Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása •Esetjogok
1
Az EU jogszabályi rendszere irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket, részletszabályokat a tagállamok maguk dolgozzák ki keretirányelvek : elınyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni - kötelezı határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelezı ajánlás: nem kötelezı jellegő 2
1
emlékeztetı • A négy alapszabadság o o o o
Áruk Szolgáltatások Személyek Tıke
• Római szerzıdés céljai • Integrációs fokozatok
3
Az áruk szabad áramlása • Az áruk szabad mozgásának elvét az EUSz három fı rendelkezés-csoporton keresztül érvényesíti. • (1) belsı vámok és azzal egyenértékő díjak tilalma (EKSz 25. cikk); • (2) megkülönböztetı belföldi adózás tilalma (EKSz 90-91. cikk); • (3) mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma (EKSz 28-31. cikk). 4
2
A vámunióról
• A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.” • Ennek értelmében minden, a tagállamok közötti behozatali vagy kiviteli vám vagy azokkal azonos hatású díj bevezetése tilos. • Sıt a szerzıdés régebbi cikkei értelmében az akkor meglévı nemzeti szabályokon sem lehetett pl. a vámok felemelése vagy a vámáruosztályok átsorolása céljából változtatni. 5
• A cikk közvetlen hatállyal rendelkezik, azaz nemzeti bíróságok elıtt magánszemélyek hivatkozhatnak rá. A cikk alkalmazási köre tekintetében értelemszerően vonatkozik minden vámköteles árura, ide értve a mezıgazdasági terményeket is. • A belsı vámok és az azokkal azonos hatású díjak tilalma alól semmilyen körülmények között sem lehet eltérni. 6
3
Közös piac • közös piac : piacszabadság, piacegyenlıség és versenyszabadság: o négy alapszabadság megvalósulóban, o versenykorlátozó nemzeti szabályozás tilalma érvényesül, o verseny magán- vagy állami eredető korlátozása egyaránt tilos. o Célja olyan egységes piac létrehozása, amely feltételei egy valódi belsı piac feltételeivel a lehetı leginkább azonosak. 7
Egységes (belsı) piac (EEA) • belsı határok nélküli térség, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tıke szabad mozgása biztosított /EUSZ 14 Cikk (2)/.
8
4
Egységes európai piac • kereskedelmet korlátozó nemzeti szabályok eltörlése (negatív integráció). Kivételek csak nagyon szők körben engedélyezettek. • jogharmonizáció: a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási elıírásainak közelítése egymáshoz a belsı piac létrehozása érdekében (pozitív integráció). 9
Egységes európai piac • Érdekütközések az európai egységes piac elvárásai, szabadságok és a nemzeti jogszabályok között. • Pl. Olaszország és a pasta. • Pl. Németország és a sör.
10
5
Megkülönböztetı belföldi adózás tilalma (EKSz 90-91. cikk) • A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegő hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsı adót. • A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természető belsı adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. • Ennek alapján minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztetı jellegő, vagy a hazai termékeket elınyben részesíti. 11
Az áruk szabad áramlása 28 Cikk – EK Szerzıdés Minden olyan mennyiségi szabályozás és intézkedés, ami az import korlátozását eredményezi tilos a tagállamok között. 29 Cikk –EK szerzıdés Az export mennyiségi korlátozása, és minden ezzel azonos eredménnyel járó intézkedés tilos a tagállamok között.
12
6
Az áru • Az áruforgalom szabadságára vonatkozó szabályok hatálya: olyan a tagországokból és harmadik országokból származó árukra alkalmazandók, melyek a tagállamokban szabadon forgalmazhatók. • Fogalom a szerzıdésekben nincs meghatározva. • Alapvetıen ingó javak, ideértve az elektromos áramot. 13
A Dassonville formula elızménye • A belga törvények értelmében az eredetmegjelöléssel rendelkezı áruk csak akkor kerülhettek az országba, ha az exportáló ország kormánya igazolta az eredetmegjelölésre való jogot. A Dassonville skót whiskyt importált Franciaországból Belgiumba, de nem rendelkezett igazolással a brit hatóságoktól. A Dassonville-t vád alá helyezték Belgiumban. • A cég védelmében arra hivatkozott, hogy a belga szabályok a mennyiségi korlátozásokkal egyenértékő kereskedelmi korlátozást jelentenek. 14
7
Az áruk szabad áramlása Dassonville eset Tények: o Belgium eredetigazolást követel az exportáló országtól. o Skót whisky – Skóciából Franciaországba, onnan Belgiumba. o Az eredetigazolás Franciaországtól és nem Skóciától kell.
• Bírósági döntés: 234 Cikk (elızetes döntés) • Kérdés: Sérti az intézkedés a 23. Cikket? 15
• Döntés: Igen
Áruk szabad áramlása Dassonville eset
• Indoklás: „Ugyanolyan hatásúnak” minısül o Minden olyan kereskedelmi szabályozás o Ami képes a közösségen belüli kereskedelmet o Közvetlenül vagy közvetve o Ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni.
16
8
Az áruk szabad áramlása 30. Cikk – EK szerzıdés A 28 és 29 cikk rendelkezései nem zárják ki azonban az import, az export, vagy áruk mozgásának szigorítását, ha azt a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi, állati, vagy növények egészségének védelme, vagy a nemzeti kulturális örökség, vagy a kereskedelmi és ipari tulajdon védelme megalapozza. A kivételek listája kimerítı, a tilalmak nem válhatnak álcázott kereskedelmi korlátozás, vagy önkényes megkülönböztetés eszközévé.
17
Bírói jogértelmezés
• Az EKSz-t értelmezı bírói gyakorlat röviden úgy összegezhetı, hogy amennyiben a nemzeti szabály diszkriminatív jellegő vagy hatású, tehát a másik tagállamból származó áruval szemben közvetlen vagy közvetett módon megkülönböztetést, piacra-lépési akadályt vagy egyéb korlátozó intézkedést tartalmaz, az a közösségi joggal ellentétes. 18
9
• Az ilyen tartalmú nemzeti szabályok csak nagyon szők körben igazolhatók a 30. cikk taxatív kivételi rendszere alapján (közerkölcs, közrend, közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme stb.). • A Bíróság a megkülönböztetı jellegő nemzeti szabályokat konzekvensen a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek mondta ki, és ez alól csak igen kevés kivételt engedetett meg. 19
• a megkülönböztetés nélkül alkalmazott nemzeti szabály, amennyiben az ún. kényszerítı követelményeknek (pénzügyi ellenırzés, közegészségügy, kereskedelmi ügyletek tisztasága, fogyasztóvédelem stb.) tesz eleget, kereskedelemkorlátozó jellege ellenére nem minısül a közösségi joggal ellentétesnek 20
10
Közerkölcs • Henn & Darby eset, 1979: Az Egyesült Királyság törvényeibe ütközı pornográf import. Ez EKB helyt adott a 30. cikk alkalmazásának. • Conegate eset, 1986: Életnagyságú felfújható nıi bábuk importja Németországból az Egyesült Királyságba. Az EKB nem adott helyt a 30. cikk alkalmazásának. 21
Közrend • Centre Leclerc esert, 1985: A francia kormány a közbiztonságra hivatkozva próbálta megvédeni azt, hogy minimum kiskereskedelmi árat vezetett be az üzemanyagra vonatkozóan a francia finomítók költségeinek alapul vételével. Az EKB elvetette a 30. cikk alkalmazásának a lehetıségét.
22
11
Közbiztonság • Campus Oil eset, 1984: hasonló a Centre Lecler esethez, de itt az ír kormány közbiztonsági okokra hivatkozva érvelt azon elıírás mellett, hogy a benzin importırök igényeik 35%-át a kormány által rögzített áron vásárolják meg állami tulajdonban lévı olajfinomítótól. Itt is elutasító döntés született az EKB részérıl. 23
Az áruk szabad áramlása Bizottság v. Németország (Közegészségügy)
• Tények: o Németország el szeretné érni, hogy a sörnek nevezett ital csak árpából, komlóból, élesztıbıl és vízbıl készülhessen. o Más tagállamok rizst és más gabonákat, valamint adalékanyagokat is felhasználnak.
• Bírósági döntés: 226 Cikk – EK szerzıdés (Bizottság tagállammal szermben benyújtott keresete)
• Kérdés: Sérti-e a német jogszabály a 28. Cikket? 24
12
Free Movement of Goods (Folytatás)
Döntés: o Sérti a 28. Cikket o De alkalmazható-e a 30. cikk? „ közegészségügy”? - Nem
• Indoklás: o A kivételek köre korlátozott o A kivételekrıl igazolni kell, hogy „tényleg szükséges az alkalmazás” o Arányosság – tiltás vs. felhatalmazás o A tagállamokra rótt teher
25
Az áruk szabad mozgása Németország • Tudományos bizonytalanság esetén a tagállam dönt. • Az adalékanyagok veszélyesek az egészségre. • A németek több sört isznak. • Ezért az egészség védelem érdekében érvényes döntés született.
Bizottság • Ha máshol jó, jó Németországban is. • Németországnak kell bizonyítania. • Aránytalanság – az adalékanyagokra vonatkozó szabályok üdítıitalok esetében jóval engedékenyebbek.
26
13
Áruk szabad mozgása Összehasonlítás a Sandoz esettel • A holland törvények tiltják a hozzáadott vitaminokat tartalmazó élelmiszeripari cikkek importját, ha ahhoz nincs kormányzati engedély. • A Németországból az importır ilyen tartalmú müzliszelet hozott Hollandiába (Németországban legális termék). •
Sandozt bőnvádi eljárás alá vonták, hivatkozás a 234. cikkre
27
Áruk szabad áramlása (folyt)
• Sérti a EKSZ 28. Cikkét. Mi van a 30. Cikkben foglalt kivétellel („egészség védelme”)? • DE a 30. cikk kimerítı és tagállami intézkedésnek arányosnak kell lennie. • Teher o A tagállam kérheti az importırt, hogy szolgáltasson információt. o A tagállam köteles megszerezni a szükséges információt. 28
14
A Cassis de Dijon eset, 1979 • A német jogszabály miatt az importır nem tudta forgalomba hozni az alacsony alkohol tartalmú francia likırt a német piacon. A német szabályozás ugyanis elıírta a forgalmazáshoz szükséges minimum alkohol tartalmat, ez pedig magasabb volt mint a francia italé.
29
Az áruk szabad áramlása • • •
•
Cassis de Dijon eset Hasonlítsuk össze a Dassonville esettel! „ a fogyasztó védelme” A Bíróság kimondta, hogy közösségi elıírás hiányában a tagállamokra hárul az a feladat, hogy az alkohol tartalommal kapcsolatos kérdést saját területükön szabályozzák. DE: a korlátozást nem indokolja a közérdek,ha pedig nincs olyan nyomós ok, ami miatt alkalmazni lehetne a 30. cikket, akkor az intézkedés tilos, akkor is ha nem diszkriminatív. 30
15
• Nem akadályozhatja meg egyik tagállam sem, hogy egy másik tagállamban törvényes elıírásoknak megfelelıen elıállított és forgalmazott terméket területére behozzanak (kölcsönös elismerés elve)
31
A Dassonville formula következményei
• A Dassonville formula nyomán a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatályú intézkedések körét a Bíróság igen kiterjesztı módon értelmezte. Ez végül oda vezetett, hogy gyakorlatilag bármely kereskedelmi szabály a tagállamközi kereskedelmet potenciálisan akadályozó intézkedésnek minısülhetett, így a tagállamok szabályozási hatásköre egyre jobban visszaszorult. Ebben a megközelítésben hozott áttörést mára a Keckítélet. 32
16
Áruk szabad áramlása Keck ügy (fogyasztó védelem) • Tények: o Keck francia sört árult beszerzési ár alatt o Ezzel megsértette a francia rendelkezéseket – tilos a beszerzési ár alatti értékesítés
• Bírósági döntés: – 234. Cikk • Kérdés: Sértette-e a francia jogszabály a 28. Cikket? • Döntés: Nem 33
Áruk szabad mozgása Keck ügy(folyt.)
• Indoklás: o Áll a Cassis de Dijon ügyben elhangzott indoklás o De a francia tiltás célja nem a kereskedelem szabályozása o Bár az igaz, hogy a kereskedelmi mennyiséget csökkentheti, de…. o Az igazi ok – túl sok ügy
34
17
Free Movement of Goods Dassionville-tól Keck-ig • Dassionville – Minden kereskedelmi szabály, közvetlen, vagy közvetett... • Cassis de Dijon – Ha egyik tagállamban jó, jó mindenhol • Keck – Értékesítési formák rendben vannak, ha a kereskedelem minden szereplıjére vonatkoznak.
35
Nem kereskedelem-korlátozás • (A késıbbi joggyakorlat szerint nem tartozik a 28. cikk tilalmának hatálya alá) • Az a kamarai rendelkezés, amely gyógyszertáron kívül tiltja bizonyos gyógyszerkészítmények reklámozását; • a gazdaság minden szereplıjére egyformán vonatkozó üzletnyitvatartási rend; • bizonyos dohánytermékek eladási jogát csak engedéllyel rendelkezı kereskedık gyakorolhatják; • 12 év alatti gyermekeket megcélzó reklámok tilalma. 36
18
Szolgáltatások szabad áramlása
37
A szolgáltatások szabad áramlása • A szolgáltatást szabadfoglalkozású személy, vagy társaság nyújthatja díjazás ellenében, eseti alapon. Akkor tartozik a közösségi jog hatálya alá, ha tartalmaz határokon átnyúló elemet azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó és az abban részesülı személy más tagállamban „találhatók”.
38
19
A szolgáltatások szabad áramlása • a) A szolgáltatást nyújtó személy A államból nyújtja a szolgáltatást olyan személynek, aki B államban lakik, anélkül, hogy bármelyikük is átkelne a határon. • b) A szolgáltatást nyújtó személy, aki A államban telepedett le, elmegy B államba, hogy ott nyújtsa a szolgáltatást. • c) A szolgáltatásban részesülı személy, aki B államban lakik, elmegy a szolgáltatást nyújtó személyhez A államba, hogy ott szolgáltatásban részesüljön. 39
A szolgáltatások szabad áramlása • Vannak esetek, amikor nehéz eldöntetni, hogy szolgáltatás nyújtásáról, vagy a letelepedés jogának a gyakorlásáról van szó.
40
20
SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNYELV (2006)
• Cél: EU tagállamok közötti kapcsolatok erısítése, gazdasági társadalmi fejlıdés biztosítása. • Belsı piac: határok nélküli térség, ahol a szolgáltatások is szabadon áramolhatnak. • Az országok közötti szolgáltatások fejlıdése útjában álló akadályokat meg kell szüntetni. • Versenyképes szolgáltatási piac kialakítása. • Szolgáltatások adják a tagállamok GDP-jének és a foglalkoztatásnak kb. 70%-át! • Tagállamoknak 2009. dec. 28.-áig kellett implementálni. 41
•
Minden szolgáltatásra vonatkozik, amely nincs egyértelmően kizárva az irányelv hatálya alól.
•
A „szolgáltatás” fogalma: minden olyan önálló gazdasági tevékenység (EK-szerzıdés 50. cikk), amelyet díjazás ellenében nyújtanak.
42
21
AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK A teljesség igénye nélkül
A legtö legtöbb szabá szabályozott szakma tevé tevékenysé kenységei: •Kézmővesek; •Vállalkozásokhoz
kapcsolódó szolgáltatások; •Rendezvényszervezés; •Reklámtevékenységek; •Személyi állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatások; •Forgalmazói szolgáltatások; •Idegenforgalmi szolgáltatások; •Szabadidıs szolgáltatások; •Építıipari szolgáltatások; •Berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások;
•Informatikai szolgáltatások; •Elszállásolással és ellátással
kapcsolatos szolgáltatások; •Az oktatás és a képzés terén nyújtott szolgáltatások; •Bérleti (ideértve az autóbérlést) és lízingszolgáltatások; •Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások; •Tanúsítás és bevizsgálás; •Háztartást támogató szolgáltatások.
43
AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK
• • • • • • • • •
• • •
Pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosító); Elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlı hálózatok; A közlekedés terén nyújtott szolgáltatások (taxi); Munkaerı-kölcsönzık szolgáltatásai; Egészségügyi szolgáltatások (mentı NEM, de betegszállító IGEN); Audiovizuális szolgáltatások és rádiós mősorszórás; Szerencsejátékok; A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek; A szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan, vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások; Magán biztonsági szolgáltatások; Hivatalos kormányaktus útján kinevezett közjegyzık és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; Adózás.
44
22
AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS FİBB ELEMEI
• Cél: a letelepedéssel vagy ideiglenes jelleggel határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások akadályainak csökkentése, eltávolítása az Európai Bíróság ítéletei és az EK-Szerzıdés rendelkezéseinek megfelelıen • Hatósági eljárások egyszerősítése (megkülönböztetésmentes-e, szükséges-e, arányos-e, transzparens-e) • Egyablakos ügyintézés (elektronikusan is!) • Igazgatási együttmőködés
45
MIT EREDMÉNYEZHET?
• Könnyebb ügyintézést belföldön és külföldön (egyablakos ügyintézés) • Könnyebb külföldi letelepedést • Könnyebb határon átnyúló szolgáltatásnyújtást • Könnyebb hozzájutást szolgáltatásokhoz fogyasztóként vagy üzleti felhasználóként
46
23
A SZOLGÁLTATÁSOK MINİSÉGE
•
A szolgáltatási irányelv a fogyasztók jogainak megerısítésére is szolgál.
•
Biztosítani kell a szolgáltatások igénybevevıi számára a jobb tájékoztatást, nagyobb átláthatóságot, a panaszokra való gyors válaszadást, a viták korrekt rendezését;
•
Szakmai felelısségbiztosítás és garanciák nem kötelezıek;
•
A kiemelt kockázatot jelentı szolgáltatóknak kötelezı a biztosítás megkötése és garancianyújtás;
•
Minıségjavítás ösztönzése.
47
A letelepedés szabadsága • Az EUSZ 43 cikke szerint tilos a letelepedés szabadságának korlátozása - azaz egy tagállam polgára egy másik tagállamban szabadon letelepedhet, és ez vonatkozik vállalkozások indítására is. • A letelepedés szabadsága magában foglalja tehát azt a jogot, hogy valaki vállalkozási tevékenységet folytasson, akár magánszemélyként, akár egyéb, elsısorban társasági formában. 48
24
A Reyners eset, 1974 • Reyners holland állampolgár volt, aki jogászi képesítését Belgiumban szerezte meg, és akit nem vettek fel a belga jogászi testületbe azon az alapon, hogy nem volt belga állampolgár. Az EKB helyt adott Reyners kérelmének és megállapította a Szerzıdésbe ütközı eljárást.
49
A Heylens eset, 1987 • Heylens belga nemzetiségő és belga futballedzıi diplomával rendelkezı személy (volt), akit egy franciaországi csapat alkalmazott. A francia sportminisztérium indoklás nélkül elutasította a diplomája honosítása iránti kérelmét. Amikor ezek után továbbfolytatta edzıi tevékenységét, a francia labdarugó-edzık szövetsége beperelte, ı pedig kérte, hogy a Bíróság hozzon döntést a diplomák elismerése franciaországi rendszerének közösségi joggal való kompatibilitásáról. 50
25
A Heylens eset, 1987 • Az EKB azt a döntést hozta, hogy amennyiben az alkalmazás feltétele valamilyen diplomának a megléte, akkor a Szerzıdés lehetıvé teszi, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállam valamely hatósága által hozott döntés bírói felülvizsgálatát kérje. • A nemzeti hatóságok kötelezıen kell, hogy mérlegeljék azt, hogy a diploma, vagy bizonyítvány birtokosa milyen képzésben részesült és hogy ez a képzés mennyiben van összhangban hazai képesítési, stb. elıírásokkal.
51
26
