HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK
4.1 4.3
Újrafeldolgozás, lebontás vagy deponálás? A műanyag hulladék jövője Dr. Vargha Viktória, tudományos főmunkatárs Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Műanyag és Gumiipari Tanszék
Tárgyszavak: hulladék; műanyag; műanyag hulladék; újrafeldolgozás; tárolás; polimer. A környezetmegóvás fontos és hatékony eszköze a naponta keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, szelektív gyűjtése és újrafelhasználása. A környezetet fokozódó mértékben terhelő hulladékfajta a műanyag, noha – mint statisztikai adatokból kitűnik – a települési szilárd hulladék mindössze 9–10 %-át teszi ki. Az alábbi összeállítás áttekinti a műanyagok fejlődését, bemutatja megoszlásukat az egyes iparágak között, és számba veszi a műanyag hulladék lehetséges jövőjét. Ennek során felvillannak az újrafeldolgozás, a lebontás és a deponálás különféle megoldási lehetőségei, kitekintve, hogyan is állnak ezen a téren az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott, illetve csatlakozni készülő országok.
A polimerek osztályozása Megkülönböztetnek szervetlen, fémorganikus és organikus, vagy szerves polimereket (1. táblázat). A szerves (organikus) anyagokat szénatomok alkotják. 1. táblázat A polimerek osztályozása Szervetlen polimerek
Fémorganikus polimerek
Szerves polimerek
természetes
szintetikus
szintetikus
természetes
szintetikus
Kén
üveg
szilikongyanták
fehérjék
polietilén (PE)
Gyémánt
cement
polisziloxánok
cellulóz
polipropilén (PP)
keményítő
poli(vinil-klorid) (PVC)
Történeti áttekintés A természetes eredetű, a módosított természetes és a szintetikus polimerek időrendi fejlődését mutatja be a 2. táblázat. 2. táblázat A polimerek fejlődésének időrendi áttekintése Év
Feltaláló
Polimer
1820
T. Hancock
Természetes kaucsuk
1839
C. Goodyear
Természetes kaucsuk vulkanizálása
1856
A. Parkes
Regenerált cellulóz (szál, fólia)
1870
Hyatt testvérek
Cellulóznitrát kompressziós öntése (első fröccsöntés, kámfor mint lágyító)
1907
Leo Baekeland
Fenoplasztok (bakelit) – az első szintetikus hőre keményedő műanyag
1911 1924
Kunststoffe – az első műanyagokról szóló folyóirat megjelenése H. Staudinger (Nobel díj 1953)
1927
A polisztirol (PS) lineáris szerkezetű makromolekuláinak felfedezése A cellulóz észterezése, poli(vinil-klorid) PVC
1928
Otto Röhm
Poli(metil-metakrilát) (PMMA)
1935
W.H.Carothers
Poliamid PA 6,6 (Nylon 6,6)
1936
Rein
Poliakrilnitril (PAN, Orlon), Polivinilacetát (PVAc)
1937
Otto Bayer
Poliuretán (PUR)
1938
P. Schlack P. Castan
Poliamid (PA) 6 Epoxigyanták
1940
G.E. Rochow
Klórszilánok Melamin-formaldehid (MF)-gyanták Poli(tetrafluor-etilén) (PTFE) Kis sűrűségű polietilén (LDPE) Poli(etilén-tereftalát) (PET)
R.J. Plunkett J.R. Whinfield, J.T. Dickson 1952
K. Ziegler
Sztereospecifikus polimerizáció, nagysűrűségű, lineáris polietilén (HDPE)
1953
G. Natta
Sztereospecifikus polimerizáció, polipropilén (PP)
1984
D. Vorländer (1923)
Folyadékkristályos polimerek (LCP) alkalmazása
A műanyag hulladék A hulladék szükségtelenné vált termék, amely felhasználás után a szemétbe kerül. A szemétben a műanyag hulladék is megtalálható. Mivel
a műanyagok felhasználása rendkívül sokrétű (1. ábra), élettartamuk is különböző.
egyéb 12%
csomagolástechnika 46%
villamosipar 13%
közlekedés 4% bútoripar 6% gépipar 8%
mezőgazdaság háztartási cikkek 5% 6%
1. ábra A műanyagok felhasználási területei Az 1. ábrából látható, hogy a műanyagok jelentős részét magas műszaki igényeket kielégítő termékek céljára használják, így élettartamuk is hosszabb. A különböző célra használatos műanyagok várható élettartamát a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat A műanyagok várható élettartama Élettartam
Megoszlás (%)
Felhasználási terület
Hosszú (több, mint 8 év)
65
építőipar, villamosipar, gépjárműipar
Közepes (maximum 8 év)
15
mezőgazdaság
Rövid (maximum 1 év)
20
csomagolás
Összes hulladék Kelet-Közép-Európában Az Európai Unióhoz csatlakozó országokban keletkező évi összes hulladék mennyiségét és megoszlását foglalja össze a 4. táblázat.
4. táblázat Az EU-hoz csatlakozó országok 2002-ben keletkezett összes hulladéka fajtánként (E t/év) Összes hulladék E t/év
Év
Bulgária
30 0001
Csehország
42 600
2000
Észtország
12 000
2000
Magyarország
65 000
2000
Lettország
12 0001
Litvánia
6 300
1999
Lengyel- 130 000 ország
2000
Románia
77 000
2000
Szlovákia
19 700
1999
Szlovénia
10 0001
Ciprus
4 0001
Málta
2 0001
Összesen
410 600
A hulladék fajtája MezőSzilárd Bánya- EnergiaIpari és Építési ipari és vízkereske- hulladék gazdasági települéhulladék si hulla- hulladék gazdáldelmi kodási dék hulladék hulladék
9 110
6700
10 440
3 370
2 480
Egyéb
7 390
3 510
9 600 2 030
750
58 980
700
58 000
4 980
180
7 880
5 080
12 230
45 800
20 010
3 280
3400
4 500
1 000
6 100
4 340
440
4 380
1 700
940
74 4602
8 5902
73820
28 3802
59 0002
38 6802 16 3702
becsült adatok Ahol nem állt rendelkezésre adat a hulladék fajtájára, az összes hulladék mennyiségében sem szerepel. Forrás: AJI-EUROPE, PHARE Projektek, Európai Bizottság, OECD Kompendium
1 2
Települési szilárd hulladék Kelet-Közép-Európában Az EU-hoz csatlakozó országok 2002-ben keletkezett települési szilárd hulladékának teljes mennyiségét, és megoszlását mutatja az 5. táblázat. A 2. ábra ugyanezen országokban az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyiségének megoszlását mutatja országonként. 5. táblázat Az EU-hoz csatlakozó országok települési szilárd hulladéka, és megoszlása 2002-ben (ezer tonna/év, becsült adatok) Ország
Települési szilárd hulladék (minden anyag) (E t/év)
Ebből Háztartási hulladék
Ipari hulladék
Bulgária
2 700
1 700
1 000
Csehország
4 550
3400
1150
500
380
120
4600
2800
1800
910
580
330
1250
900
350
13000
7500
5500
Románia
6100
4600
1500
Szlovákia
2100
1300
800
Szlovénia
800
550
250
Ciprus
360
220
140
Málta
180
110
70
37050
24040
13010
Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország
Összesen
Forrás: AJI-EUROPE, Hulladékgazdálkodás az EU-hoz csatlakozó országokban (PHARE Projekt), Európai Bizottság, OECD Kompendium
A vegyes települési szilárd hulladék összetételét az EU-hoz csatlakozó országokban a 6. táblázat mutatja. A 6. táblázat adataiból látható, hogy a vegyes települési szilárd hulladékban a műanyag hulladék mennyisége 5–11%. Világszerte az öszszes hulladékban a műanyagok hányada 7–9 %(m/m), amely laza tömörítés esetén kb. 25 %(V/V)-nek %-nak felel meg. A világon évente keletkező kb. 2,9 milliárd tonna hulladékból a műanyag kb. 200 millió tonnát tesz ki.
Málta Ciprus Szlovénia Szlovákia Románia Lengyelország Litvánia Lettország Magyarország Észtország Csehország Bulgária 0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
kg/év/fő
Forrás: AJI-EUROPE, Települési szilárd hulladék gazdálkodás az EU-hoz csatlakozó országokban (PHARE Projekt), Európai Bizottság, OECD Kompendium
2. ábra Az egy főre jutó települési szilárd hulladék megoszlása az EU-hoz csatlakozó országokban (kg/év/fő) (2002) 6. táblázat A vegyes települési szilárd hulladék összetétele az EU-hoz csatlakozó országokban 2002-ben Ország Bulgária Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Átlag
Papír, % 9 17 n.a. 17 14 20 19 16 13 15 n.a. n.a. 18
Textil, % 3 3 n.a. 4 3
6
n.a n.a. n.a.
Műanyag, % 9 9 81 11 7 8 8 5 7 10 n.a. n.a. 8
Üveg, % 5 6 n.a. 4 8 8 8 6 8 5 n.a. n.a. 8
6. táblázat folytatása Ország
Bulgária Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Átlag
Fém, %
Szerves anyagok, %
Egyéb hulladék, %
2 3 n.a. 3 4 2 4 5 3 7 n.a n.a. 4
40 35 n.a. 36 48 49 32 49 38 32 n.a. n.a. 35
32 27 n.a. 25 16 13 29 13 31 31 n.a. n.a. 27
Műanyag a települési szilárd hulladékban (1000 tonna) 153 306 n.a. 308 41 72 600 230 91 55 n.a. n.a. 1856
Becsült adatok Forrás: AJI-EUROPE, OECD Kompendium – Környezetvédelmi adatok 2002, PHARE Tanulmányok, Nemzeti statisztikai hivatalok
A műanyag hulladék sorsa A Föld lakóinak száma rohamosan növekszik, az igények egyre nagyobbak. A népesség petrolkémiai nyersanyagokkal való ellátása egyre nehezebb. Ezt már két olajválság is bizonyította. Hosszú távon az árak növekedésére lehet számítani. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan gazdálkodunk a keletkező műanyag hulladékkal. A műanyag hulladék kezelésének lehetőségei az alábbiak: 1. Deponálás 2. Újrafeldolgozás 3. Energia előállítása 4. Nyersanyagok előállítása 1. Deponálás A deponálás csak rövid távú megoldás. Különösen a sűrűn lakott területeken egyre nehezebb lesz újabb szemétlerakó helyek létesítése. A
környezetünk megóvására irányuló igények növekedésével a szemétlerakás költségei is növekednek. Ugyanakkor a műanyagok fontos szerepet töltenek be a szemétlerakó helyek létesítése során. Az egyéb hulladék szétfolyásának, talajba jutásának megakadályozására a talajt először műanyag fóliával fedik le. Az egyre fogyó nyersanyagkészletek és az újabb szemétlerakók létesítésére vonatkozó korlátok arra késztetnek, hogy a műanyag hulladékkal okosabban gazdálkodjunk. Erre kínálkoznak a további lehetőségek. 2. A műanyag hulladék újrafeldolgozása Legcélszerűbb megoldás a műanyag hulladék hasznosítására az újrafeldolgozás. Ennek kétféle módját különböztetik meg, a primer és a szekunder újrafeldolgozást (3. ábra). Primer újrafeldolgozásról van szó, ha a műanyagok feldolgozása során keletkezett hulladékot, pl. sorját, azonnal visszaforgatják a termelésbe. Ebben az esetben hulladék nem kerül a környezetbe. műanyag termék
műanyag hulladék a feldolgozás során
primer hulladék újrafeldolgozása
műanyag hulladék a szemétben válogatás tisztítás szekunder hulladék újrafeldolgozása
3. ábra A műanyag hulladék újrafeldolgozása Szekunder újrafeldolgozás esetén a műanyag hulladékot a szemétből kinyerik, és megfelelő kezelés után újra feldolgozzák. Ebben az esetben az alábbi szempontokat kell figyelembe venni; a műanyag hulladék összegyűjtése, válogatása és tisztítása ne kerüljön több pénzbe és energiába, mint az új műanyag termék előállítása. Az eljárás ne szenynyezze jobban a környezetet, és az újrafeldolgozott hulladékból készült termékekre legyen megfelelő piac. Amennyiben ezen szempontok valamelyike nem teljesül, a szekunder újrafeldolgozásnak nincs értelme.
Néhány példa a műanyag hulladék szekunder újrafeldolgozásának megvalósítására Németországban Rödentalban (Coburg járás) működik egy berendezés, amely aprítás után a háztartási hulladékból hidrociklon segítségével sűrűségkülönbség alapján válogatja ki a különböző műanyagokat. (A hidrociklon görög eredetű szó, a „hydor“ jelentése víz, a „kyklos“ jelentése kör.) A háztartási műanyagok kb. 65%-át poliolefinek teszik ki, polietilén, polipropilén és dién alapú polimerek. A berendezés teljesítménye 950 kg/óra, naponta 7–8 tonna poliolefin granulátumot nyernek ki a hulladékból. Egy másik példa a műanyagok szekunder újrafeldolgozására az italos rekeszeké. Az elhasznált rekeszeket összegyűjtik és azokból új rekeszeket készítenek. 7. táblázat Az EU-hoz csatlakozó országokban újrafeldolgozott műanyag hulladék Ország
Lakosság (millió)
Bulgária
32
Csehország Észtország
kg/fő
1000 tonna/év
Az összes %-a
8
260
6
10,2
70
710
17
1,4
50
70
10,0
58
580
14
Lettország
2,4
21
50
1
Litvánia
3,7
24
90
2
Lengyelország
38,3
45
1730
40
Románia
22,4
13
280
7
Szlovákia
5,3
47
250
6
Szlovénia
2,0
90
180
4
Ciprus
0,8
50
40
1
Málta
0,4
50
20
0,5
128,9
átlag 44
4260
Magyarország
Összesen
1,5
100
Forrás: AJI-EUROPE, CIPAD (Council of International Plastics Association Directors), Petrolkémiai ipar adatai, Kereskedelmi adatok, Nemzeti Műanyagipari Szövetségek
Harmadik példaként említésre méltó szintén egy német cég megoldása a műanyagok szekunder újrafeldolgozására. A hulladékot nem tisztítják, csak aprítják. Az idegen anyagok, homok, papír, fa-, fémtörmelék, a töltőanyag szerepét betöltve a műanyaggal együtt kerülnek feldolgozásra speciális extrúderben. Az eljárással vastag falú termékeket állítanak elő, padokat, játszótéri elemeket stb., amelyeket korábban betonból, fémből vagy fából készítettek. Az extrúder kb. 300 kg hulladékot dolgoz fel óránként. A kelet-közép-európai országokban úrafeldolgozott műanyag hulladék mennyiségét mutatja a 7. táblázat. A régióban újrafeldolgozott műanyaghulladék összes mennyisége 4260 ezer tonna. A Kelet-Közép-Európában újrafeldolgozott műanyagok fajtánkénti megoszlását mutatja be a 4. ábra.
1)
egyéb 540 13%
PVC 800 19%
EPS 140 3% PET 300 7%
PS 390 9%
HDPE 550 13%
1)
PP 780 18%
LDPE 760 18%
műszaki műanyagok, hőrekeményedő műanyagok
EPS PET PP PVC
habosított polisztirol poli(etilen-tereftalát) polipropilén poli(vinil-klorid)
LDPE kis sűrűségű (elágazó szerkezetű) polietilén HDPE nagy sűrűségű (lineáris) polietilén PS polisztirol
Forrás: AJI-EUROPE, AMI
4. ábra Az EU-hoz csatlakozó országokban 2002-ben újrafeldolgozott műanyagok fajtánkénti megoszlása Összesen: 4 260 000 tonna
3. Energia előállítása műanyag hulladékból A nyersolajból előállított benzinfrakciók kb. 4%-át fordítják műanyagok előállítására. 17,8 tonna nyersolajból 3,74 tonna nyersbenzint állítanak elő desztillációval. Mivel mind az etilént, mind a motorbenzint nyersbenzinből állítják elő, nyersolajhiány esetében a műanyagok előállítása konkurenciát jelent a motorhajtó anyagokkal szemben. Ebből a megfontolásból kiindulva célszerűnek látszik a műanyag hulladék hasznosítása energia előállítására. Ily módon a nyersolaj kétszer hasznosul, először a műanyagok előállítására, másodszor a műanyag hulladékból energia előállítására. Ha összehasonlítjuk a különböző anyagok égéshőjét, világossá válik, hogy a műanyag hulladék jelentős energiaforrást képvisel (8. táblázat). 8. táblázat Különböző anyagok égéshője Anyag Polisztirol Polietilén Polipropilén Fűtőolaj Zsírok Földgáz Kőszén
Égéshő(kJ/kg) 46 000 46 000 44 000 44 000 37 800 34 000 29 000
Anyag Barnaszén brikett Bőr Poli(vinil-klorid) Papír Fa Háztartási hulladék
Égéshő(kJ/kg) 20 000 18 900 18 900 16 800 16 000 8 000
A hulladékégetőkben a hulladékkal együtt elégetett mintegy 200 ezer tonna műanyag hulladék annyi energiát ad, mint 165 ezer tonna fűtőolaj. A műanyagok elégetése a háztartási hulladékkal együtt nem okoz nehézséget, az energia előállítására való újrahasznosítás tehát megvalósítható. Ha a háztartási hulladék fűtőértéke növekszik, ez a hulladékártalmatlanítás mellett a primer energiahordozókkal való takarékosságot is jelenti. Ezenkívül egy másik probléma is megoldható, nevezetesen a szennyvíztisztító berendezésekben keletkező iszap elégetése. Az égetéssel járó probléma az égéstermékek tisztítása, a PVC égetésével együttjáró sósavgáz és a dioxinok megkötése. 1991 óta valamennyi hulladékégetőt fel kell szerelni az égéstermékek tisztítására szolgáló un. gázmosó berendezéssel.
9. táblázat Az EU-hoz csatlakozó országok energiahasznosítása a települési szilárd hulladék elégetésével 2002-ben (1000 tonna/év) Ország
Összes települési szilárd hulladék 1000 tonna
Az összes települési szilárd hulladék energia előállítására fordított része 1000 tonna
%
Elégetett, energia előállítására nem használt települési szilárd hulladék 1000 tonna
Bulgária
153
5
3
0
Csehország
306
31
10
0
Észtország
n.a.
0
Magyarország
308
34
11
0
Lettország
41
1
2
0
Litvánia
72
0
0
0
Lengyelország
600
0
0
0
Románia
230
0
0
0
Szlovákia
91
11
12
0
Szlovénia
55
0
0
0
Ciprus
n.a.
0
0
Málta
n.a.
0
0
1856
82
Összesen
0
4
0
Forrás: AJI-EUROPE, PHARE Tanulmányok, OECD Kompendium, Hulladékhasznosítással foglalkozó szervezetek
A 9. táblázat és az 5. ábra bemutatja, hogy a kelet-közép-európai országok a települési szilárd hulladék hány százalékát hasznosítják energia előállítására. 4. Nyersanyag előállítása A helyes életciklus a műanyag hulladék teljes lebontása, majd a keletkezett gáznemű termék, ill. nyersolaj hasznosítása. A lebontás termékeiből újra előállíthatók szintézis alapanyagok, amelyekből műanyagok is gyárthatók.
Málta Ciprus Szlovénia Szlovákia Románia Lengyelország Litvánia Lettország Magyarország Észtország Csehország Bulgária 0
2
4
6
8
10
12
14
%
5. ábra A települési szilárd hulladék energia előállítására fordított része az EU-hoz csatlakozó országokban 2002-ben A lebontás a műanyag hulladék fajtájától függően történhet szolvolízissel (pl. hidrolízis) vagy pirolízissel. A poliamidok, poliészterek, poliuretánok lebontására legtöbb esetben a hidrolízist alkalmazzák, amely nagy nyomáson vízgőzzel történik. Így tüntethetők el a használt nylonharisnyák, PET palackok, poliuretánhabból készült autóülések, fejtámlák és számos feleslegessé vált hulladék. A poliuretánalapú műanyagok 90 %-át hab formájában használják. Egy tonna hab kb. 35 m3 térfogatú. A világ éves PUR-hab termelése több, mint 1 millió tonna, ez több, mint 35 millió m3. Ez a mennyiség nehezen képzelhető el. Ha ebből a PUR-hab mennyiségből egy 1 m széles és 1 m vastag szalagot készítenének, az körülérné az Egyenlítőt, amely 40 070 km hosszú. A többi műanyag hulladék (polietilén, polipropilén) lebontása pirolízissel történik (6. ábra). Pirolízis során a műanyag hulladékot levegő kizárásával 400–800 °C hőmérsékleten hőkezelik. Az eredmény nem égés, hanem lebomlás alkotóelemekre, amely petrolkémiai nyersanyag. A pirolízis során kelet-
kezik nagy tisztaságú fűtőgáz, amelyet a földgázhoz keverve fűtés céljára hasznosítanak. pirolízis nyersgáz
műanyag hulladék
pirolízisgáz koromleválasztó vízhűtő levegő korom könnyűbenzin
homok
reaktor
fűtőgáz
könnyűbenzin olaj, kátrány
desztilláló kolonna
hővisszavezetés
1/3 visszavezetett pirolízisgáz + 2/3 fűtőgáz
6. ábra Pirolizáló berendezés A főtermék a pirolízisolaj, amely petrolkémiai nyersanyagként hasznosítható. Ez a környezetkímélő technológia laboratóriumi szinten megvalósult a Hamburgi Egyetemen. Egy polietilén (PE) : polipropilén (PP) : polisztirol (PS) 3:1:1 arányú keverékből 40-60 % gáz (metán, etán, etilén, propilén) és 50 % folyékony anyag állítható elő, amely könnyűbenzin és kőszénkátrány keveréke. A pirolízistermékekből az alábbi szintézis alapanyagok állíthatók elő: 37 % etilén, abból polietilén 19 % propilén, abból polipropilén 12 % metán, ez városi gázban hasznosítható 7 % butadién, ebből kaucsuk 7 % benzol, ebből különböző műanyagok, pl. polisztirol 18 % egyéb szintézis-alapanyag A 10. táblázat bemutatja a nyersanyag előállítására lebontott műanyag hulladék mennyiségét a kelet-közép-európai országokban, valamint Máltán és Cipruson.
10. táblázat Nyersanyag céljára lebontott csomagolási műanyag hulladék az EU-hoz csatlakozó országokban 2002-ben (1000 tonna/év) Csomagolási műanyag hulladék Háztartási
Ipari és kereskedelmi
E tonna
E tonna
Nyersanyag céljára hasznosított Háztartási
Ipari és kereskedelmi
%
E tonna
%
E tonna
Bulgária
46
18
2
1
0
0
Csehország
92
37
8
7
20
7
2
n.a.
n.a.
0
Észtország Magyarország
129
52
4
5
n.a.
Lettország
19
8
3
1
n.a.
0
Litvánia
35
14
6
2
n.a.
0
Lengyelország
490
75
6
29
40
30
Románia
92
70
2–3
2
10
7
Szlovákia
38
15
8
3
15
2
Szlovénia
26
11
3
1
n.a.
0
Ciprus
n.a.
n.a.
0
Málta
n.a.
n.a.
0
>15
46
Összesen
968
299
>5
52
Forrás: AJI-EUROPE, PHARE Projektek, Európai Bizottság, OECD Kompendium. Az ipari és kereskedelmi hulladékra vonatkozón adatok csak Csehországra és Lengyelországra érvényesek. A többi országra csak becsült értékek szerepelnek.
A műanyagok újrahasznosításának megszervezése Ahhoz, hogy a műanyagok újrahasznosíthatók legyenek, az alábbiakat kell megvalósítani: – A műanyagok dúsítása a hulladékban Ez kétféle módon történhet, egyrészt válogató berendezések létesítésével, amelyek lehetővé teszik a műanyagok kiválogatását a hulladékból és szétválasztásukat, másrészt a műanyag hulladék külön gyűjtésével, a szelektív hulladékgyűjtéssel. – A keletkező hulladék tudatos csökkentésével – A környezetben lebomló műanyagok kifejlesztésével
Ha szeretnénk megóvni környezetünket magunk és a jövő nemzedéke számára, ebbe az irányba kell haladnunk. Köszönetnyilvánítás Szerző köszönetet mond a Magyarországi Műanyagipari Egyesülésnek az EU-hoz csatlakozó országokra vonatkozó adatokért, az NKFP 043/2001, a T025589, a T037988 és a DAK 3/00 pályázatok anyagi támogatásáért, amelyek lehetővé tették a BME Műanyag és Gumiipari Tanszékén a környezetben lebomló polimerek kutatását. Röviden… Az újrahasznosítás késleltette a „szemétáradatot”, amely a világ lerakóhelyeit fenyegette, de a veszély nem múlt el ● Az amerikaiak naponta és személyenként 4,4 font (1 font = 0,45 kg) szemetet termelnek, kétszer annyit, mint egy generációval korábban. ● 2002 júniusában New-York város abbahagyta az üveg, műanyag és italos dobozok 14 évig folytatott újrafeldolgozását, mert a város vezetői az eljárást nem találták költséghatékonynak. Így az újrafeldolgozás az eddigi 21%-ról 10%-ra csökkent, és a szeméttelepekre naponta 1200 tonnával több szemét került. Ugyanakkor Seattle város a szilárd állagú szemetének kb. felét újrafeldolgozza. ● Az EPA becslése szerint az USA szeméttelepeinek 70%-a 2025-ig megtelik. ● Londonban és környékén a szeméttelepek 2012-ig megtelnek. A háztartási szemét elhelyezésére szolgáló lerakók 2007-ig megtelnek. ● Más országokban a szemét összegyűjtése a fő probléma. Brazília naponta 240 000 tonna szemetet termel, de ennek csak 70%-a kerül a szeméttelepekre. A fennmaradó mennyiség a városi utcákra kerül, itt hozzájárul a betegségek terjedéséhez. ● Az újrafeldolgozás és a szemétégető erőművek életképes alternatívát jelentenek a szemétlerakással szemben. Az Egyesült Államokban több mint 2200 szemétlerakó van. Ugyanakkor Európában, ahol az újrafeldolgozás és az energiatakarékosság elterjedtebb, csak 175 szemétlerakó van. Következmények A szemétözön megakadályozása érdekében új szabályozás, újrafeldolgozás, szemetet hasznosító erőművek szükségesek. Az Egyesült Államokon belül várhatóan Kalifornia államé lesz a kezdeményező szerep. A meglévő törvények szigorodni fognak, a szemétlerakás díjai pedig emelkednek Pennsylvaniában, Dél-Karolinában, Louisianaban és más helyeken, amelyek a nagy szeméttermelők befogadói. (The Futurist, 39. k. 2. sz. 2005. p. 39–42.)
