NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTER A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. JEF/………-…/2016-NFM. Készült 2016. október 21-én ME/2294/2016.
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az állami turizmusfejlesztésről
Budapest, 2016. október
Készítette: dr. Guller Zoltán vezérigazgató dr. Princzinger Péter vezérigazgató-helyettes dr. Bodor Viktória igazgató
Látta:
Jóváhagyta: dr. Seszták Miklós miniszter
2
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: államtitkári értekezlet időpontja: Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság ülése: Stratégiai Kabinet ülése: kormányülés időpontja:
2016. október 19. 2016. október 19. 2015. október 25. 2016. október 26.
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Miniszterelnökség MK IM BM EMMI HM KKM FM NGM
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
X X
3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés célja a hatékony és eredményes turizmusfejlesztést szolgáló tervezési keretek és intézményi keretek meghatározása. Ezen belül az előterjesztés egyik célja annak a turisztikai desztináció szintű tervezési struktúrának a felállítása, amely biztosítja a turizmus, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bíró szektor egységes, a hosszú távú kormányzati stratégiai tervekkel összhangban álló szakmai fejlesztésének megalapozását. Az előterjesztés másik célja azon állami tulajdonú gazdasági társaságok megalapításának jogi előkészítése, amelyek a kiemelt turisztikai beruházások megvalósítását szolgálják. 1.2 A kormány-előterjesztés szükségességének okai Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz – a környezeti, kulturális, gazdasági fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése mellett – (1) a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése, valamint (2) a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének növelése. Ma Magyarországon a turizmus kínálati oldalát jelentő desztinációk és az ezekben működő szolgáltatók nagyobb részben minőségi, kisebb részben mennyiségi problémákkal küzdenek. A turizmus gazdasági mutatószámai jelenleg jók, a trendek biztatóak, de kérdés, hogy a további bővülésnek van-e fedezete, illetve az honnan biztosítható, hogyan teremthető meg. Magyarország (ami a külföldi turisztikai kereslet felől nézve praktikusan és jellemzően Budapestet és a Balatont jelenti, amelyek mellett még a fürdővárosok – Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló, Sárvár „láthatóak”) ma nemzetközi mércével mérve „olcsó desztináció”. Az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválja az olcsó, „még éppen elfogadható” minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi szolgáltatásfejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem.
4
A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest–KözépDunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az ÉszakMagyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban. A turisták körében Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február) évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető. A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozícionálható desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási, területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csak részben, vagy csak szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék” határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra, azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetőek. Fontos tisztázni, hogy mit értünk a „turizmusfejlesztés” fogalma alatt. Az egyik értelmezés, hogy a turizmusfejlesztés azon desztinációk pozícionálása (vagy újrapozícionálása), marketing koncepciójának megújítása, szolgáltatási kapacitásainak bővítése, a határaikon belül igénybe vehető szolgáltatások minőségének javítása, amelyek földrajzi és kulturális egységet alkotó elemekből állnak, és bizonyos elvárt, látogatószámban, vendégéjszakában mérhető teljesítményt nyújtanak, ezzel profitot termelnek és az államháztartásnak bevételt produkálnak. A másik, tágabb értelmezés szerint ezen túl a turizmus a vidékfejlesztés, a területi differenciálás, a térségi fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének eszköze is, és a közvetett hatások (alapinfrastruktúra, munkahelyteremtés, vidéki népességmegtartó erő) elérése érdekében ott is törekedni kell „valamilyen” turisztikai fejlesztésre, ahol ez a látogatószámokkal, vendégéjszakák számával nem feltétlenül támasztható alá. A javasolt szabályozás lényege, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen. A javaslat szerint az Országgyűlés törvényi szinten
5
rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a turisztikai fejlesztések célját, valamint meghatározza a desztinációk szakmai fejlesztésével kapcsolatos alapvető állami feladatokban közreműködő szervezetet, valamint előírja turisztikai desztinációk adatai nyilvános közzétételével kapcsolatos feladatokat. A javaslat szerint törvényi felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben határozza meg a turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését, a turisztikai desztinációk típusait, a Kormány által kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánított turisztikai desztinációk megnevezését, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit. Ebből következően a már kijelölt desztinációk méretének, földrajzi kiterjedésének megváltoztatása vagy újabb desztinációk kijelölése a későbbiekben a rendelet módosításával történhet. A törvényjavaslat rendelkezése alapján a Kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által rögzített időszakra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony megvalósítása szempontjából. A törvényjavaslat tartalmazza mindazokat a speciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a vagyonkezelő az adott turisztikai beruházást az állam nevében és javára elvégezze. A törvény rendezi az állami beruházás során létrejövő új építmények tulajdonjogi sorsát, és az elszámolás rendjét. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű turisztikai beruházás tekintetében a törvény rendelkezik a közigazgatási hatósági és szakhatósági ügyintézések gyorsításáról, szabályozza továbbá a közmű-szolgáltatókkal való együttműködés és elszámolás rendjét a közmű-fejlesztések költséghatékony megvalósítása érdekében. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A tervezett intézkedések a közfeladat hatékonyabb ellátását szolgálják.
2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés célja az előterjesztés mellékletét képező törvény-tervezet és kormányrendelet elfogadásával érhető el. 2.2. Egyéb intézkedés
6
A törvényjavaslat a turisztikai fejlesztések tervezésének és a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának legfontosabb törvényi szabályait – kereteit – adja meg, melyet tartalommal értelemszerűen a desztinációk és kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kijelölése, valamint a fejlesztési programok kidolgozása tölt meg. Ez nem egy egyszeri, hanem többlépcsős, hosszabb távú, a források ésszerű elosztására és ütemezésére is figyelemmel lévő kormányzati feladatot jelent. E munka első fázisának eredményeként kerülnek jelen előterjesztéssel egyidejűleg a Kormány elé a Balaton és Sopron-Fertő tó kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben megvalósítandó egyes beruházásokról szóló előterjesztések. 2.3. Megoldási javaslatok Az előterjesztés tekintetében más megoldási javaslat, alternatíva nem merült fel.
3. Előzmények, kapcsolódások - a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer átalakításához szükséges intézkedésekről szóló 1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat - a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1209/2016. (IV. 25.) Korm. határozat - a turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos állami feladatok változásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1210/2016. (IV. 25.) Korm. határozat - a Kormány (már hatályon kívül helyezett) 87/2016. (IV. 25.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról - a nemzeti fejlesztési miniszter (már hatályon kívül helyezett) 9/2016. (IV. 25.) NFM rendelete az egyes gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 77/2012. (XII. 22.) NFM rendelet módosításáról és a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről szóló 38/2014. (IX. 4.) NFM rendelet hatályon kívül helyezéséről.
4. Európai uniós kapcsolódások 4.1. Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós aktushoz.
7
4.2. Előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn az Európai Unió joga alapján. 4.3. A tervezet az EUMSZ. 107. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz.
5. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés szerinti törvény-tervezet Országgyűlés általi megtárgyalást igényel.
6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés nem kerül társadalmi egyeztetésre.
7. Vitás kérdések Az Igazságügyi Minisztérium nem ért egyet azzal, hogy először egyfajta kerettörvény kerül elfogadásra, amelyet utólag követnek a desztinációk meghatározásai és a kiemelt turisztikai beruházások kijelölése, ehelyett véleménye szerint a már elkészült projektekhez lenne indokolt a jogszabályi környezetet igazítani, ha az szükséges. Az előterjesztő álláspontja szerint viszont ésszerű előzetesen a törvény elfogadása és azt követően a fejlesztési programok kidolgozása, hiszen a projektek tervezéséhez már szükséges a desztinációként történő kijelölést ismerni és a projektek megvalósításának törvényi tartalmát számításba venni. A turizmus-fejlesztés továbbá nem egy meghatározott célprojekt, hanem egy hosszabb távú folyamat, amelynek során a pénzügyi források és egyéb személyi, tárgyi feltételek nem egyidőben állnak rendelkezésre az ország összes fejlesztési térségében, a projektek adott esetben egymásra épülnek stb. Az IM a törvényjavaslat egyes szabályait (pl. a beruházásra vonatkozó tulajdoni kérdéseket) nem tartja törvényhozási szintre tartozónak; az előterjesztő viszont nem tartja célszerűnek ezt megállapodással rendezhető kérdéssé tenni. A Belügyminisztérium szerint az előterjesztés nem rendezi azt a problémát, ha az önkormányzat által használt közös tulajdonú területen önkormányzati érdeket szolgáló tevékenység folyik; vagyonkezelői jog az állami cég részére önkormányzati érdeksérelmet okozhat, hiszen az önkormányzat adott esetben szintén közfeladatot láthat el a közös tulajdonú ingatlanban. Az előterjesztő – a helyi, illetve tulajdonosi érdekek védelmére figyelemmel – rámutat arra, hogy a kiemelt turisztikai beruházások megvalósítására csak a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával kerülhet sor [7. § (2) bekezdés]. 8. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem
8
Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A turizmus stratégiailag fontos nemzetgazdasági ágazat, amely lényegében külföldi tőke nélkül, nemzeti erőforrásokból rentábilisan működik és saját hozzáadott értékkel erősödhet is, hozzájárulva az ország versenyképességéhez. Magyarország adottságai, hagyományai a turizmus és a vendéglátás terén kiválóak. A meglévő természetföldrajzi, kulturális adottságok és a mesterségbeli tudás kiaknázása érdekében azonban koncepcionálisan új megközelítés szükséges. Ennek központi eleme, hogy a tervezés alapegységévé a turisztikai fogadóterületeket (turisztikai desztinációkat) kell helyezni, és ezen belül egyes desztinációk fejlesztését koncentráltan kell tervezni, és a korábbinál magasabb szinten kell koordinálni. Jelenleg Magyarországon Budapest és Balaton az a két turisztikai térség, amelyek önmagukban képesek megjelenni a nemzetközi szintű turisztikai kínálatban. Az ország érdeke – e két „húzó desztináció” fejlesztése mellett – harmadik, negyedik, majd további térségek megerősítése és pozícionálása. Ennek jegyében törvényi felhatalmazás alapján a Kormány meghatározza a turisztikai desztinációk rendszerét és magukat a desztinációkat. A turisztikai szempontból kiemelkedő, a beutazó turizmus tekintetében meghatározó fogadóterületeket a Kormány kiemelt fejlesztési célterületként, ún. kiemelt turisztikai fejlesztési térségként határozhatja meg. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Dr. Seszták Miklós miniszter 4. Részletes kommunikációs terv:
írásos válaszadás javasolt: Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2016. október
Dr. Seszták Miklós miniszter
9
HATÁSVIZSGÁLATI LAP
I. Költségvetési hatások: A törvény-tervezet a költségvetésben megtervezett forrásokon felül többlet forrásigényt nem támaszt. A rendelkezésre álló források allokációját befolyásolhatja, annyiban, hogy a továbbiakban a támogatások elosztásának tervezésekor figyelembe kell venni a turisztikai desztináció alapú tervezés követelményét. II. Adminisztratív terhek: Nem változnak. III. Egyéb hatások: Az érintett földrajzi területek turisztikai látogatottságának növekedése.
10
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az állami turizmusfejlesztésről szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés a) 1. számú mellékletében szereplő törvény-tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűlés számára történő benyújtását azzal, hogy a törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a nemzeti fejlesztési miniszter látja el; b) 2. számú mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben – az a) pont szerinti törvény hatálybalépési időpontjához igazodó időpontban – történő kihirdetését.
11
1.
számú melléklet a …./…../2016. számú kormány-előterjesztéshez
2016. évi … törvény az állami turizmusfejlesztésről Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet Turisztikai fejlesztés 1.
§
E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre terjed ki. 1. Értelmező rendelkezések 2.
§
E törvény alkalmazásában 1. turisztikai térség (desztináció): egy vagy több megye (főváros) területén belül földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik; 2. kiemelt turisztikai fejlesztési térség: olyan turisztikai desztináció, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik;
12
3. kiemelt állami turisztikai beruházás: a turisztikai desztináción belül 100%-ban az állam, vagy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek fűződik; 4. turisztikai fejlesztés: minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások, turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és tartózkodást támogató infrastruktúra stb.) bővítését vagy minőségének javítását, piacra jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat. 2. A turisztikai fejlesztések tervezése 3.
§
(1) A turisztikai célú fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai desztináció. (2) A turisztikai desztinációvá nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása. (3) A turisztikai desztináció fejlesztésének célja a térség a) turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése, b) a turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése egyedi természeti, táji, kulturális karakterének megőrzése, fenntartása mellett, annak egyedi jellegét, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve. (4) Az állam feladata a) az állami turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása, b) a turisztikai desztináción belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése és a megvalósítás desztináción belüli és desztinációk közötti szakmai összehangolása, c) szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai desztinációkon belül és a desztinációk között a turisztikai fejlesztések tekintetében ca) a turisztikai desztináció megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, cb) a kulturális örökség védelméhez, cc) az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá cd) a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez kapcsolódóan szükséges turisztikai kapacitásokat, feladatokat és szakmailag összehangolni azok végrehajtását. (5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.
II. Fejezet Kiemelt állami turisztikai beruházások 3. Vagyonkezelői kijelölés
13
4.
§
(1) Az állam a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló zárt körűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaságokat létesít. (2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságokban az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben kijelölt személy gyakorolja. (3) A Kormány turisztikai desztinációkat, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások helyszínét meghatározó rendeletében (a továbbiakban: rendelet) megállapított adott turisztikai térségben lévő, a rendeletben helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, vagy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló ingatlanoknak az államot megillető tulajdoni hányadát a tulajdonosi jog gyakorlója, mint közfeladat ellátásához szükséges területet, ingyenesen, a rendelet hatálybalépésétől számított 30 éves időtartamra – kivéve ha a tulajdonos és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett működtetéséhez szükséges ésszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg – az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe adja. (4) A turisztikai térségben lévő, az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló – a 1. számú mellékletben helyrajzi szám szerint megjelölt – ingatlanoknak az önkormányzatot megillető tulajdoni hányada, mint közfeladat ellátásához szükséges terület, ingyenesen, a rendelet hatálybalépésétől számított 30 éves időtartamra – kivéve ha a tulajdonos és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett működtetéséhez szükséges ésszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg – a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti ingatlan (továbbiakban: vagyonkezelésében lévő ingatlan) tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni. (6) A rendelet hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog fennállását a (3) és (4) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog nem érinti, de az egyéb vagyonkezelői jog tartalmát a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül felül kell vizsgálni és, amennyiben szükséges, a (3) és (4) bekezdés szerinti vagyonkezelői joggal való összhang megteremtése érdekében módosítani kell. (7) A rendelet hatálybalépését megelőzően a vagyonkezelésben lévő ingatlanon más szervezeteket, szerveket terhelő, forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, továbbá vízgazdálkodási feladatkörök változatlanul fennmaradnak. 4. Turisztikai beruházások megvalósítása 5.
§
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon turisztikai fejlesztési célú beruházásokat végez.
14
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházást a vagyonkezelő az állam nevében és javára végzi. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül. (3) Az (1) bekezdés szerinti beruházásnak a 4. § (4) bekezdés szerinti ingatlanon történő megkezdéséhez a 7. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás szükséges. 6.
§
(1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által és az állam 100%-os tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új építmény a földterület jogi sorsát osztva az állam 100%-os tulajdonába kerül. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által – 100%-ban az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló – vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új építmény önálló ingatlanként e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül. (3) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelésében lévő ingatlanon – a rendelet hatálybalépésekor – fennálló 100%-ban az állam és az önkormányzat közös tulajdonában lévő építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül. (4) A (2) bekezdés alapján felépített új építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (3) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő, mint építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni. (5) A (2) bekezdés szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg. (6) Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket. A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése az (2) és (3) bekezdés szerinti beruházások tekintetében az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti. (7) Az ingatlanügyi hatóság a (5) bekezdés szerinti földhasználati jogot a vagyonkezelő, mint építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlannyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni. (8) A (1)-(3) bekezdésben megjelölt befejezett beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.
15
(9) A (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges építmények ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek a 4. § (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. A vagyonkezelőnek az új építményekre e törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogára e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az új építményekre vonatkozó vagyonkezelői szerződést a (8) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megkötni. (10) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. 7.
§
(1) A vagyonkezelő, mint építtető (a továbbiakban: építtető) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el: a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat; b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban; c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket; d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat; e) megköti a megvalósításra vonatkozó tervezési, kivitelezési és egyéb szerződéseket; f) elvégzi a teljesítések igazolását; g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról; h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról; i) a feladatok elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. (2) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott beruházásoknak a 4. § (4) bekezdése szerinti ingatlanon történő megkezdéséhez jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulást az építtető köteles beszerezni. 8.
§
(1) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az 5. § (1) bekezdése szerinti beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősül. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap, amennyiben jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg. A határidő elmulasztása esetén a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal érintett közmű- és energiaszolgáltató az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított 15 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.
16
(5) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (6) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap. (7) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal összefüggésben a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni; b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni; c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. (8) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításához szükséges beszerzésekkel és hatósági eljárásokkal kapcsolatban az építtető bármely közigazgatási szervtől, hatóságtól, helyi önkormányzattól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét javasolhatja. Amennyiben az építtető által megkeresett a beruházó intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szerv részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a beruházóval az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül. (9) Az (1) bekezdésében meghatározott beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha az építtető rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében az építtető nyilatkozata az irányadó. 5. Közmű beruházások 9.
§
(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási, és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével. Az elszámolás feltételeiről a felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni. (2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges. (3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni. (4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni, és az
17
elvégzett vagy elvégeztetett munka igazolt, indokolt költségeit az (5) bekezdés szerint megtéríteni köteles. (5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni. (6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák arányos költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel, az általános forgalmi adó kivételével adómentesen az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül. (7) A közmű tulajdonosát a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
III. fejezet Záró rendelkezések 6. Felhatalmazó rendelkezések 10.
§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a a) turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, b) a turisztikai desztinációk közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, c) a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével rendeletben határozza meg.
7. Hatálybalépés 11.
§
E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
18
1. számú melléklet a 2016. évi … törvényhez A kiemelt állami turisztikai beruházás: Sopron-Fertő turisztikai desztináció helyrajzi szám
tulajdonos
tulajdoni hányad
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítsa és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése. Az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválja az olcsó, „még éppen elfogadható” minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi szolgáltatásfejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem. A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest–KözépDunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az ÉszakMagyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban. A turisták körében Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február) évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető. A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozícionálható desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási, területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csak részben, vagy csak szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék”
20
határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra, azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetőek. Fontos tisztázni, hogy mit értünk a „turizmusfejlesztés” fogalma alatt. Az egyik értelmezés, hogy a turizmusfejlesztés azon desztinációk pozícionálása (vagy újrapozícionálása), marketing koncepciójának megújítása, szolgáltatási kapacitásainak bővítése, a határaikon belül igénybe vehető szolgáltatások minőségének javítása, amelyek földrajzi és kulturális egységet alkotó elemekből állnak, és bizonyos elvárt, látogatószámban, vendégéjszakában mérhető teljesítményt nyújtanak, ezzel profitot termelnek és az államháztartásnak bevételt produkálnak. A másik, tágabb értelmezés szerint ezen túl a turizmus a vidékfejlesztés, a területi differenciálás, a térségi fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének eszköze is, és a közvetett hatások (alapinfrastruktúra, munkahelyteremtés, vidéki népességmegtartó erő) elérése érdekében ott is törekedni kell „valamilyen” turisztikai fejlesztésre, ahol ez a látogatószámokkal, vendégéjszakák számával nem feltétlenül támasztható alá. A törvényi szabályozás lényege, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen. A törvény rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a turisztikai desztináció általános fogalmát, meghatározza a fejlesztések célját, valamint meghatározza a desztináció-fejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásért való felelősség címzettjét. A törvény rendelkezése alapján a Kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából. A törvény tartalmazza mindazokat a speciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a vagyonkezelő az adott turisztikai beruházást az állam nevében és javára elvégezze. A törvény rendezi az állami beruházás során létrejövő új építmények tulajdonjogi sorsát, és az elszámolás rendjét. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás tekintetében a törvény rendelkezik a közigazgatási hatósági és szakhatósági ügyintézések gyorsításáról, szabályozza beruházásokkal érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével a fejlesztési tevékenység során történő együttműködés és elszámolás rendjét a közműfejlesztések költséghatékony megvalósítása érdekében.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A törvényjavaslat tárgyi hatálya a hazai költségvetésből és az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési forrásokból megvalósuló turizmus-fejlesztési programok szakmai tervezésére és szakmai irányítására terjed ki. A 2. §-hoz A törvényjavaslat négy értelmező rendelkezést tartalmaz, így meghatározza a turisztikai desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a turisztikai fejlesztés fogalmakat. A 3. §-hoz A turisztikai desztináció nem közigazgatási, avagy területfejlesztési fogalom, hanem turisztikai szakmapolitikai és fejlesztéspolitikai kategória. A turisztikai fejlesztések célterületeként, ún. turisztikai desztinációként olyan térségeket szükséges kijelölni, amelyek a potenciális látogatók szempontjából reálisan választható utazási célterületként értelmezhetők. A turisztikai szempontból releváns – termékként vagy komplex turisztikai termékcsomagként értelmezhető – földrajzi egységek határai nem esnek pontosan egybe a közigazgatási, illetve a területfejlesztési egységek határaival. Az előző megállapítás a turisztikai régiókra is igaz, mivel az idegenforgalmi régiók elnevezésének többsége nem hordoz „eladható”, márkaként pozícionálható földrajzi tartalmat vagy közös kulturális értéket. Az ország területét lefedő 9 idegenforgalmi régió közül 3 rendelkezik identitással és területileg azonosítható funkcióval: Budapest, a Balaton és a Tisza-tó. Önmagában azonban, ha egy adott térséget területfejlesztési szempontok alapján kiemeltként határoznak meg, úgy még nem indul meg automatikusan a térség turisztikai fejlődése. Egy térség még attól sem válik turisztikai desztinációvá, ha egyedi, sajátos profillal rendelkezik, valamint a turisztikai piacon felismerhető és önálló márkaként pozícionálható. De mindezek minimális előfeltételei annak, hogy tudatos fejlesztés eredményeként turisztikai termékké válhasson. A törvényjavaslat meghatározza a turisztikai fejlesztések tervezésével kapcsolatos legfontosabb állami feladatokat, és rögzíti, hogy azokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el. Ezzel kapcsolatban fontos rámutatni, hogy az állami feladatok meghatározása értelemszerűen nem érinti, nem korlátozza az önkormányzatok törvényben rögzített turisztikai feladatellátását. A turisztikai ügynökséget az állami és helyi érdekek, értékek szolgálata és
22
összehangolása érdekében a tevékenységének végzése során együttműködési kötelezettség terheli a turisztikai feladatait ellátó önkormányzatokkal. A 4. §-hoz A kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása érdekében az állam 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságokat hoz létre az egyes kiemelt beruházások lefolytatására. A létrejövő új gazdasági társaságok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által – az állami vagyonról szóló törvényben adott felhatalmazás szerinti – rendeletben kijelölt személy gyakorolja. A törvényjavaslat rendelkezése alapján a Kormány rendeletében megjelöli azokat az ingatlanokat, ahol a tervezett állami turisztikai beruházások megvalósulnak és, amelyek 100%-ban az állam vagy az állam és az önkormányzat közös tulajdonában állhatnak. Az állami turisztikai beruházással érintett ingatlanok az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek 30 évre. A szabályozás lehetőséget biztosít ugyanakkor az egyes beruházások specialitásainak figyelembe vételére is: a törvényi 30 év csak akkor irányadó, ha felek a beruházás működtetésére tervezett ésszerű időszakra figyelemmel nem állapodnak meg ettől eltérő időtartamban. A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a törvényjavaslat az 1. mellékletében határozza meg azon önkormányzati tulajdoni illetőségeket, melyekre kijelölésre kerül a törvénnyel a vagyonkezelő. A tulajdonosi jogok gyakorlója köteles a vagyonkezelővel a Kormány rendeletének hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni a vagyonkezelési szerződést, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogait gyakorolni tudja. A létrejövő új vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak, illetőleg amennyiben a beruházási célok érdekében szükséges, úgy közös vagyonkezelés jön létre az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet rendelkezése alapján. Az új vagyonkezelő jogai és kötelezettségei nem érintik a Kormány rendeletének hatálybalépését megelőzően más szervezeteket, szerveket terhelő forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, továbbá vízgazdálkodási feladatköröket, azok változatlanul fennmaradnak. Az 5. §-hoz A törvény lehetővé teszi a vagyonkezelő részére állami beruházások végzését, amelyet a vagyonkezelő az állam nevében és javára végez, mint közérdekű célú fejlesztést. A vagyonkezelő az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló beruházás megkezdéséhez köteles a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulást beszerezni a tulajdonos önkormányzattól. A 6. §-hoz
23
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a megvalósított beruházás tulajdonjogi sorsát és elszámolását a tulajdonosi joggyakorló felé. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az állam 100%-os tulajdonában lévő ingatlanon megvalósuló kiemelt állami turisztikai beruházás során felépülő új építmény, osztva a telek jogi sorsát, az állam 100%-os tulajdonába kerül. Az állam és az önkormányzat közös tulajdonában lévő ingatlanon megvalósuló kiemelt állami turisztikai beruházás során felépülő új építmény, amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – azaz nem áll fenn valamilyen tiltó szabály, mint például a nemzeti vagyontörvény osztott tulajdon létesítésére vonatkozó rendelkezése kizárólagos önkormányzati tulajdon esetén –, úgy a felépítmény az állam 100%-os tulajdonába kerül. A törvényjavaslat biztosítja az állam részére ebben az esetben az ingyenes földhasználati jogot az érintett földrészletre vonatkozóan, és szabályozza e földhasználati jog tartalmát és bejegyzésével kapcsolatos követelményeket, előírva, hogy a földhasználati jogot a vagyonkezelői jog megszűnte nem érinti. Az állam és az önkormányzat közös tulajdonában már meglévő építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül. A befejezett beruházások az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján a vagyonkezelő adatközlésével kerülnek az MNV Zrt. nyilvántartásába, és a felépülő új építmények is ingyenesen a beruházást megvalósító vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek a törvény erejénél fogva. A 7. §-hoz A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a kiemelt állami turisztikai beruházások maradéktalan megvalósításáért. Ennek érdekében a törvényjavaslat felsorolja a legfontosabb feladatokat, amelyeket az építtető köteles ellátni. Köteles továbbá az építtető az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló ingatlant érintő beruházás esetén a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulást is beszerezni a tulajdonos önkormányzattól. A 8. §-hoz A kiemelt állami turisztikai beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülnek, és a törvény rögzíti az ehhez kapcsolódó egyes közigazgatási hatósági eljárások határidejét, valamint a hirdetményi kézbesítés szabályait. Ugyancsak meghatároz a törvény eljárási határidőket a tervezés jóváhagyása során a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozattétele esetében. A hatósági eljárások gyorsítását szolgálja továbbá az a rendelkezés is, amely az elsőfokú határozatnak a fellebbezésre tekintet
24
nélküli végrehajthatóságát teszi lehetővé. A törvény a tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűsítését teszik lehetővé a megjelölt beruházásokkal kapcsolatban. Ennek a §-nak a rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a kiemelt állami turisztikai beruházások a lehető leggyorsabban megvalósulhassanak. A 9. §-hoz A törvényjavaslat rendezi a kiemelt állami turisztikai beruházásokkal érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével a fejlesztési tevékenység során történő eljárást és elszámolást. A törvényjavaslat biztosítja a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy fejlesztés ingyenes átadásának, valamint a bontások és fejlesztések egybeszámításának lehetőségét is, a beruházás lezárását követően. A 10. §-hoz A záró rendelkezések felhatalmazást adnak a Kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a turisztikai desztinációk elnevezését, kiterjedését, típusait, a kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánított turisztikai desztinációk megnevezését, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok pontos helyrajzi számának megjelölésével. A 11. §-hoz A § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
25
2. számú melléklet a …./…../2016. számú kormány-előterjesztéshez
A Kormány …/2016. (……) Korm. rendelete a turisztikai desztinációk meghatározásáról
A Kormány az állami turizmusfejlesztésről szóló 2016. évi … törvény 10. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A Kormány Magyarország turisztikai desztinációivá nyilvánítja az 1. számú mellékletben meghatározott térségeket. (2) A Kormány kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánítja a 2. számú melléklet szerinti turisztikai desztinációkat. 2. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
Orbán Viktor s.k. miniszterelnök
26
27
1. számú melléklet a …/2016 (…/…) Korm. rendelethez 1. A Balaton turisztikai desztináció: Ábrahámhegy Ádánd Alsóörs Alsópáhok Andocs Aszófő Bábonymegyer Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonakali Balatonakarattya Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfőkajár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari
Dióskál Dörgicse Eplény Esztergályhorváti Felsőörs Felsőpáhok Fonyód Főnyed Galambok Garabonc Gyenesdiás Gyugy Gyulakeszi Hács Hegyesd Hegymagas Hévíz Hidegkút Hollád Kapolcs Káptalantóti Karád Karmacs Kehidakustány Kékkút Kereki Keszthely Kéthely Kisapáti Kisberény Kőröshegy Kötcse Kővágóörs Köveskál Látrány Lengyeltóti Lesencefalu Lesenceistvánd
Monoszló Nagyberény Nagycsepely Nagyrada Nagyvázsony Nemesbük Nemesgulács Nemesvámos Nemesvita Nikla Nyim Óbudavár Ordacsehi Öcs Öreglak Örvényes Paloznak Pécsely Pula Pusztaszemes Raposka Révfülöp Rezi Ságvár Salföld Sármellék Sávoly Sérsekszőlős Siófok Siójut Som Somogybabod Somogyszentpál Somogytúr Somogyvár Sümeg Szántód Szegerdő
Tab Tagyon Taliándörögd Tapolca Táska Teleki Tihany Tikos Torvaj Tótvázsony Uzsa Vállus Várvölgy Vászoly Veszprém Veszprémfajsz Vigántpetend Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Visz Vonyarcvashegy Vöröstó Vörs Zala Zalaapáti Zalacsány Zalakaros Zalakomár Zalamerenye Zalaszabar Zalaszántó Zalaújlak Zalavár Zamárdi Zánka
28
Balatonújlak Balatonvilágos Bálványos Barnag Bókaháza Buzsák Cserszegtomaj Csopak
Lesencetomaj Litér Lovas Lulla Marcali Mencshely Mindszentkálla Monostorapáti
2. A Sopron-Fertő turisztikai desztináció: -
Sopron, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Sarród, ideértve Fertőújlak települést is, Fertőszentmiklós, Nagycenk, Röjtökmuzsaj, Sopronhorpács, Zsira, Bük, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe.
Szentantalfa Szentbékkálla Szentgyörgyvár Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szigliget Szólád Szőlősgyörök
29
2. számú melléklet a …/2016 (…/…) Korm. rendelethez Kiemelt turisztikai fejlesztési térségek: 1. Balaton 2. Sopron-Fertő
