Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy Sándor „Pénzügyi válságok a fejlıdı országokban” c. könyve alapján
2009. szeptember 29.
MEKKORA EZ A VÁLSÁG? 1333
NÉHÁNY NAGY VÁLSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1600 1400 egyéb pénzügyi szereplık
1200
bankok
630
1000
4000
800
2667
600 400 200
775
745 404
273
0 U.S. S&L válság (1986-1995)
Japan bankválság (1990-1999)
Ázsiai válság (1998- U.S. subprime válság 1999) (2007-present)
AZ IMF VESZTESÉG BECSLÉSE 2008 április közvetlen veszteség 225 kapcsolódó értékpapírokon veszteség 720 Összesen 945
2008 október 425 980 1405
2009 ápr
4000
Forrás: IMF, adatok milliárd dollárban
1
A pénzpiaci eufória
és nyomukban a pénzpiaci kínok a piacgazdaság
mőködésének természetes részei, a vállalatok és a kormányok túlzott eladósodottsága pénzügyi válsághoz vezet.
Közös jellemzık az eddigi válságok kialakulásában: • a fenntarthatatlan külsı adósságteher felhalmozása: devizába denominált nagysága és lejárati szerkezete • legfontosabb tényezı! • rövid lejáratú követelések jelentıs aránya: bankközi betétek, rövid lejáratú hitelek, kincstárjegyek • nem adóssággeneráló tıkebeáramlás jellemzıen portfólió-befektetés • a magas és tartós folyófizetésimérleg-hiány és rögzített árfolyamrendszer (fel- ill. leértékelıdési nyomás)
Közös jellemzık az eddigi válságok kialakulásában (folyt): •a belföldi bankrendszer szerepe: • meggondolatlan hitelnyújtás • lejárati transzformáció • fedezetlen
devizapozíciók
árfolyam-leértékelıdéssel
szembeni
sérülékenysége • deregulált, ám gyenge felügyelet • válság definíciója: „ … olyan helyzetként definiálhatjuk, amelyben nyilvánosan ismertté válik, hogy az illetı ország központi bankjának elfogytak devizatartalékai, és rövidesen képtelenné válhat az ország külföldi adósságának törlesztésére…” • válság ma: az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci ingatlanbuborék • fertızés, átterjedés más országokra : a regionalizációs szindróma gyengül • válságkezelés: növekvı mértékő IMF mentıcsomagok • gazdasági hatás: reáljövedelem és a GDP huzamos csökkenése
2
A pénzügyi globalizáció hatása a piaci problémákra
• liberalizált és deregulált belföldi pénzügyi rendszerek globális pénzügyi „falu” részesei • kommunikációs és információs rendszerek forradalmi mőszaki változásai következményei: • háromszoros földrajzi, piaci,
kölcsönös egymásrautaltság
pénzügyi szektor szegmensei • fokozott versenyzıi környezet
A.) A pénzügyi globalizáció nehezítı tényezıi a válságmegelızésben és kezelésben: • számbeli aránytalanság a potenciális és tényleges tıkebeáramlás között: • a hirtelen beáramló tıke monetáris „felszívási” nehézségei (sterilizálás) • globális verseny: csordaszellem (nyájhatás) és a profitlehetıségek keresése • a többség viselkedése mint viselkedési alap • a mérleg alatti tevékenységek és az értékpapírosodás a piacok és a bankok pénzügyi jelentéseinek átláthatatlanságához vezetnek • növeli a regionális fertızések veszélyét • a fizetési rendszerek destabilizálásának veszélye
3
B.) A globalizáció csillapító hatása: • nagyságrendbeli eltérések potenciális csillapító hatása: • az hitelek nagysága elhanyagolható a hitelezı intézmények méretéhez képest • a kockázat terítése: a hitelezık száma és összetétele nı • értékpapírosítás, mint kockázatterítési lehetıség • pénzügyi innovációk mint fedezeti eszközök: • a kockázatkerülı piaci szereplık biztosítása
A válságok megelızése • három feladat: • csökkenteni a mély krízisek kialakulásának valószínőségét • a krízisbıl való kilábalási képesség javítása • a krízis átterjedésének megelızése
Javasolt konkrét lépések, válságmegelızési eszköztár: 1)
helyes
gazdaságpolitika:
stabilitást
elıtérbe
helyezni,
a
fejlett
országokban is •a
konzervatív
monetáris
politika
és
a
felelıs
fiskális
politika
összehangolása
4
2) jól mőködı hazai pénzügyi közvetítık: • reálgazdaságba történı átgyőrőzés kockázatát csökkenti • meghatározott alapelvek mentén kell fejleszteni • piacközpontú vagy bankközpontú rendszer? • javasolt konkrét teendık: •a
körültekintı
menedzsment
kikényszerítése
szigorú
prudenciális
szabályokkal • a fejlıdı piacokon az új tıkemegfelelési és kezelési szabályokat nem! alkalmazni • a hitelezés kormányzati nyomásra és vállalati kapcsolatokra történı befolyásolásának megszüntetése •a banki és nem pénzügyi szféra összefonódásainak szigorú szabályozása • a független tıke csak a külföldi bankok számára történı privatizáció • a részvénypiacok szerepének növelése a pénzügyi közvetítésben
3) az informáltság javítása: • IMF explicit iránymutatása a kockázatbecslésekre
veszélyes
• a felügyeleti szervek hívják fel az elemzık figyelmét a nyilvánosan elérhetı, releváns információkra • az erkölcsi kockázat figyelembevétele a segélyek összeállításánál 4) az árfolyamrendszer helyes megválasztása 5) a rövid távú tıkeáramlások liberalizálásának kezelése: • a pénzteremtı hatás semlegesítése • a hazai pénzügyi közvetítık túlzott kockázatvállalási tendenciáinak szabályozása 6) a pénzügyi piacok és közvetítık rugalmasságának javítása a fejlett országokban: a fejlıdı piaci krízis destabilizáló hatásának minimalizálása a fejlett piacokon • a monetáris politika részvénypiaci árstabilitás biztosítására való kiterjesztésének lehetısége
5
Válságmenedzsment • legjobb kezelés a megelızés • az optimális válságkezelési politika követelményei: • eseti kezelés: minden krízist egyedi módon kell kezelni • a külföldi hitelezık és befektetık bevonása a krízisfinanszírozásba • etikai
okból: túlzott eladósodottság a
hitelezık segítségével
következik be • gyakorlatias okból: piacbarát, költség-haszonelemzés alapú fizetési moratóriumok idıt adnak a válságkezelésnek • erkölcsi kockázat kiiktatása: a felelıtlen hitelezık áldozatvállalása • a tıkekiáramlások szabályozása: a hazai szereplık bevonás a pótlólagos finanszírozásba , akár a tıkekivitel szabályozásával
Köszönöm a figyelmet!
6
