DROGART. Az álom szabadságától a szabad álomgyártás kritikájáig. Drog-reprezentációk az újkori képzőművészet tükrében 1 LÁGLER PÉTER

DROGART Az álom szabadságától a szabad álomgyártás kritikájáig Drog-reprezentációk az újkori képzőművészet tükrében 1 LÁGLER PÉTER A művészettel és a drogokkal kapcsolatban oly sok, egymásnak is ellentmondó, valójában bizonyíthatatlan, kulturális érték-preferenciákban lehorgonyzott és társadalmi (csoport) érdekekben gyökerező, sztereotipikus (előítéletes), kvázi (felszínes) ismeret létezik, hogy ezeknél több talán csak a táplálkozásról és a szerelmi életről van forgalomban. Ezek egymással gyakori együttjárásokat mutatnak a puritán-konzervatív bűnvád és az ezoterikus zsenikultusz közt húzódó képzeletbeli skála mentén. „Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad!” (JÓZSEF ATTILA: Ars Poetica, 1932.) Ez nagyjából jelzi a fontossági sorrendet is. Hogy a létfenntartás és a fajfenntartás ösztöni késztetéseinek elismerése után a mindenség mint az egyén mértéke feljött a második sorba, – jórészt egyik máig ható csúcspontját a romantikában elérő – hosszú folyamat eredménye. A romantika után egy monokultúrás, egyöntetű művészeti mező akarása barbarizmus. 2 És úgy is mindig keverednek „gazok” 3 a művészet „tiszta búzájába”. Az ösztönök mai felfogása is az akkortól megerősödő evolucionizmusból és pszichologizmusból következik. A folyamat popularizálódása mostanság a „magaddal mérd a mindenséget”-nél tart, akármilyen is légy magad. Idézett költő a mi kultúránk kicsit korábbi változatában nevelődve etilalkoholokat fogyasztott, ha hangulatát befolyásolni akarta. A kereszténység hagyománya ezek használatát preferálja és/vagy szentesíti, gondoljunk a miseborra, az áldomásra, a zsoldosok itatására csata előtt, a munkásokéra munka után, stb. Innen ágazik el egy tágas szöveg-folyam az ételés ital-áldozatok és pragmatikájuk kulturális különbségei felé, illetve a drogok ezekben játszott szerepének irányába. (Pl. az ind szóma [és szerepe HUXLEY Szép új világában], ill. a gombák, az extázis és az eurázsiai sámánisztikus szertartások, kultuszok 4 kapcsolata, valamint az égő áldozat, a füst mint kommunikációs csatorna, füstöléssel való megtisztítás, dél- és közép-amerikai drog-kultuszok, stb.) Ez, és esetleges ábrázolásainak elemzése egy másik tanulmány témája lehet. A rend kedvéért itt kell elmondanom – amit a szakirodalmak bőven ismertetnek –, hogy drognak tekinthetők és nevezhetők mindazok a szervezetbe kerülő „idegen” anyagok, amelyek közvetlenül vagy közvetve a központi idegrendszer működését befolyásolják. Ezek úgy az elme, mint a test normálisnak tartott állapotaihoz képest megváltozott állapotokat

1

A tanulmány a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szervezésében 2010. június 28-án, a drog világnapján rendezett „Jelenség és jelentés” konferencián elhangzott előadás jelentősen átdolgozott, kibővített változata. 2 Mondhatnánk: a romantika ellenében és Auschwitz, Katyn, a gulágok stb. után. Az ADORNOra utalás és ezen keresztül a „kultúrakritika” beemelése a szöveg hátterébe nem véletlen. Ld. még http://de.wikipedia.org/wiki/Nach_Auschwitz_ein_Gedicht_zu_schreiben,_ist_barbarisch 3 Valamelyik kulturális antropológia könyvemben olvastam, hogy a domináns kultúra konstrukcióinak egyik jó példája a gaz. Bármely növény lehet gaz, ha a róla ítélkező számára nem megfelelő helyen terem. Túl nagy feladat lenne megtalálnom a könyvet, de biztosan angolul volt; a „weed” pedig témánkhoz illő mellékjelentéssel bír, úgy mint ’fű’. Az amerikai költő, Emerson írta: “a weed is a plant whose virtues have not yet been discovered.” A gaz egy olyan növény, melynek előnyös tulajdonságait még nem fedezték fel. 4 Eliade, Mircea 2002 Sámánizmus. Az extázis ősi technikái. Osiris Kiadó, Budapest.

1

eredményezhetnek, viszont kórós állapotokat kúrálhatnak. Az alkohol, a kávé és a tea, ill. az összes pszichostimuláns hatású gyógyszer is drog. Megváltozott tudatállapothoz ugyanakkor sokféle módon lehet jutni, pl. meditálás, böjtölés, testi gyakorlatokkal összekötött koncentráció által, beleértve a zenét, a szexet vagy a jógát; illetve a sámánok, jógik, próféták, látnokok és a kerengő dervisek összes módszerét is. Ekkor a szervezetben többek közt saját előállítású stimuláló kémiai anyagok, un. „endomorfinok”, azaz endorfinok szabadulnak fel. Megkockáztatható, hogy az emberi tudatnak nincsen egységesen, fajra jellemzően standardizálható normál állapota, mert annak megítélése erősen szituáció és kultúrafüggő. Ámbár az elmének lehetnek – és vannak is – tipikus, egyes dimenziókban standard állapotai, de hogy azokból melyik a normális és mikor, az ízlés és kultúra kérdése. 5 Minden ismert kultúra alkalmazza azonban a normalitás mint megfelelőség, alkalmasság kritériumait és az ehhez képest megváltozott tudat állapotának „diagnózisát”. Szintén minden ismert kultúrában használnak drogokat is. Művészeti világokat és mezőket viszont csak komplex társadalmak intézményesítenek. Az azokat konstituáló diskurzusok és gyakorlatok vivő témájául csak akkor szolgáltak, szolgálnak drogok, amikor a tudatosan droghasználó ([szub-]kultúrák) ezoterikus, misztikus másságára, a fantáziára és a közkeletű drog-reprezentációk fantázia képeire, a bennük foglalt viszonylagos szabadságra, hatalomra, szabadosságra, érzéki átszellemülésre vagy önmegszüntető önmegtartásra, ill. a tudattalan droghasználók közösségi hiedelemrendszereiben a varázsszer – gyógyszer jelentéseire történik utalás a drog-szimbolika felhasználásával, gyakran ezen keresztül ábrázolva a vágyat és titokzatos tárgyát, valamint állást foglalva a valóságot meghatározó uralmi viszonyok kiábrándító tényeivel, gyakorlataival szemben. Az álom és rokonai: a jelenések, a fantáziálás, a „day-dream” a lélek megmutatkozása 6 és az egyéni szabadság letéteményese, utolsó mentsvára és egyben szimbóluma. 7 Jelentéseik megfejtése mindig valami mágiához közelítő tevékenység volt. Ellenőrzésük, irányításuk a hatalom korlátlanságának mértéke és szimbóluma. Megjeleníthetőségük és bevallhatóságuk a lehetőségek és korlátok próbaköve.

5

Pl., hogy mikor és hol hogyan kell normálisan viselkedni egy vadállat, egy haldokló vagy egy nő társaságában, különösen ha vér is van a dologban, annak egy része evolúciósan kialakult, örökletes, biológiai késztetéseknek, egy másik része ugyanígy létrejött kognitív rendszerek kulturálisan alakított motivációinak eredőjeként az egyszeri személyiség viselkedése során nyilvánulhat meg. Ennek dekonstrukciója elég szép feladat. 6 Az antropológia egyik megteremtője EDWARD BURNETT TYLOR az általa kigondolt animizmus, az ősi és primitív lélek-hit megjelenését, sőt a szellem-lélek gondolatát az álmok és látomások során látott és átélt élmények feltételezett interpretációjával, megélőjüknek tulajdonított értelmezésével magyarázza. Eszerint az élő embernek kétféle szellemi tulajdona van, egy fantom vagy szellem-lélek (vö. „ész” és „íz” régi jelentéseivel), mely álmában vagy révületében elhagyhatja testét, kalandokba bonyolódhat más hozzá hasonlókkal, de ébredésre vissza kell térnie, különben gazdája úgy marad, hogy elment az esze. Az élet-lélek (vö. „lélekzet”) elmaradtával a lény meghal. (Ilyenkor mindkettő [dialektikus egységben?] távozik. És hogyan viszonyul ehhez Psyché? Vö. 44. jegyzet) Ld. Tylor, Edward B. 1871 Primitive Cultures I. Murray, London, 12-13.o. Ez a keresztény-európai hagyományra és a karteziánus dualizmusra (test-lélek) épülő magyarázat inkább Tylor és a mi kultúránk lélek-reprezentációin alapszik, annak ellenére, hogy ezen alapmű a XI. fejezetétől e gondolat illusztrálására sorol példákat, melyeket ugyanilyen szellemiséggel jegyeztek le. A szerteágazó problémakör vitatása azóta is tart. Vö. Damasio, Antonio R. 1996 Descartes tévedése - Érzelem, értelem és az emberi agy. Aduprint Kiadó, Budapest és Pléh Csaba 2003 A természet és a lélek. Osiris Kiadó, Budapest. 7 Keserű Katalin é. n. Mese, látomás, álom a magyar művészetben 1903-1918. in.uő. szerk. Megfestett álmok (kiállítási katalógus, Ernst Múzeum [2004]).

2

A Pimodán 8 projekt A kábítószeres látomás-szimbolika képzőművészeti megjelenítésének egyik legismertebb és legszebb magyarországi példája GULÁCSY LAJOS (1882, Budapest– 1932, Budapest) Az ópiumszívó álma c. képe. (olaj, vászon, 163 x 92,5 cm, Janus Pannonius Múzeum, Pécs) Ma ismert formáját 1918-ban, a festő végleges elmegyógyintézeti bezárása előtti évben kaphatta meg és egy korábbi, feltehetően 1913-ban Padovában festett kép, a Rokokó koncert bal oldali harmadának átalakításával jött létre. (A közepe elveszhetett, a jobb oldalából készült a Rózsalovag [Chevalier aux Roses, 1914, olaj, vászon, 170 x 103 cm, MNG, Budapest])

8

A Hotel du Lauzun au Pimodan, Quai d’Anjou 17. Szt. Lajos-sziget, Párizs; a Lauzun és Pimodan nemesi nevű családok szállása híres épület. DUC DE LAUZUN, ANTOINE NOMPAR DE CAUMONT, sikeres hadfi volt a Nagy Kisasszony – XIII. Lajos fivérének leánya, XIV. Lajos születése előtt és a király után a legmagasabb rangú francia – utolsó szerelme, kortársak szerint a “legkisebb férfi a világon”, portréja szerint szépnek sem mondható. Házasságukat a Napkirály nem engedélyezte, később a férfit börtönbe vetették. Szabadulása után ebben a palotában lakhatott. A Pimodan nemesi nevű családok katolikus, királyhű katonák voltak, az 1789-es forradalom után ők „kapták vissza” az épületet. GEORGE DE PIMODAN az osztrák udvar szolgálatában esett magyar fogságba 1848-ban. (Souvenirs des campagnes d'Italie et de Hongrie par le général marquis Georges de Pimodan. 2e éd. Paris, Dentu, 1861. Nem volt magyar-barát, persze németül is kiadták.) A pápai állam védelmében esett el az olasz csapatokkal szemben Castelfidardonál 1860-ban. Az épület viszont ekkor már rég az antikvárius és műgyűjtő JEROME PICHON báró tulajdonában volt, aki a felső szint egyes helységeit THEOPHILE GAUTIERnek és CHARLES BAUDELAIREnek adta bérbe, ahol ők és barátaik működtették a Club des Hashishins-t 1844-től 49-ig. Így került be a Pimodán épületnévként és szimbólum gyanánt ADY 1908-ban a Nyugat első négy számában megjelent Magyar Pimodán című írásába. Vö. 19. jegyzet. A palota ma múzeum.

3

4

1909-ben jelent meg a Nagyváradi Napló június 13-i számában Gulácsy A virágünnep vége című impressziója. 9 Ennek apropója, hogy ekkor a Magyar Impresszionisták És Naturalisták Körének (MIÉNK, belőlük vált ki a Nyolcak alapítóinak jelentős része) külsős tagjaként velük és a nagybányai iskola egyes alkotóival közösen állított ott ki. A VIRÁGÜNNEP VÉGE Impresszió

Csöndes csobogása a virágok halmazával teleszórt tónak hangzott el a villakert árnyas kis kövecses fasorában, ahol én ültem, a csodabogaras fiú és –

Aurélia… A bárkák, a virágos pompás bárkák összegyűltek, hogy újrakezdjék a harcot - a léha harcot…

9

Első megjelenése: Nagyváradi Napló 1909. június 13. 9. o. A szöveg elektronikus átirata Szíj Béla szerk. 1979. Gulácsy Lajos; Corvina, Bp. 158-159. o. alapján készült. Az „impresszió” a szerző saját terminusa elbeszéléseire. http://www.verslista.hu/gulacsy/07irasok/viragveg.htm

5

…Bordó virágok, mint csokra ében hajának - piros virágok, mint a gránát - kacsintgatnak igen messzünnen, hiú haragos gőggel… Kedves ábrándos, kék ezüst virágok, lengő, hajlongó girlandokba néznek sóhajba fúlva… Álmai az ő szép lelkének. Halványzöld Olea Fragrans fehérlő szirmai csodás, elbűvölő illatával, csábítva, híva csalogatnak. Azt hiszem, feléje vonnak… A csata mámoros zajában kacagva vívódik egy cudar kis dal: Trallala / Trallala / Hivő szava / Lét szamara / Hí hé! Lo la / Hí hé! Lo la

A nap mosolyog, s aranysugárban úszik minden csónak, míg táncoló fénykölykök rohannak, ingerkedve csipkékkel, csokrokkal, belékötve a vágytól reszkető szalagleánykákba, ugrándoznak, csókolóznak és pajzán mámoruk feledteti velük korai elmúlásukat. Belé hullanak a tóba, és meghalnak. Szegény aranyfürtös fénygyerekek.

6

S a hiú leányok, a szalagocskák csak tovább libegnek-lobognak, s kínálgatják magukat Hold kifli hercegnek, ki ügyet se vetett rájuk. Sápadt és haragos, hogy a hegyek jobban szeretnek a napfényben sütkérezni, és díszöltönyüket csak a tiszteletére öltik fel, s mikor ő jön, gyászosan integetnek feléje sötét palástjukban s fázva húzódnak el előle…

A virágok ismét mosolyognak. Mimóza mosolygása az apró porcelán babának, törékeny nippfigurának. Kis ismerősöm híva integet, csipke kendőcskéjét lobogtatva… Kacagó, apró, csacska vágyak köröttem szállnak… Gyermekkorom hívó emlékmeséje… Elhagyott, hűvös kertek. Szederindáknak szürkéskék lombjai… Kék lila ködképe falusi csöndségnek… Tíz éve ennek… Aurélia még Élike volt… A cudar dalocska vígan táncol, a korzó sokasága összegyűlt s a díjkiosztás Don Juanja köré nyomul… Kacaja a víg csoportnak felénk is elhat. Il primo premio. Il primo premio. Az első díjat elnyerte hát az álnok sárga csónak. Mary is ott van, Jessy is ott van, a két haszontalan gyerek… Pipacs piros ruhájuk fel-fellibben, zöld fényben csillog huncut szemük, mely a tóhullámmal kél viadalra, s smaragdját onnan lopkodja, hogy őrültté tegyen…

7

E szemek sugara szórja szüntelen a vágy csillogó szikráit felém, míg a virágünnep tobzódó kacaja epedve fúl a [ – – / – – / – υ υ/ – – ] 10 haldokló virágokkal ölelkezve a már csendes tónak kéjes ölébe. Hold kifli herceg fitos, hivalkodó orrát fölüti a hegyek mögül, melyek a napnak mutogatják bíborpiros esti szertartásos palástjukat… A bíborpír ellopkodja tőlem a kert édes titkait… Félek, egy nap elvész anélkül, hogy önző vad vágytól egészen áthatva szívjam magamba azt a sok szépet, amit a kert illatos virágai a szobrokra rácsókolnak, elvész egy nap anélkül, hogy a kert elzenélte volna nékem azokat a szent hazugságokat, melyekért egy évet érdemes élni - s egy évig még élek. Hiszen a méreg, mit a mámor lihegő perceiben, redős bíbor virágok kéjjel túlontúl átitatott szirmaiból, mohón, reszketve szívtam magamba, nemsokára hatni fog, s én a csodabogaras, mandulaszemű fiú, meg fogok halni az elefántcsonttorony aranyveretű kapujánál… Szép hosszúkás keskeny ujjaim, melyeken a körmök mint ékkövek ragyognak, belemarkolnak a lépcső hideg kövébe, kaparni fogják, izzó kínnal vérig kaparni fogják… Macskaszerű arcom oda fog tapadni az opálég érzéketlen lapjára, gúnyosan vad hivalkodó daccal.

Szintén 1909-ben, nem sokkal ez előtt jelent meg CSÁTH GÉZA (1887-1919) Ópium című novellája a Nyugatban, amit a szerző kötetében utólag 11 SASSY ATTILÁnak (1880-1967), a korszak egyik jeles képzőművészének ajánlott, aki akkoriban publikálta AIGLON néven az

10

Ritmizálás az alatta lévő szótagokra vonatkozik. A vége un. adonoszi zárlat, előtte két szpodeusszal, stb. A novella ritmusának tüzetesebb elemzése nem e tanulmány témája. A szöveg- és képrészletek megfeleltetései a szerző asszociációi, nem a festő gondolatainak rekonstrukciói. Kiemelés tőlem. 11 Délutáni álom, 1911. http://mek.niif.hu/00600/00634/00634.htm#27

8

Ópium-álmok – Songes d’ opium c. sorozatát. 12 Ennek második kiadása az Ópiumszívó álma keletkezésének idejére, 1918-ra esett.

12

Első megjelenés: 1909. Világosság könyvnyomda, előszó: Rónai Mihály. Vö. Keresztúrszki Ida: Az örök áfium, Palimpszeszt 1997. 5-6. mellékletében a Sassy metszetek 2. kiadásának reprodukcióival. http://magyarirodalom.elte.hu/palimpszeszt/05_szam/04_sa.htm

9

Csáth így ír egy feltételezett és varázslatosított alternatív élet kilátásairól: „Csendes szobában, ahol puha szőnyegekben meghal minden zaj, és színes üveg szórja szerte a kicsiny mécs pisla lángját, feküdjetek hanyatt. Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek. Hiszen a szűkmarkú isten is csak azért ajándékozott minden nyomorult féregnek egy-egy pillanatot ebből az életből, hogy éljen, folytassa az életet, hogy új életet okozzon. Az új féregnek pedig ismét kijut egy pillanat. A lét essenciája olyan drága portéka, amelyből egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak - egy órát. Aki ebbe belenyugszik, az belenyugodott abba, hogy meghaljon, mielőtt megszületett. Aki azonban valójában emberré tudott lenni, és számot vetett magával - mint méltóságához illik -, az raboljon magának mindennap tizennégy órát. Ez a tizennégy óra egyenlő négyszáz generációnak nyolcezeréves életével. De számítsunk csak ötezret. Egy nap alatt tehát ötezer esztendőt élek. Egy esztendő alatt ez körülbelül kétmillió évet jelent. Föltéve, hogy az ópiumszívást mint kifejlett erős férfi kezded, és nagy gondot fordítasz testi épséged fönntartására - amelyet legjobb ügyes orvosra bízni - tíz esztendeig elélhetsz. És akkor húszmillió éves korodban nyugodtan hajthatod fejedet az örök megsemmisülés jeges párnájára. Aki ezen az áron nem mer és nem akar az öröklétből húszmillió évet - az éljen száz esztendeig, és sokasodjék meg az ő utódaiban.” 13 Az ópiumot Gulácsy regényében, a Pauline Holseel 14 VII. részében említi futólag Cevian Dido alteregóval kapcsolatban, a lényből (?) művé lényegülő Pauline bemutatásának estélyére tett előkészületek között: „A városból mindjobban fölhangzott a tolakodó zaj, s Dido bezáratta a nagy ablakok üvegtábláit, hogy kedves csendjét a fehér szobának semmi se zavarja meg. Már ott pirregett a forró tea a samovárban, kékes nyelvecskéjével nyalogatta a láng a fém csillogó arczát, s Cevian még csak várt, csak várt. A muzsika a szomszéd zeneteremből illedelmes bókkal közeledett. A hangok ezüst czipellőben tánczoltak be. Guavin ’Mon pauvre ami’-ját játszották. Cevian rágyújtott egy Gewits czigarettre, mely ópiummal volt gyengén átitatva, és unott, bágyatag álmossággal nyújtózott végig az aranyhímzésű szőnyeggel letakart kereveten.” 15 Azt gondolom, hogy az ópium nem valóságosabb motívum, mint az elefántcsont torony kapuja előtt körömszakadtig halott festő opál égre tapadó macskaszerű arca, azaz szimbólum, a művészi szabadság, a transzcendens beleélés, a látomásos, eszményien esztétikai élet szimbóluma. Lehet tapasztalati élmény alapja is, de nem lényeges. Motivációja kora művészeti világának diskurzusában produktív és ma is igen élő gondolat, az esztétikai

13

Nyugat 1909. 4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm Csáth valószínűleg e novella megírása után, naplója szerint 1910. április 19-én adta be magának az első morfin injekciót és vélhetően soha nem szívott pipából ópiumot. A Nyugat 1910. 2. számában lelkes ismertetése is megjelenik Aiglon grafikáiról: Jegyzetek egy új rajzgyűjteményről és a művészetekről. „Csak nézni kell ezeket a rajzokat, és hamarosan médiumaivá leszünk a művésznek, minden kapcsolatot megértünk, és az ópiummámor logikáját hamarosan átérezzük. Hiszen valamennyiünkben megvannak azok a csírák, amelyekről a részegség kinöveszti a mesebeli fákat, erdőket és rengetegeket, hiszen minden emberen egyformán hat (vagy hatna) az ópium, és a legszegényebb fantáziát is megtermékenyítené, nekilendítené és fölszárnyazná. A művészet pedig megcselekszi velünk, hogy ezt az utat, amelyet [a művész] a mámor állapotában megjárt, visszafelé tehetjük meg. Mi a mámor végére érkezünk és annak a nyomán, amit a költő nekünk elmesél, haladunk vissza az álomképek birodalmában.” 14 E regény fejezeteinek változatai 1909 és 1917 között keletkeztek, a Faragott kép Paulinéról című fejezetét az Egyetemi Lapok közölte 1910 októberében, de ezt a szerző később átalakította. „Ugyancsak 1910-ből ismerünk egy Paulinét ábrázoló kéziratlapot, amely a Pauline bemutatása című fejezethez kapcsolódik.” Nagy Márta – Kurdy Fehér János in Gulácsy Lajos é.n. (1994) Pauline Holseel, Ferenczy Könyvkiadó, Budapest, 123.o. 15 Gulácsy Lajos é.n. (1994) Pauline Holseel, Ferenczy Könyvkiadó, Budapest, 38.o.

10

kivonulás és a kifinomult ízlésbe való belső emigráció gondolata. THEOPHILE GAUTIER (1811–1872) Az ópiumpipa című élmény-elbeszélése 1838-ban jelent meg a La Presse c. napilapban Párizsban. 16 Arról szól, hogy hogyan ismerkedett meg a szerző egy barátján keresztül az ópiumszívással. A pipát is leírja: „cseresznyefa csibuk egy porcelánból készült gombaféleséggel a végén”. Ez közvetlen keleti eredetre utal, mert Európában és főleg Angliában akkor már széles körben elterjedt opiátokat enni vagy inni szokták. Úgy kezdi, hogy Alphonse-t lakásában fényes nappal egy mécs világánál találta a díványon ülve. Az előbb említett pipába a padlóviaszhoz némileg hasonló barnás pasztát tett, ami „bugyogott és fortyogott a gomba öblében, ahogy az elefántcsont végű szopókát megszívták. A füst fokozatosan a keleti Hyppolite Mailly litográfiája, 1860 után parfümök sejtelmes illatával töltötte meg a szoba levegőjét.” 17 Kész a pozícionálás. Ezután vizuális benyomások élénk leírásai következnek – Gautier festőnek készült – a nap további eseményeiről és főként éjszakai látomásairól. Utóbbiban egyik fontos motívum, hogy a hópehelyként szállingózó, örvénylő szellemek egyike, egy lenge fehér fátyolba öltözött bájos ifjú hölgy, aki csupasz lábait hanyagul maga alá kapva megült a szoba sarkában, arra kérte, hogy csókjával segítse az élet világának közelében maradni, mielőtt szertefoszlik a végtelen, hideg űrben. Mert oly fiatalon ragadta el a halál, hogy nem lehetett része a világ gyönyöreiben. 18 Aztán eltűnik, de a szerző utána ered és teljesíti kívánságát. A csipkerózsika mese-szüzsébe beépülnek az „ördöngös kocsis” történet motívumai, a lánykából pedig ördöngös nő lesz. Mint minden álom az életben, ez is a valóságban ér véget. Biztos, hogy mindhárom magyar szerző ismerte és osztotta Gautier tanait a művészetről és a művész szerepéről a Parnasszuson. Számos motívum-egyezés okán feltehető az is, hogy e novella témája különösen érdekelte őket. Gautier pozitív a drogokkal kapcsolatban, mert az általa elképzelt és képviselt parnasszizmus fontos forrása a művészi képzelet romantikus megalapozottságú korlátlan szabadsága. A művész a hétköznapi valóság felett vagy azon kívül áll, eszerint is kell megítélni cselekedeteit. VICTOR COUSINnek (1792–1867) tulajdonított híres mondást – l’art pour l’art – is ő kezdi termékenyen (félre-, át-) értelmezni az esztétikum funkcióellenességévé, önlétévé, valóságon túli valóságává. 16

Ekkor a 27 éves szerző már ismert alakja a párizsi irodalmi életnek, három éve megjelent tekintélyét megalapozó regénye, a Mademoiselle de Maupin, a La Pressenek 1836-tól húsz évig kritikusa és tárcaírója, többek közt E.T.A. Hoffmann és Goya fantasztikumát ismerteti. Vö. Partouche, Rebecca 2005 Die Karikatur zwischen Realismus und dem Beginn der Moderne. Univ. Berlin; http://opus.kobv.de/tuberlin/volltexte/2005/303/pdf/partouche_rebecca.pdf 17 Baudelaire, Charles –Gautier, Théophile 2009 Hashish, Wine, Opium. Oneworld Classics Ltd. London. 3– 18.o. 18 Tehát Tylor-i szellem-lélek kaland, avagy M. Eliade (és sokan mások) léleklátó sámánja extázis során találkozik a halott lelkével és közvetíti/teljesíti kívánságát. Ám ez egy korszellem-lélek: femme fatale.

11

A valóság feletti világ vallásos gondolat. E tekintetben persze megfelel a germanista Cousin KANTtól és HEGELtől eredeztetett gondolatainak, hogy a szépség az az isteni megnyilvánulása. És tartalmazza azt az egyház-építő eszmét is, hogy ennek az isteni szépnek világra segítése, elbírálása, terjesztése a beavatottak feladata, mert ők alkalmasak, kompetensek, hogy felismerjék a szentség megnyilvánulását, az epifániát. 1843-ban jelenik meg a Hashish, 1846- ban a Le Club des Hachichins, a Hasisozók vagy más fordításban az Asszaszinok 19 klubja. Ezek a J. J. MOREAU DE TOURS (1804–1884) doktor köré csoportosuló entellektüelek 20 saját tudatuk orvosi felügyelet melletti módosításának kísérleteit írják le. E csoport törzshelye volt a Hotel Pimodan, ami ADY ENDRE (1877–1919) Magyar Pimodánjában szerepel. 21 Moreau elismert orvos volt jellemzően pszichológiai érdeklődéssel, az álom és az őrület témájában írott szakkcikkére FREUD is hivatkozik, Álomfejtésének irodalomjegyzékében is felbukkan. 22 Georges Moreau de Tours (1848-1901) festménye apjáról (G. Moreau O. Redonnal együtt szokásosan a szimbolisták csoportjához soroltatik.)

A polgári élet világaiban viszont a drogok rendszeres használata nem volt annyira vállalható, mint amennyire elterjedt.

19

Az asszaszin utalás a Marco Polo útleírásában előforduló Hegyi öreg és asszaszinjai történetre. A Közép-ázsiai uralkodó bódító itallal tette elszánttá és rettenthetetlenné katonáit. Ez a kifejezés etimológiailag talán összefügg a „hasis”szóval. A jelenség szintén hosszú történetű, a 3. birodalom és az USA hadi érdekeltségű kutatói kísérleteztek olyan „csodaszerekkel” amik az ellenséget ártalmatlanná, árulóvá, a saját haderőt pedig csodatevővé változtatják. Vö. Újváry István 2000 Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája, Psychiatria Hungarica 15, 641-687; és http://www.daath.hu/incoming/Ujvary_ATS_review.pdf 20 Alapítói: Dr. Jacques-Joseph Moreau, Théophile Gautier, Charles Baudelaire, Gérard de Nerval, Eugène Delacroix és ifj. Alexandre Dumas. 21 „Én a magyar Pimodánról akarok írni most, arról a kényszerről, mely a tatáros, turkos magyarokat, ha magyarok s egy kicsit zsenik, beleviszi az ivásba. A francia Pimodán egy korszakban a kétségbeesett s magukat koruktól erőnek-erejével elválasztó íróknak és művészeknek felejtő helye volt. Egy hotel, melynek titkos helyiségében a szent Ópiumtól nyerték az enyhülést azok, akiket Párizs, a világ, az élet megcsömörlesztett, s akik valamivel többnek hitték magukat, mint az akkor már alaposan kikezdett keresztyén és másféle Isten. Vendégképpen, elég ideig s Gautier sugalmazására idejárt Baudelaire is, sőt eljött kíváncsiságból az a nem kisebb nevű ember, aki ma: Balzac.” Nyugat 1908. január 1.-február 16. forrás: http://mek.niif.hu/00500/00583/html/ady75.htm Ld még ehhez Tverdota György 1999 Kicsoda az Ős kaján? Itk. 1999/ 34 http://www.itk.iti.mta.hu/1999-34/tverdota.htm 22 49. Moreau, J. 1855 De l’Identité de l’Etat de Rêve et de Folie. Annales med. psych., p. 361. http://www.bartleby.com/285/8.html

12

Ezért egy drogfogyasztó karrier leírása a vallomás-irodalom szüzséinek egyikét jelentette. 23 DE QUINCEY (1785–1859) azért lebbentette föl a hallgatás fátylát saját életének viselt dolgairól, mert az ópium fogyasztását elterjedtnek vélte és erre példákat is hozott a maga köreiből. E vallomás-típus irodalmilag legismertebb darabja CHARLES BAUDELAIRE (1821–1867) Mesterséges mennyországok 24 c. gyűjteményes kötete, melynek egyes részei a Hotel Pimodanban szerzett tapasztalatokon alapulnak; értelmező, elemző részeiben és megbánása, szabadulni vágyása kifejezéséhez bőven merít De Quincey vallomásaiból. Honoré Daumier: Hasisszívók, 1845, litográfia

23

Pl. De Quincey, Thomas 1821 Confessions of an English Opium Eater. http://www.lycaeum.org/nepenthes/Ludlow/Texts/Opium/from.html; Thomas de Quincey 1983 Egy angol ópiumevő vallomásai. Európa Könyvkiadó, Budapest; http://mek.niif.hu/00400/00470/00470.htm Az előkelők a drogok fogyasztását magánéletük „várába” zárkózva, a nyilvánosság kizárásával is tehették. Az ópium használata valószínűsíthető olyan legendás személyeknél, mint William Beckford, író (Vathek kalifa), műgyűjtő, a korlátlan gazdagságú és kényes ízlésű úr archetípusa, Coleridge (Kubla khan), Byron (leveleiben említi, de a borba áztatott kenyeret preferálja), Shelly, stb. Beckford gazdagságának forrása apjának, London egykori polgármesterének jamaikai cukornádültetvénye. A Vathek kalifa írójáról, barátairól, a korról és az angol orientalizmusról ld. továbbá Lábass Endre 2002 Madárfészekárus. Orpheusz Kiadó, Budapest; különösen IV. 19. Üvegszív, 512.o. skk. 24 Baudelaire, Charles 2010 A mesterséges mennyországok, Cartaphilus, Budapest. Fordította: Hárs Ernő „1860-ban állt össze A mesterséges mennyországok című kötet, amely a korábban A romlás virágait is publikáló PoluletMalassis et De Broise kiadó jóvoltából került a könyvesboltokba. A mesterséges mennyországok majdani első részét alkotó tanulmány (De l’ideal artificiel – le Haschisch) 1858. szeptember 30-án jelent meg a Revue Contemporaine et Athenaum francais című folyóiratban. A második rész (Enchentement et tourtures d’un mangeur d’opium) két folytatásban ugyanezen lap 1860. január 15-i és január 31-i számában látott napvilágot. A Du vin et du hachish (A bor es a hasis) című tanulmányt pedig, – amely A mesterseges mennyorszagok eredeti kiadásában még nem szerepelt, s csak utóbb, az 1869-es posztumusz kiadásban kapott helyett – a Le Messager de l’Assemblee közölte négy folytatásban 1851 márciusában.” Takács M. József utószavából http://www.cartaphilus.hu/admin/Beleolvasok/utoszo/A_mesterseges_mennyorszagok_utoszo.pdf

13

A borítókon Delacroix és Ingres egy-egy képének részlete. A 19. század közepére véget érő „Pimodan kísérlet” hazánkban a 20. század elején visszhangzik elérhetetlennek tűnő magasságokban a magyar ugar felett. Ezt a visszhangot a felvilágosodástól kezdve a polgárosodásban is francia mintákat követő Német Birodalom verte vissza a saját (nemzetállami) „varázstalanodására” 25 következő reakció, a szecesszió 26 által. A müncheni művészeti mezőn először kivirágzott szecessziónak mindenesetre volt mitől elhatárolódnia, mert e téren a Müncheni Képzőművészeti Akadémia a romantikától 27 az első világháborúig európai kulturális központnak számított, ahol szinte minden jelentősebb magyar képzőművész is megfordult. 28 Ez az akadémia saját hatásán kívül közvetítette az összes korabeli francia, angol, skandináv, stb. hatást is Közép- és Kelet-Európa felé. 25

„Entzauberung”– Max Weber összefoglaló kifejezése e korszak fő változási tendenciájára, az állam(rendszer)érdekű szekularizálódásra, racionalizálódásra és bürokratizálódásra, dialektikus egységben a kapitalizálódás folyamatával. Éppen Münchenben 1917 végén tartott A tudomány mint hivatás című előadásában használta először kulcsfogalomként e terminust. Az előadás szövege magyarul Weber, Max 1995 A tudomány és a politika mint hivatás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Vö. Lehmann, Hartmut 2009 Searching for the Origin and the Context of Max Weber’s Phrase »Die Entzauberung der Welt«in uő Die Entzauberung der Welt Wallstein Verlag és http://www.e-cademic.de/data/ebooks/extracts/9783835304567.pdf 26 A név kivonulást, kiválást jelent. Első viselője az 1892-ben a Müncheni Művésztársaságból kivált 96 alkotó által április 4-én alapított egyesület, amely pár hónap múlva a Verein bildender Künstler Münchens Secession e.V. nevet vette fel. Ld. http://www.muenchenersecession.de/hist.php Kiállításaikon számos korabeli kezdeményezésnek, stílusnak helyet adtak. Hatásukra alakult a bécsi Secession 1897-ben, ami a Monarchiában nevét adta egy irányzatnak, de azon kívül ezt másként, Németországban Jugendstilnek, francia területen Art noveaunek nevezték. Ma már ez az elfogadott angol szakneve is. Ld. még Beke 1975 Nouvel Art Nouveau Psychedelique. Vö 50. jegyzet. 27 Az 1808-as formális alapítás utáni első titkára nem kisebb személy, mint Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling volt. http://www.klasse-huber.de/akademie.pdf 1803-ban híres előadásokat tartott a művészet filozófiájáról, negyven évvel később pedig megírta a Jelenések filozófiáját; Philosophie der Offenbarung http://gutenberg.spiegel.de/buch/1931/1 28 München magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850-1914. MNG; 2009. október 1 - 2010. január 10.

14

Az odaliszk 29 Az orientalizmus egzotikus jelenetei a képzőművészetek világában a narratív, historizáló, inkább akadémikus stílust tették kelendőbbé, témájukban feszegetve a kulturális másság és az ábrázolás szabadságának a női test mint szexuális „tény” ábrázolásával feltehető kérdéseit, az uralom és kiszolgáltatottság, alávetettség és önfeladás, a vágy és bűn témáját, amit a mámor szimbolikáját is felhasználva érzékeltettek. Ezeknek az adott kor európai egyéneinek életvilágaiban (is) létrejövő, de csak kívülre helyezve tematizálható konfliktusoknak korabeli időszerűségét SIGMUND FREUDnak (1856–1939) a nemek viszonyát központjába helyező pszichológiai elméletképzése is felmutatja. 30 Az odaliszk figurája francia jellegzetességnek tűnik, de angol, német és korabeli magyar művészek alkotásain (pl. EISENHUTH FERENC 1857–1903) is felbukkan. 31 A keleti kéj és a mámor ekkor kapcsolódott össze olyan erősen, hogy máig sem tudott szétválni. E szcenáriónak fontos, a jelenet indokát jelentő szereplője a hasis és az ópium fogyasztásához használt pipa, vízipipa. Ez a máig élő reprezentáció jelentős szerepet játszik bármely puritán értékeket hirdető egyén betiltásra törekvő attitűdjeinek magyarázatában: ezek a bűn vágyképei és bűnös vágyak képei.

Eisenhuth Ferenc: Ítélet előtt, MNG

29

Fr. odalisque < török odalik, ’szobalány’ „az oda szóból képezve, mely szobát jelent. Az O. jelent szolgálót, aki az úrnő mellé van rendelve és minthogy magasabb fokban van, mint a közönséges rabszolga, jelentheti egyúttal az úr, a gazda kedveltjét, kiválasztottját is.” A Pallas Nagylexikon alapján. 30 Az álom fontos szerepet visz itt is. Vö. Álomfejtés. Freud, Sigmund 1899 Traumdeutung. Franz Deuticke, Leipzig und Wien. Az álommunkában a művészi megjelenítés a legutolsó, 4. fázisba, az utólagos kidolgozás, átalakítás fázisába tartozik. Csakis e fázis ismeretében nehéz következtetni az álmot kiváltó pszichés motívumra, azaz az álmok, látomások művészi megjelenítése önmagában korlátozottan alkalmas az alkotó analízisére. 31 Ld. http://www.orientalist-art.org.uk/

15

Eugéne Delacroix (1798–1863): Algériai nők, 1834 olaj, vászon, Louvre, Párizs

Dominique Ingres (1780–1867): Odaliszk, rabszolgával, 1842, olaj, vászon, 76x105 cm, Baltimore, Walters Art Museum

16

Jean-Leon Gerome (1824–1904): Odaliszk, 41x51cm

Roger Fenton 32 Fekvő odaliszk, 1858 32

FENTON, ROGER (1819–1869) az első „hivatásos” fényképész a viktoriánus Angliában, a királyi család fotósa.

17

Képeslap 19. sz. vége, 20. sz. eleje

Technetium vizipipa hirdetés 2011 http://media.photobucket.com/image/hookah%20girl/diabolusa/Hookah_by_made_of_technet ium.gif?o=22

18

Erotikus fotók a netről, forrás a képen, 2011

19

A bűn és vágy narratíváknak ez a megfogalmazása elnyerte méltó ábrázolását az ál- és féligazságokat feldolgozó művészeti reakciók között. A megfelelő médium a társadalmi reprezentációjában, avagy csak közkeletűen tévedésből dokumentumnak tartott fotó. Ez a feldolgozás másrészt felteszi a kérdést: bevallható –e, hogy a vízipipa-szimbólum álom az álomban, mese a mesében. A képek eredendően csak illusztrációi egy olyan mesének, amely maga is csak szimbóluma irányított vagy csak kulturálisan megalkotott vágy-képzeteknek a keletről és a kéjről. 33 Kísérletezhetünk vele, hogy meddig lehetnének vállalhatóak, ha igazak lehetnének, meghagyván magunknak a vészkijáratot, hogy az egész csak paródia. És az a jó paródia, amelyik ideál-tipikus.

Jan Saudek: Odaliszk, 2003 33

Vö az Ezeregyéjszaka meséi európai és gyarmati megjelenéseinek történetével. „Galland tehát 1704-ben adja ki az első kötetet. Egyfajta botrányt okoz, ugyanakkor elragadtatást is kelt XIV. Lajos racionális Franciaországában. Amikor a romantikáról beszélünk, általában későbbi időpontokra gondolunk. Mégis azt mondhatnánk, hogy abban a pillanatban veszi kezdetét a romantika mozgalma, amikor Normandiában vagy Párizsban valaki belekezd az Ezeregyéjszaka olvasásába. Azzal kilép Boileau szabályozott világából, és belép a romantika szabad birodalmába.” BORGES, JORGE LUIS 1999 Az Ezeregyéjszaka. További utalásokkal az európai fordítástörténetre és De Quincey hivatkozásaira. In Az ős kastély. Esszék 183–200.o. Európa Könyvkiadó, Budapest. http://dutri.uw.hu/other/Jorge%20Luis%20Borges/borges42.htm#xv Az angol Ezeregyéjszaka két nevezetes kiadásának különbségei és fordítóinak életei is jellemzőek. EDWARD WILLIAM LANE (1801–1876) kéziratokra támaszkodó, illedelmes, viktoriánus angol fordításának (1838–40) hosszú évek helyszíni (Kairo) résztvevő megfigyelése és filológusi nyelvtudás az alapja. A számára zárt nővilág megfigyelésére nővérét, SOPHIA LANE POOL-t küldte, aki 1842–44 es expedíciójára elkísérte. A mesékhez fűzött etnográfiai jegyzetei külön nagy kötetben is megjelentek halála után 1883-ban. A másik fordító SIR RICHARD FRANCIS BURTON (1821–1890), az angol Királyi Antropológiai Társaság egyik alapítója nevéhez egy másik társaság, a Kama Shastra Society alapítása is fűződik. Hogy elkerülje a pornográfia terjesztésének törvényi tényállását, Ezeregyéjszaka fordítása e társaság belső kiadványaként jelent meg először. Katonafelfedező-diplomataként számos nyelvet tudott és kultúrát ismert, pl. ő volt az első álruhás mekkai zarándok. Az Ezeregyéjszaka legbővebb magyar fordítását Honti Rezső (1879–1956) nyelvész, irodalomtörténész, Honti János (1910–1945) tragikusan korán – munkaszolgálatra hurcolása közben – elhunyt mesekutatónk apja készítette európai kiadásokra támaszkodva. http://mek.oszk.hu/03200/03210/

20

Jan Saudek: Nargilé [török: vízipipa]

Jan Saudek: Nargilé No. 6, 2003 21

Az érintettek is egyre határozottabban vitatják az orientalizmus által rájuk kényszerített képet, illetve tiltakoznak ellene. Kérdés, hogy ez a tiltakozás nem szintén valamiféle kényszer (felvállalása, belsővé tétele) –e? A közel-keleti turisztikai iparról elterjedt nézet szerint a látogatók által igényelt erotikus tánc programokat szegényebb afrikai vagy kelet-európai országokból importált fellépőkkel igyekeznek megoldani.

Burkan Kum: Történelemmérnökség – Elrabolt odaliszk, 2007

22

Canan Senol: Odaliszkok, 1998, Brooklyn múzeum Tanulságos ebből a szempontból a „kelet”, illetve az „iszlám” reprezentációinak változása vagy bővülése. Az orientalizmus kritikusai által megkérdőjelezett korai ábrázolásai a civilizálatlan, keleties patriarchális hatalmat és zsarnokságot a női test szexuális kitettségének és ájult vagy remegő behódolásának ábrázolásával érzékeltették, míg ma a moszlim nők egyéni szabadságának megnyirbálását a nőiség nyilvános megjelenítésének visszaszorítása és korlátozása szimbolizálja. Mindegyik reprezentációban közös viszont, hogy aktiválja a szegény áldozatok megmentésének forgatókönyvét. 34

Canan Senol: Mai török női szerepek 34

RUTH BENEDICT írta le, hogy az amerikai kulturális hagyomány számára milyen fontos a „megmentés”. Minden hőstett fényesebben ragyog, ha megmentés is van benne. Leírja a japánok csodálkozását is, hogy egy amerikai tengerésztisztet egy győztes ütközet után nem azért tüntettek ki, mert legyőzte az ellenfelet, hanem azért, mert megmentett két sérült csatahajót is. Benedict, Ruth 2006 Krizantém és kard. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 47.o.

23

Marylin Manson koncert, Elkülönítő cella odaliszkoknak Az elfajzott művészet KARL MARX (1818–1883) azon megállapításának, hogy a vallás a nép ópiuma, éppen az a gyökere, hogy abban az időben az opiátok nem csak gyógyszerként való fogyasztása, hanem gyerekeknek csitítóként való beadása, illetve élvezeti cikként való használata már nem csak az ópium barlangok (ang. opium den, 35 fr. fumerie [d’opium]) világában, hanem a szegényebbek körében is, pirulák és cseppek (Laudanum, stb.) formájában, tetemes mértéket öltött. Akinek már erre sem futotta, annak maradt a vallásos áhítat. Ez felhívta magára a társadalomjobbító értelmiség és a vallásos puritanizmus figyelmét. Mintha drogok okoznák a szegénységet, kilátástalanságot és a szekularizációt. A 19. század közepétől kezdődik a drogok társadalmat fenyegető problémaként való kezelése, a fogyasztás korlátozására irányuló mozgalmak szervezése, ami mögött nem kis mértékben az orvosok és a gyógyszerészek szakmai, szakértői szervezetei állnak. Természetesen a népegészségügy problémáinak megoldásán túl e jövedelmező piac kisajátítása sem volt utolsó szempont számukra. 36 A prohibicionizmus érvrendszere sem sokat változott azóta, az Egyesült Államok már a 20. század elején e mozgalom élére állt, 1906-ban akkori gyarmatán, a Fülöp-szigeteken betiltotta az ópium kereskedelmét, majd 1914-től az államok egész területén nem csak a kereskedést, hanem az orvosilag nem indokolt birtoklást is büntethetővé tette. 37 Ezzel elkezdődött egyrészt a drogok orvosok és gyógyszerészek által való forgalmazásának és gyógyszeripari termelésének korszaka, másrészt az ezen a körön kívül esők, fogyasztók, terjesztők, termelők 35

http://en.wikipedia.org/wiki/Opium_den Gerritsen, Jan Willem 2000 The Control of Fuddle and Flash: a sociological history of regulation of alcohol and opiates. E.J. Brill, Leiden, etc., különösen 6. fejezet, 117.o. skk. http://books.google.hu/books?id=5T2UzjucWjYC&lpg=PT1&ots=mI2hkQrF5S&dq=Gerritsen%2C%20Jan%20 Willem%202000.%20The%20Control%20of%20Fuddle%20and%20Flash&pg=PA255#v=onepage&q&f=false 37 Az 1919-től 1933-ig tartó alkoholtilalom is ennek a tendenciának volt köszönhető, története és eredményei ismertek. 36

24

kriminalizálása. Közös következményük, hogy mindkettő biztosítja a viszonylag magas árszínvonalat és távol tartja a tömegeket. Az autonóm művészeti mező létrejöttének korai diskurzusait az élményszerzés és ábrázolás szabadságáról gyorsan felváltotta a társadalmi mezők relatív autonómiájának korlátozása a közhatalmi tőke tulajdonosainak rendpártiakra váltásával. A csoport-autonómiák megszüntetésére különböző formákban azóta is minden egyigazságú politikai erő törekszik. De ezen kísérletek által csak a művészi lehetőségek tere szűkül be katasztrofálisan, a művészeti világ nem szűnik meg.

Ópium álom, 1931, Brassai gyűjtemény Sajátos dokumentum az 1937-es berlini kiállítás, az Elfajzott művészet (Entartete Kunst), amit állítólag 2 millióan láttak. A kiállított művek elfajzottsága változatos okokra vezethető vissza, a művészeket ért vádak között szerepel a homoszexualitás és a drogozás is. A sors fintora, hogy a kiállítás anyagát német állami gyűjteményekből vették, ahol ezek szerint még röviddel a kiállítás előtt is tudták, hogy mit érdemes beszerezni. 38

38

Bourdieu, Pierre – Haacke, Hans 1995 Free Exchange. Stanford University Press

25

Entartete Kunst, 1937, enteriőr, balra Kurt Schwitters, középen pedig Kandinsky és Paul Klee képei, akiknek nem sok közük volt a dadaista mozgalomhoz. Ez is jelzi a diktatúrák stílusérzékét. A felirat: Vegye komolyan [a] Dadát! megéri (Georg Grosz). A fasizmus elől Amerikába emigrált Grosz 1949-ben mint egy pittsburgh-i zsűri tagja állítólag kedvezően vélekedett egy akkor 21 éves fiatalember, Andy Warhol egyébként elutasított képéről. 39 39

1949. Warhol’s painting The Broad Gave Me My Face, But I Can Pick My Own Nose was rejected for the annual exhibition of the Associated Artists of Pittsburgh. Juror George Grosz, the German artist, was said to have praised the work. http://edu.warhol.org/20c_chron.html; vö. http://www.warhola.com/earlyart.html.

26

A szecesszió német közvetítéssel sok mindent átadott a nemzetközivé váló művészeti világ diskurzusaiból, reprezentációiból. A Münchenből indult mozgalom szervezeteit a Harmadik birodalom oszlatta fel 1938-ban. 40 Az el nem fajzott művészet apologétáinak igyekezete az izmusok heterodoxiájának kiküszöbölésére, a művészeti élmény és megfogalmazásának korlátozására szerencsére nem járt sikerrel, de ismertek „eredményei”. Psychedelicatesse Amerika A II. világháború után, részben az akkor létező két világrendszer sajátos dialektikájának köszönhetően, a kapitalista világban elkezdett kialakulni az élménytársadalom (GERHARD SCHULZE 41 ), a kreatív iparok közül elsősorban a zenei tett szert nagy befolyásra, megteremtve ezzel a popkultúra alapjait. A nemzetközi művészeti mező és világ közepe is eltolódni látszott 40

Intézményként a II. világháború után 1946-ban újjáalakult és kiállítóhelyek formájában ma is létezik. Vö.: http://www.muenchenersecession.de/hist.html 41 Elgondolkodtató megfogalmazása az individualizáció és a fogyasztói társadalom kettős hatásának először 1992-ből. Schulze, Gerhardt 2005 Erlebnisgesellschaft. Campus Verlag. Frankfurt, ld még http://www.gerhardschulze.de/; a kérdéskör magyar ismertetése: Éber Márk Áron 2008. Túl az élménytársadalmon? Szociológiai Szemle 2008/1, 78–105.o. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-869/szoc_szemle_2008_1/TPUBL-A-869.pdf

27

Amerika irányába. Ma ennek a különféle lokalitásokra korlátozott élményrendszereknek a globális rizikó-társadalommá (ULRICH BECK 42 ) alakulásával kell szembenéznünk. A II. világháború lezárása után válik a művészeti és tudományos mezőben zajló diskurzusok frekventált témájává az 1938-ban ALBERT HOFFMANN által feltárt lizergénsav diethylamid (LSD-25) hatása és használata. Olyan irodalmi megfogalmazásokat tart számon a kultúrtörténet, mint ALDOUS HUXLEYtól (1894–1963) a Szép új világ c. irodalmi rendszerpamflet szerzőjétől származó The Doors of Perception – Heaven and Hell, (1954) Az érzékelés kapui – Menny és pokol, 43 ami persze alkalmat ad JIM MORRISONnak egy zenekar elnevezésére. Huxley a II. világháború előtt Los Angelesbe költözött Európából, 1953-ban HUMPHRY OSMOND 44 (1917–2004), egy szintén brit származású, Saskatchewanban (Kanada) működő pszichiáter hatására meszkalinnal kísérletezett, ami a peyote kaktuszból nyerhető alkaloid, ennek egyik szintetikus válfaja a lizergénsav. Témánk szempontjából e műben a vizuális élmények hangsúlyozása és a képzőművészeti alkotások (Vermeer, Cézanne) szemlélete jelenik meg mesterségesen tágított tudattal. Később OSCAR JANIGER 45 (1918– 2001), a szintén LSD-vel kísérletező hollywoodi pszichiáter egyik partnere és páciense is lett. Az 1950-es évek elejétől az USA-ban államilag támogatott kutatások folytak az LSD hatásairól. A megbízó CIA valami „igazság szérum” kidolgozását várta a kutatóktól, melynek beadása után könnyebben vallanak az érintettek, de várakozásaik nem váltak be. A kutatások viszont kimutatták, hogy a marihuana származékok (THC = tetrahydrocannabinol) és az LSD együttes hatása növeli a pszichózis valószínűségét, ami indokolhat néhány tragikus kimenetelű esetet. 1954 és 62 között Oscar „Oz” Janiger, San Franciscoba települt német származású pszichiáter kísérletezett az LSD alkotói folyamatokra és energiákra tett hatásával.46 Ezek a kísérletek a felvilágosult tudományosság „törvénykereső” attitűdjét dokumentálják, keresvén azt az anyagot, inputot, amivel a kreativitás kiváltható lenne. Ez közelebb vihet annak megértéséhez és persze befolyásolásához, ipari előállításához. E kísérletekről csak néhány éve jelent meg összefoglalás, melyből kiderül, hogy eleve alkotó szándékú, gyakorlatú embereknél elő lehet idézni, fel lehet szítani ezt a folyamatot, de belső indíttatás és az azt szolgáló ismeretek nélkül senki sem lesz alkotó. 47 Az alábbi képsorozat is egy ilyen kísérlet folyamán jött létre, ahol a vállalkozó művész kétszer 50 mikrogramm LSD-t kapott, kb. egy óra eltéréssel a kettő között. 48 A helyszín műteremnek volt berendezve és rajzlap, szén, pasztellkréta, tus, toll, tempera, valamint vízfesték állt kötetlenül rendelkezésre. 42

Beck, Ulrich 2008 Világkockázat-társadalom Belvedere, Szeged, és ld. még a szerző weboldalát http://www.ulrichbeck.net-build.net/index.php?page=start [2011.05.] további utalásokkal. 43 2006 Szukits Könyvkiadó, Budapest, és http://www.daath.hu/showText.php?id=2 A mű címe idézet William Blake: Menny és pokol házassága c. művéből. „Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne föl az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek.” Huxley, Aldous 1963 The Doors of Perception, http://www.erowid.org/psychoactives/writings/huxley_doors.shtml 44 Tőle származik a „pszichedelikus” kifejezés 1957-ből; < gör. ψυχή (psyche, "lélek") és δηλοῦν (deloun, "kinyilvánít"), jelző, a.m. „lélekmegmutató”, vö. 6. jegyzet 45 http://www.erowid.org/culture/characters/janiger_oscar/janiger_oscar.shtml 46 http://www.makeahistory.com/index.php/section-blog/302-lsd-effects-on-creativity-free-book-based-on-thegroundbreaking-and-controversial-research-on-lsd 47 Dobkin de Rios, Marlene – Janiger, Oscar 2003. LSD, Spirituality, and the Creative Process. Park Street Press, Rochester, Vermont. http://books.google.hr/books?id=BSLGKvZpe8QC&lpg=PA103&ots=K95dXzPoeG&dq=Oscar%20Janiger%20 lsd%20art&pg=PA3#v=onepage&q=Oscar%20Janiger%20lsd%20art&f=false Lelkiismeretes dokumentáció számos esetről, de úgy tűnik a lényeget Huxley „elírta” előle. 48 Ez elég kicsinek számító dózis, még kezdő számára is. Huxley a halálos ágyán kért ennyit, ám kimúlta, az „örökké tartó pillanat” magánesemény maradt. Épp aznap lőtték le J. F. Kennedy-t.

28

20 perccel az első 50 μg beadása után, a művész még nem érez hatást.

29

85 perccel az első és 20 perccel a második dózis bevétele után. A feljegyzés szerint a paciens fel van dobva, azt mondja: – Tisztán látom magát, teljesen tisztán… És ez minden. Kis gondom van a ceruza fegyelmezésével. Mindig mozogni akar.

30

2 és fél órával a kísérlet kezdete után a művész koncentrált figyelemmel rajzol: – A körvonalak normálisnak tűnnek, csak nagyon élénkek. Minden változtatja a színeit. A kezemnek követnie kell a vonal erőteljes kanyargását. Úgy érzem, mintha a tudatom mindig abban a testrészemben összpontosulna, amelyik éppen aktív: a kezemben,… a vállamban,…a nyelvemben.

31

2 óra 32 perc, a pácienst magával ragadta a vázlatfüzete. – Másik rajzot készítek. A modell körvonalai normálisak, de a rajzomon nem. A kezem kontúrja is kezd furcsává válni. Nem egy jó rajz, igaz? Próbálkozom egy másikkal.

32

2 óra 35 perc, – Egy lendülettel csinálok egy rajzot…megállás nélkül…egy vonal…nincs törés. A rajz befejezése után a paciens nevetni kezd, majd valami felkelti figyelmét a padlón.

33

2 óra 45 perc, a paciens megpróbál bemászni a rajzeszközök közé, izgatottnak látszik és lassan válaszol arra a késztetésre, hogy még rajzoljon valamit. Elhagyják a szavak. – Én…minden…megváltozott…megszólítanak…a maga arca…belemerül…ki is? Egy melódiát dünnyög. Temperával fest.

34

4 óra 25 perc, a paciens 2 órát a heverőn feküdt és a kezeivel hadonászott a levegőben. Visszatérése a rajzoláshoz hirtelen volt és határozott. Eszközeit tollra és vízfestékre cserélte. – Ez lesz a legjobb rajz, mint az első, csak jobb. Ha nem vigyázok eléggé, elvesztem az uralmat a mozgásom felett. De nem akarom, mert tudom. Tudom. (Egyre ismétli.) A kép utolsó néhány vonását már úgy rajzolja meg, hogy keresztül-kasul szaladgál a szobában.

35

5 óra 45 perc, a páciens másfél órán keresztül egyfolytában mozgásban volt a szobában, átszelte az irányok minden lehetséges kombinációjában. Aztán leült rajzolni és úgy nézett ki, mint akinél elmúlt a drog hatása. – Újra érzem a térdeimet. Azt hiszem, kezdenek elkopni. Ez egész jó rajz lett, csak nehéz a ceruzát megtartani. (Krétával rajzol.)

36

8 órával a kísérlet kezdete után a paciens a heverőn ül, azt mondja, elmúlt minden hatás, eltekintve az arcok ritka elváltozásától. Még egy utolsó rajzot kérünk, amit minden lelkesedés nélkül teljesít. – Semmit nem szeretnék mondani az utolsó rajzról. Rossz és érdektelen. Inkább hazamennék! A rajzon német nyelvű felirat „Noch müde” – még fáradt(an). TIMOTHY LEARY The Psychedelic Experience c. műve 1964-ben jelent meg. Ezidőtől nyer polgárjogot a psychedelic art, ami máig létező irányzatot jelöl. A Wiki-tudás is külön szócikkben, számos linket közölve tartja számon. 49 Az alkotók többsége a kreatív iparban működik mint zenei kiadványok vizuális tervezője, a koncertek látványtervezője, melybe az összművészetiség gondolatán keresztül tér vissza a fin de siécle (Gesamtkunstwerk) szelleme. Stilárisan érdekes a szimmetria-rendszerek és a fraktálok kedvelése, a szőnyeg- vagy képregény-szerű elrendezés, neon színek használata, stb. 50 A képregény a pop óta referencia-

49

http://en.wikipedia.org/wiki/Psychedelic_art Beke László 1975 Nouvel Art Nouveau Psychedelique. In uő. szerk. 1994 Művészet/Elmélet. Balassi Kiadó, Budapest, és http://www.daath.hu/printText.php?id=91 50

37

témája és visszatérő hivatkozása a kortárs képzőművészetnek. 51 Az LSD-t 1966-ban tiltották be Amerikában, ezután gyógyszergyári előállítása is megszűnt.

Martina Hoffmann: Lysergic Summer Dream, 2006 http://www.martinahoffmann.com/ Az álom-motívum újabb megjelenése.

51

Szubkultúra és Underground - Helikon, Világirodalmi Figyelő Budapest, 1976/1

38

A saját használatú csodavilág designerei már foglalkozási ártalomból is jól ismerik a számítógépes alkalmazásokat és a cyberteret, a közösségi oldalak világában is jelen vannak. LARRY CARLSSON 52 a facebookon ezt tartja fontosnak elmondani magáról:

▬▬ CLФSΞ БФΓH ΞУΞS ▬▬▬▬ ≺∰◡∰≻ ΓФ SΞΞ ▬▬ ЩIΓH ΓHΞ ФΓHΞЯ ΞУΞ ▬▬▬▬ Close both eyes to see with the other eye ’Csukd le szemeid, hogy más szemmel láss!’ A cirill betűk formáinak felhasználása egyfajta kalligráf titkosírás számára érdekes, tanulságos grafikai divat. Nem más ez, mint tömeges fogyasztásra „lájtosított” nácáty = „Nadsat” 53 -szleng, aminek dekódolásához már nem kell tudni orosz szavakat, mint ANTHONY BURGHESS (1917-1993) Gépnarancs 54 (1962) című negatív utópiáját olvasván a narrátor és egyben főszereplő Alex és társai által használt dialektus, a nácáty megértéséhez, de még a cirill betűk ismerete is zavaró lehet. A hatás élvezetéhez elég annyit tudni, hogy egy távoli, régebben nagyon veszélyes és ellenséges birodalomban ilyesféle betűket használnak, de már nem olyan hatalmasak és ellenségesek, hogy egy kis Gorbi-mánián átszűrt, kikacsintós utalást ne engedhetne meg magának a kreatív tipográfus. „Popizmus – Gyár” (Factory) 1961–62-ben, amikor már Kubában és az égben is voltak, a Gépnarancsban még erős paranoia nélkül vizionálható volt az oroszos típusú világrend és kultúrájának 55 terjeszkedése, indokolandó a klasszikus modernitás értékrendjének megváltozását. 1968, az amerikai holdra szállás és az emberarcú kapitalizmus nyugat-európai, valamint az emberarcú szocializmus közép-európai bukása (etc.) után már nem volt erre szükség, hogy a „nincs jövő” érzése vegye át a virággyerekek naivitásának helyét. Az átalakulás nyertesei között a yuppie életforma, vesztesei között a punk válik követendővé. A művészeti mezőn megjelenik a művészeti világ ironikus reflexiója a műkereskedelem és a kreatív ipar tudatos befolyásolásának, bűvölésének, kvázi-kigúnyolásának művészi programjaként. 52

http://larrycarlson.com/ U.m. „tini”, vö. or. один[-]нацать, ’11’, две[-]нацать ’12’, итд.=stb. 54 Burgess, Anthony 1962 A Clockwork Orange; 1971-ben Stanley Kubrick rendezett belőle nagy hatású filmet. Magyarul: Burgess, Anthony 1990 Gépnarancs. ford. Gy. Horváth László; Európa Könyvkiadó, Budapest. 55 http://iconicphotos.wordpress.com/2010/01/11/nikita-khrushchev-and-his-shoe/ 53

39

A (nemzetközi) művészeti mező és világ ikonikus alakja és nagy hatású formálója a hatvanas évektől ANDY WARHOL (1928–1987). Számos ismert és híres műve mellett legnagyobb alkotása a marketing technikák eredményes művészeti alkalmazása, saját nevének híres márkává pozícionálása, 56 a „personal branding” 57 technikáinak alkotó kialakítása. Hatása máig tart. A Shoteby’s aukciósház egyik vezetője mondta, hogy három biztos márka van a piacon: Picasso, Warhol és Hirst.

A képen Warhol mint Robin és NICO (Christa Päffgen 1938–1988), a Velvet Underground énekesnője. Az utóbbi zenekar már a Beatles fénykorában repetitív zenével és később a punkban kiteljesedő motívumokkal operál. Vezérelakja LOU REED (Lewis Allen Rabinowitz 1942– )A Heroin 58 c. számuk szövegében 59 a ’hősnő’ jelentésre is reflektál, hogy Heroin, it's my wife and it's my life …’Heroin a feleségem és az életem…’ Warhol gazdag életművében sok gesztussal igyekszik sokkolni amerikai közönségét, de saját művei között a drog nem kapott nevesített szerepet, csak jelen volt, mint az underground kultúra része. Ennyi mondható róla ma is, hogy jelen van, de nem diszkurzív téma, csak kifejező, felhasználható motívum a művészek, a művészeti mező szereplői számára. Jelentései sokfélék lehetnek, de sok szállal kapcsolódnak az álomhoz, a mámorhoz, a szabad élménykereséshez, és természetesen kritikailag az ipari élménykereskedelemhez és a tudományosan megalapozott tudatbefolyásoláshoz, aminek eredménye és szimbóluma a csodatevő 56

http://warholfoundation.org/; http://www.warhol.org/default.aspx; http://edu.warhol.org/index2.html; http://www.warhola.com/index.html; http://www.region.sk/warhol/index2.html 57 „Key principle: Don’t try to do everything yourself. Find a horse to ride.” Ries, Al - Trout, Jack 2001 [1981]. Positioning: The Battle for your Mind. McGraw-Hill; 183.o. skk. http://books.google.com/books?id=QupddZiRKkUC&lpg=PP1&dq=Positioning%3A%20the%20battle%20for% 20your%20mind&hl=hu&pg=PP1#v=onepage&q&f=false 58 A heroin is egy opiát, amit a morfin kiváltására kísérleteztek ki először, nevét állítólag onnan kapta, hogy hatására a kezeltek hős(nő)ként tűrték a fájdalmat. 59 http://www.sing365.com/music/lyric.nsf/heroin-lyrics-velvetunderground/4ba134c1553ef8da482569880027eaa2

40

gyógyszer, a pirula. Itt is létrejön a természetes – mesterséges ellentéte, a növényi alapú stimulánsok fogyasztói-társadalom-kritikai használata és a steril és tudományiparilag előállított designer drogok között, de a határvonalak legalább olyan elmosódottak mint egy mai társadalomban a csoport-kultúráké. A magyarországi percepciót jelzi itt VETŐ JÁNOS (1953– ) HAJAS TIBORról (Frankl Tibor, "Biki" 1946–1980) készült képe: Lou Reed total (1978) 60 Nagyjából megmutatja egy hazai művész játékterét, mondjuk nemzetközi viszonylatban. Kínálja magát az összevetés az előző század végével és a magyar Pimodán légkörével. Lemaradásaink mértéke és magyarázatai különbözőek, de a lemaradás maga állandó. Egyes hazai művészek integrálódhatnak külhoni művészeti világokba (galériákon keresztül) és művészeti mezőkbe (nemzetközi csoportok tagjaként), de a hazai művészeti mező keretét és a hazai művészeti világ alapját mégis csak a magyar ugar adja.

A zsinór okán is Warhol egy 80-as évekbeli képe. Aztán sajnos Hajas meghalt, Vető pedig MÉHES LÓRÁNT ZUZUval (1951– ) kezdett együtt dolgozni, ami saját „posztmodern szociálimpresszionizmusuk” kimunkálásához vezetett. 61 Zuzu beolvasztotta a pszichedelikus művészet tanulságait is. 62

60

http://www.c3.hu/~ligal/38.htm http://www.artpool.hu/Al/al02/Veto.html, http://www.artpool.hu/Al/al02/Veto-Zuzu.html 62 http://www.zuzu-artist.com/index.php?page=kezdolap&lang=hu 61

41

Vető Zuzu kiállításának megnyitóján, Liget Galéria 1988

Méhes Lóránt Zuzu: Jézus szíve, 2001

A Warhol utáni művészeti világ résztvevői a show bizz-zel kreatív iparilag összeolvadva tovább cizellálták belső hierarchiájukat, ami egyre inkább a piaci és marketing értékek beidézését jelentették, az idézőjeleken túl a pénzben kifejezhető érték teljesen valódi kasszírozásával és elismerésével. A fogyasztói célcsoport számára az önboldogító sterilitás mutatkozott kelendőbbnek, amit DAMIEN HIRST (1965– ) egyik, drogtémát érintő műcsoportjának belső fejlődése mutat: a gyógyszeres szekrények punkos talált-tárgyként kezelésétől, amik a kurátori lelkesedés ellenére a műkereskedelemben szerényen sikertelenek maradtak, a pirulák és kapszulák szimbolikus és vizuális pointilizmusáig, amik a legutóbbi gazdasági válság kezdetéig a műtárgypiac legsikeresebb szereplői között voltak láthatók.

Hirst az első Gyógyszerszekrényeket 1989-ben állította ki a Goldsmith-díjának tiszteletére rendezett tárlaton, aztán rögvest csinált belőlük tizenkettőt a Sex Pistols első lemezének

42

számairól elnevezve. Később készültek más polcozott tárlók mindenféle tárgyakkal, csikkekkel, stb. töltve. Egyik legnagyobb sikerét aztán ezekkel a síkban maradó, falra függesztve is mutatós tárlók pirulák másolataival töltött változatával érte el. Az első, óriási darab (kb. 180x900x10 cm) 2000 és 2002 között készült és Lee Kun Hee, a Samsung volt igazgatója tulajdonaként a Leeum – Samsung múzeumban (Szöul) látható (és minden képe jogdíjas 63 ). Címe Haláltánc, de talán a Bölcsődal (Lullaby) sorozatnak ez volt az első darabja. A négy évszak esszenciájának megjelenítéséről írnak a Bölcsődal sorozat kapcsán, de csak a Tavasz és a Tél nyert publicitást. (Még egy van valószínűleg a művész tulajdonában, így jön ki a négy.) A Tavasz 182.9 x 274.3 x 10.2cm. és 6136 kézzel festett, gyantából, illetve fémből készült tablettát tartalmaz. Szerényebb méretű művészi gyógyszertárlókból mintegy 40 létezéséről tud az irodalom.

A Lullaby Spring-et a qatari királyi család vásárolta meg 2007. 07. 22-én 19,2 millió dollárért. Csak hónapokig tudta tartani az élő művész alkotásáért aukción fizetett legmagasabb ár rekordját, mert aztán jött Jeff Koons és a kínai befektetők többet adtak művéért. Ugyanakkor a Haláltánc a Bölcsődal – Tavasz méretének két és félszerese, de nem aukción került értékesítésre.

63

Megnézni itt lehet: http://www.flickr.com/photos/textlad/5142925798/; http://www.flickr.com/photos/textlad/232278172/ És persze Szöülban.

43

A Lullaby Spring előkészítése a Shoteby’s árverésére

Ez a Lullaby Winter. Gagosian galéria. A gyógyszerek fehér és pasztell színekben játszanak, a hátterük tükör.

44

A Pharmaceutical paintings sorozat A foltos (spot) sorozat 1990 óta készül, Hirst asszisztensei a kivitelezők. 64 Minden folt egyedileg kikevert szín.

Hirst: Tetrahydrocannabinol, 2004, 162 folt, 109.2 x 203 cm

Hirst: LSD, 2000; 143 folt 106.7 x 127 cm 64

Rachel Howard painted Hirst's best spot paintings. http://www.rachelhoward.co.uk/Rachel_Howard/Home.html Another painting assistant who was leaving and asked for one of the paintings. Hirst told her to, “’make one of your own.’ And she said, ‘No, I want one of yours.’ But the only difference, between one painted by her and one of mine, is the money.”

45

Hirst: Pharmaceutical Painting, 2005 Az Új vallás sorozat

Hirst: Judas Iscariot, 2005, print, 66.7 x 50 cm

46

Hirst: Crucifix és Golden Charm, Other Criteria Poisons and Remedies sorozat Damian Hirst 2010. Poisons and Remedies katalógus; szöveg: GARY SHTEYNGART 35.6 x 29.2 cm; két könyv műanyag tokban; Poisons book: 36 oldal kép, kemény fólia elválasztóval; Remedies book: 52 oldal kép; Design: Graphic Thought Facility, London; kiadó: Gagosian galéria és az Other Criteria

47

Ez nem Hirst, ahogy az Erowid.org ki is emeli, ezzel nevesítve a vizuális forrást. A 2011-es new yorki Armory Show is bőven tartalmazott utalásokat a drogos szubkultúrára.

48

Damian Hirst: Pharmaceutical Painting, Armory Show, New York, 2011. 03.

DFC Group 2010 Porcelán nyaklánc: OXY DFC 65 , Armory Show, New York 65

Az OXY DFC utalás egy party-drogként is használt gyógyszer, az Oxycodon nevére

49

DFC Group “A Winter Of Love” fotók: Marco Ovando, performer: Corina Lawrence. Magic Mushrooms: Orfeo Quagliata. Armory Show, New York, 2011. 03.

Sisley hirdetés, Zoo Agency 2007, Shanghai Talán nem véletlenül jut eszünkbe e képpel kapcsolatban HELMUT NEWTON korábbi munkássága. 50

Újra itthon

Szántó Dániel: Merci c. képregényének egy részlete, a második képen a férfi kezében mákgubó. 66 A magyarországi művészeti mező és művészeti világ – szociológiailag indokolhatóan – nem mutat jobb képet nemzetközi összehasonlításban pl. a magyar gazdaságnál, csak ebből a típusból nincsen (annyi) fekete. Meg mint Merciből. De hogy összeérjen a kezdet a végével, még meg kell említeni SZÁSZ JÁNOS 2007-es filmjét, az Ópiumot, ami Csáth Géza életének epizódjait dolgozta bele az Egy őrült nő naplója címen Csáth által kiadott dokumentum kötőanyagával valami narratíván túlmutató ábrázolásba. A film művészeti vezetője, látványtervezője SZÖLLŐSI GÉZA (1977– ) 67 , a Roham magazin és galéria 68 szellemiségéhez is közel álló alkotó volt. A Betelgeuse a „bételgőz”, ezzel bételünk.

66

Rosszcsontok Műcsarnok, Budapest 2003. december 19 – 2004. február 8. http://szollosi.eu/ 68 http://www.roham.hu/ 67

51

Értelmezési segédlet-kísérlet Igyekeztem, hogy sok szín, árnyalat és forma együtt legyen, melyek által képet alkothatunk magunknak a jelenségekről és a jelenségeket leíró, megnevező kategóriákról, fogalmakról, valamint az irányukban megmutatkozó és az általuk megmutatott attitűdökről, amiket felhasználni és bemutatni szándékozom annak érdekében, hogy e tanulmány ne csak ismert közhelyek ismételgetésébe fulladjon művészi élményről, látomásról, annak jogosságáról, ill. szükségességéről és a hozzá vezető rögös útról. E közhelyek is elnyerik majd méltó helyüket a normatív diskurzusok (FOUCAULT) történeteiben. A normatív diskurzusok a kényes témákról való társadalmilag elfogadott és ajánlott beszédmódot jelentik, amelybe való beilleszkedés és szótárának használata egyrészt az elfogadhatóság feltétele, ami a beszélőt a szakszerűség és szakértőség aurájával veszi körül, másrészt biztosítja azon attitűdök és nézőpontok elfoglalását, ahonnan és ahogyan nehéz rálátni ezeknek a diskurzusoknak a valóságot konstruáló jellegére. Kívülálló nem lehet kompetens, aki kompetens, szükségszerűen konform is. Kiindulásként rögzíthetjük, hogy a drog-probléma fontos és súlyos társadalmi kérdés, megoldása azért sem egyszerű, mert a társadalom sok(féle) csoportját sokféleképpen érinti. A képalkotás pedig, mint a kifejezés fenti használata is mutatja, a megértés, megragadás szinonimája egy kép/zet létrehozása és kontextuális alkalmazása révén. A dolog megragadása a név által (pl. név- és szómágia, szaknyelv, …nevét hiába szádra ne vedd, emlegetett szamár…) vagy a kép által (pl. ábrázolás, szimbolizáció, képírás, szentkép, tervrajz, ne fesd az ördögöt a falra… stb.) a reprezentáció, a megismerhetőség, a dologgal való érintkezés, valamint az esetlegesség befolyásolásának (pl. vajákosság és szabványosítás) eszköze. Ezért nem mindegy, hogy valamit miként ábrázolunk, mert ábrázata később valósággá válva visszaköszönhet. A köznyelvin túli szimbólumképzés a vallási-ideológiai, a tudományos és a művészeti területeken vált önálló tevékenységgé, „iparággá”, amely szimbólumaival a különféle tapasztalatok, érzékletek, gondolatok mögül felsejlő összefüggéseket a világ, a valóság vagy a valóságok rendszerévé, megragadásává, elsajátításává igyekszik változtatni. Tehát uralása, irányítása vagy érvénytelenítése hatalom gyakorlási kérdés. Történetileg ismeretlenül korán, a törzsi társadalmak terében vált szakterületileg (részben) önállóvá a vallási-ideológiai, a tudományos és a művészeti mező közös őse. E mezők terén folyó diskurzusok fősodra eltolódott, mélységük változott az egész társadalom terének képét tektonikus energiákkal átalakító hatalomszerkezeti változások (az udvari kultúra és az egyes udvarok virágzása és romlása, az uralkodó, a nemesek, a polgárok és a nép figurációinak (ELIAS) átalakulása, valamint háborúk és forradalmak) és a szekularizáció folyamata szerint. A közös forrású diskurzusok szétágazó folyamai közé az egyes, önállósodó mezőkből intézmény-hegyek gyűrődtek, behatárolva ezzel az egyes ágensek cselekvési terét. A művészeti mező önállósulása során a görögök (pl. ARISZTOTELÉSZ) által még techének, gyakorlati tudásnak tartott ábrázoló művészet fokozatosan a saját gyakorlatát és módszerét – az élmény, az érzet megformálását, bemutatásának módját tehette vizsgálata tárgyává. (A művészetről szóló mimézis [utánzás] – poézis [alkotás] kettősének vitájából, amely részben a forma és tartalom nagyhatású dichotómiájában folytatódott, a vita, e fogalmi párosok rögzülése került ki győztesen. A „poiesis” az az alkotó gondolat, amit, amiket a valóság utánzásának, mimézisének techné-jével érzékelhetővé kellett tenni és aminek kigondolása hosszú ideig nem a művész autonóm [öntörvényű] feladata volt.) Ez aztán a művészetben és a tudományban egyaránt először a módszer autonóm megválasztásának jogát tette témává. A reneszánsz áttörése után először a manierizmus tobzódott a lehetséges ábrázolásmódok heterodoxiájában, amelyből a tartalomért felelős megrendelők hatalmuknál fogva a számunkra barokk-ként ismert változatokat tették leginkább elterjedtté. A fantázia is

52

először a manierizmusban vált az ábrázolásmód fontos kérdésévé, amikor az udvarokban nagy befolyást szerzett képzőművészek erőfeszítéseinek, formálisan pedig a perspektíva-tan elméleti igényű megfogalmazásának nyomán az ábrázoló művészetek a szabad művészetekkel (artes liberales), a szabad emberek (nemesek) számára is művelhető tevékenységekkel egyenrangúvá váltak. A látomások megjelenítését, a fantázia képeit Európa nyugati és déli felén az ábrázoló művészetek 16. sz. végi – 17. sz. eleji concetto-ja (koncepciója, ideája) honosítja meg, ősévé válva ezáltal számos későbbi, a valóság lényegét a realitáson túl kereső irányzatnak. 69 Ez az időszak természetesen jelentős társadalmi átalakulások, a reformáció és az ellenreformáció győzelmének időszaka. A barokk lecsengésével majd megint az erjedés és burjánzás veszi át a főszerepet, a rokokó udvaraival, gyarmataival, pasztoráljával és orientalizmusával és a vállakozói típusú gyarmati kereskedelem árui közt megjelenő, aránylag gyorsan olcsósodó égetett szeszekkel és ópiummal. A zsoldos hadseregek alkalmazásával lendületbe jött egy nagyarányú társadalmi átrendeződés, amit specializációnak és professzionalizációnak nevezhetünk és máig tart, hatásai ennek megfelelően szerteágazóak, sokrétűek és szinte felbecsülhetetlenek. 70 A nemességet kiemelő és megkülönböztető harcos életforma fokozatos, nyugatról keletre terjedő megszűnésével ez a réteg érdekeltté vált egy exkluzív, a nem nemeseket jól megkülönböztető és kizáró udvari kultúra kialakításában. A nemesség háborús jövedelmeinek elapadtával függővé vált az uralkodói udvar jutalmazó kegyeitől és még inkább érdekeltté lett abban, hogy az udvarban csak a megfelelő magaviseletet, beszédet, öltözetet és egyéb kulturális jegyeket felmutatók maradhassanak meg, csökkentendő a konkurenciát és növelve a közös kulturális mintákban gyökerező szolidaritást. Az udvarban pedig ezek a kulturális jegyek szigorú szertartásrendeknek megfelelő viselkedések elvárásának formájában alakultak ki. Az udvari életben való kötelező részvétel másrészről jó alkalom volt az uralkodó számára nemessége szemmel tartására és regulázására. Így jött létre az udvariasság és az obligát magas kultúra, valamint annak részeként a művészeti világ. E rendszer fenntartásához és finanszírozásához szükség volt a gyarmatok bevételeire és az államháztartást feltaláló merkantilizmusra, annak működtetéséhez pedig főként polgári származású szakértői rétegre az adminisztrációban és a kereskedelemben. Az adminisztratív és kereskedő réteg egy része ezen meggazdagodott, ha kellett megnemesedett, neofita buzgalmú tömegeket és tekintélyes vásárlóerőt biztosítva a magas kultúra felértékeléséhez. A hatalmas létszámú udvarok számára a barokk (és rokokó, valamint Lajos-stílusok, stb.) palotaépítészeti remekei biztosították a színteret. Ezek építészeti rendszerének keretében jött létre a rendezvények számára rendeltetett, árkádos, napfényes, később az árkádok bezárásával sok ablakos, csillárokkal is bőven ellátott közösségi tér, a galéria. 71 Az itt tartott vagy csak spontán létrejött találkozók fényét és tulajdonosaik presztízsét emelték a galériában közszemlére tett újabb beszerzésű műtárgyak, megteremtve így a kiállítás és közönsége prototípusát. A gyarmatokon előállított és a gyarmati kereskedelem által busás haszonnal terjesztett, 72 Nyugat-Európában és Amerikában is jól ismert drogok (ópium, hasis) viszont csak mellékszereplőként kerültek be a magas kultúra látókörébe, az éppen kialakulóban lévő művészeti világ diskurzusainak áramába. Az okok többfélék. 69

Vö. Hocke, Gustav René 1991 [1957] Die Welt als Labyrinth. Rowohlt, Berlin etc. és Panofsky, Erwin 1999 [1924] Idea. Corvina, Budapest. 42.o. skk. 70 A folyamat egyes aspektusait a szociólógiai irodalom klasszikusai ismertetik, pl. Elias, Norbert 1987 A civilizáció folyamata, Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat Kiadó, Budapest; Habermas, Jürgen 1971 A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, [1999. Osiris,] Budapest 71 Vö. Elias, Norbert 2005 Az udvari társadalom. Napvilág Kiadó, Budapest 72 A Brit Kelet-Indiai Társaság portugál minta nyomán 1773-ban határozta el, hogy indiai területein gyártott ópiumot ad el Kínának. Az ópium terjedése és a haszon lefölözése miatt alakult ki a vita a császári adminisztrációval, amely az ópiumháborúkhoz vezetett.

53

Az egyik, hogy az udvari kultúrára az ennek következtében létrejött magas kultúra kritikai pozíciójából reagáló felvilágosodás és a romantika dialektikájának diskurzusa főként a világ megismerésének, felfogásának és elsajátításának módszerét, lehetőségét vitatta meg, amelyen belül a témát a művészi élmény és kifejezése episztemológiai, valamint az idea ontológiai státusza jelentette és nem pedig forrása. 73 Ezek az egymást kiegészítő folyamatok hozták létre egész mai világunk alapjait, amik éppen most kezdenek inogni. A felvilágosodás tudomány-vallása felvette a művészeteket is a világ leltározásának és megismerésének nagy analitikus programjába, – a mimézis vonalat folytatva – a művészetek helyet kaptak a világ kutatásának módszerei között. 74 Valahol itt gyökerezik az egységes tudományos és a művészeti akadémiák gondolata. Az állam mint üzemszervezet koncepciójába ez a szemlélet illett bele teljesen. 75 A művészeti és a tudományos mezők így örökölték azt a már kipróbáltan működő egyházias intézményrendszert és hierarchiát, ami a magas, udvari kultúra létrejöttének időszakában éppen ezek javára mondott le, kényszerült lemondani bizonyos szimbolikus pozícióiról, és ezen intézmények együttesen integrálódtak a hatalmi mezőbe az állam kontrollja alatt. Tehát a szimbólum-termelő mezők relatív függetlenségének ára és biztosítéka az állami intézményrendszer vezetőinek, képviselőinek hatalom-konform kiválasztódása, kiválasztása. A többieket elintézi a kontraszelekció és az a módszertani kényszer, ami egyre inkább olyan metódusok használatát teszi csak elfogadhatóvá, melyek kizárólag intézményes keretek között elsajátíthatók és gyakorolhatók. Ugyanakkor az intézmények biztosítják a lehetőséget, pl. a „mester – tanítvány” hálózatokon keresztül, a „világokba” való integrációra. A romantikus holizmus pedig elfoglalta ennek a technokratatudományos-prakticista programnak a bírálati pozícióit, szintén a magas kultúra nevében, ahol az egyén alkotói szabadsága ugyan nem ismer el semmilyen korlátozást, csak a tudományos és művészeti világ elfogadása, legitimáló pecsétje nélkül teljesítménye nem számíthat szakmai elismerésre. Ellenben megnyílt az üzlet perspektívája, a tömegekkel való kommunikációé. Ennek lehetőségeit megteremtette a közlekedés, a technika fejlődése, színezett metszetek, litográfia, fotográfia, olcsóbb nyomtatás és főként a fizetőképes kereslettel rendelkező, valamelyest iskolázott, literátus tömegek megjelenése. A (képző) művészeti világ számára létre jött a galéria és a színház, a vásári mutogatás összeolvadása, a belépőjegyes kiállítás, az irodalomban a ponyva- és tömeg-irodalom, az újságok és a kritika. A Palais Royal galériájáról és a rendszer működéséről az irodalmi világot és mezőt jól ismerő BALZAC nyújt meggyőző beszámolót az Elveszett illúziók c. művében. 76 A tömeges eladások révén létrejövő üzleti sikerre viszont a magas kultúra – alapvető exkluzivitása okán – mindig is gyanakvással tekintett. Itt is adódik némi analógia a vallási világgal, érezhetően felvilágosult magaskulturális közvetítéssel; miszerint az igaz tan és a kulturális érték terjesztése érdem. A magas kultúrában megszerzett tőkét, befolyást be lehet fektetni üzleti vállalkozásba, de önmagában üzleti sikerrel bejutni a magas kultúrába lehetetlen. A felvilágosodás és a romantika dialektikus egységét színezi az orientalizmus témája. A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika fantázia-világának kedvelt színhelye a kelet, amit támogat a gyarmatokról származó ismeretek színes kavalkádja. MONTESQUIEU is perzsának állítja kritikus ifjait. Természetesen ezek az ismeretek attól olyanok, hogy ezeket veszik észre, akarják meglátni, miként az ezeregyéjszakából a halványan áttetsző ruhájú rabnők táncát. Mert ha nem a mennyben, akkor valahol messze, előlünk elzárva, egy 73

Doorman, Marteen 2006 A romantikus rend. Typotex, Budapest. Sullivan, Graeme, 2005 Art Practice as Research. Inquiry in the Visual Arts. Sage, London. 75 Vö. Heeren, Arnold Hermann Ludvig 1817 Handbuch der Geschichte des Europaeischen Staatensystems und seiner Colonien… Bey Rich. Lehner Universitäts-Buchhändler, Wien. 76 de Balzac, Honoré én. Elveszett illúziók, 2. rész Egy vidéki nagyság Párizsban. Ld. http://mek.niif.hu/04500/04511/html/02.htm 74

54

titokzatos helyen lennie kell egy (ideális) világnak, ahol mindaz lehetséges és szabad, ami számunkra itt lehetetlen és tilos. Ez szintén kulturális univerzálé, miként az aranykor mítosza, mert a messzeséget mindig időben is mérjük. Erre rímel a bölcs vadember és a bölcs nép toposza. Mint ahogy az is általánosnak tűnik, hogy az uralom-fantáziák gyakorlati megvalósítását hódítók a meghódított területeken és annak lakosságával kezdik, ahol kevésbé kötötték kezüket ismerős hazai viszonyok. Gondoljunk történelmi sorban a spanyolok délamerikai berendezkedésének eseteire, a japánok cselekedeteire Mandzsukuo lakosságával vagy az amerikai hadsereg életére Délkelet-Ázsiában, stb. Ezek történeteiben és az ezekről szóló történetekben gyakran játszanak szerepet drogok is. Persze a privát szféra növekedésével e fantáziák kísérleti megvalósítása „otthon” is lehetővé vált. 77 A művészetek szabadsága, a művészeti mező önállósodása a 19. században az önálló, belső fejlődésű téma és módszer kikiáltásának jogában csúcsosodott ki. Ezt fejezné ki a l’art pour l’art jelmondata, amit eddig használt terminusainkkal úgy mondanánk, hogy önállóságot a művészeti mezőnek önmaga diszkurzív meghatározásához. Ezt a korlátozott autonómiát a mező el is nyerte, ami rögtön az önálló stílus- és iskolateremtés heterodoxiáját, az izmusok áradását eredményezte a vizuális formaképzést állítva központba. A szabadságnak értelmezett relatív autonómia azóta is elfedi a legtöbb társadalmi csoport önmagáról alkotott képzetében a csoport létéből, a kapcsolatháló kohéziós erejéből, a belső értékrend szükségszerű hagyományozásából, a csoport-kultúrából adódó meghatározottságokat. Nem lehet akárkiből akárki, és ha a szomszéd átmegy a szomszédba, akkor nincs is otthon, de nem is ment messze. Nagyon fontos tulajdonságokat hordoznak azóta is a művészeti és a tudományos mezők az eredeti vallásos meggondolásokból: egyrészt a haszonelvűség (kinyilvánításának) tilalmát, (tehát az alkotás és a kutatás nem üzlet), másrészt az egyházi típusú intézményrendszert, ami biztosítja a szimbólumok hordozta szellemi tartalmak szűrését a társadalmi tér hatalmi mezejében létrejött kompromisszumoknak és status quo-nak megfelelően. Az autonóm művészeti és tudományos mező létrejötte korának, a romantikának is köszönheti egyik fontos összetevőjét, az archetipikus művész és tudós képét. Ezt a „zseni kultusz” tette a társadalom minden rétege számára fogyaszthatóvá.78 77

Ennek külön leágazása az avatárok élete a cybertérben. Vö Boellstorff, Tomas 2008 Coming of Age in Second Life: An Anthropologist Explores the Virtually Human. Princeton: Princeton University Press 78 „Aki a társadalom átlagából valaminő különleges tehetsége által kivált, arra a tömeg már kezdetben is félénk, megborzongó tisztelettel tekintett. Ez a tisztelet egykor még ugyanaz volt, ami az elmebetegeknek, a megszállottaknak is kijárt. Benne az animisztikus lélekelszabadulásnak (εξοτασιζ ékszotaszisz [gör.]) a hite maradt fenn. Ennek egyenes leszármazottja a Szókratész –féle δαιμονιον daimonion. A költők, mondja Platon Szokretésze az Apológiában – εϖτουσιαξοντεζ (entúsziakszontész) alkotnak, megragadottan, mint az orákulumok énekesei: nem tudják, hogy mit. Maga Platon is úgy nyilatkozik az Ionban, hogy a >>költő nem tud addig alkotni, míg az isteni múzsa meg nem szállta, míg önkívületbe nem esett, és az ész el nem hagyta.<< […] A ma használatos ’zseni’ szó filológiailag a római ’genius’-nak rokona. A latin genius a szókratészi daimonion-nak további utódja, s kezdetben általában a nemzési tehetséget, férfiúi potenciált (’gignere’) jelent, s később kötődik hozzá a szellemi természetű tehetségnek a jelentése. De ha nem tekintjük is a zsenifogalom eredetét, hanem csupán e fogalomnak napjainkban betöltött szerepére vetünk egy pillantást, kétségkívül megállapíthatjuk még ma is e fogalomnak határozottan vallásos jellegű alaptermészetét. Ez a fogalomnak egyik arca. A másik arca inkább társadalmi. A zseni fogalmának története – mint Zilsel kimutatta– nem is más, mint e kettősség fokozatos hangsúlyváltása, eltolódás a vallásos jellegtől a társadalmi felé. […] Bár egyre ritkábban, de még ma is akadnak irodalmi [művészeti] szekták, ahol csapzott haj, született terheltség titkos kórok, idült alkoholizmus és hasonló eltévelyedések nélkül senki sem számít igazi zseninek: a közvélemény íme visszatért oda, ahonnan egykor kiindult, az elmebetegek hódoló tiszteletéhez. Az érdeklődésnek ez az eltolódása az objektív műről a szubjektív élményre oly korjelenség, amit napjainkban lépten-nyomon tapasztalhatunk. […] Az irodalmi [és egyéb művészeti] használatra szekularizált szentnek, a zseninek fogalma tömegpszichológiai képlet, mellyel a nagyközönség egyrészt hódoló tisztelet árán felszabadítja magát >>unalmas<< művek olvasása [és egyéb befogadási, értékelési erőfeszítés] alól, másrészt – titkon – megnyugtatja önmagát, hogy nem is olyan rossz átlagembernek lenni, ha a kiválók egytől egyig betegek és szerencsétlenek. Hogy e zsenifelfogás nem olyan kártékony, mint amilyennek látszik, csupán azért

55

• • •

Az irodalmi és művészeti mező (3) a hatalmi mezőben (2) az alávetett térfélen helyezkedik el, miközben viszonylagos autonómiát élvez, de az egész (2, 3) a társadalmi tér (1) uralmi pólushoz közel eső részén van.

Tehát amikor PIERRRE BOURDIEU nyomán művészeti mezőről beszélünk, 79 azon egy adott korszak művészeit és az álaluk személyesen ismert művészet-pártolókat értjük, akiknek csoportjában kialakuló diskurzusok meghatározzák, hogy ezen kor ezen csoportja számára mi számít releváns művészeti kérdésnek. Gulácsy esetében ez a festő barátait, Juhász Gyulát, Silvio Sartori-t stb. jelenti, valamint ide számít Ady és köre, illetve egyre táguló körökben a korszak művészei. Ugyanezt, ill. ehhez hasonlót Foucault az adott kor és társadalom művészi lehetőségei terének nevez, míg ERVIN PANOFSKY ALOIS RIEGEL fogalmát alkalmazva ezt tartja

lehetséges, mert olyan társadalom műveltségi színvonalának, ahol ez a felfogás elterjedhetett, ártani már igen nehéz volna.”Mátrai László: Élmény és mű. 1973 [1940] Gondolat Kiadó, Budapest. 76-79.o. 79 „A művészeti mező […] a hatalmi mező alávetett pólusán helyezkedik el, amely maga a társadalmi tér uralkodó pólusán található. […] A hatalmi mező (amely nem tévesztendő össze a politikai mezővel) más, mint a többi mező: ez a különböző tőkefajták [pl. gazdasági, közhatalmi, szimbolikus, stb.] közötti erőviszonyok tere, pontosabban azon társadalmi ágensek közötti erőviszonyoké, akik, – mivel az egyik tőkefajtával megfelelő mértékben rendelkeznek – képesek uralni az ehhez a tőkefajtához kapcsolódó mezőt. A társadalmi ágensek küzdelme minden olyan esetben felerősödik, amikor a különböző tőkefajták egymáshoz viszonyított értéke (mondjuk a kulturális tőke és a gazdasági tőke közötti ’cserearány’) kérdésessé válik, vagyis amikor félő, hogy az egyensúly megbomlik azoknak az intézményeknek a mezőin belül, amelyek a hatalmi mező újratermelésére hivatottak.” Bourdieu, Pierre 2002 A kulturális alkotások tudományos vizsgálata érdekében. 61.o. In uő: A gyakorlati észjárás. Napvilág Kiadó, Budapest.

56

Kunswollen-nek, művészet-akarásnak, ami olyan, mint a művészi szándék, csak egy csoportra értve. Ők a „vallásos” szimbólumok és szimbolizációk alkotói, formálói. 80

hatalmi mező – nép

–

művészeti mező

+ +

tudományos mező

A társadalmi tér „elemi” (batteriális) szerkezete ’–’, azaz alávetett és ’+’, azaz uralkodó pólussal, melyek között számos, itt sematikusan sem ábrázolt ’mező’ és ’világ’ is található. A természetes személyek tevékenységeik és szerepeik pluralitása folytán összekötnek bizonyos mezőket és világokat és hálózatokat alkotva (a konnekcionista hálózatok működési elveinek megfelelően impulzusokat, információkat, stb.) közvetítenek közöttük. Másrészt, mikor ARTHUR C. DANTO alkotásának tartott 81 és többek között SARAH THORNTON által nagyszerűen bemutatott 82 művészeti világ kategóriáját használjuk, akkor ezen a művészet-vallás egyházi intézményrendszerét értjük, a galériákat, múzeumokat, díjakat és ösztöndíjakat, árveréseket, art faireket, katalógusokat és szaklapokat direktoraikkal és kurátoraikkal, műtörténészeikkel, vásárlóikkal és látogatóikkal, valamint fenntartóikkal és politikusaikkal együtt. A művészeti világ egy másik, kvázi gazdasági megfogalmazása a kreatív ipar, ami a művészetek összes profit-orientált használatát (a társasági formától függetlenül) és az ilyen vállalkozások működtetéséhez szükséges termékek és szolgáltatások biztosítását jelenti, szintén egyre táguló körökben: pl. alkotó közösségek (esetleg vállalkozásban), ezek beszállítói, valamint ügynökségek, kiadók, forgalmazók és ezek infrastruktúrájának biztosítói, stb. A művészeti mező metaforikusan úgy viszonyul a művészeti világhoz, mint a mikroökonómia a makroökonómiához, az előbbi ágenseinek eszköztárából hiányzik a formális (törvényi) kényszerítés és a szakpolitikák (policy stratégiák) meghatározásának lehetősége, míg utóbbi a művészeti mező szereplőinek együttműködése nélkül nem tud új műveket létrehozni. A meg sem született műveket pedig – mint utókor – nem tudja felértékelni.

80

E fogalmak jelentéseinek és egymáshoz való viszonyainak teljesebb elemzése egy másik tanulmány feladata lehet. 81 Danto, Arthur C. 1997 Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz Kiadó, Budapest. 82 Thornton, Sarah 2009 Seven Days in the Art World. W. W. Norton & Company, New York.

57

Bibliográfia (A tanulmány jegyzeteiben és a bibliográfiában előforduló internetes utalások a kézirat lezárásakor, 2011 júniusában mind a hivatkozott szöveg vagy kép lelőhelyének url-jére mutattak és működtek. Az oldalak kialakításának megfelelően van, hogy görgetni, lapozni kell a megfelelő hely megtalálásához. A bibliográfiába csak azokat az url-eket vettem fel, ahol a teljes mű megtalálható. Lágler Péter) Ady Endre 1908 Magyar Pimodán. Nyugat 1908. 1-4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm és in Ady Endre összes prózai művei 9. köt. 102. Akadémiai Kiadó, Budapest, http://mek.niif.hu/00500/00583/html/ady75.htm Aiglon [Sassy Attila] 1909 (1918) Ópium-álmok – Songes d’ opium. Világosság könyvnyomda, Budapest, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/05_szam/04_sa.htm de Balzac, Honoré én. Elveszett illúziók. http://mek.niif.hu/04500/04511/html/02.htm Baudelaire, Charles 2010 A mesterséges mennyországok. Cartaphilus, Budapest Baudelaire, Charles –Gautier, Théophile 2009 Hashish, Wine, Opium. Oneworld Classics Ltd. London. Beck, Ulrich 2008 Világkockázat-társadalom. Belvedere, Szeged. Beke László 1975 (1994) Nouvel Art Nouveau Psychedelique. In uő. szerk. 1994. Művészet/Elmélet. Balassi Kiadó, Budapest, http://www.daath.hu/printText.php?id=91 Benedict, Ruth 2006 Krizantém és kard. Nyitott Könyvműhely, Budapest. Boellstorff, Tomas 2008 Coming of Age in Second Life: An Anthropologist Explores the Virtually Human. Princeton University Press, Princeton. Borges, Jorge Luis 1999 Az Ezeregyéjszaka. In Az ős kastély. Esszék Európa Könyvkiadó 183–200.o. és http://dutri.uw.hu/other/Jorge%20Luis%20Borges/borges42.htm#xv Bourdieu, Pierre 2002 A gyakorlati észjárás. Napvilág Kiadó, Budapest. Bourdieu, Pierre – Haacke, Hans 1995 Free Exchange. Stanford University Press Burgess, Anthony 1962 A Clockwork Orange 1990 Gépnarancs. Európa Könyvkiadó, Budapest. Csáth Géza 1909 Ópium. Nyugat 1909. 4., http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm és in Délutáni álom, 1911. http://mek.niif.hu/00600/00634/00634.htm#27 Damasio, Antonio R. 1996 Descartes tévedése - Érzelem, értelem és az emberi agy. Aduprint Kiadó, Budapest Danto, Arthur C. 1997 Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest.

58

Dobkin de Rios, Marlene – Janiger, Oscar 2003 LSD, Spirituality, and the Creative Process. Park Street Press, Rochester, Vermont. Doorman, Marteen 2006 A romantikus rend. Typotex, Budapest. Eliade, Mircea 2002 Sámánizmus. Az extázis ősi technikái. Osiris Kiadó, Budapest. Elias, Norbert 1987 A civilizáció folyamta, Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat Kiadó, Budapest. 2005 Az udvari társadalom. Napvilág Kiadó, Budapest Éber Márk Áron 2008 Túl az élménytársadalmon? Szociológiai Szemle 2008/1, 78–105.o. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A869/szoc_szemle_2008_1/TPUBL-A-869.pdf Freud, Sigmund 1899 Traumdeutung. Franz Deuticke, Leipzig und Wien. Gerritsen, Jan Willem 2000 The Control of Fuddle and Flash: a sociological history of regulation of alcohol and opiates. E.J. Brill, Leiden, etc. Gulácsy Lajos 1909 A virágünnep vége. Nagyváradi Napló 1909. június 13. 9. o. In Szíj Béla szerk. 1979 Gulácsy Lajos; Corvina, Bp. 158-159. o. http://www.verslista.hu/gulacsy/07irasok/viragveg.htm Habermas, Jürgen 1971 A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, [1999. Osiris,] Budapest Heeren, Arnold Hermann Ludvig 1817 Handbuch der Geschichte des Europaeischen Staatensystems und seiner Colonien… Bey Rich. Lehner Universitäts-Buchhändler. Wien Hocke, Gustav René 1991 [1957] Die Welt als Labyrinth. Rowohlt, Berlin etc. Huxley, Aldous 1963 The Doors of Perception – Heaven and Hell http://www.erowid.org/psychoactives/writings/huxley_doors.shtml 2006 Az érzékelés kapui – Menny és pokol. Szukits Könyvkiadó, Budapest http://www.daath.hu/showText.php?id=2 Keresztúrszki Ida 1997 Az örök áfium. Palimpszeszt 1997. 5-6. http://magyarirodalom.elte.hu/palimpszeszt/05_szam/04.htm Keserű Katalin é. n. Mese, látomás, álom a magyar művészetben 1903-1918. In.uő. szerk. Megfestett álmok (kiállítási katalógus, Ernst Múzeum [2004]) Lábass Endre 2002 Madárfészekárus. Orpheusz Kiadó, Budapest. Lehmann, Hartmut 2009 Searching for the Origin and the Context of Max Weber’s Phrase »Die Entzauberung der Welt«in uő Die Entzauberung der Welt Wallstein Verlag

59

Mátrai László 1973 [1940] Élmény és mű. Gondolat Kiadó, Budapest. Panofsky, Erwin 1999 [1924] Idea. Corvina Kiadó, Bubapest. Partouche, Rebecca 2005 Die Karikatur zwischen Realismus und dem Beginn der Moderne. Univ. Berlin; http://opus.kobv.de/tuberlin/volltexte/2005/303/pdf/partouche_rebecca.pdf de Pimodan, Georges 1861 Souvenirs des campagnes d'Italie et de Hongrie par le général marquis Georges de Pimodan. 2e éd. Dentu, Paris. Pléh Csaba 2003 A természet és a lélek. Osiris Kiadó, Budapest. De Quincey, Thomas 1821 Confessions of an English Opium Eater. http://www.lycaeum.org/nepenthes/Ludlow/Texts/Opium/from.html 1983 Egy angol ópiumevő vallomásai. Európa Könyvkiadó, Budapest, http://mek.niif.hu/00400/00470/00470.htm Ries, Al – Trout, Jack 2001 [1981] Positioning: The Battle for your Mind. McGraw-Hill. von Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph 1931 Philosophie der Offenbarung http://gutenberg.spiegel.de/buch/1931/1 Schulze, Gerhardt 2005 Erlebnisgesellschaft. Campus Verlag. Frankfurt Sullivan, Graeme, 2005 Art Practice as Research. Inquiry in the Visual Arts. Sage, London. Szubkultúra és Underground - Helikon, Világirodalmi Figyelő Budapest, 1976/1 Thornton, Sarah 2009 Seven Days in the Art World. W. W. Norton & Company, New York. Tylor, Edward B. 1871 Primitive Cultures I-II. Murray, London. Tverdota György 1999 Kicsoda az Ős kaján? Itk. http://www.itk.iti.mta.hu/199934/tverdota.htm Újváry István 2000 Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája, Psychiatria Hungarica 15, 641-687; http://www.daath.hu/incoming/Ujvary_ATS_review.pdf Weber, Max 1995 A tudomány és a politika mint hivatás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

60