E L Ő SZÓ. Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

ELŐSZÓ Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai Az „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) projekt célja az, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulását, különös tekintettel a 2007-2013 időszak magyarországi információs társadalmát meghatározó tényezőkre. A projekt keretében az áttekintést 12 témakörben végezzük, témakörönként meghatározva 6-8 legfontosabb részterületet, röviden jellemezve azok fejlődési tendenciáit. Ennek alapján kerül majd kiválasztásra az az összesen 20-25 technológiai jelenség, amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nem-triviális állítások fogalmazhatók meg és kerülnek a tanulmányban részletes elemzésre. A tanulmány kidolgozásának részeredményeként Körképünkben a témakörökhöz kapcsolódó, olyan híreket ismertetünk, amelyek a témakörökkel kapcsolatos anyaggyűjtés során kerültek látókörünkbe, és amelyek (valamilyen szinten) igazolják, alátámasztják azokat az állításokat, amelyek az adott témakörrel kapcsolatosan – előreláthatólag – meg lesznek fogalmazva. Tekintettel a nagymennyiségű információra, nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, így valóban csak a legjelentősebbnek, legátfogóbbnak vélt híreket közöljük. Természetesen előfordul, hogy egy-egy hír több témakörhöz is kötődik – ilyen esetekben a legerősebb kapcsolatra való utalást tesszük az első helyre, s egyben utalunk az egyéb vonatkozásokra is. A témakörökhöz piktogramokat rendelünk és a híreknél ezekkel jelöljük meg, hogy az adott hír melyik témakör(ök)höz kapcsolódik. A híreken és az egy-egy aktuális technológiai kérdést átfogóan ismertető bevezető cikken kívül a 2007 március-áprilisi számtól kezdődően a Körkép minden számában helyet kap egy rövid írás, amely a társadalomtudomány eszközeivel elemzi valamely technológiai jelenség(csoport) megjelenésének ill. terjedésének a hatásait a társadalom és gazdaság különböző területeire. Ez a "Társadalmi perspektívák" rovat az NHIT és az ITHAKA közötti együttműködés keretében készül. KÖRKÉP

3

¤ # L C ± s * v §

alapok hírközlés végberendezések rendszertechnika alkalmazási eszközök tartalom-kezelés fejlesztés és mûködtetés biztonság üzlet közszolgálat magánfelhasználás szabályozás

(A témakörök meghatározása az IT3 Körkép 2005 áprilisi számában található.)

2007 MÁJUS – JÚNIUS

Dokumentumformátumok jövője Az internethasználat elterjedésével és az elektronikus dokumentumok alkalmazási körének bővülésével egyidejűleg nő a felhasznált dokumentumformátumok jelentősége is. A korábbinál komplexebb rendszer- és alkalmazásintegrációs igények jelennek meg, valamint az elektronikus dokumentumokban tárolt információ hosszabb időre történő megőrzése is egyre fontosabb szemponttá válik. A webes és asztali alkalmazások közötti átjárhatóság, valamint a hosszútávú megőrzés iránti igények kielégítésének kulcsa a nyílt dokumentumformátumok használata. Tíz évnél hosszabb megbízható információmegőrzés például nem is biztosítható költséghatékonyan nyílt dokumentumformátumok használata nélkül, mert semmi nem garantálja, hogy egy gyártó ennyi ideig fennmarad, vagy tíz-húsz év elteltével is támogatni fogja az adott formátumot. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években éles, ugyanakkor az átlag felhasználó számára kevéssé érzékelhető és még kevésbé átlátható frontvonalakon zajló küzdelem bontakozott ki ezen a területen. A számítógép megjelenése óta mindig számos dokumentumformátum létezett - voltak elterjedtebbek és találkozhattunk olyanokkal is, amelyeket csak néhány alkalmazás használt. Ma egy átlagos felhasználó leggyakrabban irodai alkalmazásokkal dolgozik, és így az ezek által támogatott formátumokkal (pl. rtf, html, MS Office: doc, xls, ppt, OpenOffice.org: odf, stb.) találkozik. Mivel a dokumentum képi megjeleníthetőségében (képernyő, nyomtatás) érdekelt, ezért természetesen kevéssé foglalkoztatja annak formátuma, vagyis az a megoldás, ahogy a tartalmat és a tartalom megjelenítéséhez szükséges információt tárolják. Ezért tűnhet fontosabbnak számára a megjelenítő alkalmazás. Valójában azonban a formátum éppen annyira jelentős, mint a megjelenítés, mert azok sokfélesége miatt nincs olyan alkalmazás, amely bármelyiket képes lenne értelmezni és megjeleníteni, ezért a használt dokumentumformátum lényegében meghatározza a felhasználó által beszerzendő alkalmazások körét, egy fejlesztő számára pedig a rendszerintegráció lehetőségeit. Már a kilencvenes évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy az ú.n. bináris dokumentumformátumok felett eljárt az idő, a leíró- vagy másként szemantikus-jelölő (descriptive or semantic markup) technológiák azonban csupán az ezredfordulóra váltak kellően éretté arra, hogy a fejlesztők számára valós alternatívát jelentsenek az előbbiek alkalmazásával szemben. A változás középpontjában az XML (eXtensible Markup Language) megjelenése áll, ami nem más, mint jelölő nyelvek létrehozásának generikus technológiája. Az XML alapú megoldások sikerét számos XML dokumentumformátum megjelenése és gyors elterjedése jól szemlélteti. Az XML több olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely elősegíti a dokumentumok hosszabb távú megbízható értelmezhetőségét, valamint a rendszerintegrációs igények kielégítését. Ugyanakkor egyaránt alkalmas zárt és nyílt formátumok kialakítására is, márpedig a jövő szempontjából a bináris dokumentumformátumok lecserélése mellett az is kulcskérdés, hogy az alkalmazásspecifikus, zárt megoldásokat milyen gyorsan váltják le a nyíltak.

Az ODF és az OOXML küzdelme Mivel minden rendszernek kimeneti és bemeneti oldalon egyaránt van valamilyen kapcsolata a felhasználóival, a dokumentumformátumok között a rendszerintegráció szempontjából kiemelt szerepet játszanak azok, amelyek előállítására és értelmezésére a felhasználók által széles körben használt alkalmazások képesek. Megkönnyíti ugyanis a rendszer használatát és csökkenti a rendszerintegráció költségeit, ha a fejlesztők számára olyan dokumentumformátumot alkalmaznak, amelyet a felhasználók maguk is elő tudnak állítani vagy értelmezni. Azaz tipikusan azokat, amelyeket a széles körében használt WYSWYG (what you see is what you get) irodai alkalmazások, az MS Office és az OpenOffice.org képesek előállítani és értelmezni. Az elmúlt években mind az OpenOffice.org, mind a Microsoft fejlesztői létrehoztak egy XML alapú, nyílt irodai formátumot: az ODF-et (Open Document Format) és az OOXML-t (Office Open XML).

KÖRKÉP

4


Az ODF 2005-ben vált ISO szabvánnyá, az OOXML pedig az szabványosítási folyamat utolsó fázisában várja, hogy szintén ISO szabvány legyen. Az ODF kidolgozása az OpenOffice.org által kifejlesztett dokumentumformátumon alapult, míg az OOXML lényegét tekintve a Microsoft Office korábbi bináris formátumainak XML-esített változata. Az ODF jelenleg az OpenOffice.org irodai alkalmazáscsomag, az OOXML pedig az Office2007 natív dokumentumformátuma. Az a tény, hogy a Microsoft az ODF megjelenését követően fogott bele az OOXML kidolgozásába számos kritika megfogalmazásához vezetett. Sokan egyértelműen rosszindulatú lépésként értékelték az OOXML megjelenését, és a Microsoft potenciális versenytársainak kiszorítására irányuló törekvését látják ez utóbbi kidolgozásában és szabványosításában. Néhányan már az elnevezés megválasztását is ilyesminek tekintik, mert úgy vélik, hogy az "Office Open" előtag könnyen keltheti azt a látszatot, mintha az OOXML a nyílt forráskódú OpenOffice.org formátuma lenne. (Azt a tényt, hogy az OOXML elnevezés megtévesztő lehet, jól mutatja a Wikipedia OOXML oldala, amely azzal a figyelmeztetéssel indul, hogy, ha valaki az Open.Office.org dokumentumformátumáról szeretne információt, akkor azt egy másik lapon keresse.) Lehet, hogy az OOXML névválasztás nem szerencsés, mindazonáltal jól kifejezi azt a tényt, hogy a felhasználói igények változása miatt a Microsoft alkalmazások a korábbi bináris, zárt dokumentumformátumok helyett, a megváltozott felhasználói igényeket jobban támogató, XML alapú, nyílt formátum használatára tértek át. A Microsoft részéről ugyanakkor érthető lépés a korábbiakhoz könnyebben illeszthető OOXML kifejlesztése. Az OOXML-el szemben a legtöbb kritikát viszont éppen e tulajdonsága miatt fogalmazták meg. A kritikák hátterében az a félelem áll, hogy a korábbi bináris formátumokhoz kapcsolódó megoldások és különösen az ezekkel járó kizárólagos jogok (szabadalmi és szerzői jogi jogosultságok) a gyakorlatban megnehezíthetik más gyártók számára az OOXML-el kompatibilis alkalmazások fejlesztését. E félelmeket igyekezett eloszlatni a Microsoft, és az OOXML-re vonatkozóan több egyoldalú nyilatkozatot tett, amelyek azt biztosítják, hogy az szabadon felhasználható legyen, valamint jól meghatározott kört érintően lemondott az OOXML-lel kapcsolatban esetleg felmerülő perindítási jogáról is. Mindazonáltal a Microsoft irodai alkalmazások alaphelyzetben továbbra sem támogatják az ODF használatát. Az idén megjelent Office 2007 nem képes az ODF dokumentumok feldolgozására és előállítására. Ez valószínűleg problémát fog jelenteni az MS Office felhasználók számára, mivel így nem képesek az ODF dokumentumok használatára. Talán ennek a problémának a felismerése vezetett el ahhoz, hogy a Microsoft lépéseket tett, és némi támogatást is nyújt az ODF és az OOXML közötti átjárhatóságot biztosító, nyílt forrású megoldások kidolgozására (ld. például http://odf-converter.sourceforge.net).

Webes dokumentumformátumok Az ODF és az OOXML küzdelemnek azonban csak egyik vetülete az, hogy az asztali gépeken futó irodai alkalmazáscsomagok körében jelenleg egyeduralkodónak tekinthető Microsoft dokumentumformátumok mellett meg tud-e jelenni egy másik, a nyílt forrású irodai alkalmazások által támogatott formátum. Az érdekesebb kérdés ugyanakkor az, hogy hosszabb távon melyik fogja elfoglalni az asztali és a webes irodai alkalmazások közötti információátadás dokumentumformátumának szerepét. Az internethasználat terjedésével, a SOA és SaaS megközelítések térnyerésével az asztali alkalmazáscsomagok sokat veszítenek jelentőségükből, és hosszabb távon valószínűbbnek tűnik, hogy dokumentumformátumuk a webesekhez igazodik, és nem a webes alkalmazások veszik át egy irodai alkalmazáscsomag dokumentumformátumát. Ennek oka, hogy a webes környezetben már ma is XML alapú, nyílt dokumentumformátumok a bevettek. Az átalakulás első jelei a wikik és blogok népszerűsége, valamint a webes irodai alkalmazások megjelenése (pl. Google Docs and Spreadsheets, gOffice, NumSum). Ezek natív dokumentumformátuma az XHTML, valamint más W3C szabványok, mint például a matematikai formulák kifejezésére alkalmas MathML. Ezek az alkalmazások természetesen a képi megjelenítés tekintetében ma még nem tudják azt a komplexitást nyújtani, amit a desktop alkalmazások, azonban a böngészők képességeinek, valamint az átlag felhasználó rendelkezésére álló számítási és adatátviteli teljesítmény fejlődésével ezek a korlátok meg fognak szűnni. Az ilyen irányú fejlesztéseket már mai is erősen motiválja a web 2.0-s, "read-write web" koncepciót érvényesítő alkalmazások népszerűsége is.

KÖRKÉP

5


Ez a fejlődési lehetőség tulajdonképpen a kezdetektől része volt a World Wide Webbel kapcsolatos elképzeléseknek, sőt magát a World Wide Web létrehozását alapvetően a dokumentumok globális összekapcsolhatóságának elképzelése, valamint az ember és gép közötti információátvitel lehetőségeinek hatékonyabbá tétele inspirálta. Tim Berners-Lee 1998-ban a következőket írta a web jövőbeli lehetséges szerepéről: "az információról szóló információ iránti óriási igény vagyis az információ osztályozásának, rendezésének, fizetésének és tulajdonlásának segítése hajtóerője olyan webes nyelvek kifejlesztésének, amelyek inkább a gépi mint emberi feldolgozást teszik lehetővé. Az ember által olvasható dokumentumok egyesítése a gép által érthető adattal folyamatban van. Az ember és gép webes együttműködésének és weben keresztüli kommunikációjának lehetőségei határtalanok." A webes megoldásoknak az asztali alkalmazásokkal szembeni térnyerése tehát előre vetíti, hogy csökkenni fog az asztali alkalmazások dokumentumformátumainak jelentősége. Emellett az is valószínű, hogy a webes és asztali világ közötti információátvitel domináns dokumentumformátuma a webes környezet formátumain fog alapulni. Ez az új formátum valószínűleg nem lesz önálló, hanem különböző nyílt webes formátumokat rugalmasan ötvöző kompozit megoldás, amely az XML-ben rejlő összes lehetőséget kihasználja, és a dokumentumban tárolt információ gép által történő feldolgozására is alkalmas. Amennyiben ez a forgatókönyv tényleg megvalósul, arra lehet számítani, hogy a felhasználói igények változása okán mind az ODF, mind az OOXML fokozatosan közeledni fog a webes dokumentumformátumokhoz és így egymáshoz is, mert hosszabb távon annak a nyílt formátumnak lesz nagyobb esélye a fennmaradásra, amely a webes környezethez könnyebben illeszthető, és ebből adódóan a háttérben megfelelően támogatja ember és gép interakcióját webes környezeten keresztül.

Háttéranyagok http://en.wikipedia.org/wiki/Document_file_format http://en.wikipedia.org/wiki/Binary_file http://en.wikipedia.org/wiki/Open_format http://en.wikipedia.org/wiki/OpenDocument http://en.wikipedia.org/wiki/Ooxml http://en.wikipedia.org/wiki/Markup_language#Classes_of_markup_languages http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_document_markup_languages http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_document_markup_languages http://www.webstandards.org http://www.odfalliance.org http://opendocument.xml.org http://www.openformats.org/main http://www.ecma-international.org/publications/standards/Ecma-376.htm http://www.w3.org

Steve Ballmer: Microsoft and Novell Announce Broad Collaboration on Windows and Linux Interoperability and Support, http://www.microsoft.com/winme/0611/28912/MS_Announcement_MBR.asx (On-demand webcast) Tim Berners-Lee, The World Wide Web: A very short personal history, http://www.w3.org/People/ Berners-Lee/ShortHistory

KÖRKÉP

6


¤ # L C ± s * v §

HÍRGYÛJTEMÉNY

Dokumentum menedzsment elektronikusan egyszerûbb?

Fodrozódás nanohuzalokban

Új irányok keresése a mikroprocesszorok tervezésében úgy tűnik a kutatások örökös tárgya. Az egyik irány a csipen belüli összeköttetések további miniatürizálása, ahol a gyakorlati cél ma már a nanoméretek elérése. Ezen a szinten azonban új elvekre, megközelítésekre is szükség van az adatátvitel gyakorlati megvalósításához. A tudósok mostanában egy új technikán dolgoznak optikai jelek piciny, nano-méretű struktúrákon keresztül történő átvitelére. Az 1980-as években a kutatók kísérletileg megerősítették, hogy fényhullámok ráirányítása fém és dielektrikum (szigetelő anyag, mint pl. a levegő vagy az üveg) közti felületre - megfelelő körülmények esetén - rezonáns kölcsönhatást indukálhat a hullámok és a fémfelület mozgó elektronjai között. (Fémes vezetőkben az elektronok nem kapcsolódnak szorosan az egyes atomokhoz vagy molekulákhoz). Más szavakkal a felületi elektronok oszcillációja összhangban van a fémen kívüli elektromágneses mezővel. Az eredmény az, hogy ú.n. felületi plazmonok keletkeznek, azaz elektronsűrűségi hullámok, amelyek a felületen ahhoz hasonlóan terjednek, ahogy a fodor a tó felszínén, ha követ dobunk a vízbe. Az elmúlt évtizedben a kutatók azt találták, hogy a fém-szigetelő felület ügyes kialakításával olyan felületi plazmonokat tudnak gerjeszteni, amelyek frekvenciája megegyezik a külső elektromágneses hullámokéval csak sokkal rövidebb hullámhosszon. Ez a jelenség lehetővé teszi, hogy a plazmonok nanoméretű huzalok (ú.n. összekötések) mentén terjedjenek, és információt vigyenek egy mikroprocesszor egyik részéből a másikba. A plazmonikus összekötések nagy jótéteményt jelentenének a csiptervezők számára, akik ugyan egyre kisebb és gyorsabb tranzisztorokat tudtak kifejleszteni, de komoly nehézségekbe ütköztek azoknak a miniatür elektronikus áramköröknek a kialakításánál, amelyek kellő gyorsasággal tudtak adatokat továbbítani a csipen. (051/2007)

Forrás: http://www.sciam.com

Szabályozott kvantumállapotok

A kvantumszámítógép talán a kvantumfizika felnõttkorának elérését fogja jelezni. Amikor már nemcsak megmagyarázni tudunk addig rejtélyes jelenségeket, nemcsak megérteni tudjuk a kvantumhatásokat, és nemcsak (viszonylag) egyszerû eszközöket tudunk készíteni segítségével (pl. elektronmikroszkóp), hanem nagy és komplex kvantumrendszereket, egész kvantumvilágokat fogunk tudni létrehozni, amelynek állapotára számításokat, elemzéseket és elõrejelzéseket leszünk képesek készíteni. Japán tudósok fontos lépést tettek a kvantumszámítógép kifejlesztése felé - ami még mindig lényegében csak egy hipotetikus berendezés, viszont jóval nagyobb teljeítményű lenne, mint a jelenlegi szuperszámítógépek - jelentette be a japán elektronikai óriás a NEC Corp. Amiben állítólag a világon elsők a NEC és az állami Fizikai és Kémiai Kutató Intézet kutatói az az, hogy sikeresen mutattak be egy olyan áramkört, amely szabályozni képes egy elemirészecske-pár állapotát és azt, hogy mennyire erős kölcsönhatásban legyenek egymással. A képesség ezen részecskék - az ú.n. "qubit"-ek - ilyen módon való szabályozására elősegítheti, hogy a tudósok kvantumszámítógépet építsenek, habár egy ilyennek a tényleges kifejlesztése még mindig sok évre van tőlünk a jövőben - mondja Nakamura Yasunobu, a kutató csoport tagja. "Ezek az eredmények nem változtatnak azon a tényen, hogy még mindig sok nehézséget kell megoldani." A csoport már több nagyobb lépést tett a kvantumszámítógép kifejlesztése irányában, pl. "rávettek" elemi részecskéket, hogy kölcsönhatásba kerüljenek, és szabályozták azon képességüket, hogy látszólag egyszerre több helyen legyenek, és amelyet a "szuperpozíció" fogalmaként ismernek a kvantumfizikában. Korábban ugyanebben az évben egy kanadai cég, a D-Wave Systems Inc. mutatott be egy gépet, amely állítólag kvantummechanikát használ bizonyos típusú problémák megoldására. Független, kvantumfizikával foglalkozó kutatók szerint azonban kétségek merülnek fel a cég egyes állításaival kapcsolatban, mivel felfedezéseiket még nem vetették alá nyilvános vizsgálatnak - azaz a tudományos körökben való elfogadáshoz szükséges, szokásos aktusnak. (052/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.chinapost.com

8


Nanoméretű LED-ek Ki rögzíti ma már a való világról alkotott képeket fényre érzékeny anyagban kémiai úton? Egy hasonló eljárást, a fotolitográfiát azonban, mint tudjuk, extenzíven használják a csipgyártásban bonyolult minták kialakítására pl. szilíciumban. Most talán az elv újabb felhasználására találtak rá még kisebb méreteknél - a nanovilágban. Az elv ugyanaz, de az eredmény mégis valahogy más: fény hatására az információ nemcsak passzívan beíródik az anyagba, hanem elektromágneses mezõvel "vésnek ki" olyan nanohuzalokat, amelyek fényt bocsátanak ki, és így dinamikusan képesek bármilyen információt megjeleníteni.

Az Egyesült Államok Szabványosítási és Technológiai Intézet (NIST) kutatói - együttműködésben a Maryland és Howard Egyetem tudósaival - technikát fejlesztettek ki miniatür, igen hatékony fénykibocsátó diódák (light emitting diode - LED) létrehozására nanohuzalokból. Ahogy egy korábbi cikkükben leírták, az elkészített LED-ek ultraibolya sugárzást bocsátanak ki - azaz olyan fontos hullámhossztartományban, amely számos fényalapú nanotechnológiához szükséges, pl. adattárolók, és az összeszerelési technika alkalmas kereskedelmi célú gyártásra is. A jelenlegi, nanohuzalra épülő LED-eket aprólékos, nanohuzal-kezelő módszerekkel és egyedi gyártási technikákkal hozzák létre, ami alkalmatlanná teszi ezeket a kereskedelmi használatra. Az NIST-csoport kötegelt gyártási technikákat használt, mint pl. a fotolitográfia (anyagba minta bevésése fénnyel, hasonló a fotográfiához), nedves maratás (wet etching) és fémrétegek felvitele. A nanohuzalokat elektromos mező segítségével rendezik el, és ezzel szükségtelenné teszik az egyes nanohuzalok nagy pontosságot és sok időt igénylő egyenkénti elhelyezését. Fontos tulajdonsága az új, nanohuzalozású LED-eknek, hogy egyetlen alkotó anyagból, galiumnitridből (GaN) készülnek. (053/2007)

v

Forrás: http://physorg.com

Figyelő falak Szenzorhálózatok nélkül elképzelhetetlenek intelligens - produktivitást, hatékonyságot, biztonságosságot és biztonságot növelő épületek. Ezeknek a hálózatoknak eredményesnek, méretezhetőnek, viszonylag alacsony költségen gyárthatónak, könnyen installálhatónak és egyszerűen karbantarthatónak kell lenniük. A cikkben ismertetett rendszer megfelel a felsorolt követelményeknek.

A Mitsubishi Cambridge-i (Massachusetts) Elektromos Kutatólaboratóriumában (MERL) dolgozó Christopher R.Wren az emberi aktivitást épület-méretű környezetben felismerő, előrejelző és indexelő hálózatokat javasol, melyek passzív infravörös mozgásdetektorokból állnának. A rendszer kizárólag a lakók mozgását, és nem a konkrét tevékenységüket figyelné. "Nem látná, nem hallaná", mit tesznek. Azért állna apró gépecskékből, mert könnyebben elfogadjuk az automatikus világítást irányító szerkezetekhez hasonló "süket" mozgásérzékelőket, mint a "mindent látó" kamerákat. A kutató az MERL két szintjén 215 vezeték nélküli szenzort szerelt a mennyezetre. Egy évig gyűjtötték az információt. Az elméletre kissé rácáfolva, a falakra videokamerákat is felinstallált. Így tudta a mozgásérzékelőktől érkező jeleket tényleges mozgásokhoz kapcsolni. Az eredmények alapján a jelminták különböző mozgásokhoz történő kapcsolódását megtanuló, mozgásmintákat emberi tevékenységekkel azonosító, a jeleket más forrásokból érkező információval összekombináló (és így összetettebb cselekvéseket is detektáló) szoftvert fejlesztett. A teszt sikeresnek bizonyult: az új adatokkal dolgozó program kilencvenegy százalékos pontossággal azonosította a mozgásokat. De még hasznosabb lehet, ha mozgáshiányra hívja fel a figyelmet, például huzamosabb ideig nem érzékel semmit. Valószínűsíthető, hogy ilyen esetekben az épületnek és a lakóknak kevesebb energia is elegendő. (054/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.merl.com

9


Nagytávolságú Internet2

A kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények valós idejű kutatási együttműködéséhez hatalmas hálózati kapacitások szükségesek. Az IP alapú csomagkapcsolt távközlési technológia alkalmas arra, hogy nagyon gyorsan kiépüljenek ezek az összeköttetések (az USA-ban). Ezzel is bizonyítva azt a megfigyelést, hogy a hálózatok átviteli kapacitása évről évre duplázódik. Az Internet2 konzorcium bejelentette, hogy elkészült az első 100 Gigabit/sec kapacitású hálózati összeköttetés a keleti és nyugati part között, amely IP alapú hálózati szolgáltatásokat nyújt. Ez az alkalmazás egy nagyobb mérföldkövet jelöl abban, hogy az élenjáró hálózati erőforrásokat nyújtsanak a kutató- és az oktatóközösségek számára. Kezdettől fogva, azaz 2006 ősztől tervezte a konzorcium, hogy a 3. (csomagkapcsolt) rétegben kommunikál. Az Indiana Egyetem Globális Kutatói Hálózat-üzemeltető Központja (GRNOC) és a kapcsolódó helyi hálózatok gyorsan alkalmaztak fejlett optikai és csomagkapcsolt platformokat. 2007 áprilisában, az Internet2 konzorcium bejelentette, hogy befejezték az első nagyobb fejlesztési ütemet, amelyben észak-keleti és közép-nyugati csomópontok voltak. A mostani bejelentés szerint, az Internet2 hálózatának 3. rétege kiegészült fontos további csomópontokkal a hálózat északi részén, olyanokkal, mint Washington DC., Chicago, Kansas City, Salt Lake City és Seattle. Ezen túlmenően, a hálózati gyűrűk kiegészültek Washington és Atlanta között, valamint Kansas City és Atlanta között is. A bejelentés megjelöl egy másik nagy mérföldkövet is, amely még fejlettebb hálózati technológiát hoz majd a kutatási és oktatási közösségekbe. A 3. rétegbeli együttműködés révén, a GRNOC és a helyi kapcsolódó cégek együttesen képesek kiszolgálni tagjaikat egy új gerinchálózattal. (055/2007)

Forrás: https://mail.internet2.edu

Kognitív rádió A kognitív rádió segít egyre több szolgáltatást megvalósítani a túlzsúfolt spektrum-térben. A szórt spektrumú technológia egyes elemei már elég régen ismertek. Az egyre növekvő mobilitási igény egészen új rendszerek kifejlesztéséhez vezetett. Ez megváltoztathatja a frekvenciagazdálkodás egész rendszerét is.

A kognitív rádió várhatóan "okosabbá teszi" a jövőbeni vezeték nélküli távközlési berendezéseket. Egy kognitív rádióval felszerelt berendezés meg tudja figyelni az elektromágneses spektrumot, megtalálja a szabad csatornát, megosztja ezt az ismeretet a közeli eszközökkel, és kiválasztják a legjobb csatornát, az adatátvitel, a jelerősség, állami előírások és más tényezők alapján. A fejlődő szakterülethez való jelentős hozzájárulásért, Carlos Cordeiro 31 éves brazil mérnököt az USA Nemzeti Mérnök Alapítványa idén februárban az év 15 új arca közé választotta. A hollandiai Eindhovenben, a Philips Kutatóintézetében dolgozik Cordeiro, ahol az a feladata, hogy kereskedelmi alkalmazásokat találjon a kognitív rádiónak, és erős kapcsolatokat építsen ki a Philips részéről az ipar és az egyetemek között. Részt vesz az IEEE 802.22 tanulmányi csoportban, amely szabványokat dolgoz ki a szélessávú szolgáltatások számára, olyan frekvenciákon, amelyeket eredetileg a TV műsorszórásra jelöltek ki. Az új szolgáltatásokat úgy kell kijelölni, hogy ne okozzanak interferenciát a TV csatornákkal. Ez az, amiért szükséges a kognitív rádió. Figyelik a spektrumot, és csak az éppen üres csatornákat használják. A vezérlő séma bemutatására, Cordeiro csoportja egy prototipust állított össze egy számítógéppel amely videojelet küld át egy másiknak. A kutatók ezután aktiválták a berendezést, amely a TV állomás adóját szimulálja, és a jelet ugyanazon a frekvencián gerjesztették, amelyet a számítógépek közötti video-átvitel is használt. Normál esetben az interferencia zavarná a videojel terjedését, de a a számítógép kognitív rádióval van felszerelve. Cordeiro szerint gyorsan kell észlelni a TV jel meglétét, és zökkenőmentesen át kell állni egy másik csatornára; anélkül, hogy megszakadna a video-adás. (056/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.theinstitute.iee.org

10


¤C

Minden felhasználónak saját TV csatornát! A konvergencia hatására a Nokia is beszállt a médiainformatikába, mert ez a multinacionális cég láthatóan előre gondolkozik. Megvette a Kyte fotó- és videócserélő vállalatot, amely szeretné egységbe szervezni a mobil szolgáltatásokat, a közösségi hálózatokat, és a felhasználók által készített tartalmakat.

Kyte, a photo- and video-sharing startup received funding from the private equity and venture capital arm of Nokia, the world's No. 1 cell phone maker. Nokia Growth Partners invested in Kyte to help with the distribution of Kyte's video service, kyte.tv, which allows Internet users to create their own TV channel and broadcast it on Web sites, blogs, social networks, and cell phones.People can share Kyte channels with others or have other people take part in their shows by adding their own content, voting, and chatting live with other viewers. Kyte is funded by top venture capital firms, including Draper Fisher Jurvetson, Draper Richards, and Atomico, whose principal visionary, Niklas Zennstrom, co-founded trendy startups like Skype and Joost. The vision is to "bring together social networking, user-generated content, and mobile services," said Rob Trice of Nokia Growth Partners, in a statement. YouTube, which was purchased by Google in November, already brings those pieces together through a popular video-sharing service that receives over 100 million video views and more than 65,000 new videos uploads daily. Earlier this year, Nokia struck a partnership with YouTube that lets Nokia customers view YouTube content on their cell phones via broadband links. Nokia also developed new application software called Nokia Video Center for finding, viewing, and storing video on Nokia N-series multimedia phones. Video-sharing and social-networking services have proven to be a huge success among Internet users, and the latest trend is delivering such content on cell phones. (057/2007)

#*

Forrás: http://www.informationweek.com

Bővített valóság a gyógyításban A Technion-Israel Institute of Technology által kifejlesztett megoldás egyike az igéretes, gyakorlatban is könnyen hasznosítható bővített valóság (augmented reality) megoldásoknak. A megoldás ötvözi a közvetlen környezet képi látványát hang visszajelzéssel, amelynek eredményeként a multiplex szklerózisban szenvedő betegek mozgása jelentősen javul.

Technion-Israel Institute of Technology scientists have created a virtual reality device that combines auditory and visual feedback to improve walking speed and stride length in patients suffering from Multiple Sclerosis (MS) and Parkinson's disease. According to lead researcher Professor Yoram Baram of the Faculty of Computer Science, the device combines a wearable, cell phone-sized audio component - which measures body movement, processes it and sends feedback to the user through earphones - with a visual feedback apparatus he developed for Parkinson's patients 10 years ago. The visual component presents users with a virtual, tiled-floor image displayed on one eye via a tiny piece that clips onto glasses worn by the user. This allows the user to distinguish between the virtual floor and real obstacles, making it possible to navigate even rough terrain or stairs. The researchers examined the effects of the patented device on the gait quality of MS patients. The researchers found that auditory feedback significantly improved the gait of both MS and Parkinson's patients. With regard to walking speed, patients showed an average improvement of 12.84% while wearing the device. There were also positive residual short-term therapeutic effects (18.75% improvement) after use. Average improvement in stride was 8.30% while wearing the device and 9.93% residually. "Healthy people have other tools, such as sensory feedback from muscles nerves, which report on muscle control, telling them whether or not they are using their muscles correctly," says Baram. "This feedback is damaged in Parkinson and MS patients and the elderly, but auditory feedback can be used to help them walk at a fixed pace." (058/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.newswise.com

11


L

Megjelenítők három dimenzióban MIT kutatók által kereskedelmi fogalomban kapható alkatrészekből kialakított holografikus videó rendszer azt mutatja, hogy néhány éven belül 3D kijelzők és képernyők válthatják le jelenlegi kétdimenziós monitorjaink egy részét.

The tyranny of two-dimensional computer and TV displays could soon be over. A team of MIT researchers has proposed a way to make a holographic video system that works with computer hardware for consumers, such as PCs with graphics cards and gaming consoles. The display, the researchers say, will be small enough to add to an entertainment center, provide resolution as good as a standard analog television, and cost only a couple hundred dollars. A holographic video display could provide another way to view medical images such as MRIs and CT scans, as well as sets of complex, multidimensional data and designs for furniture and cars, says V. Michael Bove Jr., director of the consumer electronics program, CELab, at MIT. And the system would be a natural fit for displaying video games and virtual worlds. Most games now have sophisticated three-dimensional models sitting deep within their software, "but you don't see them because [the images are] rendered as a two-dimensional picture," Bove says. The new system, called Mark III, is the third generation (following Mark I and Mark II) of MIT-designed holographic video displays that date back to the late 1980s. Mark III is based on the earlier systems but has three major differences. First, explains Bove, the new system processes three-dimensional images on a standard graphics processor rather than on specialized hardware. Second, the team has redesigned a gadget called an acousto-optic modulator, commonly found in telecommunications systems, to direct light from lasers to form the hologram. Third, the researchers have eliminated some of the clunky optical components that made the Marks I and II as large as a dining-room table. (059/2007)

v

Forrás: http://www.technologyreview.com

Jobb érintőképernyő mobiltelefonokhoz Az ember-gép kapcsolódás megújul a személyi kommunikációs eszközökön. Az érintőképernyő belép a mobiltelefonok világába is. Szükség van a gép valamilyen visszajelzésére is, amely jelzi, hogy a gép érzékelte az érintést, és amit különböző típusú vibrációkkal hoznak létre.

For all its designer appeal, Apple's forthcoming iPhone is lacking. While the touch-screen interface looks beautiful, it will most likely suffer from the same drawback that plagues many other mobile gadgets with touch screens: no tactile feedback. A button on a flat, slick display simply doesn't feel like a button, and as a result, people are prone to making errors with them. But within the next few years, those faux touch-screen buttons could feel more like real buttons, thanks to research at a handful of universities and companies that are investigating touch-based feedback from gadgets. By feeling a buzz when they press a button correctly, people become more accurate typists on touch-screen keyboards, says Stephen Brewster, professor of computing science at the University of Glasgow, in the United Kingdom. Brewster and his team have found that people err--mistype, double-press, or slip from one button to another--up to 25 percent less frequently when vibrations are used to let them know that they've pressed a button correctly. "The basic thing we show," Brewster says, "is that having tactile feedback makes [mobile devices] more useful and usable." Without tactile feedback, he says, people are still going to have usability issues no matter how well the touch screen is designed to ignore extra touches or accidental taps. In addition to trying to get rid of errors, Brewster and his team are exploring how well different types of vibrations convey various kinds of information, such as the urgency of an e-mail. (060/2007)

KÖRKÉP


12


±#

Diszkrét térfigyelő kamerák Kezdetben volt az információhiány. Az ember azonban megteremtette az információbőség korát, ahol egyre inkább minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyről és formában adatokat gyűjtünk. De ez a bőség nemcsak az információ túltermeléséhez vezet, hanem veszélyezteti az információs önrendelkezésünket is: túl sok információ jut mintegy "mellékesen" arra illetéktelenek tudomására. Az embernek ezért meg kell teremtenie az információ szisztematikus és célzott eltüntetésének technológiáit is. Az információbőséggel folytatott technológiai küzdelem azonban időnként kilátástalannak tűnik, mert ha pl. egy ember arca egy videófelvételen akárcsak egy pillanatra is felismerhetővé válik, azaz nem 100%-os a fedés, akkor az már a gyakorlatban használhatatlan.

Kaliforniában a Berkeley egyetem számítástechnikával foglalkozó tudósai olyan kamerát fejlesztettek ki, amely egy ovális alakú területen elhomályosítja a térfigyelő videókon megjelenő emberek arcát. Ez a még kutatási fázisban lévő, ú.n. tisztelettudó kamera mindennapi, térfigyelési alkalmazásokban lesz használható, és lehetővé fogja tenni azt is, hogy a "személyiségvédő" oválist bizonyos felvételekről eltávolíthassák, ha egy nyomozás érdekei úgy kívánják. A fejlesztés jelenlegi állapotában a kamera csak azoknak az embereknek az arcát tudja elhomályosítani, akik valamilyen jelet viselnek. A kamerarendszert a mindennapok biztonsági technológiáival foglalkozó és a Nemzeti Tudományos Alap által támogatott kutató csoport fejlesztette ki. Jelenleg a Panasonic robotbiztonsági kameráival működik együtt valós időben. Ezek a kamerák másodpercenként 10 képet állítanak elő 640x480-as felbontásban. A kutatók statisztikai alapú osztályozási megközelítést használnak, az ú.n. adaptív erősítést, a rendszer betanítására, hogy felismerje a jelet olyan környezetben is, ahol magas a videófelvétel "zajszintje". Ezt az osztályozó modult azonban egy nyomkövetővel is kiegészítették, amely figyelembe veszi az alany sebességét, valamint más képközi információt. Egy építési területen, ahol a kutatók a kamerát fejvédővel tesztelték, 93%-ban helyesen azonosította a jelet. Laboratóriumi környezetben, azaz kevésbé változékony fényviszonyok között 96%os eredményeséggel azonosította a kamera a fejvédőt még akkor is, ha két, jelet viselő személy mozgási útvonala keresztezte egymást. (061/2007)

¤C


A biztonságpolitika nyelve A hozzáférés folyamatos ellenőrzés alatt tartása elosztott, heterogén rendszerekben régóta nagy kihívás az üzemeltető szervezetek számára. Ezért lehet, hogy a Microsoft "biztonságos szoftverek gyártójaként" erősen megtépázott tekintélye gyorsan helyre állna, ha e kutatás sikerrel zárulna. Csak nehogy megint kizárólag Microsoft-rendszerekben lehessen alkalmazni!

Microsoft has released details about its SecPAL project to encourage collaboration from the grid computing community on methods for greater security and access controls. Microsoft created SecPAL, or Security Policy Assertion Language, as a research project to develop a language for expressing decentralized authorization policies. The project also investigates computing language design and semantics as well as related algorithms and analysis techniques. Microsoft hopes the SecPAL project will lead to developing a simpler, more accurate way of expressing decentralized authorization policies in a grid environment through a logic-based security policy language. The software firm hopes that making available the implementation and design information from its SecPAL project will encourage the security and grid research communities to test and experiment with it. "One of the issues in grid computing is delegation of access rights. This is a key issue for enterprise users, who have trouble managing grid security," said Blair Dillaway, lead software architect for Microsoft. Microsoft began researching a security language policy for grid computers about two years ago. (062/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.technewsworld.com

13


¤C

A kicsi szebb a szoftverek esetében is Az alkalmazáskészítés egyre inkább szoftvermodulok kombinációját, integrációját jelenti. Ez ma már nem csak a technológiailag elavult rendszerek újrafelhasználását jelenti, hanem új alkalmazások tipikus készítési módját is. E megközelítés zavaró kérdéseire mint pl. "az integráció során miért olyan fontos a forráskód részletes ismerete?" vagy "miért nem elegendő a szabványos felületek szerinti kapcsolódás (együttműködő képesség)?", talán rövidesen kapunk választ.. Így vagy úgy azonban szorul a hurok a Microsoft szokásos, az operációs rendszer gyakori cseréjére épülő üzleti modellje körül.

When Bill Clinton said a decade ago that "the era of big government is over," it turns out he was a big premature. But now with Web 2.0, SOA and web services, it may be true that "the era of big software is over." Modules can be developed independently by small teams of open source developers. The same module can be re-used by many different applications. The value no longer remains resident in the software but how you mash up these services together to create new innovative solutions. It's this process, rather than the legalities of open source licenses and patents, which is the real, ongoing threat to Microsoft. Open source fits better into this world than proprietary software does. The visibility of open source code lets you see how modules will fit together. "With open source, there's a component utilization model which engineers and organizations are embarking on," Black Duck Sofware's CEO Doug Levin says. Companies are evaluating upgrades of big programs far more closely as a result. When you're building solutions based on parts, you upgrade based on modules, or by combining modules. You're reluctant to change what sits below the modules because that impacts all the dependencies above. So you don't. And that will kill Microsoft faster than any open source contract ever could. (063/2007)

Forrás: http://blogs.zdnet.com

A szusit szereti, az elnököt féli a robot

#

Japán rendületlenül élen jár a humanoid robotok és az androidok fejlesztésében. Minél emberibb küllemű a gép, minél komolyabb jeleit mutatja egyfajta tágan értelmezett "tudatosság"-nak (legalábbis egy pontig), annál kevésbé idegenkedünk tőle. Az idegenkedés csökkenése azért fontos, mert a társadalom elöregedése és a meglehetősen merev bevándorlási politika miatt a távolkeleti szigetország robotjai előbb-utóbb nem rutinszerű feladatok elvégzéséből álló munkákat is el fognak végezni. Kansei rosszalló képet vág, ha meghallja a "bomba" szót. A "szusi"-ra mosolyog, viszont megfélemlített és csalódott arckifejezéssel fordul a beszélő felé, ha az illető azt mondja, hogy "elnök." És még csak nem is ember, hanem gép... Japán egyik legújabb robotját, Kansei-t egy egyetemi csoport fejlesztette. Harminchat arckifejezést képes magára ölteni, melyek egy ötszázezer kulcsszavas, önmagát folyamatosan frissítő online adatbázis segítségével szóasszociációkat generáló programon alapulnak. Az angol kulcsszavak hatására jelenik meg rajta a mindenkori alkalomhoz legjobban illő arckifejezés, legyen az öröm vagy bánat, düh vagy félelem, illetve a szélsőségek közötti állapotok. "A robotokban azért szeretnénk egyfajta tudatosság-áramlást megvalósítani, hogy egy-egy helyzetre releváns arckifejezéssel reagáljanak" - magyarázza a Meiji Egyetem Tudomány és Technológia Iskolájában dolgozó Junichi Takeno professzor. - "Véleményem szerint ez lesz az ember-robot kommunikáció tökéletesítésének kulcsmomentuma." Kansei szilícium arcmaszkja mögött tizenkilenc mozgatható részből áll. Ha például meghallja az "elnök" szót, az adatbázis kapcsolódó szavakat ("Bush", "háború", "Irak", stb.) szed össze és létrehozza a kutatók által a félelem és a csalódottság keverékének nevezett arckifejezést. Takeno elmondása alapján, Kansei hamarosan beszélni és érzelmek pontosabb kifejezésére is képes lesz. Ezek már csak azért is szükségesek, mert könnyen elképzelhető, hogy nyugdíjasotthonokhoz hasonló helyeken fogják munkába állítani. (064/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.reuters.com

14


"Fekete lyukak" a világhálón

L

Fekete lyukak nemcsak a végtelen univerzumban, hanem az immáron szintén végtelennek tűnő világhálón is léteznek. Jó hír, hogy - egy sikeres kísérlet alapján - könnyebben feltérképezhetők, és az általuk okozott útvonalválasztási (routing) problémák is kezelhetők. Despite its robust appearance, more than 10 percent of the internet flickers out like a candle every day, according to researchers who unveiled an experimental tool that probes the network's dark places. Ethan Katz-Bassett, a computer science Ph.D. candidate from the University of Washington introduced Hubble -- a network of deep cyberspace probes scattered around the internet -- at the meeting of the North American Network Operator's Group in Bellevue, Washington. For two weeks Hubble queried a sample of 1,500 internet prefixes (a small subsection of the net) every 15 minutes. In the end it found that 10 percent of those prefixes couldn't be reached from certain corners of the internet. Sometimes certain blocks of the internet weren't reachable at all, Katz-Bassett reported, while other times only traffic coming from particular portions of the net fell into what's called a "routing black hole." When that happens, packets sent from one computer to another -- whether a request for a web page, or an e-mail message -- are somehow diverted to the wrong location, where they're lost forever. The researchers hope to build a tool that will chart these black holes in real time, by monitoring the dialogue that takes place between routers about the best path for particular traffic, and by building a permanent system of remote sensors that can send pings from various spots around the internet. Routing problems can be caused by a number of factors, ranging from problems with a particular router, often a new one, to ironic problems with a technique called "multihoming " -- which supposed to make it easier for packets to reach their destination by allowing an internet site to simultaneously have a number of different addresses and network connections. (065/2007)

L*

Forrás: http://www.wired.com

Az ókori Róma újjászületése A szimulált Róma és a majdani hasonló projektek kettős célt szolgálnak: egyrészt kutatók tesztelhetnek rajtuk új elméleteket, másrészt az oktatásban, az adott város (és történelmi korszakok) bebarangolásával válhatnak nélkülözhetetlen segédeszközzé, egyfajta virtuális időgéppé.

Walter Veltroni, római polgármester részvételével nyitották meg az ókori Róma szimulációját. A tíz éve megkezdett "Rome Reborn 1.0" antik világa nemzetközi gárda, régészek, építészek és számítástudományi szakemberek munkája. A Virginiai Egyetem vezetésével végzett "rekonstrukció" az UCLA-n indult; amerikai, olasz, brit, német felsőoktatási és kulturális intézmények vettek részt benne. A projekt két professzor, Bernard Frischer (Virginiai Egyetem) és Diane Favro (UCLA) ötlete. Frischer szerint valójában nem is 1996-ban kezdődött, hanem a reneszánsz évszázadaiban indult kutatások tanulmányok, képek, térképek - logikus következménye. A történelmi korok városairól létrehozott eddigi legnagyobb, legteljesebb digitális modell kidolgozásánál rengeteget konzultáltak építész-, várostervező- és klasszika-filológia-hallgatókkal, a részeredményeket ismert régészek folyamatosan véleményezték. A munka során jelenlegi városok szimulálásánál bevált technológiákat (lézer szkennereket, virtuális valóságot, stb.) használtak. Az érdeklődő a kései antikvitás Rómáját láthatja 320. június 21.-én. Nagy Konstantin császár éveiben járunk, a nyugati világ egymilliónál több lakost számláló multikulturális központját az Aurelianus császár által 270-ben építtetett tizenkilenc kilométer hosszú fal veszi körül. A 3D-s modell valósidőben működik, fontos középületekbe (Szenátus, Colosseum, Vénusz temploma, stb.) lépünk be, és gyönyörködünk belső architektúrájukban. Könnyen aktualizálható; a tervezett változatok a város történetének más szakaszait, a Krisztus előtti X. századot (a kései bronzkort) és a Birodalom bukását követő gót háborúk esztendeit (VI. század), majd negyedik dimenzióként a kettő közötti időt is feldolgozzák. (066/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.sciencedaily.com

15


L*

Kultúrsokk kezelése mobiljátékkal Az a jelenség ugyan nem újdonság, hogy egyre jobban terjednek a mobiltelefonos játékok, a lövöldözésen és a gonosz ellenség megsemmisítésén túlmutató kommunikációs és (még inkább) oktatási jellegűek megjelenése viszont igen. Egy brit példa jól szemlélteti, mennyire fontosak lehetnek olyan esetekben, amikor kultúrák találkoznak egymással vagy egy másik ország számunkra idegen szokásaihoz kell alkalmazkodnunk. Úgy tűnik, nagytestvéréhez hasonlóan, a mobiljáték-technológia is túljutott naiv gyermekkorán.

Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben tanuló külföldi diákoknak komoly hasznára lehet egy, a Portsmouth Egyetemen fejlesztett mobiltelefonos játék, ami az úgynevezett "kultúrsokk" leküzdése mellett a brit egyetemi életbe történő beilleszkedésben is sokat segíthet. A kultúrával való ismerkedés olyan eseteiben szintén adhat útmutatást, mint a jellegzetes szigetországi szokás, a pub-ba járás vagy olyan jelenségek megfigyelése, amikor emberek nyilvános helyeken mutatják ki egymás iránti érzéseiket. A C-Shock az egyetem játéktechnológiai szakértőjének, az Egyesült Királyságba öt éve szintén külföldi - indiai - diákként érkezett Nipan Maniarnak a munkája. A fejlesztő szerint a C-Shock az új diákok "e-anyja"-ként, "mobil anyu"-ként fog működni. A játék egy, az Egyesült Királyságban első alkalommal tartózkódó külföldi egyetemistát követ nyomon. Célja, hogy a főszereplőt ért "kultúrsokk" kezdetben 100-as értékét nullára csökkentse, amihez "sokkos" eseményeket, képeket tartalmazó különböző feladatok hosszas sorát kell megoldani. A nyitó jelenetekben a diák első napját látjuk egy brit egyetemen. Megmutatják neki a campus térképét és meghatározott helyszíneket kell megtalálnia. A képekre kattintva szerezhet információt arról, hogy milyen sokkhatásokra számíthat - például nyilvános helyen fogyaszthat alkoholt, és így tovább. A játék olyan fontos információkat is tartalmaz, mint a rendőrségi és más segélyhívó telefonszámok. Nipan szerint a mobiltelefonos játéktechnológia az Egyesült Királyság más felsőoktatási intézményeiben tanuló külföldi diákokkal való kommunikációra is használható. (067/2007)

C v

Forrás: http://www.port.ac.uk

Változások az elektronikus zeneiparban A zeneipar alaptechnológiáit meghatározó hang- és zenei számítógép-alkalmazások (Sound and Music Computing - SMC) eddig olyan használati tárgyakat eredményeztek, mint például az mp3 lejátszók. Az uniós kezdeményezés az SMC környezetünk hanggeneráló tárgyai tökéletesítésének, az ember-hang/zene interakció továbbfejlesztésétnek, a multikulturális társadalom igényeit kielégítő interdiszciplináris kutatások támogatásának, társadalmi vonatkozások erőteljesebb figyelembevételének és hatékonyabb ismeretátadásnak továbbgondolását célozza.

The European Commission's Information Society Technologies (IST) research initiative has drafted a roadmap to establish Europe as a leader in the field of sound and music computing (SMC). Part of the Sound to Sense, Sense to Sound project (S2S2), the roadmap identifies, characterizes, and proposes strategies to approach the key research challenges in SMC over the next 10 to 15 years, including uniting current fragmented efforts and creating a common research agenda for European output. Composer Nicola Bernadini, coordinator of the two year IST-funded S2S2 project, says SMC research is trailing behind the music industry, and that the roadmap is intended to show what research into SMC could provide. The roadmap highlights five key challenges--designing better sound objects and environments; understanding, modeling, and improving human interaction with sound and music; training multidisciplinary researchers in a multicultural society; improving knowledge transfer; and addressing social concerns. Following three scenarios, the roadmap explains how SMC research will impact European society and economies in the future. Bernadini says the scenarios show how advances in SMC technology, such as sonic environments, interactive music devices, and expert music companions, will change our surroundings. (068/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu

16


C¤

Egyszerűbb programozás többmagos gépekhez Sokan úgy gondolják, hogy a többmagos processzorok által kínált lehetőségek teljeskörű kiaknázásának valós akadálya lehet a megfelelő szoftveres megoldások hiánya, összességében pedig mindez megváltoztatja a Moore törvény által elméletileg diktált fejlődési ütemet. Az MIT kutatói ugyanakkor bebizonyították, hogy létezik egyszerű megoldás a párhuzamos programozásra.

The number of cores--or number-crunching units--in microprocessors is doubling with each generation, providing enormous computing potential for desktops, laptops, and, eventually, handheld gadgets. Current quadcore machines, for example, are particularly useful for such computation-hungry applications as video processing and gaming. However, the new multicore machines are basically small-scale supercomputers, and in order to take full advantage of the computing power they offer, software must be written with multiple cores in mind--a time-consuming and difficult task known as parallel programming. And many experts believe that unless parallel programming can be made easier, computing progress will come to a grinding halt. Researchers at MIT are looking for a way to ease the pain of parallel programming. They have designed a computer language and a compiler--a specialized tool that converts the language into computer instructions--that essentially hides the parallel-programming challenges, yet takes advantage of the power of multiple cores. The language and compiler, called StreamIt, were developed by Saman Amarasinqhe, a professor of electrical engineering and computer science at MIT. StreamIt currently runs on a specialized multicore machine built at MIT, but by this summer, Amarasinghe expects to have the software ready to run on commercial chips made by IBM, Sony, and Toshiba found in Sony's PlayStation 3 machines. (069/2007)

C¤


Az informatika dinoszauruszainak természetéről Mára kiderült, hogy mégsem COBOL-nak vagy FORTRAN-nak hívják azokat a nyelveket, amelyeken az új szoftvereket írják sem a bankokban, sem a tudományos közösségekben. Pedig úgy egy évtizede még tartotta magát ez a meggyőződés. Vigyázat! Az informatika dinoszauruszai minden további értesítés vagy bármilyen látható kataklizma nélkül is egyik napról a másikra kihalhatnak. Talán csak a maradványaikat óvatosan rendezgető IT-archeológusokban maradhat irántuk némi nosztalgia.

Those in search of eternal life need look no further than the computer industry. So while it may not be exactly easy for Novell NetWare engineers and OS/2 administrators to find employers who require their services, it's very difficult to declare these skills -- or any computer skill, really -- dead. In fact, the harder you try to declare a technology dead, it seems, the more you turn up evidence of its continuing existence. Nevertheless, after speaking with several industry stalwarts, we've compiled a list of skills and technologies that, while not dead, can perhaps be said to be in the process of dying. Obsolescence is a relative -- not absolute -- term in the world of technology. Y2k was like a second gold rush for Cobol programmers who were seeing dwindling need for their skills. But six-and-a-half years later, there's no savior in sight for this fading language... As the Web takes over, C languages are also becoming less relevant. C++ and C Sharp are still alive and kicking, but try to find a basic C-only programmer today, and you'll likely find a guy that's unemployed... Today, PowerBuilder developers are at the very bottom of the list of in-demand application development and platform skills, with pay about equal to Cobol programmers... Today you don't have to look far to find Certified NetWare Engineers retraining themselves with other skills to stay marketable. It seems like it happened overnight... With the accelerating move to consolidate Windows servers, some see substantially less demand for PC network administrators... A rough translation of OS/2 could be "wrong horse." Initially created by Microsoft and IBM and released with great fanfare in 1987, the collaboration soon unraveled, and after repeated rumors of its demise, IBM finally discontinued sales in 2005... (070/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.computerworld.com

17


s#

Az óriásplakát téged néz A közönség-orientált reklám nem újdonság a hirdetőtáblák esetében, ugyanakkor a fejlett technológiai megoldások növelhetik a hatékonyságot. Az ausztrál kutatási eredmények bíztatóak, de még van mit finomítani a megoldáson. Az valóban fontos ismeret, hogy a hirdetőtábla előtt álló személy a táblát nézie vagy sem, ugyanakkor azt még jobb lenne tudni, hogy valóban érdekli-e a reklám.

Imagine watching an advertisement that is watching you. Sound creepy? Some billboards can already communicate by text or photo message with passersby, and researchers are now endowing these signs with artificial intelligence that can take cues from viewers' behavior. Scientists at National Information and Communications Technology Australia, a governmentfunded research lab, have developed a billboard technology that watches body language and can tell when you're bored and when you're paying attention. The idea is to entice people who are well placed to make impulse purchasing decisionspedestrians in shopping malls, in department stores, at airports or on sidewalks. This is the future of "agile retail" technology, one of the fastest-growing areas of advertising. It includes digital billboards that can be easily changed throughout the day, allowing commuters to see ads for breakfast cereals in the morning and television shows in the afternoon. Advanced versions can deliver added information about the product. Here's how the next generation will work. The system consists of an LCD screen playing a promotional video, and a camera to monitor people who come within five meters of the screen. In less than half a second, the software can determine if a face is turned toward the screen or away from it. If the viewer shows interest and does not walk away instantly, the system extends the video's playing time. But if the viewer begins to turn away, the sign switches to a video advertising a different product in the hope of grabbing back the viewer's attention. (071/2007)

*L

Forrás: http://www.msnbc.msn.com

Barlangember A három dimenzió mellett a negyedikben, az időben is "működő" virtuális Homo sapiens, a Barlangember az orvostudományban és az oktatásban egyaránt felhasználható unikális modell. Ne tévesszen meg, hogy úgy közelíthetünk rá, úgy mozgathatjuk, mint egy játékkaraktert - emberünk holmi szörnyek levadászásánál sokkal komolyabb célokat, például a rákra vonatkozó ismereteink bővítését szolgálja. Ennek megfelelően, a fejlesztés következő lépésében a kórházi változat elkészítését tervezik.

Canadian researchers say they have developed the most detailed model of a human yet, a movable "4D" image that doctors can use to plan complex surgery or show patients what ailments look like inside their bodies. Called Caveman, the largerthan-life computer image encompasses more than 3,000 distinct body parts, all viewed in a booth that gives the image height, width and depth, the researchers said. Caveman also plots the passage of time--the fourth "D." Scientists can layer on the unique visuals of patients, such as magnetic resonance images, CAT scans and X-rays, giving physicians highresolution views of the inner workings of the body while it appears to float within arm's reach. It will help researchers study the genetics of diseases such as cancer, diabetes, muscular sclerosis and Alzheimer's, said officials at the University of Calgary Faculty of Medicine, which has worked on the system for six years. "Today, this kind of a model is unique in the world. It's the only one that is complete," said Christoph Sensen, director of the medical school's Sun Center of Excellence for Visual Genomics. "We have components of models. We could make this thing with 50 different brains because everybody makes their own brain model. What we didn't have was a whole, complete body." Caveman, seen through 3D glasses in a booth, appears to stand in front of the viewer. As in a video game, the controller can manipulate it and focus on body parts-skin, bones, muscles, organs and veins. The closer the image gets, the further into the body the viewer appears to travel. It is difficult to resist trying to touch it.The image can also be loaded on to regular computers, to be viewed off site. (072/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://news.zdnet.com

18


§s

Hatékonyabb energiafelhasználás A klímaváltozásért aggódó nagy cégek elkötelezettek az iránt,hogy energiatakarékos megoldásokat kínáljanak a jövőben. Az IT üzletág multicégei érdekeltek abban, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat energia-kiváltó lehetőségekként vegyék figyelembe. Ehhez azonban nekik is törekedni kell az energiatakarékosságra.

A group of some of the biggest U.S. technology companies said they've committed to a plan to improve the power efficiency of equipment they make and use. The Climate Savers Computing Initiative, which includes companies such as Google Inc., Microsoft Corp., Intel Corp., Hewlett-Packard Co., Dell Inc. and Sun Microsystems Inc., aims to improve the efficiency of power sources for computers and servers and encourage end users to take advantage of underused power management techniques. For example, only about 50% of the power that leaves a power outlet reaches a PC because inefficient power cords leak energy, Google's senior vice president of operations, Urs Holzle said. Climate Savers has defined a series of standards for power supply efficiency in servers and PCs that it suggests members adopt between now and July 2010. By 2010, the Climate Savers standard will define a power supply that is better than 95% efficient, Holzle said. The program calls on manufacturing members to build products to the standard and asks companies to pledge to buy products that have the improved power supplies. The improvement doesn't require the development of new technologies. "This is all doable today with technology we have and know," Holzle said. The reason that vendors haven't deployed more-efficient power cords is because such cords cost more. A PC with a more-efficient power cord would cost around $20 more, and a server would cost an additional $30, he said. (073/2007)

Forrás: http://www.computerworld.com

Meghackelt p2p hálózatok

±

Biztonsági szempontok elhanyagolásával fejlesztett P2P megoldásokat fel lehet használni DDOS támadásokhoz. Fontos lenne, hogy a fejlesztők a problémát, és a felelősségüket is komolyan vegyék. Peer-to-peer (P2P) file-sharing networks, which let users trade movies, music and software online, are increasingly being used to trick PCs into attacking other machines, experts say. Computer scientists have previously shown how P2P networks can be subverted so that several connected PCs gang up to attack a single machine, flooding it with enough traffic to make it crash. This can work even if the target is not part of the P2P network itself. Now, security experts are warning that P2P networks are increasingly being used to do just this. "Until January of this year we had never seen a peer-to-peer network subverted and used for an attack," says Darren Rennick of internet security company Prolexic in an advisory released recently. "We now see them constantly being subverted." Early in 2006, Keith Ross and Naoum Naoumov at the Polytechnic University, in Brooklyn, New York, demonstrated that P2P networks could be used to launch an attack without hijacking any PCs, in a published study of the eDonkey P2P network. "In all file-sharing systems, you need a database to locate where these files are," Ross says. "The trick is to poison the database, to put bogus entries in that say that a very popular file is located at some target address that you want to attack." Thousands of computers will then start contacting the target computer requesting. A more recent study shows that BitTorrent, one of the most popular file-sharing networks, can be misused the same way. (074/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.newscientisttech.com

19


±

Cyberháború? Az észt kormányzati infrastruktúra ellen irányuló folyamatos és heves támadások ténye számos érdekes kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb: tudjuk-e pontosan, hogy hol húzódnak országunk határai az információs térben, amelyeket esetlegesen meg kell védenünk?

Estonia, this small Baltic country, one of the most wired societies in Europe, has been subject in recent weeks to massive and coordinated cyber attacks on Web sites of the government, banks, telecommunications companies, Internet service providers and news organizations, according to Estonian and foreign officials here. Computer security specialists here call it an unprecedented assault on the public and private electronic infrastructure of a state. They say it is originating in Russia, which is angry over Estonia's recent relocation of a Soviet war memorial. Russian officials deny any government involvement. The attacks have disrupted government e-mail and led financial institutions to shut down online banking. As societies become increasingly dependent on computer networks that cross national borders, security experts worry that in wartime, enemies will attempt to cripple those networks with electronic attacks. Estonian officials said they traced some attackers to Internet protocol (IP) addresses that belong to the Russian presidential administration and other state agencies in Russia. The attacks began on April 27, a Friday, within hours of the war memorial's relocation. On Russian-language Internet forums, Estonian officials say, instructions were posted on how to disable government Web sites by overwhelming them with traffic, a tactic known as a denial of service attack. The Web sites of the Estonian president, the prime minister, Parliament and government ministries were quickly swamped with traffic, shutting them down. (075/2007)

±v

Forrás: http://www.washingtonpost.com

Online szokásaink alapján azonosít a szoftver Az internetezési szokásaink ugyanúgy jellemzők ránk, mint egyéb szokásaink vagy személyes adataink. Virtuális profilunk feljegyzése elvezethet a személyiségi jogaink megsértéséhez is. Talán nem véletlen, hogy Ázsiában fejlesztik a rendszert, ahol a privacy fogalma ismeretlen a helyi kultúrában.

If you thought you could protect your privacy on the web by lying about your personal details, think again. In online communities at least, entering fake details such as a bogus name or age may no longer prevent others from working out exactly who you are. That is the spectre raised by new research conducted by Microsoft. The computing giant is developing software that could accurately guess your name, age, gender and potentially even your location, by analysing telltale patterns in your web browsing history. But experts say the idea is a clear threat to privacy - and may be illegal in some places. Previous studies show there are strong correlations between the sites that people visit and their personal characteristics, says software engineer Jian Hu from Microsoft's research lab in Beijing, China. For example, 74 per cent of women seek health and medical information online, while only 58 per cent of men do. And 34 per cent of women surf the internet for information about religion, whereas 25 per cent of men do the same. While each offers only a fairly crude insight, analytical software could use a vast range of such profiles to perform a probabilistic analysis of a person's browsing history. From that it could make a good guess about their identity, Hu and his colleagues told the World Wide Web 2007 conference in Banff, Canada. Ross Anderson, a computer security engineer at the University of Cambridge, thinks the idea could land Microsoft in legal trouble. "I'd consider it somewhat pernicious if Microsoft were to deploy such software widely," he told. (076/2007)

KÖRKÉP

Forrás: http://www.newscientisttech.com

20


T Á R S A PERSPEKTÍVÁK D A L M I

Robusztus architektúra

Könnyűszerkezetű hálózatok infrastrukturális változások az információs korban 1 Bevezetés Legutóbbi összeállításunkban a XXI. század közgazdaságtanának néhány aspektusát vizsgáltuk meg. Bemutattuk, hogy a nyitott hozzáférésű erőforrások megjelenése miként formálja át a gazdasági szervezetek működését meghatározó logikát. A gazdaság (és a társadalom) mindig is szorosan összefonódott az adott korszakra jellemző technológiával. Az egyik rendszer változása sosem képzelhető el a másik változása nélkül. Az ipari társadalmak átalakulása információs-, tudástársadalommá az infrastrukturális környezetet sem hagyta érintetlenül. Ez nem csak a globális igények, a gazdaság nemzetek közötti átrendeződésének folyamatait jelenti, hanem az ehhez tartozó mögöttes logika változását is - a munkaszervezés, a fejlesztések, a technológia térbeli elhelyezkedése, stb. terén. Mindezek belátásához fontos szem előtt tartani, hogy nem csak az információs technológiákról van szó. Manuel Castells meghatározásában az információs jelző arra utal, hogy "a mai történelmi korszakban kialakuló új technológiai feltételek következtében az információ létrehozása, feldolgozása és továbbítása válik a termelékenység és a hatalom alapvető forrásává". Az új gazdaságban a castellsi folyamatoknak megfelelni tudó szereplők lesznek (mind lokális, mind globális szinten) a verseny meghatározói. Egyúttal a definíció tágabb annál, hogy csak az információs technológiákra korlátozódjon (noha előfeltételezi azokat), és rámutat, hogy a hagyományos termelési ágak esetében is paradigmaváltásról beszélhetünk. A 20. században a gazdasági növekedés motorját infrastrukturális szempontból a tőkeigényes módszerek, hosszú tervezési folyamatok, központilag irányított termelési egységek jelentették - ezek hálózata biztosította a globális piacon a stabilitást és a jóléti rendszerek fenntartásának lehetőségét. Az "informacionalizmus" korában a technológiai fejlődés (ezen belül az információs-kommunikációs technológiák megjelenése) azt eredményezte, hogy az említett struktúrák kihívással szembesültek. Az információs monopóliumok egy része megszűnt, ugyanakkor a "keményebb" infrastruktúrák mellett felbukkant kisebb, alkalmazkodóbb megoldások egész sora. Ez utóbbiak jellemzői közé tartozik, hogy a korábbi rendszerrel összehasonlítva hatékonyabban, rugalmasabban és biztonságosabban szervezhetőek. Online megjelenésük pedig segítheti a fejlődő gazdaságokat, enyhítheti a világszerte tapasztalható gyorsuló városfejlődés környezeti hatásait, és alternatív utakat kínálhat a méretgazdaságosság esetében. A továbbiakban ezen változások három aspektusát vizsgáljuk. Az egyik a méretek átalakulását érinti, a második a változások mögött meghúzódó stratégiai átalakulást, a harmadik pedig a kereslet-kínálat, azaz a piac változását.

Változó méretek Az előbb vázolt átalakulási folyamat első vizsgált aspektusa a "méretek" dimenziója. Az ipari társadalomban az infrastrukturális hálózatok egyes pontjait jellemzően robusztus, nagy méretekkel jellemezhető egységek foglalják el. Ennek alternatívájaként jelentkeznek a kisebb, alkalmazkodóbb, függetlenebb gyártási/előállítási egységek, amelyek a nagy központokat kiváltva, azok tevékenységét decentralizált módon végzik el, függetlenítve magukat a nagy infrastrukturális beruházások jellegéből fakadó helyhez-kötöttségtől, viszonylagos mozdíthatatlanságtól.

1 Az írás gerincét az Institute For The Future (IFTF) - Ten Year Forecast Perspectives 2006 - Infrastructure: Lightweight Networks című összeállítása alkotja - http://www.iftf.org/docs/SR-945_2006_TYF_Perspectives.pdf - letöltés dátuma: 2007. május 2.

KÖRKÉP

22


Egy ilyen módon elképzelt, decentralizált rendszer másfajta hálózati topológiát eredményez. Megnövekednek a kapcsolódási lehetőségek, sűrűbb hálózatot kapunk, aminek következtében (gazdasági nyelvezetre lefordítva) az eszközök és szolgáltatások előállítása a termelési vagy disztribúciós ponthoz közelebb kerülhet. A méretgazdaságosságból fakadó költségelőnyök mellett ez az egyedi, kisközösségi igények differenciáltabb kielégítésének lehetőségét is jelenti. A számos következmény közül érdemes végiggondolni azt a változást, amit ez a fejlődő és a fejlett országokra felosztott világ szempontjából eredményezhet. A globális problémák közül az egyik legkritikusabb a világméretű környezeti károsodás kérdése. Ezen belül kiemelten érintettek a fejlett országokban még jelenlevő iparosodott régiók, amelyek infrastrukturális helyzetére a már említett centralizált, robusztus egységek dominanciája jellemző, hiszen erőteljesen kötődnek az ipari társadalom gazdaságának modelljéhez. A problémák megoldásának is ez a rugalmatlanság az egyik legfőbb gátja. Amennyiben azonban ezeket a "kemény" infrastruktúrákat ki lehet váltani egy könnyebb szerkezetű hálózattal, az jelentős változásokat eredményezhet. A fejlődő országok esetében a gazdasági fejlődés kényszerpályán történő mozgása a legfőbb kérdés. Az eddigi tendencia, hogy a nyugati társadalmakban számos okból (környezeti-, képzettségi-, költséghatékonysági okok) már nem működtethető, magas munka- és tőkeigényű termelési egységek ilyen területekre települnek. Ugyan a fejlődő országok számára ezek befogadása legtöbbször gazdasági kényszerűség, a következmények azonban többek között a társadalmi struktúrák elmaradottságának megmerevedése, komoly környezeti problémák is lehetnek. A könnyűszerkezetű infrastruktúrákat támogató technológiai fejlődés azonban itt is megoldást jelenthet. A magas tőkeigényű beruházások helyett kisebb, a helyi igényekhez-lehetőségekhez jobban alkalmazkodó, és a decentralizáltság miatt összességében jobban fenntartható termelői hálózatok jöhetnek létre, aminek segítségével akár "átugorhatják" az iparosítás nyugaton már megismert szakaszát, annak következményeivel együtt.

Változó stratégiák A méretek csökkenése, a termelési egységeknek az előzőekben említett módon történő eloszlása az infrastruktúrák térbeli elhelyezkedését, illetve a szerkezet kialakítását irányító stratégiákat is befolyásolja. Két stratégiát érdemes megkülönböztetni. Az egyik, amikor a hálózat önmagát falja fel, saját tulajdonságaiból, lehetőségeiből fakadóan alakul át. A másik pedig egy kívülről jövő kényszer, egy új technológia hatására történő változás. Az egyik legjobb példa a fentiek szemléltetésére a telefonvonalak hálózatának átalakulása. A kezdeti időszakban, a hálózatok kiépítése során ezek jellemzően centralizált rendszerek (nem kis mértékben azért is, mert több országban egy-egy monopóliumhoz volt köthető a telekommunikációs rendszer fenntartása-működtetése). A következő lépcső a piac felszabadulása, amikor versenytársak is lehetőséghez jutnak (habár a telefonhálózatok esetében, az infrastruktúra telepítésének költséges volta miatt ez nem minden esetben jelenti a topológia megváltozását). A következő lépcsőfok az internet megjelenése, ami a telefonvonalak felhasználásának egy új módját jelenti, egyúttal új keresletet, ösztönzőket kapcsolva a hálózat szerkezetének kialakításához. Akár úgy is lefordítható a történet, hogy a hálózatot saját, kiépítésekor nem ismert lehetőségei alakítják át, azaz "felfalják". A másik kihívás, amivel stratégiai szinten találkoznak a hagyományosnak mondható hálózatok: egy új technológia megjelenése. A vezetékes telefonok esetében ezt egyrészt a wireless alkalmazások, a mobiltelefonok és a wireless internet jelentik, másrészt a VoIP technológia, aminek a vezetékes telefon technológiai logikája helyett ugyancsak az internet-hálózathoz kapcsolja a szerkezet kialakítását. Könnyen belátható, hogy szintén nagy jelentőségük van a topológia további alakulásában, hiszen a legtöbb esetben kiváltják a "kemény" infrastruktúrát, és a könnyűszerkezetű hálózatiságot támogatják.

KÖRKÉP

23


Az új technológiák felhasználási lehetőségére a társadalmi problémák megoldásában jó példát szolgáltat két kezdeményezés. Az egyik a Nicholas Negroponte nevével fémjelzett One Laptop Per Child (OLPC), közismertebb nevén "100 dolláros laptop" projekt. Ennek során fejlődő országokba juttatnak saját energiaellátással rendelkező, wireless technológiával felszerelt, leegyszerűsített számítógépeket.

A másik kezdeményezés a magyarországi Netbox projekt, ami hasonló logikából kiindulva (noha a fair trade elvét követve, piaci alapra helyezve a megvalósítást a technikai fejlődéssel teljes mértékben lépést tartó számítógépeket osztanak szét, amihez a kedvezményezettek nem ingyen jutnak hozzá) próbálkozik a falvakban élő cigányság digitális elmaradottságát csökkenteni. Elemzésünk szempontjából a kezdeményezés fontos része (az OLPC esetében is), hogy az érintett települések infrastrukturálisan is hátrányos helyzetben vannak. A wireless technológia segítségével azonban áthidalhatóvá válnak az egyébként komoly befektetést igénylő infrastrukturális beruházások.

Változó kereslet-kínálat Az infrastrukturális változások a globális piac szempontjából is jelentősek, hiszen szoros kapcsolatban, kölcsönös meghatározottságban állnak a kereslet-kínálat alakulásával, lehetőségeivel. Egy kicsit más megközelítésben, a cserefolyamatok, azaz a tranzakciók lebonyolítása nagyrészt információk továbbításából, cseréjéből áll, ami szorosan összefügg az infokommunikációs eszközökkel. Másrészt a tranzakciók nyomán jelentkezik a logisztika kérdése, azaz a tranzakció tárgyának eljuttatása rendeltetési helyére. Az új technológiai korban már-már triviális kijelentésnek tűnhet, hogy a tranzakciók lebonyolításához szükséges információkezelést könnyen meg lehet oldani. Amennyiben ehhez egy, a korábbiakhoz hasonló logisztikai rendszer tud kapcsolódni, úgy a kereskedelem egy, az adott kontextushoz, környezethez jobban alkalmazkodni tudó rendszerben mehet végbe. Egy ilyen ideáltipikus elképzelés esetében a legoptimálisabb helyről érkezhet meg a megrendelt áru, a legoptimálisabb utakon mehet végbe a pénzügyi tranzakció, egyúttal pedig az átirányítás, változtatás vesztesége minimálissá tehető. Mindez természetesen túlzás, azonban végigtekintve a világpiac elmúlt évtizedekben végbement fejlődésén láthatóvá válik az átalakulás alapvető jellege, amit egyre inkább a rugalmasság, a környezet-tudatosság, alkalmazkodó-képesség jellemez - ami a könnyűszerkezetű hálózatok sajátja is.

Kétségek Az előzőekben vázolt kép a könnyűszerkezetű hálózatok világáról meglehetősen ideáltipikus, azonban jövőbeni dominanciájuk valószínűsíthető, ismerve az információs társadalom fejlődésének főbb folyamatait. Ha nemzetgazdasági szinten vizsgáljuk a kérdést, látható, hogy a fenti összefoglalás hátterét a kapitalista piacgazdaság szolgáltatja. Azonban például Kína esetében felmerül, hogy más társadalmi -gazdasági háttérrel, ebből fakadóan más fejlődési-fejlesztési stratégiával (azaz a központi irányítás, az állami szerepvállalás dominanciája mellett) nem lehet-e a felvázolt rendszerből fakadó előnyöket más úton elérni. Ugyanakkor Kína a felgyorsított iparosítás következtében komoly (környezeti-, társadalmi-) problémákkal kénytelen szembenézni. Az információs korba való lépése, az ehhez kapcsolódó központilag elindított infrastrukturális beruházásokkal együtt pedig a piacgazdasági gondolkodás megjelenésével párhuzamosan történt. Az átalakulási folyamatok még korántsem zárultak le, nem lehet tudni, hogy a társadalom-gazdaság-technológia hármasának kölcsönhatásaiból mi fog következni. KÖRKÉP

24


Hasonló kérdések merülnek fel, ha a gazdasági szereplők, a szervezetek szintjét vizsgáljuk. Egyértelmű, hogy nem lesz minden kisebb, rugalmasabb, alkalmazkodóbb, és a nagy, akár globális szinten operáló cégek sem feltétlenül működnek kisebb hatékonysággal. De a szervezeti működésnek is számtalan rétege létezik. Az információs kor egyik meghatározó cége, a Google is hatalmas adatközpontot tart fenn, az itt feldolgozott információ azonban a hálózatiságot szem előtt tartó működés nyomán áll elő. Az is kérdés, hogy vajon egy cég minél több dolgot a saját szervezeti keretei között old meg, vagy a vertikális szerkezetből horizontálisra vált. A méret önmagában még nem árul el semmit. Thomas L. Frieadman "És mégis lapos a Föld" című könyvében többek között megemlít két esetet. Az egyik a libanoni eredetű, küldemények szállításával foglalkozó Aramex cégről szól. A világpiacot uraló DHL-lel szemben esélyük sem lett volna, ha globális stratégiát folytatnak. Ehelyett a közel-keleti viszonyok alapos ismeretére támaszkodva saját térségükre vonatkozó stratégiai partnerségeket kötöttek. De nem csak a helyismeret, hanem a cégméretből (és a piaci folyamatok szükségszerűségéből) fakadó rugalmasságuk is segítette őket, hogy kiépítve a térségben hálózatukat be tudjanak lépni a nemzetközi színtérre is. A másik stratégiai vonalat az E-trade esete képviseli, aminek online banki és brókerszolgáltatásán keresztül szemlélteti, hogy a nagyok hogyan gondolkodhatnak a kicsik fejével. A szolgáltatások személyre-szabhatósága az online kezelőfelület segítségével egyfajta önkiszolgáló étteremhez hasonlít. A csomagszállító cég alulról kiépült hálózatával szemben itt felülről, központilag nyitják meg a csatornákat, a másik példához hasonló rugalmas, alkalmazkodó hálózatot létrehozva.

A könnyűszerkezetű hálózatok elmélete nem uniformizált technológiai megoldásokat rejt magában. Sokkal inkább az információs társadalom lehetőségeinek, az azt meghatározó folyamatok kihasználásáról szól. Továbbra is a termelékenység és a hatalom áll a középpontban. Ezek megjelenhetnek nagy szervezeteken belül is, valamint független, kisebb gazdasági egységek hálózatán keresztül is. De bárhogy is válasszuk meg a vizsgálat fókuszát, az átalakulási folyamat jelenléte nyilvánvaló.

További információk, olvasnivalók a témában

Castells, Manuel: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I. A hálózati társadalom kialakulása, Gondolat-Infónia Kiadó, Budapest, 2005. Friedman, Thomas L.: És mégis lapos a Föld. A XXI. század rövid története, HVG Kiadó, 2006.

Linkek

One Dollar Per Child - http://www.laptop.org Netbox - http://logininitiative.eu/netbox/

KÖRKÉP

25


KÖRKÉP

26


E L Ő SZÓ. Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

Recommend Documents