Szociális és Munkaügyi Miniszter 2594 - 2/2006-SZMM
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére
a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól
Budapest, 2006.
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A Kormány kiemelt feladatának tekinti a megváltozott munkaképességű személyek élethelyzetének rendezését, foglalkoztatási esélyegyenlőségük feltételeinek javítását, továbbá munkavállalásuk támogatását. Foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseink között hangsúlyos szerephez jut foglalkoztatási arányszámuk növelésének elősegítése, az uniós mértékekhez történő közelítés ösztönzése. Az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek foglalkoztatásából eredő alacsonyabb termelékenység következtében a munkáltatók a piaci verseny feltételeinek nem minden esetben képesek megfelelni. Termékeik, szolgáltatásaik egy részének értékesítése nehézségeket okoz, illetőleg esetenként a piaci ár alatt kénytelenek azokat árusítani. A versenyhátrányt az állami támogatások hivatottak kompenzálni, azonban a foglalkoztatók kiszolgáltatott helyzetéből adódóan a támogatások haszonélvezőivé gyakran a foglalkoztatottak számára megrendelést (bérmunkát) biztosító vállalkozások váltak. A tartós foglalkoztatás feltételeinek megteremtését jelentős mértékben elősegítheti, ha a rehabilitációs foglalkoztatást folytató gazdálkodó szervezetek termékeiket és szolgáltatásaikat „biztos” piacokon értékesíthetik. A „védett piacok” megteremtését kívánja elősegíteni a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló kormányrendelet. Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a részvétel jogát fenntartsa megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős létszámban foglalkoztató munkáltatók (védett műhelyek) számára. Az így lefolytatott közbeszerzési eljárásokban kizárólag védett foglalkoztatók lehetnek ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) meghatározza a kedvezményezett eljárás alanyi körét: védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek, feltéve, ha ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznak. Az előterjesztés ezt kiegészíti a védett műhelyek nyilvántartásba vételi lehetőségével. II. A kormányprogramhoz való viszony A Kbt. módosításáról szóló törvényjavaslattal összefüggő további feladatokról rendelkező 2240/2005. (X. 28.) Korm. határozat 1. pontjának g) alpontja elrendelte a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló kormányrendeletről szóló előterjesztés elkészítését.
3
III. Előzmények A foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására irányuló reform 2004. évben kezdődött el. A reform első lépéseként az elmúlt évben a Kormány elfogadta a foglalkozási rehabilitáció szakmai tartalmát meghatározó szabályokat, majd a rehabilitációs foglalkoztatáshoz nyújtható új támogatások feltételeit tartalmazó kormányrendeletet. Az új szabályok bevezetése elősegíti, hogy a munkavállalót meglévő képességeinek megfelelő, rehabilitációs célú munkavégzés keretében foglalkoztassák, továbbá megteremteti annak a lehetőségét, hogy átlátható, kiszámítható rendszerben valósuljon meg a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő, olyan munkavállalók foglalkoztatásának támogatása, akiknek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek, és a munkáltatók számára nyújtható támogatások az európai uniós versenyszabályoknak is megfelelnek. A reform következő lépése a védett piacok megteremtése, amely a foglalkoztatók gazdálkodási tevékenységének eredményességét növelve kedvező hatást fejthet ki a célcsoporthoz tarozó munkavállalók foglalkoztatására, a foglalkoztatottak számának növekedésére. Az Európai Unió korábbi tagállamai több évtizedes múltra visszavezethető gyakorlattal rendelkeznek a védett piacok szervezésében, meghatározva azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek csak védett műhelyektől vásárolhatók. A közbeszerzési eljárásokban alkalmazható szabályok tekintetében az erre vonatkozó alapelveket az építési beruházásra, az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelv, továbbá a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv tartalmazza. Az irányelvekben foglaltak alapulvételével a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi CLXXII. törvény bevezette a „védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések” intézményét, és felhatalmazta a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a védett szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait. IV-VI. Várható társadalmi, gazdasági, szakmai hatások A védett piac intézménye elősegíti, hogy a rehabilitációs foglalkoztatásban érdekelt munkáltatók megalapozott tervek alapján szervezzék termelő-szolgáltató tevékenységüket, piaci esélyeik növelése pedig kedvező hatást gyakorolhat tevékenységük stabilitására. Ezzel jelentős mértékben növekedhet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának biztonsága, továbbá a foglalkoztatottak létszáma.
4
VII. Kapcsolódások az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz Az előterjesztés más benyújtott előterjesztéshez nem kapcsolódik.
5
Határozati javaslat
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló előterjesztést, és elrendeli a melléklet szerinti kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetését.
6
Melléklet
……./2006. (….. …...) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) Ezt a rendeletet a Kbt.17/A. §-ában meghatározott védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: védett műhelyek) számára fenntartott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. (2) A rendelet alkalmazásában védett műhely: a Kbt. 4. §-ának 33/A. pontjában szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetként, valamint 36/B. pontjában védett foglalkoztatóként, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezetként meghatározott szervezet. (3) A védett műhelyek nyilvántartásba vett adatait (névjegyzék) a Foglalkoztatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) honlapján közzéteszi. A névjegyzéket a tárgyévet megelőző év december 15-éig, a védett műhely adatainak változását, illetőleg a nyilvántartásból való törlést a tárgyhónapot követő hónapban a Közbeszerzési Értesítőben, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában, továbbá a honlapján közzé kell tenni. Védett műhelyek részvétele a közbeszerzési eljárásokban 2. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott árubeszerzések és szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő a részvétel jogát fenntarthatja a védett műhelyek számára. Erre a tényre az eljárást megindító hirdetményben hivatkozni kell.
7
(2) Ezen árubeszerzések és szolgáltatások listáját a tárgyévet megelőző december 15-éig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján is közzé kell tenni. (3) Az (1) bekezdés szerint fenntartott közbeszerzési eljárásban kizárólag védett műhely lehet ajánlattevő, illetőleg részvételre jelentkező. Védett műhelynek minősül az Európai Unió bármely tagállamában ilyen szervezetként nyilvántartott, vagy saját nemzeti joga szerint ilyennek minősülő szervezet is. 3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kbt. IV. és V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő legalább egy alkalommal teljes körben köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (3) Az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek és közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a Kbt. 65-66. §, a Kbt. 67. § (3) bekezdése, a Kbt. 68-69. § és a Kbt. 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kbt. VI. és VII. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) Az eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidőknek a Kbt. VI. és VII. fejezetében előírt legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - az ajánlattevők, részvételi jelentkezők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez, részvételi jelentkezéshez. (3) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles dokumentációt készíteni. (4) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő legalább egy alkalommal teljes körben köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (5) Az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek és közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a Kbt. 65-66. §, a Kbt. 67. § (3) bekezdése, a Kbt. 68-69. § és a Kbt. 71. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb
8
objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltakat. (6) A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell. A védett műhelyek nyilvántartása 5. § (1) A Hivatal a kiemelt tanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített, a védett szervezeti szerződést kötött, továbbá a szociális és gyámhivatal által kiadott szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatót kérelmére védett műhelyként nyilvántartásba veszi, feltéve, ha az általa munkaviszony keretében alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző hónapban meghaladja az ötven százalékot. (2) A kérelemben meg kell jelölni a foglalkoztató a) nevét, címét, telefonszámát, fax-számát, elektronikus elérhetőségét, b) által foglalkoztatott munkavállalók, illetőleg megváltozott munkaképességű munkavállalók kérelem benyújtását megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámát, c) tevékenységét, az általa nyújtott szolgáltatások, illetőleg előállított áruk (termékek) listáját, továbbá ezek mennyiségére vonatkozó adatokat. (3) A kérelemhez csatolni kell a kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvány, vagy a védett szervezeti szerződés, vagy a szociális foglalkoztatási engedély másolatát. (4) A Hivatal a a (2) bekezdés a) és c) pontjaiban megjelölt adatokat nyilvántartásba veszi, és erről a foglalkoztatót értesti. (4) A védett műhelyként nyilvántartásba vett foglalkoztató köteles a) a (2) bekezdésben megjelölt adatainak változását, b) a kiemelt tanúsítvány, a védett szervezeti szerződés, illetőleg a szociális foglalkoztatási engedély meghosszabbítását, c) a kiemelt tanúsítvány, szociális foglalkoztatási engedély visszavonását, a védett szervezeti szerződés megszüntetését, d) a munkavállalók létszámarányának változását, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai létszáma hat egymást követő hónapban nem haladja meg az ötven százalékot, nyolc napon belül bejelenteni. (5) Törölni kell a nyilvántartásból a védett műhelyt, ha a) kérelmezi,
9
b) a kiemelt tanúsítvány, a védett szervezeti szerződés, illetőleg a szociális foglalkoztatási engedély érvényességi ideje megszűnik, és a (4) bekezdés b) pontja szerint bejelentést az érvényességi idő lejártát követő nyolc napon belül nem tett, c) a kiemelt tanúsítványt, a védett szervezeti szerződést, illetőleg a szociális foglalkoztatási engedélyt visszavonják, d) a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai létszáma hat egymást követő hónapban nem haladja meg az ötven százalékot. (6) A védett műhelyként nyilvántartásba vett foglalkoztatókat a Hivatal ellenőrzi. Az ellenőrzés az (1) bekezdésben megjelölt feltételek, valamint a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára irányul. (7) A Hivatal a helyszíni ellenőrzés lefolytatására szakértőt rendelhet ki. Szakértőként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértő rendelhető ki. (8) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartásból való törlésre, továbbá az ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályait kell alkalmazni. A Hivatal döntése ellen benyújtott fellebbezést a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter bírálja el. Jelentési, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettség 6. § A Közbeszerzések Tanácsa felé fennálló jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget nem érintve, a 2. § (2) bekezdésében meghatározott árubeszerzésekre vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti éves statisztikai összegezést, a Kbt.-ben meghatározott határidő szerint megküldik a Hivatalnak is. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. január 1. napján lép hatályba. (2) Az e rendelet 1. § (3) bekezdésében megjelölt névjegyzéket, továbbá a 2. § (2) bekezdésében megnevezett árubeszerzések és szolgáltatások listáját első alkalommal 2007. június 15-éig kell közzétenni. (3) Az e rendelet (4) bekezdése 2007. június 15-én lép hatályba.
10
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: „[(2) A Tanács egyes közleményeket teljes terjedelemben az alábbiak szerint tesz közzé az Értesítőben amellett, hogy azok a Tanács honlapján is hozzáférhetőek:] d) A védett műhelyek nyilvántartásba vett adatait (névjegyzékét) a tárgyhónapot követő hónapban.”
11
Részletes előterjesztés a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól Előzmények A Kormány 2004. évben feladatként jelölte meg a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját szolgáló érdekeltségi és támogatási rendszer felülvizsgálatát és korszerűsítését. A felülvizsgálatot és korszerűsítést az indokolta, hogy az elmúlt években felerősödtek a támogatási formák diszfunkcionális elemei, és a szabályozás az uniós elvárásoknak sem felelt meg. A közösségi normáknak megfelelő hazai szabályozás kialakításakor figyelembe vettük, hogy az Európai Unióban a rehabilitációs foglalkoztatás két nagy területét különböztetik meg: a karitatív, szociális elemeken alapuló munkaszervezést (szociális foglalkoztatás), valamint a munkaerő-piacon megvalósuló, „integrált” vagy „védett” („félig védett”) foglalkoztatást (munkaerő-piaci foglalkoztatás). A szociális foglalkoztatás elsősorban a nyílt munkaerő-piacon nem foglalkoztatható, többnyire súlyosan vagy halmozottan fogyatékos személyek számára biztosítja a képességeiknek megfelelő tevékenység folytatását. A munkavégzésre általában a munkajogi szabályoktól eltérő, speciális szabályok vonatkoznak,1 és a foglalkoztatás tipikusan szociális intézményeken belül valósul meg. A szociális intézményekben ellátott személyek munkavégzésére szociális foglalkoztatási engedély alapján kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a szociális intézmények által szervezett foglalkoztatás időtartama korlátozott, és az ellátott személyek egy része számára a fejlesztőfelkészítő munkavégzést követően sem ajánlható a nyílt munkapiacon megvalósuló foglalkoztatás, lehetővé kell tenni a védett szervezet keretei között megvalósuló munkavégzés támogatását (rehabilitációs költségtámogatás).2 A támogatás alanya lehet az a non-profit szervezet (közhasznú szervezetként bejegyzett közhasznú társaság), amely a szociális intézményektől szervezetileg elkülönült foglalkoztatóként működik, és munkavállalóit olyan – szociális intézményben ellátott vagy egyéb megváltozott munkaképességű – személyek köréből választja ki, akik integrált foglalkoztatása – a munkaügyi központban működő foglalkozási rehabilitációs munkacsoport véleménye szerint – nem javasolható. A támogatás folyósításának részletes feltételeit védett szervezeti szerződés tartalmazza. A munkaerő-piaci foglalkoztatás tipikusan munkaviszony keretében valósul meg a piaci versenyben résztvevő munkáltatók közreműködésével. Ebben a körben az 1
Aszociális igazgatásról és a szocilális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 9. §-a
12
érdekeltségi rendszer átalakításának elsődleges célja az volt, hogy a szabályozás a foglalkoztatóknak azonos esélyt biztosító feltételrendszer meghatározásával segítse elő a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a munkavállalók egészségi és mentális állapotának megfelelő munkahelyi környezetben. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, valamint a rehabilitációs foglalkoztatásban érintett munkavállalók védelme érdekében meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyeket az egészségkárosodással élő, illetőleg fogyatékos személyeket foglalkoztató munkáltatóknak teljesíteniük kell. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a rehabilitációs akkreditációról szóló jogszabályok3 tartalmazzák, meghatározva a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályait, valamint azokat a személyi és tárgyi feltételeket, magatartási szabályokat, amelyek teljesítését az állam elvárja a munkáltatótól a munkavégzéshez nyújtott támogatás fejében. A foglalkozási rehabilitációra vonatkozó szabályoknak való megfelelést az akkreditációs tanúsítvány igazolja. Az egyes munkáltatók eltérő foglalkoztatási gyakorlatának, a megváltozott munkaképességű munkavállalók számának és arányának alapján különböző akkreditációs szintekhez igazodóan megkülönböztetünk alaptanúsítványt, rehabilitációs tanúsítványt, továbbá kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítványt. A kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvány a rehabilitációs foglalkoztatást magas színvonalon folytató munkáltatók (a védett foglalkoztatók) részére adható. A védett piacok Az Európai Unió korábbi tagállamai több évtizedes múltra visszavezethető gyakorlattal rendelkeznek a védett piacok szervezésében, meghatározva azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek csak védett műhelyektől vásárolhatók. A közbeszerzési eljárásokban alkalmazható szabályok tekintetében az erre vonatkozó alapelveket az építési beruházásra, az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelv, továbbá a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv tartalmazza. A 2004/18/EK irányelv 19. cikke, illetőleg a 2004/17/EK irányelv 28. cikke alapján: „A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege
3
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályiról szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm rendelet, és a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet
13
vagy súlyossága miatt keresőtevékenységet.”
–
szokásos
körülmények
között
nem
folytathatnak
Az irányelvben foglaltak alapulvételével a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi CLXXII. törvény bevezette a „védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések” intézményét, és felhatalmazta a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a védett szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait. Az előterjesztés alapján az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások során dönthetnek úgy, hogy a beszerzést a megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős létszámban foglalkoztató munkáltatók (védett műhelyek) száméra tartják fenn. A fenntartott beszerzésekre indított közbeszerzési eljárásokban csak a célcsoporthoz tartozó foglalkoztató lehet ajánlattevő, illetőleg részvételre jelentkező. A védett műhelyek A Kbt. pontosan meghatározza a kedvezményezett eljárás alanyi körét: - védett foglalkoztatók; (azok a munkáltatók, amelyek a rehabilitációs foglalkoztatást magas szinten folytatják, és erre tekintettel az akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadott kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkeznek) - védett szervezeti szerződést kötött szervezetek; (azok a közhasznú szervezetként bejegyzett közhasznú társaságok, amelyek a szociális intézményektől szervezetileg elkülönült foglalkoztatóként működnek, és munkavállalóikat olyan – szociális intézményben ellátott vagy egyéb megváltozott munkaképességű – személyek köréből választják ki, akiknek – egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt – nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség, és erre tekintettel rehabilitációs költségtámogatásban részesülnek) - szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatók; (az olyan munkáltatók, amelyek részére a szociális és gyámhivatal a szociális intézményben ellátott személyek foglalkoztatását engedélyezte) feltéve, ha ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznak. A tervezet tartalmazza a védett műhelyként történő nyilvántartásba vétel lehetőségét is. A védett műhelyként történő nyilvántartásba vétel elrendelését több körülmény indokolja: - A kedvezményes közbeszerzési eljárásban történő részvétel „önkéntes.” Önmagában az a tény, hogy a foglalkoztató megfelel a védett műhelyek
14
jogállását megalapozó feltételeknek, nem jelenti egyben azt is, hogy ajánlattevőként kíván megjelenni a közbeszerzési eljárásokban (termékei, szolgáltatásai jellege, mennyisége vagy egyéb okok miatt). - A jogkövető magatartás elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési eljárást indító ajánlatkérők ismerjék a védett műhelyek körét és elérhetőségüket, továbbá meggyőződhessenek arról, hogy az ajánlattevő megfelel a kedvezményes eljárásra jogosító jogszabályi feltételeknek. Erre tekintettel a kormányrendelet olyan névjegyzék készítését és közzétételét rendeli el, amely egyrészt a védett műhelyként történő „minősítés” feltételeivel rendelkező foglalkoztatókat nyilvántartja, másrészt a potenciális ajánlattevők legfontosabb adatait (nevét, címét, telefonszámát, fax-számát, elektronikus elérhetőségét, tevékenységét, az általa nyújtott szolgáltatások, illetőleg előállított áruk listáját, továbbá ezek mennyiségére vonatkozó adatokat) is tartalmazza. - A védett műhelyek részére fenntartott beszerzések tárgyainak listája a védett műhelyek nyilatkozatán alapulhat. Ezek közzétételére csak akkor kerülhet sor, ha maguk az érintettek határozzák meg azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek forgalmazására, illetőleg nyújtására megfelelő kapacitással rendelkeznek, és közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként kívánnak fellépni. A nyilvántartásba vétel a foglalkoztató kérelmére lefolytatott közigazgatási eljárás. A nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ügyekben a Foglalkoztatási Hivatal jár el, amely intézmény a rehabilitációs akkreditációs eljárásokat is lefolyatja. Így lehetőség nyílik arra, hogy a foglalkoztató a kiemelt tanúsítvány iránti kérelmét és a védett műhelyként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét is egyidejűleg, ugyanazon közigazgatási szervhez nyújtsa be. A cél elérésének közbeszerzési eszközei A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény három értékhatár kategóriában (közösségi és nemzeti értékhatárt meghaladó, illetve nemzeti értékhatár alatti értékű beszerzések) szabályozza a közbeszerzéseket. Az egyszerű eljárásban a védett műhelyek számára fenntartott beszerzések nem igényelnek a Kbt. rendelkezéseitől eltérő szabályozást. A közbeszerzések védett foglalkoztatók számára történő fenntartása nem kötelező, csak lehetőség az ajánlatkérők számára. A választást – nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén – az ajánlatkérők szociális érzékenységén túl határidőkedvezmények motiválják. A Kbt. az egyes eljárásfajtáknál meghatározza az ajánlattételi, illetőleg a részvételi határidő minimális mértékét. Ez nyílt eljárásnál 52 nap, míg két szakaszból álló eljárásoknál a részvételi határidő 37 nap, a meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidő 40 nap. Ennek megfelelően – figyelemmel az egyéb eljárási cselekmények időigényére – egy nyílt eljárás minimális időigénye 80-90 nap, a
15
meghívásos eljárásé akár 100-120 nap is lehet. Az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a védett műhelyek körében a teljes piachoz viszonyítva nagyon kevés potenciális ajánlattevő létezik. Ennek megfelelően az egyéb eljárásokhoz képest a fenntartott beszerzések esetén sokkal nagyobb az eljárás eredménytelenségének esélye, valószínűleg kezdetben több eljárás végződhet eredménytelenül, mint eredményesen. A határidő-kedvezmények nélkül az ilyen eljárások esetében várhatóan gyakori eredménytelenség miatt a beszerzések időigénye a szokásos többszöröse lenne. A rendeletben meghatározott határidő-kedvezmények mellett a Kbt.-ben meghatározott egyéb határidő-kedvezmények már nem alkalmazhatók, mert az ennyire lerövidített határidők nem tennék lehetővé, hogy egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot, illetőleg nyújtsanak be részvételre jelentkezést. Az eljárások eredményességét szolgálja a dokumentáció készítésének és a hiánypótlásnak kötelezővé tétele. Ez a kötelezettséget valójában az ajánlatkérők érdekében írja elő a rendelet, hiszen az eljárás eredményességének a biztosítása azon ajánlatkérők érdekeit szolgálja, amelyek/akik vállalják, hogy védett műhelyek számára ír ki közbeszerzési eljárást. Budapest, 2006. „
„ Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
