E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 28-ai ülésére

Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E

VI. 413/2013

ELŐTERJESZTÉS

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Előadó: Molnár Tamás, KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető-igazgatója

Tisztelt Közgyűlés! Az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési Tanács számára” című, nyertes, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0022 számú projekt keretében kötelező tevékenységként írták elő a megyei szintű helyzetértékelő dokumentumok utómunkálata keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó - regionális kitekintésű – megyei fejlesztési szükségletek beazonosítását, alátámasztva a 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalataival. A tartalmi követelményekre a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2013. szeptember 17-án adott iránymutatást. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzat nem rendelkezik azokkal a szakmai kapacitásokkal, tapasztalatokkal, amely az ÁROP-1.2.11/A számú projekt által meghatározott feladatok ellátásához szükséges, a feladatok hatékony, eredményes és magas minőségű elvégzéséhez külső közreműködő bevonása válik szükségessé. A pályázati kiírás külső közreműködőként a megye által érintett regionális fejlesztési ügynökséget ajánlotta a feladat elvégzésére, tekintettel arra, hogy folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, melynek eredményeként a fejlesztési szükségletek azonosítása tekintetében kiemelt szereppel bírnak. Emellett közvetlen kapcsolatban áll a 2007-2013-as regionális operatív programok kedvezményezettjeivel, ezáltal széleskörű információval rendelkezik a már megvalósult fejlesztések eredményeiről, és a végrehajtásuk során felmerült problémákról. Erre felhatalmazást az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról, és az Államreform Operatív Program 2009–2010. évekre szóló akcióterve módosításáról szóló 1428/2013. (VII. 10.) Korm. határozat (Korm. határozat) 5. pontja adott, amely szerint az ÁROP-1.2.11/A azonosító számú konstrukció keretéből a megyei önkormányzatnak 10 millió forintot az rfü bevonásával kell felhasználniuk a Tftv-ben foglalt területfejlesztési és területrendezési feladataik ellátása céljából. A megyei önkormányzat a KD. Regionális Fejlesztési Ügynökséggel a fentiek alapján tanácsadói szerződést kötött a fenti utóvizsgálat elvégzésére, valamint megyei projektgyűjtemény összeállítására és az ÁROP pályázat keretében készülő megyei területfejlesztési program és TOP részdokumentumok minőségbiztosítására. A tanácsadói munka első állomásaként elkészült „ A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra” tárgyú dokumentum az ÁROP pályázatban megjelölt 2013. november 15-i határidőre, amely teljesíti a pályázat keretében fentiekben elvégzendő kötelező tevékenységet, és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott iránymutatásban megfogalmazott tartalmi elvárásokat is. A pályázatban előírták a dokumentum közgyűlési elfogadását is, erre tekintettel kérem annak megvitatását és az alábbi határozati javaslat elfogadását. Tatabánya, 2013. november 21. Popovics György

Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. elfogadja a KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség által tanácsadói szerződés keretében elkészített „ A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai KomáromEsztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra” tárgyú, a határozat mellékletében szereplő dokumentumot, amely az ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0022 pályázatban kötelezően elvégzendő tevékenységként szerepel a megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze utómunkálataként. 2. felhatalmazza a közgyűlés elnökét a teljesítés igazolás kiadására, és az Ügynökséggel kötött tanácsadói szerződés szerint az erre a munkarészre meghatározott összeg - 3.149.606,- Ft +

ÁFA (4.000.000,- Ft) – átutalására az elnyert támogatás terhére. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Határidő: 2013. december 20. Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika, osztályvezető

A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra

KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. november

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 2 Bevezetés .................................................................................................................................... 5 A 2007-2013-as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés ....... 7 Közép-Dunántúli Operatív Program ...................................................................................... 9 Gazdaságfejlesztési Operatív Program ................................................................................ 11 Közlekedés Operatív Program ............................................................................................. 12 Környezet és Energia Operatív Program ............................................................................. 13 Társadalmi Megújulás Operatív Program ........................................................................... 14 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program ..................................................................... 15 Államreform Operatív Program ........................................................................................... 16 A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között ................................................... 16 A 2007-2013-as operatív programok forrásainak felhasználása Komárom-Esztergom megyében ................................................................................................................................. 18 A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban .................................................... 25 Dorogi kistérség ................................................................................................................... 25 Esztergomi kistérség ............................................................................................................. 26 Kisbéri kistérség ................................................................................................................... 28 Komáromi kistérség.............................................................................................................. 29 Oroszlányi kistérség ............................................................................................................. 31 Tatabányai kistérség ............................................................................................................ 32 Tatai kistérség ...................................................................................................................... 34 Mellékletek ............................................................................................................................... 36

1

Vezetői összefoglaló A 2007-2013-as EU programidőszakban a pályázók részére az ágazati operatív programok (GOP, KEOP, KÖZOP, TIOP, TÁMOP, ÁROP) keretében összesen mintegy 6380 milliárd Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésre, emellett a Közép-Dunántúli Operatív Program a maga 175 milliárd Ft-os keretével kizárólag a régió fejlesztését célozta. Ezekből a forrásokból 2013 októberéig összesen közel 700 milliárd Ft-nyi támogatás érkezett a Közép-Dunántúlra, ebből 351 milliárd Fejér, 199 milliárd Veszprém, 143 milliárd Ft pedig Komárom-Esztergom megyébe.

Az összes megítélt támogatás közel harmada, 214 milliárd Ft a régió négy megyei jogú városában megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, nagyság szerint Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Dunaújváros sorrendben.

2

Komárom-Esztergom megyét tekintve a több mint 140 milliárd Ft-nyi kötelezettségvállalás harmada GOP, közel negyede pedig KDOP, illetve KEOP forrásból származik. A 2013 októberéig uniós támogatásban részesült közel 1800 pályázat közül 84 db gazdaságfejlesztési és 14 db turizmusfejlesztési projekt számára 150 millió Ft feletti, 32 db városfejlesztési projekt számára pedig 500 millió Ft feletti támogatást ítéltek meg. A kistérségenkénti részletes projektlistát az elemzés melléklete tartalmazza.

A megyébe érkező források 35%-a, összesen 46 milliárd Ft a megyeszékhelyen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, ugyanez az arány a teljes tatabányai kistérséget tekintve közel 39%. Az egy főre jutó támogatás nagyságát tekintve jelentős a különbség Tatabánya és a megye többi része között, hiszen míg a megyeszékhelyen ez az érték 684 ezer Ft, addig a fennmaradó településeken ennek alig több mint fele, 367 ezer Ft. Összességében a legkevesebb támogatás Oroszlány és Kisbér térségébe jutott 2007-2013-ban, mindössze 6,6, illetve 7,9 milliárd Ft.

3

A programidőszak indulásakor a nyilvántartott álláskeresők száma mindössze 7513 fő volt a megyében, munkaképes korúakhoz viszonyított arányuk pedig rendkívül kedvezően, 3,5% körül alakult. A Magyarországra is begyűrűző gazdasági válság hatására ezek az értékek jelentős mértékben romlottak 2009-re, az álláskeresők száma több mint kétszeresére, 16 ezer fő fölé emelkedett. Ezt követően (részben a támogatott projektek keretében létrehozott vagy megtartott mintegy 9300 munkahelynek köszönhetően) a mutató számottevően csökkent, ám 2012-ben ismét emelkedett, újra átlépve a 13 ezer főt, ami a kiindulási érték 175%-a. Mindezek ellenére a megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is kedvező, hiszen a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya mindössze 6,3%, és a kistérségek között sincsenek jelentős különbségek. A működő vállalkozások ágazatok közti megoszlása csekély mértékben változott 2008-2011 között, hiszen míg a szekunder (ipari) szektorba tartozó vállalkozások aránya több mint két százalékponttal csökkent, a tercier (szolgáltató) szektorba tartozóké ugyanennyivel nőtt. A 2011-es adatok alapján a megyében működő vállalkozások 3%-a mezőgazdasági, 22%-a ipari vagy építőipari, háromnegyede pedig valamilyen szolgáltató tevékenységet végzett.

4

Bevezetés Háttér A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban az Európai Bizottság a jelenleginél hatékonyabban kívánja érvényesíteni a területi szemléletet, ezért kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a helyi és térségi fejlesztési igények a területi mellett az ágazati operatív programokban is megfelelő hangsúllyal jelenhessenek meg. A területfejlesztés rendszerének megújítása kapcsán a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-jei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta, ezáltal a területfejlesztési hatáskör címzettjeivé téve őket. A regionális fejlesztési ügynökség a közreműködő szervezeti feladatok ellátása révén az egyetlen olyan területi szinten működő szervezet, amely egyidejűleg rálátással rendelkezik a területileg érintett valamennyi megye területfejlesztési tevékenységére, az uniós fejlesztési programokra, azok hatásaira és a végrehajtásuk során felmerült problémákra, ezáltal integráltan, területi szempontból tudja azonosítani az akár megyehatárokon is átnyúló fejlesztési szükségleteket. A megyei önkormányzatok 2012-ben megkezdték a következő hétéves programidőszakra való felkészülést, melynek keretében elkészítik megyei területfejlesztési koncepciójukat, illetve az erre alapozott megyei területfejlesztési programot. A 2012 őszén elkészült feltáró-értékelő vizsgálatok részben már kitértek a 2007-2013-as operatív programok forrás allokációjának elemzésére, az azóta eltelt időszakban elért előrehaladás miatt azonban szükségessé vált ennek aktualizálása, illetve regionális kitekintéssel való kiegészítése.

Az elemzés módszertana és céljai A megyei önkormányzatok 2013 szeptemberében pályázatot nyújtottak be az ÁROP1.2.11/A-2013 számú felhívásra (Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára), melynek célja a megyei területfejlesztési program és az operatív programokhoz illeszkedő részdokumentumok elkészítése mellett a helyzetfeltáró vizsgálatok aktualizálása és kiegészítése. A fent említett kompetenciáikból következően az utóbbi tevékenységet a pályázati felhívás értelmében a projektbe bevont regionális fejlesztési ügynökségek végzik, hozzájárulva ezzel a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatainak ellátásához, illetve segítve azok munkáját. Jelen elemzés módszertanilag a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által összeállított, „Javaslat az ÁROP-1.2.11/A-2013-A; ÁROP-1.2.11/A-2013-B Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési 5

Tanács számára című könnyített elbírálású pályázati felhívásban szereplő, a megyei önkormányzatoknak az illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökségektől kötelező szolgáltatás igénybevétel keretében elvégzendő feladatok meghatározására” című dokumentumban rögzítetteken alapul, felépítése és adattartalma az abban javasolt logikát követi. Figyelembe véve a Közép-Dunántúli Operatív Program, valamint az ágazati operatív programok keretében megvalósuló projekteket, az elemzés az egyes területi szintekre (regionális, megyei / megyei jogú városi, kistérségi) vonatkozóan mutatja be azok 2007-2013 közötti forrásfelhasználási mutatóit, a fejlesztések hatásait, valamint az ezek alapján levonható területi következtetéseket, mint jelen programidőszak végrehajtási tapasztalatait, hozzájárulva a 2014-2020-as időszak fejlesztési irányainak meghatározásához. A vizsgálat célja, hogy az alábbiakban részletezett eredmények és következtetések figyelembe vételével a területi szemlélet, valamint a területi kohézió megfelelő hangsúllyal jelenhessen meg a 2014-2020-as programidőszak fejlesztéseit megalapozó dokumentumokban, így a megyei területfejlesztési programban, valamint a területi és ágazati operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumokban.

6

A 2007-2013-as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés Jelen elemzés a 2007-2013 közötti, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által finanszírozott hazai operatív programok forrásfelhasználási mutatóit vizsgálja a Közép-dunántúli régió, illetve KomáromEsztergom megye vonatkozásában. Ennek értelmében a regionális operatív programok közül kizárólag a Közép-Dunántúli OP (KDOP) releváns mutatóit veszi figyelembe, valamint nem tartalmazza az Elektronikus Közigazgatás OP-t (EKOP) és a Végrehajtás OP-t (VOP), mivel ezek keretében mindössze egyetlen projekt valósult meg a Közép-Dunántúlon a vizsgált időszakban, a VOP-2. prioritáshoz (A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer) kapcsolódóan. A fentiekből következően jelen vizsgálat a 2007-2013-as KDOP, a Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP), a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP), a Közlekedés OP (KÖZOP), a Környezet és Energia OP (KEOP), az Államreform OP (ÁROP) és a Gazdaságfejlesztés OP (GOP) forrásallokációjára terjed ki a Közép-dunántúli régió, azon belül is elsősorban KomáromEsztergom megye vonatkozásában. A megyei és kistérségi szintű fejezetek részben külön kezelik a KDOP és az ágazati operatív programok releváns mutatóit, tekintettel ezek eltérő jellegére és céljára, hiszen előbbi – mint regionális operatív program – keretében kizárólag a Közép-Dunántúlon valósulhattak meg fejlesztések, míg az ágazati OP-k „hatóköre” országos volt. A 2007-2013-as időszakban a vizsgált hat ágazati operatív program, valamint a KDOP keretében összesen több mint 6550 milliárd Ft1 támogatási forrás állt rendelkezésre, ebből 175 milliárd Ft a regionális operatív programon keresztül kifejezetten a Közép-Dunántúl fejlesztését célozta. Az ágazati OP-khoz kapcsolódóan 2013. október 22-ig megítélt támogatás a régiót tekintve közel 544 milliárd Ft-ot tett ki2, amely tehát több mint háromszorosan haladta meg a KDOP keretében rendelkezésre álló teljes keretet. Az utóbbihoz kapcsolódó támogatásokkal együtt összesen 694 milliárd Ft forrás érkezett Fejér, KomáromEsztergom és Veszprém megyébe, melynek 58%-a a fenti dátumig már kifizetésre is került a kedvezményezettek részére. Ki kell emelni, hogy a vizsgált operatív programokat tekintve a KDOP esetében a legkedvezőbb a kifizetési arány, a területi szintre allokált forrásoknak már közel kétharmada eljutott a kedvezményezettekhez (a KÖZOP esetében a 79%-os arány mögött egy kiugróan magas összegű, lezárt projekt3 áll, melynek mutatói pozitív irányba torzítják a vizsgált értékeket).

1

293,1 HUF/EUR árfolyamon Az elemzés kizárólag a megítélt támogatást veszi figyelembe, tehát nem közkiadás alapon számolt összegeket tartalmaz. 3 Az említett projekt keretében biztosítóberendezés létesítése valósult meg a Bp-Kelenföld–Székesfehérvár közötti vasútvonalon, 134 mrd Ft-os támogatással (KÖZOP-2. 1.0-07-2008-0001 - Budapest-KelenföldSzékesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése I. szakasz 1. ütem). 2

7

Az alábbi ábrán látható, hogy a régióba érkezett közel 700 milliárd Ft támogatás legnagyobb része a KÖZOP-hoz kapcsolódik, köszönhetően a már említett egyetlen kiugróan magas összegű vasútfejlesztési projektnek. Ennek következtében kijelenthető, hogy a középdunántúli támogatások nagyságrendileg azonos arányban oszlanak meg a környezeti, közlekedési, gazdaságfejlesztési, humán és területfejlesztési területek között.

Az egyes operatív programokon belüli prioritások, az ezekhez kapcsolódó forrás nagysága, valamint az ezek keretében regionálisan megítélt támogatások megyék közti megoszlása az alábbiakban bemutatottak szerint alakult a 2007-2013-as időszakban.

8

Közép-Dunántúli Operatív Program A KDOP keretében 597,6 millió euró, azaz mintegy 175,1 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre 2007-2013 között, amely hat prioritástengely között oszlik meg. A sajáterő besorolás szempontjából hazainak minősülő kedvezményezettek elismert önerejével együtt, azaz közkiadás alapon számolva a kötelezettségvállalás 2013. október végére elérte a teljes keret 100,2%-át, kizárólag a megítélt támogatás nagyságát tekintve ez az összeg meghaladta a 150 milliárd Ft-ot. A 6. prioritást (Technikai segítségnyújtás) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 2325 db pályázat érkezett4, együttesen 284,6 milliárd Ft támogatási igénnyel. A legtöbb pályázatot az 1. (Regionális gazdaságfejlesztés) és az 5. (Humán infrastruktúra fejlesztése) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, de relatíve a legnagyobb túljelentkezés a 2. prioritás (Regionális turizmusfejlesztés) pályázati felhívásait jellemezte, ahol az 507 db beérkezett pályázatnak csupán 37,3%-a, 189 projekt esetében született pozitív támogatói döntés. Hasonló túljelentkezés jellemezte a legnagyobb kerettel rendelkező 4. prioritást (Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés), ahol a fenti arány 39,6%. A legtöbb támogatott projekt már 2007-2013 között is a gazdaságfejlesztést célozta, 2013 októberéig 357 db projekt számára átlagosan mintegy 75 millió Ft támogatást ítéltek meg. A regionális, azaz területi szintre allokált forráskihelyezés hatékonyságát mutatja, hogy az elemzés során használt adatbázis lezárásáig a KDOP keretében megítélt támogatás 64,6%-a már kifizetésre került, amely jelentősen felülmúlja az ágazati operatív programok jellemzően 50% alatti értékeit.

A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Veszprém megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett 4

Kétfordulós eljárásrendű pályázatok esetében az első fordulóra érkezett beadványokat a pályázati darabszámoknál vettük figyelembe, az igényelt támogatásnál csupán a második fordulós értékek szerepelnek.

9

pályázatok 40, a támogatottak 43%-a ide köthető. Hozzá kell tenni, hogy ezt részben a turisztikai prioritáshoz kapcsolódó felhívások sajátossága okozza, hiszen egyes komponensek esetében külön felhívás készült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozóan, az ezen kívüli területhez képest megemelt keretösszeggel. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 41%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 47%). Ennek alapján a Komárom-Esztergom megyében megvalósuló projektek relatíve alacsony, mindössze 24%-os aránya csupán az alacsonyabb pályázói aktivitás következménye, hiszen a határmenti megye eredményessége alig marad el a veszprémi értéktől, a fejérit pedig meg is haladja.

10

Gazdaságfejlesztési Operatív Program A 2007-2013-as időszakban közvetlenül gazdaságfejlesztés céljára összesen 3363,3 millió euró, vagyis közel 986 milliárd Ft áll rendelkezésre, mely a GOP öt prioritástengelye között oszlik meg. A legnagyobb kerettel a 2. prioritás (A vállalkozások – kiemelten a KKV-k – komplex fejlesztése) rendelkezik, melynek keretében a Közép-Dunántúlról összesen 4856 db pályázatot nyújtottak be, átlagosan 24,7 millió Ft támogatási igénnyel. Ez a 2. prioritásra országosan beérkezett pályázatok 13,5%-a, míg a teljes OP-t tekintve pedig a több mint 42 ezer pályázat mintegy hetede érkezett a régióból. A közép-dunántúli pályázatok 59,9%-a számára ítéltek meg támogatást, amely mindössze fél százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 14,4%-a, míg az összes megítélt támogatás 14,7%-a kötődik a régióhoz, ami 3709 db projektet és 152,4 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A GOP egészét tekintve a kifizetett támogatás aránya 2013 októberében 56,9%, míg a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány némileg alacsonyabb, 52%-os. Kiemelendő, hogy a 2. prioritás keretében a régió kis- és középvállalkozásai számára megítélt támogatás eléri a prioritás keretének közel 22%-át. A GOP felhívásaira a régión belül Fejér megyéből érkezett a legtöbb pályázat, és a kiegyensúlyozott eredményességi mutatók következtében (a fejéri pályázatok 59, a komáromesztergomiak 57, a veszprémiek 62%-a számára ítéltek meg támogatást) a legtöbb támogatás, 55,2 mrd Ft, szintén Fejér megyéhez köthető. Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve azonban a másik két megye helyzete jóval kedvezőbb, hiszen ez az érték KomáromEsztergomban 149 ezer, Veszprémben 147 ezer, Fejérben pedig mindössze 131 ezer Ft volt a 2007-2013-as időszakban.

11

Közlekedés Operatív Program A 2007-2013-as programidőszakban a legnagyobb keretösszeggel a Közlekedés OP bír, a hat prioritás összesített kerete 6705,2 millió euró, vagyis több mint 1965 milliárd Ft. A 2013 októberéig a KÖZOP keretében megítélt összesen 2426 mrd Ft5 támogatás mindössze 6,6%-a, azaz összesen 160,2 mrd Ft köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Hozzá kell tenni, hogy a közlekedésfejlesztési projektek sajátosságai miatt (jellemzően nagy értékű és nagy kiterjedésű, megye vagy akár régióhatárokon is átnyúló, de megvalósítási helyként egyetlen településhez kapcsolt projektek) ezek a fejlesztések többnyire csak nagytérségi szinten értelmezhetők, és egy-egy ilyen projekt jelentősen torzíthatja az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat. Így van ez a Közép-Dunántúl esetében is, ahol a bevezetőben már említett nagy értékű vasútfejlesztési projekt megvalósítási helye hivatalosan Martonvásár, ami Fejér megye esetében kiugróan magas értékeket eredményez. A régióra jutó kifizetett támogatások magas aránya (79,6%) mögött is ez a fejlesztés áll, noha országosan ez az érték csupán 42,3%-os. Az egyes prioritásokhoz kapcsolódó támogatott projektek régión belüli megoszlása is jelentős különbségeket mutat. Míg az 1. prioritás (Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása) esetében csupán Veszprém, a 2. (Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása) kapcsán pedig csak Fejér megye jutott támogatáshoz, addig a 4. prioritás (Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése) keretében egyetlen fejlesztés sem valósul meg Közép-Dunántúlon. Összességében Fejér megye 148,39 milliárd, Veszprém 8,26 milliárd, Komárom-Esztergom pedig csupán 3,55 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott a KÖZOP keretében a 2007-2013-as időszakban.

5

A keretet jelentősen meghaladó össztámogatás magyarázata a részben a hazai költségvetés, részben pedig a 2014-2020-as Intelligens Közlekedésfejlesztési OP terhére történő túlvállalás.

12

Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia OP kerete a 2007-2013-as programidőszakban 5302 millió euró, azaz több mint 1554 milliárd Ft, amely nyolc prioritástengely között oszlik meg, de a teljes keret háromnegyede az első két prioritáshoz kapcsolódik (1. Egészséges tiszta települések, 2. Vizeink jó kezelése). A KEOP felhívásaira 2013 októberéig országosan 9540 db pályázat érkezett, ebből 1105 a Közép-Dunántúlról. Utóbbiak közül a legtöbb, 392 db a 4. prioritáshoz köthető (A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése), átlagosan 73 millió Ft-os támogatási igénnyel. A közép-dunántúli pályázatok eredményessége szinte teljesen megegyezik az országos értékkel (45 és 46%), amely 2013 októberéig összesen 496 db nyertes projektet és 106 mrd Ft megítélt támogatást jelent, vagyis a KEOP keretében kihelyezett forrásnak mindössze 7,6%-a jut a régióra. A vizsgált időpontig az összes megítélt támogatás 34,7%-a került kifizetésre, a közép-dunántúli projektek esetében ez az arány lényegesen magasabb, 46,3%. A régión belül jelentős különbség figyelhető meg mind a beérkezett, mind a támogatott pályázatok számát és összértékét tekintve. A nyertes pályázatok benyújtottakhoz viszonyított aránya mindhárom megyében közel azonos (a régiós átlag 44,9%), azonban a Veszprémből beérkezett pályázatok száma közel kétszerese a komárom-esztergomiakénak, sőt a támogatott projekteket tekintve a különbség már több mint kétszeres. Fejér megye ugyan mindkét mutatót tekintve 36%-os részesedéssel bír, ám a megítélt támogatás összértéke itt az igényelt forrás csupán 44,7%-át éri el, szemben a másik két megye 60% feletti mutatójával, de a legtöbb támogatás így is Fejérhez köthető, köszönhetően az első két prioritástengely keretében megvalósuló nagy értékű projekteknek. A benyújtott és támogatott pályázatok alacsony száma ellenére az egy főre jutó támogatás értéke Komárom-Esztergomban a legmagasabb (105 ezer Ft), megelőzve Fejért (102 ezer Ft) és a sok nyertes pályázat ellenére ebben a tekintetben csak harmadik Veszprémet (88 ezer Ft).

13

Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007-2013 között a TÁMOP keretében 4093,7 millió euró, azaz mintegy 1199,87 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre, amely kilenc prioritástengely között oszlik meg. A 7-9. prioritást (Technikai segítségnyújtás és a Közép-magyarországi régióra vonatkozó prioritások) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 3268 db pályázat érkezett a KözépDunántúlról, mely az országosan beérkezett pályázatok 10%-a, a támogatási igény pedig mindösszesen 123,2 milliárd Ft. A közép-dunántúli pályázatok 44%-a számára ítéltek meg támogatást, ez 3,3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 10,9%-a, a megítélt támogatás 5,9%-a köthető a régióhoz, ami 1437 db projektet és 59,01 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A kifizetett támogatás 2013 októberében a TÁMOP egészét tekintve 60,7%-ot ért el, a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány csak 48,6%. A legtöbb pályázatot a Közép-Dunántúlon a 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) és a 3. (Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, ugyanakkor a 4. prioritáshoz (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében) megítélt támogatás a legmagasabb, az összes támogatás 34,7%-a. A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Fejér megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett pályázatok 40, a támogatottak 53%-a ide köthető. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 43%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 46%). Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve Veszprém megye értéke a legjobb, 72 ezer Ft, míg a 2007-2013-as időszakban ez Komárom-Esztergomban 55 ezer Ft, Fejérben 39 ezer Ft.

14

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi Infrastruktúra OP keretében 2007-2013 között rendelkezésre álló 2096,5 millió euró, azaz mintegy 625,7 milliárd Ft forrás öt prioritástengely között oszlik meg. Összesen 3571 db pályázatot nyújtottak be az országban, melyből 9,3%, azaz 331 db köthető a Középdunántúli régióhoz. A régióból érkező pályázatok támogatási igénye 103,95 mrd Ft, mely az országos érték (763,85 mrd Ft) 13,6%-a. A közép-dunántúli pályázatok 51,1%-ának ítéltek meg támogatást, mely az országos átlagtól (63,0%) 11,9 százalékponttal marad el. A nyertes projektek 7,5%-a, a megítélt támogatás 13,4%-a kötődik a területhez, ez 169 db projektet jelent 64,92 mrd Ft értékben. A kifizetett támogatás aránya 2013 októberében a régiót tekintve 37,9%, az egész OP-t vizsgálva viszont ez az érték jóval magasabb, 58,4%-os. Kiemelendő, hogy a beérkezett pályázatok 54,7%-a az 1-es prioritáshoz (Az oktatási infrastruktúra fejlesztése) tartozik, viszont a megítélt támogatás 66,5%-át a 3-as prioritás (A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése) projektjei kapták. A beérkezett pályázatok számának megyék közti megoszlása közel azonos (Fejér 36,3%, Komárom-Esztergom 29,6%, Veszprém 34,1%), az igényelt és megítélt támogatások összege viszont jelentős különbségeket mutat. A benyújtott pályázatok támogatási igényének 51,5%-a, a megítélt támogatásnak pedig 53,1%-a Fejér megyéhez köthető. A nyertes projektek aránya Fejér megyében a legmagasabb, itt a beérkezett pályázatok 58,3%-a kapott támogatást. Komárom-Esztergomban ennek a mutatónak az értéke 44,9%, míg Veszprémben 48,7%. Az egy főre jutó támogatás Fejér megyében a legmagasabb, 82 ezer Ft, míg KomáromEsztergomban 40 ezer, Veszprémben 51 ezer Ft támogatás jut egy-egy lakosra.

15

Államreform Operatív Program Az Államreform OP keretében 175,8 millió euró, azaz mintegy 51,52 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre 2007-2013 között, amely öt prioritástengely között oszlik meg. Országosan összesen 929 db pályázatot nyújtottak be az ÁROP keretében, melyből 7,5%, azaz 70 db projekt köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Mindhárom megye esetében csak az Államreform OP 1. prioritásához (Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés) érkeztek be pályázatok, melyek összesített támogatási igénye 1,722 mrd Ft, az országos érték (59,05 mrd Ft) csupán 2,9%-a. Az országosan beérkezett pályázatok 64,3%-a nyert támogatás, ez a mutató a régiót tekintve lényegesen jobb, hiszen a közép-dunántúli pályázatok 70,0%-ának ítéltek meg támogatást, ami 49 db nyertes pályázatot és 1,1 mrd Ft támogatást jelent. Összességében a nyertes projektek 8,2%-a, a megítélt támogatások 2,5%-a a régióból került ki. Az ÁROP-on belül összesen megítélt támogatások érékének 47,1%-a, a Közép-Dunántúl esetében pedig már az összérték 59,9%-a kifizetésre került2013 októberéig. A nyertes projektek egy főre jutó támogatása Veszprém megyében a legmagasabb, 1108 Ft/fő, míg Komárom-Esztergomban 1082, Fejérben 900 Ft támogatás jut egy-egy lakosra.

A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között Az egyes OP-k keretében megítélt támogatások megyék közti megoszlásán túl érdemes megvizsgálni a megyei jogú városokban megvalósuló fejlesztések számára biztosított források nagyságát is. A Közép-dunántúli régió négy megyei jogú városában (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) az operatív programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások összértéke 214,3 milliárd Ft6, ami az összes megítélt támogatás közel harmada (32,2%-a). Ez az összeg ugyanakkor rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a négy 6

A települési szintre elérhető legfrissebb, 2013. szeptember 30-i adatok alapján.

16

nagyváros között, hiszen míg Dunaújváros részesedése csupán 19,9 milliárd Ft (9,3%), addig a Székesfehérváron megvalósuló projektek összértéke 79,4 milliárd Ft, vagyis a teljes összeg 37,1%-a. A források relatív nagyságát tekintve viszont Veszprém az első, hiszen az egy főre jutó támogatás értéke a veszprémi megyeszékhelyen 1,132 millió Ft, míg Székesfehérváron 800 ezer, Tatabányán 684 ezer, Dunaújvárosban pedig 424 ezer Ft/fő. Az egyes operatív programokat tekintve a GOP, a KDOP és a KÖZOP keretében Székesfehérvár, a TIOP és a TÁMOP keretében Veszprém nyerte el a legtöbb támogatást, míg a KEOP forrásból megvalósuló projektek össztámogatása Tatabányán a legmagasabb.

17

A 2007-2013-as operatív programok forrásainak felhasználása Komárom-Esztergom megyében Az adatbázis elkészültekor elérhető legfrissebb, 2013. október 22-i adatok alapján KomáromEsztergom megyéből összesen 3528 db pályázatot nyújtottak be a vizsgált operatív programokhoz kapcsolódóan. Ezek közül 580-at a Közép-Dunántúli OP, 2948-at pedig az ágazati operatív programok keretében, melyeknél az igényelt támogatás nagysága meghaladta a 68, illetve a 196 milliárd Ft-ot, vagyis megyei szinten mindösszesen mintegy 265 milliárd Ft-ot tett ki 2007-2013 között. A több mint 3500 pályázatnak szinte pontosan a fele, 1769 db részesült támogatásban 2013 októberéig, ami az ágazati OP-k esetében közel 110, a KDOP esetében pedig 33,3 milliárd Ftot tesz ki. Szintén 50%-os a kedvezményezettek részére történő kifizetések aránya is, ami a KDOP és a KÖZOP esetében eléri a 71,5%-ot, a KEOP-nál viszont csak a megítélt támogatások alig negyede került eddig kifizetésre.

Komárom-Esztergomban a 2007-2013 között megítélt támogatások legnagyobb része, mintegy 32%-a a Gazdaságfejlesztés Operatív Programhoz, azon belül is a 2. prioritáshoz (A vállalkozások – kiemelten a KKV-k – komplex fejlesztése) kapcsolódik, utóbbi keretében a régión belül a határmenti megye jutott a legtöbb, 29,5 milliárd Ft-nyi forráshoz. A KDOP-t tekintve a legtöbb projekt az 1. prioritás (Regionális gazdaságfejlesztés) keretében valósul meg Komárom-Esztergomban, projektenként átlagosan 70 millió Ft támogatással. Összességében azonban a legtöbb kihelyezett forrás, 9,7 milliárd Ft a 4. prioritástengelyhez (Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés) kapcsolódik, melynek részesedése így eléri a 29%-ot, míg a turizmusé 20%, a humán infrastruktúra fejlesztésé 16%, a településfejlesztésé pedig 14%.

18

A 2007-2013 közötti időszakban a megyébe érkező források egy főre jutó nagysága 438 ezer Ft, ám területi, kistérségi szinten jelentős különbségek figyelhetők meg. Míg Oroszlány térségében mindössze 240 ezer Ft támogatás jut egy lakosra, addig a komáromi és a tatabányai kistérségekben ennek több mint duplája, 510 és 578 ezer Ft. Összességében magasan a legtöbb támogatás a megyeszékhely térségébe jutott, az 51,4 milliárd Ft-os érték a megyébe érkezett források közel 40%-a. A megítélt támogatások összértéke a kisbéri és az oroszlányi kistérségben a legalacsonyabb, ahol ez az érték nem éri el a 8, illetve a 7 milliárd Ft-ot.

A megyébe érkező források 35-65% arányban oszlanak meg a megyeszékhely és a többi település között, azaz míg a Tatabányán megvalósuló projektek összesített támogatása 46,1 milliárd Ft, addig a megye fennmaradó része 86,3 milliárd Ft fejlesztési forrásban részesült 2007-2013 között. Ennek következtében csak az egyes projektek megvalósulási helyszínét figyelembe véve minden egyes tatabányai lakosra átlagosan 684 ezer Ft támogatás jut, míg a 19

más településeken élőkre 422 ezer Ft. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Tatabányán megvalósuló fejlesztések jelentős részének hatása nem csupán a megyeszékhelyre korlátozódik, hanem annak tágabb térségére, akár az egész megyére is kiterjed (pl. a Szent Borbála Kórház vagy az Edutus Főiskola projektjei).

Fontos megvizsgálni a Komárom-Esztergom megyéből (2013 szeptemberéig) benyújtott, de nem támogatott, vagy meg nem valósult pályázatokat abból a szempontból, hogy azok miképp illeszkednek a 2014-2020-as időszakra meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez, illetve a készülő megyei területfejlesztési koncepció célrendszeréhez. Ennek alapján meghatározható, hogy a 2007-2013-as időszak alapján mekkora az egyes tématerületek várható megyei forrásigénye, vagyis a következő hétéves programidőszakban mely területekre szükséges kiemelt figyelmet fordítani a területen. A 2013 szeptemberéig benyújtott komárom-esztergomi pályázatok közül 1831 db nem nyert támogatást, illetve nem valósult meg. Ezen projektek összesített támogatási igénye meghaladja a 113 milliárd Ft-ot, vagyis megközelíti a 2007-2013 között megítélt össztámogatás nagyságát. Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as időszakra meghatározott, a Közös Stratégiai Keretben rögzített 11 tematikus célkitűzéshez való illeszkedés alapján megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében mind a projektek számát, mind pedig az igényelt támogatás nagyságát tekintve a 8. (A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása), valamint a 4. (A kkv-k, a mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása) célkitűzésre javasolt kiemelt figyelmet fordítani. Az egyes tematikus célkitűzésekhez illeszkedő projektek számát és az igényelt támogatás összértékét az alábbi táblázat foglalja össze, a teljes projektlistát pedig a mellékletben található beágyazott xlsx-fájl tartalmazza.

20

A 2007-2013 között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése az EU 11 tematikus célkitűzéséhez

EU2020 tematikus célkitűzések 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása 3. A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 4. A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzésés kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelmi és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás Összesen

Igényelt Pályázatok támogatás száma (Mrd Ft) 16,42 131 1,15

138

18,06

603

12,38

115

2,77

42

4,98

39

9,65

57

30,08

371

5,22

116

12,22

215

0,11 113,04

4 1831

Komárom-Esztergom megye készülő területfejlesztési koncepciója 5 területi, valamint 3 specifikus célt fogalmaz meg a következő programidőszak vonatkozásában. A nem támogatott, illetve nem megvalósult projektek döntő többsége megfeleltethető az ezekben rögzített fejlesztési irányoknak. Ennek alapján kijelenthető, hogy a projektek közel fele, mintegy 50 milliárd Ft támogatási igénnyel a városhálózati csomóponthoz (Tatabánya-TataOroszlány) kapcsolódik, míg a négy további területi cél esetében az ezekhez illeszkedő projektek összesített támogatási igénye 10 és 20 milliárd Ft közötti összeget tesz ki. A megyei specifikus célokhoz való illeszkedést tekintve megállapítható, hogy a 2007-2013 közötti nem támogatott projektek között alig volt olyan, amely az S3. célhoz (Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítás, tájsebek rehabilitációja) kapcsolódna. Ennek értelmében ezen a területen kiemelt figyelmet kell fordítani a projektgenerálásra a 2014-2020-as időszakra való felkészülés során, amennyiben a téma a jelenlegi hangsúllyal jelenik meg a további megyei fejlesztési célkitűzések között. A megyei gazdaságfejlesztési program ugyanakkor több mint 900 db, közel 60 milliárd Ft támogatási igényű, relatíve jól előkészített projektötletre alapozhat.

21

A 2007-2013 között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció területi célkitűzéseihez

Megyei területi célok

Igényelt támogatás (Mrd Ft)

Pályázatok száma

T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés

49,39

822

T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása

17,91

242

17,14

241

T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése

13,76

186

T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkcióinak és alkalmazkodóképességének megerősítése

11,51

232

A 2007-2013 között Komárom-Esztergom megyéből benyújtott nem támogatott, vagy nem megvalósult projektek illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció specifikus célkitűzéseihez

Megyei specifikus célok S1. A megye gazdaságának és vállalkozási struktúrájának diverzifikálása, kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása S2. Aktivitás, kreativitás és társadalmi integráció kibontakoztatása S3. Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítás, tájsebek rehabilitációja

Igényelt támogatás (Mrd Ft)

Pályázatok száma

57,51

933

23,79

383

2,24

9

A Komárom-Esztergom megyében működő vállalkozások ágazatok közti megoszlásában nem történt jelentős átrendeződés a 2008-2011-es időszakban. Miközben az összes működő vállalkozás száma mintegy 3,5%-kal, az építőipari vállalkozásoké pedig közel 15%-kal csökkent, a mezőgazdaságiaké gyakorlatilag stagnált, az egyéb szolgáltatás kategóriába tartozóké pedig kis mértékben nőtt. Mindezek eredményeképp az elérhető legfrissebb, 2011es adatok alapján a megyében működő 19 725 vállalkozás 3%-a mezőgazdasági, 10%-a ipari, 12%-a építőipari, 25%-a kereskedelmi, logisztikai, 5%-a idegenforgalmi, vendéglátói, 45%-a pedig egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

22

Komárom-Esztergomban a programidőszak indulásakor rendkívül alacsony, mindössze 7513 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, amely azonban a gazdasági válság hatására két év alatt több mint duplájára, 16 035 főre duzzadt. Ezt követően az álláskeresők száma 2011-re mintegy 3200 fővel csökkent, 2012-ben azonban ismét emelkedett (13 121 főre), és továbbra is jelentősen, 75%-kal meghaladja a kiindulási értéket. Ezzel párhuzamosan a vizsgált operatív programok támogatásával megvalósuló projektek keretében 5218 új munkahely létesült a megyében, miközben a fejlesztések 4101 további munkahely megtartását biztosították. A megvalósítás alatt álló projektek előrehaladásával ezek az értékek folyamatosan emelkednek, lehetővé téve a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenését. Területi szinten az álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya meglehetősen kiegyenlített képet mutat. Ezt jelzi, hogy miközben megyei átlag 2012-ben 6,2% volt, addig az ebből a szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű dorogi kistérség 7,3%-os mutatója alig múlta felül a legalacsonyabb aránnyal rendelkező tatai kistérség 5,9%-os értékét.

23

A teremtett és megtartott munkahelyek számához kapcsolódó, már említett eredményeken túl a támogatások hatása más tekintetben is számottevő. A GOP és a KDOP forrásból megvalósuló projektek által indukált beruházások relatív, 1 Ft támogatásra jutó értéke 2013 októberében 1,7 Ft-ot tesz ki, míg a KDOP keretében kihelyezett források felhasználása során eddig 585 m út és 9,5 km kerékpárút épült, valamint sor került 47,5 km út felújítására.

24

A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban Dorogi kistérség A Dorogi kistérségben 2007-2013 között összesen 146 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melynek összértéke 10,7 mrd Ft. Ebből 4,1 mrd Ft a regionális OP részesedése, míg a források 48%-a a GOP-hoz, 5%-a a KEOP-hoz és 9%-a a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 99 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 164 ezer Ft, azaz összességében 264 ezer Ft/fő. A kistérségi szinten elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a vizsgált területen működő 1990 vállalkozás 2,4%-a mezőgazdasági, 11,3%-a ipari, 15,8%-a építőipari, 25,4%-a kereskedelmi, logisztikai, 6,5%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 38,6%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

A nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között erőteljesen emelkedett a válság miatt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009-től csökken, de 2012-ben még mindig jóval meghaladja a kiinduló év értékét. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 7,3%, ami a legmagasabb érték Komárom-Esztergom megye kistérségeit tekintve.

25

2007-2013 között a Dorogi kistérségben megvalósuló fejlesztések közül 10 db gazdaságfejlesztési projekt támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobbak a SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft Napelem-összeszerelő üzem bővítése, valamint a STRATIS Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft pályázatai. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 1 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ez a térségi elérhetőség javítására irányul.

Esztergomi kistérség 2007-2013 között az Esztergomi kistérségben összesen 317 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 18,9 mrd Ft. Ebből 5,5 mrd Ft KDOP-forrás, míg további 46% a GOP-hoz, 16% a KEOP-hoz, 7% a TÁMOP-hoz, 2% pedig a TIOP-hoz kapcsolódik. A KDOP forrásból finanszírozott fejlesztések támogatási értéke lakosonként 98 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további projektek egy főre jutó értéke 236 ezer Ft, azaz összességében 334 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján az Esztergomi kistérségben működő 3665 vállalkozás 1,4%-a mezőgazdasági, 11,2%-a ipari, 11,7%-a építőipari, 25,1%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 45,4%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

26

A válság miatt 2007-2009 között megduplázódott a nyilvántartott álláskeresők száma, 2009 óta – részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt – lassan csökken ez a szám, de a 2012-es évben még mindig több az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,2%, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal (6,3%).

A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 17 db gazdaságfejlesztési és 5 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. A legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházások a FOREST-PAPÍR Ipari és Kereskedelmi Kft gyártástechnológiájának továbbfejlesztése, valamint a Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft különböző fejlesztései. A humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési projektek közül csupán 1 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ez a Kenyérmezei és Únyi patak visszatöltésezése Tát térségében.

27

Kisbéri kistérség EU-s támogatásból a 2007-2013-as időszakban Kisbér térségében összesen 79 projekt valósul meg, melyek össztámogatása 7,9 mrd Ft. Ebből 1,9 mrd Ft a KDOP prioritásaihoz, míg további 21% a GOP-hoz, 41% a KEOP-hoz, 8% a TIOP-hoz, 6% pedig a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A Kisbéri kistérségben KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 90 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 291 ezer Ft, azaz összességében 381 ezer Ft/fő. A legfrissebb (2010-es), kistérségi szintű adatok alapján a vizsgált területen működő 959 vállalkozás 12,5%-a mezőgazdasági, 11,8%-a ipari, 10,8%-a építőipari, 26,0%-a kereskedelmi, logisztikai, 7,0%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 31,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

A nyilvántartott álláskeresők száma megkétszereződött a 2007-2009 közötti időszakban. 2009 óta – részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt – ez a szám folyamatosan csökken, de 2012-ben még mindig jóval több az álláskereső, mint a vizsgált időszak kiinduló évében. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,9%, ami a dorogi kistérség után a második legmagasabb értéket jelenti KomáromEsztergom megyében.

28

A 2007-2013 között a kistérségben megvalósuló projektek közül 3 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobb a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás „Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért” című, illetve a Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft fejlesztése. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül 6 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, ebből 4 projekt a települések szennyvízelvezetésével, egy a Kisbéri kistérség gyermekeinek és fiataljainak esélyegyenlőségével, valamint egy közlekedésfejlesztési pedig a 81. sz. út burkolatmegerősítésével, elkerülő és körforgalom építéssel foglalkozik.

Komáromi kistérség A Komáromi kistérségben EU-s támogatásból 2007-2013 között összesen 204 projekt valósul meg, 20,4 mrd Ft összesített támogatási értékben. Ebből 24%, vagyis 5,0 mrd Ft a KDOP keretében, míg a források 21%-a GOP-hoz, 40%-a KEOP-hoz, 11%-a KÖZOP-hoz és 3%-a TÁMOP-hoz köthető. A KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 123 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 387 ezer Ft, azaz összességében 510 ezer Ft/fő, ami a második legmagasabb összeg Komárom-Esztergom megye kistérségeit összehasonlítva. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Komáromi kistérségben működő 2447 vállalkozás 6,5%-a mezőgazdasági, 9,3%-a ipari, 11,3%-a építőipari, 27,5%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,6%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 39,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

29

A válság hatására a térségben a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között szinte duplájára nőtt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009 után visszaesett és azóta stagnál. Azonban még mindig jóval több az álláskereső, mint a vizsgált időszak első évében. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,1%, ami jobb a megyei átlagnál (6,3%).

A 2007-2013 között a kistérségben megvalósuló projektek közül 10 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobb a Rossi Biofuel Bioüzemanyag gyártó és kereskedelmi Zrt biodízel gyártósor továbbfejlesztése, illetve a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft komplex technológiai fejlesztése és a foglalkoztatás támogatása. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül 5 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, pl. Komárom és Almásfüzitő árvízvédelmi biztonságának javítása, illetve a komáromi elkerülő megépítése a 13. sz. főúton.

30

Oroszlányi kistérség Az Oroszlányi kistérségben 2013 októberéig összesen 84 projekt nyert el Európai Uniós támogatást, melynek összértéke 6,6 mrd Ft. A regionális OP részesedése ebből 2,0 mrd Ft, míg a források 55%-a GOP-hoz, 5%-a KEOP-hoz, 7%-a TÁMOP-hoz és 2 %-a TIOP-hoz kapcsolódik. A vizsgált területen a KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 74 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 166 ezer Ft, azaz összességében 240 ezer Ft/fő, ami a legalacsonyabb értéket jelenti a megye kistérségeit összehasonlítva. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a kistérségben működő 1334 vállalkozás 3,9%-a mezőgazdasági, 10,1%-a ipari, 14,2%-a építőipari, 23,6%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 43,1%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

Kétszeresére nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között a területen. 2009 után lassan csökkenni kezdett az álláskeresők száma, amely azonban még mindig jelentősen meghaladja a 2007-es év értékét. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,1%, ez a megyei aránynál (6,3%) jobb értéket jelent.

31

A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 8 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot, melyek mindegyike a kistérségi székhelyen található. A legnagyobbak a BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft és a Wescast Hungary Autóipari Zrt különböző fejlesztései A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül egy támogatási összege éri el az 500 millió Ft-ot, mely Oroszlány Város Általános Iskoláinak komplex fejlesztésére irányul.

Tatabányai kistérség 2007-2013 között a Tatabányai kistérségben összesen 493 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 51,4 mrd Ft. Ebből 6,9 mrd Ft a KDOP-hoz, míg a források további 24%-a a GOP-hoz, 25%-a a KEOP-hoz, 22%-a pedig a TÁMOP-hoz 16%-a a TIOPhoz kapcsolódik. A KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 78 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 500 ezer Ft, azaz összességében 578 ezer Ft/fő, ami a legmagasabb összeg Komárom-Esztergom megye kistérségeit tekintve. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Tatabányai kistérségben működő 6352 vállalkozás 1,5%-a mezőgazdasági, 9,7%-a ipari, 10,6%-a építőipari, 24,2%-a kereskedelmi, logisztikai, 3,6%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 50,4%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

32

A vizsgált területen a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között több mint duplájára emelkedett. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009-óta csökken, de a 2012-es évben még mindig jelentősen több az álláskereső, mint a vizsgált időszak kezdetén. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,0%, ez a megyében a második legalacsonyabb értéket jelenti.

A térségben 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 25 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege éri el a 150 millió Ft-ot, melyek zöme a kistérségi központban található. Ezek közül a legnagyobbak közé sorolható a Graboplast Padlógyártó Zrt fejlesztése, a Sanmina-SCI Magyarország Kft. komplex technológiai fejlesztése, vagy a munkahelyteremtéssel járó kapacitásbővítés a Delphi Connection Systems Hungary Kft-nél. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) nyertes pályázatok közül 13 db támogatási összege félmilliárd Ft-nál magasabb, ilyen pl. a Vértes Agórája, a Szent Borbála Kórház fejlesztése, vagy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program. 33

Tatai kistérség A kistérségben 2007-2013 között összesen 258 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melynek összértéke 16,2 mrd Ft. Ebből a regionális OP részesedése 6,9 mrd Ft, vagyis 43%, míg a források 26%-a a GOP-hoz, 14%-a a KEOP-hoz, 3%-a a KÖZOP-hoz, 5%-a a TÁMOP-hoz és 9 %-a a TIOP-hoz kapcsolódik. Tata térségében a KDOP forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 175 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 237 ezer Ft, azaz összességében 412 ezer Ft/fő. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Tatai kistérségben működő 3313 vállalkozás 3,7%-a mezőgazdasági, 8,6%-a ipari, 13,3%-a építőipari, 24,1%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,9%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 44,5%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat.

2007-2009 között a válság következtében a térségben nyilvántartott álláskeresők száma több mint kétszeresére emelkedett. 2009 óta – részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt – ez a szám folyamatosan csökken, de a 2012-es évben még mindig sokkal több az álláskereső, mint 2007-ben volt. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya 2012-ben 5,9%, ami egyben a megyén belüli legkedvezőbb érték.

34

A vizsgált időszakban megvalósuló projektek közül 10 db gazdaságfejlesztési és 5 db turizmusfejlesztési beruházás támogatási összege haladja meg a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobbak közé tartozik a tatai Angolpark rehabilitációja, az Öreg-tavi Ökoturisztikai Központ kialakítása, valamint a GEDIA Hungary Fém, Műanyag Ipari és Kereskedelmi Kft. technológiafejlesztésre és foglalkoztatás-bővítésre irányuló pályázatai. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 5 db támogatási összege éri el az 500 millió Ft-ot, pl. a Vakok Állami Intézeténél a komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, a tatai szennyvíztisztító-telep fejlesztése, vagy Tata városközpontjának értékmegőrző rehabilitációja.

35

Mellékletek

A Komárom-Esztergom megyéből 2007-2013 között benyújtott, nem támogatott, vagy nem megvalósult pályázatok illeszkedése az EU 11 tematikus célkitűzéséhez, valamint a megyei területfejlesztési koncepció területi és specifikus célkitűzéseihez (projektlista)

Komárom-Esztergom _nem támogatott projektek illeszkedése.xlsx

36

A Komárom-Esztergom megyei kistérségekben 2007-2013 között megvalósuló, 150 millió Ft támogatási összeg feletti turizmus- és gazdaságfejlesztési, valamint 500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési projektek listája

37

Kesztölc

Kesztölc

DIALOGIC - Matematikai modellezésre épülő döntéstámogató rendszer cukorbetegek egészségügyi szolgáltatásának javítására Élmény2max - kereső és böngésző rendszer fejlesztése térben és időben közel álló turisztikai szolgáltatások feltérképezésére és együttes igénybevételük támogatására 3M-et (Mosási Művelet Maradvány) tartalmazó poliolefin-hulladék újrahasznosítási eljárásának kidolgozása és a feldolgozó berendezés megépítése

A Kienle + Spiess Logisztikai Kft. fedett logisztikai raktárkapacitásának bővítése

Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.

HOLOFON Műanyag Újrahasznosító, Alapanyaggyártó és Forgalmazó Zrt

Szennyezett, használt ipari hálóból polietilén és polipropilén granulátumot QUALCHEM Vegyiáru, Gumi előállító berendezés kifejlesztése, és Műanyagalapanyag Gyártó továbbá kaolinnal kevert polipropilén és Forgalmazó Zrt alapú műanyagok technológiai fejlesztése A Kienle + Spiess Hungary Kft. technológiai fejlesztése

STRATIS Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft

Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft

Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft.

GOP

GOP

GOP

GOP

GOP

GOP

Tokod

Tokod

Annavölgy

Annavölgy

Dorog

Napelem-összeszerelő üzem bővítése SOLAR 3

SANYO Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.

GOP

Bajna

Település

Térségi elérhetőség javítása a 1119 j. úton

Projekt címe

Magyar Közút Nonprofit Zrt

Kedvezményezett

KDOP

OP

Összköltség

Fejlesztési téma

175 500 000 Ft

193 249 000 Ft

239 455 164 Ft

402 551 100 Ft

431 912 000 Ft

531 998 580 Ft

585 197 856 Ft

676 374 000 Ft

499 000 000 Ft

619 500 000 Ft

620 100 000 Ft

664 998 225 Ft

894 133 396 Ft 4 305 314 022 Ft

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

2 498 376 714 Ft 2 498 376 714 Ft Közlekedés

Megítélt támogatás

38

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Dorogi kistérségben

STRATIS Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft

LASRAM ENGINEERING Műszaki Fejlesztő Kft.

LASRAM ENGINEERING Műszaki Fejlesztő Kft.

GOP

GOP

Kedvezményezett

GOP

OP

THIN FILM napelem panel gyártáshoz lézeres széleltávolító és feliratozó technológia fejlesztése és a prototípus berendezés megépítése EPG CO2 orvosi lézer termékcsalád kifejlesztése

Felhő alapú integrált vállalati információs rendszer a kkv-k számára

Projekt címe

Dorog

Dorog

Kesztölc

Település

158 000 000 Ft

160 000 000 Ft

174 692 000 Ft


320 001 000 Ft

360 144 000 Ft

249 560 000 Ft

Összköltség

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Fejlesztési téma

39

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Dorogi kistérségben

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Kedvezményezett

FOREST-PAPÍR Ipari és Kereskedelmi Kft

Esztergom

Esztergom

Esztergom

A Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft. munkahelyteremtő komplex beruházása

Települési szilárd hulladék nem égetéssel történő hasznosítása

A Magyar Nemzeti Múzeum kulturális turisztikai attrakciófejlesztése az esztergomi királyi várban

Integrált turisztikai attrakció-fejlesztés Neszmélyen a bor és a hajózás jegyében

Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft

Relabor Foglalkozási Rehabilitációs Kft

GOP

GOP

KDOP Magyar Nemzeti Múzeum

"ZOLTÁN Gőzös" KDOP Közhasznú Alapítvány a Magyar Hajóépítés

Neszmély

Esztergom

Esztergom

Lábatlan

Esztergom

Tát

Település

Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft

Az esztergomi Bazilika környezetében lévő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása

A többrétegű higiéniai papír termék gyártástechnológiájának továbbfejlesztése a FOREST-PAPÍR Kft-nél

Tát, Kenyérmezei és Únyi patak visszatöltésezése Az esztergomi EGOM Medhotel**** létrehozása, kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínálva, ország és régióhatárokon átnyúló utazást és hosszabb távú ott tartózkodást eredményezve

Projekt címe

GOP

Incoronata a MátyásKDOP templom Kulturális Központja

GOP

KDOP EGOM MEDHOTEL Kft

KDOP

OP

360 489 354 Ft

500 000 000 Ft

515 239 221 Ft

713 847 114 Ft

745 831 619 Ft

772 736 000 Ft

812 750 210 Ft

870 992 117 Ft

2 040 877 496 Ft


Fejlesztési téma

464 597 832 Ft Turizmus


756 547 497 Ft Gazdaság

2 719 417 578 Ft Gazdaság




1 451 653 529 Ft Turizmus

2 040 877 496 Ft Környezet

Összköltség

40

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek az Esztergomi kistérségben

Esztergom

Esztergom

Esztergom

Esztergom

Esztergom Esztergom

Esztergom

Komplex vállalati technológia fejlesztése és kialakítása a "HÖPE" Kft-nél

Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft munkahelyteremtő komplex fejlesztés Esztergomban

Új, nagy hatékonyságú, bifázisú hullámformával rendelkező klinikai defibrillátor fejlesztése

Komplex, csarnok korszerűsítéssel és átalakítással megvalósuló regionális logisztikai szolgáltatások fejlesztése a "HÖPE" Kft-nél.

YP6 és YAA Suzuki modell prototípusok fejlesztése és gyártása

Esztergomi Ipari Park fejlesztése

Eredetjelölt környezetbarát építőipari anyagok előállítása szilikát tartalmú ipari melléktermékekből

"HÖPE" Vasipari Kft.

Kirchhoff Hungária Autóalkatrész Gyártó Kft.

INNOMED MEDICAL Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zrt

"HÖPE" Vasipari Kft.

Magyar Suzuki Zrt

Esztergom Város Önkormányzata

BAJÉR Építőipari és Szolgáltató Kft

GOP

GOP

GOP

GOP

KDOP

GOP

Esztergom

Süttő

Település

GOP

Investor' 2005 Befektetési Az Esztergomi Aqua Palace Hotel építése és Marketing Tanácsadó Kft

KDOP

Reneszánsz Kőfaragó Zrt. kísérleti fejlesztése

Projekt címe

"Reneszánsz" Kőfaragó Zrt

Megerősítésére és a Hajós Emlékek Megőrzésére

Kedvezményezett

GOP

OP

198 386 251 Ft

202 133 690 Ft

207 717 000 Ft

230 972 455 Ft

253 776 485 Ft

272 977 699 Ft

274 426 800 Ft

294 466 031 Ft

358 067 922 Ft


Fejlesztési téma








1 964 046 626 Ft Turizmus


Összköltség

41


TYCO Electronics Hungary Kapacitásbővítés a Tyco Electronics Hungary Termelő Kft Kft-nél

GOP

Esztergom

Süttő

Esztergom

Település

Magyar Toyo Seat Autóalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft.

"Reneszánsz" Kőfaragó Zrt. Reneszánsz Kőfaragó Zrt. komplex fejlesztése

GOP

GOP

Süttő

A Magyar Toyo Seat Kft., mint a Magyar Suzuki Zrt. kizárólagos ülés gyártója és beszállítója a komplex technológiai fejlesztés és Nyergesújfalu a munkahely teremtés érdekében létrehozza az új autóülés habgyártó részlegét

Reneszánsz Kőfaragó Zrt. komplex vállalati technológia fejlesztése

Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

GOP

Projekt címe

GOP

Kedvezményezett

Teljesítmény dióda lézerek kutatása az 1um LASRAM ENGINEERING feletti hullámhossz tartományban orvosi Műszaki Fejlesztő Kft alkalmazás céljából

OP

150 000 001 Ft

167 518 225 Ft

174 890 732 Ft

188 000 000 Ft

194 453 200 Ft


Fejlesztési téma






Összköltség

42


Bakonysárkány

Kisbér

Bársonyos

Kisbér

Bakonysárkány-Vérteskethely-Kisbér közös szennyvízelvezetési projektje 81-13. sz. főutak csomópontjának átépítése körforgalommá, 81. sz. főút Kisbér-Ászár elkerülő, 81. sz. főút 52+412 és 57+270 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése Bársonyos-KeréktelekiBakonyszombathely települések közös szennyvízelvezetési projektje "A kisbéri kistérség gyermekeinek és fiataljainak esélyegyenlőségéért." Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért A TETRA hibridcsalád fajtakínálatának bővítése új tojóhibrid genotípusok kinemesítésével Innovatív növénytermesztés technológia fejlesztése az Ászár Mg. Zrt-nél

Bakonysárkány Község Önkormányzata

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt

Bársonyos Község Önkormányzata

Kisbér Város Önkormányzata

Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás

Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft

Ászári Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Értékesítő Zrt

KEOP

KÖZOP

KEOP

KDOP

KDOP

GOP

GOP

Ászár

Tárkány

Kisbér

Réde

Réde és Bakonybánk közös szennyvízelvezetési projektje

Réde Község Önkormányzata

Tárkány

Település

KEOP

Tárkány-Csép-Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása

Projekt címe

Tárkány Község Önkormányzata

Kedvezményezett

KEOP

OP

Összköltség

270 187 537 Ft

364 417 123 Ft

367 664 395 Ft

519 909 809 Ft

535 425 863 Ft

650 461 000 Ft

745 411 335 Ft

823 177 965 Ft

Környezet

Környezet

Környezet

Fejlesztési téma

385 982 197 Ft

590 092 829 Ft

462 972 239 Ft

581 259 167 Ft

639 576 785 Ft

Gazdaság

Gazdaság

Turizmus

Humán

Környezet

650 461 000 Ft Közlekedés

887 572 056 Ft

991 340 000 Ft

992 127 733 Ft 1 199 919 394 Ft


43

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Kisbéri kistérségben

GOP

OP

Projekt címe

Teljesítmény orientált, környezet- és Bonafarm-Bábolna Takarmány állatbarát takarmányozási technológiaKft prototípusok kidolgozása különböző vízi szárnyas fajok részére

Kedvezményezett

Tárkány

Település

220 132 379 Ft


317 452 413 Ft

Összköltség

Gazdaság

Fejlesztési téma

44

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Kisbéri kistérségben

Komárom

Nagyigmánd

Komárom

Ács

Nagyigmánd

Bábolna

13. sz. főút Komárom elkerülő Térségi elérhetőség javítása a 8136. j. úton Komárom Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitációja Nagyigmánd és Kisigmánd települések ivóvízminőség javító projektje Biodízel gyártósor továbbfejlesztése a ROSSI Biofuel Zrt-nél Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása Synergon Informatikai Szolgáltató Kft-nél Stratégiai csővezeték-hálózatok innovatív terepi mobil anyagvizsgáló és lézertechnológiás javító központjának kialakítása A piacra jutáshoz kapcsolódó technológia fejlesztés megvalósítása a J.H. Ziegler Pannonia Kft-nél

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt


Komárom Város Önkormányzata

Északdunántúli Vízmű Zrt

Rossi Biofuel Bioüzemanyag gyártó és kereskedelmi Zrt.

Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft

GS-Pipe Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

J.H. Ziegler Magyarország Ipari és Kereskedelmi Kft

KÖZOP

KDOP

KDOP

KEOP

GOP

GOP

GOP

GOP

Nagyigmánd

Komárom

Komárom

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása

Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

KEOP

Település

Projekt címe

Kedvezményezett

OP

Összköltség Környezet

Fejlesztési téma

855 823 352 Ft

677 363 980 Ft

399 503 630 Ft 1 428 839 880 Ft

438 825 922 Ft

485 526 450 Ft 1 999 071 338 Ft

489 559 194 Ft 1 330 902 188 Ft

763 477 493 Ft

840 680 245 Ft 1 138 090 094 Ft

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Környezet

Település

1 345 842 835 Ft 1 345 842 835 Ft Közlekedés

1 945 077 089 Ft 1 945 077 089 Ft Közlekedés

7 182 377 859 Ft 7 182 377 859 Ft


45

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Komáromi kistérségben

Komárom

Komárom

Komárom

Komárom

Komárom

Bábolna

Gyártástechnológiai innováció a Kompress Kft-nél

Preventív hatású életminőség javító funkcionális élelmiszercsalád (tojás, tej alapú) nagyüzemi fejlesztése Infrastruktúrafejlesztés a Komáromi Ipari Park területén Gyógyhatású funkcionális élelmiszerek félüzemi és üzemi fejlesztése a vállalkozás által előállított tej és takarmány alapra Szabadtéri játékcsalád (játszótéri berendezés) fejlesztése fogyatékkal élők számára A J.H. Ziegler Pannonia Kft. gyártócsarnokának megépítése az autóipari műnemez gyártásának beindítása céljából.

KOMPRESS Nyomdaipari és Szolgáltató Kft

ESA Funkcionális Élelmiszer Kutató Fejlesztő Kft

Komárom Város Önkormányzata

SOLUM Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Zrt

Wolf-Farkas Építőipari és Szolgáltató Kft

J.H.Ziegler Magyarország Kft

GOP

GOP

GOP

GOP

GOP

KDOP

Település

Komárom

Projekt címe

KDOP

Kedvezményezett

Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlékhelyreállító, Monostori erőd, dunai-bástya kikötői Ingatlanfenntartó és fogadótér fejlesztése hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft

OP

693 061 120 Ft

767 378 106 Ft

474 840 022 Ft

Összköltség

163 834 934 Ft

176 659 114 Ft

237 661 000 Ft

409 587 336 Ft

236 585 264 Ft

475 322 000 Ft

277 833 130 Ft 1 140 132 703 Ft

346 530 560 Ft

378 033 555 Ft

390 980 681 Ft


Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Turizmus

Fejlesztési téma

46

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Komáromi kistérségben

Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány

Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség Foresteria épületének műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása Járműipari választék-és kapacitásbővítő beruházás a BorgWarner Turbo Systems Kft-nél. Oroszlány Város Általános Iskoláinak komplex fejlesztése Gépjármű turbófeltöltő gyártáshoz kapcsolódó komplex vállalati technológia fejlesztés az oroszlányi ipari parkban. Gépjármű turbófeltöltő berendezések kapacitásbővítő beruházásához kapcsolódó komplex technológia fejlesztés a BorgWarner Kft-nél. Jelentős munkahelyteremtést eredményező kapacitásbővítő beruházás a Wescast Zrt-nél

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft.

Oroszlány Város Önkormányzata

BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft.

BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft

Wescast Hungary Autóipari Zrt.

Öntvénymegmunkáló kapacitások Wescast Hungary Autóipari Zrt bővítése a Wescast Zrt-nél az oroszlányi ipari parkban

KDOP

GOP

KDOP

GOP

GOP

GOP

GOP

Oroszlány

Oroszlány

Munkahelyteremtéssel járó gyártókapacitásbővítés a BorgWarner Kft oroszlányi gyárában.

Település

Projekt címe

BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft

Kedvezményezett

GOP

OP

Összköltség

885 071 518 Ft

803 380 776 Ft

449 363 000 Ft 1 803 222 000 Ft

457 834 979 Ft 2 379 542 654 Ft

500 000 000 Ft 2 130 990 000 Ft

500 000 000 Ft 1 712 648 820 Ft

515 127 753 Ft

717 082 952 Ft 2 860 596 755 Ft

885 071 518 Ft

913 734 022 Ft 3 498 216 012 Ft


Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Humán

Gazdaság

Turizmus

Gazdaság

Fejlesztési téma

47

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek az Oroszlányi kistérségben

GOP

Oroszlány

Oroszlány

Jelentős munkahelyteremtéssel járó járműipari beszállító kapacitások bővítése a Wescast Hungary Autóipari Zrt-nél

Járműmotor alkatrészek gyártásához kapcsolódó kapacitásbővítés a Wescast Hungary Autóipari Zrt Wescast Hungary Zrt. oroszlányi gyárában.

Település

Projekt címe

GOP

Kedvezményezett

Wescast Hungary Autóipari Zrt.

OP

Összköltség

192 951 051 Ft 1 159 986 840 Ft

391 432 993 Ft 1 768 509 240 Ft


Gazdaság

Gazdaság

Fejlesztési téma

48

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek az Oroszlányi kistérségben

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program Központi technológiai tömb és integrált aktív ellátás fejlesztése a tatabányai Szent Borbála Kórházban

XV/C vízakna átalakítása, biztonságba helyezése Tatabánya szennyvíztelep fejlesztése A kertvárosi lakótelep szociális városrehabilitációja A Sanmina-SCI Magyarország Kft. komplex technológiai fejlesztése a régió foglalkoztatási helyzetének javításával Tatabányán.

Szent Borbála Kórház

A GRABOPLAST Padlógyártó Korlátolt Felelősségű Társaság új GRABOPLAST Padlógyártó Zrt designpadló gyárának létrehozása Tatabányán Tatabánya - a Vértes Agórája

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata




Sanmina-SCI Magyarország Elektronikai Gyártó Kft

TÁMOP

TIOP

GOP

TIOP

KEOP

KEOP

KDOP

GOP

Tatabánya

Tatabánya

Település

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program

Projekt címe

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

Kedvezményezett

KEOP

OP

Összköltség

999 486 393 Ft

1 199 707 598 Ft

1 215 593 393 Ft

1 300 000 000 Ft

1 567 948 458 Ft

1 606 021 285 Ft

4 709 994 471 Ft

5 500 000 000 Ft

4 794 872 573 Ft

1 199 707 598 Ft

1 215 593 393 Ft

1 300 000 000 Ft

1 844 574 929 Ft

4 723 592 016 Ft

5 233 327 190 Ft

5 500 000 000 Ft

7 489 393 163 Ft 10 326 236 749 Ft


Gazdaság

Település

Környezet

Környezet

Humán

Gazdaság

Humán

Humán

Környezet

Fejlesztési téma

49

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Tatabányai kistérségben

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Termelőkapacitás fejlesztése foglalkoztatás-, és épületbővítéssel az AGC Kft. környei székhelyén Műszaki képzéshez kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján Új távlatok Jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházások a Grundfos Magyarország Kft. tatabányai és székesfehérvári telephelyein. Jelentős munkahelyteremtéssel járó járműipari beruházás az FCI Connectors Kft-nél. Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában

AGC Glass Hungary Kft

Edutus Főiskola

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft.

Delphi Connection Systems Hungary Kft.

GOP

TIOP

TIOP

GOP

GOP

TÁMOP Edutus Főiskola

Tatabánya

Biogázüzem létrehozása Tatabányán

AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft

KEOP

Tatabánya

Fő tér és a Városközpont rehabilitációja


KDOP

Tatabánya

Munkahelyteremtéssel járó kapacitásbővítés Delphi Connection Systems Hungary Kft-nél.

Település

Projekt címe

Delphi Connection Systems Hungary Kft

Kedvezményezett

GOP

OP

683 781 330 Ft

686 050 746 Ft

757 619 564 Ft

850 250 000 Ft

926 147 269 Ft

932 464 813 Ft

956 234 740 Ft

977 787 090 Ft

995 971 183 Ft


683 781 330 Ft

2 613 526 652 Ft

3 797 591 801 Ft

1 000 000 000 Ft

974 891 863 Ft

3 552 246 905 Ft

2 390 586 849 Ft

1 501 162 869 Ft

3 330 406 713 Ft

Összköltség

Humán

Gazdaság

Gazdaság

Humán

Humán

Gazdaság

Környezet

Település

Gazdaság

Fejlesztési téma

50


Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Közoktatás-fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Közép-Dunántúli régióban

FCI Connectors Hungary Autóipari beszállítói kapacitások Csatlakozó és Kiegészítő bővítése az FCI Connectors Hungary Termék Gyártó és Értékesítő Kft Kft-nél

Innovatív napkövetővel ellátott AQUA MAXIMA Kereskedőház napenergia hasznosító rendszer Kft kifejlesztése lapostetős épületekre Munkahelyteremtéssel járó járműipari elektronikai elemek komplex technológia fejlesztése az FCI Connectors Hungary Kft-nél. Komplex technológiai és infrastrukturális fejlesztés az ASG Gépgyártó Kft-nél Tatabányán. Finomőrlési eljárás kifejlesztése gyártási hulladék visszadolgozásra alkalmassá tételére Raltech integráció - revitalizált helyszín - új piacok - Tatabánya

Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet

Delphi Connection Systems Hungary Kft.

ASG Gépgyártó Kft.

GRABOPLAST Padlógyártó Zrt.

Raltech Felülettechnológiai és Kereskedelmi Kft.

TÁMOP

GOP

GOP

GOP

GOP

GOP

KDOP

Tatabánya

Környe

Tatabánya

A Tatabányai Fűtőerőmű biomassza bázisú fejlesztése új munkahelyek teremtésével

Település

Projekt címe

Tatabánya Erőmű Kft

Kedvezményezett

GOP

OP

300 374 555 Ft

309 736 956 Ft

336 966 000 Ft

350 594 212 Ft

431 061 696 Ft

497 558 000 Ft

501 074 090 Ft

523 537 761 Ft


609 650 000 Ft

837 460 646 Ft

842 627 034 Ft

1 335 596 999 Ft

623 459 758 Ft

2 904 603 000 Ft

501 074 090 Ft

2 222 127 829 Ft

Összköltség

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Humán

Gazdaság

Fejlesztési téma

51


Projekt címe

Gyermely

Gyermely

Új technológián alapuló, csökkentett AQUA MAXIMA Kereskedőház CO2 kibocsátású külső égésű Kft kazánok kifejlesztése A Gyermelyi Logisztikai Kft. logisztikai központjának fejlesztése Gyermelyen és új regionális logisztikai központjának létrehozása Polgáron A Gyermelyi Logisztikai Kft. regionális logisztikai központjának létrehozása Intelligens LED közvilágítási lámpahálózat létrehozása

Gyermelyi Logisztikai Kft.

Gyermelyi Logisztikai Kft.

Wemont Villamos Szerelőipari Kft.

GOP

GOP

GOP

GOP

Tatabánya

Környe

Tatabánya

SaaS szolgáltató kialakítása az Inphone Kft-nél

INPHONE Adatfeldolgozó és Információs Szolgáltató Kft.

GOP

Környe

MIVISA HUNGARY Ipari és Kereskedelmi Kft.

Vértessomló

Település

GOP

Az Országos Kékkör (OK) KözépDunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a Magyar Természetjáró szövetség túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Kedvezményezett

A Mivisa Hungary Kft. magas hozzáadott értékű, konzervdoboz gyártó kapacitásainak bővítésével és munkahelyteremtéssel járó beruházása Környén

KDOP

OP

246 621 772 Ft

250 000 000 Ft

250 000 000 Ft

252 172 199 Ft

259 296 716 Ft

287 131 294 Ft

299 926 637 Ft


350 576 000 Ft

782 064 045 Ft

693 865 636 Ft

395 663 500 Ft

518 593 432 Ft

3 317 940 972 Ft

305 166 980 Ft

Összköltség

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Turizmus

Fejlesztési téma

52


Környe

Tatabánya

Komplex technológiafejlesztés a BECOM Electronics Hungary Kftnél A thecancer.com portál fejlesztése és kapcsolódó rákkutatási pilotprojektek lefolytatása Tatabánya Nyugati Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Barnamezős terület gazdasági célú hasznosítása Tatabányán

BECOM Electronics Hungary Elektronikai Gyártó és Kereskedelmi Kft

The Cancer Magyarország Kft

IPARI PROJEKT HUNGÁRIA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

Tata Projekt Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft

GOP

GOP

KDOP

KDOP

Tatabánya

Tatabánya

Tatabánya

Regionális logisztikai kapacitás fejlesztés Tatabányán, az Advanced Vám és Logisztikai Központ Kft-nél

ADVANCED Vám és Logisztikai Központ Kft.

GOP

Környe

Település

Műanyag-gyártó gyár létrehozása Tatabányán

Projekt címe

Samsung Chemical Magyarország Kft.

Kedvezményezett

GOP

OP

194 511 240 Ft

200 000 000 Ft

201 711 449 Ft

203 939 738 Ft

212 945 133 Ft

224 629 037 Ft


392 952 000 Ft

400 308 556 Ft

302 114 500 Ft

958 250 858 Ft

532 537 238 Ft

2 061 973 775 Ft

Összköltség

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Fejlesztési téma

53


Tata

Tata

Tata

Tata

A tatai Angolpark rehabilitációja A GEDIA Hungary Kft. kapacitásbővítő technológiafejlesztése Új munkahelyek teremtése és komplex technológiafejlesztés megvalósítása Tatán a GEDIA Hungary Kft-nél Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása a GEDIA Hungary Kft-nél Tatán Raktárcsarnok-építés, gyártókapacitás-bővítés és IT korszerűsítés a GÜNTNER-TATA Hűtőtechnikai Kft-nél


Tata Város Önkormányzata



GEDIA Hungary Fém, Műanyag Ipari és Kereskedelmi Kft.

GEDIA Hungary Fém, Műanyag Ipari és Kereskedelmi Kft.

GEDIA Hungary Fém, Műanyag Ipari és Kereskedelmi Kft

GÜNTNER-TATA Hűtőtechnikai Kft.

KEOP

KDOP

KDOP

KDOP

GOP

GOP

GOP

GOP

Tata

8119.Velence-Csákvár-Tata ök.út 8143. Oroszlány-Bokod ök.út felújítása Tata

Tata

Szomód

Tata, Kossuth tér városközpont értékmegőrző rehabilitációja

Tatai szennyvíztisztító-telep fejlesztése

Tata

A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése

Vakok Állami Intézete

TIOP

Tata

Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Település

KDOP

Projekt címe

Kedvezményezett

OP

Összköltség

Település

Környezet

Humán

Környezet

Fejlesztési téma

528 617 574 Ft

325 289 932 Ft 1 301 680 404 Ft

335 426 081 Ft 1 266 461 325 Ft

358 802 166 Ft 1 416 225 580 Ft

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Turizmus

570 641 987 Ft Közlekedés

826 998 817 Ft

400 000 000 Ft 1 819 566 930 Ft

430 559 014 Ft

570 641 987 Ft

678 932 673 Ft

1 110 991 650 Ft 1 307 049 000 Ft

1 300 000 000 Ft 1 300 000 000 Ft

1 370 240 928 Ft 1 370 240 928 Ft


54

500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési, illetve 150 millió Ft támogatási összeg feletti gazdaság- és turizmusfejlesztési projektek a Tatai kistérségben

Település

Tata

Tata

Tata

Baj

Tata

Tata

Tata

Tata

Az Öreg-tavi Ökoturisztikai Központ kialakítása a csatlakozó kerékpárutak felújításával Tatán és tematikus aktív turisztikai fejlesztések a kistérségben KRISTÁLY MEDICAL CENTER egészségügyi szolgáltatások kialakítása - HOTEL KRISTÁLY IMPERIAL - TATA

A Tatai Ipari és Logisztikai Park üzleti infrastruktúrájának és befektetési környezetének fejlesztése Megújuló barokk örökség - a tatai Hotel Kristály rekonstrukciójának harmadik üteme Ökoturisztikai tanösvény kialakítása a tatai Fényes Fürdő területén Dimenzióváltás a komplex technológiafejlesztés területén a TomFerr Zrt-nél

GASZTRO-KRISTÁLY Vendéglátó Zártkörű Részvénytársaság

Kemobil Vegyipari Termelő és Komplex fejlesztés a Kemobil Zrt-nél Értékesítő Zrt Abroncs Invest Kft. regionális logisztikai központ fejlesztése Bajon


Abroncs Invest Kft.

Barina Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft

Gasztro-Kristály Vendéglátóipari Zártkörű Részvénytársaság


TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt

KDOP

KDOP

GOP

GOP

KDOP

KDOP

KDOP

GOP

Kedvezményezett

Projekt címe

OP

175 770 584 Ft

184 718 583 Ft

189 827 470 Ft

197 251 756 Ft

213 794 256 Ft

249 350 139 Ft

312 968 143 Ft

317 134 743 Ft


369 285 208 Ft

184 718 583 Ft

499 556 500 Ft

394 503 513 Ft

570 118 017 Ft

498 700 279 Ft

521 685 469 Ft

420 120 350 Ft

Összköltség

Gazdaság

Turizmus

Turizmus

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Turizmus

Turizmus

Fejlesztési téma

55


Kristály vállalkozói inkubátorház Tata

Kristály Városfejlesztési és Műemlékvédelmi Nonprofit Kft

KDOP

Baj

Baj

GOP

Település

Projekt címe Az Abroncs Hungária Kereskedőház Kft. regionális logisztikai központjának továbbfejlesztése 5 074m2-es raktár építésével.

Kedvezményezett

Abroncs Hungária Kereskedőház Kft.

OP

162 649 988 Ft

173 371 978 Ft


337 028 571 Ft

463 561 441 Ft

Összköltség

Gazdaság

Gazdaság

Fejlesztési téma

56


E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 28-ai ülésére

Recommend Documents