkanapon] tíz napon belül továbbítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyből havonta adatot szolgáltat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére, amely rögzíti azokat a VINGISben. 8. § (1) Telepítés vagy kivágás esetén annak megtörténtét az engedélyes [10 munkanapon] tizenöt napon belül köteles az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére írásban bejelenteni. A hegybíró a bejelentést [8 munkanapon] tíz napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóság részére. (2) A bejelentés alapján a művelettel érintett területet a növénytermesztési hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jegyzőkönyv alapján az újratelepítési jogok nyilvántartásából telepítés esetén törli a felhasznált újratelepítési jogot, kivágás esetén a nyilvántartáson átvezeti a keletkezett újratelepítési jogot. (4) A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a borszőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, és a kataszterből adatot szolgáltat az illetékes hegyközségi tanácsnak. A hegyközségi tanács a hegybírótól kapott adatokat megküldi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.

A szőlő és bor származási bizonyítványa 23. § (1) A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja: a) a származási helyet, b) a borszőlőtermés, illetve a bor mennyiségét, c) a borszőlő mustfokból számított potenciális alkoholtartalmát, d) a bor alkoholtartalmát, és az annak módosítására vonatkozó tényt, e) hogy a borszőlőtermés, illetve a bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bor, illetve valamely, a 13/C. §-ban kivéve a muzeális bort - meghatározott bortípus készítésére alkalmas, f) a borszőlő fajtáját, g) az évjáratot,

267

Az adminisztratív kötelezettség tekintetében a tárca álláspontja az irányadó.


h) a bor savtartalmának módosítására vonatkozó tényt. (2) A borszőlő származási bizonyítványát a borszőlőültetvény fekvése szerinti illetékes hegybíró adja ki. (3) A borászati termék első borszármazási bizonyítványát a borszőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró adja ki. Ezzel egyidejűleg a borszőlő származási bizonyítványát be kell vonni. A bor továbbfeldolgozása esetén új származási bizonyítványt - az előző bevonásával egyidejűleg - a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró adja ki. (4) A nem hegyközségi területről származó borszőlőre, illetve borra vonatkozó származási bizonyítványt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben felsorolt hegyközség hegybírója adja ki. (5) A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki. (6) Továbbfeldolgozás céljára a Magyar Köztársaság területére behozott bor esetén a származási bizonyítványt a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró állítja ki, a borkísérő okmányok alapján. (7) A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de továbbfeldolgozásra szánt bor esetén a származási bizonyítványt a forgalomba hozatali engedély helyettesíti. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, de továbbfeldolgozásra szánt bornak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott adatait a továbbfeldolgozás megkezdése előtt [3 munkanappal] öt nappal a borászati üzem köteles írásban megküldeni a borászati hatóságnak. (8) Nem minősül a borászati termék továbbfeldolgozásának a változatlan formában történő palackozás, illetve tárolás céljából történő átvétel, illetve vásárlás. (9) Továbbfeldolgozás, illetve kiszerelés céljából a Magyar Köztársaság területére behozott bor készletváltozásáról a borászati üzem adatot szolgáltat a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére. Az adatszolgáltatás a borászati üzem nevére, adószámára, a származási ország nevére, a behozott bor mennyiségére és kategóriájára terjed ki. Az adatszolgáltatás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza. (10) A hegybíró a (9) bekezdésben meghatározott adatokat [10 munkanapon] tizenöt napon belül továbbítja a borászati hatóság részére.

Az adminisztratív kötelezettség tekintetében a tárca álláspontja az irányadó.

Az ültetvények ellenőrzése 43. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy szőlőültetvényen engedély nélkül fajtaváltást vagy borszőlőültetvényen engedély nélkül a 7. § (1) bekezdése szerinti pótlást (e §, valamint a 43/A-43/C. § vonatkozásában a továbbiakban: pótlás) végeztek, tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa észlelt jogsértésről. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a fajtaváltást vagy pótlást végzőt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a fennmaradási engedély iránti kérelmét a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából. (2) Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a fajtaváltást vagy pótlást végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi, hogy a fajtaváltást vagy pótlást végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő [22 munkanapon] harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított

268

Kapcsolódó eljárási szabály


ültetvényt ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a fajtaváltást vagy pótlást végző kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén: a) a fajtaváltást vagy pótlást végző hosszú távú munkaképtelensége; b) az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható; c) az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár. (4) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv fennmaradási engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a borszőlőültetvény (átalakított borszőlőültetvény) fennmaradásának akadálya nincs, úgy a fajtaváltást vagy pótlást utólagosan engedélyezi. (5) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2) bekezdés alapján benyújtott telepítési engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni szemle során megállapítja, hogy a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel - az engedélyt megadja. (6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a borszőlőültetvény (átalakított borszőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, az engedély iránti kérelmet elutasítja és megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a borszőlőültetvényt kivágattatja. (7) Az (1) bekezdés szerinti borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány. 43/A. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, erről tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított [10 munkanapon] tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végző személyt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a kivágás utólagos engedélyezése céljából. (2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi. (3) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kivágási engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni szemle során megállapítja, hogy a kivágás már megvalósult - amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel -, az engedélyt megadja. (4) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kivágás engedélyezéséhez kapcsolódó eljárása során a kérelemnek nem vagy csak részben ad helyt, úgy - a nem engedélyezett művelet vonatkozásában határozatban kötelezi a kivágást végző személyt a művelési ág szerinti állapot helyreállítására.

269


Hatályállapot: 2010. február 1.


2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról A hatósági eljárás 14. § (1) (2) A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg. (3) A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő [10 munkanapon] tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembe helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

270


Hatályállapot: 2010. július 6.


Az eljárásban a Ket. szubszidiárius!

2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről A hiánypótlás 41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki. (3) Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, illetve dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók. (4) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésben felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak, illetve módosítottak. (5) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített ellenőrzés 51. § (1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb [öt munkanapon] nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a bírálat során úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget. (3) 52. § (1) A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt

271


jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot ad a jegyzőkönyvről. (2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is. (3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető. (4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. (5) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. (6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél [öt munkanapon] nyolc napon belül észrevételt tehet. 54. § (1) A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult: a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) c) megfelelő képviseletéről gondoskodni, d) a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő [öt munkanapon belül,] nyolc napon belül az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni. (2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb [negyvenöt munkanapig] két hónapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást. (4) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzés megállapításait más ügyfélnél végzett kapcsolódó ellenőrzés eredményével támasztja alá, az erről készült jegyzőkönyv ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

A döntés 55. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el. (2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő [negyvenöt munkanapon] két hónapon belül bírálja el. (3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból

272


finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket valamennyi kérelem hiánytalan beérkezését követő három hónapon belül bírálja el. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági szerződést köthet. (6) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani, illetve ha a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el. (7) Amennyiben az EMVA-ból, illetve az EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti. 56. § (1) (2) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg, illetve ha a kérelem a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt került elutasításra. (3) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül [huszonkét munkanapon] harminc napon belül el kell utasítani, ha: a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a keret kimerülését követően nyújtották be; b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik; c) a kérelmet az igény érvényesítésére jogosult nem írta alá, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást; d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő; e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett; f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal, illetve a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet; g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be fizetési számlaszámát; h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, illetve dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható; i) a fellebbezési kérelmet a (2) bekezdésben foglaltak ellenére nyújtották be. 76. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződés, illetve a szerződés módosítása alapján közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a felek közösen kötelesek kérelmezni az átruházni, illetve ideiglenesen átengedni kívánt mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nyilvántartásban történő átvezetését, amennyiben a nyilvántartás vezetése a mezőgazdasági és

273


vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik. Jogszabály előírhatja, hogy az átruházás vagy az ideiglenes átengedés tényét a szerződés hatálybalépését megelőzően, előzetesen be kell jelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. (3) [A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül dönt.] A nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő két hónap. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket. (4) Amennyiben jogszabály előírja, hogy a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása, illetve ideiglenes átengedése csak a megfelelő földterület, állatállomány, illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházásával vagy átengedésével együtt történhet, az átruházás, illetve ideiglenes átengedés további feltételeit külön jogszabály határozza meg.

274

A további szövegpontosítás a Ket. szerinti fogalomhasználatnak való nagyobb megfelelést szolgálja.


Hatályállapot: 2010. szeptember 1.


2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja 19. § (1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek - ideértve azon eljárás kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre - kell megfizetnie. (2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzatfelhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot. (3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését. (4) 20. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. (3) A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről [huszonkét munkanapon] harminc napon belül intézkedni kell.

275


Hatályállapot: 2010. március 12.


2008. évi XLVI. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről IV. Fejezet

HATÓSÁGI ELJÁRÁS Különös eljárási szabályok 39. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a 39. § (2)(4) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. §-ban, a 49-50. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ügyintézési határidő a laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges időtartammal, de legfeljebb [negyvenöt munkanappal] két hónappal meghosszabbítható. (3) Ha a hatósági ellenőrzés keretében történő monitoringvizsgálat során a vizsgálati eredmény alapján nem állapítható meg jogsértés, a hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet nem küldi meg az ügyfél részére. (4) Az élelmiszerlánc felügyelete során a) a 33. § a) és az 57. § d) pontjában leírt; b) a 42. § (4) bekezdésében leírt; c) az országos monitoringvizsgálatot elrendelő; d) az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalával és nagykereskedelmi forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyezési, engedélymódosítási, illetve visszavonási; e) az állatok jelölésére szolgáló elektronikus jelölőeszközök (mikrochipek) forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyezési; f) az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati készítmény behozatalával kapcsolatos engedélyezési; g) az engedélyköteles termék, és az állatgyógyászati készítmény eseti felhasználásával kapcsolatos engedélyezési; h) a még nem engedélyezett engedélyköteles termékkel folytatott szabadföldi kísérletek nyilvános bemutatásával, illetve a vizsgálati eredmények ismertetésével kapcsolatos engedélyezési; i) az új takarmánnyal kapcsolatos engedélyezési; j) az állat-, illetve növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett áruk behozatalával kapcsolatos engedélyezési; k) az országhatáron élelmiszerlánc-felügyeleti okból feltartóztatott áruk beszállításának engedélyezésével kapcsolatos; l) a Magyarországon nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalával kapcsolatos engedélyezési; m) az országban nem honos zárlati károsító megjelenése miatt több megyére,

276


illetve országosan kiterjedő állami védekezést elrendelő; n) a tanúsító szervezet vonatkozásában a 27. § (5) bekezdése szerinti; o) országos illetékességgel az a)-n) pontokban meghatározottaktól eltérő eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. 40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárása során az engedély megadásáról tizennyolc hónapon, mikroorganizmusok esetében tizenkét hónapon belül dönt. (2) [Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt.] Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a növényvédő szerek párhuzamos behozatala engedélyezésére irányuló eljárásában az ügyintézési határidő két hónap. (3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról hat hónapon belül dönt. (4) A növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje [negyvenöt munkanap] két hónap, a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában pedig [huszonkét munkanap] harminc nap. (5) Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékeléséről szóló döntést kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.

A költségek viselése 45. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért, továbbá a 21. § (1) bekezdése szerinti okirat (marhalevél) kiállításáért, illetve érvényesítéséért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Az igazgatási szolgáltatási díjat az azt kiszabó élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára kell befizetni. (3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kérelem benyújtásától számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított [tíz munkanapon] tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését. (4) Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

277

További, a Ket. fogalmi rendszerének megfelelő szövegpontosítást is javasolunk.




2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása 43. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül: a) az erdészeti magánút létesítése, bővítése, b) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőben az erdőterv módosítása, c) védelmi és közjóléti, valamint az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőben a növedékfokozó gyérítés, a tarvágás, a fokozatos felújítóvágás, az egészségügyi fakitermelés és a szálaló vágás. (2) Az erdészeti hatóság köteles a) az (1) bekezdés a) és b) pont esetén a tevékenység engedélyezése, illetve a módosítás iránti kérelem beérkezését követő [8 munkanapon] tíz napon belül, b) az (1) bekezdés c) pont esetén a körzeti erdőterv elkészítését követően 30 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tájékoztatást a honlapján közzétenni. A tájékoztatás közzétételét követő 8 napon belül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül. (3) Az erdészeti hatóság közmeghallgatást tart, ha: a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kapcsán tett észrevételek alapján azt indokoltnak tartja, vagy b) elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben szükségesnek látja az adott térségben a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a nyilvánosság véleményének megismerését.

278

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Recommend Documents