A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK E L N ÖK E
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére
Tárgy:
A Bábolna Zrt. privatizációja befejezı szakaszában a társasághoz tartozó megyei mezıgazdasági földterületek értékesítése, további hasznosítása tárgyában megyei közgyőlési állásfoglalás Elıterjesztı: S á r f y Péter, a Bizottság elnöke S z e n t i r m a y Károly, a Bizottság külsı tagja Elıadó:
Tisztelt Közgyőlés! A Mezıgazdasági Bizottság kezdeményezésére, a 2007. április 18-ai ülésen hozott bizottsági határozat alapján kérem a jelen elıterjesztés megtárgyalását, illetve a közgyőlési állásfoglalás kialakítását. 1. Elızmények A Bábolna Zrt. reorganizációja során tevékenysége jelentısen leegyszerősödött, a mai bábolnai részvénytársasági mőködés lényegében a szendrıi (BAZ megye) és a kerteskıi (Veszprém megye) gazdaságban folyó tevékenység, valamint a KomáromEsztergom megyei állami tulajdonú mezıgazdasági földterületek tartós földhasználati jogára épülı mezıgazdasági haszonnövény termesztés. A Bábolna Zrt. a privatizáció vége felé közeledésétıl függetlenül a mai napig több ezer hektár termıföldet hasznosít. Ezen területek túlnyomó többsége KomáromEsztergom megye területén, elsısorban Bábolna, Nagyigmánd, Tárkány települések közé koncentrálódnak. Az érvényben lévı kormányhatározat szerint a társaság privatizációját 2007. végéig kell lezárni. Ennek során elsıként értékesítésre kerül a két megyén kívüli gazdaság a hozzájuk tartozó földterülettel együtt. Ezt követıen a bábolnai növénytermesztés és az ehhez alapot adó termıföldek privatizációja is megtörténne, azonban jelenleg még nyitott kérdés, hogy ez utóbbi privatizációja is a Bábolna Zrt., mint jogi személy értékesítésével történik meg, vagy esetleg más módon. A privatizáció alapjául szolgáló 2135/2006. (VII.27.) sz. kormányhatározat szerint a pályázatot a 2020-ig meghosszabbított szerzıdés szerint a haszonbérletében maradó teljes földterülettel kell meghirdetni, tehát a társaságnak nem természetes személy részére történı értékesítése esetén a földhaszonbérlet fennmaradna (legalábbis átmenetileg). Ugyanezen kormányhatározat alapján a társaság használatában lévı földterület terhére kell megoldani a Ménesbirtok Kft. közvetlen földhaszonbérletét, illetve ingyenes vagyonkezelésbe adással a területen lévı települési önkormányzatok (Bábolna, Ács) indokolt igényeit is. 2. A hatályos jogi szabályozás A bábolnai növénytermesztés jelenleg a Nemzeti Földalaphoz tartozó vagyon részeként kb. 5500-5700 hektár földterületet tart mővelés alatt. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. rendelkezése szerint a NFA-ba tartozó állami termıföld rendeltetése mindenekelıtt a mőködıképes családi gazdaságok kialakításának elısegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkezı agrárvállalkozók földhöz juttatásának támogatása, a hatékony mezıgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javítása, a gazdaságos birtokszerkezet kialakításának támogatása. A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. tv. rendelkezései mindenekelıtt a magyarországi természetes személyek tulajdonszerzését segíti elı, szabályozza. A 10. §-ában elıvásárlási jogot biztosít olyan természetes személyeknek, amelyek már az érintett termıföldön haszonbérlıként jelen vannak vagy haszonbérlı szervezetnek tulajdonosai, részvényesei, tovább a helyben lakónak. Ezen törvényi rendelkezéssel
párhuzamosan a termıföldek eladására, haszonbérletére vonatkozóan a 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet szabályozza a termıföldre vonatkozó elıvásárlási és elıhaszonbérleti jogok gyakorlásának rendjét. A jogszabályi háttér egyértelmően szabályozza, támogatja a termıföldek tulajdonjogának megszerzését, illetve a termıföldek hasznosítása körében a termıföldek fekvése szerint érintett természetes személyek, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, mezıgazdasági ıstermelık stb. továbbá a termıföldek hasznosításában már résztvevı társas vállalkozások természetes személy tulajdonosai elınyben részesítését. Nem az elıbbiekben ismertetett – a termıföldre vonatkozó jogi szabályozás és céljának megfelelı – értékesítést jelentene, ha a Bábolna Zrt. privatizációja során a céget a hozzátartozó vagyonnal és vagyoni értékő jogosítványokkal (e körbe tartozik a tartós földhasználati jog) együtt adja el az állami tulajdonos. Ez esetben megtörténhet, hogy a földek késıbbi hasznosítása egy pénzügyi és nem szakmai befektetı által tulajdonolt részvénytársaságnál marad, ahol a tulajdonos a földekben nem termelési, gazdálkodási, hanem a pénzügyi befektetésének mielıbbi megtérülésének lehetıségét látja. 3. Javaslat a földterületek jogi státuszának rendezésére A Bábolna Zrt. növénytermesztése által jelenleg hasznosított földterületek privatizációja során mindenekelıtt a hatályos jogi szabályozás szerinti célok alapján eljárva a termıfölddel érintett térségekben jelenleg is dolgozó családi gazdálkodásokat, társas vállalkozásokat lenne indokolt elınyben részesíteni annak érdekében, a megye érintett területein javítható legyen a mezıgazdasági termıföldek birtokszerkezete (különös tekintettel az elaprózódott birtokszerkezet javítására, a termıföld-területek megmővelése gazdaságosságának javítására, a tömbösítések elısegítésére, valamint az uniós támogatások alapját képezı, egységesen meghatározott mértékő tömbök kialakulásának elısegítésére), biztosítható legyen a megyei agrárvállalkozók gazdaságosabb mőködése a tömbösítések lehetıségének megadásával. A megyei agrárvállalkozók jelentıs részét adó, a szóban forgó termıföldek körzetében mőködı jelentıs számú állattartó családi vállalkozás, társas vállalkozás szintén érdekelt a közvetlen környezetében történı hosszú távú haszonbérleti jog, vagy akár tulajdonjog megszerzésében, tekintettel arra, hogy az állattartásban legnagyobb költséget jelentı takarmányozáshoz az alapanyagot saját gazdálkodása keretében állíthatná elı. Itt szükséges megjegyezni, hogy a társaság egykori állattenyésztési ágazatainak privatizációja úgy valósult meg, hogy az új tulajdonosok hasznosítható mezıgazdasági földterületeket sem bérleti, sem pedig egyéb módon nem tudtak hasznosításba venni. Úgyszintén a helyi agrárvállalkozók tulajdonszerzésében érdekeltek a termıföldek fekvése szerint érintett települési önkormányzatok, figyelemmel arra a sajnálatos körülményre, hogy a korábbi évtizedek legnagyobb hazai agrárvállalkozásának eltőnését követıen az önkormányzatok elvesztették az iparőzési, kommunálisadóbevételüket és a helyi vállalkozások tartós földhasználatának vagy tulajdonjogának megszerzése visszaadná számukra a gazdaságosan mőködı mezıgazdasági
termelı vállalkozások létrejöttének lehetıségét, közvetve pedig ezzel az adóbevétel forrásainak kialakulását. A fentiekben leírt célok csak abban az esetben érhetık el, amennyiben az állami privatizáció stratégiája nem a Bábolna Zrt. mint vállalkozás egybeni eladását jelöli meg a magánosítás módjaként, hanem a jelenlegi jogi szabályozás által is támogatott módon a helyi agrárvállalkozások, mint szakmailag otthon lévı vevık, használati jogot szerzık részére biztosít elsıbbséget. A Bábolna Zrt. mint vállalkozás tulajdonjogának értékesítése ellen szól az a vitathatatlan tény is, hogy a Bábolna Zrt. egybeni értékesítése még mindig akkora értéket, nagyságrendet képvisel, amelyet a megyénkben mőködı agrárvállalkozások, mint szakmai vállalkozások nem, vagy csak rendkívül nehezen tudnának vállalni. Ugyanakkor a Bábolna Zrt. megvásárlása pénzügyi befektetık által – akik közül jó néhányan nem is a térségbıl származnak, illetve nem is érdekeltek a térség fejlesztésében – kiváló lehetıséget biztosítana a termıföld-tulajdon idıtálló értékének figyelembe vételével a befektetés megtérülésére. Ebben az esetben a privatizációs értékesítés során még az is aggályos, hogy megfelelı garanciát lehetne kérni a pénzügyi befektetıtıl a termıföldek rendeltetésszerő hasznosítására, illetve a hasznosítás során a helyi vállalkozások bevonására. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnak lépnie szükséges annak érdekében, hogy a Bábolna Zrt. privatizációja befejezı lépése során a termıföldek értékesítése, vagy további haszonbérbe adása tényleges módjának meghatározásakor lehetısége legyen az állami tulajdonosnak jelezni a térség számára kedvezıbb megoldásokat, illetve tárgyalni ezen megoldások megvalósítása, annak módjai érdekében. Tatabánya, 2007. április 19.
S á r f y Péter a Bizottság elnöke
Határozati javaslat
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés felhatalmazza a Közgyőlés elnökét, hogy a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszteren keresztül kezdeményezze a Bábolna Mezıgazdasági Termelı, Fejlesztı és Kereskedelmi Zrt. 2135/2006. (VII.27.) Korm. határozat 4. pontja szerinti privatizációs eljárásának ideiglenes felfüggesztését. Egyben megbízza, hogy a Társaság haszonbérlet keretében hasznosított állami földterületei helye szerint illetékes települési önkormányzatok, illetve agrár-érdekképviseleti szervek bevonásával hozzon létre munkacsoportot a földterületek új, az önkormányzatokat és a térség kis- és közepes agrárvállalkozásait, családi gazdaságait, állattartó gazdaságait elınyben részesítı, a kormány számára beterjeszthetı konkrét hasznosítási javaslat kidolgozására. Az eljárás felfüggesztésének kezdeményezésérıl szóló levél másolatát és jelen elıterjesztést az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottsága elnökének, és az említett kormányhatározatban további felelısként megjelölt pénzügyi, ill. gazdasági és közlekedési miniszternek is meg kell küldeni. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Völner Pál, a Közgyőlés elnöke és Sárfy Péter, a Mezıgazdasági Bizottság elnöke
