Telematikai technológiák telematikai alkalmazások

TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM 1998 _________________________________________________________________________________________

Bevezetés

A közlekedésfejlődés világ-tendenciái, és hazai közlekedési rendszert befogadó európai rendszerek fejlődése meghatározza számunkra is a fejlődés területeit és erősen befolyásolja annak ütemét. Az egységesen működő rendszerek már ma is erős determináltságot jelentenek például a nemzetközi légi forgalom eszközeinek, irányítási rendszereinek technológiai és szervezeti kérdéseiben. A vasúti közlekedés nagy kihívása a vontatási energia ellátás, a biztosítóberendezések és a távközlési rendszerek eltérési mellett a hálózati átjárhatóság problémájának a megoldása. A közlekedés résztvevőinek nagy száma, az egyéni közlekedés aránya közlekedés fejlesztésének kérdéseit és léptékét egész más dimenziókba helyezi a városi és a közúti közlekedés résztvevői körében. Az informatika és a távközlés fejlődése, a technológia mobilitásának növekedése hosszútávon és tartósan kihat a közlekedés fejlődésére. Az informatika és a távközlés, valamint néhány kapcsolódó tudomány illetve technológiai terület (pl. kartográfia, helymeghatározás) konvergenciája, szinergiája minőségileg új eszközrendszert teremtett a közlekedés hatékonyság növeléséhez, a környezet védelméhez, és a balesetek számának csökkentéséhez. A közlekedés infrastruktúrája és eszközállománya egy, a gazdaság általános helyzetétől függő mennyiségi szint elérése után a minőségi paraméterek javítása útján láthatja el jobban a funkcióit. Általános tapasztalat a fejlettségben előttünk járó országok közlekedésében, hogy az informatikára, távközlésre – a továbbiakban telematikára - fordított beruházások hatékonysága többszöröse az eszköz és útpálya mennyiségi növelését célzó beruházások hatékonyságának. A hosszútávú előretekintés során a telematika perspektíváinak vázolásához figyelembe kell venni, hogy a hazai infrastruktúra mennyiségi növelésére a 20 – 30 éves időhorizont végéig – tekintettel a relatív elmaradottságra és a forráshiányos fejlődésre – minden bizonnyal szükség lesz. Ez azonban nem jelenthet elszakadást a telematika európai fejlődési ütemétől, mert egyes részterületeken az egységes rendszerek alkalmazásának követelménye kikerülhetetlenül a gazdaság fejlődését visszaveti, egyszerűen biztonsági okokból nem engedhető meg. Ennek az elvnek megfelelően a közlekedés, szállítás fejlődési tendenciájának előrejelzéséhez kidolgozott háromszintű forgatókönyv („az optimista”, „a konszolidást fejlődés” és „a pesszimista”) jövőképe különböző mértékben hat az egyes telematikai alkalmazások hazai adaptálására. Minden bizonnyal jelentős számban lesznek mindhárom forgatókönyv szerint végbemenő, fejlődés során csaknem azonos fejlettségi, elterjedtségi szintre emelkedő telematikai alkalmazások, és remélhető, hogy a ma ismert lehetőségek kisebb hányadának terjedését fékezi az általános feltételek negatív alakulásának hatása.

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT -1-


Telematikai technológiák – telematikai alkalmazások A közlekedés - telematika fejlődésének technológiai nézőpontból történő prognosztizálásához legcélszerűbb a technológia alapjaiból kiindulóan áttekinteni a jövőt meghatározó, ma perspektivikusnak ítélt termékeket illetve eljárásokat, még tovább, az ebből épülő rendszerelemeket, illetve rendszerek struktúrákat. A teljességre törekvés nélkül az alábbiak szerint lehet felsorolni és osztályozni azokat az információ és távközlés technológiákat, kutatás-fejlesztés alatt álló, illetve a közelmúltban implementációs szakaszba került eljárásokat, termékeket amelyek meghatározóak a telematika fejlődésére: Képfeldolgozás:

képfelismerés képfeldolgozás optikai folyamat analízis sztereo látásmód és eszközei (3D) tömörítés MPEG-2 MPEG-4

Hangfeldolgozás:

beszédszintézis beszédfelismerés digitális tömörítés

Érzékelés:

CCD kamerák GPS infravörös technológia milliméteres radar technika optikai szenzorok sáv-jelzők térérzékelés

Számítástechnika:

agens technológia analízis technológia fuzzy módszerek hibatűrő számítógépek, beágyazott elemek kódolási eljárások (tikosítás) mesterséges intelligencia neuron technológia párhuzamos számítógép technológia szimulációs módszerek

Távközlés:

ATM technológia keskenysávú kommunikáció kétirányú kommunikációs technológiák mikrohullámú technológia mobil kommunikáció



műholdas kommunikáció nagy megbízhatóságú, elosztott hálózatok technológiája zajcsökkentés Az érzékelés, a képfeldolgozás, a számítástechnika és a távközlés önállóan és egymás eredményeit felhasználva a következő, a közlekedéstelematika számára fontos technologizált termékeket illetve eljárásokat adja: agens szoftverek általános útvonal kereső, optimalizáló szoftverek érintés érzékeny képernyők, kioszkok folyékony kristály és plazma képernyők változtatható jelzésképű panelek jármű (rendszám) azonosító berendezések járművezető hitelesítés intelligens kártyák (smart cards) keskenysávú irányított antennás berendezések ATM eszközök CCTV átviteli eszközök optikai adatátviteli eszközök rádió kommunikációs eszközök rádió és infravörös irányított nyalábok vezeték nélküli egyéb átviteli eszközök akadály érzékelés követési távolság érzékelés pozíció meghatározás sáv elhagyás megelőzés autópálya jelzéseszközök forgalomirányító berendezések járművezetést segítő eszközök járműpark felügyelő rendszerek követő rendszerek segélyhívó rendszerek út monitorozó berendezések A felsorolt technológiákból a jelzett eszközök felhasználásával szervezett rendszerek már komplex közlekedés irányítási problémák kezelésére adnak lehetőséget: eljutási információs rendszer járművezető integrált információs rendszere közlekedéshez kapcsolódó információs rendszer (meteorológia)



áruszállítási logisztikai rendszer baleset/katasztrófa információs rendszer közlekedési folyamat felügyelő rendszer megkülönböztetett járművek közlekedését segítő rendszer intermodális szállítási rendszer parkolás felügyeleti rendszer tömegközlekedés irányítási rendszer jármű – jármű kommunikációs rendszer központ – központ kommunikációs rendszer multimédia kommunikációs hálózat út – jármű kommunikációs rendszer automatikus veszélyhelyzet jelző rendszer bűnelkövetés megelőzés járművezetést segítő rendszer riasztó rendszer elektronikus díjfizetési rendszer



Telematikai alkalmazások és szolgáltatások a közlekedésben A fent bemutatott, új technológiákra épülő eszközök, berendezések és rendszerek a közlekedés minden alágazatában alkalmazást nyernek. A fejlődés folyamán az eredmények önálló ütemben, sok esetben koordinálatlanul keletkeztek, de az Európai Unió 1998-ban befejeződött IV. Kutatási Keretprogramjában a közlekedés telematika már átfogó jellegű koordináció alá esett. Ennek megfelelően, ma az egyik kiindulásul vehető, áttekintésre alkalmas rendszer struktúrát a IV. Keretprogram alapján lehet kialakítani. Hozzáférhető még egy sok szempontból hasonló észak-amerikai (ITS/IVHS) és egy japán (VERTIS) rendszer struktúra is, de földrajzi elhelyezkedésünk és az alágazatok teljesítmény megoszlásának hasonlóságai miatt az EU keretprogram struktúráját célszerű a hazai fejlődés prognosztizáláshoz választani. Sajátossága ennek a tárgyalásmódnak, hogy a városi közlekedés telematikai szolgáltatásai nem jelennek meg önállóan, csak az alágazati formán keresztül. Ennek vannak rendszerbeli előnyei is, például a közúti forgalom belterületi és külterületi szakaszának egységes kezelésében, továbbá az elővárosi és a helyközi vasúti forgalom kapacitásainak, a forgalmi áramlatainak harmonikus tervezésében. Az előbbiekben bemutatott közlekedés telematikai rendszerek az alágazatok területén a következő tevékenységek, illetve szolgáltatások mentén rendeződnek. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Telematikai szolgáltatások utazóknak, utasoknak ♦ Intermodális utazás tervezés ♦ Utazó támogatás Ø integrált információs, helyfoglaló és fizető rendszer Ø ember/gép interfész (érintőképernyő) Ø készpénzmentes fizetőeszköz Ø segélyhívók Ø csomagkezelés Telematikai szolgáltatások az áruszállításban ♦ Árukövető rendszerek ♦ Integrált irányítási rendszerek (menetrend, elosztás, rendelkezés, jármű és áru menedzsment) ♦ Logisztikai központ szolgáltatások ♦ Városi áruelosztási rendszerek



Hálózatmenedzsment, operáció és felügyelet ♦ Intermodális közlekedés szervezés Ø speciális kommunikációs szabványok GIS alapon intermodális célra Ø rövid határidős operációk (revizók, korrekciók) Ø igény menedzsment Ø modellezés és szimuláció ♦ Közúti forgalomszervezés és irányítás Ø baleset menedzsment Ø hálózat menedzsment GIS-sel v időjárás v útállapot v városkörnyéki információk v torlódások v környezetvédelem v jármű pooling/sharing Ø helyi és csomóponti felügyelet Ø multi-központos forgalom menedzsment Ø elektronikus díjfizetés Ø légszennyezés ellenőrzés Járműpark üzemeltetés ♦ Igény szerinti szállítási rendszerek Ø ritkán lakott területek Ø háztól – házig Ø jármű - pool Ø közbenső rendszerek (hézag az egyéni és a hagyományos menetrendszerű tömegközlekedés között) Ø tömegközlekedési modellek járműpark menedzsment Ø kapcsolt közlekedés (egyéni – tömeg) jármű felügyelet ♦ Fedélzeti ellenőrző és információs rendszerek Ø útvonal ajánló térképi vagy egyéb jelzőrendszer ♦ Fedélzeti jármű és vezető felügyelet Ø éberség ellenőrzés Ø emisszió kontrol Ø környezet (hőmérséklet, szél, fényviszonyok) érzékelése Ø kiterjesztett látás Ø lopásvédelem Ø riasztás Ø ember – gép interface Ø automatikus járművezetés, v kooperatív vezetés



v ütközés megelőzés, sávtartás v ütközés elkerülés és automata vezetés ♦ Jármű-kontroll rendszerek automatizált autópálya

VASÚTI KÖZLEKEDÉS ♦ Jármű felügyeleti rendszer (ERTMS/ETCS) Ø forgalom menedzsment Ø jármű felügyelet Ø biztosító berendezés ♦ Vonat rádiós kommunikáció ♦ Utas-áramlás monitorozás ♦ Földi kommunikáció ♦ Járműpark menedzsment Ø multi –operátor szolgáltatások (határon-túli) Ø jármű felügyelet v ember –gép interfész v szabványos adat és kommunikációs protokollok a fedélzeti eszközökhöz v vonat hely és sebesség meghatározás BELVÍZI KÖZLEKEDÉS ♦ Vízijármű forgalmi szolgáltatások Ø járművezetési jogosultság táv-ellenőrzése Ø jármű manőver információk Ø automatikus jármű azonosítás Ø automatikus vontatmány azonosítás ♦ Környezetvédelmi és forgalmi információk Ø veszélyes áruk Ø baleset megelőzés Ø kárcsökkentés ♦ Hajó-hajó és hajó-part kommunikációs rendszerek nyelvi problémák megoldásának informatikai támogatása



♦ Járműpark menedzsment Ø jármű operációs döntés támogatás Ø jármű felügyelet v hajó – part kommunikáció műszaki és humán segély kereskedelmi hajózási információ vészhelyzet v rádiós navigáció v fedélzeti adatintegráció LÉGI KÖZLEKEDÉS ♦ Repülőtéri földi mozgás menedzsmentje Ø repülőtéri gurulási útmutató és ellenőrzési rendszer Ø repülőtéri forgalomirányítási döntés támogató rendszerek Ø irányítótorony rendszer felügyelet ♦ Légiforgalom menedzsment Ø moduláris szoftver – rendszer architektúra Ø multiszenzor alapú légiforgalom menedzsment környezet Ø navigációs és területi forgalom felügyelő támogató rendszerek Ø forgalom kezelés kapacitás növelő eszközök ♦ Műholdas kommunikáció, navigáció és megfigyelés Ø űrbázisú kommunikáció Ø területi megfigyelő rendszerek és adatfeldolgozásuk Ø GNSS – I támogatás (GPS, GLONASS, INMARSAT III.) Ø GNSS – II. (polgári nemzetközi navigációs rendszer) Ø integrált sok-forrású időjárás előrejelzés ♦ Járműpark üzemeltetés járműfenntartás, karbantartás telematikája ♦ Jármű kontroll rendszerek Ø szenzor integráció, adatkommunikációs ember – gép interfészek Ø navigációs és útvonal ajánló rendszerek integrációja



Hol tartunk ma Magyarországon? A kutatás – fejlesztés általános helyzetének szindrómái felismerhetők a hazai közlekedés telematika eredményeiben is. Az eszköz és forráshiányos időszakban a fejlesztő személyi állomány jószerével csak adaptációs szintű munkára tud vállalkozni. A közlekedés állami ellátási kötelezettség alá eső részfeladatainak K+F finanszírozása még a hazai ágazati átlagok szintjét sem éri el, ha azt a K+F ráfordítások és az ágazat termelt GDP vonatkozásában vizsgáljuk. A közlekedés üzemére nehezedő adóterhek (fogyasztási adó) és környezetvédelmi célú befizetések további K+F források „kiszorítását” nem teszik lehetővé, így az EU keretprogramjához illő nagyságrendű telematikai alkalmazás illetve szolgáltatás fejlesztésre ezért sem kerülhetett sor. Segítő tényező azonban, hogy a fejlesztések egy kisebb hányada azonban nem eszközigényes, így egyes területeken vannak eredményeink. A közúti közlekedés és a városi közlekedés területén megindult a műholdas helymeghatározásra (DGPS) és mobil telefon (GSM) szolgáltatásra épülő járműkövetési szolgáltatás. A differencia adatok eljuttatása a GPS vevőkhöz a kereskedelmi műsorszolgáltató rádióhálózaton történik (analóg FM), és a szolgáltatás elsődlegesen a járműlopások felderítésére irányul. Hasonló technológiai alapokon járműpark menedzsment szolgáltatás is létezik. A rendszer digitalizált térképi alapokon át kommunikál a felhasználóval, aki a mai szinten egy diszpécser. Digitalizált várostérképen a DGPS pontosságát tekintve (mozgás közben 1-2 méter) a szolgáltatás járműbe telepített LCD-s hordozható számítógépen elvileg navigációra is használható. Kidolgozásra került egy útvonal kiválasztó rendszer is, amely az országos közutakra vonatkozóan nyújt útvonal tervet, a statikus jellegű adatokon kívül útelzárásokra, útépítésre, és jelentősebb torlódásokra tekintettel szolgáltat a rendszer útvonaltervet, kalkulációkkal kiegészítve. A rendszer csak fix telepített helyeken, határállomásokon férhető hozzá, azonban alapjait jelenti egy dinamikus útvonal ajánló szolgáltatás megteremtésének, akár az Interneten keresztül is. Hasonló rendszer és szolgáltatás létezik Budapest önkormányzati úthálózatára is. Hazai fejlesztési munkákat nem, viszont jelentős adaptációs tevékenységet tartalmaz a kereskedelmi forgalomba hozott műholdas jármű kommunikációs rendszerek szolgáltatásainak beépítése a fuvarozó vállalkozások belső informatikai – távközlési rendszerébe, amelyre néhány cégnél már sor került. Elérhetők, előfizethetők az EUTELTRACS, NITSAT és INMARSAT szolgáltatásai, amelyek részben a jármű helyének meghatározása (vagyonvédelmi célzattal is), részben a járművezető ellenőrzésének (kötelező pihenőidő), részben a kétirányú kommunikációnak az eszközeit és szolgáltatásait biztosítják, bár ez utóbbi funkciót a GSM telefonok roamingja olcsóbban, egyszerűbben valósítja meg. A közúti forgalom részvevőinek széleskörű, de terület orientált tájékoztatására kísérleti rendszerek üzemelnek az EU egyes régióiban az RDS – TMC –n keresztül. A hazai kereskedelmi FM adások műsora mellett az RDS is sugárzásra kerül (ez tartalmazza a rádió állomás nevét), de a közlekedési információk tényleges sugárzása nem kezdődött meg, pedig egyes felmérések szerint az utóbbi két évben eladott autórádiók 30 %-a lenne alkalmas az adások vételére.



Jelentős mennyiségű információ halmozódott fel az országos közúthálózat kezelőinél, és az automatikus forgalomszámlálás, dinamikus tengelynyomás mérés, egyes kritikus forgalmi helyek real-time megfigyelése napi gyakorlattá vált. A pillanatnyi információk birtokában történő információszolgáltatásra irányuló fejlesztések megindultak, a multimédia eszköztár és az Internet lehetőségeire építve, utazás előtti aktuális információkat adva a főváros illetve az országos utak, elsődlegesen az autópályák használóinak. Az autópálya korszerűsítések és az új szakaszok építése során az informatikai adatátviteli infrastruktúrán és az automatikus forgalomszámláló berendezések telepítésén túl a megfigyelő kamerák és meteorológiai adatok mérőhelyei is felállításra kerülnek. A kamera rendszer a főváros fontosabb csomópontjainak forgalmát régóta segíti irányítani, és a tömegközlekedés forgalmának segítése is biztosítható különféle jelzésvezérlő eszközök alkalmazásával. A vasúti közlekedésben a nemzetközi telematikai fejlesztések élvonalához kapcsolódóan egy projekt folyik, amely a 160 km-es sebességre alkalmas Bécs – Budapest vonal osztrák határhoz közeli rövidebb szakaszán az EU IV. Kutatási Keretprogramjának projektjét képező jármű felügyeleti rendszer (ERTMS/ETCS) kísérleti üzemét valósítja meg. Ennek céljai a forgalom menedzsment korszerűsítése, a jármű felügyelet és biztosító berendezések fejlesztése. A probléma megoldása a nemzeti vasúti infrastruktúráknak a nemzetközi forgalom és szállítás számára nyitottá tételének céljából fontos, és az eltérő kommunikációs hálózatok, módok, a vonatbefolyásoló eszközök és a biztosító berendezések egységesítésére keres utat. Az utasok tájékoztatási rendszerének új fejezete is megkezdettnek mondható az Interneten publikált vasúti menetrend szolgáltatás megindításával, amely útvonal ajánlásokat nyújt és felvázolja a jegyeladás korszerűsítésének lehetőségét is. A belvízi közlekedésben is megkezdődött egy telematikai rendszernek a kiépítése, amely elsődlegesen az informatika eszközeivel szolgálja ki a hatóságok (közlekedési felügyelet, vízi rendőrség, határőrség) és a hajózó személyzet adat és információ igényét közös használatú adatbázisok és szabványos elektronikus adatcsere (EDI) megoldások alkalmazásával. A rendszer a belvízi veszélyes áruszállítások előjelzésére, a vízi közlekedéshez fűződő engedélyek kérésére kiadására alkalmas. A légiközlekedésben, elsősorban a nemzetközi légiforgalomban, erős szabványosítási (ICAO), és általános, egységes követelmény rendszer kialakítási törekvések vannak, amelyek a fokozott biztonsági igények indokolnak. A légi irányítás EUROCONTROL nevű komplex telematikai rendszerének átvételi kötelezettsége, továbbá a járműgyártók által beépített forgalmi és műszaki – karbantartási célú fedélzeti és fedélzeti – földi telematikai rendszereinek üzemeltetése hárul a légiforgalom szervezeteire. A megfelelőségi kötelezettségek teljesítése a fejlesztő munka igényét visszaszorítja, azonban a világszínvonalú telematikai alkalmazások üzembevételének folyamatát eddig is segítette, és a jövőben is segíti.

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 10 -


Tendenciák a világban, az Európai Unióban Fejlődés a közlekedés telematikát érintő területeken Ebben a fejezetben a telematika technológiai alapjait bemutató rész szerkezetére épülve, rendszer illetve szolgáltatás szinten kerül felvázolásra a jövőkép, és lehetséges alakulásának irányaira, tekintettel a ma világszinvonalú eredményekre. Először a telematikai fejlődés szempontjából műszaki – technológiai, bizonyos szempontból jogi háttérnek számító tényezőket érdemes áttekinteni, mert ezek kidolgozásának, alkalmazásba vételének sikere közvetlen módon hat vissza a telematikára. Adatbázisok A személy és áruszállítás tervezése, szervezése, működtetése és felügyelete a gazdaságossági, környezetvédelmi és élet és vagyonbiztonsági okokból f igényli minden fontos adat gyűjtését, feldolgozását, és fokozottan az adatbázisok összekapcsolását. A közlekedés monitorozása, a közúti járművek rendszámainak ellenőrzése, a kártyás fizetések regisztrálása a személyek mozgásának követhetőségéhez vezet amit a jogrend általában a személyiség védelméhez fűződő adatvédelmi okokból nem engedélyez. Hasonló problémát jelent a cellás mobil telefonok (GSM) használata is, amely a telefon használójának mozgását – bizonyos távolságtartományon belül – követhetővé teszi. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem egyes várakozások szerint fő hajtóerejévé válhat a nagy összekapcsolt adatbázisok engedélyezésének, illetve a monitoring rendszerek létesítésének., az átlagembert védő jogi garanciák megteremtésének. Európai Uniós tagállam fővárosának egyes részeit már ma is gépjármű rendszámokat, arcokat felismerő számítógépekkel, adatbázisokkal összekapcsolt TV-kamerás rendszerrel ellenőrzik a biztonsági szervek – a személyes adatok védelmének megsértése nélkül. Más országokban jelentős polgári ellenállás, politikai tiltakozás áll az ilyen rendszerek felállításával szemben. A nagy forgalomirányító és információs központok közötti adatcsere alapja egy adat definíció tár kell legyen, ami ma még regionális méretekben is csak ritkán létezik, európaiban egyáltalán nem. Szervezeti kérdések Egy szervezetfejlesztési keretmunkának kell megvalósulnia az egyes alágazatokban, amely létrehozza azokat a szervezeteket, amelyek a közlekedés nemzetközi jellegéből eredő funkcióknak megfelelő feladatokat ellátja, az igényelt adatokat szolgáltatja, illetve fogadja. Ez alól részben mentesülnek a városi közlekedés szervezetei az önállóság okán, de ellenpélda lehet, hogy akészpénz nélküli fizetési rendszerekben egyszerűen ésszerűtlen az önálló út keresése.



Adatcsere A szabványosított adatcsere eljárások és a harmonizált adattartalom kialakításának sikere a telematikai rendszerek informatikai alapjainak biztosságát teremtik meg. A jelenleg folyó munkák hatalmas mennyiségű feladatra mutatnak rá, de az érdekazonosság felismerését biztatóan sikeres harmonizációs, szabványosítási munkák követik. Az adatcsere szabványosítás egyik példája lehet az ALERT protokol kidolgozása, amely az EU területén egyre terjedő módon kerül alkalmazásra a közúti veszélyhelyek előrejelzésére a járművezetők számára – elsősorban ma még az RDS – TMC útján. Továbbfejlesztett változata az ALERT PLUS széleskörű szabványos információ átadást céloz meg a kereskedelmi, parkolási és városközeli információk terén.

Kommunikáció A problémakör súlypontját a mobil adatátvitel megfelelő megoldása jelenti, különös tekintettel a közúti forgalom nagy számú résztvevőjére, a mozgás sebességére. A rövid távú egy és kétirányú mobil kommunikációra a mikrohullámú és az infravörös eszközök körében várható elterjedt megoldás. Megjelentek új szolgáltatások, mint a közlekedés számára is fontos Digital Audio Broadcasting (DAB) és a Digital Video Broadcasting (DVB) amely része lesz egy kialakuló Vehicle Information Communication System (VICS) –nek. A SONY cég digitális technológiája megvalósítja már a közlekedés számára is ezeket a szolgáltatásokat, és törekvések vannak Pán-európai szabványok megalkotására is. Létezik az IEEE amerikai szabványosító szervezetnek az 1394 sz. szabványa digitális audiovizuális eszközök közötti interaktív kommunikációra is.

A felelősség kérdései A publikus adatokhoz történő hozzáférés joga, a bizalmas adatok védelme védelme, az adatok tulajdonjoga, az adatok forgalmazása harmadik fél számára már megoldásra váró problémaként megjelent az adatbázisok ügyének jelzésekor. Még tovább vizsgálva kérdést – figyelemmel a digitális aláírások és az intelligens kártyák elterjedése, elfogadása körüli jogvitákra – a közlekedés jogokat szerző és fizetési kötelezettségekkel terhelt résztvevőinek hitelesítési eljárásaira is kell racionális megoldást találni. A világszerte elfogadott bankkártyák és az elektronikus pénztárcák gondjainak megoldása elősegíti a közlekedés telematika fejlődését. A közlekedésbiztonság és a rendvédelem, továbbá az idegen járművel közlekedés esetén a költségvállaló személyének azonosítása is igényli a járművezető azonosítását, szélső esetben a szolgáltatásból történő kizárásának érvényesíthetősége érdekében is.



Időjárás előrejelzés A közlekedés jellegéből eredően alágazatonként eltérő mértékben, de alapjában véve időjárásfüggő. A mai meteorológiai műholdas távérzékelésre, földi radarállomások és más mérhető paraméterek információira támaszkodó előrejelző rendszer világméretekben és helyi viszonyok között is létezik. Azonban minél kisebb területre, minél előbbre – vagy pontosabban – kell előjelezni az időjárás paramétereit annál rosszabb az eredmény. Az adatgyűjtésen kívül számítási kapacitási probléma is húzódik a háttérben. Nyílt rendszer architektúra Alapvető kérdés, hogy gyártófüggetlen szabványok alapján épüljenek a rendszerelemek, mert a felhasználó érdekeit a termékek és szolgáltatások választékában, áraiban az interoperabilitás szolgálja. Digitális térképek Néhány digitális térképgyártó cég – eltérő szabványokkal – jelentős földrajzi területek lefedésével előállította a telematikai alkalmazásokhoz illő pontosságú térképeit. (Jelentős hazai tapasztalatok állnak e munka kapcsán rendelkezésünkre a digitalizálás terén) A GDF formátum szabvánnyá emelése és véglegesítése megteremti e munka perspektivikus alapjait. A szabványok kidolgozása és széleskörű alkalmazása mellett az egységes elvű, mesterséges zavaroktól mentes helymeghatározó rendszer létrehozása is szükséges, ami közlekedésbiztonsági okokból garantáltan szünet, üzemzavar nélkül kell működjön. Az USA Védelmi minisztériuma által üzemeltetett rendszerhez hasonló Európai Rádió Navigációs Rendszer létrehozása szerepel az EU terveiben. Mobil telefónia A GSM szolgáltatás rendkívül gyorsan épült össze a közlekedéssel minden területen. A sűrűn cellázott területeken helymeghatározásra irányuló fejlesztések is folynak. További gyors fejlődés elé tekintenek a mobil segélyhívó rendszerek, kidolgozás alatt áll Global Automotive Telematics Standard. Fokozottan előtérbe kerül a beszédcélú telefonhasználat mellett az adatátviteli igény. A ma elterjedt GSM szabványú készülékek 9600 b/s-os szerény ezirányú képességei messze vannak a mobil számítógépeken Internet típusú kapcsolattal elérhető multimédiás alkalmazások igényeitől. A kidolgozás alatt álló Wireless Application Protocol Internet szerű GSM szervizt céloz meg. A problémát jelzi, hogy Japánban mobil szabványok harmadik generációja kerül alkalmazásra, az Universale Mobile Telecommunications Service, és külön utat jár Észak –Amerika is a Code Division Multiple Access szabvány alkalmazásával. Nem sokkal egységesebb a kép a műholdas telekommunikációban sem. A Motorola Iridium rendszere már szolgáltat, rövidesen indul még három szolgáltatás a Boeing féle Ellipso, a Bill Gates Teledisc-je és a Loral cég Globalstar rendszere, amely mind gyártóspecifikus. Elsősorban a forgalmi szolgáltatók számára jelenthet megoldást a TransEurepean Trunked Radio (TETRA) nevű beindítás alatt álló digitális rádió telefon szolgáltatás, amely a csoportos kommunikációt, a bázisállomás nélküli rálátásos



kommunikációt is támogatja. A GSM megfelelőbb beszédcélra, a TETRA 64 Kb/s mellett az adatátvitelre jobb. Van esélye világszabvánnyá lenni.

Biztonsági követelmények A kidolgozott telematikai alkalmazások rendszerinek és eszközeinek megbízhatóságát, funkcióinak biztonságos teljesítését típus engedélyekkel igazolni szükséges. Ehhez általában ma még nincs meg az akkreditált szervezeti háttér. A biztonság követelményeinek egyik kényes pontja az információ bevitel a járművezető számára, az ember – gép interfész kérdése. A nagyfelbontású háttér világításos LCD képernyő, a szintetizált beszédhang mellett a repüléstechnikában már kidolgozott szélvédőre vetített információ átadási mód alkalmazására is van példa. Mindemellett a legmegfelelőbb az az út, ahol az információ nagy része feldolgozás után az ember minimális igénybevételével automatizmusok útján kerül hasznosításra.

Fejlődés a közlekedés telematikai szolgáltatásokban A közlekedés telematikai szolgáltatásaiban minden alágazatot érintő fejlődést tapasztalhatunk. A fejlődés dinamikája rendkívül magas, amelyet a technológia alapok az informatika és a távközlés szerepe magyaráz meg. A telematikai fejlődés egyik fő területe a zsúfoltsággal, környezeti károkkal és sérüléses balesetekkel terhelt közúti közlekedés, amelynek rendkívüli számosságú résztvevője (egy – egy frekventált régióban millió jármű/nap) a technológiai alapokon túl még a közszféra és magánszféra intenzív kooperációját is igényli, ezzel politikai fontosságúvá teszi a kérdés megoldását. A szolgáltatások fejlődése áttekintésének fókusza ezért a közúti közlekedésre mutat, de lehetőség szerint a más alágazatok feladatainak, lehetőségeinek bemutatására is kitekint ez a fejezet.

Forgalomirányítás, igény menedzsment A szolgáltatások fejlődése jelentős segítséget ad az úthálózat forgalmának irányításához, a nagyforgalmú és torlódás keletkezése szempontjából érzékeny szakaszok terhelésének befolyásolásához. Ehhez a mainál bővebb eszköztár fog rendelkezésre állni mint a forgalom irányító személyzet oldaláról (változtatható közúti jelzések, forgalom adaptív automatikus szabályozás) mind a forgalom résztvevőinek informáltsága oldaláról. Természetesen a hálózati szempontú tervezés, fenntartási munkák ütemezése és forgalom menedzsment intermodális szolgáltatások bő választéka mellett hatékonyabbá válik az ágazatok közötti munkamegosztás szempontjából is. Nagyságrendjében másodpercekben válik mérhetővé a közlekedés folyamatosságát zavaró események és a reakció cselekvések válaszideje közötti intervallum. A fejlődés szempontjából perspektivikus szolgáltatások a következők.



Forgalmi információk az irányítás számára Az alapvetőnek számító információk köre jelentősen bővül a hálózati csomópontok és egyes keresztmetszetek valósidejű forgalmi adataival, beleértve a forgalmi részvevők esetleges útvonal tervének információit is. A befolyásolás elsődleges eszközei a változtatható jelzésképű táblák és az RDS-TMC-n, a következő évtizedekben DAB-on, DVB-n szétsugárzott útvonal ajánló fedélzeti eszközök tartalmát aktualizáló információk a járművezető számára. A forgalomirányítás másik fejlődő területe a vasúti közlekedés, ahol megemlítendő a SIEMENS GSM-R rendszere, amely egy digitális mobil rádiótelefon hálózat a svéd vasút számára, biztonsági okokból elkülönített frekvencia spektrum alkalmazásával. Az Advanced Speech Call Items nevű rendszer előszelektál, és csoport-hívást (vészhelyzet) is kezel. Az ETCS-ben is GSM-R viszi át a biztosítóberendezések információit, már 29 európai vasúttársaság döntött a bevezetéséről.

Zavar és segélynyújtás menedzsment A forgalomirányítás egyik speciális funkciója, amely műszaki hiba miatt leálló jármű, vagy anyagi kárral, személyi sérüléssel, tűzzel, veszélyes áru károsodással kapcsolatos torlódások mérséklése érdekében, pontos információk birtokában számítógéppel támogatott döntéstámogató rendszerrel tud intézkedni a leggyorsabb műszaki mentés kirendelésétől a katasztrófa elhárító szervezet riasztásáig terjedően. A Motorola és BMW Észak Amerikára kiterjedő Stand Alone Emergency Phone (GPS + GSM) rendszert üzemeltet, 24 órás útmenti műszaki segély, segélykérés fogadó szolgáltatással, amelynek része például a táv ajtónyitás, lopott jármű keresése. A francia COFIROUTE DIVA rendszerének célja a megállt járművek azonnali kamerás érzékelésére. Ugyanezen autópálya üzemeltető egy másik szakaszon a Dassault cég radar technológiáját, az ARMADA rendszert nem mozgó járművek detektálására. A Renault cég rendszere gombnyomásra SMS üzenetet továbbít GSM-en egy központba és vissza, illetve automatikus baleset jelzést küld (légzsák kibomlása) a pozíció megadással a segélynyújtó központba. A német autóklub, az ADAC egy GSM + GPS berendezést ajánl kevesebb mint 1000 DM-ért navigáció, műszaki mentés, baleset jelzésének céljaira.

A közlekedési igények menedzsmentje A fenntartható fejlődés és a mobilitás növelésének (néha már megőrzésének) problémája a közlekedés gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontú egységes tervezésében és menedzselésében kezelhető. A forgalmi koncentrálódások levezetése a kapacitás növeléssel nem oldhatók meg minden esetben, így a forgalmi igények mérséklésének lehetőségei fokozottan előtérbe kerülnek. Ennek általános lehetősége a fogyasztási struktúra eltolása a nem KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 15 -


anyagi természetű javak irányába, speciálisan a közlekedés telematika eszköztárával útvonal optimalizálással, és a túlterhelt területekre történő utazás elhalasztásával lehet az igényeket befolyásolni. A közlekedési rend fenntartása A forgalom folyamatosságának megzavarása nem ritkán véletlen vagy szándékos emberi mulasztás következménye. A bonyolult szerkezetű autópálya csomópontokon gyakran előfordul a forgalommal szemben történő ráhajtás, és a megengedett sebességhatár túllépése is gyakori baleseti ok.. A közeljövőben a balesetek szempontjából frekventált szakaszokon, a következő évtizedekben az útszakaszok teljes hosszára kiterjedő ellenőrzési rendszerek kiépülése várható. Ennek feltételei a korábbi részben említett személyiségi jogok védelmére vonatkozó áltatlános jogi szabályok és az útfenntart felé az erkölcsi – anyagi kárfelelősség emelt szintű követelményrendszerének kidolgozása szükséges. Az úthasználati díj ellenértékében nyújtott szolgáltatásba vitathatatlanul beletartozik a közlekedésbiztonság is, a szabálysértők által okozott zavarok, károk mérséklésének minden lehetősége, akár a kitiltás az adott szolgáltatásból. Forgalmi és utazási információ szolgáltatások Az utazás előtti tájékozódás, útvonalterv és időterv készítés a kapcsolódó helyfoglalásokkal (jármű, parkolóhely, szállás, rendezvény) rendkívül hasznos az utazók számára, de igen fontos a közlekedési hálózat menedzsmentje számára is forgalom tervezéséhez, irányításához. Ma még nem nagyon létező lehetőséget fog biztosítani az ilyen komplex rendszer a intermodális utazás és szállítás tervezéshez, a járművek osztott használatához. Ez utóbbit támogatandó már ma is több kísérleti rendszer létezik, elsősorban az 1,2 – 1,4 fő közötti átlagos személygépkocsi kihasználtság javítására. Utazás előtti információk Az ide sorolható szolgáltatások a közlekedés részvevői számára segítik kiválasztani az optimális útvonalat és az optimális indulási időpontot és közlekedési módot. A rendszerek ki fognak terjedni az utazás, szállítás célállomásának érkezési – fogadási feltételeinek előrejelzésére, esetleges foglalások megtételére is. Az alágazati menetrendek összehangolt struktúrában történő informatikai feldolgozása összetett kereséseket, alágazatok közötti optimális tervezést tesz lehetővé.



Utazás alatti információk A cél a járműbe épített fedélzeti eszközök útján az induláshoz viszonyítottan kedvezően vagy kedvezőtlenül megváltozott viszonyok jelzése, illetve azonnali ajánlások közlése az utazóval. Ennek technológiája közeli jövőben az RDSTMC, de Európai Unió szerte rohamosan bővülnek a digitális szolgáltatások. Napjainkban az Unióban 11 tagállam továbbá négy partner magáncég csatlakozott az RDS-TMC Memorandum of Understanding-hez, a közlekedési üzenetek között az ALERT funkcióval. Ez utóbbi egy közös kódrendszeren keresztül sajátnyelvű információkat biztosít beszédszintetizátoron, vagy LCD panelen át a járművezetőnek.. Az Autoroute az első dedikált autópálya FM rádió Franciaországban. A DAB belépésével tendenciájában megfigyelhető az RDS átmenete a DABba. DAB szolgáltatás indult már Berlin környékén, Svéd Nemzeti Rádió sugárzásában. Kidolgozásra került a Multimedia Environment for MOblies (MEMO) eljárás is, amely információt ad ad GSM-en és kap a DAB-on keresztül. Adatátvitel szempontjából a DAB 40-szer gyorsabb mint a modem.. Grundig cég DAB-on keresztül meteorologiai adatokat sugároz HTML formátumban, amely Internet böngésző szoftverrel járműben is felhasználható. Hasonló szolgáltatást indított a France Telelecom digitális tv adás mellett Internet site információkat sugároz időjárás kondíciók és forgalmi adatok tartalommal. Japánban a multimédia típusú szolgáltatás előfizetői köre a közúti forgalom résztvevői között 2001 –re tervezett 2 millióról 2010-ig 10 millióra nő várhatóan.

Utazási szolgáltatások információi A közismert „Yellow Pages” összeállításhoz hasonló, de elektronikus formátumban gyorsan és széles körben hozzáférhető adatbázis kiépítése már megkezdődött és a szolgáltatás gyors ütemű növekedésére lehet számítani. A feladat a hatalmas adatbázisban a keresett szolgáltatás leggyorsabb és legpontosabb megtalálásának biztosítására irányul.

Navigáció és útvonal ajánlás A navigáció a hajózás gyakorlatából kiteljesedően a közlekedés minden alágazatában a műholdas technológia irányába tart. A helymegadás gyorsasága és pontossága már ma is kielégíti az igényeltet. Törekvések érzékelhetők, hogy a katonai alkalmazásoktól független polgári GPS rendszerek épüljenek ki, zavarásmentes, 24 órás garantált biztonságú szolgáltatással. A fejlesztések végcélja a városi tájékozódásra is alkalmas elágazástól elágazásig navigáló a Geographic Data File (GDF/ISO TC204/WG3) szabvány. Az alagutakban, sűrűn beépült, műholdak rádiókapcsolata számára fedett helyeken autonóm KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 17 -


járműbe épített rendszerek (giroszkóp + odometer) számítják a pozíciót, amelyet az első adandó alkalommal szinkronizálnak a műholdas pozícióval. A rendszerek a ma terjedőben levő statikus információ tartalmú rendszerekről fejlődni fognak a dinamikus rendszerek felé, ami azt jelenti, hogy az adattartalom – elsősorban a forgalmi és időjárási adatok tekintetében – a jármű mozgása közben is rátöltődik a tárolt adatokra, így menet közben módosítások kiadására képes a fedélzeti eszköz. Az Európai Unióban az elkövetkezendő 10 évben 50 Md USD-re teszik navigációs szolgáltatásokban rejlő üzleti lehetőséget. Ma EU területén használható navigációs rendszerből 300-350 ezer db került eladásra, ez az adat 2000-re 1 millió, 2005-re 5 millió lesz várhatóan. A NavTech CD rendszerét, amely a kidolgozott Shared Acess Data Library szabvány alapján nyitottá vált 2000-re várhatóan 28 társaság használja CD formátum szabványaként. A Philips cég CARiN nevű rendszere a Európa mind több országában használható ( Be, Ne, Lux, D, CH, E 1998: I, A,UK, F, S, DM). A másik elterjedt digitális térképi alapra épülő rendszer a TeleAtlas a CEN TC 204 által elfogadott API-t ( alkalmazási interfészt) használja a térképi adatbázisokhoz. Ezáltal lehetséges pl. Points of Interests (POIs) turista információk ábrázolása, vagy folyamatos árukísérés GSM speciális kódokkal (drive, stop, park, emergency). A fejlődés ütemének érzékeltetéséül érdemes tudni, hogy Ausztrália lakosságának 80%-a digitalizált navigációs térképre vitt helyen él, és közlekedik Az USA-ban 2001-re 11-12 millió navigációs rendszer eladással terveznek, az ebből származó jövedelem 276-ról 1700 millió USD/év-re nő, Japánban 2000-ig 6 millió installált GPS-es berendezés lesz. A Daimler-Benz (debis) Ag DynAPS rendszere GPS + digitális térképi alapon navigációs rendszere a német piacon rövidesen forgalomba kerül. A (debis) Ag. 1997-től Tokióban üzemeltet Intelligent Traffic Guidance System-et, amelyben a bekapcsolt GSMtelefonok és a bázisállomás csatlakozások adataiból gyűjt forgalmi információs adatokat és RDS-TMC –n adja ki a közlekedők számára.

Elektronikus fizetési módok A közlekedési szolgáltatások „felhasználó fizet” elvű díjképzése és készpénz forgalom világméretű visszafogása fokozottan előtérbe tolja egy kényelmes, biztonságos fizetési módnak a kialakítását. A közlekedés sajátosságai miatt ez sok esetben a forgalom lassítása nélkül kell megvalósuljon. A technológiai alapok adottak, az érintéses leolvasással működő smart card-ok mellett léteznek a „proximity” típusú kártyák, amelyek kis közelségből képesek írást – olvasást végrehajtani a kártyán, és léteznek pár méteres távolságból, nagy sebességek mellett ugyanerre képes megoldások. A szabványok világméretekben formálódnak, de a Gemplus és Schlumberger már 80%-át lefedi szabványával a piacnak.



Elektronikus útpálya díj fizetés Az előző bekezdésben említett smart card-os megoldások kényelmes, kellő biztonsággal felhasználhatóak az útdíjak fizetésére. Az elektronikus pénztárca funkciót megvalósító egyszerű eszközöktől eltérő megoldás igénye elsősorban e területen jelentkezik a „kapun” történő nagysebességű áthaladás megvalósítása miatt. Az esetleges sikertelen leolvasás, vagy üres kártyával történő ráhajtás esetére nincs egységes gyakorlat, a jármű kisoroltatásától a rendszám üzembentartója hitelkeretének megterheléséig sokféle kezdeti megoldás van kipróbálás alatt világszerte. A CEN TC 278 –nak már van egy kidolgozott ajánlása a díjfizetést kezelő berendezésnek a fedélzeti elektronikai egységnek az együttes gyártására. Egyéb elektronikus fizetési lehetőségek Célszerű lenne az autópálya díj fizetésre szolgáló kártyát multifunkciós kártyaként használni, a közlekedés minden tipikus szituációjában. Ilyen például a tömegközlekedési jármű igénybevétele, a parkolás és esetleg a szervizszolgáltatás, üzemanyag vásárlás megfizetése. Tömegközlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások A tömegközlekedés vonzóvá tételének szándékával javítani kell a menetrendi információk utasokhoz történő eljuttatását, növelni kell a biztonságot, a kényelem és a vagyonvédelem színvonalát. Utazás közbeni információk A tömegközlekedési járművön utazó (vagy az arra várakozó) utas számára információt kell adni a jármű haladási helyéről (idegenforgalom), a következő megálló(k) elérési idejéről, az átszállási lehetőségekről. A ma részben létező szolgáltatások utastájékoztatás igénye szerinti egységesítése, az automatizált telematikai megoldások kidolgozása a jövő feladata. A vasúti közlekedésben figyelmet érdemel a BOSCH Digital Multimedia Broadcasting System megoldása, amely Frankfur és Saarbrücken között (212 km) a VT 611 nagyseb vonaton DMB adás tartalma kerül ki MPEG-2-vel egy nagyméretű plazma display-re. A műholdas adás tartalma közlekedési információk és tv műsor, folytonos vételt 27 kisebb sugárzó (alagutak 1,5 GHz) biztosítja.

Tömegközlekedés menedzsmentje Az igényekhez dinamikusan igazodó jármű és útvonal menedzsment szükséges a tömegközlekedés színvonalának javításához. Ehhez a diszpécser szolgálatnak informálódnia kell a más közlekedési módok helyzetéről, az utasáramlás várható KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 19 -


mértékéről, irányáról. Ennek automatizálása, érzékelése és feldolgozása új rendszerelemek kifejlesztését igényli. A közlekedés újkeletű problémája a vandalizmus és kriminalizálódás, amely ellen monitorozással, aktív megelőző jellegű tevékenységgel, a rendbontók utazásból kizárásával intézkedhet a menedzsment melletti biztonsági szolgálat. A tömegközlekedés egyéniesítése A városi közlekedésben kidolgozás alatt álló rendszerek keretében rugalmasan definiálható útvonal mentén közlekedtetett kisebb járműegységek tudják a személyi szükségletekhez szabott legjobb szolgáltatást biztosítani. Léteznek pilot megoldások, amelyek a városi egy – két személyes forgalomra alkalmas, kis méretű, könnyű jármű alkalmi kölcsönzésével próbálják a belterületek zsúfoltságát csökkenteni, és léteznek kísérleti rendszerek automatikusan vezetett kabin-rendszerű közlekedési hálózat kialakítására is. Az ilyen rendszerek a zsúfolt belvárosok gondjain tudna segíteni (kiegészítve a gyalogos zónákat) és a repülőterek megközelítésének problémáit oldja meg hatékonyan. Az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatások A termeléssel, kereskedelemmel összefüggésben két tendencia bontakozott ki. Egyrészt a „just in time” rendszerek a termelésből kizárták, illetve minimalizálták a raktári készletezést, másrészt a termelés – fogyasztás koncentrált helyszíneinek közelében logisztikai központok alakultak ki. Az integrált folyamatok erős informatikai hátteret, pontos jármű és árukövetést, folyamatos kommunikációt igényelnek a központok és a mobil egységek között. Járműpark menedzsment és árukövetés GPS technológiára épülő megoldások műholdas vagy földi mobil kommunikáció útján állandó kétirányú kapcsolatot képes teremteni a diszpécser központ és a jármű (vezető) között. A megoldások segélyhívást, vagyonvédelmet is biztosítanak. Az eljárások kiforrottak, az általános elterjesztésük a jövő feladata. 2000-re ECMT döntés várható a digitális tachográf kötelező bevezetése mellett, amely „fekete doboz”-ként rögzítené a járműmozgásokat, a járművezető cselekedeteit. Jármű üzemeltetés támogatása Az előzőekben említett kétirányú kommunikációs rendszer lehetővé teszi a repülésben már gyakorlattá vált műszaki üzemeltetési, illetve hibaelhárítási rendszer kiépítését más közlekedési ágakban is. Az időszakos szervizekre történő bevezénylés, az elhasználódó alkatrészekre, üzemanyagigényre történő figyelmeztetés költséghatékony és közlekedésbiztonsági szempontból is



támogatott megoldás. A rendszer fejlesztésben a járműgyártóké az elsődleges szerep. Fedélzeti biztonsági berendezések szolgáltatásai A repülésben és vasúti közlekedésben elterjedt járművezetőt ellenőrző rendszerek tapasztalatain kialakított a figyelemkoncentrációt, éberséget és az alkohol/drog hatásokat figyelő berendezések kapnak helyet a jövőben akár a személygépkocsikban is. A kereskedelmi járművek biztonsági rendszerei a rakományt is felügyelik, ennek hiteles biztosításával gyorsíthatók a nemzetközi határátlépések. Veszélyes áruszállítási rendszerek szolgáltatásai A veszélyes áruszállítás sok esetben időszakhoz, útvonalhoz kötött módon történi. Ennek GPS és térkép alapú monitorozása a fokozott kockázatot jelentő szállítmányok esetében ma is igényként fogalmazódik meg. Ki kell fejleszteni emellett egy olyan komplex rendszert, amely megelőzi együttesen fokozottan veszélyes anyagok szállítási útvonalainak találkozását alágazatok közötti vonatkozásaiban is. Esetleges baleset, műszaki meghibásodás esetén a probléma nagyságával arányos automatikus riasztást kell megvalósítani a következmények minimalizálására hivatott szervek, szervezetek irányába.

Intermodális szállítás és terminál menedzsment A nagy logisztikai központok rendszerint a közúti, vasúti és víziközlekedés (kikötők) találkozási helyein alakulnak ki, nagyvárosok közelében. A raktározás, átrakás és jármű üzem (parkolás, tisztítás, rakszerelés, konténer és cserefelépítmény kezelés) ilyen mértékű koncentrált elhelyezése nagyteljesítményű informatikai és kommunikációs hálózatot, aktív eszközöket, szoftvereket és adatbázisokat igényel. A technológia adott, a méretekkel arányosan növekvő kiépítési költségek csökkentése hatékonyabb integrált megoldásokkal azonban lehetséges. Fejlett járműbiztonsági rendszerek szolgáltatásai A közlekedés minden alágazatában dinamikusan fejlődő terület a járművezető segítése információkkal, beavatkozással, illetve repülésben kidolgozott robot rendszerekhez hasonló megoldás kialakításával. Az EU a közúti forgalomban megsérülő évi 40 000 személyt és összesen 5 millió balesetet radikálisan csökkenthetőnek véli a fejlett rendszerek terjedésének gyorsításával. Az első lépés speciális sávok, speciális járművek kidolgozása, az EU DG7 2010-re prognosztizálja ezt a szintet. Az általános automatizálás az EU programjában is későbbi fokozat. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 21 -


A feladat természeténél fogva előbbre járnak a feladat megoldásában a kötöttpályás jármű rendszerekben, de már néhány kilométeres szakaszon a közúti járművezetésre is létezik több kísérleti rendszer. Az USA –beli Adaptive Cruise Control rendszer, amely egy előre tekintő radar képfelismerése alapján egy gyors mikroprocesszorral állapítja meg a jármű akadályoztatottságát. 1998- ban Holland Közlekedési és Közmunka Minisztérium egy 6 kmes kísérleti útszakaszt építtetett Leiden, Hága és Rotterdam térségében az automatikus közúti járművezetési fejlesztések céljára. Az eddigi eredmények között megemlítendő még San -Diego közelében felépült 20 km hosszú, fejlesztési célokat szolgáló teljesen automatizált pálya is. A probléma megoldása hosszabb időtávon perspektivikus. Hosszirányú ütközés megelőzés A jármű haladási irányában szemben közlekedő (közeledő) akadály, jármű vagy gyalogos veszélyes közeledése esetén a rendszer figyelmeztet, esetleg aktívan beavatkozik a járművezetésbe. Hasonló megoldás szolgál a követési távolság betartására és a ráfutásos balesetek megelőzésére. Oldalirányú ütközés megelőzés Elsősorban figyelmetlen sávváltásból, sávelhagyásból adódó baleseteket lehet megelőzni a potenciális veszély (mellettünk elhaladni készülő jármű, útpadka felé sodródás) aktív jelzésével, közvetlen veszélyhelyzet esetén beavatkozással (lefékezéssel a kikerülendő jármű mögött tartva a járművet) Csomóponti ütközés megelőzés A csomóponti közlekedési rend felismerésével, a megkülönböztetett járművek elsőbbségének figyelembevételével a jármű fedélzeti eszköz átveszi a csomópont forgalom érzékelőinek jelzését és figyelmezteti a vezetőt, vagy fékezéssel elkerüli az ütközést. Ütközés megelőzés a kockázati tényezők alapján A rendszer a járművezető számára szolgáltat információkat a jármű környezetében végbemenő, kockázatokat jelentő helyzetekről, eseményekről. Ilyenek a nagy sebességgel közeledő (bármely, esetleg megkülönböztetett) jármű, a hirtelen sebességváltozások., irányváltások érzékelése, elsőbbségadásra utasító jelzések helyének megközelítése.



Hogyan alakul a közlekedés telematika jövője Magyarországon ? A kérdés megválaszolását számos bizonytalansági tényező nehezíti. Az informatika és a távközlés fejlődése napjainkban rendkívül dinamikus, új technológiák sora kerül gyors egymásutánban alkalmazásba vételre. A processzor teljesítmények duplázódására, és a chipek alkatrész-elem sűrűségének növekedési ütemére elég pontos trend számítások állnak rendelkezésre, az alkalmazások fejlődése azonban sok, egymástól is függő tényező eredőjeként alakul ki. Makroszintű megközelítés alapján a motorizációs foktól, a távközlési szolgáltatások bővülési ütemétől és az egy főre eső GDP mértékétől függő számítások léteznek a telematikai szolgáltatások prognosztizálásához. A rendelkezésre álló prognózisok azonban az egy főre jutó GDP tekintetében a legmagasabb szintet elérő 10 – 20 országra vonatkoznak, ahol a motorizációs szint és a telefon ellátottság és például az Internet használat is többszörös fajlagos értéket mutat, mint a magyarországi számok. Ez amiatt különösen érdekes jelen esetben, hogy a „skála” alján levő országok esetében a 10 – 15 évre előretekintő prognózisok készítői lényegesen nagyobb bizonytalansággal adják meg jövőképeiket, mint a gazdasági fejlettség magasabb fokán álló országok esetében teszik azt. A Magyarországra vonatkozó 10 –15 éves becslések a közúti jármű navigációs rendszerek, vagy a járműpark menedzsment rendszerek esetében 0-5% közötti penetrációval számolnak, ami az alacsony abszolút számok miatt igen magas relatív hibával kezelhető. A jelen tanulmány feladata, hogy egy hazai viszonyokra vonatkozó, 30 éves technológiai előretekintési programhoz szolgáltasson rész adatokat, ami az előbbiekben felvázolt helyzet miatt – extrapolációra alkalmas időszak hiányában – a tudománynak és technológiának ezen a területén talán kockázatosabb mint más területeken. Az alkalmazott technológiák tekintetében nyilvánvalóan érvényesülnek azok az elemek, amelyek a számítástechnikában a hálózati kommunikáció mennyiségi és minőségi növekedésével jellemezhetők, és a kliens-szerver korszak után ismét a nagy integráltságot és biztonságosabb környezetet adó nagygépes technológia előretörése várható Magyarországon is. Az elektronikus fizetési módok használatával rendkívüli módon megerősödik a hitelesség és a bizalmasság követelményrendszere és a szolgáltatások igénybevételével arányos fizetési módok alkalmazásának igénye. A távközlésben a beszédcélú infrastruktúra fejlődése a vezetékes és a vezeték nélküli hálózatok vonatkozásában egyaránt szoros konvergenciát mutat az adatátviteli célú rendszerekkel, és a felhasználó személye, illetve eszközei (pl. navigációs berendezés) tekintetében a teljes mobilitással, zavarmentes kommunikációval jellemezhető. Egyes informatikai, telematikai rendszerek használatba vétele, elterjedése a nemzetközi követelményrendszer formálódásának lesz következménye, mint például az intelligens chipkártyák forgalmának felfutása, a digitális tachográfok alkalmazása, vagy a légi és vasúti közlekedésbiztonságot szolgáló rendszerek átvétele, a nagyobb hányad azonban főképpen GDP függő lehet. Ennek megfelelően a TEP eddigi munkája keretében kidolgozott háromszintű forgatókönyv feltételeinek adaptálásával a közlekedés telematika lehetséges prognózisa az alábbi szerkezetben adható meg. A gazdaság korlátozott fejlődési üteme várhatóan különböző mértékben fékezi a közlekedésinformatika fejlődését az egyes részterületeken. A jövőképek felvázolásakor jól használható az egymásra épülés elve, másképpen fogalmazva az általános gazdasági fejlődés ütemének növekedése a közlekedés telematika vonatkozásában egy remélhető alapszintre KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS MUNKACSOPORT - 23 -


épülő, abba beágyazódó, illetve arra építkező újabb és újabb szolgáltatásokat jelent. Emiatt a fejlődés három üteméhez tartozó közlekedés telematikai fejlődés érzékeltetéséhez körvonalazni lehet egy „alapszintet”, amelyet a magasabb szintű – költségesebb – szolgáltatások a fejlődés ütemében egészítenek ki. A kiindulás a „Pesszimista változat” amelyben az elérhető telematikai fejlettségi szint – az előző fejezetekben ismertetett technológiai részletek ismétlése nélküli – ismertetését követően a kedvezőbb általános gazdasági fejlődés kihatásaként várható további addicionális szolgáltatások kerülnek megjelölésre. Mint az összkép is mutatja az alábbiakban, részben a nemzetközi rendszerbeli kényszerek következtében, részben az informatikai beruházások hatékonyságának következtében a közlekedés telematikának a lehetséges fejlődés jelentős szintjét kell elérni szerényebb általános gazdasági körülmények között is.

Szerény ütemű fejlődés, pesszimista változat Az itt ismertetett szolgáltatások, illetve rendszerek képviselik az „alapszintet”, amelyet lényegében a minőségi átlépés kezdetét jelenti az intelligens rendszerek felé. Közúti közlekedés A közúti közlekedés területén szerényebb költségek mellett is kiépíthető a forgalmi menedzsment, az útfenntartás és az utas-tájékoztatás rendszere, mivel ezek többé-kevésbé ugyanazon adat-gyűjtésnek, feldolgozásnak a folyamatára épülnek, csak az adatszolgáltatás differenciált, így a szolgáltatások gazdasági hatékonysága jó, azok ára megfizethető. A szolgáltatások tekintetében javulni fog az információk pontossága az időjárás, az útállapot, a torlódások, és a környezeti károk, veszélyelemek tekintetében, színvonalasabbá válik a baleset menedzsment. A hálózat menedzsment alapjává GIS és a GPS válik, de használata csak egyes szolgáltatók rendszerében válik általánossá, a közlekedés résztvevői tömegesen nem fognak rendelkezni a helymeghatározás berendezéseivel. Az elektronikus díjfizetés tekintetében viszont várhatóan teljesség mutatkozik, és a chipkártyás rendszerek, illetve az elektronikus pénztárca rendszerek a készpénzes fizetést kiszorítják. Ma jellemzően a magas összegű ki és befizetéseket támogatják a készpénzkímélő módszerek, az adózási szempontokon kívül a biztonság is támogatja ezt, a jövőben a kisösszegű pénzmozgások költsége fogja motiválni az áttérést az elektronikus módozatokra. Az utazóknak szóló telematikai szolgáltatások körében a multimodális utazás tervezés, az integrált információs, helyfoglaló és fizető rendszerek, a készpénzmentes fizetőeszközök használata és a segélyhívó rendszerek kiépülése ebben az esetben is remélhető.



A verseny és piacképesség megköveteli a telematikai szolgáltatások használatba vételét az áruszállításban is. Várható azonban, hogy az árukövető rendszerek, az integrált irányítási rendszerek (menetrend, elosztás, rendelkezés, jármű és áru menedzsment) elterjedése szerény mértékű lesz, és csak a költségek terhét elviselő, magasabb szállítási költségű áru és termékféleségek esetében jelenik meg. A logisztikai központ szolgáltatások és a városi áruelosztási rendszerek kialakulása a maguk informatikai rendszerével ismét szoros függést mutat a gazdaság helyzetével, így a főváros és a nyugati országrészek termelési centrumai körül lehet számolni kiépülésükkel. A járműpark üzemeltetés korszerű eszközei, mint fedélzeti ellenőrző és információs rendszerek várhatóan a tömeggyártás során olyan olcsóvá válnak, hogy teljesen integrálódnak a járműtechnikába, és minden forgalomba hozott járműnek tartozékát képezik, segítve a szervízmunkát és egyben az üzemeltetés szervezést. A digitális tachográf „fekete doboz” funkciója hatósági oldalról az üzembentartás alapkövetelményévé válik A fedélzeti jármű és vezető felügyelet kiterjed az éberség, az emisszió figyelésére, illetéktelen vezetés, eltulajdonítás, esetleg a kötelező pihenő megszegése esetén az üzembentartó riasztására. A városi közlekedésben lényegében ugyanezen rendszerek és szolgáltatások kiépülése várható azzal az eltéréssel, hogy szorosabb integráció épül ki járműpark és az úthálózat menedzsment között, továbbá az utas-tájékoztatás is eltérő tartalmában. A városi közlekedés résztvevői számára a menetrendi, utazási időtartamra vonatkozó információk szükségesek, ezen felül – elsődlegesen az idegenforgalomra tekintettel – a címjegyzékek, a látnivalók és szolgáltatások helyei.

Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés telematikai fejlődését a gazdaság helyzete bizonyos mértékig befolyásolhatja. A fővonalak biztonságos, gazdaságos üzemeltetésének követelményrendszerében kevesebb engedményt lehet tenni, mint a mellékvonalak utastájékoztatási, kommunikációs feltételeiben. A nemzetközi vasúti közlekedés követelményei – az érintett fővonalakon – a jármű felügyeleti rendszer (ERTMS/ETCS) általános kiépítését kikényszeríti, amely a forgalom menedzsment számára a korszerű biztosító berendezéseken túl a jármű felügyeletre is módot ad. Az árukövető rendszerek a jármű azonosításon túl rakomány (konténer) azonosító rendszerek kiépülését is igénylik, amely várhatóan csak a nagyforgalmú vonalakon és terminálokon lesz működő rendszer. A menetjegy eladási és helyjegy rendszerek kialakítása pontos információkat ad az utásáramlásról a menetrend szerkesztéshez és az operatív üzemeltetéshez egyaránt. Szabványos adat és kommunikációs protokollok fogják segíteni a gördülő állomány fedélzeti eszközeinek és az adatfeldolgozó helyek kapcsolatát.



Belvízi közlekedés A belvízi közlekedés fejlődése erős függést mutat a gazdaság helyzetétől. A vasúthoz hasonló korlátozottan ható telematika fejlődési „kényszerhelyzetet” a Duna nemzetközi hajóforgalmának fellendülése hozhat. A veszélyes áruk vízi szállításának fokozott kockázata – a káresemény lokalizációjának nehézségei – segíthetik általános használatba venni a forgalom menedzsment számára az automatikus jármű azonosítás, az automatikus vontatmány azonosítás, a környezetvédelmi és forgalmi információkat a baleset megelőzés és a kárcsökkentés érdekében. A földi mobil és a műholdas távközlési eszközök szerepe megnő a kereskedelmi és hajózási információk továbbításában, egyszerűsítve a határátlépési, rendészeti és vámkezelési eljárásokat. Légi közlekedés A légiközlekedés rendszere informatika és távközlés szempontjából is a nemzetközi rendszerek alrendszereként fejlődhet. Más megközelítéssel a telematikai fejlődés erősen determinált, legalábbis a nemzetközi közlekedésben érintett eszközök, szolgáltatások és földi kiszolgálóhelyek, repterek vonatkozásában. A légiforgalom menedzsment a műholdas kommunikáció, navigáció eszközeivel gyakorolja a felügyeletet a légtér, illetve a terület felett a GNSS – I (GPS, GLONASS, INMARSAT III.) illetve GNSS – II. (polgári nemzetközi navigációs rendszer) szabványos eszközeivel, eljárásaival. A járművek tekintetében is érvényesül a járművel szállított technológia, amely a járműpark üzemeltetés és karbantartás kérdéseit növekvő biztonság, csökkenő ráfordítások mellett teszi lehetővé. A mai nagykapacitású utaszállító és a katonai gépeken alkalmazott műszaki üzemeltetési technológiák (távdiagnosztika) egyszerűbb megoldása a kisebb polgári célú repülőgépeken is elterjed.

Konszolidált fejlődés A gazdaság konszolidált fejlődését feltételezve az előzőekhez viszonyítva, azokra ráépülve a közúti közlekedés és a városi közlekedés területén számolhatunk jelentős előrelépéssel. Közúti közlekedés Várhatóan a fejlődésnek ezen a fokán tömegessé válhat a közlekedés résztvevőinek informatzálódása, széles körben használatba vételre kerülnek a jármű fedélzeti navigációs eszközök, és az információ célzott terítése az RDS-TMC-ről átkerül a DAB-ra, illetve kisebb részben a DVB-re. A műholdas navigációs rendszerek aktuális forgalmi adatok alapján, kifinomult tartalommal segítik céljukhoz az utasokat és az árukat. Ezek a berendezések egyben alkalmasak lesznek a jármű lopások felderítésére is. Az ember – gép interfész audio – vizuális megoldása csökkenti a vezető figyelem megosztásának problémáit.



Jelentős számban kerülnek hazai forgalomba olyan járművek, amelyekben megjelennek a kooperatív vezetést biztosító rendszerek javítva a forgalom biztonságot. A forgalom menedzsment képes kétirányú kommunikációt folytatni a járművel, vezetőjével, így pontos adatok állnak rendelkezésre az operatív irányítás számára. Ezen kommunikációs csatornákon egy integrált helyfoglaló rendszer is működni fog, forgalmi, parkolási információkon túl szállás és rendezvény helyfoglalás, jegyeladás céljait is szolgálva. Általánossá válik az elektronikus díjfizetési rend, akár a nagysebességgel elhaladó jármű esetében is. A szolgáltatással arányos fizetési rend kialakítása és üzemeltetése érdekében a járműazonosítás mellett előtérbe kerül a vezető azonosítása, a díjfizetési kötelezettségek miatt. Ez egyben a közlekedés rendészet számára is fontos, mert az állandó kontrol alatt álló útszakaszok, csomópontok felügyelete a szabálysértők személyének (vezetői engedélyének) azonosítását igényli. Baleset esetén a segélyhívást követő beavatkozás hatékonyságát is elősegíti a személy azonosításon alapuló előzetes információk megszerzése. Az áruszállításban is tömegessé válik a telematikai szolgáltatások igénybevétele és az árukövetés. Kiépül a logisztikai központok teljes hálózata, a szolgáltatások keretében történik az áruszállítás nagyobb része, amelyhez kapcsolódnak a városi áruelosztási rendszerek. Működni fognak igény szerinti szállítási rendszerek, tipikusan a ritkán lakott területeken, és a háztól – házig fuvarozás igénye szorosabb kooperációt fejleszt ki az alágazatok között. A városi közlekedésben megjelennek az egyéni és tömegközlekedés kooperációjára épülő kapcsolt közlekedési rendszerek, elsősorban a repülőterek, pályaudvarok rá és elhordó forgalmában. A rongálás, vandalizmus és kriminalizálódás ellen monitorozással, aktív megelőző tevékenységgel tudnak a közlekedési üzem fenntartói védekezni eredményesen

Vasúti közlekedés A vasúti közlekedésben a gazdaság fejlettségének minőségi különbözősége várhatóan mennyiségi változásokat okoz a telematikai alkalmazások tekintetében. Eszerint a fővonalakon és a nemzetközi forgalomban alkalmazott forgalom menedzsment, árukezelési és személyforgalmi technológiák széles körben kerülnek alkalmazásra. Emellett kifejlődik egy magasabb szintű integráltság a többi áruszállító alágazat, illetve a személyszállítás tekintetében a városi közlekedési rendszerekkel. Belvízi közlekedés A belvízi közlekedés a vasúti közlekedéshez hasonlóan viselkedik. Várható, hogy a nemzetközi jellegből adódó kötelezettség, vagy a veszélyes áru víziúton történő szállításának kockázata miatt bevezetett telematikai rendszerek átkerülnek általános célra, mindennapi használatba.



Légi közlekedés A légi közlekedésben az említettek szerint a szabadságfok elég alacsony a telematikai rendszerek bevezetésének megoldásbeli , illetve időbeni kiválasztásában. A fejlődést itt is a „csúcstechnológia” átkerülése jellemzi a kisforgalmú, belföldi repülőterekre, a kisebb kapacitású, olcsóbb repülőgépekre. A nagy repülőtereken korszerűsödni fog a repülőtéri földi mozgás menedzsmentje, és használatba vételre kerülnek repülőtéri forgalomirányítási döntés támogató rendszerek.

Jelentős fejlődés, optimista változat A gazdaság fejlődésének üteme legerősebben az egyéni közlekedés és a közúti áruszállítás telematikai szolgáltatásait érinti. A gazdaság integrálódása az Európai Unió mai országaival egyben felzárkózást is eredményez a prognózis időhorizontján, ez kötelezettségeket jelent a szolgáltatásokban. Másrészről a járműimport során is az európai változatokkal azonos felszereltségű eszközök behozatalára lehet számítani, ez is motiválja a fejlődést. A vasúti, belvízi és légiközlekedés telematikája technológia tekintetében a gazdasági fejlődésnek ettől a fokától nem kap további hajtóerőt a szolgáltatások körének bővüléséhez, a kiteljesedést lehet remélni . A közúti közlekedésben a jól felszerelt járművek nagyszámú megjelenése hoz minőségi áttörést. A járművek az aktív biztonság érdekében a fejlettség korábbi szintjén igényelt navigációs, kétirányú kommunikációs és műszaki diagnosztikai eszközökön túl, akadály felismerő, kooperatív vagy automatikus vezetést lehetővé tevő eszközökkel lesz felszerelve. Ez azt jelenti, hogy különböző irányú és érzékelési tartományban dolgozó szenzorok rendszere, illetve az azok jeleiből feldolgozott információ alapján ad ki figyelmeztetést a fedélzeti számítógép a járművezetőnek. A ma ismert kísérleti rendszerek az útüzemeltetők részéről vezetékek. vagy más nyomkövetésre alkalmas elemek beépítésével lehetővé teszik a sávelhagyás ellenőrzését, illetve a teljesen automatikus vezetést. Egyes szimulált, modellezett adatok szerint, ha a közlekedésben részt vevő járművek 20 – 30 %-a alkalmas automatikus vezetésre, az erre a célra alkalmassá tett útvonalon jól érzékelhető az átbocsátó kapacitás növekedése és a baleseti kockázat csökkenése. A városi közlekedés egyéniesítése jelenik meg a fejlettségnek ezen a szintjén, ami távlatokban az általánosan használt automatikus vezetésű utasszállító kabinok rendszeréig fejlődhet. Ennek első fokozatában kisebb járművek igény szerinti útvonalon és időpontban való közlekedtetése jelenik meg, ami pontos utazási igények előzetes, és a forgalmi lehetőségek időazonos ismeretét és operatív feldolgozását igényli.



A tanulmányban alkalmazott rövidítések jelentése

ATM CCD CCTV DAB DGPS DVB ECMT EDI ERTICO ERTMS/ETCS GDF GIS GNSS GSM HTML ICAO ITS IVHS LCD MPEG RDS-TMC TETRA VERTIS VICS

Asyncrnous Transfer Mode Charge-Coupled Device (cameras) Commercial Cable Television Digital Audio Broadcasting Differential Global Positioning System Digital Video Broadcasting European Council of Minister of Transport Electronic Data Interchange European Road Telematics Implementation Cooperation European Railway Traffic Manag. System/ European train control System Geographical Data File Geographical Information System Global Navigation System Global System for Mobile Communication Hypertext Markup Language International Civil Aviation Organisation Intelligens Transport Systems Intelligens Vehicle and Highway System Liquid Crystal Display Motion Picture Expert Group Radio Data System – Traffic Message Channel Trans European Trunked Radio Vehicle, road and Traffic Intelligence Society Vehicle Information Communication System



A tanulmányban felhasznált irodalom jegyzéke

1, ERTICO kiadványok 2, Az EU 4. és 5. Kutatási Keretprogramjának kiadványai 3, ITS/ IVHS kiadványok 4, VERTIS kiadványok



TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés Telematikai technológiák – telematikai alkalmazások Telematikai alkalmazások és szolgáltatások a közlekedésben Hol tartunk ma, Magyarországon Tendenciák a világban, az európai Unióban Fejlődés a telematikai szolgáltatásokban Hogyan alakul a közlekedés telematika jövője Magyarországon A tanulmányban alkalmazott rövidítések jelentése A tanulmányban felhasznált irodalom jegyzéke


oldalszám 1 2 5 9 11 14 22 29 30

Telematikai technológiák telematikai alkalmazások

Recommend Documents