Bénye Község Önkormányzati Képviselő Testületének 4/2005.(VI. l./ sz. r e n d e l e t e az állattartás helyi szabályairól I.fejezet Általános rendelkezések és fogalom meghatározások l.§. E rendelet célja azon helyi szabályok megalkotása, melyek az állattartók és az állattartással érintettek érdekeire, valamint a helyi sajátosságokra figyelemmel meghatározzák az állattartás magasabb szintű jogszabály által nem szabályozott módját. 2.§. (l) rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – Bénye Község közigazgatási területén minden állattartó természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat-egészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, illetve e szerveknél állatok tartásával és felügyeletével megbízott hivatásos állományú vagy szolgálati viszonyban álló tagjaira. Nem terjed ki továbbá a vadállatok és veszélyes állatok, illetőleg veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására, az ilyen állattal rendelkezni jogosult természetes, vagy jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint az ilyen állat felügyeletét ellátó természetes személyre. 3.§. E rendelet alkalmazásában a) állattartó: az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az állattal rendelkezni jogosult, illetőleg aki az állatot, vagy az állatállományt felügyeli. b) állattartás:állatok célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényeinek folyamatos kielégítése egy ingatlanon. Nem minősül állattartásnak a családi szükséglet kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. c) haszonállat:a d)-g) pontokban felsorolt állatok. d) nagytestű haszonállatok: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér
-2e) kistestű haszonállatok: sertés, juh, kecske f) egyéb kis állatok: baromfifélék g) prémes állat:nyúl, csincsilla, nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény h) kedvtelésből tartott állat: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, amelynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgál emberi fogyasztásra, (pl. eb, macska, díszállat, akváriumi állatok, stb.) i) vakvezető eb: az az eb, amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. j) jelző eb: a halláskárosultak segítéségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. k) belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. l) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl.: bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. m) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. n) szakhatóság: alatt az állami Népegészségügy és Tisztiorvosi Szolgálatot, a hatósági állatorvost, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást, I.fokú építéshatóságot és környezetvédelmi hatóságot kell érteni. II. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4.§. (l) Bénye község közigazgatási területén állatot tartani e rendelet szabályai szerint – az építési, állatvédelmi és állategészségügyi, a környezet és természetvédelmi, továbbá a közegészségügyi jogszabályok betartásával, valamint a társadalmi együttélési szabályok tiszteletben tartása mellett – lehet. (2) Az állatok közterületen tartása, legeltetése tilos. 5.§. (l) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, valamint egymásnak ugratása.
-3(2) Az állattartó köteles az állattartás során a jó gazda gondosságával eljárni, az állatok fajának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (32/l999. (III.3l.) FVM rendelet) (3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 6.§. Az
állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon. III. FEJEZET HASZONÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI 7.§.
Belterületen 720 m²-t elérő, illetőleg meghaladó ingatlanon legfeljebb az alábbi létszámú haszonállat tartható: - 5 db nagytestű haszonállató (ló, szarvasmarha, stb.) vagy - l0 db kistestű haszonállat, (sertés, juh, kecske), vagy - 5 db kistestű haszonállat és 3 db nagytestű haszonállat, továbbá ezen felül, - legfeljebb l00 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk,stb.), valamint - 30 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint - 80 db galamb. 8.§. Belterületen 720 m² alatti ingatlanon az alábbi létszámú haszonállat tartható: - legfeljebb 5 db kistestű haszonállat (sertés, juh, kecske), továbbá ezen felül - legfeljebb 50 db baromfi (liba, kacsa, pulyka, csirke, gyöngytyúk, stb.), valamint - 20 db nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, valamint - 30 db galamb. 9.§. A 7.-8.§-ban megjelölt nagy- és kistestű haszonállati létszám akkor tartható, ha e rendelet ll.§. (5)-(8) bekezdéseiben szereplő védőtávolságok és a zárt rendszerű trágyagyűjtés, kezelés feltételei biztosítottak az állattartással érintett ingatlanokon. l0.§. Külterületen a vonatkozó építésügyi, állatvédelmi és állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett
létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. -4ll.§. (l) Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása “az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról” szóló 46/l997. (XII.29.) KTM rendelet értelmében, annak 9.§-ában meghatározott kivételektől eltekintve, építési engedély alapján, ezen rendelet ll.§. (5)-(8) bekezdéseiben szereplő védőtávolságok megtartásával történhet. (2) Meglévő más célra engedélyezett épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltozására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni. (3) Trágyát és trágyalevet szivárgásmentes, fedéllel ellátott, zárt rendszerű gyűjtőben kell tárolni. A híg trágyát zárt csöveken keresztül kell az aknába, tartályba elvezetni. A trágyatárolót 8 havi trágya tárolására alkalmas méretűre kell készíteni. Külterületi mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb két hónapig ideiglenes, nem zárt rendszerű tárolással földdel, vagy fóliával fedve a trágya tárolható, ha a talajvíz l,5 méternél mélyebben, illetve felszíni vízfolyás l00 méternél távolabb van. (4) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását, illetőleg a csapadékvíz oda történő befolyását meg kell akadályozni. (5) Baromfifélék, galamb, házinyúl és eb elhelyezésére szolgáló ketrec, ól, kifutó, kennel esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább 8 méter távolságot kell tartani. (6) Nagy- és kistestű haszonállat istállója, kifutója esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól l0 méter, közterülettől legalább l5 méter távolságot kell tartani. (7) Az új építési engedély kiadásánál figyelemmel kell lenni a szomszédoknál már meglévő állattartási építmények helyére.” (8) Zárt trágyatároló, trágyalégyűjtő elhelyezése esetén a legközelebbi lakóépülettől, ásott kúttól legalább l,5 méter, közterülettől l5 méter távolságot kell tartani. (9) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó épületek állandó tisztántartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, évi kétszeri meszeléséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről. A rendelet hatályosulása érdekében 5 éven belül köteles az ingatlan tulajdonos a rendeletben foglaltakat betartani. IV. FEJEZET EBTARTÁSI SZABÁLYOK l2.§. (l) Belterületi ingatlanon 3 (három) eb, illetőleg ezek szaporulata tartható, a szaporulat
legfeljebb három hónapos korig.
-5(2) Az (l) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb tartásáról a jegyző dönt, az ebek tulajdonosának írásbeli kérelme alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az eb tartási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosának, használójának, bérlőjének írásbeli beleegyező (hozzájáruló) nyilatkozatát. (3) Veszélyes állatok, valamint veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a települési önkormányzat jegyzőjétől engedélyt kell kérni. Veszélyes állatok és veszélyes eb meghatározása, tartásukra, tartásuk engedélyezésére és az eb veszélyessé nyilvánítására külön jogszabályok vonatkoznak. (8/l999. (VII.l3.) KöM-FVMNKÖM-BM együttes rendelet). (4) A közterületen felügyelet nélkül szabadon lévő, elkóborolt, illetve gazdátlan Ebet a polgármesteri hivatal gyepmesterrel befogatja. A gyepmester a befogott ebbel a foglalkozására vonatkozó egyéb jogszabály szerint intézkedik. Az ebet tulajdonosa a polgármesteri hivatal, illetve a gyepmester az eb befogásával kapcsolatos költségeik megtérítése után kaphatja vissza. l3.§. (l) Az eb tartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el, közterületen és más ingatlanokon tartózkodók életét, testi épségét ne veszélyeztesse, szabad mozgásukban másokat ne gátoljon, anyagi kárt ne okozzon. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan, vagy ház bejáratán szembetűnő helyen erre utaló figyelmeztető feliratot kell elhelyezni. l4.§. (l) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak legkisebb mérete 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, legalább 2 méter távolságot be kell tartani, a kennelt a szomszéd felől élősövénnyel, illetve más takarással kell ellátni. (3) Ebet megkötni, a mozgástér biztosítása érdekében, legalább 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet. l5.§. Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb ingatlanról történő kijutását és a kerítés résein a kiharapást megakadályozza. A szabadon tartott eb számára minden esetben méretének megfelelő, az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújtó ólat kell biztosítani.
-6l6.§. Tilos ebet – a vakvezető és jelző eb kivételével – beengedni, bevinni, illetve tartani: a) b) c) d)
Vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, Üzletbe, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, Ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, Temető, játszótér területére. l7.§.
(l) Az ebtartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb: a) A házban, illetve annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, b) Testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. (2) Az ebet közterületen pórázon kell vezetni, harapós vagy támadó természetű ebet méretétől függetlenül szájkosárral kell ellátni. V. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK l8.§. (l) E rendelet szabályainak megsértése esetén – a 2.§. (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, indokolt esetben az állattartást korlátozza, vagy megtiltja. E rendelet 7.-8.§-aiban, meghatározottaktól eltérő, magasabb létszámú haszonállattartás, valamint a l2.§.-ban megállapított létszámot meghaladó eb tartás ügyében csak egyedi engedélyezési eljárás keretén belül a szakhatóságok véleményének szükség szerinti kikérését követően lehet érdemben dönteni. Ezen engedélyezési eljárás, valamint e rendelet alkalmazása, végrehajtása során a jegyző dönt. l9.§. Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet: (l) a) 4.§. (2) bekezdésében foglalt, az állatok közterületen tartása és legeltetésére vonatkozó tilalmat megszegi, b) 5.§. (3) bekezdésében foglalt, az állattartó által tartani kívánt, vagy egyéb ok miatt
nem tartható állat szabadon engedésére vonatkozó tilalmat megszegi, c) A 7.-8.§-okban engedélyezett haszonállati létszámot maghaladóan tart állatállományt, és ehhez a l8.§. (2) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatására nem került sor, vagy az engedélyező határozatban foglaltakhoz képest, vagy a kérelem elutasítása ellenére magasabb haszonállati létszám található az ingatlanán. -7d) A l0.-ll.§-okban előírt állattartási szabályokat megszegi, e) A l2.§-ban meghatározottaktól eltérően belterületi ingatlanon 3 (három) ebnél többet tart engedély nélkül, f) A l3.-l4.-l5.§-okban foglalt ebtartási szabályoknak nem tesz eleget, g) A l6.§-ban meghatározott beviteli tilalmat megszegi, h) A l7.§-ban meghatározott tilalmat megszegi. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjével szemben a polgármesteri hivatal bírságolásra feljogosított dolgozója 500.-Ft-tól –l0.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20.§. (l) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben és a helyben szokásos módon gondoskodik. (2) Az e rendeletben részletesen nem érintett kérdésekben a mindenkor hatályban lévő közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályokat kell alkalmazni.
B é n y e , 2005. május 3l.
Racskó Károly polgármester
Maczó Jánosné körjegyző
Ezen önkormányzati rendelet 2005. június l-től 2005. június l5-ig, l5 napra kihirdetést nyert. B é n y e , 2005. június l6.
Racskó Károly polgármester
Maczó Jánosné körjegyző
