GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER KÜLÜGYMINISZTER
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról és kihirdetéséről
2006. november
I. Tartalmi összefoglaló A műholdas helymeghatározás, más néven globális helymeghatározás a mesterséges holdak segítségével történő helymeghatározást jelent gyakorlatilag a tartózkodási helytől függetlenül bárhol. A földrajzi helymeghatározás pontosságát, gyorsaságát, megbízhatóságát és időjárástól való függetlenségét a műholdas technikák, rádiótechnika, atomórák megjelenése és a számítástechnika rohamos fejlődése tette lehetővé. A műholdas helymeghatározás önállóan kialakított rendszereit összefoglaló néven GNSS rendszereknek nevezzük (GNSS: Global Navigational Satellite System – globális navigációs műholdrendszer). Jelenleg két GNSS-rendszer üzemel: az amerikai NAVSTAR GPS (Global Positioning System) és a részben kiépített orosz GLONASS. A GNSS európai szegmense a fejlesztési fázisban és kezdeti kiépítés alatt álló Galileo rendszer. A GALILEO az európai szinten valaha indított legnagyobb ipari projekt, az első európai köz- és magánszféra közötti partnerség, az első olyan köztulajdonú infrastruktúra, amely az európai intézmények tulajdonában van. A három különféle pályára állított harminc műhold oly módon kerül kialakításra, hogy az egész Földet optimális módon fedje le, amit a jelenlegi GPS és GLONASS rendszerek konstellációi nem tesznek lehetővé. Ily módon a GALILEO új világméretű közszolgáltatást nyújt, soha nem látott pontosságú térbeli és időbeli helymeghatározással, a Föld egészére vonatkozóan. Miközben a nagyközönség által jelenleg elérhető GPS rendszer öt–tíz méteres pontosságot nyújt, addig a GALILEO által nyújtott valamennyi szolgáltatás pontossága két méter alatt, a kereskedelmi szolgáltatás pontossága pedig egy méter alatt lesz. A GALILEO tökéletesen beleillik a lisszaboni növekedési stratégia keretébe. A Galileo rendszer lényege és célja a földi alkalmazásokban rejlik. A műholdas navigáció és helymeghatározás elsődlegesen a közlekedési szektort célozza, de mindemellett a mezőgazdaság, környezetvédelem, polgári védelem, katasztrófa elhárítás és egészségügy is érintett az alkalmazásokban. A Galileo program nemzetközi jellege számos országot arra késztetett, hogy együttműködési megállapodás megkötésére kérje az Európai Uniót. Marokkó hivatalosan 2004 augusztusában fejezte ki e szándékát. A Bizottság – a Tanács 2005 áprilisában nyújtott tárgyalási meghatalmazása alapján – 2005. november 8-án megállapodást parafált a marokkói hatóságokkal. Az Együttműködési Megállapodás tagállami aláírására a 2006. december 11-12-i Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsülés margóján kerül sor. II. A kormányprogramhoz való viszony A tervezet közvetlenül nem kapcsolódik a Kormányprogramhoz.
2
III. Előzmények A Galileo program lényeges elemét képezi a nemzetközi együttműködés, ahol a harminc műholdból álló konstellációnak az egész világra kiterjedő szerepe van. A Galileo rendszer kiépítésében első nem EU-tagállamként Kína nyilvánította ki együttműködési szándékát. 2003. október 30-án Kínával, 2004. július 13-án pedig Izraellel együttműködési megállapodás aláírására került sor. Az Egyezmény formai előzményeként tekinthető az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint Ukrajna között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás, melyet a 2005. december 1-jei EU– Ukrajna csúcstalálkozón írtak alá a felek, illetve annak kihirdetéséről szóló 287/2005. (XII. 21.) Kormányrendelet. Hasonló megállapodás parafálására került sor Indiával 2005. szeptember 7-én. A Tanács által 2005. július 18-án elfogadott megbízások alapján további megállapodások vannak előkészítés alatt Norvégiával és Argentínával. Tárgyalások folynak Svájccal, Kanadával, Ausztráliával, Szaúd-Arábiával és Brazíliával. Oroszország nemrégiben újra megerősítette szándékát az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak folytatására. Az Amerikai Egyesült Államokkal 2004. június 26-án aláírt megállapodással megteremtődött az európai és amerikai rendszerek teljes interoperabilitása. A megállapodás keretében folyó munkák jelenleg a jelek optimalizálására összpontosítanak. A cél a GALILEO és a GPS rendszer által a felhasználóknak nyújtott teljesítmény növelése. IV. Várható szakmai hatás A navigációs és helymeghatározó rendszer felállítása Európában a közösségi politika egyik központi ügye, és célja, hogy teljes egészében integrálja a földi, tengeri és légi infrastruktúrát annak érdekében, hogy biztos, megszakítás nélküli, gazdaságos és a környezetet tiszteletben tartó navigációt biztosítson. Marokkó különböző jogalanyok révén szilárd szakértelemmel rendelkezik az űrtechnológia és az űralkalmazások területén. Egyrészt szövetségbe tömörítené e különböző jogalanyok munkáit és közös érdekcsoportot hozna létre, másrészt fejlesztené a műholdas rádiónavigáció használatát a területén és a környező régióban (nyugati mediterrán országok és Nyugat-Afrika) az e zónában specifikus alkalmazások központba állításával. A marokkói és európai vállalkozások az űrágazat területén hosszú évek óta ipari együttműködési kapcsolatban állnak egymással. Ezért biztos alapja van az együttműködés kiterjesztésének e mindkét fél számára nagy jelentőségű területre. A megállapodás egyik célja ezen érdek védelme és fenntartása, illetve a két fél vállalkozásai közötti együttműködés fejlesztése. A megállapodás a lehető legegyszerűbb formát ölti, és biztosítja, hogy nem európai országok is támogassák a program kulcsfontosságú összetevőit (szabványok,
3
tanúsítás, frekvenciakiosztás, stb.). Lehetővé teszi jól működő, konkrét közös kutatási projektek megvalósítását a műholdas navigáció terén. A Megállapodás megkötése hazánk részére is részvételi lehetőséget teremt az EU és a Marokkói Királyság által közösen indítandó GNSS projektekben az űrtevékenység, rádiónavigáció, a tudományos kutatás, az ipari gyártás, a képzések, alkalmazások, szolgáltatási és piaci fejlődés, kereskedelem, rádióspektrum, integritás, szabványosítás, tanúsítás és a biztonság területén. V. Várható gazdasági hatások Mivel Marokkó rendkívül dinamikus a műholdas navigációs szolgáltatások alkalmazásainak fejlesztésében, a GALILEO szolgáltatások bevezetése a marokkói, a nyugati mediterrán és a nyugat-afrikai piacon jelentős gazdasági hatással jár. A műholdas navigációs szolgáltatások világméretű piaca 2020-ra várhatóan mintegy 300 milliárd euró forgalmat fog bonyolítani, legalább 3 milliárd használatban levő vevőkészülékkel. A Galileo program megvalósításával Európa-szerte mintegy 150 ezer új, magasan képzett munkaerőt igénylő munkahely jöhet létre a szolgáltató szektorban. A Megállapodás aláírásának költségvetési vonzata nincs. A Galileo programhoz való marokkói hozzájárulás összege és szabályozása külön megállapodás tárgyát képezi, figyelemmel az alkalmazandó jogszabályok intézményi előírásaira is. VI. Várható társadalmi hatások A Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása elősegíti és meggyorsítja a GNSS európai és marokkói rendszerbe állítását és alkalmazását, ezzel elősegítve a gazdaság hatékonyságának növelését, ami közvetve a társadalmi jólét növelését szolgálja. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés a Kormányhoz benyújtott tervezethez nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések – IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése
Igen
Nem X X X X X
4
Részletezve: További lakossági tájékoztatás
X
Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék):
Tárcán belüli nyilatkozók szintje:
X. Megjegyzések Jelen kormány-előterjesztés – a szabályozás tárgyára tekintettel – nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, vagy a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozna. A fentiekre tekintettel, a tervezet vonatkozásában tárcánkat nem terheli az Európai Bizottság felé bejelentési kötelezettség.
5
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadja az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról és kihirdetéséről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletét képező kormányhatározatnak – a Kormány határozataként – a Határozatok Tárában történő közzétételét.
6
1. sz. melléklet
A Kormány …../2006. (……..) Korm. határozata az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1.
egyetért az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével;
2.
felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására;
3.
felhívja a külügyminisztert, hogy a Megállapodás szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
4.
jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
7
2. sz. melléklet
A Kormány …./2006. (…) Korm. rendelete az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről
1. §
A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. §
A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. §
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
8
„EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS ANNAK TAGÁLLAMAI, VALAMINT A MAROKKÓI KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A POLGÁRI GLOBÁLIS NAVIGÁCIÓS MŰHOLDRENDSZERRŐL (GNSS) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban „a Közösség”, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ÍRORSZÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG A FINN KÖZTÁRSASÁG A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: „a tagállamok” egyrészről, és A MAROKKÓI KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: „Marokkó” másrészről, a továbbiakban: „a felek”, FIGYELEMBE VÉVE a globális navigációs műholdrendszer polgári célokra történő fejlesztésében rejlő közös érdekeket, FELISMERVE a GALILEO program jelentőségét, mint az európai és marokkói navigációs és információs infrastruktúrához való hozzájárulást, FIGYELEMBE VÉVE a GNSS-alkalmazások fejlesztésének erősödését Marokkóban, Európában és a világ más részein,
9
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Marokkó és a Közösség közötti együttműködés erősödjék, valamint figyelembe véve az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2000. március 1-jén hatályba lépett euro-mediterrán megállapodást1 (a továbbiakban: „a 2000. márciusi társulási megállapodás”), A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk A megállapodás célja A megállapodás célja az, hogy a polgári globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS) való európai és marokkói hozzájárulások keretében ösztönözze, elősegítse és erősítse a felek közötti együttműködést. 2. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: „kiegészítő rendszer”: regionális vagy helyi mechanizmusok, például az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS). Ezek a mechanizmusok a műholdas navigációs és időjelek felhasználóit a használatban lévő alapkonstellációkból származó információkon túlmenően bemeneti információval, valamint további távolsági/pszeudo-távolsági adatokkal, illetve a létező pszeudotávolsági adatok korrekciójával vagy megerősítésével látják el. A mechanizmusok a felhasználók számára lehetővé teszik a teljesítmény növekedését, növelik a pontosságot, a rendelkezésre állást, az egységességet és a megbízhatóságot. „GNSS”: a műholdas navigációhoz és időméréshez felhasznált jeleket biztosító globális navigációs műholdrendszer (Global Navigation Satellite System); „GALILEO”: a GNSS-szolgáltatások ellátását biztosító önálló, európai polgári globális navigációs és időmeghatározási műholdrendszer, amelyet a Közösség, valamint annak tagállamai terveztek és fejlesztettek ki. A rendszer polgári ellenőrzés alatt áll, és GNSS-szolgáltatások nyújtását célozza. A GALILEO üzemeltetése magánkézbe adható. A GALILEO egy vagy több különböző célú szolgáltatás megvalósítását célozza: nyitott hozzáférésű, kereskedelmi célú, életbiztonsági, kutatási és mentési szolgáltatások, valamint egy korlátozott hozzáférésű, a közszféra engedélyezett felhasználóinak szükségleteit szem előtt tartó kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás megvalósítását. „GALILEO helyi elemek”: olyan helyi mechanizmusok, amelyek a GALILEO globális navigációs és időmeghatározási műholdrendszer felhasználóit a használatban lévő alapkonstellációból származó bemeneti információn túl további bemeneti információval látják el. A helyi elemeket a teljesítmény fokozása érdekében repülőterek, tengeri kikötők és városi vagy egyéb, földrajzilag kihívást jelentő 1
HL L 70., 2000.3.18., 3. o.
10
környezetbe lehet telepíteni. A GALILEO a helyi elemeket általános modellekkel látja el. „globális navigációs, helyzetmeghatározási és időmeghatározási berendezés”: minden olyan, műholdas navigációs vagy időjelek átvitelére, vételére vagy feldolgozására szolgáló polgári végfelhasználású berendezés, amely szolgáltatást biztosít vagy regionális kiegészítő rendszerrel közösen működik; „szabályozási intézkedés": valamely fél által hozott törvény, rendelet, szabály, határozat, illetve általuk alkalmazott eljárás, igazgatási vagy hasonló intézkedés; „interoperabilitás”: felhasználói szinten jelentkező helyzet, amelyben a duális rendszerű vevőkészülék a legalább két rendszerből érkező jeleket egyidejűleg ugyanolyan vagy jobb teljesítménnyel használja fel, mintha csak az egyik rendszerből érkező jeleket használná; „szellemi tulajdon”: a Stockholmban 1967. július 14-én aláírt, a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó egyezmény 2. cikkében található meghatározás szerint; „felelősség”: valamely természetes vagy jogi személy meghatározott jogi elvek és szabályok szerinti kártérítési felelőssége valamely más természetes vagy jogi személynek okozott kárért. Ez a kötelezettség származhat megállapodásból (szerződéses felelősség) vagy jogi normából (szerződésen kívüli felelősség); „költségmegtérülés”: a rendszer befektetési megtérülését biztosító mechanizmusok;
és
üzemeltetési
költségeinek
„minősített információ”: az olyan jogosulatlan közzététellel szemben védelmet igénylő, bármilyen formájú információ, amely közzététel különböző mértékben sértheti a felek, vagy egyes tagállamok az alapvető érdekeit, beleértve nemzetbiztonsági érdekeiket is. Az információ minősítési szintje meghatározott jelöléssel azonosítható. Az ilyen információkat a felek a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően minősítik, és védelmet biztosítanak az ilyen információ titkosságának, integritásának és hozzáférhetőségének elvesztésével szemben. „felek:” egyrészről hatásköreiknek megfelelően a Közösség vagy a tagállamok, vagy a Közösség és tagállamai, másrészről pedig Marokkó; 3. cikk Az együttműködés elvei A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységekre a következő elveket alkalmazzák: 1.
a jogok és kötelezettségek – beleértve a hozzájárulásokat és kifizetéseket – általános egyensúlyán alapuló kölcsönös előnyök elve;
2.
partnerség a Galileo-programban a Galileo eljárásoknak és szabályoknak megfelelően;
igazgatására
vonatkozó
11
3.
kölcsönös lehetőségek a polgári felhasználású európai és marokkói GNSSprojekteken belüli együttműködési tevékenységekben való részvételre;
4.
az együttműködési tevékenységekre esetlegesen hatást gyakorló információk kellő időben megvalósuló cseréje;
5.
az e megállapodás 8. cikke (2) bekezdésében említett, szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok megfelelő védelme;
6.
a felek területén a műholdas navigációs szolgáltatásokhoz való korlátlan hozzáférés;
7.
a GNSS-felszerelések szabad kereskedelme a felek területén. 4.cikk Az együttműködési tevékenységek köre
1.
A műholdas navigációval és időmeghatározással kapcsolatos együttműködési tevékenységek területei a következők: tudományos kutatás, ipari gyártás, képzés, alkalmazás, szolgáltatás- és piacfejlesztés, kereskedelem, a rádióspektrummal kapcsolatos kérdések, az integritással kapcsolatos kérdések, szabványosítás és hitelesítés, továbbá biztonság. Ezt a listát a felek az e megállapodás 14. cikke alapján létrehozott mechanizmussal összhangban meghozott határozattal módosíthatják.
2.
Ez a megállapodás nem terjed ki a felek között a 2.1. – 2.6. pontban említett területeken folytatott együttműködésre. Amennyiben a felek egyetértenek abban, hogy az együttműködésnek a következő területek valamelyikére való kiterjesztéséből kölcsönös előnyök származnak, ennek érdekében a felek között tárgyalásokat kell folytatni, és meg kell kötni a megfelelő megállapodásokat. 2.1. Az Európai Közösségben és tagállamaiban alkalmazandó exportellenőrzési és az atomsorompóval kapcsolatos szabályozási intézkedések tárgyát képező, a Galileo-val kapcsolatos érzékeny technológiák és elemek; 2.2. kriptográfia és jelentős információbiztonsági technológiák és elemek (INFOSEC); 2.3. a GALILEO rendszerbiztonsági felépítése (világűrbeli, földi és felhasználói szegmensek); 2.4. a GALILEO globális szegmenseinek biztonsági ellenőrzési sajátosságai, 2.5. kormányzati ellenőrzésű szolgáltatások azok meghatározási, fejlesztési, végrehajtási, tesztelési és értékelési, illetve működési (üzemeltetési és használati) szakaszában; és 2.6. a műholdas navigációt és a Galileo-t érintő minősített információk cseréje.
12
3.
Ez a megállapodás nem érinti az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóságot és annak intézményi szerkezetét létrehozó európai közösségi jogszabályok alkalmazását. Ez a megállapodás nem érinti továbbá az atomsorompóval kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtásával és a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésével kapcsolatos megfelelő szabályozási intézkedéseket, valamint a technológia immateriális átruházásának biztonságára és ellenőrzésére vonatkozó nemzeti intézkedéseket. 5. cikk Az együttműködés formái
1.
A felek – a vonatkozó szabályozási intézkedéseikre is figyelemmel – a lehető legteljesebb mértékben előmozdítják az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységeiket abból a célból, hogy hasonló lehetőségeket biztosítsanak a 4. cikkben felsorolt területeken végzett tevékenységeikben való részvételre.
2.
A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás 6–13. cikkében említetteknek megfelelően együttműködési tevékenységeket folytatnak. 6. cikk Rádióspektrum
1.
A Nemzetközi Távközlési Unió kereten belül eddig elért sikerekre építve a felek megállapodnak abban, hogy a rádióspektrummal kapcsolatos kérdések terén tovább folytatják az együttműködést és a kölcsönös támogatást.
2.
Ebben az összefüggésben a felek előmozdítják a megfelelő frekvenciakiosztást a GALILEO részére abból célból, hogy a felhasználók előnyére világszerte – és nevezetesen Marokkóban és a Közösségben – biztosítsák a GALILEO szolgáltatásainak hozzáférhetőségét.
3.
A felek felismerik továbbá annak jelentőségét is, hogy a rádiónavigációs spektrum védelmet élvezzen a megszakítással és az interferenciával szemben. E célból a felek meghatározzák az interferencia forrásait, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresnek az ilyen interferencia megszüntetése érdekében.
4.
E megállapodás egyetlen része sem értelmezhető oly módon, hogy az eltéréseket tesz lehetővé a Nemzetközi Távközlési Unió vonatkozó rendelkezéseitől, ideértve az NTU rádiószabályzatát is. 7. cikk Tudományos kutatás
A felek a GNSS területén európai és marokkói kutatási programokon – köztük az Európai Közösség kutatási és fejlesztési keretprogramján, valamint az Európai Űrügynökség és a marokkói szervek által kifejlesztett programokon – keresztül előmozdítják a közös kutatási tevékenységeket.
13
A közös kutatási tevékenységek hozzájárulnak a polgári felhasználású GNSS jövőbeni fejlesztésének tervezéséhez. A felek megállapodnak abban, hogy meghatározzák a kutatási programokban kialakítandó hatékony kapcsolatok és eredményes együttműködés biztosításához szükséges megfelelő mechanizmusokat. 8. cikk Ipari együttműködés 1.
A felek – a GALILEO-rendszer létrehozása, valamint a GALILEO-alkalmazások és -szolgáltatások használatának és fejlesztésének előmozdítása céljából – ösztönzik és támogatják a két fél iparai közti együttműködést, különösen közös vállalkozásokon, valamint az európai ipari társulásokban való marokkói, illetve a marokkói ipari társulásokban való európai részvételen keresztül.
2.
Az ipari együttműködés megkönnyítése érdekében a felek – a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, különösen az ilyen előírások végrehajtásának hatékony módszereivel összhangban – a GALILEO/EGNOS fejlesztését és működését érintő területeken és iparágakban megadják és biztosítják a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogok megfelelő és hatékony védelmét.
3.
A kifejezetten a GALILEO program keretében kidolgozott és finanszírozott érzékeny termékek Marokkó általi, harmadik országokba való kivitelét előzetesen engedélyeztetni kell a GALILEO megfelelő biztonsági hatóságával, amennyiben ezen hatóság ajánlása szerint ezek a termékek a vonatkozó jogszabályok értelmében kiviteli engedélykötelezettség alá esnek. Az e megállapodás 4. cikkének 2. bekezdésében említett külön megállapodásokban megfelelő mechanizmust kell kidolgozni annak érdekében, hogy Marokkó javaslatokat tehessen a kiviteli engedélykötelezettség alá eső lehetséges termékek körére.
4.
A felek e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ösztönzik a megfelelő marokkói szervek és az Európai Űrügynökség közötti kapcsolatok megerősítését. 9. cikk A kereskedelem és a piac fejlesztése
1.
A felek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetést az európai és marokkói műholdas navigációs infrastruktúra, berendezések, a GALILEO helyi elemei és alkalmazásai terén.
2.
E célból a felek növelik a GALILEO műholdas navigációs tevékenységeinek közismertségét, azonosítják a GNSS-alkalmazások elterjedésének lehetséges akadályait, és megfelelő intézkedéseket tesznek az elterjedés elősegítése érdekében.
14
3.
A felhasználók igényeinek azonosítása és hatékony kielégítése érdekében a Közösség és Marokkó fontolóra veszi egy közös GNSS felhasználói fórum létrehozását.
4.
Ez a megállapodás nem érinti a feleknek a Kereskedelmi Világszervezetben való tagságából eredő jogait és kötelezettségeit. 10. cikk Szabványok, hitelesítés és szabályozási intézkedések
1.
A felek felismerik annak jelentőségét, hogy a nemzetközi szabványosítási és hitelesítési fórumokon a globális műholdas navigációs szolgáltatásokra vonatkozó megközelítéseiket összehangolják. A felek együttesen elősegítik különösen a GALILEO-szabványok fejlesztését, valamint azok világszerte való alkalmazását, hangsúlyt fektetve a rendszer más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitására. Az összehangolás egyik célkitűzése a GALILEO-szolgáltatások széleskörű és újszerű használatának előmozdítása a navigációs és az időjelek globális szabványának több célból történő elfogadása útján: nyílt szolgáltatások, kereskedelmi szolgáltatások és életbiztonsági szolgáltatások. A felek megállapodnak abban, hogy előnyös feltételeket teremtenek a GALILEOalkalmazások fejlesztéséhez.
2.
Következésképpen e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása érdekében a felek szükség szerint együttműködnek a GNSS-t érintő, nevezetesen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben és a Nemzetközi Távközlési Unióban felmerülő kérdésekben.
3.
A kétoldalú kapcsolatok terén a felek biztosítják, hogy a GNSS-t érintő technikai szabványokra, hitelesítésre, engedélyezési követelményekre és eljárásokra vonatkozó intézkedéseik nem korlátozzák szükségtelenül a kereskedelmet. Ezeknek a követelményeknek objektív, diszkriminációmentes, előre megállapított és átlátható feltételeken kell alapulniuk.
4.
A felek a joghatóságukhoz tartozó területeken elfogadják azokat a szabályozási intézkedéseket, amelyek szükségesek a GALILEO teljes kihasználhatósága, különösen a vevőkészülékek, a földi és a világűrbe telepített elemek kihasználhatósága biztosításához. Az Európai Közösség és tagállamai vonatkozásában a „joghatóságukhoz tartozó területek” azok a területek, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételek szerint. 11. cikk A globális és regionális GNSS földi kiegészítő rendszerek fejlesztése
1.
A felek együttműködnek a GALILEO-rendszer optimális integritását és a GALILEO-szolgáltatások folytonosságát biztosító földi rendszer felépítésének meghatározása és kivitelezése során.
15
2.
E célból a felek regionális szinten együttműködnek egy, az EGNOS-rendszerre épülő földi regionális kiegészítő rendszer Marokkóban megvalósuló kivitelezésében és felépítésében. Ez a regionális rendszer a GALILEO-rendszer által globálisan biztosított szolgáltatásokon túlmenően regionális integritási szolgáltatásokat biztosít.
3.
Helyi szinten a felek elősegítik a GALILEO helyi elemeinek fejlesztését. 12. cikk Biztonság
1.
A felek hangsúlyozzák, hogy a globális navigációs műholdas rendszereket meg kell védeni a nem rendeltetésszerű felhasználással, az interferenciával, a megszakítással és az ellenséges cselekményekkel szemben.
2.
A felek felismerik, hogy a GALILEO-rendszer és a GALILEO-szolgáltatások biztonságáról való gondoskodásra irányuló együttműködés fontos célkitűzés. A felek ezért kijelölik a GNSS biztonságával kapcsolatos kérdések kezeléséért, többek között a konzultációs csatornákért felelős hatóságot. Ez a keret a GNSS-szolgáltatások folytonosságának védelmére szolgál.
3.
A felek a joghatóságukhoz tartozó területeken minden lehetséges lépést megtesznek a műholdas navigációs rendszerek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra folytonosságának és biztonságának biztosítása érdekében. Kezdetben a felek nem fedik át a GALILEO jeleit a többi fél előzetes engedélye nélkül.
4.
A 4. cikk 2. bekezdésének 2.6. pontjában említett minősítettinformáció-csere a felek közötti biztonsági megállapodás létrejöttének feltétele. Az elveket, az eljárásokat és az alkalmazhatóságot a felek illetékes biztonsági hatóságai határozzák meg. 13. cikk Felelősség és költségmegtérülés
A felek megfelelően együttműködnek, hogy a polgári GNSS-szolgáltatások biztosításának elősegítése érdekében felelősségi rendszereket és költségmegtérülési szabályokat határozzanak meg és hajtsanak végre. 14. cikk Együttműködési mechanizmus 1.
Az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységek összehangolását és elősegítését Marokkó részéről a Marokkói Királyság kormánya, a Közösség és annak tagállamai részéről pedig a Bizottság végzi.
2.
Az 1. cikkben meghatározott célkitűzésnek megfelelően a két fél meghatározza az e megállapodás kezelésére szolgáló, a 2000. márciusi társulási megállapodásban megállapított együttműködési mechanizmusokat.
16
3.
A felek megállapodnak Marokkó lehetséges, a vonatkozó jogokkal és eljárásokkal összhangban lévő részvételéről az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság tevékenységeiben. 15. cikk Finanszírozás
1.
Az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóságon keresztül a GALILEO-programra befizetendő marokkói hozzájárulás összegét és szabályait az Európai Közösség vonatkozó jogszabályainak intézményi előírásaival összhangban külön megállapodásban kell meghatározni.
2.
A 2000. márciusi társulási megállapodásnak megfelelően biztosítani kell a felek ezen megállapodás szerinti együttműködési rendszereihez kapcsolódó áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgását.
3.
A 2. bekezdés sérelme nélkül amennyiben az egyik fél meghatározott együttműködési programja a másik fél résztvevőinek finanszírozásáról rendelkezik, és a finanszírozás berendezések vásárlását teszi lehetővé, a felek biztosítják, hogy – a területükön alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban – az ilyen berendezések átruházását az egyik féltől a másik fél résztvevői számára nem terheli adó és vám. 16. cikk Információcsere
1.
A felek e megállapodás rendelkezéseinek hatékony végrehajtása érdekében igazgatási szabályokat dolgoznak ki, és konzultációs kapcsolattartókat jelölnek ki.
2.
A felek ösztönzik a műholdas navigációval kapcsolatos további információcserét a két oldal intézményei és vállalatai között.
1.
17. cikk Konzultáció és vitarendezés Bármelyik fél kérelmére a felek azonnali konzultációt folytatnak az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről. A felek megállapodnak, hogy e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között baráti konzultációk útján rendezik.
2.
Ha a felek nem találnak megoldást, igénybe veszik a 2000. márciusi társulási megállapodás 86. cikkében előírt vitarendezési mechanizmust.
3.
Az 1. és a 2. bekezdésben foglalt rendelkezések nem sértik a felek jogát arra, hogy a viták rendezéséhez igénybe vegyék a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás vitarendezési rendszerét.
17
18. cikk Hatálybalépés és megszűnés 1.
Ez a megállapodás az azon időpontot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárásaik befejezéséről. Az értesítést az Európai Unió Tanácsának kell megküldeni, amely e megállapodás letéteményese.
2.
Ellenkező rendelkezés hiányában e megállapodás megszűnése nem befolyásolja a megállapodás szerint létrehozott szabályok vagy meghatározott jogok és kötelezettségek érvényességét vagy időtartamát.
3.
Ez a megállapodás a felek kölcsönös, írásos megállapodásával módosítható. A módosítások az azon időpontot követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek diplomáciai jegyzékváltás útján kölcsönösen értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárásaik befejezéséről.
4.
Ez a megállapodás a hatálybalépését követő öt évig hatályos. Ezt követően a megállapodás hatálya minden alkalommal automatikusan további öt évvel hosszabbodik meg, kivéve, ha valamelyik fél a folyamatban lévő öt éves időszak lejártát legalább három hónappal megelőzően írásban tájékoztatja a másik felet arról, hogy a megállapodás hatályát nem kívánja meghosszabbítani.
5.
Ez a megállapodás egy éves felmondási idővel, írásos felmondással bármikor megszüntethető.
Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban angol, arab, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven készült; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.”
4. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 2-3. §-ai a Megállapodás 18. cikkében meghatározott időpontban lépnek hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e rendelet 2-3. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.
18
Előterjesztés A globális műholdas navigáció mesterséges holdak segítségével történő helymeghatározást jelent gyakorlatilag a tartózkodási helytől függetlenül bárhol. A földrajzi helymeghatározás pontosságát, gyorsaságát, megbízhatóságát és időjárástól való függetlenségét a műholdas technikák, rádiótechnika, atomórák megjelenése és a számítástechnika rohamos fejlődése tette lehetővé. A műholdas helymeghatározás önállóan kialakított rendszereit összefoglaló néven GNSS rendszereknek nevezzük (GNSS: Global Navigational Satellite System – globális navigációs műholdrendszer). Jelenleg két GNSS-rendszer üzemel: az amerikai NAVSTAR GPS (Global Positioning System) és a részben kiépített orosz GLONASS. A GNSS európai szegmense a fejlesztési fázisban és kezdeti kiépítés alatt álló Galileo rendszer. A jelenleg már működő két rendszerhez szolgáltat korrekciós jeleket Európa részére az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) rendszer. Az EGNOS – mint a GALILEO programot előkészítő rendszer – lehetővé tette, hogy az Európai Unió technikai kapacitást és know-how-t fejlesszen ki egy olyan csúcstechnológiát képviselő területen, mint amilyen a műholdas rádiónavigáció. Ez a rendszer az egyszerű GPS rendszerhez képest hozzáadott értéket képvisel a helymeghatározás pontossága tekintetében, bizonyos helyeken erősebb vételi lehetőségeket nyújtva, valamint a felhasználóknak a rendszer megbízhatóságára vonatkozó adatok szolgáltatásával. Az infrastruktúra kiépítése 2005-ben fejeződött be, és az EGNOS sikeresen lezárta a „nyílt” szolgáltatásra vonatkozó első operációs alkalmassági felülvizsgálatot. Az EGNOS rendszer vevőkészülékei már hozzáférhetők a piacon és egyre növekvő számban figyelhetjük meg a rendszer által továbbított „nyílt” jelek használatát olyan ágazatokban, mint az építőipar, a precíziós mezőgazdaság, a földhivatalok vagy a szállítójármű-flották együttes irányítása. A Galileo program az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös vállalkozása, Európa legnagyobb infrastrukturális beruházása, melynek célja a világon az első, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása. A GALILEO versenytársa, de egyben kiegészítője is lesz az amerikai GPS-nek. Az európai illetékesek elsősorban jelentős gazdasági hasznot, de a napjainkra mindenütt egyre jobban elterjedő műholdas navigáció terén függetlenséget is várnak az új rendszertől. A GALILEO az európai szinten valaha indított legnagyobb ipari projekt, az első európai köz- és magánszféra közötti partnerség, az első olyan köztulajdonú infrastruktúra, amely az európai intézmények tulajdonában van. A három különféle pályára állított harminc műhold oly módon kerül kialakításra, hogy az egész Földet optimális módon fedje le, amit a jelenlegi GPS és GLONASS rendszerek konstellációi nem tesznek lehetővé. Ily módon a GALILEO új világméretű közszolgáltatást nyújt, soha nem látott pontosságú térbeli és időbeli helymeghatározással, a Föld egészére vonatkozóan. Miközben a nagyközönség által jelenleg elérhető GPS rendszer öt–tíz méteres pontosságot nyújt, addig a GALILEO által nyújtott valamennyi szolgáltatás pontossága két méter alatt, a kereskedelmi
19
szolgáltatás pontossága pedig egy méter alatt lesz. A GALILEO ötféle szolgáltatása2 képes a világ bármely táján lévő potenciális felhasználó igényeinek kielégítésére. A Galileo rendszer kiépítésének stratégiai jelentősége abban mutatkozik, hogy a navigációs alkalmazások számos szektorban, leginkább a telekommunikációban és a közlekedésben nagyon gyorsan fejlődnek. Az európai gazdaság egyre függetlenebbé válik, ugyanakkor a jelenleg elérhető GNSS rendszerek az amerikai GPS és az orosz GLONASS katonai célú felhasználása prioritást élvez a polgári alkalmazások előtt, emiatt a szolgáltatást bármikor felfüggeszthetik. Ezért vált fontossá, hogy Európának is meglegyen a saját rendszere, amely saját ellenőrzés alatt lévő GNSS szolgáltatást biztosít a tagállamok számára, civil felhasználásra. A GALILEO – a tervek szerint – számos előnnyel bír majd a másik két pozicionáló rendszerrel szemben. Ezen előnyök közül a legfontosabbak a következők: - A GALILEO polgári (EU) felügyelet és irányítás alatt működik, amely biztosítja az üzleti és biztonsági felhasználási területek folyamatos rendelkezésre-állásának igényét is. - A műholdak elhelyezkedésének, valamint a földi irányító-, támogató- és ellenőrző rendszernek köszönhetően a jelenlegi amerikai rendszernél magasabb fokú pontosságot biztosít. - A GALILEO az integritás-információk sugárzásának köszönhetően nagyobb megbízhatóságot biztosít. Ennek eredményeként olyan kritikus alkalmazásokban is igénybe lehet majd venni, mint a polgári légi közlekedés, vagy a kereskedelmi hajózás. A megbízhatóságot növeli az a tény is, hogy a GALILEO szolgáltatásai olyan szélsőséges felületi viszonyok között is elérhetőek lesznek, mint például nagyvárosi környezetben, magas épületek „árnyékában”. Az európai műholdas navigáció elterjedése különösen jelentős – a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi előnyökön túl – európa-stratégiai értelemben a következők miatt: - A GALILEO elősegíti mind a közös, mind a közösségi Európai Politikák alkalmazásának megerősödését, például a közlekedéssel, mezőgazdasággal, regionális és környezetvédelmi ágazatokkal kapcsolatos területeken. - Az EU tagállamok kohéziójának, gazdasági, politikai és külgazdasági összetartozásának erősödését várják a GALILEO projekttől és a GALILEO alapú szolgáltatások, szabványok elterjedésétől, illetve az irányelvek érvényesítésétől. - A GALILEO, illetve általában a műholdas navigációs megoldások elterjedése az újonnan csatlakozott országok számára lehetőséget teremt a gyorsított ütemű felzárkózásra, olyan közszolgáltatási háló kiépítésére, amely hozzájárul a nyugateurópai országokhoz hasonló élet- és gazdálkodási körülmények kialakulásához. - A GALILEO több milliárd eurós európai közpénzen épül fel, amelynek Magyarország is befizetője. A kiépítést követően Magyarország érdeke, hogy felhasználója is legyen a programnak. - A Galileo program kapcsán az országok közötti együttműködés kedvező hatású lesz, elő fogja segíteni a vállalatok európai és régiós terjeszkedését, a vállalatok közötti együttműködést, a felhasználásból eredő alkalmazások európai elterjedését (pl. turizmus, telekommunikáció) és az általuk ösztönzött iparágak növekedését, valamint a jövőbeli kooperációkat is serkenteni fogja. 2
A nyílt szolgáltatás, a kereskedelmi szolgáltatás, az életvédelmi szolgáltatás, a kutatási és mentési szolgáltatás és a kormányzati szolgáltatás (PRS).
20
-
A Galileo program a lisszaboni stratégia megvalósításának is központi eszköze.
A gazdaság és a társadalom minden területét érintik a műholdas rádiónavigáció fejlesztései, s a felmérések szerint az érintett területek száma folyamatosan növekszik. A program gazdasági jelentőségére vonatkozóan kiemelhető, hogy igen nagy piacról van szó. A műholdas navigációs szolgáltatások világméretű piaca 2020ra várhatóan mintegy 300 milliárd euró forgalmat fog bonyolítani. A műholdas navigáció területén a várakozások szerint rohamos, évi 25%-os növekedés várható. A kiépült rendszer szolgáltatásait távlatilag (2010) 1800 millióan veszik igénybe, becslések szerint 2020-ban már mintegy 3 milliárd vevőkészülék lesz forgalomban, így jelentős üzleti lehetőségeket is biztosít. A Galileo program megvalósításával Európa-szerte mintegy 150 ezer új, magasan képzett munkaerőt igénylő munkahely jöhet létre a szolgáltató szektorban. A Galileo program nemzetközi jellege számos országot arra késztetett, hogy együttműködési megállapodást kezdeményezzen az Európai Unióval. A Galileo program beindulása óta az EU a világ számos országával kötött már együttműködési megállapodást: Kína, Izrael, Ukrajna és Dél-Kórea hivatalosan is csatlakozott a programhoz, míg Indiával hasonló megállapodás parafálására került sor. További megállapodások vannak előkészítés alatt Norvégiával és Argentínával. Tárgyalások folynak Svájccal, Kanadával, Ausztráliával, Szaúd-Arábiával és Brazíliával. Oroszország nemrégiben újra megerősítette szándékát az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak folytatására. A GALILEO programban való marokkói részvétel ügyében a kapcsolatfelvétel 2004. március 24-én valósult meg, amikor a marokkói infrastruktúraügyi és közlekedési miniszter találkozott az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési főigazgatójával. A marokkói infrastruktúraügyi és közlekedési miniszter az Európai Bizottság energiaügyi és közlekedési miniszterének címzett 2004. augusztus 9-i levelében kifejezte azon óhaját, hogy országa a GALILEO Közös Vállalkozáshoz való csatlakozással a GALILEO program teljes jogú partnerévé váljon. 2004. október 6-án megbeszélést tartottak a marokkói infrastruktúraügyi és közlekedési miniszter által vezetett, az érintett minisztériumok képviselőiből álló delegációval annak érdekében, hogy a két fél között kötendő megállapodás keretében a Marokkó és az Európai Közösség közötti együttműködés módját pontosítsák. Október 13-án a miniszter újabb levelet intézett a főigazgatóhoz, amelyben megerősítette Marokkó azon szándékát, hogy a polgári célú műholdas rádiónavigációs rendszer kapcsán együttműködési megállapodást írjon alá az Európai Közösséggel. 2005. április 21-én a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el, amelyekkel felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodás létrehozásáról tárgyalásokat kezdeményezzen. A 2005. november 8-án Brüsszelben zajló hivatalos tárgyalások során az Európai Bizottság és a Marokkói Királyság képviselői megegyeztek a tartalomban, és
21
parafálták a Megállapodást. A Tanács intermodális kérdésekkel és hálózatokkal foglalkozó közlekedési munkacsoportja 2006. szeptember 22-i ülésén lezárta az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodás aláírásáról készült Tanácsi határozat javaslatának vizsgálatát. E vizsgálatot követően megállapodásra jutott a Megállapodás szövegével kapcsolatban. Figyelemmel arra, hogy az Elnökség az Együttműködési Megállapodás nagyköveti szintű tagállami aláírására a 2006. december 11-12-i Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi tanácsülés margóján kíván sort keríteni, a fentiek alapján kérjük a Kormánytól a mellékelt határozati javaslat elfogadását.
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter
22
