Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna: Valami elindult - Elbírálták a MKM telematikai pályázatát 7

3/4

TARTALOM Editorial 1

Borbáth Erika: A közművelődési információs rendszer kiépítése márpedig szükséges! 2 Fésű József György: Dr. Töltésiné

Országos Közművelődési Információs Rendszer 5

Hegyi Zsuzsanna: Valami elindult - Elbírálták a M K M telematikai pályázatát 7

Slézia Gabriella: A B M K pályázata a „Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszer" feltételeinek kialakítására

11

Gonda Emma: A Fejér Megyei Művelődési Központ közművelődési információs rendszere 14 Kolostori Gábor:

Gondolatok a Borsod-Ab,a új'Zemplén megyei telematikai fejlesztésről az eddig elért eredmények és a további tervek tükrében 16

Tóthné

Németh

Huszerl József

Zsuzsanna: Információs Szolgálat Vas megyében - Szuhacsevné

'

' :

'•'

"

,

..

t

18

Simon Ivíária: Közösségj Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár

Borbáth Erika: A T,éleházákfól. 21 Körösi Jánosné:

1

r '

Gyere közelebb! Ez'itt a Bezenyéi Teleház! 22'

<

20

t

' í'

;

, •'

i

Nagy István: A Teleház története Neszmélyen 25 Riethmüíler János: Vigyázat, Internet! 27 Dr. Töltésiné

Hegyi Zsuzsanna: Internet - Tudnivalók a hálózati információ forrásokról 29 ( A közművelődés információs rendszeréről az összeállítást készítette és gondozta: Borbáth Erika és Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna )

„Mélyvíz" - Televíziós beszélgetés a Magyar Művelődési Társaságról (Szerkesztette: Izinger Anna) 36 Könyvkritika, könyvajánlás

45

„Sokszínű Európa: Illúzió vagy valóság" 46 Információk 47 Kitüntetések Augusztus 20. alkalmából A SZÍN a Nemzeti Kulturális A l a p támogatásával jelenik meg

SZÍN - országos közművelődési folyóirat. Megjelenik kéthavonta. A Magyar Művelődési Intézet lapja. Szerkesztő bizottság: Bóka Mária (Székesfehérvár), G y u l a i Lajos (Miskolc), Jagasics Béla (Zalaegerszeg), Kary József (Eger), Slézia Gabriella (Budapesti Művelődési Központ), Szabados Péter (Kaposvár) Főszerkesztő: M Á T Y U S A L I Z Kiadja a Magyar Művelődési Intézet. Felelős kiadó: F Ö L D I Á K A N D R Á S A szerkesztőség címe: 1011 Budapest, C o r v i n tér 8. Postacím: 1251 Budapest, Pf. 101. T e l : 201-5053 Fax: 201-5764 Megrendelhető a szerkesztőség címén. Évi hat szám ára ÁFA-val: 607 Ft+postaköltség Borítóterv: Szüts Eszter E számunkat Molnár A k o s (Fülöpháza) rajzaival illusztráltuk. I S S N 1416-6925

H E L E S Z T A

E D I T O R I A L

S Á N D O R T Ó L

BÚCSÚZUNK

A közelmúltban helyezték örök nyugalomba tanítónkat, barátunkat, kollégánkat, társunkat - végakarata szerint családi körben.

E l m o n d o k egy történetet. Társadalmi pillanatfelvétel. Szeptember 6-án, vasárnap, miközben az Árpádhíd egyik sávja futósávként használódott - emberek valamely sportren­ dezvény keretében futottak az autók elől sem lezárt hídon, azaz békés egymás mellett élésben emberi tüdő és kipufogógáz - egy Mercedes, hogy haladjon is, sávot váltott, de sebessége nem en­ gedte meg, hogy ezt anélkül tegye, hogy az előtte haladó Tra­ bantba belefusson. A Trabant az előtte járó V o l v o - b a , s ezzel egy hármas ütközés jött létre, amelyhez már a rendőrség is k i ­ száll.

A közművelődési és szociológus szakma 1998. október 2-án vesz búcsút tőle. Találkozunk: 14-00 órakor a Farkasréti temető 938-as urna-parcellájánál.* H a szándékodban áll néhány búcsúztató szót mondani, kérlek, előzetesen egyeztess Földiák Andrással. (201-50-53)

A Trabant utasai egy fiatalasszony és egy kislány, a másik két kocsié egy-egy férfi. A fiatalasszony kiszáll a Trabantból, megnézi az előtte álló V o l v o hátulját, aztán a Trabantja elejét, látszik, hogy nem tudja, m i történt velük. A kislány sír. A V o l vo-ból kiszálló férfi nézi az ütközési részeket, amikor a Trabant hátuljához megy, akkor fogja fel a fiatalasszony, hogy n e m az ő féke volt rossz, hanem beléjük jöttek. Béna az agy, sokkban a test, még n e m érkezett el az az idő, amikor j ö n az öröm, hogy élnek, n e m sebesültek meg.

Romhányi András Sík Endre A Magyar Szociológiai Társaság elnöke

A Mercedes vezetője keresi a mentségét. N e m lehetett jó a Trabant féklámpája, ő nem látta, hogy a Trabant fékezett v o l ­ na. Különben nem ment v o l n a bele. A Trabant hátulja sérült a legjobban, az egész kocsi is összenyomódott, a hátulja össze is törött. A fiatalasszony még mindig n e m ura a mozdulatainak, a cselekvésének, a kislány a karjában, beül a Trabantba, meg­ nyomja a féket és a féklámpa, miközben a kocsi hátuljából alig maradt valami, inkább csak a szélek, ég.

Földiák András Diósi Pál

* A parcella a Bürök utcai kerítésen lévő urna-sorban van. Közelében nyílik egy hátsó kapu a Bürök utca és a Tállya utca sarkánál. Közel v a n a 112-es busz K e m p e l e n Farkas utcai megállója.

Másfél óra telik e l a hídon, a rendőrséggel, ügyintézéssel. Már tudjuk, hogy a V o l v o vezetője a repülőtérre sietne. A z t is tud­ juk, hogy mindhárom autó vezetője szomszéd utcákból, Óbudáról való. A rendőrök gurulóképessé teszik a Trabantot, és a motorház tetejét is annyira széthúzzák, hogy remény v a n a hídról távozá­ sára. A fiatalasszony megkérdezi a Mercedes vezetőjét, nem húzatná-e e l hazáig. A Mercedes vezetője közli, hogy siet, nem hazafelé megy, hanem a városba, golfozni. Es miközben még egyszer rápillant áldozatára és bosszúsága tárgyára, a roncs autó­ ra, közli, hogy ő ezért nem engedné a feleségét Trabantba ülni. A fiatalasszony ránéz. Történetesen könyvtáros. Már tudja, hogy rosszabbul is járhattak volna. A történet során a fiatalasszonyról és a kislányról n e m tud­ juk meg, hogy ők - át a hídon - merre szerettek v o l n a m e n n i . MÁTYUS ALIZ

Közlemény

A Szín 3/3-as számában közöltük D r . Bóra Ferenc, nyugal­ mazott kaposvári főiskolai tanár írását A nemzeti és a globalizált kultúra címmel. Kérjük, a k i szerzőnk elérhetőségéről tud valamit, értesítse a Szín szerkesztőségét, mert - hírek szerint budapesti új lakcíme hiányában nem tudjuk kifizetni honorári­ umát sem. 1

BORBÁTH E R I K A

A KÖZMŰVELŐDÉSI INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R KIÉPÍTÉSE MÁRPEDIG SZÜKSÉGES! Számtalan, közhelynek tűnő megállapítás, kijelentés hangzik e l arról nap mint nap, hogy milyen a viszonyunk a minket átölelő, behálózó sokszor gúzsbakötő információáradatról. Ilye­ neket hallhatunk lépten-nyomon: A Z I N F O R M Á C I Ó H A T A L O M ! , A Z I N F O R M Á C I Ó PÉNZ!, I N F O R M Á C I Ó S T Á R S A D A L O M B A N ÉLÜNK!, H A L Á L R A V A G Y U N K INFORMÁLVA!, INFORMÁCIÓROBBANÁS, A K I N E M INFORMÁLT L E M A R A D !

A leglényegesebb feladat, hogy meghatározzuk az igénybe­ vevők körét, hogy felmérjük az információk szükségességét, felhasználását és felhasználhatóságát. Mindezeket a munkafo­ lyamatokat meg k e l l tervezzük és k i kell alakítani az együttmű­ ködési rendszereket. Meggyőződésem szerint ez nagyon nehéz feladat, sokszálú, sokérdekű folyamatról van szó, amelyekben az előrelépést segí­ tő viták is elkerülhetetlenek lesznek.

A rendszeresen visszatérő kérdés: tényleg jól vagyunk i n ­ formálva, tényleg a lényegről vagyunk informálva? Egyáltalán meg tudjuk fogalmazni, hogy milyen információra lenne szük­ ségünk? Vagy k i tudjuk-e választani a hatalmas információ mennyiségből, hogy nekünk mire v a n szükségünk?

A közművelődés három éves telematikai fejlesztésének alapelvei

Látszólag egyszerűen és könnyen megválaszolható kérdések ezek. Akár igennel vagy nemmel válaszolhatnánk. A z o n b a n h a őszintén elgondolkodunk rajtuk, már kétségeink támadnak. H a csupán azt a kérdést tesszük fel településünk önmagát jólérte­ sült, informáltnak tartó polgárainak, hogy meg tudja-e m o n ­ dani, hogy a művelődési intézményekben milyen m u n k a folyik, milyenek az általuk nyújtott szolgáltatások, egyáltalán igénybe veszik-e ezekből a szolgáltatásokból amelyekre nekik maguk­ nak is szükségük lehet, s h a konkrétan k e l l megfogalmazni, hogy milyen információra lenne ezeken kívül szükségük akkor az esetek többségében elbizonytalanodó, kitérő válaszokat kapunk.

A közművelődés területén szerveződő és szükségszerűen fejlesztendő információs rendszer alapja a Nemzeti Informati­ kai Stratégiában felvázolt jövőkép alapelveinek az elfogadása, megvalósulásának segítése a közművelődés keretein belüli tu­ datos telematikai fejlesztő tevékenységgel.

A szakirányú információs rendszer kialakítását az alábbi szem­ pontok határozzák meg: az állampolgár közhasznú információkhoz való szabad hoz­ záférése, az információhoz való hozzájutás gyorsasága és a felhaszná­ lói igényeknek megfelelő rugalmas tájékoztatási rendszer bizto­ sítása, az egymással kapcsolatban lévő szakterületek információs kapcsolatainak a fejlesztése, a r o k o n szakmák közötti kapcsola­ tok és együttműködés erősítése, a szakterületünkhöz kapcsolódó közérdekű információk nyilvánosságának a megteremtése, a szakirányú és közhasznú információk nemzetközi rendszer­ re kiterjedő gyűjtése, feldolgozása, a virtuális szakirányú könyvtárak, a virtuális képző-, ipar­ művészeti és népművészeti gyűjtemények, dokumentációk be­ mutatása, az alkotóközösségek hazai és nemzetközi kapcsolatainak az erősítése,

Érdemes azon elgondolkodni, hogy miért alakulhatott k i ez a helyzet. A globalizáció kérdéskörével foglalkozók természetes dolognak tekintik és azt mondják, hogy a fogyasztásorientált világban a piacnak - így az információs piacnak is - érdeke, hogy az emberek ne gondolkodjanak e l a hírek tartalmán, ne hasonlítsák össze a kapott információkat, véletlenül se kérdez­ zenek tovább. A cél, hogy az adott termék, legyen az kultúra, tisztálkodási cikk, élelmiszer, ipari termék vagy szolgáltatás stb. eladható legyen, ugyanakkor a lényegi információk csak egy szűk réteg számára legyenek hozzáférhetők. A cél az individua­ lizált ember, mert vele v a n a legkevesebb probléma, ő „kezelhető" a legegyszerűbben. A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy szükséges-e ez az információhalmaz a mindennapi életünkhöz, egyáltalán tudjuk -e követni, m i az ami ténylegesen tartalommal bíró informáci­ óvá válik és mit mos k i az eszünkből az újra és újra jelentkező információáradat? Ugyanakkor megfogalmazható a probléma a másik oldalról is. M i l y e n lenne az életünk, ha nem bombázná­ nak bennünket nap m i n t nap a legkülönfélébb hírek, tudósítá­ sok, informálások? Érdekes a gondolattal eljátszani...

a széleskörű multikulturális kapcsolatok kialakítása.

A célkitűzések megfogalmazása: szolgálja az állampolgárok információs, tájékozódási igényeit, biztosítsa a közművelődés sokszínű, sokszektorú rendszeré­ nek a nyilvánosságát, segítse a szabadidő hasznos eltöltését, járuljon hozzá a felnőttképzés, a felnőttoktatás kiteljesíté­ séhez, járuljon hozzá a művészeti, népművészeti értékek minél szélesebbkörű megismeréséhez, tudatosítsa a hagyományokat és a szokásokat, segítse a felnövekvő és a felnőtt nemzedékek közösségi kap­ csolatainak az erősítését, segítse a szakmai csoportok, a közművelődési közhasznú szervezetek és az egyéni alkotók munkáját adjon rendszers támogatást a szakmai tevékenységet és az alkotó közösségi munkát meghatározó jogszabályi keretekről.

Kicsit szokatlannak tűnhet, bogy a szakmai információs rendszer kialakításának szükségességét taglaló írás bevezető gondolatai éppen a kérdések és a kételyek. Ezekután joggal tehető fel a kérdés, hogy n e m éppen a közösségek ellen ható erő-e egy ilyen információs hálózat megteremtése? Ez az a pont, amikor már egyértelműen n e m m e l k e l l felelni az utolsó kérdésre. Azért is szükséges a bevezető kérdések, d i ­ lemmák végiggondolása, mert válaszokat, használható kiutakat k e l l adnunk rájuk, hogy ténylegesen tudjuk az információára­ datot számunkra használhatóvá tenni. A m i k o r a szakmai tele­ matikai információs rendszerünket gondoljuk végig e kérdése­ ket folyamatosan szem előtt kell tartanunk.

2

-Közgyűjtemények -Településfejlesztés -Munkaügy -Hivatásos művészeti területek -Egészségügy, mentálhigiéné A szakmák közötti kapcsolatok kialakítása az egyes infor­ mációs fejlesztési szinteknek megfelelően egyidejűleg horizon­ tálisan és vertikálisan fejlesztendő!

Feladatunknak tekintjük, hogy a közművelődési informáci­ ós rendszer fejlesztésének megfogalmazott szemponjai és célki­ tűzései segítsék megvalósulni a Nemzeti Stratégiában is elfoga­ dott hoszútávú koncepcionális tervet, az „Intelligens település, intelligens ország" programot. A z országos program megvalósítása csak az egyes szakterüle­ tek és a települések összefogásával oldható meg. A rendszer fejlesztésében természetesen meg kell fogalmazni a teljesíthető ütemezést. A fejlesztésre vonatkozó

Az információs rendszer működtetéséhez adatok

elképzelések:

A közművelődési információs hálózat fejlesztésének elen­ gedhetetlen része a megfelelő szakemberek képzése. A közmű­ velődésben dolgozó munkatásak ilyen irányú előképzettsége rendkívül eltérő. A munkatársak jelentős része nem rendelke­ zik a saját adatbázis kialakításához és kezeléséhez szükséges minimális ismeretekkel sem. A h h o z , hogy a rendszer ténylege­ sen működjön, feltétlenül szükséges az átfogó, azonos tartalmi követelményeket megfogalmazó képzési rendszer kialakítása. Ebben a folyamatban is együtt k e l l működjünk a megyei műve­ lődési központokkal. A képzésben résztvevők körét évente a fejlesztés kiterjesztésének megfelelően k e l l meghatározni. A m e n n y i b e n a lehetőségek biztosítottak lesznek, a képzésnek meg is kellene előznie a fejlesztésbe bevonandók körét. E n n e k alapján a városokban a képzést 1998-ban el kell indítani, hogy a fejlesztési szakaszban már szakismeretekkel rendelkező mun­ katársak végezhessék a tervezést és azonnal alkalmasak legye­ nek a rendszer működtetésére is.

A fejlesztési ütemterv meghatározásánál szintén a Nemzeti Informatikai Stratégiában elfogadott fejlsztési elképzeléseket vettük alapul, amely szerint: az első lépésben, 1998-ban szükségesnek tattjuk az országos hatáskörű intézmény, a Magyar Művelődési Intézet és a megyei közművelődési szolgáltatást és tanácsadást ellátó intézmények, szervezetek adatbázis fejlesztéséhez szükséges technikai eszköz­ park kiépítésének a segítését, a digitalizálás lehetőségének biz­ tosítását, a már kialakított koncepció és stratégia alapján, a második lépésben, 1999-ben a fejlesztést k i k e l l terjeszteni a városokra és annak közvetlen vonzáskörzetére, a harmadik lépésben, 2000-ben válna a rendszer teljessé, amikor a fejlesztés már az un. kistérségi szinteken is kiteljesedik A technikai lehetőségek fejlesztésének ütemezésén túlme­ nően lényeges és meghatározó eleme kell legyen a koncepci­ onális gondolkodásnak a tartalmi jegyek meghatározása is. Ebben elsősorban meg kell fogalmazni az adatbázis kialakításá­ nak a szempontjait, az adatok elérésének, nyilvánosságának a rendszerét és azokat az együttműködési alapelveket, amelyek a tartalmi m u n k a eredményességét segítik elő. Az adatbázis építésének

szükséges képzési fel'

A feladatok ütemezése 1998-ra A z 1998. év kiemelt feladata, hogy elindítsuk az Országos Közművelődési Információs Rendszer kiépítését, hogy megte­ remtsük a lehetőségét az országos és a megyei információs rend­ szerek működtetéséhez. Ennek a feladatnak több munkafázis­ ban kell megvalósulni. A z eltelt négy hónapban a megyei mű­ velődési központokban dolgozó szakmai munkatársakkal végig­ gondoltuk és konkrét árajánlatok alapján kialakítottuk a hoszszútávon biztonságosan működő rendszer alapelveit, a megva­ lósításhoz szükséges technikai felszerelések körét valamint a rendszer működtetéséhez szükséges képzések tematikáját, az adatbázis fejlesztésének rendszerét.

témakörei:

Nemzetközi, országos és regionális rendezvények Szakértői névjegyzékek Szakmai szervezetek címjegyzéke Nyomtatott és elektronikus dokumentumok Szolgáltatási adatbázisok (technikai, szellemi) Közművelődési statisztikai alapadatok Közművelődési információk Közhasznú szervezetek adatai Szakmai könyvtárak, videotárak adatbázisai A helyi nyilvánosság működését segítő információk A kulturális segítő munka adatbázisa

A M M I információs rendszerének fejlesztése A z elmúlt két évben a Magyar Művelődési Intézetben egy koncentrált információs rendszert fejlesztő tevékenység indult el. Ennek előzménye, bogy a Megyei Művelődési Központok és Regionális Közművelődési Szervezetek Szövetsége 5-6 évvel ezelőtt elindított egy információs fejlesztő, kapcsolatépítő te­ vékenységet, amelyhez az M K M Közművelődési Főosztálya eszközfejlesztési támogatást biztosított. Ez a feladat az évek so­ rán meghaladta a Szövetség szervezési lehetőségeit, s az Intézet új vezetése vállalta ennek a feladatnak a koordinálását. Ehhez a munkához azonban elengedhetetlenül szükséges volt, hogy az intézeten belül is elinduljon egy átgondolt és rendszeres feldolgozó, fejlesztő és a technikai eszközparkot, információs rendszert kiépítő tevékenység. A fejlesztéssel pár­ huzamosan elindítottuk a meglévő adatok digitalizálását. Mára már megközelítően 10 000 000 digitalizált adatunk van. Ezek­ nek az adatoknak szeretnénk folyamaosan megteremteni a nyilvánosságát. Ezt lassítja, hogy az adatok többsége szemé­ lyekhez kötődik, s ez kötelezi az intézetet arra, hogy a nyilvá­ nosság megteremtése előtt a személyiségi jogok védelmét biz-

A kapcsolati rendszer kiépítése: 1. Közművelődési szakmai szervezetekkel Három év alatt megközelítően 6000 - 8000 közművelődési szervezettel kialakítani a szakmai információs kapcsolatokat. Ezen belül megközelítően 2500 a művelődési otthon jellegű közművelődési intézmény valamint 3000 - 4000 a közművelő­ dési szervezet, a közművelődési egyesület, alapítvány és a szá­ mos egyéni alkotó. A szakmai szervezetekkel kialakított együttműködés elsősorban a fejlesztési terv ütemezéséhez kap­ csolódik. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a már kialakított adatbázisok, digitalizált anyagok - függetlenül az ütemezési tervtől - folyamatosan a rendszer részét képezzék,. 2. A szakmák közötti kapcsolatrendszer kiépítése -Oktatás.képzés 3

tosítsuk, tehát csak engedéllyel hozhatjuk az adatokat nyilvá­ nosságra. Ennek szervezése folyamatos. A jelenleg kialakult gyűjtőkörünk a következő: Előadó- és Vizuális Művészeti Főosztály - együttesek, rendezvények, szakértők listája; Népművészeti Főosztály - együttesek, rendezvények, szakértők, tanfolyamok listái; Nemzetiségi és Nemzetközi Főosztály -nemzetiségi önkormányzatok adatai, kisebbségkutatás, szakértők, művészeti csoportok, egyéni alkotók adatai; Művelődés-szervezeti és Felnőttnevelési Osztály -művelődési otthonok adatai, öt megye művelődési helyzetének részletes elemzése, művelődési szervezeti statisztikák; Oktatási és Szakképzési Osztály -képzőhelyek, szakértők listája, képzési tematikák, vizsgakövetelmények; Közösségfejlesztési Osztály -közösségi címlisták, szakértők listája;

Szakkönyvtár és Információs Központ -tájékoztató a könyvállományról, intézeti kiadványok listája, folyóirat figyelés. 1997-ben az alábbi ütemezésben láttuk el a fejlesztést: A z egyes szakmai osztályoknak kiadott információs kérdő­ ívek feldolgozása 1997.április vége A z adatállományok telepítése a Könyvtárban 1997. május vége A z adatok szolgáltatása a Könyvtárban 1997. június vége A z Internetes kapcsolatok működtetése 1997. november vége Kialakítottuk az adatok hitelességének és pontosságának biztosításához szükséges munkamódszereket. A z intézeten belüli fejlesztések mellett folyamatos konzul­ tációkat tartottunk a megyei művelődési központokkal. 1998. év elején a megyei művelődési központokkal együttműködési megállapodást kötöttünk az információs rendszer fejlsztésére. A közös munka elindításánaként felmértük a megyékben meglévő adatokat és az eddig kialakított technikai eszközparkot.

FÉSŰ JÓZSEF GYÖRGY

ORSZÁGOS K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R (OKIR) mely jellemző képet nyújt a hagyományőrző és a nem hivatásos művészeti tevékenységekről és eseményekről, az ismeretszerző és -terjesztő, a kultúraközvetítő és közösségfejlesztő műhelyek­ ről és szolgáltatásokról. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy a résztvevő közművelődési intézményeket legalább alapszintű informatikai infrastruktúrával lássa el, hozzá alapképzést nyújt­ son. A csatlakozó intézmények feladata az adatbázis informáci­ ókkal, adatokkal való feltöltése és karbantartása. A közműve­ lődési rendezvények és a közművelődési tevékenységek adat­ bázisa nem egy szimpla naptárt vagy címtárt jelent, hanem az adatok jellemző tulajdonságai szerint tagozódik és sokféle szempont szerint lehet keresni benne. P l . az egyik ilyen szem­ pont az esemény, a közösség milyen hatókörrel rendelkezdik (országos, regionális vagy helyi). A z adatok meghatározott köre jelenik meg a különböző web-lapokon, a teljes adatbázis pedig a belső szakmai információellátást biztosítja és a szakértői i n ­ formációs kapcsolatokat szolgálja. A z O K I R lehetőséget bizto­ sít többek között az elektronikus szakmai levelezéshez, elekt­ ronikus szakfolyóirat, vagy tájékoztató és/vagy fórum szerkesz­ téséhez, távoktatáshoz. A z O K I R jelentős hasznot képes nyújttani a belföldi és külföldi idegenforgalom számára és nem csupán a kulturális turizmus számára, ezért célszerű az adatok kezelésének és megjelenítésének rendszerét és módját ennek figyelembevételével is alakítani. A z önálló webszerver mellett több érv szól, p l . a Soros Alapítványnál „ N G O " címszó alatt futnak az önkormányzati intézmények. Hosszú távon és minél több intézmény számára a biztonságos megoldás egy ilyen szakmai összefogás lehet. Ez az együttműködés ajánlott, de ön­ kéntességen alapul.

A projekt szükségessége A magyar művelődés története során létrehozott - és létre­ hoz - olyan egyéni és közösségi teljesítményeket, melyek nem írhatók le a művészeti és közgyűjteményi információs rendszer eszközeivel és gyakorlatával.A közművelődés helyzetének megismerése és megismertetése érdekében szükség van a hétköz­ napi és „ünnepnapi" művelődés eseményeiről, közösségeiről szóló információk gyűjtésére, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére. A közoktatási és közgyűjteményi szakterületek több éves fejlesztésre tekinthetnek vissza, lásd p l . a S U L I N E T , a M O K K A , vagy a M A . M . A projekteket. A közművelődési i n ­ tézmények és szervezetek ezzel szemben nem kaptak támogatást informatikai fejlesztésre, nyugodtan kijelenthetjük, hogy n u l l pontról indulnak. Ez a lemaradás csak úgy csökkenthető, ha az Országos Közművelődési Információs Rendszer ( O K I R ) az „Intelligens ország..." koncepció fontos elemévé válik és e koncepcióhoz kapcsolódó telematikai pályázati támogatási rendszerből és más forrásokból a fejlesztéshez szükséges pénz­ ügyi alapok biztosíthatók hozzá. A Z O K I R - n a k a S U L I N E T , a M O K K A és a M A . M A projektekkel egyenrangúvá kell válnia. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, az országos telematikai pályázati keretek nyújtotta lehetőség sajnos elégte­ lennek látszik. A z 1998. évi pályázat kedvezőtlen tapasztalata az, hogy a fejlesztéshez szükséges minimális költségeknek csak kis részét nyerték el a pályázó közművelődési intézmények és a pályázati keretből mindössze 10 %-kal részesedtek. A pályázat előkészítése során a Közművelődési Főosztály kérte, hogy a pályázati keret harmadával (55-60 mFt) rendelkezzen a köz­ művelődési terület, de ezt a Kulturális Örökség Főosztály nem fogadta el. Ebből következően szakmai és területi szempontból egyaránt hiányosak a feltételek az induláshoz. A következő két év telematikai koncepciójának és a rendelkezésre álló pályázati keretnek az ismeretében előre látható, hogy ez a hátrány foko­ zódik. A m e n n y i b e n döntő változást nem érünk el, akkor a szükséges fejlesztések költségeinek töredékét képes csak biztosí­ tani a pályázat és az eloszlás nagy területi bizonytalanságával is számolnunk kell (ti. régiók eshetnek k i belőle).

A projektben indításában résztvevő intézmények'. A z 1998. évi telematikai pályázaton támogatást nyertek: M M I , Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közműve­ lődési Intézet, Budapesti Művelődési Központ, Megyei Műve­ lődési és Ifjúsági Központ Szombathely, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Székesfehérvár. Telematikai pályázati támogatásban nem részesültek: Bara­ nya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Pécs, Békés Megyei Művelődési Központ Békéscsaba, Kölcsey Ferenc M e ­ gyei és Városi Művelődési Központ Debrecen, Megyei Művelődési Központ Eger, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat Szolnok, Közművelődés Háza K h t . Tatabánya, Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet Salgótarján, Pest Megyei Közművelődési Információs Központ Budapest, Somogy Megyei Művelődési Központ K a ­ posvár, Megyei Közművelődési Intézet Veszprém, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Zalaegerszeg.

A z O K I R rendszergazdája a Magyar Művelődési Intézet, ennek megfelelően az O K I R - p r o j e k t irányítását is az M M I látja el. Első körben kapcsolódnak hozzá a megyei művelődési köz­ pontok és a Budapesti Művelődési Központ (1998), második körben a városi intézmények, valamint az országos szakmai szervezetek (1999), harmadik körben a községi intézmények (2000).

A projekt célja

A projektben résztvevők az O K I R szolgáltatásait ingyene­ sen i l l . kedvezményesen vehetik igénybe, vagyis saját honlap részére helyet kapnak a M M I web-szerverén és eszközt, segítsé­ get adatbázisaik építésére és karbantartására. Cserébe adat­ bázisaik digitalizálását és közreadását folyamatosan végzik.

A z Országos Közművelődési Információs Rendszer egy olyan interneten elérhető „virtuális könyvtár", mely a művelő­ dő (az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi kultúrát elsajátító, al­ kalmazó, bemutató és fejlesztő) embert és emberi közösségeket mutatja be, vagyis nemcsak a tárgyi, a tárgyiasult kultúra vilá­ gát ismerhetik meg országon belül és kívül, hanem az élő kultú­ rát, az alkotó és újralakotó embert. A z O K I R az ország legjelentősebb közművelődési intézmé­ nyeinek és szervezeteinek tevékenységéről számot adó infor­ mációs rendszer, az országos közművelődési tevékenységek és ese­ mények adatbázisa. O l y a n információforrás létrehozása a cél,

AZ OKIR 1998-2000 közötti céljai 1998. A központ (önálló webszerver) folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szükséges feltételek (szoftver, hardver eszkö5

zök, egyéb üzemeltetési költségek) kialakítása a Magyar Műve­ lődési Intézetben ajánlatkérés és ajánlattétel alapján. A résztvevő - megyei közművelődési szolgáltatást végző intézmények adatbázisainak kialakítása, egységesítése. Szükséges segédadatbázisok készítése (helységnévtár, együt­ tesek, személyek). Szoftverfej lesztés. Oktatás indítása a résztvevő közművelődési szakemberek számára. Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. 1999. A központ folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szüksé­ ges feltételek biztosítása, az adatbázisok és a multimédia alkal­ mazások jelentős növekedése esetén a központi szerver bővíté­ se (memória és tárolóegységek). A megyei közművelődési szolgáltatást ellátó intézmények számítástechnikai infrastruktúrájának továbbfejlesztése, városi közművelődési intézmények bekapcsolása az O K I R - b a . Adatbázisok építése és karbantartása, szoftverfejlesztés. Oktatás az újonnan bekapcsolódó (városi) közművelődési szakemberek számára régiónként.

Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. 2000. A központ folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szüksé­ ges feltételek biztosítása. Nagymennyiségű multimédia alkalmazás futtatására alkal­ mas C D - R O M juke-boksz beszerzése a központi szerverhez. Községi intézmények bekapcsolása az O K I R - b a . Oktatás, képzés az újonnan belépő tagok (községi intézmé­ nyek munkatársai) számára régiónként. Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. Véleményem és becslésem szerint az alábbi költségekre lesz szükség a projekt eredményes megvalósításához. A fejlesztésben érdekelt kollégák (intézményvezetők és intézményi informati­ kusok véleményére számítok, továbbá a projekt iránt érdeklő­ dő, segítő szakemberek véleménye alapján szeptemberben vár­ ható egy szakmailag elfogadható és elfogadott OKIR-projekt megfogalmazás. Ebben is állapodtunk meg az M M I - b a n tartott legutolsó informatikai megbeszélésen, tehát várom az észrevé­ teleket és javaslatokat.

Költségek (Mft) Telematikai pályázat Megyei intézmények kiegészí­ t ő támogatása Egyéb és saját forrás (adatgyűjtés, digitalizálás stb)

1998. 16

1999. 150

30 (akik pályázaton nem nyertek) 20

2000.

(telematikai pályázati eredményektől függ)

70

/

300 (telematikai pályázati eredményektől függ)

100

ÉL % »k M

DR. T Ö L T E S I N E H E G Y I Z S U Z S A N N A V

A

L

A

I ELINDULT...

M

Elbírálták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium telematikus pályázatát hogy az Interneten az önálló adatbázisok virtuálisan egyesíthetőek is, így a felhasználó egyetlen kérdés feltevésével egyszerre több adatbázisban is kereshet. J ó példa erre a Nemzeti Infor­ matikai Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósult Közös Elektronikus Katalógus (KÖZELKAT), amely segítségével egyszerre 14 magyar könyvtár katalógusában lehet keresni az Interneten. Megfelelő kialakítással elérhető, hogy az adatbázist minden jogosult saját adataival egészíthesse k i . Ez a megoldás lehe­ tővé teheti, hogy az autonóm közművelődési intézmények is egysé­ gesen, együtt, hatékonyan tegyék közzé adataikat a hálón, például egy országos rendezvénynaptár formájában.

A 21. század küszöbén kialakuló világméretű elektronikus kommunikációs hálózat az Internet, amely a „nyílt rendszer" technológiát nemcsak számítógépek, hanem kontinensek, or­ szágok között is megvalósítja, sőt talán még az emberek közé is elviszi, óhatatlanul hat a közművelődés egészére is. A z Internet tömegessé válása új feladatokat teremt, de egyben lehetőséget is nyújt a művelődési intézmények számára a nyílt társadalom, az egyenrangú kapcsolatok és társadalmi esélyegyenlőség k i ­ alakításához.

Az Internet szerepe közművelődésben

A z Internet elterjedése társadalmi hatását tekintve egyrész­ ről felszámolja a földrajzi és egyéb korlátokat, információs mo­ nopóliumokat, másrészről elősegíti az azonos érdeklődésű szakmai közösségek közti kötetlen kommunikáció gyors és ön­ szervező formáinak kialakulását - azaz újra levelezünk. A z információk nyilvánossá, "közkincsé" tételének nagy forradalma abban áll, hogy a szerkesztéshez és megjelentetéshez már alapfokú számítástechnikai ismeret elegendő és a sokszo­ rosítás, publikálás semmiféle további költséges műveletet n e m igényel. A közösségek önszerveződésének forradalma pedig abból fakad, hogy míg korábban a közösségek m o n o t o n növe­ kedése mérethatárról mérethatárra újabb és újabb technikai, gazdasági, jogi vagy társadalmi akadályokat gördített az egyé­ nek és csoportok elé, amikor azok az általuk szükségesnek vélt információkat tágabb közösségi alakzatok információháztartá­ sába kívánták betáplálni, az Internettel egy csapásra megszűn­ nek ezek a korlátok. A nyilvánosság új minősége, a közvetlen kommunikációs lehetőségek, a közösséghatár átlépései és a problémamegoldásba bevonható információmennyiség növe­ kedése révén gyorsuló ismerettermelési spirálhoz vezet.

A z Internet megjelenése és hatása egyaránt érinti a közmű­ velődés rendszerének tartalmi, módszertani és formai elemeit: mint új, rohamosan terjedő elektronikus média megbódítja a világot, az emberek ismeretszerzésének és tájékozódásának egyik alapvető, mindennapi eszközévé válik; ledönti a földrajzi és (reméljük) társadalmi korlátokat, i n ­ formációs monopóliumokat, elősegíti a szakmai közösségek közti kötetlen kommunikáció gyors és önszervező formáinak kialakulását; a közművelődési és oktatási rendszer többi elemével együtt az Internet elérhetővé tétele a társadalmi esélyegyenlőség k i ­ alakításának egyre inkább egyik alapvető eszközévé válik. A z Internet fejlődése során, a rajta megtalálható információ­ mennyiség növekedésével mára önálló elektronikus médiává nőtte k i magát. A hálózat átviteli sebességének növekedésével egyre újabb szolgáltatások válnak elérhetővé. M a már a hagyományos szöveges adatok mellett természetes a hangot és álló- vagy mozgó­ képet tartalmazó honlapok tömeges megjelenése is. Gyakorlatilag bármilyen jellegű adat vagy tudásanyag megfelelő, kezelhető for­ mában feldolgozható és megjeleníthető a hálón.

A z Internet kínálta sokféle kapcsolatépítési lehetőség, az email, az egy-egy téma köré szerveződő levelezési listák, hírcso­ portok, elektronikus, az olvasók által szabadon kiegészíthető folyóiratok egyfelől a közösségfejlesztés spontán kialakuló, ön­ szervező sejtjei, másfelől kiváló lehetőséget kínálnak magának a közművelődési szakmának, hogy létrehozzák saját vitafóruma­ ikat, a szabad és formalitásoktól mentes vélemény és informá­ ciócsere eszközeit.

Magyarországon a tömeges hozzáférést ma még a magas te­ lefondíjak korlátozzák, de így is jól látszik, hogy azoknál a tár­ sadalmi rétegeknél, ahol ez a probléma megoldott (oktatási, intézményi, vállalati rendszerek) az Internet az elsődleges i n ­ formációszerző eszközzé válik. ( A h o g y ezt egyik kollégánk kifej­ tette, a felesége nélkül még meglenne, de Internet nélkül... ). Megfelelő kulcsszavak segítségével a háló teljes nyilvános anyaga kereshető, de elérhetőek szakosodott adatbázisok is, amelyekben a keresés is hatékonyabb. Mindegy, hogy az adatok a világ mely pontján találhatóak, azok helyből, bármikor meg­ találhatók, ami a felhasználó számára jól érzékelhető idő és pénz megtakarítást jelent. Mindez azt jelenti, hogy az Internet fejlődésével mindazok az adatok, amelyek nem találhatók meg a hálón, elvesznek (de lagalábbis háttérbe szorulnak) a társadalom egyik egyre növekvő rétege számára. Mindez megfordítva is igaz, a széles társadalmi rétegek tájékoztatásának egyre fontosabb és egyre természetesebbé váló eszköze az Internet. A közművelődési intézményeknek eredményes működésükhöz a tájékoztatásban óhatatlanul követniük kell látogatóikat erre az új médiára is.

Bizony k e l l az Internet! - ismerték fel kormányzati szinten is és a két talán leghátrányosabb területen az oktatásban és a kistelepüléseken komoly költségvetési pénzekkel elindították a Sulinet és a Teleház programokat. A z Internet terjesztésének harmadik .pilléreként (bár nem kormányzati forrás) meg k e l l említeni, elsősorban a c i v i l szerveződéseknek nyújtott segítsé­ géért, a Soros Alapítvány támogatását. A fejlődés üteme alap­ ján és nem kis részben a kiterjedt kormányzati segítség ered­ ményeként várható, hogy néhány éven belül az Internet hozzá­ férés nyújtása a közművelődési alapszolgáltatások részévé válik. A magyar közművelődési rendszer szerkezetéből adódóan egy ilyen alapszolgáltatás nyújtására két intézményrendszer a köz­ művelődési könyvtárak és a művelődési házak lehetnek képe­ sek. A Sulinet és Teleház programok logikus folytatása tehát, kedvezményes Internet hozzáférés biztosítása lehet a közműve­ lődési intézmények kapuin belül.

A már létező számítógépes adatbázisok megfelelő kezelőfe­ lület és program segítségével csatlakoztathatók az Internethez. Ezáltal az adatok nyilvánosságra hozhatók és kezelhetővé tehe­ tők m i n d e n Internet felhasználó számára, függetlenül a köz­ p o n t i gép és az azon futó programok típusától. Külön előny, 7

A közművelődési intézményeknek tehát szolgáltatási szín­ vonaluk fejlesztéséhez, látogatottságuk megőrzéséhez és köz­ művelődési feladataik teljesítéséhez célszerű felkészülniük te­ vékenységi területük bővítésére. Egyrészt a fejlődés irányát és látogatóik "fogyasztói szokásait" követve információikkal, programjaikkal, szolgáltatásaikkal megjelenhetnek az Interneten. A háló adta lehetőségeket kihasználva jobbá, gyor­ sabbá és közvetlenebbé tehetik szakmai kapcsolataikat. Hoszszabb távon pedig a felkészülhetnek a remélhetőleg társadalmi szükségletté és közművelődési alapszolgáltatássá váló nyilvános Internet hozzáférési pontok kialakítására. A M K M idei tele­ matikai pályázata is ilyen irányú szándékokat sejtet, a közmű­ velődési intézmények Internet csatlakozásának és megjelené­ sének támogatásával. Az Országos

Közművelődési

Informatikai

feladata és felelőssége lesz. A honlapok frissítése jelszóval vé­ dett F T P hozzáféréssel történik. Kialakítja a közművelődési intézmények országos, Internetről elérhető adatbankját. A z adatbank az egyes csatla­ kozó intézmények tevékenységéről, programjairól, rendezvé­ nyeiről és más nyilvános adatairól tartalmaz információkat, az adatbázisoknál megszokott hatékony lekérdezési, keresési lehe­ tőségekkel. Saját adataikat a csatlakozó intézmények - hozzáfé­ rési jogosultságuknak megfelelően - egy kliens program segít­ ségével tarthatják karban. A z adatbank szolgáltatásai bármely Internet felhasználó részére elérhetőek lesznek. Szakmai fórum kialakítása a közművelődés területén tevé­ kenykedő szakemberek számára: - W W W alapú szakmai vitafórum kialakítása; - elektronikus szakfolyóirat publikációk, pályázati hírek, szak­ mai és közhasznú információk közzétételére; - a M K M , az M M I és a közművelődési intézmények közti i n ­ formációcsere biztosítása elektronikus levelezési lista útján (tájékoztatók, jelentések, és más hivatalos dokumentumok, továbbítása). A közös adatbázisban sokféle információ nyilvánosságra ho­ zatalára, reklámjára lesz lehetőség: A z intézmények főbb adatai, közművelődési és kereske­ delmi jellegű szolgáltatásai, rendszeres programjai. Egyesített, országos rendezvénynaptár. Szakmai névjegyzékek (alkotó közösségek, klubok, egyesü­ letek, előadó-, képző- és népművészek, stb.). Kiadványok. A felsorolás nem végleges, az új ötletek és igények esetén bővíthető. A fejlesztés első fázisban az M M I és a megyei (fővárosi) művelődési központok csatlakozása valósítható meg, a majd pedig a városi és községi közművelődési intézmények csatla­ koztatása a cél. A szükséges számítógépes háttér megteremtése várhatóan novemberig tart, majd egy néhány hónapos próba­ időszak után a rendszerhez bármelyik közművelődési intézmény csatlakozhat.

Rendszer

A Magyar Művelődési Intézet ( M M I ) - a Megyei Művelő­ dési Központokkal előzetesen egyeztetve - a pályázaton egy m i n d e n közművelődési intézmény számára egységes, közös Internet megjelenést lehetővé tévő javaslattal vett részt és nyert támogatást. A kezdeményezés neve egyelőre talán kicsit riasztóan hivatalos: Országos Közművelődési Informatikai Rendszer ( O K I R ) . Ötletesebb, kifejezőbb elnevezésekre m i n ­ d e n javaslatot szívesen veszünk. A z O K I R rendszer kialakításával a M M I lehetőséget kíván teremteni az ország közművelődési intézményei számára az Interneten való önálló megjelenésre, honlapjaik elhelyezésére, meglévő adatbázisaik egyesítésére és egységes, bármely Internet felhasználó által elérhető módon történő megjelentetésére, valamint a közművelődési intézmények és szakemberek számá­ ra szabad, önszervező szakmai fórumok kialakítására. A rendszer a központi szerverből és az ahhoz az Interneten keresztül csatlakozó kliensekből épül fel. A z O K I R egyes szol­ gáltatásai valamennyi, míg más részei csak a megfelelő jogo­ sultságokkal rendelkező felhasználók számára lesznek elérhe­ tők. Az OKIR főbb

A csatlakozni kívánó intézmények megkapják a honlapjuk feltöltéséhez kellő adatokat ( U R L , login név és jelszó) és jogo­ sultságokat, továbbá a közös adatbázis használatához szükséges programot. A honlapok, az adatbázis olvasás, keresés céljára, valamint a többi szolgáltatás, a levelezési lista, vitafórum és folyóirat természetesen minden Internet kapcsolattal rendelke­ ző érdeklődő számára elérhető lesz.

szolgáltatásai:

Igény alapján térítésmentesen helyt ad a közművelődési i n ­ tézmények és más szervezetek saját készítésű honlapjai számára (2-30 M B intézményenként). A szolgáltatás csak a tároló ka­ pacitás és az Internet elérhetőség biztosítására terjed k i . A honlapok tartalmi és formai kialakítása az igénylő intézmény

Országos Közművelődési Informatikai Rendszer - OKIR (tervezet)

-OKIR szerver távlelügyelet ' hozzáférési jogok beállítása - honlapok elhelyezése - adatbázisok karbantartása - keresés - olvasás

8

Az OKIR adatbázis felépítése (tervezet)

Táblázat / Mező

Kitöltés

Típus

TARTALOM

KERESÉS

1.

Közm. Szervezetek

1.1.

Név

szöveg

Szabad

@

1.2.

Megye

szöveg

Listából

©

1.3.

Helység

szöveg

szabad listából

©

1.4. 1.5. 1.6.

Cím Telefon

szöveg

Szabad

szöveg szöveg

Szabad Szabad

1.7. 1.8.

Email WWW Jelleg

szöveg szöveg

Szabad Szabad

szöveg

Listából

művelődési ház, múzeum, klub, stb.

@

1.10.

Fenntartó

szöveg

Listából

önkormányzati, alapítványi, egyházi, stb

©

1.11.

Vezető

kapcsolat

3.

2.

Szolgáltatás

1.9

Fax

2.1.

Megnevezés

szöveg

Szabad

2.2.

Jelleg

szöveg

Listából

2.3.

Időpont

2.4. 2.5. 2.6.

Felvilágosítás Csoport

terembérlet, szakkör, könyvtár, tanfolyam, stb.

• •

hét napjai - t ó i , - i g + egyéb szöveges ( p l . m i n ­ d e n második hét k e d d 16. 00., megegyezés szerint, stb.)

2.7. 2.8.

Térítési díj Intézmény Ismertető

3. 3.1. 3.2.

kapcsolat kapcsolat szöveg kapcsolat

Szabad 4. Szabad

feljegyzés

1. Szabad

Név

szöveg

Szabad

Jelleg

szöveg

Listából

rövid ismertető' az adott szolgáltatásról

•

Személy

3.3.

Tevékenység

szöveg

3.4. 3.5. 3.6.

Helység

szöveg

Szabad szabad listából

3.7. 3.8.

Cím Telefon Fax Email

szöveg szöveg szöveg szöveg

Szabad Szabad Szabad Szabad

3.9. 3.10.

WWW Ismertető

szöveg feljegyzés

Szabad Szabad

intézményi dolgozó, eló'adóművész, népmű­ vész, stb. beosztás, feleló'sségi, tevékenységi kör, stb.

• •

a személy bemutatkozó sorai

4.

Csoport

4.1. 4.2.

Név

szöveg

Szabad

Jelleg

szöveg

szabad listából

®

Helység

szöveg

szabad listából

©

4.4.. 4.5. 4.6.

Cím

szöveg

Szabad

Telefon Fax

szöveg szöveg

Szabad Szabad

4.7. 4.8.

szöveg szöveg feljegyzés

Szabad Szabad

4.9.

Email WWW Ismertető

5.

Rendezvény

5.1.

Név

szöveg

Szabad

G

5.2.

Megye

szöveg

Listából

©

5.3.

Helység

szöveg

szabad listából

O

5.4.

Rendező szerv

kapcsolat

1 szabad

4.3.

szöveg

Szabad

•

a csoport ismertetője saját tevékenységéről

besoroláshoz dátum - t ó i , - i g + egyéb szöveges

5.5.

Időpont

5.6.

Jelleg

szöveg

szabad listából

5.7. 5.8. 5.9

Helyszín Felvilágosítás tel. Ismertető

szöveg

Szabad

szöveg feljegyzés

Szabad Szabad

@

• •

9

6.

Táblázat / Mező Kiadványok

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.

Cím Jelleg Megjelenés Megjelenés ideje Szerző / szerkesztő

6.6.

Kiadó

6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11.

Terjedelem Ár Felvilágosítás tel. Tematika Ismertető

7. 2.1. 2.2. 2.3.

Állandó programok

2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

Típus

Kitöltés

szöveg szöveg logikai szöveg kapcsolat szöveg kapcsolat szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg feljegyzés

Szabad Listából Listából Szabad 3 szabad 4 szabad Szabad Szabad Szabad szabad listából Szabad

Megnevezés Jelleg Időpont

szöveg szöveg

Szabad Listából

Felvilágosítás Csoport Térítési díj Intézmény Ismertető

kapcsolat kapcsolat szöveg kapcsolat feljegyzés

Szabad 4. Szabad 1. Szabad

TARTALOM

könyv, folyóirat, prospektus,stb. egyszeri, rendszeres

KERESÉS

© ©

©

©

©

szakkör, könyvtár, klub, csoport, stb. hét napjai -tói, -ig + egyéb szöveges (pl. min­ den második hét kedd 16. 00., megegyezés szerint, stb.)

©

@

rövid ismertető az adott szolgáltatásról

H a valakinek észrevétele, javaslata v a n az információs rendszerrel, a tervezett adatbázissal kapcsolatban, kérjük, juttassa el a Magyar Művelődési Intézetbe.

10

SLÉZIA G A B R I E L L A

A BUDAPESTI INFORMÁCIÓS RENDSZER FELTÉTELEINEK KIALAKÍTÁSA (Egy intézmény információs elképzeléseinek bemutatása pályázatának közlése által) I. A pályázó bemutatása A Budapesti Művelődési Központot 1979-ben alapították, fővárosi fenntartású és hatókörű intézményként. Tevékenység­ együttese általánosságban hasonló a megyei művelődési köz­ pontok feladatrendszeréhez, azonban az a fővárosi sajátosságok figyelembevételével alakult k i . A Budapesti Művelődési Központ a főváros - művelődési otthon jellegű intézményeinek, - c i v i l szerveződéseinek, - művelődési közösségeinek szakmai szolgáltató intézménye. Szolgáltatásait a legszélesebben értelmezett közművelődési szakma részére, valamint a lakosság számára nyújtja. Szakmai munkáját - a művészeti munka, - a szakmai fejlesztés, képzés, továbbképzés, - az információ területén fejti k i . Információs

területen

Fővárosi kulturális jellegű információkat gyűjt, rendszerez és szolgáltat a lakosság és a közművelődési szakma részére. Dokumentumtárat, szakmai módszertárat működtet. Kiadványokat jelentet meg, melyek egy része a legfontosabb szakmai eseményekről tájékoztat, vagy módszertani segítséget nyújt a művelődési házakban dolgozó kollégáknak, más része a lakosság eligazodását segíti a fővárosi művelődési otthonok programjai között.

II. A pályázat célja A Budapesti Művelődési Központ a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiírt 4 téma közül a "Közgyűjtemények és közművelődési intézmények telematikai infrastruktúrájának fejleszté' se és működtetése (Internet csatlakozás kiépítése; meglévő Internet csatlakozás bővítése; lokális hálózat-építés, adatbázi­ sokhoz való hozzáférés biztosítása)" címűhöz kíván kapcsolódni. Célja, hogy a "Budapesti Művelődési O t t h o n Hálózat In­ formációs Rendszeréinek kialakításával hozzájáruljon egy nyilvános (országos, illetve nemzetközi) információs rendszer kiépüléséhez, mely a Világhálón keresztül szolgálja a lakosság, a művelődési intézmények és szervezetek, a felhasználók igénye szerint gyűjtött és terített közművelődési információkat. A z e Hálózat által kialakított gyűjtőkör speciális abban, hogy a fővárosi, a kerületi művelődési házak, továbbá a velük együttműködő amatőr művészeti csoportok és c i v i l szerveztek által szervezett szabadidős programokat, közhasznú tanfolyamokat, közösségi tevékenységet folytató klubokat és köröket, helyi és regionális lakossági rendezvényeket foglalja magába. Speciális gyűjtőkörének kimunkálása mellett ugyanakkor része

kíván l e n n i egy tágabb információs rendszemek, amelyben a biátusok és párhuzamosságok átlátása után egy felhasználó közpon­ tú munkamegosztás jöhet létre a különböző célú információs hálózatok között. Ennek érdekében a "Budapesti Művelődési O t t h o n Hálózat Információs Rendszere" szervesen kíván kap­ csolódni a Magyar Művelődési Intézeten keresztül - a többi megye hasonló hálózatához. Együttműködést alakít k i fővárosi szinten a többi közművelődési, közgyűjteményi, kulturális fel­ adatot ellátó szervezettel, intézményhálózattal. Kontaktust te­ remt más - nem közművelődési és/vagy kulturális célú - szakte­ rületekkel a gyűjtőkörök kapcsolódási pontjainak, illetve határ­ terülteinek feltérképezése érdekében.

I Í Í . Helyzetkép a fővárosban A "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rend­ szer" megszervezésének előzményei Budapest az országnak kulturális téren is a fővárosa. Szem­ ben más megyékkel itt nem néhány nagy intézmény együttmű­ ködésére, hanem intézményi hálózatok összefogására v a n szük­ ség a közművelődési információs rendszer kiépítéséhez. A kétmilliós lakosságú főváros úgy is, mint a több milliós hazai és nemzetközi turizmus központja, szak- és közművelődési könyv­ tári, művelődési házi, múzeumi, mozi és színházi hálózat, to­ vábbá számos többcélú (sport, szabadidő-eltöltés stb.) létesít­ mény helyszíne. Ezért a Budapesti Művelődési Központ, mint a művelődési otthon jellegű intézmények megyei, módszertani intéz­ ménye alapfeladatának tekinti a művelődési házak információs rendszerének kiépítését és a főváros, illetve az ország egységes közművelődési rendszerére csatlakoztatását. 1997. januárjában a Budapesti Művelődési Központban tar­ tott Internet-bemutatón 30 kerületi művelődési ház jelezte kapcsolódási szándékát a "Budapesti Művelődési O t t h o n Háló­ zat Információs Rendszeré"-hez. (Ld. melléklet: A Budapesti Művelődési O t t h o n Hálózat Információs Rendszeréhez kapcso­ lódó bázisintézmények szándéknyilatkozatai). Ezt követően közös www lapot hoztunk létre a Rózsa Műve­ lődési Házzal; a művelődési házak számára az Interneten ( U R L : http://www.c3.hu/~muvhazak). Itt a Soros Alapítvány támoga­ tásával a művelődési házak ingyenesen helyezhetik el bemutat­ kozó oldalaikat. ( A z o k számára is lehetőség ez, akiknek nincs Internet-csatlakozása.) Közös megjelenésünk segít tájékozódni az Internet hatalmas információ-rengetegében. Jelenleg 15 fővárosi és 17 vidéki művelődési ház található saját W e b lappal ezen az U R L címen. A Budapesti Művelődési Központ 1994. óta gyűjti és kiad­ vány formájában közzé teszi a budapesti művelődési házak állan­ dó programjait, tanfolyamait, szabadidős tevékenységi fotmáit. Rendszeresen készít időszakos kiadványokat ( M i n i T Í P P - V a ­ kációs programgyűjtemény). Naptárat állít össze a beérkező műsorfüzetek alapján a művelődési házak rendezvényeiből és egyéb szolgáltatásaiból. ( T I P P rendezvénynaptár, szolgáltatá­ sok, M i n i T I P P l d . melléklet.) Fenti kiadványaink közül jelenleg a T I P P című progranrgyújtemény, valamint a művelődési házak állandó szolgáltatásai és rendszeresen frissített havi rendezvényei jelennek meg a "Művelődési házak" U R L címén. A fővárosban a művelődési 11

házak informatikai h á t t e r e v á l t o z a t o s k é p e t mutat. A z intéz­

3. Képzés, szakmai fórumok, műhelyek működtetése 4- Lcácossági ("teleházas") szolgáltatás kialakítása, működtetése

m é n y e k 10 %-a rendelkezik k o r s z e r ű n e k n e v e z h e t ő gépparkkal és j o b b á r a pályázat ú t j á n nyert saját Internet hozzáféréssel. A l e g t ö b b m ű v e l ő d é s i h á z b a n k e v é s és elavult a technikai eszköz­

1998- ban:

park, minimális a s z á m í t á s t e c h n i k a i ismeret és az i n f o r m á c i ó s h á l ó z a t r a a d a p t á l á s b a n ( W e b lap szerkesztés) v a l ó jártasság.

A z i n f o r m á c i ó gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges inf­

Ezért a kulturális programok digitalizálása az esetek 90 %-ában hagyományos

r a s t r u k t ú r a kiépítése. Lokális h á l ó z a t kialakítása a Budapesti

úton történik - postai ú t o n érkezik a műsorfüzet és

Művelődési Központban.

m a n u á l i s a n rögzítjük az adatokat az erre a c é l r a l é t r e h o z o t t

I n t é z m é n y ü n k b e n a hálózat ü z e m e l t e t é s é v e l , az o k t a t á s s a l

adatbázisban.

foglalkozó m u n k a t á r s a k továbbképzése.

A budapesti művelődési otthon jellegű intézmények szinte teljes köre működtet ma már információs szolgáltatást. A z intézmények

d ő adatok számítógépes rögzítésének b e t a n í t á s a azoknak a m ű ­

A z I n t e r n e t - h a s z n á l a t a l a p t u d n i v a l ó i n a k , illetve a gyűjten­

saját programjaik i s m e r t e t é s é n kívül közhasznú i n f o r m á c i ó k

v e l ő d é s i házi szakembereknek, ahol a technikai feltételek biz­

gyűjtéseié, illetve egy-egy s z a k t e r ü l e t r ő l szóló m i n é l teljesebb

tosítottak.

k ö r ű szolgáltatásra is vállalkoznak. Ily m ó d o n például a Buda­

W e b s z e r k e s z t ő szolgáltatás n y ú j t á s a a m ű v e l ő d é s i intézmé­

pesti M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t a fővárosi m ű v e l ő d é s i házak á l l a n d ó

nyek s z á m á r a - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissí­

p r o g r a m j a i r ó l és gyermek r e n d e z v é n y e i r ő l , az A l m á s s y téri Sza­

tése. A honlapok közös helyen, a „ M ű v e l ő d é s i házak" Internet

b a d i d ő K ö z p o n t a f ő v á r o s b a n m ű k ö d ő t á n c h á z a k r ó l , a Petőfi

c í m é n is e l é r h e t ő e k lesznek.

Csarnok pedig a k ö n n y ű zenei p r o g r a m o k r ó l tudja t á j é k o z t a t n i

A z információszolgáltatással foglalkozó i n t é z m é n y e k , h á l ó ­

- telefonon, személyesen, illetve írásos f o r m á b a n - az érdeklő­

zatok, feltérképezése, a g y ű j t ő k ö r ö k tisztázása, az adatok c s e r é ­

dőket. A házak közötti információáramlást gátolja, hogy ezek a gócpontok nincsenek egymással összekapcsolva, az összegyűjtött és fel­ dolgozott anyagok sokszor elavulnak, mire a felhasználóhoz érkezneli.

jéről t ö r t é n ő m e g á l l a p o d á s o k m e g k ö t é s e . A k ö z m ű v e l ő d é s i i n f o r m á c i ó k g y ű j t é s é n e k felosztása az e g y ü t t m ű k ö d ő fővárosi i n t é z m é n y e k között. A z alapadatok -

Ezen a helyzeten a Budapesti M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t g y ű j t ő

illetve feltétlenül g y ű j t e n d ő adatok - k ö r é n e k m e g h a t á r o z á s a .

k i a d v á n y a i csak részben tudnak segíteni, hiszen a nyomtatott

O n - l i n e segítségvonal szervezése. ( B e i n d í t á s a 1999-ben.)

p r o g r a m g y ű j t e m é n y e k k e v é s s é alkalmasak a korszerű t á j é k o z t a ­

S z a k t a n á c s a d á s a számítógépek, a m o d e m összeállításánál,

tásra. A z aktuális információt csak elektronikus úton lehet igazán frissen tartani, gyorsan továbbítani.

installálásánál; az üzemeltetésnél felmerülő p r o b l é m á k e l h á r í t á ­ sa, szükség e s e t é n a helyszínen. T e l e h á z a s szolgáltatás biztosítása a lakosság s z á m á r a ö n k ö l t ­

IV. A "Budapesti Művelődési Otthon Hálódat Infor­ mációs Rendszer" működtetésének alapelvei A Hálózat a rendszergazda (Budapesti Művelődési

ségi á r o n . A H á z u n k k a l kapcsolatot t a r t ó civil szerveződések, m ű v e l ő ­ dési közösségek s z á m á r a gyors k a p c s o l a t t a r t á s m e g t e r e m t é s e (e-

Központ) és

mail h a s z n á l a t ) .

a bázis i n t é z m é n y e k ( k e r ü l e t i s z á n d é k n y i l a t k o z a t o t t e v ő intéz­

E g y ü t t m ű k ö d é s i m e g á l l a p o d á s k ö t é s e a Magyar M ű v e l ő d é s i

m é n y e k ) i n f o r m á c i ó s rendszerbe szerveződéséből áll.

I n t é z e t t e l ( t e v é k e n y s é g - m e g o s z t á s , képzési program megszerve­

A z egyes i n t é z m é n y e k megfelelő k a p a c i t á s ú számítógéppel

zése stb.).

és i n t e r n e t c s a t l a k o z á s s a l - egységesen képzett szakemberek által - helyben jegyzik az á l t a l u k k e r ü l e t ü k b ő l összegyűjtött adatokat.

1999- ben:

A gyűjtött i n f o r m á c i ó t egy közös program a l a p j á n dolgozzák fel. A digitalizált i n f o r m á c i ó az Interneten eljut a Budapesti

A z egységes i n f o r m á c i ó gyűjtéséhez és feldolgozásához szük­

M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t b a , ott az adott program feldolgozza és pre­

séges infrastruktúra kialakítása a k e r ü l e t i m ű v e l ő d é s i h á z a k b a n .

z e n t á l h a t ó v á teszi azt.

A g y ű j t e n d ő adatok számítógépes rögzítésének b e t a n í t á s a a

A Budapesti M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t mint rendszergazda; gyűj­

h á l ó z a t b a n r é s z t v e v ő i n t é z m é n y e k m u n k a t á r s a i számára.

t ő k ö r - h a r m o n i z á c i ó t k e z d e m é n y e z (a feladatmegosztás, a pár­

A b e k ü l d ö t t adatok feldolgozása, e l é r h e t ő helyen t ö r t é n ő

huzamosságok, a h i á t u s o k kiszűrése t e r é n ) a f ő v á r o s b a n - a

elhelyezése az Interneten.

közgyűjteményi és k ö z m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y e k , c i v i l szerveze­

W e b s z e r k e s z t ő szolgáltatás n y ú j t á s a a m ű v e l ő d é s i i n t é z m é ­

tek és szerveződések, t o v á b b á a k ö z o k t a t á s i idegenforgalmi és

nyek s z á m á r a - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissí­

területfejlesztési - i n f o r m á c i ó s rendszerekkel.

tése.

A "Budapesti M ű v e l ő d é s i O t t h o n H á l ó z a t I n f o r m á c i ó s

A z Interneten elhelyezett adatok számára „ h o m e page" k é ­

Rendszer" tagja a t ö b b i m e g y é v e l együtt kiépített országos

szítése.

k ö z m ű v e l ő d é s i h á l ó z a t n a k , amelynek rendszergazdája a Magyar

O n - l i n e segítségvonal beindítása - 1 é v r e . (Szükség szerint

M ű v e l ő d é s i Intézet. A Magyar M ű v e l ő d é s i I n t é z e t feladata,

meghosszabbítható.)

bogy a m e g y é b e n / f ő v á r o s b a n összegyűjtött k ö z m ű v e l ő d é s i in­

I n f o r m á c i ó s adatbázisaink bővítése.

f o r m á c i ó k országos adatai az Interneten - egy helyre t e l e p í t v e -

Igény szerint alapfokú

n y i l v á n o s s á g o t kapjanak.

számitógép-kezelői

tanfolyam,

webszerkesztő tanfolyam, az I n t e r n e t - h a s z n á l a t

oktatása művelődési intézmények

közösségvezetők, c i v i l szervezetek és más igénylők)

V . A Budapesti Művelődési Központ feladatai 1998-2000-ig

Teleházas

szolgáltatás

részére.

bővítése a lakosság számára önköltségi

áton.

Együttműködési Feladataink 4 fő területre koncentrálódnak: 1. Gyűjtőkör-kialakítás, harmonizáció/együttműködések 2. Információs adatbázisok bővítése, dokumentumok

alaptudnivalóinak

szakalkalmazottal (művelődési

megállapodások kötése tevékenység és gyűjtő­

k ö r megosztás céljából, m á s információszolgáltatással foglalkozó

kialakítása digitalizálása

i n t é z m é n y e k k e l és h á l ó z a t o k k a l ( F S Z E K , Z ö l d p o n t , N I O K , T o u r i n f o r m stb.).

12

Kapcsolatfelvétel további kulturális intézményekkel, hálózatokkal (színházak, mozik, szervezőirodák stb.). Igényfelmérés a közművelődési programok felhasználóinak na­ gyobb csoportjainál (diákok - Sulinet; lakossági szerveződések nagycsaládosok; kisebbségi önkormányzatok stb.). 2000-ben: Gondozzuk és bővítjük Webszerkesztő szolgáltatásunkat a művelődési intézmények számára - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissítése terén. Képzési formáinkat népművelők számára az Internet fel­ használásának lehetőségeiről. (Kidolgozott tematika szerint.) Kapcsolatainkat más intézményekkel és hálózatokkal. Teleházas szolgáltatásunkat a lakosság számára. Új feladataink D o k u m e n t u m és módszertárunk digitalizálása. Dokumentum és módszertárunk egyedi gyűjtésekkel rendel­ kezik a fővárosi közművelődési intézmények történetéről, sta­ tisztikai adatairól a 80-as évektől kezdődően. Módszertárunk­ ban a népművelés és utódszakmáinak kiadványai, folyóiratai egyaránt megtalálhatóak. A z anyag digitalizálásával a szakma számára hiánypótló szolgáltatás jöhetne létre. Lehetőséget teremtünk amatőr művészeti csoportjaink és egyesületeink számára referencia-anyagaik elkészítéséhez.

(Bartók Táncegyüttes, Theatrum Színiakadémia Művészeti Szakiskola, Bárdos Kóms, Vándor Kórus, Oratórium Kórus stb.). Kontaktus teremtése más - nem közművelődési és/vagy kultu­ rális intézményekkel, hálózatokkal - a gyűjtőkörök kapcsolódási pontjainak illetve határterületeinek feltérképezése miatt. A fejlett világban robbanásszerű fejlődést mutat az elektro­ nikus médián keresztül szolgáltatott információforgalmazás. A felzárkózni nem képes országok informatikai lemaradása vala­ mennyi fontos ágazatnál jelentkezik. Érinti a gazdaságot, az egészségügyet, a képzést, a kutatást. N e m kivétel ez alól a rekreáció és a művészet, vagy a műve­ lődés sem. Magyarországon az ipar, és más piacosított területek rendelkeznek az informatikára fordítható tőkével. A kultúra területén néhány prioritást élvező hálózat (iskolák, könyvtárak) állami támogatást kaptak információs hálózatuk eszközparkjához. Ez rendkívül fontos lépés volt a kulturális terület felzárkóztatása érdekében. Ugyanakkor a Művelődési Otthon Hálózat Információs Rend­ szerének kialakítása nélkül az ország kulturális információrend­ szere is kiépítbetetlen. Részben a művelődési otthon jellegű intézmények speciális gyűjtőköre, részben szerteágazó kapcso­ lati rendszerük összeépíthetősége miatt. Különösen időszerű ez a feladat, h a azt a szándékot is tekintetbe vesszük, miszerint B u ­ dapest közép-európai metropolisszá igyekszik válni. Nagy hiátus keletkezne ezen hálózat információi nélkül.

13

GONDA

EMMA

A FEJÉR M E G Y E I MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R E „Magunkat láttatni s a világot látni."

Helyzetértékelés,

tervek

A Megyei Művelődési Központ az 1997-es év folyamán csatlakozott az Internet hálózathoz (egy a Soros Alapítványtól nyert támogatással). Hamar kiderült, hogy a meglévő technikai feltételeink hiányosak az Internet adta lehetőségek kihasználá­ sához. Ezért már 1998-ban megkezdtük gépparkunk bővítését.

Intézményünk három éve kezdte kialakítani azt a számító­ gépes feldolgozási rendszert, s ezzel együtt azt a számítógép par­ kot, mely képes „profi" módon az információgyűjtést, feldolgo­ zást és szolgáltatást a mindenkor lehető legjobb támogatni, és az érdeklődőket a művelődési-kulturális élet információival ellátni.

Intézményünk központi szerepet kíván betölteni a megyé­ ben működő művelődési otthonok között, szolgáltatásaival segíteni, támogatni kívánja azok munkáját. 1997. folyamán a régi tanácsadó szerep felelevenítése és erősítése érdekében új kiadványt hoztunk létre Hírlevél néven, mely eljut megyénk összes településéhez. Sok esetben kiadvá­ nyunk az aktuális pályázati felhívások közlésével hiánypótló feladatot is ellát. Személyes kapcsolataink révén és a Hírlevelet is felhasznál­ va próbálunk segítséget nyújtani, tanácsokat adni a számítógé­ pes fejlesztési lehetőségekről, az esetleges technikai, számítás­ technikai pályázati lehetőségekről is. Információt nyújtunk az általunk már megkezdett Internetes tevékenységről, és annak tapasztalatairól. Segítjük azokat az intézményeket, melyek valamilyen technikai jellegű problémával fordulnak hozzánk. A Nemzeti Informatikai Stratégiában felvázolt jövőkép lé­ nyeges és meghatározó vonása az információs társadalom k i ­ alakítása hazánkban. A z információkhoz való szabad hozzáfé­ rés, a digitalizáció széles körű elterjedése, a virtuális könyvtá­ rak szerepének növekedése, az információs hálózatok közötti együttműködés kiterjesztése, a „globalizáció", az információs technológia gyorsléptékű fejődése mind-mind fontos pillére a közművelődési rendszer létrehozásának. Terveink ismertetése során fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Fejér megye négy nagy intézménye, a Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Megyei Levéltár, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ egyeztette infor­ mációs munkájának alapelveit, az egyeztető tárgyalások után létrejött az intézmények közötti Együttműködési megállapodás, mely alapjaiban egységes, összehangolt munkát, az Interneten való összehangolt megjelenést, egymás számára kölcsönös átlé­ pési lehetőséget biztosít. A munka összehangolásával biztosítja a jövőben az azonos gyűjtőkörök kiküszöbölését ill. egységessé tételét, s a további fejlesztések összehangolását, természetesen figyelembe véve az egyes intézmények eltérő tevékenységi rendszerét.

A Megyei Művelődési Központok tevékenyégi köréhez szo­ rosan hozzátartozik a megye településein élő és dolgozó nép­ művelők, könyvtárosok és sok esetben a pedagógusok munká­ jának segítése is. A z 1980-90-es évek fordulóján az információszolgáltatás „divat" lett. T ö b b e n estek abba a hibába, hogy a technika és a képzelet adta lehetőségeket korlátlannak értelmezve, kezdtek el információt gyűjteni, „rendszerezni", szolgáltatni. Ez sok esetben párhuzamos gyűjtőköröket eredményezett. Ez az időszak egyáltalán n e m az egységesedés, a kapcsolódási pontok megkeresésének időszaka volt, m i n d e n k i a saját elkép­ zeléseit kívánta megvalósítani, esetleg ráerőltetni a többiekre, de csírájában már ekkor is megfigyelhető volt az együttműkö­ dési szándék. A számítógép eleinte csak mint szövegszerkesztő, kiadvány­ szerkesztő és adatbázis kezelő eszköz működött. Ez a szerepe ma sem vitatható, hiszen az információszolgáltatás előkészítő munkáit könnyítheti, segítheti a számítógépes feldolgozás. M a j d n e m m i n d e n intézmény készített és készít ma is nyomdai vagy „házinyomdai" eljárással kiadványokat, katalógusokat, címjegyzékeket, újságokat. Ezek az anyagok igen fontos szere­ pet töltenek be az adott megye információs életében. A Gutenberg galaxist n e m kell feltétlenül elhagynunk ahhoz, hogy a N e u m a n n galaxisban is élhessünk. A z Internet megjelenése és terjedése jelentős változást ho­ zott, hiszen n e m csak az igazolódott be, hogy különféle rendsze­ rekben, programokkal feldolgozott anyagok, információk képe­ sek egy nagy rendszerben egymás mellett tökéletesen funkcio­ nálni, hanem az is tapasztalható lett, hogy az információátadás technikai oldalról szinte teljesen elveszítette idő- és térbeli korlátait. Ez n e m jelent mást, mint hogy az információ a rendszerbe kerülés pillanatától kezdve azonnal elérhető és eljuttatható bárhonnan bárhová. D e az is egyértelművé vált, hogy szükséges valamiféle munkamegosztás, hiszen az információkat nem csak termelni és a rendszerre feljuttatni kell folyamatosan, hanem karbantartani, frissíteni, adott esetben törölni.

Bíztatónak tűnik a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Pol­ gármesteri Hivatalának Digital Regia kezdeményezése is, melyhez a megyeszékhelyen működő közgyűjtemények és mű­ velődési intézmények csatlakozása előnyös, hiszen a lakosság számára ebben az esetben még több helyen férhető hozzá a város, adott esetben a régió és a megye életét meghatározó i n ­ formációk halmaza.

Visszaállhat a rend, m i n d e n k i többé kevésbé a saját munka­ területeivel tud foglalkozni, s saját anyagainak „Internetesítése" a feladata. A z Internet olyan lehetőségeket kínál számunkra, melyeket úgy gondoljuk igen széles körben tudnunk kamatoztatni az információhoz jutás i l l . az információ adás területén egyaránt. A z informatika, az egyik olyan szakterület ahol a megyei nagyobb intézmény segítséget adhat a kisebb intézményeknek, s így több intézmény együttműködése hozhatja csak meg a vár­ ható legteljesebb eredményt.

A Fejér Megyei Művelődési Központ Információs rendsze­ rének hároméves tervét 1998 áprilisában a „Telematikai pá­ lyázatra" benyújtott, anyagunkat a következő pontokban fog­ laltuk össze.

14

1998. a M K M és a B M által kiírt pályázatok segítségével a Megyei Művelődési Központ gépparkjának fejlesztése a későbbiekben leírt feladatok ellátásának érdekében; a M M K Internet csatlakozásának fenntartása, a megyei közművelődési W W W elkészítése ( W W W elkészítésénél figye­ lembe véve az együttműködési megállapodás pontjait); a M M K információs rendszerének csatlakoztatása a Magyar Művelődési Intézet információs rendszeréhez és szerveréhez; a M M K rendszerének csatlakozása az országos és helyi rend­ szerekhez (pl. NIIF, T I R , Digital R e g i a ) ; a megye művelődési otthonainak segítése az esetleges Internet csatlakozás, használat kérdéseiben; a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézettel közösen számítástechnikai képzés elindítása; a M M K és a megye művelődési otthonai által 1998 év so­ rán (ill. korábban készített) videó, foto anyagok digitalizálásá­ nak megkezdése; a meglévő információs adatok feldolgozása, adatbázis­ sá/okká szervezése; a már meglévő adatok viszonylag egységes formába öntése (a meglévő lehetőségek szerint, lsd. Együttműködési megálla­ podás) ; a M M K Szakkönyvtár adatfeldolgozásának, katalogizálásá­ nak megkezdése (a meglévő lehetőségek szerint, lsd. Együtt­ működési megállapodás). 1999. az 1998-ban elkezdett technikai fejlesztés folytatása a MMK-ban; az 1998-ban elkezdett szakmai, tartalmi m u n k a folytatása (képzés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás, katalogizálás, W W W frissítés); a megye nagyobb művelődési intézményeinek informatikai berendezésekkel való ellátásához szükséges pályázatoknál szak­ tanácsadás;

az újabb intézmények bekapcsolása a megyei (és így az or­ szágos) információs rendszerbe; segítségnyújtás az újonnan bekapcsolódók W W W készíté­ séhez; a négy együttműködő nagy intézmény közös tevékenységé­ nek tapasztalatai és az 1999-2000. év munkájának ütemezése; az adatok digitalizálásának folytatása, a négy intézmény „digitalizáló műhelymunkájának" összehangolása, egymás segí­ tése speciális esetekben; a megye kisebb településeinek kapcsolódásának előkészíté­ se, i l l . a már működő kapcsolatok erősítése. 2000. a megye kistelepülésein működő művelődési intézmények informatikai berendezésekkel való ellátásához szükséges pályá­ zatoknál szaktanácsadás, közös előkészítő tevékenység p l . a könyvtárral (kistelepüléseken intézményi összemosódás, p l . klubkönyvtár, Á M K , stb.); az újabb intézmények bekapcsolása a hálózatba; segítségnyújtás az újonnan bekapcsolódók W W W készíté­ séhez; az 1998-ban elkezdett technikai fejlesztés folytatása a MMK-ban; az 1998-ban elkezdett szakmai, tartalmi m u n k a folytatása (képzés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás, katalogizálás, W W W folyamatos frissítése, stb.); folyamatos Internet szolgáltatás ( W W W az adatok digitali­ zálásának folytatása, a négy intézmény „digitalizáló műhely­ munkájának" összehangolása, egymás segítése speciális esetek­ ben. A pályázaton elnyert 2 millió forintos támogatás lehetővé teszi, bogy a Fejér Megyei Művelődési Központ információs terveinek megvalósítását tovább folytathassa.

15

KOLOSTORI GÁBOR

GONDOLATOK A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TELEMATIKAI FEJLESZTÉSRŐL AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK ÉS A TOVÁBBI TERVEK TÜKRÉBEN B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n m e g y é b e n a k ö z m ű v e l ő d é s i szolgál­

E l m o n d h a t ó , hogy a megye k ö z m ű v e l ő d é s i

intézményeiben

t a t á s összevont i n t é z m é n y k é n t , a P e d a g ó g i a i és K ö z m ű v e l ő d é s i

m ű k ö d ő s z á m í t ó g é p e k j ó v a l elmaradnak m i n d számban, m i n d

Intézet keretein belül m ű k ö d i k . A Pedagógiai és K ö z m ű v e l ő ­

teljesítményben az elképzelt Közművelődési Információs Hálózat

dési Intézet K ö z m ű v e l ő d é s i Alrendszere ö n á l l ó é p ü l e t b e n ,

igényeitől. A gépek hálózati kapcsolatban nem állnak egymással.

M i s k o l c b e l v á r o s á b a n helyezkedik el. I n t é z e t ü n k h e l y z e t é b ő l

A K ö z m ű v e l ő d é s i Információs H á l ó z a t kialakításához n é l ­

a d ó d ó a n a K ö z m ű v e l ő d é s i Alrendszer j ó kapcsolatokat é p í t e t t

k ü l ö z h e t e t l e n szakemberek képzése pedig m é g jobban elmarad

k i a közoktatás t e r ü l e t é v e l is.

az e l v á r t igényektől, mint az infrastrukturális h á t t é r . A z I n t é ­

A z utóbbi é v e k b e n sikerült k i a l a k í t a n i m e g y é n k b e n a

zetben, és a m á r m ű k ö d ő bázishelyeken a kulturális örökség részét

decentrumok és bázishelyek rendszerét, amelynek k e r e t é b e n

képező adatmennyiség jelentős része képi információ, így az adat­

e l s ő k é n t K a z i n c b a r c i k á n , S á r o s p a t a k o n , M e z ő k ö v e s d e n és

bevitel során egyre inkább érezhetővé vált a vizuális alkotások

E n c s e n (ez kb. 70%-os lefedettséget jelent) alakult decentrum.

digitalizálásának megoldatlansága. A létrejövő számítógépes esz­

Ezt a rendszert m é g 2-3 v á r o s b e v o n á s á v a l tervezzük teljessé

közpark segítségével ezen problémák is orvosolhatóvá válnak.

tenni. A decentrumok e l s ő s o r b a n információs kistérségi köz­

A megyei Közművelődési I n f o r m á c i ó s H á l ó z a t kialakításá­

pontokként próbálják a közművelődési intézmények közötti

n á l e l s ő l é p é s k é n t figyelembe kell v e n n i az országos rendszerhez

jobb k a p c s o l a t t a r t á s t é l é n k í t e n i . A bázishelyek az egyes köz­

v a l ó szerves k a p c s o l ó d á s t . A z e g y ü t t m ű k ö d é s kialakítását k ö v e ­

m ű v e l ő d é s i t e r ü l e t e k k o o r d i n á l á s a é r d e k é b e n az adott t e r ü l e t

t ő e n , ill. azzal p á r h u z a m o s a n az ún. m á s o d i k lépcsős partnerek­

k i e m e l k e d ő k é p v i s e l ő i n e k irányításával j ö t t e k létre. így alakult

kel v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s kialakítása a legfontosabb. Ez a szint a

meg a M i s k o l c i G a l é r i á b a n a vizuális m ű v é s z e t e k bázishelye,

jelenlegi decentrumok, ill. bázisbelyek rendszerébe illeszkedne

K a z i n c b a r c i k á n a Játszóház, kismesterségek bázishelye, a mis­

be. Ez a h á l ó z a t nagyjából a megyei területfejlesztési k o n c e p c i ó

k o l c i A d y Endre M ű v e l ő d é s i Központban, a Szinvavölgyi N é p ­

t e r ü l e t i felosztását k ö v e t v e kisebb egységekre (8-10

t á n c Egyesület székhelyén a Mozgásművészeti bázishely. M i n t a

osztja a m e g y é t .

decentrumok rendszerét, a bázishelyeket is ki kívánjuk bővíteni,

régióra)

A K ö z m ű v e l ő d é s i Információs H á l ó z a t megyei k ö z p o n t j a az

például az ének-zenei, a színjátszó, a művelődésigazgatási és az

itt k i a l a k í t a n d ó alközpontokkal tartja a napi kapcsolatot. Erre

informatikai bázishelyekkel. A decentrumok és a bázishelyek

a rendszerre az ü t e m t e r v n e k m e g f e l e l ő e n é p ü l n é n e k r á a kiste­

k a p c s o l a t á n a k alapja az informatikai együttműködés, így kiváló

lepülések i n f o r m á c i ó s egységei. A z i n f o r m á c i ó s szolgáltatás a

lehetőség kínálkozik a Közművelődési Információs Hálózat meg­

teljes kialakítást k ö v e t ő e n egy k ü l ö n e c é l r a k i a l a k í t a n d ó prog­

szervezésénél az eddig kiépült rendszerek továbbfejlesztésére.

ram segítségével a k ö v e t k e z ő szerkezeti rendszernek megfelelő­

A közművelődési i n t é z m é n y e k s z á m í t á s t e c h n i k a i á l l a p o t a sajnos n e m tart lépést a k i é p ü l ő i n f o r m á c i ó s rendszerrel. A

e n á r a m o l t a t n á az adatokat:

176

A primer i n f o r m á c i ó k - amelyek az i n t é z m é n y saját adatait,

k ö z m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y b ő l 30-ban v a n valamilyen típusú

programjait, szolgáltatásait jelentik - a rendszerben ő t k ö v e t ő

s z á m í t ó g é p . Ezek a g é p e k t ö b b s é g ü k b e n 386-os P C - k , és java

l é p c s ő f o k o n keresztül kerülnek be a h á l ó z a t b a . Ezen h á l ó z a t i

részben gazdasági, számviteli feladatokat l á t n a k el. Internetes

elemek felfelé szintén csak az ő t k ö v e t ő egységgel t a r t j á k a köz­

e l é r h e t ő s é g m é g v á r o s i szinten is alig akad.

vetlen kapcsolatot. Így minden i n t é z m é n y csak egy egység felé szolgáltatja adatait, á m a rendszer l e h e t ő s é g e i b ő l a d ó d ó a n

A Pedagógiai és K ö z m ű v e l ő d é s i Intézet K ö z m ű v e l ő d é s i A l ­ rendszerénél is csak 1997 m á s o d i k felében nyílott lehetőség

egymással e t t ő l függetlenül tudják a k ö z v e t l e n kapcsolatot tar­

informatikai fejlesztésre. A m e g l é v ő 386-os P C m e l l é sikerült a

tani. A z adatok heti, ill. havi rendszerességgel frissítésre kerül­

M e g y e i Ö n k o r m á n y z a t t á m o g a t á s á v a l k é t Pentium típusú

nek. A k ö z p o n t , s minden alközpont feladatai közé tartozik

s z á m í t ó g é p e t beszerezni, amelyeken megindult az Intézet köz­

majd a k ö z v e t l e n ü l alá tartozó a d a t s z o l g á l t a t ó egységek infor­

m ű v e l ő d é s i a d a t b á z i s á n a k kialakítása.

m á c i ó i n a k egységesítése és t o v á b b í t á s a .

Országos Központ

i Megyei Központ

Második lépcsős intézmények (városi szint, decentrumok, bázishelyek)

Harmadik lépcsős intézmények (kistelepülések, stb.) 16

ezeknek bekapcsolása a megyei (és ezzel az országos) infor­ mációs rendszerbe; az adatok digitalizálásának folytatása; az aktuális információk, programok folyamatos szolgáltatása; a továbbképzések folytatása. A megyei kulturális információk hatékonyságát növelendő a megye négy intézménye (Hermán Ottó Múzeum, II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár, Megyei Levéltár és Intézményünk) együttműködési megállapodást kötött, és elhatározta, hogy a már meglévő, és a most kialakítandó adatbázisaikat egységes formára igazítva létrehozzák a megyei Közgyűjteményi és Köz­ művelődési Információs Rendszert, és a közösen meghatározott adataikat e felületen jelenítik meg.

A Közművelődési Információs Hálózat alapvető céljának tekintjük a megyei közművelődési intézményrendszer, valamint az ezen intézményekhez kötődő kulturális szervezetek bemutatását. A hálózat kiépítése kiterjed a megye minden településére. Célunk, bogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk az intéz­ mények szolgáltatásairól, programjairól, és mindezen adatokból egy folyamatosan bővülő archívumot alakítsunk k i . Ezzel a lépéssel a közhasznú információs szolgáltatásokat nyújtó adat­ bázisok létrehozását is ösztönözni szeretnénk. A Közművelődési Információs Hálózat céljának tekinti a megye más kulturális intézményeivel egy egységes Kulturális Információs Rendszer kialakítását. Hosszú távon szeretnénk rendszeres kapcsolatot kialakítani a helyi és regionális (nyomtatott és elektronikus) médiákkal, c i v i l szervezetekkel, helyi önkormányzati szövetségekkel (pl. Zempléni Településszövetség, Őrhegy Egyesület). A létrejövő Információs Hálózatot nyitottá kívánjuk tenni a közoktatás, a területfejlesztés és az idegenforgalom felé, cél­ ként tűzve k i velük közös adatbázis kialakítását. A megyei Közművelődési Információs Hálózat három éves fejlesztési ütemezése

A z önálló országos hálózattal rendelkező intézmények me­ gyei szintű adatait a következő alapvető formában egységesítjük: Település Intézmény (szervezet) Program Szolgáltatás Mindegyik csoport csak kiindulási helyként szolgál, mint­ egy megközelítési lehetőség, bármelyik úton elindulva el lehet jutni a programokig, vagy a szolgáltatásokig és viszont, de el tudunk jutni a többi intézményig, valamint - a fejlesztési ütemnek megfelelően- az országos rendszereken keresztül akár az ország bármelyik településéig is. A z intézmény (szervezet) csoportban elsősorban a rendszer­ ben közreműködő intézmények bemutatása (rövid leírás, tájé­ koztatás, stb.), valamint az ott dolgozó munkatársak adatai találhatók meg. A szervezet megjelölés hosszú távon lehetővé tenné a n e m intézményi (egyesületi, alapítványi, stb.) kulturális szervezetek bemutatását, végső soron egy teljes körű megyei kulturális i n ­ formációs bázis kialakítását. A program csoportban a közreműködő szervezetek aktuális programjai, rendezvényei szerepelnének, lehetőleg minél na­ gyobb időbeni áttekintéssel. A szolgáltatás csoportjában az adott szervezet kulturális és egyéb szolgáltatásai lennének feltüntetve. A megvalósuló Internetes adatszolgáltatási rendszer különböző elemeit (Település, Intézmény, Program, Szolgáltatás) más-más mér­ tékben tudják feltölteni a csatlakozó szervezetek, de végső for­ májában egy egységes kulturális képet tudnak nyújtani me­ gyénkről.

1998.

a M K M és a B M által kiírt pályázatok segítségével a megyei központ kialakítása; ennek bekapcsolása az országos rendszerbe; a II. félévtől a kialakított továbbképzési helyszínen a köz­ művelődési (és más, kulturális területen dolgozó) munkatársak informatikai képzésének beindítása ( számítástechnikai alapok, az Internet használata, adatrögzítés, adatbevitel, stb. - egyezte­ tés és igények szerinti rugalmas szervezésben) ; a már rendelkezésre álló adatok egységes formába öntése és számítógépbe vitele (ahol erre már megvan a lehetőség) ; a megye más kulturális intézményeiben kialakuló informá­ ciós rendszerek összehangolása. 1999.

a megye nagyobb művelődéi intézményeinek megfelelő i n ­ formatikai berendezésekkel való ellátása; ezeknek bekapcsolása a megyei (és ezzel az országos) infor­ mációs rendszerbe; az egységes megyei kulturális információs adatbázis műkö­ désének beindulása; az adatok digitalizálásának folytatása; az aktuális információk, programok folyamatos szolgáltatása; a megye kisebb településein működő közművelődési intéz­ mények bevonásának előkészítése; a továbbképzések folytatása.

A beviendő adatokat egy erre a célra létrejött munkacso­ port határozza meg és osztja fel egymás között. Mindegyik intézmény a saját rendszerén belül dolgozza fel adatait, azoknak egységesítése, frissítése a négy megyei intéz­ mény hatókörén belül történik.

2000. a megye kisebb településein működő közművelődési intéz­ mények megfelelő informatikai berendezésekkel való ellátása;

O

O

o

O

O)

Q)

o

O

O)

dult a holtpontról, és remélhetőleg legalább az eddigi ütemnek megfelelően fejlődik majd tovább.

A z eddigi pályázati eredmények tükrében a Borsod-AbaújZemplén megyei közművelődési informatikai fejlesztés kimoz­ 17

TÓTHNÉ NÉMETH ZSUZSANNA INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT VAS MEGYÉBEN A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és Vas Megye Önkormányzata által közösen fenntartott Megyei Mű­ velődési és Ifjúsági Központ és annak Információs Szolgálata immár 13 éve várja a látogatókat a jelenlegi helyén. Alapvető feladatunk a kulturális értékteremtés, megőrzés és továbbadás. A hétköznapok nyelvére lefordítva ez abban nyilvánul meg, hogy a Szolgálatnál dolgozó munkatársak a mindennapok so­ rán felmerülő valamennyi probléma megoldását vállalják. Úgynevezett „első szűrőként" működünk, s ez, h a figyelembe vesszük a Szonda Ipsos felmérését, mely szerint átlagos napo­ k o n is kis híján kétezer ember j ö n be a Központba, nem kis teljesítmény. Átlagos alatt azt k e l l érteni, hogy aznap nincs többszáz embert megmozgató színházi előadás, vagy színház­ termi rendezvény. H a ebből csak m i n d e n harmadik kedves vendégünk érdeklődik valami iránt...

zik, mintsem fizikailag tönkremennének. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően a nemrégiben még korszerűnek számító, méregdrágán megvásárolt gépeink felett már e l is járt az idő. Éppen ezért vásárláskor, annak megtervezésekor érde­ mes körültekintőnek lenni. Így nem költünk feleslegesen hardwerre és az sem fordulhat elő, hogy számítógépünk a hasz­ nálni kívánt szoftverekhez kicsinek bizonyul. M i n d e z e n elvek figyelembevételével tervezzük meg azt a számítógépes belső hálózatot, amely az intézményben működő gépeket és a rajtuk futó adatbázisokat kötné össze, és így a meglévő adatokkal együtt azok ismerete is birtokába juthatna valamennyi kollégánknak. Hisz az adatok tömege áll rendelke­ zésünkre akár csupán papíron, de gépre vitt állapotban is. De ezeket rendezgetni, egységesíteni, a gépek összeköttetéseit ténylegesen létrehozni nagy, ám rendkívül széles távlatokat magában rejtő, fontos feladat.

A z intézmény alapfeladatai közt szerepel az információgyűj­ tés, és a mindezeken alapuló szolgáltató tevékenység. A fel­ adat sokszínűségét, sokrétűségét bizonyítja - „az információ hatalom" -, szlogenen túl olyan „divat" is, mely a kor követel­ ménye. Egyidejűleg növekedik meg robbanásszerűen a hírek száma, és rövidül le azok „élettartama". E kettős kihívásnak egyidejűleg k e l l megfelelnünk és megtalálni azt a módot, hogy m i hogyan tudjuk a rendelkezé­ sünkre álló információs anyagot a leghatékonyabban használni. Feldolgozzuk a közművelődési intézmények Vas megyei statisztikáját. Megyei eseménynaptárunkat folyamatosan „gondozzuk" - és közreadjuk. Jelentős lakossági érdeklődés mellett, a helyi és országos médiákat is rendszeresen tájékoztat­ juk. A megye más intézményeivel, kulturális szerveződéseivel formális és informális csatornákon keresztül tartjuk a kapcsola­ tot. Kulturális rendezvényeinket A J Á N L Ó című h a v i kiadvá­ nyunkban - műsorfüzetben, - röplapokon tesszük közzé. Soros Alapítványi támogatás eredményeként önálló e-mail címmel rendelkezünk és lehetőségünk v a n internetre való fel­ kerülésre is. M a g a az informatika rendkívül bonyolult, és nagy iramban fejlődik ahhoz, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezze­ nek a kulturális munkában résztvevők. A z igény viszont, ami belőlünk indul k i és a művelődési intézményt látogató közön­ ség naponta megújuló tudásvágyából táplálkozik az, hogy képe­ sek legyünk információkat szolgáltatni. Tudjuk segíteni a fe­ lénk forduló kíváncsi látogatót. Megyei Művelődési és Ifjú­ sági Központként alaptevékenységünkből fakadó feladatunk kialakítani annak képességét, hogy szervezetten nyújthassunk szakmai segítséget a megye városai és kistelepülései kulturális intézményei számára. Ehhez szükséges bekapcsolódnunk orszá­ gos és nemzetközi kommunikációs csatornák információáram­ lásába.

Emellett a belső kommunikációkat is fejleszteni k e l l . A cetlik, üzenetek helyett a számítógépek között, elektronikusan továbbított üzenetek azon kívül, hogy nem vesznek el, utólag n y o m o n is követhetőek. Ezenkívül a rendszer alkalmas a rész­ feladatok egyeztetésére, ami az összetettebb, több ember össze­ hangolt munkáját igénylő projekteknél jelenthet segítséget. Művelődési intézményünkben 1992-93. évek során kiépült egy működőképes hálózat, amely az akkori igények alapján azok megvalósítására készült. A z idő azonban eljárt e konst­ rukció felett és Művelődési Központunknak nem volt finan­ ciális lehetősége a korszerűsítésre. Csupán kicsi, lokális bővítéseket eszközölhettünk. így a rendszer használhatatlanná vált. A most kiírt pályázat lehetőséget jelent számunkra, hogy ezt az akkor még úttörőnek számító vállalkozást új, korszerűbb formában életre kelthessük és ezzel együtt csatlakozzunk na­ gyobb rendszerekhez. M i v e l a Soros Alapítvány C 3 központján keresztül csak egy home-page telepíthető, az intézmény célkitűzéseivel és már megnyert pályázatával összefüggésben elengedhetetlen önálló Internet-szerver telepítése: információs adatbázisok (homelapok) építése és nemzetközi internetes vizuális-művészeti ak­ ciók lebonyolítása céljából. A Médium A r t Management által 1999-re kifejlesztésre kerül a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál multimédiás adatbázisa (három nyelven tesszük hozzáférhetővé). Ezzel párhuzamosan egyéb nemzetközi prog­ ramok home-lapjára teszünk javaslatot (pl. Savaria Urbaniszti­ kai Nyári Egyetem, Régi Zene Nyári Akadémia, B l o o m Day, stb.) A z így üzembe helyezett szerver állomás folyamatos internet hozzáférést tesz lehetővé az intézmény szakmai csoportjai, munkatársai számára.

Információs előzmények Intézményünk valamennyi rendezvényéről összesítjük a tudnivalókat, ezen túlmenően Szombathely és V a s megye kul­ turális és sportrendezvényeiről is gyűjtjük az információkat. Elsődlegesesen a szolgáltatás jelleget tartjuk fő szempontnak. N a p i kapcsolatot tartunk a látogatókkal, ez a közönségkapcso­ lat az óvodástól a nyugdíjas korosztályig terjed.. A lakosság­ kapcsolat ily módon alappillére szakmai munkánknak.

A számítógép mára kétségtelenül az irodák, a művelődés­ szervező tevékenységet végző munkatársak nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált. Mindennapjainkban ezekkel dolgozunk, nyomtatunk, szöveget és táblázatokat szerkesztünk, E-mailt és faxot küldünk és fogadunk. A számítógépek és kiegészítőik sajátossága, hogy erkölcsi avulásuk jóval hamarabb bekövetke­

18

A z Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda profiljának és eddigi tevékenységének megfelelően továbbra is gyűjti, rend­ szerezi és a fiatalok rendelkezésére bocsátja mindazokat a köz­ hasznú és kulturális információkat, melyek a fiatalok minden­ napi életét segíthetik.

Protokoll listát gondozunk számítógépes nyilvántartás for­ májában, azokról akiknek h a v i rendszerességgel pontosan jut­ tatjuk el az Ajánlót, h a v i műsorfüzetünket. A z előfizetó'k körét bővítjük, és bővül azon cégek listája is, amelyek szponzori, megbízási, vagy bármilyen szimpatizánsi kapcsolatban állnak az MMIK-val.

A d a t b a n k u n k bővülése ebben az évben jelentősen kiter­ jedt, ugyanis számítógépes feldolgozásra került a Zöld Pont, mely egy országos turisztikai adatbázis, a Gyermek és Ifjúsági Kódex, mely a gyermek és ifjúsági jogokat, jogszabályokat foglalja egységbe, illetve egy általános információkat tartalma­ zó tallózó program.

Gondozunk és bővítünk egy saját telefonlistát, amely tar­ talmazza munkatársaink, és a velük kapcsolatban álló közössé­ gek és magánszemélyek lakcímét, telefonszámát. Folyamatosan gondozzuk Naptár nevű programunkat és Eseménynaptár nevű adatbázisunkat, Vas megye nagyrendez­ vényeinek listáját. A statisztikai adatok feldolgozását számítógépes program segíti. Alapvető feladatunk az Ungaresca Táncegyüttes média­ tárának működtetése. A gyűjtés folyamatosságát n e m k e l l hangsúlyozni, azonban a videó katalógus mellett a hangtári katalógust is k i k e l l alakítani. A technikai park bővítési lehe­ tősége csak külső segítséggel történhet. Erre az együttesnek a költségvetés keretei nem adnak lehetőséget.

A z Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda tevékenységé­ ben az ifjúság egészségfejlesztése és mentális segítése kezdettől fogva jelentős helyet foglal el. Ezt nemcsak programokkal, kép­ zésekkel, hanem információk nyújtásával is kívánjuk szolgálni, így jelentős adatbankkal rendelkezünk a mentálhigiéné terüle­ tén működő segítő szervezetekről, tevékenységükről, szolgálta­ tásaikról. Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpontunk figye­ lemmel kíséri, gyűjti és továbbítja a környezet- és természetvé­ delemmel, a környezeti neveléssel kapcsolatos helyi, országos és nemzetközi információkat. Rendszeresen gyűjtjük és továb­ bítjuk azokat az információkat, amelyek a megyei nonprofit szervezetek, kulturális intézmények és közösségek számára elő­ segítik vállalt feladataik teljesítését, országos, megyei és helyi kapcsolatrendszerük erősítését (szakmai programok, pályázatok, rendezvények, sajtóanyagok, stb.).

A médiatár, amely a városon és a megyén túl a tágabb terü­ letet (Nyugat-Dunántúlt) is ellátja szakmai anyagokkal, olyan segítséget nyújt a szakembereknek, amely szereplésekkel, be­ mutatókkal n e m biztosítható. A z iskolai oktatásban megnövekedett néptáncos képzéshez egyedül itt szerezhető be táncanyag. A rendelkezésre álló számítógépes kapacitás lehetővé teszi, hogy a szűkebben vett szakterület és a szakmai kapcsolatban álló egyesületek, öntevékeny csoportok működésének elősegí­ tése érdekében az alábbi fejlesztéseket elvégezzük: a meglévő adatbázisok gondozása, bővítése (pl. a címlisták rendszerezése, megjegyzés rovatok kitöltése a tematikus keresés érdekében); új adatbázis létrehozása a Szent Márton témában.

Bővítjük és folyamatosan karbantartjuk c i v i l adattárunkat. Számítógépes nyilvántartásunk és e-mail kapcsolatunk révén az országos hálózatban összekapcsolt Regionális C i v i l Információs Központok valamennyi adatbázisa elérhető. Ezek listáját öszszeállítjuk és a Nonprofit Híradóban közzétesszük. Frissítjük, kiegészítjük és újra kiadjuk a V a s i C i v i l Címtá­ rat, amely a szektoron belüli és kívüli kapcsolatfelvételt és i n ­ formálódást hivatott segíteni. N a p i rendszerességgel figyeljük a folyóiratok, újságok kultu­ rális híreit, a közművelődésben dolgozókat érintő eseményeket, változásokat. A jogszabályok figyelemmel kísérése létkérdés számunkra. Egy számítógépes hálózat lehetővé tenné, hogy egy-egy C D R o m - o n megvásárolt gyűjtemény naprakészen, gyorsabban jusson el a megfelelő kollégákhoz.

A Nemzeti Kulturális A l a p Digitális Kultúra fejlesztése projekt támogatásával országosan is egyedülálló kezdeménye­ zésként multimédiás adatbázist hozunk létre a Nemzetközi Bar­ tók Szeminárium és Fesztivál harminc éves történetéről. Ennek előkészítése, a m u n k a ütemezése és az együttműködők körének kiválasztása az első félévben fog megtörténni. A második félév során: adatgyűjtés és rendszerezés, a szerkesztés elveinek k i d o l ­ gozása, a multimédiás technológia előkészítése. A m u n k a vég­ leges befejezését - a pályázati szerződésben foglaltaknak megfe­ lelően - 1999. első félévére tervezzük.

Megyei Művelődési és Ifjúsági Központunk a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kihelyezett konzultációs köz­ pontjaként működik évek óta. így a felnőttképzési programok kiszolgálása alapfeladataink közé került. Számítógépes park korszerűsítése, hálózattá való kiépítése lehetőséget teremtene a távoktatási rendszer bevezetésére, amelyet a jövő felnőttképzési lehetőségeként emlegetnek. A technika bővítés és korszerűsítés mellett hangsúlyosnak tartjuk a szakmai kollégák felkészítését a rendszerrel való mun­ kára, az adatbevitel és adatbázis-keresés módjára. A telepítés elvégzésére és a további zavartalan működés fenntartására elengedhetetlen egy olyan műszaki-informatikus kolléga al­ kalmazása szerződéses vagy megbízásos formában, aki a rend­ szert karbantartja, a felmerülő hibákat javítja.

A multimédiás adatbázis technikai előkészítéseként, mint­ egy előtanulmányként a Médium A r t Management internetes homelapjának elkészítése szolgálhat. Ennek költségeihez pályá­ zati és szponzori támogatást célzunk meg. Számítógépes nyilvántartást vezetünk művészekről, együt­ tesekről, színházakról, szállásokról, buszokról, egyházakról, egyesületekről, amatőr csoportokról, kulturális szolgáltatókról, műsorokról, nyugdíjas klubokról. Ezen adatbázisunkból infor­ mációkkal segítjük a vidéki művelődési házak munkáját, a kis­ településeken dolgozó kollégákat, oktatási intézményeket, vállalatokat. Gyűjtjük és nyilvántartjuk a hozzánk érkezett műsorajánla­ tokat, melyeket esetenként kiajánlunk a vidéki kultúrházak, intézmények részére, melyből gazdagíthatják h a v i programjaikat. Folyamatosan bővítjük és karbantartjuk M e g y e i Turisztikai Adattárunkat, a m i a következő információkat, adatokat tar­ talmazza: autóbuszos vállalkozók adatait, túravezetők nyilván­ tartása, szálláshelyek, jelzett turista utak, várak, kastélyok, természeti értékek lelőhelyeinek listája.

A kiadott információ naprakészsége nagy feladatot jelent, hisz az elavult információ félrevezető lehet. A számítógép (de csak m o d e m gépek új és testreszabott szoftverekkel!) segít ebben.

19

H U S Z E R L JÓZSEF - SZUHACSEVNÉ S I M O N M Á R I A

KÖZÖSSÉGI KAPCSOLAT ALAPÍTVÁNY - KÖZÖSSÉGI ADATTÁR A Közösségi Kapcsolat Alapítványt - a Közösségi Adattárat működtető szervezetet - egy olyan szellemi műhely hozta létre 1991-ben, amely a 80-as évek elején az akkori Népművelési Intézet Fejlesztési osztályán alakult k i , majd 1989-ben a Közös­ ségfejlesztők Egyesülete megalakulásával kiszélesedett, intéz­ ményesült és célja a közösségfejlesztés magyarországi elterjesz­ tése.

címeket vagy már magát a szöveget láthatod. A témák hierar­ chikusan épülnek fel, ezért m i n d e n képernyőoldalon vonallal elválasztott területen megadjuk azt a fejezetcímet, ami segít elhelyezni az olvasottakat az anyag egészében. A másik lehetőség a keresés funkció használata, ami a könyvekben megszokott tárgymutatóra hasonlít. A keresésre rákattintva A B C sorrendben láthatod az általunk adott tárgy­ vagy keresőszavakat, melyekre rákattintva és a megjelenítés funkciót választva az anyag azon részére ugrik, mely a választott témakört tartalmazza. A b b a n az esetben, h a az anyagban több helyen is előfordul az adott tárgyszóhoz kapcsolódó tartalom, akkor a felkínált fejezetcímek közül választhatsz.

A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés települések, tér­ ségek, szomszédságok k o m p l e x (társadalmi-gazdasági­ kulturális) fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe v a n a cselekvésnek, a helyi cselekvő polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatának, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító, informáló, kapcso­ latszervező munkája életre segítheti vagy megerősítheti ezt a közösségi hálózatot.

A keresés funkciót használva a vissza gomb oda ugrik a könyvben, ahol előtte jártál. H a tehát a megjelenített anyag­ részben szeretnél előre vagy hátra mozogni, akkor az egyes feje­ zeteket lezáró, vonallal elválasztott, aláhúzott fejezetcímre kat­ tintva teheted meg.

A z egyesület működése során több szervezetet is létrehozott a célja szempontjából legfontosabbnak ítélt területeken: képzés - C i v i l Kollégium Alapítvány, helyi nyilvánosság - C i v i l Rádi­ ózásért Alapítvány, információgyűjtés - Közösségi Kapcsolat Alapítvány. A Közösségi Kapcsolat Alapítvány feladata a közösségi munkával kapcsolatos információk gyűjtése, rendszerezése, folyamatos karbantartása és szolgáltatása. A folyamatosan sza­ porodó gyűjteményt Közösségi Adattárnak neveztük el, jelez­ ve, hogy nemcsak a m i műhelyünk információit gyűjtjük, rend­ szerezzük és szolgáltatjuk, hanem ebben a munkában számítunk m i n d e n olyan szervezetre, amelyik a közösségi munka elterjesz­ tésén, fejlesztésén dolgozik.

A z egyes tartalmi egységekben szintén láthatsz aláhúzott szavakat, kifejezéseket. Ezekre kattintva további információkat találhatsz az adott témához. ( A hagyományos könyvekben a „lásd még"- hez vagy a kereszthivatkozáshoz hasonlíthatnánk ezt a funkciót.) Még egy tanács: használd teljes képernyőn a prog­

ramot! Végezetül, a kiadvány tegező hangneme is azt szeretné erő­ síteni, hogy elsősorban a fiataloknak szántuk. Reméljük kérdé­ seidre, problémáidra sikerül választ, segítséget találni. H a nem így lenne, kérjük jelezd, hiszen szándékaink szerint az lenne a jó, h a a következő „köteteket" együtt szerkeszthetnénk. Vá­ runk és köszönünk minden véleményt az alábbi címen és tele­ fonszámon:

A z elmúlt évben legjelentősebb munkánk a Legalább enynyit... című elektronikus könyv elkészítése volt, amelyben a középiskolát befejezők számára gyűjtöttünk össze a mindennapi élethez szükséges információkat. A z összegyűjtött információkat a kezdetektől fogva amennyire csak lehetett - elektronikusan is terjesztettük. Üze­ meltettünk egy BBS-rendszert, amelyről bárki letölthette a számára fontos állományokat. A z Internet térhódítása szükségessé teszi számunkra, hogy megjelenjünk ezen a médiumon is, és így a m a már korszerűt­ len B B S helyett az Internetet használjuk az információk elekt­ ronikus terjesztésére. Ismertető

a Legalább

ennyit c. elektronikus

Közösségi Kapcsolat Alapítvány 1011 Budapest, C o r v i n tér 8. T e l . : 201-5728 A z adattár Internet címe: www.kkapcsolat.hu

1

könyvről

A z elektronikus könyv, mellyel most ismerkedsz, azzal a szándékkal készült, hogy nektek fiataloknak, illetve a veletek foglalkozó felnőtteknek segítsen abban, hogy a fontos, ám kü­ lönböző okok miatt összegyűjtöttél! nem hozzáférhető infor­ mációkat elérhetővé tegye. A Legalább ennyit... nemcsak cím, hanem szerkesztési elv is. Egy-egy témakör feldolgozásakor nem törekedtünk a teljes­ ségre, pusztán az elsődleges tájékozódást szeretnénk segíteni, fogódzókat adni a mélyebb megismeréshez, a további informá­ ciógyűjtéshez. Ezért ajánljuk figyelmedbe a fejezeteket lezáró ajánlott irodalom jegyzékeket, a jogszabályi hivatkozásokat, illetve a h o l szükséges, az intézmények elérhetőségét. A kiadványban, mely mintegy 800 szövegoldal terjedelmű, kétféle módon tájékozódhatsz. A z egyik lehetőség a fejezetek szerinti olvasás. Ekkor a fejezetcímekre kattintva (melyek alá­ húzottak, illetve színes képernyőn zöld színűek is) további al­ 20

BORBÁTH E R I K A

A TELEHÁZAKRÓL A z utóbbi két-három évben egyre többet hallunk a telehá­ zakról. Lassan elmondhatjuk, hogy nincsen olyan megye az országban, ahol ne találkoznánk teleházakkal. A z Európa szerte terjedő közösségi információs rendszer elsősorban kistelepülé­ seken, hátrányos helyzetben lévő térségekben jött létre az utóbbi másfél évtizedben.

külvilági és a saját település minél tudatosabb, aprólékosabb megismerése során a helyi információ és információigény településszervező erő, hogyan hívja fel a figyelmet a helyi érté­ kekre és problémákra, hogyan próbálja azt a saját szervezőere­ jével, a megtanult és felhasznált információk segítségével megoldani.

A m i k o r a teleházak működésével, tevékenységével ismer­ kedtem, eszembe jutott az a '80-as évek eleji történet, amikor egy Veszprém megye határán lévő településen arról beszélget­ tünk a helyben élőkkel, hogy m i l y e n is legyen a falu felépülő művelődési háza, m i is történjék és hogyan történjék ott. Egy helyi nyugdíjas mesterember azt mondta: „Hát olyan legyen, m i n t annak idején a Gazdakörünk volt. Ide jártak az újságok, itt volt a falu első rádiója. Ezekből olyan híreket hallottunk, amilyet sehol máshol nem kaptunk meg. Ezért aztán híre is volt a Gazdakörünknek. Rendszeresen eljött a pap és a jegyző is." Ez a történet azért jutott az eszembe, mert mindig megvolt az emberekben a tudás, az új megismerésének az igénye. M i n d i g tudni akarta, hogy hogyan gazdálkodhat a legeredmé­ nyesebben, milyenek a piacozási viszonyok, melyek azok a po­ litikai események, amelyek alapvetően befolyásolhatják az em­ berek hétköznapjait. A század első felében ezeknek az infor­ mációknak a megszerzéséhez segített hozzá a korabeli szakmai és politikai sajtó és a rádió. N a p j a i n k b a n ennek az információs igénynek a megszerzését segítheti a számítógép és a telefon. A z o n b a n számomra és nyilvánvalóan mindazok számára, akik ismerik és értik a teleházak működését, a teleház a technikán kívül, a technikán túl is sokkal többet jelent. Közösségeket szervez, helyi cselekvést indít e l , segít a helyi lakosoknak sok­ szor létszükségleti problémák megoldásában, lehetőséget és segítséget ad-adhat a szórakozásra, a kikapcsolódásra. M i is hát napjainkban a teleház? - ezt a kérdést a mozgalom elindítói, szervezői a következőképpen fogalmazták meg: „A Teleház elhozza az emberekhez az információkat, olyan formában tálalja, hogy az fogyasztható legyen bárki számára, összekapcsolja ezeket a lehetőségeket az emberek és közösségek napi szükségleteivel, a munkával, a tanulással, a szórakozással. A modern információtechnológiák lehetőségeit „beilleszti" annak a közegnek a kultúrájába, a h o l a teleházat létrehozták. Főként ott v a n rá szükség, a h o l a település bajban van, hátrá­ nyokkal küzd és túl nagy az információtechnológia és a létező kultúra közötti rés, mely áthidalhatatlan szakadékká szélesedve reménytelenné teheti az itt é l ő emberek felzárkózását. A m i n e k tehát még nagyobb kiszolgáltatottság lesz az eredménye. A teleház a közeli és a távoli kapcsolatok újfajta színhelye. Sokfé­ le kapcsolaté: emberekkel, információkkal, lehetőségekkel, a mindenféle „távolságok" leküzdésének színtere. A teleház kap­ csolat a jövővel azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük és a legkisebb lehetőségük van erre. Ezért építsünk teleházakat!" /Gáspár M . - Takács M . : Építsünk teleházat! - Kisfalvak kapcsolata a jövővel, KÖZIGPRINT-KÖZIGKONZULT, 1977.18.p./ Szerencsére épülnek is a teleházak, megalakult a Magyar Telebáz Szövetség, sok és egyre több eredményről számolhat­ nak be. Lapunk jelenlegi számában két teleház létrehozásáról és működéséről adunk ízelítőt. A két különböző stílusú bemutat­ kozás mégis ugyanarról szól, hogyan lehet az információ - a

21

KÖRÖSI J Á N O S N É

GYERE K Ö Z E L E B B ! E Z ITT A BEZENYEI TELEHAZ! A gyermekönkormányzat egyre szakszerűbben és eredmé­ nyesebben működött, aminek köszönhetően az 1996. február­ jában összehívott országos találkozón, Csurgón a résztvevők a bezenyei gyermekpolgármestert választották meg országos el­ nöküknek !

Bczenye - Bizonja - Pallersdorf, Győr-Moson-Sopron me­

gyei határ menti nemzetiségi horvát település. 1640-en laknak itt, a faluhoz tartozó Paprét résztelepüléssel együtt. A z osztrák határ közelsége korábban behatárolta az itt élők lehetőségeit, elzárta a külvilágtól, a fejlődéstől az amúgy is zárt horvát közösséget. A rendszerváltás az utolsó pillanatban adta meg a lehetősé­ get az értékmentésre, a múlt megbecsülésére való nevelésre, a hagyományőrzésre. A faluban nemzetiségi horvát nyelvoktatással foglalkozik az óvoda és az iskola is. Nálunk m i n d e n gyerek tanulja a horvát nyelvet! A falu központjában található az öt éve működő művelő­ dési ház, mely teret ad a helyi c i v i l közösségeknek. Nálunk

M i v e l hazánkban a gyermekönkormányzatiság n e m rendel­ kezett hagyományokkal, nem csak öröm, hanem sok gond és tapasztalatlanságból eredő probléma is adódott menet közben, így például a „kiöregedett" fiatalok további sorsa. A gyermek­ önkormányzatból kinőve a felnőtt társadalom bizony nem fo­ gadja tárt karokkal az ifjú választópolgárt, aki már gyerekkorá­ ban megtanulta, hogyan kell készülni a választásra, milyen a kampány etikája, m i az, felelősséggel lenni másokért. Rendel­ kezik demokratikus eszmeiséggel, gyakorlatból tudja, m i a pá­ lyázatírás, óriási szervezési tapasztalatra tett szert, melyet to­ vábbra is hasznosítani szeretne.

tényleg igaz a „sok c i v i l sokra megy".

A z alábbiakkal ezt szeretnénk bebizonyítani. Nos, kezdjük

az

elején...

M i legyen vele ?

Egész napos horvát programmal, nagygyűléssel és gyertyás felvonulással kezdődött minden, még 1990 m á j u s á b a n . A k k o r alakítottuk meg a Bezenyei H o r v á t E g y e s ü l e t e t , az első c i v i l szervezetet. Működött itt egy hagyományőrző énekkar, annak tagjai és a frissen megalakult M a l i Bizonjcai n é p t á n c c s o p o r t lelkes segítői adták az újonnan alakult közösségek magját. Új alapokra helyeztük a horvát hagyományőrzést: m i magunk ku­ tattunk a faluban még fellelhető értékek után, igyekeztünk helyi anyagot feldolgozni a néptánccsoport számára. Ebben Kricskovics A n t a l koreográfus, Erkel-díjas érdemes művész segített, és foglalkozik velünk ma is. így sikerült megteremteni a hagyományőrző gyermek és ifjúsági néptánccsoport művészi egységét, hitelességét.

Kézenfekvő volt egy olyan klubot létrehozni, amely a fenti szakértelmet, tudást, pályázatírási rutint és közéletben való jártasságot tovább kamatoztatja a falu javára. E u r ó p a K l u b Információs és T a n á c s a d ó Iroda nyílt tehát Bezenyén, példát mutatva arra, hogyan lehet egy kis község ifjúságát mozgósítani önmaga szervezésére. A z Európa K l u b országos és nemzetközi kapcsolatai ( H A Y I C O , A G R Y A , G Y I Ö T . i l l e t v e Franciaor­ szág, A n g l i a , Németország, Olaszország) révén kitárult előttünk a világ, és egyúttal helybe is hoztuk azt az Internet használattal. A z Információs Iroda a fiatalok utazási terveit segíti megvalósí­ tani, munkalehetőségeket kínál, mentálhigiénés szolgálatával készenlétben áll a segítségnyújtásra, pályázati és egyéb tanács­ adást nyújt, biztosítja az informatikai eszközök használatát, bármilyen információt megszerez. A fiatalok itt lehetőséget kapnak arra, hogy problémáikkal barátilag foglalkozzanak ön­ kéntesek, kortárs segítők. A z ország egész területén megrende­ zésre kerülő fesztiválokról, találkozókról, ifjúsági rendezvények­ ről naprakész információt szoláltatunk, a programokra jegyeket is lehet nálunk rendelni.

A z e közösségben tevékenykedő gyerekek, az úttörő mozga­ lom válságával egy időben, azon kezdtek gondolkodni, hogyan tudnák érvényesíteni közösségi akaratukat a falu, a nemrégiben megválasztott képviselő-testület előtt. A k k o r hallottunk a te­ lepülési gyermekönkormányzatokról. A z országban hetedikként nálunk is megalakult a 6-18 éves korosztályt összefogó és kép­ viselő Bezenyei T e l e p ü l é s i G y e r m e k ö n k o r m á n y z a t .

A gyermek és ifjúsági szervezetek működését biztosítani h i ­ vatott Alapítvány a Bezenyei Gyermekekért és Fiatalokért, mint jogi személy alapító okiratában is leszögezi a fenti szervezetek támogatását. A Kuratórium 18-21 évesekből áll. Igen ám, de más korosztály is kihasználta a fiataloknak szánt lehetőségeket, sőt még a Nyugdíjas K l u b is ebben az idő­ ben alakult meg, ezért ez továbbgondolkodásra késztetett ben­ nünket. Bővítettük szolgáltatásainkat és szinte átmenet nélkül azon kaptuk magunkat, hogy nekünk TELEHÁZL/NK van !

/1993.január 9./ Időközben átadták a felújított, átalakított művelődési há­ zat, ahol nagyszerű lehetőségek várták a gyerekeket, mert itt kipróbálhatták ötleteiket. Bár az első időben a felnőttek nem vették komolyan a gyermekönkormányzatot, néhány akció során sikerült tekintélyt szerezni a felnőtt testület előtt, sőt odáig jutottunk, hogy a gyerekekkel egy pályázat kapcsán együttműködési megállapodást kötött a felnőtt önkormányzat, és módosította a szervezeti és működési szabályzatát, mivel új bizottságot hozott létre, közbiztonsági és köztisztasági bizottság néven:

Tanulmányoztuk a Csákberényi Teleház működését, azon­ nal bekapcsolódtunk a Magyar Teleház Szövetség programjába, bújtuk a telekunyhókról, kistelepülések információs irodáiról szóló irodalmat, képzésen vettünk részt, és egymás után három­ szor pályáztunk a Hálózat a Demokráciáért Program Teleház pályázati kiírására, merthogy csak harmadszorra sikerült! A kettőmillió forintos támogatásból bővítettük a számítástechnikai hátteriinket, és a további működéshez is kaptunk segítséget.

„ 3. A felnőtt önkormányzat minden, a gyerekek érdeklődését bíró, a gyerekek számára fontosnak tartott ügyben elfogadja a gyererek véleményezési jogát, döntéseikor figyelembe veszi a testület' hez eljuttatott B E G Y véleményt. 2. Mint a községben működő gyermekszervezet, évente költ' ségvetési támogatásban részesül." / 1996. január 3 1 . /

Lázas munkába kezdtünk a művelődési ház használaton kí­ vüli épületrészének felújításával, az ezzel kapcsolatos tárgyalá­ sok megélénkültek az önkormányzat berkein belül is. A H a 22

gyományőrző, Községszépítő és Takarékoskodó Alapítvány nagy részben vállalta a pénzügyi kiadások fedezését. A falu minden rétegét képviselve - az óvónőtől az alpol­ gármesterig, tanulótól a közhasznú munkásig, vállalkozótól a kismamáig - sokféle korosztály, érdekeltség és érdeklődés megjelent azon helyi képzésen, melyet a teleházunk szakszerű működtetése érdekében szerveztünk a V a s Megyei Közösség­ szolgálat Alapítvány, Pósfay Péter vezetésével. A z alábbiakban e képzés rövid összefoglalóját olvashatja az érdeklődő, melyet n e m használati utasításnak szánunk, hanem a m i gyereházi merthogy m i Gyereháznak hívjuk irodánkat - közösségi éle­ tünk alapjának.

a. ) vadászat, könyvgyűjtés, történelmi könyvek, asztrológia, zene, tánc, kriminológia, sci-fi irodalom, ismeretlen helyek felfedezése, információk településünkről. b. ) idegenforgalom, vadgazdálkodás, informatika, gazdasági és pénzügyek. 3.csoport E csoport tagjai az információ fogalmát az információ hor­ dozók felől közelítették meg, vagyis általában a tv, rádió, sajtó -hírek, reklám, zenés műsorok, hirdetések, Internet, mindenfé­ le információjával, az „utca": a pletykákkal, plakát, hirdetések, kulturális kör: történelmi, társadalmi események, Európa K l u b , a maga információ halmazával.

A Bezenyei Qyereház.

A Gyereházban elérhető konkrét információk halmaza: Európai Unióval kapcsolatos piaci, gazdasági információk, informatika, idegenforgalmi hírek, gyermekjogi-,és diákjogi információk, idegennyelv használati lehetőségek, nemzetiségi nyelvhasz­ nálat, korrepetálás, autóvilág, utazási árak, képzési lehetőségek, marketing, kulturális programok,"Hogyan neveljem a gyerekemet", mozgáskultúra, menetrendek, nők, férfiak, divatirányzatok, nemzetiségi kérdések, munkalehetőségek, Teleház jövője. Közös munkával, a csoportok bemutatkozásával folytattuk a képzést. Megvizsgáltuk a csoportok által összegyűjtött konkrét információ elemeket, / M i az, ami ebből n e m érhető el, n e m kapható meg Bezenyén? / és kiderült, hogy a Gyereház egytőlegyig felkészült a felvett információk megadására, illetve azok megszerzésére. A továbbiakban azokat a jellemzőket gyűjtötték össze az egyes csoportok, melyek a „ M i legyen ? Milyennek szeretném látni, mi legyen benne feltétlenül?" kérdésekre adtak választ.

Egy ház a falu központjában, ahol egymásra találnak: az igények és lehetőségek, a problémák és megoldások, a falu és a külvilág. Egyéni és csoportmunkában elemeztük, hogy m i az infor­ máció általában és konkrétan, itt a Gyereházban. M i t tartok információnak, számomra minek van információ értéke? 1. csoport Általában: rádió, tv, újságok, internet, folyóiratok, k o m ­ munikáció, telefon, intézmények /iskola, művelődési ház, o v i , polgármesteri hivatal/ plakátok, reklámok, hirdetőtábla. A z ezekből eredő értesüléseket egy képzeletbeli szűrőn át­ engedve a saját érdeklődési körünknek megfelelő, konkrét i n ­ formációkat választhatunk k i , tartalommal bíró, hasznos, szá­ munkra fontos értékeket: utazási ajánlatok, Óvodai Nevelési Program, N A T , Repeta (Interneten is), folyóiratok, Tanító, Köznevelés, Könyvtáros, Hrvatski Glasnik, Sansz stb. számítástechnikai ismeretek pedagógiai szakkönyvek, gyermek- és diákjogok, jogi ismeretek, hagyományőrzés, hírműsorok, programajánlatok szabadidő eltöltéséhez, falutörténet, nemzetiségekkel kapcsolatos jogok, pályázati információ, ifjúsági műsorok, környezetvédelem.

1 .csoport Fizikai szempont: jól megvilágított, áttekinthető, megfelelő bútorzatú, barátságos helyiség legyen, a m i adatok tárháza (kézi­ könyvek, szótárak, prospektusok). T a r t a l m i szempont: legyen kéznél az informátor, folyamatos nyitvatartás, segítőkészség, az információk legyenek napraké­ szek, és a régieket raktározzuk. Megfelelő tájékoztatás a lehető­ ségekről, legyen nemzetiségi sarok. 2. csoport Legyen otthonos, barátságos, vagyis „nem iroda". Legyen lehetőség vendéglátásra, kávé, tea, hűtő, tűzhely. Keres-kínál, infocsere. Használható, önkiszolgáló legyen. Megfelelő techni­ kai, személyzeti feltételek. „Amíg vannak" nyitvatartás. Szak­ szerűség - számítógép, fax. Egyedi legyen, helyi jellege legyen. Vállalkozó és polgárbarát. A kezdeményezéseket karolja fel, azok központja, generálója legyen.

2. csoport. A z információ adatok halmaza, jelek a világról. Általában: az adatok felhasználási halmaza, a m i nem fel­ használható, az nem információ. A z információ hatalom ! Konkrétan: A m i az egyes emberek számára fontos (érdeklődés, munka, emberi kapcsolatok határozzák me) önkormányzati, szociális ügyek, politikai, gazdasági ügyek, pénzügyi információk, közösségekkel kapcsolatos információk, pedagógiai, pszichológiai, horvátsággal kapcsolatos ügyek. V a n n a k magánjellegű és munkajellegű konkrét infomációk, melyekre kíváncsiak lehetnek az emberek:

3. csoport Elvárásai a Gyereházzal szemben: legyen tágas, otthonos esztétikus. Legyen hely társalgásra, beszélgetésre. M i is dekorál­ juk ! Legyen egy bizalomsarok ! Üdítő, kávéautomata lehetne benne. T e c h n i k a i háttér, megfelelő felszereltség. Egész nap bárki számára elérhető legyen.Ismertté k e l l tenni. A z utcán is lássák, hogy v a n Teleház!

23

Elvárások a szolgáltatással kapcsolatosan: a településsel, a régióval kapcsolatban elegendő információja legyen. A z első részben felsorolt információkkal rendelkezzen. Legyen szóró-, és reklámanyaga / mit is takar a Gyereház, mit tud nyújtani /. A z ott dolgozó személy szakmailag felkészült, tájékozott legyen. M i n d i g legyen naprakész. A lakosság és az „idegenek" - lehető­ ség szerint - minden igényét kielégítse. A fenti elvárásokat tematikusán csoportosítottuk: környezet, személyi feltételek, fogadtatás, gyűjtőkör, használhatóság, ismertté tenni. A fenti feladatcsoportokból m i n d e n k i magára vállalt egyegy területet, így egyértelművé vált, hogy kinek m i a dolga a Gyereházban. Megbeszéltük milyen teendők várnak ránk, mit lehet / k e l l / tenni annak érdekében, hogy az általunk vázolt elvárásokat teljesíteni tudjuk. M i t kell tenni rögtön, hamarosan, és később. M i a konkrét tennivaló, k i a felelős, k i k lehetnek a partnerek, és m i a határidő ? A képzés legizgalmasabb része a tovább-gondolásra szánt feladatok, problémák öszegyűjtése volt. Sokáig rágódtunk azon, hogy milyen felelősség terheli azt a személyt, a k i gyűjti az i n ­ formációkat, és kapcsolatban áll a kliensekkel. A k i gyűjti - adja is tovább, végezzen piackutatást / kinek m i kell/ gyűjtsék többen az információkat, az információk legyenek több hordozón. elérhetők, a befogadó szokásai fontosak, lehet -e objektív, befolyásolja a gyűjtőt a befogadó személy, az adat vagy i n ­ formáció, felelősséggel tartozik az információval kapcsolatban /mit,kinek,mikor / minősítés / személyi jogok védelme, megéri-e k i a d n i az információt, aki gyűjti szolgálatot teljesít.

olyan információk megszerzése, melyekre a vendégnek nagy szüksége van, a tanulmányokhoz vagy a munkavállaláshoz nél­ külözhetetlenek. Népszerű a számítógépes munkálatokkal el­ végzett szolgáltatások csoportja, a játékok használata. Sokan azért jönnek be hozzánk, hogy böngésszenek a rengeteg irat, információ között, ismerkedjenek az ország különböző pontjai­ ról beszerzett prospektusok alapján a c i v i l szervezetekkel, uta­ zási lehetőségekkel. Jó néhány vidékről érkező és visszatérő vendégünk elsősor­ ban az Internetet használja, többen a lemezen megkapott házifeladatot itt oldják meg. Segítünk a szakdolgozatok temati­ kus kidolgozásában, elsősorban anyaggyűjtéssel, módszertani tanácsadással. Nemcsak személyes jellegű kiszolgálást végzünk, hiszen m i n d e n civilszervezet ebben az irodában, a Gyereházban szervezi rendezvényeit. Külön öröm számunkra, hogy az 1996ban alakult Nyugdíjas K l u b tagjai rendszeres használói a Gyereháznak, így elértük azt, hogy a falu minden rétege ismeri és elismeri munkánkat.

Néhány, általunk érdekesnek tartott szolgáltatást ismertetünk az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül:

A z Európai Unióhoz való csatlakozás humán jellegű és munkaerőpiaci erőforrásainak elemzése, özvegyi nyugdíj iránti igénybejelentés intézése, Lyme-kóros kisfiú szüleinek kérésére: Internetes szolgáltatás a betegségről, gyermekfelügyelet - elfoglalt szülők kérésére, vállalkozók részére telefon és fax ügyelet, drótposta szolgáltatás főiskolásoknak és vállalkozóknak diákmunka felkutatása Interneten keresztül fiatalok ötletének felkarolása klub létrehozására főiskolai szóbeli felvételi (logopédus) anyagának gépelése és nyomtatása(Pom P o m meséi) dubrovnik-i autóbuszjárat menetrendje M i n t a fentiekből látható, a Gyereház a benne dolgozó személytől teljes embert kíván, nyitott szívvel és információ­ szerzési rutinnal kell, hogy rendelkezzék. Ezért nem mellékes, hogy k i végzi a „házvezetői" munkát. Jelenleg egy fiatal, ked­ Óriási feladat az ismertté tétel: hogy tudjanak róla az emberek, ves, pályakezdő lány - akit a munkaügyi központ általi munka­ tapasztalat-szerzési támogatással tudunk foglalkoztatni - , fogad­ tudják, hogy van és nyitott mindenki előtt. ja a vendégeket, és a művelődési ház igazgatójaként jómagam is További probléma az információ éhség hiánya a települé­ szívesen foglalkozom az érdeklődőkkel. A művelődési ház épü­ sen, a közömbös emberek érdeklődésének felkeltése is. Úgy letében otthonra talált Gyereházban található az íróasztalom k e l l elfogadtatni magunkat a település intézményei és a pol­ is, aminek számos előnyét látom: M i n d e n k i előtt folyik a prog­ gármesteri hivatal dolgozói körében, hogy érezzék, a Gyereház ramszervezés, a hivatalos iratok elkészítése, a telefonos ügyinté­ is a lakosságért van. Tulajdonképpen együtt dolgozunk értük ! zés, nyitott a művelődési ház működése mindenki számára, és Beszélgettünk arról, hogy az Internet varázs néha káros követ­ bizony, főleg a gyerekek és fiatalok sokat tanulnak akaratlanul keztetéseket enged levonni a hozzá nem értő emberek részéről. is az együttlétünkből. Figyelemmel vagyunk egymás tevékeny­ N e m engedhetjük meg magunknak, hogy a technika adta lehe­ sége iránt, nem hangoskodunk, tisztelettel beszélünk egymás­ tőségek túlértékelésével saját emberi hiteltelenségünket erősít­ sal, és ebben a kellemes „munkakörnyezetben „ sokszor nagy sük. dolgok születnek ! Ebben a „Gyereház - hitben" megerősödve láttunk munká­ hoz, amikor végleges helyünket birtokba vettük. Beköltöztünk, és azóta lubickolunk az információ bőségben és a boldogság­ A Gyereház információs adatai: ban. Átlagosan naponta 40-50 fő látogat hozzánk, és az első há­ rom hónapban - a fenti képzés jogosságát igazolva ,- szinte m i n d e n olyan téma előkerült, amiről korábban beszéltünk. A gyerekek és a fiatalok boldogan, érdeklődve és veleszületett hozzáértéssel ismerkednek a számítógépekkel. 15-20 visszajáró fiatal a napi középiskolai, illetve főiskolai tanulmányaihoz használja a technikai hátteret.

CÍM: 9223 Bezenye, Szabadság u. 52/a Telefon: 96/222-481 Telefax: 96/222-235 E-MAIL: [email protected] Körösi Jánosné, T i l d a programfelelős

Szolgáltatásainkat naponta 25-30-an kérik. Különleges, és ezáltal izgalmas és szép feladat a m i n d e n n a p i munkánk során

24

N A G Y ISTVÁN

A T E L E H Á Z T Ö R T É N E T E NESZMÉLYEN Neszmély községről

önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok számbavételéről (a volt iskola, a jelenleg működő iskola, a gyógyszerészlakás, stb.), - felajánlás alapján a református egyház tulajdonát képező kántorlakás ( volt G A M E S Z ), amelyért az Önkormányzat havi 15 ezer forint bérleti díjat fizetett volna. M i v e l az egyház aján­ lata komolytalanná vált a végleges megegyezés napján, így más lehetőséget keresett az egyesület,

röviden:

Neszmély Komárom-Esztergom megye 1 500 fős települése, amely a Gerecse hegység északi lába és a D u n a folyó Komárom Esztergom közötti szakasza közé ékelődik. Községünkben a maga nemében egyedülálló három tagú szigetcsoport található, me­ lyeken nagyon híres szőlő és gyümölcstermesztés folyt. Neszmély mint történelmi borvidék az ország határain belül és kívül egyaránt híressé vált. A kitűnő mikroklímájú Melegeshegyen termett markáns, karakteres borok teremtették meg a neszmélyi bor hírnevét. Neszmély Barátainak

Köre

- így kezdődhetett meg a Neszmély, Fő út 185.szám alatti ingatlan bérbevétele 1997. május 30-án Pályázatok: - A neszmélyi Teleházat a Neszmély Barátainak Köre saját erejéből hívta életre, viszont a Teleház fejlesztését, működteté­ sét részben pályázatok útján kívánta elérni: - Hálózat a Demokráciáért Program (Demnet) pályázatán 2 M Ft támogatást kaptunk, - Soros Alapítvány,amely a szolgáltatási kör bővítésében segített (Internet), - M K M Iskolások számítástechnikai oktatásához 8 db számí­ tógépet 1,6M Ft értékben ad a Teleház részére, - A m e r i k a i Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma ( U S D O L ) a jelenleg bérelt ingatlan megvásárlásához 1,5M Ftos támogatást biztosított, - K T M miniszteri keretre 1,6M Ft v a n elbírálás alatt, - Soros Alapítvány Közhasznú foglalkoztatás támogatása 5 , 4 M Ft elbírálás alatt, - Népjóléti Minisztérium pályázata nem volt sikeres. Szponzorok: - E l - T e c h Bt. Budapest, nagyteljesítményű fénymásológép kihelyezése a Teleházba képletes kaució, és működtetési árrés (ingyenes alkatrészellátás, és szervíz stb.) Jazz-feszt. Szponzorálás, - Matáv R t . 1 db telefonfővonalat térítésmentesen biztosított a Teleház részére (Jazz-feszt. szponzorálás),- Internet hozzáférés 1 + 1 év a Soros Alapítvány támogatásával (kékszám, honlap, (email cím,oktatással, stb.) - Möbelland Irodabútor kereskedelmi Bt. 15%-os vásárlási kedvezményt biztosít irodabútor vásárlás esetén, továbbá felajánlotta a Magyar Teleház Szövetség tagjai számára a kedvezményes vásárlás lehetőségét (Jazz-feszt. szpon­ zorálása), - Dómján Kft. a leendő Teleház vízvezeték szerelésé­ hez szükséges anyagok a Neszmély Barátainak Köre részére tör­ ténő biztosítását vállalta 80eFt értékben, - H o - K a Kft. a Tele­ ház szennyvíz, és ivóvíz kültérben történő vezetéséhez szükséges műanyag csöveket ( 20eFt ért.) adta a teleház részére (Jazzfeszt.szponzorálása), - A l k e r Kft. lOOeFt értékben a Teleház épületfelújítási munkálataihoz járult hozzá természetbeni ado­ mányával (homok, kavics, cement, stb.) továbbá a tüzelőanya­ got (szén,tűzifa) biztosítja a fűtési szezonra - T a t a i Építőipari Kft. Nyomtatványboltja 20eFt természetbeni adománnyal já­ rult hozzá a Teleház irodaszerek biztosításához, - Ford In-West Kft. a Teleház szolgáltatási körének bővítéséhez ( Telekocsi szolg.) játul hozzá 600eFt-al ( Jazz-feszt.szponzorálása).

tevékenysége:

1995-ben egy korábbi hiányt pótolandó alakult meg az egyesület, látva azt a probléma halmazt ami a község, a közösség további létét fenyegette ( helyi közélet teljes elhalása, a mun­ kanélküliség elrettentőén nagy aránya, az információ áramlásá­ nak teljes hiánya, stratégiai elképzelések nélkülisége stb. ) Fel­ adata, környezet-, és természetvédelmi szemléletformálás, helyi rendezvények szervezése. Konkrét események: - Neszmély Nemzetközi Jazz- fesztivál, Borverseny, Idősek napja, Községi sportnap Tátika Teleház (Kisközösségi Irodája"

Telekommunikációs

Központ,

„Mindenki

Ötlete a Svédországban, Hollandiában tett zenei koncertezés során merült fel, amikor megismertem az ottani teleházak mű­ ködését. A z ötlet végül is a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Tár­ saság képzési sorozatának kidolgozása kapcsán körvonalazódott. A megvalósítás érdekében a következő lépéseket tettük: - Informálódás a hazai lehetőségek megismerésére - az országban 1996-ban még egyedülálló csákberényi Teleház, a formálisan működő Magyar Teleház Szövetség elnö­ kének meglátogatása, - Csákberényben 1997. február 20-21., április 23-25, októ­ ber 20-21. között a D E M N E T támogatásával megtartott Teleházas képzéseken való aktív részvételünk ( Szabó Szilvia Teleház vezető, Nagy István projektvezető ), - ezzel párhuzamosan kezdeményeztük Keresztesi József ( Közösségfejlesztők Ko.-Eszt. megyei titkára ) meghívását az egyesület összejövetelére, a Közösségfejlesztés projekt Neszmélyen történő indításához szükséges szakmai tájékoztató megtartása érdekében, amelynek tapasztalatait felhasználtuk a Teleház program megalkotásánál, - ezt követően összeállítottuk a megvalósítandó neszmélyi Teleház program írásos anyagát, amelyet véleményezés céljából az Általános Iskolában megtartott beszélgetésen ismertettünk a meg­ hívottakkal ( a környező települések önkormányzati képviselői, a civil szervezetek képviselői, és az egyesület tagjai, vezetősége). A z elképzelések megismertetése és elfogadtatása a helyi ön­ kormányzatokkal: - az ötlet felvetése a helyi önkormányzat részére az 1996. októberében megtartott képviselő-testületi ülés alkalmával történt, - az önkormányzat 1996. december 18-án meghozott hatá­ rozata szerint a Teleház létesítésével egyetért, megnevezve fele­ lősként a műszaki bizottságot a Teleház kialakításához szükséges

A Teleház működése az eltelt időszakban: Kronológia: -.1997. július 10-én aláírásra került a támogatási szerződés a pályázati (Demnet) adományozóval, - 1997. július 15. Zémann Éva munkatapasztalat szerzés foglalkoztatásban (tanító, művelődésszervező) történő alkalma­ zása a Teleházban,

25

- 1997. július 30. A Demnet pályázaton elnyert öszszeg(2mFt) első részlete (731eFt) átutalásra került a Baráti Kör bankszámlájára, - 1997, augusztus 1-től M i k e Jánosné közhasznú foglalkozta­ tásában (középfokú könyvelői végzettség) történő alkalmazása a eleházban, - 1997. augusztus 15-én megérkezett a természetben nyúj­ tott (3db Pentium 100, S V G A monitorokkal, billentyűzetek, egerek.egérpadok, H P 6 L Laser printer, Panasonic faxkészülék, szoftverek). A Panasonic faxkészülék üzembe helyezésétől kezdve hibás volt, a m i sokszori szervizelés után 1997. november 14-ére javítottak meg sikeresen a budapesti szakszervízben, - október 1-től Szabó Szilvia munkatapasztalat szerzés fog­ lalkoztatásban (vendéglátóipari menedzser ) történő alkalmazá­ sa ( Teleházvezető), A Teieház nyitvatartása: A Teleház nyitvatartása hétfőtől péntekig 8 - 1 6 óra között volt, amelyet rövidesen az igényekhez bővítünk ( 8-20-óráig, és szombaton, vasárnap is nyitva tartunk). A Teleház szolgáltatásai: A Teleház szolgáltatásait fix árakkal nyújtjuk az azt igény­ bevevők részére, amely szolgáltatások közül a legkeresettebb az irodai szolgáltatások köre: - fénymásolás, nyomtatás, szövegszerkesztés számítógépen, telefonhasználat, - segélyek iránti kérelmek, hivatalos levelek megfogalmazá­ sában való segítségadás, formanyomtatványok kitöltésében való közreműködés ( lásd méltányossági nyugdíjemelés ), - önéletrajzok elkészítése stb. A neszmélyi Teleház további fontos szolgáltatásai: - közhasznú információ adása (mit,hol,hogyan,mennyiért lehet intézni), - munkanélküliek számára nyújtott információk(állásajánlatok,képzési lehetőségek,stb) biztosítása az M M K v a l megkötött szerződés alapján, - helyi vállalkozók részére nyújtott irodai és egyéb szolgálat - az Általános Iskola felső tagozatos diákjai részére a helyi tanterv részeként számítástechnikai oktatás heti két nap, - délután számítógépes játékhasználat gyerekek részére, - a Józan Elet Szövetség Bp. részére nyújtott irodai szolgálta­ tások, ( fax, telefonhasználat, e-mail, nyomtatás stb), - Internet a nagyobb gyerekek részére, - a nyári pihenőjüket itt töltő családok a Teleházból intézik ügyes-bajos dolgaikat, - méltányossági nyugdíjemelés ( a faluban élő túlnyomó többségben T S Z kisnyugdíjas részére ) ügyintézésében történő segítségadás ( adatlap beszerzés, kitöltés, elküldés), - Nemzetközi Jazz fesztivál koordinációs központja ( helyi, régiós, országos, nemzetközi egyaránt) (telefonfővonal, számí­ tógép, fénymásológép,papír, irodabútor, irodaszer szponzori támogatásként) - Tatai Kistérség Területfejlesztési Társulás operatív központja,

mítástechnikai, alapfokó idegen nyelvi, ingyenes részvételi le­ hetőséggel a helyi regisztrált munkanélküliek számára. Magyarország harmadik Teleházát, mint nevezetességet lá­ togatók fogadása: - 1997. június 6. Thomas F. C o r n e l l , az A m e r i k a i Egyesület Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala ( U S A ID ) magyaror­ szági igazgatója, Magyar Rádió Reggeli Csúcs, Péntektől Péntekig, - megyei és országos lapok szerkesztői, - c i v i l szervezetek küldöttsége Boszniából, - U S A I D Kelet Európai igazgatója ( B r a i n W i c l a n d ) és Susan Kutor programvezető 1997. szeptember 17. - U n i t e d W a y International Washington Melissa Guerra programvezető, Naee T . Fraizer gazdasági igazgató, U S A I D M a r k Ellingsteed programkoord. Demnet dr. Zám Mária igazga­ tó, Nizák Péter igazgató helyettes ( 1997. november 9.), - A neszmélyi Teleház képviseltette magát az Országos Teleházprogram egyeztető értekezletén Budapesten a K H V Minisztériumban, ahol Kovács Kálmán államtitkár úrral eszme­ cserét folytattunk a Teleház mozgalommal kapcsolatban, majd egy hivatalos sajtótájékoztatón vettünk részt ( 1997. szeptember 2.). A neszmélyi Teleház következő fontos lépései: - A szolgáltatási kör bővítése, melyhez alapul szolgál a helyi igények figyelembevétele. - szociális témában a Telekocsi szolgálat beindítása, - a házi szociális gondozóhálózat kiépítésében történő segít­ ségadás, koordinálás, - egy K h t létrehozása ( Dunaalmás-Neszmély községek Ön­ kormányzata és Neszmély Barátainak Köre egy szociális központ létrehozása érdekében, amelynek irodájaképpen működhet a Teleház), - a neszmélyi Teleház, mint a Tatai Kistérségi Tourinform Irodája, - megyei A P E H jóváhagyásával nyomtatványbolt létesítése, - a Telerádió beindítása, - a helyi újság beindítása stb. A neszmélyi Teleház „ többlábon élésének"

vázlata:

- T a t a i Kistérségi Területfejlesztési Társulás megrendelései, - a Neszmély Nemzetközi Jazz fesztivál szponzori támogatá­ sai Teleházra illesztve, - Általános Iskola támogatása a Teleház részére, - pályázatok, Megyei Munkaügyi Központ, Önkormányzat, - szolgáltatási bevételek stb. A neszmélyi Teleház működési

vázlata:

- A Teleház ötletgazdája Nagy István, a Neszmély Barátai­ nak Köre alapító tagja (projektvezető) önkéntesként. - A Teleházban jelenleg 3 főállású alkalmazott ( két felsőfo­ kú képesítésű és egy középfokú képesítésű) dolgozik, - Neszmély Barátainak Köre c i v i l szervezet a háttérből segíti a Teleház működését, - sikerült az Önkormányzatot is ezen nemes cél mellé állítani, Úgy gondoljuk, hogy Neszmélyen a Teleház révén egy elő­ remutató kezdeményezést hozott létre a Neszmély Barátainak Köre, amely minden tekintetben a község, s közösség fejlődését szolgálja.

- A Neszmély Barátainak Köre „bázisa" (pályázatok elkészítése számítógépen, telefon, fax használat, hivatalos levelezés, fénymáso­ lás, nyomtatás, plakátok.meghívók, kiadványok készítése stb). A Teleház mindennapi életéhez tartozik továbbá: - kapcsolat az Önkormányzat, Iskola, M E P , megyei A P E H stb.,

Címünk: 2544 Neszmély, F ő ú t 185. MunkatársainkNagy István projektvezető, Szabó Szilvia Teleház vezető, M i k e Jánosné könyvelő, Zémann Éva művelő­ dés szervező. Telefon és fax számai:34/ 451-997 - 34/ 451-998 E - m a i l címünk: [email protected] W e b oldalunk: www. szabinet.hu

- szerződés szerint kapcsolat a Megyei Munkaügyi Központ­ tal (hétfőnként állásajánlatok, aktualizálva képzésajánlatok, munkabér és járulékainak támogatása, közhasznú foglalkoztatás, képességfejlesztő tréningek, tanfolyamok közösen történő meg­ tartása, amely realizálódott egy 9 hónapos OKJ-s kapcsolt szá­ 26

RIETHMÜLLER JÁNOS

VIGYÁZAT, I N T E R N E T ! A m i k o r 1881 május 1-én a Fürdő utcában megkezdte mű­ ködését az első magyar telefonközpont, senki n e m gondolta az alapító Puskás testvéreken kívül, hogy előbb-utóbb a nagyváros életének nélkülözhetetlen részévé válik a telefonia. A z ötven előfizető csak egymást hívhatta, így ez a szűk kör kezdetben nem vonzott újabb előfizetőket. A lassú és folyama­ tos növekedés után viszont ugrásszerű változás következett be: egy idő után megérte már csatlakozni, hiszen egyre több ember elérhetővé vált telefonon is. Valahogy így vagyunk az Internettel is, hiszen a prognózisok szerint az ezredforduló után mintegy egymillió ember használja majd az Internetet Magyarországon. Erre a művelődési házak­ nak is illene felkészülniük. Megkockáztatom, hogy nemcsak ez a tény, hanem maga a Világ sem igazán jelent túl nagy kihívást a mindennel szemben védekező állásba kövesedéit kulturális intézményrendszer számára. H a művelődési házaink tevékeny­ ségét nézzük, úgy tűnik, valami láthatatlan központi akarat kísérteties egyformaságra igazítja őket. A ruhavásárok, az aero­ bic, a szabás-varrás változó ciklusainak rendjébe, a költségve­ tési háborúkba, és az önkormányzattal való elegáns csörték mazoista élvezetei közé pedig igencsak nehéz az európai gondo­ latot beilleszteni. A helyi csúcstechnológiát képviselő O p t i m a írógépek sem kifejezetten alkalmasak arra, hogy az Internetre csatlakozzunk velük. ( A gazdaságis ugyan használ számítógépet, de a könyve­ lés az szent dolog, nem fér meg mellette az Internet. Még csak az hiányzik, hogy egy U F O belepiszkáljon az adatainkba!). Lehet, hogy szakmai ártalom, vagy a suszternek cipője elv vert gyökeret bennünk, de valahogy nem szeretjük nemcsak a Világot, hanem az ebben é l ő embereket sem. A meghitt beszél­ getések, jó dumálások helyett profi módon megszervezzük má­ soknak, hogy dumáljanak, aztán szépen magunkra csukjuk az ajtót. H a valaki magányunkban ránk tör, az érdeklődés legcseké­ lyebb szikrája sem villan fel bennünk. Helyette tekintetünkkel a " M i t akarsz?", és "Vajon meddig maradsz?" őszinte kérdéseit sugározzuk vissza. V a n köztünk egy-két olyan tehetség, aki öt perc alatt képes megfagyasztani egy társaság j ó hangulatát. N e m k e l l tehát Internet ahhoz, hogy valódi emberi kapcsolataink megromolja­ nak. Ezért aztán ideje már bűnbakot keresni, hogy helyre álljon világunk kizökkent állapota. Erre való az Internet. Csodákra azért ne számítsunk. N e m az Internet mérgezi meg a kapcsolatainkat, hanem ezek már rendesen mérgezettek v o l ­ tak akkor is, amikor a modern kommunikácónak ez az eszköze még meg sem jelent. Kétségtelen viszont, hogy ahogyan a technika felerősíti a hangot, úgy erősíti fel az Internet az em­ beri hülyeséget. Egy-egy téveszme nyilvánosságot kap, és talál­ kozhat más tévképzetekkel. A gerjesztésért pedig nem a techni­ ka felelős, hiszen Gutenberget sem átkozhatjuk azért, mert Markarjan kultúraelméletét kinyomtatták. A világ igencsak sokszínű, és ez természetes módon megjelenik az Internet vir­ tuális világában is. V a n itt vallási fanatizmus, terrorista kézi­ könyv kiscserkészek és szelíd lelkületű maffiózók számára, van­ nak pornó oldalak, ahova elrettentő vizuális ökölcsapásként beküldhetjük akár anyósunk aktképét is, sőt, h a kellően perver­ zek vagyunk, akkor művelődési házunk nyári programjainak szellemi élvezetét is megoszthatjuk a Brazil őserdőkben buzgón böngésző tizenéves bennszülöttekkel, akik ettől kezdve már

m i n d e n bizonnyal szünidö-dőzni fognak a dobpergések ritmusá­ ra. A z Internet a világtörténet legmonumentálisabb könyve. T ö b b millió és naponta állandóan változó lapját emberek m i l ­ liói írják és forgatják minden nap. O l y a n világ ez, ahol valahol összegződik mindaz, amit az ember gondol önmagáról, a másik­ ról és környezetéről. Épeszű kormányzat nem korlátozhatja a működését, pusztán azért, mert rossz célokra is lehet használni. ( Kereszttel is vágtak már kupán embert, mégsem tiltotta be senki a kegyszerek árusítását.) A z Interneten tehát m i n d e n megjelenhet, és ez így van jól. D e m i legyen a gyerekekkel? A védelmet n e m a számítógépekbe , netalántán a böngésző prog­ ramokba k e l l beépíteni, hanem a nevelés révén magába a gye­ rekbe. Ez a módszer aztán univerzálisan használható lesz nem­ csak a számítógépre, hanem a videóra, az újságokra, és a köny­ vekre is. És v a n egy nagy előnye: önműködő. K o m o l y tanulmányok, szociológiai felmérések születtek ar­ ról, hogy hány házasság romlott meg azért, mert az egyik fél (az esetek többségében a férfi) túlzottan kötődött az Internethez, és éjszakáit inkább a számítógéppel, m i n t kedves feleségével osz­ totta meg. A z eddigiek ismeretében kitalálhatják: természete­ sen ezért sem az Internet a felelős. Számítógépbe soha nem sza­ golt férfiak éjszakákat horgásznak át, vagy órákat töltenek el a kocsmában egy-egy nagyfröccs mellett, megtárgyalva sorstársa­ ikkal a nemzet nagy sorskérdéseit, vagy a hétvégi meccs kilátá­ sait. Sors és ivartársaim önpusztító életmódja és fájdalmasan korai halála szintén a menekülés egyik formáját jelenti. A kü­ lönbség annyi, hogy a kellemes és egészséges, valamint a még kellemesebb, de korántsem egészséges időtöltéseknek ezeket a konvencionális eszközeit megszoktuk, éppen ezért már nem tűnnek fel senkinek, szemben a számítógéppel, amely a legtöbb n ő számára a modern kor átkozottan misztikus eszközeként a gyűlölet titokzatos tárgyaként jelenik meg. Átkok özönét zúdít­ ják szegény kis számítógépeinkre, holott ők tehetnek az egészről a legkevésbé. S o k a n misztifikálják a szerepüket, elsősorban per­ sze azok, akik nem értenek hozzájuk. Ok azok, akik hajlamosak lelket képzelni a dobozba, holott az esetek többségében egy-egy program kiakadását nem a P C frusztrált lelkiállapota, netalán­ tán másnapossága okozza, hanem egy-egy tréfáskedvű suhanc által kreált vírus, vagy ami még ennél is gyakoribb és rosszabb: a W i n d o w s 95 nevű operációs rendszertelenség. V a n n a k , akik magát az Internetet is egy hatalmas élőlény­ nek, a számítógépek világméretű összeesküvésének tartják. Ezt a tudatot ráadásul egy sor Sci-fi is erősíti. A z Internet valóban gyökeresen más, mint a telefon, a videó, vagy a televízió. De aki naponta használja, az nem tartja olyan eszköznek, amitől félnie kellene. Használatával nemcsak a félelem tűnik el, ha­ nem az országhatárok is, nagy egyetemi könyvtárak katalógusait böngészhetjük kis falusi szobánkból, színházjegyet, C D - t , étola­ jat rendelhetünk, vagy naponta akár több tucat levelet is vált­ hatunk eddig olyannyira messze lévő ausztráliai vagy DélA f r i k a i rokonainkkal. Emberek milliói fedezték fel újra a leve­ lezés örömét. És ezek az írások (digitális technikai hátterük ellenére) sok­ szor emberibbek és őszintébbek, mint díszes és illatos levélpa­ pírra írt hagyományos társaik. A hírcsoportok pedig a történe­ lem legdemokratikusabb újságjai, hiszen maguk az olvasók írják a "lapokat", az esetek többségében egy lényegtelennek nevezhe­ t ő formális moderálás mellett. Kialakultak a szabályok, és az etikai normák is. N e m illik például a "Caps Lock" billentyűt 27

bekapcsolni hagyni, mert a tiszta nagybetűs szöveg kiabálást jelent. Örvendetesen egyre több a magyar nyelvű Forum is. Ez elsősorban egy Hollósi Józsi nevű egyszemélyes intézmény áldá­ sos tevékenységének köszönhető, aki H I X néven alapított és működtet egy információs- levelező rendszert. A közelmúltban jelent meg C D - n a H I X eddigi éveinek teljes anyaga. T ö b b ezer témakörben százezernyi levél árulkodik arról, hogy m i fog­ lalkoztatta ebben az időszakban az embereket. Ez a kis lemez pár év múlva minden bizonnyal korszakunk egyik legfontosabb történeti forrásává válik. Megszületett tehát egy borzasztóan fontos digitális dokumentum , amelynek tanulmányozását ajánlom mindazok figyelmébe, akik hivatásuknak tekintik az emberekkel való foglalkozást, legyenek azok pedagógusok, pszi­ chológusok, lelkészek vagy népművelők.

A z elmondottakból is látszik, hogy az Internet nem elvá­ lasztja, hanem összeköti egymással az embereket. Ráadásul nem ismer elmaradott térségeket, hiszen segítségével pontosan ugyanazok a lehetőségek nyílnak meg a felhasználó számára Párizsban, mint egy szabolcsi faluban. A különbség azok között alakul majd k i , akik használják, illetve akik nem használják ezt a sokat átkozott, de egyre i n ­ kább nélkülözhetetlen eszközt. A következő évezredben az analfabétizmussal egyenértékű lesz, ha valaki nem tudja hasz­ nálni a számítógépet, és nem ismer idegen nyelveket. M i művelődési házak sokat segíthetünk abban, hogy ezek a hátrányok megszűnjenek... Ehhez viszont nekünk is használók­ ká kell válnunk. Kétségtelen, hogy ehhez kevés a pénz. E n mégis azt hiszem, hogy elsősorban nem ennek a hiánya, hanem a szemlélet akadályozza, hogy még többen legyünk jelen az Interneten. H a lesz a művelődési házaknak levelezési listája, nem nehéz megjósolni, hogy alig lesz rajta üzenet. Ehhez ugyanis nemcsak eszköz kell, hanem kommunikációs készség is. (Én sem fogom az anyósomat többször felhívni akkor sem, ha ehhez több csatornám nyílik. )

A z O n - l i n e levelezés révén a Föld legtávolabbi pontján élő embertársammal pontosan úgy levelezhetek, mint iskolás k o ­ romban a mögöttem űlő kislánnyal. Most már nemcsak a szó, hanem az írás is elrepülhet: amit én Pestszentlőrinci szobámban leírok, az szinte azonnal megjelenik Mexikóban élő barátnőm képernyőjén. N i n c s idő megfésülni vagy megszűrni a gondola­ tokat, a m o n i t o r o n megjelenő rövid mondatra azonnal reagálni k e l l . Rövidek, pattogósak ezek a mondatok, hasonlóan az élő beszédhez. N e m látom ugyan a másik arcát, de a reagálási idő­ ből, a beírás sebességéből, az elírásokból és egy sor más apróság­ ból mégis sok mindent megtudhatok arról, hogy milyen érzel­ mek kísérik a leírt szavakat. (íme , az írásnak is lehet meta­ kommunikációja).

Intézményrendszerünk túlélt rendszereket, kurzusokat, és minisztereket. M o s t is v a n rá esélyünk, hogy felvegyük azt a kesztyűt, amit az Internet dobott elénk. De ehhez már belső változásokra, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásra is szükségünk lesz.

28

DR TÖLTÉSINÉ HEGYI Z S U Z S A N N A

I N T E R N E T - TUDNIVALÓK A HÁLÓZATI INFORMÁCIÓ FORRÁSOKRÓL hozott létre, amely számítógépek százezrei között teremtett kap­ csolatot. A 80-as évek során egyre több Amerikán kívüli háló­ zat, host (szolgáltató számítógép) csatlakozott a T C P / I P - n ke­ resztül az Internethez, ami ennek révén egy hálózatok hálózatá­ vá, egy világot behálózó szuperhálózattá vált. A 90-es évek elejétől az Internet egyre inkább áttért az O S I ( O p e n Systems Interconnections) protokolljaira. 1991 végére az Internetnek már több mint 36 országból kb. 5000 hálózaton és 600.000 szolgáltató számítógépen keresztül kb. 4 millió hasz­ nálója volt. A kormányzati támogatásnak köszönhetően az amerikai kutatási és oktatási infrastruktúra fő részévé vált, de egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak hozzá nemzetközi szin­ ten is, sőt az üzleti és magán szféra is egyre inkább kezdi felfe­ dezni saját információs igényei számára.

A z Internet fogalomával egyre többet találkozunk. Manap­ ság egyre inkább, egy az egész világra kiterjedő számítógépes hálózatként használják, ami inkább funkciójában, mintsem szervezetileg állja meg a helyét. Ezért érdemes röviden áttekin­ teni a kialakulását is. A z U S A hadügyminisztériuma (U.S. A d v a n c e d Research Projects Agency, Department of Defense) kezdeményezésére 1973-ban indult meg egy project, amelynek a célja különböző csomagkapcsolt hálózatok összekötésének kutatása volt. A project azokat a technikákat és technológiákat kutatta, ame­ lyek lehetővé tették a már sokfelé meglévő hálózati számítógé­ pek egymás közötti kommunikálását. Ezt Intemetting project­ nek hívták, és az általa létrehozott rendszert A R P A N E T - n e k . Ehhez a hálózathoz sok egyetemi és kormányhivatal helyi hálózata ( L A N ) kapcsolódott, ezért a hálózatot Intemet-nek is nevezték.

Elektronikus

A különböző hálózati számítógépek kommunikálása érde­ kében a következő protokollokat fejlesztették k i : IP (Internet Protocol) - a hálózati protokoll a nagyszámú W A N és L A N egy hálózatba való integrálását tette lehetővé, T C P (Transmission C o n t r o l Protocol) - az adatforgalmat biztosító szállítási protokoll. Együttesen ezt a kommunikációs protokollt T C P / I P néven nevezik. 1986-ban az U S A Nemzeti Tudományos Alapítványa ( U . S . N a t i o n a l Science Foundation N S F ) létrehozta az N S F N E T hálózatot. Ez, a már említett kommunikációs protokollt fel­ használva, egy nagy sebességű számítógépes gerinchálózatot 1

posta

(Email)

A z Internet lapszolgáltatásai között természetesen elsőként az elektronikus levelezést említhetjük, amelyik az ún. S M T P (Simple M a i l Transfer Protocol) protokollon alapszik. Címzése megfelel a F E L H A S Z N Á L Ó N É V @ C Í M ( U S E R N A M E ® A D D R E S S ) sémának. A számítógépek azonosítására egy hie­ rarchikus címstruktúrát, ún. D o m a i n N a m e System, azaz D N S t használnak, ami balról jobbra a kisebb egységtől a nagyobb egységig határozza meg a számítógép pontos helyét és nevét. Pí. A Magyar Művelődési Intézet email címe: [email protected]. A z utolsó egység Magyarországot ( H U ) , a tőle balra álló ( C 3 ) a

? Telnet - opac.bibl.u-szeged.hu ;

Csatlakoztatás

SzerkeSZtéS

Jerminál

.SÚgC Telnet oldal a J A T E Könyvtár Interneten elérhető katalógusából

BRS/JATECAT: Keresés és opciók Üres az eddigi keresések listája (I)ndex fellapozása; i(E)ddigi keresések; (M)ezőneuek listája;

(T)alálatok megjelenítése;

(S)egítség? (A)datbázis uáltása (K)ilépés

Add meg a kereső kifejezést, uagy az egyik parancs kezdőbetűjét: 1_: arany janos A uá1asztásod: I ARANV I JANOS j 1_: ARANV AND JANOS

'105 dokumentum 7741 dokumentum 2tH dokumentum

(T)alálütok megjelenítése [Új keresés]

•I i 29

618 talála 13256 talála 927 talála

A Magyar Elektronikus Könyvtár Arany János könyvtárának egy részlete FTP-vel elérve

WV.i'Mf

Kö'ity vi.

Mi! fifí v i . . n u

1 ii i /:•{[]/')/ jjjj íllll jl
U'I /

>{/ V i ) Í H i

:I.LÍ/

5!

1. 1./ I.fl/

n un)'! ix: 11111 ij<:

41.11° a q n e s . h u n

u x /

ÉJJI ur. Ilii li IJ

(lílivi,;

fJ(;

I I ' V M C J

IJ.K

U H U N

H

cap

Kö i í v v i .

V 5 .I.X: M X / X i j / ÍJ f i

[}•/./ny /

h/bitil.

„ about.

M L'í

Uh.

(IX./ l l ! J /

81111

K ö j t y "V i; a i'

ll.'iDh:

ii y i

611' FA Ti Y „ Cf .1.í

(1ÍJII

a r ' t at 1 a n „ l i u n

Vi U

.• i

'! i: 'i

li.io'i.

y "i y

baj u s 2

. hun

YX;<

balzsam,hun

ux/ i.i y / Mi-'i

:Í.X : Í J H U M

•ix/:i u / yi-i

MX:

iixii

ba.rd.eng.

l X: iiinih:

.'",'/

b

Mir.

be r a n q e r „ h u n

l X: nu:n.K

ny:i

bo r v . i t . hun

1'Ui.n.i'; 1 XMlJDK : :i.x : f M1111-;

11 ll 7 t ' f ; a 1

r

: i . i / . i u/y. > l l X / l)??/ 9f> (ix/ny/yr,

nx/ny/uf-, :i .i /1 i i / y.' i

"I.X: UIID1-:

1 M N N I

i.x •

u^/ii'VíK. (ix/ny/yr. :i.x. n >V n.'V Í K I .I.X:

sí ír d o k.. l i u n

bii'jcloj-n).
(HU).!=;

számítógépet kezelő intézményt, a Soros Alapítványt és a bal­ oldali címegység magát a számítógép nevét ( C O R V I N ) jelenti. A címegységeket pontok illeetve a „@" jelet választják el egy­ mástól. A z amerikai email címek végéről általában lehagyják az országkódot, és az utolsó címelem a számítógépet kezelő intéz­ mény típusát adja meg. A gyakrabban előforduló típusok: .edu (egyetem, oktatási intézmény), x o m (kereskedelmi), .gov (kormányhivatal), . m i i (katonai intézmény). A "beszélő" és jobban megjegyezhető címeket persze csak az emberek miatt taníttatták meg a gépekkel, m i v e l azok alapve­ tően egy négy címegységre osztott, számjegyekből álló címfor­ mát értenek meg (pl. 140.110.1 .2).

hun

)ji.ij'i

í u l . ' i . . .Ijuvj

k-:m.'l.(-ik.xL.l. . J n m

1c „ h u n

xu. .

em.1 e n y e

íiíir.

í'o'p.M p !uu)

fiai, teljes szövegű adatbázisokhoz, adatfájlokhoz és sok egyéb o n - l i n e szolgáltatáshoz férhetünk hozzá. Egy telnet hívás segít­ ségével olyan könnyen kapcsolódhatunk és dolgozhatunk akár a másik kontinensen lévő számítógépbe, mintha az csak a szom­ széd szobában lenne. A z Interneten rengeteg adatbázist találha­ tunk, amelyeknek a használata nyilvános és ingyenes. Néme­ lyeknél a bejelentkező jelszó kézikönyvekből ismert, míg má­ soknál a bejelentkező képernyőn megkapjuk a lehetséges jelszót (jelszavakat). 3

2

Például: a J A T E Könyvtár O P A C elérése a telnet://[email protected] címen opac bejelentkezési névvel érhető el. (ld. ábra a 29. oldalon)

FTP A fájl-átvitelt (file transzfernek is nevezik) az Interneten az F T P (File Transfer Protocol) biztosítja, amely egyben a pa­ rancsnak is a neve. Segítségével közvetlen, interaktív kapcsola­ tot lehet teremteni egy távoli számítógéppel. A kapcsolat létre­ jötte után mintha e távoli gép operációs rendszeréig jutnánk, hozzáférhetünk egy adott lemezterülethez, az ottani fájlokat kilistáztathatjuk vagy letölthetjük a saját gépünkre. A fájl-

TELNET A z Internet másik gyakran használt alapszolgáltatása a tá­ v o l i számítógépekhez való terminál hozzáférés, amelynek m i n d a protokollját, m i n d a parancsát T E L N E T - n e k hívják. A telnet segítségével távoli, p l . Hálózati Nyilvános Hozzáférésű Kataló­ gusokhoz ( O n - l i n e Public Access Catalog - O P A C ) , bibliográ­ 30

átvitel azonban kölcsönös, azaz m i is tudunk átvinni egy fájlt a távoli számítógépre. A hozzáférési jogosultságokat a hálózati rendszerekben megszokott módon felhasználói név és jelszó védi. A z adatbázis-szolgáltatás mellett nagyon elterjedt az Interneten az ún. anonymous F T P szolgáltatás is. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok számítógépen különítenek el egy nyilvános, m i n d e n k i szá­ mára hozzáférhető területet az anonymus jelszóval érhető el. A z F T P - v e l elérhető nyilvános szöveges és program fájlok hatalmas tömegét találhatjuk meg az Interneten. Ezek az on­ line katalógusoktól eltérően már eredeti, elsődleges elektroni­ kus dokumentumok. Megtalálhatók közöttük egyebek mellett Shakespeare összes művei, B i l i C l i n t o n n a k a Kongresszus elé terjesztett gazdasági programja, az U S A legutóbbi népszámlálási adatai, vírusölő és shareware programok és hipertext kézi­ könyvek. 4

5

Csevegés a hálón (Internet Relay Chat - IRC) A z I R C egy olyan program, amivel élőben lehet "beszélgetéseket" folytatni a billentyűzeten keresztül a világ m i n d e n részén levő emberekkel. Hasonló a C B rádiózáshoz, ráadásul itt is "csatornák" ("channels") vannak. H a begépelünk valamit a számítógépünkön, ez azonnal megjelenik az egész világon mindenkinek a képernyőjén, a k i ugyanazon a csator­ nán van, mint mi. Csatlakozhatunk egy már folyó nyilvános beszélgetéshez vagy elindíthatjuk a sajátunkat. Privát csatornát is nyithatunk magunk és egy-két ember számára. A z I R C csak akkor használható, h a az I R C szolgáltató rendelkezésünkre bo­ csátja a kliens programot, többnyire ezt ingyenesen tudjuk le­ tölteni a saját gépünkre.

pontos elérési útvonalát és nevét adja meg az adott számítógé­ pen belül. Például a Magyar Művelődési Intézet honlapjának címe: http ://www.c3 ihu/% 7Ecorvin/ A fejlődés következő állomásaként lehetővé vált, hogy a hivatkozások kiinduló és végpontja már ne csak szöveg, hanem szinte tetszőleges média állomány (kép, hang, videó, stb.) le­ gyen. A W W W dokumentumok kezelésében, és ez különösen fontos a könyvtári alkalmazásokban, egyre nagyobb szerephez jutnak az adatbázis kezelők. Segítségükkel nagy tömegű adat és dokumentum valósidőben kezelhető, lényegesen megkönnyít­ ve a W W W karbantartását. 6

Adatbázisok széles körben elérhetővé leggyorsabban az Interneten tehetők, függetlenül a felhasználók földrajzi helyze­ tétől, számítógépétől. H a grafikus felhasználói felületet és n e m egyedi interface-t kívánunk biztosítani, akkor szinte egyetlen lehetőségként a W W W jöhet számításba, mely platformfügget­ len, nyílt és defacto szabványon alapszik. Mindemellett nem k e l l a felhasználókat speciális programokkal ellátni az eléréshez, s nem k e l l tanítanunk ezek használatát. Ezek az előnyök még akkor is igazak, h a adatbázisunkat (kezdetben) nem nyitjuk meg az Internet felé, hanem azok saját, belső hálózhataikon (Intranet) helyezzük el. A W e b tallózó program csatlakozva a W e b szerverhez azon hypermédia dokumnetumokat ér el. A dokumentumban utalá­ sok lehetnek programokra és e programok adatbázisok lekérde­ zését valósíthatják meg. A felhasználó nem észleli milyen adatbáziskezelőt használ, neki csak az egyszerű űrlapot kell k i ­ tölteni az adatbázis lekérdezéséhez. A W e b szerver sok pluszt adhat az egyszerű kezelő felületen túl:

World Wide Web A W W W megalkotásának története 1989. márciusára nyú­ lik vissza. T i m Berners-Lee, a genfi székhelyű Európai Részecs­ kefizikai Kutatóintézet ( C E R N ) munkatársa egy olyan rend­ szert kísérelt meg kidolgozni, melynek segítségével megkönynyíthető a kutatók közti kapcsolattartás. A W W W kikerülve a kutatóintézet falai közül, 1992 után rohamos fejlődésnek i n ­ dult, és mára átalakította a teljes Internet világot. A W W W alapja egy olyan információháló lett, amely a hypertext működési elvére épül. A hypertext elnevezés arra utal, hogy a szöveg egyes elemeihez (pl. szavaihoz) további szö­ vegeket lehet rendelni. Egy ilyen szöveget olvasva tehát egyes szavak kiemelve jelennek meg, amelyeket kiválasztva a hozzá­ juk kapcsolt szöveg megjelenik. E b b e n a szövegben is e l lehet helyezni ilyen kapcsolatokat, melyek további tetszőleges szö­ vegre mutathatnak, így szinte pókhálószerű információhálót lehet létrehozni. A kezdeti időszakban az új rendszer kizárólag szövegek egy­ másba fűzését engedte meg. A nagyszerű ötlet azonban az volt, hogy az egyes szövegeket az Internet bármely számítógépén el lehetett helyezni, a szövegben lévő utalásokban ugyanis azt is lehetséges megadni, hogy az mely számítógépen helyezkedik el, és azon belül milyen alkönyvtárban, illetve milyen néven. A z utalásokat tartalmazó dokumentumok elnevezésére szabványos leírást dolgoztak k i , mely az egységes erőforrás azonosító ( U n i f o r m Resource Locator - U R L ) nevet kapta. A z U R L első része azt adja meg, hogy milyen formában ér­ hető e l az adott dokumentum. Ez lehet Gopher, F T P dokumen­ tum, de lehet hypertext formátum is, amely a H T T P nevet kapta. A z U R L cím következő része az adott számítógép azono­ sítására szolgál (Internet hálózati c í m ) , illetve a dokumentum

egyszerre több adatbázist kérdezhetünk le, hálózati kapcsolattal (vagy éppen Internet eléréssel) nem rendelkező adatbázisokat is elláthatunk hálózati eléréssel, multimédiával bővíthetjük adatbázisainkat, szöveges, sőt hypermédia dokumentumokkal láthatjuk e l adatbázisainkat, W e b szervertől függően külön biztonsági védelmet építhe­ tünk adatbázisaink elé, egyéb Internet eszközöket (email, F T P ) építhetünk a rend­ szerünkbe. Egy nem technikai jellegű, de alapvető előny, hogy a linke­ k e n keresztül sokan ráakadhatnak szerverünkre, különféle W e b indexekbe magunk is bejegyezhetjük szerverünket. A www alkalmas vitafórum kialakítására is. Népművelők részére is v a n lehetőség arra, hogy megosszák véleményüket egymás között. A fórum oldal klikkje megtalálható a http://www.c3.hu/muvhazak oldal alján a "bizalmas lapok csak népművelőknek" sor mögött. A z oldalt csak az tudja elolvasni aki rendelkezik egy belépési névvel és jelszóval. Jelszót és belé­ pési nevet lehet kérni Rietmüller Jánostól a Budapesti Rózsa Művelődési ház igazgatójától. 7

Természetesen nemcsak előnyökkel járhat a W W W interface. Teljesítményben korlátokat jelenthet és további erőforrásokat köt le. Továbbá a mai interface és technika n e m tekinthető teljesen kiforrottnak, de annyira már igen, hogy érdemes használnunk, vagy használatát legalábbis megfontolni.

Hálózati

információforrások

Hálózati Nyilvános Hozzáférésű Katalógusok ( O P A C - o k ) A számítástechnika a könyvtárakban első lépésként csak a hagyományos tevékenységek, feladatok gépre vitelében jelent­ kezett. E n n e k egyik legfontosabb eleme a könyvtári katalógu31

sok, a könyvtárak lelkének számítógépes feldolgozása. A z o n ­ line katalogizálás nemcsak a feldolgozó könyvtárosok munkáját könnyítette meg azáltal, hogy az egységesített adatelemek is­ métlődő bevitelét feleslegessé tette, de a több szempont szerinti kombinált keresések lehetővé tételével megkönnyítette és meggyorsította a könyvtári katalógusokban való eligazodást is. A hálózatok belépésével a számítógépes katalógusok on-line katalógusokká (ún. O P A C , O n - l i n e Public Access Catalog) váltak, amelyek már minőségi változást hoztak a könyvtárak életében. Ez volt az első lépés a könyvtár, mint lokális tudás­ gyűjtő és közvetítő intézmény globalizálódásának az irányába. A d d i g egy könyvtár használata csak a könyvtár épületén belül volt lehetséges. Természetesen a könyvtárak különböző kiad­ ványokkal, könyvtárközi cserével már házon kívüli információ­ közvetítést is folytattak, de tevékenységükben a meghatározó a helyi használat volt. A világban ma már m i n d e n h o l találhatóak O P A C - o k , és számuk napról napra nő. Ezek a katalógusok már a hazai könyv­ tárak számára is elérhetők, illetve az integrált könyvtári prog­ ramcsomagokat használó jelentősebb hazai könyvtáraink is rendelkeznek vele. Felhasználásuk igen sokrétű lehet, néhány alkalmazás a sok közül: szakirodalmi tájékoztatás; tájékozódás egy másik könyvtár gyűjteményéről. (Egyetemisták vagy kutatók tanulmányút előtt tájékozódhat­ nak a kiválasztott intézményről annak on-line katalógusa ré­ vén); gyarapítás (ötletet adhat az állomány fejlesztéséhez is, segít­ het a beszerzendő könyvek adatainak pontosításában); tapasztalatgyűjtés könyvtári rendszerekről. A (szűkebb értelemben vett) on-line katalógusok általában egy könyvtár monográfiáinak leírásait tartalmazzák. Előfordul azonban az is, hogy egy közös katalógusban dolgozzák fel a mo­ nográfiák mellett a periodikákat is. Más esetekben a periodika katalógus az on-line katalógustól elkülönülten található a könyvtár on-line rendszerében. Ezen kívül zenei anyagok, kéz­ iratok, videók, térképek és egyéb típusú dokumentumok is sze­ repelhetnek egy O P A C - b a n .

tár által, centralizált vagy decentralizált formában épített közös katalógust jelent. A z t jelenti, hogy egyetlen on-line katalógus­ ban egyetlen keresési művelet révén akár több tucat könyvtár több millió rekordjai között válogathatunk. Örvendetes, hogy az elektronikus katalógusok egyesítése már hazánkban is megindult. A Nemzeti Információs Infrast­ ruktúra Fejlesztési program és az Európai Unió Tempus prog­ ramja keretében létrehozott Közös Elektronikus Katalógusban (http://www.kozelkat.iif.hu) ma már 15 intézmény katalógusá­ ban kereshetünk. Néhány on-line katalógusnál még olyan szolgáltatást is ta­ lálhatunk, amely a lekeresett tételeket e-mailen elküldi a saját elektronikus postaládánkba. Ez ugyan nem általános a könyv­ tári katalógusoknál, de ez is jól jellemzi a könyvtári szolgáltatá­ sok „házon kívüli" irányba történő elmozdulását. M e g k e l l még említenünk az on-line katalógusok alkalman­ ként előforduló, de fontos szolgáltatását, a kölcsönzést. M i v e l általában az on-line könyvtári katalógusok mögött integrált könyvtári rendszerek vannak, amelyek magukba foglalják a kölcsönzést is, ezért több O P A C megengedi regisztrált olvasói­ nak az on-line előjegyzést, sőt kölcsönzési igény rögzítését is. Ugyan még nem a könyvtári rendszerbe beépítve, de a hálóza­ ton az elektronikus levelezést felhasználva, a Közgazdaságtudo­ mányi Egyetem könyvtára kísérletet tett arra, hogy e-mailen küldött könyvtárközi kölcsönzési kéréseket elfogadjon. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai könyvtári gyakorlatban az elektronikus levelezés még n e m igazán vált mindennapos munkaeszközzé.

Elektronikus szövegek,

dokumentumok,

könyvek A hálózatok kialakulásával megjelent az elektronikus publi­ kálás is. Ez lényegében a hagyományos (papíralapú) kiadásnak megfelelő formájú dokumentumok, könyvek, publikációk, fo­ lyóiratok kiadását jelenti. A z eltérés a terjesztés és a forgalma­ zás tekintetében jelentkezik, mivel ez elektronikus formában és csatornákon történik. Ez a kiadói tevékenység úgy is felfogható, hogy a papírra nyomtatás munkafolyamatát a végső felhaszná­ lóra hagyják. Ezeknek a dokumentumoknak az olvasása papíron a legkényelmesebb, ezt az tudja csak igazán, aki rendszeresen és sokat olvas képernyőről. A kiadói munkafolyamat ilyetén meg­ osztása azonban jelentős változást jelent az információ terjeszté­ se számára. A z elektronikusan rögzített információ terjesztése és hozzáférése nagyságrenddel múlja felül a hagyományos kiadásét, ugyanis ezek a termékek kiadásuk pillanatától kezdve szinte a világ m i n d e n részéről elérhetők és letölthetők. Ez azt jelenti, hogyha egy másik kontinensen, egy távoli számítógépen elhe­ lyeznek egy megfelelő elektronikus szöveget, akkor a megszer­ zési folyamat nem tart addig, míg ennek a szövegnek a létezésé­ ről értesülünk. A megfelelő elektronikus kommunikációs csa­ tornákon ez akár egy napba is beletelhet. A szöveg letöltése, amennyiben közvetlenül hozzuk át, és nem elektronikus levél­ ben küldetjük e l magunknak, még 5-10 percet is igénybe vehet. A következő, talán legidőigényesebb művelet, az adott doku­ mentum kinyomtatása már erősen függ a nyomtatónk típusától, de azért ez sem igen szokta meghaladni az 1-2 órát. Ehhez még hozzá k e l l tennem, hogy ezeknek a dokumentumoknak a letöl­ tése általában térítésmentes, csak a telekommunikációs és a nyomtatási költség jelentkezik ráfordításként.

A tágabb értelemben vett O P A C - b a n a monográfiák mel­ lett nemcsak az egyéb típusú dokumentumok gyűjteménye, hanem az egyéb típusú információk is szerepelhetnek. A z így értelmezett O P A C tartalmazhatja: a könyvtár monográfiáinak on-line katalógusát, a periodika katalógust, egyéb speciális gyűjtemények katalógusát, esetleg a könyv­ tár által készített nyilvános vagy korlátozott felhasználású adat­ bázisokat, más on-line könyvtári rendszerekhez való kapcsolódási pon­ tokat, távoli szak-adatbázisokhoz való kapcsolódási pontokat, faliújságot a könyvtár híreiről, közvetlen levélküldési lehetőséget a könyvtár személyzeté­ nek. A felsoroltak egy részére jó példa a Library of Congress nyilvánossá tett információs rendszere, a L O C I S . (Talán érde­ mes kiemelni, hogy - sok más könyvtári rendszerhez hasonlóan - a később ismertetésre kerülő G o p h e r szolgáltatás segítségével bármelyik Internet kapcsolattal rendelkező hazai könyvtár és más felhasználó is el tudja már érni a világnak ezt az egyik leg­ nagyobb könyvtári rendszerét, amely kb. 15 millió dokumen­ tumot tartalmaz.)

Csak példaként felsorolnék néhány elérhető elektronikus szövegtípust, a teljesség igénye nélkül: kézikönyvek (pl. szótárak, telefonkönyvek, földrajzi névtárak)

A z on-line katalógusok létrejötte lehetőséget adott az ún. osztott katalogizálási rendszerek felállítására is. Ez több könyv­

32

kormányzati dokumentumok (pl. a Fehér Ház gazdasági el­ képzelései stb.) kutatási munkaanyagok - szépirodalom tanulmányok a legkülönbözőbb tudományterületeken történelmi dokumentumok (pl. M a g n a Charta, Kommunis­ ta Kiáltvány) 1

vallási művek (pl. a Biblia, a Korán) A sor még hosszan folytatható lenne, de talán már ennyiből is kiderül, hogy az elektronikus szövegek egy külön, önálló do­ kumentumtípust alkotnak. A z on-line világban már több project működik, amelyeknek kifejezett célja az elektronikus könyvek gyűjtése és nyilvános hozzáférhetővé tétele. A z egyik talán legismertebb ilyen törek­ vés a Gutenberg Project, amely M i c h a e l S. Hart professzor (National Clearinghouse for M a c h i n e Readable Texts) nevé­ hez fűződik. A project 2000-ig 10 000 elektronikus könyvet tervez rögzíteni, amelyek között a világirodalom alapművei is megtalálhatók lennének.

segítik a különböző nyilvános F T P területek együttes lekeresését, p l . az ún. A R C H I E szolgáltatás. Ez utóbbi több száz F T P - t és az ott tárolt fájlokat tartja nyilván, és ennek segítségével megkereshetjük a számunkra megfelelő fájl tartózkodási helyét. Meglehet, a számítástechnika újabb és újabb eszközökkel fog elkápráztatni bennünket az elektronikus szövegek együttes hozzáférésére, azonban minél nagyobb tömegű elektronikus dokumentum áll a rendelkezésünkre, annál inkább szükséges ezeknek valamiféle rendezése, osztályozása, katalogizálása, amely már a könyvtárosok feladata.

Elektronikus folyóiratok, hírlevelek A z on-line világban a hagyományos dokumentumokhoz ha­ sonlóan - a könyvek és a monografikus jellegű elektronikus szövegek mellett elektronikus folyóiratok, hírlevelek is találha­ tók. A z elektronikus folyóiratok W W W böngésző segítségével érhetők el, esetleg elektronikus levelezés útján terjesztik, „előfizetésük" általában ingyenes.

Hazánkban szintén az IIF project keretében létesült és egyre bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.hu) állománya. A többféle Internet szolgáltatáson keresztül is elér­ hető könyvtári anyag igen sokrétű, p l . az iskolai kötelező o l ­ vasmányok terén gyakran az utolsó reményt jelenti. M i l y e n kérdéseket vetnek fel a hazai könyvtárak számára az elektronikus szövegek: a. ) Hogyan közvetítsék a külföldi hálózaton meglévő szöve­ geket saját használóinknak? A nemzetközi hálózatokon valószínűleg mindenféle szak­ könyvtár találhat a saját gyűjtőkörébe illő, megfelelő súlyú elektronikus szövegeket. A z egyik megközelítésben a megoldás egy ún. on-line gya­ rapítás bevezetése lehet. M i v e l hazai könyvtáraink zöme még a könyvtári feldolgozás számítógépesítésével v a n elfoglalva, ezért csak a későbbiekben gondolhatnak egy k o m p l e x könyvtári on­ line rendszer kialakítására. így elképzelhető egy olyan megol­ dás, bogy a könyvtár átvállalva a használóktól a nyomtatás folyamatát, az elektronikus szövegeket papírhordozón rögzíti, és hagyományos dokumentumként dolgozza fel könyvtári kataló­ gusában.

A folyóiratok email-on történő terjesztéséről általában egy L I S T S E R V nevű, elektronikus levelezést kezelő program gon­ doskodik. A program címére küldött e-mail levélben lehet a folyóiratot „előfizetni", lemondani, vagy az archivált állomány­ ból régebbi példányokat lekérni. Témájukat tekintve természe­ tesen még túlsúlyban vannak az információtechnológiával, számítástechnikával foglalkozók, de lassan az egyéb tudomány­ területek is felfedezik maguk számára ezt a publikálási területet. Olvashatunk már elektronikus folyóiratokat a filozófia, a pszi­ chológia, a kertészet vagy az egészségügy területéről is.

A másik, természetesen hatékonyabb megoldás e dokumen­ tumok közvetítése megfelelő on-line rendszer segítségével. Erre a különböző teljes szöveges adatbázis kezelők lehetnek alkalma­ sak. A z egyik legismertebb program, a G o p h e r , amely ügyfél­ kiszolgáló szerverként más könyvtárak elektronikus szövegeit is képes közvetíteni a használóik számára.

Megfelelő on-line könyvtári rendszer híján - véleményem szerint - elfogadható átmeneti megoldás a folyóiratok teljes vagy részleges (pl. tartalomjegyzék) kinyomtatása a könyvtár­ ban és hagyományos papíralapú folyóiratként való kezelése.

A z elektronikus folyóiratok példányait általában archivál­ ják, a régebbi példányok pedig a különböző hálózati eszközök segítségével elérhetők. A z elektronikus folyóiratok kezelése hasonló módon kép­ zelhető el; mint az elektronikus szövegeké. Lehetséges például a teljes szöveget is kezelő könyvtári on-line rendszerekbe integ­ rálni az adott könyvtár számára fontosnak tartott elektronikus folyóiratok teljes szövegeit. Ebben az esetben az on-line rend­ szer lehetőséget ad a folyóiratcikkek képernyőn való olvasására, azokban való szöveges keresésre, nyomtatásra; jobb esetekben a kívánt tétel e-mail útján való megszerzésére.

Elektronikus konferenciák, levelező csoportok, levele zési listák

b. ) Miként valósulhat meg az elektronikus szövegek formai és tartalmi feltárása? A z általános hasznosítás érdekében felvetődik az igény, hogy a tárolási formától függetlenül az elektronikus szövegeket is katalogizálni kellene valamilyen formában. A hálózati do­ kumentumokra is érvényes t.i. az a könyvtári alapszabály, hogy a fel nem tárt dokumentum nem létezik. Ez a probléma jól ér­ zékelhető a hálózatot használók számára, hiszen az egy adott témának megfelelő dokumentumokat igen nehéz összeszedni a hálózatok szétszórt világában. A bevett gyakorlat szerint az F T P - v e l elérhető nyilvános dokumentumokat elnagyolt téma szerinti csoportosításban tárolják az F T P szerveren, könyvtárak­ ra és alkönyvtárokra tagolva azokat. Ezekben pedig egy index­ fájl sorolja fel az alkönyvtárban található adatállományokat és rövid tartalmukat. A téma szerinti válogatásra még egy haté­ kony eszköz a W o r l d W i d e W e b szolgál, amely a különböző hálózaton elérhető dokumentumokat hipertext formában teszi elérhetővé. Természetesen egyéb, fejlett hálózati programok is

A z eddig tárgyalt elektronikus dokumentumokra az volt a jellemző, hogy nagyjából megvan a megfelelőjük a hagyomá­ nyos papíralapú dokumentumok között, bár amint láttuk már, ezek is új feladatokat és különleges kezelést igényelnek a könyvtárosoktól. A következőkben tárgyalt elektronikus k o m ­ munikációs formának azonban nehezen találhatnánk hagyo­ mányos megfelelőt, ez már az on-line világ szülötte. E technikai lehetőségek révén jöttek létre a hálózati világ­ ban az ún. elektronikus konferenciák, levelező csoportok. A lista lényege egyszerűen abból áll, hogy az említett program ( L I S T S E R V , megjegyzem, nem ez az egyetlen ilyen típusú prog­ ram) egy listán rögzíti a résztvevő személyek elektronikus pos­ tacímét, és ezután a lista címére elküldött leveleket a listára feliratkozott összes felhasználónak továbbítja. A z ilyen csopor­ tok egy megadott érdeklődési téma köré szerveződnek, és szá­ muk becslések szerint már eléri a több ezret. Ez a kommuniká-

33

ciós forma napjainkra jellemzően gyors és globális. Egy lista számára feladott levél kb. fél órán belül akár több ezer ember elektronikus postafiókjához eljuthat N e w Yorktól Budapesten át Sydney-ig. A levelezési listák segítségével a legkülönfélébb informáci­ ók járják be a kontinenseket. Néhány információtípus egy könyvtári listáról: szakmai információtovábbítás (pl. egy új adatbázisról); kérdés, segítségkérés; hír jellegű információ (pl. konferencia, szeminárium); állásajánlat; új elektronikus folyó­ irat vagy lista ismertetése; rendszeresen megjelenő folyóiratok; szakmai véleménynyilvánítás, vita, kisebb méretű elektronikus szöveg, publikáció, cikk.

on-line könyvekben vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár ál­ lományaiban. A G o p h e r komplex szolgáltatási rendszerként tartalmazza a nyilvános F T P területeket összefogó A R C H I E szolgáltatásokat, de elérhetők rajta keresztül W W W rendszerek is. A világ különböző számítógépein telepített rendszereket ál­ talában összekötik egymással, a m i azt jelenti, hogy bármelyik G o p h e r t elérve, hozzáférhetünk az összekapcsolt Gopherek által elérhető szinte összes információs forráshoz. A z összekap­ csolt Gopherek szinte egy metahálózatot alkotnak az Internet „felett".

A z levelezési listára elküldött leveleket is általában archi­ válják. A z archivált tételekben, mint egy adatbázisban, e-mail segítségével vagy akár on-line interaktív kapcsolatban keresést is végre lehet hajtani. A levelezési listák tehát olyan gyors cso­ portos kommunikációs eszközök, amelyeknek a nyomtatott információk világában nemigen v a n megfelelőjük. Felmerülhet a kérdés, hogy a könyvtárak gyűjtsék-e egyáltalán, foglalkozza­ nak-e ezeknek a listáknak többnyire rövid, gyorsan avuló i n ­ formációival. N o h a a logikus válasznak a nem tűnik, meglátjuk, hogy ennek ellenére vannak a könyvtáraknak ilyen irányú tö­ rekvéseik is.

W W W keresőeszközök A W o r l d W i d e W e b e t leginkább egy pókháló szövevényé­ hez lelehet hasonlítani, ahol a dokumentumok nem hierarchi­ kusan helyezkednek el, hanem szétszórtan, melyeket az utalások (hyperlinkek) kapcsolnak össze. Ez a tény, valamint az, hogy a W W W rövid időn belül igen kiterjedté vált, szükségessé tette valamilyen eszköz megalkotását, mely lehetővé teszi, hogy ke­ reshessünk is a dokumentumok között, ne kelljen manuálisan végigböngészni a szövegeket az utalások szálain át, hogy eljus­ sunk a keresett tételig. Ennek a problémának a megoldására többféle keresőeszközt is kifejlesztettek, melyek különféle mű­ ködési elv alapján indexelik a W W W - n található információ­ kat, és teszik lehetővé az ezen indexben való keresést.

A levelezési listákat első megközelítésben a könyvtárak, könyvtárosok mint saját munkájukat segítő segédeszközt hasz­ nálhatják. Meglehetősen sokféle könyvtárosi témájú lista léte­ zik a hálózatokon, közöttük a K A T A L I S T , a m i magyar nyelvű. (Feliratkozás: e-mail levél a [email protected] címre, „subscribe katalist teljes név" tartalommal). H a egy megfelelő listára egy gyors megválaszolást igénylő kérdésünket, segítség kérésünket elküldjük, biztosak lehetünk benne, hogy rövid időn belül válaszok sorozatát kapjuk. M i v e l a listák fogadó oldalról nyilvánosak - bárki bármelyik listára küldhet levelet - ezért feliratkozás nélkül is lehet egy adott lista közösségétől segítséget kérni, a személyes postafiókba címzés kérésével.

A W W W természetéből fakadóan nem alakult k i központi nyilvántartás, ahol számon tartanák, hogy milyen dokumentu­ mok kerültek fel a hálózatra. E n n e k hiánya miatt pedig nem beszélhetünk olyan központi keresőeszközről sem, amelynek segítségével teljes bizonyossággal meggyőződhetnénk róla, hogy létezik-e a keresett dokumentum, és ha igen, h o l található meg. Ennek ellenére így is igen jó, könnyen kezelhető keresőeszkö­ zök érhetők e l a hálózaton. Jelenleg mintegy kétszáz ilyen kere­ sőeszköz ( U n . search engine) áll rendelkezésre. Ezek olyan adatbázisok, melyek egyedüli rendeltetése az, hogy a W W W dokumentumokról készítsenek indexet és lehetővé tegyék az így elkészített indexben való keresést is.

A hálózati tájékozódás fejlettebb eszközei Qopher program

Használatuk egy vagy több kulcsszó megadásával történik, melyre válaszol az adatbázis kiszolgáló programja, kilistázza az általa legvalószínűbbnek ítélt találatokat. A felhasználó ezt követően a lista tagjait kiválasztva rögtön e l is juthat magához az információhoz. Felépítés szerint kétféle adatbázis létezik: robot által létre­ hozott és témakörök szerint rendezett. A z első típus esetében az adatbázist olyan programok (robotok) készítik, melyek sorra lehívják a hálózaton található honlapok tartalmát, és követik a benne talált utalásokat. A hálózaton való barangolás közben folyamatosan elvégzik a talált dokumentumok indexelését és az így létrejött jegyzék bekerül az adatbázisba. A felhasználó szem­ pontjából mindennek azért v a n jelentősége, mert mindegyik robot más eljárás szerint végzi az indexelést és eszerint külön­ bözik a felépítetett adatbázisok tartalma is. Ehhez a típusú kere­ ső rendszerekhez tartozik az A l t a Vista, az InfoSeek és a Lycos is. Ezek a keresők angol nyelvűek, a M A T Á V elindította az A l t a V i s t a magyar nyelvű változatát is, amely az altavizsla.matav.hu címen található. A z A l t a V i z s l a lehetővé teszi egy­ részt, hogy a csak magyar nyelven értő felhasználók számára áttekinthetőbbé váljék a Háló, másrészt a magyar honlapokról jobb áttekintést nyújt. N e m lesz akadály ezentúl felkutatni egy eddig előkeríthetetlen kis magyar galériát, egy újonnan felkerü­ lő közérdekű információt vagy éppen a szomszédasszony h o n ­ lapját.

Ezt a programot 1991 tavaszán a minnesotai egyetemen fejlesztették k i egy belső egyetemi információs rendszer céljá­ ból, kedvező tulajdonságai miatt azonban gyors karriert futott be. A G o p h e r lényegében egy elosztott szöveges adatbázis keze­ lő, ún. ügyfél-kiszolgáló szerver elven működő rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy menürendszer segítségével a felhasználó nem­ csak a szerver gépen tárolt szöveges állományokat, hanem a hálózat más szerver gépein lévő szöveges dokumentumokat is el tudja érni. A kiválasztott dokumentumot a G o p h e r gyűjti be számunkra a távoli kiszolgálóról (szükség esetén e-mail levélben megküldethetjük magunknak). A z újabb verziókban már biná­ ris fájlok kezelésére is v a n lehetőség. Egy másik előnyös tulajdonsága a G o p h e r programnak, hogy helyettünk képes a hívást lebonyolítani. A felhasználó különböző csoportosításokban, menütételként kapja meg az Interneten lévő on-line könyvtárak és adatbázisok nagy részét, és a megfelelő menüpont kiválasztása esetén a G o p h e r auto­ matikusan felhívja a szükséges címet. További jellemzője, hogy egy távoli adatbázis vagy nagy szöveges fájl állományában is egyszerű keresést tudunk végre­ hajtani anélkül, hogy m i közvetlen, interaktív kapcsolatba ke­ rülnénk a távoli kiszolgálóval. Ilyen módon lehet keresni pél­ dául telefonkönyvekben, egyetemi információs rendszerekben,

34

[i | A második típusú adatbázis témakörök szerint csoportosítja a W W W - n található dokumentumokat. A z ilyen adatbázis feltöltése emberi közreműködéssel történik, melynek során a W W W dokumentum készítője saját kezűleg tölt k i egy elekt­ ronikus űrlapot és sorolja be a dokumentumot az általa legal­ kalmasabbnak vélt csoportba. Ennek során többnyire igen j ó l rendszerezett adatbázis j ö n létre (lásd Yahoo), melyben úgy lehet eljutni egy keresett elemhez, hogy mindig szűkebb kate­ góriát választunk k i a menürendszerben. A legtöbb esetben itt is mód v a n a kulcsszavas keresésre. E rendszer hátránya, hogy mivel az adatbázis feltöltése n e m automatikus úton történik, korántsem nevezhető átfogónak az ilyen jellegű adatbázis, ha­ nem itt annak függvénye, hogy milyen mértékben regisztrálják a W W W dokumentumokat azok alkotói.

M i n d e z e k e t összevéve a h á l ó z a t i i n f o r m á c i ó f o r r á s o k f ő b b jellemzői: a globalitás ( m i n d e n k o n t i n e n s e n e l t u d u n k érni informá­ cióforrásokat); a h e t e r o g e n i t á s ( n a g y o n s o k f é l e szöveges i n f o r m á c i ó t , e l e k t ­ ronikus dokumentumtípust tartalmaznak); a v á l t o z é k o n y s á g (új r e n d s z e r e k , o n - l i n e k a t a l ó g u s o k , e l e k t ­ ronikus d o k u m e n t u m o k folyamatos belépése, már meglévők módosulása, átalakulása, megszűnése); s t r u k t u r á l a t l a n visszakeresés ( m é g az e s e t l e g s t r u k t u r á l t ( m e z ő k r e o s z t o t t ) t é t e l e k e t is á l t a l á b a n c s a k egységes szöveg­ ként, szavakra indexelve lehet visszakeresni); d e c e n t r a l i z á l t s á g ( a h á l ó z a t o n m e g l é v ő források n i n c s e n e k egy k ö z p o n t á l t a l szervezve, a b e l é p ő k i s z o l g á l ó k , k a t a l ó g u s o k , adatbázisok, G o p h e r e k k ü l ö n - k ü l ö n egy v a g y t ö b b s z e m p o n t s z e r i n t i r e n d e z e t t s é g e t v a l ó s í t a n a k m e g , az egészre k i t e r j e d ő

Az elektronikus világkönyvtár

koordinálás n e m létezik).

Eddig a könyvtárak alapvetően a papíralapú információhor­ dozók lokális gyűjtő és közvetítő intézményei voltak. H a a ha­ gyományos dokumentumok mellett meg is jelentek már a hanglemezek, hang- és videokazetták, ezek kezelése, gyűjtése, katalogizálása és kölcsönzése alapvetően nem tért el az állo­ mány többi részétől.

1

Manapság azonban már egyre inkább számolni k e l l azzal a ténnyel, hogy létrejött és gombamód növekszik az elektronikus kommunikáció. A z elektronikus információhordozóknak fő jellemzőjük, hogy nem materiálisak. Változtatás nélkül repro­ dukálhatók, ezért előfordulásuk száma nem előre meghatáro­ zott, m i n t p l . a könyvek példányszáma esetében. Hozzáférésük­ nél lehetséges a távhasználat, egy adott elektronikus dokumen­ t u m egyidejű, földrajzilag osztott használata is. Ez csak egy-két szempont az elektronikus információ minőségileg új jellemzői­ ről. Ráadásul az elektronikus kommunikációval teljesen új i n ­ formációhordozók jönnek létre, lásd p l . levelezési csoportokat, amelyek létét a könyvtári dokumentációnak valamilyen módon figyelembe k e l l vennie.

2

3

4

A hálózati információforrások jellemzői A hálózati információk hátrányos tulajdonságai közé tarto­ zik a megbízhatatlanság. Míg egy könyv beszerzése után annak példányaival biztosan m i rendelkezünk, addig a távoli számító­ gépeken lévő elektronikus dokumentumok esetében ezt n e m állíthatjuk egyértelműen. Előfordulhat, hogy a kiszolgálók nem érhetők e l helyi technikai problémák miatt, vagy az általunk keresett elektronikus dokumentumot időközben kitörölték a keresett helyről. A hálózaton található elektronikus dokumentumok tekin­ tetében talán egyszerre említhető előnyként és hátrányként azok sokfélesége is. A z 5 soros email üzenettől kezdve az elekt­ ronikus folyóiraton át a több száz oldalas on-line könyvig a legkülönbözőbb típusú és fajsúlyú dokumentum előfordulhat, amelyeket n e m mindig tudunk szeparáltan kezelni. Ebből kö­ vetkezik, hogy a hálózati források között nem igazán tudunk strukturált kereséseket végrehajtani, a kapott eredmények "zajosak", sok irreleváns tételt tartalmazhatnak.

5

6

7

35

P r o t o k o l l - két számítógép (vagy egyéb hálózati eszköz) közötti adatátvitel szabályait meghatározó szabvány, a gépek által az összeköttetés során használt jelrendszer. A p r o t o k o l l írja le p l . az összeköttetés felvétel, adattovábbítás, a helyes vétel vissza­ igazolásának, az adatsérülés m i a t t i ismétlés kérésének, a kap­ csolat bontásának, stb. módját és az e folyamatok vezérléséhez egységesen alkalmazott jelzéseket. A z @ az angol at (-nál, -nél) elöljárót helyettesíti. Általában k u ­ kacnak hívjuk, de m i n d e n k i ismer kedvesebb, becéző alakokat is, n e k e m a "bájgli" a k e d v e n c e m . A k u k a c egyébként az E m a i l kiszolgáló gépet azonosító részt választja el az adott postafió­ kot, felhasználót azonosító résztől. A [email protected] jelentése tehát a corvín postafiók Magyarország c3 nevű gépén. O n - l i n e - szú'kebb értelemben két számítógép (vagy egyéb háló­ zati eszköz) közti kapcsolat meglétét j e l e n t i ("vonalon" álla­ pot). Ellentéte értelemszerűen az off-line, amikor az összeköt­ tetés n e m áll fenn. Tágabb értelemben m i n d e n o l y a n szolgál­ tatás jelzőjeként használják, amely v a l a m i l y e n távközlési kap­ csolaton ( p l . telefon v o n a l o n ) keresztül érhető e l és csak e kapcsolat fennállása alatt használható. Elsődleges d o k u m e n t u m - az a d o k u m e n t u m , mely már magát a keresett információt tartalmazza, n e m csak annak feltalálási helyét. ( P l . hagyományos értelemben a könyv már elsó'dleges d o k u m e n t u m , az azt leíró katalógus cédula n e m az. Szerver (kiszolgáló) - o l y a n hálózathoz kapcsolt számítógép, amelynek rendeltetése saját erőforrásainak (információk, tárolókapacitás, nyomtató, modem, stb.) megosztása, szolgálta­ tása a hálózaton keresztül hozzá forduló kliens gépek (munkaállomások) és ezen keresztül a felhasználók részére. Valósidejűség - valós idejűnek tekinthető m i d e n olyan folya­ mat, ahol változások észlelése vagy a kérés, utasítás kiadása és az erre érkező válasz közti idő gyakorlatilag elhanyagolhatóan rövid. Például egy hagyományos könyvtári katalógusban egy bonyolultabb feltételek szerinti szakirodalmi gyűjtés akár több napig is tarthat, ez n e m valós idejű rendszer. Egy elektronikus katalógusban az ilyen keresés lefuttatása legfeljebb néhány má­ sodpercet vesz igénybe, ezért valós idejűnek tekinthető. L i n k - A z Internet, vagy egy H T M L d o k u m e n t u m bizonyos he­ lyére mutató hivatkozás, amelyre a böngészőprogramban rá­ k a t t i n t v a a hivatkozott hely megjelenik a képernyőn.

j

MÉLYVÍZ Televíziós beszélgetés a Magyar Művelődési Társaságról Rózsa Péter (szerkesztő-riporter, M T V 2): Megalakult egy egészen új társaság, éppen csak egy hete, a hivatalos neve M a ­ gyar Művelődési Társaság. O l y a n viták előzték meg, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban zajlottak, de bennem felidézték az elmúlt 25 év közművelődési vitáinak majd mindegyikét. A z t kérdeztük magunktól a szerkesztővel, hogy van-e még új a közművelődésben, lehet-e benne újat hozni? Kevesen ülünk itt ahhoz, hogy ezt megfogalmazzuk. S o k k a l többen kellenénk, mert h a Magyarországon népművelésről, közművelődésről v a n szó, ahhoz majdnem annyian értenek, mint a focihoz.

hogyan k e l l megoldani, de azt tudom, hogy legalább egy nem­ zedékre való feladat, mert ezt csak kicsi korban lehet elkezdeni. Felnőtt emberek alkalmatlanok erre. Olvasom a mai újságban, hogy egy átlagos magyar férfi 4 óra hosszat nézi a televíziót naponta. H a feltételezzük, hogy nem munkaidőben nézi, akkor mit csinál még ezen kívül? Rózsa Péter: N e m rosszabb ez az átlag, m i n t a környező or­ szágokban. Jankovics Marcell: Ez nemcsak magyar probléma, hanem az egész világ problémája, de a m i dolgunk ugye az, hogy itt oldjuk meg a m i nehézségeinket.

A majdnem kiáltványnak minősíthető, megelőző tanulmá­ nyában Földiák András azt írja, hogy a politikai rendszerváltás­ tól sokat remélt az ország, de a szabadság elnyerése és a cenzúra megszűnése önmagában nem hozta az új művelődési formák kialakulását, és ez csalódást okozott. Ugyanakkor Jankovics M a r c e l l azt mondja, hogy a közművelődésnek ez a formája nyilván a jelen formájára gondolt - csak egy fönntartó, megtar­ tó, támogató, kiegészítő szerepet vindikál magának, de meg­ mentő szerepet nem. G o n d o l o m arról v a n szó, hogy megment­ se azokat a kulturális és művelődési értékeket, amelyekről évek óta beszélünk. V a j o n akkor egy új társaság mit tud csinálni? M i az az újdonság, amit a Magyar Művelődési Társaság nyújtani tud, mivel töltheti meg a műveltség fogalmát, hogy mert vál­ lalkozni erre? András, te vagy az egyik kezdeményezője a Mű­ velődési Társaság megalakulásának, úgy is, mint a Magyar Mű­ velődési Intézet vezetője.

Földiák András: A z t írják, hogy ebben is világelsők va­ gyunk, ilyen mértékű tévénézés nincs máshol. Jankovics Marcell: A televízió nézés maga a teljes elmagá­ nyosodás. O t t ülök a sötét szobában, semmi interakció nincs, betelefonálhatok ugyan, de ez kevés. Szemadám György (festőművész, a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja): Én is elolvastam Földiák András igen keserű mondataidat. Ebben az egyik így szól: „Összességé­ ben a demokrácia nem kulturális fellendülést, hanem inkább lanyhulást, alig észrevehető, lassú hanyatlást eredményezett." Lehet, hogy a diagnózis helyes, de nem a demokráciát kell emiatt o k o l n i . Csehovnak v a n egy novellája, az Új v i l l a című, amelyet én nagyon szeretek. Modellértékűnek tartom, és remé­ lem érthető lesz, hogy miért idézem most itt. Ez arról szól, hogy volt egy átlagos földesúr, aki pofozta a muzsikokat, barbár mó­ d o n bánt velük. Ezek lógtak, tördelték a szerszámaikat, és ami­ kor a körmükre néztek, akkor dolgoztak. Aztán a városból jött egy házaspár, felvilágosult, demokratikus érzelmű emberek, és úgy gondolták, hogy a muzsikkal emberi hangon k e l l beszélni. Összehívták az embereket, és megszólították őket, hogy embe­ rek, ezt, és ezt szeretnénk csinálni. A muzsikok összesúgnak a hátuk mögött, hogy ezek nem is igazi földesurak. Itt ezekkel valami baj van, nem stimmel a dolog. Iskolát akarnak csinálni, hidat akarnak építeni. Mennyibe fog ez kerülni nekünk? - kér­ dezték gyanakvóan. A demokratikus házaspár kudarcok soroza­ ta után végül elhagyja a falut, még mielőtt ők is lehúznának a muzsiknak egy pofont.

Földiák András (népművelő, Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja): A z elmúlt 8 évben m i n d e n lebomlott a lehető legkisebb egységek­ re, majd tovább esett még kisebb darabokra. M i n t az várható és szükségszerű volt, rengeteg c i v i l szervezet alakult, amatőr mű­ vészeti ágakon belül 4-5 szakmai szervezet jött létre. Mindegyik keresi a maga arcát. Fontos lenne, hogy most már integrációra kerüljön sor, és elkezdődjön valamiféle összefogás is a tagolódás után. Tehát a szervező erő megjelenését tartom nagyon fontos­ nak. Erre a szerepre vállalkozhatna a Társaság. Rózsa Péter: Ez a „most már" nagyon sokszor előfordul ezekben a vitairatokban. M i történt az elmúlt években, hogy „most már" valaminek el k e l l kezdődnie a művelődésben? M i ez az új motívum? Jankovics Marcell (filmrendező, a Magyar Művelődési Tár­ saság elnöke): N e k e m az a benyomásom, hogy az ország mű­ veltségi szintje egy olyan mélyponthoz érkezett el, hogy „most már" ideje lépni. A műveltség, és főleg a közművelődés m i n t fogalom, többet jelent annál, hogy pusztán népművelésről be­ széljünk. A társadalom egész mentálhigiénéje, a testi-lelki egészsége, az érzelmi, intellektuális harmóniája v a n bajban, és ez olyan feladatokat kíván, amelyek újraformálják és újrate­ remtik a közösséget.

A z természetesen nem kérdés, hogy a muzsiknak a pofont nem k e l l lehúzni, de az megfontolandó, amit valaki a búcsúzó házaspárnak mond. Idézem: „Légy türelemmel, vagy két esztendőcskéig. Iskolát is lehet majd építeni, az utakat is rendbe lehet majd hozni, csak nem egyszerre. H a mondjuk, például ezen a h a l m o n az ember gabonát akar vetni, akkor meg kell tisztítani a gyomtól, a kövektől, és csak azután lehet felszánta­ ni, lassanként, lépésről, lépésre. Hát az itteni néppel is így v a n ez, lépésről, lépésre kellene haladni, míg végül boldogul velük az ember." Én a közművelődést nem keverném össze a népműveléssel. A népművelést úgy képzelem, mint egy felfüggesztett piramis­ nak a tetejét, amelyik elképzeli maga alá az alját. N e m szétesést látok abban, hogy apróbb egyesületek, társaságok alakulnak. N e m ! Itt most eltakarítják a köveket és a gyomokat, és alulról egymás mellett több apró kis piramisocska kezd épülni. Bízha­ tunk benne, hogy ez majd szerves egységgé válik valaha. Bár Jankovics M a r c e l l az egyik vitacikkében, vagy előadásában azt írja, hogy most már csak szubkultúrák vannak: a gördeszkásoké, meg a homoszexuálisoké.

M a szétbomlik a család, az iskolai oktatásban a gyerek egyedül marad. A gyerek otthoni sorsa azt eredményezi, hogy semmiféle erkölcsöt, semmiféle műveltséget n e m kap. Erkölcs és világkép része a kultúrának. H a ezt nem tudja tovább v i n n i , akkor felnőtt emberré válva magára marad. A tömegek egyede­ ikre bomoltak, m i n t arra András is utalt, és az egyedeknek n i n ­ csenek kapaszkodóik. A z a fajta öröm, vagy az a fajta testi-lelki harmónia, ami a közösségből jön, elveszett a civilizált ember számára. N e m tudom pontosan az utat, hogy ezt a problémát

* Elhangzott az M T V 2-es csatornáján, 1998. június 17-én

36

városi művelődési intézmények, különösen vidéken, biztos működési hátteret nyújtanak nekik e nélkül is. Gergye Rezső (népművelő, Művelődési Ház, Vasvár): A magyar kultúra szerintem katasztrofálisabb helyzetben van, mint azt az előttem szólók érzékeltették. Ennek ellenére n e m vagyok kétségbe esve. A m i k o r a Társaság röpiratát olvastam, nem sújtott le annak - téves, vagy nem téves - helyzetelemzése és a m i ebből áradt. Úgy fogtam föl, hogy békében, amikor nincs semmi probléma, akkor a közkatona és a főtiszt között, nagyon nagy távolság van. Háborúban vagy katasztrófa hely­ zetben könnyebben szót értenek. Rossz helyzetben össze k e l l fogni. N a mostan ilyen helyzet van.

Rózsa Péter: N e m ennyire sarkosan fogalmazott, de Vitanyi Iván is azt mondta, hogy a kultúra fogalomban nagyon sokféle kultúra egyesítéséről v a n szó, és egy nemzet kultúrájá­ ban sok minden benne van, ami a szomszédos népek kultúrájá­ ban is. Ez a szép és ez a nehéz is ebben, amikor népművelésről meg közművelésről v a n szó. Lépésről-lépésre szép csendesen, ahogy Szemadám György mondta, de nem az a baj, hogy nálunk nagyon gyorsan, nagyon nagy mennyiségben szakadt az országra mindenféle változás? Baló György hívta fel a figyelmet például arra, hogy milyen gyorsan indult e l három új televízió, hogy nincs a világnak még egy országa, ahol ilyen hirtelen ekkora kínálat szakadt volna a közönségre. N e m tudnak vele mit csinálni. Ugyanezt gondo­ lom az elmúlt 8 évről. Itt annyi újdonság szakadt ránk, hogy azokra a kifinomult működési formákra, amelyek a népműve­ lésben és közművelődésben kellenek, n e m volt elégséges ener­ gia, pénz, koncepció. Szerintetek m i hiányzott?

Rózsa Péter: M o s t háború van? G e r g y e Rezső: N e m mondtam, hogy háború van, de ka­ tasztrofális a helyzet. Rózsa Péter: K i k kerülnek akkor most közelebb egymáshoz ? Gergye Rezső: A közkatonák és a tisztek. Ezt azért m o n ­ dom, mert az alapító röpiratban v a n egy kis példa, hogy a köz­ katonák és a szellem nagyságai próbáljanak szót érteni, egymást segíteni, vagy közelebb kerülni egymáshoz, ne adj Isten, a sze­ repeket néha felcserélni. A közkatona, esetünkben, a kis falusi népművelő is vérteződjön fel elmélettel, de fordítva is, ő is adjon hitet, bátorságot, tisztességet az elméleti szakembernek.

Z e l n i k József (néprajzkutató, a Magyar Művelődési Társa­ ság elnökségi tagja): Én n e m látok ekkora problémát, mint amekkoráról Földiák András beszél. V a l a m i biztosan történt, de a kultúra területén nagy változás nem volt, mert azok a fo­ lyamatok, amelyeket most tapasztalunk, elindultak már a nyolcvanas évek elején, függetlenül a rendszerváltozástól. A m i történt, az az, hogy az értelmiségi elitnek lett rosszabb a közér­ zete, mert az előző rendszerben szinte egyetlen legitimizáció létezett, és pedig az értelmiségi elittel megkötött alku. Ez volt a kádári-aczéli alku, és ebben ez az értelmiségi elit nagyon felér­ tékelődött. (Illetve vagy föl vagy nem, mert volt, a k i rangjának megfelelően, volt a k i n e m rangjának megfelelően, értékelő­ dött.) Ezt a helyzetét az értelmiség elvesztette. M a nincs igazi kapcsolat a politika és az értelmiségi elit között. És ettől ez az elit azt hiszi, hogy ő már n e m is elit és nem is értelmiségi, és rossz közérzetet sugall.

Rózsa Péter: M i a helyzet Pápán? N a g y o n jól működnek, azt hallottam. M a j d n e m önfenntartóak. V . Turtsányi Valéria (igazgató, Jókai Művelődési Központ, Pápa): A „katasztrofális" jelzőt a helyzet értékelésére n e m tar­ tom elfogadhatónak, illetve én másról tudok számot adni. A kultúra demokratizálódása azt is jelenti, hogy a rendszerváltás után a hangsúly áttevődött a helyi településekre. Felértékelő­ dött az önkormányzatok kultúra-támogató - vagy nem támoga­ tó - tevékenysége. A m e n n y i b e n Pápáról v a n szó, egy szellemi múlttal, történelmi hagyományokkal rendelkező iskolavárosról v a n szó. A z önkormányzat nagyon hamar megértette, hogy egy ilyen iskolaváros nem engedheti meg magának, hogy a kultu­ rális intézményei vagy kulturális élete szétmorzsolódjon. Saját felmérésem szerint, Pápán 87 c i v i l szervezet működik. Ez a 87 c i v i l szervezet megoszlik a sport, a közművelődés, az egészség­ ügy és egyéb területek között, de valamennyi részt vesz a helyi társadalom kulturális életének szervezésében, irányításában. A közművelődés demokratizálódása azt is jelenti, hogy m i köz­ művelődési szakemberek, öt népművelő, rádöbbentünk arra, hogy n e m tudunk a városban mindent egymagunk megoldani. A m i k o r az önkormányzat létrehozott 3 galériát, bevonta a kép­ zőművész tanács tagjai sorába a város művészeti életében már nevet szerzett művészeket. Adjanak koncepciót, adjanak javas­ latot, és innentől kezdve nem kritizálni kellett, hanem dol­ gozni. Ugyanez a zenei életre is vonatkozott.

Rózsa Péter: Ez azt jelenti, hogy már az „értelmiségi elit" generálta azt a népművelői, közművelői munkát, annak tar­ talmát, ami zajlott? Z e l n i k József: N e m erről van szó. Itt a hetvenes évek eleje óta nagyon alapos m u n k a folyt. Sőt, akkoriban volt egy köz­ művelődési reneszánsz. G o n d o l j u n k a táncház mozgalomra, a beat nemzedékre. Ez valóban alábbhagyott, de hát világszerte alábbhagyott, mert - éppen mostanra vettük észre - ez a mozga­ lom is, egy világjelenség volt, egy korszellem következménye. Alábbhagyott, és azt hiszem, hogy az értelmiség nem talál iga­ zán új gondolatokat. Rossz a közérzete, amiatt, hogy távolabb került a politikai hatalomtól, új viszonyt akar kialakítani a politikai hatalommal, és ez nagyon nehéz, mert bizonyos i n ­ fantilis mozgások vannak az új demokráciában, a politikában is, és az értelmiségben is. A m i k o r ilyen körök létrejönnek, azok lobbycsoportok, azok fogáspróbák, azok arról szólnának, hogy mire megyünk m i ketten a magyar kultúrában.

Valóban nagyon rossz anyagi helyzetben vannak a művelő­ dési intézmények, infrastruktúrájukat tekintve különösen. A környezeti infrastruktúra, a technikai ellátottság színvonala számítógépre gondolok, internetre - nagyon elhúzott mellet­ tünk. De valami nem változott: ez pedig a közösség értékként történő megítélése. A pénz nem minden. Pápán pl. 50 éves a fúvós zenekarunk, jövőre lesz 50 éves a kamarazenekarunk, 18 éves a Vadvirág népi együttesünk, és hadd mondjam el, hogy az utánpótlásunk is megvan: az óvodás néptánc, iskolás nép­ tánc. A z t mondjuk, hogy napjainkban a gyerekek n e m fogéko­ nyak a közösségi életre. Én ezt sem merném így kijelenteni. Három évvel ezelőtt jött létre egy musical stúdió intézmé­ nyünkben. 14-18 éves korosztály (talán még idősebbek is) vett részt benne, olyan sikerrel, hogy a következő évben már m i n i musical stúdiót kellett indítanunk, mert a gyerekeknek és a

Rózsa Péter: M i történt a hetvenes-nyolcvanas években maguknál, kedves Ágnes, m i indult el? Ugye Zelnik József azt mondta, hogy már akkor elkezdődtek ezek a folyamatok. Mohainé Fejes Ágnes (igazgató, Művelődési Ház, Bicske): A már korábban említett táncház mozgalmak, és a különböző c i v i l szerveződések már akkor elkezdődtek. H a csak a m i pél­ dánkat vesszük: 25 éves a nyugdíjas klubunk, 13 éves a Bicske Baráti Kör. Ezek m i n d évek óta dolgoznak, csak éppen n e m vállalják a c i v i l szervezetté válást, nem vállalják, hogy önálló egyesületként működjenek, amit m a annyian szeretnének. N e m mindenki igényli ezt, hanem egy kényelmesebb megol­ dásban próbál gondolkodni. N e m szeretnének egyesületként működni, cégbírósági bejegyzéssel, bankszámlával bajlódni. A

37

szülőknek egyaránt megtetszett. M i n d i g meg kell találni azt a lelkes személyt, aki hajlandó a tehetségét átplántálni a fiata­ lokba és ebben talán nincs hiány. H a d d tegyem hozzá, hogy nyugdíjasaink is vannak.

A z t hiszem, hogy ez a Társaság össze tudná fogni azt az ér­ telmiségi elitet, amelyik, lehet ugyan, hogy most éppen nem érzi magát elitnek, de segíthetne abban, hogy a kultúra szóhoz jusson. T u d n a tanácsot adni a művelődéspolitikának abban, hogy hogyan tudná jobban menedzselni, segíteni a művelődést, elősegíteni a kultúra társadalmi érvényesülését.

Rózsa Péter: A k k o r Zelnik Józsefnek van igaza, az a jelenség lényege, hogy egy, a szellemi életben eddig nagyon meghatározó társadalmi réteg, az un. elit keresi a helyét, és miközben panaszko­ dik, aközben működnek azok a dolgok, amelyeket hiányol.

Rózsa Péter: A kormányzatnak tudna segíteni ebben? Földiák András: Én úgy érzem, hogy igen. Rózsa Péter: Ez akkor egy felajánlás is egyben. V a n egy nagy ellentmondás. A z t írod a vitairatban, hogy nagyon sok szerveződés, művészeti csoport van, talán soha e n n y i nem volt és hogy rengeteg pozitív kezdeményezés született. Erről vagy nem tud a világ, mert rosszul kommunikálják, vagy nem k e l l a közönségnek.

Zelnik József: Pontosítani szeretném. A b b a n is v a n igazság, hogy baj van. Ez tény. A z e heti könyvhét kínálata csodálato­ sabb volt m i n d e n eddiginél. A világ egyetlen országában nincs ilyen. Ez a könyvkínálat egy csoda volt. A baj ott van, hogy az emberek nem tudják megvenni. Igenis, megroppant a vásárló erő. Magyarországon rendkívül magas a kulturális igényszint. Ismerjük az európai fölmérést, a magyar olvasáskultúráról. (Igaz az is persze, hogy egy átlag magyar 4 órát néz televíziót, de ha ezt jobban megnézzük, akkor kiderül, hogy ennek 70%-a hát­ tér-televíziózás, így már n e m biztos, hogy annyira veszélyes. A z is kérdés persze, hogy m i l y e n televíziót néz, mert ha lenne j ó közszolgálati televízió, akkor azt hadd nézze 4 órát.)

Földiák András: N e m tud róla a világ, és k e l l a közönség­ nek. Én különleges helyzetben vagyok, mert a Magyar Műve­ lődési Intézet vezetőjeként mindenhova kapok meghívót, ahol komoly dolgok történnek. Számos rendezvényen vagyok, ahol az a probléma, hogy nem lehet beférni. P l . a Kongresszusi Köz­ pontban volt egy Országos Amatőr Művészeti Kiállítás, amit Szabó Zoltán államtitkár úr nyitott meg, és alig tudtuk keresz­ tül verekedni magunkat a mikrofonig, hogy meg tudja nyitni, mert olyan sokan voltak.

A z önkormányzatok állják a sarat, de a források egyértel­ műen megroppantak. Még veszélyesebb a nagy kulturális i n ­ tézmények megroppanása, az, hogy például egy Széchenyi Könyvtárnak gondolkozni k e l l azon, hogy bezár, mert nem tudja fűteni az épületét. Ez egy ország nagyon nagy szegénységét mutatja. A mostani kormányzat felelőssége lesz, hogy a legfon­ tosabb kulturális intézményeket fenn tudja-e tartani, mert ezeknél nagyon nagy baj v a n .

Rózsa Péter: A k k o r m i hiányzik? A k k o r m i a baj ? Földiák András: Én egyik gondnak a politikai figyelem h i ­ ányát érzem. Szó sincs róla, hogy irányítást, egyfajta fölülről ke­ zelést, ami régen volt, nem erről v a n szó, de azért odafigyelést. Rózsa Péter: Miért nincs erről szó? N e m lehet, hogy pont ezen a területen az államnak, a kormányzatnak nagyobb szere­ pet lehetne vállalni, anélkül, hogy csorbulna bármi is a demok­ ráciában? Mohainé Fejes Ágnes: Lehetne, csak nagyon nehéz. M i n ­ denféleképpen meg kell tartani a kultúra integritását. Egyálta­ lában nem szabad, hogy a politika a kultúra közelébe férkőzzön. N e m lehet kulturális folyamatokat négyévente megváltoztatni , hanem meg k e l l tartani saját értékrendjét. Csak úgy működik.

Rózsa Péter: S o k a n azt mondják, hogy nagyon sok pénz v a n a kultúrára - több m i n t az elmúlt időszakokban -, csak szétforgácsolódik, mert, csakúgy, mint az egész társadalom, a művelődési a közművelődési élet is differenciáltabban műkö­ dik, m i n t eddig. De van itt egy másik érdekes jelenség is. Többet olvasnak az emberek, mint amennyit anyagilag megengedhetné­ nek maguknak. Nagyon drága a könyv, de az emberek megtalálták a módját, hogy hozzájussanak. És annak ellenére, hogy Magyaror­ szágon a könyvtárhasználat támogatása nem kiemelt területe a kultúrpolitikának, Észak-Magyarországon például felszökött. Kime­ nekülnek az emberek a szegénység csapdájából.

Varga Domokos: A Magyar Művelődési Társaságnak ez v o l n a az egyik hivatása: hogy ne politikai célzatossággal foglal­ kozzon a magyar kultúra ügyével. A négyévenkénti választás és az ezzel kapcsolatos helycserék egy csomó embert juttatnak pozícióba, illetve söpörnek k i pozíciókból és ezek a helycserék sajnos erősen politikai ízűek voltak eddig. (Reméljük, a to­ vábbiakban kevésbé lesznek.) Megnyugtató, h a v a n egy Műve­ lődési Társaság, amelyik azzal a megfontolással él, hogy jó, h a a magyar kultúra szekere négy keréken fut. „Négy testvér egy­ mást kergeti, de soha el nem érheti" - mondja a találós kérdés. És ezek a kerekek nem akarnak föltétlenül egymással küzdeni, egymást megsemmisíteni, hanem a szereket akarják tovább­ v i n n i . Ez már egy olyan kulturális integrációnak az ideája, amit csakugyan szeretnénk a m i Társaságunkon belül is megvalósí­ tani. A k i a magyar művelődés ügyéért komolyan tenni akar és tud, azt senki ne érezhesse fölöslegesnek a m i Társaságunkban.

Varga Domokos (író, a Magyar Művelődési Társaság e l ­ nökségi tagja): N e m ilyen egyszerű a dolog. Jó, elmennek a könyvtárba, de ott megkapnak-e m i n d e n könyvet, amire szük­ ségük lenne, amire igényük van. Szó volt itt az idei könyvhét kínálatáról. Teljesen egyetértek vele, nagyszerű volt. De nézzük meg, hogy ebből a csodálatos kínálatból mennyi kerül a könyv­ tárakba. A z t hiszem, hogy óriási hézagok vannak: szinte jóváte­ hetetlen károk keletkeztek, pl. azzal, hogy értékes könyvek pél­ dányszáma az egykori 30-40 ezrekről 1500-ra csökkent. Könyvek, amelyek megérdemelnének 5 ezres példányszámot, 500 példány­ ban jelennek meg. Esetleg még azt az 500 példányt sem veszik meg a könyvtátak, mert nincs rá pénzük. Mennél kisebb a pél­ dányszám, annál drágább a könyv, ezt is hozzá kell tennem. Rózsa Péter: H a d d kanyarodjak vissza a Magyar Művelő­ dési Társasághoz. A n n y i év közművelődési kísérletei után m i ­ v e l lehet ma előjönni? Földiák András: Valóban új szervezetek születtek, tényleg j ó a könyvhét kínálata, az emberek rendkívül súlyos gazdasági körülmények között is beíratják a gyereküket balett tanfo­ lyamra vagy más csoportokba. Csodálatos rendezvények van­ nak, a néptánc csoportok bemutatóitól a színjátszó napokig. A z egész azonban rendezetlen, nem összegződik, nem tudunk egy­ másról, és úgy érzem, hogy a következetes művelődéspolitikai áttekintés és a jól átgondolt, megfontolt segítség hiányzik.

38

Szemadám György: Szeretném elmondani azt a pozitív ér­ zést, ami az egész témával kapcsolatban bennem van, és el­ mondanám a másik oldalát is. V a l a h a , itt ebben az országban paraszti Olvasókörök működtek. Összejöttek az emberek, saját erejükből tanulmányoztak bizonyos problémákat és azokat megbeszélték. Megvoltak annak a helyei, ahol össze tudtak jönni. Ez természetesen nem egy művelődési ház volt, és ezt alá akarom búzni, hogy természetesen nem az volt. O l y a n emberek éltek ebben az országban, akik igazi közösségeket hoztak létre. H a d d mondjak egy példát. Megkaptam a naplóját a feleségem nagyapjának, egy kiskunlacházi embernek (hadd emlékezzek

meg róla: Keresztes Józsefnek hívták). Ebben tetemes részt tett k i , hogy miután leégett a templomtorony és új harangot kellett csinálni, egy-egy gazda mennyivel adakozott a haranghoz. Ez az a közösség, ez az az erő az emberekben, amiben hallatlanul bí­ zom, és ennek a csiráit látom ma is mindenütt vidéken. M a k o vecz Benjáminnal magunk is tagjai vagyunk az A L T A M I R A nevű művésztársaságnak, amely nem régen jött létre. A z , hogy létrejött, az nem szétaprózódás, hanem összefogás. A z emberek megpróbálják artikulálni az érdekeiket, és összefognak. Ez egy hatalmas erő.

csinált, csak feltételrendszert biztosított, mert a világ akkorát változott, hogy erre volt szükség. M a ugyanez a helyzet. M o s t a gyerekeket leültetik az internet elé, 'hogy tanulj fiam, tanulj ebből'. De az n e m tanulás, bogy megnyomnak egy piros gom­ bot és akkor megjelennek az információk. így a memóriarend­ szer üres marad, és h a üres marad, akkor hogyan fog kombi­ nálni, gondolkodni?

A másik o l d a l o n viszont ott v a n az állandó kételyem, ami­ kor azt a szót hallom, hogy kultúrpolitika, vagy ezt a felülről való belenyúlást. H a arra gondolok, hogy a képzőművészetben k i k voltak a legnagyobb magyar festők - mondjuk Csontváry vagy Vajda Lajos, de sorolhatnám az összes többit - n e m látom, hogy ezeket támogatták volna. Jószerivel n e m is tudták, hogy léteznek. Azokat pedig, akiket az akkori kultúrpolitika támoga­ tott, azoknak a nevét ma nem is ismerjük. Úgy tűnik nekem, hogy ez a fölülről való beleturkálás, összefogdosása a dolgok­ nak, nem mindig szerencsés. És itt egyetértek Zelnik Józseffel, hogy az értelmiségi elit részéről talán egy dologra v a n szükség: jóval nagyobb alázatra. E l k e l l m e n n i szétnézni, hogy m i alakul. M e r t csinálhatnak egyesületeket, de n e m biztos, hogy azokban az történik, amit megcéloztak. V a l a m i k o r elnöke v o l t a m a Népművelési Intézet keretében működő A K T - n a k az Amatőr Képzőművészek Tanácsának és hittem abban, hogy Magyaror­ szágon v a n egy úgynevezett amatőr képzőművészeti mozgalom. Kiderült, hogy nem egy önálló mozgalomról v a n szó, hanem gyakorlatilag oda gyűltek azok az emberek, akiket az A l a p b a nem vettek föl. A z értelmiség önámítása volt, amikor azt hitte, hogy az amatőr képzőművészeti mozgalmat támogatta. N e m !

Jankovics M a r c e l l : N e m a modern kor nyújtotta új techni­ kák ellen vagyok. N e k e m komoly bajom van azzal is, hogy kb. 5 ezer éve szoktatjuk rá az emberiséget egy lineáris logikára. V a l a m i k o r az emberiségnek egy szűk rétege olvasott, aztán a Gutenberg Galaxis kora elérte, hogy ebben a században már minden embernek kötelezően beleverték az orrát a bötűbe. A diktatórikus társadalmak el sem tudták képzelni, hogy másképp juttassák e l az emberekhez önmaguk üzenetét, mint úgy, hogy megtanítják őket olvasni. Ez volt a politikai üzenet benne. M i t értünk e l ezzel? Többek között azt is, hogy egysíkú lett a gon­ dolkodás és a kultúra. Ezzel szemben a film vagy a televízió egy komplex világot ad, mert több oldalról mutatja ugyanazt. N e m azt akarom mondani, hogy a számítógépekre nincs szükség. Óriási lehetőség v a n a C D - b e n . B e n y o m o m a gombot, és m i n ­ den érzékszervemet bombázzák az információk: látom a diót, h a l l o m a lombok zúgását, hallom lepotyogni a fáról, elolvasom róla a tudnivalókat és a háttérben hallok egy népdalt. Ezt lehet­ ne így is csinálni, de nem így csináljuk. Én azt gondolom, hogy az én feladatom egy ilyen Társaságban ilyen ajánlásokat tenni.

Rózsa Péter: H a meg nem nyomják meg a gombot, akkor valamiből kimaradnak, nem tudják majd használni azt, amit az egész világ használ.

Rózsa Péter: Igen, ezt nagyon jól meg is fogalmaztad: „A Társaság mozdítsa elő olyan művelődési formák elterjedését, melyek a korszerű médiumok használatát segítik." Ózdról v a n egy nézőnk a vonalban. Érdeklődéssel hallgat­ juk, m i a véleménye a hallottakkal kapcsolatban, vagy m i a kérdése ? D r . H e r c z e József (ózdi néző): Én orvos vagyok, nekem különösebb kapcsolatom nincs a népműveléssel, de Ózdon élve tudom, hogy itt 100 éve létesült egy Munkás Olvasó Egylet, amelyben összegyűltek az érdeklődő emberek. Színjátszó cso­ portot, tánccsoportot, énekcsoportot működtettek. Többek között ebből táplálkozott az Állami Népi Együttes, de a Balett Intézetbe is kerültek fel Ózdról emberek. Ügy érzem, hogy amikor ezt az egészet átvette az önkormányzat, akkor mestersé­ gesen elsorvasztotta ezt a régi intézményt, mondván, hogy erre nincsen pénze. Szerintem viszont ha hagynák működni, akkor kitermelné magának azt a pénzt, amivel fenntarthatná magát. T u d n i i l l i k ez mindig önfenntartó volt. M a már annyit sem kap, hogy p l . a fúvószenekar próbálni tudjon, mert fűtetlen terem­ ben nem lehet. E n n e k következtében k i v o n u l a városból, és szégyenszemre a szomszéd faluban kap majd helyet. Ezek olyan anomáliák, amelyek arra utalnak, hogy emögött esetleg szemé­ lyi vagy bármilyen ellentétek lehetnek. M i n d e n esetre ez egy méltánytalan helyzet, hogy egy ilyen nagyon régi, önszerveződő csoportot egy tollvonással leírnak.

Rózsa Péter: Azért ebből elég sok érték született, m i n t ahogy a magyar amatőr színjátszó mozgalomból is elég sok ér­ ték született, elég sok értékes ember. Szemadám György: A k k o r , amikor ezekből profik lettek. Rózsa Péter: Csak annak a védelmében beszélek, amit te is értéknek tartasz. A b b a n az érdekes korszakban éppen azért jöttek létre a közösségek, mert valami veszélyeztetve volt, és azt meg akarták védeni. Miért kezd e l működni valamiféle cso­ port, legyen az egy paraszti olvasókör, egy értelmiségi társaság vagy bármi? M e r t valami hiányzik, valamit nem kap meg, pe­ dig igényli. A nagy kommersz kínálatban, ahol megkapsz és befogadóként élvezed a dolgokat, ott n e m fogsz szervezkedni és elébe menni valaminek. Jankovics M a r c e l l : Szeretnék egy új szempontot behozni a beszélgetésbe. A z t mondtuk - és igazunk volt -, hogy óriási vál­ tozás állt be az országban, túl sokféle kultúra, és túl hirtelen zúdult rá a népességre. 150 évvel ezelőtt egy kiskőrösi kocsmá­ ros gyerekének, Petőfinek m i n d e n verse tökéletesen fejezte k i azt a kultúrát, amelyben élt, sőt Shakespeare-t tudott fordítani, hűségesen tolmácsolva annak eredeti világát. Ez azért volt le­ hetséges, mert egy viszonylag homogén társadalomban, szerves világban élt. Ehhez képest n e m volt jelentősége annak, hogy k i volt 1840-ben az osztrák kormány kultuszminisztere, A falusi embernek ugyanaz volt az értékrendszere, a világképe, mint a nemesi rétegnek vagy az arisztokráciának. Csak az arisztokráci­ ának volt tényleges kitekintése Európára, de furcsa mód a kiskőrösi kocsmáros gyereke is európai volt, m i n t ahogy az öszszes társa is: Vajda János, A r a n y János, Madách Imre. V a n köz­ tük nemes ember, de van köztük n e m nemes is. N e m érzem a differenciát igazán. Aztán eltelik 70 év, és már egy kultuszmi­ niszter kell ahhoz, hogy 3 200 népiskola alapításával fönt tudja tartani a szintet. N e m politikai beavatkozás, amit Klebelsberg

Rózsa Péter: Köszönöm szépen. A m i t ön mond, az felveti a „támogatni, vagy n e m támogatni" elvi kérdését is. Már koráb­ ban volt arról szó, hogy fölülről j ö v ő beavatkozással fent lehete tartani különböző művelődései formákat, illetve fent kell-e tartani olyan formákat vagy intézményeket, amelyek veszélyez­ tetve vannak, vagy hagyni kell őket elhalni, h a nem működő­ képesek. Jankovics M a r c e l l : A módszernek ugyanolyannak kellene lennie, mint a természetvédelemnél. Egy olyan országban,

39

átvészelte a Rákosi-féle vészkorszakot. M e r t a Klébelsberg-féle oktatási rendszer, amit a megtakarított hadikiadásból hoztak létre, az egy hosszú távú oktatási rendszer volt. Előttünk v i ­ szont egy ezzel ellentétes pénzügyi folyamat áll, és erre nem vagyunk igazán felkészülve. Ezért fontos, hogy v a n egy ilyen Társaság, és minél több ilyen társaság, amelyikben értelmezik a helyzetet és védekeznek. A z ilyen társaságok szerepét abban látom, hogy felkészítik egyrészt a politikát, másrészt magunkat, harmadrészt a társadalmat, hogy hogyan lehet ezeket a dolgo­ kat kivédeni.

amelyik alapvetően földszintes volt, felépítették a lakótelepe. ket. Ez társadalmi beavatkozás volt. Én éltem lakótelepen, él­ tem falusi házban és élek kertvárosi villában. A furcsa az, hogy a lakótelepi időszakban senkit nem ismertem abban a blokk­ ban, amelyikben éltem. Semmifajta közösség nem alakult k i , mert a lakótelepi szerkezet erre alkalmatlan, lezülleszti az em­ bert a tömeg egyik tagjává. N e m közösségben élő személy lesz az ember. Falun az volt a szokás, hogy az emberek köszöntek egymásnak, és kisebb falvakban ez még dívik. Bekerültem a kertvárosba, itt megint köszönünk. M i t tud csinálni az állam? A z t , hogy nem rontja el, vagy h a elrontotta a lakótelepekkel, akkor próbálja helyrehozni. Ez természetvédelem. Juhász Judit (a Magyar Rádió alelnöke, a Magyar Művelő­ dési Társaság elnökségi tagja): Elsiklottunk afölött a mondat fölött, hogy m e n n y i a pénz a kultúrára, több vagy kevesebb-e, m i n t ezelőtt. Legalább annyi pénz van, csak szétszóródik, mondta valamelyikőnk az előbb. Szerintem sokkal kevesebb van, m i n t 10 évvel ezelőtt volt. N a g y o n sokat kivontak. Mél­ tatlan helyzetre kényszerítik a közművelődési intézményeket, a közszolgálati rádiót vagy televíziót, azzal, hogy ezeknek az i n ­ tézményeknek ugyanúgy kellene megvívniuk a megmaradásért, mint egy multi cégnek egy másik multicéggel, vagy egy nagy kereskedelmi egységnek, amelyik pénz termelésre született. N e m mondtuk ugyan k i , de hozzáteszem, hogy ezt a Társaságot a felelősségérzet hívta életre. A z a sürgető parancs, hogy nem­ csak egy egyszerű naptári évforduló lesz két év múlva, hanem egy új évezred kezdődik, amelyben nekünk is le kellene ten­ nünk egy koncepciót az ország számára, amely egységbe foglal­ va legalább 15 évre előre tudja, hogy mit akar, oktatásban, művelődésben, kultúrában, mert jelenleg távlattalanul, szét­ esett állapotban v a n . N e m a politikai irányítás kell, nem a pénzosztás, n e m a parancsszó, nem az úgymond kultúrpolitika, hanem a gondolat. A z a gondolat, ami áthat, és az a tudásmenynyiség, az a tapasztalat, ami az itt ülőkben, a Társaság alapító tagjaiban ott él. H a mindez jól ötvöződik és j ó ajánlásokkal állunk elő, p l . az új kormányzat számára is, akkor megtettük a kötelességünket. Z e l n i k József: Néhány adatot szeretnék m o n d a n i arra néz­ ve, hogy m i pénz tűnt el a kultúrából. M e r t az ózdi hozzászólás alapján nem azt hiszem, hogy a helyi önkormányzat meg akarja szüntetni a csoportjait, hanem azt, hogy forráshiány van. A Bokros-csomag, most látjuk, legalább harminc milliárdba ke­ rült a kulturális-oktatási szférának. Előző évben, tudjuk, az ag­ rár tárcától, a az egészségügyi tárcától átjöttek a felsőoktatási intézmények a kulturális tárcához. Ez pont harminc milliárd forint volt. A kulturális költségvetés egy vízszintes egyenes a grafikonon. Egy hajszálnyit nem mozdul k i , mindig csak az inf­ láció az, ami mozog. A miniszter arra hivatkozott, hogy emelte a költségvetést. A z t azonban e l k e l l osztani az inflációval, és akkor egy egyenes vonalat kapunk. 1995-ben egyszer csak megjelenik a 3 0 milliárd, a másik évben leugrik megint. M i n t ­ ha egyik évről a másikra megszüntették v o l n a az orvosi, álla­ torvosi, agrár egyetemeket, kertészeti egyetemeket. És számol­ n u n k k e l l azzal is, hogy még egy újabb „Bokros-csomag" előtt állunk, ugyanis a N A T O csatlakozás, véleményem szerint sok­ kal többe fog kerülni, m i n t amennyit a NATO-szavazás előtt meghirdettek. Hogy hogyan függ össze a honvédelem a kultú­ rával meg az oktatással? Ez mindig is összefüggött. A klébelsbergi program n e m azért valósulhatott meg, mert valaki hirtelen kitalálta és megszerezte hozzá a pénz, hanem azért, mert Magyarország az első világháború után nem fegyverkezett, és az így megmaradt pénzt tudták áttenni a kultúrába. Később ennek óriási szerepe volt abban például, hogy Magyarország

V . Turtsányi Valéria: Csak megerősíteni tudom az előző­ ekben, i l l . a Juhász Judit által elmondottakat. Szeretném elmon­ dani, hogy a gyakorlati életben, egy kistelepülés, Pápa esetében mit jelent a nehéz anyagi helyzet, illetve mit a jövőkép. Nagy örömmel vettük, hogy a normatív finanszírozás 157 forintról kb. 458 vagy 500 forintra emelkedett a kulturális tör­ vény életbelépését követően. Pápa esetében azonban ez az öszszeg gyakorlatilag egyetlen egy művelődési intézmény fenntar­ tási költségeire sem lenne elégséges. T e h á t a hiányzó többit a helyi önkormányzat teszi hozzá, és azt lehet mondani, szinte erején felül. Tehát, tény és való, nagyon nehéz helyzetben vannak a művelődési intézmények. A m i a jövőképet illeti. M a már m i n d e n település önkor­ mányzata megpróbálja kialakítani a település jövőképét. Ebben a jövőképben az oktatási intézményeken és a gazdasági szférán kívül a humán szféra, i l l . a közművelődés is helyet kell, hogy kapjon. Tulajdonképpen nagyobb legitimációt szánunk ennek a szférának, és nem politikáról beszélek én sem. A közművelő­ dés eszközeivel szeretnénk mindezt támogatni. A helyi társa­ dalmat, hogy az ott élő polgárok életesélyei, életminősége job­ bak legyenek. A c i v i l szervezetekről még egy gondolatot: sokkal árnyal­ tabb a kép a c i v i l szervezetek esetében, mint ahogy itt az előző­ ekben hallottam. V a n n a k olyan c i v i l szervezetek, amelyek egyáltalán nem igénylik sem az önkormányzat, sem a művelő­ dési intézmény támogatását. Ezek már egy jóléti társadalom c i v i l szervezeteiként foghatók fel, ahol a polgár megteheti, hogy a maga hobbijának, a maga kedvtelésének önfenntartó­ ként, tagdíjat fizetve éljen. Vagy ha amatőr művészeti csoport, akkor fizeti a karnagyot, és talán még a titkárt is. Ugyanakkor jelenleg a közművelődés felvállalja a feladatot, hogy azon réte­ geknek, amelyek nem engedhetnék meg maguknak, hogy pél­ dául egy fúvós zenekarba játsszanak, szabadidős programot, közösségi létet biztosítson. Rózsa Péter: Külön kellene választani a 'szórakoztatás' és a 'művelődés' (vagy bármely szinonimája) fogalmát. Korábban ez a két dolog egyszerre szakadt a népművelőkre. Tessék a népet behívni a házba, ott j ó kis táncestet rendezni, de ott legyen a csillagász szakkör is. M a úgy fest a dolog, hogy a szupermarket szórakoztatja az embereket, mert h a oda betéved egy család, akkor 8 órát ott ragad. A gyerekek három játékterem között választhatnak, a felnőttek is mindenféle őrületes szórakozóhe­ lyeket találnak. O t t szórakoznak. A művelődési házak meg kétségbe vannak esve, hogy nem mennek be az emberek. Földiák András: A művelődési házak nagyon különbözőek. Ózdtól n e m messze, Kazincbarcikán például kiválóan működő művelődési ház van, ragyogó énekkarral és citerazenekarral. Valószínűleg Ózdon baj van. Ezen kívül kistelepüléseken is sajnos baj van, de a városokban nagyon sok jól működő házat tudok mutatni. Itt Pesten is, Gödöllőn is, Baján is és nagyon sok városban. Jobban kéne segíteni. Zelnik József mondta, hogy az állami támogatás mindig ugyanazon a szinten mozog. Valóban állandó szinten mozog, de 10 évvel ezelőtt a villanytól

40

Ezért mondtam már az előbb is, hogy bizonyos jól artikulált érdekek, közösségeket hoznak létre. A lakótelep nem nagyon hoz létre ilyeneket. Ennek a Társaságnak bármilyen módszer­ rel, bármilyen úton ebben kell segítenie, de ez a másik oldal aktivitása nélkül nem megy. Sajnos az emberek leszoktak arról, hogy felismerjék saját érdekeiket.

kezdve minden sokkal olcsóbb volt. A pénz relatíve sokkal kevesebb. H a egy kicsit több pénz lenne, akkor a létező ered­ ményeket még sokkal jobban lehetne kamatoztatni. Mohainé Fejes Ágnes: Bicskén például az Iparos Kör művelő­ dési házat épített. A háború előtt olvasókörként használták, és sok év múlva, a 70-es években elindult egy mozgalom, és a lakosság megszavazta a művelődési ház rekonsttukcióját. T e h á t ugyanúgy épült fel az ott élő polgárok kezdeményezésére mint hajdanán. És ezért tud működni, ezért tudjuk 17 év óta meg­ rendezni a Bicskei Napokat úgy, hogy több ezer embert meg­ mozgatunk, rendkívül színvonalas műsorokkal és rétegrendez­ vényekkel. A z ott élő polgárokon és c i v i l szervezeteken is mú­ lik, hogy egy házat hogyan használnak.

Rózsa Péter: Én most Földiák Andrást fogom idézni. A z t írja a tanulmányában, hogy 20 éve itt n e m töttént semmi, és a rend­ szerváltás után is ugyanazok a műhelyek maradtak meg, ame­ lyek már előtte is működtek. Üj korosztály nem jelentkezett. Vagy rosszul csinálják ezek a műhelyek, vagy az új korosztály­ nak erre nincsen szüksége, és már nem azt a közösségi formát keresi, amit már Szemadám György sokszor emleget, mint klasszikus kisközösségi formát a paraszt társadalmakból, hanem valami mást.

Jankovics M a r c e l l : A szórakozás kérdésére visszatérve: a szóra­ kozás az kikapcsolódás. Ez azt jelenti ugye, hogy a legkényelme­ sebb módja a szabadidő eltöltésének. Érdemes v o l n a annak is egy Mélyvizet szentelni, hogy milyen funkciója v a n a felszaba­ duló időnek a politika szempontjából. M i n d i g az uralkodik, aki a másik idejét birtokolja, aki behatárolja, hogy te mit csinálj, aki az emberek idejének a lekötését uralja. Nemcsak gazdasági kérdés az, hogy televíziós képernyős kultúrára 100 milliárdok mennek el az emberek zsebéből, miközben a Nemzeti Kulturá­ lis A l a p n a k összesen 3 milliárdja van. És nemcsak arról v a n szó, hogy az emberek automatikusan szívesebben ülnek a tévé elé, hanem arról is, hogy az embereket le kell kötni, mert kü­ lönben botrány van. A Római Birodalom óta tudjuk a jelszót: panem et circenses! K i k kapták a kenyeret és a cirkuszi játéko­ kat? A z o k a munkanélküliek, akik Rómában ücsörögtek. A munkanélküli embernek mindig valami elfoglaltságot k e l l ad­ n i . A z igazi hatalmat mindig az jelentette, aki megszabta az időt. M i n d i g a Pontifex Maximus csinálta a naptárat, és a dik­ tátorok megszabták az időket, a történelmi ünnepeket, k o m ­ munista szombatokat, vietnami műszakokat, túlórás Szabadnépfélórát és ehhez hasonlókat. Most pedig v a n a tévé újság. A b ­ ból tudjuk, hogy m i l y e n nap van, régebben a péntek volt a Dallas. A 9 milliárd embernek ma már mérhetetlenül sok ideje van.

Jankovics Marcell: Számomra azért függ össze a család, az okta­ tás és a közművelés - és itt most n e m a közművelődési intéz­ ményeket emlegetem, hanem újfent tágan, az ország közösségi, szellemi állapotát -, mert ha a szülő meg akar szabadulni a gye­ rekétől, leülteti a tévé elé, mert addig n e m k e l l vele törődni. Én járok rendszeresen a Marczibányi téri Művelődési Házba (mondhatnám azt, hogy külső munkatársa vagyok), és vala­ hányszor az előadásom előtt bemegyek az irodába, ott két test­ vér pasziánszozik két külön komputeren. N e m egymással ját­ szanak a kártyával. M i ebben a jó, h a erre használják a techni­ kát, és nem vesznek részt semmiféle közösségi életben? M i t fognak ezek a gyerekek felnőtt korukban csinálni? Valószínűleg dolgozni is számítógéppel fognak, és egy üres életet fognak élni. Vagy valamikor belekeverednek egy közösségbe, ahol megta­ nulhatják, mondjuk, a hegedű készítést és onnantól kezdve lesznek boldog emberek, mert visszatalálnak valahova, a m i értelmet ad az életnek. Rózsa Péter: Valamit csinálni kell, de talán nem az a megol­ dás, hogy elvesszük a számítógépet ettől a két fiútól. Jankovics Marcell: T e normálisnak tartod azt, hogy egy 4 éves kisfiú órákig ott üljön a komputer előtt? V . Turtsányi Valéria: A művelődési intézmények a közösség teremtést egyik legfontosabb feladatuknak tekintik. A c i v i l szervezetek a múltban, legtöbb esetben gyakorlatilag a műve­ lődési intézmények keretei között jöttek létre. Most azonban van már 87 c i v i l szervezet Pápán, ezért a művelődési intézmény feladata most elsősorban az, hogy ahol már megjelentek ezek az alulról jövő öntevékeny közösségek, ott segítsék őket megma­ radni. Sokuknál ugyanis csak a szándék v a n meg, hogy szeret­ nénk valamit csinálni. Ebben v a n a művelődési intézmények szerepe, akik például a pályázatok megírásában nyújthatnak segítséget, vagy a terepet biztosíthatják tevékenységükhöz. Ez már a közösség teremtésnek egy nagyon szép példája, és ezt a magunk sikerének is könyvelhetjük el. Pápán is, ahol már 87 c i v i l szervezet jött létre, az a feladatunk, bogy a pénzszerzés piacán való megjelenésüket tudatosabb felkészítéssel próbáljuk segíteni. Szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy a c i v i l szerveze­ tek és a művelődési intézmények sem a múltban, sem jelenleg nem állíthatók egymással szembe. A kettő nem ellentétes ér­ dekeltségű, hiszen mindketten ugyanazon célért, a helyi társa­ dalomért, a helyi polgárokért tesznek mindent. Rózsa Péter: A Társaság egy héttel ezelőtt megfogalmazott egy politikai üzenetet, aminek az a lényege, hogy a Magyar Műve­ lődési Társaság alapítói egy kicsit aggódnak, hogy n e m látják a következő kormány kulturális programját. ( N e m mondom, hogy kultúrpolitikáját, mert ezt a szót kezdjük nem szeretni.) Miért kéne látnunk azt a politikát, amikor sokkal fundamentálisabb dolgokról beszélgetünk? Arról, hogy egy ország, egy tár-

Rózsa Péter: Most azt fogalmaztad meg, amit a Társaság is megfogalmazott, és nyilván ez az egyik legnagyobb probléma: hogy a televízión keresztül beárad az a globális kultúra, amely­ től a szakemberek, jogosan vagy sem, de féltik az új nemzedé­ keket. Lehet ez ellen védekezni ? Juhász Judit: Lehet. S ő t kell. Szemadám György: H a d d folytassam Jankovics M a r c e l l gondo­ latait. V a n egy kulcsszó, a közösség teremtés. Ugyanis a tévé nézésben talán nem is az a legrosszabb, hogy a befogadó az ül és néz mindent válogatás nélkül, hanem az, hogy általában az emberek, és ez ma már a gyerekeknél is látszik, a világhoz nem aktívan viszonyulnak. A m i gyermekkorunkban még csúzlit készítettünk, nyilat készítettünk, vízimalmot, kis gördülő va­ lamit. Ergo, megismertük a fát, a bőrt, a gumit, bizonyos kap­ csolatba léptünk a világ anyagaival. A parasztember, akinek az orrát még nem verték bele a Gutenberg Galaxisba, az lehet, hogy írástudatlan volt, viszont polihisztorként a világon m i n ­ denhez értett: a meteorológiától kezdve a földműveléshez, az állattenyésztéshez, a kerámiához, a kenyérsütéshez, szövéshez, mindenhez. Ehhez képest m i szelet emberek vagyunk, és ezért félünk a világtól és ezért ellenséges számunkra minden. A m i ­ kor a G Y I K Műhelyben tevékenykedtem (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely) odajöttek hozzám a gyerekek és azt kérdezték, hogy m i fog történni. M o n d t a m , hogy itt az fog tör­ ténni, amit együtt csinálni fogunk. Itt kezdődik a közösség.

41

sadalom hogyan működik, hogyan neveli k i a kisközösségeket, azok milyen művelődési igénnyel jelentkeznek, stb. Ez az alap, és tessék a kormányzatnak erre ráépülni. Nem? Z e l n i k József: A z t hiszem, hogy túlkompenzáljuk ezt a kultúr­ politikától való félelmet, mert az egypártrendszerben kínosként megéltük a dolgot. A z ember igenis homo politicus. Mindnyá­ jan, egész este mást sem csinálunk, mint kultúrpolitizálunk. N i n c s ebben semmi szégyellni való, vagy akkor szégyelljük most magunkat. A kultúrpolitikának az lenne a feladata, hogy inspiráljon, fölszólítson, teret nyisson és harcoljon a terület lehetőségeiért, pénzügyi forrásaiért. A Társaság ülésére készül­ ve leírtam, hogy én például veszélyesnek érzem a kulturális és az oktatási tárca szétválását, mert a kulturális terület érdekér­ vényesítő képessége nagyon gyenge, még az oktatásival együtt is nagyon gyenge, akkor hogyha a két tárcát szétválasztják, szinte eliminálódik. Oktatás közgazdászok 1953-tól végig vizs­ gálták a tárcák szétválasztását-egyesítését, és azt találták, hogy teljes csődtömeg a vége. Két évig n e m működik egyik tárca sem, a hivatalnokok osztogatják egymás íróasztalait, meg szobá­ it, meg székeit, és megbénul az adminisztráció. Rózsa Péter: 1949 óta öt alkalommal egyesült egyetlen minisz­ tériumban a két terület. Közben az volt a maximum, amikor három területre szakadt. Legutóbb 74-ben volt külön kulturális és oktatási minisztérium. A mostani, tervezett szétválasztás nagyon sok embert foglalkoztat, és ezek az aggodalmak már többször megfogalmazódtak.

zölhetjük, h a ez a kormányzat kifejezésre tudja juttatni, hogy a valódi helyükre szeretnék tenni a valódi értékeket. Rózsa Péter: Ez kormányprogrammal elintézhető? Egy széteső társadalomban egy kormányprogrammal generálható, hogy például az emberi kapcsolatok szorosabbá váljanak? Juhász Judit: Igen. A kormányprogram m i n d e n elemében benne v a n ez a szándék. Elsősorban ez az agyonemlegetett ér­ tékvesztés teszi tönkre azt, amit m i nagyon szeretnénk, és amit Jankovics M a r c e l l olyan szépen megfogalmazott, azt hogy öröm legyen a művelődés, az olvasás, a zenehallgatás, az együttlét. Ennek az örömét a gyerekek, a fiatalok, és a felnőt­ tek sem ismerik, mert azt sulykoljuk beléjük, hogy érvényesülj, hogy pénzt szerezz minél kevesebb munkával, hogy nem baj, ha csalsz, mert a politikus is lop, akkor te mért ne tehetned... E b ­ ben az általános elsilányosodásban miért volna érték a könyv, miért v o l n a érték az a múzeum, ahová az ember szív szorongva megy be. A múltkor az Ormánságot végig járva ott voltam Kodolányi János emlékmúzeumában és sírtam, mert legalább harminc éve nem törölték le a tárolókat, nem cserélték le a fotókat. Rengeteg öreg művelődési ház v a n kis falvakban, ahol a fiatal n e m fogyasztja azt a n e k i kínált kultúrát, mert nem vonzó a számára, és azt hiszem, hogy erre adhat komoly üzene­ tet ez a kormány. Rózsa Péter: V a n rá igénye? Fábriné M á r k A n n a (népművelő, a Magyar Művelődési Társa­ ság elnökségi tagja) : Úgy látom, hogy ebben a gazdasági hely­ zetben, amelyben jó pár éve élünk, egyre kevesebb pénz jut a kultúrára, de akiknek meglenne a módja és lehetősége, azok n e m a kultúrára költenek. V a n egy olyan réteg is, és erről már beszéltünk, amelyik n e m tudja megfizetni a kultúrát, nem tudja megfizetni a könyvet, nem tud eljönni a művelődési házba. A h o l dolgozom a Fővárosi Művelődési Házban, évek óta n e m emeljük, vagy csak minimálisan, a Muzsikás táncház jegyárait, azért, hogy a nagycsaládosok el tudjanak jönni. N a g y o n sokan jönnek. J ó látni, hogy azok hozzák el a gyerekeiket, unokáikat, akik a hatvanas-hetvenes években a táncház mozgalomban részt vettek. O l y a n indíttatást, olyan értéket kaptak és valla­ nak magukénak, hogy úgy érzik, hogy a gyerekeiket is, az uno­ káikat is e l k e l l hozni. És itt látom óriási szerepét részint a csa­ ládnak, részint az oktatásnak. Hiszen a családban kapja meg először ezt az indíttatást, majd az iskolának kellene megala­ pozni a műveltséget és a kultúrát, és akkor létrejöhet egy réteg, amelyik igényelni is fogja.

Pröhle Gergely ( A N e m z e t i Kulturális Örökség Minisztériu­ mának államtitkár jelöltje) Tudható, hogy a kormány ketté fogja v e n n i ezt a tárcát. A z o k a t az ellenérveket, amelyeket Zelnik József elmondott, őszintén szólva, n e m értem igazán. Én azt gondolom, hogy a kulturális tárca önállóvá tétele a kultu­ rális szféra felértékelődését jelenti, és nem azt, hogy a jövőben az oktatás oldalvizén, valahogy a költségvetési pénzeken osz­ tozkodva kell érvényesíteni a saját érdekeit. Én azonban ott ragadnám meg az egész problémát, próbálván ezzel bizonyítani a kormányzati szándékokat, ahol Jankovics M a r c e l l kezdte. Szóval azt gondolom, hogy egy kormányzatnak az a stratégiai érdeke, hogy felismerje a kultúra közösségteremtő erejét. E b ­ ben olyan hosszútávra kiható energiák vannak, a közösség ma­ ga, amely a kultúra által j ö n létre, olyan hosszú távon tud tár­ sadalmi energiákat mozgósítani, hogy ezt n e m is lehet túlbe­ csülni. A z t gondolom, hogy a tárca szétválasztásával ennek az elismerése történik meg. Ugyanakkor történik forrásbővítés is, hiszen az új kormánynak szándéka a nemzeti örökség alap lét­ rehozása, és szándékában áll az is, hogy az idegenforgalomból jövő bevételek nagyobb részét fordítsa kultúrára és kulturális beruházásokra. Juhász Judit szempontjával egyetértve, az a vé­ leményem, hogy - különösen a kétezres év közeledtével - ez éppen hogy a kulturális terület felértékelését jelenti. A magam részéről örülök a Társaság létrejöttének. Egy jövendő kulturális kormányzat valóban csak tanulhat mindabból, ami itt elhangzott, és azt gondolom, hogy j ó együttműködést ala­ kíthatunk k i a jövőben.

Rózsa Péter: Térjünk vissza arra, amit Pröhle Gergely interpre­ tált, mert erre ketten is kellene, hogy válaszoljatok: Zelnik József és Jankovics M a r c e l l . Z e l n i k József: N e k e m nagyon tetszik, amit Pröhle úr mond, mert ez tényleg szimpatikus program, csak hát én egy pragma­ tikus, öreg csibész vagyok, aki tudja, hogy egy pénzügyminisz­ tériumi előadónak mindig nagyobb a hatalma, mint a kulturá­ lis miniszternek. És sajnos a kormányokat nem a kulturális miniszterről jegyezik meg az emberek, hanem Bokrosról vagy az éppen illetékes pénzügyminiszterről. Én nagyon remélem, hogy ezt a kormányt nem a pénzügyminiszterről jegyzik meg, hanem ez lesz az Orbán és Urbán kormány, röviden nevezzük ezt U r b i et O r b i kormánynak, reméljük, majd az áldás is vele jön. A z utóbbi 30 évben egyetlen egy ember volt abban a helyzetben, hogy a pénzügyminisztériumot megerőszakolta, ez Aczél György volt. A z előbb kifejtett okok miatt tudta ezt megcsi­ nálni. Én nagyon örülnék, hogyha a monetáris elképzeléséhez ragaszkodó pénzügyminiszter megadná ezeket a forrásokat és kereteket, de én inkább azt látom, hogy az idegenforgalom eb­ ből az elképzelésből már kifarolt, deklaratíven a sajtóban leg-

Juhász Judit: Véleményem szerint reményt keltő a családvé­ delmi minisztérium megalakítása is. M e r t miközben egyfolytá­ ban a művelődésről, közművelődésről beszélünk, ne felejtsük el, hogy mindennek az alapja a családokban rejlik. O t t indul az egymásra figyelés, a t a n u l n i akarás, az élménymegosztás, egyál­ talán az élményt teremtő, élményt adó gondozása a gyereknek. És azt hiszem, hogy tényleg n e m kultúrpolitikát várunk és olyasfajta deklarációkat, amelyek riasztóak lehetnek, de üdvö-

Időközben kinevezett államtitkár

42

alábbis, megkapná viszont ez a tárca a műemlékvédelmet, amelyik azonban maga is olyan szegény, hogy sokkal többet kellene ráfordítani. N e k e m tetszik az angol típusú kulturális minisztériumi elképzelés, csak hát ahhoz olyan erő kellene mint ott van, meg egy olyan c i v i l társadalom, meg olyan gaz­ dagság. Ezért nagyon félő, hogy ebből hátrányok fognak szü­ letni, de reméljük, hogy nem. És azért beszélünk róla, hogy ne szülessen hátrány, mert egy politikának föl k e l l ismerni, és re­ méljük, hogy ezt fölismeri, hogy akkor erős, h a belehelyezi ma­ gát a magyar kultúra közepébe. H a ez a koncepció ezt segíti, akkor nagyon j ó . Jankovics M a r c e l l : Csak egy mondatot szeretnék hozzáfűzni a dolog anyagi részéhez. A z imént szó esett a szegény közszolgálatiságról és a kereskedelmi tévékről. Ugye a kereske­ delmiek súlyos ígéreteket tettek arra, hogy a kultúrát támogat­ ják. A z t hiszem az R T L 15 milliárdot ígért arra a tíz esztendőre, amire megkapta a fölhatalmazást, és ebből még semmit nem teljesített. A k i valamit teljesített az az M T M volt ez idáig, amely kötött egy szerződést az M M A - v a l filmtámogatásra, 300 millió forintról. T e h á t léteznek források, amelyekre a kor­ mánynak oda k e l l figyelni, hogy a pénzek mozgását megfelelő irányba terelje. De többek között pénz kérdés az is, hogy milyen drága ennek az országnak, hogy egészségtelen emberek élnek benne. Kábító­ szer. V a n egy tapasztalat és felismerés, amit a régi görögök már tudtak, tehát nincs semmi új a dologban (csak mert valaki mondta, hogy új eszméket kell bedobni): „Ép testben ép lélek." A fizikai erőkifejtés is örömérzetet okoz, tudják ezt a testépí­ tők, mert fölszabadítja az agyban azt az amphetamint, amit a szerelmes nő látása, meg egy csodálatos zene is fölszabadít. M o s t képzeljük el azokat a fiatalokat, akik elmennek szombat éjjel techno zenére diszkózni, a m i n e m szabadít föl semmit, mert hiányzik belőle egy alapelem, a dallam, amiről Kundéra írt az Elárult testamentumokban, hogy mit jelent a dallam az örömszerzés szempontjából. És még mozognak is hozzá, és még mindig nem szabadult föl az az amphetamin. Kénytelenek mes­ terségesen bevenni. Erre való a társadalom, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy természetes amphetaminok legyenek bennünk. Ezt bol­ dogságnak hívják. A kultúra ebben rettenetesen sokat tehet. Rózsa Péter: A k k o r ez a politikai üzenet itt most egészen jó fogadtatásra talált...

ben antikváriumban jut hozzá. De lehet, hogy Goethe egy marhaság, akkor mondjuk, hogy Kazinczyt. Hogyha módom lenne letölteni Kazinczyt, ami lehet, hogy egy félórás telefon számla, vagy egy másfél órás, akkor lehetne mondani, hogy az internet kultúra, - így nem lehet. Ez volt a mesének az a fele, amelyik a pénzről és a kultúráról szól. Földiák András: Szerintem akkor sem kultúra, mert a kultúrá­ hoz a személyesség m i n d i g hozzátartozik. Mindnyájunknak voltak olyan tanáraink, akik a puszta jelenlétükkel hatottak. Makovecz Benjámin: Ugyanebben az iskolában, m i n d e n évben elviszem a tanítványaimat (jelenleg 25 van) egy kötelező mű­ vésztelepre. O t t a növendékeknek nem igen lehet mondani, hogy 9-kor keljenek föl, és 11-ig rajzoljanak, aztán ebédeljen, és így tovább. Teljesen szabadon mennek a programok, egyet­ len kötelező dolog v a n : a felolvasás este fél 9-kor, amit jobb híján én tartok. M i n d e n nap egy, másfél óra, amit igyekszem nagyon szépen olvasni, - többnyire sikerül. így minden művésztelepen elolvasódik egy regény. Egy vasba se kerül, viszont k u l ­ túra, állítom. Lehet, hogy ez nagyképűség. N a g y o n földhözra­ gadt a példa. Természetesen csak a saját gondolataim és tapasz­ talataim köréből tudok példákat hozni, de az az érzésem, hogy ezekről k e l l beszélni. Juhász Judit: V a g y például egy újpesti zeneiskola növendék hangversenyéről, amelyen részt vett a p i c i 6 éves gyermek és a 18 éves felnőtt növendék, akiknek a szülei nagyon kis pénzből élnek, régi tönkrement pianínókra, nagy nehezen megvásárolt hegedűkre telik csak. Találkoztam ezzel a társasággal: a szülők túlnyomó többsége soha életében nem volt a Zeneakadémián, nem tudja e l v i n n i a három gyereket a Zeneakadémiára, nem tudja megvenni a C D - t és nagy nehézségek árán másolják a kottákat, mert iszonyú drága a kotta. A z t szeretnénk, ha igazi befogadói lehetnének annak a kultúrának, amelyre vágynak, amelyre még m i n d e n erejüket összeszedve áldoznak, mert a gyereket szeretnék zeneértővé tenni, ha már ők nem tanulhat­ tak. Reményt keltő, hogy nagyon sok családban, nagyon sok emberben, ott v a n a vágy egy magasabb, értékesebb kultúrára, de le akarjuk őket szoktatni erről, mert egyfolytában azt hall­ ják, hogy ez drága, ezt te nem engedheted meg magadnak, ez valami felsőbb régiónak járó külön jutalom. Vagy: nézd meg a tévét, v a n 19 csatorna, érd be azzal! Rózsa Péter: Erről eszembe jut egy másik korszak, amikor a vita arról folyt, hogy ami ingyenesen juttatott, az szép csende­ sen el is értéktelenedik. A m i t ingyen kapnak az emberek, az már n e m érdekli őket, legyen az könyv, színházjegy, bármi.

M a k o v e c z Benjámin (grafikus, a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja): Két dolgot szeretnék megemlíteni, az egyik ami kultúra és a másik, ami nem az. A dolog összefügg azzal is, amiről itt sokat beszéltünk. Rövidre fogom a mesét. Tanítok egy iskolában és irigykedve szemléltem, amikor meghozták a valamiféle kulturális keretből vásárolt számítógépeket azzal a kimondott céllal, hogy most majd a gyerekeknek lesz internetje. Egy főiskoláról v a n szó. Vagyis internet = kultúra. H o g y a számítógépek sorsa m i lett, az n e m tartozik szorosan a meséhez. Természetesen a hivatali hierarchia mentén oszlottak el úgy, hogy olyan helyeken vannak a valóban nagy teljesítmé­ nyű jószágok, ahol nem kéne, és az az egy datab, amelyik hozzá­ férhető, az a könyvtárban van, oda meg kevés. Mindegy. Ez nagyon sok pénzbe került, nagyon sok pénzbe. K i tagadhatná, hogy ez egy kulturális ráfordítás? S e n k i . A kérdés az, hogy a kultúra azonos-e az internettel? Lehet, hogy eretnekség, amit mondok, de szerintem nem az. A k k o r lenne azonos, - és tu­ dom, hogy ez jogdíj, meg m i n d e n egyéb problémát vet fel -, h a elolvashatnánk rajta, mondjuk, G o e t h e össze műveit, ami utoljára középiskolás koromban volt hozzáférhető, mikor az a szép színes sorozat megjelent. Azóta az ember szerencsés eset­

Földiák András: H a valami igaz ránk, akkor az feltétlenül igaz, hogy mindig a ló egyik feléről a másikra esünk. A b b a n is van igazság, hogy a m i k o r valami teljesen ingyen volt, akkor nem volt olyan értékes, de most átestünk a ló másik felére, most viszont nagyon drága a kultúra. M e g kellene találni a középutat. Rózsa Péter: A városi ember nyáron Magyarországon elő­ veszi ezeket a kis programfüzeteket, amelyeket maguk írnak, és az ingyen koncertekkel, szabadtéri színházakkal és egyebekkel elég tisztességes művelődési programot tud összeállítani a csa­ ládjának. Szerintem sokkal tisztességesebbet, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mért v a n akkor katasztrófa? Gergye Rezső: Közben segítettek: Szemadám György hasz­ nálta ezt a szót, hogy „szelet emberek", aztán Juhász Judit ele­ mezte végig az Ormánságot, és érintette azt a területet, amelyikről mindjárt szólok. Én a kultúráról nagyon tág érte­ lemben szóltam, amikor a saját házamtájáról beszéltem. ( A jelenlévőkre természetesen nem érvényes a „katasztrófa" kifeje­ zés.) Én is el tudnám mondani, hogy milyen nagyszerű progra-

43

mok lesznek, mennyi csoport van. Ez így is v a n rendjén, mert ezt is el kell mondani, sőt az a baj, András erre célzott, hogy n e m eléggé mondjuk el, nem eléggé tud erről a nagyvilág. De itt most, magunk között a gondokkal kell foglalkozni. Egyéb­ ként teljesen optimista vagyok. M e r t hogyha a végkifejlet felé tart a dolog, mármint hogy - megkockáztatom - a káosz felé tart az emberiség, és én naponta fékezni tudom azt, hogy oda­ jusson, annak örülök. És hogyha be fog következni, akkor utá­ na már csak javulni fog a helyzet, és ebben a jobbulásban bent lesz az én napi tisztességes munkám is. A kis magyar falvakról csak egy mondatot. Én is kis magyar falu szülöttje vagyok, Sorkikápolnának hívják ezt a kis falut, ahol már 300 ember sem él. Egy csomó falu van Magyarországon, ahol az utóbbi 8-10 évben tettek lakatot a kultúrházakra. Pókhálósak a falak, terme­ lőszövetkezeti gyűlés nincsen már, búcsú sincsen, temetés van.

ben egyfajta piacteremtés is a szerepe, akkor azt gondolom, hogy döntő jelentősége van annak, hogy a művészeti nevelés hogyan alakul. Itt szeretnék bepillantást nyújtani a „szétválasz­ tani vagy nem szétválasztani" dilemmába. A z t gondolom, hogy ennek a feladatnak a mentén a leginkább megragadható ennek a kormányzati döntésnek a kérdésessége. A z a kérdés, hogy ezt az összefüggést, a m i a művészeti nevelés és a kultúra finanszíro­ zás között van, miképpen lehet szervezeti módon megjeleníte­ n i . Nagy dilemma volt, de végül is arra jutottunk, hogy a szét­ választásnak be kell következnie, de azt gondolom, és azt h i ­ szem, hogy itt a politikai előfeltételek adottak, ahhoz hogy a megfelelő egyeztetés a két tárca között garantált és folyamatos legyen, és ahhoz, hogy ez a fajta együttműködés, amit Jankovics M a r c e l l még a családpolitikával is összefüggésbe hozva hangoztatott, ne vesszen el. Ennek döntő jelentősége van. És tisztában vagyok azzal, hogy döntő jelentősége v a n a nevelésnek. Szüleim zenepedagógusok, és én magam is több, majdnem két évtizeden át intenzíven zongoráztam, és pontosan tudom, hogy 6-7 éves korban, nincs az a normális gyerek, aki szeret egy-másfél órán keresztül a zongora mellett ülni, de ezt keresztül kell v i n n i ahhoz, hogy aztán később ez az ember befo­ gadó, befogadni képes, művészetet, kultúrát befogadni képes lénnyé váljon. Tehát az oktatás első fázisában végrehajtott invesztíció hatványozottan térül meg.

Z o m b o r i O t t ó (csillagász, a Magyar Művelődési Társaság társelnöke): N e m bírom megállni, hogy ne szóljak bele a káosz kapcsán. N e m győzök hadakozni a napi munkám során ez el­ len, hogy az emberekben ilyen fátumkép alakul k i . A napok­ ban tévé szerelők jöttek hozzám és elkezdték, hogy jön a világ­ vége. Igen, mondom, lesz kettő is! N a , ne mondja? A z embe­ rekben v a n valami furcsa kettősség, hogy de jó lenne jól élni, de itt v a n a n y a k u n k o n az 1999-es napfogyatkozás, meg már kétezerre is jósolnak egy világvégét. Hiába mutatom be a szá­ mítógéppel, hogy ez n e m világvége! Egy ügyes szerkesztői hú­ zással mögém vágják, amit a jósnő m o n d , és m i marad meg az emberekben? Nyilván az, hogy világvége lesz, és te is szerepel­ tél abban a műsorban, amiben a világ végét egészen rendesen megjósolták. Ennyit erről.

Rózsa Péter: Pláne hogyha kormányprogram szintjén meg­ valósítható. Elnök Ür! Zárszóként kérem foglalja össze, hogy a Magyar Művelődési Társaság mit tud nyújtani egy kulturális kormányprogramhoz, tapasztalatai alapján mihez és milyen kompetenciával próbál beavatkozni vagy segítséget nyújtani a magyar művelődés területén? Jankovics M a r c e l l : A felelős magyar állampolgár kompe­ tenciájával, szerintem. A n n y i v a l vagyunk előnyösebb helyzet­ ben a csak magánszemélyeknél, hogy minket a megalakulásról tájékoztató sajtóközlemények is hozzásegítettek, a tévé nyilvá­ nossága is hozzásegít ahhoz, hogy a véleményünket nyilvánossá tegyük, és hogy elfogadott testületté váljunk. Hogy Pröhle Gergely itt ül, ez is szempont már. És ha, mondjuk havi sűrű­ séggel vagy kéthavonta, amikor valami aktuális probléma föl­ merül, ami különösen fájó ennek a területnek, egy ilyen kör­ ben, vagy ennél tágabb körben azt megvitatjuk és annak nyil­ vánossága van, akkor n e m is kell közvetlen csatornákat terem­ teni a kulturális kormányzathoz. Szeretném, ha lenne közvet­ len csatorna, de ez a kormányzaton is múlik. Lehet, hogy most fontoskodónak tartanak bennünket, lehet, hogy fölöslegesnek ítélik, lehet, hogy elégséges lenne az, ha elolvassák, meghall­ ják, a véleményünket.

Pár évvel ezelőtt az Esthajnal csillagot (a legszebb szó, amit én a csillagos égről m o n d a n i tudok), a Vénusz bolygót valaki videó kamerára kapta, zoom technikával ráment meg vissza­ jött, emiatt a fénylő, élesen látszó kis csillagocskából, valami tányér-forma lett a képen, és a televízióban azonnal közvetítet­ ték, hogy: kedves magyar közönség, tetszik látni, itt az első magyar U F O felvétel. Ez egy kivédhetetlen helyzet. A közön­ ség megkapta, a gyerek megkapta. Egyik iskola sem, még a pá­ paiak sem tiltakoztak! Azért kellemetlen nekem, mert ez egy siker sorozatnak tűnik, hogy itt m i n d e n k i jól csinálja, holott az a pánik v a n bennem is, hogy m i lesz, ha az igazságot nem mondjuk meg a gyereknek? Remélem, hogy a mostani kormány is úgy gondolkodik, hogy jó lenne, h a abba a táborba, amit 25 éve csinálunk, az én gyerekem is eljutna, ahol olyan inspiráci­ ókat kaphat, hogy még 4 év múlva is felnéz az égre. N e négyre, hanem nyolc éves kormányprogramra tervezzenek, bátran! Ez biztatás arra, hogy igen, az lenne a jó felosztás, ha adnának egy jó adagot a kultúrának, aztán az oktatásnak, és egymást támo­ gatva dolgozzon a két terület. H a már megismerted, fölnézel az égre és nem tévedsz el - első menetben n e m kerül semmibe. Utána majd a hétköznapokban sem tévedsz el. Nemcsak a csillagász m i v o l t o m miatt mondtam ezt a csillagászati példát. A jól bevált, hosszú évek tapasztalata alapján összegyűlt termé­ szettudományos kultúrát is szeretném belopni ebbe a Művelő­ dési Társaságba.

A Társaság további feladataira nézve azt gondolom, hogy még mindig n e m értünk az alapozás végére, hogy felmérjük, hogy m i mindent kell még számba venni. A z utolsó mondataid egyikében például említetted, hogy a tudományról nem is esett szó. A magyar sajtóban megjelent az, hogy „kultúra és tudo­ mány". M i n t h a a tudomány n e m lenne a kultúra része. A m i k o r a közbeszédet gyakorló személyek megkülönböztetik egymástól ezt a kettőt és folyamatosan kevernek fogalmakat, akkor az alapvető tisztázásokkal kellene kezdeni, de úgy látszik, hogy a dolog működni fog, mert ez egy j ó dialógus.

Rózsa Péter: Örülünk, hogy szóba hoztad, mert hiszen a tu­ dományról és a természettudományról még nem esett szó. Hogy állunk ezzel a kormányprogramban? Pröhle Gergely: Egy zárójeles mondat erejéig szeretnék még visszatérni arra, a m i Juhász Judit hozzászólásában is el­ hangzott: az oktatás, a művészeti nevelés jelentőségére. H a komolyan vesszük azt, hogy egy kormánynak a kulturális élet­

Rózsa Péter: A továbbiakat akkor tudjuk meg, ha a Társa­ ság jelzi, hogy most, erről és erről kellene vitatkozni. Köszönöm és jó éjszakát kívánok. Szerkesztette: Izinger Anna

44

KÖNYVKRITIKA - KÖNYVAJÁNLÁS alkot, gyarapít - miként azt klasszikus reformkorunk alapító-adakozó szellemei sugallják újabb és újabb k o r o k reformereinek." MMI-Mikszáth Kiadó, Budapest, 1998. Trencsényi Imre könyvkritikája megjelent a Magyar Népfőiskolai Tár­ saság Művelődés -Népfőiskola - Társadalom című negyedévenként megje­ lenőfolyóiratában. (V. évf. 2. szám, 1998.nyár.)

T . Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években Gróf Klebelsberg Kunó kultúrát szervező munkássága ... A munka, m i n t pályarajz is, m i n t szemléletábrázolás is, m i n t munkásságbemutatás is a tisztes, j ó munkák körébe tartozik. J ó l látja, h o g y a „ g r ó f igazában a főhivatalnok elithez, s n e m a birtokos arisz­ tokráciához tartozott. V a g y o n a egy kis-közepes dzsentribirtoknál sem több. S azt is, hogy - Szabó Dezső és szellemi r o k o n a i felfogásával szemben - a hazai történelemhez és társadalomhoz tartozása, s e törté­ n e l e m és társadalom európaias átéltségű és mélyen intellektuális szemlélete határozta meg pályaválasztását éppúgy, m i n t egész tevé­ kenységet is.

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

1-U.

Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből

Katonának akarják n e v e l n i , m i n t a legtöbb kisvagyonú főrangú társát. O h i v a t a l n o k lesz, politikus h i v a t a l n o k , előbb a belügyben. B e t h l e n , a k i kétségtelenül j ó emberismerő volt, hamar felfedezi benne a szociális érdeklődésű, humanisztikus szellemű embert. V i s z o n y l a g gyorsan emelkedik a kultuszminiszteri székbe. Dunántúli, s így j ó l érzékeli a maradék ország két felének műveltség-, iskolázottságbeli; s vele kereseti, foglalkoztatási különbségét. S egyben az egykori M o n a r ­ c h i a nyugati feléhez képesti lemaradásokat is. Ezért lesz szívügye a falusi, a tanyasi iskola, s az Alföld k é t új egyeteme, kivált Szeged regi­ onális kulturális központtá alakítása.

(Szerkesztette: B . Gelencsér K a t a l i n ) Tudás - Kultúra - Tár­ sadalom művelődési könyvsorozat (Sorozatszerkesztő: H . K o ­ vács Éva) A Magyar Művelődési Intézet és a Mikszáth Kiadó könyvsorozata A Magyar Művelődési Intézet Oktatási és Szakképzési Osz­ tálya - FI. Kovács Éva vezetésével - megjelentette a Tudás Kultúra - Társadalom sorozat legújabb kötetét, mely a közmű­ velődési szakemberképzésben tankönyvként használható. A könyv szerzői: A n c s e l Éva, Kosáry Domokos, G l a t z Ferenc,

D e h a érzékelte a Dunán-onnani területek elmaradottságát, érzé­ kelte az egész országét is a Nyugathoz képest. Ezért hozta létre az ot­ t a n i fővárosokban a magyar intézeteket. S h a v o l t fél-, akár kéthar­ m a d n y i revíziós, illúziós része sokszor szemére hányt „kultúrfölény" elméletének, v o l t egy reális eleme-törekvése is, (amelyet egyébként a v o l t Monarchiáról szólván, az európai származású Kissinger v o l t ame­ r i k a i külügyminiszter is érzékelt írásaiban, előadásaiban): a N y u g a t Közép-Európához, a Bécshez; Prágához; Milánóhoz kötődésén át N y u ­ gat-Európához kapcsolódás fokozása. V a n ebben egyébként jeles elődje is. A z egykori közös pénzügyminiszternek, a rendkívül nagymű­ veltségű liberálkonzervatív Kállay Benjáminnak a személyében, a k i ­ n e k Ivo A n d r i c szobrát szerette v o l n a látni Szarajevó főterén.

N é m e t h G . Béla, Péter Bürke, A n d o r Csaba, M i h a i l B a h t y i n , M i r c e a Eliade, Roger V a i l l o i s , N é m e t h János István, Bertényi Iván, Fodor István, M a k k Ferenc, Engel Pál, Kristó G y u l a , Dercsényi Dezső, Zádor A n n a , Rajeczki Benjámin, Draskóczy István, Kovács Péter, Ágoston Gábor, T ó t h István György, Szakály Ferenc, Pór János, V e l i k y János, Nemeskürty István, G e r ő András, Hofer Tamás, L . N a g y Zsuzsa, Gelencsér K a t a l i n , T . Kiss Tamás. A könyv ára: 1800 Ft. Megvásárolható a Magyar Művelő­ dési Intézet Szakkönyvtár és Információs Központjában Bíró Sándorné kiadvány-értékesítőnél ( T e l : 201-3766/141.)

Röviden: tárgyszerűségével és többnyire reális ítélkezésével - ne­ hézkes szerkesztettsége ellenére is - hasznos, értékes ez a m u n k a . (Magyar Művelődési Intézet - Mikszáth Kiadó, 1998. 224 old, 680 Ft) Részlet Németh G . Béla az Élet és Irodalomban 1998. augusztus 21én megjelent (XLII. évf. 34- szám) könyvkritikájából.

DURKÓ

Mátyás: Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés

funkciói Pécs Janus Pannonius Tudomány Egyetem Felnőttképzési és E m b e r i Erőforrás Fejlesztési Intézet 1998. 405.p.

„Ha húszas évek, akkor Klebelsberg - ez kézenfekvő a művelődés­ történeti monográfia alcíme nélkül is (Gróf Klebelsberg Kunó kultúrát szervező'munkássága). A l i g tehetünk egy-két lépést Magyarországon, hogy ne botlanánk olyan oktatási-művelődési intézménybe, amely ne az ő elszánt akaratának emlékműve lenne (egy olyan országban, mely­ b e n a kulturális költségvetés ritkán v o l t alkalmas a nemzeti büszkeség duzzasztására).

A z utóbbi évtizedek magyarországi felnőttoktatási kutatása­ inak meghatározó személyisége újabb elméleti összefoglaló munkával jelentkezik. A könyv az utóbbi tíz év társadalmi­ p o l i t i k a i átalakulásának szemszögéből t e k i n t i át a felnőttoktatással szembeni új kihívásokat. A kötet ára: 2000 Ft. Megvásárolható D r . Durkó Mátyás

A z ő kultuszminisztersége idején igen. G r ó f Klebelsberg különle­ ges történelmi helyzetben alkothatott, álmodhatott, követelőzhetett és lobbyzhatott a 10 százalékos (!) költségvetési hányadért. T r i a n o n után sokan a neonacionalizmusban és a kultúrfölényben látták a nemzeti integritás helyreállításának egyetlen esélyét (azt is alig titkolván, hogy a falusi népiskolák biztosíthatják egyben a féllegális k a t o n a i előképzés tárgyi, személyi, szellemi feltételeit). Persze, a sikeres művelődéspoliti­ kusnak még így is sok terve maradt álom, mert azért a nagy adófizetők (és képviselőik) hazafiságának még a „neonácionalizmus" korában is megmutatkoztak a határai, h a kultúráról v o l t szó. Mindazonáltal a klebelsbergi életmű messze túlnőtt azon a szerepen, melyet a politikai forgatókönyv szerint be kellett töltenie. Erről n e m csupán épületek és intézmények, v a l a m i n t „mecénált" tudósi-művészi életpályák tanús­ k o d n a k , h a n e m maga a példázatossá nemesült személyiség is. Klebelsberg Kunó annak a sokoldalúan képzett, művelt, kreatív és céltudatos magyar köztisztviselőnek az ideálképe, a k i szolgáljon i l y e n vagy o l y a n p o l i t i k a i környezetben, ilyen vagy olyan p o l i t i k a i célokat, az aktuális jelszavak lobogója alatt n e m csupán szónokol, h a n e m hat,

45

címén: Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődéstudomá­ n y i és Felnőttnevelési Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.

KULTURÁLIS ALAPTÖRVÉNY K K D S Z Kiadó, Budapest A dokumentumkönyv válogatás a törvény megalkotásáért folytatott küzdelem fontosabb irataiból, olvashatóak benne: a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet, a módosító javaslatok valamint a kivételes eljárás keretében a közel 400 módosító javaslatról a Kulturális és Sajtóbizottság­ ban lefolytatott, m i n d e n fontos kérdést felvető és eldöntő v i t a teljes, szó szerinti szövege. A könyv tartalmazza az elfogadott és hatályba lépett törvény szövegét. A könyv ára: 1000 Ft + Á F A . Megrendelhető a K K D S Z Kiadótól. Címe: 1088 Budapest P u s k i n u . 4-

„SOKSZÍNŰ EURÓPA: ILLÚZIÓ VAGY VALÓSÁG" A fenti címei konferencia volt Jászberényben az európai kisebb­ ségek hagyományos kultúrájáról, 1998. július 27 — augusztus 2-ig. A következőkben ennek ajánlását tesszük közzé.

AJÁNLÁS M i , az Európai Folklór Központ résztvevői köszönetünket fejezzük k i az U N E S C O - n a k , a C . I . O . F . F-nak, a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium), a Magyar Művelődési Intézetnek, a Magyar Néprajzi Társaságnak és minden rendező illetve támo­ gató szervnek anyagi és intellektuális segítségéért, hogy ez a rendezvény létrejöhetett. Fölismerve, hogy az európai etnikai, vallási, nyelvi kisebb­ ségek hagyományos kultúrája veszélyben v a n az általános globalizáció és az európai kultúra kommercializálódásának je­ lenlegi tendenciái miatt; elismerve e jelenségek pozitív hatásait is, megfontolva a tényt, hogy a nemzeti és nemzetközi kere­ tekben jelenleg folyó intézkedések hatékonysága a kisebbségi kultúrák védelme tekintetében nem megfelelő, megjegyezve, hogy az U N E S C O jelenleg folyó programjai­ ban a hagyományos szellemi kultúra elemei n e m kapják meg ugyanazt a védelmet, amit a történeti műemlékek és a termé­ szetvédelmi területek (pedig ezek a kisebbségek kulturális identitásának alappillérei), megértve, hogy a nemzetközi összefogás hatékonyan segít­ hetne ebben a helyzetben, meggondolva, hogy a fiatal szakembereknek nagy szerepük lehet a helyzet megváltoztatásában a jövőben, javasoljuk 1. a kormányzati szerveknek és önkormányzatoknak a. hogy a kisebbségi kultúrák ugyanolyan figyelemben része­ süljenek, m i n t a többségi népek kultúrája, ezen belül megkü­ lönböztetett bánásmódban részesüljenek a különösen veszélyez­ tetett (szórvány és töredék) közösségek szülőföldjükön vagy azon kívül, a pozitív diszkrimináció elvén, amelyet az E N S Z „Affirmatív action" c. határozata fogalmaz meg,

b. hogy az európai kisebbségek képviselőit résztvevőként hívják meg azokba a bizottságokba és testületekbe, ahol az eu­ rópai kultúra kérdéseiről döntenek, c. hogy a kormányzati szervek tegyék hozzáférhetővé az U N E S C O megfelelő programjairól szóló információkat a ha­ gyományos kultúrák gyakorlói és kutatói számára, 2. az U N E S C O , az Európa Tanács, az Európai Bizottság és más kormányközi szervek számára, a. hogy bátorítsák a tagállamokat a kisebbségek hagyomá­ nyos kultúrájának fokozott védelmére, a kultúra megőrzéséhez szükséges ökológiai feltételek biztosítását is beleértve, b. hogy egy általános útmutató készüljön a hagyományos kultúrák leírásával, megfelelő védelemre való jelölésével és védelmének módjával kapcsolatban, amely vonatkozna a ha­ gyományos kultúra alkotta környezeti kincsek, a folklórral kap­ csolatos dokumentumok és az élő néphagyomány (nyelv, nép­ zene, néptánc, színjátszás, népi játék, népköltészet, népszoká­ sok, népi hiedelmek) védelmére egyaránt, 3. oktatási, kulturális társadalmi szervezetek, kutatóhelyek és az Európai Folklór számára a. hogy tevőlegesen vegyenek részt azokban a nemzeti b i ­ zottságokban, amelyek javaslatokat tesznek az U N E S C O „A szóbeli és hagyományos kultúra remekei" elnevezésű és az „Élő emberi kincsek" elnevezésű programjai számára nemzetközi védelem céljából, b. hogy a hagyományos kultúrák kutatásával, megőrzésével és terjesztésével kapcsolatos etikai kódexet tegyék hozzáférhe­ tővé az érdekeltek számára, c. hogy oktatási programokat indítsanak a fiatal szakembe­ rek számára a hagyományos kultúrák védelméről és mai fel­ használásának módjáról, alkalmazva az Internet modern lehető­ ségeit is, d. a kisebbségek hagyományos kultúrája több figyelmet kapjon a közoktatásban, a közművelődésben, a médiában, kü­ lönösen az adott kisebbség anyanyelvén.

46

INFORMÁCIÓK A magyar népművelők 1998. október 15-17 között Szombathelyen sorra kerülő vándorgyűlése alkalmából, a Magyar Népművelők Egyesüle­ tének Elnöksége és a V a s M e g y e i Művelődési és Ifjúsági Központ felhívása J E L E N - L É T - J E L Közművelődési cégér - zászló pályázatra. 1. ) A z elmúlt évtizedek tapasztalatai indokolttá teszik, hogy v a l a m i l y e n állandó vizuális jelet /jeleket / alakítsunk k i , amely szakmánkat, a népművelést és közművelődést bárki számára felismerhetővé teszi. Fontos, hogy a szakma egészét, illetve az egyes szakterületek lényegét emeljék k i a szimbólumok. T e h á t o l y a n cégér vagy zászló készítését várjuk, amelyek a fenti gondolatoknak, s ezen kívül az alábbi elvárásoknak is megfelelnek: - használható épületen kívül és belül, - h a cégér, n e m nagyobb, m i n t az 50x70-es méret, - h a zászló, a k k o r k b . m i n . 100x40, max. 150x7O-es mérethatár körül j e l e n i k meg, - ajánlatos a pályázónak a létező teljes sorozatban g o n d o l k o d n i ! T e h á t , hogy egyértelmű legyen, nemcsak terveket, h a n e m használható, megvalósított munkákat várunk, amelyeket az országos konferencia színhelyén állítunk k i és díjazunk. A pályázatok tartalmazzák a cégérek, zászlók grafikai rajzát és részletes leírását, szakmai indoklását, v a l a m i n t a kivitelezés leírását (anyag, méret, színek stb.). 2. ) A Magyar Népművelők Egyesületének Elnöksége pályázatot hirdet az Egyesület, annak tevékenységét, szellemiségét megjelenítő „ L O G O " tervezésére. Használatát levélpapíron, borítékon és kiadványokon szeretnénk megjelentetni. Emellett pólókon és egyéb reklámhordo­ zókon is használható legyen. A „ L O G O " pályázat tartalmazza a grafikai rajzot, a részletes szakmai indoklást v a l a m i n t a terv leírását (méret, szí­ nek stb.). Pályadíjak:

1. témakör: sorozat díjazása esetében 100.000,-Ft egyedi alkotás díjazása esetében 30.000,-Ft 2. témakör: 50.000,-Ft Mindkét témakörben a pályázatok beérkezési határideje 1998. október 9., a Magyar Népművelők Egyesülete címére /1011 Bp. C o r v i n tér 8. T e l : 214-3524/. Információt is ezen a címen lehet kérni! A beérkezett pályázatok értékelésére a Magyar Népművelők Egyesülete Vándorgyűlésén 1998. október 1 5 - 1 6 - 1 7 - é n kerül sor felkért zsűri és a Vándorgyűlés résztvevőinek véleménye alapján. A z M N E Elnöksége tervezi, hogy a sikeres cégéreket m i n d e n évben a Vándorgyűlésen ítéli oda annak az intézménynek, szakmai csoportnak, közösségnek, amely folyamatosan, kiegyensúlyozottan és magas színvonalon tevékenykedik, s azt birtokolhatja mindaddig, amíg a tevékenysége színvonalas. Vas M e g y e i Művelődési és Ifjúsági Központ Igazgatója

Magyar Népművelők Egyesülete Elnöksége

Pályázati Felhívás A Magyar Népművelők Egyesülete pályázatot hirdet az általa alapított „ Önkormányzatok a Közművelődésért" Emlékplakett 1998. évi odaítélésére. A z Emlékplakettet azok a települési önkormányzatok nyerhetik el, akik az 1997-es évben a lehetőségeikhez képest a legsokoldalúb­ ban támogatták, saját kezdeményezéseikkel segítették a településeiken működő közművelődési intézmények, szervezetek fennmaradását, ered­ ményes működését. A z Emlékplakett négy kategóriában kerül odaítélésre:- megye, főváros, - nagyváros / B p - i kerület /, - kisváros, - község A z Emlékplakettre magánszemély, intézmény, c i v i l szervezet tehet javaslatot, az önkormányzat segítő tevékenységének rövid leírásával, d o ­ kumentálásával, testületi határozatok, értékelések, intézményi költségvetés stb. A pályázathoz nélkülözhetetlen a településen működő kulturális intézmények, szervezetek együttes ajánlása. A pályázatok 1998. október l - i g beérkezően nyújthatók be postai úton a M a g y a r Népművelők Egyesülete /1011 B p . C o r v i n tér 8./ címére. A z Emlékplakettek az M N E Szombathelyen megrendezésre kerülő Vándorgyűlésén /1998. október. 15-16-17. / kerülnek átadásra.

A Magyar Népművelők Egyesülete pályázatot hirdet a „Művelődési O t t h o n " típusú intézményekben folyó közművelődési szakmai tevé­ kenységek bemutatása, népszerűsítése céljából az alábbi témakörökben és formákban: 1./ tanulmányok, szakmai elemző anyagok 2.1 módszertani segédanyagok, konkrét rendezvények forgatókönyvei 3. / k o m p l e x rendezvények elemzése és dokumentálása

7./ 8./ 9./

4./ időszaki műsorfüzetek (legalább egy naptári év anyagának feldolgozása) 5. / közművelődési kísérletek, formák bemutatása 6. / az intézmények működtetésének belső mechanizmusa

eredményes gazdálkodást segítő formák, kísérletek nyári szaktáborok, alkotóműhelyek bemutatása közösségek (szakkörök, klubok, tanfolyamok, stb.)

szervezésének tapasztalatai 10./ egyesületi, alapítványi kapcsolatok bemutatása 11./ művelődési intézmények története

Pályázati díjak kategóriánként: 15 ezer forint. A pályázatok 1998. október, l - i g beérkezően nyújthatók be postai úton a Magyar Népművelők Egyesülete (1011 B p . C o r v i n tér 8.) címére. Pályázatként kezeljük az írásos munkák mellett, a felhasználási utasításokkal ellátott videókazettán és számítógépes lemezen beküldött m u n ­ kákat is. A pályázat jeligés, kérjük külön lezárt borítékban feltüntetni: - a pályázó(k) nevét, foglalkozását, munkahelyét, pontos levelezési címét, a témakör sorszámát. A pályázatokat a Magyar Népművelők Egyesülete által felkért szakmai zsűri értékeli. A témacsoportok legjobb dolgozatait hozzásegítjük a megjelentetéshez! A pályázatokkal kapcsolatos felvilágosítás az M N E címén és telefonszámán kérhető: Borbáth E r i k a : 214-3524. Borbáth E r i k a M N E ügyvez.alelnök

Tóth Csaba M N E elnök

47

48

K I T Ü N T E T É S E K A U G U S Z T U S 20. A L K A L M Á B Ó L

A Népművészet

Mestere díj

Bíró Annamária iparművésznek, Erdélyi T i b o r iparművésznek, Fodor Sámuel N e t i zenésznek, Herbert Józsefné énekesnek, Jaskó István P i t t i táncosnak, Kiszely Jánosné népi iparművésznek, Soós Pálné népi iparművésznek;

Népművészet

Ifjú Mestere díj

Árva Beáta gyapjúszövó'nek, Csapó Angéla vászonszövó'nek, Drexler Noémi fazekasnak, Fehér Zsombor zenésznek, Fitos Dezső néptáncosnak, Jeremiás Lajos néptáncosnak, Kocsisné Valiczkó K a t a l i n lószőr-ékszerkészítőnek, Lovászné Juhász Rita népviselet­ készítőnek, Mikós Árpád zenésznek, Molnár K a t a l i n énekesnek, Nagy Gábor zenésznek, Rónai Ágnes fazekasnak;

Életfa-díj Méry Józsefné néprajzkutatónak, dr. Osskó Endréné néptáncpedagógusnak, koreográfusnak, id. Palatkás József fafaragónak;

Népművelésért

díj

Dr. Balázs Józsefnének, a Hévízgyörki asszonykórus vezetőjének, Benéné Szerető Hájnálkának, a békési Városi Művelődési Központ igazgatójának, Bögös Tamásnak, a magyarnándori Művelődési Ház és Könyvtár igazgatójának, Czenéné Vass Máriának, a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közoktatási és közművelődési irodája helyettes vezetőjének, Dobos Olgának, az Isaszegi Alapfokú Művészeti és Zeneiskola igazgatójának, Erdei Ferencnek, a Móri Közművelődési Szervezőiroda igazgatójának, dr. Fülöp Istvánnak, a pécsi Mecseki Kultúrpark igazgatójának, Giebiszer Gábornénak, a Mohora-Magyarnándori Pávakör művészeti vezetőjének, Hadobás Sándornak, az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház igazgatójának, Halász Magdolnának, a Sárospataki Vá­ rosi Könyvtár igazgatójának, Hegyiné Kovács Gyöngyinek, a Zalaegerszegi Városi Művelődési Központ művelődésszervezőjének, Horváthné Gelencsér Editnek, a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ főtanácsosának, Kocsis Istvánnak, a hatvani A d y Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház igazgatójának, Koleszár Mártának, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár munkatársának, Kolozsváry Kendének, a székesfehérvári Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház igazgatóhelyettesének, Máté L a ­ josnak, a Magyar Művelődési Intézet munkatársának, Padár Lászlónénak, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Könyvtára igazgatójá­ nak, Puszta János makói népművelőnek, Szabó Lászlónak, a tarpai Művelődési Ház vezetőjének, Vas János néprajzkutatónak, a Magyar Művelődési Intézet munkatársának;

Bessenyei

György-díj

Cséby Gézának, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatójának, Csicsai A n t a l n a k , a szegedi Móricz Zsig­ mond Művelődési Ház igazgatójának; Kovács Gábornak, a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának, Sajó Attilának, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának, Vadász Jánosnak, közművelődési szakembernek, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete elnökének;

Móra

Ferenc-díj

dr. Egri Máriának, a Vasarely Múzeum igazgatójának, Káldy Máriának, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum osztályveze^ tőjének, dr. Rosner Gyulának, a Paksi Városi Múzeum igazgatójának, dr. V i g a Gyulának, a Hermán Ottó Múzeum megyei múze­ umigazgató-helyettesének;

Szinnyei

]ózsef-díj

Bánhegyi B . Miksának, a pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatójának, dr. Bellon Tibornénak, a Karcagi Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatójának, dr. Bényei Miklósnak, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesének, dr. Busa Margit, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főmunkatársának, Juhász Jenőnek, az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár főigazgatójá­ nak, dr. Szelle Bélának, az E L T E B T K Központi Könyvtára igazgatójának;

Pauler Gyula-díj dr. Alföldi Vilmának, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjének, dr. K o r o k n a i Ákosnak, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettesének, főlevéltárosnak.