IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER
TERVEZET
Szám: 26.576-1/2005.
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Budapest, 2005. november
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosítását alapvetően a következők indokolják: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás szabályait összhangba kell hozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel. - A családtámogatási rendszer átalakításából, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnéséből, az egyszeri támogatás bevezetéséből adódóan módosítani szükséges a Gyer. pénzbeli ellátásokra vonatkozó fejezetét. - A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményhez (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény) való csatlakozás miatt szükségessé vált a külföldi állampolgárságú örökbefogadókra és a külföldi állampolgárságú örökbefogadott gyermekekre vonatkozó rendelkezések módosítása. - A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) hatálybalépése indokolttá teszi a nemzetközi vonatkozású gyámügyekkel összefüggő rendelkezések módosítását. - A gyámhivatalok körzethatárait a regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 20) Korm. határozat 2. pontja alapján összhangba kell hozni a kistérségi körzethatárokkal. - Az előterjesztés végül – a Gyer. legutóbbi módosítását követően felmerült gyámhatósági tapasztalatok felhasználásával – jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz. A módosítás főbb elemei a következők: - A Ket., ha a korábbinál szűkebb körben is, de megengedi, hogy az úgynevezett különös eljárási normák – így a gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági eljárási normák – kisebb-nagyobb mértékben eltérjenek az általános rendelkezésektől. Ennek megfelelően tekinti át a módosítás azokat a különleges gyermekvédelmi és gyámügyi eljárási szabályokat, ahol a Ket. lehetővé teszi az
2
általános szabályoktól való eltérést. A módosítás ennek alapján többek között részletesebb ügyfélfogalmat állapít meg, módosítja a hivatalból és a kérelemre induló ügyek körét, egyes ügytípusokban lehetővé teszi az értesítés mellőzését az eljárás megindításáról, meghatározza a környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv tartalmi elemeit, a szakhatóság közreműködését, az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Szabályozza továbbá a részjogerő kérdését, az újrafelvételi eljárás meghatározott ügyekben való kizárását, a végrehajtás elrendelésére, illetve foganatosítására jogosult hatóságok kijelölését, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat. - A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvény módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.). A módosítás értelmében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül a családi pótlék összegébe, a hozzá kötődő természetbeni kedvezmények azonban megmaradnak. Megjelenik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, azzal hogy a megállapításával kapcsolatos eljárási rendet az önkormányzat rendeletben szabályozza, egyidejűleg bevezetésre kerül az egyszeri támogatás. Jelen előterjesztés ezeknek a törvényi változásoknak a végrehajtását is szolgálja. - A Hágai Örökbefogadási Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény értelmében az Egyezményben meghatározott Központi Hatóság feladatait Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a továbbiakban: ICSSZEM) látja el. Az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Gyer. egyrészt rendelkezéseket fogalmaz meg a központi hatósági feladatok ellátására vonatkozóan, másrészt meghatározza azokat az örökbefogadással kapcsolatos eljárási szabályokat, amelyeket a gyámhivataloknak az Egyezményben részes államok polgárai esetén alkalmazniuk kell. - A 2201/2003/EK rendelet szabályozásának középpontjában a gyermekvédelem áll. Megkönnyíti és meggyorsítja a gyermekkel való kapcsolattartás és a szülői felügyelet tárgyában, az egyik tagállamban hozott határozatnak a másik tagállamban való végrehajtását, valamint a tagállamok által kijelölt központi hatóságok együttműködése révén hatékonyabb védelmet biztosít a határokon átnyúló ügyekben. A rendelet szerinti központi hatósági feladatokat osztott hatáskörben részben az Igazságügyi Minisztérium, részben az ICSSZEM látja el. A rendeletből adódó kötelezettségek teljesítése érdekében vált szükségessé a Gyer. nemzetközi ügyeket érintő rendelkezéseinek módosítása.
3
- Az előterjesztés ezen túl a jogalkalmazást segítő pontosításokat is tartalmaz, elsősorban a kapcsolattartással, a gyermektartásdíj megelőlegezésével, az utógondozásra, illetve az utógondozói ellátással kapcsolatos ügyekben. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban áll a Kormány programjával, amely prioritást biztosít a gyermekek érdekeinek. A módosítás a gyámügyi eljárási szabályok pontosításával biztosítja a szülői felelősséggel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítését, a gyermekek személyének és vagyonának hatékony védelmét, a gyermekek érdekeinek érvényre juttatását. A Kormány kiemelten kezeli az európai uniós tagságból, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok teljesítését. A nemzetközi örökbefogadások terén meghozott határozatok elismerése, valamint a szülői felelősség körében hozott döntéseknél az egyszerűsített végrehajthatóság a gyermekek jogainak fokozottabb védelmét is jelenti egyben. Az előterjesztés összhangban áll a Kormány 100 lépés programjának a családtámogatási rendszer átalakítására, valamint a gyámhivatalok határainak módosítására vonatkozó pontjaival. III. Előzmények A Gyvt. felhatalmazása alapján a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, az eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a gyámhivatalok illetékességi területét kormányrendeletben kell szabályozni. Ezeknek a kérdéseknek az újraszabályozását, pontosítását a Gyer. legutóbbi módosítása után bekövetkezett jogszabálymódosítások követelik meg. 2005. november 1-jén hatályba lépett az új közigazgatási eljárási törvény. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás szabályait a Ket.-tel összhangban szükséges meghatározni. 2006. január 1-jén hatályba lép a Gyvt-nek a családtámogatási rendszer átalakításával összefüggő módosítása. Ez szintén megköveteli a végrehajtási rendelet módosítását.
4
A regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 2. pontja alapján az igazgatási körzethatárokat és a kistérségi körzethatárokat harmonizálni kell. Ennek is eleget kíván tenni a Gyer. új, 1. számú melléklete, amikor ismételten meghatározza a gyámhivatalok illetékességi területét. 2005. augusztus 1-jén Magyarország vonatkozásában hatályba lépett a Hágai Örökbefogadási Egyezmény. Ennek megfelelően a Gyer.-ben szabályozni kell a külföldi örökbefogadások megváltozott rendjét. A 2201/2003/EK rendeletben foglaltakat – egyes rendelkezései kivételével – 2005. március 1-jétől kell alkalmazni. Az ebből adódó kötelezettségek teljesítése, elsősorban a tagállamokban a kapcsolattartással összefüggésben hozott határozatok elismerése és végrehajtása, szükségessé teszi a Gyer. módosítását. IV. Várható szakmai hatások A gyámügyi eljárási szabályok módosításával egy átláthatóbb, a jogalkalmazók munkáját hatékonyabban segítő eljárási rend alakulhat ki, ami megteremti a gyermeki jogok magasabb szintű védelmét. A szülői felelősség körében a láthatási jogok gyakorlását szabályozó határozatokhoz kiadott igazolás alapján a végrehajtás szerinti tagállamban nem kell külön eljárást lefolytatni a határozat elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása céljából, azaz külön eljárás lefolytatása nélkül sor kerülhet a végrehajtás elrendelésére. Ez csökkenti a gyámhatóságok munkaterhét. V. Várható gazdasági hatások Az előterjesztésnek közvetlen, a költségvetést terhelő hatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások Az örökbefogadás, valamint a szülői felelősség körében hozott határozatok tekintetében a végrehajtási eljárás egyszerűsödéséhez kapcsolódó új szabályozás, továbbá a Gyer. szabályainak egyéb módosítása az érintett gyermekek jogainak fokozottabb érvényesülését segíti elő. Az egyszerűsödő és átláthatóbb eljárás, amely egyébként érzékenyen reagál a gyermekvédelem problémáira, mindenképpen pozitív hatást fejthet ki a társadalomban.
5
VII. Kapcsolódások Közvetlen kapcsolódási pontok más, előkészítés alatt álló vagy benyújtott előterjesztéssel, jelentéssel nem mutathatók ki. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Tervezet a sajtó tájékoztatására X. Megjegyzések
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása tárgyában született kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Melléklet a 26.576-1/2005. számú kormány-előterjesztéshez
A Kormány .…/2005. (…..) Korm. r e n d e l e t e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 1. §a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladat- és hatáskört gyakorló] „b) az 1. számú melléklet szerint a kijelölt illetékességű városi, valamint fővárosi kerületi, illetve külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézőjére (a továbbiakban: városi gyámhivatal), c) a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalra [a továbbiakban: megyei gyámhivatal; az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyámhatóság].” (2) A Gyer. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
2
„(4) E rendelet hatálya kiterjed a pártfogó felügyelői szolgálatra és a rendőrségre a megyei gyámhivatalnak a Gyvt. 122. §-ának (3) bekezdése szerinti bűnmegelőzési jelentése tekintetében.” 2. § A Gyer. 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „e) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56–57. §-a szerinti helyszíni szemle.” 3. § A Gyer. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megyei gyámhivatal feladatait a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szerve látja el. A megyei gyámhivatal szakmai irányítását a szociális ágazatért felelős miniszter – a megyei gyámhivatal vezetője útján – gyakorolja.”
4. § A Gyer. 5/A. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A megyei gyámhivatal évente tájékoztatást kér a) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat megyei, fővárosi hivatalától, a megyei, fővárosi rendőrfőkapitányságtól, valamint a 170/A. § szerinti, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés alapján a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről. (6) Az (5) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján a megyei gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal jelentést készít, és annak ismertetése céljából megyei
3
értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.” 5. § A Gyer. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § A gyámhatósági eljárásban a Ket. és a Gyvt. szabályai, valamint az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.” 6. § A Gyer. a következő 7/A–7/B. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki: „Ügyfél 7/A. § A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban ügyfél a) amennyiben a gyámhivatal a feladatkörükbe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője ac) a gyermekotthon vezetője, ad) a nevelőszülő, b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. Eljárás az illetékességi területen kívül 7/B. § Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől nagyobb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.” 7. § (1) A Gyer. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(2) A gyámhatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha azt a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kéri, kivéve a kizárólag kérelemre induló eljárásokat, b) a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt. 17. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.” (2) A Gyer. 8. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.” (3) A Gyer. 8. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gyámhatósági eljárást a rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja. (5) A gyámhatóság a Ket. 29. §-ának (3) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségének az eljárás megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül tesz eleget. (6) Az eljárás megindításáról az értesítés mellőzhető, ha a) az a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés eredményességét veszélyeztetné [Ket. 29. § (4) bek. a) pont], b) a gyámhatósági intézkedés fenntartásának szükségességét a gyámhatóság rendszeresen felülvizsgálja (védelembe vétel, családba fogadás, nevelésbe vétel, gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyek) [Ket. 29. § (4) bek. c) pont]. (7) A gyámhatósági eljárásban hirdetményi értesítésnek nincs helye.” 8. § A Gyer. a következő 8/A–8/E. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki: „A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8/A. § A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet a Ket. 30. §-ának e) pontjára hivatkozva nem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
5
Az eljárás felfüggesztése 8/B. § (1) A gyámhatóság felfüggesztheti az előtte folyó eljárást a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 19/A. §-ában meghatározott alkalmasság, illetve a Gyvt. 132. §-ának (1)–(4) bekezdésében foglaltak elbírálásához szükséges szakértői vélemények beszerzése érdekében. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményeket készítő szervek, személyek a megkereséstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a vizsgálat megtörténtét követő 15 napon belül elkészítik a szakértői véleményt. (3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Ügyintézési határidő 8/C. § A Ket. 33. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli eljárás rendjének meghatározásakor előnyben kell részesíteni a kiskorú gyermek tartására, gondozására, elhelyezésére vonatkozó, valamint az azonnali intézkedést igénylő ügyeket. Idézés, értesítés 8/D. § Ha jogszabály a tárgyalás kötelező megtartását írja elő, és azon a felek együttes jelenléte szükséges, a gyámhatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt is székhelyére idézheti, illetve kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfélnek értesítést küldhet. Irat 8/E. § Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.”
6
9. § (1) A Gyer. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a Ket. 39. §-a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a gyermek a) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek, b) sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok, c) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat.” (2) A Gyer. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Ket. 57. §-ában foglaltak alkalmazására különösen az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben kerülhet sor.” 10. § A Gyer. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással és a családba fogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.” 11. § (1) A Gyer. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,] „b) a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő gyermek személyi és vagyoni ügyében [Ptk. 12/D. §],” (2) A Gyer. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(5) bekezdések jelölése (5)–(6) bekezdésre változik: „(4) Mellőzni lehet a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége
7
birtokában lévő gyermek közvetlen meghallgatását, ha a) a kifizetés összege, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gondnokolt, illetve a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes képviselők egybehangzó nyilatkozata a gyermek véleményéről, valamint, ha a gondnokolt, illetve a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést vagy a pénzfelvételt.” 12. § (1) A Gyer. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a § a következő (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (1)–(5) bekezdések jelölése (2)–(6) bekezdésre változik: „Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét 12. § (1) Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott természetes személyazonosító adatai nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, s ezek alapján a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartási szervei) által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.” (2) A Gyer. – (1) bekezdéssel átszámozott – (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveit, valamint – amennyiben szükséges – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát vagy egyéb más szervet. (5) A kérelemre indult eljárásban az ügyfél nyilatkozattételre hívható fel az ellenérdekű ügyfél ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen való távollétének bizonyítékai előadása tekintetében. (6) Az ügyfél ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodásának tényét az ügy érdemében hozott határozatban meg kell állapítani. A határozatot az ismeretlen személy, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó személy részére a Ket. 40. §-ának (5) bekezdése szerint kirendelt ügygondnoknak kell megküldeni.”
8
13. § A Gyer. a következő 13/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Az eljárás irataiba való betekintés 13/A. § A gyámhatóság az iratbetekintési jogot a Ket. 68–69. §-ában foglaltakon kívül a Gyvt. 136. §-ának (5) bekezdésben meghatározott esetben a szülő tekintetében is korlátozhatja.” 14. § A Gyer. 14. §-ának és az azt megelőző alcímnek a helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép: „A döntés tartalma és közlése 14. § (1) A döntés rendelkező részének a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, illetve a Ket. 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a gyermeknek, valamint annak a személynek a Gyvt. 5. § t) pontja szerinti természetes személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akire nézve jogot, illetve kötelezettséget állapítottak meg, b) a döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, c) a döntés végrehajtásában, teljesítésében érdekelt szerv megkeresését. (2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza. (3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére. (4) Ha a külföldi ügyfél a Ket. 81. §-ának (1) bekezdése szerint kézbesítési meghatalmazott útján kéri a kézbesítést, a gyámhatóság jegyzőkönyvben is nyilatkoztathatja a meghatalmazottat a meghatalmazás elfogadásáról.
9
(5) A gyámhatóság a Ket. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben, az előtte folyó eljárásban hozott határozata közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnokot rendelhet.” 15. § A Gyer. 15–17. §-ának és az azokat megelőző alcímeknek a helyébe a következő rendelkezések, illetve alcímek lépnek: „Jogerő, jogorvoslatok 15. § (1) A kapcsolattartással, a családba fogadással, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell. (3) Nincs helye újrafelvételi eljárásnak a) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, b) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, engedélyezésével és felbontásával, c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, d) az ideiglenes gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben.
az
örökbefogadás
Végrehajtás 16. § (1) A végrehajtó szolgálatoknak a Ket. szerinti létrehozásáig a végrehajtás foganatosításáról – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – abban az esetben is a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el. (2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.
10
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntések végrehajtásáról – függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a gyámhivatal gondoskodik. Eljárási költség 17. § (1) A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók. (2) A gyámhatóság az eljárási költségekről az érdemi határozatban vagy külön végzésben dönt.” 16. § A Gyer. a következő 17/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Elektronikus ügyintézés 17/A. § A gyámhatósági eljárásban a Ket. 160–162. §-a szerinti elektronikus úton a következő eljárási cselekmények gyakorolhatók: a) az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése, b) az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása, c) az idézés és az értesítés.” 17. § (1) A Gyer. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a gyermeket gondozó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezésnek önként nem tesz eleget, a gyámhivatal a végrehajtás érdekében a Ket. meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint jár el (Ket. 140–142. §).” (2) A Gyer. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a Csjt. 88.-ának (3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyámhivatal határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg elrendeli a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét.”
11
18. § A Gyer. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti.” 19. § A Gyer. 25. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki: [A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat] „i) a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],” „m) a gyermek tulajdonát érintő közös tulajdon megszüntetésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont]” [vonatkozik.] 20. § A Gyer. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § (1) A kapcsolattartás célja, hogy a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, valamint a 28. § (1) bekezdése szerinti személyek (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá b) a kapcsolattartásra jogosult a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. (2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye. (3) A kapcsolattartási jog magában foglalja
12
a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás), b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra – a visszaadás kötelezettségével történő – elvitelét, c) a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, d) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést. (4) A gyermek érdekét veszélyeztető, felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg. (5) A gyermek elvitelével felmerülő költségek – a bíróság, illetve a gyámhivatal eltérő rendelkezése hiányában – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik. Azokat az igazolt költségeket, amelyeket a gyermeket gondozó szülő, más személy felróható magatartásával okozott köteles a kapcsolattartásra jogosultnak megtéríteni.” 21. § A Gyer. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.” 22. § A Gyer. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.” 23. § A Gyer. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy és a kapcsolattartásra jogosult megegyezhetnek a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról, c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, e) a kapcsolattartás egyéb formáiról. (2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik. (3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31–33. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók. (4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a gyermeket gondozó szülő, más személy és a kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. (5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a kapcsolattartás formáját, b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait, c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét, d) a gyermeket gondozó szülő, más személy tájékoztatását arról, hogy a gyermekkel történő végleges külföldre távozása esetén a kapcsolattartás újraszabályozását kell kérnie. A gyermeket gondozó szülőt, más személyt figyelmeztetni kell az újraszabályozás elmaradásának jogkövetkezményeire. (6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként – amennyiben a gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ működtet kapcsolattartási ügyeletet – a gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti
14
központ helyiségét is megjelölheti, egyben kötelezheti a gyermeket gondozó szülőt, más személyt a gyermek ezen a helyen történő átadására, illetve a kapcsolattartásra jogosultat a gyermeknek e helyen történő átvételére.” 24. § (1) A Gyer. 30/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékébe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetők meg.” (2) A Gyer. 30/B. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A közvetítő az értesítéstől számított három munkanapon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben a Ket. 42. §ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.” 25. § A Gyer. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit – a tartási kötelezettség kivételével – saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott.” 26. § A Gyer. 32. §-a a következő (1)–(2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)–(2) bekezdés jelölése (3)–(4) bekezdésre változik: „(1) A kapcsolattartás újraszabályozását – ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását – a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a
15
döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja. (2) A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának vagy időtartamának megváltoztatásáról is dönthet.” 27. § A Gyer. a következő 32/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Az elmaradt kapcsolattartás pótlása 32/A. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban tájékoztatják egymást. (2) A kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a bíróság, illetve a gyámhivatal döntése alapján pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését. (3) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható. (4) Az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye.” 28. § A Gyer. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) Ha a gyermeket gondozó szülő, más személy vagy a kapcsolattartásra jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzéssel [Ket. 130. § (1) bek.] elrendeli a végrehajtást.
(2) A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindításának az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától, illetve a (3) bekezdés szerinti veszélyeztető
16
magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a gyermeket gondozó szülő, más személy vagy a kapcsolattartásra jogosult a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást. (3) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a gyermeket gondozó szülő, más személy vagy a kapcsolattartásra jogosult a) a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy b) a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget. (4) Ha a gyermeket gondozó szülő, más személy vagy a kapcsolattartásra jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül önhibáján kívül a végrehajtási eljárást megindítani nem tudja, a Ket. szabályai szerint igazolási kérelmet terjeszthet elő. (5) A gyámhivatal a végrehajtási eljárás során meghallgatja a másik felet is. (6) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn. (7) A végrehajtást elrendelő végzés tartalmazza a gyermeket gondozó szülő, más személy, illetve a kapcsolattartásra jogosult felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére, illetve a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire. (8) A végrehajtást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Ket. szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő. (9) Ha a gyermeket gondozó szülő, más személy vagy a kapcsolattartásra jogosult a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatban foglaltaknak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal őt a másik félnek a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei viselésére kötelezi. (10) Amennyiben a gyermeket gondozó szülő, más személy a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget,
17
a) ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll, a bíróságnál a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per indításának vagy b) ha megvalósul a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti vétség, büntetőeljárás indításának van helye.” 29. § A Gyer. a következő 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) Ha a kapcsolattartás a 16. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal – kérelemre – a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy a) a felek igénybe veszik a 30/A–30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy b) a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését. (2) A gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye. (3) Az eljárás felfüggesztésére a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [33/A. § (3) bek.], b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáig kerül sor. (4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.” 30. § A Gyer. 39. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, a háziorvosi igazolást, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát, az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbe fogadni szándékozó személy
18
lakóhelye szerint – ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint – illetékes gyámhivatalnak, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti. (2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok, b) környezettanulmány, c) jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás, d) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint e) szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.” 31. § A Gyer. 40. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el, az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására.” 32. § A Gyer. 45. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha] „d) a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza.” 33. § (1) A Gyer. 49. §-a (2)–(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott
19
kivétellel – a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztériumnál (a továbbiakban: Minisztérium) jelenti be. (3) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy állandó lakóhelye külföldön van és nem tartozik az 51/A. § hatálya alá, az örökbefogadásra irányuló szándékát a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is bejelentheti, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a Minisztériumnak. (4) Ha a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy olyan államnak az állampolgára, amely részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti szándékát az állandó lakóhelye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél jelenti be. (5) A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a Minisztériumnak mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.” (2) A Gyer. 49. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Minisztérium tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgára esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a nyilvántartásba vételre nem került sor, közölni kell a nyilvántartásba vétel megtagadásának okait. (7) Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a Minisztérium – a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgára esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a hiánypótlásnak annak kézhezvételétől számított 60 napon belül nem tesz eleget, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.” 34. § (1) A Gyer. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„50. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek – feltéve, hogy nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgára és nemzetközi szerződés sem rendelkezik másként – a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell a 6 hónapnál nem régebben kiállított, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat: a) a lakóhelyén készített helyszíni szemlét, b) jövedelemigazolást, c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt, d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét, e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről, g) nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy adatai bekerüljenek az országos nyilvántartásba, h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülhitelesítési kötelezettség nem terheli a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, 1961. október 5. napján kelt egyezmény részes államainak állampolgárait. (3) Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének érvényességi ideje a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania. (4) Ha a Minisztérium nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a Minisztérium az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat egyetértésével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is. (5) Ha a személyes Minisztérium – a Hágai állampolgára esetén a 49. (meghatalmazott testületen) szándékozó személyt
kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a Örökbefogadási Egyezményben részes állam § (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon keresztül – tájékoztatja az örökbe fogadni
21
a) a gyermek legfontosabb adatairól, így különösen egészségi állapotáról és örökbe fogadhatóvá válásának körülményeiről, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgára esetén a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározottakról, b) a gyermek gondozási helyéről, c) hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy ca) a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni, cb) a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon. (6) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a) a gyermeket nem kívánja örökbe fogadni, egyidejűleg közölnie kell döntése indokát is, b) a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot. (7) A Minisztérium a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben haladéktalanul megküldi az eljárni illetékes gyámhivatalnak az (1) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint az igazolást arról, hogy a gyermeknek a Magyarországon történő örökbefogadására tett intézkedések nem vezettek eredményre. (8) A személyes kapcsolatfelvételt követő 15 napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá ha az örökbe fogadni szándékozó személy kéri, a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gondozásra vonatkozó javaslatát.” 35. § (1) A Gyer. 51. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdések jelölése (3)–(5) bekezdésre változik: „(2) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása alapján a gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában megjelöli azt a naptári napot, amelytől a gyermek ténylegesen az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásában van. Abban az esetben, ha a körülmények alapos mérlegelése alapján – a gyermek érdekében – a gyermekvédelmi szakszolgálat lehetővé tette, hogy a gyermeket az örökbe fogadni szándékozó személy már a gyámhivatali
22
meghallgatást megelőzően gondozza, akkor a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében előírt egy hónapi gondozási időt a tényleges gondozás kezdőnapjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a gyámhivatal mikor hozza meg a gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát.” (2) A Gyer. 51. §-ának – (1) bekezdéssel átszámozott – (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő 15, indokolt esetben 30 napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatot megküldi a gyámhivatalnak.” 36. § A Gyer. a következő 51/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Külföldön élő magyar állampolgárságú örökbefogadókra vonatkozó rendelkezések 51/A. § (1) A magyar állampolgárságú, de életvitelszerűen külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadási szándékát, ha a) belföldi tartózkodási hellyel rendelkezik, a belföldi tartózkodási helye, b) ha jelenleg már nem, de korábban belföldi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az utolsó belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál jelenti be. (2) A külföldön élő magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásához csatolja a 6 hónapnál nem régebben kiállított, – az 50. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat: a) a szokásos tartózkodási helyén készített helyszíni szemlét, b) az egészségügyi állapotra vonatkozó igazolást, c) születési és házassági anyakönyvi kivonatát, d) jövedelemigazolást, e) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik.
23
(3) A külföldön élő magyar állampolgárságú örökbefogadó örökbefogadási ügyében egyebekben e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.” 37. § A Gyer. 52. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt – feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgára – a gyermek személyes jogának figyelembevételével” „c) megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot az 51. § (3) bekezdésében foglaltak érdekében.” 38. § A Gyer. a következő 52/A–52/B. §-sal és az 52/B. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „52/A. § (1) Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam állampolgárát kívánja örökbe fogadni, örökbefogadás iránti szándékát a Minisztériumnak mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak jelenti be. (2) A Minisztérium elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek állandó lakóhelye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók. A Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott központi hatósági feladatok ellátása 52/B. § (1) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.
24
(2) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbefogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor. (3) Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés a volt magyar állampolgárságú örökbefogadott gyermek helyzetéről, azt a Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.” 39. § A Gyer. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapotot hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.” 40. § A Gyer. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a gyámhatóság kivételével a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. § (5) bek.] eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes jegyzőt.” 41. § A Gyer. 59. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
25
„Szakorvosi bizonyítványként a szakorvos által aláírt terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját.” 42. § A Gyer. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyvezésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.” 43. § A Gyer. 65. §-ának és az azt megelőző címnek a helyébe a következő rendelkezés, illetve cím lép: „Egyszeri támogatás 65. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott egyszeri támogatást azon gyermek után folyósítja, akinek a Gyvt. és a települési önkormányzat rendelete szerint megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll. Az egyszeri támogatás folyósításáról nem kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani. (2) Az egyszeri támogatás a települési önkormányzat döntése alapján természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a gyermekek tanszerellátásának támogatásaként. (3) A települési önkormányzat jegyzője a 3. számú melléklet szerinti adatlapon a tárgyév július 10-éig értesíti a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságát – a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Területi Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) – a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított egyszeri támogatás összegéről. (4) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat összesíti, és az összesített adatokat a tárgyév július 15-éig megyénként, településsoros bontásban megküldi a Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak.
26
(5) A Minisztérium a tárgyév július 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 3. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. (6) A (3)–(5) bekezdés szerint igényelt támogatással az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolni.” 44. § A Gyer. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Gyvt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti személy kérelméhez a (4)–(5) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a) a tartózkodási engedély másolatát, b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (igazolást a munkaviszony, tanulói jogviszony fennállásáról), c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben a kérelmező hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.” 45. § (1) A Gyer. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi – behajthatatlanságáról.” (2) A Gyer. 70. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gyermektartásdíj megelőlegezésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és] „a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,” (3) A Gyer. 70. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(4) Amennyiben a jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további, legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell igazolni. Az iratot a gyámhivatal szerzi be.” (4) A Gyer. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.” 46. § A Gyer. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „72. § A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.] felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.” 47. § A Gyer. 79. §-ának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyámhivatal, amennyiben fennállnak a Ket. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek, az otthonteremtési támogatást egyszerűsített határozatban is megállapíthatja. A gyámhivatal a határozat rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl” 48. § A Gyer. 87. §-a a következő h) ponttal egészül ki: [A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza]
28
„h) a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a védelembe vétel felülvizsgálatát.” 49. § A Gyer. 88. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább félévente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről.” 50. § A Gyer. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza a) a Gyvt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti veszélyeztető magatartás, b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.” 51. § (1) A Gyer. 97. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és a §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép: „A döntés tartalma 97. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó végzés rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza” (2) A Gyer. 97. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza”
29
(3) A Gyer. 97. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását, b) a hivatásos gyám kirendelését, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját, d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést, e) az azonnali végrehajthatóság kimondását. (5) Ha a szülő 6 hetesnél fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, a gyámhivatal csak szülői felügyeleti joga szüneteléséről, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről értesíti.” 52. § A Gyer. 102. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §ban foglaltakon kívül tartalmazza] „a) a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],” 53. § A Gyer. 103. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik: „(4) Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére. (5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.”
30
54. § A Gyer. 105/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, az (5) bekezdésben foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.” 55. § A Gyer. 109. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermek szülővel azonos lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket és személyeket. Ezzel egyidejűleg – amennyiben szükségesnek tartja – a soron kívüli felülvizsgálat elvégzése érdekében felhívja őket az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás nyújtására.” 56. § A Gyer. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.” 57. § A Gyer. 121. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak miatt került sor.”
31
58. § (1) A Gyer. 122. §-ának (2) bekezdése a következő c)–d) ponttal egészül ki: [A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha] „c) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül, d) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából nem működik együtt.” (2) A Gyer. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Megszűnik az utógondozás a) a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével, b) az utógondozói ellátás megszűnésével, c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.” 59. § (1) A Gyer. 125. §-ának c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki: [Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:] „ce) az utógondozóval való együttműködést.” (2) A Gyer. 125. §-a a következő f) ponttal egészül ki: [Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza] „f) az utógondozás elrendelését.” 60. § A Gyer. 130. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:]
32
„d) vagyonkezelésre jogosult gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.” 61. § A Gyer. 134. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Gondnokul nem rendelhető ki] „c) aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].” 62. § A Gyer. 134/A. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza] „h) vagyonkezelésre jogosult gondnok esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.” 63. § A Gyer. 137. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló végzést a Ket. 33. §-ának (5) bekezdésében meghatározott naptól számított 15 napon belül hozza meg.” 64. § A Gyer. 139. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal a Ket. 33. §-ának (5) bekezdésében meghatározott naptól számított 15 napon belül a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.” 65. § A Gyer. 147. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(3) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletét nevelőszülő, hivatásos gyám vagy a gyermekotthon vezetője látja el, a pénzt a vagyonkezeléssel felruházott törvényes képviselő székhelye szerint illetékes hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben kell elhelyezni.” 66. § A Gyer. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A gyámhivatal az (1)–(2) bekezdésben foglalt esetben beszerzi az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát.” 67. § A Gyer. 158. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok az előző évre vonatkozó számadást minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozat jogerőre emelkedett.” 68. § (1) A Gyer. 160. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnésekor, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően tíz munkanapon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő.” (2) A Gyer. 160. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A gyámhivatal a Ket. 33. §-ának (5) bekezdésében meghatározott naptól számított 15 napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.”
34
69. § A Gyer. 161. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül betétbe fizesse be.” 70. § A Gyer. 165. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére küldött válaszát a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28i 1206/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben közvetlenül küldi meg az Európai Unió tagállamaiban lévő hatóságoknak, b) az a) pont alá nem tartozó esetben felettes szerve útján – a Minisztérium közreműködésével – külföldre történő kézbesítésre alkalmas formában juttatja el a címzettnek. (2) A megkeresés (válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is továbbíthatja.” 71. § A Gyer. a következő 166–166/A. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése 166. § (1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban:
35
2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja. (2) Az (1) bekezdés végrehajtása iránti kérelmet a Minisztériumhoz mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján kijelölt Központi Hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását. 166/A. § (1) Az első fokon eljáró gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti, a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást. Az igazolást ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. (2) Az első fokon eljáró gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre, a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást. (3) A gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).” 72. § A Gyer. 1–7. számú mellékletei helyébe e rendelet 1–7. számú mellékletei lépnek. 73. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyer. a) 1. §-ának (3) bekezdésében a „továbbá” szövegrész, b) 62. §-ának (2) bekezdése, c) 66–68. §-a, d) 70. §-ának (3) bekezdése, e) 71. §-ának (1) bekezdésében az „, illetve a Gyvt. 22. §-a (5) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok” szövegrész, f) 77. §-ának (2) bekezdése, g) 102. §-ának (4) bekezdésében „a rendszeres gyermekvédelmi támogatást” szövegrész, h) 105/A. §-ának (4) bekezdése,
36
i) 153. §-a (1) bekezdésének c) pontja, j) 8. számú melléklete. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. 1. 5. §-ának (3) bekezdésében „az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert” szövegrész helyébe „a szociális ágazatért felelős minisztert” szövegrész, 2. 5. §-ának (5) és (6) bekezdésében „Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „A szociális ágazatért felelős miniszter” szövegrész, 3. 5/A. §-ának (7) bekezdésében a „meghívott valamennyi szervezetnek” helyébe a „meghívottaknak” szövegrész, 4. 9. §-ának (1) bekezdésében a „Gyvt. 130. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész, 5. 9. §-ának (2) bekezdésében a „területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi szakszolgálatot” szövegrész, 6. 12. §-ának – e rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével átszámozott – (2) bekezdésének b) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei)” szövegrész helyébe a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei” szövegrész, 7. 46. §-ának (3) bekezdésében, 102. §-ának (2) bekezdésében, valamint 112. §-ának (2) bekezdésében „az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe „a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában” szövegrész, 8. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint 119. §-ában a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „4. számú melléklet” szövegrész, 9. 73. §-a (1) bekezdésének ef) alpontjában a „nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat” szövegrész helyébe a „nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat” szövegrész, 10. 73. §-ának (6) bekezdésében az „annak késedelmi kamatáról” szövegrész helyébe az „annak kamatáról” szövegrész, 11. 75. §-ának (3) bekezdésében a „Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése” szövegrész, 12. 76. §-ának (1) bekezdésében, 76. §-a (2) bekezdésének első mondatában és 76. §-a (3) bekezdésében „a 4. számú melléklet” szövegrész helyébe „az 5. számú melléklet” szövegrész, 13. 76. §-ának (2) bekezdése második mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „a Minisztérium” szövegrész, 14. 76. §-ának (3) bekezdésében, 164. §-ának második mondatában, valamint 167. §-ának (5) bekezdésében „Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „A Minisztérium” szövegrész,
37
15. 81. §-a (2) bekezdésének első mondatában „az 5. számú melléklet” szövegrész helyébe „a 6. számú melléklet” szövegrész 16. 87. §-ának g) pontjában a „Gyvt. 28. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Gyvt. 18. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész, 17. 97. §-ának (2) bekezdésében az „elhelyezést elrendelő határozatról” szövegrész helyébe az „elhelyezést elrendelő végzésről” szövegrész, 18. 118. §-ának (4) bekezdésében a „[Btk. 275. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 196. §]” szövegrész, 19. 121. §-a (2) bekezdésének második mondatában az „ellátás időtartamára utógondozót rendel” szövegrész helyébe az „ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást” szövegrész, 20. 132. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „[Áe. 18. § (4) bek.]” szövegrész helyébe a „[Ket. 40. § (5) bek.]” szövegrész, 21. 137. §-ának (1) bekezdésében „Az Áe. 18. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „A Ket. 40. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész, 22. 164. §-ának első mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz” szövegrész helyébe „a Minisztériumhoz” szövegrész, 23. 167. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 170. §-ának (6) bekezdésében „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe „a Minisztériumnak” szövegrész, 24. 167. §-ának (4) bekezdésében, 168. §-a (3) bekezdésének első mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe „a Minisztériumot” szövegrész, 25. 170/A. §-ában a „8. számú melléklet” szövegrész helyébe a „7. számú melléklet” szövegrész lép. 74. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet, b) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28i 1206/2001/EK tanácsi rendelet.
1. számú melléklet a …… /2005. (……….) Korm. rendelethez „1. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 1. BARANYA MEGYE Bóly Harkány Komló Mohács Pécs Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány 1.1. Bóly Gyámhivatal Babarc Belvárdgyula Borjád Bóly Hásságy Kisbudmér Liptód Máriakéménd Monyoród Nagybudmér Olasz Pócsa Szajk Szederkény Töttös Versend 1.2. Harkány Gyámhivatal Harkány 1.3. Komló Gyámhivatal Bodolyabér Egyházaskozár Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Komló Köblény Liget Magyaregregy
2 Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Szalatnak Szárász Szászvár Tófű Vékény 1.4. Mohács Gyámhivatal Bár Bezedek Dunaszekcső Erdősmárok Feked Geresdlak Görcsönydoboka Himesháza Homorúd Ivándárda Kisnyárád Kölked Lánycsók Lippó Majs Maráza Mohács Nagynyárád Palotabozsok Sárok Sátorhely Somberek Szebény Székelyszabar Szűr Udvar Véménd 1.5. Pécs Gyámhivatal Abaliget Aranyosgadány Áta Bakonya Baksa Birján Bogád Bosta Cserkút Egerág
3 Ellend Görcsöny Gyód Husztót Keszü Kisherend Kovácsszénája Kökény Kővágószőlős Kővágótőttős Kozármisleny Lothárd Magyarsarlós Nagykozár Ócsárd Orfű Pécs Pécsudvard Pellérd Pogány Regenye Romonya Szalánta Szemely Szilvás Szőke Szőkéd Tengeri Téseny 1.6. Pécsvárad Gyámhivatal Apátvarasd Berkesd Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Hidas Kátoly Kékesd Lovászhetény Martonfa Mecseknádasd Nagypall Óbánya Ófalu Pereked Pécsvárad Szellő Szilágy Zengővárkony
4 1.7. Sásd Gyámhivatal Alsómocsolád Ág Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Felsőegerszeg Gerényes Gödre Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Mágocs Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Tékes Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok 1.8. Sellye Gyámhivatal Adorjás Baranyahidvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisassonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok
5 Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta 1.9. Siklós Gyámhivatal Alsószentmárton Babarcszőlős Beremend Bisse Csarnóta Cún Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa Ipacsfa Kásád Kémes Kisdér Kisharsány Kiskassa Kistapolca Kistótfalu Kovácshida Márfa Matty Nagyharsány Nagytótfalu Old Pécsdevecser Peterd Rádfalva
6 Siklós Siklósbodony Siklósnagyfalu Szaporca Szava Tésenfa Túrony Újpetre Vokány 1.10. Szentlőrinc Gyámhivatal Bicsérd Boda Bükkösd Cserdi Csonkamindszent Dinnyeberki Gerde Gyöngyfa Helesfa Hetvehely Kacsóta Királyegyháza Okorvölgy Pécsbagota Sumony Szentlőrinc Szabadszentkirály Szentkatalin Velény Zók 1.11. Szigetvár Gyámhivatal Almamellék Almáskeresztúr Bánfa Basal Boldogasszonyfa Botykapeterd Bürüs Csebény Csertő Dencsháza Endrőc Gyöngyösmellék Hobol Horváthertelend Ibafa Katádfa Kétújfalu Kisdobsza
7 Kistamási Magyarlukafa Merenye Molvány Mozsgó Nagydobsza Nagypeterd Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Patapoklosi Pettend Rózsafa Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Szentdénes Szentegát Szentlászló Szigetvár Szörény Szulimán Teklafalu Tótszentgyörgy Várad Vásárosbéc Zádor 1.12. Villány Gyámhivatal Illocska Ivánbattyán Kisjakabfalva Kislippó Lapáncsa Magyarbóly Márok Palkonya Villány Villánykövesd 2. BÁCS-KISKUN MEGYE Baja Bácsalmás Izsák Jánoshalma Kalocsa Kecel Kecskemét Kerekegyháza
8 Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskőrös Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Solt Soltvadkert Szabadszállás Tiszakécske 2.1. Baja Gyámhivatal Bácsszentgyörgy Bácsbokod Bácsborsód Baja Bátmonostor Csátalja Csávoly Dávod Dunafalva Érsekcsanád Érsekhalma Felsőszentiván Gara Hercegszántó Nagybaracska Nemesnádudvar Rém Sükösd Szeremle Vaskút 2.2. Bácsalmás Gyámhivatal Bácsalmás Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza 2.3. Izsák Gyámhivatal Izsák 2.4. Jánoshalma Gyámhivatal Borota Jánoshalma Kéleshalom
9 Mélykút 2.5. Kalocsa Gyámhivatal Bátya Drágszél Dunapataj Dunaszentbenedek Dusnok Fajsz Foktő Géderlak Hajós Homokmégy Kalocsa Miske Ordas Öregcsertő Szakmár Újtelek Uszód 2.6. Kecskemét Gyámhivatal Ágasegyháza Ballószög Helvécia Jakabszállás Kecskemét Ladánybene Lakitelek Nyárlőrinc Orgovány Szentkirály Városföld 2.7. Kerekegyháza Gyámhivatal Fülöháza Kerekegyháza Kunbaracs 2.8. Kecel Gyámhivatal Kecel Császártöltés 2.9. Kiskunfélegyháza Gyámhivatal Bugac Bugacpusztaháza Fülöpjakab Gátér Kiskunfélegyháza Kunszállás Pálmonostora
10 Petőfiszállás Tiszaalpár 2.10. Kiskunhalas Gyámhivatal Balotaszállás Harkakötöny Imrehegy Kelebia Kiskunhalas Kisszállás Kunfehértó Pirtó Tompa Zsana 2.11. Kiskunmajsa Gyámhivatal Csólyospálos Jászszentlászló Kiskunmajsa Kömpöc Móricgát Szank 2.12. Kiskőrös Gyámhivatal Akasztó Csengőd Fülöpszállás Kaskantyú Kiskőrös Páhi Soltszentimre Tabdi 2.13. Kunszentmiklós Gyámhivatal Dunavecse Kunadacs Kunpeszér Kunszentmiklós Szalkszentmárton Tass 2.14 Lajosmizse Gyámhivatal Felsőlajos Lajosmizse 2.15. Solt Gyámhivatal Apostag Dunaegyháza Dunatetétlen Harta Solt
11 Újsolt 2.16. Soltvadkert Gyámhivatal Bócsa Soltvadkert Tázlár 2.17. Szabadszállás Gyámhivatal Szabadszállás 2.18. Tiszakécske Gyámhivatal Tiszakécske Tiszaug 3. BÉKÉS MEGYE Battonya Békés Békéscsaba Dévaványa Elek Füzesgyarmat Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Tótkomlós Vésztő 3.1. Battonya Gyámhivatal Battonya Dombegyház Kisdombegyház Magyardombegyház 3.2. Békés Gyámhivatal Békés Bélmegyer Murony Tarhos 3.3. Békéscsaba Gyámhivatal Békéscsaba Csabaszabadi Doboz Kétsoprony
12 Telekgerendás 3.4. Dévaványa Gyámhivatal Dévaványa Ecsegfalva 3.5. Elek Gyámhivatal Elek Lőkösháza 3.6. Füzesgyarmat Gyámhivatal Bucsa Füzesgyarmat Kertészsziget 3.7. Gyomaendrőd Gyámhivatal Gyomaendrőd Hunya 3.8. Gyula Gyámhivatal Gyula Kétegyháza Szabadkígyós Újkígyós 3.9. Mezőberény Gyámhivatal Csárdaszállás Kamut Köröstarcsa Mezőberény 3.10. Mezőhegyes Gyámhivatal Mezőhegyes 3.11. Mezőkovácsháza Gyámhivatal Almáskamarás Dombiratos Kaszaper Kevermes Kunágota Magyarbánhegyes Medgyesbodzás Medgyesegyháza Mezőkovácsháza Nagybánhegyes Nagykamarás Pusztaottlaka Végegyháza 3.12. Orosháza Gyámhivatal
13 Csanádapáca Csorvás Gádoros Gerendás Kardoskút Nagyszénás Orosháza Pusztaföldvár 3.13. Sarkad Gyámhivatal Biharugra Geszt Körösnagyharsány Kötegyán Méhkerék Mezőgyán Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Újszalonta Zsadány 3.14. Szarvas Gyámhivatal Békésszentandrás Csabacsűd Kardos Kondoros Örménykút Szarvas 3.15. Szeghalom Gyámhivatal Körösladány Szeghalom 3.16. Tótkomlós Gyámhivatal Békéssámson Tótkomlós 3.17. Vésztő Gyámhivatal Körösújfalu Vésztő 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Borsodnádasd Cigánd Edelény Emőd Encs Felsőzsolca Gönc
14 Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Miskolc Nyékládháza Ózd Putnok Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj 4.1. Borsodnádasd Gyámhivatal Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Járdánháza 4.2. Cigánd Gyámhivatal Alsóberecki Bodroghalom Cigánd Dámóc Felsőberecki Karcsa Karos Kisrozvágy Lácacséke Nagyrozvágy Pácin Révleányvár Ricse Semjén Tiszacsermely Tiszakarád Zemplénagárd 4.3. Edelény Gyámhivatal Abod Aggtelek Balajt Becskeháza Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Boldva Borsodszirák
15 Damak Edelény Égerszög Hangács Hegymeg Hidvégardó Irota Jósvafő Komjáti Ládbesenyő Lak Nyomár Perkupa Szakácsi Szendrőlád Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Ziliz 4.4 Emőd Gyámhivatal Bükkaranyos Emőd Harsány Kisgyőr 4.5. Encs Gyámhivatal Abaújalpár Abaújkér Alsógagy Arka Baktakék Beret Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Büttös Csenyéte Csobád Detek Encs Fáj Fancsal
16 Felsőgagy Forró Fulókércs Gagyapáti Garadna Hernádbűd Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádvécse Ináncs Kány Keresztéte Krasznokvajda Litka Méra Novajidrány Pamlény Pere Perecse Pusztaradvány Szalaszend Szászfa Szemere 4.6. Felsőzsolca Gyámhivatal Alsózsolca Arnót Berzék Bőcs Felsőzsolca Gesztely Hernádkak Hernádnémeti Onga Ónod Sajólád Sajópálfala Sajópetri 4.7 Gönc Gyámhivatal Abaújszántó Abaújvár Baskó Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked
17 Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta 4.8. Kazincbarcika Gyámhivatal Alsószuha Alsótelekes Bánhorváti Berente Dédestapolcsány Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád Imola Izsófalva Jákfalva Kazincbarcika Kánó Kurityán Mályinka Múcsony Nagybarca Ormosbánya Ragály Rudabánya Rudolftelep Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Szuhafő Szuhakálló Tardona Trizs Vadna Zádorfalva Zubogy 4.9 Mezőcsát Gyámhivatal Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszadorogma Tiszakeszi
18 Tiszatarján 4.10. Mezőkövesd Gyámhivatal Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszavalk Vatta 4.11. Miskolc Gyámhivatal Bükkszentkereszt Kistokaj Mályi Miskolc Muhi Répáshuta Sajóhidvég Sajósenye Sajóvámos Szirmabesenyő 4. 12. Nyékládháza Gyámhivatal Nyékládháza 4.13. Ózd Gyámhivatal Arló Bánréve Borsodbóta Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza
19 Farkaslyuk Hangony Hét Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sáta Uppony 4.14. Putnok Gyámhivatal Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Királd Putnok Sajóvelezd Serényfalva 4.15. Sajószentpéter Gyámhivatal Alacska Kondó Parasznya Radostyán Sajóbábony Sajóecseg Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólászlófalva Sajószentpéter Varbó 4.16. Sárospatak Gyámhivatal Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss
20 Zalkod 4.17. Sátoraljaújhely Gyámhivatal Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány 4.18. Szendrő Gyámhivatal Debréte Felsőtelekes Galvács Martonyi Meszes Rakaca Rakacaszend Szalonna Szendrő Szuhogy Viszló 4.19. Szerencs Gyámhivatal Alsódobsza Bekecs Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sóstófalva Szerencs Taktaharkány
21 Taktakenéz Taktaszada Tállya Tiszalúc Újcsanálos 4.20. Szikszó Gyámhivatal Abaújlak Abaújszolnok Alsóvadász Aszaló Felsődobsza Felsővadász Gadna Gagybátor Gagyvendégi Halmaj Hernádkércs Homrogd Kázsmárk Kiskinizs Kupa Léh Monaj Nagykinizs Nyésta Rásonysápberencs Selyeb Szentistvánbaksa Szikszó 4.21. Tiszaújváros Gyámhivatal Girincs Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Kesznyéten Kiscsécs Köröm Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszapalkonya Tiszaújváros 4.22. Tokaj Gyámhivatal
22 Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Csobaj Erdőbénye Szegi Szegilong Taktabáj Tarcal Tiszaladány Tiszatardos Tokaj 5. CSONGRÁD MEGYE Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Szeged Szentes 5.1. Csongrád Gyámhivatal Csanytelek Csongrád Felgyő Tömörkény 5.2. Hódmezővásárhely Gyámhivatal Hódmezővásárhely Mártély Székkutas 5.3. Kistelek Gyámhivatal Baks Balástya Csengele Kistelek Ópusztaszer Pusztaszer 5.4. Makó Gyámhivatal Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota Ferencszállás Földeák Királyhegyes
23 Kiszombor Klárafalva Kövegy Magyarcsanád Makó Maroslele Nagyér Nagylak Óföldeák Pitvaros 5.5. Mindszent Gyámhivatal Mindszent 5.6. Mórahalom Gyámhivatal Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék 5.7. Szeged Gyámhivatal Algyő Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó 5.8. Szentes Gyámhivatal Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes 6. FEJÉR MEGYE
24 Bicske Dunaújváros Enying Ercsi Gárdony Mór Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár 6.1. Bicske Gyámhivatal Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár 6.2. Dunaújváros Gyámhivatal Adony Baracs Beloiannisz Besnyő Daruszentmiklós Dunaújváros Előszállás Iváncsa Kisapostag Kulcs Mezőfalva Nagykarácsony Nagyvenyim Perkáta Pusztaszabolcs Rácalmás 6.3. Enying Gyámhivatal Dég Enying Lajoskomárom Lepsény
25 Mezőkomárom Szabadhidvég 6.4. Ercsi Gyámhivatal Ercsi Ráckeresztúr 6.5. Gárdony Gyámhivatal Baracska Gárdony Gyúró Kajászó Kápolnásnyék Martonvásár Nadap Pázmánd Tordas Velence Zichyújfalu 6.6. Mór Gyámhivatal Bakonycsernye Balinka Bodajk Csákberény Csókakő Kincsesbánya Magyaralmás Mór Nagyveleg Pusztavám Söréd 6.7. Polgárdi Gyámhivatal Füle Kisláng Kőszárhegy Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Polgárdi 6.8. Sárbogárd Gyámhivatal Alap Alsószentiván Cece Hantos Igar Mezőszilas Nagylók Sárbogárd Sáregres
26 Sárkeresztúr Sárszentágota Vajta 6.9. Székesfehérvár Gyámhivatal Aba Bakonykúti Csór Csősz Fehérvárcsurgó Isztimér Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Lovasberény Moha Nádasdladány Pákozd Pátka Sárkeresztes Sárkeszi Sárosd Sárszentmihály Seregélyes Soponya Sukoró Szabadbattyán Szabadegyháza Székesfehérvár Tác Úrhida Vereb Zámoly 7. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Csorna Fertőd Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Tét 7.1. Csorna Gyámhivatal Acsalag Bágyogszovát Barbacs Bezi Bogyoszló
27 Bősárkány Cakóháza Csorna Dör Egyed Farád Fehértó Győrsövényház Jobaháza Kóny Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Páli Pásztori Potyond Rábacsanak Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábatamási Rábcakapi Sopronnémeti Szany Szil Szilsárkány Tárnokréti Vág Zsebeháza 7.2. Fertőd Gyámhivatal Fertőd Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőszentmiklós Fertőszéplak Hegykő Hidegség Petőháza Sarród 7.3. Győr Gyámhivatal Abda Bőny Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr
28 Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének 7.4. Kapuvár Gyámhivatal Agyagosszergény Babót Beled Cirák Dénesfa Edve Gyóró Himod Hövej Kapuvár Kisfalud Mihályi Osli Rábakecöl Szárföld Vadosfa Vásárosfalu Veszkény Vitnyéd 7.5. Mosonmagyaróvár Gyámhivatal Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár
29 Hegyeshalom Jánossomorja Károlyháza Kimle Kisbodak Lébény Levél Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Mosonszolnok Püski Rajka Újrónafő Várbalog 7.6. Pannonhalma Gyámhivatal Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Écs Fenyőfő Győrasszonyfa Győrság Lázi Nyalka Pannonhalma Pázmándfalu Ravazd Románd Sikátor Táp Tápszemtmiklós Tarjánpuszta Veszprémvarsány 7.7. Sopron Gyámhivatal Ágfalva Csáfordjánosfa Csapod Csér Ebergőc Egyházasfalu Fertőrákos Gyalóka Harka Iván Kópháza Lövő
30 Nagycenk Nagylózs Nemeskér Pereszteg Pinnye Pusztacsalád Répceszemere Répcevis Röjtökmuzsaj Sopron Sopronhorpács Sopronkövesd Szakony Újkér Und Völcsej Zsira 7.8. Tét Gyámhivatal Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábecsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét 8. HAJDÚ-BIHAR MEGYE Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Debrecen Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló
31 Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Vámospércs 8.1. Balmazújváros Gyámhivatal Balmazújváros Egyek Hortobágy 8.2. Berettyóújfalu Gyámhivatal Bakonszeg Berettyóújfalu Csökmő Darvas Esztár Furta Gáborján Hencida Kismarja Mezőpeterd Mezősas Pocsaj Szentpéterszeg Tépe Váncsod Vekerd Zsáka 8.3. Biharkeresztes Gyámhivatal Ártánd Bedő Berekböszörmény Biharkeresztes Bojt Nagykereki Told 8.4. Debrecen Gyámhivatal Debrecen Hajdúsámson 8.5. Derecske Gyámhivatal Derecske Hajdúbagos
32 Konyár Mikepércs Sáránd 8.6. Hajdúböszörmény Gyámhivatal Hajdúböszörmény 8.7. Hajdúdorog Gyámhivatal Hajdúdorog 8.8. Hajdúhadház Gyámhivatal Hajdúhadház 8.9. Hajdúnánás Gyámhivatal Hajdúnánás 8.10. Hajdúszoboszló Gyámhivatal Ebes Hajdúszoboszló Hajdúszovát Nagyhegyes 8.11. Kaba Gyámhivatal Kaba 8.12. Komádi Gyámhivatal Komádi Körösszegapáti Körösszakál Magyarhomorog Újiráz 8.13. Létavértes Gyámhivatal Álmosd Bagamér Hosszúpályi Kokad Létavértes Monostorpályi 8.14. Nádudvar Gyámhivatal Nádudvar 8.15. Nyíradony Gyámhivatal Nyíradony 8.16. Polgár Gyámhivatal Folyás Görbeháza Polgár Tiszagyulaháza Újszentmargita
33 Újtikos 8.17. Püspökladány Gyámhivatal Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Nagyrábé Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen 8.18. Téglás Gyámhivatal Bocskaikert Téglás 8.19. Tiszacsege Gyámhivatal Tiszacsege 8.20. Vámospércs Gyámhivatal Fülöp Nyíracsád Nyírábrány Nyírmártonfalva Újléta Vámospércs 9. HEVES MEGYE Bélapátfalva Eger Füzesabony Gyöngyös Hatvan Heves Lőrinci Pétervására 9.1. Bélapátfalva Gyámhivatal Balaton Bátor Bekölce Bélapátfalva Bükkszentmárton Egerbocs Egercsehi Hevesaranyos Mikófalva
34 Mónosbél Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs 9.2. Eger Gyámhivatal Andornaktálya Demjén Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát Felsőtárkány Kerecsend Maklár Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Szarvaskő 9.3. Füzesabony Gyámhivatal Aldebrő Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Feldebrő Füzesabony Kál Kápolna Kompolt Mezőszemere Mezőtárkány Nagyút Poroszló Sarud Szihalom Tarnaszentmária Tófalu Újlőrincfalva Verpelét 9.4. Gyöngyös Gyámhivatal Abasár Adács Atkár Detk Domoszló Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi
35 Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Karácsond Kisnána Ludas Markaz Mátraszentimre Nagyfüged Nagyréde Szücsi Vámosgyörk Vécs Visonta Visznek 9.5. Hatvan Gyámhivatal Boldog Csány Ecséd Hatvan Heréd Hort Nagykökényes 9.6. Heves Gyámhivatal Átány Boconád Erdőtelek Erk Heves Hevesvezekény Kisköre Kömlő Pély Tarnabod Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tenk Tiszanána Zaránk 9.7. Lőrinci Gyámhivatal Apc Lőrinci Petőfibánya Rózsaszentmárton Zagyvaszántó
36 9.8. Pétervására Gyámhivatal Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász 10.1. Jászapáti Gyámhivatal Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászladány Jászszentandrás 10.2. Jászárokszállás Gyámhivatal Jászágó
37 Jászárokszállás Jászdózsa 10.3. Jászberény Gyámhivatal Alattyán Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászjákóhalma Jásztelek 10.4. Jászfényszaru Gyámhivatal Jászfényszaru Pusztamonostor 10.5. Karcag Gyámhivatal Berekfürdő Karcag Kunmadaras 10.6. Kisújszállás Gyámhivatal Kenderes Kisújszállás 10.7. Kunhegyes Gyámhivatal Kunhegyes Tiszabura Tiszagyenda Tiszaroff Tomajmonostora 10.8. Kunszentmárton Gyámhivatal Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Öcsöd Szelevény Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas 10.9. Martfű Gyámhivatal Martfű Rákócziújfalu 10.10. Mezőtúr Gyámhivatal Kétpó Mesterszállás Mezőhék
38 Mezőtúr 10.11. Szolnok Gyámhivatal Besenyszög Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Nagykörű Rákóczifalva Szajol Szolnok Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg Vezseny Zagyvarékas 10.12. Tiszaföldvár Gyámhivatal Cibakháza Nagyrév Tiszaföldvár 10.13. Tiszafüred Gyámhivatal Abádszalók Nagyiván Tiszaderzs Tiszaigar Tiszafüred Tiszaörs Tiszaszentimre Tiszaszőlős 10.14. Törökszentmiklós Gyámhivatal Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós 10.15. Túrkeve Gyámhivatal Túrkeve 10.16. Újszász Gyámhivatal Szászberek Újszász 11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
39
Bábolna Dorog Esztergom Kisbér Komárom Nyergesújfalu Oroszlány Tata Tatabánya 11.1.Bábolna Gyámhivatal Bábolna 11.2. Dorog Gyámhivatal Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny 11.3. Esztergom Gyámhivatal Dömös Esztergom Mogyorósbánya Pilismarót Tát 11.4. Kisbér Gyámhivatal Aka Ácsteszér Ászár Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bársonyos Csatka Császár Csép Ete Kerékteleki
40 Kisbér Réde Súr Tárkány Vérteskethely 11.5. Komárom Gyámhivatal Almásfüzitő Ács Bana Csém Kisigmánd Komárom Mocsa Nagyigmánd 11.6. Nyergesújfalu Gyámhivatal Bajót Lábatlan Nyergesújfalu Süttő 11.7. Oroszlány Gyámhivatal Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Oroszlány Szákszend 11.8. Tata Gyámhivatal Baj Dunaalmás Dunaszentmiklós Kocs Naszály Neszmély Szomód Tardos Tata Vértestolna 11.9. Tatabánya Gyámhivatal Gyermely Héreg Környe Szárliget Szomor Tarján Tatabánya Várgesztes
41 Vértessomló Vértesszőlős 12. NÓGRÁD MEGYE Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Salgótarján Szécsény 12.1. Balassagyarmat Gyámhivatal Balassagyarmat Becske Bercel Cserháthaláp Cserhátsurány Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Drégelypalánk Érsekvadkert Galgaguta Herencsény Hont Hugyag Iliny Ipolyvece Magyarnándor Mohora Nógrádkövesd Nógrádmarcal Őrhalom Patak Patvarc Szanda Szécsénke Szügy Terény 12.2. Bátonyterenye Gyámhivatal Bátonyterenye Dorogháza Kisbárkány Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraterenye Mátraverebély
42 Nagybárkány Nagykeresztúr Nemti Sámsonháza Szuha 12.3. Pásztó Gyámhivatal Alsótold Bér Bokor Buják Cserhátszentiván Csécse Ecseg Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Felsőtold Garáb Héhalom Jobbágyi Kálló Kisbágyon Kozárd Kutasó Mátraszőlős Palotás Pásztó Szarvasgede Szirák Szurdokpüspöki Tar Vanyarc 12.4. Rétság Gyámhivatal Alsópetény Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenő Felsőpetény Horpács Keszeg Kétbodony Kisecset Legénd Nagyoroszi Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nőtincs
43 Ősagárd Pusztaberki Rétság Romhány Szátok Szendehely Szente Tereske Tolmács 12.5. Salgótarján Gyámhivatal Bárna Cered Egyházasgerge Etes Ipolytarnóc Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Litke Lucfalva Mátraszele Mihálygerge Rákóczibánya Salgótarján Ságújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szilaspogony Vizslás Zabar 12.6. Szécsény Gyámhivatal Endrefalva Hollókő Kishartyán Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány
44 13. PEST MEGYE Abony Albertirsa Aszód Budakeszi Budaörs Cegléd Dabas Dunaharaszti Dunakeszi Érd Göd Gödöllő Gyál Gyömrő Monor Nagykáta Nagykőrös Nagymaros Pécel Pilisvörösvár Pomáz Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szigetszentmiklós Szob Tököl Tura Vác Vecsés Veresegyház Visegrád 13.1. Abony Gyámhivatal Abony Jászkarajenő Kőröstetétlen Újszilvás 13.2. Albertirsa Gyámhivatal Albertirsa Dánszentmiklós Mikebuda 13.3. Aszód Gyámhivatal Aszód Bag Domony Hévízgyörk
45 Iklad Kartal Verseg 13.4. Budakeszi Gyámhivatal Budajenő Budakeszi Nagykovácsi Páty Perbál Remeteszőlős Telki Tök Zsámbék 13.5. Budaörs Gyámhivatal Biatorbágy Budaörs Herceghalom Törökbálint 13.6. Cegléd Gyámhivatal Cegléd Ceglédbercel Csemő Tápiószőlős Törtel 13.7. Dabas Gyámhivatal Dabas Hernád Inárcs Kakucs Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel 13.8. Dunaharaszti Gyámhivatal Dunaharaszti Dunavarsány Taksony 13.9. Dunakeszi Gyámhivatal Dunakeszi Fót 13.10. Érd Okmányirda Diósd
46 Érd Pusztazámor Sóskút Tárnok 13.11. Göd Gyámhivatal Göd 13.12. Gödöllő Gyámhivatal Csömör Dány Gödöllő Kerepes Kistarcsa Mogyoród Nagytarcsa Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok 13.13. Gyál Gyámhivatal Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa 13.14. Gyömrő Gyámhivatal Ecser Gyömrő Maglód Mende Sülysáp Úri 13.15 Monor Gyámhivatal Bénye Csévharaszt Gomba Káva Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Vasad 13.16 Nagykáta Gyámhivatal Farmos Kóka Nagykáta
47 Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás 13.17. Nagykőrös Gyámhivatal Kocsér Nagykőrös Nyársapát 13.18. Nagymaros Gyámhivatal Kismaros Nagymaros Szokolya Verőce 13.19. Pécel Gyámhivatal Isaszeg Pécel 13.20. Pilisvörösvár Gyámhivatal Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Tinnye Üröm 13.21. Pomáz Gyámhivatal Budakalász Csobánka Pilisszentkereszt Pomáz 13.22. Ráckeve Gyámhivatal Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Kiskunlacháza Lórév Majosháza
48 Makád Ráckeve Szigetbecse 13.23. Százhalombatta Gyámhivatal Százhalombatta 13.24. Szentendre Gyámhivatal Leányfalu Pilisszentlászló Pócsmegyer Szentendre Szigetmonostor Tahitótfalu 13.25. Szigetszentmiklós Gyámhivatal Halásztelek Szigethalom Szigetszentmiklós 13.26. Szob Gyámhivatal Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Perőcsény Tésa Szob Vámosmikola Zebegény 13.27. Tököl Gyámhivatal Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Tököl 13.28. Tura Gyámhivatal Galgahévíz Tura 13.29. Vác Gyámhivatal Acsa Csörög Csővár Galgagyörk Kisnémedi
49 Kosd Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Sződ Sződliget Vác Vácduka Váchartyán 13.30. Vecsés Gyámhivatal Üllő Vecsés 13.31. Veresegyház Gyámhivatal Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház 13.32. Visegrád Gyámhivatal Dunabogdány Kisoroszi Visegrád 14. SOMOGY MEGYE Balatonboglár Balatonföldvár Balatonlelle Barcs Csurgó Fonyód Kaposvár Lengyeltóti Marcali Nagyatád Nagybajom Siófok Tab 14.1. Balatonboglár Gyámhivatal Balatonboglár Ordacsehi 14.2. Balatonföldvár Gyámhivatal
50 Balatonföldvár Balatonőszöd Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Kereki Kőröshegy Kötcse Nagycsepely Pusztaszemes Szántód Szólád Teleki 14.3. Balatonlelle Gyámhivatal Balatonlelle Gamás Látrány Somogybabod Somogytúr Visz 14.4. Barcs Gyámhivatal Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár 14.5. Csurgó Gyámhivatal
51 Berzence Csurgó Csurgónagymarton Gyékényes Iharos Iharosberény Inke Őrtilos Pogányszentpéter Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Somogybükkösd Somogycsicsó Somogyudvarhely Zákány Zákányfalu 14.6. Fonyód Gyámhivatal Balatonberény Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Fonyód Tikos 14.7. Kaposvár Gyámhivatal Alsóbogát Bárdudvarnok Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csököly Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gige Gölle Hajmás Hedrehely Hencse Hetes Igal
52 Jákó Juta Kadarkút Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposszerdahely Kaposújlak Kaposvár Kazsok Kercseliget Kisasszond Kisgyalán Kiskorpád Kőkút Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mike Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Patca Polány Ráksi Rinyakovácsi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szenna Szentbalázs Szentgáloskér Szilvásszentmárton Taszár Újvárfalva Várda Visnye Zimány Zselickisfalud
53 Zselickislak Zselicszentpál 14.8. Lengyeltóti Gyámhivatal Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök 14.9. Marcali Gyámhivatal Balatonújlak Böhönye Csákány Csömend Főnyed Gadány Hollád Hosszúvíz Kelevíz Kéthely Libickozma Marcali Mesztegnyő Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Pusztakovácsi Sávoly Somogyfajsz Somogysámson Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyzsitfa Szegerdő Szenyér Szőkedencs Tapsony Táska Varászló Vése Vörs 14.10. Nagyatád Gyámhivatal
54 Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyő Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Szenta Tarany 14.11. Nagybajom Gyámhivatal Nagybajom Pálmajor 14.12. Siófok Gyámhivatal Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi 14.13. Tab Gyámhivatal Andocs Bábonymegyer Bedegkér Bonnya Fiad Kánya Kapoly Kára Karád Kisbárapáti Lulla Miklósi Nágocs Sérsekszőlős
55 Somogyacsa Somogydöröcske Somogyegres Somogymeggyes Szorosad Tab Tengőd Törökkoppány Torvaj Zala Zics 15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Baktalórántháza Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat Ibrány Kisvárda Máriapócs Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó Vásárosnamény Záhony 15.1. Baktalórántháza Gyámhivatal Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó
56 Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod 15.2. Csenger Gyámhivatal Csenger Csengersima Csengerújfalu Komlódtótfalu Pátyod Porcsalma Szamosangyalos Szamosbecs Szamostatárfalva Tyukod Ura 15.3. Demecser Gyámhivatal Demecser Gégény Kék Nyírbogdány Székely 15.4. Dombrád Gyámhivatal Dombrád Tiszakanyár Újdombrád 15.5. Fehérgyarmat Gyámhivatal Botpalád Cégénydányád Csaholc Császló Csegöld Darnó Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Garbolc Gyügye Hermánszeg Jánkmajtis Kérsemjén Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kölcse
57 Kömörő Magosliget Mánd Méhtelek Milota Nábrád Nagyar Nagyhódos Nagyszekeres Nemesborzova Olcsvaapáti Panyola Penyige Rozsály Sonkád Szamossályi Szamosújlak Szatmárcseke Tiszabecs Tiszacsécse Tiszakóród Tisztaberek Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Uszka Vámosoroszi Zajta Zsarolyán 15.6. Ibrány Gyámhivatal Balsa Buj Gávavencsellő Ibrány Kemecse Paszab Tiszabercel 15.7. Kisvárda Gyámhivatal Ajak Anarcs Döge Fényeslitke Gyulaháza Jéke Kékcse Kisvárda Lövőpetri Mezőladány Nyírlövő
58 Pap Pátroha Rétközberencs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Tornyospálca Újkenéz 15.8. Máriapócs Gyámhivatal Kisléta Máriapócs Nyírgyulaj Pócspetri 15.9. Mátészalka Gyámhivatal Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Vaja 15.10. Nagyecsed Gyámhivatal Fábiánháza Mérk Nagyecsed Tiborszállás Vállaj 15.11. Nagyhalász Gyámhivatal Beszterec Nagyhalász Tiszarád Tiszatelek Vasmegyer
59 15.12. Nagykálló Gyámhivatal Balkány Biri Bököny Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly 15.13. Nyírbátor Gyámhivatal Bátorliget Encsencs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Terem 15.14. Nyíregyháza Gyámhivatal Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő 15.15. Rakamaz Gyámhivatal Rakamaz Timár Tiszanagyfalu Szabolcs 15.16. Tiszalök Gyámhivatal Tiszaeszlár Tiszalök 15.17. Tiszavasvári Gyámhivatal Szorgalmatos Tiszadada
60 Tiszadob Tiszavasvári 15.18. Újfehértó Gyámhivatal Érpatak Újfehértó 15.19. Vásárosnamény Gyámhivatal Aranyosapáti Barabás Beregdaróc Beregsurány Csaroda Gelénes Gemzse Gulács Gyüre Hetefejércse Ilk Jánd Kisvarsány Lónya Márokpapi Mátyus Nagyvarsány Olcsva Tákos Tarpa Tiszaadony Tiszakerecseny Tiszaszalka Tiszavid Tivadar Vámosatya Vásárosnamény 15.20. Záhony Gyámhivatal Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk 16. TOLNA MEGYE
61 Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Paks Simontornya Szekszárd Tamási Tolna 16.1. Bátaszék Gyámhivatal Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Pörböly Sárpilis Várdomb 16.2. Bonyhád Gyámhivatal Aparhant Bátaapáti Bonyhád Bonyhádvarasd Cikó Grábóc Györe Izmény Kakasd Kisdorog Kismányok Kisvejke Lengyel Mórágy Mőcsény Mucsfa Nagymányok Nagyvejke Tevel Váralja Závod 16.3. Dombóvár Gyámhivatal Attala Csibrák Csikóstőttős Dalmand Dombóvár Döbrököz Gyulaj Jágónak
62 Kapospula Kaposszekcső Kocsola Kurd Lápafő Nak Szakcs Várong 16.4. Dunaföldvár Gyámhivatal Dunaföldvár 16.5. Paks Gyámhivatal Bikács Bölcske Dunaszentgyörgy Gerjen Györköny Kajdacs Madocsa Nagydorog Németkér Paks Pálfa Pusztahencse Sárszentlőrinc 16.6. Simontornya Gyámhivatal Belecska Kisszékely Nagyszékely Ozora Pincehely Simontornya Tolnanémedi 16.7. Szekszárd Gyámhivatal Decs Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic
63 Zomba 16.8. Tamási Gyámhivatal Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék Fürged Gyönk Hőgyész Iregszemcse Kalaznó Keszőhidegkút Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszokoly Regöly Szakadát Szakály Szárazd Tamási Udvari Újireg Varsád 16.9. Tolna Gyámhivatal Bogyiszló Fadd Fácánkert Tolna 17. VAS MEGYE Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár 17.1. Celldömölk Gyámhivatal Boba Borgáta Celldömölk
64 Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck 17.2. Csepreg Gyámhivatal Bő Csepreg Bük Chernelházadamonya Gór Hegyfalu Iklanberény Lócs Mesterháza Nemesládony Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tömörd Tormásliget 17.3. Körmend Gyámhivatal Csákánydoroszló Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc
65 Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Katafa Kemestaródfa Körmend Magyarnádalja Magyarszecsőd Molnaszecsőd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nemesrempehollós Pinkamindszent Rádóckölked Szarvaskend Vasalja 17.4. Kőszeg Gyámhivatal Bozsok Cák Gyöngyösfalu Horvátzsidány Kiszsidány Kőszeg Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lukácsháza Nemescsó Ólmod Peresznye Pusztacsó Velem 17.5 Őriszentpéter Gyámhivatal Bajánsenye Felsőjánosfa Felsőmarác Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kercaszomor Kerkáskápolna Kisrákos Kondorfa Magyarszombatfa
66 Nagyrákos Őrimagyarósd Őriszentpéter Pankasz Szaknyér Szalafő Szatta Szőce Velemér Viszák 17.6. Répcelak Gyámhivatal Csánig Nick Répcelak Uraiújfalu Vámoscsalád 17.7. Sárvár Gyámhivatal Bejcgyertyános Bögöt Bögöte Csénye Gérce Hosszúpereszteg Ikervár Jákfa Káld Kenéz Meggyeskovácsi Megyehid Nagygeresd Nyőgér Ölbő Pecöl Porpác Pósfa Rábapaty Sárvár Sitke Sótony Szeleste Vásárosmiske Vasegerszeg Vashosszúfalu Zsédeny 17.8. Szentgotthárd Gyámhivatal Alsószölnök Apátistvánfalva Csörötnek
67 Felsőszölnök Gasztony Kétvölgy Magyarlak Nemesmedves Orfalu Rábagyarmat Rátót Rönök Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály 17.9. Szombathely Gyámhivatal Acsád Balogunyom Bozzai Bucsu Csempeszkopács Dozmat Felsőcsatár Gencsapáti Gyanógeregye Horvátlövő Ják Kisunyom Meszlen Nárai Narda Nemesbőd Nemeskolta Perenye Pornóapáti Rábatöttös Rum Salköveskút Sé Söpte Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Szentpéterfa Szombathely Tanakajd Táplánszentkereszt Torony Vasasszonyfa Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny
68 Vasszilvágy Vát Vép Zsennye 17.10. Vasvár Gyámhivatal Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár 18. VESZPRÉM MEGYE Ajka Balatonalmádi Balatonfüred Balatonfűzfő Devecser Herend Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Zirc 18.1. Ajka Gyámhivatal Ajka Csehbánya Halimba Kislőd
69 Magyarpolány Nyírád Öcs Szőc Úrkút Városlőd 18.2. Balatonalmádi Gyámhivatal Alsóörs Balatonalmádi Felsőörs Lovas Szentkirályszabadja 18.3. Balatonfüred Gyámhivatal Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonfüred Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Csopak Dörgicse Monoszló Óbudavár Örvényes Paloznak Pécsely Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon Tihany Vászoly Zánka 18.4. Balatonfűzfő Gyámhivatal Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonfőkajár Balatonvilágos Csajág Küngös Litér 18.5. Devecser Gyámhivatal Adorjánháza Apácatorna Bakonypölöske Borszörcsök Csögle
70 Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid 18.6. Herend Gyámhivatal Bánd Herend Szentgál 18.7. Pápa Gyámhivatal Adásztevel Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszücs Bakonytamási Béb Békás Csót Dáka Döbrönte Egyházaskesző Farkasgyepű Ganna Gecse Gic Homokbödöge Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter
71 Külsővat Kup Lovászpatona Magyargencs Malomsok Marcalgergelyi Marcaltő Mezőlak Mihályháza Nagyacsád Nagydém Nagygyimót Nagytevel Nemesgörzsöny Nemesszalók Németbánya Nóráp Nyárád Pápa Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Takácsi Ugod Vanyola Várkesző Vaszar Vinár 18.8. Sümeg Gyámhivatal Bazsi Bodorfa Csabrendek Dabronc Gógánfa Gyepükaján Hetyefő Hosztót Káptalanfa Megyer Nemeshany Rigács Sümeg Sümegprága Szentimrefalva Ukk Veszprémgalsa Zalaerdőd Zalagyömörő
72 Zalameggyes Zalaszegvár 18.9. Tapolca Gyámhivatal Ábrahámhegy Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonederics Balatonhenye Balatonrendes Gyulakeszi Hegyesd Hegymagas Kapolcs Káptalantóti Kékkút Kisapáti Kővágóörs Köveskál Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Mindszentkálla Monostorapáti Nemesgulács Nemesvita Raposka Révfülöp Salföld Sáska Szentbékkálla Szigliget Taliándörögd Tapolca Uzsa Vigántpetend Zalahaláp 18.10. Várpalota Gyámhivatal Berhida Ősi Öskü Pétfürdő Tés Várpalota 18.11. Veszprém Gyámhivatal Barnag Hajmáskér Hárskút Hidegkút
73 Királyszentistván Márkó Mencshely Nagyvázsony Nemesvámos Papkeszi Pula Sóly Tótvázsony Veszprém Veszprémfajsz Vilonya Vöröstó 18.12. Zirc Gyámhivatal Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Borzavár Csesznek Csetény Dudar Eplény Jásd Lókút Nagyesztergár Olaszfalu Pénzesgyőr Porva Szápár Zirc 19. ZALA MEGYE Hévíz Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalakaros Zalalövő Zalaszentgrót 19.1. Hévíz Gyámhivatal Hévíz 19.2. Keszthely Gyámhivatal Alsópáhok Balatongyörök
74 Bókaháza Cserszegtomaj Dióskál Egeraracsa Esztergályhorváti Felsőpáhok Gétye Gyenesdiás Karmacs Keszthely Nemesbük Rezi Sármellék Szentgyörgyvár Vállus Várvölgy Vindornyafok Vindornyalak Vonyarcvashegy Zalaapáti Zalaköveskút Zalaszántó Zalaszentmárton Zalavár 19.3. Lenti Gyámhivatal Alsószenterzsébet Baglad Barlahida Belsősárd Bödeháza Csertalakos Csesztreg Csömödér Dobri Felsőszenterzsébet Gáborjánháza Gosztola Gutorfölde Hernyék Iklódbördőce Kálócfa Kányavár Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkateskánd Kissziget Kozmadombja Külsősárd
75 Lendvadedes Lendvajakabfa Lenti Lovászi Magyarföld Márokföld Mikekarácsonyfa Nemesnép Nova Ortaháza Páka Pördefölde Pórszombat Pusztaapáti Ramocsa Rédics Resznek Szécsisziget Szentgyörgyvölgy Szentpéterfölde Szijártóháza Szilvágy Tormafölde Tornyiszentmiklós Zalabaksa Zalaszombatfa Zebecke 19.4. Letenye Gyámhivatal Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Rigyác Semjénháza
76 Szentliszló Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk 19.5. Nagykanizsa Gyámhivatal Alsórajk Belezna Bocska Börzönce Csapi Eszteregnye Felsőrajk Fityeház Fűzvölgy Gelse Gelsesziget Hahót Homokkomárom Hosszúvölgy Kacorlak Kerecseny Kilimán Kisrécse Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Miháld Murakeresztúr Nagybakónak Nagykanizsa Nagyrécse Nemespátró Orosztony Pat Pölöskefő Pötréte Sand Sormás Surd Szepetnek Újudvar Zalasárszeg Zalaszentbalázs Zalaújlak 19.6. Zalaegerszeg Gyámhivatal Alibánfa
77 Alsónemesapáti Babosdöbréte Bagod Bak Baktüttös Becsvölgye Bezeréd Bocfölde Böde Boncodfölde Bucsuszentlászló Csatár Csonkahegyhát Dobronhegy Egervár Gellénháza Gombosszeg Gősfa Gyűrűs Hagyárosbörönd Hottó Iborfia Kávás Kemendollár Kisbucsa Kiskutas Kispáli Kustánszeg Lakhegy Lickóvadamos Milejszeg Misefa Nagykapornak Nagykutas Nagylengyel Nagypáli Nemesapáti Nemeshetés Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Németfalu Orbányosfa Ormándlak Pacsa Padár Pálfiszeg Pethőhenye Petrikeresztúr Pókaszepetk
78 Pölöske Pusztaederics Pusztaszentlászló Sárhida Söjtör Szentkozmadombja Szentpéterúr Teskánd Tófej Vasboldogasszony Vöckönd Zalaboldogfa Zalaegerszeg Zalaigrice Zalaistvánd Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Zalaszentmihály Zalatárnok 19.7. Zalakaros Gyámhivatal Balatonmagyaród Galambok Garabonc Nagyrada Zalakaros Zalakomár Zalamerenye Zalaszabar Zalaszentjakab 19.8. Zalalövő Gyámhivatal Csöde Keménfa Ozmánbük Salomvár Vaspör Zalacséb Zalaháshágy Zalalövő 19.9. Zalaszentgrót Gyámhivatal Almásháza Batyk Döbröce Dötk Kallósd Kehidakustány Kisgörbő Kisvásárhely
79 Ligetfalva Mihályfa Nagygörbő Óhid Pakod Sénye Sümegcsehi Szalapa Tilaj Türje Vindornyaszőlős Zalabér Zalacsány Zalaszentgrót Zalaszentlászló Zalavég 20. BUDAPEST FŐVÁROS 20.1. GyámhivatalBudapest I. kerület 20.2. GyámhivatalBudapest II. kerület 20.3. GyámhivatalBudapest III. kerület 20.4. Gyámhivatal Budapest IV. kerület 20.5.Gyámhivatal Budapest V. kerület 20. 6. Gyámhivatal Budapest VI. kerület 20.7. Gyámhivatal Budapest VII. kerület 20.8. Gyámhivatal Budapest VIII. kerület 20.9. Gyámhivatal Budapest IX. kerület 20.10. Gyámhivatal Budapest X. kerület 20.11. Gyámhivatal Budapest XI. kerület 20.12. Gyámhivatal Budapest XII. kerület 20.13. Gyámhivatal Budapest XIII. kerület 20.14. Gyámhivatal Budapest XIV. kerület 20.15. Gyámhivatal Budapest XV. kerület 20.16. Gyámhivatal Budapest XVI. kerület 20.17. Gyámhivatal Budapest XVII. kerület
80 20. 18. Gyámhivatal Budapest XVIII. kerület 20.19. Gyámhivatal Budapest XIX. kerület 20. 20. Gyámhivatal Budapest XX. kerület 20. 21. Gyámhivatal Budapest XXI. kerület 20.22. Gyámhivatal Budapest XXII. kerület 20.23. Gyámhivatal Budapest XXIII. kerület”
2. számú melléklet a ……/2005. (… ) Korm. rendelethez
„2. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Tartalmi követelmények a megyei gyámhivatalok számára, a Gyvt. 122. §-ának (3) bekezdésében előírt bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása. 3. Az adott évben bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai felmérések eredménye. 4. Szolgáltatott adatok, elkövetésének okai.
információk
elemzése,
bűncselekmények
5. A gyermekjóléti szolgálatok családgondozásának, illetve a védelembe vételnek az eredménye a bűncselekménnyel érintett kiskorúak esetében. 6. Eredmények és problémák megfogalmazása. 7. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok, elképzelések a Gyvt. előírásai alapján.”
1
3. számú melléklet a ……/2005. (… ) Korm. rendelethez
„3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez
ADATLAP az egyszeri támogatás igényléséhez ........ év ....... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: ................................................................................ 2. Önkormányzat neve: ................................................................................. 3. KSH azonosító kódja: ............................................................................... (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) 4. A tárgyhónapban egyszeri támogatásban részesülő a) kiskorú gyermekek száma: ............. fő b) nagykorúak száma: ............... fő 5. A tárgyhónapban kifizetendő összes egyszeri támogatási összege: ............. Ft 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: .............. Ft (A Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege (100%) .................. Ft (az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével) Dátum: ................ év ................ hó ....... nap
P. H. .......................................... jegyző aláírása
.......................................... polgármester aláírása”
4. számú melléklet a ……/2005. (
) Korm. rendelethez
„4. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT gyermektartásdíj megelőlegezéséhez A) Személyi adatok 1. A gyermektartásdíj megelőlegezését kérő neve és lakcíme:……………………………………… 2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a gyermektartásdíj megelőlegezését kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma:………………………………………… 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a gyermektartásdíj megelőlegezését kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Név
Születési hely, idő
Anyja neve
- házastársa, élettársa - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) - gyermekei*
* A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek.
2 B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai
A kérelmezővel A közös kérelme háztartásző ban élő jövedel házastárs me (élettárs) jövedelme
A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme
Összesen
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 10. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 11. Munkavállalói járulék összege 12. A család összes nettó jövedelme [913. (10+11+12)] A család összes nettó jövedelmét csökkentő 14. tényezők (pl. tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja]
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem [az ügyintéző tölti ki!]: .................................…….Ft/hó. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-14. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum:………………………………….. …………………………. a támogatást kérő aláírása”
5. számú melléklet a ……/2005. (… ) Korm. rendelethez
„5. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez ADATLAP a gyermektartásdíj megelőlegezése címén igénybe vehető előleg igényléséhez ......................... év ..................................... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: ................................................................................................................................................ 2. Önkormányzat neve: ................................................................................................................................................. 3. KSH azonosító kódja: ............................................................................................................................................... (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) 4. A tárgyhónapban gyermektartásdíj megelőlegezésében részesülők száma: Ebből a Gyvt. 4. § (1) bek. b) pontja szerinti jogosultak száma : 5. A tárgyhónapban kifizetett gyermektartásdíj megelőlegezésének összege: Ebből a Gyvt. 4. § (1) bek. b) pontja szerinti jogosult részére kifizetett összeg: 6. Az igényelt előleg összege: a) a tárgyhavi kifizetés összege: (az 5. rovat összegével egyezik meg) b) a tárgyhavi kifizetés és az előző havi előleg különbözete (előjel nélkül): [a január havi igénylés kivételével a 6. a) pont és az előző havi 6. c) pontban szereplő összegek különbözete abszolút értékben, januárban ezen pontba a 6. a) pontban szereplő összeget kell beírni] c) az előleg összege: [a 6. a) és 6. b) pontok összege az alábbi módon: - ha a tárgyhavi kifizetés nagyobb, mint az előző havi előleg összege, akkor a 6. a) pont összegéhez hozzá kell adni a 6. b) pont összegét, - ha a tárgyhavi kifizetés kisebb, mint az előző havi előleg, akkor a 6. a) pont összegéből ki kell vonni a 6. b) pont összegét. Január hónapban történő igényléskor a 6. a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni.] 7. A tárgyhónapban történő visszafizetés: a) a Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése alapján: b) a Gyvt. 133. §-a alapján: Összesen:
.......................... fő ………………... fő .......................... Ft ………………..Ft .......................... Ft .......................... Ft .......................... Ft
.......................... Ft
.......................... Ft .......................... Ft .......................... Ft
8. Az igényelt előleg nettó összege: [az előleg - 6. c) pont - összegét csökkenteni kell a 7. rovat összegével]
.......................... Ft
Dátum: ................ év ...................... hó ........ nap P. H. ................................................................................... városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző aláírása
.................................................... a polgármester aláírása”
6. számú melléklet a ……/2005. (… ) Korm. rendelethez
„6. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez
ADATLAP az otthonteremtési támogatás összegének kifizetéséhez ......................... év ..................................... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: .................................................................................................................................................. 2. Önkormányzat neve: ................................................................................................................................................. 3. KSH azonosító kódja: ................................................................................................................................................ 4. A tárgyhónapban otthonteremtési támogatásban részesülők száma: ........................................................................…………………………………………………………..fő 5. A tárgyhónapban kifizetendő otthonteremtési támogatás összege: ….…...........................................................................……………………………………………………Ft 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: ....................................................................................................................…………………………….Ft (a Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege: .....................................................................................................................................…………………Ft (az 5. rovat összegét csökkenteni kell a 6. rovat összegével) Dátum: ................ év ...................... hó ........ nap P. H. ................................................................................... városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző aláírása
.................................................... a polgármester aláírása”
7. számú melléklet a ……/2005. (… ) Korm. rendelethez
„7. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Tartalmi követelmények a helyi önkormányzatok számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program). 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). II. A megyei (fővárosi) önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei 1. Az önkormányzat által fenntartott, szakellátást (esetleg alapellátást) nyújtó intézményhálózat bemutatása, különös tekintettel a Gyvt.-ben előírtak teljesítésére. 2. Ellátásban részesülők száma, korcsoportok szerinti megoszlása, tendenciák. 3. Változások az ellátás feltételeiben (személyi, tárgyi, elhelyezési feltételek). 4. A felügyeleti szervek által végzett gyermekvédelmi szakmai ellenőrzések tapasztalatainak bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó célok, javaslatok, elképzelések (milyen típusú intézmények kialakítására, átalakítására, fejlesztésére lenne szükség a gyermekek szükségletei alapján, milyen területeken tervezik bevonni a civil szervezeteket a szakellátás feladatainak ellátásába).”
Az előterjesztés szöveges része A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer) módosítását a jogalkalmazást szolgáló pontosítások mellett számos jogszabályi változás indokolja. A módosítás jogszabályi alapja az alábbiakban összegezhető: 2005. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket., ha a korábbiaknál szűkebb körben is, de megengedi, hogy az úgynevezett különös eljárási normák – így a gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági eljárási normák – kisebb-nagyobb mértékben eltérjenek az általános rendelkezésektől. Ennek megfelelően tekinti át a módosítás a gyámügyi ügytípusok sajátosságaiból eredő indokok miatt azokat a különleges eljárási szabályokat, ahol a Ket. lehetővé teszi az általános szabályoktól való eltérést. A módosítás ennek alapján többek között részletesebb ügyfélfogalmat állapít meg, módosítja a hivatalból és a kérelemre induló ügyek körét, egyes ügytípusokban lehetővé teszi az értesítés mellőzését az eljárás megindításáról, meghatározza a környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv tartalmi elemeit, a szakhatóság közreműködését, az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Szabályozza továbbá a részjogerő kérdését, az újrafelvételi eljárás meghatározott ügyekben való kizárását, a végrehajtás elrendelésére, illetve foganatosítására jogosult hatóságok kijelölését, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat. 2006. január 1-jén hatályba lép a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvény. A törvény módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.). A módosítás értelmében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül a családi pótlék összegébe, a hozzá kötődő természetbeni kedvezmények azonban megmaradnak. Megjelenik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, azzal hogy a megállapításával kapcsolatos eljárási rendet az önkormányzat rendeletben szabályozza, egyidejűleg bevezetésre kerül az egyszeri támogatás. Jelen előterjesztés a Gyvt. módosításából adódó rendelkezések végrehajtását is szolgálja. 2005. augusztus 1-jén Magyarország vonatkozásában hatályba lépett a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján
2 kelt Egyezmény (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény). A Hágai Örökbefogadási Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény értelmében az Egyezményben meghatározott Központi Hatóság feladatait Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a továbbiakban: ICSSZEM) látja el. A nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Központi Hatóságoknak kiemelt szerepe van. Ide kell a kérelmet benyújtani és a két érintett állam Központi Hatóságainak együttműködése keretében születik meg a gyermek örökbeadhatóságáról és a szülők örökbefogadásra való alkalmasságáról szóló jelentés is, illetve az örökbefogadás felbontása esetén is közösön rendezik a gyermek további sorsát. Az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Gyer. egyrészt rendelkezéseket fogalmaz meg a központi hatósági feladatok ellátására vonatkozóan, másrészt meghatározza azokat az örökbefogadással kapcsolatos eljárási szabályokat, amelyeket a gyámhivataloknak az Egyezményben részes államok polgárai esetén alkalmazniuk kell. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 2005. március 1-jétől kell alkalmazni. A 2201/2003/EK rendelet szabályozásának középpontjában a gyermekvédelem áll. A rendelet eltörli az ún. végrehajthatóvá nyilvánítási (exequatur) eljárást a gyermekkel való kapcsolattartási ügyekben. Az egyik tagállamban a kapcsolattartás tárgyában hozott határozat a többi tagállamban külön eljárás lefolytatása nélkül végrehajtható, amennyiben a határozatot hozó bíróság vagy hatóság – a rendelet III. melléklete szerinti – igazolást kiállítja. Meghatározott feltételek fennállása esetén hasonló szabályt fogalmaz meg a 2201/2000/EK rendelet a gyermek feletti szülői felügyelet tárgyában hozott határozat végrehajtása esetében is. A rendelet szerinti központi hatósági feladatokat osztott hatáskörben részben az Igazságügyi Minisztérium, részben az ICSSZEM látja el. A 2201/2003/EK rendeletből adódó feladatok végrehajtása is indokolja a Gyer. módosítását. A Kormány a 100 lépés programjában vállalta, hogy a Gyer. módosítása során harmonizálja a gyámhivatalok határait a kistérségi körzethatárokkal. Ezt a feladatot a regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 2. pontja is előírja. Ennek a harmonizációnak tesz eleget a Gyer. 1. számú mellékletének a módosítása, amelynek eredményeképpen a kistérségi és a körzeti gyámhivatali határok nem metszik egymást. A Gyvt. 2005. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása lehetővé teszi, hogy a Gyer.-ben kijelölt városi, fővárosi kerületi gyámhivatal mellett, a törvényben
3 meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézője is elláthasson elsőfokú gyámhivatali feladatot. Ennek megfelelően a Gyer. 1. számú melléklete három új kistérség székhelye szerinti önkormányzatot (Cigánd, Bélapátfalva és Őriszentpéter) is kijelölt, hogy elláthasson elsőfokú gyámhivatali feladatokat. A Gyer. módosításának főbb elemei a következők: 1. Általános rendelkezések (Gyer. 1–6. §) A módosítás pontosítja a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladatot gyakorlók körét. A változásokat az indokolja, hogy 2005. szeptember 1-jén megkezdték működésüket a szociális és gyámhivatalok, továbbá a Gyvt. 2005. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása révén lehetővé vált, hogy a Gyer. mellékletében kijelölt városi, fővárosi kerületi gyámhivatal mellett a külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézője is elláthasson elsőfokú gyámhivatali feladatokat. A Gyvt. szerint a megyei és a fővárosi gyámhivatalok koordinálják a bűnelkövetés és a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett gyermekek, valamint a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, továbbá a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A Gyvt. a megyei gyámhivatalok kötelezettségévé teszi, hogy évente elemezzék a megyében a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, s értékeljék a bűnmegelőzési tevékenységet. Ezen összegzés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a bűnmegelőzésben érintettek részvételével megyei egyeztető tanácskozást kell tartani. A módosítás az eddigi tapasztalatok tükrében pontosítja azok körét, akiktől a gyámhivatal tájékoztatást kérhet illetve, akiket meghívhat az éves értekezletre. Az előterjesztés tartalmazza továbbá a bűnmegelőzési jelentés legfőbb tartalmi elemeit (2. számú melléklet). 2. A gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai (Gyer. 7–17. §) A módosítás kimondja, hogy a gyámhatósági eljárásban a Ket., a Gyvt., valamint a Gyer. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Gyer. módosítása azoknál a jogintézményeknél tartalmaz változásokat, ahol a Ket. megengedi az általánostól eltérő szabályok meghatározását. Így a Gyer. a Ket. szabályaival összhangban bővíti az ügyfél fogalmát azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban – meghatározott feltételek mellett – ügyfélnek tekinti a
4 gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekotthon vezetőjét, a nevelőszülőt, továbbá a gyermekjogi képviselőt is. Az előterjesztés – figyelemmel a gyermek mindenekfelett álló érdekére – pontosítja a hivatalból és a kérelemre indítható eljárások körét. A Ket. garanciális szabálya az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról. Ugyanakkor a jogalkalmazók munkáját segíti a módosítás azzal, hogy az értesítési kötelezettség teljesítésére 8 napos határidőt határoz meg. Ezt az indokolja, hogy a Ket. értelmében 8 napon belül lehet a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. A két eljárási cselekmény között a módosítás révén megteremtődik az időbeni összhang. Az előterjesztés megjelöli továbbá azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindításáról mellőzhető az értesítés. Ezek egy részében azért mellőzhető az értesítés, mert az a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések eredményességét veszélyeztetné, más részükben pedig azért, mert ezekben az ügyekben (védelembe vétel, családba fogadás stb.) rendszeres felülvizsgálat valósul meg. Messzemenően a gyermek érdekét szolgálja az a rendelkezés, hogy a gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani arra hivatkozva, hogy a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta. A Gyer. módosítása az eljárás felfüggesztése körében kimondja, hogy a szakértői vélemények beszerzése érdekében az eljárást a hatóság felfüggesztheti. Emellett meghatározza azokat az ügyeket (kapcsolattartás, örökbefogadás előtti eljárás, gyermektartásdíj megelőlegezésének és az otthonteremtési támogatásnak a megállapítása), amikor az eljárást az ügyfél kérelmére fel lehet függeszteni. Az ügyfél kérelmére történő felfüggesztésnek egyéb esetekben a gyámhatósági eljárásban nincs helye. A tervezet egyértelműen rögzíti, hogy a gyámügyi eljárásban nélkülözhetetlen környezettanulmány (helyzetértékelés) alatt a Ket. szerinti helyszíni szemlét kell érteni. A módosítás meghatározza, hogy az ennek során készült jegyzőkönyvnek a Ket.-ben meghatározottakon kívül – a Gyvt. adatkezelési szabályaival összhangban – tartalmaznia kell a gyermek lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek, a gyermek sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, a háziorvos, a védőnő, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat is. A Gyer. módosítása a gyámhivatalok adminisztratív terheit csökkenti azzal, hogy meghatározza azon vagyoni ügyek körét, amelyek esetében mellőzni lehet a gyermek, illetve a gondnokolt közvetlen meghallgatását. Erre akkor van lehetőség, ha a kifizetés összege, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő
5 pénzfelvétel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gondnokolt, illetve a gyermek beleegyezését. A tervezet a Ket. képviseletre vonatkozó rendelkezéseire tekintettel pontosítja az ügygondnok kirendelésének szabályait az ismeretlen, valamint az ismeretlen helyen távollévő személy esetében. Az előterjesztés módosítja a döntés tartalmára és közlésére vonatkozó szabályokat. Emellett az országgyűlési biztos ajánlásának megfelelően rögzíti, hogy ha a gyámi, valamint gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés csak a nevét, a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza. A módosítás a Ket. 104. §-ának (4) bekezdésére tekintettel meghatározza azokat az ügyfajtákat, amelyeknél a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezések tekintetében beáll a jogerő. Ezek az ügyfajták a következők: a kapcsolattartással, a családba fogadással, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyek. A tervezet a Ket. 112. §-ában kapott felhatalmazás alapján meghatározza azokat az ügyeket, amelyekben nincs helye újrafelvételi eljárásnak. Ilyenek a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, az ideiglenes gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek. A Gyer. módosítása – bizonyos kivételekkel – a végrehajtás foganatosítását a végrehajtó szolgálatok létrehozásáig a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti. Az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésekor azonban – a Gyvt. szabályaival összhangban – a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről a beutaló szerv gondoskodik. A kapcsolattartás végrehajtásáról minden esetben a gyámhivatal gondoskodik, függetlenül attól, hogy arról a bíróság vagy a gyámhivatal rendelkezett. A tervezet az elektronikus ügyintézés szabályait csak meghatározott eljárási cselekmények tekintetében engedi meg, így az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése, az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása, valamint az idézés és az értesítés vonatkozásában. 3. Szülői felügyelet és kapcsolattartás (Gyer. 18–33. §) A tervezet összhangot teremt a Ket., a Csjt., a Ptk. és a Gyer. szabályai között. A Gyer. módosítása egyértelműen meghatározza a kapcsolattartás
6 formáit – folyamatos és időszakos –, valamint a tartalmukat (meglátogatás, elvitel, huzamosabb együttlét, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés). A kapcsolattartás szabályozása, újraszabályozása iránti kérelmet – a gyermeki jogoknak megfelelően – a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a szülők és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet a szülők közötti egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik. A módosítás egyértelművé kívánja tenni, hogy a kapcsolattartás csak akkor hajtható végre, ha akár a felek, akár a bíróság vagy a gyámhivatal a kapcsolattartás gyakorlásának módját teljeskörűen rendezi. Ennek megfelelően a Gyer. módosítása pontosítja a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező részének tartalmi elemeit, különös tekintettel az elmaradt kapcsolattartás pótlására. Gyakori eset, hogy a gyermeket nevelő szülő hosszabb időn keresztül megakadályozza a kapcsolattartást. Az így elmaradt folyamatos és időszakos kapcsolattartás időszakainak összeadása olyan hosszú időt tehet ki, amely a gyakorlatban már nem kezelhető. Előfordulhat, hogy olyan hosszú időn keresztül lenne szükséges a különélő szülő számára biztosítani a kapcsolattartást, amely a gyermek elhelyezésének megváltoztatásához hasonló helyzetet teremtene. Ezért a tervezet kimondja, hogy az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye. A tervezet pontosítja továbbá, hogy mit jelent a kapcsolattartás újraszabályozása, és arra milyen esetekben kerülhet sor. A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának vagy időtartamának megváltoztatásáról is dönthet. Mind a kapcsolattartás szabályozása, mind annak végrehajtása során hasznos és eredményes lehet a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevétele, különösen akkor, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a szülők között kommunikációs zavarok állnak fenn.
7 A Gyer. módosítása egyértelműen rögzíti, hogy a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult, illetve kötelezett a gyermeket a másik szülő vagy a gyermeket nevelő más személy ellen neveli, vagy a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget. A végrerhajtás szabályait a tervezet differenciáltan határozza meg, külön kezelve azt az esetet, amikor a 16. életévet betöltött gyermek magatartása miatt hiúsul meg a kapcsolattartás. Ebben az esetben a gyámhivatal felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha a felek igénybe veszik a gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy kérik a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését. 4. Házasságkötés, örökbefogadás, családi jogállás (Gyer. 34–64. §) A tervezet az örökbefogadási eljárással összefüggésben pontosítja, hogy a gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében különösen mely bizonyítékok alapján dönthet. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket – kivéve, ha törvényes képviseletüket hivatásos gyám látja el – eseti gondnok képviseli. Szabályozza továbbá azt is, hogy a gyámhivatalnak nem kell az örökbe adható gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről külön határozatban rendelkeznie, ha a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket az örökbefogadó már legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza. A Hágai Örökbefogadási Egyezményre tekintettel a tervezet pontosítja a külföldi örökbefogadás szabályait. A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra irányuló szándékát főszabályként a szociális ágazatért felelős minisztériumnál, illetve a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél jelentheti be. Ha azonban a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy olyan államnak az állampolgára, amely részese a Hágai Örökbefogadási Egyezménynek az örökbefogadás iránti szándékát az állandó lakóhelye szerinti állam által, az Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnál vagy meghatalmazott testületnél jelenti be. A magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a magyar Központi Hatóságnál terjesztheti elő a kérelmét, ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes állam gyermekét kívánja örökbe fogadni. A központi hatósági feladatokat Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium látja el. A tervezet meghatározza azokat a dokumentumokat, amelyeket csatolni kell a külföldi állampolgárnak a nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez. Ha van az országos nyilvántartásban olyan gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a Központi Hatóság az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat egyetértésével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy
8 a gyermekkel fel kívánja venni a kapcsolatot, akkor a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja a gyámhivatalt és a gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása alapján dönt a gyermek gondozásba történő kihelyezéséről. A gyermek családba történő beilleszkedését a gyermekvédelmi szakszolgálat figyelemmel kíséri. A Gyer. módosítása meghatározza a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott központi hatósági feladatok ellátásának rendjét, különös tekintettel az igazolások kiadására, az örökbefogadott gyermek helyzetéről készült jelentések elkésztésére, illetve fogadására. Az előterjesztés külön rendelkezéseket határoz meg a külföldön élő magyar állampolgárságú személyek örökbefogadási ügyeire vonatkozóan. A családi jogállással kapcsolatban a tervezet pontosítja, hogy a gyámhatóságnak a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálnia kell az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapotot hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. A tervezet a családi jogállás rendezése kapcsán szabályozza, hogy szakorvosi bizonyítványként a szakorvos által aláírt terhesgondozási kiskönyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját. 5. Pénzbeli ellátások (Gyer. 65–81. §) Az előterjesztés a családtámogatási rendszer átalakításával összefüggésben módosított Gyvt. rendelkezéseinek megfelelően határozza meg az egyszeri támogatás folyósításának szabályait. A módosítás tartalmazza az egyszeri támogatás igénylésére és elszámolására vonatkozó előírásokat is. Tekintettel arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege beépült a családi pótlék összegébe, és mint pénzbeli támogatás megszűnt, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó rendelkezések a Gyer.-ben is hatályon kívül helyezésre kerültek. Az új ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának eljárási szabályait a Gyvt. értelmében a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A gyermektartásdíj megelőlegezésére vonatkozó szabályok között a tervezet rögzíti, hogy a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott munkavállalóknak a gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelmükhöz csatolniuk kell tartózkodási
9 engedélyük másolatát, a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, valamint a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válnak jogosulttá az ellátásra. Ha a jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a Gyvt.-ben meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell igazolni. Az iratot a gyámhivatal köteles beszerezni. A gyámhivatalnak az eljárás megindításáról szóló értesítésében fel kell hívnia a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. 6. Gyermekvédelmi gondoskodás (Gyer. 82–126. §) A tervezet pontosítja a védelembe vétellel kapcsolatos eljárási szabályokat, különös figyelemmel a határozat rendelkező részének tartalmi elemeire, valamint arra, hogy a kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább félévente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről. A Gyer. módosítása egyértelművé teszi az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó veszélyeztető magatartásokat, illetve rögzíti, hogy a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata – amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat –, valamint a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása szintén megalapozza az ideiglenes hatályú elhelyezést. Az előterjesztés a Ket. szabályaival összhangban szabályozza, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó döntésnek mit kell tartalmaznia. A Gyvt. egyértelműen meghatározza a különleges, illetve speciális szükségletű gyermek fogalmát. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak a nevelésbe vett gyermek számára a szükségletéhez igazodó gondozási helyet kell kijelölnie. Ezért a tervezet előírja, hogy az átmeneti nevelésre vonatkozó határozat rendelkező részének is kötelező tartalmi eleme a gyermek különleges vagy speciális gondozási szükségletének a meghatározása. A speciális, illetve különleges ellátáshoz a mindenkori költségvetési törvény magasabb összegű normatívát rendel. A tervezet pontosítja a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság feladatkörét.
10 A Gyer. módosítása kimondja, hogy a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig az utógondozás bármikor, akár ismételten is elrendelhető. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a fiatal felnőtt társadalomba, illetve a családjába való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A Gyvt. szabályainak megfelelően a tervezet egyértelműen rögzíti, hogy az utógondozói ellátással minden esetben együtt jár az utógondozó szociális munka. Ezen túlmenően az előterjesztés külön szabályozza az utógondozás megszűnésének és megszüntetésének eseteit. 7. Gyámság és gondnokság (Gyer. 127–145. §) A tervezet pontosítja a gyámrendelő, illetve gondnokrendelő határozat rendelkező részének tartalmi elemeit a számadás benyújtásának időpontjával kapcsolatban. A gyámhivatal 15 napon belül hozza meg döntését az ügygondnok, illetve a zárgondnok kirendelése, valamint a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadása tárgyában. 8. A gyermek és a gondnokság alatt álló személy vagyoni érdekvédelme (Gyer. 146–162. §) A módosítás tartalmazza, hogy a vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok az előző évre vonatkozó számadást minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozat jogerőre emelkedett. Ezzel a gyámhivatalok munkaterhe csökken, hiszen a számadások és jelentések elfogadásával kapcsolatos feladatok az év során elosztva, és nem az eddigi szabályozásnak megfelelően februárban jelentkeznek majd. 9. Egyéb rendelkezések (Gyer. 163–179. §) A tervezet a nemzetközi ügyek vonatkozásában külön szabályokat állapít meg a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28i 1206/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben. A módosítás a 2201/2000/EK rendelet szabályaival összhangban rögzíti, hogy a szülői felelősség körében a láthatási jogok gyakorlását szabályozó határozatokhoz kiadott igazolás alapján a végrehajtás szerinti tagállamban nem kell külön eljárást lefolytatni a határozat elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása céljából A végrehajtás elrendelésére tehát külön eljárás lefolytatása nélkül kerülhet sor.
11 10. A mellékletek módosítása A Gyer. módosítása érinti a rendelet mellékleteit is. Az 1. számú melléklet az elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területét, a 2. számú melléklet a megyei gyámhivatalok által készítendő bűnmegelőzési jelentés tartalmi követelményeit, a 3. számú melléklet az egyszeri támogatás igényléséhez szükséges adatlap tartalmát, a 4. számú melléklet a jövedelemnyilatkozat tartalmi elemeit, az 5. számú melléklet a gyermektartásdíj megelőgezése címén igénybe vehető előleg igényléséhez szükséges adatlap tartalmát, a 6. számú melléklet az otthonteremtési támogatás kifizetéséhez szükséges adatlap tartalmát, a 7. számú melléklet pedig az önkormányzatok által, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról elkészítendő átfogó értékelés tartalmi elemeit határozza meg. A módosítás tervezett hatálybalépési időpontja: 2006. január 1. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2005. november „
”
Dr. Göncz Kinga
IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR Ikt. szám: 26.576-1/2005. Kérjük, hogy válasz esetén szíveskedjen levelünk számára hivatkozni.
Dr. Müller György jogi helyettes államtitkár (MeH) Gál J. Zoltán politikai államtitkár (általános) Horn Gábor politikai államtitkár (koordinációs feladatokért felelős) Apatini Kornélné helyettes államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) Avar Balázs az európai ügyek tárca nélküli miniszterének mb. hivatalvezetője Dr. Virág Rudolf a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalvezetője Újhelyi István kormánymegbízott (MeH) Dr. Dudás Ferenc közigazgatási államtitkár (Belügyminisztérium) Dr. Pordán Endre közigazgatási államtitkár (Egészségügyi Minisztérium) Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár (Igazságügyi Minisztérium) Dr. Szüdi János közigazgatási államtitkár (Oktatási Minisztérium) Dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár (Pénzügyminisztérium) Dr. Héthy Lajos közigazgatási államtitkár (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium) Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési M.) Dr. Fapál László közigazgatási államtitkár (Honvédelmi Minisztérium) Gilyán György közigazgatási államtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) Őri István közigazgatási államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi M.) Dr. Benedek András közigazgatási államtitkár (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) Horváthné dr. Fekszi Márta közigazgatási államtitkár (Külügyminisztérium) Jambrik Mihály közigazgatási államtitkár (Informatikai és Hírközlési Minisztérium) Dr. Lenkovics Barnabás állampolgári jogok országgyűlési biztosa Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Dr. Kaltenbach Jenő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
1054 BUDAPEST, AKADÉMIA U. 3. Közigazgatási Államtitkárság (tel.: 475-5852, fax: 302-4128)
2
Önkormányzati Érdekszövetségek: Dr. Toller László elnök (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Budapest) Dr. Toller László elnök (Magyar Városok Szövetsége) Dr. Magyar Levente elnök (Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Jászberény) Dr. Wekler Ferenc elnök (Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége) Szabados Ákos polgármester (Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége) Becze Lajos elnök (Magyar Faluszövetség) Dr. Gémesi György elnök (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) Dr. Balogh László elnök (Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége) Dióssy László elnök (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) Társadalmi szervezetek: Katona Sándor elnök (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) Dr. Csehák Judit elnök (Betegjogi, Gyermekjogi és Ellátottjogi Közalapítvány) Civil szervezetek Dr. Kovács Zsuzsa elnök (Magyar Gyámügyi Társaság), Dr. Orbán István elnök (Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség), Takács Imre elnök (Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete), Gál Antal elnök (Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete), Blumenfeldné dr. Mikola Júlia elnök (Nevelőotthonok Nemzetközi SzövetségeMagyarországi Egyesülete), Szociális és gyámhivatalok: Vörösné dr. Fodor Zsuzsanna gyámhivatal vezető (Bács-Kiskun Megyei Szociális és Gyámhivatal) Dr. Csepeli Ágota gyámhivatal vezető (Fővárosi Szociális és Gyámhivatal) Takács Jánosné gyámhivatal vezető (Fejér Megyei Szociális és Gyámhivatal) Rétiné dr. Böhm Éva gyámhivatal vezető (Győr-Moson-Sopron Megyei Szociális és Gyámhivatal) Mentuszné dr. Terék Irén gyámhivatal vezető (Heves Megyei Szociális és Gyámhivatal) Dr. Tőke Alajos gyámhivatal vezető (Zala Megyei Szociális és Gyámhivatal) Dr. Mohos András elnök (Magyar Államkincstár) 1054 BUDAPEST, AKADÉMIA U. 3. Közigazgatási Államtitkárság (tel.: 475-5852, fax: 302-4128)
3
Tisztelt …………….
Tájékoztatom, hogy véleményezés céljából 2005. november 23-án elektronikus formában megküldöm a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról készült kormány-előterjesztés tervezetét a következő elektronikus levélcímre. «email» Kérem, hogy egyetértéséről, illetőleg esetleges észrevételeiről 2005. december 2-áig tájékoztatni szíveskedjék. A válaszborítékot a Jogszabály-előkészítési Főosztály részére kérem címezni (1054 Budapest, Akadémia u. 3., ügyintéző: dr. GulácsyTóth Tamás, telefonszám: 475-5752, telefax szám: 312-6002). A véleményeket elektronikus levélben is fogadjuk az alábbi címen:
[email protected] Budapest, 2005. november„
„
Üdvözlettel: Dr. Kovárik Erzsébet
1054 BUDAPEST, AKADÉMIA U. 3. Közigazgatási Államtitkárság (tel.: 475-5852, fax: 302-4128)
