A gazdaság nyitott láncainak zárása (ism.)
Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan Környezeti szabályozás Dr. Csáfor Hajnalka tszv. főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék E-mail:
[email protected]
Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2011-2012-es tanév II. félév 1
Az externália gazdaságilag optimális szintje (ism.)
1.
Input mérséklése
2.
Tisztább termelési eljárások
3.
Fogyasztási intenzitás mérséklése
4.
Újrahasználat (reuse)
5.
Újrahasznosítás (recycling)
6.
Hulladékok semlegesítése 2
Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B - az externália gazdaságilag optimális szintje A+B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A - a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D -az externália azon része, amit el kell kerülni C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje
3
Az externáliák internalizálása
Qm - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon
4
A pigou-i adó optimális nagysága
Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) •
A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni.
Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel.
5
6
1
1.
Környezeti szabályozás 1. A gazdálkodás hatáslánca (szennyezési lánc) 2. A környezetpolitika fogalma, típusai 3. Környezetszabályozási alapelvek 4. Környezetszabályozási eszközök 4.1. Fő környezetszabályozási típusok 4.2. Közgazdasági szabályzók típusai 4.3. Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 4.4. Környezetszabályozási eszközök Magyarországon 7
8
2. A környezetpolitika fogalma A környezetvédelem területén megfogalmazott fő célok, alapelvek és a megvalósítás eszközrendszere, valamint a meghozott intézkedések. A lehetséges és hatékony környezetpolitikának a céloknak megfelelően többféle típusa különböztethető meg.
1. Gyógyító környezetpolitika A környezetpolitikának ez a típusa a környezetpolitikák „tűzoltója” vagy „mentőorvosa”. A gyógyító környezetvédelmi tevékenység iránya, amint az ábránkból is látható, a „hatások” négyszögére mutat. A már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni. Általában ez a fajta környezetpolitika a legdrágább és a legkevésbé hatékony megoldás.
Típusai 2. Hatásorientált környezetpolitika
2. Hatásorientált
A környezetpolitikának az eszközei ez esetben az immissziós állapoton, a környezetminőségen kívánnak javítani olyan körülmények között, amikor a kibocsátások nem csökkennek.
3. Forrásorientált
Például: elkerülő utak
1. Gyógyító
4. Szerkezetváltó
9
10
3. Környezetszabályozási alapelvek
3. Forrásorientált környezetpolitika Ez a környezetpolitika eszközeivel és módszereivel együtt a legszélesebb körben elterjedt. Célja a káros-anyag-kibocsátás csökkentése. A klasszikus „end of pipe” csővégi eljárások többnyire a direkt szabályozóeszközök (normák, határértékek, bírságok) negatív ösztönzésére jöttek létre.
A környezetszabályozás alapvető feladata: a gazdaság rövid távon a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozni. Környezetszabályozási alapelvek:
4. Szerkezetváltó, megelőző környezetpolitika A környezetpolitikák közül ez a típusú az, amely a legpozitívabb értékelést kaphatja. Lényegét tekintve ez egy olyan hatásmechanizmus, amely a gazdaságot, ill. az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli. Célja a társadalom mikro- és makroszerkezetének olyan átalakítása, amely a hosszú távú, a természettel harmóniában levő átalakulást segíti elő. E környezetpolitika végső célja a fenntartható fejlődés biztosítása. 11
1. A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle – PPP) 2. A „szennyező és a felhasználó fizet elv ( Polluter and User Pays Principle – P(U)PP) 3. Megelőzés és elővigyázatosság elve 4. Költséghatékonyság alapelve (normák, közgazdasági eszközök) 5. Szubszidiaritás elve (a környezetvédelmi döntések és végrehajtásuk a kormányzat legalacsonyabb szintjén, ami még kezelni tudja) 6. Környezeti információs irányelv (informálás – társ. nyomás) 12 7. Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elve (IPPC)
2
4. Környezetszabályozási eszközök 4.1. Fő környezetszabályozási típusok: • Direkt (közvetlen) szabályozó eszközök: közvetlenül a szennyezőre hatnak „Command and control” – utasítás és ellenőrzés Pl. korlátozás, tiltás, átmeneti szüneteltetés, nem teljesítés esetén büntetés
• Közgazdasági/piaci (indirekt) eszközök: magatartást eredményez. használatuk a motivációra épül, a környezetkímélő viselkedés nagyobb értékkel bír és társadalmilag is ez a kívánatos. A szennyezők maguk döntenek a számukra legelőnyösebb lehetőségről, amely költséghatékony magatartást eredményez. Pl. díjak, adók, adódifferenciálás, anyagi támogatások
• Egyéb eszközök: a meggyőzés eszközei (közvetett, vagy közvetlen 13
A direkt vagy közvetlen szabályozás struktúrája
módon). Pl. egyezmények, megállapodások
14
A gazdasági befolyásolás szabályozási struktúrája Indirekt szabályozás.
A szabályozás közvetlenül hat a szennyezőre.
a környezethasználók értékelik a szabályzást és a piaci reakciókat
közigazgatási eszközök esetleg önkéntes jogkövetés
Környezeti hatás
környezetpolitika, tervezés
a piac reagálása Környezeti hatás
jogalkotás
visszacsatolás
ellenőrzés
szankcionálás, ill. jogkövetkezmény 15
4.2. Közgazdasági szabályozók jellemzői és típusai Jellemzői: • Pénzügyi ösztönzők megléte • Önkéntes tevékenység lehetősége
• Fennáll a környezetminőség fenntartásának vagy javításának szándéka
5) 6)
Önkéntes megegyezések Környezeti felelősségbiztosítás
jogalkotás visszacsatolás
a környezeti és piaci válasz
a közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás
korrekciós 16 intézkedések
1. Környezeti díjak/adók (Environmental Charges/Taxes)
1) Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak (Charges on Emissions or Effluent Charges)
Típusai: 1) Környezeti díjak/adók Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere Végrehajtási ösztönzők Támogatások
szerkezetváltás, önszabályozás
A környezeti díjakat úgy lehet tekinteni, mint a szennyezésért fizetendő árat. A szennyezőknek fizetniük kell a környezeti „szolgáltatásokra” benyújtott igényeikért, amelyek ennélfogva bizonyos mértékben részét képezik az egyéni költség-haszon számításoknak.
• A szabályozó kormány- (vagy egyéb) hatóságok előírásán alapul
2) 3) 4)
környezetpolitika, tervezés
Ezeket a díjakat a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy a talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki, a szennyező anyagok mennyisége és minősége alapján. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szennyezőnek lehetősége van a kibocsátás csökkentésére. Pl.: vízszennyezés, repülőgépek zajterhelése. 17
A szennyező már az első kibocsátott szennyező egység után fizet.
18
3
3) Betétdíjak (letét-visszatérítés) rendszere (Deposit-Refund Systems)
2) Termékdíjak vagy adók (Product Charges or Taxes) A termékdíjakat olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt, vagy pedig mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak.
A betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolják fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy a recycling pontra.
Helyettesíti a kibocsátási díjat azokban az esetekben, amikor annak pénzügyi szankcionálása nem lehetséges.
Jutalmazza a helyes környezeti magatartást.
Pl.: Erőmű (kibocs. díj) – gépkocsik (termékdíj)
Pl.: italok csomagolóanyagai (betétdíj)
Különösen üzemanyagok hulladékgazdálkodásban.
estében
Erősen mérgező termék estében vízszennyezés esetében közepesen.
nem
alkalmazzák, alkalmazható,
illetve
a
zaj
és
Nagyobb tömegű termékek, pl. autók, hűtőszekrények Az eszköz alkalmas a hulladékmennyiség csökkentésére és a veszélyes anyagok (akkumulátorok, műanyagok, növényvédő szerek) összegyűjtésére és ösztönzi a termékek újrahasznosítását.
19
20
2. Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable Permits)
4) Szolgáltatási, felhasználói díjak (User Charges): Ezeket a díjakat a szennyező anyag vagy hulladék közüzemi kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív szolgáltatásokért történő befizetéseket is. A díjszabás lehet egységes vagy a kezelt kibocsátás mértékétől függően differenciált. Pl.: szemétdíj
E sajátos szabályozási forma esetében a cél mesterséges piacok létrehozása, melynek keretében a szereplők „jogokat” vásárolhatnak valós és potenciális szennyeződésekre vagy ahol eladhatják „szennyezési jogaikat”. (E szabályozástípust elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazzák, de már megjelent az Európai Unióban is.) Főbb elemei:
21
Buborék politika (Bubble Policy)
−
Buborék politika (Bubble Policy)
−
Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset)
−
Emissziós bankügyletek (Banking)
−
Együttes szennyezéskibocsátás (Netting)
22
Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset)
Alapja az emissziós és az imisszós szabályozás kombinációja. Egy adott terület fölé egy „buborékot” képzelnek el, amelyben meghatározzák a szennyezettségi szint mértékét (vagyis az imissziós szintet). Ez alatt a búra alatt határozzák meg az imissziós szintet, és osztják szét a szennyezési jogokat, amelyeket összességében a cégek nem léphetnek át. Működéséhez elengedhetetlen: - jelentős különbségeknek kell lenni a szennyezés
Új beruházásokat egy adott régióban csak akkor valósíthatnak meg, ha a keletkezett újabb szennyezéskibocsátást ellensúlyozza a már meglévő forrásokból származó szennyezéskibocsátás nagyobb mértékű csökkentése.
Emissziós bankügyletek (Banking) Lehetővé teszik az előírtnál nagyobb mértékű „csökkentések” tárolását. Emissziócsökkentési hitel (Emission Reduction Credit): a cégek később is felhasználhatják, de adhatják és vehetik is, vagyis egyfajta valutaként funkcionál.
Együttes szennyezéskibocsátás (Netting)
csökkentés határköltségei között - kellő számú vevő és eladó kell - egyszerű és világos előírások - nem alakulhatnak ki ökológiailag kritikus ún. forró pontok
Egy adott üzem fölé képzelt mini buborékban lényegesen egyszerűbb lesz egy új beruházás v. technológia bevezetése, ha az nem növeli az üzem összes szennyezőanyag kibocsátását. 23
24
4
5. Önkéntes megegyezések
3. (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement Incentives)
Az Európai Unió környezetpolitikájának egyik legújabb potenciális intézménye. Környezetvédelmi célok elérésére önkéntes szerződéseket kötnek vállalatok vagy szakmai vállalatszövetségek az állammal vagy egyéb hatóságokkal.
A gazdasági eszközöknek ezt a kategóriáját inkább jogi, mintsem gazdasági eszköznek tekinthetjük: a hatóságok a nem teljesítést „büntetik”, vagy előzetesen megkövetelve egy befizetést, ami a teljesítéskor visszafizethető, vagy utólag bírság behajtásával, amikor a nem teljesítés bekövetkezett.
Az állam kötelezettséget vállal hogy a szerződés ideje alatt nem nem hárít újabb kötelezettségeket
• Nem teljesítési illeték (ha a szennyező nem tart be bizonyos szabályokat) teljesítés
A cégek arra kötelezik magukat, hogy a szerződésben foglaltakat betartják, és az eredményeket nyilvánosságra hozzák. (A vállalatoknak ez a jó hírüket növelő tényező Æ CSR)
4. Támogatások (Subsidies)
6. Környezeti felelősségbiztosítás
A „támogatások” a pénzügyi segítség különböző formáinak általános megfogalmazása. Ösztönzőként működnek a vállalatok számára, hogy az előírt normákat tartsák be.
Alapvető cél, hogy az olyan kárvallottakat is kártalanítsák, akiknek járna a kártérítés, de a törvény szerint azt nincs kitől behajtani: - a szennyező személye nem állapítható meg
• Teljesítési óvadék (olyan megtörténtével visszafizetnek)
• Juttatások beruházásra)
(nem
hatósági
visszatérítendő
• Kedvezményes puha kölcsönök szennyezéscsökkentés megvalósul
befizetések,
támogatás
a
amit
a
- a szennyező személye fizetésképtelen - a kártérítési igény elévült
szennyezéscsökkentő
Fajtái: Kötelező körny. felelősségbiztosítás és Önkéntes körny. kockázati bizt.
(alacsonyabb kamatlábak, ha a
Kérdés: Mi lesz a szennyező fizet elvvel?
A biztosító társaság a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a biztosított által okozott, a szerződésben foglalt károkért helytáll. 26
25
4.3. Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához
4.4. A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon •
1. Statikus hatékonyság Extenzív környezetvédelem, a szennyezéscsökkentés egy adott technológia és az adott földrajzi környezet elhelyezkedése mellett történik. Optimális díjak, adók és engedélyek.
2. Dinamikus hatékonyság Preventív (forrás- vagy szerkezetváltó) környezetvédelemre ösztönöz. Lehetőséget teremt a technológiák megváltoztatására, vagy más kevésbé szennyezett környékre való áttelepülésre. Díjak, adók és engedélyek meghatározása.
3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény
• • • •
70-es években kezd kialakulni a környezetpolitikát kialakító és felügyelő intézményi rendszer 1974: a környezetvédelem sajátos elveinek a megfogalmazása 1976: környezetvédelmi törvény (1995-ig) 1995: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (összhangban az EU és az ECD szabályozásaival) 2003: környezetterhelési díj bevezetése Magyarországon a levegő- víz és talajterhelés csökkentés érdekében (2004, január 1-től csatornadíj)
Indirekt szabályozó eszközök Magyarországon: •
Megszabja, hogy mennyi adatnak kell rendelkezésre állnia az ellenőrző hatóságnak, hogy a szóban forgó eszközt használni tudja. Minden eszköz esetében alkalmazható.
• • • •
4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás Az eszközök jól alkalmazkodjanak a gazdaságban végbemenő változásokhoz (pl. árváltozás, infláció, stb.)
5. Politikai megfontolások Az eszközök közötti választás lehetőségét jelenti. Érvrendszer: disztribúció, etika, gazdasági stabilizáció. 27
•
Termékdíj az alábbi termékekre: gumiabroncs, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés, csomagolás, kereskedelmi csomagolás, reklámhordozó papír, (hűtőközeg 2010. január 1-től már nem) Betétdíj: főleg italcsomagolások esetében Környezetterhelési díj: lásd. fent. Igénybevételi járulék Támogatások: Központi költségvetésből. Központi környezetvédelmi Alaptól, települési önkormányzatok környezetvédelmi alapjaitól Környezetvédelmi bírságok (és díjak) 28
Köszönöm a figyelmet!
29
5
