E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a komplex rehabilitációról

TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 21.340-1/2007-SZMM

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a komplex rehabilitációról

Budapest, 2007. október

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea

Látta: dr. Lakatos Hedvig

Jóváhagyta: Csizmár Gábor

2 TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés elfogadta, és kihirdetésre került a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.). Az Rjtv. értelmében 2008. január 1-jétől társadalombiztosítási ellátásként egy új keresetpótló juttatás kerül bevezetésre, amelynek célja elsősorban az egyén megmaradt és fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció lehetőségének megteremtése, ezáltal az egészségkárosodást szenvedett személyek visszavezetése a munkaerő-piacra. A rehabilitáció az Rjtv. megfogalmazása alapján a külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása. Az Rjtv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre vonatkozó rendelkezéseket. Jelen előterjesztés az Rjtv. végrehajtására került előkészítésre, az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet tervezete a rehabilitációval kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. Szintén az Rjtv. felhatalmazása alapján került előkészítésre és elfogadásra az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet, amely meghatározza a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban a szakértői szerv által végzett komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat. Az előterjesztés mellékletét képező tervezet e jogszabályhoz is kapcsolódva határozza meg azokat a rendelkezéseket is, amelyeket a komplex minősítés során, de a rehabilitálhatóság, a rehabilitáció lehetséges iránya, valamint a rehabilitációs szükségletek megállapításával összefüggésben kell alkalmazni. Ezáltal a kormányrendelet tervezete a rehabilitációval összefüggő valamennyi – kormányrendeleti szintű – szabályt egy logikai láncra felfűzve, egységes szemléletben tartalmazza. A kormányrendelet tervezete a rehabilitációval kapcsolatos szabályokat a rehabilitációs folyamat időbeni sorrendjét követve határozza meg. A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályokat követően tartalmazza a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs terv kidolgozására és az ezzel kapcsolatos együttműködésre, majd a rehabilitációs szolgáltatásokra és a rehabilitációs eljárásban közreműködő szervezetek együttműködésére vonatkozó rendelkezéseket.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A rendelet tervezete módosítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, kiegészítve a regionális munkaügyi központ kirendeltségének feladatait a rehabilitációval összefüggő feladatokkal. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés illeszkedik a kormányprogramnak a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseihez. A kormányprogramban foglaltak szerint a Kormány megújuló intézményekkel, bővülő szolgáltatásokkal, képzési, foglalkoztatási programokkal kívánja támogatni a munkaerőpiacról kiszorultak és a munkaerőpiacra újonnan belépők álláskeresését, beilleszkedését a munka világába. III. Előzmények Az előterjesztés az Rjtv. 33. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján került előkészítésre. A rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat 2. pontjának a) alpontjában foglaltak szerint a rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációja érdekében elő kell készíteni az igénybe vehető rehabilitációs szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet tervezetét. IV. Várható szakmai hatások Az egészségkárosodást szenvedett, megváltozott munkaképességű, de rehabilitálható személy számára a megmaradt képességeinek megfelelő foglalkoztatás, és az ezt elősegítő rehabilitáció az igazi megoldás. A jelen előterjesztés az ehhez szükséges feltételek megteremtését szolgálja. A rehabilitációra ösztönző új ellátás (rehabilitációs járadék) bevezetésével, a munkaképesség-csökkenést megállapító orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex (az egészségkárosodást, a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot megállapító és az egyéni rehabilitációs szükségleteket feltáró) szakértői minősítési rendszer kiépítésével párhuzamosan megvalósulhat a foglalkoztatási, a szociális és az orvosi rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe illesztése, illetve bővítése.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

V. Várható gazdasági hatások A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat előterjesztése kapcsán a Kormány már tájékoztatást kapott az új rehabilitációs rendszer gazdasági és pénzügyi hatásairól, és a törvényjavaslatot ennek ismeretében nyújtotta be az Országgyűlés részére. Az akkor adott tájékoztatás szerint az új rehabilitációs rendszer feltételeinek megteremtésében meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja, Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, valamint a Regionális Operatív Programok 2007-2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról szóló 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozat 1. számú mellékletében nevesítve lettek a kiemelt fejlesztési projektek (144-145. és 147. pontok), amelyek a foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, továbbá a komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítésére irányulnak. Az első AT időszakában a rehabilitációt elősegítő szolgáltatások és támogatások forrása a kormányhatározat 154. pontjában elfogadott támogató program keretében került megtervezésre (Országos Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért). A rehabilitációs rendszer bevezetését előkészítő munka a fentieknek megfelelően folyik. A jelen előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet elfogadásával – a korábban jelzettekhez képest – új pénzügyi kötelezettség nem keletkezik. A kormányrendelet rehabilitációs szolgáltatásként az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási, illetve a szociális jogszabályok alapján jelenleg is nyújtott szolgáltatásokat jelöli meg. A rendeletben újként szabályozott rehabilitációs mentori szolgáltatás illeszkedik az uniós forrásokból finanszírozott munkaerő-piaci programokhoz, amelyekben már eddig is széleskörűen és eredményesen alkalmaztak mentorokat. VI. Várható társadalmi hatások Az új ellátórendszer hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez, megszűntetéséhez. A megváltozott munkaképességű emberek igényeit és lehetőségeit (szűkebb és tágabb társadalmi környezetét) figyelembe vevő komplex rendszer erősíti a társadalmi kohéziót, a szolidaritást. A közvetett hatások között az egyik legfontosabb az érintettek családjaira kifejtett hatás: a rehabilitációs járadék, majd az ezt követő munkajövedelem növeli a családok egzisztenciális biztonságát, a munkavégzés, a tanulás pozitív példáját nyújtja a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

felnövekvő gyermekek számára. Az új rendszer hozzájárulhat a munkát, a tanulást prioritásként kezelő értékrend és motivációk erősödéséhez. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz. VIII. Műszaki tartalmú szabályozás Műszaki tartalmú szabályozás nem kerül elfogadásra a javasolt döntés alapján. IX. Kapcsolódások Az előterjesztés a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormány-előterjesztéshez kapcsolódik. X. Fennmaradt vitás kérdések XI. Javaslat a sajtó tájékoztatására





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a komplex rehabilitációról szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet a 21.340-1/2007. számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány .…/2007. (…..) Korm. r e n d e l e t e a komplex rehabilitációról A Kormány a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályok 1. § Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) a külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés keretében a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitálhatóságról, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakvéleményének kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el. 2. § (1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg. (2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik. 3. § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi és c) szociális rehabilitációs szükségleteit, és nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szükségletek, amelyek hiányában az érintett személy rehabilitációja várhatóan nem valósítható meg sikeresen (a továbbiakban: alapvető rehabilitációs szükségletek). (2) A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását e rendelet melléklete tartalmazza. Az orvosi rehabilitációs szükségleteket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján kell meghatározni, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 16. §-ában meghatározott orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat. (3) A szakértői bizottság a rehabilitációhoz szükséges időtartamot az Rjtv. 10. §ának (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a rehabilitációs szükségletek alapján állapítja meg. 4. § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el. (2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére a) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, és b) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, és





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

c) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást. A rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre és az együttműködésre vonatkozó rendelkezések 5. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő személlyel a rehabilitációs megállapodást a regionális munkaügyi központnak a járadékban részesülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) köti meg. (2) Az Rjtv. 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentkezését követően a rehabilitációs járadékban részesülővel a kirendeltség konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. (3) A (2) bekezdés szerinti konzultáció keretében a kirendeltség a rehabilitációs járadékban részesülőt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről és a regionális munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokról. (4) Az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez és a rehabilitációs megállapodás megkötéséhez szükséges részletes információkról a kirendeltség megkeresése alapján a regionális munkaügyi központ központi szervezete, illetve kirendeltség és szolgáltató központja az általa nyújtott vagy támogatott munkaerőpiaci szolgáltatások (munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, rehabilitációs tanácsadás) keretében tájékoztatást ad a rehabilitációs járadékban részesülőnek. (5) A rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodás elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, részt vesz a rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokban és igénybe veszi a megállapodás megkötését elősegítő rehabilitációs szolgáltatásokat. 6. § (1) A kirendeltség a rehabilitációs járadékot megállapító határozat, a komplex minősítés során készült szakvélemény, valamint a konzultáció alapján készíti el a rehabilitációs megállapodás tervezetét. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(2) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, és a foglalkoztató az Rjtv. 7. §-ának (6) bekezdése szerinti megkeresés alapján a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába a foglalkoztatót is be kell vonni. A kirendeltség a foglalkoztatót tájékoztatja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során igénybe vehető támogatásokról és kedvezményekről. (3) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (a regionális munkaügyi központ kirendeltség és szolgáltató központja, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi, pszichológiai szakértő stb.) is bevonhat. (4) A rehabilitációs szükségletek szerinti rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek. 7. § A rehabilitációs terv tartalmazza: a) a rehabilitáció konkrét irányát, b) a járadékban részesülő rehabilitációs szükségleteit, c) a foglalkoztatási, az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségletek szerint indokolt rehabilitációs szolgáltatások felsorolását, időbeli sorrendjét, külön megjelölve az alapvető rehabilitációs szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat, d) a rehabilitációval összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyújtott támogatást, annak mértékét és időtartamát, e) a járadékban részesülőnek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, f) a regionális munkaügyi központnak a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, továbbá g) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit. 8. § (1) A rehabilitációs megállapodás előkészítése során a kirendeltség a rehabilitáció munkakört (munkaköröket) megjelölő konkrét irányát – a munkaerő-piaci lehetőségeket, a rehabilitációhoz szükséges foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások körét és időtartamát figyelembe véve – a szakértői bizottság ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

szakvéleményében meghatározott lehetséges rehabilitációs irányok közül határozza meg. (2) Nem állapítható meg a rehabilitáció konkrét irányaként olyan munkakör, amelyben a rehabilitációs járadékban részesülőnek előre láthatóan nem lehet megfelelő munkahelyet felajánlani. (3) Ha a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat és a foglalkoztató további foglalkoztatását, valamint az ehhez szükséges rehabilitációs intézkedések megtételét vállalja, akkor a rehabilitáció konkrét irányát ennek figyelembevételével kell meghatározni. 9. § (1) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció konkrét irányaként megjelölt munkakör(ök) betöltéséhez szükségesek. Ennek során a kirendeltség a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltaktól eltérhet. (2) A kirendeltség az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségleteket és szolgáltatásokat a szakértői bizottság szakvéleményben foglaltak alapján tünteti fel a rehabilitációs tervben. A szakvéleményben feltüntetett, alapvető rehabilitációs szükségleteteket kielégítő szolgáltatásnak nem minősülő rehabilitációs szolgáltatások közül nem kell felsorolni azokat, amelyek a rehabilitációs járadékban részesülő számára nem hozzáférhetők. 10. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő az Rjtv. 8. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti. (2) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodásban megjelölt időközönként, de legalább félévente értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a kirendeltség a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs megállapodás, illetve a rehabilitációs terv módosítását, illetve kezdeményezi a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását. (3) A rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását a kirendeltség abban az esetben kezdeményezi, ha a sikeres rehabilitáció a járadékban részesülőnek nem felróható okból hiúsult meg, és a ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

rehabilitáció előre láthatóan az Rjtv. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti időtartamon belül sikeresen befejezhető. Rehabilitációs szolgáltatások 11. § A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások. A rehabilitációs szükségleteket kielégítő foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatások felsorolását a melléklet tartalmazza. 12. § (1) A kirendeltség a rehabilitációs megállapodásban és az annak mellékletét képező rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtásának érdekében a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járadékban részesülőnek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki. (2) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha a) a rehabilitációs járadékban részesülő azt kéri és a rehabilitációs terv alapvető rehabilitációs szükségletet kielégítő orvosi, illetve szociális szolgáltatást is megjelöl, vagy b) az 5. § (4) bekezdése szerint nyújtott rehabilitációs tanácsadás keretében ennek indokoltsága megállapításra került. (3) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell a) a rehabilitációs járadékban részesülőnek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, személyes közreműködést, szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel, b) a rehabilitációs megállapodásban foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs járadékban részesülővel, amely során figyelemmel kell kísérni a rehabilitációs járadékban részesülő mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában, c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs megállapodásban foglaltak módosítása, illetve a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítása vált szükségessé, d) közreműködést a rehabilitációs megállapodás módosításában. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(4) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és a (3) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet. 13. § A rehabilitációs járadékban részesülő további foglalkoztatását vállaló foglalkoztató a külön jogszabály szerint vehet igénybe rehabilitációs célú szolgáltatásokat és támogatásokat. Eljárással kapcsolatos rendelkezések 14. § (1) Az Rjtv. és az e rendelet által meghatározott feladatok végrehajtásához az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: FSZH) és az ORSZI az együttműködés, továbbá az Rjtv. 14-16. §-aiban meghatározott keretek között az adatok kölcsönös átadásának rendjét megállapodásban határozza meg, és az együttműködés érdekében közös informatikai eljárási rendet alakít ki. (2) A regionális munkaügyi központ a feltételek fennállása esetén elektronikus úton intézkedést kezdeményez a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé a rehabilitációs járadék összegének az Rjtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti lecsökkentése érdekében. (3) A rehabilitációs járadékot megállapító regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság az Rjtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerinti, a regionális munkaügyi központ az Rjtv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti kötelezettséget elektronikus úton teljesíti. (4) Amennyiben a regionális munkaügyi központ a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az Rjtv. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbítást indokoltnak tartja, azt a rehabilitációs járadék időtartamának lejártát megelőzően legalább 30 nappal kezdeményezi a rehabilitációs járadékot megállapító regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál. A meghosszabbításról a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyszerűsített határozatot hoz. (5) Az Rjtv. 10. §-ának (3) bekezdése szerinti feléledés iránti igénybejelentést a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. Az Rjtv. 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak vizsgálata céljából az igénybejelentéshez csatolni kell a kereső tevékenység megszűnéséről rendelkező dokumentum másolatát is. A feléledésre vonatkozó igénybejelentésről a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatban dönt. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(6) Az Rjtv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az érintett személy egészségi állapotában bekövetkezett, a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás megállapítása érdekében a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság a komplex minősítés elvégzése céljából megkeresi az ORSZI-t. (7) Az Rjtv. 10. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rehabilitációs járadék összegét – az Rjtv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – ismételten megállapítja. (8) A regionális munkaügyi központ az Rjtv. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget elektronikus úton teljesíti a) az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjai szerinti feltétel bekövetkezése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, b) az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének d) és f)-g) pontjai szerinti megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot megállapító regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé. (9) A rehabilitációs járadék megszüntetéséről az Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének b), d) és f)-g) pontjaiban meghatározott esetekben a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatban dönt. (10) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a rehabilitációs járadék a) összegének az Rjtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti lecsökkentéséről, b) Rjtv. 11. §-ának (2) bekezdése szerinti szüneteltetéséről, és c) Rjtv. 13. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontjai szerinti megszüntetéséről határozatban dönt. 15. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: [A kirendeltség] „o) ellátja a komplex rehabilitációval összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.” ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(3) A (2) bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E rendelkezés a hatálybalépést követő második napon hatályát veszti.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet a …/2007. (…) Korm. rendelethez

A komplex rehabilitációval összefüggésben felmerülő foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szükségletek és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások 1. Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek Rehabilitáció eredeti munkakörben Rehabilitáció korábban gyakorolt foglalkozásban Rehabilitáció

Munkatanácsadás2

Foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások1 Pályamódosítási Álláskeresési Pszichológiai Előzetes tanácsadás2 tanácsadás2 tanácsadás2,3 szakmai alkalmassági vizsgálat4

Munkaközvetítés5

+ + +

+ +

+

+ +

+

1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. A szakértői vélemény kialakítása során, az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek. 2

A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 4-8. §-ai alapján. 3 Pszichológiai tanácsadás foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásként akkor javasolható, ha a rehabilitációra szoruló személy elhelyezkedését életvezetésből, személyiségproblémákból eredő akadályok is gátolják. 4

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.

5

A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 12. §-a alapján.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szakképzettségnek megfelelő nem gyakorolt foglalkozásban Rehabilitáció új képzettséget igénylő foglalkozásban

+

+

+

+

+





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. Szociális rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások

Szociális szükségletek

A szükséglet kielégítését segítő szociális szolgáltatás típusa1

rehabilitációs Házi segítségnyújtás2

Fizikai biztonság (étel, ruházat, hajlék, egészség) megteremtése Önellátási képesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása Érzelmi kapcsolatok erősítése, konfliktusok kezelése Közlekedési nehézségek megoldása Közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése

Családsegítés3

Támogató szolgáltatás4

+ +

Közösségi ellátás5

Nappali ellátás 6

+ +

Átmeneti

szállás7 +

+

+

+

+

+ +

+

+

+

+

1

A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. A szakértői vélemény kialakítása során, az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek. 2

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-a alapján.

3

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a alapján.

4

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C. §-a alapján.

5

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. §-a alapján.

6

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F. §-a alapján.

7

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 80. §-a és 84. §-a alapján.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az előterjesztés szöveges része Az Országgyűlés elfogadta, és kihirdetésre került a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.). Az Rjtv. értelmében 2008. január 1-jétől társadalombiztosítási ellátásként egy új keresetpótló juttatás kerül bevezetésre, amelynek célja elsősorban az egyén megmaradt és fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció lehetőségének megteremtése, ezáltal az egészségkárosodást szenvedett személyek visszavezetése a munkaerő-piacra. A rehabilitáció az Rjtv. megfogalmazása alapján a külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása. Az Rjtv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre vonatkozó rendelkezéseket. Jelen előterjesztés az Rjtv. végrehajtására került előkészítésre, az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet tervezete a rehabilitációval kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. Szintén az Rjtv. felhatalmazása alapján került előkészítésre és elfogadásra az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet, amely meghatározza a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban a szakértői szerv által végzett komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat. Az előterjesztés mellékletét képező tervezet e jogszabályhoz is kapcsolódva határozza meg azokat a rendelkezéseket is, amelyeket a komplex minősítés során, de a rehabilitálhatóság, a rehabilitáció lehetséges iránya, valamint a rehabilitációs szükségletek megállapításával összefüggésben kell alkalmazni. Ezáltal a kormányrendelet tervezete a rehabilitációval összefüggő valamennyi – kormányrendeleti szintű – szabályt egy logikai láncra felfűzve, egységes szemléletben tartalmazza. A kormányrendelet tervezete a rehabilitációval kapcsolatos szabályokat a rehabilitációs folyamat időbeni sorrendjét követve határozza meg. A komplex minősítés során alkalmazandó rehabilitációval összefüggő szabályokat követően tartalmazza a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs terv kidolgozására és az ezzel kapcsolatos együttműködésre, majd a rehabilitációs szolgáltatásokra és a rehabilitációs eljárásban közreműködő szervezetek együttműködésére vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet tervezete módosítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, kiegészítve a regionális munkaügyi központ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

kirendeltségének feladatait a rehabilitációval összefüggő feladatokkal. A rehabilitációra szoruló ügyfelek egészségi állapota és minél jobb kiszolgálása ugyanis azt igényli, hogy a lakóhelyükhöz (tartózkodási helyükhöz) legközelebbi munkaügyi kirendeltség járjon el a rehabilitációval kapcsolatos ügyekben. 1. Az Rjtv. rehabilitációval kapcsolatos rendelkezései A rendeleti szintű szabályozás kiindulópontjául az Rjtv. rehabilitációval kapcsolatos rendelkezései szolgálnak. A rehabilitációs járadék megállapításának egyik jogosultsági feltétele, hogy az ellátást igénylő személy rehabilitálható legyen. A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) a komplex minősítés keretében ad szakvéleményt. Az a személy, akinek a rehabilitációs járadékra való jogosultságát jogerősen megállapították, rendszeres pénzellátásban részesül, emellett az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles. Az együttműködés magában foglalja az állami foglalkoztatási szervvel történő rehabilitációs megállapodás megkötésének kötelezettségét, valamint az Rjtv-ben meghatározott bejelentési kötelezettséget. Az állami foglalkoztatási szerv és a rehabilitációs járadékra jogosult személy közötti rehabilitációs megállapodásban, illetve a mellékletét képező rehabilitációs tervben kell rögzíteni az adott személy részére nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat. Ezek meghatározása során a fenti szakvéleményben rögzített rehabilitációs szükségleteket, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeit kell figyelembe venni. Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. 2. A rehabilitáció lehetséges iránya és a rehabilitációs szükségletek meghatározása Az Rjtv. hivatkozott rendelkezéseiből is levezethetően a rehabilitációnak két fő iránya van. Az első főirány a rehabilitációra szoruló személy alkalmassá tétele a jelenlegi, illetve az egészségkárosodása előtti, vagy a meglévő képzettségének megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra. Ezért a tervezet értelmében az ORSZI szakértői bizottsága elsőként ennek lehetőségét vizsgálja meg, és kedvező esetben a rehabilitáció egyik lehetséges irányaként e munkakört (munkaköröket) jelöli meg. A második főirány a rehabilitációra szoruló személy átképzése olyan új szakmára, amelyben egészségkárosodása jellegéből következően alkalmas, vagy alkalmassá tehető a foglalkoztatásra. Természetesen itt a rehabilitáció lehetséges irányaként az egészségkárosodás jellegétől és súlyosságától függően több foglalkozás, foglalkozási alcsoport, csoport megjelölésére is sor kerülhet. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A rehabilitáció lehetséges irányainak ismeretében lehet az adott személy rehabilitációs szükségleteit pontosan megállapítani. Az Rjtv. értelmében a szakértői bizottság a rehabilitációs szükségletek három körét határozhatja meg: a) orvosi rehabilitációs szükségleteket, b) szociális rehabilitációs szükségleteket és c) foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket. A rehabilitációs szükségletek megállapításának az a célja, hogy meg lehessen jelölni azokat a rehabilitációs szolgáltatásokat, amelyek az érintett személy rehabilitációjához szükségesek. Ezért a foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségleteket és az azok kielégítésére alkalmas szolgáltatásokat a rendelet tervezetének melléklete már összefüggő rendszerként határozza meg. (Az orvosi rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások köre annyira szerteágazó és az orvosszakmai szabályok által meghatározott, hogy a részletes felsorolásra nincs mód, az alapvető osztályozásukat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza.) Az Rjtv. a rehabilitálhatóság fogalmát nem definiálja, ezért ennek a szakmai tartalmát e rendeletnek kell meghatároznia. A javasolt szabályozás szerint az egészségkárosodott személy rehabilitálhatósága három feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg. Ezek az érintett személytől elvárható erőfeszítésekhez, a szükséges rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetőségéhez és az elhelyezkedési esélyekhez kapcsolódnak. A rehabilitálhatóság megállapítása, valamint a rehabilitációs terv összeállítása során jelentősége van, ezért célszerű előírni azt, hogy az ORSZI szakértői bizottsága a komplex minősítés keretében jelölje meg, melyek azok a rehabilitációs szükségletek, amelyeknek a kielégítése a sikeres rehabilitáció alapvető feltétele. (Például egy hajléktalan személy számára az átmeneti szállás biztosítása alapvető szükséglet, míg a családjával való kapcsolat helyreállítására irányuló tanácsadás sokat segíthet, de nem feltétele a rehabilitációnak.) 3. A rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre és az együttműködésre vonatkozó rendelkezések A rehabilitációra szoruló személyek minél közelebbi és személyre szabott kiszolgálása érdekében a kormányrendelet tervezete rögzíti, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel a rehabilitációs megállapodást a regionális munkaügyi központnak a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes, azaz az általában legkönnyebben elérhető munkaügyi kirendeltsége köti meg. A megállapodás előkészítését a rendelet egy olyan eljárásként írja le, amelyben a kirendeltség és az ügyfél szorosan együttműködik: az ügyfél megkapja a szükséges tájékoztatást és a rehabilitáció konkrét irányának meghatározását segítő szolgáltatásokat, foglalkozás----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

egészségügyi vizsgálatokat is igénybe vehet, ezeket adott esetben köteles is igénybe venni. A rehabilitációs megállapodás előkészítésének az egyik kulcsfontosságú eleme a rehabilitáció konkrét irányának a meghatározása, azaz annak a munkakörnek, azoknak a munkaköröknek a nevesítése, amelyekben a rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatását minden lehetséges eszközzel elő akarják segíteni. A foglalkoztatási rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához az Rjtv. egy esetben ad egyértelmű útmutatást. Eszerint, ha a rehabilitációs járadékra jogosult kereső tevékenységet folytat és munkáltatója vállalja a rehabilitációját, akkor a rehabilitációt erre kell építeni. Ezzel összhangban a rendelettervezet előírja, hogy ilyen esetben a rehabilitációs terv kidolgozásába a foglalkoztatót is be kell vonni, részére tájékoztatást kell adni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során igénybe vehető támogatásokról és kedvezményekről. Ha a fenti rehabilitációs megoldás nem járható, akkor az ORSZI szakértői bizottsága által elkészített szakvéleményben meghatározott lehetséges rehabilitációs irányok figyelembevételével kell dönteni a rehabilitáció konkrét irányáról. Elsősorban azt célszerű vizsgálni, hogy az adott munkaerő-piaci helyzet (álláskínálat) és az ügyfél egészségi állapota, valamint foglalkoztathatóságának egyéb jellemzői alapján mi a foglalkozási rehabilitáció legperspektivikusabb iránya. Ennek megállapításához – az Rjtv. 7. §-ának (5) bekezdése alapulvételével – a tervezet további részletszabályokat, garanciális szabályokat állapít meg. A rehabilitációs megállapodás tartalmát az Rjtv. 7. §-a részletesen tartalmazza, a megállapodás mellékletét képező rehabilitációs terv tartalmát azonban nem határozza meg. Az Rjtv. a megállapodás kötelező elemeiként alapvetően a foglalkoztatási rehabilitációhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kötelezettségeket sorol fel, abból kiindulva, hogy a kirendeltség csak ezek tekintetében rendelkezik hatáskörrel. Ugyanakkor a rehabilitációs járadék jogosultja az Rjtv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében együttműködési kötelezettsége keretében a rehabilitációs tervben foglaltakat köteles teljesíteni. A törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a rehabilitációs tervben nevesítésre kerüljenek a rehabilitációs szakvéleményben feltüntetett orvosi és szociális rehabilitációs szükségleteket kielégítő szolgáltatások. E szolgáltatásokra a rehabilitációs járadékban részesülő személy az egészségügyi, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a szociális jogszabályok alapján jogosult, azokat az ott meghatározottak szerint igénybe veheti. További jogosultsági szabályokat tehát jelen tervezet nem tartalmaz. A fentiek figyelembevételével a tervezet előírja, hogy a rehabilitációs tervbe bele kell foglalni a szükséges foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

szolgáltatásokat, azok időbeni sorrendjét, valamint a járadékban részesülő kötelezettségeit a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében. Emellett a rehabilitációs terv tartalmazza a regionális munkaügyi központnak a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások biztosításra vállalt kötelezettségeit is. Az orvosi és szociális rehabilitációs szolgáltatások tekintetében a munkaügyi központ – a fent leírtak miatt – a rehabilitációs tervben csak az azok igénybevételéhez való segítségnyújtás formáit rögzíti. 4. Rehabilitációs szolgáltatások A rehabilitációs folyamat a fentiekben ismertetettek szerint, már hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint nyújtott orvosi, szociális és foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokból, átképzésből, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő számára, illetve az őt foglalkoztató munkaadó számára nyújtható támogatásokból épül fel. A tervezet egyfelől a mellékletben nevesíti a foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat, másfelől utal arra, hogy a rehabilitációs tervbe a rehabilitációs járadékosok részére külön jogszabályok alapján adható szolgáltatásokat és támogatásokat lehet beépíteni. Ki kell emelni azonban a rehabilitációs mentori szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. Mentori szolgáltatást jelenleg is számos, hátrányos helyzetű álláskeresők számára szervezett munkaerő-piaci programban alkalmaznak, de szabályait jogszabály még nem rögzíti. Az előterjesztő tervezi e szolgáltatással kibővíteni a munkaerő-piaci szolgáltatások körét, az egyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazó 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet módosításával. A mentori tevékenység olyan szolgáltatás, amely a hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci esélyeinek növelése, munkába helyezése, illetőleg munkahelyének megtartása érdekében személyre szabott segítséget nyújt az álláskeresési megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges időtartam alatt. A rehabilitációs járadékban részesülők esetében e szolgáltatásnak – ilyen igény esetén – magában kell foglalnia az orvosi és szociális rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítését is. A mentori szolgáltatás az, amely átfogja a teljes rehabilitációs folyamatot, amely „komplexszé” teszi a szolgáltatást. Ezért az látszik célszerűnek, hogy a mentori szolgáltatás általános szabályozása a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben történjen, ez a kormányrendelet pedig a rehabilitációs mentori szolgáltatással kapcsolatos, a rehabilitációs járadékban részesülőkre vonatkozó speciális szabályokat állapítsa meg. A rehabilitációs mentor alapvető feladata az, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személyt segítse a rehabilitációs tervben foglaltak teljesítésében. Információnyújtással, szükség esetén személyes kíséret biztosításával támogatja az ügyfelet abban, hogy a részére megállapított (szükségesnek tartott) orvosi, szociális és foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat igénybe tudja venni, illetve a felajánlott munkahelyeket felkeresse, valamint foglalkoztatás esetén a munkahelyére ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Csák Andrea




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

beilleszkedjen. A mentor rendszeres kapcsolatot tart az ügyféllel és ennek során közreműködik a rehabilitáció akadályainak elhárításában. Jelzi a munkaügyi kirendeltségnek, ha a rehabilitációs megállapodásban foglaltak végrehajtását ellehetetlenítő körülmény merül fel. Szükség esetén közreműködik a rehabilitációs megállapodás módosításában. Az előterjesztés elfogadása esetén azáltal, hogy az ORSZI szakértői bizottsága a foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségleteket egymásra épülve és egymást kiegészítve határozza meg, azáltal, hogy magát a rehabilitációs folyamatot a rehabilitációs terv előkészítésétől kezdve a szolgáltatások nyújtásáig egy szervezet, a munkaügyi kirendeltség koordinálja, és azáltal, hogy a rehabilitációs folyamatot rehabilitációs mentor segíti, megvalósulhat a rehabilitációs szolgáltatások komplex szemléletű kezelése. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2007. október „

„.

Dr. Lamperth Mónika




E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a komplex rehabilitációról

Recommend Documents