DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Petróczki Ferenc

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Petróczki Ferenc

Keszthely 2004

Veszprémi Egyetem *HRUJLNRQ0H]

JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU

Keszhely

Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola

7pPDYH]HW

N

Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr. Neményi Miklós MTA doktora

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPBÓL KÉSZÜLT .20326=7+$7È6$$1g9e1<,)(-/

BELTARTALOMRA

Készítette:

Petróczki Ferenc

Keszthely 2004

'e65(e6

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPBÓL KÉSZÜLT KOMPOSZT +$7È6$$1g9e1<,)(-/ 'e65( ÉS BELTARTALOMRA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Készült a Veszprémi Egyetem Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW

N

Dr. Debreczeni Béláné Dr. Neményi Miklós

Elfogadásra javaslom: …................................ …................................ (aláírások) A jelölt a doktori szigorlaton …....... % -ot ért el. Keszthely, 2002. nov. 28. …................................ a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem …................................ (aláírás) Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem …................................ (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …....... % - ot ért el. Keszthely, …................................ a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevéOPLQ

VtWpVH

…................................ …................................ az EDT elnöke

A PhD ÉRTEKEZÉS TARTALMI KIVONATA

Kommunális szennyvíziszapból készült komposzt hatása a növényi IHMO

GpVUHpVEHOWDUWDORPUD

Az 1950-es évekig a tápanyag-XWiQSyWOiV V]LQWH WHOMHVHQ D WHUPHO EHOV

N

 WiSDQ\DJ N|UIRUJDOPiUD D V]HUYHV WUiJ\i]iVUD pSOW $ WHUPHOpV

LQWHQ]tYHEEp

YiOiViYDO

KDPDU

XUDONRGyYi

YiOWDN

D

P

WUiJ\iN

$

környezeti károk megjelenése és termelési költségek növekedése, a s]HUYHVHUHGHW

WUiJ\iNQDJ\REEPpUWpN

DONDOPD]iV

át vetették fel. Ezt a

problémát érzékelve, olyan kísérletsorozatot végeztünk el, mellyel a víztelenített szennyvíziszap és néhány szerves trágyázószer talajra és növényre gyakorolt hatása, valamint hasznosítása tisztázható a költségek és a környezetvédelmi szabályok figyelembe vételével. $ 9HV]SUpPL (J\HWHP *HRUJLNRQ 0H]

JD]GDViJWXGRPiQ\L .DU

Agrokémiai Tanszékének üvegházában, edényenként 10 kg agyagEHPRVyGiVRV EDUQD HUG

WDODM IHOKDV]QiOiViYDO  pYHV NpWWpQ\H]

V 

ismétléses, véletlen blokk elrendezéses tenyészedényes kísérlet került beállításra 1999-ben és 2000-ben. $ NtVpUOHWL WDODM I

EE MHOOHP]

L 9. 

= 38; pHH2O = 7,89; pHKCl = 7,50; KA = 42; humusz = 0,75 %; összes N = 0,1 %; AL-oldható P2O5 = 167 mg/kg; AL-olható K2O = 97 mg/kg. A NtVpUOHW FpOMD NO|QE|]

 V]HUYHV WUiJ\DV]HUHN HOV

(

VRUEDQ

a víztelenített-

és a komposztált szennyvíziszap) tápanyag-szolgáltatásának vizsgálata volt. A kísérleti növény a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. A trágyák hatásának vizsgálatát összehasonlító tesztkísérlettel is kiegészítettük, melyben a trágyaszerek N-P-. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H] KDWyDQ\DJ~

P

WUiJ\iN

KDWiViQDN

YL]VJiODWD

W|UWpQW

D

WDYDV]L



iUSD

növekedésére. A vízellátás megvalósítása mindkét kísérlet során a vízkapacitás 65 %-iUDW|UWpQ

QDSL|QW|]pVVHOpVPpUOHJHOpVVHOW|UWpQW

A sopronhorpácsi Beta-.XWDWypV)HMOHV]W

.IWWHOHSKHO\pQ

-ben

és 2001-EHQ  pYHV NpWWpQ\H] V, 10 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses szabadföldi kisparcellás kísérlet került beállításra agyagos vályog típusú réti öntés talajon. A kísérlet talajának fontosabb MHOOHP]

L

pHH2O = 6,6; pHKCl = 5,7; KA = 45; humusz = 2,00 %; összes

N = 0,1 %; AL-oldható P2O5 = 158 mg/kg; AL-olható K2O = 76,5 mg/kg. A kísérleti növény eOV

 pYEHQ D FXNRUUpSD 

Beta vulgaris L. var.

saccharifera Alef.), második évben a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. A vizsgálatok tárgyát a víztelenített szennyvíziszap és az állati hulladékból készült komposzt növényi növekedésre és beltartalmi paraméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata képezte. A kísérlet célja a NpW

WUiJ\DV]HU

PH]

JD]GDViJL

Gy]LViQDN LOOHWYH D QHP NHGYH]

V]HPSRQWEyO

NHGYH]



RSWL

mális

 WHUKHOpVL Gy]LViQDN PHJKDWiUR]iVD

volt. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható volt, hogy

az

alkalmazott

adagok

hatása

statisztikailag

igazolható

különbségeket okozott a kontrollhoz képest. A cukorrépa termésének, cukortartalmának,

NLQ\HUKHW

 FXNRUWDUWDOPiQDN pV FXNRUWHUPpVpQHN

amino-nitrogén és a kálium-tartalmának, valaminW

V

U

-

Op WLV]WDViJL

hányadosának vizsgálatakor SzD5 %-os szinten szignifikáns különbségek mutatkoztak. A tenyészedényes kísérletekben az alacsony adagú szennyvíziszappal kezelt növények mutatói, és a komposztált iszap illetve a gombaföld nagy adagú kezelései bizonyultak a leghatásosabbnak. Ezt támasztják alá a szabadföldi kisparcellás kísérlet vizsgálati adatai is. A kapott kísérleti

eredmények elemzése alapján

elmondható, hogy a víztelenített

szennyvíziszap 25-40 t/ha-os adagú alkalmazása adott szántóföldi körülmények között javasolható, a komposztok pedig 150-200 t/ha-os mennyiségben

a

növények

károsodásának

veszélye

nélkül

felhasználhatók. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a számtalan további faktort: területi, talajtani, köz- és állategészségügyi, növényi, stb. feltételeket, melyek betartása elengedhetetlen a hosszú távú felhasználás biztonságos kivitelezéséhez. Bebizonyosodott, hogy a szennyvíziszap-

pV WHUPpNHLE

O NpV]OW

trágya értékes tápanyagforrás és a talaj szervesanyag tartalmának emeléséhez is hozzájárul.

Effect of compost made from municipal wastewater sludge on plant growth and internal parameters

Because of urbanization an increasing quantity of wastewater and sewage sludge is produced. Depositing them, and of course other kinds of wastes is getting even more difficult. Recognising this problem we started to examine the agricultural reutilisation possibilities of some organic fertilizers and waste materials considering the costs and the environmental regulations. A four repetition greenhouse experiment was set up. The effect of dewatered sludge, sewage sludge compost, mushroom-compost and garden mould on spring barley (Hordeum vulgare L.) growth was examined. A similar experiment was set up in plot conditions, using dewatered sludge and slaughterhouse waste compost. The examined plants were: sugar beet (Beta vulgaris L. var. saccharifera Alef.) and spring barley (Hordeum vulgare L.). Evaluating the data it was found that the treatments caused significant changes compared to the control. As our results

show

sewage

sludge

compost,

mushroom-compost

and

slaughterhouse waste compost in big doses and dewatered sewage sludge in small doses can be applied in field conditions.

Wirkung von Kompost hergestellt aus kommunaler Klärschlamm auf das Wachstum und Inhaltstoffe von Pflanzen

Als Folge von Urbanisation eine erhöhte Menge von Abwasser und Klärschlamm wird produziert. Es ist immer schwieriger sie zu deponieren oder anderswie zu behandeln. Dieses Problem motivierte uns die Möglichkeiten einer Nutzung in der Landwirtschaft zu erforschen und einige organische Düngemittel und Abfall mit Rücksicht auf die Kosten und Umweltvorschriften anzuwenden. In

einem

Gewächshausexperiment

wurde die Wirkung von

entwässertem Klärschlamm, Güllekompost und Champignonkompost sowie Gartenerde auf das Wachstum von Sommergerste (Hordeum vulgare L.) untersucht. Ähnliches Experiment wurde auf Kleinparzellen mit Klärwasserschlamm und Schlachthauskompost durchgeführt. Die Pflanzen Zuckerrüben (Beta vulgaris L. var. saccharifera Alef.) und Sommergerste (Hordeum vulgare L.) waren in die Untersuchung einbezogenen.

Die Auswertung der Angaben zeigte,

dass

die

Behandlungen im Vergleich zu der Kontrolle signifikante Änderungen hervorgerufen

haben.

Aufgrund

der

Ergebnisse

kann

Klärschlammkompost, Champignonkompost und Schlachthaus-kompost in großen Dosen, entwässerten Klärschlamm nur in Kleindosis auf die Felder ausgebracht werden.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS

1

2.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS

4

2.1.

FHQQWDUWKDWyPH]

2.2.

A talaj termékenysége

8

2.2.1.

A talajtermékenység kutatás rövid történeti áttekintése

8

2.2.2.

A talajtermékenység fogalma

9

2.2.3.

$WDODMWHUPpNHQ\VpJHWEHIRO\iVROyWpQ\H]

2.2.3.1.

$KXPXV]MHOHQW

JD]GDViJ

és környezetgazdálkodás

4

N

VpJHDWDODMWHUPpNHQ\VpJpQHNN

13 ialakításában

15

2.2.3.2. A környezet hatása a talaj termékenységére

17

2.3.

A komposztálás

20

2.3.1.

Mi a komposztálás?

20

2.3.2.

$NRPSRV]WiOiVMHOHQW

2.3.3.

A komposztálás folyamata

VpJH

22 23

2.3.3.1. A C:N arány

24

2.3.3.2. Az oxigénellátás

25

2.3.3.3. A nedvességtartalom

27

2.3.3.4.

$K

PpUVpNOHW

2.3.4.

A komposztálási folyamat fázisai

29

2.3.5.

A komposztálás mikro- és makroorganizmusai

30

2.4.

Szennyvizek és szennyvíziszapok

32

2.4.1.

A szennyvíziszap fogalma

33

2.4.2.

Kommunális és termelési szennyvizek, szennyvíziszapok

34

2.4.3.

A szennyvíziszap WHUP

39

2.4.4.

A szennyvíz és a szennyvíziszap PH]

2.4.5.

A szennyvíz és a szennyvíziszap kijuttatási módjai

43

2.4.6.

A szennyvíziszap komposztálása

44

3.

ANYAG ÉS MÓDSZER

46

3.1.

Tenyészedényes kísérlet

46

3.2.

Tesztkísérlet

49

3.3.

Szabadföldi kisparcellás kísérlet

50

27

I|OGLNLKHO\H]pV

ének kritériumai

JD]GDViJLHOKHO\H]pV

ének jogi háttere 41

3.4.

Az eredmények statisztikai értékelése

54

4.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

56

4.1.

Tenyészedényes kísérletek

56

4.1.1.

Növény- és termésvizsgálatok

56

4.1.2.

Talajvizsgálatok

63

4.2.

Az összehasonlító tesztkísérlet

67

4.2.1.

Növény- és termésvizsgálatok

67

4.2.2.

Talajvizsgálatok

70

4.3.

Szabadföldi kisparcellás kísérletek

71

5.

ÖSSZEFOGLALÁS

80

6.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

84

7.

IRODALOMJEGYZÉK

88

8.

TÉZISEK

104

9.

THESIS POINTS

106

10.

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

108

MELLÉKLETEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

1.

BEVEZETÉS

A

szennyvizek

és

szennyvíziszapok

kezelése,

mennyiségük

csökkentése, a tisztított szennyvíz ismételt felhasználása világszerte gondot jelent. Hasznosításuk, és ártalommentes elhelyezésük problémája DV]DNHPEHUHNpUGHNO NRUV]HU

V|G

 WHFKQROyJLiN HOOHQpUH IRO\DPDWRVDQ Q

IHOKDV]QiOiVLOHKHW

MLQG D WHUPHO PHO\QHN |VV]HJ\ VRUiQ

GpVpQHNN|]pSSRQWMiEDQiOOKLV]HQPHQQ\LVpJND

NpS]

G



VpJHLNHJ\UHV]

 X

gyanakkor a

NOQHN

 PLQG D IRJ\DV]WiVL V]IpUiEDQ NHOHWNH]LN V]HQQ\Yt] MWpVpU

O HOYH]HWpVpU

LV]DS

OHKHW

VpJ

O NH]HOpVpU V]HULQWL

O D V]HQQ\Yt]WLV]WtWiV

KDV]QRVtWiViUyO

YDJ

y

ártalmatlanításáról az emberi egészség és a környezeti elemek védelme érdekében gondoskodni kell. $ MHOHQOHJ LJHQ WiJQDN PRQGKDWy N|]P

ROOy ]iUiViUD D NRUPiQ\

2002-ben a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról („A”SURJUDP G|QW|WW DPLD](8HO és

hazánk

földrajzi,

geológiai

és

|VV]KDQJEDQ PHJKDWiUR]]D D N|]P W|UWpQ

hidrogeológiai

(25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet  $ N|]P szennyvíztisztító

P

YHO

adottságaival

YHV V]HQQ\Yt]HOYH]HW

 WHUKHOpVHN HOYH]HWpVpQHN pV WLV]WtWiViQDN 

JD]GDViJRVDQ

HO

tUiVDLYDO

 KiOy]DWRQ

-ig tartó ütemtervét

YHV V]HQQ\Yt]HOYH]HW QHP

OiWKDWy

- és

WHUOHWHNUH

vonatkozóan 2003-ban határozott a kormány az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról („B” program) (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). $]Ä$´pVDÄ%´SURJUDPRWDN|]HOM|Y

EHQV]NVpJHVNLHJpV]tWHQL

FVDWRUQi]iVL pV V]HQQ\Yt]NH]HOpVL SURJUDP HO PHQQ\LVpJ



WHOHSOpVL

IRO\pNRQ\

1

-a

UH KDODGWiYDO HJ\UH NLVHEE

KXOODGpN

NH]HOpVL

SURJUDPMiYDO

amelyre vonatkozóan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmaz HO

tUiVRNDW

Parlament 2002).

$WDODMPLQ

VpJpQHNPHJ

HWLNDLODJ  N|WHOH] HPEHUL OpSWpN

 pUYpQ\



U]pVHW|EEV]HPSRQWEyOQHPXWROVyVRUEDQ

A talajkészletünk nemzeti vagyon, nem

 NDWHJyULD D]D] PiU D] HPEHULVpJ NLDODNXOiVD HO

WW LV

létezett és minden generáció kötelessége, hogy termékenységét továbbra LV IHQQWDUWVD pV PHJ

UL]]H D] ~MDEE JHQHUiFLyN V]iPiUD ~J\ KRJ\ D

jelenlegi igényeket is kielégítse (Németh 2002a). &LYLOL]iFLyQN D N|UQ\H]HWHW HJ\UH QDJ\REE PpUWpNEHQ HO YiOWR]WDWMD PHJ $ Q|YHNY UHQGV]HUWP

nytelenül

 QpSHVVpJJHO SiUKX]DPRVDQ RO\DQ JD]GDViJL

N|GWHWQNPHO\DWHUPHOpVpVIRJ\DV]WiVIDMODJRVQ|YHOpVpUH

|V]W|Q|] (EE

O DGyGyDQ D N|UQ\H]HW LJpQ\EH YpWHOH LV KDWYiQ\R]RWWDQ

jelentkezik (Kádár 1998a, 1999). Az

LSDUL WHUPHOpV LOO D] D]W LJpQ\O



fogyasztás következtében felborult a természetes, zárt ökológiai rendszer, DWDODMEDDOHYHJ

EHpVDYL]HNEHNHUO

DQ\DJRNQDJ\UpV]pWDWHUPpV]HW

nem tudja feldolgozni (Neményi et al. 2003, Neményi et al. 2004). A komposztálás nemcsak, hogy konzerválja forrásainkat az újrahasználat által, de életre kelti a talajt és ugyanakkor a hulladék anyagok kezelésében is megoldást jelent (Jócsik 1971, Foley és Cooperband 2002). $ OHKHW

IHQWL

PHJiOODStWiVRNDW

V]HP

HO

WW

WDUWYD

RO\DQ

PH

goldási

VpJHN NHUHVpVpEH NH]GWQN PHO\HN VHJtWVpJpYHO D W~OQpSHVHGpV

által kikényszerített élelmezési harc elvárásainak meg tudunk felelni. 9L]VJiOQLNH]GWNDV]HQQ\Yt]LV]DSDEHO

egyéb szerves trágyázó szer PH]

OHNpV]OWNRPSRV]WpVQpK

JD]GDViJL KDV]QRVtWiViQDN OHKHW

DN|OWVpJHNpVDN|UQ\H]HWYpGHOPLHO

2

tUiVRNILJ\HOHPEHYpWHOpYHO

ány

VpJHLW

'ROJR]DWRPEDQ

V]HUHWQpN

UiYLOiJtWDQL

DUUD

KRJ\

D

NO|QE|]



tudományterületek tudásanyagának szintetizálásával igenis léteznek olyan

módszerek,

melyek

segítségével

súlyos

SUREOpPiNMHOHQHVHWEHQDV]HQQ\Yt]LV]DSYpJV

és növénytáplálási kérdések is megoldhatók.

3

környezetvédelmi

HOKHO\H]pVpQHNNpUGpVH 

2.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1.

FHQQWDUWKDWyPH]

JD]GDViJ

és környezetgazdálkodás

Környezetünk károsítása a XIX. században megvalósuló ipari IRUUDGDORPPDO J\RUVXOW IHO $ IRNR]DWRVDQ PHJWHOHSHG

 QDJ\LSDU D

környezet olyan masszív túlterhelését kezdte meg, ami az irreverzibilitás felé haladt (Bakács   2O\DQ N|UQ\H]HWL MHOHQVpJHN HU

V|GWHN IHO

mint az elsivatagosodiV D JOREiOLV IHOPHOHJHGpV YHV]pO\H D VDYDV HV

N

pusztításai, az ózonréteg elvékonyodása, stb. A káros folyamatokat IHOLVPHUYH D] (16= .|]J\

OpVH 

-ban Gro Harlem Brundtland

asszonyt, akkori norvég miniszterelnököt, átfogó program kidolgozására kérte fel, mely a szükséges változás irányait is kijelöli. Az általa vezetett bizottság (Környezet és Fejlesztés Világbizottság - World Commission on Environment and Development = WCED) megbízatása hármas célt ölelt fel. Újra kellett vizsgálni a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdéseit; reális javaslatokat kellett adni azokban a kérdésekben, melyek a szükséges változások irányába befolyásolják az eseményeket és az RUV]iJRN

SROLWLNiMiW

YDODPLQW

HU

VtWHQL

NHOOHWW

PDJiQV]HPpO\HN

önkéntes szervezetek, vállalatok, intézetek, kormányok megértését és akciókészségét az ügy iránt (Szabó 1996). A „Brundtland Bizottság” 1987-EHQ .|]|V -|Y

QN FtPPHO SXEOLNiOW MHOHQWpVpEHQ U|J]tWL D]RNDW D]

HOYHNHWpVN|YHWHOPpQ\HNHWPHO\HNEHWDUWiVDHVHWpQD)|OGPHJPHQWKHW

voOQD D M|Y

 JHQHUiFLyLQDN V]iPiUD $] HOYHN D IHQQWDUWKDWy IHMO



GpV

alapelveiként váltak ismertté a világon (Kerekes 1998). $ ÄIHQQWDUWKDWy IHMO PH]

JD]GiONRGiV´

GpV´ VXVWDLQDEOH GHYHORSPHQW  D ÄIHQQWDUWKDWy

VXVWDLQDEOH

DJULFXOWXUH 

4

QDSMDLQNEDQ

J\DNUDQ

HPOHJHWHWW IRJDOPDN $ IHMO

GpV ÄIHQQWDUWKDWyViJD´ VXVWDLQLELOLW\  D]W

jelenti, hogy a jelen generációk igényeit és törekvéseit úgy kell NLHOpJtWHQL KRJ\ D] D M|Y

 JHQHUiFLyN LJpQ\HLQHN NLHOpJtWpVpW QHP

veszélyezteti. Biztosítanunk kell tehát, az esélyeNHW D OHKHW G|QWpVV]DEDGViJiWDM|Y

VpJHNHW D

JHQHUiFLyNV]iPiUDLVOHJDOiEERO\DQV]LQWHQ

ahogyan ez ma rendelkezésünkre áll (Ángyán és Menyhért 1997). $ IHQQWDUWKDWy IHMO

GpV U|YLGHQ D IHMO

GpV RO\DQ IRUPiMD DPHO\ D

jelen igényeinek kielégítése meOOHWW QHP IRV]WMD PHJ D M|Y VDMiW

V]NVpJOHWHLN

NLHOpJtWpVpQHN

OHKHW

VpJpW

O



 JHQHUiFLyLW

WCED 1988). A

fogalom tágabb értelmezése jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és WiUVDGDOPL IHMO

(Kerekes

GpVW LV  GH V]RNiV KDV]QiOQL V]

,

 

Q|YHNHGpVW

$

MHOHQW

IHQQWDUWKDWy DPHO\

IHMO

GpV

KDUPRQL]iO

NHEE MHOHQWpVEHQ LV

PLQGLJ

D

RO\DQ

WHUPpV]HWL

JD]GDViJL

HU

IRUUiVRN

regenerálódásával és a környezetterhelés asszimilációs képességével. 6HJtWVpJpYHO HOpUKHW PLQ

 D IRO\DPDWRV PHQQ\LVpJpEHQ NRUOiWR]RWW GH

VpJpEHQ NRUOiWODQ JD]GDViJL Q|YHNHGpV D WHUPpV]HWL HU

D N|UQ\H]HWWHUKHOpV KDUPRQL]iOiVD D] pOHWPLQ

IRUUiVRN pV

VpJ MDYXOiVD 

Csete 1995,

Láng et al. 1995). $ IHQQWDUWKDWy PH] IRO\WDWKDWy P

PH]

JD]GDViJL

WHYpNHQ\VpJ

YHOpVL PyG PHO\QHN VRUiQ PHJ

V]ROJiOyWHUPpV]HWHVHU DONDOPD]iViUD P

JD]GDViJ HJ\ N|UQ\H]HWEDUiW KRVV]~ WiYRQ

D

IRUUiVRN

V]HUYHV

UL]KHW



Csavajda 2002). Olyan

N D PH]

Gyakorlata többek között a vetésforgók

WiSDQ\DJRN

XWiQSyWOiViUD

YHOpVL PyGV]HUHNUH D V]LQWHWLNXV Q|YpQ\YpG

KDV]QiODWiQDN

MHOHQW

V

JD]GDViJ DODSMiXO

FV|NNHQWpVpUH

D

D

WDODMNtPpO

 V]HUHN pV D P

KXOODGpNRN

WUiJ\iN

N|UIRUJDOPiQDN

biztosítására épül (Láng 1993, Tengerdy et al. 1997). Definícióját számos fórumon próbálták már megalkotni. Az USA Kongresszusa (cit. Madigan 5



1991) szerLQW SpOGiXO D IHQQWDUWKDWy PH] pV

iOODWWHQ\pV]WpVL

J\DNRUODWQDN

JD]GDViJ D Q|YpQ\WHUPHV]WpVL

RO\DQ

LQWHJUiOW

WHUP

KHO\KH]

alkalmazkodó rendszere, amely: KRVV]~ LG

V]DNUD NLHOpJtWL D] HPEHUL WiSOiOpN

- és nyersanyag iránti

igényeket, PHJ

U]LDN|UQ\H]HWPLQ

D OHKHW HU

VpJpWpVDWHUPpV]HWLHU

IRUUiVRNDW

 OHJKDWpNRQ\DEEDQ KDV]QiOMD D QHP PHJ~MtWKDWy WHUPpV]HWL

IRUUiVRNDW

ahol csak lehet, integrálja a természetes biológiai körfolyamatokat és a szabályozó mechanizmusokat, EL]WRVtWMDDPH] PHJ

U]L

D

JD]GDViJLP

PH]

YHOHWHN

JD]GDViJEDQ

HJpV]pQHNpOHWPLQ

gazdaságosságát,

GROJR]yN

pV

D

YLGpNL

WiUVDGDORP

VpJpW

Egy jóval tömörebb, általánosabb meghatározás szerint a fenntartható PH] M|Y

JD]GDViJ EL]WRVtWMD D] HU 

PLQ

QHP]HGpN

W

VpJpWpVPHJ

$

IRJDOPDN

N|UQ\H]HWQN PLQ IHOPHUO

IRUUiVRN WDUWDPRV KDV]QiODWiW D MHOHQ pV

ényleges kielégítését, nem károsítja a környezet

U]LDWHUPpV]HWHU pUWHOPH]pVHNRU VpJpQHN PHJ

IRUUiVDLW

Barati et al. 1997).

Q\LOYiQYDOyYi

YiOLN

U]pVH MDYtWiVD .LW

D

YpJV



FpO

QLN D] LV KRJ\ D

 SU

oblémák már nem oldhatók meg az egyes részterületek

szabályozásával. Áttekintést kell nyerni a természeti környezet, az |NRV]LV]WpPiN WHOMHV UHQGV]HUpU

O N|OFV|Q|V |VV]HIJJpVHLU

O KRVV]~

távra meg kell tervezni és szabályozni a természeti környezet hasznosítását, fejlesztését, azok védelmével szoros összhangban. Ezért V]NVpJHV EHYH]HWQL D N|UQ\H]HWJD]GiONRGiV IRJDOPiW pV D] DUUD pSO



szabályozást, ami a környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott KDV]QRVtWiViW WHUYV]HU

 IHMOHV]WpVpW pV KDWpNRQ\ YpG

6

elmét jelenti, a

természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével (Madas 1985, Thyll 1996). A talajhasználat és a gazdálkodás mikéntje hatással van a talaj termékenységére, mint ahogy a talaj termékenyVpJH

LV DODSYHW

HQ

meghatározza a növénytermesztés sikerét (Kismányoky 2003). Annak HOOHQpUH KRJ\ D] LSDUV]HU

 Q|YpQ\WHUPHOpVL UHQGV]HUHN

néhány fontos

gazdasági növényfajnál (kukorica, kalászos gabona, napraforgó) az 19701980-as években látványos sikereNHW

pUWHN

HO

PLQGHQHNHO

WW

D

hozamnövelésben, mégis háttérbe szorultak és átadták helyüket az alternatív gazdálkodási rendszereknek (Petróczki 2004). Ennek okai között felsorolható a sokszor természetellenes módon kialakított óriástáblákon végzett, gyakran monokultúrás termesztés, az ipari anyagok, illetve az energia rohamos drágulása és a vele párhuzamosan MHOHQWNH]

 N|UQ\H]HWL JRQGRN 0LQGH]HNNHO HJ\WW MiUW D IDMRNEDQ

HOV]HJpQ\HG (U

 N|UQ\H]HW V]iPRV ]HPEHQ WDODMNiURVRGiV N|YHWNH]HWW EH

V|G|WW D] HOOHQiOOy J\RPIOyUD NLIHMH]

EEp YiOW D PRQRNXOW~UiN

tápanyag-igénye és betegségérzékenysége (Kádár 1995). $]

DONDOPD]NRGy

pUGHNpEHQ D WHUPHOpV I

PH]

JD]GDViJ

UHQGV]HUpQHN

IHQQWDUWKDWyViJD

 LUiQ\DLW D V]NVpJOHWHN UHiOLV IHOPpUpVpQHN pV D

piac által szabályozott ráfordítás-haszonelemzéseknek kell kijelölniük. Talajkészleteink állagmegóvása, a termesztés káros környezeti hatásainak PHJHO

]pVH

NLNV]|E|OpVH

HOHP]pVHNIJJYpQ\H.|WHOH]

D]RQEDQ

QHP

SXV]WiQ

JD]GDViJRVViJL

SDUDQFVpSSHQH]pUWDN|UQ\H]HWYpGHOPL

éV JD]GDViJL V]HPSRQWRN HJ\LGHM

 ILJ\HOHPEH YpWHOpYHO W|UHNHGQL NHOO D

YHJ\V]HUHN



pV

LSDUL

HUHGHW

HQHUJLDIRUUiVRN

IHOKDV]QiOiViQDN

csökkentésére, a terméshozamok növelésére, a gazdasági kockázat és a költségek minimalizálása mellett (Láng és Csete 1992, Kismányoky és 7

Tóth HO

  $ WXGRPiQ\ pV WHFKQLND URKDPRV IHMO

WWQN iOOy pYWL]HGHNEHQ D WHOMHV pUWpN

NRUiEELDNKR]KDVRQOyDQDPH] HO

GpVH HOOHQpUH D]

 HPEHUL WiSOiOpN I

 IRUUiVDL D

JD]GDViJLWHUPpNHNOHV]QHNDPHO\HNQHN

iOOtWiVD D Q|YpQ\HN WHUPpVKR]DPiQDN

állandó növelését biztosító

talajtermékenységen alapul (Minyejev 1988).

2.2.

A talaj termékenysége

2.2.1.

A talajtermékenység kutatás rövid történeti áttekintése

0LW

O Q

 D WHUPpV" 0HO\HN D Q|YpQ\L Q|YHNHGpV WpQ\H]

L"

Ilyen és

hasonló kérdések régóta foglalkoztatják a gondolkodó emberi elmét. Thalész LH  N|UO YDOORWWD KRJ\ D Q|YpQ\HN Yt]E

O WiS

lálkoznak.

Arisztotelész H]]HO V]HPEHQ D WDODM KXPXV]WDUWDOPiW WHNLQWHWWH DODSYHW



növényi tápláléknak. Ismereteik megfigyelésen, tapasztalaton alapultak, de a kísérletezés módszereiU $] HOV

 WXGRPiQ\RV DODSRNRQ Q\XJYy NtVpUOHWHV SUyEiONR]iVRN D

N|]pSNRUEDQ NH]G I

ODOLJYROWHONpS]HOpVN

]IiW pV HV

GWHN

Brüsszelben van Helmont 90 kg talajon nevelt

Yt]]HO |QW|]WH +LEiVDQ OHYRQW YpJN|YHWNH]WHWpVH V]HULQW D

víz a növények egyetlen tápláléka. Kísérletét 1699-ben Angliában Woodward HOOHQ

UL]WH $]

 PHJOiWiVD V]HULQW D WHUPpV D Yt]EHQ ROGRWW

I|OGHV DQ\DJRN PHQQ\LVpJpW

O IJJ

1757-ben Home megállapította,

hogy a növénynek a vízen és a földön kívül több tápláléka is van. Az újabb áttörés de Saussure-nek

YROW N|V]|QKHW

 DNL PHJDODSR]WD D

modern élettani, agrokémiai, agronómiai tudományokat. Munkásságát VRNiLJ QHP LVPHUWpN HO KLV]HQ YHOH V]LQWH HJ\ LG

EHQ N|]|OWH

Thaer a

nagyhatású humusz-elméletét, mely a korábban uralkodó szemléletet 8

HU

VtWHWWH

A két híres kortárs Liebig és Boussingault de Saussure

nyomdokain indult el. Kutatómunkájuk nagyban hozzájárult a modern agrokémiai tudomány kialakulásához. Liebig (1876) tézise szerint a Q|YpQ\L Q|YHNHGpV pV IHMO

GpV PpUWpNpW D PLQLPXPEDQ OpY

 V]NVpJHV

tápanyagok szintje határozza meg. Lawes és Gilbert a „liebigi elveket” fenntartásokkal fogadták. Kísérleteik igazolták, hogy a talaj és a növény egy dinamikus rendszert alkot, ami a legtöbb esetben kritikus tápanyaghiány eseWpEHQ

LV

P

N|G

NpSHV

PDUDG

WUiJ\DLJpQ\W  D] DQJROV]iV] RUV]iJRNEDQ PD LV G|QW

eSSHQ

H]pUW

D

HQ D NtVpUOHWHNEHQ

mért trágyahatások és a talajvizsgálatok adataira építik. Boussingault V]LQWHWL]iOWD /LHELJ /DZHV pV *LOEHUW HUHGPpQ\HLW HO

V]|U KRJ\ D WDODM pO

 iOODStWRWWD PHJ

 pV YiOWR]y iOODSRW~ WiSDQ\DJIRUUiV

 LVPHUWH IHO

a növények aktív részvételét a táplálkozásban (Jolánkai 2003, Kádár 2003, Kádár 2004).

2.2.2.

A talajtermékenység fogalma

A talajok tápanyagellátása és a termésátlagok, valamint a környezet PLQ

VpJH N|]|WWL VRNROGDO~ |VV]HIJJpVHN PHJiOODStWiVD PHJIHOHO



következtetések levonása és érvényesítése, a növénytermelés hosszú távú fejlesztésében a helyes környezetgazdálkodás kialakítása kulcskérdés a PH] WDODM PH]

JD]GDViJEDQ

Madas 1985). A talaj-tápanyag-növény rendszerben a

WXODMGRQViJDL

PHJKDWiUR]y

MHOOHJ

HN



Ábrahám

1980).

JD]GDViJL WHUPHOpV D Q|YpQ\WHUPHV]WpV V]HPSRQWMiEyO D

OHJNOV

A

Földünk

V]LOiUGEXUNiWDONRWyWDODMDOHJIRQWRVDEE$Q|YpQ\LIHMO

GpVKH]

és növekedéshez szükséges tápelemeket a szén és oxigén kivételével, PHO\HW OHYHOHLNHQ NHUHV]WO D OHYHJ

E

9

O YHV]QHN IHO D Q|YpQ\HN PLQGHQ

táplálékukat gyökereik segítségével a talajból nyerik (Ballenegger et al. 1936). A talaj tápanyag-HOOiWRWWViJD

D

WiSDQ\DJRN

IHOYHKHW

VpJH

határozza meg adott körülmények között a növények számára rendelkezésre álló tápelemek mennyiségét (Németh és Várallyay 1998). A növénytermesztés alapját a klimatikus adottságok mellett tehát PLQGHQNRU D WHUP HOV

GOHJHVHQ

KHO\ WDODMiQDN WiSDQ\DJ

-szolgáltató képessége jelenti

Jolánkai 2003).

$]HPEHULN|UQ\H]HWNLDODNXOiViEDQDWDODMV]HUHSHNHWW

V(J\UpV]WD

természeti környezetnek fontos és a szárazföldeknek elengedhetetlen DONRWyHOHPH PiVUpV]W D] HPEHUL WiUVDGDORP WHUPHO

HV]N|]H 

Stefanovits 1977, Magda és

VL pV PD LV IRQWRV 6]

KDV]QiODW PHOOHWW pOHWWDUWDPD |U|NQHN WHNLQWKHW WHUPHOpVEHQ UHQGV]HUHVHQ LVPpWO 0HJ~MtWKDWy WHUPpV]HWL HU

G

FV

2002). Helyes

 $ PH]

HQ YDJ\ IRO\DPDWRVDQ

JD]GDViJL

vesz részt.

IRUUiV PHO\ QHP]HWL YDJ\RQXQN 

-ét képezi

(Kádár 1998b, Schmidt és Szakál 2001). Megújulása termékenységében pVDUDMWD IHMO

G

Q|YpQ\HNSURGXNWXPiEDQMHOHQLNPHJ(]DPHJ~MXOiVL

IRO\DPDW D]RQEDQ D NO|QE|] N|]|WW HOWpU WHUPpV]HWL

 |NROyJLDL pV WDODMKDV]QiODWL N|UOPpQ\HN

 J\RUVDViJ~ pV PpUWpN HU

IRUUiV

 H]pUW D WDODM IHOWpW

elesen megújuló



Nyiri 1993). A primer növényi biomassza

produkciója során tehát nem semmisül meg, nem változik meg V]NVpJV]HU

HQ pV DODSYHW

HQ PLQW SO IRVV]LOLV HQHUJLDKRUGR]yN  GH

megújulása nem megy végbe automatikusan. Állandó és aktív WHYpNHQ\VpJHW

N|YHWHO

PHO\QHN

OHJIRQWRVDEE

HOHPHL

D]

pVV]HU



földhasználat, talajvédelem, agrotechnika és melioráció (Várallyay 2000, 2002). $

WDODM

D

Q|YpQ\]HW

HJ\LN

DODSYHW



pOHWWHUH

/HJIRQWRVDEE

tulajdonsága a termékenység, vagyis az a képesVpJKRJ\NHOO 10

LG

EHQpV

a szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal (Stefanovits 1992). A talaj termékenysége alatt értjük azon NpSHVVpJpW KRJ\ QRUPiOLV YLV]RQ\RN N|]|WW NLHOpJtW

 WHUPpVHNHW DG

Minél inkább képes erre, annál nagyobb a termékenysége (Cserháti 1905). Debreczeni és Debreczeniné (1983) a talajtermékenység fogalmán a talajnak azt a képességét értik, hogy a növényt milyen mértékben tudja HOOiWQL WiSDQ\DJJDO Yt]]HO pV OHYHJ

számára

NHGYH]

YHO LOOHWYH NpSHV

-e a növények

 IL]LNDL NpPLDL pV ELROyJLDL IHOWpWHOHNHW OpWUHKR]QL

Hasonlóképpen fogalmaz Németh (2002a) is. Szerinte a talaj természetes WHUP

NpSHVVpJH D]W MHOHQWL KRJ\ D N|UQ\H]HWL IHOWpWHOHN D WDODM IL]LNDL pV

kémiai tulajdonságai, adottságai milyen potenciális termékenységet biztosítanak a termesztett növények számára. Megállapítja, hogy a talaj termékenysége nem vonatkoztatható el a talajban zajló biológiai és biokémiai folyamatoktól sem, ezért a termékenység másik elemének a talaj biológiai életét tartja. A talaj termékenységét mindazon talajtulajdonságok és talajban lejátszódó folyamatok határozzák meg, melyek a növények optimális életfeltételeinek V]LQWMpU

(*\

UL

megteremtéséhez

szükségesek.

A

termékenység

ON|]YHWOHQODWHUPpVKR]DPRNEyOtWpOKHWQNOHJPHJEt]KDWyEEDQ

1984, cit. Heckenast 1988). Gyakorlati oldalról vizsgálva a

WHUPpNHQ\VpJ DWDODMQDN RO\DQEHOV V]tQYRQDOiWyO IJJ

HQ NO|QE|]

SRWHQFLiOLVNpSHVVpJH DPHO\DQQDN

 PpUWpNEHQ KDV]QRVtWMD D] DONDOPD]RWW

WHUPHV]WpVWHFKQLNDL UiIRUGtWiVRNDW pV NOV

 EHIRO\iVRNDW 0LQpO QDJ\REE

D WDODM WHUPpNHQ\VpJH DQQiO LQNiEE NpSHVHN D] DUUD KDWy NOV

 HU

N

befolyásukat kifejteni a termések fokozására. Nem helytálló tehát, ha a terPpNHQ\VpJ

V]tQYRQDOiW

FVDN

D

PLQGHQNRU

MHOHQWNH]

QDJ\ViJiYDO PpUMN IHO $ WHUPpNHQ\HEE WDODM RO\DQ NRUV]HU

11



WHUPpVHN

 HU

JpSKH]

hasonlítható, amely az üzemanyagot nagyobb hatásfokkal képes KDV]QRVtWDQL V]HPEHQ HJ\ HODYXOW V]HUNH]HW

 YDJ\ URVV] NDUEDQ OpY



géppel. Persze kevésbé termékeny talajon is lehet ugyanakkora terméseket

elérni,

de

nagyobb

költségek,

ráfordítások

árán,

összességében kevésbé gazdaságosan (Kemenesy 1972). A talajtermékenység fogalmán belül megkülönböztetünk természetes és kulturális termékenységet. A természetes (potenciális) termékenység D]

ViOODSRWEDQ

NO|QE|]



OpY

HOMiUiVRN



WDODM

P

WDODMP

YHOpV

YHOpV

DOi

YRQWiVDNRU

WiSDQ\DJ

jelentkezik. A

-gazdálkodás, telkesítés,

stb.) sokaságának alkalmazása során alakul ki a talajok kulturális WHUPpNHQ\VpJH PpUWpNpW

O IJJ

DPHO\

D]

HPEHUL

EHDYDWNR]iVRN

pV]V]HU

VpJpQHN

HQ iOODQGyDQ YiOWR]

ó, dinamikus sajátossága a talajnak

(Kemenesy 1972, Debreczeni és Debreczeniné 1983). Definiálható a jelenlegi termékenység fogalma is, ami a talaj termékenyspJL V]LQWMpEHQ D NXOW~UEHDYDWNR]iVRN KDWiViUD OpWUHM|Y eltolódások összessége (*\ PHJHPOtWL PpJ D WHUP

UL

 YiOWR]iVRN

1984, Németh 2002a). Kemenesy (1972)

KHO\L WHUPpNHQ\VpJ IRJDOPiW LV 0HJKDWiUR]iVD D

talaj termékenységébe az éghajlatot és az égtáji fekvést is bele érti. A talajok természetes termékenységének kihasználása függ az ember HU

IHV]tWpVHLW

O HV]N|]EHIHNWHWpVHLW

O PHO\HN D WHUPHOpV NO|QE|]

feltételeinek létrehozását szolgálják (6] WpVWHFKQROyJLiN WHUP

FV   $ NO|QE|]

NpSHVVpJ MDYtWy YDJ\ NHGYH]



 WHUPHV]

-

WOHQ GHJUDGiFLyV

folyamatokat is indukálhatnak, melyek irreverzibilisek is lehetnek, így jóvátehetetlen károkat okozva a környezetben (Németh 2002a). A talaj termékenysége közgazdasági, üzemtani szempontból is MHOHQW HU

V

V]HUHSHW

MiWV]LN

gNRQyPLDLODJ

IRUUiVRNKR]WDUWR]LNDODSYHW

D

WHUP

I|OG

D

WHUPpV]HWL

IXQNFLyMDKRJ\DWHUPHOpVWiUJ\LDODSMD

12

pV HV]N|]H $ WHUP

I|OG PH]

JD]GDViJL WHUPpNNLERFViWy NpSHVVpJpW D]

HPEHUL WHYpNHQ\VpJ iOWDO DODSYHW WpQ\H]

N

HQ QHP EHIRO\iVROKDWy |NROyJLDL

határozzák meg, melyek közé a talajtermékenység is sorolható.

A talajok termékenysége, mint a földjáradék megállapításának, a WHUP

I|OGHN DUDQ\NRURQD pUWpNpQHN V]HUYHV UpV]H D I|OG iUiKR] LV

szorosan kapcsolódik (Alvincz és 6]

1998, 6]

FV

1998).

A tDODMWHUPpNHQ\VpJHWEHIRO\iVROyWpQ\H]

2.2.3. $

FV

WDODMRN

iOWDO

V]ROJiOWDWRWW

Q|YpQ\L

N

WiSDQ\DJRN

PHJIHOHO



mennyisége, aránya még nem teszi a talajt termékennyé. Szükséges, hogy a talaj rétegzettsége, szerkezete, víztartalma, kapillaritása, légátjárhatósáJDK

PpUVpNOHWHWiSDQ\DJN|W

NpSHVVpJHYHJ\LNpPKDWiVDUHDNFLyMD D

Q|YpQ\HN VLNHUHV WHUPHV]WpVpUH PHJIHOHO WDODM

QHP

SXV]WiQ

WHUPpV]HWL WpQ\H]

WiSDQ\DJIRUUiV

 OHJ\HQ 

Grábner 1935). A

KDQHP

HJ\~WWDO

N|]YHWtW

D

N HJpV] VRUR]DWiQDN 

Cserháti 1905). Heterogén

UHQGV]HU DONRWyL QDJ\ YiOWR]pNRQ\ViJRW PXWDWQDN $ODSYHW NRPSRQHQVE

MH

HQ KiURP

O pSO IHO V]LOiUG IRO\pNRQ\ pV Ji] Ii]LVEyO ( KiURP

NRPSRQHQV N|OFV|QKDWiVD WHUHPWL PHJ D N|UQ\H]HWHW DPHO\ OHKHW

Yp

teszi a növényi- és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén. A V]LOiUG Ii]LV I

NpQW WiSDQ\DJ UDNWiUR]y V]HUHSHW W|OW EH PtJ D WDODMROGDW

szállító és reakcióközegként funkcionál. A gáz fázis, a tulajdonképpeni WDODMOHYHJ

 PHO\ D] R[LJpQ pV D PROHNXOiULV QLWURJpQ EHiUDPOiViW D

szén-dioxid távozását biztosítja (Mengel 1972, Németh 2002b). A három fázis dinamikus egyensúlyban van. Állandóan változik a gyökerek tápanyagfelvétele, a mikroorganizmusok tevékenysége, a csapadék |QW|]pV  D WDODMP

YHOpV pV D WUiJ\i]iV N|YHWNH]WpEHQ 

Debreczeni

13

1979). Mindhárom fázis sokirányú szerepet játszik a növényi anyagcserében és Q|YHNHGpVEHQ $] HJpV]VpJHV IHMO WHWOHQHN pV HJ\PiVVDO QHP KHO\HWWHVtWKHW   $] HJ\HV Ii]LVRNRQ EHOO GH I

N 

GpVKH] QpONO|]KH

-

Debreczeniné és Sárdi

OHJ D Ii]LVKDWiURNRQ OHMiWV]yGy

folyamatok eredményeképpen a folyékony fázisban szervetlen sók és ionjaik jelennek meg és ezek képezik a növény táplálékát (Buzás 1987). Dokucsajev

yWD

|W

WDODMNpS]



WpQ\H]

W

I|OGWDQL

pJKDMODWL

domborzati, biológiai és talajok kora) különböztetünk meg. Ezek együttese alakítja a talajt, egymást nem helyettesíthetik, önmagukban FVDN

LG

OHJHVHQ

pV

KHO\LOHJ

NHUOKHWQHN

XUDORPUD

$]

HPEHUL

tevékenység is hozzájuk kapcsolódik, így alakítva ki végül a különféle talajtípusokat (Stefanovits 1992). A talajtípusok ásványi alkotóik, szervesanyag összetételük és mennyiségük, fizikai, kémiai, biológiai WXODMGRQViJDLN DODSMiQ NO|QE|] $] HJ\HV WDODMRN D I

HN 

Debreczeni és Debreczeniné 1983).

EE Q|YpQ\L WiSDQ\DJRNDW NO|QE|]

 PHQQ\LVpJEHQ

tartalmazzák. Azt, hogy a talaj egy adott tápanyagból mennyit tartalmaz, a talaj összetétele határozza meg. A kötöttebb talajok kémiai összetételüknél és nagyobb adszorpciós képességüknél fogva több tápanyagot KR]]iIpUKHW

tartalmaznak VpJH

(Fekete

et

al.

is más. TalajbóO W|UWpQ

tulajdonságai, pH-MD

K

1967).

A

tápanyagok

 IHOYpWHO

üket a talaj biológiai

PpUVpNOHWH PHFKDQLNDL

-, ásványi összetétele,

szerkezete, vízgazdálkodása is befolyásolja (*\

UL

1984).

$ WHUPpNHQ\VpJ HJ\HQHV DUiQ\EDQ iOO D IL]LNDLODJ N|W|WW IHOYHKHW

tápelemek mennyiséJpYHO

D

NpPLDL

N|WpVEHQ

KHO\UHiOOtWMDD]HJ\HQV~O\WDQ|YpQ\LIHOYpWHOWN|YHW $ WHUP

WDODM V]LOiUG UpV]HL NpW I

 DONRWyUpV]E

OpY



NpV]OHW



SHGLJ

HQ

Liebig 1876).

O iOOQDN V]HUYHWOHQ pV

szerves anyagokból. Az utóbbiak alapanyagai az elhalt szerves 14

maradviQ\RND]HO WHY

GQHN

|VV]H

PiOORWWViJL

IRND

EELHNpDN PHO\HN

G|QW



]HWHN$N

IL]LNDL

NpPLDL

EHIRO\iVVDO

(Kemenesy   $ODSYHW

]HWHNNO|QE|]

YDQ

D

iVYiQ\RNEyO

iVYiQ\WDQL WDODMRN

|VV]HWpWHOH

WHUPpNHQ\VpJpUH

HQ WDUWDOPD]]iN D Q|YpQ\ V]iPiUD V]NVp

ges

valamennyi makro- és mikrotápelemet (a nitrogénvegyületek kivételével, PHO\HN D PLNURELiOLV WHYpNHQ\VpJQHN N|V]|QKHW

HQ DODNXOQDN NL  pV D

talajok nehézfémtartalmának is forrásai lehetnek (Lehoczky 2003).

2.2.3.1.

$ KXPXV] MHOHQW

VpJH D WDODM WHUPpNHQ\VpJpQHN

kialakí-

tásában $ KXPXV] NO|QE|]

 NpPLDL |VV]HWpWHO

 pV IL]LNDL YLVHONHGpV

V]HUYHV DQ\DJRNEyO iOO $ WDODMED MXWWDWRWW LOOHWYH RWW NHOHWNH]



 iOODWL pV

növényi maradványokból lebontott szervesanyagok összessége, a talaj WHUPpNHQ\VpJpQHNHOV

GOHJHVPHJDO

apozója. „Tartósított” szervesanyagai

segítik a talaj morzsás szerkezetének kialakítását, könnyen bomló alkotórészei (a felszabaduló ásványi anyagokkal) táplálják a növényeket (Nizsalovszky   $ KXPXV] pO

 pV KROW FVRSRUWUD RV]WKDWy $] pO 

anyagot a talaj mikro- és makroszervezetei alkotják, a holt rész a talajon pO

 Q|YpQ\HN PDUDGYiQ\DLQDN W|EEp

-kevésbé elbomlott anyagaiból és a

PLNURELROyJLDL ERQWiV ~WMiQ iWDODNXOW YDODPLQW ~MUDNpS] DQ\DJEyO iOO $ WDODM V]HUYHV DQ\DJiW IHOpStW

(1992) és Németh (1996) szerint DN|YHWNH]

 DONRWyH

G|WW V]HUYHV

lemek Stefanovits

N

nem humuszanyagok: IHKpUMpN

DPLQRVDYDN

Q|YpQ\L

pV

iOODWL

HUHGHW



IHKpUMpN

bomlásakor válnak szabaddá), V]pQKLGUiWRNFXNURNNHPpQ\tW

15

KHPLFHOOXOy]FHOOXOy]SHNWLQ 

lignin (fás növényi anyagok bomlása után marad vissza), növényi és állati maradványok egyéb anyagai (zsírok, viaszok, kitin), ~MNpS]

GPpQ\HN

SROLXURQLGRN

D

WDODMEDQ

pO



PLNURV]HUYH]HWHN

pOHWWHYpNHQ\

-

ségének termékei), VSHFLiOLV

KDWiV~

HQ]LPHN

D

WDODMEDQ

pO



PLNURV]HUYH]HWH

k

élettevékenységének szabályozói), humuszanyagok: IXOYRVDYDN NLV PROHNXODW|PHJ

 VDY MHOOHJ

 YHJ\OHWHN IHQRORV

és kinon származékok. A talaj szerves anyagából alkáliákkal, a legáltalánosabban használt módszer szerint: 0,5 %-os NaOH-dal kioldható anyagok, melyek az oldat megsavanyítása után is oldatban maradnak), KXPLQVDYDN

QDJ\

PROHNXODW|PHJ



SROLPHUL]iOW

YHJ\OHWHN

melyek a talaj szerves anyagából alkáliákkal kioldhatók és az oldat megsavanyítása után kicsapódnak), humin, illetve humuszszén, melyek hideg, híg lúgos oldás során nem oldódnak ki a talajból. $ WDODMRNQDN WDODMWtSXVWyO IJJ

 RSWLPiOLV V]HUYHVDQ\DJ WDUWDOPD YDQ

melyhez optimális N-tartalom tartozik. Az elmúlt évtizedekben eleinte Q|YHNY



PDMG

gyakorlatilag

MHOHQW

csak

a

VHQ

N

YLVV]DHV



P

WUiJ\i]iV

visszapótlására

(mely napjainkra

korlátozódik)

MHOHQW

V

különbségeket hozott létre a talajok szervesanyag tartalmában, a talajból a légkörbe jutó gázok mennyiségében és a talajvizek nitrátV]HQQ\H]

GpVpEHQ

(Kalocsai 2003). A talajok szervesanyag tartalma a

környezet megóvása érdekében is fontos szerepet játszik. 16

$ODSYHW

HQ N

ét

részre osztható: az inert, vagy „tartós” humuszra és a könnyen mineralizálódó, vagy „táp” humuszra. Az inert részhez a humusz és a huminsavak tartoznak, melyek a talajszerkezet stabilitásában, a nehézfém V]HQQ\H]pVHN

csökkentésében,

pV

Q|YpQ\YpG

talajvízbe



V]HUHN

jutásuk

PHJN|WpVpEHQ

WR[LFLWiVXN

megakadályozásában

játszanak

szerepet. A fulvosavak és egyéb kis molekulájú szerves vegyületek a -HOHQW

táphumuszhoz tartoznak.

V

en hozzájárulnak a talajok N-

szolgáltatásához (Debreczeniné és *\

UL

1997).

A talajban a szerves és a szervetlen alkotók nagy része, méretük alapján, a kolloidokhoz tartozik (Stefanovits 1992). A talajkolloidok NpSHVHN D IHOOHWN|Q LRQRN PHJN|WpVpUH V

W

egyes típusaik kristályon

belül is abszorbeálnak ionokat, így tápanyagraktárként funkcionálnak. Szétesésük, mállásuk során tápanyagot biztosítanak a növények számára (Mengel 1972). A talajok szervesanyag-, illetve ásványi tápelem tartalma, PHJIHOHO



HOOiWRWWViJD

HO

IHOWpWHOH

D

PD[LPiOLV

PH]

JD]GDViJL

termelésnek. De ezek az elemek önmagukban nem képesek rekordtermést EL]WRVtWDQL V]iPRV HJ\pE D Q|YpQ\ Q|YHNHGpVpW IHMO NRUOiWR]yKDWiVOHKHW

2.2.3.2.

GpVpW EHIRO\iVROy

VpJHPLDWW

Tisdale és Nelson 1966).

A környezet hatása a talaj termékenységére

$Q|YpQ\UHKDWyN|UQ\H]HWLWpQ\H]

N PHO\HNYpJV

-

VRURQDQ|YpQ\L

élet általános és különleges feltételei, befolyásoló hatásukat a talajon keresztül, illetve közvetlenül a növényre hatva is kifejthetik (3HWK 1993). EzekDWpQ\H]

N

Tisdale és Nelson (1966) szerint lehetnek:

genetikai, IDMWyOpVIDMWiWyOIJJ

WiSDQ\DJV]NVpJOHWKH]NDSFVROyGy

17

,

pJKDMODWLNOLPDWLNXV PHO\WRYiEELWpQ\H]

NUHRV]WKDWy

sugárzási energiára, K

PpUVpNOHWUH

,

légköri összetétellel kapcsolatos, QHGYHVVpJYLV]RQ\RNNDO|VV]HIJJ 0LQGH]HN PHOOHWW YHON HJ\ LG

WpQ\H]

N

re.

EHQ D Q|YpQ\W D WDODMRQ NHUHV]WO

befolyásolja a talajok: szerkezete, kémhatása, Ji]WDUWDOPDOHYHJ

|VV]HWpWHOH

,

vízgazdálkodása, K

IRUJDOPD

(J\LNWpQ\H] W|EELWpQ\H]

PHJYiOWR]iVDYDJ\PHJY

áltoztatása maga után vonja a

YiOWR]iViWLOOHWYHPHJYiOWR]WDWiViW$Yt]DOHYHJ

pVDK



növényélettani szempontból kívánatos egyensúlyának megteremtése a WDODMEDQ

D

WDODMP

YHOpV

OHJDODSYHW

EE

HJ\EHQ

OHJiOWDOiQRVDEE

problémája (Nyiri 1993  (]HQ D SRQWRQ WHKiW D V]iPRV ELRWLNXV WpQ\H] PLNUREiN NRQNXUHQV Q|YpQ\HN NiUWHY DQWURSRJpQ

WpQ\H]

talajjavítással, iWDODNtWMD HO Q|YHNHGpVpW

NpQW

EHOpS

trágyázással,

D]

N NyURNR]yN VWE  PHOOHWW

HPEHU

öntözéssel,



DNL

WDODMP

YHOpVVHO

növényvédelemmel,

stb.

segíti a gazdasági szempontból számára fontos növények IHMO

GpVpW

6HJtWL

N]GHOPNHW

D

QHGYHVVpJpUW

tápanyagokért, fényért. Felhasználja a meliorációs eljárásokat a talajtermékenység tartós fokozásának céljából (Tisdale és Nelson 1966, Stefanovits 1977). Fontosak még a talajok szántóföldi hasznosítását, termékenységét EHIRO\iVROy I|OGIHOV]tQL YDJ\ IL]LRJUDILNXV WpQ\H]

18

N LV ,GH VRURODQGyN D

Föld évmilliók során kialakult domborzati viszonyai (melyek a PH]

JD]GDViJL KDV]QRVtWKDWyViJRW SUHGHV]W

inálják), a szél és a víz által

indukált defláció és erózió, ami a talajrétegek elhordásával, elmosásával, PiVKHO\WWW~O]RWWPpUWpN

IHOKDOPR]iViYDOIHMWLNLKDWiViW

DGRWWViJRNNLDODNXOiVDVRUiQDWHUP LVMHOHQW

A természeti

UpWHJYDVWDJViJDpVDWDODMYt]V]LQWMH

VpJJHOEtU

$] LVPHUWHWHWW WpQ\H]

N KDWiViUD DODNXO NL DGRWW WDODMRQ D] D WHUPpV

DPHO\ D WDODM WHUPpNHQ\VpJpUH iOODSRWiUD MHOOHP] EHOO LV YiOWR]y D] HJ\HV WpQ\H]

N N|OFV|Q

 eYHQNpQW V

W pYHQ

-, illetve közvetlen hatása a

termésre, még azonos talajtípus esetén is *\

UL

1984). A termékenység

VWDELOLWiVD D WHUPpV EL]WRQViJiQDN IRQWRV WpQ\H]

MH .LHJ\HQV~O\R

]RWWViJD SXIIHUNDSDFLWiVD HOOHQV~O\R]KDWMD HJ\pE NHGYH]

-

WOHQ KDWiVRN

PpUWpNpWiWVHJtWKHWL DQ|YpQ\W DVWUHVV]KHO\]HWHNHQYHJ\V]HUP

W

rágya,

energia bevitele nélkül (Kádár et al. 1999). A termékenység és stabilitásának fenntartása, fokozása tehát elemi érdekünk. A talaj állapota a környezetre gyakorolt hatásai, valamint a növényWHUPHV]WpVL LJpQ\HN NLHOpJtWpVH DODSMiQ tWpOKHW YDODPHO\ MHOOHP] Q|YpQ\WHUPHV]WpV HUHGPpQ\HVVp

 PHJ .HGYH]

MH SO V]HUNH]HWH  N|UQ\H]HWL NiUQDN PLQ FVDN

NHGYH]



N|OWVpJHV KD

IL]LNDL

EHDYDWNR]iVRN pV

ELROyJLDL

WOHQ KD VO pV D

iUiQ

MHOOHP]

L

WHKHW



IRO\WiQ

kultúrkörnyezet és egyben termesztésre alkalmas közeg alakul ki, a OHKHW

 OHJKRVV]DEE LGHLJ $ Q|YpQ\HN LJpQ\pW PDUDGpNWDODQXO NLHOpJtW

talajállapot létrehozása (D EHIRO\iVROy WpQ\H] vagy csak ULWNiQ OHKHWVpJHV $] XWyEEL LG

N QDJ\ V]iPD PLDWW

) nem,

EHQ H]pUW D]RN D W|UHNYpVHN

érdemelnek figyelmet, melyek összhangot teremtenek a növények igénye pV D WDODMYpGHOHP N|YHWHOpVHL N|]|WW OHKHW

al. 2002). 19



OHJ JD]GDViJRVDQ 

Birkás et

2.3.

A komposztálás

$ I|OGP

YHOpV OHJUpJLEE pV HJ\LN OHJpUWpNHVHEE WHYpNHQ\VpJH D

szervestrágyázás. Hatása sokoldalú, alapanyaga szinte teljes mértékben |QiOOyDQPHJWHUPHOKHW WXGMXN

D

DPH]

JD]GDViJEDQ

OHJWHUPpV]HWHVHEE

Kismányoky 1993). „Amint

pV

OHJMREE

DODNEDQ

W|UWpQ



WiSDQ\DJYLVV]DSyWOiV D Q|YpQ\HN UpV]pUH D] LVWiOOyWUiJ\iEDQ W|UWpQ 

visszapótlás… az istállótrágya után közvetlenül mint legértékesebb és legtermészetesebb trágya következik a komposzt- vagy szemét-trágya” (Anonim 1908). Ideális talajviszonyok eléréséhez és fenntartásához, a magas termésszint eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy talajainkat a P

WUiJ\iNPHOOHWWUHQGV]H

resen szerves anyagokkal lássuk el.

Loch (1999) az alábbiak szerint csoportosítja a szerves trágyákat: istállótrágya (almos trágya), trágyalé, hígtrágya: alom nélküli hígtrágya, kevés almot tartalmazó hígtrágya, egyéb szerves trágyák: baromfitrágya, W

]HJ

fekáltrágya,

komposzt.

2.3.1.

Mi a komposztálás?

A komposztálást az aerob biológiai kezelések közül a komposzt HO

iOOtWiViUD

DONDOPDV

PyGV]HUNpQW

20

GHILQLiOMiN

$]

86$

-ban

a

komposztálást

csaknem

kizárólag

a

szennyvíztisztítási

iszapra

vonatkoztatják, Franciaországban a háztartási hulladék átalakítását értik alatta (Giloux 1995). Kerényi

(1990)

meghatározása

szerint

a

komposztálás

a

hulladékártalmatlanítás, illetve hulladékhasznosítás egyik módszere, amellyel

a

nagy

szervesanyag-hányadú

mikroorganizmusok közreP

N|GpVpYHO K

IHMO

hulladékok

aerob

GpV N|]EHQ OHERQWKDWyN

A hatályos magyar jogszabályok alkalmazásában a komposztokat olyan szerves trágyának kell tekinteni, melyek szilárd és folyékony szerves KXOODGpN DQ\DJRNEyO WRYiEEi D FpOV]HU

VpJ V]HULQW KR]]iMXN NHYHUW

ásványi anyagokból, irányított lebomlási folyamatok útján készülnek. A komposztálás

SHGLJ D] HONO|QtWHWWHQ J\

MW|WW ELRKXOODGpN HOOHQ

N|UOPpQ\HNN|]|WWR[LJpQMHOHQOpWpEHQW|UWpQ

biológiai

lebontása,

Komposztok

mikro-

keletkezhetnek

és

U]|WW

DXWRWHUPLNXVpVWHUPRILO

makroorganizmusok

segítségével.

felhalmozódott, vagy összehalmozott

szerves anyagból és a hozzájuk keveredett ásványi anyagokból emberi beavatkozás nélkül, természetes lebomlási folyamatok eredményeképpen is. Ilyen esetekben komposztálódásról beszélünk (MÉM 1978, KHVM 1992, KvVM 2003). A komposztáláshoz, komposztálódáshoz szervesanyagra van szükség, a folyamatot a mikro- és makroorganizmusok végzik. A komposztálás során az ember ezeknek az apró szervezeteknek a tevékenységét irányítja. N|]UHP

A

komposztálás

N|GpVpYHO

D

VRUiQ

D

NRPSRV]WiODQGy

NO|QE|] DQ\DJRN



RUJDQL]PXVRN

HJ\V]HU



DODS

-

vegyületekre, széndioxidra, szulfátra, ammóniára és vízre bomlanak le, illetve a nem mineralizálódott szervesanyagokból humusz anyagok

21

keletkeznek. Így azt is mondhatjuk, hogy a komposztálás emberi irányítás melletti humuszgyártás (Jócsik 1962, Alexa és Dér 1998). $NRPSRV]WiOiVMHOHQW

2.3.2.

VpJH

$] HPEHU WHYpNHQ\VpJH pV D JD]GDViJ P HONHUOKHWHWOHQO NpS]

emEHULVpJ LG

NEHQ

OHJ

LV

N|GpVH N|YHWNH]WpEHQ

GLN KXOODGpN 

Krämer 1998). A komposztálás az

VLEE KXOODGpN ~MUDKDV]QRVtWy HOMiUiVD 0iU D] yNRUL

DONDOPD]WiN

D

WDODMRN

fenntartására (Fehérné 2001).

,G

MDYtWiViUD

N|]EHQ

WHUPpNHQ\VpJpQHN

YHV]tWHWW

MHOHQW

VpJpE

O

melynek okára Thaer (1809-1821) világít rá: a módszert egyesek t~OViJRVDQ HOYHWHQG

GLFVpULN

pV

V]pOHVN|U

HQ

MDYDVROMiN

PiVRN

YLV]RQW

QHNWDUWMiN

A komposztálás a] LQWHQ]tY LSDUV]HU

 PH]

vége óta kezd újra elterjedni7DODMWDQLMHOHQW

JD]GiONRGiV LG

V]DN

ának

VpJpWN|]YHWOHQKDV]QiWD]

adja, hogy a helyesen végrehajtott komposztálás után olyan anyagi rendszert juttathatunk a talajba, amely humuszban és ásványi anyagokban JD]GDJ PLQGDPHOOHWW HO

VHJtWL D WDODM QHKH]HEEHQ ROGKDWy WiSDQ\DJDLQDN

feltáródását, valamint a víz- pV WiSDQ\DJPHJN|WpVEHQ LV MHOHQW

V 

Forró

1998, Kluge 2002). A talajtermékenység szempontjából a komposztokban lezajló NHGYH]

YiOWR]iVRN

Dér (2001) szerint lehetnek:

kémiai és biológiai: fokozódik a talaj biológiai aktivitása, a lassú tápanyag feltáródás miatt csökken a kimosódás veszélye, a komposztok magas adszorpciós képessége növeli a talajok tápanyag tároló kapacitását, 22

hormonhatású anyagaik serkentik a növényi növekedést, D

V]HUYHV

DQ\DJ

PLQHUDOL]iFLyMD

N|]EHQ

NHOHWNH]



&22

a

növények által asszimilálódik, a nehezen oldható ásványi tápanyagok a Q|YpQ\ iOWDO IHOYHKHW

Yp

YiOQDN

pV

D

KXPXV]

ERPOiV

VRUiQ

NpS]

G



VDYDN

mikroorganizmusok által termelt fermentumok hatására, fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és NiUWHY

NNHOV]HPEHQ

fizikai: stabil talajszerkezet alakul ki, amely csökkenti a porosodás és az erózió veszélyét, javul a talajok víz-K -pVOHYHJ

JD]GiONRGiVD

Újabb megfigyelések szerint a komposzt fungicid hatással is bír, PLQHN

N|YHWNH]WpEHQ

HU

V

WDODMIHUW

WOHQtW



DQ\DJRNDW

SO

PHWLO

-

bromidot) helyettesíthet (Hoitink et al. 1997).

2.3.3.

A komposztálás folyamata

A komposztálás olyan biotechnológiai eljárás, melyben a szubsztrát túlnyomóan szilárd, vagy vízoldhatatlan fázisban van, felületét vízfilm YRQMD EH $ ILOPEHQ HOKHO\H]NHG

 RUJDQL]PXVRN HOV

VRUEDQ DHURE

körülmények között extracelluláris enzimekkel bontják le, illetve alakítják át a szubsztrátot. A szubsztrátban raktározott kémiai energia egyik részét az organizmusok élettevékenységükhöz felhasználják, az HQHUJLD PiVLN UpV]H K

 IRUPiMiEDQ iWDGyGLN D N|UQ\H]HWQHN 

Benedek

1990).

23

A

komposztálás

humuszNpS] PHJ

$]

során,

GpVNRU NpW DODSYHW

iWDODNXOiVKR]

arány

pUKHW

pV

D

K

a

természetes



WXODMGRQViJ~

V]HUYHV

NLLQGXOiVL

 N|UOPpQ\HNHW NHOO EL]WRVtWDQL

optimalizálásával,

QHGYHVVpJWDUWDORP

mint

 IRO\DPDW ERPOiV pV V]LQWp]LV YDOyVXO

PHJIHOHO

DQ\DJRNDW YDODPLQW PHJIHOHO

C:N

csakúgy,

, melyek a

az

oxigénellátás

PpUVpNOHW

biztosításával,

EHiOOtWiViYDO

pV

a

IHQQWDUWiViYDO

NHO

Petróczki és Késmárki 2003).

2.3.3.1. A C:N arány

Élettevékenységük fenntartásához, folytatásához a

OHERQWiVW YpJ]



aprószervezeteknek energiaforrásra van szükségük, ami jelen esetben PDJD D OHERQWDQGy V]HUYHV DQ\DJ  $ OHERPOiV J\RUVDViJiW D OHYHJ NHOO

 pV

 QHGYHVVpJ PHJOpWH PHOOHWW D OHERQWDQGy DQ\DJ V]pQ pV QLWURJpQ

tartalma befolyásolja (Kutzner és Jäger 1994, Fischer és Jauch 1999). Egymáshoz viszonyított arányuk helyes beállításával a komposztálás IRO\DPiQ IHOOpS

 WiSHOHPYHV]WHVpJHW PLQLPDOL]iOQL OHKHW $] RSWLPiOLV

NLLQGXOy &1 DUiQ\ pUWpNH D NO|QE|]

 NXWDWyN V]HULQW 

-35:1 közötti

(cit. Jócsik 1962, Benedek 1990, Barótfi 1991), jelenleg nem ismerünk pontosan megállapított és elfogadott értéket. $EEDQ D] HVHWEHQ KD D &1 DUiQ\ W~O V]

N D IHOHVOHJHV QLWURJpQ

ammónia formájában eltávozik, a végtermék tápértéke romlik. Tág C:N arány esetén pedig a folyamat nagyon lassan indul be, csak ha a szén már szén-dioxid formájában eltávozott (Alexa és Dér 1998). $ NRPSRV]WRN D NLLQGXOiVL DQ\DJRNWyO pV D NH]HOpVW YiOWR]DWRV

|VV]HWpWHO

$ODSDQ\DJXN I

HN

OHKHWQHN



Loch

 W|PHJH OHKHW EiUPHO\ PH]

24

és

O IJJ

Nosticzius

HQ

1992).

JD]GDViJL NHUWpV]HWL LSDUL

NRPPXQiOLV HUHGHW

 V]HUYHV KXOODGpN DPHO\ YLV]RQ\ODJ U|YLG LG

 DODWW

lebontható és nem tartalmaz káros mennyiségben emberre, állatra vagy Q|YpQ\]HWUHPpUJH] $ WDODMIHUW

DQ\DJRNDW

Ábrahám 1980).

NRPSRV]WRN WOHQtW

NLW

Q



WDODMMDY

 DQ\DJRN PLQ

ító és tápanyag-XWiQSyWOy

V

W

VpJN D]RQEDQ D Q\HUVDQ\DJ |VV]HWpWHO pV

a komposztálási módszer függvényében nagymértékben különbözhet. 1LWURJpQV]ROJiOWDWy PH]

JD]GDViJL

NpSHVVpJN

IHOKDV]QiOKDW

IRQWRV

óságukat,

PLQ

VpJL

PXWDWy

kijuttatható

KLV]HQ

mennyiségüket,

alkalmazásuk idejét is meghatározza; és a komposztok környezetvédelmi V]HPSRQWEyO PHJIHOHO

 123

-N kimosódás veszélye) alkalmazásához is

elengedhetetlen (Alexa és Füleky 2002). 

Az alapanyagok megválasztásakor tehát bizWRVtWDQL NHOO D PHJIHOHO tápelem-|VV]HWpWHOW pV V]HPFVHPpUHWHW D Q\HUVDQ\DJRN NHOO IHODSUtWiViYDO  PLNURELROyJLDL

KLV]HQ

tJ\

IRO\DPDWRN

QHPFVDN

D

EHLQGXOiVD

IHOOpS LV



G|QW

 PpUWpN

YHV]WHVpJHN HQ

GH

 D

EHIRO\iVROKDWy

(Késmárki és Petróczki 2003).

2.3.3.2.

A

Az oxigénellátás

mikroorganizmusok

EL]WRVtWKDWMiN $ OHYHJ R[LJpQMpE

O $] HOV

oxigénszükségletüket

 R[LJpQNpV]OHWpE

két

forrásból

O pV D V]HUYHV YHJ\OHWHN

 HVHWEHQ NRUKDGiVUyO EHV]pOKHWQN ,O\HQNRU DHURE

baktériumfajok szaporodnak el, melyek a szervesanyag széntartalmát oxidálják CO2 felszabadítása mellett (Nakasaki és Ohtaki 2002). Így az DQ\DJ D] R[LGiFLy EHIHMH]pVH XWiQ HJ\V]HU

EE YHJ\OHWHNNp DODNXO iW $

IRO\DPDW V]DJWDODQ D NRPSRV]WKDORP K

PpUVpNOHWH SHGLJ 

körüli (Jócsik 1962). 25

-70

Û&

A halom anyagának morzsásnak, darabosnak, fellazított szerkezeW

QHN NHOO OHQQLH DKKR] KRJ\ D OHYHJ

 R[LJpQMH iWMiUKDVVD V

W H]W

mesterséges járatok képzésével, majd a halmok átforgatásával a transzformációs folyamat alatt mindaddig biztosítani kell, mígnem a további szervesanyag veszteség már káros és a tömörítés már követelmény (Benedek 1990). Ez azt jelenti, hogy a prizmát alkotó anyagoknak olyan lazán kell állnia, annyi strukturáló anyagot kell WDUWDOPD]QLD LOOHWYH RO\DQ J\DNUDQ NHOO iWIRUJDWQL KRJ\ D OHYHJ IRO\DPDWRV OHJ\HQ D KDORP SHUHPpW

O D PDJ]yQiLJ 

)RO\DPDWRV

]WHWpV

iWIRUJDWiV

pV

OHYHJ

áramlás

Alexa és Dér 1998).

D

IRO\DPDWV]DEiO\R]iVKR]

feltétlenül szükséges, mert segítségükkel a túlzott felmelegedés is meggátolható. $PHQQ\LEHQ D V]HUYHVDQ\DJ OHYHJ

WO

en körülmények között bomlik,

anaerob baktériumok szaporodnak el, melyek az oxigént a szerves YHJ\OHWHNE PHO\HW E

O UHGXNFLy ~WMiQ V]HU]LN ,O\HQ HVHWEHQ URWKDGiV ]DMOLN

]|V V]DJ NtVpU D IHOV]DEDGXOy PHWiQ pV NpQKLGURJpQ PLDWW $

folyamat káros, hiszen QHPV]DEDGXOIHODQQ\LK

PLQWD]R[LGiFLyNRUD

bomlás során felhalmozódó ulminsav konzerválja a szerves anyagokat, melyek így akár évekig is megtarthatják eredeti összetételüket, alakjukat (Jócsik   $ YpJHUHGPpQ\NpQW NHOHWNH]

 NpNHVV]UNH V]tQ

IRO\yVPDVV]DDQ|YpQ\HNJ\|NpU]HWpUHPpUJH]

 Q\

úlós,



Korhadás és rothadás egyaránt lejátszódik a komposztálás során. A halom szélén az aerob, míg belsejében az anaerob folyamatok az uralkodóak. Fontos, hogy a két folyamat egyensúlya mindvégig megmaradjon.

(QQHN D NtYiQDORPQDN SHGLJ D NHOO

 LG

N|]|QNpQW

végrehajtott forgatással és a prizma nedvesítésével lehet megfelelni (Forró 1998). 26

2.3.3.3.

A nedvességtartalom

Élettevékenységük folytatásához a mikroszervezeteknek nedvességre van szükségük. A nedvességtartalom hLiQ\D GH E

VpJH LV UHQGNtYOL

módon befolyásolja a szervesanyag átalakulását. Ha vízhiány lép fel, a mikroorganizmusok tevékenysége megáll, EHWRNR]yGQDN

pV

FVDN

D

PHJIHOHO



Yt]WDUWDORP

YLVV]DiOOtWiVD

XWiQ

kezdenek újra „dolgozni”. Túl magas nedvességtartalom esetén az oxigén kiszorul a pórusokból, anaerob viszonyok keletkeznek és a rothadási folyamatok kerülnek túlsúlyba (Alexa és Dér 1998). Optimális nedvességtartalom nehezen határozható meg, mert az DODSDQ\DJRN Yt]WDUWDOPD NO|QE|]

alsó határ 30- D IHOV

 pV D IRO\DPDW VRUiQ L

s változik. Az

 iOWDOiEDQ 

-65 tömeg % körül ingadozik (cit.

Benedek 1990).

2.3.3.4. $ K

$K

PpUVpNOHW

PpUVpNOHW D OHJIRQWRVDEE HOOHQ

U]pVL pV ]HPHOWHWpVL WpQ\H]

 $

komposztrendszer melegedését részben a spontán beinduló mikrobiális akWLYLWiV LOOHWYH D QHP PHJIHOHO

 K

HOYH]HWpV PLDWW HO

iOOy K

WRUOyGiV

okozza (Kutzner és Jäger 1994). Ez egyben azt is jelenti, hogy DPHQQ\LEHQ D NRPSRV]WiOyGiVL IRO\DPDW EHLQGXOW D NOV

K

PpUVpNOHW

szerepe elhanyagolható, mert az intenzív lebomlás jelenW

V

K



felszabadulásával jár (Alexa és Dér 1998). $ K

PpUVpNOHW IRO\DPDWRV HOOHQ

HONO|QtWpVpKH] PHO\HNU NRPSRV]W PHJIHOHO

 PLQ

U]pVH D NRPSRV]WiOiV V]DNDV]DLQDN

O D  IHMH]HWEHQ OHV] V]y  YDODPLQW D VpJpQHN EL]WRVtWiViKR] LV V]NVpJHV $ QDJ\RQ

27

HU

VK

IHMO

GpVD]pUpVLIRO\DPDWRNKHO\HWWHOV]HQHVHGpVWpVDPLNURELiOLV

WHYpNHQ\VpJ

PHJV]

QpVpW

RNR]KDWMD

PLQLPiOLVDQ PHJN|YHWHOW K YpJWHUPpN IHUW

]



Kutzner és Jäger 1994), a

PpUVpNOHW HOpUpVpQHN KLiQ\iEDQ YLV]RQW D

NpSHV OHKHW V~O\RV HJpV]VpJJ\L YHV]pO

yt jelenthet,

mert emberi, állati patogének, parazitaspórák, bélféregpeték élhetik túl a folyamatot (Benedek 1990, Gronauer et al. 1997, Fischer és Jauch  

$

NRPSRV]W

K

PpUVpNOHWpQHN

OHJIRQWRVDEE

KDWiVD

WHKiW

D

higienizálás. +

 VHJtWVpJpYHO YpJ]HWW VWHULOL]iOiVNRU D K

PHOOHWW D K

KDWiV LG

PpUVpNOHW V]DEiO\R]iVD

WDUWDPD LV IRQWRV EHIRO\iVROy WpQ\H]

K

PpUVpNOHW U|YLGHEE LG

V

W D V]iUD] pV QHGYHV K

 0DJDVDEE

 DODWW pU HO RO\DQ KDWiVW PLQW D] DODFVRQ\DEE  LQDNWLYiOy KDWiVD LV HOWpU

 PHUW D] HQ]LPHN

denaturálását az oldószer-koncentráció megváltoztatja (Benedek 1990, cit. Alexa és Dér 1998, Robinzon et al.   $ K WHKiW

D

QHGYHVVpJWDUWDORP

LV

IRQWRV

$

PpUVpNOHW PHOOHWW

NO|QE|]



RUV]iJRNEDQ

megkövetelt kritériumokról az 1. táblázat tájékoztat.

1. sz. táblázat $KLJLpQLNXVNRPSRV]WNpV]tWpVpKH]V]NVpJHVSDUDPpWHUHNHO

tUWpUWpNHLQpKiQ\

EU tagországban (Amlinger 1998)

Ország

Szabályozás

Ausztria*

ÖNORM S 2200

Belgium Dánia Franciaország Hollandia

VLACO 823/1996 NF U 44-051 BRL K256/02

szükséges
  A  sterilizáláshoz  Nedvesség ºC 60 55 60 55 60 55 55 60 65 55

Németország* RAL-GZ-251

Tartalom, % 40 40 40

Napok száma 07 14 03 14 04 04 14 07 07 03

   !#"L.$&%748/84 '%( )   &$&* "  +,*   %+,-, * ", ", . felhasználási irányonként is megkülön-

Olaszország

bözetést tesznek a határértékek között

28

Magyarországon nagyon sokáig nem volt ilyen szabályozás. A V]HUYHV WUiJ\iN NRPSRV]WRN PLQ 0e0

ÈJD]DWL

6]DEYiQ\

VtWpVpYHO IRJODONR]y 06=

-08-0015-78

XJ\DQLV

FVDN

pULQW

OHJH

sen foglalkozott

kérdéssel. Az Uniós jogharmonizáció keretein belül megszületett 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet viszont már részletesen definiálja a biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladékok körét, szabályozza a biohulladék-NH]HO



WHOHS

NLDODNtWiViQDN

pV

üzemeltetésének feltételeit (KvVM 2003).

2.3.4.

A komposztálási folyamat fázisai

A komposztálás során a szerves anyag aerob lebomlása több OpSFV

EHQ

PHJ\

YpJEH

D]

DQ\DJ

|VV]HWpWHOpW

O

IJJ

HQ

HOWpU



sebességgel. A könnyen lebontható szerves anyag (szénhidrát, fehérje, VWE  OHERPOiVD J\RUVDEE H]HN PiU D NRPSRV]WiOiV NH]GHWL LG

V]DNiEDQ

átalakulnak. A nehezebben bontható anyagok (pl.: lignin) pedig a IRO\DPDWNpV

EELLG

V]DNiEDQMXWQDNV]HUHSKH]

Barótfi 1991).

A komposztálás soráQ DODSYHW Ii]LVRN

NO|QtWKHW

N

~J\QHYH]HWW EHYH]HW

HO

HQ OHERPOiVL iWDODNXOiVL pV IHOpSOpVL

(J\HV

V]HU]

N

PHJNO|QE|]WHWQHN

 V]DNDV]W LV $] LQLFLiOLV YDJ\ EHYH]HW

HJ\

 V]DNDV]

hossza nagyon rövid. Néhány órától 1- QDSLJ WHUMHG *\RUVDQ HPHONHG K



PpU

séklet, a mikrobák gyors szaporodása és intenzív anyagcseréje

jellemzi. A pH-szint csökken, amint megindul a szerves savak (tejsav, YDMVDY WHUPHO

GpVH

Alexa és Dér 1998, Radics 2001).

$ WHUPRILO OHERPOiVL YDJ\ IHOPHOHJHGpVL  Ii]LV LG

WDUWDPD 

-3 hét.

A szakasz elején aktív mezofil baktériumok, gombák tevékenységének KDWiViUD

D

K

PpUVpNOHW

HPHONHGLN

29

(QQHN

N|YHWNH]WpEHQ

KHO\NHW

fokozatosan elfoglalják a termofil mikroszervezetek, melyek akár 70 ig is aktívak maradnak. A komposzt higienizálása ebben ]DMOLN (]HQ D K

D] LG

Û&

-

V]DNEDQ

PpUVpNOHWHQ D ERPOiVUD OHJLQNiEE KDMODPRV YHJ\OHWHN

FXNURN NHPpQ\tW

 ]VtURN IHKpUMpN  J\RUVDQ HOIRJ\DV]WyGQDN $ S+

lúgossá (8-8,5) válik, mert ammónia szabadul fel a fehérjék bontásakor és a termofil szervezetek elfogyasztják a mezofilek által termelt savakat (Benedek 1990, Tölgyessy et al. 2001, Véghelyi 2001). A mezofil, vagy átalakulási szakasz akkor veheti kezdetét, amikor a N|QQ\HQ

KR]]iIpUKHW



YHJ\OHWHN

HOIRJ\QDN

D

UHDNFLyN

VHEHVVpJH

lecsökken és megindul a lignin, a cellulóz és a hemicellulóz bontása is. Mono-, di- és trifenol vegyületek keletkeznek, melyek kondenzációjából pSOQHN

PDMG

IHO

D

KXPXV]DQ\DJRN

(]

D]RQEDQ

D

K

PpUVpNOHW

csökkenésével is együtt jár, így a mezofil mikroszervezetek válhatnak ismét uralkodóvá. A szakasz hossza 3-4 hét (Forró 1998). A komposztálás utolsó szakasza a felépülési, vagy érési fázis, melyet DV]HUYHVDQ\DJKXPLILNiOyGiVDMHOOHPH]$]pUpVDK

PpUVpNOHWWRYiEEL

csökkenésével) 1-2 hónapot vesz igénybe és a folyamat végére létre jön D] pUHWW NRPSRV]W DPL HJ\ V|WpW I|OGV]HU

 VHPOHJHV 

-7) pH-pUWpN



anyag, telve értékes tápanyagokkal a növények számára (Radics 2001).

2.3.5.

A komposztálás mikro- és makroorganizmusai

A szervesanyag átalakulása során a nyersanyagoktól, a környezeti feltéWHOHNW

O pV D] pUpVL Ii]LVWyO IJJ

HQ PiV PiV pO

-

OpQ\HN MXWQDN

szerephez. $ NRPSRV]WiOiV VRUiQ OHJMHOHQW YDQ (]HN D] HJ\VHMW

VHEE V]HUHSN D EDNWpULXPRNQDN

 iOWDOiEDQ KDVDGiVVDO V]DSRURGy pO

30

OpQ\HN D

prokariótákhoz tartoznak. Apró méretük és relatíve igen nagy testfelületWHVWW|PHJ DUiQ\XN NLHPHONHG WHV]L

OHKHW

Yp

V]iPXNUD

 IL]LROyJLDL pV |NROyJLDL MHOHQW

KRJ\

JD]GDViJRVDQ

VpJ

KDV]QiOMDQDN

 (]

NL

pV

bontsanak le csekély anyag- és energiaforrást is. Anyagcseréjük szempontjából

megkülönböztethetünk

V]pQIRUUiVNpQW D OHYHJ PDJDVDEEUHQG

autotrófokat,

amelyek

 V]pQGLR[LGMiW NpSHVHN PHJN|WQL KDVRQOyDQ D

Q|YpQ\LV]HUYH]HWHNKH]YDODPLQWDV]pQIRUUiVXOV]HUYHV

vegyületeket felhasználó heterotrófokat (Helmeczi 1994). Azokat a baktériumokat, melyekben a H-donor szerepét szerves vegyületek töltik be, kemoorganotróf szervezeteknek nevezzük. A NRPSRV]WiOiV VRUiQ H]HN D OHJQDJ\REE MHOHQW  

$

WDODMDJJUHJiWRN

NpS]pVpEHQ

VpJ

YHV]QHN

HN 

Alexa és Dér

UpV]W

IHOYHKHW

EE

állapotba hozzák a tápanyagokat, helyben tartják a nitrogént, segítenek a káros anyagok közömbösítésében (Radics 2001). A komposztálás során a sugárgombák közé tartozó az Actinomycesek V]HUHSH

LV

MHOHQW

V

PHO\HN

D

VXJDUDV

IRUPiM~

VRUROKDWyN ÈOWDOiEDQ D WDODMEDQ IRUGXOQDN HO

lebontásában,

antibiotikumok

NRPSRV]WRNWDODMIHUW

WOHQtW

 D V]HUYHV

termelésében,

KLJLHQL]iOiViEDQ YDQ IRQWRV V]HUHSN )HOWHKHW IXQJLFLGKDWiVD

EDNWpULXPRNKR]

így

a

anyagok komposzt

HQ QHNLN N|V]|QKHW

 D

Hoitink et al. 1997). Valódi

micéliumot képeznek, de sejtfelépítésük a baktériumokéval azonos, ezért DEDNWpULXPRNKR]VRUROMXN

NHW

Helmeczi $]HV

XWiQLi]RWWWDODM

és az érett komposzt jellegzetes szagát is ezek a szervezetek adják (Forró 1998, Radics 2001). A

komposztálási

folyamatban

eukarióta

mikroorganizmusok

(gombák, algák, protozoák) is részt vesznek. A gombák aerob körülmények között energiaigényüket szervesanyagok oxidációja útján 31

elégítik ki. Képesek a magas cellulóz és lignin tartalmú fás növényi részek lebontására, tartalék tápanyagok, szerves savak, vitaminok és DQWLELRWLNXPRN V]LQWp]LVpUH .O|Q|VHQ MHOHQW

VHN D SHQpV]JRPEiN

melyek 60 ºC felett a cellulóz bontásában játszanak szerepet. Algák és protozoák is megtalálhatók a komposzt érése során, de V]HUHSN QHP MHOHQW ILJ\HOKHW $

V 1DJ\ V]iPEDQ D] pUHWW NRPSRV]W WiUR

lásakor

NPHJ

Alexa és Dér 1998).

PDJDVDEE

I|OGLJLOLV]WiN

UHQG

PHO\HN

iWDODNtWMiNtJ\IHOYHKHW

(melyek a talaM



pO

OpQ\HN

UpV]EHQ

D

N|]O V]HOO

HPOtWpVW

]pVW

pUGHPHOQHN

EL]WRVtWMiN

D

UpV]EHQ

YpWHV]LNDWiSDQ\DJRNDW DWDODMODNyt]HOWOiE~DN

Yt]WDUWy

NDSDFLWiViQDN

NLDODNtWiViEDQ

pV

IHOYHKHW



nitrogén felszabadításában vesznek részt) és a fonálférgek (melyek baktériumon és gombán élnek, ezzel a nitrogén-felszabadításban vesznek részt), mint hasznos szervezetek. Meg kell még említeni a csigákat, gyümölcslegyeket, egereket és patkányokat, melyek távol tartásáról, káros voltuk miatt gondoskodni kell (Forró 1998, Radics 2001).

2.4.

Szennyvizek és szennyvíziszapok

$ IHMH]HWEHQ D NRPPXQiOLV HUHGHW

foglalkozom részletesen.

$]

LSDUL

 V]HQQ\Yt]LV]DSRN WpPDN|UpYHO HUHGHW



V]HQQ\YL]HN

W~OQ\RPy

többsége ugyanis a nagy nehézfémtartalmuk miatt nem használható fel a PH]

JD]GDViJEDQ

$ Yt]KDV]QiODWRN N|YHWNH]WpEHQ PLQG D WHUPHO V]IpUiEDQ

elvezHWpVpU OHKHW

NHOHWNH]LN O

NH]HOpVpU

V]HQQ\Yt] O

D

 PLQG D IRJ\DV]WiVL

DPHO\QHN

V]HQQ\Yt]WLV]WtWiV

|VV]HJ\

VRUiQ

NpS]

G

MWpVpU 

O

LV]DS

VpJ V]HULQWL KDV]QRVtWiViUyO YDJ\ iUWDOPDWODQtWiViUyO D] HPEHUL

32

egészség és a környezeti elemek védelme érdekében gondoskodni kell. A környezetvédelem fontosságának felismerésével mára már teljesen világos, hogy a hulladékok, köztük a szennyvíz- és a szennyvíziszap HOKHO\H]pVpW pV KDV]QRVtWiViW LV PHJ NHOO ROGDQL V

W D V]HQQ\Yt]LV]DS

hasznosítással egybekötött elhelyezés arányának radikális növelése szükséges (Parlament 2002).

2.4.1.

A szennyvíziszap fogalma

$PH]

JD]GDViJLIHOKDV]QiOiVpVNH]HOpVV]HPSRQWMiEyOD]LV]DSRND

WHOHSOpVL V]HQQ\Yt] WLV]WtWiVD VRUiQ NHOHWNH] |VV]HWpWHO



V]HQQ\YL]HNHW

NH]HO



HJ\pE

 pV D] HKKH] KDVRQOy

V]HQQ\Yt]WLV]WtWy

P

YHNE

O

származó iszapok és a települési folyékony hulladékok (50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet  7HOHSOpVL IRO\pNRQ\ KXOODGpNQDN D V]HQQ\Yt]HOYH]HW



hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen el nem vezetett szennyvizeket tekintjük,

amelyek

tartózkodásra

OpWHVtWPpQ\HLQHN

szennyvíztároló EHUHQGH]pVHLQHN iURNUHQGV]HUHNE HUHGHW

emberi

UtWpVpE

O

pV

D

QHP

alkalmas

HJ\pE

KHO\L

N|]]HPL

épületek N|]P

FVDWRUQD

SyWOy

-

és

O YDODPLQW D JD]GDViJL GH QHP WHUPHOpVL WHFKQROyJLDL

WHYpNHQ\VpJE

OV]iUPD]QDN

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet).

Vermes (1998) definíciója szerint a szennyvíz a különféle vízhasználatok VRUiQ NHOHWNH]

 iVYiQ\L pV V]HUYHV V]HQQ\H]

GpVHNHW WDUWDOPD]y Yt]

amelyet a közüzemi csatornahálózaton külön, vagy a csapadékvízzel együtt vezetnek el. A szennyvíziszap pedig a közcsatornán elvezetett szennyvíz tisztításának mellékterméke, V

UtWpV XWiQ LV PpJ

folyékony

halmazállapotú, 90 %-nál nagyobb víztartalmú, nagy szervesanyagtartalmú

anyag.

A

V]HQQ\Yt]E

O

33

V]HQQ\Yt]WLV]WtWy

P

WiUJ\DNEDQ

mechanikailag és biológiailag kiülepített úszó- és leEHJ

 DQ\DJRN

összesége.

2.4.2.

Kommunális és termelési szennyvizek, szennyvíziszapok

A szennyvíz a vízhasználat során keletkezik. Minden kibocsátott szennyvíz tisztítást igényel, mert több-kevesebb szerves és szervetlen V]HQQ\H]

GpVW WDUWDOPD] PHO\HN D Yt] IL]

ikai, kémiai és biológiai

tulajdonságainak megváltozását eredményezik. Mennyisége nagymértékben függ a tisztítás-technológiától, a befolyó V]HQQ\Yt]

PLQ

VpJpW

O

A háztartásokból elfolyó és a szociális

felhasználásból származó szennyvíz mennyisége a nap kO|QE|]



óráiban ciklusosan változik. Ez függ a lakosság szokásaitól, az ingázók számától. Településenként 110 liter/lakos/nap szennyvízmennyiséggel OHKHW V]iPROQL D V]iPtWiVED YHHQG

 OHIRO\iVL LG

WHUOHWHNHQ DKRO D] HJ\ ODNRVUD MXWy IUG

  yUD 2O\DQ

szobák mennyisége kisebb, a

lakosonkénti szennyvíz mennyisége 50 litHUQDSDOHIRO\iVLLG $ V]HQQ\Yt] WLV]WtWiVD VRUiQ KiURP PLQ

yUD

VpJL IRNR]DW NO|QtWKHW

 HO

(Tamás 1998, KSH 2001, 2002): , IRNR]DW~ YDJ\ PHFKDQLNDL D V]LOiUG V] V]HQQ\H]

UKHW



DQ\DJRNDWJpSHNNHOEHUHQGH]pVHNNHOHOWiYROtWMiN 

,,IRNR]DW~YDJ\ELROyJLDLFpOMDDQHPOHStWKHW V]HUYHV

 YDJ\ OHStWKHW

DQ\DJRN

HOWiYROtWiVD

D

NROORLGRNpVROGRWW

PHFKDQLNDLODJ

WLV]WtWRWW

Yt]E

O

irányított biológiai folyamatok, mikroorganizmusok segítségével); ,,, IRNR]DW~ D ELROyJLDLODJ NH]HOW V]HQQ\Yt]E

O D PiVRGODJRV

tisztítás eredményeként létrejött sókat, illetve a szennyvízben még

34

megtalálható nitrogén és foszfor tartalmú vegyületeket is eltávolítják) tisztítás. A szennyvíztisztítás során leválasztott szennyvíziszapok a szennyvíz térfogatának kb. 0,5-1 %-át teszik ki (Benedek 1977, Turovszkij 1980). 0DJ\DURUV]iJRQ D N|]P

ROOy MHOHQOHJ LJHQ WiJ $ ODNRVViJ YH]HWpNHV

ivóvíz-ellátottsága európai színvonalú (2. sz. táblázat), a csatornázás és szennyvíztisztítás terén viszont messze az európai átlag alatt vagyunk (Vermes 1989).

2. sz. táblázat A települések közüzemi vízhálózatába kapcsolt lakások aránya népesség-nagyságcsoportonként 2001-ben Magyarországon (KSH 2002)

Népesség-nagyságcsoport 199 200 499 500 999 1 000 1 999 2 000 4 999 5 000 9 999 10 000 19 999 20 000 49 999 50 000 99 999 100 000 199 999 a 200 000 Budapest a Összesen

Bekapcsolt lakások %-os aránya 87,3 88,5 88,0 87,3 87,5 91,4 92,2 93,1 96,8 96,0 97,1 98,4 92,9

A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége az elmúlt évtizedben, hazánkban 388-579 millió m3/év között ingadozott, aminek mintegy 30 %-D NHUOW V]HQQ\Yt]FVDWRUQiED V tJ\ YDODPLO\HQ V]LQW tisztításra (KSH 2002). Hazánkban az ezret meghaladja azon kisebb



települések száma, ahol a vízvezeték hálózat megépült, de a szennyvíz elvezetése és tisztítása nincs megoldva (Kapocsi 1996). Ezt támasztják alá a 3. sz. táblázatban ismertetett statisztikai adatok is.

35

3. sz. táblázat A közüzemi szennyvíztisztításba bekapcsolt népesség aránya néhány európai országban (KSH 2001)

Ország

1980 38,0 43,7 00,5 72,4 n.a. 79,9 02,3 27,3 -

Ausztria Csehország Görögország Hollandia Magyarország Németország Portugália Szlovákia Törökország

Bekapcsolt népesség %-os aránya 1990 1997 72,0 74,7 50,3 59,2 11,4 50,0 93,0 97,4 * 16,3 23,0 85,6 88,6 20,9 20,7 43,0 48,6 07,8 12,1

* 1992-es adat

A

tisztítás

szárazanyagban

hulladékaként kifejezve

Magyarországon

220-230

ezer

tonna

éves

átlagban,

iszap

keletkezik

(Parlament 2002). Ennek a mennyiségnek 65-70 %-a rendezett lerakóba vagy szeméttelepre kerül, 25-30 %-iW

D PH]

JD]GDViJ IRJDGMD EH

néhány % sorsa ismeretlen. Ez a hányad potenciálisan sokkal nagyobb YHV]pO\W

MHOHQW

D

N|UQ\H]HWUH

PLQW

D

V]DEiO\R]RWW

HOOHQ

U]|WW

körülmények között végrehajtott elhelyezés (25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet). +DOPD]iOODSRWXNDWWHNLQWYHDV]HQQ\Yt]LV]DSRNIRO\pNRQ\LV]DSV]HU DQ\DJRN WHUPHOpVL LSDUL PH] NRPPXQiOLV HUHGHW 0LQ

JD]GDViJL V]ROJiOWDWiVL  pV WHOHSOpVL

HNOHKHWQHN

Szabóné 1998, Vermes 1998).

VpJN YL]VJiODWDNRU

nyersiszap V



UtWpV XWiQ

Turovszkij (1980) megállapította, hogy a

92-95 % nedvességtartalmú, szilárd fázisa 60-75

% szerves anyagot tartalmaz. Az eleveniszap V

UtWpV XWiQ

96,5-98 %

nedvességtartalmú, szilárd fázisa átlagosan 70-75 % szerves anyagot tartalmaz. Az ún. nedvesiszapok (folyékony halmazállapotú nyers- és rothasztott iszapok) szárazanyag-tartalma többnyire 2-12 % között

36

változik, elemi összetétele széles határok között ingadozhat (4. sz. táblázat).

4. sz. táblázat $]LV]DSRNMHOOHP]

NpPLDL|VV]HWpWHOH

Komponens összes szárazanyag illékony szilárd anyagok zsiradék és zsírok (éter-oldható) protein nitrogén foszfor (P2O5) kálium (K2O) cellulóz vas (nem szulfid) kovasav (SiO2) lúgosság (mint CaCO3) szerves savak pH

(gOO

Kifejezési egység sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % sz. a. % mg/l mg/l

$KRJ\ D WiEOi]DWEyO LV NLW

V

1993)

Nedvesiszap 2,0 12,0 30,0 80,0 5,0 30,0 15,0 30,0 1,5 6,0 0,8 4,0 0,0 3,0 8,0 15,0 2,0 8,0 10,0 20,0 500,0 - 3000,0 100,0 - 2000,0 5,0 8,0

QLN D Q|YpQ\L PDNURWiSDQ\DJRN N|]O D

nedvesiszapok a szárazanyag néhány %-iW NLWHY

 PHQQ\LVpJEHQ WDUWDO

-

maznak nitrogént és foszfort, káliumban pedig viszonylag szegények. Átlagos NPK-tartalmuk a szárazanyag 5 %-a körül mozog (Vermes 1989). Mivel a szennyvíz tisztításakor az ülepítéssel eltávolítható anyagok az iszapban koncentrálódnak, így a hasznos anyagok mellett káros KDWiV~ WR[LNXV YHJ\OHWHN PLNURRUJDQL]PXVRN LV HO

IRUGXOQDN 

Vermes

1998). Kádár és Anton (2001), valamint az MI-08-1735-1990 (MÉM 1990) szerint iO\HQV]HQQ\H]

NOHKHWQHN

nehézfémek, cianidok (szabad, komplex), ásványolaj és származékai, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), benzol és alkilbenzolok (BTEX), poliklórozott bifenilek (PCB), 37

poliklórozott dibenzo-dioxinok, dibenzofuránok (PCDD, PCDF), klórfenolok, felületaktív anyagok (detergensek), Q|YpQ\YpG

V]HUHN

A felsorolt anyagok mennyisége akkor érhet el veszélyes mértéket, ha D WHOHSOpVL MHOOHJ

 V]HQQ\YL]HNKH] W~O VRN WHUPHOpVL HUHGHW

kHYHUHGLN PHO\HN HO

 V]HQQ\Yt]

]HWHV NH]HOpVH QHP W|UWpQW PHJ D N|]FVDWRUQiED

vezetés kívánalmai szerint. Különösen veszélyesek, mert már alacsony koncentrációban

is

káros

hatásúak

lehetnek

adszorpciójuk

és

akkumulációjuk miatt (Schilling et al. 2000). Bakteorológiai szempontból vizsgálva, a szennyvíziszapokban a grammonként kimutatott összcsíra-szám akár tízmilliós nagyságrendet is elér. A coli-szám a százezres, a streptococcus- és clostridium fajok száma a tízezres értékeket is elérheti. Az iszapokban szalmonellák, protozoák és más patogén szervezetek mindig kimutathatók (Vermes 1998). $ V]HQQ\Yt]LV]DSRW QHP V]DEDG D]RQEDQ HJ\pUWHOP

HQ D NiURV

anyagok közé sorolnunk. Számos vizsgálat bizonyítja ugyanis, hogy az LV]DSEDQ D IHUW

]

 PLNURRUJDQL]PXVRN PHOOHWW MHOHQW

V V]iPEDQ pOQHN

olyan hasznos baktériumcsoportok is, amelyek a talaj termékenységének fenntartásához és fokozásához, továbbá a hulladék anyagok lebontásához nélkülözhetetlenek, ugyanakkor a patogén szervezetek antagonistáiként is P

N|GQHN 

Vermes 1998). A szennyvíziszapok nagy mennyiségben

tartalmazhatnak tápelemeket is, a növények számára nagy hányadban N|QQ\HQKR]]iIpUKHW

IRUPiEDQ

A szennyvizek, szennyvíziszapok elhelyezési problémáira ismert, OHJiOLVDQ V]pOHV N|UEHQ DONDOPD]KDWy PHJROGiVRN D] pJHWpVVHO W|UWpQ

ártalmatlanítás, a rendezett lerakóban, veszélyes hulladéklerakóban 38



W|UWpQ

 HOKHO\H]pV

valamint a rekultiválandó területen, faültetvényen,

HJ\pE OWHWYpQ\HNHQ V]iQWyI|OG|Q W|UWpQ

Morvai

 

/pWH]QHN

HJ\pE

 KDV]QRVtWiV 

Vesilind 1979,

KDV]QRVtWiVL

OHKHW

VpJHN

LV

(gilisztatenyészetben, takarmányként, vízi rendszerekben, iparban), PHO\HN D]RQEDQ Q\LOYiQYDOy NRUOiWDLN PLDWW FVDN KHO\L MHOHQW

lehetnek (Vermes   .RUiEEDQ OHKHW HUG

EHQ

W|UWpQ



KDV]QRVtWiViUD

1DSMDLQNEDQ D] HO

LOOHWYH

VpJ

HN

VpJ Q\tOW D] LV]DS PHJOpY WHQJHUEH

EELW PDJ\DU D] XWyEELW Q

|POHV]WpVpUH



LV

emzetközi jogszabályok

tiltják (Parlament 1996, EEA 1998). (]HNDODSMiQpUWKHW

KRJ\D]XQLyVWDJRUV]iJRNEDQNHOHWNH]

pYL

millió tonna szárazanyag szennyvíziszap 50-75 %-a valamilyen lerakóban, 25-35 %-DSHGLJDPH]

JD]GDViJEDQ NHUOHOKHO\H]pVUH

EEA

1998), az Egyesült Államokban és Kanadában pedig, a szüntelenül HPHONHG



OHJQpSV]HU

N|OWVpJHN EE LV]DS

HOOHQpUH

LV

D

PH]

JD]GDViJL

KDV]QRVtWiV

D

-elhelyezési eljárás (Lerch et al. 1990, Trépanier et

al. 1998).

2.4.3.

A szennyvíziszapWHUP

I|OGLNLKHO\H]pV

ének kritériumai

A szennyvizek és szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése és KDV]QRVtWiVD

N|]|WW

NO|QEVpJHW

NHOO

WHQQL

0tJ

D]

HO

EELQpO

D

környezetszennyezés megakadályozása a cél, az utóbbinál az értékes szerves anyagok, növényi tápanyagok gazdaságos felhasználása, a talaj termékenységének növelése is cél (Ábrahám 1980). $ WDODMW D V]HQQ\Yt] HOKHO\H]pVHNRU NiURV pV NHGYH]

 KDWiVRN

HJ\DUiQW pULN $ WDODM W~O]RWW W|P|U|GpVH QHP NtYiQDWRV D PH]

-

gazdaságban. Csökkenti a talaj szerkezetességét, térfogatát, víz- K - és 39

légátjárhatóságát, nagy ellenállást közvetít a gyökér növekedésével szemben (Birkás és Csík 2002). A szennyvíziszap talajtömörödésre gyakorolt hatása idáig nem teljesen tisztázott, az azonban bizonyított, hogy javítja a talaj fizikai tulajdonságait, talajtermékenységet, jobb P

YHOKHW

0H]

VpJHW MREE Yt]YH]HW

 NpSHVVpJHW EL]WRVtW 

Csathó 1994).

JD]GDViJL IHOKDV]QiOiVXNDW WiPDV]WMD DOi D] D WpQ\ LV KRJ\

komplexen tartalmazzák a nitrogént, a foszfort és a káliumot (Allhands et al. 1995). Toxikus anyag-, patogén mikroorganizmus- és magas káros só (Na-VyN HJ\HV KLGURNDUERQiWRN V]XOIiWRN  WDUWDOPD NHGYH] HO

WOHQ GH D]

tUWWHFKQROyJLiNpV DMRJV]DEiO\RNEHWDUWiViYDOKDWiVDLNPHJHO

]KHW

N

(Benedek 1977, Vermes 1989). A szennyvizek és -LV]DSRN W|UWpQ



IHOKDV]QiOiVDNRU

PH]

JD]GDViJLODJ

P

YHOW

WHUOHWHQ

Yt]

- és tápanyagtartalmuk felhasználható

(Németh et al. 1996). Kijuttatásuk hatására a talaj fizikai, kémiai, ELROyJLDL WXODMGRQViJDL NHGYH]

mikrobák jutnak a talajba

 LUiQ\ED YiOWR]QDN Yt] WiSDQ\DJRN

tJ\ D WDODMpOHW MHOHQW

V MDYXOiVRQ PHJ\

keresztül (Busheé et al. 1998). $ V]HQQ\Yt]LV]DS Yt]KLiQ\PpUVpNO KDWiVDL D NH]HOpVHN LG

 W|P|U|G|WWVpJ FV|NNHQW

 VWE

V]DNRV LVPpWOpVpYHO KRVV]~ WiYRQ LV EL]WRVtWKDWyN

(Vesilind 1979). Figyelembe kell azonban venni az iszap talaj pH-ra gyakorolt hatását. Sanders et al. (1986) vizsgálatai szerint ugyanis az LV]DSEDQWDOiOKDWyQHKp]IpPHNROGDWyViJDDS+FV|NNHQpVpYHOPHJQ



Általános elv, hogy adott területet úgy kell használni, hogy a KDV]QiODW PHJV]

QpVHNRU OHKHW

WRYiEEL HOOiWiViUD OHKHW

VpJ PDUDGMRQ D WDODM VRNUpW

 IXQNFLyLQDN

VpJ OHJ\HQ D IXQNFLyN YLVV]DiOOtWiViUD 

Ötvös

1998). Ugyanakkor a talaj lebontó, mobilizáló, átalakító, tompító, stb. V]HUHSpW IRNR]RWWDEEDQ IHO NHOO KDV]QiOQL KRJ\ D Q|YHNY

40

 YROXPHQ



termesztés és a környezetvédelem igényeinek is meg lehessen felelni. Ez a gyakorlatban a fogyasztás során felhasznált, de teljesen el nem IRJ\DV]WRWW PHOOpNWHUPpNNpQW YDJ\ KXOODGpNNpQW PHJMHOHQ

 DQ\DJRN

tudatos és szabályozott hasznosításával, a természetes anyagforgalomba való ártalommentes visszajuttatásával valósítható meg (Vermes 1989).

2.4.4.

A szennyvíz és a szennyvíziszap

PH]

JD]GDViJL HOKHO\H

-

zésének jogi háttere 0H]

JD]GDViJL

KDV]QRVtWiVUD

pOHOPLV]HULSDUL HUHGHW

FVDN

 V]HQQ\YL]HN V]HQQ

D

NRPPXQiOLV

pV

D]

yvíziszapok kerülhetnek. A

szennyvíziszap sem humán-, sem növény-egészségügyi, sem pedig talajtani

szempontból

nem

juttatható

ki

nyers

formában.

A

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Parlament 2000) és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Parlament 1995) alapján a kormány több rendelete szabályozza a

szennyvizek

-LV]DSRN

és

PH]

JD]GDViJL

HOKHO\H]pVpQHN

feltételrendszerét, az Európai Unió jogszabályaival összhangban: A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet D IHOV]tQ DODWWL YL]HN PLQ pULQW



WHYpNHQ\VpJHNN

WHUKHOpVpQHNOHKHW N|]HJ

el kapcsolatos. Célja a felszín alatti víz

VpJV]HULQWLHONHUOpVHDIHOV]tQDODWWLYt]pVDI|OGWDQL

V]HQQ\H]pVpQHN

meghaladó

VpJpW

PHJHO

szennyezettség,

]pVH

D

károsodás

EHN|YHWNH]HWW

mértékének

KDWiUpUWpNHW

csökkentése,

megszüntetése, valamint ezek érdekében szabályok megállapítása, PLQGH]HNQpOW|UHNHGYHDOHJMREEHOpUKHW

WHFKQLNDDONDOPD]iViUD

A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet célja, hogy felszíni és felszín alatti YL]HLQNHW

PHJyYMD

D

PH]

JD]GDViJL

41

HUHGHW



QLWUiW

-szennyezésekkel

V]HPEHQ WRYiEEi FV|NNHQWVH D YL]HN PHJOpY

 QLWUiWV]HQQ\H]HWWVpJpW $

7DQiFV(*.LUiQ\HOYpYHO|VV]HHJ\H]WHWKHW



Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szabályozza többek között a V]HQQ\Yt]HOYH]HW



P

YHO

|VV]HJ\

MW|WW

pV

V]HQQ\Yt]WLV]WtWy

P

EHQ

tisztított szennyvíz és a kezelt szennyvíziszap felhasználási feltételeit, PH]

JD]GDViJL WHUOHWUH W|UWpQ

 NLMXWWDWiViW KRJ\ D WDODMUD D IHOV]tQL pV

felszín alatti vizekre, az emberek egészségére, a növényekre és az iOODWRNUD J\DNRUROW NiURV KDWiVRN HONHUOKHW (*. LUiQ\HOYpYHO |VV]HHJ\H]WHWKHW WHUP

WDODMYpGHOPH

 PHO\QHN FpOMD HOV

VRUEDQ D

Prém et al. 2003).

$ MRJV]DEiO\RN HO WHUYH]pVW

k legyenek. A Tanács

tUiVDLQDN EHWDUWiViW D J\DNRUODWL PHJYDOyVtWiVW D

ODNLKHO\H]pVLJD]DOiEELP

V]DNLLUiQ\HOYHNV

egítik:

a 9003/1983. számú közleményben megjelent Szennyvízelhelyezési Szabályzat, amely az elhelyezést, illetve hasznosítást szolgáló telepek V]HUYH]pVpUH ]HPHOWHWpVpUH HOOHQ

U]pVpUH YRQDWNR]y HO

tUiVRNDW

tartalmaz (MÉM - EÜM - OVH 1983), az MI-10-420- iUWDORPPHQWHV PH]

29+

0

V]DNL

,UiQ\HOY

DPHO\

D]

LV]DSRN

JD]GDViJL HOKHO\H]pVpUH YRQDWNR]y WHUYH]pVL pV

megvalósítási követelményeket tartalmaz (OVH 1983), az MI-08-1735-0e0ÈJD]DWL0 hogy összefoglalja a szennyvizek HUG

JD]GDViJLODJ

P

YHOW

V]DNL,UiQ\HOYPHO\QHNFpOMD

pV V]HQQ\Yt]LV]DSRN PH]

WHUOHWHNHQ

KDV]QRVtWiVUD YRQDWNR]y IHOWpWHOHNHW

HO

W|UWpQ



- és

HOKHO\H]pVUH

tUiVRNDW V]DEiO\RNDW

pV pV

határértékeket (MÉM 1990). A fenti jogszabályok részletesen meghatározzák a szennyvíz-, illetve szennyvíziszap-elhelyezés területi, talajtani, köz- és állategészségügyi, növényi és egyéb feltételeit. Részletesen foglalkoznak a szennyvíz 42

alkalmasságának LG

WDUWDPiQDN

vizsgálatával, D]

LV]DSDGDJ

LV]DSNLKHO\H]pVHOOHQ

U]

az

elhelyezés

QDJ\ViJiQDN

területigényének,

PHJKDWiUR]iViYDO

az

YL]VJiODWiYDO5pV]OHWHVLVPHUWHWpVNNHOD]

-8.

sz. mellékletek foglalkoznak.

2.4.5.

A szennyvíz és a szennyvíziszap kijuttatási módjai

$ V]iQWyI|OGUH W|UWpQ

 NLMXWWDWiV JpSUHQGV]HUpQHN NLDODNtWiViKR]

fontos paraméter az iszap neGYHVVpJWDUWDOPD iOODSRW NO|QtWKHW

 HO IRO\pNRQ\ 

$ODSYHW

HQ  KDOPD]

-

-15 %-os szárazanyag tartalmú),

víztelenített (20-30 % sz. a.), granulált (70 % <sz. a.) iszap (Morvai  

$



NO|QE|]

technológiát

követel.

KDOPD]iOODSRW~

A

LV]DSRN

felhasználható

NLMXWWDWiVD

gépek

PiV

-más

megegyeznek

az

istállótrágya, a trágyalé, illetve hígtrágya kijuttatására alkalmas gépekkel. A szilárd halmazállapotú víztelenített, szárított vagy granulált iszap, szennyvíziszap-komposzt kijuttatására alkalmasak az istállótrágya-szóró gépek oldalra- pV KiWXO DNiU Yt]V]LQWHV DNiU IJJ

OHJHV GREEDO  V]yUy

típusai, egy, illetve kétfázisú trágyaszórási technológia alkalmazásával. A szennyvíz szállítására, kijuttatására alkalmas tartálykocsik a feltöltés és a kijuttatás módjától füJJ RV]ODQDN UHQGHONH]

gQIHOW|OW 



UHQGV]HUUHO

WtSXVRNUD

HQ DODSYHW

HOOiWRWW

ÈOWDOiEDQ

D

pV

LO\HQ

QDJ\REE

YH

UHQGV]HUUHO

V]iUD]DQ\DJ

V]HQQ\YL]HN NLMXWWDWiViUD KDV]QiOKDWyN 0HJIHOHO LQMHNWiOiVLVYpJH]KHW

HQ NpW FVRSRUWUD QHP

-tartalmú

 DGDSWHUUHO HOOiWYD

lük

A folyékony iszap kijuttatására használhatók (a szárazanyag-tartalom IJJYpQ\pEHQ  D NO|QE|] DODWWL 

|QW|]



 HV

EHUHQGH]pVHN

]WHW

(]HN

43

 IHOOHWL FVHSHJWHW D]RQEDQ

 pV IHOV]tQ

N|OWVpJHVHN

VSHFLiOLV

JpSLJpQ\ LG

HN UiDGiVXO D P

MiUiVWyO IJJ

YHOHW NO|Q|VHQ SUREOH

matikus, hiszen az

 |QW|]pVW pV D WUiJ\i]iVW D Q|YpQ\ IHMO

GpVL IRO\DPDWD

során összhangba kell hozni a biológiai igényekkel. Éppen ezért a FV

YH]HWpNHQ |QW|]

EHUHQGH]pVVHO W|UWpQ

 V]HQQ\Yt] NLMXWWDWiV LQNiEE

csak a szennyvízhasznosító teOHSHNHQ

DONDOPD]RWW

pV

PHJWpUO



beruházás (Bánházi et al. 1984, Müller 1990, Csizmazia 1993, Soós és Szüle 1999, Kassai 2003).

2.4.6. $

A szennyvíziszap komposztálása V]HQQ\Yt]LV]DSRN

PH]

JD]GDViJL

HOKHO\H]pVH

V]iPRV

közegészségügyi és környezetvédelmi problémát vet fel. Az iszapok WHUP

I|OG|Q W|UWpQ

 HOKHO\H]pVpQHN DODSYHW

 IHOWpWHOH D MiUYiQ\KLJLpQLDL

YHV]pO\WHOHQVpJPHO\QHNHJ\LNPHJYDOyVtWiVLOHKHW

VpJHDNRPSRV]WiOiV

(Pap és Papné 1984, Barna 1998). A komposztált iszap felhasználása, a komposztálás során lejátszódó biológiai, kémiai folyamatok eredményeként olyan értékes anyagokat V]ROJiOWDW D WDODM pV D Q|YpQ\ V]iPiUD PHO\QHN DONDOPD]iVD HO OHKHWPLQGDPH] V]iPiUD 6

JD]GDViJPLQGDV]HQQ\Yt]NH]HOpVpWYpJ]

W D NRPSRV]WiOiV VRUiQ NpS]

G

K

I

Q\|V

YiOODODWRN

WpVUH LV KDV]QRVtWKDWy

(bioreaktor). Másrészt viszont számos megoldásra váró problémával kell szembe nézni (többek között a viszonylag alacsony szervesanyag WDUWDORP pV D KXPXV]NpS]pVpUW IHOHO

V PLNUREiN NLV IDM pV HJ\HGV]iPD

miatt az iszap önmagában nem komposztálható). Komposztálást általában víztelenített nyersiszap és fölösiszap-nyersiszap keverékkel végeznek.

44

A komposztiOiVUDNHUO

DQ\DJRNPD[LPiOLV

komposztálandó iszapok centrifugálása, kieJpV]tW

víztartalma 65 %. Ezért

PHOHJOHYHJ

V V]iUtWiVD YDJ\

NpQW LGHJHQ DQ\DJ HVHWOHJ NpV] NRPSRV]W KR]]iNHYHUpVH

szükséges (Benedek 1990). 1pKiQ\OHKHWVpJHVW|OW PH]

DQ\DJ

JD]GDViJL KXOODGpN W

(Barótfi 1991):

]HJ V]DOPD NXNRULFDV]iU DSUtWRWW QiG

forgács, stb.), települési szilárd hulladék (szemét), ipDUL KXOODGpN V]HUYHV QHP PpUJH]

 DQ\DJRN SO EDUQD V]pQSRU

egyes élelmiszeripari hulladékok, stb.). $ NLHJpV]tW

 DQ\DJRN VHJtWVpJpYHO Q\HUW V]HQQ\Yt]LV]DS

-komposzt a

komposztálási folyamat humuszhoz hasonló végterméke. A tipikus szennyvíziszap-komposzt átlagos nitrogéntartalma kb. 1 %, de ez természetesen a komposztálási folyamattól, a kiindulási anyagoktól és az DGDOpNDQ\DJRNWyOIJJ $

V]iQWyI|OG|Q

ugyanazzal

a

HQLVYiOWR]KDW W|UWpQ

módszerrel



KDV]QRVtWiViKR]

történik,

mint

D]

a

DGDJPHJKDWiUR]iV

szennyvizek

és

szennyvíziszapok esetében (lásd: 1-8. sz. mellékletek), természetesen a kész komposzt beltartalmi értékeinek ismeretében (Vermes 1998).

45

3.

ANYAG ÉS MÓDSZER

Az akkor még Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Veszprémi (J\HWHP 

*HRUJLNRQ

0H]

JD]GDViJ

tudományi

Kar

Agrokémiai

Tanszékének üvegházában, Keszthelyen szerteágazó kísérleti munkába kezdtünk, a szennyvíziszap, a szennyvíziszap-komposzt és néhány V]HUYHV WUiJ\i]yV]HU Q|YpQ\L IHMO

GpVUH

pV EHOWDUWDORPUD

J\DNRUROW

hatásának vizsgálatára. Egymással

párhuzamosan

tenyészedényes-

és

tesztkísérletet

állítottunk be az egyetem üvegházában. Sopronhorpácson pedig szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk a Beta-Kutató és )HMOHV]W

 .IW YDODPLQW D 0DJ\DU 7XGRPiQ\RV $NDGpPLD 7DODMWDQL pV

Agrokémiai Intp]HWpQHNN|]UHP

3.1.

N|GpVpYHO

Tenyészedényes kísérlet

hYHJKi]L N|UOPpQ\HN N|]|WW  pYHV NpWWpQ\H]

V

, 17 kezeléses, 4

ismétléses, véletlen blokk elrendezéses tenyészedényes kísérletet állítottunk be Keszthelyen, 1999-ben 68 db 10-10 kg-os edény felhasználásával &pOXQN D NO|QE|]

 V]HUYHV WUiJ\i]yV]HUHN NO|Q|V

tekintettel a szennyvíziszap és a komposztált szennyvíziszap) tápanyagszolgáltatásának, a talaj ammónia-, a nitrát- és össznitrogén-, szervesanyag tartalom változásának, valamint a káros nehézfémek WDODMEDQQ|YpQ\EHQW|UWpQ

DNNXPXOiFLyMiQDNYL]VJiODWDYROW

$ NtVpUOHWKH] $OVySiKRNUyO V]iUPD]y V]iQWRWW UpWHJE WtSXV~

DJ\DJEHPRVyGiVRV

EDUQD

HUG

46

WDODMW

O YHWW YiO\RJ

KDV]QiOWXQN

D

NtVpUOHW

talajának vizsgálati eredményei az 5. sz. táblázatban, a meghatározáshoz alkalmazott eljárások a 9. sz. mellékletben találhatók).

5. sz. táblázat Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes-, illetve tesztkísérletben felhasznált EDUQDHUG

WDODMWDODMYL]VJiODWLHUHGPpQ\HL

pH H2O

KCl

KA

szénsavas mész, %

(MÉM-NAK egységes módszerei szerint)

AL-oldható*

humusz, %

összes N, %

P2O5

K2O

Na

0,75

0,1

167

97

21

7,89 7,50 42 10,0 * mértékegység: mg/kg

KCL oldható Mg* 146

EDTA-oldható* Zn

Cu

Mn

Fe

2,2

1,45

46,5

45

Edényenként 10 kg talajt mértünk EH $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWWQN V]LWiYDO OHWDNDUWXN pV OHYHJ

elláttuk.

$] HOV

]WHW

 NtVpUOHWL pYEHQ NHYHUWN D WDODMED D NO|QE|]

 FV

V]|U

YHO LV

 WUiJ\i]y

szereket. Edényenként 100 – 200 – 400 – 800 – 1600 g nedves anyag kijuttatásiYDO

HJ\HQpUWpN

szennyvíziszapot

és



JRPEDI|OGHW

víztelenített

YLUiJI|OGHW

kommunális

NRPSRV]WiOW

szennyvíziszapot

adagoltunk (a kísérletben felhasznált anyagok paramétereit a 6. táblázat, részletes leírásukat és a kijuttatott pontos mennyiségüket a 10. sz. melléklet tartalmazza). Kísérleteink során a Nóra fajtájú tavaszi árpát (Hordeum vulgare L.) használtuk, mivel a tavaszi árpa rövid tenyészideje alatt viszonylag sok, N|QQ\HQ IHOYHKHW

 WiSDQ\DJRW LJpQ\HO 

Kismányoky 1992). Edényenként

50 db árpaszemet vetettünk. A növényeket teljes érésig neveltük. A Q|YpQ\HN|QW|]pVHDWHQ\pV]LG

DODWWDV]iQWyI|OGLYt]NDSDFLWiV

-ára

történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. A kísérletsorozat második évében, 2000-ben a trágyaszerek utóhatását vizsgáltuk. $] HO

]

 pYKH] KDVRQOyDQ HGpQ\HQNpQW  GE

1yUD IDMWiM~ WDYDV]L iUSiW YHWHWWQN $] HGpQ\HN |QW|]pVH D WHQ\pV]LG

47



alatt a vízkapacitás 65 %-ára történt. A növényeket teljes érésig neveltük (a kísérlet vázrajza a 11. sz. mellékletben található).

6. sz. táblázat Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényesNtVpUOHWHOV

pYpEHQEHNHYHUW

anyagok beltartalmi paraméterei

mértékegység szárazanyag Al As B Ba Ca Cd Co Cr Cu Fe Hg Mg Mn Mo Na Ni Pb Se Sr Zn összes-N P K

% mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a.

iszapkomposzt 00041,0 9600,0 2,8 00034,2 00214,0 47600,0 00001,1 00003,6 00038,4 00117,5 3065,0 06070,0 00254,5 00003,2 00959,0 00034,3 00031,9 00002,1 00181,5 00629,5 21300,0 04175,0 06830,0

gombaföld

virágföld

szennyvíziszap

00042,0 4055,0 2,1 00026,5 00054,1 59850,0 00000,2 00002,3 00033,7 00025,1 2730,0 10210,0 00316,0 00002,4 02828,0 00016,1 0004,2 00000,7 00315,5 00165,0 21400,0 06945,0 26970,0

00042,0 21200,0 28,8 00022,0 00107,0 92400,0 00000,5 00007,6 00029,7 00023,3 23200,0 07050,0 00234,0 00007,9 00445,0 00023,7 00013,6 00004,1 00154,0 00035,1 9730,0 1240,0 3560,0

00021,0 10800,0 2,7 00024,0 00033,0 34550,0 00001,4 00004,0 00023,8 06390,0 1775,0 00019,9 07750,0 00386,5 00004,7 00905,0 00024,1 00036,6 00003,2 00186,5 00849,0 50000,0 15650,0 05250,0

Mindkét évben szükséges volt a vegyszeres védekezés lisztharmat, LOOHWYH OHYpOWHW

 HOOHQ PHO\HW

Tilt, Bancol és Dimekron

Q|YpQ\YpG

szerek alkalmazásával végeztünk el. A növényi növekedéVW IHMO



GpVW

rendszeresen nyomon követtük. Bonitálás segítségével vizsgáltuk a növények egymáshoz viszonyított magasságát, színét, fejlettségét. A betakarításkor a növény földfeletti részét a talajfelszín közelében levágtuk, a mintakévéket légszáraz állapotig szárítottuk. Mértük a mintakévék tömegét, a kalászok számát, tömegét, majd a kalászok NLG|U]V|OpVpW N|YHW

HQ D V]HPHN W|PHJpW D] H]HUV]HPW|PHJHW YDODPLQW

48

a szalma és pelyvarészeket. A növényanalízist cc. HNO3 + cc. H2O2 roncsolás után ICP készülékkel végeztük. $

EHWDNDUtWiVW

N|YHW

7HQ\pV]HGpQ\HQNpQW

HQ

PLQGNpW

iWODJPLQWiNDW

pYEHQ

WDODMPLQWiW

DODNtWRWWXQN

NL

YHWWQN

PHO\HNE

O

meghatároztuk a Lakanen és Erviö (1971) szerinti NH4-acetát + EDTAROGKDWy IHOYHKHW

 HOHPWDUWDOPXNDW YDODPLQW FF

. HNO3 + cc. H2O2

feltárással az összes készletet.

3.2.

Tesztkísérlet

A tenyészedényes kísérletben alkalmazott szerves trágyázó szerek hatásának

vizsgálatára

2000-ben,

üvegházi

körülmények

között

összehasonlító tesztkísérletet végeztünk, melyhez a gombaföld, a virágföld, a komposztált- és a víztelenített szennyvíziszap N-P-K WDUWDOPiYDO PHJHJ\H]

 KDWyDQ\DJ~ NDUEDPLG   1  V]XSHUIRV]IiW

(18 % P2O5) és kálium-klorid (60 % K22  P

WUiJ\iNDW KDV]QiOWXQN D

kezelések adagjairól a 12. sz. melléklet tájékoztat). A tesztkísérlet talaja megegyezett a tenyészedényes kísérlet során felhasznált talajjal, a vizsgált növény szintén a Nóra fajtájú tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. A kísérleti elrendezést a tenyészedényes kísérletben már alkalmazott módon valósítottuk meg: kéttén\H]

V 

kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses kísérletet végeztünk 68 db edény felhasználásával (11. sz. melléklet). $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO OHWDNDUWXNpVOHYHJ

]WHW

FV

V]|U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWWQN V]LWiYDO YHOLVHOOiWWXN(]WN|YHW

H

n minden edénybe

NJWDODMWPpUWQNEHPDMGIRO\pNRQ\IRUPiEDQNLDGDJROWXND]HO

49

]HWHV

vizsgálatok alapján kiszámított, a szerves trágyázó szerekkel analóg N-P.KDWyDQ\DJWDUWDOP~P

WUiJ\iNDW

Edényenként 25 db árpaszemet vetettünk. Az árpaszemek elvetése után a beöntözés 1,25 liter vízzel történt. A növények öntözése a WHQ\pV]LG

V]DNEDQ D V]iQWyI|OGL Yt]NDSDFLWiV  

-ára történt, melyet

súlyra öntözéssel valósítottunk meg. A növényeket teljes érésig neveltük. $ WHQ\pV]LG

 DODWW YHJ\V]HUHV YpGHNH]pVUH Q

em volt szükség. A

betakarítás, a mintavétel, a talaj és növényvizsgálatok a 3.1. fejezetben már ismertetett módon történtek.

3.3.

Szabadföldi kisparcellás kísérlet

$NtVpUOHWNHUHWpQEHOOD]$7(96=2/*5W J\

ULWHOHSpQHO

iOOtWRWW

állati hulladékból készített komposzt, valamint a mosonmagyaróvári városi szennyvíziszap tápanyaghatásának és talajterhelésének vizsgálatát NtYiQWXN HOYpJH]QL &pOXQN D PH]

JD]GDViJL V]HPSRQWEyO NHGYH]

RSWLPiOLV DGDJ LOOHWYH D QHP NHGYH]

meghatározása volt. A 2000-EHQ



 ~J\QHYH]HWW WHUKHOpVL DGDJ

LQGXOW



pYHV

NpWWpQ\H]

V

, 10

kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses kísérletet 40 db parcellán végeztük. A kísérlet színhelyének a sopronhorpácsi BetaKutató Kft. „VR” kódú tábláját jelöltük ki. A kísérletbeállítást megeO Kádár

]

HQ

Sik et al. (1953), Ballenegger és di Gléria (1962), valamint

D 

talajmintavétel

~WPXWDWiVDL

DODSMiQ

D

IHOV



W|UWpQW D WHOMHV NtVpUOHWL WHUOHWU

trágyaszerek kijuttatása (20-40 cm-HV UpWHJpE

HO

O

WW D WDODM V]iQWRWW 

PHJP

YHOW

UpWHJE

O

O iWOyV YRQDOEDQ D

-20 cm-es) és mélyebb

-20 pontból talajfúróval részmintákat vettünk,

melyek összekeverésével 2 db átlagmintát képeztünk. Az így kapott 50

átlagmintákat a Nyugat-0DJ\DURUV]iJL Élelmiszertudományi

Karán,

(J\HWHP

0H]

Mosonmagyaróváron

JD]GDViJ

- és

vizsgáltuk,

a

disszertáció 9. sz. mellékletében ismertetett módszerek szerint (a talajvizsgálat adatai a 7. sz. táblázatban találhatók).

7. sz. táblázat A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzettV]DEDGI|OGLNLVSDUFHOOiVNtVpUOHWHO

]HWHV

talajvizsgálati eredményei (MÉM-NAK egységes módszerei szerint)

pH H2O

KA

KCl

szénsavas mész, %

6,6 5,7 45 * mértékegység: mg/kg

0,0

AL-oldható*

humusz, %

összes N, %

P2O5

K2O

Na

2,0

0,1

158

76,5

19

KCL oldható Mg* 350

EDTA-oldható* Zn

Cu

Mn

Fe

2,0

4,2

280

376

A kísérleti terület kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy a táblán a PHJHO P

]



pYHNEHQ

PHV]H]pV

WUiJ\i]iV NO|QOHJHV P

V]HUYHV

WUiJ\i]iV

DGDJ~

YHOpVL HOMiUiV QHP W|UWpQW $ I|OGWHUOHWHQ D

táblatörzskönyv adatai szerint az 1998-99-es gazdasági WHUPHV]WHWWHN$NtVpUOHWLLG

QDJ\

V]DNRWMHOOHP]

pYEHQ

V]L E~]iW

PHWHRUROyJLDLDGDWRNDWD

sz. melléklet tartalmazza. A kísérleti parcellák méreteit, igazodva a tábla méreteihez, bruttó 40 m2-ben határoztuk meg. A kísérletben alkalmazott iszap- és komposzt adagokat N-tartalmuk figyelembe vételével határoztuk meg (az anyagok paramétereit a 8. sz. táblázat, a kísérlet vázrajzát a 14. sz. melléklet tartalmazza, a kijuttatott adagokról a 15. sz. melléklet tájékoztat). $] HOV

 pYEHQ D KXOODGpN DQ\DJRN KDWiViW *

ina fajtájú cukorrépa

(Beta vulgaris L. var. saccharifera Alef.) növénynél vizsgáltuk. 

6]DNLURGDOPL DGDWRN V]HULQW XJ\DQLV D FXNRUUpSD VRN N|QQ\HQ IHOYHKHW WiSDQ\DJRW NtYiQ 1LWURJpQLJpQ\H NO|Q|VHQ D NH]GHWL IHMO

GpV LGHMpQ

nagy, de a N mellett szenzitíven reagál a többi tápanyag hiányára is (Ruzsányi 1992, Ragasits 1994, Pap 1995), ráadásul a szennyvíziszap 51

szántóföldi kijuttatásával kapcsolatos kritériumoknak is eleget tesz (4. sz. melléklet).

8. sz. táblázat A 2000. és 2001. évben Ssopronhorpácson végzett szabadföldi, NLVSDUFHOOiVNtVpUOHWHOV

pYpEHQ

bekevert anyagok beltartalmi paraméterei

szárazanyag pH Ca Cd Cr Cu Fe Mg Mn Ni Pb Zn összes-N P K

Mértékegység %

Szennyvíziszap 00020,7 00006,7 43000,0 00000,8 00064,9 00039,2 17080,0 07000,0 00186,8 00020,3 00026,1 00285,8 37000,0 14840,0 02570,0

ATEV-komposzt 000067,3 000008,4 141600,0 0000000,04 000010,2 000010,6 004905,0 017650,0 000077,6 000004,4 000003,5 000070,9 011320,0 005530,0 001565,0

mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a. mg/kg sz.a.

Hektáronként 2,8 U-QDN PHJIHOHO

 FXNRUUpSD PDJRW YHWHWWQN 

cm-es sortávolsággal. Május közepén, a növények 6-8 leveles iOODSRWiEDQ D W PHQQ\LVpJ

UH

V]iPRW Np]L HJ\HOpVVHO   H]HU W

-

iOOtWRWWXN

beavDWNR]iVDLQDN

pV

EH

(lásd:

IHQROyJLDL

a

KD QDN PHJIHOHO

-

kísérlet

PHJILJ\HOpVHLQHN



agrotechnikai

UpV]OHWHV

LG

UHQGL

mutatóját tartalmazó 9. sz. táblázatot). $ YL]VJiODQGy DQ\DJRNDW YHWpV HO

WW NRUD WDYDVV]DO MXWWDWWXN NL

amint a talaj felengedett, majd kompaktor segítségével dolgoztuk a talaj IHOV



-20 cm-es rétegébe.

9HJ\V]HUHV

végeztünk

J\RPLUWiVW

Goltix,

Dual,

D

WHQ\pV]LG

Betanal

V]DN

Tandem

DODWW

és



DONDORPPDO

Progress

OF

felhasználásával. Gyomtalanító kapálásra 2 alkalommal került sor. Elkerülhetetlen volt a répabolha (Chaetocnema tibialis Illig.) elleni

52

vegyszeres védekezés is, melyet Mospilan alkalmazásával oldottunk meg (lásd: 9. sz. táblázat). $ WHQ\pV]LG PHJHO

]

HQ

 DODWW D NHOpVNRU D VRU]iUyGiVNRU pV D EHWDNDUtWiVW

ERQLWiOiVRNDW

YpJH]WQN

PHO\QHN

VRUiQ

D]

iOORPiQ\

fejlettségét, a levelek színét, a sorzáródás mértékét vizsgáltuk. A növénymintákat a betakarításkor vettük, a nettó kísérleti parcellákból 2020 növény (répatest, földfeletti részek) kiemelésével. A szükséges mérések (a répatest és a földfeletti részek tömegének mérése) elvégzése után a növényeket cukoripari vizsgálatoknak vetettük alá.

9. sz. táblázat A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben DONDOPD]RWWDJURWHFKQLNDLEHDYDWNR]iVRNpVIHQROyJLDLPHJILJ\HOpVHNLG

Beavatkozás 2000. szennyvíziszap mintavétel Mosonmagyaróváron vágóhídi hulladék talajminta vétele Sopronhorpácson kísérlet beállítása trágyaszerek kihelyezése magágykészítés vetés (2,8 U/ha) preemergens gyomirtás (Goltix + Dual) védekezés répabolha ellen (Mospilan) I. posztemergens gyomirtás (Betanal Tandem + Goltix) (80-ra) I. bonitáció II. posztemergens gyomirtás (Progress OF + Goltix) I. gyomirtó kapálás II. gyomirtó kapálás II. bonitáció mintavétel betakarítás

687:9<;87=>?59@ A'? B,CD,? EF5GIH J K8E,A

? => L,9MK8ELF F N ? OP68B,;8LF L=

Q8R8S R'R'RP? T U5B

BF B,;9 CEF D=

2001. magágykészítés vetés (230 kg/ha) I. bonitáció vegyszeres védekezés (Lintur + Juwel + Mospilan + Sherpa) II. bonitáció mintavétel betakarítás

53

UHQGLWiEOi]DWD

/0 1!2354 február 10. február 14. február 15. február 17. március 09. március 23. április 13. április 14. április 21. május 4. május közepe május 26. június 8. július vége szeptember eleje augusztus 31. október 23. október 24. október 31. március 29. március 30. május 8. május 11. május 28. július 16. július 20.

A kísérlet 2. évében újabb terhelés nélkül, utóhatás vizsgálat történt. 2001-ben, a klasszikus vetésforgót követve, Jubilant fajtájú tavaszi árpát (Hordeum vulgare L.) vetettünk. A tavaszi árpa számára ugyanis KDJ\RPiQ\RVDQ

D

OHJMREE

HO

YHWHPpQ\

D

FXNRUUpSD

PHUW

My

kultúrállapotban, gyommentesen hagyja vissza a talajt és az alá adott PpO\P

YHOpV

XWyKDWiVD

NHGYH]

D]

iUSD

J\RUVDEE

pV

PpO\HEE

gyökerezésének (Kismányoky 1992). $ YHWpVNRU ,, IRN~ FViYi]RWW YHW

DQ\DJRW KDV]QiOWXQN KHNWiURQNpQW

230 kg mennyiségben. A vegyszeres védekezést Lintur, Juwel, Mospilan, Sherpa szerek felhasználásával oldottuk meg. Bonitációkat végeztünk a növények fejlettségére, színére, a bokrosodás mértékére vonatkozóan a bokrosodás végén, kalászoláskor és betakarításkor (lásd: 9. sz. táblázat). $

WHOMHV

pUpVEHQ

EHWDNDUtWRWW

Q|YpQ\HNE

O

QHWWy

SDUFHOOiQNpQW



-4

folyóméternyi mintát vettünk (a 4 fm 0,5 m2-t reprezentál), melyeket a 3.1. fejezetben leírtak szerint vizsgáltunk. A kísérletek növény- és talajmintáit a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében, Budapesten és a Nyugat-0DJ\DURUV]iJL(J\HWHP0H]

JD]GDViJ

- és Élelmiszertudományi

Karán, Mosonmagyaróváron vizsgáltuk.

3.4.

Az eredmények statisztikai értékelése

A kísérletek során kapott mérési eredmények feldolgozásához Microsoft® Excel 2002 programot használtunk. Az adatokat Sváb (1981) DODSMiQ

NpWWpQ\H]

V

YpOHWOHQEORNN

kiegé szített vé letlenbORNN

HOUHQGH]pV

54

HOUHQGH]pV 



pV

Ø

YDULDQFLDDQDOt]LV

kontrollal VHJtWVpJpYHO

YpJH]WN

D

V]DEDGI|OGL

NtVpUOHWHN

varianciaanalízist is alkalmaztunk.

55

HOHP]pVHNRU

HJ\WpQ\H]

V

4.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

4.1.

Tenyészedényes kísérletek

$N|YHWNH]

2000.

évi,

kétWpQ\H]

ROGDODNRQDIHMH]HWEHQUpV]OHWHVHQLVPHUW

keszthelyi,

V

üvegházi

körülmények

között

etett 1999elvégzett

17 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses

tenyészedényes kísérlet növény-, termés- és talajvizsgálati eredményeit ismertetem részletesen.

4.1.1.

Növény- és termésvizsgálatok

A tenyészedényes kísérlet tavaszi árpa mintáinak száraz tömeg, kalász szám, kalász tömeg, szem tömeg és ezerszemtömeg analízisét végeztük el. ICP alkalmazásával megvizsgáltuk a tavaszi árpa szemek és a szalma elemtartalmának változását is. Minden esetben statisztikailag is igazolható eltéréseket tapasztaltam. A tavaszi árpa száraz tömegét, a tenyészedényenkénti kalász számot, kalász tömeget és szem tömeget vizsgálva megállapítható KRJ\ D] HOV



évben a legjobbak a komposztált szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint a kis adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések voltak. Hatásukra háromszoros, négyszeres emelkedést figyeltem meg a kontrollhoz viszonyítva. A vegetatív tömeget a víztelenített szennyvíziszap, a hozamot a gombaföld növelte legnagyobb mértékben. A nagy dózisú víztelenített szennyvíziszap depresszív hatású volt. Ezt a hatást a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap hatására HO

iOOW QDJ\

arányú tápelem-eltolódás, esetleg a szennyvíziszapban 56

található, de nem vizsgált hormonok, bomlástermékek, nehézfémek okozhatták (1-4. sz. ábrák és 16., 18., 20., 22. sz. mellékletek). 1. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változása a kezelések hatására száraz tömeg 1999

száraz tömeg 2000

120

g/tenyészedény

100

80

60

40

8,36 4,49

20

00

5% Sz D

00

vi 8 sz

sz

vi 4

00

00 vi 1

vi 2 sz

40 0

80 0

sz

vf

vf

20 0 vf

80 0

10 0 vf

gf

20 0

40 0 gf

gf

10 0 gf

k8 00 sz

k2 00

k4 00 sz

sz

ko nt ro ll sz k1 00

0

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

Az utóhatás vizsgálatakor, 2000-ben a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap bizonyult a legjobbnak, de a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyobb DGDJMDLQDN KDWiVD LV MHOHQW

V $

víztelenített

szennyvíziszap olyan mértékben ásványosodott, a talaj képes volt káros hatásait úgy pufferolni, hogy a növény rendkívül jól tudta hasznosítani feltáródó tápanyagait. Mindegyik vizsgált paraméter esetében a maximális adagú víztelenített szennyvíziszap trágyázás bizonyult legjobbnak. A komposztált szennyvíziszap és a gombaföld legnagyobb adagjainak javító hatását azért is különösen fontos kiemelnem, mert már D] HOV

 pYEHQ LV NLYiOy WUiJ\DV]HUQHN EL]RQ\X

ltak, fitotoxikus hatás

nélkül (1-4. sz. ábrák és 17., 19., 21., 23. sz. mellékletek). 57

2. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására kalász szám 1999

kalász szám 2000

120

db/tenyészedény

100 80 60 40

8,87 5,95

20

sz vi 10 0 sz vi 20 0 sz vi 40 0 sz vi 80 0 Sz D 5%

vf 80 0

vf 40 0

vf 20 0

vf 10 0

gf 80 0

gf 40 0

gf 20 0

gf 10 0

ko nt ro ll sz k1 00 sz k2 00 sz k4 00 sz k8 00

0

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

3. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változása a kezelések hatására kalász tömeg 1999

kalász tömeg 2000

50,00 45,00

35,00 30,00 25,00 20,00 15,00

5,26 2,15

10,00 5,00

sz vi 10 0 sz vi 20 0 sz vi 40 0 sz vi 80 0 Sz D 5%

vf 80 0

vf 40 0

vf 20 0

vf 10 0

0,00 ko nt ro ll sz k1 00 sz k2 00 sz k4 00 sz k8 00 gf 10 0 gf 20 0 gf 40 0 gf 80 0

g/tenyészedény

40,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

58

4. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására szem tömeg 1999

szem tömeg 2000

35,00

g/tenyészedény

30,00 25,00 20,00 15,00 10,00

2,12 1,99

5,00

00 i4

i8 00 Sz D 5%

sz v

sz v

sz v

i2

00

00

0

i1

vf

vf

sz v

80

0

0

40

0 10

20 vf

0 vf

0

80 gf

0

40

20 gf

gf

0

0 80

10 gf

0 sz k

0

40 sz k

0 10

20 sz k

sz k

ko n

tro ll

0,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

A tavaszi árpa ezerszemtömeg vizsgálatakor a szennyvíziszap NRPSRV]W D JRPEDI|OG pV D YLUiJI|OG PLQ

meg. Közülük leJNHGYH]

VpJMDYtWy KDWiViW iOODStWRWWDP

EEQHN D JRPEDI|OG EL]RQ\XOW .LYiOy KDWiVD

volt a komposztált szennyvíziszapnak is, de meg kell jegyezni, hogy az adagok emelkedése fokozatos ezerszemtömeg csökkenést eredményezett (5. sz. ábra és 24. sz. melléklet). A víztelenített szennyvíziszap D PHJILJ\HOpV QHP ~M NHOHW

HU

WHOMHV PLQ

 KLV]HQ PiU

VpJURQWy KDWiV~ YROW (]

Surányi (1917) is hasonló

megállapításokat tett az aradi szennyvíz és -iszap kijuttatásával kapcsolatban 1912-16. között végzett kísérletei alapján. Ezerszemtömeg vizsgálatra saMQRV FVDN D]HOV

pYEHQYROWPyGXQND

2000. évben ugyanis néhány tenyészedényben olyan kevés szem NpS]

G|WW KRJ\ D] |VV]HV WHQ\pV]HGpQ\UH NLWHUMHG

elvégzése lehetetlen volt. 59

 SRQWRV YL]VJiODW

5. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyéV]HGpQ\HV NtVpUOHW HOV



évében vizsgált tavaszi árpa ezerszemtömeg változása a kezelések hatására EMT 1999 45,00 40,00 35,00 30,00

g

25,00 20,00 15,00 10,00

1,05

5,00

vf 80 0 sz vi 10 0 sz vi 20 0 sz vi 40 0 sz vi 80 0 Sz D 5%

vf 40 0

vf 20 0

vf 10 0

ko nt ro ll sz k1 00 sz k2 00 sz k4 00 sz k8 00 gf 10 0 gf 20 0 gf 40 0 gf 80 0

0,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

A szem és a szalma beltartalmi vizsgálata során csakúgy, mint korábban Simon és Mészáros (1996) és Simon (2001), mi is igazoltuk, KRJ\

D]

DGDJRN

Q|YHOpVpYHO

HJ\LGHM

OHJ

Q

WW

D

IHOKDOPR]yGy

mikroelemek, köztük a nehézfémek mennyisége is, akkumulációjuk D]RQEDQ QHP V]iPRWWHY

 $ YL]VJiOW HOHPHN PLQGHJ\LNH HOV

YHJHWDWtY V]DOPD  UpV]HNEHQ KDOPR]yGRWW IHO $ OHJMHOHQW

VRUEDQ D

VHEE PpUWpN



felhalmozódást a nagy adagú víztelenített szennyvíziszappal kezelt tenyészedények növénymintáiban tapasztaltam. A szennyvíziszap komposzt nagyobb adagjai az árpaszemek kálium (K), nátrium (Na) és bór (B) tartalmát, a gombaföld a foszfor (P), K, Na, mangán (Mn), B és molibén (Mo) tartalmat emelte statisztikailag is bizonyíthatóan. A szelén (Se) tartalmat csak a virágföld legnagyobb adagú alkalmazása emelte szignifikánsan. Annak ellenére, hogy 60

valamennyi trágyaszer kalcium (Ca) tartalma magas volt, a szem mintákban nem mutatható ki szignifikáns Ca-tartalom emelkedés (10. sz. táblázat és 25. sz. melléket; a táblázatban a kontrollhoz képest szignifikáns eltérések vastagon szedve szerepelnek).

10. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzettWHQ\pV]HGpQ\HVNtVpUOHWHOV



évében vizsgált tavaszi árpa szem elemtartalmának változásáról

trágyaszer

adag

Kontroll 100 200 szk 400 800 100 200 gf 400 800 100 200 vf 400 800 100 200 szvi 400 800 SzD5% a) SzD5% b) SzD5% c) SzD5% d) SzD5% e) SzD5% f) szk gf vf szvi a) b) c) d) e) f)

P % 0,47 0,47 0,47 0,47 0,47 0,46 0,49 0,49 0,52 0,47 0,46 0,45 0,46 0,48 0,52 0,55 0,57 0,04 0,06 0,02 0,02 0,03 0,03

K % 0,54 0,54 0,57 0,59 0,61 0,59 0,62 0,64 0,65 0,56 0,56 0,56 0,58 0,56 0,57 0,58 0,59 0,06 0,08 0,03 0,03 0,05 0,05

Ca % 0,24 0,26 0,23 0,25 0,23 0,25 0,25 0,24 0,25 0,25 0,25 0,23 0,23 0,25 0,24 0,24 0,23 0,05 0,07 0,02 0,02 0,04 0,04

Mg mg/kg 1460,0 1497,5 1520,0 1530,0 1527,5 1470,0 1505,0 1535,0 1555,0 1480,0 1470,0 1462,0 1447,5 1522,5 1627,5 1747,5 1785,0 0108,8 0153,8 0054,4 0054,4 0086,0 0086,0

Na mg/kg 049,25 049,00 052,90 086,95 095,53 052,70 059,83 062,33 065,63 053,90 054,25 055,95 052,75 052,75 070,08 115,95 153,00 013,63 019,27 006,81 006,81 010,77 010,77

Cu mg/kg 07,84 08,25 08,71 08,51 08,32 08,40 08,51 08,92 09,00 07,98 08,13 07,96 07,80 08,14 08,84 10,85 12,45 01,24 01,75 00,62 00,62 00,98 00,98

Zn mg/kg 43,30 45,25 45,18 46,43 47,90 42,98 44,28 45,10 44,65 41,58 42,63 42,58 42,10 42,43 44,45 50,35 54,78 5,63 7,96 2,81 2,81 4,45 4,45

Mn mg/kg 14,98 15,25 15,50 14,98 15,40 16,25 19,05 23,60 26,45 14,65 14,75 14,50 15,10 15,43 18,20 21,05 27,90 01,99 02,82 01,00 01,00 01,57 01,57

B mg/kg 0,92 0,92 0,96 1,06 1,07 1,03 1,01 1,08 1,13 1,00 1,04 1,02 1,04 0,95 1,08 1,22 1,38 0,13 0,19 0,07 0,07 0,11 0,11

Mo mg/kg 0,65 0,62 0,64 0,69 0,72 0,67 0,69 0,73 0,84 0,63 0,68 0,71 0,72 0,62 0,61 0,68 0,81 0,09 0,13 0,04 0,04 0,07 0,07

Se mg/kg 0,28 0,31 0,34 0,33 0,31 0,30 0,33 0,30 0,31 0,34 0,34 0,35 0,41 0,33 0,32 0,35 0,38 0,08 0,11 0,04 0,04 0,06 0,06

szennyvíziszap-komposzt gombaföld virágföld szennyvíziszap bármely két kezelés (kombináció) között a különbségek között

VWXZY [\]^W _ Y ` ab]Vc W^` d'e [Y fag Y h,WVY V#e i,WiY Y jV#klY [\]^W _ mn,Wo c d'fag Y h,WVY Vo \VeaY lagában V#klY [\]^W e [Y:fag Y h,WVY V#e i,Wi,Y Y jVWXZY [\] ^W fag Y h,WVY Vo \VeaY g Vb,ap V\ V#e h\,Y ` hg g [c!VWXZY [\]^W p a` q^g ]rfag Y h,WVY V#e i,WiY Y jV#klY [\]^W c Wo \Y s^o \^eaY g Vb,ap V\ V#e h\,Y ` hg g [c!V#klY [\]^W p a` q^g ]rfag Y h,WVY Ve i,WiY Y jVWXZY [\]^W c Wo \Y s^o \^ea tlagában $ WDYDV]L iUSD V]DOPD YL]VJiODWD VRUiQ D YL]VJiOW HOHPHN MHOHQW

DNNXPXOiFLyMiW WDSDV]WDOWDP .O|Q NLHPHOHQG

Se.

Mennyiségük

valamennyi

trágyaszer 61

VHEE

 D PDJQp]LXP 0J  %

hatására szignifikánsan

emelkedett a növénymintákban. A Ca felhalmozása (a víztelenített szennyvíziszappal kezelt tenyészedények kivételével) a szalma részekben VHP MHOHQW

V  V] WiEOi]DW pV  V] PHOOpNHW D WiEOi]DWEDQ D

kontrollhoz képest szignifikáns eltérések vastagon szedve szerepelnek).

11. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett WHQ\pV]HGpQ\HVNtVpUOHWHOV



évében vizsgált tavaszi árpa szalma elemtartalmának változásáról

trágyaszer

adag

Kontroll 100 200 szk 400 800 100 200 gf 400 800 100 200 vf 400 800 100 200 szvi 400 800 SzD5% a) SzD5% b) SzD5% c) SzD5% d) SzD5% e) SzD5% f) szk gf vf szvi a) b) c) d) e) f)

P % 0,10 0,11 0,12 0,14 0,16 0,11 0,10 0,10 0,11 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,14 0,20 0,25 0,03 0,04 0,01 0,01 0,02 0,02

K % 2,35 2,45 2,46 2,50 2,63 2,51 2,90 3,51 4,15 2,24 2,33 2,39 2,52 2,29 2,34 2,44 2,43 0,35 0,50 0,18 0,18 0,28 0,28

Ca % 0,75 0,81 0,83 0,80 0,80 0,83 0,84 0,82 0,80 0,84 0,85 0,84 0,87 0,86 1,20 1,28 1,40 0,13 0,19 0,07 0,07 0,11 0,11

Mg mg/kg 3132,5 3940,0 4012,5 4247,5 4882,5 3777,5 3985,0 4597,5 4822,5 4012,5 4485,0 4895,0 5295,0 4832,5 5310,0 5887,5 6547,5 0606,6 0857,9 0303,3 0303,3 0479,6 0479,6

Na mg/kg 128,1 128,4 130,5 154,5 180,8 185,5 198,0 212,5 254,2 151,8 159,0 158,5 152,3 247,8 379,0 450,3 538,3 032,8 046,5 016,4 016,4 026,0 026,0

Cu mg/kg 3,05 3,09 3,08 2,95 2,97 3,09 2,94 2,97 3,21 2,96 2,95 2,97 2,99 3,17 4,20 6,05 6,96 0,51 0,72 0,26 0,26 0,40 0,40

Zn mg/kg 25,35 29,05 34,48 37,43 39,90 25,08 28,08 27,03 25,15 25,45 25,18 26,45 24,78 25,28 31,55 35,23 40,45 04,88 06,91 02,44 02,44 03,86 03,86

Mn mg/kg 43,98 46,85 48,55 48,80 50,95 60,25 76,25 91,00 99,75 49,90 66,03 76,05 78,83 62,33 67,55 75,45 81,25 07,58 10,72 03,79 03,79 05,99 05,99

B mg/kg 06,00 08,45 11,18 15,48 24,43 08,43 10,93 13,35 16,43 07,58 11,46 14,90 20,30 10,18 12,13 15,90 17,58 02,73 03,87 01,37 01,37 02,16 02,16

Mo mg/kg 0,63 0,67 0,72 0,76 0,80 0,66 0,65 0,70 0,73 0,74 0,83 0,97 1,23 0,63 0,69 0,99 1,22 0,14 0,19 0,07 0,07 0,11 0,11

Se mg/kg 0,28 0,29 0,33 0,36 0,47 0,36 0,37 0,41 0,46 0,52 0,57 0,58 0,60 0,50 0,56 0,56 0,59 0,11 0,16 0,06 0,06 0,09 0,09

szennyvíziszap-komposzt gombaföld virágföld szennyvíziszap bármely két kezelés (kombináció) között a különbségek között

VWXZY [\]^W _ Y ` ab]Vc W^` d'e [Y fag Y h,WVY V#e i,WiY Y jV#klY [\]^W (dózis) változatainak átlagában V#klY [\]^W e [Y:fag Y h,WVY V#e i,Wi,Y Y jVWXZY [\] ^W fag Y h,WVY Vo \VeaY g Vb,ap V\ V#e h\,Y ` hg g [c!VWXZY [\]^W p a` q^g ]rfag Y h,WVY V#e i,WiY Y jV#klY [\]^W c Wo \Y s^o \^eaY g Vb,ap V\ V#e h\,Y ` hg g [c!V#klY [\]^W p a` q^g ]rfag Y h,WVY Ve i,WiY Y jVWXZY [\]^W c Wo \Y s^o \^eaY g Vb,ap V\ $ WiEOi]DWRNEDQ V]HUHSO

 HOHPHNHQ NtYO PHJYL]VJiOWXN D] DU]pQ

(As), ólom (Pb), kobalt (Co), kadmium (Cd) növényi akkumulációját is,

62

azonban ezek az elemek a szalma és a szem mintákban sem voltak kimutathatók.

4.1.2.

Talajvizsgálatok

0LQGNpW NtVpUOHWL pYEHQ D WHQ\pV]HGpQ\HNE HO

V]|U D] DPPyQLD

O YHWW WDODMPLQWiNEyO

-, a nitrát- és össznitrogén tartalmat, valamint a

szervesanyag tartalmat határoztuk meg. A trágyakezelések hatására mindegyik vizsgált paraméter esetében szignifikáns különbségeket kaptunk. Az eredmények szerint a talaj ásványi nitrogén tartalmát mindkét évben

a

víztelenített

szennyvíziszap

növelte

a

legjobban.

Az

össznitrogén-, illetve a szervesanyag tartalmat a virágfölddel történt kezelések emelték a legnagyobb mértékben, de a nagyobb adagú V]HQQ\Yt]LV]DS NRPSRV]W JRPEDI|OG V

W D

víztelenített szennyvíziszap

alkalmazásának hatására is statisztikailag igazolható növekedést sikerült kimutatni (6-8. sz. ábrák és 27-34. sz. mellékletek). Kísérletünkben azt tapasztaltam, hogy a virágfölddel trágyázott talajok

magas

szervesanyag-,

összes-nitrogén-

és

nitrát-nitrogén

tartalmuk ellenére a vártnál jóval kisebb pozitív hatással voltak az árpa növekedésére, mint a többi trágyázószer. Ráadásul az utóhatásuk sem MHOHQW

V (]HN DODSMiQ YDOyV]tQ

 KRJ\ D YLUiJI|OG WiSDQ\DJ

-szolgáltató

képessége elmarad a tavaszi árpa által megkívántaktól, a tápanyagok PLQHUDOL]iFLyMDQHPNHOO

PpUWpN



63

6. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának ammónium-N és nitrát-N tartalom változása a kezelések hatására ammónium-N 1999

ammónium-N 2000

nitrát-N 1999

nitrát-N 2000

25

48,43 30,95

20

30,29 27,17

mg/kg

15

0,63 0,48 3,37 1,92

10

5

00

i8 00 Sz D 5%

sz v

i4 sz v

i2

00

00 sz v

0

0

0

0

i1 sz v

vf 80

vf 40

vf 20

0

0

0

0

vf 10

gf 80

gf 40

gf 20

80

gf 10

0 sz k

40

0 sz k

sz k

20

0

ll

10 sz k

nt ro ko

0

0

felhasznált anyagok és adagok (sz: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

7. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának összes-N tartalom változása a kezelések hatására összes-N 1999

összes-N 2000

0,14 0,12 0,1

%

0,08 0,06 0,04

0,016 0,010

0,02

5%

i8 00

Sz D

sz v

i2 00

i1 00

00

00

00

00

i4 00 sz v

sz v

sz v

vf 8

vf 4

vf 2

vf 1

00

00 gf 8

gf 4

00

00 gf 2

gf 1

40 0

80 0 sz k

sz k

20 0 sz k

10 0 sz k

ko n

tr o ll

0

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

64

8. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának szervesanyag tartalom változása a kezelések hatására szervesanyag 1999

szervesanyag 2000

2 1,8 1,6 1,4

%

1,2 1 0,8 0,6

0,14 0,09

0,4 0,2

00

i8 00 Sz D 5%

sz v

00 i2

i4 sz v

0

0

0

0

00 sz v

i1 sz v

vf 80

vf 40

vf 20

0

0

vf 10

gf 80

0

gf 40

gf 20

0

0 80

gf 10

0 sz k

sz k

0

40

0

20 sz k

10 sz k

ko

nt ro

ll

0

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

ICP

készülékkel,

AL-kioldószeres

eljárás

alkalmazásával

megvizsgáltuk a talaj mobilizálható foszfor és kálium tartalmát is (9-10. sz. ábrák és 35-38. sz. mellékletek). A statisztikai elemzések szignifikáns eltéréseket igazoltak a kontollhoz képest. $KRJ\DQ D] DQ\DJRN HO

]HWHV YL]VJiODWL HUHGPpQ\HL DODSMiQ YiUKDWy

volt (6. sz. táblázat), a tenyészedények talajának foszfor tartalmát a víztelenített szennyvíziszap, kálium tartalmát a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A talaj foszfor és a kálium mennyisége a kísérlet PiVRGLN pYpUH D]  pYL PHQQ\LVpJHN IHOpUH KDUPDGiUD V

W D

gombaI|OGGHO NH]HOW HGpQ\HNEHQ |W|GpUH HVHWW YLVV]D (] D QDJ\PpUWpN csökkenés adott talajon felveti az évenkénti P és K utánpótlás szükségességét.

65



9. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának AL-oldható P2O5 tartalom változása a kezelések hatására P2O5 1999

P2O5 2000

500

650,25

450 400 350

mg/kg

300 250 200 150

51,31 26,30

100 50

00

D 5% Sz

00

vi 8 sz

sz

vi 4

00

00

vi 2

80 0

vi 1

sz

sz

40 0

vf

vf

20 0 vf

10 0

80 0

vf

gf

20 0

40 0 gf

gf

10 0 gf

k8 00 sz

k4 00

k2 00

sz

sz

ko nt ro ll sz k1 00

0

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

10. sz. ábra

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának AL-oldható K2O tartalom változása a kezelések hatására K2O 1999

400

K2O 2000

789,75 474,75

350 300

200 150 100

45,96 10,19

50

5%

0 i8 0

Sz D

0 sz v

0

i4 0

i2 0 sz v

sz v

0

80 0

i1 0 sz v

vf

40 0 vf

20 0 vf

10 0 vf

80 0 gf

40 0 gf

20 0 gf

10 0 gf

00 sz

k8

00 sz

k4

00 k2 sz

sz

k1

ll

00

0

ko nt ro

mg/kg

250

fe lhasz nált anyagok é s adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

66

4.2.

Összehasonlító tesztkísérlet

Mint arról a 3.2. fejezetben már részletesen beszámoltam, a 2000. évben a tenyészedényes körülmények között vizsgált szerves trágyázó szerek hatását N-P-.

KDWyDQ\DJ~ P

WUiJ\iN Q|YHNHGpVUH J\DNRUROW

hatásával is összehasonlítottuk. Tenyészedényes tesztkísérletben a gombaföld, a virágföld, a komposztált- és a víztelenített szennyvíziszap 13. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H]

 KDWyDQ\DJ~ P

WUiJ\iNNDO NDUEDPLGGDO

szuperfoszfáttal, kálium-kloriddal) kezeltünk tavaszi árpa növényeket és D WHOMHV pUpVW N|YHW

talaj-,

mind

a

HQ WDODM

- és növényvizsgálatokat végeztünk. Mind a

növényvizsgálatok

módszerei

megegyeztek

a

tenyészedényes kísérletben alkalmazott módszerekkel.

4.2.1.

Növény- és termésvizsgálatok

A tesztkísérlet növényeinek vizsgálatakor a minták száraz tömeg, kalász tömeg, szem tömeg és tenyészedényenkénti kalász szám analízisét végeztük el (11-13. sz. ábrák és a 39-42. sz. mellékletek). Megállapítottam, hogy a kezelések statisztikailag is igazolható eltéréseket eredményeztek. A kis és közepes adagú (100, 200 és 400 g) kezelések

növelték

a

hozamokat,

szennyvíziszappal megegye]

a

400

g-os

víztelenített

NH]HOpVNLYpWHOpYHO$OHJMREENH]HOpVQHN

mindegyik vizsgált növényi paraméter esetén a 200 g-os gombaföld N-P. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H]

 P

WUiJ\D DGDJ EL]RQ\XOW (QQHN YDOyV]tQ



magyarázata, hogy ez a kezelés közelítette meg leginkább a tavaszi árpa Kismányoky (1992) által megállapított (N 60-80, P2O5 46, K2O 140 kg/ha) optimális tápanyag-igényét. 67

11. sz. ábra

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változása a kezelések hatására száraz tömeg 2000

30,00

g/tenyészedény

25,00

20,00

15,00

10,00

5,26

5,00

00

5% Sz D

00 sz

sz

vi 8

vi 4

00

00

vi 2 sz

80 0

vi 1

vf

sz

40 0

10 0

20 0

vf

vf

vf

80 0

40 0

gf

20 0

gf

gf

10 0 gf

k4 00

k2 00

k8 00 sz

sz

sz

ko nt ro ll sz k1 00

0,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

Az adagok növelésével a növények produktivitása csökkent. A 400 gRV DGDJQDN PHJIHOHO

 P

WUiJ\iV NH]HOpVHNQpO PiU GHSUHVV]tY KDWiVRN

WDSDV]WDOKDWyN PHO\HN PLQG D QpJ\ NO|QE|]

 P

WUiJ\D |VV]HWpWHO



-

kezelés szem tömeg vizsgálata esetén szignifikánsan kisebbek voltak a kontrollhoz viszonyítva. A N-DGDJMDLQDN N|V]|QKHW Hn, a száraz tömeg mért értékei a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld 400 g-RV DGDJMDLYDO D]RQRV P

WUiJ\iV NH]HOpVHNQpO 6]'5

%-os szinten

még bizonyíthatóan magasabbak voltak a kontroll kezelések edényeiben mért értékekhez képest. Mint az eredmények bizonyítják, a nagy adagú kezelések minden esetben

fitotoxikusak

voltak.

A

nagy

adagú

víztelenített

szennyvíziszappal analóg (800 g trágya/tenyészedény) adaggal kezelt WHQ\pV]HGpQ\HNEHQ D Q|YpQ\HN NL VHP NHOWHN )HOWHKHW

illetveVyNRQFHQWUiFLyQDJ\PpUWpN

OHJ D WDODM S+

YiOWR]iViWQHPWXGWiNHOYLVHOQL

68

12. sz. ábra

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász- és szem tömeg változása a kezelések hatására kalász tömeg

szem tömeg

10,50

g/tenyészedény

9,00 7,50 6,00 4,50 3,00

2,15 2,12

1,50

00

5% Sz D

sz

vi 8

00

00 sz

vi 4

00

vi 2 sz

80 0

vi 1 sz

vf

40 0

20 0

vf

10 0

vf

vf

80 0

40 0

gf

gf

20 0 gf

10 0 gf

k8 00

k4 00

sz

k2 00

sz

sz

ko nt ro ll sz k1 00

0,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

13. sz. ábra

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására kalász szám

35,00

25,00 20,00 15,00 10,00

3,49 5,00

00

i8 00 Sz D 5%

sz v

00 i2

i1

i4 sz v

00 sz v

0 80 vf

sz v

0 40

0 20 vf

vf

0 vf

10

0 gf

80

0 gf

40

0 20 gf

gf

10

0

0 80

0 40 sz k

sz k

0

0 10

20 sz k

sz k

tro ll

0,00

ko n

db/tenyészedény

30,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

69

4.2.2.

Talajvizsgálatok

A tesztkísérlet tenyészedényeinek talajaiból szervesanyag, ALoldható P2O5 és K2O tartalom vizsgálatokat végeztünk. A szervesanyag tartalom tekintetében nem sikerült statisztikailag is igazolható eltéréseket kimutatni. A szervesanyag %-os mennyisége emelkedett ugyan a kontrollhoz képest, de az 5 %-os szignifikancia határon belül maradt (14. sz. ábra és 43. sz. melléklet). 14. sz. ábra

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérlet talajának szervesanyag tartalom változása a kezelések hatására szervesanyag

0,84 0,82 0,80

%

0,78 0,76 0,74 0,72

vi 40 0

vi 80 0 sz

sz

vi 20 0 sz

0 80

vi 10 0 sz

0 vf

40

0 vf

0

20 vf

10

0 vf

0

80 gf

0

40 gf

20

0 gf

0

0

10 gf

sz k8 0

0

0

sz k4 0

sz k2 0

sz k1 0

ko

nt ro

ll

0,70

felhasz nált anyagok é s adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

Az emelkedés egyik lehetséges magyarázata, hogy az alacsony adagok eseWpQ

Q

WW D Q|YpQ\L W|PHJ DPLKH] QDJ\REE J\|NpUW|PHJ

SiURVXO $ QDJ\REE DGDJRN KDWiViUD YDOyV]tQ iOWDOXQN QHP YL]VJiOW Q|YpQ\L HUHGHW

 

pl.:

OHJ D WDODMEDQ RO\DQ

WDODMODNy JRPEiV  IHMO

indult, amely a szervesanyag tartalmának növekedését kiválthatta. 70

GpV

Ellentétben a szervesanyag tartalom változásával, a talajok foszfor és kálium tartalma szignifikánsan emelkedett a kontrollhoz képest, a NH]HOpVHNQHN N|V]|QKHW

HQ $ QDJ\ DGDJ~ NH]HOpVHN KDWiViUD D WDODMRN

P2O5 és K2O tartalma több mint duplájára, a 800 g-os víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DSSDO PHJHJ\H]

 NH]HOpV HVHWpQ KiURPV]RURViUD HPHONHGHWW

a kontollhoz viszonyítva és ez - mint a 4.2.1. fejezetben látható, már toxikus hatású volt (15. sz. ábra és 44-45. sz. mellékletek). 15. sz. ábra

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérlet talajának AL-oldható P2O5 és K2O tartalom változása a kezelések hatására P2O5

K2O

400,00 350,00 300,00

mg/kg

250,00 200,00 150,00

44,68 34,15

100,00 50,00

00

5% Sz D

sz

vi 8

00

00

vi 4 sz

00

vi 2 sz

80 0

vi 1

vf

sz

40 0 vf

10 0

80 0

20 0 vf

vf

gf

20 0

10 0

40 0 gf

gf

gf

k4 00

k8 00 sz

sz

k2 00 sz

ko nt ro ll sz k1 00

0,00

felhasznált anyagok és adagok (szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

4.3.

Szabadföldi kisparcellás kísérletek

A Sopronhorpácson 2000-2001. között végzett kísérletben a kommunális víztelenített szennyvíziszap és az állati hulladékból

71

HO

iOOtWRWW NRPSRV]W KDWiViW YL]VJiOWXN $] HOV

 pYEHQ *LQD IDMWiM~

cukorrépa magot vetettünk. $

V]DEDGI|OGL

NtVpUOHW

FVDSDGpNKLiQ\



PHJILJ\HOKHW

YROW

W



V]

pYHLUH

HU

PHOOpNOHW 

KRJ\

D

WHOMHVHQ 0iU

NRQWUROO

UiQ\RPWD

D]

HOV



NtVpUOHWL

SDUFHOOiNRQ

G|WW $ Q|YHNY

HUHGPpQ\H]HWWDJ\|NpUWHUPpVQ

WWDPLQ

WOHQ LG

D

pYEHQ

HOV]iUDGiV

V]iPKLiQ\ DODNXOW NL PtJ D NH]HOW SDUFHOOiNRQ D NHGYH]

HOOHQpUH D FXNRUUpSD MyO IHMO

EpO\HJpW

pV

MiUiV

 WHUKHOpV 1

-túlkínálatot

VpJLPXWD

tók romlottak.

A cukorrépa mintákat a holland VENEMA-módszer alapján vizsgáltuk. A nettó parcellákból vett mintákból mértük a hektáronkénti WHUPpVKR]DPRWDFXNRUUpSDFXNRUWDUWDOPiWNLQ\HUKHW FXNRUKR]DPiW D FXNRU NLQ\HUKHW

FXNRUWDUWDOPiWpV

VpJpW URQWy |VV]HWHY

nitrogén-, nátrium- pV NiOLXPWDUWDORP  pV D NLQ\HUKHW D]D]DV

U

NHW 

-amino-

VpJL NYyFLHQVW

OpWLV]WDViJLKiQ\DGRVW

16. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHWHOV

pYpEHQYL]VJiOWFXNRUUpSDW

erméshozam változása a kezelések

hatására terméshozam 80,00 70,00 60,00

t/ha

50,00 40,00 30,00

12,24

20,00 10,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

72

SzD5%

A répatermés tekintetében, a kezelések hatására bekövetkezett termésnövekedés statisztikailag igazolható. A 100 t/ha-os komposzt, valamint a legnagyobb (200 t/ha-os) víztelenített szennyvíziszap- és a NRPSRV]WNH]HOpVHN KDWiViUD VLNHUOW D OHJMHOHQW

VHEE KR]DPQ|YHNHGpVW

HOpUQL 7HQGHQFLiMiW WHNLQWYH D WHUPpVJ|UEH IRO\WRQRVDQ HPHONHG

 

sz. ábra és 46. sz. melléklet). A cukorrépa cukortartalma (digestioja) szempontjából elmondható, hogy a komposzttal történt kezelések nem okoztak szignifikáns eltéréseket. A víztelenített

V]HQQ\Yt]LV]DS HPHONHG

 DGDJ~ DONDOPD]iVD

azonban (a terméshozammal ellentétben) negatív hatású volt, hiszen a FXNRUUpSDGLJHVWLRMiEDQMHOHQW $ PLQ

NLQ\HUKHW



VV]LJQLILNiQVFV|NNHQpVILJ\HOKHW

FXNRUWDUWDORP

DPHO\

VpJHW URQWy SDUDPpWHUHN HUHGPpQ\HLE

D

FXNRUWDUWDORPEyO

PHJ pV

D

O V]iPROKDWy NL  HVHWpEHQ LV

hasonló következtetések vonhatók le. A komposzttal történt kezelések hatására nem mutatható ki szignifikáns eltérés, a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS D]RQEDQ URQWMD D FXNRU NLQ\HUKHW

47-48. sz. mellékletek).

73

VpJpW  V] iEUD pV

17. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

YL]VJiOW

FXNRUUpSD

GLJHVWLR

pV

NLQ\HUKHW



cukortartalom változása a kezelések hatására digestio

t5u vw5xy z'x{ |}t8~ y { y { € ~ 

18,00 16,00 14,00 12,00

%

10,00 8,00 6,00

1,34 1,59

4,00 2,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

SzD5%

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

$ NLQ\HUKHW

 FXNRUWHUPpVW DPHO\ D NLQ\HUKHW

 FXNRUWDUWDORP pV D

répatermés szorzata) vizsgálva megállapítható, hogy a 25 t/ha-os víztelenített szennyvíziszap kezelés hatására emelkedett a legnagyobb mértékben, de nem szignifikánsan. Az ennél nagyobb adagok alkalmazása esetén a hatás márFV|NNHQ

WHQGHQFLiWPXWDWRWW$

200 t/ha

adagú komposztkezelés sem okozott termésdepressziót. Csak a nagy adagú

komposztkezelések

esetén

figyelhettünk

különbséget (18. sz. ábra és 49. sz. melléklet).

74

meg szignifikáns

18. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHWHOV

pYpEHQYL]VJiOWFXNRUUpSDNLQ\HUKHW

FXNRUWHUPpVYiOWR]iVDD

kezelések hatására

‚5ƒ „…5†‡ ˆ'†‰ Š‹‚8Œ ‡ ‰ †‡ <Ž 10,00 9,00 8,00 7,00

t/ha

6,00 5,00 4,00

2,10

3,00 2,00 1,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

SzD5%

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

$ FXNRU NLQ\HUKHW

VpJpW URQWy |VV]HWHY

NHW YL]VJiOYD HOPRQGKDWy

KRJ\ D QiWULXPWDUWDORPEDQ NO|QEVpJ QHP ILJ\HOKHW

 PHJ HOOHQEHQ D]

-amino-nitrogén és a káliumtartalom esetében is szignifikáns eltérések tapasztalhatók. Az MHOHQW

-amino-nitrogén a nagyobb kezelések hatására

V Q|YHNHGpVW PXWDWRWW DPHO\ D]

NRPSRV]W MHOHQW

víztelenített szennyvíziszap és a

V QLWURJpQWDUWDOPiYDO PDJ\DUi]KDWy $ NiOLXP WDUWDOPDW

a nagy adagú víztelenített szennyvíziszapos kezelések növelték statisztikailag igazolható mértékben (19-20. sz. ábra és 50-52. sz. mellékletek).

75

19. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD NiURV .

-tartalom változása a

kezelések hatására K 7,00 6,00

mmol/kg

5,00 4,00 3,00 2,00

1,12

1,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

SzD5%

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

20. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD NiURV 1D pV

-amino-N tartalom

változása a kezelések hatására Na

 ‘’M“ ”'•: –

3,00

2,50

mmol/kg

2,00

1,50

1,00

0,41 0,50

0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

76

SzD5%

$QQDN HOOHQpUH KRJ\ D NLQ\HUKHW

 FXNRUWHUPpV W|UHWOHQO Q

V]DEDG ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\QL D PLQ PXWDWyMiW D NLQ\HUKHW

sem.

VpJHW URQWy WpQ\H]

VpJL NYyFLHQVW V

U

WW

, nem

N HJ\HVtWHWW

Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV 4

%)

Értéke ugyanis mindkét trágyázószer hatására szignifikánsan

csökkent (21. sz. ábra és 53. sz. melléklet). 21. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

YL]VJiOW

FXNRUUpSD

V

U

Op

WLV]WDViJL

KiQ\DGRV

változása a kezelések hatására Q% 100,00 90,00 80,00 70,00

%

60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00

1,77

0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

kom p25

kom p50

kom p100

kom p200

SzD5%

fe lhasz nált anyagok é s adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

A második kísérleti évben, 2001-ben a Jubilant fajtájú tavaszi árpát vizsgáltuk. Szakirodalmi adatok szerint a tavaszi árpa vízigénye a többi termesztett növényhez képest szerényebb, de a csapadékmennyiség mellett a csapDGpNRV QDSRN V]iPiQ LV VRN P~OLN $ YLDV]pUpVW pUpVLJKXOOyHV /

ULQF]

NiURVKDWiV~/

ULQF]

O D WHOMHV

1984, Kismányoky 1992).

(1984) által megállapított optimális csapadékeloszlás:

márciusban 30-40 mm, áprilisban 40-50 mm, májusban 60-65 mm, 77

júniusban 50- PP M~OLXV HOV

 IHOpEHQ   PP $ WHQ\pV]LG

-

V]DN

alatt kívánatos csapadék tehát 200-240 mm. Ezzel szemben (mint az a 13. V] PHOOpNOHWE

O W|EEQ\LUH NLW

N|UQ\pNpQ D WHQ\pV]LG

QLN  D  pYEHQ 6RSURQKRUSiFVRQ pV

V]DNEDQ PLQG|VV]H  PP HV

 HVHWW

ráadásul

ennek mintegy 70 %-a (114,3 mm) 10 nap alatt. A csapadékhiány következtében kialakuló aszály hatására sülevényes foltok keletkeztek, a növények visszamaradtak a növekedésben, IHMO

GpVEHQ (]HN XWiQ QHP PHJOHS

 KRJ\ D PpUW pUWpNHN QDJ\ V]yUiVD

mellett statisztikailag igazolható, szignifikáns különbségeket a száraz tömeg, a kalász- és a szem tömeg, valamint a kalász szám esetében sem sikerült kimutatni. Ezért a költséges, ICP-YHO W|UWpQ

 YL]VJiODWRNED EHOH

sem kezdtünk (22-24. sz. ábrák és 54-57. sz. mellékletek). 22. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg és kalász súly változása a kezelések hatására száraz tömeg

kalász súly

700,00 600,00

g/mintakéve

500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

78

komp200

23. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására szem tömeg

6,00

5,00

t/ha

4,00

3,00

2,00

1,00

0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

komp200

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

24. sz. ábra

A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására kalász szám

400,00 350,00

db/mintakéve

300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 kontroll

szvi25

szvi50

szvi100

szvi200

komp25

komp50

komp100

felhasznált anyagok és adagok (szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)

79

komp200

5.

ÖSSZEFOGLALÁS

$ WDODM WHUP

tartalom és -PLQ

NpSHVVpJpW QDJ\PpUWpNEHQ PHJKDWiUR]y V]HUYHVDQ\DJ VpJMHOHQW

VpJpWPiUD]

si civilizációk is felismerték és

a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni. $V]HUYHVWUiJ\i]iVPLQGHQOHKHWVpJHVPyGMDNLHPHONHG

MHOHQW

VpJ



mert nem csupán tápanyagot juttatunk a talajba, hanem általa javul a talaj szerkezete, hasznos mikrobiológiai folyamatokat indukálunk. Sajnos hosszú

ideje

WUiJ\DIpOHVpJE

hiányunk

van

az

egyik

legfontosabb

szerves

O D] LVWiOOyWUiJ\iEyO 1DSMDLQNEDQ H]pUW LV OpWIRQWRVViJ~

hogy a szervestrágyázás minden lehetséges módját a talajtermékenység mHJ

U]pVpQHNV]ROJiODWiEDiOOtWVXN

$

IDOYDN

YiURVRN

N|YHWNH]WpEHQ Q|YHNY

HJ\UH

V]pOHVHEE

 PHQQ\LVpJ

N|U



N|]P

YHVtWpVpQHN

 V]HQQ\Yt] LOOHWYH V]HQQ\Yt]LV]DS

keletkezik. Tárolásuk, elhelyezésük - a többi hulladékhoz hasonlóan, egyre nehezebben megoldható. Hasznosításuk módjainak megtalálása OpWV]NVpJOHW QHP SHGLJ JD]GDViJRVViJL NpUGpV (]W D QHP ~M NHOHW

problémát PH]

érzékelve

JD]GDViJL

KDV]QRVtWiViQDN

N|UQ\H]HWYpGHOPLHO

Egymással

vizsgáltuk

tUiVRNILJ

a OHKHW

víztelenített VpJHLW

D



szennyvíziszap

N|OWVpJHN

pV

D

yelembe vételével.

párhuzamosan

tenyészedényes-

és

tesztkísérletet

állítottunk be az egyetem üvegházában. Sopronhorpácson pedig szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk a Beta-Kutató és )HMOHV]W

 .IW YDODPLQW D 0DJ\DU 7XGRPiQ\RV $NDGpPLD

$JURNpPLDL,QWp]HWpQHNN|]UHP

Talajtani és

N|GpVpYHO

1999. és 2000. évekEHQ YHJKi]L N|UOPpQ\HN N|]|WW NpWWpQ\H] V, 17 kezeléses  LVPpWOpVHV YpOHWOHQ EORNN HOUHQGH]pV 80

 WHQ\pV]HGpQ\HV

NtVpUOHW

iOOtWRWWXQN

edén\HQNpQW

EH

DJ\DJEHPRVyGiVRV

EDUQD

 NJ WDODM IHOKDV]QiOiViYDO $] HOV

NHYHUWN D WDODMED D Q|YHNY

 PHQQ\LVpJ

HUG



WDODMRQ

 NtVpUOHWL pYEHQ

 WUiJ\DV]HUHNHW D PiVRGLN

évben utóhatás-vizsgálatot végeztünk. A víztelenített szennyvíziszap, a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld hatását vizsgáltuk a Nóra fajtájú tavaszi árpa növekedésére és összetételére. A kísérlet eredményeinek értékelése során megállapítható, hogy a WDYDV]L iUSD EHOWDUWDOPL SDUDPpWHUHLUH D] HOV

 pYEHQ D NRPSRV]WiOW

szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint az alacsony

adagú

víztelenített

szennyvíziszappal

történt

kezelések

gyakorolták a legnagyobb hatást. Az utóhatás vizsgálatakor a OHJNHGYH]

EE HUHGPpQ\HNHW D QDJ\ DGDJ~

víztelenített szennyvíziszapos

kezelések hatására kaptam. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor az szennyvíziszap komposzt és a gombaföld javító, illetve a víztelenített szennyvízLV]DS

HU

WHOMHV

PLQ

VpJURQWy

KDWiViW

iOODStWRWWDP

PHJ

Kimutattam, hogy a tavaszi árpa adott körülmények között az általunk YL]VJiOW

WiSHOHPHNHW

HOV

VRUEDQ

D

szalma részekben akkumulálja,

IHOKDOPR]yGiVXNDV]HPUpV]HNEHQMyYDONLVHEEPpUWpN



Adott talaj ásványi nitrogén- és P2O5-tartalmát mindkét évben a víztelenített szennyvíziszap növelte legjobban. A szervesanyag- és az össznitrogén-tartalmat a virágföld, a talajok K2O-tartalmát pedig a gombaföld emelte a legnagyobb mértékben. Az

üvegházi

tenyészedényes

kísérletben

felhasznált

szerves

trágyaszerek hatásának értékelésére összehasonlító tesztkísérletet is beállítottunk.

A

víztelenített

szennyvíziszap,

a

komposztált

szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld N-P-K tartalmával PHJHJ\H]

KDWyDQ\DJ~P

WUiJ\iNIHOKDV]QiOiViYDOEHiOOtWRWWWHV]WNtVpUOHW

81

elvégzésével bizonyítottam, hogy az N-P-K szerves formájú kijuttatása NHGYH]

EE D Q|YpQ\HN V]iPiUD PLQW D P

$ WHV]WNtVpUOHWEHQ DONDOPD]RWW Q|YHNY

WUiJ\DNpQW W|UWpQ

 XWiQSyWOiV

 DGDJRN KDWiViUD XJ\DQLV D

vizsgált növények produkciójuk csökkentésével reagáltak, fitotoxikus tüneteket mutattak. Ezzel ellentétben a szerves trágyaként kiadagolt tápelemek hatására a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld esetében sem sikerült termésdepressziót kimutatni. A víztelenített szennyvíziszap és a vágóhídi hulladékból készült komposzt felhasználásának vizsgálatát kisparcellás (parcellánként 40 m2) kísérlet keretében is elvégeztünk 2000. és 2001. években. A 2 éves, NpWWpQ\H]

V

10 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses

kísérletet Sopronhorpácson állítottuk be. Vizsgált növényeink a cukorrépa és a tavaszi árpa voltak. A cukorrépa minták vizsgálati eredményei alapján a terméshozam a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap és a nagy adagú komposzt KDWiViUD Q|YHNHGHWW D OHJQDJ\REE PpUWpNEHQ $ FXNRUUpSD PLQ

VpJL

paraméterei azonban az adagok fokozatos emelkedésével egyre romlottak. A víztelenített cukorrépa dLJHVWLRMiW

V]HQQ\Yt]LV]DS Q|YHNY

FV|NNHQWHWWpN D NLQ\HUKHW

WHUPpVW Q|YHOWpN D FXNRU NLQ\HUKHW

 DGDJMDL URQWRWWiN D  FXNRUWDUWDOPDW pV

VpJpW URQWy |VV]HWHY

-

N PHQQ\LVpJpW

a növényekben. A komposzttal történt kezelések adott kísérleti körülmények között a FXNRUUpSD

PLQ

VpJL

SDUDPpWHUHLW

QHP

EHIRO\i

solták

károsan.

Statisztikailag igazolható, szignifikáns eltérés mutatható ki az -aminonitrogén tartalom NLQ\HUKHW

pV D PLQ

VpJHW URQWy WpQ\H]

N HJ\HVtWHWW PXWDWyMD D

VpJL NYyFLHQV HVHWpEHQ GH HQQHN HOOHQpUH D KHNWiURQNpQW

82

NLQ\HUKHW

 FXNRU PHQQ\LVpJH D

1,5-V]HUHVpUHQ

legnagyobb kezelések hatására mintegy

WWDNRQWUROOKR]NpSHVW

$ PiVRGLN pYEHQ WDYDV]L iUSD MHO] YL]VJiODW D V]pOV

Q|YpQQ\HO HOYpJ]HWW XWyKDWiV

VpJHVHQ V]iUD] DV]iO\RV LG

-

 PLDWW XJ\DQ QHP VLNHUOW

teljes mértékben, de ennek ellenére megállapítható, hogy adott szántóföldi körülmények között a vágóhídi hulladékból készült komposzt nagy adagú (akár 200 t/ha) felhasználása, valamint a víztelenített szennyvíziszap kis adagú (25-50 t/ha) alkalmazása perspektivikus lehet a nem

közvetlenül

emberi,

állati

fogyasztásra

növényeink, takarmánynövényeink számára.

83

termelt

gazdasági

6.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Üvegházi tenyészedényes és szabadföldi kisparcellás kísérletek beállításával vizsgáltuk a víztelenített szennyvíziszap és néhány szerves trágyázóV]HUKDWiViWDQ|YpQ\LIHMO

GpVUHpVEHOWDUWDORPUD

A két év alatt elvégzett tenyészedényes kísérletsorozat eredményei alapján megállapítható, hogy a kezelések szignifikáns különbségeket mutattak a kontrollhoz képest. $] HOV

 NtVpUOHWL pYEHQ D WDYDV]L iUS

a száraz tömege, kalász száma,

kalász tömege és szem tömege a komposztált szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint az alacsony adagú víztelenített

V]HQQ\Yt]LV]DSRV NH]HOpVHN KDWiViUD Q

WW D OHJQDJ\REE

mértékben. A 80 és a 160 t/ha víztelenített szennyvíziszap kijuttatásának PHJIHOHO

 NH]HOpVHN ILWRWR[LNXV KDWiV~DN YROWDN

Az ezerszemtömeg

vizsgálatakor a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld javító, illetve a víztelenített szennyvízLV]DS

HU

WHOMHV PLQ

VpJURQWy KDWiVD iOODStWKDWy

meg. A szalma és a szem vizsgálata során megállapítható, hogy az adagok Q|YHOpVpYHO HJ\LGHM

OHJ Q

WW D IHOKDOPR]yGy PLNURHOHPHN pV QpKiQ\

QHKp]IpPPHQQ\LVpJHLVDNNXPXOiFLyMXNQHPV]iPRWWHY QDJ\REEPpUWpN

IHOKDOPR]yGiVILJ\HOKHW

$V]DOPiEDQ

PHJPLQWDV]HP

ekben.

A talajvizsgálati adatok szerint a talaj ásványi-nitrogén tartalmát a víztelenített szennyvíziszap növelte a legjobban. A talaj P2O5-tartalmát a víztelenített szennyvíziszap, K2O-tartalmát a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. Az össznitrogén-, valamint a szervesanyag tartalom a nagy adagú virágfölddel történt kezelések hatására emelkedett a legnagyobb mértékben. Ennek ellenére a virágfölddel trágyázott talajok 84

kisebb pozitív hatással voltak az árpa növekedésére, mint a többi WUiJ\i]yV]HU 6

W

a második év különbségei alapján megállapítható,

KRJ\ D] XWyKDWiVXN VHP MHOHQW

V 9DOyV]tQ

 KRJ\ D YLUiJI|OG WiSDQ\DJ

-

szolgáltató képessége és a tavaszi árpa tápanyagigénye nem azonos. A virágföld tápanyagainak feltáródása, ásványosodása megkésett, így a tápanyagok jó részét a növény már nem tudta beépíteni és hasznosítani. Az utóhatás vizsgálata során 80 és a 160 t/ha víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS NLMXWWDWiViQDN PHJIHOHO OHJNHGYH]

 NH]HOpVHN KDWiViUD NDSWDP D

EE HUHGPpQ\HNHW (] PLQGHQ EL]RQQ\DO DQQDN N|V]|QKHW

KRJ\ D WDODM D] HOWHOW LG



V]DN DODWW D WiSDQ\DJRN PLQHUDOL]iFLyMiW YpJUH

tudta hajtani, pufferhatása érvényesült, így a benne felhalmozott tápelemeket a növény rendelkezésére tudta bocsátani. Az összehasonlító kísérlet elvégzésével bizonyítottam, hogy a NO|QE|] NHGYH] P

 NRPSRV]WRN GH D Yt]WHOHQtWHWW

EE

WiSDQ\DJHOOiWiVW

WUiJ\iYDOW|UWpQ

EL]WRVtW

WiSDQ\DJ

D

szennyvíziszap kijuttatása is

Q|YpQ\HN

V]iPiUD

PLQW

D

-utánpótlás.

A 2000-2001. között tartó szabadföldi, kisparcellás kísérlet eredeti célMiQDN WHOMHVtWpVH D]D] RSWLPiOLV Gy]LV PHJiOODStWiVD D V]pOV V]iUD] LG

VpJHVHQ

MiUiV RNR]WD PDJDVDEE KLEDV]yUiV PLDWW QHKp] IHODGDW (QQHN

ellenére a kísérlet eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy adott szántóföldi

viszonyok

között

a

kommunális

víztelenített

szennyvíziszappal történt kezelések esetén az optimálisan kijuttatható mennyiség a 25 és 50 t/ha víztelenített szennyvíziszap adag között OHKHWVpJHV $ NRUiEEL NHYpVEp V]pOV

VpJHV FVDSDGpNHORV]OiV~ pYHN

tapasztalata szerint adott területen az 50 WKD GH D  pYW V]iUD]DEE LG

V]DNRW ILJ\HOHPEH YpYH LQNiEE D NLVHEE  WKD

O WDUWy

-os adag

kijuttatása javasolható a káros következmények elkerülése érdekében. 85

A vágóhídi hulladékból készült komposzt esetében a 200 t/ha-os dózis sem okozott hozamkiHVpVW

V

W HQQpO D] DGDJQiO PpUWHP D

cukorhozam maximumát. A kontroll parcellákon mért adatokhoz képest SzD5 %-on szignifikáns, mintegy 1,5-szeres eltéréseket tapasztaltam. A PLQ

VpJLPXWDWyND]RQEDQURPORWWDN

A cukorrépa kisparcellás kísérlet alapján a kritikus dózisnak a 150200 t/ha víztelenített szennyvíziszap mondható, amelyet mindenképpen ki kell egészíteni a talajminták környezetanalitikai és mikrobiológiai YL]VJiODWDLYDO 9pJV

 KDWiUpUWpNHN PHJiOODStWiViW FVDN D NLHJpV]tW



vizsgálatok után szabad meghatározni. Mindenképpen meg kell említeni DNtVpUOHWERQLWiOiVDVRUiQWDSDV]WDOWNHGYH]

WDODMWDQLKDWiVRNDW

Mivel a komposzt 200 t/ha alkalmazása mellett mind a gyökértermés, PLQG

D

NLQ\HUKHW



FXNRUWHUPpV

HVHWpQ

HPHONHG

statisztikailag aOiWiPDV]WKDWy Q|YHNHGpV ILJ\HOKHW YLV]RQ\tWYD

DONDOPD]KDWy

Gy]LVQDN

WHNLQWKHW





WHQGHQFLD

pV

 PHJ D NRQWUROOKR] $

NHGYH]



DGDJ

megállapítását adott körülmények között a kisparcellás kísérlet eredményeire

korlátozva

nem

lehet

NLHJpV]tW

alapozni,

környezetanalitikai és mikrobiológiai vizsgálatok szükségesek. Kritikus, WHUKHO

 Gy]LVW D NtVpUOHWL HUHGPpQ\HN DODSMiQ QHP OHKHW PHJKDWiUR]QL $

kísérlet bonitálása során a víztelenített szennyvíziszapéhoz hasonló NHGYH]

WDODMWDQLKDWiVRN

tapasztalhatók.

A szerves trágyaszerek nagy térfogatuk, szállításuk, kijuttatásuk QHKp]VpJHL

IRO\WiQ

HOV

VRUEDQ

KHO\L

MHOHQW

VpJ

HN

OHKHWQHN

alkalmazásuk csak megtermelési helyeik közvetlen közelében lehet gazdaságos. Ennek ellenére alkalmazásuk kifejezetten javasolt, mert fontos

forrásai

a

WiSDQ\DJRNQDN

tJ\

D

Q|YpQ\L

IHMO

GpVQHN

növekedésnek. Kötött formájuk miatt a tápanyagok lassan, fokozatosan 86

ásványosodnak, így hosszabb távon a növény rendelkezésére állnak, NLPRVyGiVXN YHV]pO\H FV|NNHQ 0LQHUDOL]iFLyMXN IRO\DPiQ NHGYH]

EE

formák alakulnak (pl.: kelátok). Ráadásul összetett formájuk révén sok egyéb, a növények számára rendkívül fontos makro- és mikroelemeket is tartalmaznak, melyek a N-P-.P $ V]HQQ\Yt]LV]DSRN PH]

járványhigiéniai PHJYDOyVtWiVL

WUiJ\iNEDQQHPIRUGXOQDNHO

JD]GDViJL HOKHO\H]pVpQHN DODSYHW

veszélytelenségük.

OHKHW

VpJ

D



Eléréséhez

NRPSRV]WiOiV

 IHOWpWHOH

költségtakarékos

A komposztálás helyes

végrehajtásakor a csekély tápelem-veszteség mellett számos növény- és WDODMWDQL

V]HPSRQWEyO

NHGYH]

LQGXNiOyGLN (]HN D NHGYH]



NpPLDL

IL]LNDL

ELROyJLDL

 WXODMGRQViJRN D] LV]DSRN PH]

KDW

ás

JD]GDViJL

elhelyezésének közegészségügyi és környezetvédelmi problémáinak nagy részét is megoldják.

$ NRPSRV]WEDQ OpY

 WiSDQ\DJRN N|W|WW IRUPiMXN

miatt lassan, fokozatosan ásványosodnak, így hosszabb távon a növény UHQGHONH]pVpUH iOOQDN NLPRVyGiVXN YHV]pO\H FV|NNHQ (]HQ NHGYH]



WXODMGRQViJRN



PLDWW

D

PH]

JD]GDViJL

KDV]QRVtWiVUD

NHUO

szennyvíziszap komposztálása javasolt. Komposzttelep létesítése természetesen nem olcsó beruházás. Éppen ezért az

HO

NH]HOpV PHJYDOyVtWiViKR] HOHQJHGKHWHWOHQ OpWHVtWPpQ\HN

létrehozását, fejlesztését, az ehhez szükséges források biztosítását országos szinten tervezni és biztosítani kell.

87

7.

IRODALOMJEGYZÉK

33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet D IHOV]tQ DODWWL YL]HN PLQ WHYpNHQ\VpJHNNHO|VV]HIJJ

VpJpW pULQW



HJ\HVIHODGDWRNUyO

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

D

YL]HN

QLWUiWV]HQQ\H]pVVHOV]HPEHQLYpGHOPpU

PH]

JD]GDViJL

HUHGHW



O

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok PH]

JD]GDViJLIHOKDV]QiOiV

ának és kezelésének szabályairól.

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos WHYpNHQ\VpJHNYpJ]pVpQHNIHOWpWHOHLU

O

25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról. 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet D N|]P tLV]WtWy P

YHV V]HQQ\Yt]HOYH]HW

 pV

-

YHO JD]GDViJRVDQ HO QHP OiWKDWy WHUOHWHNUH YRQDWNR]y

Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Alvincz, J. –

6]

FV ,

(1998): Az élelmiszergazdaság szerkezete.

Agrárgazdasági tanulmányok (14) 5-108. Ábrahám, L. (1980): A szerves trágyák kezelése és felhasználása. 0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

-107.

Alexa, L. – Dér, S. (1998): A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. Bio-Szaktanácsadó Bt. GödöOO



Alexa, L. – Füleky, Gy. (2002): Komposztok nitrogénszolgáltató képességének

vizsgálata

inkubációs

mérésekkel

és

tenyészedényes növénykísérletekkel. Növénytermelés 51 (4) 383396.

88

Allhands, M. N. – Allick, S. A. – Overman, A. R. – Leseman, W. G. – Vidak, W. (1995): Municipal Water Reuse at Tallahassee, Florida. Transactions of the ASAE 38 (2) 411-418. Amlinger, F. (1998): European survey on the legal basis for separate collection and composting of organic waste. In: REPORT: EUSymposium „COMPOST-Quality Approach in the European Union”. Vienna. 15-64. Ángyán,

J.

–

Menyhért,

növénytermes]WpV

Z.

(szerk.)

pV]V]HU



(1997):

Alkalmazkodó

N|UQ\H]HWJD]GiONRGiV

0H]

-

gazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. 103-105. Anonim (1908): A Cséry-féle szeméttrágyák ismertetése. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdaipari R.-T. Budapest. 10. Bakács, T. (1977): Környezetvédelem. Medicina Kiadó, Budapest. Ballenegger, R. – Bittera, M. – Csiky, J. – Dicenty, D. – Halács, Á. – Villax, Ö. – Zucker, F. IHQQWDUWiViUyO pV D P

 

$

WDODM

WHUP

WUiJ\i]iVUyO $] 2UV]iJRV 0H]

.DPDUD 7DODMWDQL pV 0

HUHMpQHN

JD]GDViJL

WUiJ\i]iVL 2V]WiO\iQDN NLDGYiQ\DL 

sz.

Pallas Irod. És Nyomdai R.-T. V. Budapest. 9-19. Ballenegger, R. – di Gléria, J. (szerk.) (1962): Talaj- és trágyavizsgálati PyGV]HUHN0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

Bánházi, J. – Bányai, Zs. – Demes, Gy. (1984): A tápanyag-visszapótlás JpSHL0H]

JD

zdasági Kiadó. Budapest. 13-62.

Barati, S. – Gyulai, I. – Vadász, I. (1997): Gondolatok a Fenn-tartható 0H] )HMO

JD]GDViJ 3ROLWLNiMiKR] gNROyJLDL ,QWp]HW D )HQQWDUWKDWy GpVpUW$ODStWYiQ\0LVNROF

Barna, D. (1998): Szennyvíziszap-komposztok vizsgálata bioteszttel. Szakdolgozat. PATE-MTK Mosonmagyaróvár. 5-14. 89

Barótfi, I. (szerk.) (1991): Környezettechnika kézikönyv. Radó Nyomda. Eger. 294-363. Benedek, P. (szerk.) (1977): A szennyvíziszap elhelyezése és PH]

JD]GDViJL

KDV]QRVtWiViQDN

IHOWpWHOHL

9t]J\L

0

V]DNL

Gazdasági Tájékoztató. 90. sz. Vízügyi Dokumentációs és 7RYiEENpS]

,QWp]HW%XGDSHVW

-84.

Benedek, P. (szerk.) (1990): Biotechnológia a környezetvédelemben. 0

V]DNL.|Q\YNLDGy%XGDSHVW

Birkás, M. – Antos, G. – Csík, L. – 6]HP pV HQHUJLDWDNDUpNRV WDODMP

-236.

N $

(  .|UQ\H]HWNtPpO

YHOpV $NDSULQW .LDGy %XGDSHVW 



-

16. Birkás, M. – Csík, L. (2002): A talajtömörödés. In: Birkás, M. – Antos, G. – Csík, L. –

6]HP N

HQHUJLDWDNDUpNRVWDODMP

$

V]HUN 

YHOpV$NDSULQ

.|UQ\H]HWNtPpO



pV

t Kiadó. Budapest. 19-22.

Busheé, E. L. – Edwards, D. R. – Moore Jr., P. A. (1998): Quality of Runoff from Plots Treated with Municipal Sludge and Horse Bedding. Transactions of the ASAE 41 (4) 1035-1041. Buzás, I. (1987): Bevezetés a gyakorlati agrokémiábD 0H]

JD]GDViJL

Kiadó. Budapest. Csathó, P. (1994): A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. Akaprint Kiadó. Budapest. 18-27. Csavajda, É. (2002): Az alternatív gazdálkodás kérdése a fenntartható PH]

JD]GDVi

gban. Növénytermelés 33 (3) 345-352.

Cserháti, S.   ÈOWDOiQRV pV NO|QOHJHV Q|YpQ\WHUPHOpV (OV

 N|WHW

Általános növénytermelés. Nitsmann József Könyvnyomdája. *\

U

-69. 90

Csete, L. (1995): Gondolatok a magyarországi agrárgazdaság fejlesztési stratégiájának

tudományos

megalapozásához.

„AGRO-21”

Füzetek (9) 5-136. Csizmazia, Z. (1993): Tápanyagellátás gépei. In: 0H]

JD]GDViJLJpSWDQ0H]

6]HQGU

 3

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

Debreczeni, B.   .LV DJURNpPLDL ~WPXWDWy 0H]

JD]GDVi

(szerk.): -192.

gi Kiadó.

Budapest. Debreczeni, B. – Debreczeni, B-né. (1983): A tápanyag- és a vízellátás NDSFVRODWD0H]

Debreczeni, B-né. – *\

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

-159.

UL '   $ WDODMRN KXPXV]PLQ

N|UQ\H]HWYpGHOPL NDSDFLWiViQDN YiOWR]iVD P

W

VpJpQHN pV

rágyázás hatására.

Agrokémia és talajtan 46 (1-4) 171-182. Debreczeni, B-né. – Sárdi, K. (1999): A tápelemek és a víz szerepe a növények

életében.

JD]GiONRGiV0H]

In:

Füleky,

Gy.

(szerk.):

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

Tápanyag-

-90.

Dér, S. (2001): A komposztok felhasználása. Agro Napló 5 (11) 36-37. European Environment Agency (1998): Sludge Teratment and Disposal – Mamagement Approaches and Experiences. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. 10-21. Fehér, B-né (2001): A komposzt tápanyagtartalma – pV KDV]QD 0H]

KtU

5 (9) 30-32. Fekete, Z. – Hargitai, L. – Zsoldos, L. (1967): Talajtan és agrokémia. 0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

Fischer, P. – Jauch, M. (1999): Leitfaden für die Kompostierung im Garten - Aus Abfall wird Dünger. Bayerisches Staatsministerium für Landesentwicklung und Umweltfragen. Freising. 27-38.

91

Foley, B. J. – Cooperband, L. R. (2002): Paper Mill Residuals and Compost Effects on Soil Carbon and Physical Properties. Journal of Environmental Quality 31 (6) 2086-2095. Forró, E. (1998): A komposztálási eljárások biológiai és talajtani alapjai. Öko-Fórum Alapítvány. Budapest. 3-13. Giloux, P. (1995): Les finalités du compostage. Technique Sciences Méthodes (2) 111-115. Grábner, E. (1935): Szántóföldi növénytermesztés. Pátria Nyomda R.-T. Budapest. 27-45. Gronauer, A. – Claassen, N. – Ebertseder, T. – Fischer, P. – Gutser, R. – Helm, M. – Popp, L. – Schön, H. (1997): Bioabfallkompostierung. Schriftenreihe

Heft

139.

Bayerisches

Landesamt

für

Umweltschutz. München. 90-96. *\

UL

'

 

$

WDODM

WHUPpNHQ\VpJH

0H]

JD]GDViJL

.LDGy

Budapest. Heckenast, B. (1988): Háztartási szemét és víztelenített szennyvíziszap keverékének felhasználása trágyázásra. Doktori értekezés. PATEGMK Keszthely. 8-21. Helmeczi, B.

  0H]

JD]GDViJL PLNURELROyJLD 0H]

JD]GD .LDGy

Budapest. 36-44. Hoitink, H. A. J. – Stone, A. G. – Han, D. Y. (1997): Supression of Plant Deseases by Compost. HortScience 32 (2) 184-187. Jolánkai,

M.

(2003):

Tápanyag-visszapótlás,

tápanyagellátás

a

növénytermesztésben. III. Növénytermesztési Tudományos Nap. *|G|OO



-21.

Jócsik, L. .RPSRV]WiOiV0H]

92

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

Jócsik, L. (1971): Az öngyilkos civilizáció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. Kádár, I. (1995): A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szenyQ\H]

GpVH

NpPLDL

HOHPHNNHO

0DJ\DURUV]iJRQ

5(*,&21

Nyomda. Kompolt. 9-35. Kádár, I. (1998a): A szennyezett talajok vizsgálatáról. Kármentesítési Kézikönyv 2. Környezetvédelmi Minisztérium. Budapest. 21-23. Kádár, I. (1998b): Savanyú talajok meszezésének szükségessége teljes N|U

 iOODPL WiPRJDWiVVDO ,Q

Talajsavanyodási

Schmidt, R. – Szakál, P. (szerk.):

helyzetkép

és

megoldások.

PATE-MTK

Mosonmagyaróvár. 13-15. Kádár, I.

 

$

WiSOiOpNOiQF

V]HQQ\H]

GpVH

QHKp]IpPHNNHO

Agrokémia és talajtan 48 (3-4) 561-581. Kádár, I. (2003): Liebig és a magyar agrokémia (Kétszáz éve született Justus v. Liebig). Agrokémia és talajtan 52 (1-2) 223-234. Kádár, I.

  (O

V]y ,Q

Saussure, Th. de (1804): Recherches

chimiques sur la végétation. Magyar utánnyomás. Szerk.: Cserni, I..HFVNHPpWL)

LVNROD.HFVNHPpW

Kádár, I. – Kismányoky, T. – Németh, T. – Pálmai, O. – Sarkadi, J. (1999): Tápanyaggazdálkodásunk az ezredfordulón. Agrokémia és talajtan 48 (1-2) 193-216. Kádár, I. – Anton, A. (2001): Talajtulajdonságok figyelembe vétele a talajszennyezettségi határértékrendszer alkalmazásában. MTATAKI Budapest. 33-47. Kalocsai, R.

  $ V]XOIiWWUiJ\i]iV KDWiVD D]

|VV]HWpWHOpUH pV EHOWDUWDOPL pUWpNPpU

V]L E~]D NpPLDL

 WXODMGRQViJDLUD 'RNWRUL

(PhD) értekezés. NyME-MÉK Mosonmagyaróvár. 34. 93

Kapocsi, I. (1996): Hígtrágya és szennyvíz öntözésre alapozott energianövény

termesztés.

Megújuló

Energiaforrások

+DV]QRVtWiVD7XGRPiQ\RV.RQIHUHQFLD*|G|OO



-72.

Kassai, Zs. (2003): A szerves tápanyag-visszapótlás géprendszerei. Agro Napló 7 (10) 32-35. Kemenesy, E.

 

)|OGP

YHOpV WDODMHU

-

JD]GiONRGiV

$NDGpPLDL

Kiadó. Budapest. Kerekes, S. (1998): A környezetgazdaságtan alapjai. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Budapest. Kerényi, E.

  .|UQ\H]HWYpGHOHP 0

V]DNL eUWHOPH]

 6]yWiU 

Akadémiai Kiadó. Budapest. 7-16. Késmárki, I. – Petróczki, F. (2003): Komposztálás-zöldtrágyázás. Agro napló 7 (7) 11-13. KHVM (1992): MSZ-10-509: 1991 Kommunális szennyvíziszapból készült komposztok vL]VJiODWDpVPLQ

VtWpVH

Kismányoky, T. (1992): Árpa. In: Bocz, E. Q|YpQ\WHUPHV]WpV0H]

I

V]HUN  6]iQWyI|OGL

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

-326.

Kismányoky, T. (1993): Szervestrágyázás. In: Nyiri, L. (szerk.): )|OGP

Kismányoky,

YHOpVWDQ0H]

T.

(2003):

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

Szerves-

pV

P

-236.

WUiJ\i]iV

YDODPLQW

D

vetésváltáshatása a talaj humusztartalmára tartamkísérletek-ben. Talajjavítás-talajvédelem Tudományos Ülés. Debrecen. 131-137. Kismányoky, T. – Tóth, Z. (1997): Role of crop rotation and organic manure in sustainable land use. Agrokémia és talajtan 46 (1-4) 99-105. Kiss, I-né. – Menyhért, Z. (1985): A hibridek megválasztása az ökológiai pV D] ]HPL IHOWpWHOHNW

O IJJ

94

HQ ,Q

Menyhért, Z. (szerk.): A

NXNRULFDWHUPHV]WpVNp]LN|Q\YH0H]

JD]GDViJL

Kiadó. Budapest.

228-240. Kluge, R. (2002): Application Guidelines for Sustainable Use of Compost in the Agricultural Crop Production. In: Kleine, M – Bidlingmaier, W. (ed.): Biological Waste Treatment. Erich Schmidt Verlag GmbH. Berlin. 176-189. Krämer, L. (1998): Towards an EU Compost Stategy. In: REPORT: EUSymposium „COMPOST-Quality Approach in the European Union”. Vienna. 9-12. KSH (2001): Nemzetközi statisztikai évkönyv: a világ a XXI. század küszöbén. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 178. KSH (2002): Magyar statisztikai évkönyv 2001. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 110-124. Kutzner, H. J. – Jäger, T. (1994): Kompostierung aus mikrobiologi-scher Sicht - ein Essay. Forum Städte-Hygiene. (6) 375-385. KvVM (2003): 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék NH]HOpVpU

OpVDNRPSRV]WiOiVP

V]DNLN|YHWHOPpQ\HLU

O

Lakanen, E. – Erviö, R. (1971): A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123 223-232. Láng, I.I

V]H

rk.) (1993): Környezetvédelmi Lexikon. Akadémiai Kiadó.

Budapest. Láng I. – Csete L. V]HUN    $] DONDOPD]NRGy PH]

JD]GDViJ

Agricola Kiadói és Kereskedelmi Kft. Budapest. 45-80. Láng, I. – Barótfi, I. – %HG

 =

– Biacs, P. – Csete, L. – Dohy, J. –

Erdész, Fné. – Harnos, Zs. – Jolánkai, M. – Kocsis, K. – Kismányoky, T. – Király, Z. – . 95

PtYHV 7

– Somogyi, Z. –

Várallyay, IHMO

Gy.

(1995):

Az

agrárgazdaság

fenntartható

GpVpQHN WXGRPiQ\RV PHJDODSR]iVD Ä$*52

-21” Füzetek

(12) 5-122. Lehoczky, É. (2003): A talajtermékenység és a nehézfémterhelés NDSFVRODWD0H]

JD]GDViJL.DOHQGiULXP 

-38.

Lerch, R. N. – Barbarick, K. A. – Westfall, D. G. – Follet, R. H. – McBride, T. M. – Owen, W. F. (1990): Sustainable Rates of Sewage Sludge for Dryland Winter Wheat Production I. Soil Nitrogen and Heavy Metals. Journal of Production Agriculture 3 (1) 60-65. Liebig, J. (1876): Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur und Physiologie. Friedrich Vieweg und Sohn. Braunschveig. Magyar utánnyomás. Szerk.: Kádár, I. (1996). MTA TAKI. Budapest. 196-213. Loch, J. (1999): Szerves trágyák. In: Füleky, Gy. (szerk.): TápanyagJD]GiONRGiV0H]

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

-227.

Loch, J. – Nosticzius, Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia. 0H] /

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

ULQF] -   $ V|UiUSD WHUPHV]WpVH

0H]

JD]GDViJL .LDGy

Budapest. 46-51. Madas, A. (  eV]V]HU

 N|UQ\H]HWJD]GiONRGiV D PH]

JD]GD

-ságban.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 11-54. Madigan, E. (1991): Agriculture and the environment. U.S. Government Printing Office. New York. Magda, R. –

6]

FV ,

(2002): Új irányzatok a földhasznosításban.

Agroinform Kiadó. Budapest. 34-51.

96

Mengel, K. (1972): Ernährung und Stoffwechsel der Pflanze. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena. MÉM (1978): MSZ-08-0015-78 Szervestrágyák, komposztok. Ágazati Szabvány. MÉM (1990): MI-08-1735-1990 Szennyvizek és szennyvíziszapok WHUP

I|OG|QW|UWpQ

HOKHO\H]pVHÈJD]DWL0

V]DNL,UiQ\HOY

MÉM – EÜM – OVH (1983): 9003/1983. (MÉM. É. 11.) számú MÉM EÜM - OVH közös közlemény. Szennyvízelhelyezési Szabályzat. 0H]

JD]GDViJL pV eOHOPH]pVJ\L eUWHVtW

  .|]OHPpQ\

(11) 411-431. Minyejev, V. G.

  $JURNpPLD pV N|UQ\H]HWYpGHOHP 0H]

JD]

-

dasági Kiadó. Budapest. Morvai, B.   $ V]pNHVIHKpUYiUL V]HQQ\Yt]WLV]WtWy WHOHSHQ NHOHWNH] V]HQQ\Yt]LV]DS

PH]

SzIE-0..*|G|OO



JD]GDViJL

IHOKDV]QiOiVD



6]DNGROJR]DW

-23.

Müller, L. (szerk.) (1990): Szervestrágya gazdálkodás. Agroinform Kiadó. Budapest. 8-23. Nakasaki, K. – Ohtaki, A. (2002): A Simple Numerical Model for Predicting Organic Matter Decomposition in a Fed-Batch Composting Operation. Journal of Environmental Quality 31 (3) 997-1003. Neményi, M. – Némethné, V. M. – Pap, R. (2003): Az élelmiszer DODSDQ\DJ

WHUPHOpVE

hasznosítására WHUPHOpVpQHN

O

IHOV]DEDGXOy

alkalmas, ELROyJLDL

ipari

PH]

JD]GDViJL

feldolgozású

WHFKQROyJLDL

P

V]DNL

WHUOHWHN

növényfajok pV

|NRQyPL

ai

megalapozása. MTA-AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. *|G|OO

N|WHW

-149. 97

Neményi, M. – Bócsa, I. – Csizmazia, Z. – Heszky, L. – Kádár, I. – Kovács, A. J. – Némethné, V. M. (2004): Az élelmiszerDODSDQ\DJ

WHUPHOpVE

O

NLYRQW

PH]

JD]GDViJL

W

erületek

hasznosítása. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok Konferenciasorozata. (megjelenés alatt) Németh, T. (1996): Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI Budapest. Németh, T.

D  $JURNpPLD MHOHQW

VpJH D W|EEIXQNFLyV Q

övény-

termesztésben. 50 éves az Acta Agronomica Hungarica. A Q|YpQ\WHUPHV]WpV PH]

V]HUHSH

D

M|Y



PXOWLIXQNFLRQiOLV

JD]GDViJiEDQ -XELOHXPL WXGRPiQ\RV OpV 0DUWRQYiViU

27-37. Németh,

T.

(2002b):

Talajtermékenység,

tápanyag-gazdálkodás.

Gyakorlati Agrofórum 13 (12) 2-3. Németh, T. – Pártay, G. – Bujtás, K. – Csillag, J. – Lukács, A. – Molnár, E. – van Genuchten, M. Th. (1996): Release of heavy metals from metal-enriched sewage sludge and their stress effects in cropped soil monoliths. In: Schnug, E. – Szabolcs, I. (ed.): Recycling of Plant Nutrients from Industrial Processes. Proceedings. 10th International CIEC Symposium. Braunschweig-Völkenrode. 181196. Németh, T. – Várallyay, Gy. (1998): A trágyázás és tápanyag-utánpótlás MHOHQOHJL KHO\]HWH pV OHKHW

VpJH

i. Gyakorlati Agrofórum 9 (13) 2-

4. Nizsalovszky, J.

  .pUGpVHN pV IHOHOHWHN D NRUV]HU

J\DNRUODWiEyO0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

98

-10.

 WUiJ\i]iV

Nyiri, L. V]HUN    )|OGP

YHOpVWDQ 0H]

JD]GD .LDGy %XGDSHVW

11-63. OVH

(1983):

MI-10-420-8

6]HQQ\Yt]LV]DSRN

HOKHO\H]pVHpVKDV]QRVtWiVD0 gOO

V

*

 

PH]

JD]GDViJL

V]DNL,UiQ\HOY

6]HQQ\Yt]WLV]WtWiV

,,

%0(

0pUQ|NWRYiEENpS]



Intézet. Budapest. Ötvös, K. (1998): Határértékek, határértékrendszerek az Országos Környezeti Kármentesítési Programban. Kármentesítési Füzetek 4. Környezetvédelmi Minisztérium. Budapest. 4-10. Pap,

J.

(1995):

HJ\HGIHMO

A

cukorrépa

GpVH

agrobotanikai

1|YpQ\WHUPHV]WpVWDQL

sajátosságai

J\DNRUODWL

és

I]HWHN

Egyetemi Jegyzet. PATE. Mosonmagyaróvár. Pap, J. – Pap, Jné. K. E. (1984): A V]HQQ\Yt]LV]DS Q|YHNY

WDODM WHUKHOKHW

VpJ YL]VJiODWD

 DGDJMDLYDO Ä7DODM N|UQ\H]HWYpGHOPpQHN

problémái” Tudományos Ülés. II. 47. Parlament (1995): 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Parlament (1996): 1 YpGHOPpU

O

pYL /,9 W|UYpQ\ D] HUG

HJ\VpJHV

V]HUNH]HWEHQ

D

U

O pV D] HUG

YpJUHKDMWiViUyO



V]yOy

29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel. Parlament (2000): 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. Parlament

 

$]

2UV]iJJ\

OpV



;,,

KDWiUR]DWDD]2UV]iJRV+XOODGpNJD]GiONRGiVL7HUYU 3HWK

 0   0H]



2.) OGY

O

.

JD]GDViJL Q|YpQ\HN pOHWWDQD $NDGpPLDL .LDGy

Budapest. 17-18. Petróczki, F. (2004): A talajtermékenység és a növénytáplálás összefüggései. Agro napló 8 (1-2) 47-49. 99

Petróczki, F. – Késmárki, I. (2003  $ NRPSRV]WiOiV MHOHQW

VpJH $FWD

Agronomica Óváriensis. (megjelenés alatt) Prém, K. – Szekér, K. – Illés, Z. (2003): Hulladékkezeléssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos jog és gyakorlat az Európai Unióban. In: Biacs, P. – Csutora, M. – Hornyák, M. – Horváth, A. – Illés, Z. – Lábody, J. – Prém, K. – Rédey, Á. – Szabó, I. – Szekér, K. – Tamaska, L. – Tóth, G. – Zimler, T.: Hulladékgazdálkodás. Tertia Kiadó. Budapest. 59-88. Radics, L. (2001): Ökológiai gazdálkodás. Dinasztia Kiadó. Budapest. 93-99. Ragasits, I. (1994): Cukorrépa. In: Ivány, K. – Kismányoky, T. – Ragasits, 0H]

I.:

Növénytermesztés.

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

3.

Átdolgozott

kiadás.

-277.

Robinzon, R. – Kimmel, E. – Krasovitski, B. – Avnimelech, Y. (1999): Estimation of Bulk Parameters of a Composting Process in Windrows. Journal of Agricultural Engineering Research 73 113121. Ruzsányi, L. (1992): Cukorrépa. In: Bocz, E. Q|YpQ\WHUPHV]WpV0H]

I

V]HUN  6]iQWyI|OGL

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

-565.

Sanders, J. R. – McGrath, S. P. – Adams, T. McM. (1986): Zinc, Copper and Nickel Concentrations in Ryegrass Grown an Sewage Sludge-contaminated Soils of Different pH. Journal of Science of Food and Agriculture 62 (37) 961-968. Schilling, W. – Bauwens, W. – Borghardt, D. – Krebs, P. – Rauch, W. – Vanrolleghem, P. (2000): Relation between urban wastewater management needs and receiving water objectives. In: Dochain, D. – Vanrolleghem, P. – Henze, M. (ed.): EUR 19249 – COST 100

Action 682 – Integrated wastewater management – European concerted project. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. 36-41. Schmidt, R. – Szakál, P. (2001): Trágyázás és talajjavítás a fenntartható növénytermesztési rendszerekben. In: Birkás, M. (szerk.): 7DODMP

YHOpV D IHQ

ntartható gazdálkodásban. Akaprint Kiadó.

Budapest. 189-230. Sik, K. – Prettenhoffer, I. – Stefanovits, P. (1953): Helyszíni felvétel és talajvizsgálat,

mintavétel.

In:

Ballenegger,

7DODMYL]VJiODWL PyGV]HUN|Q\Y 0H]

R.

(szerk.):

JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW

5-33. Simon, L. – Mészáros, J. (1996): Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztelepen. Magyar +LGUROyJLDL 7iUVDViJ ;,9 2UV]iJRV 9iQGRUJ\

OpV 6RSURQ ,,

kötet. 829-847. Simon, L. (2001): Heavy metal accumulation from sewage sludge compost amended soil in spring wheat, spring barley and maize. In: Halasi-Kun, G. J. (ed.): Pollution and water resources. Columbia University seminar proceedings. Soós, P. – Szüle, Zs. (1999): A trágyaszórás gépei. In: Füleky, Gy. (szerk.): Tápanyag-JD]GiONRGiV

0H]

JD]GD .LDGy %XGDSHVW

269-279. Stefanovits, P. (szerk.) (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. 0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

Stefanovits, P. 7DODMWDQ0H]

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

101

-81.

Surányi, J. (1917): Az arad-várRVL V]HQQ\Yt]V]

U

 WHOHS 

-16. évi

üzeme. Különlenyomat a Kísérletügyi Közlemények XX. (1917.) I]HWpE

Sváb, J.

O3DOODV5

-t. nyomdája. Budapest. 1-28.

  %LRPHWULDL PyGV]HUHN D NXWDWiVEDQ 0H]

JD]GDViJL

Kiadó. Budapest. Szabó, L. (1996): A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás kialakulása. In: Thyll, Sz. (szerk.): Környezetgazdálkodás a PH]

JD]GDViJEDQ0H]

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

-38.

Szabóné, K. G. (1998): Tudnivalók a kommunális szennyvíziszapok PH]

JD]GDViJL HOKHO\H]pVpU

O *\DNRUODWL

Agrofórum 9 (13) 65-

68. 6]

FV,

(1998): A föld ára és bére. Agroinform Kiadó. Budapest. 7-34.

Tamás, J. (1998): Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés. Egyetemi jegyzet. DATE. Debrecen. Tengerdy, R. – Szakács, Gy. – Holló, J. (1997): Agrobiotechnológiai OHKHW

VpJHN

0DJ\DURUV]iJRQ

%LRWHFKQROyJLD

pV

környezetvédelem ma és holnap 11 (1) 3-6. Thaer, A. (1809-1821): Grundsätze der rationellen Landwirthschaft. Viertes Hauptstück. Erster Abschnitt. Die Lehre von der Düngung. Magyar utánnyomás. Szerk.: Kádár, I. (1996). MTA TAKI. Budapest. 35. Thyll, Sz. (1996): A környezet szennyezése és leromlása. In: Thyll, Sz. V]HUN  .|UQ\H]HWJD]GiONRGiV D PH]

JD]GDViJEDQ 0H]

JD]GD

Kiadó. Budapest. 72-94. Tisdale, S. L. – Nelson, W. L. (1966): A talaj termékenysége és a WUiJ\i]iV0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

102

Tölgyessy, J. – Piatrik, M. –.RQWLü%– Schmidt, R. – Szakál, P. (2001): Solid waste chemistry and management. Matej Bel University. Banská Bystrica. 15-76. Trépanier, L. – Gallichand, J. – Caron, J. – Thériault, G. (1998): Environmental Effects of Deinking Sludge Application on Soil and Water Quality. Transactions of the ASAE 41 (5) 1279-1287. Turovszkij, I. Sz.

 

$

V]HQQ\Yt]LV]DS

NH]HOpVH

0

V]DNL

Könyvkiadó. Budapest. 11-33. Várallyay, Gy. (2000)

$ NRUV]HU

 DJUiU

-környezetvédelem talajtani

alapjai. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia. Siófok. 105-115. Várallyay, Gy.   $ WDODM PXOWLIXQNFLRQDOLWiViQDN V]HUHSH D M|Y IHQQWDUWKDWy PH]

JD]GDViJiEDQ  pYHV D] $FWD $JURQRPLFD

Hungarica, A Q|YpQ\WHUPHV]WpV V]HUHSH D M|Y PH]



 PXOWLIXQNFLRQiOLV

JD]GDViJiEDQ -XELOHXPL WXGRPiQ\RV OpV 0DUWRQYiViU

13-25. Véghelyi, K. (2001): A komposztálás növényvédelmi hatása. Agro Napló. 5 (11) 11. Vermes, L. (1989): A szennyvizek, a szennyvíziszapok és a hígtrágyák hasznosítással egybekötött elhelyezése. In: Szalai, Gy. (szerk.): $]

|QW|]pV

J\DNRUODWL

Np]LN|Q\YH

0H]

JD]GDViJL

.LDGy

Budapest. 367-407. Vermes,

L.

0H]

(1998):

Hulladékgazdálkodás,

JD]GD.LDGy%XGDSHVW

hulladékhasznosítás.

-143.

Vesilind, P. A. (1979): Treatment and disposal of wastewater sludges. Ann Arbor Science Publishers, Inc. Michigan. 265-286. WCED  .|]|V-|Y

QN0H]

JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

103

8.

TÉZISEK

$ NtVpUOHWHN HUHGPpQ\HL DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ PHJIHOHO



csapadékmennyiség és -eloszlás mellett a növényekre károsodás nélkül kijuttatható víztelenített szennyvíziszap maximális dózisa 4050 t/ha körül alakul.

Igazolható, hogy a 20-25 t/ha mennyiségben felhasznált víztelenített szennyvíziszap pozitív hatást gyakorol a növények növekedésére, IHMO

GpVpUHPpJDULGN|UOPpQ\HNN|]|WWLV

Bizonyítást nyert, hogy a növények számára a szennyvíziszap komposztált formájú felhasználása jobb, mint a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DSSDOW|UWpQ

$ NO|QE|]

WiSDQ\DJ

-utánpótlás.

 NRPSRV]WRN

amennyiben nehézfém tartalmuk nem

KDODGMD PHJ D MRJV]DEiO\RNEDQ HO

tUW PpUWpNHW DNiU 

Gy]LVEDQ LV IHOKDV]QiOKDWyN D PH]

JD]GDViJL WHUOHWHNHQ D Q|YpQ\HN

-200 t/ha-os

károsodása nélkül. %HEL]RQ\RVRGRWW

KRJ\

D

Q|YHNY



WUiJ\DDGDJRN

KDWiViUD

D

növényekben a P, K, Ca, Mg, Na, Cu, Zn, Mn, B, Mo, Se IHOKDOPR]yGLN DNNXPXOiOyGWDN

körülmények

$]

HOHPHN

$

OHJMHOHQW

között

a

HOV

VRUEDQ

VHEE

PpUWpN

víztelenített

D 

V]DOPD

UpV]HNEHQ

IHOKDOPR]yGiV

szennyvíziszap

DGRWW

hatására

tapasztalható. Az As, Pb, Co, Cd nem akkumulálódott a tavaszi

104

árpában. Ezek a toxikus elemek a szem és a szalma mintákban sem voltak kimutathatók.

A cukorrépa cukoripari vizsgálatával megállapítható, hogy amíg a Q|YHNY



V]HQQ\Yt]LV]DS

IRO\DPDWRVDQQ

DGDJRN

KDWiViUD

WWDFXNRUWDUWDORPpVDNLQ\HUKHW

URPORWWDN $ Q|YHNY

D

WHUPpVKR]DP

VpJLPXWDWyNHJ\UH

 KR]DP D]RQEDQ D NHGYH]

WOHQ KDWiVRNDW

kompenzálta és még a 100 t/ha-os szennyvíziszap-kezelés is cukorhozam növekedést eredményezett.

A

kísérleti

eredmények

szHQQ\Yt]LV]DS FV|NNHQW



KDWiViUD

bizonyítják, D

FXNRU

-amino-nitrogén-

emelkedett.

105

pV

hogy

NLQ\HUKHW

a VpJpW

NiOLXPWDUWDORP

víztelenített DODSYHW MHOHQW

HQ VHQ

9.

THESIS POINTS

On the basis of the experimental results it can be stated that the applicable dose of sewage sludge without any plant damage is about 40-50 t/ha besides normal amount and distribution of rainfall.

It is verifiable that the sewage sludge applied in 20-25 t/ha dose has a positive effect on plant growth and development even under arid conditions, too.

It was proved that the nutrient substitution is better for the plants with composted sewage sludge than with dewatered sewage sludge.

The different composts can be applied in 150-200 t/ha dose in agricultural land without any plant damages if their heavy metal content stays under the prescribed limit values of the legal instruments.

It was proved that P, K, Ca, Mg, Na, Cu, Zn, Mn, B, Mo, Se accumulate in plants caused by the increasing fertilizer doses. The elements accumulated mainly in the straw parts. The dewatered sewage sludge caused the most considerable accumulation under given conditions. As, Pb, Co, Cd did not accumulate in spring barley. These toxic elements could not be demonstrated neither in seed nor in straw samples.

106

The sugar industrial examinations of sugar beet demonstrates that increasing sewage sludge doses affected the continuous yield increase, meanwhile the sugar content and the retrievability factors worsened. The increasing yield compensated the detrimental effects, therefore the sewage sludge applied in 100 t/ha dose also affected the sugar yield increase.

The experimental results prove that the sugar retrievability damaging -amino-nitrogen- and potassium content increased considerably as an effect of the dewatered sewage sludge.

107

10.

A DOLGOZATBAN SZ(5(3/

7È%/È=$72.e6

ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok 01. sz. táblázat 28. o.

A higiénikus komposzt készítéséhez szükséges paraméterek HO

02. sz. táblázat 35. o.

tUWpUWpNHLQpKiQ\(8WDJRUV]iJEDQ

(Amlinger 1998)

A települések közüzemi vízhálózatába kapcsolt lakások aránya népesség-nagyságcsoportonként 2001-ben Magyarországon (KSH 2002)

03. sz. táblázat 36. o.

A közüzemi szennyvíztisztításba bekapcsolt népesség aránya néhány európai országban (KSH 2001)

04. sz. táblázat 37. o.

$]LV]DSRNMHOOHP]

05. sz. táblázat 47. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes-, LOOHWYH

NpPLDL|VV]HWpW

ele (gOO

WHV]WNtVpUOHWEHQ

IHOKDV]QiOW

V

1993)

EDUQD

HUG

WDODM

talajvizsgálati eredményei (MÉM-NAK egységes módszerei szerint) 06. sz. táblázat 48. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

EHNHYHUW

DQ\DJRN

EHOWDUWDOPL

paraméterei 07. sz. táblázat 51. o.

A

2000.

és

V]DEDGI|OGL

2001.

évben

NLVSDUFHOOiV

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HO

]HWHV

végzett

WDODMYL]VJiODWL

eredményei (MÉM-NAK egységes módszerei szerint) 08. sz. táblázat 52. o.

A

2000.

és

szabadföldi,

2001.

évben

NLVSDUFHOOiV

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett EHNHYHUW

anyagok beltartalmi paraméterei 09. sz. táblázat 53. o.

A

2000.

szabadföldi,

és

2001.

évben

kisparcellás

Sopronhorpácson kísérletben

végzett

alkalmazott

agrotechnikai beavatkozások és fenológiai megfigyelések LG

10. sz. táblázat 61. o.

UHQGL

táblázata

Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett

WHQ\pV]HGpQ\HV NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ

árpa szem elemtartalmának változásáról 108

vizsgált tavaszi

11. sz. táblázat 62. o.

Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett

WHQ\pV]HGpQ\HV NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ YL]VJiOW WDYDV]L

árpa szalma elemtartalmának változásáról

Ábrák 01. sz. ábra

57. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változása a kezelések hatására

02. sz. ábra

58. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására

03. sz. ábra

58. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változása a kezelések hatására

04. sz. ábra

59. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására

05. sz. ábra

60. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ YL]VJiOW WDYDV]L iUSD H]HUV]HPW|PHJ

változása a kezelések hatására 06. sz. ábra

64. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának

ammónium-N és nitrát-N tartalom

változása a kezelések hatására 07. sz. ábra

64. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának összes-N tartalom változása a kezelések hatására

08. sz. ábra

65. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának szervesanyag tartalom változása a kezelések hatására

09. sz. ábra

66. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának AL-oldható P2O5 tartalom változása a kezelések hatására 109

10. sz. ábra

66. o.

Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérlet talajának AL-oldható K2O tartalom változása a kezelések hatására

11. sz. ábra

68. o.

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változása a kezelések hatására

12. sz. ábra

69. o.

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász- és szem tömeg változása a kezelések hatására

13. sz. ábra

69. o.

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására

14. sz. ábra

70. o.

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérlet talajának szervesanyag tartalom változása a kezelések hatására

15. sz. ábra

71. o.

A 2000. évi keszthelyi összehasonlító tesztkísérlet talajának AL-oldható P2O5 és K2O tartalom változása a kezelések hatására

16. sz. ábra

72. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiOW

cukorrépa terméshozam változása a kezelések hatására 17. sz. ábra

74. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

FXNRUUpSD GLJHVWLR pV NLQ\HUKHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiO

t

 FXNRUWDUWDORP  YiOWR]iVD D

kezelések hatására 18. sz. ábra

75. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás FXNRUUpSD NLQ\HUKHW

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiOW

 FXNRUWHUPpV YiOWR]iVD D NH]HOpV

ek

hatására 19. sz. ábra

76. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiOW

cukorrépa káros K-tartalom változása a kezelések hatására 20. sz. ábra

76. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás cukorrépa káros Na és kezelések hatására 110

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiOW

-amino-N tartalom változása a

21. sz. ábra

77. o.

A

2000.

és

2001.

évben

szabadföldi, kisparcellás cXNRUUpSD V

U

Sopronhorpácson

NtVpUOHW

HOV



pYpEHQ

végzett YL]VJiOW

Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV YiOWR]iVD D NH]HOpVHN

hatására 22. sz. ábra

78. o.

A

2000.

és

2001.

évben

Sopronhorpácson

végzett

szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg és kalász súly változása a kezelések hatására 23. sz. ábra

79. o.

A

2000.

és

2001.

évben

Sopronhorpácson

végzett

szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására 24. sz. ábra

79. o.

A

2000.

és

2001.

évben

Sopronhorpácson

végzett

szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására

111

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Területi feltételek: 6]HQQ\Yt]LV]DS iWPHQHWL WiUROiViQDN pV PH]

JD]GDViJL HOKHO\H]pVpQHN WHUOHWpW

tilos kijelölni: WDUWyVDQYDJ\LG Yt]P

YHNYpG

V]DNRVDQYt]]HOERUtWRWWWHUOHWHNHQ

WHUOHWHLQ

karsztterületeken; MHOHQW

VHEEYt]Ei]LVRNEHOV

pVNOV

YpG

WHUOHWHLQ

kavicsteraszokon; törmelékkúpokon; ahol a legmagasabb talajvízszint tartósan a felszínW

O V]iPtWRWW  PpWHUHQ EHOO

van. A kijelölés során számításba kell venni továbbá: Yt]P

YHNKLGURJHROyJLDLYpG

DWiYODWLYt]Ei]LVRNDWpVYpG

WHUOHWHLW WHUOHWHLW

a távlati területfejlesztést; DN|]OHNHGpVLOHKHW

VpJHNHWWiYODWLN|]OHNHGpVIHMOHV]WpVW

a földvédelmet; a természetvédelmet; a domborzati viszonyokat; a meteorológiai viszonyokat; egyéb szempontokat (pl.: nyomvonalas létesítmények).

;

2. sz. melléklet

Talajtani feltételek: $ V]HQQ\Yt]LV]DS PH]

JD]GDViJL HOKHO\H]pVpQHN WHUYH]pVpW PHJHO

]

HQ

a területre

talajtani szakvéleményt kell készíttetni, amelynek tartalmaznia kell az elhelyezésre HO

]HWHVHQNLMHO|OWPH]

JD]GDViJLWHUOHWUHYRQDWNR]y

éghajlati adatokat, az elhelyezésre vonatkozó következtetéseket; domborzati viszonyokat, a kizáró körülményeket, a szükséges beavatkozásokat és azok mértékét; talaj és talajvíz vizsgálatok részletes eredményeit és értékelését; szennyvíziszap-vizsgálatok részletes eredményeit és értékelését; iszap-elhelyezés talajtani alkalmasságának meghatározását; a LG

szennyvíziszap-

terhelés

mértékének,

rendszerességének,

WDUWDPiQDNPHJKDWiUR]iViW

talajtani beavatkozásokat, azok módját és mértékét.

az

elhelyezés

3. sz. melléklet

Köz- és állategészségügyi feltételek: $V]HQQ\YL]HNpVLV]DSMDLN PH] PHJWDUWiVD N|WHOH]

JD]GDViJLHOKHO\H]pVHNRUD]HO

tUWYpG

WiYROViJRN

 $ V]HQQ\Yt]HOKHO\H]pV KDWiViUD D QHKp]IpPHN NRQFHQWUiFLyMD D

talajban nem haladhatja meg az MI-08-1735-1990 irányelvben megadott határértékeket. $

V]HQQ\Yt]

pV

V]HQQ\Yt]LV]DS

PH]

NRUOiWR]iVQpONODEEDQD]HVHWEHQKHO\H]KHW

JD]GDViJL

WHUOHWHQ

N|]HJpV]VpJJ

yi

HO

DPHQQ\LEHQ D PHJHQJHGHWW pUWpNKDWiU IHOHWW QHP WDUWDOPD] PpUJH]

 D WDODMUD

talajvízre, növényre, emberi és állati szervezetre káros anyagokat; sugárzó anyag tartalma és fekáliás szennyezettsége az 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet, illetve az MSZ 22901 szerint meghatározott mennyiségeknél kisebb; Ki]WDUWiVLV]HQQ\YL]HNW RO\DQP

YHOHWE

OHONO|QtWYHNHUOWHOYH]HWpVUH

OV]iUPD]LNDPLNRUIHNiOLiVV]HQQ\H]

Egészségügyi korlátozással KHO\H]KHW

GpVVHOQHPNHOOV]iPROQL

NHO

a települési szennyvizek, háztartási szennyvízzel együtt elvezetett szennyvizek; olyan ipari szennyvizek, melyeknél kórokozó mikroorganizmusok jelenléte YDOyV]tQ



SO

K~V]HPL

WHM]HPL

V]HQQ\YL]HN 

GH

megengedett értéNKDWiUWPHJKDODGyPHQQ\LVpJEHQPpUJH] 1HPYDJ\FVDNNO|QHOEtUiOiVDODSMiQKDV]QiOKDWyIHODPH]

QHP

WDUWDOPD]QDN

D

YDJ\VXJiU]yDQ\DJRW

JD]GDViJEDQDV]HQQ\Yt]

szennyvíziszap, ha: DNiURVPpUJH] IHUW

]

pVVXJiU]yDQ\DJRNUDYRQDWNR]yEiUPHO\LNKDWiUpUWpNHWW~OOpSL

EHWHJHNHWHOOiWyLQWp]PpQ\E

OIHUW

]

iOODWLWHUPpNHWLVIHOGROJR]y]HPE

O

származik; NO|QOHJHVNH]HOpVWSOIHUW

WOHQtWpVW NDSRWW

Annak eldöntéséhez, hogy a szennyvíz, szennyvíziszap hasznosítható, korlátozással hasznosítható, vagy nem hasznosítható, kémiai és/vagy mikrobiológiai és/vagy radiológiai és talajvizsgálatokat kell végezni. A vizsgálandó komponenseket a 8. sz. melléklet szemlélteti.

4. sz. melléklet Növényi feltételek: 6]LJRU~DQ WLORV D N|]YHWOHQ HPEHUL IRJ\DV]WiVUD NHUO NRUOiWR]iV DOi HV

 V]HQQ\Yt]]HO W|UWpQ

 Q|YpQ\HN HJpV]VpJ

gyi

 |QW|]pVH YDODPLQW D] LV]DS HOKHO\H]pVpW N|YHW



YHJHWiFLyV SHULyGXVEDQ D PH]

JD]GDViJL WHUOHWHQ D N|]YHWOHQ HPEHUL IRJ\DV]WiVUD

NHUO

HWHWHWW



Q|YpQ\HN

szennyvt]LV]DS HO

pV

IHOKDV]QiOiViYDO

tUiVRNQDNPHJIHOHO 6]iQWyI|OGL

]|OGHQ

HOOHQ

U]|WW

WHFKQROyJLiYDO06=

LV]DSKDV]QRVtWiVDNRU

Q|YpQ\HNHW FpOV]HU

WDNDUPiQ\Q|YpQ\HN

HOV

WHUPHV]WpVH

NRPSRV]WWHOHSHQ



kivétel: a

N|]HJpV]VpJJ\L

-08-0015-78/ készült komposzttrágya).

VRUEDQ

D

QDJ\

WiSDQ\DJ 

-

pV

Yt]LJpQ\

 WHUPHV]WHQL PHUW H]HN D UHQGV]HUHV |QW|]pVW QHPFVDN HOW



ULN

hanem magasabb hozamaik révén meg is hálálják. Szennyvízöntözésre javasolható, N|]WHUPHV]WpVEHQV]HUHSO

Q|YpQ\HN

gyökér- és gumós növények (cukorrépa, takarmányrépa, ipari felhasználásra és takarmányozási céllal termesztett burgonya); pillangósok (lucerna, vörös here, fehér here, füves here); V]iODVWDNDUPiQ\RN VLOyNXNRULFD WDNDUPiQ\FLURN V]XGiQL I

 WDYDV]L pV

V]L

takarmánykeverékek); gabonafélék (kukorica, búza, rozs, árpa, tritikálé); olaj- és rostnövények (napraforgó, repce, kender, len); hüvelyesek (szója, takarmányborsó, takarmánybab, csillagfürt); J\yJ\Q|YpQ\HNULFLQXVJ\ pYHO

OWHWYpQ\HN O

YLUiJERUVPHQWDPDV]ODJ 

 J\HSHN PHVWHUVpJHV NDV]iOyN WHUPpV]HWHV UpWHN D] HO

feltételeNQHNPHJIHOHO V]

V]

OHJHO

$ NO|QE|]

N 

KDV]RQIDOWHWYpQ\HN

NJ\P|OFV|V|N 

tUW iOODWHJpV]VpJJ\L

FVHPHWHNHUWHN

V]

O

ROWYiQ\ WHOHSHN

-

Vermes, 1989).

 OWHWYpQ\HNHQ V]HQQ\Yt]KDV]QRVtWy WHOHSHNHQ RO\DQ IDIDMRN

WHOHStWpVH FpOV]HU

 DPHO\HN D IRNR

,O\HQQ|YpQ\HNSOIHKpUI

WHUP

-fajták

zott vízterhelést többlethozamukkal meghálálják.

]QHPHVQ\iURODV]Q\iUyULiVQ\iU



5. sz. melléklet

Egyéb feltételek: D

Yt]WHOHQtWHWW

V]HQQ\Yt]LV]DS

V]iQWyI|OG|Q

FVDN

D

YHJHWiFLyV

LG

V]DN

XWiQ

használható fel; folyékony szennyvíziszap 6 %-osnál, víztelenített iszap 12 %-RVQiO QDJ\REE OHMW QHPKHO\H]KHW

Q

HO

szántóterületen, gyümölcs-pVV]

O

OWHWYpQ\HQD]LV]DSRWOHJDOiEEFPPpO\HQD

talajba kell dolgozni; az iszap talajba forgatása után a vetést 14 napig nem szabad megkezdeni; YiUDNR]iVL LG

 QpONO KDV]RQIiN IDFVHPHWpN V]

O

ROWYiQ\RN IRUUy OHYHJ

YHO

szárított szemes és szálas takarmánynövények, valamint talajba injektálás esetén KHO\H]KHW

HO

WDODMIHOV]tQUHW|UWpQ

NLMXWWDWiVQiOD]HO

tUWWUHOPLLG

NEHWDUWiVDN|WHOH]



a talajfelszíni iszap-elhelyezést be kell fejezni: gabonaféléknél a virágzás kezdetéig; rét-OHJHO

Q SLOODQJyV pV V]iODV WDNDUPiQ\Q|YpQ\HNQpO M~OLXV pV DXJXV]WXV

KyQDSRNEDQQDSSDODOHJHOWHWpVYDJ\NDV]iOiVPHJNH]GpVHHO

rét-OHJHO

Q SLOODQJyV pV

WW

szálas takarmánynövényeknél, július és augusztus

KyQDSRNNLYpWHOpYHOQDSSDODOHJHOWHWpVYDJ\NDV]iOiVPHJNH]GpVHHO

ipari

és

takarmányozási

célokra

termesztett

hüvelyeseknél,

WW

szemes

takarmányoknál, gyökér- és gyökgumós növényeknél, olaj- és rostnövényeknél QDSSDODEHWDNDUtWiVHO

WW

a szennyvíziszap kezelése, szállítása és elhelyezése során be kell tartani a PXQNDYpGHOPLHO

olyan

tUiVRNDW

eljárásokat,

UHQGHOWHWpVV]HU



berendezéseket,

KDV]QiODWDNRU

D

eszközöket

GROJR]yN

kell

alkalmazni,

melyek

N

özvetlenül nem érintkeznek a

szennyvíziszappal; WHQJHO\HQ W|UWpQ

 V]iOOtWiVKR] FVDN FVHSHJpV pV V]yUyGiV PHQWHV HV]N|]|N

MiUP YHN KDV]QiOKDWyN PHO\HNHW WDUWR]pNDLNNDO HJ\WW PXQND XWiQ QDSRQWD IHUW

WOHQtWHQLNHOO

6. sz. melléklet

Adagmeghatározás: A kezelHQG ILJ\HOHPEH

 WHUOHW V]HQQ\Yt] LOOHWYH LV]DS WHUKHOKHW

NHOO

-

YHQQL

D

NLMXWWDWDQGy

PHQQ\LVpJHW

D

VpJpQHN PHJKDWiUR]iViKR] NLMXWWDWiV

LG

WDUWDPiW

pV

területigényét. Az iszapterhelés mennyiségét a termesztett növény tápanyagigénye, az iszap tápanyagtartalma, valamint a talaj és iszap nehézfémtartalma határozza meg. Az adag nagyságát az iszap nitrogéntartalma és a termesztett növény nitrogénigénye is limitálja. $ IHOKDV]QiOKDWy PHQQ\LVpJHW D YL]VJiODW DODSMiQ PpUWpNDGyQDN WHNLQWKHW

 NRPSRQHQV

alapján kell meghatározni. A szennyvíziszappal maximálisan kijuttatható hasznosuló Nmennyiség 200 kg/ha/év. NT · 103 IT tényl. · W

IA =a IA NT IT W

a kijuttatható éves iszapadag (t/ha/év iszap szárazanyag); a termesztett növény N-igénye a tervezett termésszinten (kg/ha hatóanyag), több éves terv esetében átlagérték; az iszap tényleges N-tartalma (mg/kg iszap sz. a.); tápanyag-

—˜™ š›œ™ ž Ÿ™  ¡ ¢›£¤š ¥ ¦§¤™ ¤¡ ¢›r— œ,¨œ© œ,›&ª« ¬­,®Ÿž £œ¯¡ ˜ž ˜ °œ,›&ª« ± ­˜¯£˜¯¡ ˜ž ˜ °œ,›&ª« ²,³ ´

Adott területen az iszapelhelyezpV PD[LPiOLVDQ PHJHQJHGKHW

LG

WDUWDPiQDN

PHJKDWiUR]iVD

D

WDODMEDQ

 QHKp]IpP

D]LV]DSFVDNDGGLJKHO\H]KHW

-tartalom alapján történik. A felhalmozódás miatt

HODPtJDWDODMQHKp]IpP

-tartalma határérték alatt van (a

számított értékek közül a legkisebb évszáPRWMHOHQW

QHKp]IpPPpUWpNDGy 

é

n =a n TN max. TN tényl. tf m IN tényl. IA

(TN max. - TN tényl.) · tf · m · 102 IN tényl. · IA

˜š¢®¤©I™ šŸ¨&˜«˜¨&¤µµ  ¯¶˜™ š¤››£®· š  ™ š˜¸˜µœ¡ ¡ ¡ ¤¹ ºž ¤¡ ¤›&¤ž —¤ž £¤š—¤¡ ¥ ¢®³ ­ ¨˜»  ¨IŸž   ™ ˜›P¨&¤¯,¤› ¯¤µ,—¤¡ ¢¹ ¡ ¢© ¤&¥ ¨¯¼ ©:¯P™ šŸ¹ ˜šr¡ ˜ž ˜ °³ «'˜šr½l¾ ¤ž —¤ž £¤š¢™!¤ž ¡ ¡'¥ ¨I¯¼ ©:¯r™ šŸ¹ ˜š¡ ˜ž ˜ °³ ­ ¨ ® ¤ž ¢™  ¨¢ž £ ™ ¢¯,¤¿¥ À¨&³ ­

a talaj nehézfém koncentrációjának 08-1735-1990 irányelvben megállapított határértékek szerint; A talaj nehézfém koncentrációja az iszapa talaj térfogattömege (g/cm3); a talaj Az iszap tényleges nehézfém koncentrációja a felhasználáskor (mg/kg iszap sz. a.); a N-tartalom alapján meghatározott éves iszapadag (t/ha iszap sz. a.).

Az MI-08-1735- ÈJD]DWL 0

V]DNL ,UiQ\HOY OHHJ\V]HU

VtWL D Gy

zisszámítást,

mivel limitálja az évente kijuttatható toxikus elemek mennyiségét, így a kiadagolható N PHQQ\LVpJHPHOOHWWH]YiOLNNRUOiWR]yWpQ\H]

Yp

elem

határérték (kg/ha/év)

Zn*

30,0

Cu*

10,0

Cd

0,15

Ni

2,0

Pb

10,0

Cr

15,0

Hg

0,15

Mn*

*

30,0

As

0,3

Se

1,0

˜¨&¤¯,˜µœ¡ ¡'¢¹ ¡ ¢©r› Á,®¤ž —¤¡ «˜¨¤››£   ¤›&˜#¡ ˜ž ˜ °#¤ž ž Ÿ¡ œ,¡ ¡ ™ Ÿ¯,˜#›Á,®¢›£¡ ¤¹ ¨¤™ š¡ ¢™  :™ š¤¨r¸ œ,›,¡  Ãž ˜ž ˜À™ œ›£

Az elhelyezéshez szükséges terület nagysága az évenként alkalmazható átlagos LV]DSWHUKHOpV pV D] pYHQWH NHOHWNH]

 V]HQQ\Yt]LV]DS PHQQ\LVpJpQHN LVP

eretében

3

határozható meg (1 m

LV]DSW|PHJHWLV]DSV]iUD]DQ\DJQDNWHNLQWHQG

e

Fn =a Fn ISZ Q IA

ISZ · Q IA · 100

az iszapelhelyezés n évre szükséges területének nagysága (ha); a szennyvíziszap szárazanyag-tartalma (%); 3 /év); az évenként alkalmazható átlagos szennyvíziszap terhelés (t/ha iszap sz. a.).

˜#© ¤ž ¤¡ © ¤š ™ š¤››£®· š  ™ š˜¸&¨¤››£  ™ ¢¯,¤¿¥ ¨



7. sz. melléklet (OOHQ $

U]

YL]VJiODWRN



feladatokat írMDHO

V]iP~



Megnevezés Fizikai-kémiai vizsgálatok Nyers szennyvíz vagy szennyvíziszap Tisztított, kezelt szennyvíz Talajvíz

á ÙØ Ù âã:àl×Ñ Û Ö Ô Ñ5Õ8Ú Ö (drénvíz) Talaj

6]HQQ\Yt]HOKHO\H]pVL

Tervezéshez állapotfelmérés

1 éven át havonta 1 alkalommal 1 éven át la. minden évszakban egyszer -

ß8Ó,àMÓØ Ú Ô Ñ Ù,é Û Ö Ó,Ôç à

Talajtani szakvéleményt

Növény- és termésvizsgálat Mikrobiológiai és parazitológiai vizsálatok Nyers szennyvíz Korlátozás nélkül hasznosítható szennyvíz Tisztított szennyvíz és és iszap esetében szennyvíziszap évszakonként egyszer Talajvíz

á ÙØ Ù âã:àl×Ñ Û Ö Ô Ñ5Õ8Ú Ö

Egy alkalommal, tavasszal -

6]DEiO\]DW

D]

ÄÆÅ:ÇÈÇÉ Ê˶Ç,É Ë Ê,Ì8ÊÍ5ÇÎ

DOiEEL

HOOHQ

U]pVL

ÄÆÅ:ÇÈÇÉ Ê˶Ç,É É ÇÎ Ï,Å:ÊË

ÐÒÑ Ó,Ô Õ8ÓÖ ×Ø Ñ ÙØ8ÓØ Ú Ô Ñ módon Havonta 1 alkalommal

Û ÖÜÔ Ý:ÞÔ Ý:ß5Ù Û ÖÓ,Ô Ó,à

Évente la. 1 alkalommal,

Évszakonként 1 alkalommal

ä Ó åÓ,Ñ ×æç Ý Û ç è Û Ö Ù,é'ß8Ù,àëê&ÙØ é8ÙØ ã:ìMìÙØ í:îÑ ×à5Ù&ï'ð ÕÓ,àÑ ÓÓØ Ø Ó,à Ô Ö ÛÛ ÖÓØ8ÓØ Ø Ó,à Ô Ö ì,Ù éÔ ã 3- ñPò és mikroelem, sóforgatalajtani Ù:ó í:ìlç à'Ñ!Ù,Ö ÛÛ ÖÓØîôó:vizsgálatok, lom és vízgazdálkodási  Ö , Ó l ì  Ó Ø  Ó õ Û ò Ø Û ò Õ ò ß8Ó,à vizsgálatok Növényanalízis a takarmány- és élelmiszervizsgálatok rendje szerint

Korl. nélkül hasznosítható szennyvíz esetében kétszer

ÛÛ ÖÓØ¿êÙØ é8ÙØ ã:ìMìÙØ í

korlátozással hasznosítható szennyvíz esetében Télen és nyáron 1x

Korl. nélkül hasznosítható szennyvíz esetében 3 évenként Évente 1x a korlátozással haszn. szv. esetében, 5 évente a korl. nélkül haszn. szv. esetében

ö ÖÜÔ Ý:ÞÔ Ý:ß5Ù Û ÖÓ,Ô Ó,à

8. sz. melléklet $V]HQQ\Yt]pVIRO\pNRQ\V]HQQ\Yt]LV]DSPH]

JD]GDViJLHOKHO\H]pVHNRUYL]VJiODQGy

komponensek és a meghatározásukhoz használható módszerek (MÉM, 1990)

Laboratóriumi meghatározás Módszere MSZ/MI szerint PH el. kém. 260/4 Elektromos vez. el.kém. 448/32 Lúgosság titr. 260/5 Összes száraz anyag (eredeti minta száraz maradéka) grav. 260/3 grav. 260/3 összes szerves any grav. 260/3 grav. 260/3 grav. 260/3 grav. 260/3 (szüredék száraz maradéka) grav. (szám.) 260/3 grav. (szám.) 260/3 grav. (szám.) 260/3 N (összes) titr. (szám.) fot. 260/12, 08-0478/8 P (összes) fot., ICP 260/20, 08-0478/6 K (összes) LF, ICP 260/38, 08-0478/7 Na (összes) LF, ICP 260/38, 08-0478/10 Ca (összes) AAS, ICP 260/51, 08-0478/8 Mg (összes) AAS, ICP 260/36, 08-0478/9 Ag (összes) AAS, (ICP) 260/45 *Al (összes) AAS, (ICP) 08-0474/26, 12750/52 As (összes) fot., AAS 260/14, 448/47 B (összes) AAS, ICP 08-0474/32 *Ba (összes) AAS, ICP 08-0474/21 Cd (összes) AAS, ICP 260/34, 08-0474/25 Co (összes) AAS, ICP 260/35, 0008-0474/22 Cr (összes) AAS, ICP 260/32, 08-0474/31 *Cr (III) szám. 260/32 *Cr (VI) fot. Cu (összes) AAS, ICP 260/34, 08-00478/13 Fe (összes) fot., AAS, ICP 260/13, 08-0478/11 Hg (összes) AAS 260/43, 08-0474/29 Mn (összes) fot., AAS, ICP 260/44, 08-0478/12 Mo (összes) AAS, ICP 260/49, 08-0478/15 Ni (összes) AAS, ICP 260/34, 08-0474/23 Pb (összes) AAS, ICP 260/37, 08-0474/24 *Se (összes) AAS 08-0474/30 Zn (összes) AAS, ICP 260/34, 08-0478/14 Cltitr. 260/6 CN (összes) fot. 260/30 CO32titr. szám. 448/11 Ffot., ISE 260/39, 448/17 HCO3 titr. szám. 448/11 NH4+ titr. (szám) fot. 260/9, 08-0478/4 NO2fot. 260/10 NO3fot. 260/11 *PO43titr. 260/20 S2titr., ISE 260/8 SO42grav., titr. 260/7 összes keménység szám. 448/21 Szódaegyenérték szám. 08-1780 Komponens

÷ ÛÛ Ö Ó Û × Û Õ8×,àøç5Ù,àøÙå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç8ç ÖÖ Ú Ñ × Û çìlÙ,ÔÙè é5Ù,ú Ùå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç5ç ÖÖ Ú Ñ × Û çÕÓ Û ÖÑ Ó Û ò å'Ó,ú û ÛÛ ÖÓ Û ãØ è'ã:Ñ ÑôÙàøÙå<ù Û Ö Ô Ø Ó,Ñ Û Ö ×,ÔÙ,ÖìÙÔÙè ò é5Ù,ú ò ã'Ø è'ã:Ñ Ñô× Û Õ8×àøç5Ù,àøÙå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç8ç ÖÖ Ú Ñ × Û çìÙ,Ô Ùè ò é8Ù,ú ã'Ø è'ã:Ñ Ñ Û ÖÓ,Ô Õ8Ó Û Ù,àøÙå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç5ç ÖÖ Ú Ñ × Û çÕÓ Û ÖÑ Ó Û ò å'Ó,ú û ÛÛ ÖÓ Û Ø Ó,ß8Óå Ù,àøÙå Ø Ó,ß8Óå × Û Õ8×,àøç5Ù,àøÙå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç8ç ÖÖ Ú Ñ × Û çìÙ,Ô Ùè ò é8Ù,ú Ø Ó,ß8Óå Û Ö Ó,Ô Õ8Ó Û Ù,àøÙå<ù Ù,ÖIÓØ ßß5ç8ç ÖÖ Ú Ñ × Û çÕÓ Û ÖÑ Ó Û ò å'Ó,ú

Na% (egyenérték%) Mg% (egyenérték%) SAR-érték (nátrium abszorpciós arány) Kation-anion szerinti víztípus KOI BOI5 Szerves oldószer extrakt Kátrány Illékony fenolok Anionaktív detergens Kationaktív detergens Ásványolaj és szérmazékai PAH PCB Peszticidek

szám. szám. szám. szám. titr. titr. grav. grav. fot. fot. fot. grav., fot. krom. krom. krom.

A *-gal jelölt elemek, vegyületek nem szerepelnek az MI-08-1735AAS = atomabszorpciós spektrofotométer El.kém = elektrokémia Fot. = fotometria Grav. = gravimetria ICP = induktív csatolású plazmaemissziós spektrométer ISE = ionszelektív elektróda Krom. = kromatográfia Szám. = számítás Titr. = titrálás

08-1780 08-1780 08-1780 08-1780 260/16 260/19 260/22, 12750/23 260/41 260/21 260/47, 12750/24 12750/23 21978-40/1990 21978-41/1990 448/40, 448/42, 12750/27, 12750/28

üýýª&™ šŸ¨rþrÿr¯,˜š˜¡  ½ ™ š˜©  ¾ ¹ Ÿ›£¤ž ® ¤›

9. sz. melléklet

A talajvizsgálatok során alkalmazott módszerek, eljárások

Vizsgált paraméter H2O

pH

Alkalmazott eljárás Potenciometriás módszer

KCl Arany-féle kötöttségi szám

Arany-féle fonálpróba

CaCO3 (%)

Scheibler-féle módszer

Humusz (%)

Kolorimetriás módszer

Összes N (%)

Tyurin módszer

2-

SO4 (mg/kg)

Andrews szerint

AL-P2O5 (mg/kg) AL-K2O (mg/kg) AL-Na (mg/kg) KCl-Mg (mg/kg) EDTA-Zn (mg/kg) EDTA-Cu (mg/kg) EDTA-Mn (mg/kg) EDTA-Fe (mg/kg)

MSZ 20 135/1999

10. sz. melléklet Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált anyagok:

Biomass Super Komposzt (a tapolcai BIOFUNA Kft. által gyártott és forgalomba hozott települési szennyvíziszap felhaszniOiViYDONpV]O *RPEDI|OG

D

PiULDNiOQRNL

6DPSLQ\RQ

EDURPILWUiJ\DIHOKDV]QiOiViYDONpV]O

.IW

V]DOPD

P WUiJ\D

Oy

- és

NRPSRV]WMD 

&RIKXPLQ .HUWLI|OG D WDSROFDL %,2*(1 .IW V] ROWyDQ\DJIHOKDV]QiOiViYDOHO

NRPSRV]W 

O

W|UN|O\ pV %,20$66

-

DSSD

iOOtWRW

t komposztja);

Kommunális szennyvíziszap (a mosonmagyaróvári AQUA Kft. szennyvíztisztító WHOHSpU

OV]iUPD]yYt]WHOHQtWHWWLV]DS 

A tenyészedényes kísérlet beállításakor bekevert trágyaszerek mennyisége

Edény száma

Trágyaszer

1-4 5-8 09-12 13-16 53-56 17-20 21-24 25-28 57-60 29-32 33-36 37-40 61-64 41-44 45-48 49-52 65-68

trágyázatlan iszap komposzt

gombaföld

virágföld

szennyvíziszap

Mennyiség, g nedves anyag szárazanyag 100 041 200 082 400 164 800 328 100 042 200 084 400 168 800 336 100 042 200 084 400 168 800 336 200 042 400 084 800 168 1600 336

A területarányosan kijuttatott mennyiség

Tenyészedény (1089 cm2) 0100 g 0200 g 0400 g 0800 g 1600 g

1 ha nedves anyag, t 009,2 018,4 036,7 073,5 147,0

szárazanyag, t 03,8 07,4 14,8 29,6 29,6

11. sz. melléklet

Az keszthelyi üvegházi tenyészedényes kísérlet és a tesztkísérlet vázrajza:

1

31

5

53

33

9

58

26

42

66

22

21

41

61

37

54

2

46

30

29

49

25

65

38

14

6

50

13

45

57

17

62

18

34

10

11

27

7

63

52

16

44

28

67

15

39

47

36

24

60

8

55

19

43

3

12

68

32

56

51

23

35

59

64

40

48

4

20

12. sz. melléklet

A tenyészedényes kísérlet trágyaszereinek beltartalmi paramétetei alapján kiszámított kezelések a 2000. évi keszthelyi tesztkísérletben: $WHV]WNtVpUOHWEHiOOtWiVDNRUEHNHYHUWP

WUiJ\iNPHQQ\LVpJH

szerves trágyaszerek (tenyészedényes kísérlet 1999-2000) edények száma 01-40 05-80 09-12 13-16 53-56 17-20 21-24 25-28 57-60 29-32 33-36 37-40 61-64 41-44 45-48 49-52 65-68

adagok (g) trágyaszer kontroll szennyvízi szap komposzt

gombaföld

virágföld

szennyvízi szap

nedves

százaz

100 200 400 800 100 200 400 800 100 200 400 800 200 400

041 082 164 328 042 084 168 336 042 084 168 336 042 084

800

168

16000

336

P K N tartalom mg/10 kg talaj sz.a. 00873 0171 0280 01747 0342 0560 03493 0685 1120 06986 1369 2240 00899 0292 1132 01798 0584 2264 03596 1168 4528 07192 2336 9056 00408 0052 0149 00816 0104 0298 01632 0208 0596 03264 0416 1192 02100 0657 0220 04200 1314 0440 008400 0880 2628 0 16800 5256 1760

karbami d

szuperfoszfát

káliumklorid

(g)

kijuttato tt m•trágya (ml)

01,90 03,79 07,59 15,18 01,95 03,91 07,82 15,63 00,89 01,77 03,55 07,10 04,56 09,13

02,17 04,34 08,69 17,38 03,72 07,43 14,86 29,72 00,66 01,32 02,64 05,29 08,36 16,72

00,89 01,78 03,56 07,13 03,60 07,21 14,42 28,83 00,47 00,95 01,90 03,79 00,70 01,40

016 032 064 130 017 034 068 140 008 016 032 065 040 080

18,26

33,44

02,80

160

36,52

66,88

05,60

320

13. sz. melléklet $]LG

MiUiVLWpQ\H]

NDODNXOiVD

-2001 között Sopronhorpácson és környékén (forrás: BetaKutató Kft.) 1999.


    Hónap január február március április május június július augusztus szeptember október november december 1999-ben

Csapadék, mm 011,7 025,5 020,6 089,8 076,2 085,5 098,5 117,4 051,6 018,5 068,0 063,3 726,6

-

séklet, ºC -0,7 01,9 07,2 12,0 15,6 18,4 21,1 18,8 17,3 10,6 03,3 00,5 10,3

Csapadékos nap, db 09 16 11 15 13 09 13 11 08 13 12 10 1400

Napsütéses órák 045,7 079,9 142,8 181,3 236,0 249,9 257,4 218,9 171,4 125,5 038,9 048,3 1796,00

Abszolút, ºC Minimum Maximum -8,5 09,9 -10,60 14,2 -3,5 20,9 01,0 22,8 04,2 31,4 07,5 28,5 12,0 33,6 08,4 33,0 009,20 27,0 0-3,6 24,5 -10,0 18,5 -12,0 10,0 -12,0 33,6

Napsütéses órák száma 055,3 136,7 141,0 231,5 263,7 300,3 188,1 272,5 152,4 122,8 065,0 022,5 1951,80

Abszolút, ºC Minimum Maximum -13,9 11,0 0-4,8 14,9 0-4,2 22,0 0-1,8 27,5 003,2 30,5 006,2 37,4 007,6 34,6 007,0 37,1 006,2 28,5 000,1 26,5 0-1,1 20,0 -10,6 11,5 -13,9 34,6

Napsütéses órák száma 029,5 098,2 096,9 168,6 274,0 219,9 230,2 274,2 121,0 122,3 068,1 035,8 1738,70

Abszolút, ºC Minimum Maximum -10,9 12,0 0-8,6 17,5 0-4,4 21,5 0-3,6 26,4 006,0 30,5 004,8 31,8 008,8 35,0 007,2 35,0 002,6 25,6 002,5 26,5 0-5,4 14,5 -18,5 07,0 -18,5 35,0

2000.


    Hónap január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2000-ben

Csapadék, mm 24,7 07,4 67,4 32,4 25,6 16,1 110,90 67,1 51,4 92,4 50,9 37,7 584,00

-

séklet, ºC -0,2 03,8 06,2 13,4 17,1 20,7 18,6 21,6 15,2 12,6 08,1 01,8 11,6

Csapadékos nap, db 10 08 16 07 08 07 18 07 09 11 17 17 1350

2001.


    Hónap január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2001-ben

Csapadék, mm 13,9 12,2 45,9 32,9 34,5 47,8 80,0 23,7 90,0 18,0 21,3 29,6 449,80

séklet, ºC 00,3 03,5 07,4 09,6 17,1 18,1 21,1 21,7 13,6 13,2 04,0 -2,7 10,6

-

Csapadékos nap, db 15 06 17 12 08 10 15 05 17 10 10 11 1360

14. sz. melléklet

Az sopronhorpácsi kisparcellás kísérlet vázrajza:

47,4m

m

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

4

3

5

2

4

3

5

2

4

3

1

5

4

3

1

 

5

2,6m

 

2

1

4

5

2

1

4

5

2

1

4

3

2

1

4

 

3

 

7,4m

m 1

5

2

3

1

5

2

3

5,4m

m 43,2m

m I-II-III-IV: ismétlések 1-2-3-4-5: komposzttal kezelt parcellák

1-2-3-4-5: iszappal kezelt parcellák

15. sz. melléklet A sopronhorpácsi szabadföldi, kisparcellás kísérletben kijuttatott, vágóhídi hulladékból készült komposzt és szennyvíziszap mennyiségei

Kezel és 1. 2. 3. 4. 5.

Terhelések a komposzttal (2évre) Kijuttatott N-terhelés, Komposzt , t/ha szárazanyag, t/ha kg/ha kontroll 25 16,4 201 50 32,8 402 100 65,6 804 200 131,2 1608

Terhelések a szennyvíziszappal (2 évre) Kijuttatott N-terhelés, Kezel Komposz és t, t/ha szárazanyag, t/ha kg/ha 1. kontroll 2. 25 5 185 3. 50 10 370 4. 100 20 740 5. 200 40 1480

16. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

száraz tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 26,8 37,5 36,4 36,2 30,8 38,2 26,5 29,2 22,3 72,8 70,1 89,1 43,8 41,6 40,8 39,9 44,2 46,1 26,0 24,8 28,3 107,50 97,8 111,10 68,0 60,0 66,2 52,8 53,1 55,9 30,6 32,1 38,0 84,5 96,1 110,20 70,0 83,6 70,1 80,4 92,5 88,4 35,9 41,8 32,6 63,0 67,4 52,9 23,8 28,1 24,3

I. 31,2 43,4 26,1 77,4 33,7 43,0 31,2 102,40 60,5 63,7 38,8 83,0 71,5 79,9 37,3 73,4 22,0

átlag 32,98 37,15 26,03 77,35 39,98 43,30 27,58 104,700 63,68 56,38 34,88 93,45 73,80 85,30 36,90 64,18 24,55

CV % 15,01 14,02 10,91 10,85 10,94 06,01 10,22 05,56 06,33 09,01 11,84 13,49 08,90 07,25 10,34 13,46 10,45

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap



Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk   !"$#&%'

(  !"#&%'

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 42935,27 67 120,31 3 41156,13 16 3747,40 1 37408,73 15 23294,75 3 4523,78 3 9590,19 9 1658,83 48

MQ

F

2572,26 74,43 *** 3747,40 108,44 *** 2493,92 72,16 *** 7764,92 224,69 1507,93 43,63 1065,58 30,83 *** 34,56

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

)+* 

Eredménytáblázat

, * $ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 32,98 37,15 26,03 77,35 24,55

(adag) b2 b3 39,98 63,68 43,30 56,38 27,58 34,88 104,700 93,45

b4 73,80 85,30 36,90 64,18

08,36 bármely két kezelés (kombináció) között 11,82 a különbségek között 04,18 -/. 0213425 6708.:9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . BCD. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? gában 04,18 CD. 0213425 6708.79;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B-/. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 06,61 ?@67> 1. H >< <70 I$-/. 0213425 G7;8H JK4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@6:A5 A . . B CD. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21 06,61 ?@67> 1. H >< <70 I$CD. 0213425 G7;8H J4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B -/. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21

17. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

száraz tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 16,5 13,7 12,0 15,6 12,9 14,3 11,7 11,8 12,6 17,8 21,1 25,2 22,1 18,2 18,5 21,3 21,8 21,9 15,2 14,4 12,8 41,2 42,7 33,5 24,1 23,4 27,3 40,4 40,5 32,5 15,1 13,7 14,5 70,0 59,0 60,7 39,7 39,5 42,9 51,6 59,5 55,1 17,4 20,6 20,8 97,2 100,50 102,40 11,3 11,2 12,5

I. 15,6 16,1 13,4 19,6 19,9 15,9 15,4 35,2 27,4 32,0 18,6 70,8 34,4 50,2 19,1 95,9 14,4

átlag 14,45 14,73 12,38 20,93 19,68 20,23 14,45 38,15 25,55 36,35 15,48 65,13 39,13 54,10 19,48 99,00 12,35

CV % 13,89 09,74 06,41 15,07 09,04 14,32 08,18 11,75 08,21 13,04 13,96 09,43 08,98 07,67 08,10 03,01 12,06

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap



Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk   !"$#&%'

(  !"#&%'

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 35377,96 67 6,80 3 34891,73 16 1427,63 1 33464,10 15 14306,19 3 12767,72 3 6390,18 9 479,42 48

MQ

2180,73 1427,63 2230,94 4768,73 4255,91 710,02 9,99

F

218,33 142,93 223,36 477,45 426,10 71,09

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

)+* 

Eredménytáblázat

$ 

At (trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 14,45 14,73 12,38 20,93 12,35

b2 19,68 20,23 14,45 38,15

b3 25,55 36,35 15,48 65,13

b4 39,13 54,10 19,48 99,00

4,49 bármely két kezelés (kombináció) között 6,35 a különbségek között 2,25 -/. 0213425 6708.:9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . BCD. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 2,25 CD. 0213425 6708.79;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B-/. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 3,55 ?@67> 1. H >< <70 I$-/. 0213425 G7;8H JK4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@6:A5 A . . B CD. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21 3,55 a kontroll 0 I$CD. 0213425 G7;8H J4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B -/. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21

18. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász szám, db/tenyészedény II. III. IV. 37 36 39 35 36 38 36 33 24 68 65 81 39 38 40 44 47 49 34 30 28 1220 96 1080 58 49 57 55 59 53 40 37 38 72 96 88 69 75 70 66 87 80 39 41 38 39 37 36 29 31 32

I. 34 40 30 78 36 37 39 1060 56 67 40 70 71 66 41 47 32

átlag 36,50 37,25 30,75 73,00 38,25 44,25 32,75 108,000 55,00 58,50 38,75 81,50 71,25 74,75 39,75 39,75 31,00

CV % 05,70 05,95 16,66 10,55 04,46 11,87 14,83 09,92 07,42 10,58 03,87 15,44 03,69 14,05 03,77 12,56 04,56

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap



Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk   !"$#&%'

(  !"#&%'

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 33194,47 67 8,82 3 31317,97 16 1948,47 1 29369,50 15 13137,63 3 1936,13 3 14295,75 9 1867,68 48

MQ

F

1957,37 50,31 *** 1948,47 50,08 *** 1957,97 50,32 *** 4379,21 112,55 645,38 16,59 1588,42 40,82 *** 38,91

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

)+* 

Eredménytáblázat

, * $ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 36,50 37,25 30,75 73,00 31,00

(adag) b2 b3 38,25 55,00 44,25 58,50 32,75 38,75 108,000 81,50

b4 71,25 74,75 39,75 39,75

08,87 bármely két kezelés (kombináció) között 12,54 a különbségek között 04,43 -/. 0213425 6708.:9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . BCD. 0813425 97;2< tozatainak átlagában 04,43 CD. 0213425 6708.79;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B-/. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 07,01 ?@67> 1. H >< <70 I$-/. 0213425 G7;8H JK4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@6:A5 A . . B CD. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21 07,01 ?@67> 1. H >< <70 I$CD. 0213425 G7;8H J4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B -/. 0213425 I 5=E 1. M einek átlagában

19. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász szám, db/tenyészedény II. III. IV. 42 40 38 40 34 36 37 25 36 31 39 40 44 41 42 46 40 42 34 39 36 38 43 34 39 47 44 41 40 46 38 31 29 56 47 48 51 44 43 52 47 53 33 42 41 80 93 85 27 32 37

I. 36 37 27 35 39 38 34 42 42 43 34 62 48 49 39 89 37

átlag 39,00 36,75 31,25 36,25 41,50 41,50 35,75 39,25 43,00 42,50 33,00 53,25 46,50 50,25 38,75 86,75 33,25

CV % 06,62 06,80 19,62 11,35 05,02 08,23 06,61 10,48 07,83 06,23 11,87 13,31 07,95 05,48 10,40 06,41 14,40

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap



Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk   !"$#&%'

(  !"#&%'

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 11270,53 67 1,71 3 10427,03 16 391,92 1 10035,11 15 2989,67 3 3534,55 3 3510,89 9 841,79 48

MQ

951,69 391,92 669,01 996,56 1178,18 390,10 17,54

F

37,16 22,35 38,15 56,82 67,18 22,24

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

)+* 

Eredménytáblázat

, * $ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 39,00 36,75 31,25 36,25 33,25

b2 41,50 41,50 35,75 39,25

b3 43,00 42,50 33,00 53,25

b4 46,50 50,25 38,75 86,75

5,95 bármely két kezelés (kombináció) között 8,42 a különbségek között 2,98 -/. 0213425 6708.:9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . BCD. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 2,98 CD. 0213425 6708.79;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B-/. 0813425 97;2< . >5 ?8. ? inak átlagában 4,71 ?@67> 1. H >< <70 I$-/. 0213425 G7;8H JK4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@6:A5 A . . B CD. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21 4,71 ?@67> 1. H >< <70 I$CD. 0213425 G7;8H J4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B -/. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21

20. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 12 15 18 17 16 19 12 15 09 38 32 48 22 21 19 23 22 22 13 14 11 49 38 52 35 27 33 26 27 28 15 16 20 25 26 29 29 41 37 42 53 47 18 23 17 17 21 14 11 09 10

I. 14 22 11 40 13 19 17 47 33 33 19 23 34 42 18 18 09

átlag 14,75 18,50 11,75 39,50 18,75 21,50 13,75 46,50 32,00 28,50 17,50 25,75 35,25 46,00 19,00 17,50 09,75

CV % 16,95 14,30 21,28 16,73 21,50 08,06 18,18 12,96 10,83 10,91 13,60 09,71 14,35 11,37 14,25 16,50 09,82

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap



Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk   !"$#&%'

(  !"#&%'

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 9314,99 67 26,40 3 8630,74 16 922,80 1 7707,94 15 2499,81 3 559,06 3 4649,06 9 657,85 48

MQ

539,42 922,80 513,86 833,27 186,35 516,56 13,71

F

39,36 67,33 37,49 60,80 13,60 37,69

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

)+* 

Eredménytáblázat

, * $ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 14,75 18,50 11,75 39,50 9,75

b2 18,75 21,50 13,75 46,50

b3 32,00 28,50 17,50 25,75

b4 35,25 46,00 19,00 17,50

5,26 bármely két kezelés (kombináció) között 7,44 a különbségek között 2,63 -/. 0213425 6708.:9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . BCD. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 2,63 CD. 0213425 6708.79;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B-/. 0813425 97;2< . >5 ?8. ?=E 17?86;8. < ? F;8G7?21 4,16 ?@67> 1. H >< <70 I$-/. 0213425 G7;8H JK4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@6:A5 A . . B CD. 0213425 I 5=E 1 tjeinek átlagában 4,16 ?@67> 1. H >< <70 I$CD. 0213425 G7;8H J4=< 3L9;=< . >5 ?8. ?@67A5 A . . B -/. 0213425 I 5=E 1. M84=E 1486;8. < ? F;8G7?21

21. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 6,6 5,6 4,4 6,6 4,9 5,7 2,9 2,8 3,6 7,2 8,1 9,6 9,4 7,9 7,7 8,7 8,7 8,3 4,8 5,0 3,8 17,20 18,30 17,20 9,8 9,8 12,70 19,80 17,40 16,00 4,6 5,4 5,2 29,20 25,90 27,50 18,20 19,60 19,60 26,40 28,40 25,30 6,4 8,2 7,2 44,50 45,80 40,60 3,5 2,9 3,2

I. 5,4 6,8 3,2 7,6 7,4 5,8 4,4 15,20 12,60 15,00 4,9 31,30 13,70 22,80 7,0 40,80 3,3

átlag 05,50 06,00 03,13 08,13 08,10 07,88 04,50 16,98 11,23 17,05 05,03 28,48 17,78 25,73 07,20 42,93 03,23

CV % 16,40 14,59 11,50 12,92 11,00 17,73 11,76 07,61 14,66 12,20 06,97 08,13 15,73 09,07 10,39 06,11 07,75

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

NOPQRS

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk T U VW$X&YZ

[ U VWX&YZ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 7708,94 67 12,93 3 7586,52 16 395,53 1 7191,00 15 3109,41 3 2881,02 3 1200,56 9 109,48 48

MQ

474,16 395,53 479,40 1036,47 960,34 133,40 2,28

F

207,88 173,41 210,18 454,42 421,04 58,48

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

\+] OPQRS

Eredménytáblázat

^ ] OP$QR S

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 5,50 6,00 3,13 8,13 3,23

(adag) b2 b3 8,10 11,23 7,88 17,05 4,50 05,03 16,980 28,48

b4 17,78 25,73 07,20 42,93

2,15 bármely két kezelés (kombináció) között 3,04 a különbségek között 1,07 _/` a2bcd2e f7a8`:gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` mnD` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 1,07 nD` a2bcd2e f7a8`7gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m_/` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 1,70 k@f7j b` r ji i7a s$_/` a2bcd2e q7h8r tKd=i cLgh=i ` je k8` k@f:le l ` ` m nD` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b 1,70 k@f7j b` r ji i7a s$nD` a2bcd2e q7h8r td=i cLgh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m _/` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b

22. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

szem tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 11,3 13,7 14,60 13,2 12,1 14,50 08,6 09,7 7,4 27,1 26,2 30,30 16,6 16,8 15,20 16,5 18,4 17,70 10,5 09,3 8,3 31,5 28,5 32,30 25,0 22,8 24,10 21,5 20,2 22,60 12,5 11,9 13,20 13,5 12,7 13,80 25,5 29,5 30,10 32,1 33,5 34,00 12,8 15,5 12,40 08,2 09,9 7,9 07,2 06,4 5,8

I. 12,8 14,8 08,8 29,7 11,6 15,1 11,8 32,0 23,4 24,2 13,2 11,5 27,3 30,5 13,4 08,6 06,8

átlag 13,10 13,65 08,63 28,33 15,05 16,93 09,98 31,08 23,83 22,13 12,70 12,88 28,10 32,53 13,53 08,65 06,55

CV % 10,74 09,12 10,97 07,00 16,00 08,55 15,17 05,63 03,97 07,66 04,94 07,98 07,51 04,83 10,20 10,19 09,12

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

NOPQRS

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk T U VW$X&YZ

[ U VWX&YZ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 4651,66 67 3,78 3 4541,32 16 510,13 1 4031,19 15 1055,91 3 184,48 3 2790,79 9 106,56 48

MQ

283,83 510,13 268,75 351,97 61,49 310,09 2,22

F

127,86 229,80 121,06 158,55 27,70 139,68

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

\+] OPQRS

Eredménytáblázat

^ ] OP$QR S

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 13,10 13,65 08,63 28,33 06,55

b2 15,05 16,93 09,98 31,08

b3 23,83 22,13 12,70 12,88

b4 28,10 32,53 13,53 08,65

2,12 bármely két kezelés (kombináció) között 2,99 a különbségek között 1,06 _/` a2bcd2e f7a8`:gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` mnD` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 1,06 nD` a2bcd2e f7a8`7gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m_/` a8bcd2e változatainak átlagában 1,67 k@f7j b` r ji i7a s$_/` a2bcd2e q7h8r tKd=i cLgh=i ` je k8` k@f:le l ` ` m nD` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b 1,67 k@f7j b` r ji i7a s$nD` a2bcd2e q7h8r td=i cLgh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m _/` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b

23. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te íszk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

szem tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 4,1 3,7 3,1 4,2 3,8 4,5 1,8 1,6 2,1 4,3 6,4 6,8 6,6 5,7 4,8 5,5 6,0 5,8 2,9 3,5 2,3 14,60 14,20 11,40 6,2 6,6 8,7 14,80 12,20 11,60 2,6 3,4 3,3 23,60 18,10 22,00 14,40 15,20 15,10 20,60 21,20 18,70 3,8 5,2 4,8 31,30 36,70 31,40 2,1 1,9 1,9

I. 3,6 4,6 1,9 5,5 4,9 4,1 3,1 11,50 8,5 10,30 2,8 23,10 11,40 17,80 4,5 28,80 1,8

átlag 3,63 4,28 1,85 5,75 5,50 5,35 2,95 12,930 7,50 12,230 3,03 21,700 14,030 19,580 4,58 32,050 1,93

CV % 11,35 08,41 11,25 19,29 15,21 16,04 16,95 13,24 17,11 15,47 12,77 11,48 12,73 08,14 12,92 10,37 06,54

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

NOPQRS

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk T U VW$X&YZ

[ U VWX&YZ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 4649,33 67 10,43 3 4544,59 16 233,84 1 4310,75 15 1900,20 3 1707,43 3 703,13 9 94,31 48

MQ

284,04 233,84 287,38 633,40 569,14 78,13 1,96

F

144,57 119,02 146,27 322,39 289,68 39,76

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

\+] OPQRS

Eredménytáblázat

^ ] OP$QR S

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 3,63 4,28 1,85 5,75 1,93

(adag) b2 b3 5,50 7,50 5,35 12,230 2,95 3,03 12,930 21,700

b4 14,030 19,580 4,58 32,050

1,99 bármely két kezelés (kombináció) között 2,82 a különbségek között 1,00 _/` a2bcd2e f7a8`:gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` mnD` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 1,00 nD` a2bcd2e f7a8`7gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m_/` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 1,57 k@f7j b` r ji i7a s$_/` a2bcd2e q7h8r tKd=i cLgh=i ` je k8` k@f:le l ` ` m nD` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b 1,57 k@f7j b` r ji i7a s$nD` a2bcd2e q7h8r td=i cLgh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m _/` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b

24. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa ezerszemtömeg változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 36,8 35,6 32,0 35,6 37,6 38,8 32,2 30,6 37,2 38,4 34,6 25,8 33,8 40,6 36,8 24,4 30,6

II. 37,4 36,8 31,4 35,9 38,2 37,0 33,4 30,0 35,8 38,8 35,0 25,2 34,4 39,0 36,4 24,2 32,4

ezerszemtömeg, g III. 38,2 35,4 33,0 35,8 38,9 36,4 32,8 29,2 36,5 37,8 33,4 26,2 35,2 40,4 36,2 23,8 32,2

IV. 36,6 36,5 32,8 36,2 37,0 38,6 31,8 30,2 38,0 37,8 33,6 26,1 35,8 39,6 35,8 23,6 31,2

átlag 37,5 36,08 32,30 35,88 37,93 37,70 32,55 30,00 36,88 38,20 34,15 25,83 34,80 39,90 36,30 24,00 31,60

CV % 1,93 1,89 2,29 0,70 2,15 3,14 2,15 1,96 2,56 1,28 2,26 1,74 2,53 1,85 1,15 1,52 2,69

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

NOPQRS

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk T U VW$X&YZ

[ U VWX&YZ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1254,61 67 0,00 3 1228,32 16 28,63 1 1199,69 15 774,12 3 28,69 3 396,88 9 26,29 48

MQ

F

76,77 140,19 *** 28,63 52,29 *** 79,98 146,05 *** 258,04 471,20 9,56 17,46 44,10 80,52 *** 0,55

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

\+] OPQRS

Eredménytáblázat

^ ] OP$QR S

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 37,25 36,08 32,30 35,88 31,60

b2 37,93 37,70 32,55 30,00

b3 36,88 38,20 34,15 25,83

b4 34,80 39,90 36,30 24,00

1,05 bármely két kezelés (kombináció) között 1,49 a különbségek között 0,53 _/` a2bcd2e f7a8`:gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` mnD` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 0,53 B tényez f7a8`7gh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m_/` a8bcd2e g7h2i ` je k8` k=o b7k8fh8` i k ph8q7k2b 0,83 k@f7j b` r ji i7a s$_/` a2bcd2e q7h8r tKd=i cLgh=i ` je k8` k@f:le l ` ` m nD` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b 0,83 k@f7j b` r ji i7a s$nD` a2bcd2e q7h8r td=i cLgh=i ` je k8` k@f7le l ` ` m _/` a2bcd2e s e=o b` u8d=o bd8fh8` i k ph8q7k2b

25. sz. melléklet Varianciatáblázatok az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem beltartalmi paraméterei változásának értékeléséhez (lásd még: 9. sz. táblázat):

NOPQRS

Varianciatáblázat (P) SQ FG 0,118 67 0,002 3 0,078 16 0,001 1 0,077 15 0,049 3 0,009 3 0,018 9 0,038 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

F

0,005 6,04 *** 0,001 0,93 0,005 6,39 *** 0,016 20,53 0,003 3,92 0,002 2,49 * 0,001

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

NOPQRS

Varianciatáblázat (K) SQ FG 0,146 67 0,003 3 0,065 16 0,007 1 0,059 15 0,039 3 0,016 3 0,005 9 0,078 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,004 0,007 0,004 0,013 0,005 0,001 0,002

F

2,53 4,15 2,42 7,86 3,27 0,32

** * * *** *

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

NOPQRS

Varianciatáblázat (Ca) SQ FG 0,069 67 0,005 3 0,007 16 0,000 1 0,007 15 0,001 3 0,003 3 0,003 9 0,057 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,001

F

0,36 0,13 0,38 0,21 0,75 0,31

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mg) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 895969,12 67 17875,00 3 597044,12 16 25720,68 1 571323,44 15 378804,69 3 74304,69 3 118214,06 9 281050,00 48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

MQ

F

37315,26 6,37 *** 25720,68 4,39 * 38088,23 6,51 *** 126268,23 21,57 24768,23 4,23 13134,90 2,24 * 5855,21

vwxyz{

Varianciatáblázat (Na) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 56272,74 67 338,07 3 51523,05 16 1755,19 1 49767,86 15 18017,55 3 16180,02 3 15570,29 9 4411,62 48

MQ

3220,19 1755,19 3317,86 6005,85 5393,34 1730,03 91,91

F

35,04 19,10 36,10 65,35 58,68 18,82

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Cu) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 127,74 67 0,85 3 90,40 16 3,48 1 68,92 15 39,08 3 13,63 3 34,21 9 36,49 48

MQ

F

5,65 7,43 *** 3,48 4,58 * 5,79 7,62 *** 13,03 17,13 4,54 5,98 3,80 5,00 *** 0,76

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Zn) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1540,77 67 62,94 3 725,80 16 12,22 1 713,58 15 290,17 3 197,05 3 226,37 9 752,03 48

MQ

45,36 12,22 47,57 96,72 65,68 25,15 15,67

F

2,90 0,78 3,04 6,17 4,19 1,61

** ** ** *

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mn) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1305,29 67 4,25 3 1206,84 16 34,52 1 1172,31 15 577,32 3 298,57 3 296,43 9 94,20 48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

MQ

75,43 34,52 78,15 192,44 99,52 32,94 1,96

F

38,43 17,59 39,82 98,06 50,71 16,78

*** *** ***

***

vwxyz{

Varianciatáblázat (B) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1,27 67 0,03 3 0,82 16 0,08 1 0,73 15 0,21 3 0,30 3 0,22 9 0,42 48

MQ

F

0,05 5,82 *** 0,08 9,27 ** 0,05 5,59 *** 0,07 8,13 0,10 11,57 0,02 2,75 * 0,01

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mo) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 0,464 67 0,011 3 0,260 16 0,006 1 0,254 15 0,037 3 0,184 3 0,033 9 0,192 48

MQ

F

0,016 4,07 0,006 1,56 0,017 4,24 0,012 3,09 0,061 15,35 0,004 0,92 0,004

*** *** * ***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Se) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 0,207 67 0,003 3 0,064 16 0,009 1 0,055 15 0,025 3 0,009 3 0,020 9 0,140 48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

MQ

0,004 0,009 0,004 0,008 0,003 0,002 0,003

F

1,37 3,11 + 1,25 2,87 * 1,06 0,77

26. sz. melléklet Varianciatáblázatok az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szalma beltartalmi paraméterei változásának értékeléséhez (lásd még: 10. sz. táblázat):

vwxyz{

Varianciatáblázat (P) SQ FG 0,131 67 0,000 3 0,115 16 0,004 1 0,111 15 0,051 3 0,023 3 0,037 9 0,016 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,007 0,004 0,007 0,017 0,008 0,004 0,000

F

21,21 10,56 21,92 50,17 22,67 12,25

*** ** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (K) SQ FG 18,53 67 0,24 3 15,29 16 0,30 1 14,99 15 8,60 3 2,56 3 3,83 9 2,99 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,96 0,30 1,00 2,87 0,85 0,43 0,06

F

15,36 4,90 16,05 46,06 13,69 6,84

*** * ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Ca) SQ FG 2,72 67 0,00 3 2,30 16 0,11 1 2,19 15 1,54 3 0,16 3 0,49 9 0,42 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,14 0,11 0,15 0,51 0,05 0,05 0,01

F

16,46 12,34 16,74 58,80 6,18 6,24

*** ** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mg) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG MQ 53825769,12 67 413769,12 3 44668144,12 16 2791759,01 9495119,12 1 9495119,12 35173025,00 15 2344868,33 19821050,00 3 6607016,67 14227750,00 3 4742583,33 1124225,00 9 124913,89 8743855,88 48 182163,66

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

F

15,33 52,12 12,87 36,27 26,03 0,69

*** *** *** *** ***

vwxyz{

Varianciatáblázat (Na) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 947432,10 67 134,89 3 921616,20 16 39145,20 1 882471,00 15 683534,07 3 90894,14 3 108042,79 9 25681,01 48

MQ

F

57601,01 107,66 *** 39145,20 73,17 *** 58831,40 109,96 *** 227844,69 425,86 30298,05 56,63 12004,75 22,44 *** 535,02

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Cu) SQ FG 95,70 67 0,72 3 88,77 16 0,90 1 87,87 15 52,07 3 8,89 3 26,91 9 6,20 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

F

5,55 42,92 *** 0,90 6,93 * 5,86 45,32 *** 17,36 134,27 2,96 22,93 2,99 23,13 *** 0,13

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Zn) SQ FG 2605,05 67 37,51 3 2000,57 16 82,56 1 1918,01 15 1135,68 3 373,07 3 409,26 9 566,97 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

MQ

125,04 82,56 127,87 378,56 124,36 45,47 11,81

F

10,59 6,99 10,83 32,05 10,53 3,85

*** * ***

**

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mn) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 19501,80 67 363,50 3 17772,57 16 2080,99 1 15691,57 15 9155,44 3 4819,37 3 1716,76 9 1365,73 48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

MQ

F

1110,79 39,04 *** 2080,99 73,14 *** 1046,10 36,77 *** 3051,81 107,26 1606,46 56,46 190,75 6,70 *** 28,45

vwxyz{

Varianciatáblázat (B) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1676,69 67 7,79 3 1491,25 16 221,57 1 1269,68 15 55,74 3 1085,48 3 128,46 9 177,65 48

MQ

93,20 221,57 84,65 18,58 361,83 14,27 3,70

F

25,18 59,87 22,87 5,02 97,76 3,86

*** *** ***

**

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Mo) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 2,79 67 0,00 3 2,34 16 0,12 1 2,22 15 0,70 3 1,00 3 0,52 9 0,45 48

MQ

0,15 0,12 0,15 0,23 0,33 0,06 0,01

F

15,73 13,18 15,90 25,18 35,71 6,21

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

vwxyz{

Varianciatáblázat (Se) összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk A tény. (trágyaszer) B tény. (adag) A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 1,079 67 0,013 3 0,776 16 0,132 1 0,644 15 0,518 3 0,100 3 0,026 9 0,290 48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

MQ

F

0,048 8,02 *** 0,132 21,85 *** 0,043 7,10 *** 0,173 28,54 *** 0,033 5,52 ** 0,003 0,48 0,006

27. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj ammónium-N tartalom változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

ammónium-N, mg/kg II. III. IV. 2,65 2,97 2,19 2,06 3,10 2,50 2,89 2,25 2,36 2,53 2,51 3,06 3,09 2,57 3,60 2,80 2,57 2,65 3,19 3,03 2,54 3,51 3,12 3,65 3,60 3,60 3,71 2,85 3,57 3,63 3,06 2,53 2,51 3,83 4,42 4,59 4,63 3,83 3,65 4,03 3,70 5,30 3,09 3,60 3,35 7,04 7,83 8,63 2,39 2,59 3,01

I. 2,71 3,18 2,46 2,92 2,50 2,90 2,63 3,60 4,44 3,50 3,30 3,54 4,00 3,65 2,64 8,75 2,62

átlag 2,63 2,71 2,49 2,76 2,94 2,73 2,85 3,47 3,84 3,39 2,85 4,10 4,03 4,17 4,17 8,06 2,65

CV % 12,34 19,52 11,25 10,07 17,44 05,42 10,97 06,93 10,55 10,69 13,81 12,04 10,59 18,51 12,94 09,86 09,77

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

|}~€

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ‚ ƒ „…$†&‡ˆ

‰ ƒ „…†&‡ˆ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 120,10 67 0,49 3 110,15 16 2,77 1 107,37 15 27,50 3 45,22 3 34,65 9 9,47 48

MQ

6,88 2,77 7,16 9,17 15,07 3,85 0,20

F

34,90 14,06 36,29 46,48 76,42 19,52

*** * ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Š+‹ }~€

Eredménytáblázat

Œ ‹ }~$€ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 2,63 2,71 2,49 2,76 2,65

b2 2,94 2,73 2,85 3,47

b3 3,84 3,39 2,85 4,10

b4 4,03 4,17 3,17 8,06

0,63 bármely két kezelés (kombináció) között 0,89 a különbségek között 0,32 /Ž 2‘’2“ ”78Ž:•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›œDŽ 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,32 œDŽ 2‘’2“ ”78Ž7•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›/Ž 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,50 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$/Ž 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢K’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”:š“ š Ž Ž › œDŽ 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,50 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$œDŽ 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž › /Ž 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2

28. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj ammónium-N tartalom változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

ammónium-N, mg/kg II. III. IV. 2,33 2,57 2,00 1,87 2,60 2,23 2,45 1,78 1,98 2,12 2,00 2,89 2,35 2,42 2,40 2,23 2,60 2,11 2,20 1,88 2,40 3,11 3,05 3,48 2,80 3,00 3,50 2,65 2,74 2,80 2,56 2,10 1,90 3,11 3,85 4,01 3,98 3,34 2,87 3,63 3,19 3,92 2,87 3,14 2,40 6,38 5,84 5,69 2,33 2,16 2,22

I. 2,50 2,30 2,02 2,48 1,96 2,70 2,15 2,89 3,25 3,21 2,70 3,05 3,68 3,54 2,56 6,65 1,87

átlag 2,35 2,25 2,06 2,37 2,28 2,41 2,16 3,13 3,14 2,85 2,32 3,51 3,47 3,57 2,74 6,14 2,15

CV % 10,82 13,33 13,70 16,89 9,51 11,80 9,93 7,97 9,68 8,69 16,29 14,14 13,74 8,43 12,00 7,35 9,16

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

|}~€

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ‚ ƒ „…$†&‡ˆ

‰ ƒ „…†&‡ˆ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 67,76 67 0,05 3 62,24 16 2,27 1 59,97 15 18,39 3 27,90 3 13,68 9 5,47 48

MQ

3,89 2,27 4,00 6,13 9,30 1,52 0,11

F

34,11 19,89 35,06 53,76 81,55 13,33

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Š+‹ }~€

Eredménytáblázat

Œ ‹ }~$€ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 2,35 2,25 2,06 2,37 2,15

b2 2,28 2,41 2,16 3,13

b3 3,14 2,85 2,32 3,51

b4 3,47 3,57 2,74 6,14

0,48 bármely két kezelés (kombináció) között 0,68 a különbségek között 0,24 /Ž 2‘’2“ ”78Ž:•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›œDŽ 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,24 œDŽ 2‘’2“ ”78Ž7•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›/Ž 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,38 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$/Ž 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢K’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”:š“ š Ž Ž › œDŽ 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,38 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$œDŽ 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž › /Ž 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2

29. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj nitrát-N tartalom változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 02,25 02,92 04,21 06,59 04,25 06,25 04,50 09,34 03,98 14,25 05,92 27,08 11,40 31,21 08,48 55,10 02,72

II. 02,32 03,89 03,60 04,98 03,86 09,25 05,92 12,25 05,40 12,89 07,98 29,83 13,64 25,24 10,12 51,80 02,10

nitrát-N, mg/kg III. 02,29 03,25 03,55 08,01 03,70 07,89 05,57 11,78 05,92 11,58 06,80 33,07 13,06 24,38 08,63 49,43 02,29

IV. 02,98 02,75 04,83 07,57 03,35 08,46 04,75 10,81 04,98 15,18 05,64 33,83 11,43 27,84 09,14 37,40 01,80

átlag 02,46 03,20 04,05 06,79 03,79 07,96 05,19 11,05 05,07 13,48 06,59 30,95 12,38 27,17 09,09 48,43 02,23

CV % 14,14 15,71 14,87 19,79 09,85 15,96 12,92 11,64 16,22 11,69 15,99 10,05 09,22 11,30 08,15 15,93 17,30

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

|}~€

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ‚ ƒ „…$†&‡ˆ

‰ ƒ „…†&‡ˆ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 10230,10 67 4,70 3 9956,31 16 385,93 1 9570,38 15 3552,43 3 3858,84 3 2159,11 9 269,09 48

MQ

622,27 385,93 638,03 1184,14 1286,28 239,90 5,61

F

111,00 68,84 113,81 211,23 229,45 42,79

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Š+‹ }~€

Eredménytáblázat

Œ ‹ }~$€ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 2,46 3,20 4,05 9,79 2,23

b2 03,79 07,96 05,19 11,05

b3 05,07 13,48 06,59 30,95

b4 12,38 27,17 09,09 48,43

3,37 bármely két kezelés (kombináció) között 4,76 a különbségek között 1,68 /Ž 2‘’2“ ”78Ž:•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›œDŽ 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 1,68 œDŽ 2‘’2“ ”78Ž7•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›/Ž 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 2,66 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$/Ž 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢K’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”:š“ š Ž Ž › œDŽ 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 2,66 a kontr ˜— —7 ¡$œDŽ 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž › /Ž 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2

30. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj nitrát-N tartalom változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 02,10 02,54 03,52 05,12 03,60 04,85 03,90 08,75 03,56 10,52 04,50 19,88 05,60 12,91 06,84 28,10 01,88

II. 02,01 02,99 02,88 04,70 03,65 07,60 04,21 11,87 03,95 08,91 05,02 15,61 07,95 14,60 05,90 32,05 02,00

nitrát-N, mg/kg III. 01,78 02,84 02,79 06,50 02,98 06,52 04,75 11,40 04,04 10,20 05,40 22,33 08,10 17,24 04,77 26,90 01,59

IV. 02,30 02,56 02,90 06,80 02,74 06,80 03,99 10,18 04,70 09,80 04,80 21,80 06,60 15,50 06,66 34,11 01,75

átlag 02,05 02,73 03,02 05,78 03,24 06,44 04,21 10,55 04,06 09,86 04,93 19,91 07,06 15,06 06,04 30,29 01,81

CV % 10,53 08,04 11,09 17,76 13,97 17,94 09,05 13,23 11,65 07,07 07,69 15,33 16,79 11,99 15,57 11,11 09,75

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

|}~€

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ‚ ƒ „…$†&‡ˆ

‰ ƒ „…†&‡ˆ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 3690,47 67 8,11 3 3594,58 16 166,37 1 3428,21 15 1616,37 3 1128,76 3 683,08 9 87,78 48

MQ

224,66 166,37 228,55 538,79 376,25 75,90 1,83

F

122,85 90,97 124,97 294,62 205,74 41,50

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Š+‹ }~€

Eredménytáblázat

Œ ‹ }~$€ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 2,05 2,73 3,02 5,78 1,81

b2 3,24 6,44 4,21 10,55

b3 4,06 9,86 4,93 19,91

b4 7,06 15,06 6,04 30,29

1,92 bármely két kezelés (kombináció) között 2,72 a különbségek között 0,96 /Ž 2‘’2“ ”78Ž:•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›œDŽ 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,96 œDŽ 2‘’2“ ”78Ž7•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›/Ž 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 1,52 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$/Ž 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢K’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”:š“ š Ž Ž › œDŽ 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 1,52 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$œDŽ 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž › /Ž 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2

31. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj összes-N tartalom változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 0,051 0,066 0,062 0,055 0,059 0,066 0,085 0,073 0,095 0,088 0,100 0,077 0,132 0,103 0,143 0,098 0,055

II. 0,051 0,062 0,066 0,059 0,073 0,070 0,062 0,075 0,084 0,095 0,095 0,100 0,121 0,106 0,158 0,148 0,048

összes-N, % III. 0,055 0,048 0,067 0,051 0,062 0,066 0,070 0,093 0,090 0,070 0,070 0,088 0,143 0,132 0,128 0,103 0,048

IV. 0,055 0,044 0,081 0,052 0,062 0,088 0,074 0,082 0,077 0,070 0,073 0,078 0,136 0,106 0,117 0,092 0,047

átlag 0,053 0,055 0,069 0,054 0,064 0,073 0,073 0,081 0,087 0,081 0,085 0,086 0,133 0,112 0,137 0,110 0,050

CV % 04,36 19,26 12,01 06,62 09,63 14,49 13,15 11,19 08,98 15,77 17,99 12,50 06,92 12,15 13,08 23,19 07,47

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

|}~€

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ‚ ƒ „…$†&‡ˆ

‰ ƒ „…†&‡ˆ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 0,052 67 0,001 3 0,045 16 0,005 1 0,041 15 0,001 3 0,037 3 0,003 9 0,006 48

MQ

0,003 0,005 0,003 0,000 0,012 0,000 0,000

F

21,145 34,118 20,280 2,449 92,464 2,162

*** *** ***

*

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Š+‹ }~€

Eredménytáblázat

Œ ‹ }~$€ 

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 0,053 0,055 0,069 0,054 0,050

b2 0,064 0,073 0,073 0,081

b3 0,087 0,081 0,085 0,086

b4 0,133 0,112 0,137 0,110

0,016 bármely két kezelés (kombináció) között 0,023 a különbségek között 0,008 /Ž 2‘’2“ ”78Ž:•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›œDŽ 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™ k átlagában 0,008 œDŽ 2‘’2“ ”78Ž7•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž ›/Ž 8‘’2“ •7–2— Ž ˜“ ™8Ž ™= 7™8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,013 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$/Ž 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢K’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”:š“ š Ž Ž › œDŽ 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — ™ ž–8Ÿ7™2 0,013 ™@”7˜ Ž   ˜— —7 ¡$œDŽ 2‘’2“ Ÿ7–8  ¢’=— ‘L•–=— Ž ˜“ ™8Ž ™@”7š“ š Ž Ž › /Ž 2‘’2“ ¡ “= Ž £8’= ’8”–8Ž — agában

32. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj összes-N tartalom változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 0,041 0,044 0,033 0,036 0,040 0,051 0,060 0,063 0,061 0,050 0,059 0,066 0,081 0,088 0,100 0,079 0,035

II. 0,032 0,050 0,034 0,033 0,052 0,049 0,044 0,045 0,052 0,066 0,060 0,058 0,077 0,081 0,099 0,066 0,032

összes-N, % III. 0,035 0,039 0,045 0,027 0,039 0,049 0,049 0,070 0,052 0,055 0,055 0,071 0,069 0,090 0,087 0,070 0,029

IV. 0,030 0,028 0,045 0,039 0,034 0,055 0,050 0,059 0,049 0,055 0,068 0,060 0,080 0,077 0,070 0,084 0,030

átlag 0,035 0,040 0,039 0,034 0,041 0,051 0,051 0,059 0,054 0,057 0,061 0,064 0,077 0,084 0,089 0,075 0,032

CV % 13,90 23,16 16,95 15,18 18,50 05,55 13,21 17,78 09,71 11,96 09,00 09,27 07,09 07,21 15,70 11,00 08,40

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

¤¥¦§¨©

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ª « ¬­$®&¯°

± « ¬­®&¯°

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 0,023 67 0,000 3 0,020 16 0,002 1 0,018 15 0,001 3 0,016 3 0,001 9 0,002 48

MQ

F

0,001 25,041 *** 0,002 47,310 *** 0,001 23,557 *** 0,000 4,189 0,005 107,691 0,000 1,968 + 0,000

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

²+³ ¥¦§¨©

Eredménytáblázat

´ ³ ¥¦$§¨ ©

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 0,035 0,040 0,039 0,034 0,032

b2 0,041 0,051 0,051 0,059

b3 0,054 0,057 0,061 0,064

b4 0,077 0,084 0,089 0,075

0,010 bármely két kezelés (kombináció) között 0,014 a különbségek között 0,005 µ/¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,005 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,008 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º k átlagában 0,008 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

33. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj szervesanyag tartalom változásának értékeléséhez (1999):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 0,71 0,89 0,77 0,77 0,89 0,81 0,96 0,66 1,09 0,89 1,30 0,83 1,50 1,22 2,16 0,89 0,60

II. 0,69 0,85 0,65 0,68 0,81 0,82 0,87 0,63 1,23 1,04 1,12 0,80 1,18 1,22 2,01 0,77 0,59

szervesanyag, % III. 0,74 0,70 0,78 0,57 0,74 0,91 0,79 0,67 1,12 0,99 1,24 0,74 1,23 1,60 1,88 0,84 0,72

IV. 0,74 0,65 0,80 0,65 0,70 0,93 0,77 0,70 1,23 0,96 1,09 0,77 1,48 1,39 1,65 0,82 0,67

átlag 0,72 0,77 0,75 0,67 0,79 0,87 0,85 0,67 1,17 0,97 1,19 0,79 1,35 1,36 1,93 0,83 0,65

CV % 03,40 14,96 09,04 12,38 10,63 07,07 10,21 04,34 06,27 06,47 08,35 04,93 12,32 13,29 11,23 05,98 09,52

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

¤¥¦§¨©

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ª « ¬­$®&¯°

± « ¬­®&¯°

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 7,90 67 0,04 3 7,37 16 0,42 1 6,95 15 1,58 3 4,00 3 1,37 9 0,50 48

MQ

F

0,46 44,39 *** 0,42 40,19 *** 0,46 44,67 *** 0,53 50,82 1,33 128,42 0,15 14,70 *** 0,01

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

²+³ ¥¦§¨©

Eredménytáblázat

´ ³ ¥¦$§¨ ©

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 0,72 0,77 0,75 0,67 0,65

b2 0,79 0,87 0,85 0,67

b3 1,17 0,97 1,19 0,79

b4 1,35 1,36 1,93 0,83

0,14 bármely két kezelés (kombináció) között 0,20 a különbségek között 0,07 µ/¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,07 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,11 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,11 a kon¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

34. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj szervesanyag tartalom változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 0,44 0,52 0,44 0,48 0,49 0,55 0,52 0,43 0,54 0,57 0,62 0,59 0,61 0,67 0,91 0,81 0,43

II. 0,43 0,51 0,43 0,44 0,63 0,47 0,53 0,51 0,62 0,62 0,79 0,54 0,56 0,70 0,66 0,61 0,46

szervesanyag, % III. 0,46 0,47 0,50 0,48 0,50 0,51 0,56 0,52 0,61 0,61 0,69 0,62 0,66 0,66 0,76 0,77 0,42

IV. 0,61 0,49 0,47 0,45 0,44 0,61 0,53 0,45 0,51 0,62 0,71 0,56 0,62 0,78 0,84 0,49 0,38

átlag 0,49 0,50 0,46 0,46 0,52 0,54 0,54 0,48 0,57 0,61 0,70 0,58 0,61 0,70 0,79 0,67 0,42

CV % 17,37 04,46 06,87 04,46 15,73 11,16 03,24 09,27 09,39 03,93 09,96 06,06 06,72 07,74 13,57 22,07 07,82

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

¤¥¦§¨©

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ª « ¬­$®&¯°

± « ¬­®&¯°

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 0,89 67 0,00 3 0,68 16 0,09 1 0,59 15 0,06 3 0,46 3 0,06 9 0,21 48

MQ

F

0,04 9,79 *** 0,09 20,25 *** 0,04 9,10 *** 0,02 4,95 ** 0,15 35,81 *** 0,01 1,57 0,00

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

²+³ ¥¦§¨©

Eredménytáblázat A tényez (trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 0,49 0,50 0,46 0,46 0,42

b2 0,52 0,54 0,54 0,48

b3 0,57 0,61 0,70 0,58

b4 0,61 0,70 0,79 0,67

0,09 bármely két kezelés (kombináció) között 0,13 a különbségek között 0,05 A tényez ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,05 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,07 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 0,07 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

35. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj P2O5 tartalom változásának értékeléséhez (1999): Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 193 136 116 193 201 181 134 216 221 296 196 421 357 315 147 672 143

II. 164 172 163 191 193 200 166 314 211 227 145 362 211 395 185 611 141

P2O5, mg/kg III. 148 196 164 226 178 225 185 285 293 234 172 361 296 342 143 595 131

IV. 151 175 122 244 181 198 138 276 205 258 137 475 285 307 202 723 175

átlag 164,00 169,75 141,25 213,50 188,25 201,00 155,75 272,75 232,50 253,75 162,50 404,75 287,25 339,75 169,25 650,25 147,50

CV % 12,53 14,67 18,27 12,13 05,68 09,02 15,50 15,09 17,58 12,27 16,55 13,49 20,85 11,70 17,07 09,04 12,93

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

¤¥¦§¨©

Varianciatáblázat SQ FG 1106419,22 67 1227,57 3 1042632,97 16 39854,99 1 1002777,98 15 448430,42 3 ± « ¬­®&¯° 332462,05 3 A*B kölcsönh. 221885,52 9 hiba 62558,68 48 összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ª « ¬­$®&¯°

MQ

F

65164,56 50,00 *** 39854,99 30,58 *** 66851,87 51,29 *** 149476,81 114,69 110820,68 85,03 24653,95 18,92 *** 1301,31

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat

§¨ ©

A tén (trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 164,00 169,75 141,25 213,50 147,50

²+³ ¥¦§¨© (adag) b2 b3 188,25 232,50 201,00 253,75 155,75 162,50 272,75 404,75

b4 287,25 339,75 169,25 650,25

51,31 bármely két kezelés (kombináció) között 72,56 a különbségek között 25,66 µ/¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 25,66 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 40,56 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ ban 40,56 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

36. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj P2O5 tartalom változásának értékeléséhez (2000): Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 077,0 072,8 070,1 097,0 084,2 079,2 079,1 083,2 106,0 122,0 083,9 120,0 112,0 093,3 075,0 225,0 073,4

II. 093,4 071,8 066,3 090,4 103,0 101,5 081,5 088,9 085,4 115,3 076,4 145,5 097,5 116,0 082,5 305,0 079,1

P2O5, mg/kg III. 082,5 068,1 054,6 088,5 093,0 084,8 050,5 101,5 091,3 085,3 066,8 133,0 151,0 131,0 082,8 240,0 065,2

IV. 076,0 078,6 077,1 080,7 080,0 107,0 066,2 096,2 099,4 108,0 081,0 152,0 116,0 113,0 053,1 161,0 056,6

átlag 082,23 072,83 067,03 089,15 090,05 093,13 069,33 092,45 095,53 107,65 077,03 137,63 119,13 113,33 073,35 232,75 068,58

CV % 09,70 05,97 14,05 07,52 11,32 14,22 2053 08,70 09,46 14,83 09,72 10,28 19,05 13,68 19,05 25,39 14,31

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

Varianciatáblázat ¦§¨© Té SQ FG összes 118760,12 67 ismétlés 1246,77 3 kezelés 101073,80 16 kont.-komb. 3905,67 1 kombinációk 97168,13 15 ª « ¬­$®&¯° 36230,16 3 ± « ¬­®&¯° 30385,96 3 A*B kölcsönh. 30552,01 9 hiba 16439,56 48

MQ

6317,11 3905,67 6477,88 12076,72 10128,65 3394,67 342,49

F

18,44 11,40 18,91 35,26 29,57 9,91

*** ** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

²+³ ¥¦§¨©

Eredménytáblázat

´ ³ ¥¦$§¨ ©

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 82,23 72,83 67,03 89,15 68,58

b2 90,05 93,13 69,33 92,45

b3 095,53 107,65 077,03 137,63

b4 119,13 113,33 073,35 232,75

26,30 bármely két kezelés (kombináció) között 37,20 a különbségek között 13,15 µ/¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 13,15 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 20,79 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 20,79 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

37. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj K2O tartalom változásának értékeléséhez (1999): Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 099 162 083 099 103 205 107 145 221 432 106 126 311 811 147 245 076

II. 089 167 094 095 126 326 103 135 176 502 152 197 358 700 186 212 080

K2O, mg/kg III. 113 198 090 104 165 227 111 097 180 455 175 165 282 786 211 278 072

IV. 105 186 089 094 121 338 087 108 203 510 118 164 267 862 177 259 075

átlag 101,50 178,25 089,00 098,00 128,75 274,00 102,00 121,25 195,00 474,75 137,75 163,00 304,50 789,75 180,25 248,50 075,75

CV % 09,97 09,39 05,11 04,64 20,28 24,73 10,31 18,54 10,78 07,88 22,91 17,82 13,16 08,57 14,66 11,20 04,36

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

¤¥¦§¨©

Varianciatáblázat SQ FG 2104524,47 67 2797,76 3 2051531,47 16 82897,99 1 1968633,48 15 921394,92 3 ± « ¬­®&¯° 655833,55 3 A*B kölcsönh. 391405,02 9 hiba 50195,24 48 összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ª « ¬­$®&¯°

MQ

128220,72 82897,99 131242,23 307131,64 218611,18 43489,45 1045,73

F

122,61 79,27 125,50 293,70 209,05 41,59

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat

´ ³ ¥¦$§¨ ©

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

b1 101,50 178,25 89,00 98,00 75,75

²+³ ¥¦§¨© (adag) b2 b3 128,75 195,00 274,00 474,75 102,00 137,75 121,25 163,00

b4 304,50 789,75 180,25 248,50

45,96 bármely két kezelés (kombináció) között 65,00 a különbségek között 22,98 µ/¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶:½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ ÃÄD¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 22,98 ÄD¶ ·2¸¹º2» ¼7·8¶7½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ õ/¶ ·8¸¹º2» ½7¾2¿ ¶ À» Á8¶ Á=Å ¸7Á8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 36,34 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$µ/¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È ÊKº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼:»  ¶ ¶ à ÄD¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸ 36,34 Á@¼7À ¸¶ È À¿ ¿7· É$ÄD¶ ·2¸¹º2» Ç7¾8È Êº=¿ ¹L½¾=¿ ¶ À» Á8¶ Á@¼7»  ¶ ¶ à µ/¶ ·2¸¹º2» É »=Å ¸¶ Ë8º=Å ¸º8¼¾8¶ ¿ Á ƾ8Ç7Á2¸

38. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben felhasznált talaj K2O tartalom változásának értékeléséhez (2000): Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 75,2 81,7 77,0 62,1 75,7 71,3 71,1 74,4 73,3 86,2 66,0 64,3 80,6 111,00 75,8 76,4 66,1

II. 83,3 76,6 71,1 68,5 79,4 81,0 69,5 72,6 75,4 91,2 64,5 58,3 77,6 135,00 74,1 91,5 78,7

K2O, mg/kg III. 70,5 60,2 69,4 59,4 79,4 77,3 80,4 61,2 80,8 83,8 68,9 73,3 84,6 119,00 61,7 80,6 70,5

IV. 83,5 64,6 68,4 79,8 81,9 88,4 70,3 77,3 71,2 75,6 81,2 75,7 89,2 140,00 83,2 70,8 75,4

átlag 78,13 70,78 71,48 67,45 79,10 79,50 72,83 71,38 75,18 84,20 70,15 67,90 83,00 126,250 73,70 79,83 72,68

CV % 08,17 14,21 05,38 13,45 03,23 09,00 06,99 09,88 05,49 07,73 10,82 11,88 06,06 10,73 12,11 10,97 07,61

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ÌÍÎÏÐÑ

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk Ò Ó ÔÕ$Ö&×Ø

Ù Ó ÔÕÖ&×Ø

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 14423,21 67 380,96 3 11572,60 16 113,95 1 11458,65 15 3600,21 3 3457,61 3 4400,83 9 2469,65 48

MQ

723,29 113,95 763,91 1200,07 1152,54 488,98 51,45

F

14,06 *** 2,21 14,85 *** 23,32 22,40 9,50 ***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Ú+Û ÍÎÏÐÑ

Eredménytáblázat

Û ÍÎ$ÏÐ Ñ

A (trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 78,13 70,78 71,48 67,45 72,68

b2 79,10 79,50 72,83 71,38

b3 75,18 84,20 70,15 67,90

b4 83,00 126,250 73,70 79,83

10,19 bármely két kezelés (kombináció) között 14,42 a különbségek között 05,10 Ü/Ý Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý:äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êëDÝ Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 05,10 ëDÝ Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý7äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êÜ/Ý Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 08,06 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$Ü/Ý Þ2ßàá2â î7å8ï ñKá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã:éâ é Ý Ý ê ëDÝ Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 08,06 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$ëDÝ Þ2ßàá2â î7å8ï ñá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý ê Ü/Ý Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß

39. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változásának értékeléséhez:

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

száraz tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 25,3 24,9 19,8 24,5 24,4 18,8 23,7 22,4 19,6 22,3 23,5 18,2 23,1 21,6 20,5 28,9 26,9 21,8 22,3 24,3 18,7 19,2 18,9 12,8 18,7 18,6 17,5 23,0 20,0 21,3 21,7 22,2 19,0 00,8 01,0 00,6 02,6 03,3 03,3 02,3 02,2 01,8 22,5 18,3 17,4 00,0 00,0 00,0 12,0 14,5 12,2

I. 22,9 27,7 22,3 22,2 23,7 23,9 24,3 19,0 14,5 22,0 21,0 00,0 04,2 01,6 16,3 00,0 13,6

átlag 23,23 23,85 22,00 21,55 22,23 25,38 22,40 17,48 17,33 21,58 20,98 00,60 03,35 01,98 18,63 00,00 13,08

CV % 10,82 15,51 07,83 10,72 06,52 12,40 11,79 17,85 11,31 05,84 06,70 72,01 19,57 16,73 14,55 09,08

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ÌÍÎÏÐÑ

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk Ò Ó ÔÕ$Ö&×Ø

Ù Ó ÔÕÖ&×Ø

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 5311,91 67 87,38 3 5090,23 16 41,82 1 5048,41 15 1065,01 3 2865,75 3 1117,65 9 134,30 48

MQ

318,14 41,82 336,56 355,00 955,25 124,18 2,80

F

113,70 14,95 120,29 126,88 341,41 44,38

*** *** ***

***

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Ú+Û ÍÎÏÐÑ

Eredménytáblázat

ó Û ÍÎ$ÏÐ Ñ

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 23,23 23,85 22,00 21,55 13,08

b2 22,23 25,38 22,40 17,48

b3 17,33 21,58 20,98 00,60

b4 03,35 01,98 18,63 00,00

2,38 bármely két kezelés (kombináció) között 3,36 a különbségek között 1,19 Ü/Ý Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý:äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êëDÝ Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 1,19 ëDÝ Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý7äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êÜ/Ý Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 1,88 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$Ü/Ý Þ2ßàá2â î7å8ï ñKá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã:éâ é Ý Ý ê ëDÝ Þ2ßàá2â szintjeinek átlagában 1,88 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$ëDÝ Þ2ßàá2â î7å8ï ñá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý ê Ü/Ý Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß

40. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változásának értékeléséhez:

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 7,5 7,6 6,5 10,90 9,8 7,4 8,3 8,9 6,4 3,2 3,3 2,6 6,1 4,9 5,0 8,1 7,5 5,7 5,9 6,3 5,4 2,8 2,2 1,9 3,4 4,3 3,8 5,4 3,7 4,7 4,2 4,8 3,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,8 2,2 1,2 0,0 0,0 0,0 5,7 4,6 4,0

I. 6,9 11,60 7,4 4,5 5,2 6,3 6,1 2,6 2,8 5,0 4,7 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 5,2

átlag 7,13 9,93 7,75 3,40 5,30 6,90 5,93 2,38 3,58 4,70 4,23 0,00 0,00 0,00 1,93 0,00 4,88

CV % 07,28 18,53 14,08 23,41 10,33 15,88 06,52 16,97 17,75 15,44 17,33 37,31 15,11

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ÌÍÎÏÐÑ

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk Ò Ó ÔÕ$Ö&×Ø

Ù Ó ÔÕÖ&×Ø

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 611,56 67 8,90 3 582,13 16 3,25 1 578,88 15 149,52 3 379,25 3 50,11 9 20,53 48

MQ

F

36,38 85,08 *** 3,25 7,61 ** 38,59 90,25 *** 49,84 116,55 126,42 295,64 5,57 13,02 *** 0,43

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Ú+Û ÍÎÏÐÑ

Eredménytáblázat

ó Û ÍÎ$ÏÐ Ñ

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 7,13 9,93 7,75 3,40 4,88

b2 5,30 6,90 5,93 2,38

b3 3,58 4,70 4,23 0,00

b4 0,00 0,00 1,93 0,00

0,93 bármely két kezelés (kombináció) között 1,31 a különbségek között 0,46 Ü/Ý Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý:äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êëDÝ Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý ainak átlagában 0,46 ëDÝ Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý7äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êÜ/Ý Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 0,73 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$Ü/Ý Þ2ßàá2â î7å8ï ñKá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã:éâ é Ý Ý ê ëDÝ Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 0,73 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$ëDÝ Þ2ßàá2â î7å8ï ñá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý ê Ü/Ý Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý lagában

41. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változásának értékeléséhez:

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

szem tömeg, g/tenyészedény II. III. IV. 4,0 4,7 4,4 8,0 6,8 6,0 5,5 5,9 4,2 1,8 1,8 1,4 4,3 3,6 3,8 6,3 6,0 4,4 3,1 4,0 2,8 1,7 0,9 0,5 2,5 2,9 2,8 3,3 2,4 2,7 1,9 2,2 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1 1,1 0,6 0,0 0,0 0,0 5,7 3,5 2,6

I. 5,2 8,4 4,7 2,5 3,2 4,7 3,1 1,3 2,1 3,1 2,5 0,0 0,0 0,0 0,9 0,0 3,4

átlag 4,58 7,30 5,08 1,88 3,73 5,35 3,25 1,10 2,58 2,88 2,08 0,00 0,00 0,00 0,93 0,00 3,80

CV % 11,06 15,09 15,12 24,39 12,28 17,57 15,99 46,95 13,96 14,02 16,87 25,54 34,98

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ÌÍÎÏÐÑ

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk Ò Ó ÔÕ$Ö&×Ø

Ù Ó ÔÕÖ&×Ø

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 321,50 67 3,98 3 303,10 16 5,94 1 297,16 15 82,28 3 177,97 3 36,91 9 14,42 48

MQ

F

18,94 63,07 *** 5,94 19,78 *** 19,81 65,95 *** 27,43 91,30 59,32 197,50 4,10 13,65 *** 0,30

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Ú+Û ÍÎÏÐÑ

Eredménytáblázat

ó Û ÍÎ$ÏÐ Ñ

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 4,58 7,30 5,08 1,88 3,80

b2 3,73 5,35 3,25 1,10

b3 2,58 2,88 2,08 0,00

b4 0,00 0,00 0,93 0,00

0,78 bármely két kezelés (kombináció) között 1,10 a különbségek között 0,39 Ü/Ý Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý:äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êëDÝ Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 0,39 ëDÝ Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý7äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êÜ/Ý Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 0,62 a kontroll és A t Þ2ßàá2â î7å8ï ñKá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã:éâ é Ý Ý ê ëDÝ Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 0,62 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$ëDÝ Þ2ßàá2â î7å8ï ñá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý ê Ü/Ý Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß

42. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változásának értékeléséhez:

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

kalász szám, db/tenyészedény II. III. IV. 32 34 23 32 34 30 33 29 26 18 16 14 24 20 18 33 30 31 30 34 26 12 09 06 16 19 17 16 15 18 16 18 17 00 00 00 00 00 00 00 00 00 12 14 05 00 00 00 20 17 13

I. 31 35 28 17 28 26 29 14 13 18 20 00 00 00 08 08 18

átlag 30,00 32,75 29,00 16,25 22,50 30,00 29,75 10,25 16,25 16,75 17,75 00,00 00,00 00,00 09,75 00,00 17,00

CV % 16,10 06,77 10,15 10,51 19,71 09,81 11,11 34,15 15,38 08,96 09,62 41,34 17,32

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ÌÍÎÏÐÑ

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk Ò Ó ÔÕ$Ö&×Ø

Ù Ó ÔÕÖ&×Ø

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 9069,53 67 93,06 3 8686,53 16 1,78 1 8684,75 15 2157,88 3 5860,63 3 666,25 9 289,94 48

MQ

F

542,91 89,88 *** 1,78 0,29 ** 578,98 95,85 *** 719,29 119,08 1953,54 323,41 74,03 12,26 *** 6,04

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Ú+Û ÍÎÏÐÑ

Eredménytáblázat

ó Û ÍÎ$ÏÐ Ñ

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

(adag) b1 30,00 32,75 29,00 16,25 17,00

b2 22,50 30,00 29,75 10,25

b3 16,25 16,75 17,75 00,00

b4 0,00 0,00 9,75 0,00

3,49 bármely két kezelés (kombináció) között 4,94 a különbségek között 1,75 Ü/Ý Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý:äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êëDÝ Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 1,75 ëDÝ Þ2ßàá2â ã7Þ8Ý7äå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý êÜ/Ý Þ8ßàá2â ä7å2æ Ý çâ è8Ý è=ì ß7è8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 2,76 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$Ü/Ý Þ2ßàá2â î7å8ï ñKá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã:éâ é Ý Ý ê ëDÝ Þ2ßàá2â ð â=ì ßÝ ò8á=ì ßá8ãå8Ý æ è íå8î7è2ß 2,76 è@ã7ç ßÝ ï çæ æ7Þ ð$ëDÝ Þ2ßàá2â î7å8ï ñá=æ àLäå=æ Ý çâ è8Ý è@ã7éâ é Ý Ý ê Ü/Ý Þ2ßàá2â ð zintjeinek átlagában

43. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben felhasznált talaj szervesanyag tartalom változásának értékeléséhez:

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 0,78 0,83 0,76 0,83 0,85 0,81 0,65 0,69 0,80 0,84 0,91 0,91 0,82 0,89 0,98 0,85 0,77

II. 0,75 0,84 0,86 0,90 0,82 0,72 0,90 0,98 0,74 0,78 0,87 0,78 0,68 0,81 0,98 0,86 0,66

szervesanyag, % III. 0,87 0,73 0,67 0,69 0,76 0,77 0,80 0,89 0,85 0,76 0,73 0,69 0,83 0,77 0,74 0,75 0,89

IV. 0,77 0,84 0,78 0,80 0,69 0,89 0,90 0,73 0,67 0,83 0,80 0,74 0,92 0,77 0,67 0,78 0,65

átlag 0,79 0,81 0,77 0,81 0,78 0,80 0,81 0,82 0,77 0,80 0,83 0,78 0,81 0,81 0,82 0,81 0,74

CV % 06,71 06,61 10,17 10,85 09,07 09,01 14,54 16,53 10,15 04,81 09,59 12,07 12,20 06,98 17,16 06,61 15,13

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ôõö÷øù

Varianciatáblázat SQ FG 0,434 67 0,029 3 0,035 16 0,013 1 0,022 15 0,004 3 0,004 3 0,014 9 0,371 48

összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ú û üý$þ&ÿ


û üýþ&ÿ

A*B kölcsönh. hiba

MQ

0,002 0,013 0,001 0,001 0,001 0,002 0,008

F

0,28 1,67 0,19 0,17 0,18 0,20

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %



Eredménytáblázat 



õö$÷ø ù

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

0,12 0,18 0,06 0,06 0,10 0,10

õö÷øù

(adag) b1 0,79 0,81 0,77 0,81 0,74

b2 0,78 0,80 0,81 0,82

b3 0,77 0,80 0,83 0,78

b4 0,81 0,81 0,82 0,81

bármely két kezelés (kombináció) között a különbségek között  
      ! 
     " #  $% ! 
       
     " #  $%   & 
 '( 
  %& )* +   ! 
  ' "  ," #  $%   & 
 '(! 
  %& )# +    
  ' "
," #  $%

44. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben felhasznált talaj P2O5 tartalom változásának értékeléséhez: Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 151 151 111 153 165 222 152 290 234 283 120 319 239 273 140 401 137

II. 129 135 116 203 197 185 124 242 198 231 170 218 283 310 219 285 097

P2O5, mg/kg III. 105 159 121 197 207 143 117 212 218 240 113 306 277 340 202 313 124

IV. 138 122 128 201 143 210 135 248 174 213 147 293 268 287 156 422 119

átlag 130,75 141,75 119,00 188,50 178,00 190,00 132,00 248,00 206,00 241,75 137,50 284,00 266,75 302,50 179,25 355,25 119,25

CV % 14,84 11,65 06,10 12,62 16,53 18,38 11,56 12,95 12,58 12,29 19,03 15,94 07,31 09,68 20,82 18,72 13,97

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ôõö÷øù

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ú û üý$þ&ÿ


û üýþ&ÿ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 373214,51 67 1273,93 3 324506,26 16 28536,01 1 295970,25 15 133546,13 3 145613,38 3 16810,75 9 47434,32 48

MQ

20281,64 28536,01 19731,35 44515,38 48537,79 1867,86 988,22

F

20,52 28,88 19,97 45,05 49,12 1,89

*** *** ***

+

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat 



õö$÷ø ù

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

44,68 63,19 22,34 22,34 35,32 35,32

b1 130,75 141,75 119,00 188,50 119,25



õö÷øù

(adag) b2 b3 178,00 206,00 190,00 241,75 132,00 137,50 248,00 284,00

b4 266,75 302,50 179,25 355,25

bármely két kezelés (kombináció) között a különbségek között  
      ! 
     " #  $% B tényez      
     " #  $%   & 
 '( 
  %& )* +   ! 
  ' "  ," #  $%   & 
 '(! 
  %& )# +    
  ' "
," #  $%

45. sz. melléklet Alaptáblázat,

varianciatáblázat,

eredménytáblázat

az

2000.

évi

keszthelyi

összehasonlító

tesztkísérletben felhasznált talaj K2O tartalom változásának értékeléséhez: Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, g/te szk 100 gf 100 vf 100 szvi 100 szk 200 gf 200 vf 200 szvi 200 szk 400 gf 400 vf 400 szvi 400 szk 800 gf 800 vf 800 szvi 800 kontroll

I. 114 126 102 135 130 195 137 101 148 208 121 148 193 251 145 163 088

II. 101 157 124 118 120 231 106 108 135 232 140 170 209 261 146 228 111

K2O, mg/kg III. 126 136 082 095 144 182 109 142 136 255 135 092 259 357 183 178 078

IV. 122 131 126 103 134 210 134 149 158 257 154 125 182 242 157 179 103

átlag 115,75 137,50 108,50 112,75 132,00 204,50 121,50 125,00 144,25 238,00 137,50 133,75 210,75 277,75 157,75 187,00 095,00

CV % 09,53 09,91 19,12 15,64 07,53 10,29 13,38 19,21 07,56 09,66 09,91 24,93 16,14 19,23 11,21 15,13 15,59

te: tenyészedény, szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap

ôõö÷øù

Varianciatáblázat összes ismétlés kezelés kont.-komb. kombinációk ú û üý$þ&ÿ


û üýþ&ÿ

A*B kölcsönh. hiba

SQ FG 194612,75 67 1444,04 3 165456,50 16 15427,77 1 150028,73 15 68550,42 3 68105,05 3 13373,27 9 27712,21 48

MQ

10341,03 15427,77 10001,92 22850,14 22701,68 1485,92 577,34

F

17,91 26,72 17,32 39,58 39,32 2,57

*** *** ***

*

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat 



õö$÷ø ù

(trágyaszer) a1 a2 a3 a4 kontroll SzD 5% =

34,15 48,30 17,08 17,08 27,00 27,00

b1 115,75 137,50 108,50 112,75 0095,000



õö÷øù

(adag) b2 b3 132,00 144,25 204,50 238,00 121,50 137,50 125,00 133,75

b4 210,75 277,75 157,75 187,00

bármely két kezelés (kombináció) között a különbségek között  
      ! 
     " #  $% B 
       
     " #  $%   & 
 '( 
  %& )* +   ! 
  ' "  ," #  $%   & 
 '(! 
  %& )# +    
  ' "
," #  $%

46. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa terméshozam változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 42,1 54,7 42,9 49,6 48,0 65,3 53,0 50,0 53,6 65,3

II. 48,3 50,7 54,9 54,6 54,5 50,5 60,8 65,2 52,5 79,5

terméshozam, t/ha III. 38,5 55,6 67,2 57,5 49,9 63,4 50,0 69,6 58,6 59,9

IV. 35,4 42,2 49,3 46,7 61,1 56,4 77,7 69,3 60,8 89,6

átlag 41,08 50,80 53,58 52,10 53,38 58,90 60,38 63,53 56,38 73,50

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

ôõö÷øù

Varianciatáblázat SQ 4820,90 227,83 2668,19 463,76 1807,26 397,17 1924,87

összes ismétlés kezelés ú û üý$þ&ÿ


û üýþ&ÿ

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

296,47 463,76 451,82 99,29 71,29

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat 

õö÷øù

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =





õö$÷ø ù

(trágyaszer) a1 a2 41,08 50,80 53,58 52,10 53,38 58,90 60,38 63,53 56,38 73,50

12,24 bármely két kezelés (kombináció) között 17,31 a különbségek között

F

4,16 ** 6,51 * 6,34 *** 1,39

CV % 13,49 12,04 19,27 09,33 10,92 11,52 20,56 14,54 07,04 18,46

47. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa cukortartalom (digestio) változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 15,85 15,93 14,41 16,06 15,33 16,00 12,29 14,87 11,10 14,53

digestio, % III. 15,65 14,37 16,82 16,40 15,41 15,37 12,15 15,55 11,79 13,85

II. 15,93 15,59 15,97 16,02 14,17 15,33 15,05 15,15 13,73 15,39

IV. 15,39 14,41 15,05 14,37 16,48 15,81 14,97 14,77 13,31 14,35

átlag 15,71 15,08 15,56 15,71 15,35 15,63 13,62 15,09 12,48 14,53

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

ôõö÷øù

Varianciatáblázat SQ 65,64 2,04 40,67 4,40 26,97 9,30 22,92

összes ismétlés kezelés ú û üý$þ&ÿ


û üýþ&ÿ

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

4,52 4,40 6,74 2,32 0,85

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat 

õö÷øù

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =





õö$÷ø ù

(trágyaszer) a1 a2 15,71 15,08 15,56 15,71 15,35 15,63 13,62 15,09 12,48 14,53

1,34 bármely két kezelés (kombináció) között 1,89 a különbségek között

F

5,32 *** 5,19 7,94 2,74 *

CV % 1,53 5,33 6,78 5,80 6,15 2,11 11,840 2,32 9,95 4,41

48. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa -/. 0132
4532
6

7
89-(:;4 6 <;46 <;= :>

változásának

értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

?A@

I. 13,26 16,69 11,76 13,60 12,78 13,63 08,56 12,32 07,30 11,75

ö$÷$øBC ø



DEGF(H

II. 13,97 13,35 13,79 13,78 11,58 13,12 12,76 12,59 10,82 12,70

B

I B

 I;J H/K

,% IV. 12,84 12,05 12,62 11,91 13,92 13,44 11,97 11,94 10,24 11,58

III. 13,17 12,28 14,82 14,07 12,90 12,53 08,72 12,87 08,79 11,23

átlag 13,31 12,84 13,25 13,34 12,80 13,18 10,50 12,43 09,29 11,82

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat L#MN/O9PQ

SQ 105,03 5,13 67,46 7,97 46,50 12,98 32,44

összes ismétlés kezelés RTS UV(W;X
Y Z

S UV/W;XY

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

7,50 7,97 11,63 3,25 1,20

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ^

\

MN/O9PQ

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

[]\

MN(O9PQ

(trágyaszer) a1 a2 13,31 12,84 13,25 13,34 12,80 13,18 10,50 12,43 09,29 11,82

1,59 bármely két kezelés (kombináció) között 2,25 a különbségek között

F

6,24 6,64 9,68 2,70

*** * *** +

CV % 3,57 6,23 10,100 7,29 7,49 3,66 20,420 3,19 16,970 5,32

49. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa -;. 0132
45G2
6

7
89-(:;4 6 2
4 >`_a változásának értékeléséhez

(2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

b(c

I. 5,58 7,49 5,04 6,74 6,13 8,90 4,54 6,16 3,91 7,64

N(O9Pde3P

\

fg b(h

II. 6,75 6,77 7,57 7,52 6,31 6,63 7,76 8,21 5,68 10,090

\ d  P di`Mj

III. 5,07 6,83 9,96 8,09 6,44 7,94 4,36 8,96 5,15 6,73

, t/ha IV. 4,55 5,09 6,22 5,56 8,50 7,58 9,30 8,27 6,23 10,370

átlag 5,49 6,55 7,20 6,98 6,85 7,76 6,49 7,90 5,24 8,71

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat L#MN/O9PQ

SQ 104,60 7,29 40,57 17,58 8,57 14,42 56,73

összes ismétlés kezelés RTS UV(W;X
Y Z

S UV/W;XY

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

4,51 17,58 2,14 3,61 2,10

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ^

\

MN/O9PQ

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

[]\

MN(O9PQ

(trágyaszer) a1 a2 5,49 6,55 7,20 6,98 6,85 7,76 6,49 7,90 5,24 8,71

2,10 bármely két kezelés (kombináció) között 2,97 a különbségek között

F

2,15 * 8,37 ** 1,02 1,72

CV % 17,15 15,64 29,34 15,69 16,23 12,09 37,58 15,30 18,92 20,68

50. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa kálium tartalom változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 4,80 5,01 6,06 5,61 5,39 5,24 8,79 5,33 8,93 5,05

II. 4,35 5,31 4,66 5,03 5,43 4,78 4,72 5,41 5,96 5,87

kálium, mmol/kg III. 5,31 4,31 4,42 4,98 5,24 5,31 7,46 6,00 5,99 5,22

IV. 4,94 5,37 5,33 5,62 5,48 5,49 5,92 6,36 6,27 5,92

átlag 4,85 4,96 5,12 5,31 5,39 5,21 6,72 5,78 6,79 5,52

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat L#MN/O9PQ

SQ 37,14 4,25 16,77 1,77 11,57 3,43 16,13

összes ismétlés kezelés RTS UV(W;X
Y Z

S UV/W;XY

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

1,86 1,77 2,89 0,86 0,60

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ^

\

MN/O9PQ

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

[]\

MN(O9PQ

(trágyaszer) a1 a2 4,85 4,96 5,12 5,31 5,39 5,21 6,72 5,78 6,79 5,52

1,12 bármely két kezelés (kombináció) között 1,58 a különbségek között

F

3,12 * 2,96 + 4,84 ** 1,43

CV % 8,18 9,19 14,400 6,64 1,92 5,81 26,430 8,51 21,140 8,06

51. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa nátrium tartalom

változásának értékeléséhez

(2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 0,79 0,58 0,64 0,57 0,97 0,51 0,82 1,05 0,76 0,77

II. 0,43 0,45 0,60 0,51 0,95 0,65 0,62 0,87 0,96 0,58

nátrium, mmol/kg III. 0,93 0,82 0,37 0,86 0,84 1,98 1,23 0,58 1,25 1,30

IV. 0,47 0,56 0,73 0,56 0,84 0,46 1,29 0,83 1,04 0,78

átlag 0,66 0,60 0,59 0,63 0,90 0,90 0,99 0,83 1,00 0,86

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat L#MN/O9PQ

SQ 3,78 0,70 0,95 0,04 0,85 0,06 2,12

összes ismétlés kezelés RTS UV(W;X
Y Z

S UV/W;XY

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

0,11 0,04 0,21 0,02 0,08

F

1,35 0,51 2,72 + 0,19

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat \

B

MN/O9PQ

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

[]\

MN(O9PQ

(trágyaszer) a1 a2 0,66 0,60 0,59 0,63 0,90 0,90 0,99 0,83 1,00 0,86

0,41 bármely két kezelés (kombináció) között 0,57 a különbségek között mivel a kölcsönhatás nem szignifikáns: q r s p t mup u z yun#rp s u{r|u y 0,18 A ténkl m nopqrs p tmup unvmvp p wx!p oy
kl m  q r s p t mup u z yun#rp s u{r|u y 0,29 x!p o y
kl m nopqrs p tmup unvmvp p w} p oy
kl m 

CV % 37,26 25,87 26,20 25,42 07,75 80,50 32,65 23,26 20,22 36,04

52. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi,

kisparcellás

kísérletben

vizsgált

cukorrépa

-amino-nitrogén tartalom

változásának

értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

-amino-nitrogén, mmol/kg II. III. IV. 0,36 0,55 0,64 0,35 0,48 0,34 0,94 0,71 0,63 0,58 0,41 0,53 1,17 1,39 1,09 0,58 0,57 0,56 1,83 1,67 2,51 1,28 1,40 0,80 2,60 2,42 2,86 2,04 0,99 1,97

I. 0,45 0,33 0,68 0,58 0,85 1,09 1,53 0,79 1,96 1,64

átlag 0,50 0,38 0,74 0,53 1,13 0,70 1,89 1,07 2,46 1,66

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat L#MN/O9PQ

SQ 19,63 0,28 17,15 2,27 14,05 0,83 2,20

összes ismétlés kezelés RTS UV(W;X
Y Z

S UV/W;XY

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

1,91 23,37 *** 2,27 27,85 3,51 43,07 0,21 2,55 * 0,08

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ^

\

MN/O9PQ

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

[]\

F

MN(O9PQ

(trágyaszer) a1 a2 0,50 0,38 0,74 0,53 1,13 0,70 1,89 1,07 2,46 1,66

0,41 bármely két kezelés (kombináció) között 0,59 a különbségek között

CV % 24,28 18,79 18,56 15,28 19,82 37,16 23,04 29,83 15,41 28,89

53. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált cukorrépa ~  € ƒ‚ „ ~…‚ †~‡
ˆ9„Š‰G‡;‹
ŒG†;;Ž~ƒ ’‘”“ változásának értékeléséhez (2000):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 92,81 93,88 91,81 93,16 92,43 92,97 86,00 92,25 83,89 90,78

Q, % III. 92,96 93,61 94,54 93,74 92,21 91,82 86,79 91,80 87,28 91,37

II. 94,60 93,75 93,64 93,73 91,51 93,58 92,34 92,00 89,14 91,23

IV. 92,61 92,95 92,81 92,48 92,73 93,38 89,79 91,39 88,10 90,45

átlag 93,25 93,55 93,20 93,28 92,22 92,94 88,73 91,86 87,10 90,96

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat •#–—/˜9™š

SQ 224,13 12,27 171,50 26,13 120,96 24,41 40,36

összes ismétlés kezelés ›Tœ ž(Ÿ; 
¡ ¢

œ ž/Ÿ; ¡

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

19,06 12,75 *** 26,13 17,48 30,24 20,23 6,10 4,08 * 1,49

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ¥

¤

–—/˜9™š

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

£]¤

F

–—(˜9™š

(trágyaszer) a1 a2 93,25 93,55 93,20 93,28 92,22 92,94 88,73 91,86 87,10 90,96

1,77 bármely két kezelés (kombináció) között 2,51 a különbségek között

CV % 0,98 0,44 1,25 0,64 0,56 0,85 3,28 0,40 2,61 0,46

54. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változásának értékeléséhez (2001):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

száraz tömeg, g/mintakéve II. III. IV. 622 604 516 758 570 539 572 480 408 540 583 569 587 596 351 447 496 456 530 394 528 381 444 513 533 565 651 646 533 567

I. 495 446 534 442 444 512 592 604 476 571

átlag 559,25 578,25 498,50 533,50 494,50 477,75 511,00 485,50 556,25 579,25

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat —/˜9™š Té SQ összes 261043,38 ismétlés 17298,47 kezelés 54261,63 ›Tœ ž(Ÿ; 
¡ 483,03 ¢ œ ž/Ÿ; ¡ 48170,00 A*B kölcsönh. 5608,60 hiba 189483,28

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

6029,07 483,03 12042,50 1402,15 7017,90

F

0,86 0,07 1,72 0,20

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ¥

¤

–—/˜9™š

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

£]¤

–—(˜9™š

(trágyaszer) a1 a2 559,25 578,25 498,50 533,50 494,50 477,75 511,00 485,50 556,25 579,25

121,43 bármely két kezelés (kombináció) között 171,71 a különbségek között mivel a kölcsönhatás nem szignifikáns: q r s p t mup u z yun#rp s u{r|u y 054,31 } p o y
kl m nopqrs p tmup unvmvp p wx!p oy
kl m  q r s p t mup u z yun#rp s u{r|u y 085,87 x!p o y
kl m nopqrs p tmup unvmvp p w} p oy
kl m 

CV % 11,28 22,64 14,28 11,92 23,93 06,54 16,33 19,70 13,14 08,23

55. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változásának értékeléséhez (2001):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

kalász tömeg, g/mintakéve II. III. IV. 340 333 301 405 330 315 308 277 250 311 335 345 325 353 215 246 294 281 320 227 331 229 259 307 314 330 390 380 300 341

I. 296 256 303 271 254 309 300 325 290 328

átlag 317,50 326,50 284,50 315,50 286,75 282,50 294,50 280,00 331,00 337,25

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat •#–—/˜9™š

SQ 71267,60 3098,40 17744,10 302,50 15125,35 2316,25 50425,10

összes ismétlés kezelés ›Tœ ž(Ÿ; 
¡ ¢

œ ž/Ÿ; ¡

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

1971,57 302,50 3781,34 579,06 1867,60

F

1,06 0,16 2,02 0,31

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ¥

¤

–—/˜9™š

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

£]¤

–—(˜9™š

(trágyaszer) a1 a2 317,50 326,50 284,50 315,50 286,75 282,50 294,50 280,00 331,00 337,25

62,64 bármely két kezelés (kombináció) között 88,58 a különbségek között mivel a kölcsönhatás nem szignifikáns: ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²·¯¸² © 28,02 ¦ § ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´µ!§ ¨©
ª« ¬  ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²·¯¸² © 44,30 µ!§ ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´¦ § ¨©
ª« ¬ 

CV % 07,00 18,78 09,39 10,43 22,12 09,52 15,89 15,70 12,88 09,86

56. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változásának értékeléséhez (2001):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

I. 4,60 4,06 4,98 4,40 4,14 4,80 4,92 5,22 4,76 5,40

II. 5,52 5,44 5,14 4,98 5,28 4,04 5,22 3,56 5,20 6,26

szem tömeg, t/ha III. 5,44 5,12 4,54 5,60 5,78 4,68 3,46 4,16 5,46 4,76

IV. 4,80 5,06 4,18 5,84 3,40 4,20 5,60 4,72 6,40 5,56

átlag 5,09 4,92 4,71 5,21 4,65 4,43 4,80 4,42 5,46 5,50

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat •#–—/˜9™š

SQ 19,58 0,61 5,41 0,02 4,47 0,92 13,56

összes ismétlés kezelés ›Tœ ž(Ÿ; 
¡ ¢

œ ž/Ÿ; ¡

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

0,60 0,02 1,12 0,23 0,50

F

1,20 0,05 2,22 + 0,46

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat ¥

¤

–—/˜9™š

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

£]¤

–—(˜9™š

(trágyaszer) a1 a2 5,09 4,92 4,71 5,21 4,65 4,43 4,80 4,42 5,46 5,50

1,03 bármely két kezelés (kombináció) között 1,45 a különbségek között mivel a kölcsönhatás nem szignifikáns: ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²·¯¸² © 0,46 ¦ § ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´µ!§ ¨©
ª« ¬  ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²·¯¸² © 0,73 µ!§ ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´¦ § ¨©
ª« ¬ 

CV % 09,01 12,14 09,24 12,44 23,22 08,29 19,49 16,21 12,71 11,21

57. sz. melléklet Alaptáblázat, varianciatáblázat, eredménytáblázat a 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változásának értékeléséhez (2001):

Alaptáblázat Kezelés trágyaszer adag, t/ha kontroll kontroll szvi 25 komp 25 szvi 50 komp 50 szvi 100 komp 100 szvi 200 komp 200

kalász szám, db/mintakéve II. III. IV. 351 400 300 407 385 331 360 300 273 350 337 357 358 388 274 292 303 316 248 288 356 280 300 352 344 371 408 381 327 342

I. 320 335 311 291 300 348 335 257 348 372

átlag 342,75 364,50 311,00 333,75 330,00 314,75 306,75 297,25 367,75 355,50

szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt

Varianciatáblázat ¹#º»/¼9½¾

SQ 65281,60 1950,80 22365,10 22,50 19438,10 2904,50 40965,70

összes ismétlés kezelés ¿TÀ ÁÂ(Ã;Ä
Å Æ

À ÁÂ/Ã;ÄÅ

A*B kölcsönh. hiba

FG 39 3 9

MQ

1 4 4 27

2485,01 22,50 4859,52 726,13 1517,25

F

1,64 0,01 3,20 + 0,48

+P <10 %, *P <5 %, **P <1 %, ***P <0,1 %

Eredménytáblázat É

È

º»/¼9½¾

(adag) kontroll b1 b2 b3 b4 SzD 5% =

Ç]È

º»(¼9½¾

(trágyaszer) a1 a2 342,75 364,50 311,00 333,75 330,00 314,75 306,75 297,25 367,75 355,50

56,46 bármely két kezelés (kombináció) között 79,84 a különbségek között mivel a kölcsönhatás nem szignifikáns: ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²· ában 25,25 ¦ § ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´µ!§ ¨©
ª« ¬  ® ¯ ° § ± ¬²§ ² ¶ ©²­#¯§ ° ²·¯¸² © 39,93 µ!§ ¨ ©
ª« ¬ ­¨§®¯° § ±¬²§ ²­³¬³§ § ´¦ § ¨©
ª« ¬ 

CV % 12,71 10,29 11,69 08,89 15,83 07,70 15,78 13,63 07,98 07,11

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Dolgozatom elkészítéséhez a saját munkámon kívül számtalan ember szeretete, segítsége, gondoskodása, támogatása járult hozzá. Ez úton szeretném kifejezni hálás köszönetem irántuk. 0LQGHQHNHO 7pPDYH]HW

WW

N|V]|Q|P

D

FVDOiGRP

NLWDUWiViW

EX]GtWiViW

LP 'U 'HEUHF]HQL %pOiQp pV 'U 1HPpQ\L 0LNOyV LUiQ\tWiViW

útmutatásait. Dolgozatom biztosan nem jött volna létre a keszthelyi és az óvári egyetem, az MTA-TAKI és a Beta-Kutató Kft. munkatársainak pontos, SUHFt] PXQNiMD QpONO PHO\HW D NtVpUOHWHN OHIRO\WDWiVD NpV

EE pUWpNHOpVH

során kifejtettek. Ezúton is köszönöm nekik. Külön köszönöm Leitner László és az AQUA Szolgáltató Kft. segítségét. Támogatásuk nagyban hozzájárult disszertációm létrejöttéhez. Köszönettel tartozom Dr. Késmárki Istvánnak és Dr. Pocsai Károlynak és a Növénytermesztési Intézetben dolgozó valamennyi kollégámnak is. Tanácsaik, bátorító szavaik nélkül talán soha nem készültem volna el.