28. NAPIREND
Ügyiratszám: 4/14296/2006. ELŐTERJES ZTÉS a Képviselő-testület 2006. december 12-i ülésére.
Tárgy:
Tájékoztató a szociális ellátások alakulásáról
Előterjesztő:
Á c s János polgármester
Előkészítette:
Általános Igazgatási Iroda Décseyné Raposa Mária irodavezető
Megtárgyalja:
Család-, Egészségügyi, Oktatási Művelődési és Sport Bizottság
Meghívott:
-------
Tisztelt Képviselő-testület !
A 2006. évi munkaterv napirendi pontjai között szerepel a szociális ellátások alakulásáról szóló tájékoztató. Ezen feladatnak teszek eleget, amikor tájékoztatást adok a szociális ellátások alakulásáról az 2002 - 2006. közötti időszakról. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 138. §-a értelmében valamennyi település, így Tapolca város képviselő-testülete is elkészítette helyi rendeletét a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi biztosításáról. Az 1990-es évek elején bekövetkező gazdasági változások új, addig még nem ismert problémákat vetettek fel, melyeket a korábbi jogszabályok alapján megoldani nem lehetett. A szociális törvény új ellátási formákat vezetett be és lehetőséget adott a helyi körülmények figyelembe vételére. A törvény megalkotása óta a gazdasági életben bekövetkező további változások és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatok arra ösztönözték az országgyűlést, hogy a törvényt módosítsa. Ma már a törvény többszöri módosításáról beszélhetünk, melyet minden esetben követett a helyi rendelet módosítása, melyek alkalmával a helyi tapasztalatokat is figyelembe vette a Képviselő-testület. A helyi rendelet megalkotásánál és a módosításoknál is elsődleges szempont a rászorultság elvének érvényesítése volt. Fő szempont volt eddig is és ez kell hogy legyen a következőkben is, hogy a különböző ellátásokat ne alanyi jogon, hanem a rászorultság ténye alapján kapják meg a valóban rászoruló családok.
2 A rászorultság tényének vizsgálatánál nem pusztán a forintban mérhető jövedelmet vizsgáltuk. Nem feltétlenül párhuzamos fogalom az alacsony jövedelem és a szociális rászorultság. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. is fogalmazott meg kötelezően ellátandó feladatokat az önkormányzatok számára. Az itt megfogalmazott feladatok /kiegészítő családi pótlék, melyet később rendszeres gyermekvédelmi támogatásként nevesített a törvény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde/ helyi szabályozása a helyi szociális rendelet részét képezik. A szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény is a helyi ellátások megállapításának lehetőségét a Képviselő-testület hatáskörébe telepítette. A helyi rendelet a napi problémákhoz igazodva a hatáskört az Egészségügyi és Szociális Bizottság ill. a polgármester hatáskörébe ruházta át. Az ellátások közül több már kikerült a támogatások közül, illetve megváltozott az elnevezése és kissé a tartalma is. A mellékelt táblázat részletesen mutatja 2002. és 2006. szeptember 30-a közötti időszakban szociális ellátásban részesülők számának és a ráfordított költségnek az alakulását. Az egyéni kérelmek megállapítása mindenkor a törvény és a helyi rendelet által megfogalmazottak szerint történt. Minden kérelem nem került teljesítésre, mert a jogszabályi feltételeknek nem feleltek meg, de anyagi fedezet hiányában kérelem nem került elutasításra. Munkanélküli jövedelempótló támogatása A munkanélküli járadék megszűnését követően került megállapításra, amennyiben a Munkaügyi Központ munkahelyet biztosítani nem tudott és a családban az egy főre jutó jövedelem nem érte el a sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át. Ma már nem létező támogatási forma, de 2002. évben még történt kifizetés ezen a címen. A központi költségvetés a kifizetett támogatás 75 %-át önkormányzatunknak visszatérítette. Rendszeres szociális segély A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családok részére nyújtott szociális támogatás az egészségkárosodott ill. a nem foglalkoztatott személyek részére, amennyiben a saját maguk és családjuk megélhetése más módon nem biztosított. Egészségkárosodott az a személy, aki Munkaképességét legalább 67 %-ban elveszítette, vagy Vakok személyi járadékában részesül, vagy Fogyatékossági támogatásban részesül. Nem foglalkoztatott személyként az részesül ellátásban, akinek álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, keresőtevékenységet nem folytat, vállalja az együttműködést az önkormányzattal ill. az általa kijelölt intézménnyel és kérelme benyújtását megelőzően legalább egy évig együttműködött a munkaügyi kirendeltséggel és 2006. július 01-ig családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a
3 mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 %-át. (2006. július 01-től a jövedelmi értékhatár és a segély összegének számítása fogyasztási egységenként történik.) A törvény értelmében ezen utóbbi támogatottak részére foglalkoztatást kell biztosítani, mely a 30 napos közcélú munka. Ebbe a foglalkoztatásba történő bevonásukra a segély megállapítását követően is volt és jelenleg is van lehetőség. A korábbi szabályozás alapján, amennyiben nem vállalták a közcélú munkában való részvételt, a segély folyósítása 36 hónapra megszüntetésre került. A jelenlegi szabályozás szerint az együttműködés első alkalommal történő megszegése esetén a segély összegének csökkentésére kerül sor és két éven belüli ismételt megszegés esetén következik csak be a 36 hónapra történő megszüntetés. Míg a korábbi időszakban a segélyezettek legnagyobb része szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségű volt, addig az utóbbi években megjelentek a segélyezettek között a felsőfokú végzettségűek is. Az egészségkárosodottak munkaképességcsökkenését minden alkalommal az OOSZI I. fokú Orvosi Bizottsága állapítja meg a legalább 67 %-os munkaképesség csökkenést, a vakok személyi járadékára ill. a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot pedig az ellátást megállapító határozattal igazolják a kérelmezők. Az egészségkárosodottak száma évek óta nem mutat jelentősebb változást, míg a nem foglalkoztatottak esetében emelkedés mutatkozik. Az emelkedés nem látványos, számukban esetenként – rövid időre – csökkenés jelentkezik, hiszen egy részük a nyári időszakban munkát vállal. A részletekben végzett munkavégzéssel bizonyos idő után /270 nap/ jogot szereznek a munkanélküli ellátásra, majd ezt követően jelentkeznek ismét rendszeres segélyre. A központi költségvetés a kifizetett rendszeres szociális segély 90 %-át visszatéríti az önkormányzatnak.
Időskorúak járadéka A nyugdíjra nem jogosult, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére nyújtott ellátás. Feltételeit a szociális törvény szabályozza, ezért helyi szabályozására nem is került sor. Más összegben kerül megállapításra, ha egyedülálló és más összegben, ha házastársával élő személy jogosult a támogatásra. A járadékban részesülők száma lényeges változást nem mutat. Megszüntetésére csak elhalálozás ill. elköltözés miatt került sor. A központi költségvetés a önkormányzatnak visszatéríti.
kifizetett
időskorúak
járadékának
90
%-át
az
Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás. Korábban a törvény szabályozta keretek mellett feltételeit a helyi szociális rendelet szabályozza, mely az elmúlt időszakban több alkalommal módosításra került. Ma már létezik az un. normatív lakásfenntartási
4 támogatás, melynek feltételeit kizárólag a törvény szabályozza, de lehetőséget biztosít a törvény a helyi lakásfenntartási támogatás feltételeinek meghatározására. Összegét a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem valamint a lakással kapcsolatos kiadások határozzák meg Több alkalommal éltünk azzal a rendeletben megfogalmazott lehetőséggel, hogy a támogatást a szolgáltató szerv felé utaljuk és így biztosan a lakásfenntartással kapcsolatos költségekre fordítódik. Ez az összeg nem fedezi a szolgáltatást nyújtó felé fizetendő teljes havi követelést, de a hátralék még sem szaporodik oly mértékben, mintha a támogatásban részesülő saját, egyéb kiadásaira fordítaná ezt az összeget. A normatív lakásfenntartási támogatás 90 %-át a központi költségvetés visszatéríti, míg a helyi lakásfenntartási támogatás teljes összegben az önkormányzat részére biztosított szociális normatíva terhére kerül kifizetésre. Ápolási díj A szociális törvény ill. az ezt megelőző ápolási díj bevezetéséről rendelkező jogszabály megalkotásakor az volt a cél, hogy az ápolásra szoruló beteget – amennyiben nem igényel aktív kórházi kezelést – ne kelljen kórházi elfekvő osztályra vagy szociális intézménybe beutalni, hanem maradhasson családja körében és az ápolását, gondozását biztosító hozzátartozó ne maradjon ellátás nélkül. Rendkívüli mértékben pozitívuma, hogy az ápolási díj időtartama szolgálati időnek minősül. Alanyi jogon (súlyos fogyatékos ápolása ill. 18 év alatti tartós beteg ápolása) és méltányosságból (18 év feletti tartós beteg ápolása) miatt került megállapításra. Előbbi feltételeit a törvény meghatározza, az utóbbi esetben az önkormányzat rendelete szabályozza a feltételeket. Az alanyi jogon kifizetett ápolási díj 90 %-át a központi költségvetés visszatéríti, míg a méltányos teljes összegben az önkormányzat költségvetését terheli. Közgyógyellátás A gyógyszerek ill. gyógyászati segédeszközök megvásárlásához nyújt segítséget azoknak, akik részére a szociális törvény ill. a helyi rendelet alapján kiállításra került az igazolvány. Megállapítható „alanyi” jogon, bizonyos állapot miatt /pl. I. vagy II. csoportú rokkantság, emelt összegű család pótlék, hadigondozotti pénzellátás, rendszeres szociális segély folyósítása/, „normatív” jogon, akinek gyógyszerköltsége meghaladta a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-t és egy főre jutó jövedelme egyedül álló esetében nem érte el a nyugdíjminimum 150 %-t, családban élőnél ezen összeg 100 %-t. Ezen a két jogcímen kiállított közgyógyellátásra jogosító igazolvány után az önkormányzatnak nem volt és jelenleg sincs fizetési kötelezettsége, míg valamennyi „méltányosságból” kiállított igazolványért 2006. június 30-ig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75 %-át fizetni kellett az Megyei Egészségbiztosítási Pénztár számlájára. 2006. július 01-től változás következett be, megszűnt a korábban még létező, de egyre kevesebbet érő un. közgyógylista. Jelentős változás következett be. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár állapítja meg a kérelmezők gyógyító ellátásának és havi gyógyszerszükségletének költségét. A méltányossági igazolványok után az éves gyógyszerkeret (személyenként évente
5 maximum 150.000.-Ft lehet) 30 %-át kell a MEP számlájára utalni. Az eltelt rövid időszak tapasztalatai azt igazolják számunkra, hogy jelentős mértékben növekedni fog a közgyógyellátásra fordítandó költségvetési keretünk. Kiegészítő családi pótlék Az 1997. november 01-én hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. vezette be ezt a támogatási formát, akkor még rendszeres gyermekvédelmi támogatás néven, mely 2003-ban visszakapta a törvényben először meghatározott elnevezését. Ma már nem létező támogatási forma, helyette 2006. január 01-től rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg a jegyző a törvény által megfogalmazott feltételek fennállása esetén. Lehetőséget biztosított a törvény arra, hogy ezt a támogatást természetbeni ellátásként /pl. étkezési térítési díj/ folyósítsuk az érintett gyermek jogán. Gyakran éltünk is ezzel a lehetőséggel, és az étkezést biztosító intézményhez utaltuk a támogatást, míg a szülő csak az étkezési térítési díj és a teljes összeg közötti különbözetet kapta kézhez. A támogatásban részesülő gyermekek száma a vizsgált időszakban csökkent. Ezt nem csak az indokolja, hogy egyes családok nem tettek eleget a felülvizsgálattal kapcsolatos feladatuknak, hogy elköltöznek Tapolcáról, hanem az is, hogy sajnos a gyermeklétszám csökkenése jellemző. Nem volt jellemző a megszüntetés indokai között az a tény, hogy a családok jövedelme oly mértékben emelkedett, amely nem tette lehetővé a támogatás folyósítását.
Átmeneti segély – rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mindkét támogatási forma azoknak a családoknak jelent segítséget, melyek átmeneti létfenntartási gondokkal küzdenek. Az utóbbi támogatás a kiskorú gyermeket nevelő családok részére jelent segítséget, míg az előbbi a többiek számára biztosítható. A kérelmek indoka között a leggyakrabban a napi élelmezés biztosítása, a tüzelő beszerzése, a közüzemi díjak kifizetése, a magas gyógyszerköltség valamint a gyermekek magas beiskolázási költsége szerepel. Gyakori, hogy a kérelmező részére házhoz szállíttatjuk a tüzelőt, mert idős kora, egészségi állapota miatt önmaga ezt intézni nem tudja, vagy azért, mert így valóban kézzel fogható tüzelő /fa/ lesz a tüzelőre kért támogatásból. Élünk azzal a lehetőséggel is, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai vásárolják meg a kérelmezővel közösen az élelmiszert, ruhaneműt, mert így nem élvezeti cikk kerül a bevásárló kosárba. Nem szívesen tesszük, de időnként elszámoltatjuk a családokat a kiutalt segély felhasználásáról. Nem ritka az olyan eset sem, amikor közvetlenül az iskolához küldjük a tankönyvekre kért támogatást, így biztosítva azt, hogy a gyermek rendelkezzen tankönyvekkel. A segély összegét úgy igyekszünk meghatározni, hogy lehetőség szerint a kérelem indokaként említett valós probléma megoldható vagy legalábbis nagy részben megoldható legyen.
6 Ebben a támogatási csoportban szerepelnek azok a gyermekek ill. családok, ahol a gyermek bölcsődei-, óvodai-, iskolai étkezési térítési díja kerültek elszámolásra. Jogszabályi változás következtében 2005. január 01-től a bölcsődés, óvodás és alsó tagozatos gyermekek – amennyiben rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek - térítés mentesen étkeztek a gyermekintézményekben. Temetési segély Egy-egy hozzátartozó elveszítése, a temetés lebonyolítása ma már jelentős kiadással jár. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani a helyi szociális rendeletben meghatározott feltételek szerint és összegben. A temetési költségek emelkedését a temetési segély összegével arányosan emelni nem tudjuk, de még így is magasabb összegben folyósítjuk, mint amilyen mértékben a törvény előírja. Közköltségen történő temetés Sajnálatos, amikor egy-egy haláleset után a családok nem tudnak gondoskodni elhunyt hozzátartozójuk eltemettetéséről. Ebben az esetben az Önkormányzat vállalja a temetési költségek kifizetését és a temetés költségét a közjegyzőnél hagyatéki teherként bejelentjük. A törvény az önkormányzat feladatává teszi, hogy a hozzátartozóval nem rendelkező, ill. a közigazgatási területünkön elhunyt hajléktalanok eltemettetéséről gondoskodjon. Igyekszünk minden esetben hozzátartozót felkutatni, hogy legalább a temetésről értesítsük és természetes az is, hogy a költségeket hagyatéki teherként bejelentjük. Amennyiben az elhunyt nem tapolcai állandó lakos volt, az állandó lakhely szerinti Önkormányzattól visszaigényeljük a temetés költségeit. A közköltségen történő temetés során a temetést lebonyolító vállalkozó nem tesz különbséget a temetés lebonyolításában, csupán a kegyeleti cikkek árában van különbség. Idősek otthoni, pszichiátriai betegek otthoni elhelyezés Az 1993.évi III. törvény módosítása következtében ma már a beutalás jogosságáról sincs lehetőségünk dönteni, a kérelmezőnek ill. gondnokának kell felvenni a kapcsolatot a kiválasztott intézménnyel. A Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények rendkívüli mértékben zsúfoltak, az elhelyezésre hónapokat, esetenként éveket kell várni. Enyhítette elhelyezési gondjainkat a Gondviselés Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás, mely az idei év tavaszától ebben az évben 7, 2003. januárjától 5 fő részére biztosít elhelyezést és a beutalásról nekünk van jogunk dönteni. A férőhelyek jelenleg betöltöttek és az általunk beutalt idős emberek elégedettek az ellátással.
Tisztelt Képviselő-testület ! Az előzőekben felsorolt ellátások biztosítását törvény írja elő számunkra, csupán a helyi szabályozásban van szerepe a Képviselő-testület által megalkotott helyi rendeletnek. 2000. évben azonban a Képviselő-testület rendeletet alkotott a felsőoktatási
7 intézményekben tanuló, szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók támogatásáról, melyre a forrásokat saját költségvetéséből biztosítja, központi forrás nem áll rendelkezésre. Rendeletünk lehetővé teszi a megfelelő tanulmányi eredményt /4,00/ elérő, de kedvezőtlen anyagi körülmények között élő felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonyban álló fiatalok támogatását és csatlakoztunk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Mindkét támogatási forma népszerű a fiatalok körében és örvendetes tény, hogy városunk rendelkezik jó képességű fiatalokkal, akik remélhetőleg városunkban kamatoztatják majd a megszerzett tudást.
Tisztelt Képviselő-testület ! A szociális ellátásról szóló tájékoztató nem lenne teljes, ha nem beszélnénk a személyes gondoskodás és a gyermekvédelem által nyújtott szolgáltatásokról. A város lakosságának szociális és gyermekvédelmi ellátásában jelentős szerepe van a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet által biztosított ellátásoknak. Ezen támogatások költségeit az intézet költségvetése tartalmazza. Az ellátások feltételeit a szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény és a helyi szociális rendelet szabályozza. A Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet tájékoztatója részletesen tartalmazza ezen ellátási formákat, ezért ezekre ebben a tájékoztatóban nem térünk ki.
Tisztelt Képviselő-testület ! Az előzőekben felsoroltakkal tájékoztatást kívántam nyújtani arról, hogy az elmúlt 4 esztendőben hogyan alakult a város rászoruló lakosságának szociális ellátása, melyek voltak azok az ellátások, melyekkel hozzá tudtunk járulni a napi létfenntartási gondok leküzdéséhez, a megélhetés, a gyermekek iskoláztatásának viszonylagos könnyebbé tételéhez. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék. H A T Á R O Z A T I JAVASLAT Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális ellátások alakulásáról szóló tájékoztatót elfogadja. T a p o l c a , 2006. november 30.
Á c s János sk. polgármester
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK ALAKULÁSA 2002 – 2006.09.30.
TÁMOGATÁSI FORMA fő Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Rendszeres szociális segély Aktív korúak Csökkent munkaképességűek Időskorúak járadéka Ápolási díj Alanyi jogon Méltányos Lakásfenntartási támogatás Normatív Helyi Közgyógyellátás Alanyi jogon Normatív jogon Méltányos Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Rendszeres gyermekvédelmi támogatás/ kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
2002.12.31. eFt 683
2003.12.31. fő eFt -
2004.12.31. fő eFt -
2005.12.31. fő eFt -
2006.09.30. fő eFt -
43 30 13 9 32 16 16 259
8654
10080
5028 6311 1011 327 62210
4612 4177 960 281 62789
69 60 9 8 62 38 24 262 204 58 206 52 22 132 235 58 -
11146
4954 8149 1212 445 59302
67 54 13 9 48 33 15 381 328 53 559 262 48 249 312 63 5 889
13939
4954
74 62 12 9 36 22 14 278 222 56 624 284 51 289 314 71 7 913
7499
688
8907
554
5682
281
1905
63 51 12 8 31 15 16 341
9411
676 273 66 337 329 90 5 1047
5050
5050 8527 1080 211 59173
624 264 57 303 351 101 8 981
881
17633
581
1673 7563 3721 3842 8877
1893 9919 4959 4960 8497
2158 9958 5742 4216 10121 8529 1592 5028
2403 12914 8757 4157 110292 9335 957 4612
1731 14357 9467 4890 8877 7538 1239 2746
2746 1928 870 2237
