Definíciók Ihász Ferenc PhD.
Demográfia fogalma
A demográfia az a történelmileg viszonylag kései tudomány, amely vizsgálja a népesség nagyságát, összetételét, területi elhelyezkedését, ezek változásait, a változások összetevıit és okait; feltárja a népesedési folyamatok törvényszerőségeit, valamint a népesedés jelenségeihez főzıdı társadalmi-gazdasági-környezeti kölcsönhatásokat; az elızık ismerete alapján kutatja a népesség jövıben várható alakulását, valamint a demográfiai, a reprodukciós folyamatok befolyásolási lehetıségeit (Balázs – Horváth 1995).
A népesedési politika
A népesedési politika a demográfiai folyamatok megváltoztatását vagy a nem kívánt változások megakadályozását célzó gyakorlati, gazdasági, adminisztratív állami intézkedéseket, ezek elveit és eszközeit vizsgálja.
A jogi családi állapot szerint megkülönböztethetı státuszok
nıtlenek és hajadonok – akik még sohasem kötöttek házasságot, házasok – akik házasságot kötöttek és házasságuk fennáll, özvegyek – akiknek házassága a másik fél halálával megszőnt, és újabb házasságot nem kötöttek, elváltak – akiknek házassága a házasság felbomlásával megszőnt, és újabb házasságot nem kötöttek.
A házasság fogalma
A házasság a férfi és a nı közötti kapcsolat formáját szabályozó, történelmi fejlıdés során kialakult társadalmi intézmény.
A válás fogalma
A válás – demográfiai megközelítésben – a házasság bírói úton történı jogerıs felbontása.
A halál fogalma
A halálozás az ENSZ Statisztikai Bizottságának ajánlása szerint “az élet minden jelének végleges elmúlása, az élveszületés megtörténte után bármely idıvel (az életmőködésnek a születés utáni megszőnése, a feléledés képessége nélkül)” (Demográfia, 1996, 243. o.).
Vándorlás fogalma
Állandó jellegő, amikor a lakosság állandó lakhelyét megváltoztatja. Ideiglenes vándorlás, amikor a lakosság állandó lakhelye nem változik. Ingavándorlás, amikor a lakosság munkahelye és lakóhelye más településen van.
A demográfiai folyamatok tehetetlensége
A népesség korösszetétele hosszú távra szóló adottság. A fiatal népesség akkor is növekvı, ha csökken a gyermekszáma és / vagy az élettartama. Az idıs népesség akkor is csökkenı, ha emelkedik a gyermekszáma és / vagy az élettartama. A nemzetközi vándorlás csak igen nagy volumenek esetén és hosszú idı alatt módosítja a korösszetételbıl adódó meghatározottságokat.
A szocializáció fogalma
Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.
A mőveltség fogalma
A szocializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazoknak az (1)anyagi és (2)szellemi javaknak az összessége, amit az emberiség létrehozott. A személyiség létezésének az a feltétele, hogy ontogenezise során e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interiorizálja. Az interiorizált kultúrát nevezzük mőveltségnek.
Az egészségi állapot fogalma
Az egészségi állapot az egészségkultúra azon része, amely sok részében közvetlenül nem interiorizálható, esetleg csak az életmód közvetett behatásával.
Az egészség fogalma
Az egészség az egyén valamennyi mőködésébıl összegzıdı állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely idıben változó, különbözı fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állapotai felé. Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állapotát átélni, minısíteni, megváltoztatandónak ítélni.
A prevenció fogalma és szinterei
A primer prevenció az egészséges emberekre irányul (szőrıvizsgálatok, anya-gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy, stb...). A szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati helyzetekben levıkre, és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, kismama gondozás, stb...). A tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban levı idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).
Az egészségnevelés területei
Szomatikus: higiénés nevelés (személyi és környezeti), a betegségek elkerülése, kondicionálás (testnevelés, fittség, állóképesség), baleset-megelızés, elsısegélynyújtás, táplálkozás, önvizsgálat-önszőrés.
Pszichés: egészséges életvezetés (napirend, életrend), stressz-elhárítás (harmónia, rendszeresség), deviancia profilaxisa, érzelmi nevelés (empátia, nonverbális- és metakommunikáció), akarati nevelés és a relaxáció.
Szociálhigiéné: kedvezı társas miliı mőködtetése, kommunikációs nevelés, szerepfeszültségek feloldása, társadalmi izoláció prevenciója, szociális háló.
Az egészségprobléma fogalma
„Az egészségprobléma az egészség kisebb megromlása (pl. enyhébb nyugtalanság, fáradtság, rossz közérzet), amely annak tartóssága, súlyosbodása, illetve egyéb társuló probléma esetén orvosi diagnózissal jellemzett „betegséggé” válhat. Az egyén testi, lelki és szociális állapota együttesen határozza meg az egészségi állapotot, amely a teljes egészségtıl a halálig terjedıen széles skálán változhat. Ezt a holisztikus szemléletet tükrözi a WHO 1948-ban elfogadott egészség definíciója is, amely szerint az egészség nem pusztán a betegség és fogyatékosság hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota.
Az egészség szőkebb értelmezése
Az egészség ennél leszőkítettebb és pozitív tartalmú értelmezése is mindenképpen magába foglalja a fizikai és mentális funkcionalitás megfelelı szintjét. Ez a megfelelıség azonban nemcsak az egyén szempontjából vizsgálható, hanem az adott társadalmi környezeten belül átlagosan elvárható cselekvıképesség és önkiteljesítési lehetıségek szempontjából is. Tehát az egészség társadalmi szempontból is részben –viszonylagos fogalom.”
Az egészségfejlesztés fogalma
Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erıforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jólétig terjed."
Az egészséget meghatározó tényezık
Az egészségi állapotot az egyén tulajdonságai – beleértve a genetikus tulajdonságokat is –, valamint szőkebb és tágabb környezete határozza meg. Az egészségi állapotot befolyásoló egyéni tényezık közé tartozik az szociális-gazdasági státusz, az életmód, az egészségtudatosság, a problémákkal való megbirkózási képesség. A legjelentısebb környezeti tényezık: a fizikai környezet, a szociális- és anyagi helyzet, az egészségügyi ellátás hozzáférhetısége és minısége. Az egyéni és környezeti tényezık egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak, továbbá az egyén egészségi állapota is visszahat az ıt befolyásoló tényezıkre.
A holisztikus egészségszemlélet figyelembe veszi az alábbi dimenziókat:
Fizikai egészség, a testi képességek. Mentális egészség, a gondolkodási és döntéshozatali képesség. Érzelmi egészség: tudatában van érzelmeinek és kifejezi. Szociális egészség: a társadalomba való integrálódás. Lelki egészség: a morális és vallási alapelvek számításba vétele. Szexuális egészség: szexualitását megfelelıen fejezi ki.
Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok
-
Magas vérnyomás Abnormális lipidszintek Dohányzás Mozgásszegény életmód Egészségtelen táplálkozás Diabetes mellitus
További („minor”), módosítható rizikófaktorok
-
Alacsony társadalmi státus Mentális betegségek (depresszió) Pszichoszociális stressz Túlzott alkoholfogyasztás Bizonyos gyógyszerek Lipoprotein(a)
Nem módosítható rizikófaktorok
-
Életkor Öröklıdés, családi halmozódás Nem Etnicitás
A szegény és a szegénység fogalma
A megélhetéshez (kibontakozáshoz) szükséges anyagi javak lehetıségének tartós hiánya. Közgazdasági értelemben véve szegény az, aki a megélhetéshez minimálisan szükséges javakat prostitúcióból, koldulásból, szociális támogató programokból, vagyis nem munkavégzésbıl, illetve nem munka-és tıkepiaci tevékenységbıl (mőveletekbıl) szerzi meg. Szociológiai értelemben szegény az a személy, aki az adott ország létminimum szintje alatt él.
Természetes szaporodás (fogyás): az élveszületések és a halálozások különbözete.
Tényleges szaporodás (fogyás): a természetes szaporodás (fogyás) és a vándorlási (belföldi és nemzetközi) különbözet (+,–) összege.
Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) a 15–64 éves népesség százalékában.
Idıs népesség eltartottsági rátája: az idıs népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában.
Eltartott népesség rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idıs népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában.
Öregedési index: az idıs népesség (65–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában.
Teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nı élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különbözı életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.
Egészségesen várható élettartam fogalma
Az egészségben várható élettartam egy olyan komplex mutató, mely a halálozási és a morbiditási viszonyokat is tekintetbe veszi, és amit széles körben elfogadottan használnak az életminıség jellemzésére. Az egészség nem kizárólag a betegség hiányát, hanem a betegségbıl vagy fizikai állapotból eredı korlátozottság nélküli állapotot jelenti ebben az esetben. A mutató számítása két komponensen alapul az Európai Unió országaiban: a halálozási adatok felhasználásával és a korlátozottság (disability) önértékelése alapján. A feltett kérdés arra vonatkozik, hogy a megfigyelt személyt tartósan korlátozza-e a mindennapi tevékenységében valamilyen egészségügyi probléma. Azokat tekintik egészségesnek, akiket egészségi ok nem korlátoz a mindennapi életvitelében.
Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.
Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytıl csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelızı négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés idıpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelı állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.
Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevık. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) – azonos korú – népességen belüli aránya. Általában a munkavállalási korú népességre szokták számolni, ami az Európai Unióban a 15–64 éves népességet jelenti.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek – az azonos korú – gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya. Foglalkoztatási ráta: a foglalkoztatottak – azonos korú – népességen belüli aránya
