A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia,
Budapest, 2010. október 20.
Duna - Megújuló energia, „forrás funkció” Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
2
Tartalom Vízmennyiség, vízjárás Vízerőkészlet és hasznosítása Hűtőkapacitás Fűtőkapacitás
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
3
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
4
Nagymarosi vízhozam
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
5
Nagymarosi vízhozam
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
6
Nagymarosi vízhozam
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
7
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
8
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
9
Magyarországi folyók esésviszonyai
10
Esésviszonyok általános jellemzése Duna
Tszf. magasság [m]
125 115
Qátlag/Nagymaros/ = 2258 m 3 /s
105
H = 41.3 m
95 85 75 Mohács
1827 1777 1727 1677 1627 1577 1527 1477 1427 1377 1327 1277 Rajka
[fkm]
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
11
Vízerőhasznosítás Magyarországon Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi:
Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%.
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
12
A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Tények: a Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz –
villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kisés törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben.
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
13
Vízerőtelepek Magyarországon
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
14
folyó
Tisza
H - nyomásmagasság [m] (min-max)
Pbeépített teljesítmén y [kW]
Q - vízhozam [m3/s]
W - energiatermelés *10^6[kWh/a]
5-7
869
40 500
149,0
Hernád
4 - 13,5
80
5 410
28,8
Bársonyos patak
1,5 - 1,8
15
208
3-8
54,4
2 225
9,0
2,7
2,7
50
1,6
Pinka
2,1 - 4,2
12,8
243
1,0
Gyöngyös
1,6 - 3,2
12,7
151
0,6
Répce
1,8
1,5
25
0,0
Lajta
2,4
6,6
93
0,4
Séd
4,4
1,5
40
0,1
Duna (Soroksári)
4,6
30
2270
5,9
Jósva patak Rába Kisrába
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
15
MTA Energetikai Bizottság Szivattyús energiatározó a Dunakanyarban Urak asztala Rendszer szabályozási funkció 16x Az alsó szakaszra korábban javasolt két vízlépcső Adony Fajsz Beépített teljesítmény 2x 50-170 MW Beruházási költség 2x ~2-300 milliárd forint
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
16
Tervezett/lehetséges vízerő telepek a Dunán Nagymaros alatt
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
17
Tervezett/lehetséges vízerő telepek a Dunán Nagymaros alatt
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
18
Urak asztala (a Google műholdfelvétele)
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
20
15/2001. (VI.6.) KöM rendelet: A vizek és víztartó képződmények radioaktív- és hőszennyezés elleni védelmének kiemelt szabályai 10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb (Δtmax); b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 men lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot (Tmax). 2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
21
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
22
Min = 383 Mcal = 1602 MJ
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
23
[MJ]
383 Mcal/nap (1602 MJ/nap)
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
24
A hűtővíz kivétel és visszavezetés új ökológiai határértékei (USA, RUS) � A hűtővíz kivétel nem haladhatja meg a folyó kisvízi hozamának felét - ha több hűtővízre volna szükség, az áramtermelést korlátozni kell (pl. teljesítménycsökkentés, blokkok leállítása) A Tmax nem haladhatja meg a 30 °C -t a dombvidéki, és a síkvidéki gyorsabb folyású folyók esetében (pl. Duna). A ΔTmax értéke 4 °C alatti hidegvíz esetében 10-12 °C 4 °C feletti hidegvíz esetében 5-8 °C mindkét típusú folyón. A ΔT értéke 3 °C lehet 2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
25
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
26
Nehezen Nem hasznosítható
2009. október 20.
A Duna ökológiai szolgáltatásai
27
A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20.
Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet
[email protected]
