E kötet

I/E kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. június 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./E kötet Az Andrássy út 5-7. szám alatti garázsok tulajdonjogának megszerzése .................................. 2 Bérlőkijelölés átengedése a Belügyminisztérium számára ........................................................ 4 A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 5 éves fejlesztési koncepciója és 1 éves költségterve ................................................................................................................................ 6 A helyi közösségi közlekedés normatív támogatás igénylése.................................................. 33 Döntés a Délkelet-Alföld Regionális Hulladék-gazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásból történő kilépésről.............................................................. 35 Döntés a HÓD-MENZA Diákétkeztető, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6800 Hódmezővásárhely, BajcsyZsilinszky utca 70.) Alapító Okiratának módosításáról ........................................................... 44 Önerő biztosítása a „Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma” pályázatára, az Emlékpont „Megfigyelt művészet - A vásárhelyi művészvilág az állambiztonság látókörében” című időszaki kiállítás megvalósítására .................................... 46 Hódmezővásárhely közigazgatási területén Önkormányzati ingatlanok erdőtelepítésre történő kijelölése ...................................................................................................................... 50 Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet létrehozása................................................. 52 Tájékoztató a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról ................ 56 Tájékoztató az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának üléséről ........................ 59 Tájékoztató Hódmezővásárhely belvárosának kulturális fejlesztési koncepció terve kapcsán megtett intézkedésekről.............................................................................................. 66 Tájékoztató a mártélyi üdülőterület vízfogyasztásáról és szennyvízkezeléséről ..................... 68 Tájékoztató a víz- és szennyvízdíjak összehasonlító elemzéséről ........................................... 72

I/E kötet 2. oldal

Iktatószám:

30-15690-2/2011.

Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy: Az Andrássy út 5-7. szám alatti garázsok tulajdonjogának megszerzése Az anyagot készítette:

Lakosságszolgálati Iroda

Az anyagot látta: Előadók:

…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők

…Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András

Címzetes főjegyző …Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottság Sokszorosításra érkezett:

2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek: E napirend kapcsán nincs meghívandó személy

Az előterjesztés * a megfelelő rész aláhúzandó

NYÍLT

ZÁRT

ülésen tárgyalandó*

I/E kötet 3. oldal

Tárgy: Az Andrássy út 5-7. szám alatti garázsok tulajdonjogának megszerzése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhely, Andrássy út 5-7. szám alatti ingatlanhoz összesen 16 db önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott (12839/3, 12839/7, 12839/22, 12839/23, 12839/24, 12839/25, 12839/12, 12839/13, 12839/14, 12839/15, 12839/16, 12839/17, 12839/18, 12839/19, 12839/20 és 12839/21 helyrajzi számok) garázs tartozik. Valamennyi garázs természetes személy/személyek tulajdonát képezi. A garázsok Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településrendezési Terve szerint településközpont vegyes terület, kialakult övezetben helyezkednek el (jele: tVk). Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) értelmében a településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A garázsingatlanok további jellemzője, hogy a szabályozási terv szerint régészeti területen helyezkednek el, illetve a terület közhasználatra megnyitott tömbbelsőnek minősül. A szabályozási terv az érintett területen lehetőséget biztosít továbbá jelentősebb térszint alatti gépkocsi tároló építésére, hiszen az övezetben megengedett az úgynevezett kettős vagy többszörös területfelhasználás. Ennek megfelelően terepszint alatti személygépkocsi tárolók a szabályozási tervben jelölt tömbökben engedélyezhetők azzal a feltétellel, hogy azok sem az elsődleges építési övezeti jellemzőknek megfelelő rendeltetést, sem a környezetet nem zavarják. A belváros rehabilitációja ezt a területet is érinti, éppen ezért, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a város Településrendezési Tervében foglaltaknak úgy kíván eleget tenni, hogy a garázsingatlanok tulajdonjogát meg kívánja szerezni. A garázsok önkormányzati tulajdonba kerülése a Településrendezési Tervben foglaltak megvalósulását szolgálja, ezért kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a garázsingatlanok tulajdonjogának megszerzése kérdésében döntést hozni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2011. május 23. Tisztelettel: Lázár János polgármester

I/E kötet 4. oldal

Iktatószám:

30-14302-3/2011.

Címzett:


Tárgy: Bérlőkijelölés átengedése a Belügyminisztérium számára

Az anyagot készítette:



…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők



Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés * a megfelelő rész aláhúzandó

NYÍLT

ZÁRT


I/E kötet 5. oldal

Száma: 30-14302-3/2011. Tárgy: Bérlőkijelölés átengedése a Belügyminisztérium számára Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A Belügyminisztérium megkereste Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát, miszerint vizsgáljuk meg önkormányzati tulajdonban álló lakások bérlőkijelölésének átengedését az érintett minisztérium számára. A hivatásos állomány áldozatos munkájának megbecsülésén túlmenően ezáltal a szolgálati helyhez legközelebb lévő lakhatásuk is megoldott volna. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások közül néhány honvédségi bérlőkijelölésű, amely együttműködés remekül működik már évtizedek óta. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a mellékelt határozati javaslat szerinti döntését meghozni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2011. május 23.

Tisztelettel: Lázár János polgármester

I/E kötet 6. oldal

Iktatószám:

21-1231-30./2011

Címzett:


Tárgy: A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 5 éves fejlesztési koncepciója és 1 éves költségterve


Horváth Zoltán sportreferens


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők


Címzetes főjegyző …Dr. korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett:

2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek:


NYÍLT

ZÁRT


I/E kötet 7. oldal

Iktatószám: 41/2011 Tárgy: A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 5 éves fejlesztési koncepciója és 1 éves költségterve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány a látvány-csapatsportok (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) fejlesztése céljából jött létre. A városunkban érintett sportágak, sportegyesületek, sportlétesítmények bevonásával az Alapítvány kuratóriuma elkészítette az Alapítvány 5 éves fejlesztési koncepciójának és 1 éves költségtervének tervezetét. E két dokumentum elengedhetetlenül szükséges a társasági adóból sportra felajánlható támogatások lehívásához. A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 2011-2016 közötti fejlesztési koncepciójának tervezetét az 1. számú melléklet tartalmazza. A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 2011. július 1. és 2012. június 30. közötti költségtervét a 7. számú melléklet tartalmazza. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2011. június 2.

Lázár János polgármester

I/E kötet 8. oldal

Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány Középtávú Fejlesztési Koncepciója 2011-2016

I/E kötet 9. oldal

I. Bevezetés A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány létrehozásának szükségessége A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás jelentős és pozitív változásokat eredményezhet a sportfinanszírozás területén. Ezen lehetőségek kiaknázása érdekében precíz, gyors és pontos együttműködésre van szükség. A 2010. évi LXXXIII. törvény a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról az alábbi lényeges változásokat tartalmazza: • •

A törvénymódosítás értelmében látvány-csapatsport (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda) fejlesztését lehet támogatni a társasági adó maximum 70 %-ával. A támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő első vagy másodosztályú sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány fogadhatja.

Mivel a 2010/2011-es bajnoki szezonban városunkban csak a kosárlabda és a vízilabda egyesület felnőtt csapata szerepel legalább másodosztályú országos bajnokságban, a támogatások fogadása érdekében célszerű létrehozni egy közhasznú alapítványt, amelyet Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány néven a Közgyűlés 2010. december 2-i ülésén meg is alapított. A társasági adóból befolyó támogatást a közhasznú alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra használhatja fel azzal, hogy tárgyi eszköz beruházásnak, felújításnak minősül a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, felújítás, valamint az iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport egyesület, illetve a felsőoktatási intézmény keretei között működő sportszervezet feladatai ellátásának biztosítása érdekében a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás, felújítás. A látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás olyan okirat, melyet a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport tevékenység támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 90 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát, a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 70 százalékát. A látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével, annak tagjaként működő sportszervezettel, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó részére támogatási igazolást nem állíthat ki. Az adózó - kivéve az állami, többségi állami tulajdonú adózót - a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

I/E kötet 10. oldal

A sportcélú tárgyi eszköz beruházásra fordított összegekre garanciát építettek be a jogszabályba (pl.: sportcélú ingatlan beruházás esetén a sportcélú hasznosításnak legalább 15 évig fenn kell maradnia). Kedvező elem az összes sportlétesítményre vonatkozó illetékmentesség (pl.: olyan ingatlan vagy építési telek esetén, melyet azért vásároltak meg, hogy ott sportlétesítményt építsenek, ezt 4 éven belül meg kell tenni, és legalább 15 évig sportcélra használni). A sportegyesületek alkalmazottai és sportolói is kedvezményekben részesülnek (pl.: EKHO hatályának kiterjesztése). A törvény hatályba lépésének feltétele, hogy az Európai Bizottság azt jóváhagyja. A törvény az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba. II. Infrastruktúra fejlesztési koncepció Városi Stadion: Az európai tapasztalat az, hogy a HFC-hoz hasonló célokkal, létszámmal és környezetben működő egyesületek az infrastruktúrájukat úgy igyekeznek kiépíteni, hogy multifunkcionális legyen. Találja meg a módját a hasznos időtöltésnek a focizni vágyó kisgyerek, az őt elkísérő szülő a kistestvérével, a kocogni vágyó nagymama, a profi játékossá válás útját járó sportosztályos stb. Hódmezővásárhelyen is egy hasonló "futballparadicsomot" kellene létrehozni, amely egyben egy minden korosztályt megérintő szabadidőpark is. Biztonsági alkalmazott segítségével, megfelelő tájékoztatással, rövid idő alatt megtanulja mindenki, hogy mit használhatnak a rekreálni vágyók, illetve mi az, ami csak az elitképzésben részesülők privilégiuma. Komplex lehetőségeket csak komplex létesítmény-rendszer tud biztosítani. A Városi Stadion felújítását 3 ütemben, egy 5 éves folyamat keretében tudnánk a leghatékonyabban, a társasági adóból befolyó pénzek felhasználásával megvalósítani. A kiindulási alap a jelenlegi állapot, melyet a 2. számú melléklet, az állapotterv tartalmaz. 1. ütem - 1. év (3. számú melléklet): A Városi Stadionban sportolók számára a legfontosabb a pályák korszerűsítése. Ennek keretében tervezzük a centerpálya gyepszőnyegének felújítását, elektromos öntözőrendszerrel történő ellátását, rekortán atlétika pálya építését, mindezt kiegészítve egy korszerű eredményjelző táblával. Nagyon fontos a piac felőli füves terület megnövelése, ehhez szükséges a meglévő, használaton kívüli raktárhelyiség elbontása, valamint tereprendezés. Az így kapott 85x100 méteres terület füvesítése, valamint elektromos öntözőrendszerrel történő ellátása. A kis műfüves pályára tervezzük a világítás kiépítését, ami nagy mértékben megnöveli a pálya használhatóságának idejét. A nagy műfüves pálya köré fontos a hangosítás kiépítése, valamint egy 100 fős, könnyűszerkezetes lelátó építése. 2. ütem - 2-3. év (4. számú melléklet): Ennek az ütemnek a legfontosabb eleme a meglévő főépületrész átalakítása, valamint erre egy emelet ráépítése és a belső udvar lefedése. A tervek szerint a következő paraméterekkel rendelkezne az épület: Földszint: o Recepció o 2 nagy öltöző (hazai, vendég felnőtt) az udvar beépítésével o 9 átlagos méretű öltöző (4 sportosztály, U15, 13, U11-7) kétoldalra nyíló vizesblokkal o 2 játékvezetői öltöző


o o o o o o o

Technikai vezető irodája Személyzeti szoba Raktár, szerszámtár Szertár Mosoda 3 WC Ajándékbolt (bevételi forrás)

Emelet: o 10-12 négyágyas szoba kétoldalra nyíló vizesblokkal o Nevelőtanári szoba o 2 vendégszoba (kétágyas szobák, külön vizesblokkal) o Étterem jellegű büfé (a jelenlegi futófolyosó helyén, a pálya felé üvegfallal, terasszal) o VIP és sajtószoba o Orvosi szobával összekötött terhelés-élettani laboratórium (szolgáltatásként is működtethető, mint bevételi forrás) o Szauna, jakuzzi (szolgáltatásként is működtethető, mint bevételi forrás) o Tanulószoba o Multifunkcionális konferenciaterem (szolgáltatásként is működtethető, mint bevételi forrás) o 1 nagy edzői öltöző (12-14 edző részére) o Edzői szoba íróasztalokkal, számítógépekkel, internet-kapcsolattal o 3 WC Ebben az ütemben kerülne megvalósításra a jelenleg műanyaggal székekkel ellátott lelátórész könnyűszerkezetes befedése, VIP szektor, sajtóterasz kialakítása. Fontos, hogy a stadion szabadidőpark jelleggel is funkcionáljon, ezért szintén a második ütemben valósulnának meg azok a kiegészítő pályák, melyek a minden igényt kielégítő aktív pihenést hivatottak szolgálni: o 2 szabványos rekortán lábteniszpálya a kis műfüves és a nagy műfüves pálya közé o Játszótér, homokozó a kis műfüves pálya mellett o Kocogópálya a teljes létesítmény körül o Piknikező és grillező hely (szolgáltatásként is működtethető, mint bevételi forrás) o Tollaslabda o Asztalitenisz o Lengőteke o Mini-mászófal o Eszközbérlés a recepciónál (bevételi forrás) o Tudatos és igényes parkosítás A stadion szabadidőpark jellegéből adódóan nagyon fontos megfelelő számú és minőségű parkolóhely kialakítása, valamint a terület biztonsága szempontjából új kerítés építése. o Parkoló kialakítása a Teniszcentrum felőli füves részen o Biztonságos kerítés a Városi Stadion egész területe körül 3. ütem - 4-5. év (5. számú melléklet): A várhatóan folyamatosan növekvő sportolói létszám miatt fontos egy új, 30x60 méteres, világítással ellátott műfüves gyakorló terület építése. A biztonságos használat miatt a tervezett pálya mellett található atlétikai dobópálya köré védőháló felállítása.


A harmadik ütem legfontosabb célkitűzése egy fedett, 20x40 méteres munkacsarnok megépítése a már meglévő kis műfüves pálya helyén, úgy, hogy az egy lábakon álló közlekedővel és futófolyosóval összeköttetésben áll a főépülettel. Szintén ebbe az ütembe tartozna a jelenleg aszfaltozott 20x40 méteres pálya műfűvel és világítással történő ellátása. A 6. számú melléklet a Városi Stadion felújításának megvalósulási tervét mutatja. A következő öt évre (2017-2022) vonatkozó infrastrukturális fejlesztési javaslat vázlatosan a következő elemeket tartalmazza: Hódtói Sportcentrum: • Atlétika pálya: A már meglévő létesítmények (görkorcsolya pálya, műfüves pályák, öltözők) közvetlen környezetében található területen egy komplex atlétikai rekortán pálya kialakítása. Az atlétika pálya Hódtóban történő megépítését a szabadidősport infrastrukturális fejlesztése is alátámasztja, hiszen a belváros szívében, a lakótelepek lábánál garantált a magas kihasználtság biztosítása. Az atléták számára is előnyös, hiszen a Városi Stadionban osztozni kell a labdarúgókkal a létesítményeken, mely állandó nehézségeket jelent. • BMX-cross pálya áttelepítése: Biztonsági, baleset megelőzési és sportszakmai szempontok miatt is indokolt. Hódtói Sportcsarnok: • A teraszok beépítésével gazdaságilag stabilabban, több bevételi forrással rendelkező létesítmény állna rendelkezésre. A hasznosított teraszokon többek között fallabda pályák, kardio-terem kialakítására van lehetőség, mely jelentős bevétel növekedést generálna. • Az előttünk álló 5 évben szükséges a csarnok világításának és sportburkolatának korszerűsítése. Gyarmati Dezső Sportuszoda és Török Sándor Strandfürdő: • a régi lelátó felújítása, korszerűsítése (iroda, öltözők, vizesblokk, konditerem, tárgyaló, szertár), • sátortető biztosítása a külső nagymedence fölé, így az télen is alkalmas edzés tartására, vendégfogadásra, • a külső nagymedencéhez eredményjelző felszerelése, világítás biztosítása, • a fedett uszoda versenytéri világításának korszerűsítése. III. Sportági fejlesztési koncepció 1. Kézilabda: Hódmezővásárhelyen évtizedek óta hatalmas népszerűségnek örvend a női kézilabdasport, ennek köszönhetően jelentős múlttal, hagyományokkal és gazdag sikerekkel bír városunkban a sportág. Az első osztályú felnőtt női csapat megszűnése után új egyesület alakult a városban Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club néven. Az egyesület azzal a konkrétan megfogalmazott igénnyel és céllal alakult és működik, hogy az utánpótlás-nevelés következetes munkájával, helyi gyermekekre alapozott megfelelő tömegbázis kialakításával életben tartsa és lépésről-lépésre újraépítse városunkban a női kézilabda-sportot. Ezzel


megfelelő alternatívát biztosít a minőségi, versenyszerű sportolás igényére, a női kézilabdázás – mint Magyarország egyik legsikeresebb csapatsportágának – városi és regionális szinten is kiemelten preferált szintű fejlesztésére. A minőségi versenysport feltételeinek megteremtése mellett cél a sportág minél szélesebb rétegekben történő megismertetése és népszerűsítése, a rendszeres testmozgás és sportolás eszközeivel az egészséges életmód ismeretének kialakítása óvodás-kisiskolás korosztályoktól kezdve. A HLKC 5 éves fejlesztési koncepciójának középpontjában az alábbi pontok állnak: • Sportolói létszám növelése, megfelelő nagyságú és minőségű utánpótlás tömegbázis biztosítása • Felnőtt csapat kialakítása és versenyeztetése saját utánpótlás-bázisból • Infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek fejlesztése, biztosítása Sportolói létszám növelése, megfelelő tömegbázis biztosítása A HLKC korosztályos csapataiban jelenleg mintegy 60 gyermek sportol, ezzel Hódmezővásárhely legnagyobb taglétszámú női (leány) sportegyesülete, egyben Csongrád Megye és a Dél-Alföld régiójának egyik legjelentősebb utánpótlás műhelye. Cél az utánpótlás korosztályok mindegyikének versenyrendszerében (U8-U15) önálló korosztályos csapatok szerepeltetésére alkalmas sportolói létszám elérése. Cél, hogy az 5 éves fejlesztési ciklus alatt igazolt sportolóink száma elérje a 100 - 120 főt. • Iskolai sporttagozat létrehozása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén arra alkalmas oktatási intézménnyel, általános iskolával való együttműködési megállapodás kialakítása, melynek keretében tantervi keretek között, a sportági módszertan és életkori sajátosságok figyelembevételével történne a sportág kisiskolás kortól történő oktatása. A tervek és elképzelések szerint a sporttagozat hosszútávon biztosítaná a HLKC utánpótlástömegbázisát, a megfelelő időben végzett kiválasztás eredményeként pedig felkészült, minőségi sportoló-gyermekek kerülhetnek az egyesületi versenyrendszer vérkeringésébe. • Városi Iskolai Bajnokságok kiírása, lebonyolítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és vonzáskörzetének területén található oktatási intézmények, általános iskolák diákjai számára minden évben iskolai versenyek szervezése, mely hatványozottan növeli a sportág ismertségét, népszerűségét. Az iskolai bajnokság lehetőséget biztosít további, tehetséges gyermekek részére a szervezett sportélet vérkeringésébe való bekerüléshez. • Tudatos, szervezett játékos-toborzás Átgondolt koncepció szerinti tehetségkutató és toborzó táborok, iskolai bemutatók, ankétok szervezése. Felnőtt csapat szerepeltetése a Nemzeti Bajnokságban A hódmezővásárhelyi csapatok időnként változó névvel, de az 1970-es évektől folyamatosan a Nemzeti Bajnokság első/második vonalában szerepeltek jelentős sikereket elérve, és neves játékosokat adva a magyar kézilabdázás életének, egyszersmind ismertséget és erkölcsi elismerést hozva Hódmezővásárhely városának.


Városunk minőségi és eredményes női kézilabdázáshoz szokott sportszerető közvéleménye egyértelműen igényli felnőtt csapat újbóli létrehozását, szerepeltetését magasabb bajnoki osztályban. Mindezek mellett sportszakmailag is indokolt a felnőtt csapat kialakítása, hiszen jelentős szerepe van a kisiskolás korú gyermekek sportágba való integrálásába. Egy helyi gyökerekkel rendelkező „nagycsapat” hatalmas népszerűséget és vonzerőt jelent a gyermekek számára sportág-választáskor. További fontos szempont az utánpótláskorú játékosokban a megfelelő motiváció, minőségi sportolói jövőkép kialakítása is, melyet jól szolgál a felnőtt csapatban való szereplés elérésének célkitűzése. A HLKC konkrétan megfogalmazott célja, hogy jelenlegi értékeit, utánpótláskorú játékosait megtartva, fokozatosan felépített szakmai koncepció szerint 5 éven belül felnőtt csapattal képviseltesse magát a Nemzeti Bajnokságban, és annak hosszú távon meghatározó szereplője legyen. Az egyesületben folyó utánpótlás-nevelő munkának a felnőtt csapat kialakítása, játékosállományának összeállítása és folyamatos pótlása szempontjából szilárd alapot kell képeznie, hiszen hosszútávon mind sportszakmai, mind anyagi szempontból legelőnyösebb a csapatépítésnek saját erőből történő megvalósítása, menedzselése. Infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek fejlesztése, biztosítása A HLKC vezetésének rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt szilárd célja, hogy az infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételek adottak legyenek a folyamatos fejlődést biztosító, minőségi szakmai munkához. Cél, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatával való együttműködés keretében zökkenőmentesen biztosítani lehessen a sportolók számára a megfelelő minőségű edzéshelyszíneket (sportcsarnokok, tornatermek), valamint a versenyeken való részvétel lehetőségeit. Az I. pontban meghatározott cél szerinti sportolói létszám növelése a jövőben mindenképpen szükségessé teszi a jelenlegi kapacitáshoz igazított edzéslehetőségek számának, intézményi helyszíneinek bővítését. A hatékony működés további elengedhetetlen feltétele a jelenlegi, nem túl kedvező állapothoz képest a tárgyi szükségletek folyamatos biztosítása (sportruházat, labdák, hálók, sportszerek és segédeszközök, stb.). Cél, hogy minden korosztályos csapat a versenykiírásoknak és a sportági szükségleteknek maximálisan megfelelő sportruházattal rendelkezzen, illetve az edzések hatékonyságának növelése érdekében a kor és a szakmai oktatás igényeihez igazodó sportszerek és segédeszközök beszerzése megvalósulhasson. A szakmai munkát az egyesületben pedagógusok, testnevelő tanárok, és már korábban is a kézilabda utánpótlásban tevékenykedő szakemberek végzik. Megvalósítandó célkitűzés, fontos feladat, hogy a HLKC hathatós anyagi segítségével a szakemberek önmagukat folyamatosan képezve a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai bizottságai és az egyesület vezetése által meghatározott módszertani irányelvek alapján az ajánlott edzői/szakmai licenceket megszerezzék, igazodva ezzel az egységes képzési rendszerhez. Az 5 éves Fejlesztési Ciklus alatt a HLKC a női kézilabda-sport területén Csongrád Megye és a régió meghatározó, kikerülhetetlen szereplőjévé kíván válni. Cél egy hatékonyan működő utánpótlás-centrum létrehozása és működtetése, melyben a koncepció és rendszer hosszútávon garantálja a sportoló gyermekek megfelelő mennyiségben és minőségben történő kiválasztását, korosztályonkénti előrehaladását egészen a felnőtt csapatig, amely ezen rendszer koronájaként képviselné az egyesületet a Nemzeti Bajnokság küzdelmeiben.


2. Kosárlabda: Hódmezővásárhelyen két egyesület foglalkozik a kosárlabda sporttal. A Hódmezővásárhelyi Kosársuli SE 1994-ben lett megalapítva, azóta foglalkozik utánpótlásneveléssel és versenyeztet felnőtt csapatot. Jelenleg a felnőtt csapat az NB I/B csoportos bajnokságban szerepel. A felnőtt csapaton kívül versenyeztet az egyesület egy junior, egy kadett, két serdülő, két gyermek és három kenguru csapatot. Az egyesület taglétszáma 250 fő, amivel a város egyik legnagyobb taglétszámmal bíró sportszervezete a Kosársuli SE. A sportolók mellett összesen 8 edző tevékenykedik. A Kosársuli SE célja, hogy az elkövetkező 5 évben az utánpótlás-nevelés megyei, regionális központjából országos utánpótlás-centrummá fejlődjön. Ennek elengedhetetlen részét képezi a taglétszám folyamatos emelése, a tárgyi, személyi, infrastrukturális feltételek fejlesztése. Kiváló a kapcsolat az egyesület és a Németh László Gimnázium és Általános Iskola között, az utánpótlás döntő része erre az intézményre épül. Nagyon fontos, hogy a továbbiakban sikeres, pontos együttműködés alakuljon ki a város többi oktatási intézményével is. A felnőtt csapat első osztályú szereplése óriási húzóerőt jelentene az utánpótlás számára, ezért nem lehet más a cél, mint egy NB I-es csapat kialakítása és hosszú távú működtetése. Ennek legfontosabb eleme, hogy nagy mértékben a helyi erőkre kell támaszkodni, lehetőség szerint minél kevesebb légiós bevonásával. A Magyar Kosárlabda Szövetség versenyrendszerében működtetett csapatokon túl nagyon fontos az iskolai kosárlabdázás fejlesztése, valamint a tömegsport erősítése. Ennek érdekében az egyesület iskolai bajnokságok, családi kosárlabda napok, streetball versenyek szervezésével kívánja növelni a kosárlabda iránt elkötelezettek számát. A Hódmezővásárhelyi Kosárlabda Klub 1997-ben alakult meg, alapvetően a leány kosárlabdázást kívánta felkarolni. Az egyesület 2008-ban krízis helyzetbe került, a női utánpótlás-nevelést nem akarta senki sem finanszírozni, az évről-évre csökkenő támogatásokból már a fenntarthatóság is veszélybe került. 25 kislánnyal foglalkozott a klub, ahol csak edzések voltak, de mérkőzések nem. A klub szakmai megújulása, a vezetőség fiatalítása és egy új koncepció életre hívása elengedhetetlené vált. A HKK 2010-től vezetésében megújult, és egy új koncepcióval teljesen a nulláról indulva próbálja keresni a lehetőségeket a szervezeti, működési, népszerűsítési és a kapcsolattartási feltételek megalapozására, minőségének javítására. A klub hat éves programot dolgozott ki, az alapok precíz letételéhez, a széles tömegbázis kialakítására, a gyerekek versenyeztetésére és a tehetségek gondozására. A szakmai terv átdolgozásához és lebonyolításához egy a szerb utánpótlásban már kiemelkedő eredményeket elért szakembert sikerült a klubnak megnyerni. Jelenleg a klubban 2 edző dolgozik, akik főállásuk mellett társadalmi munkaként tartják az edzéseiket. Egy pályázatnak köszönhetően 2010-ben megindulhatott a kosárlabda népszerűsítése lányok és fiúk részére. Az általános iskolákban tartott bemutatók révén 150 gyereket sikerült összetoborozni. A klub 5 általános iskolában 1-2 csapattal kezdett el dolgozni, így széles alapját fektette le az utánpótlás-nevelés újrakezdésének. A klub nem csak vásárhelyen, hanem több vidéki településen, például Mindszenten is csapatokat indított. Az egyesület az általános iskolás lányok sportolási lehetőségének biztosítása mellett a nagy érdeklődésre való tekintettel elkezdte a fiú szakosztály alapjainak a lefektetését is. A 2010. év második felére az általános iskolás csoportokból megalakult 3 korosztályos csapat. A további munka folytatásaként a megyében egy alacsony költségvetésű bajnokságot


szerveztek 2010. szeptember 30-tól 2011.június 15-ig. 12 csapattal, általános iskola 1-4. ill. 56. osztályos tanulói részére két korcsoportban, Csongrád, Szentes, Szegvár, Mindszent, Vásárhely és Szeged részvételével. Ezt a bajnokságot az elkövetkezendő években is megszervezik, ezért már nem csak edzési, hanem mérkőzésen való szereplési lehetőséget is tud az egyesület biztosítani. Terv, hogy ne csak itthon, hanem külföldön is szerepelhessenek a csapatok. Az egyesületnek jó kapcsolatai vannak a szomszédos országok utánpótlás-neveléssel foglalkozó csapataival. A 2011/2012-es bajnoki évadra 2 szerb, 2 román és egy szlovák, összesen 5 külföldi túrát tervez az egyesület. Cél, hogy 4-5 év múlva, a széles utánpótlás-bázisra alapozva másod- majd első osztályú csapata legyen a klubnak. A támogatások révén, a klub számára az elkövetkező években hosszútávon biztosított lehet, hogy tovább tudja folytatni a sportágat népszerűsítő bemutatóit, valamint a megyei bajnokságot minden évben újra megrendezni, egyre több iskola és gyerek bevonásával a korcsoportok számának emelkedésével, évenként 40-60 fő új belépővel számolva. Az egyesület vezetősége bízik abban, hogy működési, tárgyi fejlesztések segítségével minél több alsó tagozatos tanulóban kelti fel a sport iránti érdeklődést és szeretteti meg a kosárlabdát. 3. Labdarúgás: Nem könnyű, de nemes feladatra vállalkozik a Hódmezővásárhelyi Futball Club. Egyszerre végzi ugyanis a tehetséggondozás és a tömegsport iránt megmutatkozó igény ellátásának feladatkörét. Cél egyértelműen a hódmezővásárhelyi és környékbeli, illetve a határon túli magyar nemzetiségű gyermekek egészséges életmódra való szoktatása a labda eszközével úgy, hogy közben a kiemelkedően tehetséges gyerekeknek a fejlődése is töretlen lehessen. Az érdeklődő gyermekek helyben sajátíthassák el a futball alapjait. Tehessék ezt a mai kornak leginkább megfelelő, korszerű eszközökkel, szakmai és pedagógiai módszerekkel! A Hódmezővásárhelyi Futball Club céljai: • Hatékony, korszerű szervezeti struktúra és működés megvalósítása. • Egészséges életmódra, életszemléletre nevelés a sajátos eszközrendszerünkön keresztül. • Rendszeres sportolási, versenyzési lehetőség biztosítása gyermekek részére. • Tömegbázis megteremtése, az utánpótlás bővítése. • Életpálya-modell biztosítása. • Hagyományok teremtése, alakuljon ki a HFC arculata. • A szakmai munka minőségével kerüljön elérésre, hogy megteremtődjön a magas szintű versenyzés lehetősége. • Az óvodákkal, iskolákkal és egyesületekkel való együttműködés, az utánpótlás folyamatos biztosítása érdekében. • Hódmezővásárhely város népszerűsítése hazai és nemzetközi sport rendezvényeken. • Fiatalok sportszerű életmódra való nevelése. • Lelkes, komoly szakmai tudással és pedagógiai érzékkel rendelkező edzők foglalkoztatása. • Koordinációs - és kapusedző foglalkoztatása. • Sokszínű segédeszköz arzenál használata. • A klubhoz, csapathoz történő érzelmi kötődés kialakítása a gyermekekben. • Egyéni képzés lehetősége.

I/E kötet 17. oldal • • •

A fair play betartása és betartatása. Rendszeres nemzetközi megmérettetés biztosítása. A különböző korosztályoknak megfelelő, modern, változatos edzésmódszerek biztosítása.

A kettős cél elérése rengeteg ponton kapcsolódik össze, ám az ügyesebbek intenzívebb versenyeztetése, terhelése és kiscsoportos foglalkozásai teremtik meg a lehetőségét a nagyobb léptekkel való fejlődésre. A Hódmezővásárhelyi FC felépítésének folyamata négy - jól elkülöníthető - részre tagolható. • Ovifoci • U8-tól U11-ig • U12-től U19-ig • Felnőtt A Hódmezővásárhelyi FC a város legnagyobb sportolói létszámot foglalkoztató sportegyesülete, amely közel 300 utánpótlás korú labdarúgó mellett több, mint 50 felnőtt korú játékosnak nyújt rendszeres, versenyszerű sportolási lehetőséget. A HFC fogja össze a régió labdarúgását is. A klub a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával aláírt együttműködési szerződésével igyekszik biztosítani a tehetségek felfelé áramoltatását is. Sportegyesületünknek évtizedek óta kiváló kapcsolata van a város önkormányzatával, amely a régió egyik legjobb sportlétesítményének biztosításával elsősorban a sportolási feltételeket biztosítja. A klub szoros kapcsolatokat ápol a civil szervezetekkel. A Hódmezővásárhelyi FC a 2011-es évben mind a foglalkoztatott sportolói létszámot, mind az elért eredményeket tekintve a régió három megyéjének öt legjelentősebb labdarúgó klubja közé emelkedett. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk az MLSZ által életre hívott Bozsik-programban való részvételre. Ovifoci program Jelen helyzetben 4 helyszínen 5 edzővel, mintegy 80 gyerek ismerkedik a labdarúgás alapjaival. A továbbiakban szeretnénk a város összes óvodáját bevonni az ovifoci programba és a gyerek létszámot 200 főre bővíteni. Fejlesztési tervek: • eszközpark bővítése, • heti tehetséggondozó foglalkozások a legügyesebbek számára, • tornák szervezése 3 havonta. U8-tól U11-ig Ezek a csapataink az Interliga nemzetközi küzdelmeiben vesznek részt. 4 edző foglalkozik, mintegy 80 gyerekkel. Fejlesztési tervek: • bázis általános iskola kialakítása, • eszközpark bővítése, • heti tehetséggondozó foglalkozások a legügyesebbek számára, • a létesítmény adta lehetőségek kihasználása hazai és nemzetközi tornák szervezésére,


•

a környékbeli települések tehetséges játékosainak korosztályos csapatainkba történő beintegrálása.

U12-től U19-ig Ezek a korosztályok már nagypályán versenyeznek az MLSZ által szervezett nemzeti bajnokságok I. és II. vonalában. Kb. 100 fővel 4 edző foglalkozik. Fejlesztési tervek: • bázis általános iskola kialakítása, és tehetségek beintegrálása, • HISZK Eötvös József Székhelyintézmény labdarúgó osztályába beintegrálása, • U17 és U19 NBI-be való feljutás, • U13 és U15 NBI-es tagság megőrzése, illetve kiharcolása, • U12 és U14 NBII-ben való szerepeltetése, • eszközpark bővítése, • heti tehetséggondozó foglalkozások a legügyesebbek számára, • minél több hazai és nemzetközi megmérettetésen részt venni.

tehetségek

Felnőtt Jelen pillanatban a felnőtt szinten 3 csapatot versenyeztetünk: • NB3 • Megyei II. osztály • Megyei III. osztály Az NB3-as és a megyei II. osztályú csapat gerincét az U17-es és U19-es korosztály legtehetségesebb tagjai alkotják. A megyei III. osztályú csapatban rekreációs munka folyik. Fejlesztési tervek: • HISZK Eötvös József Székhelyintézmény labdarúgó osztályából kikerülő tehetségek beintegrálása az első csapatba, • 2 éven belül a saját nevelésű fiatal játékosokkal feljutni az NB2-be, • legtehetségesebb játékosok felfelé áramoltatása. 4. Vízilabda: A Hódmezővásárhelyi Vízilabda Sport Club közel 200 sportolóval rendelkezik, az egyik legnagyobb utánpótlás-nevelő egyesület a városban. A felnőtt csapat az OB I/B-ben játszik, összesen 7 csapatot szerepeltet az egyesület. A HVSC a 2011-2016 közötti időszak végére az alább részletezett tervnek megfelelően a vízilabda sport utánpótlás-nevelésének maghatározó vidéki bázisává válik, stabil anyagi háttérrel, állandósult, a férfi és a női szakág minden korosztályában a válogatást is lehetővé tévő létszámmal, lehetőség szerint a legmagasabb szintű bajnokságokban játszó csapatokkal. A stratégia lehetővé teszi, hogy az elsődleges cél, az utánpótlás-nevelés tömegbázisának kialakítása mellett, az onnan kikerülő játékosok beépítésével a felnőtt OB I/B-s bajnokságban a felsőházban szereplő, dobogóra is esélyes csapat alakuljon ki. A tervben felvázolt elképzelések garanciát jelentenek arra, hogy Hódmezővásárhelyen a vízilabda sport hosszú távú működése biztosítottá váljon, lehetővé téve a helyi ifjúság


egészséges életmódra való rávezetését, illetőleg eredményei terén öregbíteni a város hírnevét a sport területén. Előkészítő csoportok Célja: • az uszodai életbe, a sportági oktatási folyamatba szoktatás • a sportolás, a sportág képzési rendszerének, tanulási - oktatási folyamatának megszerettetése • az elkövetkezendő sportolói életszakasz személyiségformálásához szükséges vízilabdázás szempontú szervezeti, formai és higiéniai alapozás • általános ügyesség fejlesztés – élményeket, örömöt-szórakozást jelentő tanulás-tanítási folyamatban • a sportolni kezdő tanulók sportági alapképzettségének megközelítőleg azonos szintre hozása, a viszonylag homogén tanulócsoport kialakítása érdekében • három úszásnem (mell-, gyors-, hátúszás) alapszintű elsajátítása 1, Kezdő csoport (5-6 évesek) Célja: • a foglalkozások megtartásához szükséges fegyelmi viszonyok, alaki elvárások kialakítása • gyermekjátékok, labdajátékok tanítása, sportági előkészítésre felhasználása • úszás alapjainak elsajátítás (egy úszásnem megismerése alapszinten) • barátságos, családias, gondoskodó, örömkeltő, de szükség szerint szigorú légkör megteremtése az elkövetkezendő sportolói élet feltételeként 2, Haladó csoport (6-7 évesek) Célja: • mellúszás technikája, kar-lábmunka összehangolása • gyorsúszás technikája, kar-lábmunka összehangolása • labdás sportjátékok tanítása - sportági előkészítésre felhasználása • az általános és speciális képességek fejlesztése, teljesítménynövekedés elérése, mozgáskoordináció fejlődése • a rossz technikai végrehajtás kialakulásának, rögzülésének megakadályozása • képszerű magyarázatokkal kísért, mindennemű sportági technika tökéletes bemutatása, folyamatos „kell” értékhez igazító hibajavítás 3, Előkészítő csoport 1 (8-9 évesek) Célja: • az úszás sportági technikáinak (mell-, gyors-, hátúszás) alapszinten elsajátítása • legyenek képesek az edzői szóbeli, vagy vizuálisan értelmezhető hibajavítást, útmutatást értelemszerűen követni, mozgásukat ennek szellemében javítani, módosítani • egy- és kétkezes dobások gyermek méretéhez és erejéhez igazodó kis súllyal szárazföldön és vízben • kislabda hajítás, célzás álló-, és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat, objektumokat képezve szárazföldön és vízben • csoportosan, akár csapatokra osztott, testnevelési játékok 4, Előkészítő csoport 2 (10-11 évesek)


Célja: • a három úszásnem (mell-, hát-, gyorsúszás) ismerete • a gyermekek tudjanak a különböző úszás technikák alkalmazásával 1 óra időtartamban 1000 – 1200 m-t leúszni • helyes felállás a vízben – vízszintes helyzetből a függőleges alaphelyzet elfoglalásával • váltott lábbal taposás • toló lábtempó-, vagy taposó láb-csúsztatás vízszintes testhelyzetben • rajtolás, fordulás, megállás, irányváltoztatás • labdavezetés technikája • labdatechnika alapjainak elsajátítása - labda felvétele a vízről alányúlással - labdafogás – a kapus labdafogása - levegőben szálló labda megfogása egy kézzel - a labda átvétele és továbbítása folyamatosan, a levegőben - különböző kiemelkedési és ugrás gyakorlatok a vízben, taposó lábmunkával - vízilabdázást előkészítő szabadjáték – jelentős szabálykönnyítésekkel Országos vidékbajnokságban szereplő csapat (12-13 évesek) Célja: • mindenfajta mozgáskoordináció, sportági technika, általános és speciális sportági ügyesség fejlesztése • az úszótudásban stabil vízbiztonság felmutatása mellett mutatkozzon meg, a tanult úszó technikák helyes végrehajtási minősége • az előző képzési ciklusban tanult (gyorsúszás, mellúszás, hátúszás, pillangóúszás, egyéb úszásmódok, taposás, rajtolás-irányváltoztatási gyakorlatok, labdavezetés alapjai) technikai továbbfejlesztése, visszatérő módszeres gyakorlása • jelentős fejlődés elérése a szárazföldön és a vízben végrehajtott dobások, labda átadások-átvételek technikai színvonalában • általános szárazföldi bemelegítés gyakorlatainak megismerése • labdatechnika (labda dobások-átvételek, társas labdakezelési gyakorlatok, kapura lövések) továbbfejlesztése 3-as méretű labdával • páros és többszemélyes adogatás különböző távolságokban • páros leúszás folyamatos átadásokkal • kapura lövések • egyéni lövéstechnikai gyakorlatok • pozitívan alakuljon aktív részt vételük a csoportban-csapatokban végzett játékokban, versengésekben • győzni akarásuk, a közösségi cél megvalósításáért való törekvésük mutatkozzon meg a különböző színtereken történő versengések során • a kapus kiválasztása (a kapuba álláshoz kedvet érző gyerekek beállítása, bátorítása, alapvető védés technika előkészítő tanítása) • a tornarendszerű bajnokságra való felkészülés, illetve részvétel • elméleti képzés: melyre az edzések előtti-utáni közös készülődési időben, kisebb összetartások, táborozások időszakában, valamint az edzésidőben más jellegű munkavégzéshez csatoltan kerüljön sor, az aktualitások jegyében • a tanított mozgástechnikák, játékszabályok főbb jellemzőinek mechanikus szintű megtanulása, szabályismeretek, a saját teljesítmények dokumentálási munkái, viszonyítás a magasabb szintű sportolói teljesítményekhez • nagy sportolók tettei –példaképválasztás


Fiú OB I-es gyermek csapat (14-15 évesek) Célja: • az előző képzési ciklusban labdatechnika tanultak (alaptechnika szint, labda dobásokátvételek, társas labdakezelési gyakorlatok, kapura lövések) technikai továbbfejlesztése 5-ös méretű labdával • az előző képzési ciklusban tanultak (gyorsúszás, mellúszás, hátúszás, pillangóúszás, egyéb úszásmódok, taposás, rajtolás-irányváltoztatási gyakorlatok, labdavezetés) technikai továbbfejlesztése, visszatérő módszeres gyakorlása, még előforduló stílushibák, gazdaságtalan technika végső kijavítása • a taktikai cselekvés képzésében, a tényleges sportági elvárásoknak megfelelő alapozás • az egymérkőzéses bajnoki rendszerre való felkészülés, részvétel • a rendszeres és módszeres törzserősítés eredményeként megfelelő izomgyűrű kialakítása a gerincoszlop körül, a későbbi halmozott erőfejlesztések, sportági gerincterhelések sérülésmentes elviselése érdekében • a játékos posztokra történő véglegesnek tekintett kiválasztás, a megfelelő alkalmasság alapján specializálódó munka a kapusposztra való felkészülésben • a magatartási-, edzéslátogatási rend, a munkamorál következetes megtartása • az egyéni technikai képzés bevezetése Fiú OB I-es serdülő csapat (16-17 évesek) Célja: • a pontos, alkalmazott teljes körű labdatechnika rögzítése • a tanult úszástechnikák dinamikus sztereotippé alakítása • elsősorban az aerob állóképesség fejlesztés, de rövidebb anaerob munkaszakaszok és erő állóképességi-, gyorserő fejlesztési periódusok beiktatásával • a sportolók alkatának, szerveinek, szervrendszereinek módszeresen tervezett, speciális alkalmazkodást mutató edzettség alakítása • fegyelmezett és tudatos csapatjáték kialakítása • a csapatszintű taktikai megoldások hibaszázalékot csökkentő bővítése • az egyéni,- csapatrész és a nem bíró ítélettel létrejött létszámfölényes helyzet, taktikai megoldások precíz kiiskolázása • a kapus védőtechnikájának, speciális szerepének iskolázása, a posztra kijelölt játékos véglegesítése • a magatartási-, edzéslátogatási rend, a munkamorál további következetes megtartása • az egyéni képzés gyakorlatának minden képzési területre kiterjedő célirányos megvalósulása • az egyre gyakoribb és rendszeresebb versenyzés során szerzett egyéni tapasztalatok tükröztetése az edző, a csapatkollektíva közös bölcsességének mércéjén • magabiztosan tudják a sportág verseny és játékszabályait • bajnoki és egyéb célversenyeken való megmérettetés • kimagasló képességű játékosok beépítése a felnőtt csapatokba Fiú OB I-es ifjúsági csapat (18-19 évesek) Célja: • feszült mérkőzéslégkörben se romoljon jelentősen az alkalmazott játéktechnikájuk, a begyakorolt taktikai megoldások végrehajtása • találják meg a kapura lövési módok teljes repertoárjából a számukra eredményes technikákat, és vállalják alkalmazásukat lövéshelyzeteikben


• • • • • • • • • •

mérkőzés szinten tudjanak, létszámegyenlőségben és emberelőnyös-hátrányos helyzetekre többféle támadó-védekező rendszert, céltudatosan és eredményesen megvalósítani alkossanak jó szellemű, kreatívan gondolkodó, összetartó közösséget tudjanak önállóan és szakszerűen edzésre - mérkőzésre bemelegíteni jelentősen fejlődjenek a fizikai képességek területén érezzék a játékosok, hogy mikor kell ritmust váltaniuk, zónavédekezésre vagy szoros emberfogásra áttérniük, a játékvezetők felfogásához, hogyan kell alkalmazkodniuk, szerezzenek megfelelő mérkőzés rutint bajnoki, nemzetközi és egyéb célversenyeken való megmérettetés bajnoki mérkőzések rendszeres látogatása és azok elemzése, nemzetközi és OB I-es mérkőzéseken látottak kielemzése tanácsok a továbbtanuláshoz és a további sportpályafutáshoz a játékosok beépítése a felnőtt csapatokba

Férfi OB I/B-s csapat Célja: • minden mérkőzéshelyzetben a megszerzett játéktechnikák, taktikák magas szintű alkalmazása • emberelőnyös-hátrányos helyzetek megoldási variációinak bővítése • csapatszellem, motiváció kialakítása • fizikai képességek megtartása, fejlesztése • bajnoki, nemzetközi és egyéb célversenyeken való megmérettetés • példamutatás az egyesület utánpótlás korú játékosainak • játéklehetőség a tehetséges ifjúsági, serdülő korú játékosoknak • a nem utánpótlás korú játékosok sportpályafutásának biztosítása Férfi OB II-es csapat Célja: • csapatszellem, motiváció kialakítása • fizikai képességek megtartása, fejlesztése • bajnoki és egyéb célversenyeken való megmérettetés • játéklehetőség az OB I/B-ben játéklehetőséghez nem jutó ifjúsági, serdülő korú játékosoknak(felkészítés a későbbi OB I/B-s szereplésre) • játéklehetőség biztosítása az OB I/B-t nem vállaló sportolók számára • a nem utánpótlás korú játékosok sportpályafutásának biztosítása Leány csapat Célja: • a klub tömegbázisának növelése • a vásárhelyi női vízilabda felélesztése • csapat építése • az előkészítő csapatokból feljövő lányok sportolásának biztosítása • a csapat összekovácsolása, fizikai, technikai, elméleti felkészülés a bajnoki rendszerben való szereplésre • mérkőzés, játék rutin szerzése







Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány Költségterve 2011. július 1.2012. június 30.


A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás jelentős és pozitív változásokat eredményezhet a sportfinanszírozás területén. A 2010. évi LXXXIII. törvény értelmében a társasági adóból sportra felajánlható támogatásért pályázni kell majd a 2011. szeptemberében felállítandó Bíráló és Ellenőrző Hatóság felé. A pályázat feltétele, hogy az 5 éves fejlesztési koncepció mellett egy 1 éves költségtervet is benyújtson a pályázó szervezet 2011. július 1. és 2012. június 30. vonatkozásában. A Hódmezővásárhely Sportjáért Alapítvány 2011. július 1. és 2012. június 30. közötti időszakra vonatkozó költségterve az alábbiak szerint alakul: I. Infrastrukturális fejlesztés Az infrastrukturális fejlesztés költségei alább megtalálhatók nem csak az előttünk álló egy év, hanem az öt éves fejlesztési terv vonatkozásában is. Városi Stadion, 1. ütem, 2011. július 1. - 2012. június 30. Ssz. Költségnem Összeg (bruttó) 1. Rekortán atlétika pálya 175 000 000 2. Gyepszőnyeg felújítása 6 250 000 3. Füves pályák elektronikus öntözőrendszerrel való ellátása 12 500 000 4. Eredményjelző 6 250 000 5. Kis műfüves pálya világítása 2 500 000 6. Lelátó építése a műfüves pálya mellé 3 000 000 7. Hangosítás a műfüves pályára 625 000 8. Összesen 206 125 000 Városi Stadion, 2. ütem, 2012. július 1. - 2014. június 30. Ssz. Költségnem Összeg (bruttó) 1. Főépület átépítése, emelet építése 375 000 000 2. Fedett lelátó és VIP szektor építése 18 750 000 3. Szabadidőpark kiépítése 12 500 000 4. Rekortán kocogópálya építése 31 250 000 5. Lábtenisz-pálya építése 10 000 000 6. Parkoló építése 31 250 000 7. Kerítés építése 10 000 000 8. Összesen 488 750 000 Városi Stadion, 3. ütem, 2014. július 1. - 2016. június 30. Ssz. Költségnem Összeg (bruttó) 1. Műfüves gyakorlópálya építése 37 500 000 2. Védőháló építése dobópálya köré 2 500 000 3. Kis műfüves pálya építése 18 750 000 4. Munkacsarnok építése 87 500 000 5. Futófolyosó, közlekedő építése 37 500 000 6. Összesen 183 750 000


II. Látvány-csapatsport fejlesztése 1. Kézilabda: Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club Ssz. Költségnem 1. Utánpótlás-nevelés a Sportlétesítmények használatának bérleti díja b Csapatok utaztatásának költsége c Csapatok elszállásolásának, étkeztetésének költsége d Verseny részvételi, nevezési, igazolási díjak e Versenybírói, játékvezetői díjak 2. Tárgyi eszköz beszerzés a Sportruházat beszerzés b Sportszer, segédeszköz beszerzés c Informatikai eszközök beszerzése d Egyéb eszköz, anyag beszerzés 3. Személyi jellegű ráfordítások/szolgáltatások igénybevétele a Személyi jellegű ráfordítások b Könyvelési, számviteli szolgáltatások c Egyéb szolgáltatások 4. Összesen

Összeg 11 826 000 8 976 000 1 200 000 800 000 600 000 250 000 2 200 000 950 000 600 000 250 000 400 000 2 500 000 2 000 000 200 000 300 000 16 526 000

2. Kosárlabda: Hódmezővásárhelyi Kosársuli SE Ssz. Költségnem 1. Utánpótlás-nevelés a Sportlétesítmények használatának bérleti díja b Csapatok utaztatásának költsége c Csapatok elszállásolásának, étkeztetésének költsége, edzőtábor d Verseny részvételi, nevezési, igazolási díjak, versenyrendezés e Versenybírói, játékvezetői díjak f Utánpótlás nemzetközi szerepeltetése (pályázati önrész) 2. Tárgyi eszköz beszerzés a Sportruházat beszerzés b Sportszer, segédeszköz beszerzés c Informatikai eszközök beszerzése d Egyéb eszköz, anyag beszerzés 3. Személyi jellegű ráfordítások/szolgáltatások igénybevétele a Személyi jellegű ráfordítások b Könyvelési, számviteli szolgáltatások 4. Összesen

Összeg 37 800 000 20 100 000 3 300 000 2 200 000 3 200 000 3 000 000 6 000 000 3 050 000 1 200 000 1 250 000 0 600 000 6 650 000 6 200 000 450 000 47 500 000


Hódmezővásárhelyi Kosárlabda Klub Ssz. Költségnem 1. Utánpótlás-nevelés a Sportlétesítmények használatának bérleti díja b Csapatok utaztatásának költsége c Csapatok elszállásolásának, étkeztetésének költsége, edzőtábor d Verseny részvételi, nevezési, igazolási díjak, versenyrendezés e Versenybírói, játékvezetői díjak 2. Tárgyi eszköz beszerzés a Sportruházat beszerzés b Sportszer, segédeszköz beszerzés c Informatikai eszközök beszerzése d Egyéb eszköz, anyag beszerzés 3. Személyi jellegű ráfordítások/szolgáltatások igénybevétele a Személyi jellegű ráfordítások b Könyvelési, számviteli szolgáltatások c Egyéb szolgáltatások 4. Összesen

Összeg 1 697 500 1 007 500 510 000 0 0 180 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 697 500

3. Labdarúgás: Hódmezővásárhelyi Futball Club Ssz. Költségnem 1. Utánpótlás-nevelés a Sportlétesítmények használatának bérleti díja b Csapatok utaztatásának költsége c Csapatok elszállásolásának, étkeztetésének költsége, edzőtábor d Verseny részvételi, nevezési, igazolási díjak, versenyrendezés e Versenybírói, játékvezetői díjak 2. Tárgyi eszköz beszerzés a Sportruházat beszerzés b Sportszer, segédeszköz beszerzés c Informatikai eszközök beszerzése d Egyéb eszköz, anyag beszerzés 3. Személyi jellegű ráfordítások/szolgáltatások igénybevétele a Személyi jellegű ráfordítások b Könyvelési, számviteli szolgáltatások 4. Összesen

Összeg 29 733 750 12 500 000 10 102 500 600 000 1 800 000 4 731 250 3 550 000 1 400 000 1 450 000 200 000 500 000 11 488 000 10 888 000 600 000 44 771 750


4. Vízilabda: Hódmezővásárhelyi Vízilabda Sport Club Ssz. Költségnem 1. Utánpótlás-nevelés a Sportlétesítmények használatának bérleti díja b Csapatok utaztatásának költsége c Csapatok elszállásolásának, étkeztetésének költsége, edzőtábor d Verseny részvételi, nevezési, igazolási díjak, versenyrendezés e Versenybírói, játékvezetői díjak 2. Tárgyi eszköz beszerzés a Sportruházat beszerzés b Sportszer, segédeszköz beszerzés c Informatikai eszközök beszerzése d Egyéb eszköz, anyag beszerzés 3. Személyi jellegű ráfordítások/szolgáltatások igénybevétele a Személyi jellegű ráfordítások b Könyvelési, számviteli szolgáltatások c Egyéb szolgáltatások 4. Összesen

Összeg 15 747 550 6 408 000 3 014 550 4 585 000 700 000 1 040 000 835 000 300 000 335 000 0 200 000 7 801 600 7 401 600 400 000 0 24 384 150

5. Összesen: Ssz.

Költségnem

HLKC

Kosársuli

HKK

11 826 000

37 800 000

1 697 500

HFC

HVSC

29 733 750

15 747 550

Összesen

Összesen társ. adó

Összesen önerő

96 804 800

87 124 320

9 680 480

1.

Utánpótlás-nevelés (90%)

2.

Tárgyi eszköz (70%)

2 200 000

3 050 000

0

3 550 000

835 000

9 635 000

6 744 500

2 890 500

3.

Személyi jel. ráf. (50%)

2 500 000

6 650 000

0

11 488 000

7 801 600

28 439 600

14 219 800

14 219 800

4.

Egyesületek összesen

16 526 000

47 500 000

1 697 500

44 771 750

24 384 150

134 879 400

108 088 620

26 790 780

5.

Infrastruktúra (70%)

206 125 000

144 287 500

61 837 500

6.

Összesen

341 004 400

252 376 120

88 628 280


Iktatószám:

21-7164-5 /2011.

Címzett:


Tárgy: A helyi közösségi közlekedés normatív támogatás igénylése


Dr. Kovács Pál Városüzemeltetési Csoport


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26



NYÍLT

ZÁRT



Száma: /2011 Tárgy: Hódmezővásárhely, helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Az előző évekhez hasonlóan, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló rendeletében foglaltak alapján a helyi közösségi közlekedéssel rendelkező települési önkormányzatok igényelhetnek normatív támogatást. A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a belügyminiszter 23/2011. (V. 20.) NFM – a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról szóló – rendelet értelmében a normatív támogatás igényléséhez nyilatkozatot kell becsatolni. „A normatív támogatás igényének feltétele az önkormányzat – képviselő – testület határozattal alátámasztott – nyilatkozata arról, hogy a) a helyi közlekedés működtetéséhez, (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz), valamint fejlesztéshez (beruházásaihoz) – 16.768.560,- Ft–tal a tárgyévet megelőző évben saját forrásból származó vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járult hozzá, amely a helyi költségvetésbe került beépítésre, továbbá b) a helyi közlekedést 2011. január 1-től 2011. december 31-ig folyamatosan fenntartja. c) A közszolgáltatás a szolgáltatóval a Busztv. 6. §-a alapján lefolytatott pályázati eljárás alapján jött létre, 2009. január 01-jétől, 2016. december 31-ig terjedő időszakra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a fenti előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János polgármester


Iktatószám:

21-1601-12 /2011.

Címzett:


Tárgy: Döntés a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásból történő kilépésről Az anyagot készítette:

Közgazdasági Iroda


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26



NYÍLT

ZÁRT



Száma:

/2011.

Tárgy: Döntés a Délkelet-Alföld Regionális Hulladék-gazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásból történő kilépésről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére HELYBEN Tisztelt Közgyűlés! A 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény, 3. § h) pontja szerint a hulladékgazdálkodás komplex fogalom, a hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszere, mely a hulladék keletkezésének megelőzése mellett magában foglalja a hulladékkezelés technológiai lehetőségeit, az újrahasználatot, újrahasznosítást, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését, ellenőrzését, továbbá a kezelő berendezések üzemeltetését, azok bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást is. A hulladékgazdálkodás alapvető szempontrendszere szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy • • • •

biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Ez a prioritási sorrend egyben meghatározza a cselekvések egymáshoz való viszonyát, vagyis azt, hogy csak akkor lehet a sorrendben később szereplő megoldást választani, ha az előző lépcsőben több megoldási lehetőség már nincs. A prioritási sorrend érvényesítése a jogszabályok előírásai szerint a gazdálkodó feladata. Ahhoz, hogy a hulladékképződés megelőzhető legyen, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: • • • •

az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A keletkezett hulladékot, ha lehetséges, hasznosítani kell, így ennek elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni azt (szelektív hulladékgyűjtés).


Települési szilárdhulladék lerakóval kapcsolatos jogi szabályozás gyakorlatilag a hulladékgazdálkodási törvény előtt nem volt hazánkban. Ebből adódóan alakult ki az a kedvezőtlen helyzet, hogy ahány település, annyi hulladéklerakó üzemelt. Ezek a lerakók műszaki védelem és kellő körültekintés nélkül, többnyire évtizedekkel ezelőtt létesültek, elsősorban spontán módon, mindennemű műszaki tervezés nélkül. A megfelelő körültekintés nélkül kialakított lerakók a vízre, a talajra és a levegőre, mint környezeti elemekre nézve potenciális szennyező forrást jelentenek, hiszen helyük kiválasztásánál a vízföldtani adottságok vizsgálata csak néhány kivételes esetben történt meg. A megfelelő jogi és gazdasági szabályozás hiánya miatt a régi lerakók rekultiválásának a kötelezettsége nem volt előírás, hosszú távú gazdasági bizonytalanságot teremtve a piac azon résztvevőinek, akik ma már jelentős beruházásokat végeztek ezen a területen. A kérdés megoldása érdekében mérföldkőnek tekintendő a 99/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban megjelent, a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét szabályozó 22/2001. (X.10.) KöM rendelet, amelynek megjelent a módosított változata, amely már a 33/2003 EK direktíva előírásait is figyelembe veszi, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. A települési hulladék szervezett gyűjtése és elhelyezése, a korszerű hulladékgazdálkodási technológiák alkalmazása napjainkban fontos feladatot jelent mind a szakemberek, mind a lakosság számára. A környezetünkért érzett felelősség mellett az európai uniós kötelezettségeink is indokolják tehát a bezárt, korszerűtlen lerakók rekultivációjának, a környezetre való veszélyességük megszüntetésének fontosságát. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései között fogalmazta meg, hogy a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. A jogszabályok legfontosabb kötelme volt, hogy 2009-től csak azon hulladéklerakók üzemelhetnek, amelyek megfelelnek a 99/31 EU irányelven alapuló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet szigorú előírásainak. Ezen jogi kötelezettséget a meglévő hazai forráshiány miatt folyamatos jelleggel prolongálták. A hazai jogszabályok teljesítése tehát megkövetelte a települési hulladék magasabb szintű kezelését, melynek beruházási igényét EU források és hazai kiegészítő központi támogatások révén képzelte a központi kormányzat megvalósítani. A rendszerfejlesztések Magyarország jelentős részében a fentiek figyelembe vétele mellett 2000-től megindultak, de egyes térségek rendszerfejlesztési szándékaik tekintetében – figyelemmel a szétaprózódott szerkezeti struktúrára – nem mutattak aktivitást. E kategóriába tartozott a Csongrád és Békés megye közel 600.000 lakosát felölelő ún. „Fehér folt” térség is. Már 2004-ben konkrét központi kezdeményezés indult e térség integrációba történő tömörítésére a KvVM részéről. A minisztériumi kezdeményezés hatására Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. január 13-án meghozta a 33/2005. (01.13.) Kgy. határozatát, mely alapján támogatta Önkormányzatunk csatlakozását az orosházi gesztorsággal megvalósítani kívánt Dél-Kelet Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, illetve felhatalmazta a polgármestert a Társulási Szerződés aláírására. Ezen határozat a részletek ismeretének hiányában csupán szándéknyilatkozatként funkcionált. A csatlakozási alapot a Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály által elkészített tanulmány képezte, mely tartalmazta a régió hulladékgazdálkodási és kezelési szintjeit, a körzetek tervezett hulladékgazdálkodási projektadatait. A tervekben a régióra nézve komposztáló telep kialakítása, hulladékgyűjtő udvarok létesítése, a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása kezelőteleppel (előkészítés,


utóválogatás, bálázás), illetve elhagyott lerakók rekultivációja szerepelt. A kormányzati elképzelés szerint 2008-ra reálisan elérhetőnek tekintették a teljes beruházás és a rendszerek teljes kiépítésének megvalósítását. A DAREH orosházi illetőségű vezetősége a Társulási Szerződés formába öntésére irányuló tárgyalásokat 2006-ban kezdte meg akkor még a 126 érintett településsel. Önkormányzatunk számára a csatlakozás előnyeit az alábbiakban fogalmazták meg:

lerakó rekultiváció támogatása a rekultivációs terv elkészítésével együtt szelektív gyűjtés teljessé tétele (sziget és udvar rendszer) szelektivitásra épülő hulladékválogató művek létrehozása térségi előkezelő mű kialakítása egységes szolgáltatási rendszer létrehozása, ideértve a díjrendszert is a bevétel mérsékelni fogja a hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás költségeit a törvényi kötelezettségek teljesítése EU-s forrásokkal, csupán 10%-os önrész mellett költségek eloszlása éves szinteken beruházások végrehajtása 2009-2013. között pályázatkészítéshez technikai segítség igényelhető egységesen lehet tárgyalni az új szolgáltatóról pótlólagos beruházásoktól mentesülnek az önkormányzatok

A teljes régiós projekt 3 fő elemből állt volna 2008-2013. közötti megvalósulással. 1. prioritást élvező elem az elhagyott hulladéklerakók rekultivációja, mely a települések 80%-át érintette (forrás: 7,7 mrdFt) 2. hulladékrendszer fejlesztése 3. Orosházán hulladékégető mű építése Források: mindösszesen 37 mrd Ft, 55-60% Kohéziós Alap, 30-35% Nemzeti Fejlesztési Program, 10% önkormányzati önerő. A gesztor önkormányzat által javasolt 50 Ft/lakos alapítói vagyon és évi 20 Ft/lakos működési támogatás, illetve az önerő Önkormányzatunkra 2006-2013. között 354.081.210 Ft költségterhet jelentett volna a fenti költségtényezők alapján. A Közgyűlés 299/2007. (04.27.) Kgy. határozatában döntött a DAREH létrehozását célzó Önkormányzati Társuláshoz. Ennek értelmében kinyilvánította érdekeltségét a közös megoldások keresésében, részvételi szándékát a projektben a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett, továbbá jóváhagyták az Alapító Okiratot és Társulási Megállapodást. Önkormányzatunk vállalta az alapítói vagyoni hozzájárulás megfizetését és az éves működési hozzájárulás megfizetését. Az évenkénti 1 lakosra jutó költségek évenként az alábbiak szerint alakultak: 2007. 20 Ft; 2008. 32 Ft; 2009. 35 Ft; 2010. 40 Ft; 2011. 45 Ft 2006. június 12-én került megküldésre a DAREH terület MKM Consulting Kft. által elkészített megvalósíthatósági terv a projektgenerálási lehetőségekről. A folyamatok megindulása ellenére a Társulás megalakulása jelentős késedelmet szenvedett. Végül 2007. október 10-én zajlott le a Társulás alakuló ülése 93 település közreműködésével. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 696/2007. (11.29.) Kgy. határozatában fogadta el a Társulás alapító okiratát, társulási megállapodásának módosítását.


A Társulás neve: Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás. A Társulás székhelye: 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. A Társulási Megállapodás területi hatálya a Társulásban résztvevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. A Társulási Megállapodás időbeni hatálya: a Társulás határozatlan időre jön létre. A Társulás alapító, fenntartó és felügyeleti szervei a Társuláshoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei. A Társulás 2008. decemberében nyújtotta be pályázatát a 16/2008. (III.28.) ÖTM rendelet alapján a KEOP-2.3.0 „A települési szilárd-hulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” tárgyú projektek önerejének támogatása tárgyában. A Társulás településein – a tervek szerint – 76 bezárt hulladéklerakó rekultivációja valósul meg a Környezet és Energia Operatív Program "KEOP-7.2.3.0 – A települési szilárdhulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése" című konstrukció keretében. Mivel Önkormányzatunknak jelenleg nem áll fenn rekultivációs kötelezettsége, az említett pályázati körben nem kívánt részt venni. Az I. és II. ütem első fordulós pályázatával a Társulás több, mint 140 millió forint támogatást nyert ütemenként. Ezen összeghez a társult önkormányzatoknak 15% önerőt szükséges biztosítania. A környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére, a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és Költség-Haszon Elemzés elkészítésére, továbbá a rekultivációs munkák tervezésére kiírt közbeszerzési eljárások sikeresen lebonyolódtak, a nyertes ajánlattevőkkel megkötésre kerültek a vállalkozási szerződések, illetve a vállalkozók elvégezték a tervezéssel járó feladatokat, engedélyeztetéseket. A tervezési munkálatok, a helyszíni bejárások során az elérhető hatósági és önkormányzati adatok, dokumentációk számos pontatlanságára derült fény, melyek kiküszöbölésére kiegészítő geofizikai vizsgálatok kerültek elvégzésére az érintett lerakók esetében – a projektekben korábban megtakarított költségek felhasználásával.

A minőségbiztosításra benyújtott Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt a KvVM Fejlesztési Igazgatóság továbbtervezésre alkalmasnak minősítette. A projektek korábbi közbeszerzési eljárásaiban költségmegtakarítás jelentkezett, melyet felhasználva a Társulás – egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében – könyvvizsgálót szerződtetett, aki a projektek előkészítésének végéig felügyeli a pénzügyi lebonyolítást. A projektekben öt állami tulajdonú lerakó szerepel, ezek esetében megérkezett az MNV Zrt. rekultivációs munkákhoz való tulajdonosi hozzájárulása. A Támogatási Szerződések módosításával mindkét projekt 3 hónappal meghosszabbításra került, így az I. ütem második fordulós pályázati dokumentációja 2010. októberében került benyújtásra, a projektben 36 település 39 hulladéklerakója szerepel. A pályázati dokumentáció jogosultsági ellenőrzését a KvVM Fejlesztési Igazgatóság elvégezte, és hiánypótlást írt elő, melynek a Társulás eleget tett. A II. ütem második fordulós pályázati dokumentációja 2010. novemberében került benyújtásra a KvVM Fejlesztési Igazgatóság felé, a projektben 35 település 37 lerakója vesz részt. A Közreműködő Szervezet jelenleg pályázati dokumentáció jogosultsági ellenőrzését végzi. Várhatóan a tavasz folyamán születnek meg a döntések, sikeres második fordulós pályázatok esetén 2011. év végén megindulhat a beruházás. 2010-ben benyújtásra került, illetve az első fordulóban kedvező elbírálásban részesült a KEOP-7.1.1.1 kódszámú konstrukció, a „Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer fejlesztése a DAREH létrehozását célzó Önkormányzati Társulás területén”. A benyújtott koncepció még nem a végleges projekttervet tartalmazta, a nyertes pályázati forrásból a második fordulós projektjavaslat kerül kidolgozásra. Optimista hozzáállás alapján 2011. végére kezdődhet el a délkelet-alföldi térség hulladékgazdálkodási rendszerének létrehozásához szükséges tervezési, engedélyezési feladatok elvégzése.


A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás jelenleg 93 tagot számlál. A tagtelepülések deklarált közös célja, hogy a Társulás területén található bezárt, megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező lakossági hulladéklerakókat rekultiválja, valamint korszerű hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásával, az újrahasznosítást szolgáló szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás széleskörű elterjesztésével csökkentse a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét. A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó önkormányzati társulást az azt létrehozó képviselő testületek azon célból alapították, hogy a Dél-Alföld Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervében szereplő, a komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladékkezelő rendszerek a tervidőszak végéig kiépítésre kerüljenek, a követelményeknek megfelelő szolgáltató rendszer kialakításra kerüljön és az ehhez szükséges gazdasági, jogi, pénzügyi feltételek megteremtődjenek az ET 1999/31/EK irányelvnek megfelelően. A továbbiakban kivonatosan ismertetésre kerül a Társulat szervezeti felépítése:


A DAREH Társulás problémái a Társulási Megállapodás lényeges rendelkezései tükrében 35.) A Társulás vagyona A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet. A Tagok megállapodnak abban, hogy a projekt keretében a Társulás vagyonából megszerzett, illetve létrejövő vagyontárgyak tulajdonosa a Társulás lesz. A Társulás vagyonának hozadéka is a Társulást illeti meg. A vagyonnal való rendelkezési jogot a Taggyűlés és a Társulás Elnöksége gyakorolja a Társulási Megállapodásban és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint. A Tagok jelen Társulási Megállapodás aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Társulás - céljainak megvalósítása érdekében - többségi részesedésével (vagy együttesen több költségvetési szerv többségi részesedésével) létrejövő gazdasági társaság alapításában részt vegyen, illetve abba belépjen.” „24.) A Tagok - tekintettel a regionális együttműködés jelentős szerepére - a Társulási Megállapodásban megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, s a kialakított működésifelelősségi rendszert elfogadják. 25.) A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a pályázást és a projekt kivitelezését nem akadályozzák, így különösen nem késlekednek a pályázatok beadásával, településeiken nem akadályozzák a szakmai munkát, illetve nem folytatnak olyan tevékenységet, amely ellentétes jelen Társulási Megállapodás céljaival, tartalmával, továbbá kötelezettséget vállalnak a projekt keretében megvalósuló rendszer működtetésére. ÜZEMELTETÉS 37.) A Tagok jelen Társulási Megállapodást kötelezettségvállalásnak tekintik a projekt megvalósulása utáni egységes üzemeltetési rendszer kialakítására, fenntartására és biztosítására. A projekt keretében létrejött rendszer üzemeltetését a jogszabályi előírások szerint a Társulás, illetve Munkaszervezete vagy kiválasztott, kijelölt szolgáltató útján valósítják meg. 38.) A Társulás által kiválasztott szolgáltató által a projekt keretében megvalósuló rendszer használatáért a Társulásnak fizetendő díjba a Társulás beépíti a Kohéziós Alapból származó támogatásból épített létesítmények amortizációs költségét. 39.) A jogszabályokban meghatározott általános irányadó elvek, szabályok alapulvételével a Társulás a Kohéziós Alapra benyújtandó pályázatban foglalt átlagos üzemeltetési költségtervezetet (részletesen rögzítve a később elkészítendő pénzügyi és gazdasági elemzésben) tekinti irányadónak a díjpolitika vonatkozásában.”

„26.) A Tagok tudomásul veszik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a Társulásnak magatartásukkal kárt, többletköltséget okoznak, e magatartásukért felelősséggel tartoznak és az okozott kárt, többletköltséget a Társulásnak megfizetni kötelesek. 43.) A Társulásból a Társulásban résztvevő bármely Tag – kizárólagos hatáskörében minősített többséggel hozott – határozata alapján a naptári év végével kiléphet. A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 3 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás Elnökének írásban bejelenteni. A Tagok tudomásul veszik, hogy ezzel a jogukkal az egyes pályázatok benyújtását követően a pályázat elbírálásáig nem élhetnek. 48.) A Társulásból történő kilépés, kizárás esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A bevitt vagyon kiadására a Társulás tagja csak akkor tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a Társulás feladatának ellátását, egyéb esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. A kilépő Tag teljes kártérítési felelősséggel és esetlegesen kártalanítással tartozik a kilépésével a többi Tagnak a projekt megvalósításával összefüggésben okozott konkrét és közvetlen károkért, többletköltségekért.


Ezen felelősséget szorosan értelmezik a társult Tagok, így minden kilépéssel összefüggő kárra, többletköltségre vonatkoztatják. (Ideértendő többek között a beruházás átalakítása, módosított tervek-, szervezet kialakítása, üzemeltetés költségeinek megnövekedése, beruházás elhúzódása, stb.) 90.) A Tagok vitás kérdéseiket elsősorban és kötelezően tárgyalásos úton, egymás között – szükség szerint érdekképviseleti és szakmai szervek, szervezetek bevonásával – egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetére az Orosháza Városi, illetve értékhatár okán a Békés Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat.”

A Tagok rögzítik, hogy társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján, a közös cél és feladat megvalósítása érdekében hozzák létre. A Társulat jelenleg ezen kölcsönös előnyöket nem biztosítják Hódmezővásárhely részére, ugyanakkor jelentős anyagi előnyöktől eshet el, egyben aránytalan költségviselést terhel a városra. Fontos tény, hogy a megépülő rendszerek a Társulás tulajdonát képezik, tehát ennek működtetése is a DAREH kompetenciája. Azonban kiemelendő, hogy lényegében e – bizonyos szempontból kiegészítő – rendszerek üzemeltetése mellet az alaprendszerek üzemeltetési joga is – eleddig tisztázatlan feltételrendszer mellett - átkerülne a DAREH-hoz. A vagyon hozadéka is a Társulásé, ugyanakkor ennél lényegesebb a részére átadott rendszerüzemeltetésből származó vagyoni hozadék, mely jelentősen sértheti Önkormányzatunk gazdasági érdekeit. Költségeink tehát nőnének, a hatékonyság ezen új szervezetben jelentősen romlana az érdekeltségi hiány miatt. Elindulna egy költségesítési folyamat. A lakossági terhek így emelkednének – függetlenül az amortizációtól is -, ugyanakkor a város elesne az osztaléktól is. Mivel a Hgt. tervezet alapján a lakossági szolgáltatóé a helyi ipari piac is, egy csapásra lenullázódna a teljes osztalékbevételünk. Az üzemeltetésre esetlegesen létrehozható gazdasági társaság lehetővé teszi, hogy a DAREH irányító szerve az üzemeltetést átadja, ezzel az előzőekben rögzített előnyök ezen gt.-ben csapódnak le. A Társulási megállapodás alapján szoros együttműködési kötelezettség terheli Önkormányzatunkat, és lényegében érdekeinket alá kell rendelni minden körülmények között a Társulaténak. Ide tartozik az egységes üzemeltetési rendszer kialakítása is, mellyel kapcsolatban az üzemeltetést akár a Társulás, akár a jelenleg kizárólag az orosházi Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolódó munkaszervezet vagy épp ezen érdekkörbe tartozó gazdasági társaság lát el. Mivel a meglévő és a kiegészítő rendszer szét nem választható az üzemeltetés során, valószínű hogy a teljes helyi hulladékgazdálkodás üzemeltetési jogának ellátását az említett szervezetek láthatnák el. A rendkívül magas üzemeltetési költségek lesznek, mely hátrányosan hatnak majd a díjakra. A szerződés értelmében a szolgáltató köteles lesz megfizetni bérleti díjban a beruházás teljes amortizációs költségét, amit természetese módon továbbhárít majd a díjakban. A díjpolitika vonatkozásában utalás van a díjmegállapítási jogkörre, melynek várható lenne az önkormányzatoktól történő elvonása. A DAREH rendszer egy olyan kiépíteni kívánt széles térségi rendszer, melynek a kohézióját kizárólagosan szoros és szigorú jogi szabályozás biztosíthatná. Értjük ez alatt példának okáért a szolgáltatók és díjak kiválasztását, a helyi önkormányzatok díjmegállapítási jogának elvonását, melyet jogszabályi szinten lenne szükséges eleve


rendezni. Erre vonatkozóan azonban semminemű jogi koncepció még draft anyagban sem készült el, sőt a hulladékos szakmai kérdéseken kívül az érintettek a rendszer kialakításának sem jogi sem pénzügyi aspektusaival nem foglalkoztak az eltelt időben. Mindennek hiányában minden díjmegállapító hatáskörelvonás jogszerűtlen. A rendszer egyébként sem zárt, tehát a DAREH területen kívüli szolgáltató is jogosult a jelenlegi szabályozás értelmében – pályázati nyertessége esetén – szolgáltatni. Egy külső szolgáltató is tehát nagy mértékben képes borítani a kiépíteni kívánt DAREH struktúrát. A letett anyagok az eddigiekben szakmailag pontatlanok, adminisztratív hibákkal teliek voltak. A DAREH Munkaszervezete az eddigiekben sem volt képes az önkormányzatokat összefogni és az eltérő érdekeket, álláspontokat szintetizálni. A projektköltségek túlzottak, ésszerűtlen pénzelosztások révén felesleges, esetenként már meglévő rendszerelemeket kívánnának megvalósítani. A költséghatékonyság hiánya még inkább jelen van a terület keleti felének pályázati anyagrészében. A rendszerelvű gondolkodás teljes hiánya fedezhető fel a szakanyagok alapján. Az alacsonyabb bekerülési költségek alacsonyabb önrészt eredményeznének, ezzel szemben a keleti rész fejlesztését is mi finanszíroznánk. Ez az amortizáció miatt is fontos, így kisebb költség sújtaná a lakosságot is. A szakmai hiányosságok leginkább kitűnnek abban, hogy hiányoznak a végpontok kialakítására vonatkozó elképzelések, úgy mint az égethető magas frakciók leválasztására és energetikai hasznosításukra vonatkozó elképzelések. Ezek hiányában a mechanikai előkezelők betervezése teljes mértékben felesleges. Teljesen téves továbbá a szigetek preferálása a szelektív hulladékgazdálkodás területén. Ugyanakkor a háztól történő elszállítást preferálni kellene. A házi komposztálás is csak felesen valósulna meg városunkban. Felesleges továbbá nyerges vontató beszerzése is példának okáért, ha a kereskedelmi hálózat rendelkezik a kívánt logisztikai háttérrel.

A fentiekben részletezettek alapján ezúton javaslom a Tisztelt Közgyűlés részére, hogy Délkelet-Alföld Regionális Hulladék-gazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulásból mint társulati tag lépjen ki a Társulási Megállapodás 43. pontja értelmében. A kilépés - kizárólagos hatáskörben minősített többséggel hozott – önkormányzati határozat alapján a naptári év végével valósulhat meg. Kérem a Tisztelt Közgyűlés tagjait, hogy véleményüket, álláspontjukat ismertetni szíveskedjenek, illetve a napirendi pont tekintetében hozzák meg döntésüket. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János sk. polgármester


Iktatószám:

21-7160-7 /2011.

Címzett:


Tárgy: Döntés a HÓD-MENZA Diákétkeztető, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6800 Hódmezővásárhely, BajcsyZsilinszky utca 70.) Alapító Okiratának módosításáról Az anyagot készítette:



…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés * a megfelelő rész aláhúzandó

NYÍLT

ZÁRT



Száma:

/2011.

Tárgy: Döntés a HÓD-MENZA Diákétkeztető, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6800 Hódmezővásárhely, BajcsyZsilinszky utca 70.) Alapító Okiratának módosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére HELYBEN

Tisztelt Közgyűlés! HÓD-MENZA Diákétkeztető, Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működési rendjében jelentősebb változások következtek be az elmúlt hónapban, mely szükségessé teszi az Alapító Okirat módosítását. A változás lényege, hogy a Villeroy&Boch Zrt. üzemi konyháját mint 9. számú telephelyet a társaság üzemelteti 2011. május 01-étől. 2011. június hónapjától a 6. számú telephely működése felfüggesztésre kerül, és a teljes feladatellátás a 9. számú telephelyre kerül áthelyezésre. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni, döntésüket pedig meghozni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János sk. polgármester


Iktatószám:

05-91-15./2011

Címzett:


Tárgy: Önerő biztosítása a „Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma” pályázatára, az Emlékpont „Megfigyelt művészet - A vásárhelyi művészvilág az állambiztonság látókörében” című időszaki kiállítás megvalósítására


Dr. Nagy Imre múzeumigazgató Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők


Címzetes főjegyző … Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak 2011.05.26

Sokszorosításra érkezett:

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagy Imre múzeumigazgató Blazovich Péter az Emlékpont intézményvezető


NYÍLT

ZÁRT



Száma: ……………/2011. Tárgy: Önerő biztosítása a „Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma” pályázatára, az Emlékpont „Megfigyelt művészet - A vásárhelyi művészvilág az állambiztonság látókörében” című időszaki kiállítás megvalósítására Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma nyílt pályázatot hirdetett múzeumi szakmai feladatok támogatására. A Tornyai János Múzeum és Közművelési Központ kiállítóhelye, az Emlékpont 2011. január 27-én pályázatot nyújtott be a 2306 kódszámú altémára: Időszaki kiállításokra, különösen a 2006-2011 között kiemelkedő, a pályázó intézményben (tagintézményben) megvalósult tárgygyarapodást, tudományos eredményeket, jelentős restaurálási munkákat bemutató tematikus, legalább hat hónapig nyitva tartó kiállításokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiadványokra és múzeumpedagógiai programra. Pályázni 2012. február 28-ig megnyíló időszaki kiállításokra lehet. A pályázat keretében felosztható támogatás összege 80 millió Ft. A támogatási összeg vissza nem térítendő támogatás, amelyhez meg nem határozott saját forrás (önrész) szükséges. A múzeum az alábbi támogatási célra nyújtotta be pályázatát: Az Emlékpont a „Megfigyelt művészet - A vásárhelyi művészvilág az állambiztonság látókörében” című időszaki kiállítás megvalósítására pályázott. Az egyedi tematikájú és különleges megoldásokat tartalmazó tárlat az 1960-as évek vásárhelyi művészetét egy különleges szemszögből, állambiztonsági jelentéseken keresztül kívánja bemutatni. A kiállítás 2012. február végén nyílik meg és ugyanazon év októberéig tart nyitva. A tárlat anyaga Mészáros Tamás, az Emlékpont történész muzeológusának az elmúlt években az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett, a hódmezővásárhelyi művészvilágra vonatkozó állambiztonsági iratanyagokat feltáró kutatásaira épül. Hódmezővásárhelyen a forradalom leverését, és megtorlást követő időszakban, a kezdetét tekintve tágan értelmezett ’60-as években alakult ki Galyasi Miklós és Bibó Lajos személye körül egy-egy, leginkább fiatal művészekből, írókból álló társaság. A lefolytatott kutatások alapján kiderült, hogy a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. alosztályának hódmezővásárhelyi illetékesei hamar felfigyeltek az „ellenséges elemek” körül kialakuló baráti körökre. Igyekeztek felmérni a Galyasi és Bibó által a fiatalokra gyakorolt hatás mértékét, és úgy ítélték meg, hogy folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartani mindkét személyt, valamint szükségesnek találták az információgyűjtést a náluk megforduló vendégek politikai nézeteiről, általános hangulatáról, szakmai fejlődéséről, sőt magánéleti ügyeikről is. Az állambiztonsági szervek gyanakvását fokozta, hogy a Galyasi-körhöz tartozó festők közül többen nem voltak hajlandók a központilag kívánatosnak tartott szocialista realista képeket ”gyártani”. Hódmezővásárhely művész és tágabban értelmezett kulturális életéről lényegesen több, 1960-as évekre vonatkozó, értékes állambiztonsági anyag maradt fenn, mint a hasonló méretű városok esetében. A kiállítás egyediségét jelzi, hogy Magyarországon most jön létre először egy olyan kiállítás, ami egy vidéki város útkereső értelmiségeinek, művészeinek, és


azok szellemi műhelyeinek tevékenységét mutatja be, méghozzá az állambiztonsági szolgálatok szemüvegén keresztül. A kiállítás három részre tagolva kívánja megjeleníteni a 1960-as évek hódmezővásárhelyi művészeti-kulturális életét: Az első részben Galyasi Miklós „Műveröm”je jelenik meg, amiben a „volt ellenforradalmár múzeumigazgató” saját környezetében kerül bemutatásra. A második rész a hódmezővásárhelyi művészeket- írókat-értelmiségieket mutatja be ügynöki jelentéseken keresztül, itt válik érzékelhetővé a III/III. szinte mindenre kiterjedő érdeklődése. Ebben a térben jelennek meg a megfigyelt vásárhelyi művészek alkotásai, melyek mellett esetenként akár az arra vonatkozó ügynöki jelentés is olvasható lesz. A harmadik rész pedig egy ”T”, azaz titkos lakást mutat be a látogató részére, melyben a tartótiszt átvette az ügynöktől a jelentést, és eligazítást adott a következő feladatait illetően. Az NKA honlapján megjelent pályázati eredmény szerint a pályázat kiírója nettó 1,2 millió forinttal támogatja az Emlékpont időszaki kiállításának megrendezését. Az elnyert támogatási összeg (nettó): 1.200.000,- Ft azaz egymillió-kettőszázezer forint Az igényelt önrész összege (nettó): 595.000,- Ft azaz ötszázkilencvenötezer forint A támogatási tartalom intenzitása: 66,85 % A kiállítás megvalósításának nettó összege: 1.795.000 Ft,- Ft azaz egymillió-hétszázkilencvenötezer forint ÁFA összege: 448.750,- Ft azaz négyszáznegyvennyolcezer-hétszázötven forint A kiállítás megvalósításának bruttó összege: 2.243.750 Ft,- Ft azaz kettőmillió-kettőszáznegyvenháromezer-hétszázötven forint Támogatás igénylés összege: pályázati önrész + ÁFA 1.043.750,- Ft azaz egymillió-negyvenháromezer-hétszázötven forint A kiállítás megvalósításának pénzügyi ütemezése: Év hó 2011. IV. negyedév 2012. I. negyedév

300.000

NKAtámogatás (Ft) 158.400

1.943.750

1.041.600

Összeg (Ft)

Önerő (Ft)

ÁFA (Ft)

81.600

60.000

513.400

388.750

A projekt összköltsége 2.243.750 Ft,- Ft azaz kettőmillió-kettőszáznegyvenháromezerhétszázötven forint. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázathoz szükséges önerőt, a projekt összköltségének 33,15 %-át, azaz 595.000,- Ft azaz ötszázkilencvenötezer forintot a pályázó, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ rendelkezésre bocsátja. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázathoz szükséges ÁFA összegét 595.000,- Ft azaz ötszázkilencvenötezer forint a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ rendelkezésre bocsátja. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen 1.043.750,- Ft azaz egymillió-


negyvenháromezer-hétszázötven forintot biztosít a pályázó, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ rendelkezésre. A pályázat utófinanszírozású, a megvalósítását 2012. február 28-ig kell befejezni. A Nemzeti Kulturális Alap a nyertes pályázóval - a támogatás felhasználásának feltételeiről, folyósításának ütemezéséről, rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről, elszámolásáról, a szerződésszegés következményeiről - szerződésben állapodik meg. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot vitassa meg és hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, 2011. június 2. Tisztelettel: Lázár János polgármester


Iktatószám:

36-16078/2011.

Címzett:


Tárgy: Hódmezővásárhely közigazgatási területén Önkormányzati ingatlanok erdőtelepítésre történő kijelölése


Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Csoport


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők



Véleményezésre megküldve: valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett:

2011.05.26



NYÍLT

nincs

ZÁRT



Száma: 36-16078/2011 Tárgy: Hódmezővásárhely közigazgatási területén Önkormányzati ingatlanok erdőtelepítésre történő kijelölése. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely közigazgatási területén az Önkormányzati tulajdonú beépítetlen területek tekintetében zöldterület kialakítására erdőtelepítéssel a következő ingatlanokon lenne lehetőség: • 015/8 Hrsz. 11026 m2 szántó • 015/9 Hrsz. 18441 m2 szántó • 015/10 Hrsz. 67549 m2 szántó • 0667/19/b Hrsz. 23210 m2szántó • 01752/10. Hrsz. 14995 m2 szántó • 01896/25/a, c, d, f, g, h Hrsz 260645 m2 szántó, Összesen 39,6 ha Erdőtelepítésre támogatás igényelhető, amennyiben a telepítésre kijelölt terület meghaladja az 1 ha-t. Az erdő telepítésre így olyan egymással szomszédos ingatlanokat célszerű kijelölni, amelyek összevonásával 1 ha nagyságot meghaladó ingatlan kialakítható. Mivel a felsorolt területek mindegyike meghaladja az 1 hektárt, ezért nem kell változási vázrajzot készíteni, telekalakítási eljárást nem kell lefolytatni. A földhivatali ügyintézés költségei a földminősítési eljárás költsége 6000 Ft, illetve az ingatlan nyilvántartás átvezetési költsége 6600 Ft helyrajzi számonként, ennek összes költsége 45.600.- Ft. Az erdőtelepítés költsége várhatóan 20.000.000.- Ft, a támogatás értéke várhatóan telepítésre 39.000.- EURO, utógondozásra 42.000.- EURO. A telepítéshez erdészeti tervdokumentációt kell készíteni, melynek várható költsége 860.000.- Ft. Az erdőtelepítésbe bevonható ingatlanok egy része jelenleg haszonbérlők által használt. Tekintettel arra, hogy a zöldterület kialakítása az ingatlanok további haszonbérbe adását kizárja, ezért indokolt a vonatkozó haszonbérleti szerződések felmondása. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a fenti előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János polgármester


Iktatószám:

21-15600-2/2011.

Címzett:


Tárgy: Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet létrehozása


Városfejlesztési Csoport Jogi Csoport


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők


Címzetes főjegyző …Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett:

2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs


NYÍLT

ZÁRT



Iktatószám: 21-15600-2/2011. Tárgy: Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet létrehozása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Jelen korunk nagy technológiai, infrastrukturális változásai a turisták szokásainak megváltozását is eredményezik, melyek lényeges hangsúlyeltolódásokat okoztak a turisztikai piacon, ezzel meghatározva mind a keresleti, mind a kínálati oldalon ható trendeket. Erre tekintettel kiemelkedő fontossága van a települések, térségek, tájegységek turisztikai szempontból való értékesítésére irányuló törekvéseknek, így az élményközpontú marketingkommunikáció térhódításának, valamint az ezeket támogató társadalmi struktúrák kialakításának. Az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik manapság sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni. Ahhoz, hogy egy település, térség jó eséllyel induljon harcba a turisztikai piacon, első lépésben vonzerőit piacképessé kell fejleszteni. Önmagában a táj gyönyörű ugyan, azonban turisztikai értelemben hasznosítható vonzerővé csak fejlesztések és megfelelő menedzselés révén válik, így fontos a turisztikai piacra jutás, melynek eszközei vásárokon való megjelenéstől az Internet alapú informatikai rendszerekig terjednek, továbbá szintén nagy jelentősséggel bír az ügyfélmegtartás és -gondozás. Ez eddig leírtak tükrében, valamint helyi szakemberekkel történt megbeszélések alapján Hódmezővásárhelyen is felmerült az igénye Turisztikai Desztinációs Menedzsment (továbbiakban: TDM) szervezet létrehozásának. Hódmezővásárhely és Térsége Turisztikai Egyesület - az egyesületi forma megtartása mellett - látná el a TDM szervezet működtetését. A TDM szervezet a turistákkal érintkező tagsággal rendelkező helyi vállalkozások és szolgáltatók szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését is ellátná. A TDM szervezet létrehozásának célja Hódmezővásárhelyen a következő: ¾ A szervezet egyesíti a város turizmusban érdekelt szervezeteit, egyéni vállalkozóit Vásárhely turizmusának fellendítése, a turisztikai attrakciók közvetítése érdekében. ¾ Feltárja, rendszerezi, ismerté teszi mindazon lehetőségeket a városban és a város környékén, amelyek az idelátogatók szempontjából megismerésre méltónak tekinthetők. ¾ A szervezet létrehozásának kezdeményezői meg vannak róla győződve, hogy Hódmezővásárhely számos érdeklődésre érdemes lehetőséggel rendelkezik, csak ezek a lehetőségek mindeddig nem jelentek meg integráltan, célirányosan a potenciális turisták felé. ¾ A szervezetnek el kell érnie, hogy a turisztikai termékek piacán a megfelelő információkkal elérje a potenciális turistáknál, hogy Hódmezővásárhelyre látogassanak és élvezzék mindazon lehetőségeket, amelyről előzetes tájékoztatást kaptak. ¾ A szervezet kiemelt feladata, hogy hozzon létre és működtessen egy, a turisták szempontjából elengedhetetlen egységes minőségi rendszert, amely rendszer biztosítja, hogy a vásárhelyi szolgáltatások érdeklődésre és visszatérésre érdemesek.


¾ A szervezettől elvárás, hogy járuljon hozzá Hódmezővásárhely versenyképességének, gazdasági erejének növeléséhez, a TDM-hez csatlakozó vállalkozások, szervezetek, egyéni vállalkozók az eddigieknél jobban boldoguljanak a turizmus révén. A TDM szervezet létrehozásához nélkülözhetetlen Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának részt vétele, esetleg a térség kis településeinek önkormányzatainak együttműködése és minden a turistákkal érintkező vállalkozás bevonása, így a megszólított főtámogató Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A TDM szervezet létrehozása és működtetése az Önkormányzat számára az alábbi előnyökkel járhat: ¾ A szervezet átveszi a turisztikai feladatok ellátását az Önkormányzattól, ezzel csökkentheti a hivatali létszámot és a feladatellátásra szánt költséget. ¾ Az Önkormányzat számára a feladat megfelelő szintre delegálása – hosszú távon pénzügyi megtakarítást jelent, hiszen a TDM szervezet létrejöttét követően nem neki kell a Tourinform Iroda működését finanszírozni. ¾ Az Önkormányzat hatékonyabban tudja támogatni a helyi vállalkozásokat a turisztikai fejlesztésekre fordított eszközeivel. ¾ Az Önkormányzat aktív szerepvállalásával közvetve támogatja az összes érintett vállalkozást. ¾ Hatékony TDM szervezet működése révén növekszik a turisztikai szolgáltatók forgalma, ezáltal az önkormányzat adóbevétele is. A TDM szervezeti modell a következő előnyökkel járhat a tagsággal rendelkező helyi vállalkozások számára: ¾ A szervezeteket turisztikai szolgáltatók, vállalkozók és az önkormányzat kölcsönös előnyök alapján közösen hozzák létre a térség turizmusának fejlesztése érdekében; maguk határozzák meg céljaikat, működésük formáját, döntenek a fontos kérdésekben. ¾ A többszintű modell „alulról” építkező, ezzel biztosított, hogy a turisztikai szolgáltatók / tagok érdekeit a modell összes szintje képviselje; ¾ A turisztikai szolgáltatók/tagok érdekeiket egységesen képviselik a helyi önkormányzatnál (aki szintén tag) és további szinteken is, ugyanakkor ezen érdekek egyúttal a közösség érdekei is; ¾ Minden tag részt vehet/vesz a térséget átfogó közösségi fejlesztések javaslattételében, új turisztikai termékek kialakításában, azokról szóló döntésekben, megvalósításban; ¾ Minden tag adatai szerepelnek egy közös adatbázisban, mely alapját képezi a szervezet által működtetett önálló portállal rendelkező informatikai TDM rendszernek, amelyben minden tag az igényeinek megfelelő szintű kiépítettségben szerepeltetheti az adatait, illetve használhatja a rendszer nyújtotta szolgáltatásokat; ¾ Minden tag szerepel(het) a közös marketing megjelenésekben, s a közös arculat kialakításnak és megjelenésnek köszönhetően vonzóbbá teszi a települést, térséget, ezáltal növeli a tagok forgalmát; ¾ A modell folyamatosan nyitott új turisztikai szolgáltatók befogadására, ezáltal nagyobb turisztikai potenciált képvisel a település vagy térség; ¾ Lehetőséget teremt azon települések összefogására, bekapcsolódására is, ahol a turisztikai szolgáltatók száma kevés ahhoz, hogy önállóan fenn tudjon tartani egy szervezetet;


¾ A szervezetek általános működési költsége arányos a szervezet méretével, valamint az általános tagi szolgáltatásokon felül biztosított egyéb konkrét programok, marketing termékek költségeihez csak az járul hozzá, aki érdekelt annak várható eredményeiben; ¾ A turisztikai vállalkozó pénzét (tagdíját) a település kiegészíti a szervezetben, ezáltal „visszakerül hozzá az adója egy része”, amellyel nagymértékben megnövel(het)i saját marketingre fordítható keretét; ¾ A TDM szervezet által egy kompetencia központ jön létre, amelyben a tagok a tagdíjukkal olyan szaktudást vásárolnak, amellyel önállóan nem rendelkeznek; ¾ A turisztikai szolgáltató tag szolgáltatása a TDM szervezetben kiegészül a többi tag szolgáltatásával, azaz a település/térség gyakorlatilag egy „nagy szolgáltató (élmény) centrummá változik”, amelynek komplex szolgáltatásait könnyebb értékesíteni; ¾ A tagok a TDM szervezet számára kiépített informatikai rendszerből folyamatos naprakész statisztikákat kapnak, amely a tervezéshez alapvető fontosságú, s a tagok tudatos termékfejlesztését is elősegíti. A TDM szervezet működési költségeit tekintve a kalkulált összeg 39-40 millió Ft/év lenne, az alábbi részletezéssel: TDM Irodabérlet (nettó összeg) Közüzemi díjak Egyéb költség (pl.: irodaszer) Reklám, promóció költségei Utazási költségek Munkabér, bérköltség Havi költség Összesen: Éves költség Összesen Részvételi díjak vásárokon Összesen:

200 000 Ft/hónap 80 000 Ft/hónap 60 000 Ft/hónap 1 200 000 Ft/hónap 300 000 Ft/hónap 1 285 000 Ft/hónap 3 125 000 Ft/hónap 37 500 000 Ft/év 2 000 000 Ft/év 39 500 000 Ft/év

A fent részletezett költség az Önkormányzat és a tagság között oszlana meg a következőképpen: − az Önkormányzattól havi 3 millió Ft működési költségre számít a szervezet, a szervezet beindulásakor induló tőkeként 8 millió Ft támogatás szükséges, amely az első év folyamán kiegyenlítésre kerül; − a TDM szervezet tagdíj hozzájárulásának kell biztosítani a különbözetet, mely az előzetes számítások szerint éves szinten 3 millió Ft, azaz havi 250.000,- Ft hozzájárulást jelentene a szervezet működési költségeihez; − a létrejövő szervezet számol azzal, hogy pályázatok útján elnyert pénzekből csökkenteni lehet időszakonként a különféle támogatásokat. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot megvitatni és a döntésüket meghozni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2011. június 2. Tisztelettel: Lázár János polgármester


Iktatószám:

28-15874/2011.

Címzett: Hódmezővásárhely Közgyűlése

Megyei

Jogú

Város

Tárgy: Tájékoztató a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról




…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26



NYÍLT

ZÁRT



Száma:28-15874/2011. Tárgy: Tájékoztató a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! „A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió átlaga feletti. Az EU-ban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a bekövetkező halálozások 15%-áért. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7300 felnőtt – köztük 2800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Egy 2010. október 1-jén megjelent publikáció – 17 különböző, a témával foglalkozó publikáció eredményeit összegezve – a szívbetegségekkel [akut koszorúér szindróma (ACS), akut szívizom infarktus (AMI)] kapcsolatos kórházi felvételek gyakoriságában 10%-o csökkenés volt megfigyelhető a teljes körű zárttéri dohányzási tilalom bevezetésével összefüggésben (Mackay D. F. et al, 2010).” A fenti idézet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat általános indokolásából származik, amit az Országgyűlés a 2011. április 26-i ülésén 271”igen”, 37 „nem” szavazattal és 14 tartózkodással elfogadott. Az elfogadott javaslat 2011. évi XLI. törvényként lett kihirdetve 2011. május 06-án a Magyar Közlöny 48. számában. A törvény kevés kivételtől eltekintve 2012. január 01. napján lép hatályba, kivételt jelentő szakaszok pedig a kihirdetést követő harmadik napon. A törvénymódosítás eredményeként jövő év januárjától a kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő, összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül. Ugyancsak tilos lesz rágyújtani a vasúti pályaudvarok utasok által használt területein így például a peronokon, vasúti aluljárókban, továbbá a busz-, villamos- és trolibuszmegállókban, és várakozó helyeken, valamint azok 5 méteres távolságán belül. Nem lehet dohányzó helyet kijelölni közforgalmú intézmények és munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű


vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. Közoktatási, gyermekjóléti, és gyermekvédelmi intézményben, továbbá az egészségügyi szolgáltatóknál így például a háziorvosi és szakorvosi rendelőkben, kórházakban még nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely. A büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára, valamint a pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára azonban zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető. Azokon a munkahelyeken, amelyeket a munkáltató nem nyilvánított nemdohányzó munkahellyé, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni. Ugyanakkor változatlan a törvény azon rendelkezése, ami szerint a nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával fel kell tüntetni. A közös használatú, zárt légterű helyiségben való dohányzás tilalma a társasházakra, lakásszövetkezetekre is kiterjed, ha az összes tulajdonos, vagy lakásszövetkezeti tag legalább négyötöde másként nem dönt. Újdonság az úgynevezett szivarszoba, amely a kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a most elfogadott módosítás hatálybalépésekor már működő, engedélyezett zárt légterű dohányzóhely tovább működtethető. Itt azonban étel vagy ital nem szolgálható fel. Továbbá a szolgáltatást igénybe vevő dohányzó vendégek ott tartózkodása alatt a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy ebben a helyiségben munkát végezzen. A szivarszoba légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezéssel kell biztosítani úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. A törvény betartását az egészségügyi államigazgatási szerv és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A jogszabályban foglalt kötelezettségek megszegése esetén – attól függően, hogy milyen jellegű tilalom, vagy korlátozás megszegéséről van szó – 20.000 Ft-tól 2.500.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. A bírságokból befolyó összeg pedig a jogszabály szerint egészségfejlesztési célokat – különösen a dohányzás megelőzését célzó, a dohányzásról leszokást támogató programokat, egészség-megőrzési célokat, valamint az egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztését – szolgálja. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a mellékelt előterjesztést megvitatni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János polgármester


Iktatószám:

40-12537-6/2011

Címzett:


Tárgy: Tájékoztató az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának üléséről


Kabinet Iroda


Pap Gizella, művészeti referens, Kabinet iroda

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagy Imre, múzeumigazgató


NYÍLT

ZÁRT



Iktatószám: A-40-12537-6/2011 Tárgy: Tájékoztató az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának üléséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! Mellékletként megtalálhatják az 58. Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának ülésének összefoglalóját, melyet tájékoztatásra terjesztek a Tisztelt Közgyűlés elé. Az emlékeztető kitér az idei Őszi Tárlat szervezésének időbeli ütemtervére, az 58. Őszi Tárlat zsűrijébe beválasztott kurátorok, a katalógus előszó szerzőjének és a kiállítás szakmai megnyitójának személyi javaslataira. Ezen felül megvitatásra kerültek még a katalógus arculatának újítására, az Őszi Tárlat felkérő levelére, a rendezvény lebonyolítására vonatkozó javaslatok, amelyeket a mellékelt emlékeztető részletesen tárgyal. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, vegye tudomásul az 58. Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának ülésének összefoglalóját. Hódmezővásárhely, 2011. június 2.

Tisztelettel:

Lázár János polgármester


Emlékeztető az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat Előkészítő Bizottságának 2011. május 5-ei üléséről Időpont: 2011. május 5. 1000-1300 Helyszín: Hódmezővásárhely, Városháza - Házasságkötő terem Jelen vannak: Kéri László festőművész Kurucz István András festőművész Lőkös Györgyi kulturális referens Nagy Attila szobrászművész Nagy Gábor festőművész Nagy Imre múzeumigazgató Pap Gizella művészeti referens Pogány Gábor művészettörténész Prokai Gábor művészettörténész Sturcz János művészettörténész Szabó Noémi művészettörténész Szabó Tamás szobrászművész Tóth Károly művészettörténész Bodó Péter művészettörténész (önkéntes) Csányi-Balogh Tímea (jegyzőkönyvvezető) Igazoltan távol:

Almási István alpolgármester Hegedűsné Dékány Magdolna kulturális referens P. Szabó Ernő művészettörténész

Nagy Imre múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. Kimentette Almási István alpolgármester urat a párhuzamosan zajló Közgyűlés miatt, P. Szabó Ernőt egyéb elfoglaltságai miatt, Hegedűsné Dékány Magdolnát pedig betegsége okán. Bemutatta az Önkormányzat új művészeti referensét, Pap Gizellát, illetve az önkéntesként behívott, vásárhelyi friss művészettörténet diplomás Bodó Pétert (aki azóta a Magyar Nemzeti Galéria szakemberi gárdáját erősíti Budapesten…). Tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt tíz évben az Őszi Tárlatokra beadott és elfogadott műtárgyak számának változásáról, s ezt egy diagrammon szemléltette is. Ennek kapcsán Pogány Gábor kurátor ismételten megerősítette azt a kérését, hogy a kiállításra bekerült művek száma ne haladja majd meg a kettőszáz darabot. Az Alföldi Galéria felújítása kapcsán Nagy Imre múzeumigazgató tájékoztatta a Bizottság tagjait arról, hogy a kivitelező jelezte: a belső munkákkal június-július fordulójára végezni szeretnének. Ez azt feltételezi, hogy a július végi begyűjtésnek és az augusztus eleji zsűrizésnek nem lehet akadálya a Galéria földszintjén. Vészforgatókönyv esetére már megtörténtek az egyeztetések a Bethlen Gábor Református Gimnáziummal, hogy a kivitelezés késedelmes befejezésekor a festmény és grafikai anyag begyűjtését és zsűrizését a szomszédos gimnázium épületének földszinti tantermeiben lehet elvégezni. Innen a művek újracsomagolás, teherautós szállítás nélkül (kézben) is áthordhatóak a galéria épületébe. Az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat megrendezésének forgatókönyvére két időrendi változat is készült, amelyből az elsőt igyekszünk tartani.


1. változat

2. változat (vészforgatókönyv)

Felkérő levelek kipostázása:

2011. június közepe

2011. június közepe

Hódmezővásárhelyi begyűjtés

2011. július 18-22. H-CS: 9-16 h P: 9-12 h

2011. július 25-29. H-CS: 9-16 h P: 9-12 h

Budapesti gyűjtés:

2011. július 22. P: 10-15 h

2011. augusztus 1. H: 10-15 h

Terítés (Alföldi Galéria Szőnyi utcai szárny):

július 25-től

augusztus 2-től

Őszi Tárlat zsűri:

2011. aug. 3-4. SZ-CS

aug. 10-11. SZ-CS

Őszi Tárlat díjzsűri:

2011. aug. 4. CS

aug. 11. CS

Munkajutalom válogatás:

2011. aug. 5. P: 9-12 h

aug. 12. P: 9-12 h

Fotózás (Dömötör Mihály):

2011. aug. 5-től

aug. 12-től

Rendezés (Pogány Gábor):

2011. szeptember

Nyitás:

2011. október 2.

2011. október 9. (PM döntésre)

A katalógus tervezésével kapcsolatban Tóth Károly művészettörténész felvetette, hogy nem kellene Ölveczky Gáborhoz ragaszkodni, mert szerinte más típusú, frissebb, korszerűbb kinézetű katalógusra lenne szükség. Szabó Noémi javasolta, hogy pályáztatni kellene a grafikusokat. Az idő rövidsége miatt az Előkészítő Bizottság tagjai elvetették ezt az ötletet. Pogány Gábor szerint csak szólni kell Ölveczky Gábornak, hogy változtasson a katalógus arculatán, s meg fogja tenni. Prokai Gábor is ezt támogatta, és azt mondta, hogy az Őszi Tárlat kiértékelőjén lehetne átbeszélni, hogy a változtatás eredményes-e, és ha úgy látjuk, hogy nem megfelelő, akkor lehetne javasolni más grafikusokat a munkára. (Időközben Nagy Imre tárgyalt Ölveczky Gáborral és megegyeztek abban, hogy a zsűri idejére 1-2 vázlatot küld a grafikus és a jelenlévő zsűritagok eldönthetik, melyik irányba fejlessze tovább a katalógus arculatát.) Katalógus előszó írására Szuromi Pál szegedi művészeti írót javasolták. (Nagy Imre 2011. május 6-án szóban felkérte Szuromi Pált erre a munkára, aki örömmel vállalta. Hivatalos felkérés a múzeumigazgató feladata, honoráriuma a múzeumi költségvetésből rendezendő.) A szakmai megnyitó személyére Sturcz János javasolta a Műcsarnok közelmúltban kinevezett igazgatóját (a Modem korábbi vezetőjét) Gulyás Gábort, akit az Előkészítő Bizottság egyhangúlag megszavazott. (Nagy Imre 2011. május 13-ai e-mailes megkeresésére Gulyás Gábor a következőt válaszolta: „Örömmel elvállalom a megtisztelő felkérést,…”. Hivatalos felkérő levél a Polgármester Úr aláírásával szokott kimenni, és honoráriumát is az Önkormányzat szokta fizetni.) A tavalyi, 57. Őszi Tárlat Tornyai-plakettese egyéni kiállításának megnyitó és kiállításrendező személye a későbbiekben a művésszel, Fehér Lászlóval pontosítandó.


Az Előkészítő Bizottság az alábbi személyeket javasolta az 58. Őszi Tárlat zsűrijébe: Művészettörténész: Nagy Imre (a zsűri elnöke) Pogány Gábor (kurátor) Prokai Gábor (Képző- és Iparművészeti Lektorátus) Szepes Hédi (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Tóth Károly Festőművész: Fehér László (örömmel vállalta) Kéri László Czene Márta (örömmel vállalta) Szobrász: Nagy Attila Rabóczky Judit (örömmel vállalta) Grafikus: Nagy Gábor Iparművész: Probstner János (örömmel vállalta) Ezt követően megegyezés történt az Őszi Tárlat felkérő leveléhez csatolandó, a beadás feltételeit (méret, súlyhatár, kiállíthatóság) meghatározó levél minimális módosításáról, melyet a múzeumigazgató minden bizottsági tagnak elektronikus úton megküld egyeztetésre a tényleges postázás előtt. Ezután az Őszi Tárlatra felkért művészek címjegyzéke került napirendre, aminek szükségességét az indokolja, hogy a két évvel ezelőtti csökkentés után most újra 550 név szerepel a jegyzékben, és van 30 olyan új művész, akik még nem szerepelnek a listán, de az elmúlt két évben adtak be művet az Őszi Tárlatra, és azok benn is maradtak. Nagy Imre javasolta, hogy új név csak három elfogadott év után kerüljön be a jegyzékbe. Az Előkészítő Bizottság tagjai ennek adminisztratív bonyolítását a múzeumra bízták. Szabó Noémi és Szabó Tamás a tavalyi Kiértékelő Bizottsági megbeszélésen elhangzott javaslat eredményeképpen – miszerint frissíteni kellene a szobrász mezőnyt – vállalták, hogy felkeresnek szobrászokat, és megszerzik az elérhetőségüket. A Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékével megegyeztek, hogy a múzeum küld nekik felkérő levelet, ők továbbítják a szobrász hallgatóknak, és azt is vállalták, hogy ezeket a műveket – méretük és súlyuk miatt – egy külön kisbusszal ők (mármint a Tanszék) elhozzák Hódmezővásárhelyre. Következő téma a kiállítás megnyitójával kapcsolatban, hogy az eddigi évek folyamán a MAOE szervezésében hozták le Budapestről a művészeket egy bérelt busszal. A MAOE bizonytalan helyzete miatt előfordulhat, hogy ez a feladat a hódmezővásárhelyi Önkormányzatra hárul. Tóth Károly és Lőkös Györgyi felvetették, hogy a díjakat – összeggel együtt – fel kellene valahol tüntetni, legideálisabb erre az Őszi Tárlat honlapja lenne. A múzeum megteszi a megfelelő intézkedéseket. Az Előkészítő Bizottság több tagja kérte, hogy a Tárlat megnyitóján a hangosítás ne csak az első két teremre legyen beállítva, hanem a folyosó, sőt a Kossuth-téri bejáratnál az utca is legyen kihangosítva. Az Önkormányzat részéről majd Radics Úrral kell egyeztetni erről. A következő téma a művészek számára rendezett fogadás volt, amely a tavalyi évben többek által kifogásolt megoldást alkalmazott – nevesül, a díjazottak külön fogadáson voltak vendégül látva, ami nem tette lehetővé a kötetlen, kollegiális beszélgetéseket a nem díjazott művészekkel. A művészek inkább valamilyen kötetlenebb megoldást szeretnének, s felmerült, hogy az Alföldi Galéria udvarán (akár fizetős megoldásban is) meg lehetne oldani az ebédet: vásárhelyi táskalevessel, marhapörkölttel, túrós rétessel és egy kis csongrádi borral.


Nagy Imre tájékoztatta a Bizottságot, hogy az NKA ebben az esztendőben 700.000.Ft támogatást nyújt az Őszi Tárlat katalógusára. A hiányzó összeget az Önkormányzat költségvetéséből kell majd kiegészíteni. Legvégül került szóba a Pap Gizella által ismertetett ötlet egy, a végzős festő hallgatóknak alapítandó díjról. Több felvetés is elhangzott, amelyek végső formáját a művészeti referens adja meg. Hódmezővásárhely, 2011. május 16. Az emlékeztetőt készítette: Dr. Nagy Imre múzeumigazgató


A Vásárhelyi Őszi Tárlatokra beadott és elfogadott művek száma

700 608

600 500

452

507 483 508

625 569

588 Beadott művek

453

Elfogadott művek

400 300 200

265 163

200 211 223 204 206

245

194

225

270

100 0

48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. (2001.) (2002.) (2003.) (2004.) (2005.) (2006.) (2007.) (2008.) (2009.) (2010.)


Iktatószám:

30-14666-7/2011.

Címzett:


Tárgy: Tájékoztató Hódmezővásárhely belvárosának kulturális fejlesztési koncepció terve kapcsán megtett intézkedésekről




…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők



Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak 2011.05.26

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés * a megfelelő rész aláhúzandó

NYÍLT

ZÁRT



Száma: 30-14666-7/2011. Tárgy: Tájékoztató Hódmezővásárhely belvárosának kulturális fejlesztési koncepció terve kapcsán megtett intézkedésekről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A 2011. április 7. napján megtartott rendes ülésén a Közgyűlés megtárgyalta a belvárost érintő kulturális fejlesztési koncepció tervet, amely kapcsán a 107/2011. (04.07.) Kgy. határozattal egyeztetések lefolytatására adott felhatalmazást a képviselő-testület azzal, hogy az elvégzett munkáról minden második ülésen tájékoztatást kell nyújtani. Az azóta eltelt időszakban az Andrássy út 1. szám alatti társasházban található 43 lakásból valamennyi tulajdonossal sikerült felvenni a kapcsolatot és tájékoztatni az érintetteket a belváros rehabilitációjáról. A társasház a 2011. április 28. napján megtartott lakógyűlésén határozott arról, hogy egy fórum összehívását kezdeményezik a társasház sorsát illetően, ahol szívesen látnák a tervezőket, építészeket valamint a települési képviselőket. A Belváros rehabilitációját illetően 2011. március hónapban egyeztetések kezdődtek az Andrássy út 1-9., a Szent Antal u. 1-3. és a Kossuth tér 7. szám alatti üzlethelyiségek tulajdonosaival és a társasházak közös képviselőivel. A Kossuth tér 7. szám alatti társasházban 7 önkormányzati tulajdonban álló lakás van és 17 olyan lakás van, amely természetes személyek tulajdonában áll. A lakások tulajdonosait személyes egyeztetésre hívtuk a homlokzat-felújítást illetően, az érintettekkel még nem zárultak le az egyeztetések. Szintén egyeztetésre hívtuk az Andrássy út 5-7. szám mögötti garázsok tulajdonosait 2011. május hónapban a településrendezési terv kapcsán. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen tudomásul venni. Hódmezővásárhely, 2011. május 23.

Tisztelettel: Lázár János Polgármester


Iktatószám:

22-16070/2011.

Címzett:


Tárgy: Tájékoztató a mártélyi üdülőterület vízfogyasztásáról és szennyvízkezeléséről Az anyagot készítette:



…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők



Véleményezésre megküldve: 2011.05.26

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:


NYÍLT

ZÁRT



Száma:

/2011.

Tárgy: Tájékoztató a mártélyi üdülőterület vízfogyasztásáról és szennyvízkezeléséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére HELYBEN

Tisztelt Közgyűlés! A 2011. május 05-i közgyűlési ülésnap alkalmával a Közgyűlés részéről felkérés ment a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt. részére a mártélyi üdülőterület vízfogyasztása és a szennyvíz mennyiség keletkezése tárgyában. A Zsigmondy Béla Zrt. adatszolgáltatása alapján a vízfogyasztás az alábbi táblázat szerint alakult az elmúlt 10 esztendőben. Az adattábla alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az üdülőterületen 2007. óta fokozatos fogyasztáscsökkenés mutatható ki. Megnevezés

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

2010.év

lakosság

3 804

4 837

6 185

3 675

1 917

2 769

4 182

3 197

2 976

2 644

közület

4 321 -

3 192 -

3 662

2 840

1 847

1 046 -

923

768

776

276

Önkormányzati Intézmény

538

859

901

1 351

Összesen:

8 125

8 029

9 847

3 815

5 643

4 824

4 653

4 271

-

6 515

3 764

A szennyvíz szippantási szolgáltatást a közigazgatási területen a WOMA Kft. és a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzett. Az előterjesztéshez mellékelten csatolt kimutatások értelmében a lakosság 2009-ben mindösszesen 7 m3-t szippantatott, a 2010. évben ez az érték 0 m3 volt. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztatás szíves tudomásulvételére. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János sk. polgármester




Iktatószám:

22-16070/2011.

Címzett:


Tárgy: Tájékoztató a vízés összehasonlító elemzéséről Az anyagot készítette:

szennyvízdíjak

Zsigmondy Béla Zrt. Közgazdasági Iroda


…………………………………………… …………………………….......................

Irodavezetők

……………………………………………

Aljegyzők




2011.05.26



NYÍLT

ZÁRT



Száma: /2011. Tárgy: Tájékoztató a víz- és szennyvízdíjak összehasonlító elemzéséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése részére HELYBEN Tisztelt Közgyűlés! A 2011. május 5-i ülésen Havránek Ferenc települési képviselő Úr – a teljesség igénye nélkül - a világ egyes nagyvárosainak vízdíjait sorolta fel azzal, hogy a hazai árak e területen a legmagasabbak és nem látja mindennek indokoltságát. A jelen tájékoztató elemzés minderre tekintettel igyekszik a hazai és külföldi vízdíjak alakulását és magyarázatát megadni a díjak alakulásának mértékére. Először tekintsük át a hazai viszonyokat: A díjak mértékét befolyásoló tényezők A díjak mértékét befolyásoló tényezők különböző csoportokba sorolhatók, így beszélhetünk műszaki adottságokról, helyi adottságokról, illetve közigazgatási, jogi adottságokról. A tényezők e három csoportja tulajdonképpen független a szolgáltatótól, más üzemeltető esetén is hasonló feltételeket jelentenek a díjalkotás során. A műszaki adottságok között találjuk például a rendelkezésre álló vízbázisok minőségét, amely meghatározza a tisztítási technológiát, lényeges szempont a vízbázisok távolsága is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a vízkezelés, -elosztás energia- és anyagigényét. A helyi adottságok közül domináns tényezők: a domborzat, az adott település lakosainak száma, a szezonalítás, vagyis ha adott éven belül eltérő mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Az eddig felsoroltakhoz hasonlóan a közigazgatási és jogi adottságok: jogszabályok, közterhek, adók is valamennyi szolgáltatóra egységesen vonatkoznak. A díjat befolyásoló tényezőknek van még egy további csoportja, amely azonban már csak az adott szolgáltatóra jellemző. Ezt a csoportot a szolgáltatás minőségének nevezhetjük. Ide tartozik például a karbantartások rendszeressége, a hibaelhárítások gyorsasága, a hatékonyan működő ügyfélszolgálat, a szolgáltatás biztonsága, a szakemberek képzettsége, felkészültsége. Bár ezen tényezők befolyásolják a legkisebb mértékben a díjak nagyságát, mégis ezek a legfontosabbak a fogyasztói elégedettség szempontjából! Magyarországon a víz- és csatornadíjakat a víziközművek tulajdonosai állapítják meg. A víziközművek a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában vannak, melyeket a vízművek különböző szerződések keretében működtetnek. Az állami tulajdonú víziközművel ellátott településeken a díjmegállapító hatóság az illetékes szakminisztérium. Az önkormányzati tulajdonú víziközművel rendelkező települések esetén az illetékes önkormányzat képviselő testülete a díjmegállapító hatóság, mely az üzemeltető adatai és javaslatai figyelembe vételével, de önálló jogkörrel határoz a díjakról. A január 1-től december 31-ig hatályos díjakat a víziközmű tulajdonosok rendszerint legkésőbb a tárgyévet megelőző december 31-ig állapítják meg. A lakossági fogyasztók által fizetendő díjak mértékét befolyásolhatja az állami díjtámogatási rendszer. A víz- és csatornadíjak


megállapítása tehát általában 1 évre vonatkozik, bár a költségösszetevők egy éven belül többször is változhatnak. Egytényezős – Kéttényezős díjrendszer Magyarországon kétféle díjazási rendszer működik: Az egytényezős díjrendszer esetében a köbméterarányos fogyasztás alapján számlázott víz-, illetve csatornadíj tartalmazza a szolgáltatások ellenértékét. A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztástól független, fix összegű havi rendelkezésre állási alapdíjakból, és a fogyasztással arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakból tevődik össze. Az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok a szakminiszter döntése alapján az állami tulajdonú víziközművel rendelkező települések esetében, 2005. január 1-től tértek át a kéttényezős díjrendszer alkalmazására. A rendelkezésre állásnak jelentős költségei vannak akkor is, ha egy adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Az egytényezős díjrendszer sajátossága miatt, a szolgáltatást időszakosan igénybe vevő fogyasztók kisebb mértékben járulnak hozzá a rendelkezésre állás - fogyasztási helyenként felmerülő - azonos mértékű állandó költségeihez. A társadalmilag arányosabb teherviselés érdekében számos önkormányzat, illetve országos szinten a nem állami szolgáltatók közül jó néhányan már korábban áttértek a kéttényezős díjak alkalmazására. A kéttényezős díjrendszer esetén minden fogyasztónak fizetnie kell az alapdíjat függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott időszakban igénybe vette-e. Az alapdíj azt a célt szolgálja, hogy valamennyi fogyasztó arányosabban vegye ki a részét a víziközművek fenntartási költségeiből. A számla másik összetevője a változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyisége után kell fizetni. A környezetterhelési/vízterhelési díj A víziközmű szolgáltatók a - kezelésükre bízott szennyvízelvezető- és tisztító művek szakszerű üzemeltetésével – csökkentik élővizeink terhelését, megóvják vízkincsünk vízminőségét, védik vízbázisainkat. Ezáltal az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladatot látják el az országban. Élővizeinkbe a teljes körű szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt továbbra is terhelő anyagok kerülnek. A folyamat megállítása érdekében az állam megvizsgálta a terhelések további csökkentését célzó beruházások megvalósíthatóságának lehetőségét, és a környezetterhelési díjak - köztük a vízterhelési díj - fokozatos bevezetéséről döntött. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a „szennyező fizet” elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között. A víziközmű szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe kerül befizetésre. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javítják környezetünk minőségét. Azoknak a fogyasztóknak, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, talajterhelési díjat kell fizetniük. Ennek beszedéséről az illetékes önkormányzat gondoskodik. Mire fordítják a díjat? A vízellátás és csatornázás azok közé a szolgáltatások közé tartozik, amelyért utólag fizetünk.


A víz kitermeléséhez, kezeléséhez, házhozszállításához, valamint a szennyvíz elvezetéséhez, ártalmatlanításához vízműveket, csőhálózatokat, tisztítótelepeket kell üzemeltetnünk. A gépek, berendezések működéséhez számítógépes üzemirányító rendszerek és jól felkészült szakemberek összehangolt munkája szükséges. A rendszerek folyamatos működéséhez jelentős mennyiségű energiát (elektromos áram, gáz, olaj, stb..) kell biztosítanunk. Az építményeket karban kell tartani, és meghatározott időnként fel kell újítani, mely szakembereket, korszerű gépeket és anyagokat igényel. Folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét, hogy megfeleljen a szigorú előírásoknak. A működtetés során keletkező hibákat (pl. csőtörés) a lehető leggyorsabban ki kell javítani, amihez 24 órás diszpécser és hibaelhárító szolgálatot kell fenntartani. Pontosan kell mérni az elfogyasztott víz mennyiségét. A bekötési vízmérőket négyévente hitelesíteni kell. A mérés alapján számlát kell küldeni a fogyasztónak. Az ügyfélszolgálatainkon gondoskodnunk kell a gyors, pontos ügyintézésről (szerződéskötés, mérőátírás, reklamációk kezelése stb.). Egy jól működő víziközmű társaságnak a technikai fejlődéssel is lépést kell tartania, ezért a kutatás-fejlesztés költségeit is bele kell kalkulálnia a díjba. A szolgáltatás költségei Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés során számos olyan költség merül fel, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. Ezeket értjük összefoglaló néven állandó költségeknek. Ilyen például a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munkák költsége, az ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a vízmérők négyévenkénti hitelesítésének költségei, vagy például a 24 órás diszpécserszolgálaton dolgozók munkabérei és járulékai. A víziközmű szolgáltatás során felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát a kitermelt és hálózatba juttatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmennyiség befolyásolja. A fogyasztás mennyiségétől függnek a változó költségek. Ilyen például a vizet szállító szivattyúk energiaköltsége, az ivóvíz- és szennyvíztisztításnál használt vegyszerek anyagköltsége vagy a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő ún. vízkészlet járulék. A víziközmű szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70%-át teszik ki az állandó költségek, és 30% az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. Külföldi tapasztalatok Az Európai Unióban a víz és csatornadíjak szabályozása tagállami hatáskörbe van, azonban létezik egy Víz Keretirányelv, amely meghatározza a vízdíjak kialakítása során figyelembeveendő főbb szempontokat. Az Európai Unió minden tagállamában szabályozzák a víz és csatornadíjakat, azonban a legkülönbözőbb árszabályozási megoldásokkal találkozhatunk. A szabályozó kiléte is változatos képet mutat, egyaránt találkozhatunk központi állami, regionális, és helyi önkormányzati szintű szabályozással. Az alkalmazott díjstruktúrák is változatos képet mutatnak. Megfigyelhető, hogy újabban egyre több helyen térnek át többtényezős vízdíjak alkalmazására, amely mint fent említettem általában tartalmaz egy fix és egy gyakran progresszív elemeket tartalmazó – mennyiségtől függő részt. Az alapdíj lehet egységes, vagy függhet az ingatlan méretétől, értékétől, a mérőóra áteresztőképességétől, a közös vízmérőt használó fogyasztók számától, stb., a mennyiségtől függő rész pedig hol egységes, hol különböző díjú sávokat tartalmaz.


Találkozhatunk átalánydíjas és egytényezős díjrendszerrel is, sőt van olyan ország, ahol a víz és csatornaszolgáltatást a központi adókból finanszírozzák. AZ OCED országok legtöbbjében is többtényezős vízdíjakat alkalmaznak, gyakran sávos blokktarifa-rendszerrel kombinálva. A vízdíjak a legtöbb esetben kompenzációs elemeket is tartalmaznak a társadalmi igazságosság jegyében. Mivel a legtöbb országban eltérő módszerrel kalkulálják a víz és csatornadíjakat, és azoknak gyakran eltérő a tartalmuk is, nehéz köztük az összehasonlítás, így benchmarking segítségével nem sok derül ki a komparatív árakból. A magyarországi víz és csatornadíjak mindenesetre a legolcsóbbak közé tartoznak az OCED országokban. Az utóbbi években megfigyelhető tendencia szerint a hatóságok egyre kifinomultabb eszközökkel igyekeznek szabályozni a víz keresletét. A fogyasztástól független átalánydíjas árképzés visszaszorulóban van. Egyre több helyen kezdenek alkalmazni a fogyasztástól független alapdíjat sávonként növekvő díjakkal kombináló blokktarifa-rendszereket, amelyek lehetővé teszik szociálisan rászoruló rétegek vízfogyasztásának támogatását.(ICEG Európa Központ, Németi Tamás: A víz- és csatornadíjak megállapításáról 2005.) Összefoglalás A világ más országainak vízdíjait összehasonlítani véleményem szerint értelmetlenség, mert a GPD, és infrastrukturális különbségek országonként, földrészenként oly mértékben változik, hogy ilyen jellegű tanulmány elkészítéséhez több szakma részvételével (közgazdasági, műszaki) és nemzetközi szinten kellene foglalkozni. A külföldi vízdíjak adatainak beszerzésében, a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hathatós segítséget. Jelenleg ez a legfrissebb megbízható adatsor. A statisztika nevesítése: International Water Association (IWA), International Statistics for Water Services (Montreal, 2010) I. sz. melléklet. A II. sz. melléklet táblázata az I. sz. melléklet magyar fordítása. Társaságunk munkatársai legyűjtötték a megyei jogú városokban üzemelő vízművek vízdíjait. A III. sz. mellékletben szereplő 2011-es díjak tanulmányozása során megállapítható, hogy a Zsigmondy Béla Zrt. – nél érvényben levő díjak mértéke országosan az alsó harmadban található. A IV. mellékletben lévő világválság előtti 2009 – es hazai díjak összehasonlítása a szintén 2009-es I. sz. melléklet lévő külföldi országok átlagolt díjainak tanulmányozása során megállapítható hogy semmivel sem magasabbak a Magyarországon lévő vízdíjak, mint az európai országok körében. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Zsigmondy Zrt. által elkészített fenti tájékoztató anyagról álláspontjukat kifejteni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2011. június 02. Tisztelettel: Lázár János sk. polgármester
























E kötet

Recommend Documents